Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 1 - EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 1 - EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására Kisvízfolyások rehabilitáció ja és fenntartható használata - kutató, információ s program a Galga vízgyű jtő jére Kutatási jelentés Budapest, 2005 Készült a KvVM- KÖ VICE támogatásával

- 2 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata 2005 június Köszönjük a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium támogatását! Szerkesztő : Kovács Jó zsef Szerző k: Jakab Roland Á kos Kovács Csilla Kovács Gyöngyi Kovács Jó zsef Payr Anna Vona Márton ISBN 963 86712 3 8 Kiadja az EMLA alapítvány a Környezeti oktatás támogatására 1076 Budapest, Garay utca 29-31. Tel./fax: 322-8462, 352-9925 Web: www.emla.hu/alapítvány

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 3 - Tartalomjegyzék 1. Bevezeté s...5 2. A VKI jogi vonatkozásai...7 2.1. Az Európai Uniókö rnyezeti politikája, jogi eszkö zei...7 2.1.1. Az EU kö rnyezetpolitikájának jogi eszkö zei...9 2.1.2. Együttmű kö dé s a társadalom szereplő ivel...9 2.1.3. A kö rnyezeti politikai cé ljai...9 2.1.4. Az EU kö rnyezetvé delem elvei...10 2.1.5. A kö zö ssé gi joganyag átvé tele é s vé grehajtása...10 2.2. Vízvé delem az EU-ban...11 2.2.1. A VKI kö zö s vé grehajtása...14 2.2.2. A VKI menetrendje a fő bb határidő ket tekintve...14 2.2.3. Jogharmonizáció...15 2.3. Magyarországi helyzete a VKI adaptációja tükré ben...16 2.3.1. Az ö nkormányzatokról általában...16 2.3.2. Az ö nkormányzatok kö rnyezetvé delmi feladatai...17 2.4. A magyar jogi szabályozás kö zelíté se a VKI elvárásaihoz...21 2.5. VKI inté zkedé si programok...21 2.6. A vízgyű jtő -gazdálkodás szabályai...22 2.7. A vízgyű jtő -gazdálkodási terv tartalma...23 2.7.1. Kö rnyezeti cé lkitű zé sek...23 2.7.2. A vízgyű jtő jellemző i é s az emberi tevé kenysé g kö rnyezeti hatásai...26 2.7.3. Megkülö nböztetett vé delem alatt állóterületek...27 2.7.4. A vé dett területek, felszíni é s a felszín alatti vizek állapotának monitoringja...27 2.7.5. A vizek használatával kapcsolatos kö ltsé gek viselé se...27 2.7.6. Az inté zkedé si program...28 2.7.7. A nyilvánosság ré szvé tele é s konzultáció...30 2.7.8. Tájé koztatási é s jelenté sté teli kö telezettsé gek...30 2.7.9. A kormányrendelet záróé s átmeneti rendelkezé sei...31 2.8. 3/2005. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás...32 2.9. Az EU Víz Keretirányelv megvalósulása...33 2.10. A Tárcakö zi Bizottság beszámolója...34 2.11. Érvé nyesülé s a kisvizekre...35 3. A kisvízfolyások revitalizációjának módszertani alapjai Pest-megyei kisvízfolyások pé ldáján...37 3.1. Kotrás problematikája:...44 4. A Galga tö rté neti fö ldrajza a XVIII.-XX. században...48 4.1. A Galga patak vízgyű jtő jé nek leírása...49 4.2. A Galga é s vízgyű jtő jé nek termé szeti adottságai...51 4.3. A té ma aktualitása, jelentő sé ge...52 4.4. A Galga tö rté neti fö ldrajzi bemutatása...53 4.5. Galga menti kö zsé gek tö rté neti fö ldrajza a XVIII.-XIX. században...57 4.6. Malmok a Galgán...72 4.7. A Galga nö vé nyvilága...78 4.8. A Galga szabályozása (1825 1838)...79 4.9. Galgavö lgyi vízitársulat (1885-1903)...81 4.10. A kö zsé gek medertisztítási munkálatairól...83 4.11. Ö sszegzé s...87 5. Nem állami szereplő k a VKI vé grehajtásában...88 5.1. A civil szervezetek szerepe a környezetvé delemben...88 5.2. A vízgazdálkodási társulatok múltja é s jelene (1807-2002)...91 5.2.1. Tö rté neti visszatekinté s (1807-1948)...91 5.3. A vízgazdálkodási társulatok tevé kenysé ge újjászervezé süktő l napjainkig (1958-1992)...94 5.3.1. Az új típusú (jelenlegi) vízgazdálkodási társulatokról általában....94 5.4. Vízitársulatok fejő dé se...97 5.5. Vízitársulatok é s a kö rnyezetvé delem...102 5.5.1. Bevezeté s...102 5.5.2. A vízgazdálkodás é s a környezetvé delem kapcsolata...104 5.6. A helyi non-profit civil szervezetek tevé kenysé ge...107 5.7. A Galga patak kezelé sé rő l általában...108 5.8. A Galgamenti Vízgazdálkodási Társulat tevé kenysé gé nek é s feladatkö ré nek bemutatása...108 5.8.1. A társulat bemutatása...108 5.8.2. A mű szaki beavatkozások kö ltsé gigé nye, ütemezé se...111

- 4 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata 5.9. A mező gazdasági vízrendezé s állapota a vízgyű jtő ben... 112 5.9.1. A Galgamenti Vízgazdálkodási Társulat jellemző bb adatai további táblázatokban... 114 5.10. Mező gazdasági cé lú lé tesítmé nyek Galgamenti Vízi Társulat területé n... 115 5.11. Ö sszefoglalás... 119 6. Ö kológiai vízminő síté s... 120 6.1. Az ö kológia alapvető vonatkoztatási rendszere... 120 6.2. Bioindikáció, indikátor szervezetek... 121 6.2.1. Minő sé g é s jóság ké rdé se... 122 6.2.2. A bevonatlakókovaalgák alkalmazása a kisvízfolyások ö kológiai minő síté sé ben... 125 6.2.3. Az é lő lé ny együttesek é rzé kenysé ge egyes kö rnyezeti változásokra... 126 6.3. Anyag é s módszer... 128 6.3.1. A kovaalgák felvé telezé si módszere... 128 6.3.2. A mintavé teli helyek leírása... 129 6.4. Eredmé nyek é s é rté kelé s... 131 6.5. Javaslat a biomonitoring rendszer kialakítására... 138 7. Kö rnyezetharmonikus patakszabályozási módszerek áttekinté se... 141 7.1. Kö rnyezetharmonikus patakszabályozási módszerek... 141 7.2. Komplex vízgyű jtő rendezé s dombvidé ken... 142 7.3. Ú j társadalmi igé nyek é s az Európai Unióelvárásai... 143 7.3.1. Ú j társadalmi igé nyek... 143 7.3.2. A mé rnö kbiológiai módszer illeszkedé se az EU Víz Keretirányelvé be... 144 7.4. Kö rnyezetharmonikus patakszabályozás tervezé sé nek folyamata... 144 7.4.1. A vízszintes vonalvezeté s tervezé se... 145 7.4.2. A magassági vonalvezeté s tervezé se... 146 7.4.3. Keresztszelvé nyek tervezé se... 148 7.5. Patakszabályozás mé rnö kbiológiai módszerekkel... 150 7.5.1. Biotechnikai vé dő elemek alkalmazása a vízé píté sben... 150 7.5.2. Erodálódóvö lgy vízfolyásának rendezé se mé rnö kbiológiai módszerrel... 151 7.5.3. Mé rnö kbiológiai mű tárgyak biztonsága... 160 7.6. A fenntarthatóság ké rdé se a vízgyű jtő -gazdálkodásban... 161 7.6.1. Szempontok a kö rnyezet fenntarthatóságának meghatározásához... 161 7.6.2. Fenntarthatóvízgyű jtő -gazdálkodás:... 161 7.7. Ö sszegzé s... 162 8. Felhasznált irodalom... 165 9. Mellé kletek... 170 9.1. Hátté ranyagok listája... 177

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 5-1. Bevezetés Az EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására a Zöld Forrás támogatásával pályázatot hirdetett nappali felső oktatásban ré sztvevő hallgatók számára a Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntartható használata kutató, információs program é s kataszter címmel. A ö sztö ndíjas multidiszciplináris kutatóprogram első dleges célja a kisvízfolyások fenntarthatóhasználatának é s rehabilitációjának elő mozdítása hogy azok betö lthessé k ö kológiai folyosószerepüket, valamint nö vekedjé k társadalmi hasznuk. Jelenleg a kisvízfolyások megtű rt státuszban vannak országszerte. Kevé s a pozitív pé lda, ahol megfelelő en kezelik é s hasznosítják ő ket. Ennek az állapotnak mindenké ppen, a jelenleg hatályos előírásoknak megfelelő en is változnia kell, hiszen az EU Víz Keretirányelv előírja a vizek jóállapotba helyezé sé t. Programunk arra kíván rávilágítani, hogy a kisvízfolyások gazdasági- társadalmi é s termé szeti szempontból is tö bbet jelentenek víz- é s szennyvíz levezető árkoknál, vagy potenciális veszé lyforrásnál. A közössé gi cselekvé s kereteinek meghatározásáról a víz politika területé n című, 2000/60/EK irányelv 2000. december 22-é n hatályba lé pett. Az EU Víz Keretirányelv célja a vizek jókémiai é s ö kológiai állapotának elé ré se, illetve fenntartása, beleé rtve a vízi ö kosziszté mák, a víztő l közvetlenül függő szárazfö ldi ö kosziszté mák é s vizes területek állapotának megő rzé sé t é s javítását is. Az irányelv előírásainak teljesíté sé ben kiemelt fontosságú feladat a víztestek kijelö lé sé t é s állapoté rté kelé sé t követő en, a VKI követelmé nyeinek megfelelő megfigyelő rendszer kialakítása, az ö kológiai vízminő sé gi rendszer átdolgozása, az inté zkedé si programok megalapozása é rdeké ben. A vízrajzi tevé kenysé g jogszabályokban rögzített kizárólagosan az állam által ellátandófeladatainak ellátása, a VKI előírásainak törté nő megfelelteté se, amelynek kereté ben a vízrajzi mé rő-, megfigyelő -hálózat állomásainak legszüksé gesebb állagmegóvása, javítása é s helyreállítása tö rté nik.

- 6 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata Az 1996-ban megkezdett vízbázisvé delmi célprogram végrehajtásáról számos hazai jogszabály é s a Víz Keretirányelv is rendelkezik. A sérülékeny ivóvízbázisok állapoté rté kelé sé t é s monitoring hálózatának kié píté sé t tartalmazóberuházási program, melynek végrehajtásáról 2002-tő l a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A VKI 7. cikk 3. pontja előírja az ivóvíz kivé telhez kapcsolódóvíztestek vé delmé t. Az emberi fogyasztásra szolgálóvíz minő sé gé rő l szóló 1998/83/EK irányelv előírásait 2009. decemberé re Magyarországnak teljesítenie kell. Ennek egyik elő felté tele a kitermelhető vízké szlet - ivóvízbázis - biztonsága. Az EU Víz Keretirányelve nagy hangsúlyt helyez a termé szetvé delmi szempontokra, a vízi ö kosziszté mák, a víztő l közvetlenül függő szárazfö ldi ö kosziszté mák é s vizes területek állapotának megtartására é s javítására. Az irányelvben kiemelt fontosságú feladat a víztestek kijelö lé se, a tipológia, az ö kológiai vízminő síté s é s a monitorozás. A Víz Keretirányelv hazai adaptációjához számtalan, a termé szetvé delemhez is kapcsolódó feladat vár végrehajtásra: pl. teljes körű jogharmonizáció, konkré t javaslatok elké szíté se, felszíni vizek tipológiája é s kijelö lé se, feltáró monitoring megteremté se, felszín alatti vizektő l függő ö kosziszté mák lehatárolásának vé glegesíté se, vé dett területek kijelö lé sé nek megkezdé se.

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 7-2. A VKI jogi vonatkozásai Kovács Jó zsef, okl. körny. gazd. agrármérnök, kv. szakjogász hallgató Eötvös Ló ránt Tudomány Egyetem, Jogi Továbbképző Intézet Magyarország 2004. májusában az Európai Uniótagállama lett. 2000. december 22-é n lé pett hatályba az Európai Parlament é s a Tanács 2000/60/EK számú, 2000. október 23-i irányelve az európai közössé gi inté zkedé sek kereteinek meghatározásáról a vízügyi politika területé n. Ez az irányelv az Unió vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jelenlegi jogszabálya. Kiemelt célja a vízi é s a vízparti é lő világ jó ökológiai állapotának biztosítása 2015-ig. A z Európai Unióban kimondták, hogy az EU mező gazdaságát meghatározóközös Mező gazdasági Politikát, illetve a Vidé kfejleszté si Tervezé st ö ssze kell hangolni az EU vízgazdálkodásának fejlő dé sé t megszabópolitikával, a Víz Keretirányelvvel é s a Vízgyű jtő Gazdálkodási Tervezé ssel. A Víz Keretirányelv vé grehajtását az EU Közös Mező gazdasági Politikájával ö sszhangban kell majd vé gezni, integrálva utóbbiakba a vízvé delem szempontjait is. 11. cikkelye szerint meg kell határozni azoknak az inté zkedé seknek a programját, amelyek vé grehajtása biztosítja, hogy a vizek a megadott határidő re a meghatározott állapotba kerüljenek. A Víz Keretirányelv é s az előírásai alapján végzett vízgyű jtő gazdálkodási tervezé s újdonságot jelent. 2.1. Az Euró pai Unió környezeti politikája, jogi eszközei Az Európai Unióban a vízgazdálkodásra vonatkozó szabályozások 30-40 százalé ka kö zponti, EU szintű szabályozás, a fennmaradó rész az egyes tagállamok saját szabályozása. Kezdetben az 1958. január 1-jé vel hatályba lé pett, az Európai Gazdasági Közössé get lé trehozóró mai Szerző dés nem tartalmazott a környezeti politikára vonatkozó rendelkezéseket. 1973-ban megszületett az EGK Első Környezeti Akció programja.

- 8 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata Jelenleg a 2002-ben elfogadott hatodik Akció program végrehajtása folyik, amely egyes területeken ez é v vé gé ig, más területeken pedig ezen túli idő szakra jelö li ki a kö zö s politika irányait é s feladatait (Bándi, 2004). A 6. Környezetvé delmi Akcióprogramban az EU környezeti politikájának kö vetelmé nyei nagyobb hangsúlyt kapnak. Né gy fő területe Természeti erő források fenntartható használata és a hulladékgazdálkodási politika. É ghajlatváltozás, ami az energia é s a kö zlekedé si politikákhoz kapcsolódik; Egészség és környezet, kapcsolódva a vegyi anyagokhoz, az é lelmiszer biztonsághoz, genetikailag módosított szervezetekhez, vízminő sé ghez, stb.; Bioló giai sokféleség, kapcsolódva a vidé kfejleszté shez é s a mező gazdasághoz; Az Akcióprogram 2010 utáni é vekre vonatkozóan határoz meg konkré t cé lkitű zé seket é s feladatokat. Pontosan meghatározza a nemzeti, regionális é s helyi szinten szüksé ges inté zkedé seket, s rávilágít az EU globális szintű vezető szerepé re a környezet vé delmé ben. A Program az EU FenntarthatóFejlő dé s Straté giájának fő pillé re. A környezeti joganyag tartalma számokban kifejezve mintegy 300 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás. De mik is ezek a fogalmak? - irá nyelv: a cé lokat fogalmazza meg, mely elé ré sé re az eszkö zö ket ré szletszabályokat tagállamok maguk dolgozzák ki, teszik a belső jog ré szé vé - keretirá nyelvek: az EU csak a legszüksé gesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni - rendelet: a tagországokra kö zvetlenül hatályos, kö zvetlenül alkalmazandó - hatá rozat: az EU konkré t országokra hozza, vé grehajtása kötelező arra, akinek címezté k - ajá nlá s: nem kö telező jellegű, de befolyásolja a kö zö ssé gi jog magyarázatát Látható, hogy a VKI, mint irányelv csak egyfajta keretet jelent, amit belső tartalommal a tagországoknak kell feltö lteni.

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 9-2.1.1. Az EU környezetpolitiká já nak jogi eszközei 1973-ó ta az EU mintegy 30 jogszabályt adott ki csak a vizekre vonatkozó an. A legfontosabbak a fürdő vízre, a veszé lyes anyagok által okozott szennyezé sekre, a talajvízre, az ivóvízre, a települé si szennyvízre é s nitrátos vízre vonatkoznak. A VKI az EU legkomplexebbnek mondhatójoganyaga, amely az egyes vízgyű jtő k területé re kiterjedő en kívánja a vízminő sé get meghatározó tevé kenysé geket szabályozni é s ö sszehangolni. Az ivóvízzel foglalkozó direktíva korlátozza a rovarirtó szerek, a nitrát é s más anyagok mennyisé gé t az ivóvízben. A települé si szennyvízre vonatkozódirektíva cé lja a felszíni vizek települé si szennyvízzel valószennyezé sé nek csö kkenté se. A talajvíz vé delmé re normákat meghatározó direktívát a tagállamok szinte teljesen figyelmen kívül hagyták annak túlságosan magas elvárásai miatt. 2.1.2. Együttmű ködés a tá rsadalom szereplőivel Az Agenda 21-ben megállapításra került, a nem-kormányzati szervezetek alapvető szerepet játszhatnak a ré szvé teli demokrácia kialakításában. A társadalmi szervezeteknek az állami hatóságokkal partnereké nt kell együttmű kö dniük. A kö rnyezetvé dő társadalmi szervezetek legfontosabb feladatai az állampolgárok környezettudatosságának növelése, az állami ható ságok tevékenységeinek ellenő rzése, az átlátható ság megteremtése é s a jelenlegi környezetvé delmi törvények és egyezmények hatékonyabb alkalmazásának szorgalmazása (Dr Kocsis-Kupper, 2003). 2.1.3. A környezeti politikai céljai Ezek a célok pontosítják az Egysé ges Európai okmány révén a Közössé g közvetít. Valójában a 130. [174.] cikkely vonatkozó 1. bekezdé s csupán ö sszegzé se a kö rnyezetvé delem alapgondolatainak, új elemeket nem hoz lé tre. Ezek a kö vetkező k:

- 10 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - A kö rnyezet minő sé gé nek a megóvása, vé delme, javítása - Az emberi egé szsé g vé delme - A termé szeti erő források racionalizált használata - Fenntarthatófejlő dé s - Regionális é s világszintű környezeti problé mákkal foglalkozó inté zkedé sek elő segíté se (Dr Kocsis-Kupper, 2003) 2.1.4. Az EU környezetvédelem elvei Ezek az elvek a 130r. [174.] cikkely 2. bekezdé sé ben kaptak helyet. Az alábbi felsorolás említé s jelleggel tartalmazza a környezeti jogalkotás általános, nemzetkö zi továbbá kö rnyezetvé delmi alapelveit (Dr Kocsis-Kupper, 2003). - Kö rnyezeti együttmű kö dé s, integráció elve: - A legkisebb szigor klauzulája é s a vé delmi záradé k - Megelő zé s elve - A szubszidiaritás elve - Elő vigyázatosság elve - Fennállófelelő ssé g elve - Forrásnál valófellé pé s elve - Az arányosság elve - Szennyező fizet elve - Fenntarthatófejlő dé s elve - A kö zvetlen hatály elve - Magas szintű vé delem elve 2.1.5. A közösségi joganyag á tvétele és végrehajtá sa Az Európai Unió rendelkezik a világon a legátfogóbb é s legfejlettebb kö rnyezetvé delmi jogi szabályozással. E szabályozás elfogadásával é s vé grehajtásával a tagjelö lt országok nemcsak az Európai Unióba való belé pé s követelmé nyeinek tesznek eleget, hanem hosszú távon a tisztább é s egé szsé gesebb környezet elő nyeit is é lvezni fogják. A tagjelö lt országok belé ptek az Európai Környezetvé delmi Ü gynö ksé gbe mé g az EU bő víté se elő tt, mellyel hozzájutottak az elő nyö khö z. Továbbra is a jogszabályok teljes végrehajtása a legfontosabb, ami szigorú vezeté st igé nyel. A tagjelö lt országok fő feladata a Közössé g környezetvé delmi é s egé szsé gügyi előírásainak teljes vé grehajtása, hiszen más é s más megoldások lesznek megfelelő k a külö nbö ző országokban (Bándi, Perecz, 1998).

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 11 - A cé lokat teljesítendő, mé g a csatlakozás idő pontja elő tt be kell é píteni a közössé gi joganyaggal együtt a környezetvé delmi joganyagot a tagjelö lt országok belső jogrendszeré be, azaz teljes mérté kben meg kell valósítani a környezetvé delmi előírásokat. A keretirányelvek é s a horizontális jellegű irányelvek végrehajtásának megfelelő prioritást kell kapniuk. 2.2. Vízvédelem az EU-ban A vízre vonatkozószabályok száma közel húsz. Két meghatározóirányelv jelenti a cselekvé si irányokat. Az egyik a 76/464/EGKirányelv a Közösség vízi környezetébe kibocsátott bizonyos veszélyes anyagok által okozott szennyezésrő l, amely a felszíni vizek vé delmé t szolgálja. A másik a 80/68/EGK irányelv a felszín alatti víz bizonyos veszélyes anyagok általi szennyezése elleni védelmérő l szó l. A 75/440/EGK irányelv szól az ivó víz kivételérő l. A 76/160/EGK irányelv pedig az úgynevezett fürdő víz direktíva. A szennyvíz témában is számos irányelv van hatályban. Ezek közül az egyik legfontosabb a 91/271/EGK irányelv a települé si szennyvíz tisztításáról. Az Európai Unió vízvé delmi szabályai alapvető változáson mentek keresztül: bevezeté sre került a vízvédelemrő l szó ló keretirányelv (Bándi - Perecz, 1998). A vízvé delmi szabályozás rendkívül szerteágazó és talán a legteljesebb valamennyi BK környezetvé delmi terület között. Éppen ezé rt nem az egyes szabályok bemutatására törekszem, csupán a rendszer lényegi elemeit felvázolni. Az Európai Kö zö ssé g vízminő sé gi szabályai alapvető en négy kategó riába sorolhatók a bennük foglalt általános lé nyegi megkö zelíté s szerint, bár a köztük levő halvarok termé szetesen viszonylagosak: A né gy kategória: I. A vízügyi politikát meghatározókeretdirektíva II. A vízminő sé gi cé lok é s határé rté kek realizálása. Ide a direktívák tartoznak, amelyek első dlegesen a vízminő ségi határértékek megadásával foglalkoznak, mint az ivóvízrő l (80/778.) vagy a fürdő vízrő l (76/160.) szólódirektívák.

- 12 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata III. Azon kibocsátásokra vonatkozószabályok, amelyek a víz szennyezé sé t okozzák a meghatározott fajtájú szennyező anyagoktól. A legjelentő sebb ezek közül a veszé lyes anyagokról szóló direktíva (76/464.). Számos kiegé szítő inté zkedé st vezettek be, amelyek a különbö ző veszé lyes anyagokkal foglalkoznak, valamint a felszín alatti vizekrő l szólódirektívát (80/68/EEC). IV. A különbö ző szennyező -tevé kenysé gek ellenő rzé se. E csoportban a direktívák azokat a tevékenységeket szabályozzák, amelyek vízszennyezé st okoznak, így pé ldául a települé si szennyvízkezelé ssel (91/271.) vagy a mező gazdaságból származó nitrát-kibocsátások által szennyezett vizekkel (91/676.) foglalkoznak (Bándi - Perecz, 1998). Érdemes áttekinteni az EU legfontosabb jogintézményeit is: - Kibocsátási engedélyek (a vizekbe meghatározott anyagfajták kibocsátása elő zetes engedé lyhez kö tö tt) - Kibocsátási határérték (a hatóságoknak ellenő rizni kell a ké relmező alkalmasságát a kibocsátási határé rté keknek) - Környezetminő ségi határérték (a Direktívák szö vegé ben, vagy a mellékletekben találjuk a határé rté kek mé ré sinek gyakoriságát, helyé t, módszeré t, de benne vannak a kibocsátási jellegű normákban is) - Közvetlen kibocsátás megtiltása (a szennyező anyagokat tartalmazó vizek kö zvetlen bevezeté sé nek tilalma) - Lerakási engedély (egyes anyagok vé gleges vagy idő leges elhelyezé se a fö ldfelszínen, a talajvízvé delmi normák szerint engedé lykö teles) - Á rucikkek piaci engedélyének megtiltása (nem egyes anyagokat cé loz, hanem egy bizonyos termé kfajtát ezzel bizonyos vízhasználatok megtiltását) - Monitoring (szennyezé s-források feltárása, a hatósági inté zkedé sek betartásának ellenő rzé se é s a környezet állapotában vé gbemenő változások folyamatos figyelemmel kisé ré se) - Á rumegjelölés (az áru eredeté vel é s tulajdonságaival kapcsolatos információkat megfelelő módon fel kell tüntetni a fogyasztók tájé koztatására), - Szennyezés csökkentő programok (mint a jogkö veté st közvetve elő segítő eszkö zö k) (Bándi - Perecz, 1998)

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 13 - A VKI cé lja a vízvé delmi politika fejleszté se, a fenntarthatóság é s az integráció elé ré se, négy kiemelt fontosságú célra tekintettel (Bándi - Perecz, 1998): - elegendő ivóvíz szolgáltatása, - elegendő vízszolgáltatás más gazdasági igények számára, - az árvíz és a szárazság káros hatásainak enyhítése. - a vízi környezet védelme Az egé sz célkitű zé si rendszer alapja a megfelelő vízminő sé g biztosítása, amelynek alapgondolata a magas szintű védelem, vagyis a vizek jóökológiai állapotának meghatározása é s a szüksé ges követelmé nyek kidolgozása. A megfelelő egyensúly megtalálása megkívánja a hatályos joganyag alapos vizsgálatát. Ezek ré szben továbbra is hatályban maradnak, ré szben a keretirányelv ré szé t alkotják, ré szben pedig teljesen új szabályozást igé nyelnek (Bándi, 2004). A keretirányelv a fenti a cé lokat né gy fő módszerrel é ri el: - Biztosítja a nyilvánosságot, általános keretet teremt, - a biztonsági háló("safety-net") szabályaival meghatározza a nem megfelelő en szabályozott vízvé delmi problé mákat, - az információgyű jté sé hez é s vizsgálatához megfelelő alapot teremt. A célok megvalósításának ö sszessé gé t fogja át a vízgyű jtő területi (folyómedence) gazdálkodási tervben. Ebben a tagállamok egyenké nt, vagy a vízgyű jtő területr4e vonatkozóegyüttmű kö dé sben programokat hoznak létre. A hazai jog még ráadás a keretirányelv átvé telé ben, ugyanakkor a vízgazdálkodásra vonatkozójogszabályaink külö nbö ző ré szterületeket rendeznek (Bándi, 2004). A vízre vonatkozószabályok legfontosabbja korábban a 76/464-es, a Közössé g vízi kö rnyezeté be kibocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezé srő l szóló irányelv. Ennek cé lja, hogy megakadályozza a szárazfö ldi felszíni vizek, a parti vizek é s a talajvíz szennyezé sé t, azáltal, hogy mellé kleté nek listáján meghatározott veszé lyes anyagok kibocsátását betiltotta illetve kibocsátását korlátozta (Bándi - Perecz, 1998). Az egyes veszé lyes anyagok által okozott szennyezé s köré ben a toxicitás, perzisztencia é s bioakkumuláció szempontjai alapján az anyagokat két csoportba sorolja a direktíva. Az első csoportba tartozóanyagokkal kapcsolatosan a Direktíva

- 14 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata minden olyan szennyvízkibocsátásra engedé lyezé si eljárást ír elő, amely azokat tartalmazhatja (Bándi - Perecz, 1998). A kevé sbé veszé lyes anyagok tekinteté ben a Tagállamoknak a vízszennyezé st minimalizáló programterveket kell készíteni, de ennek részleteit a Tagállamok határozhatják meg, akár a Direktíva előírásánál szigorúbb módon. A felszín alatti víz egyes veszé lyes anyagok általi szennyezé se elleni vé delmé rő l szóló 80/68 direktíva célja, hogy a Mellé klet listáin felsorolt anyagok okozta szennyezé st kiküszö bö lje. A direktíva azonban nem vonatkozik egyes háztartási szennyező forrásokra, é s minimális mennyisé gekre é s koncentrációkra, valamint a radioaktív anyagokra. 2.2.1. A VKI közös végrehajtá sa A jogalkotás integrációs alapelve é s a közös végrehajtás elveit é rvé nyesítve a VKI újszerű, minden szereplő ré szvé telé t é s kooperációját felté telező, komplex, multidiszciplináris szemlé leti megkö zelíté ssel kerül vé grehajtásra. Az EU tagállamok, az Európai Bizottság é s a tagjelö lt országok é s minden gyes é rdekelt számára partneri viszony jelent, ezzel pedig olyan egyedülálló lehető sé get biztosít, amelyet eredmé nnyel lehet alkalmazni a folyamat vé grehajtására A VKI felé píté sé bő l é s céljaiból adódóan meglehető sen ö sszetett é s távolra mutató cé lokat ír elő rendelkezé seiben. Ezeknek vé grehajtása ennek megfelelő en meglehető sen bonyolult lenne. A gyakorlatban azonban konkré tan a megvalósításra vonatkozó útmutatókat dolgoztak ki, melyet mint feladatok tettek közzé a Közös Vé grehajtási Straté giában. 2.2.2. A VKI menetrendje a főbb hatá ridőket tekintve 2003. december - Nemzeti é s regionális tö rvé nyek harmonizálása a VKI-vel; - A vízgyű jtő kö n gyakorlati együttmű kö dé s megvalósítása 2004. december - Gazdasági- gazdaságossági vizsgálatok - A vizeket é rő hatások elemzé se - Érdekellenté tek megszű nteté se

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 15-2006. december - Monitoring-hálózat kialakítása é s üzemelteté se 2008. december - A vízgazdálkodási tervek nyilvános megvitatása 2009. december - Az első vízgazdálkodási tervek kö zzé té tele 215. december - Cé gállapot: a vizek jóállapotnak megfelelnek 2.2.3. Jogharmonizá ció A Víz Keretirányelv 24. cikke szerint a nemzeti jogba valóátülteté snek 3 é ven belül kellett megtö rté nnie. Magyarország a harmonizációt a vízgyű jtő gazdálkodás egyes szabályairól szóló, 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet hatályba lé pteté sé vel majdnem teljes mérté kben végrehajtotta. A jogharmonizációval a régebbi EU tagállamok is ké stek, nem ké stünk tö bbet az átlagosnál (Bándi - Perecz, 1998). A Víz Keretirányelv harmonizációjának legfontosabb ré szei é s előírásai a következő k voltak: - Fogalom-meghatározások. - A vízgyű jtő kö n valóvízgazdálkodás alapelvei. - A határokon átnyúlóvízgazdálkodás koordinálására vonatkozókö telezettsé gek. - A Keretirányelv jóvízállapotra vonatkozócé lkitű zé sei. - A határidő k meghosszabbításának é s egyes elő írások kö nnyíté sé nek lehető sé gei. - Inté zkedé si programok é s vízgyű jtő -gazdálkodási tervek eszkö zei. A Víz Keretirányelv ö sszetettsé ge miatt sem írja le az ö sszes tő vé előírás, pé ldául az inté zkedé si programok é s vízgyű jtő -gazdálkodási tervek ö sszeállításához, a társadalom bevonásának megvalósításához szüksé ges eljárások, vagy az állapotfelmé ré s, az é rté kelé s, a monitoring, a jelenté sek ké szíté se szabályainak törvé nyi meghatározását. Ez az alacsonyabb szintű jogszabályok feladata, amelyeknek azonban illeszkedniük kell a tö rvé nyi szabályozáshoz.

- 16 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata 2.3. Magyarországi helyzete a VKI adaptáció ja tükrében 2.3.1. Az önkormá nyzatokró l á ltalá ban A magyar ö nkormányzati rendszert szé les felelő ssé gű, demokratikusan é s ö nállóan mű kö dő helyi (települé si é s megyei) ö nkormányzatok alkotják. Az ö nkormányzatok ré szei az államhatalomnak, s annak feladatait a helyi szinten látják el. Az ö nkormányzati rendszeren belül települé si (kö zsé gi, városi, megyei, megyei jogú városi, fő városi é s területi) é s megyei ö nkormányzatokat külö nbö ztetünk meg. A települé si ö nkormányzatok látják el a helyi közügyeket, a megye csak azokat a feladatokat, melyek elvé gzé sé re az Ö nkormányzati törvé ny a települé si ö nkormányzatot nem kö telezi. A települé si ö nkormányzat kö zszolgáltatási feladatkö ré t az Ö tv. sorolja fel (pl. települé si fejleszté s, vízrendezé s, települé s tisztaság, é pített é s termé szeti kö rnyezet vé delme, stb.). Az Ö tv. bizonyos feladatokat kötelező en ír elő, de vannak olyan feladatok, melyeket szabadon választhatnak meg. Ezek olyan teendő k, melyek nem tartoznak egyetlen szerv feladatai közé sem, vagy meghatározott körben szabályok szerint átvehető k más helyi ö nkormányzatoktól. A megyei é s települé si (helyi) ö nkormányzatok között nincs alá-fö lé rendeltsé gi viszony. Egymástól elválasztott feladat- é s hatáskö rö kkel rendelkeznek. Együttmű kö dé s eseté n azonos jogokkal rendelkeznek. Az ö nkormányzatokat kö zszolgáltatási funkciójuk mellett hatósági hatáskö rö k is megilletik. Közszolgáltatási funkciójuk során az ö nkormányzat képviselő testülete rendeletet alkothat a törvé ny által nem szabályozott, helyi társadalmi viszonyok rendezé sé re, vagy törvé ny alapján annak vé grehajtására. Az ö nkormányzati ügyektő l elté rnek az államigazgatási hatósági ügyek. Ezek jelenető s ré sze első fokon az ö nkormányzatok jegyző i hatáskö ré be tartozik, a dönté si hatáskö r tehát nem a ké pviselő testületé. Az államigazgatási hatósági ügyeket inté ző szemé lyek, e tevé kenysé gi kö rükben nincsenek alárendelve a ké pviselő testületnek.

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 17-2.3.2. Az önkormá nyzatok környezetvédelmi feladatai. Ö nkormányzatok környezetvé delmi feladatait az 1995. é vi LIII. törvé ny é s az Ö nkormányzati tö rvé ny tartalmazza. Az Ö tv. a környezetvé delemmel kapcsolatos feladatokat ö nké nt vállalt feladatok ellátásához sorolja. Ennek megfelelő en az ö nkormányzat maga határozza meg, hogy azokat milyen mé rté kben é s milyen módon látja el, így jelentő s szerepet kap a helyi szabályozás, az ö nkormányzati rendeletalkotás. A megyei önkormányzatnak területi, regionális, körzeti feladatokat ellátó szerv szerepkö ré bő l adódóan keresni kell azokat a lehető sé geket, amelyek a törvé nyi szabályozásnak é s az egyes települé si ö nkormányzatok igé nyeinek megfelelnek. Errő l az Ö tv. 70. paragrafus 1. bekezdé sé nek c. pontja rendelkezik. A megye számára kö telező feladatké nt előírja azt, hogy köteles gondoskodni az é pített é s termé szeti kö rnyezet vé delmé vel, a té rsé gi területrendezé ssel kapcsolatos feladatok ö sszehangolásáról, a megyei idegenforgalmi é rté k feltárásáról. Ugyancsak e törvé ny szabályozza azt is, hogy a megyei területfejleszté si tanács hangolja ö ssze a területfejleszté si feladatokat, a Kormány területi fejleszté si programjaival is. A megyei ö nkormányzatok környezetvé delmi feladatai a 1995. é vi LIII. kö rnyezetvé delmi tö rvé ny 46. paragrafus 2. bekezdé s szerint a kö vetkező k: - a települé si ö nkormányzatokkal egyeztetett kö rnyezetvé delmi programot ké szít, - a települé si ö nkormányzatok környezetvé delmi programjait vélemé nyezi, ill. kezdemé nyezi a azok megalkotását, - vé lemé nyezi a települé si ö nkormányzatok kö rnyezetvé delmi rendelettervezeteit, - kö rnyezetvé delmi társulások lé trehozására tesz javaslatot a települé si ö nkormányzatoknak; - a környezetvé delmi alapok bevé teleinek megosztása vonatkozásában az é rintett ö nkormányzatok kö zö tti egyezsé g lé trehozását kezdemé nyezi. A felsorolt feladatok a települé si ö nkormányzatok ö nállóságát nem korlátozzák, inkább elő segítik az partnersé get é s erő sítik a megye koordinációs szerepé t.

- 18 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata A települé stisztaság biztosítása é rdeké ben a ké pviselő testület jogosult: - szabályozni a folyé kony é s szilárd hulladé k elhelyezé sé re szolgáló telep lé tesíté sé t, - szabályozni a közterületek tisztántartását, a hulladé kgyű jtő tevé kenysé g ellátását, - szabályozni a lomtalanítást A fenti tevé kenysé ge során azonban figyelemmel kell lennie a települé s é s más szomszé dos települé sek kö zegé szsé gügyi é s kö rnyezetvé delmi é rdekeire. A ké pviselő testület a környezet- é s termé szetvé delmet é rintő en feladat- é s hatáskö ré ben szabályozhatja továbbá: - a helyi jelentő sé gű termé szeti é rté k vé detté nyilvánítását, - a helyi jelentő sé gű termé szeti é rté k megóvásáról, ő rzé sé rő l, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról tö rté nő gondoskodást; - területek zajvé delmi szempontból fokozottan vé detté nyilvánítását; - csendes ö vezet kialakításának elrendelé sé t a zaj ellen fokozott védelmet igé nylő lé tesítmé ny kö rül; - helyi zaj- é s rezgé své delmi szabályok megállapítását; - vé dett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegő tisztaság-vé delmi kö vetelmé nyek megállapítását; - rendelettel rendkívüli levegő tisztaság-vé delmi inté zkedé si terv (füstkö d riadóterv) megállapítását; - az ö nkormányzati kö rnyezetvé delmi alappal valórendelkezé s é s gazdálkodást. A lakosság alapellátásával kapcsolatosan pedig a rendelet tö bb é ves program kereté ben a vízellátást, parkok üzemelteté sé t, közterek, fasorok rekonstrukcióját meghatározva is kiterjedhet. A polgármester környezetvé delmi é s termé szetvé delmi feladatkö ré be illető leg államigazgatási hatósági jogkö ré be tartozik: - a rendkívüli levegő tisztaság-vé delmi inté zkedé si terv kidolgoztatása, szolgáltató tevé kenysé get ellátóüzemi lé tesítmé ny eseté n a veszé lyes mé rté kű zaj é s rezgé st okozótevé kenysé gek korlátozása, felfüggeszté se, illető leg feloldása,

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 19 - - a lé gszennyezé st okozó szolgáltató vagy termelő tevé kenysé get ellátó lé tesítmé nyek üzemeltető inek más energiahordozó vagy üzemmód használatára kö telezé se, a tevé kenysé gnek idő leges korlátozása vagy felfüggeszté se, - a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett termé szeti területet veszé lyeztető tevé kenysé g legfeljebb három hónapra törté nő megtiltása, é s a tilalom legfeljebb 30 nappal tö rté nő meghosszabbítása, - a helyi vé delem alatt állótermé szeti é rté ket veszé lyeztető tevé kenysé g 30 napig terjedő idő tartamra megtiltása, é s a tilalom 30 nappal törté nő meghosszabbítása, a helyi vé delem alatt állótermé szeti területen a jogszabályban előírtak teljesíté sé re tö rté nő kö telezé se, valamint a kö zlekedé s é s a tartózkodás korlátozása. A jegyző környezet- é s termé szetvé delmi feladat- é s hatáskö ré t a kormányrendeletben állapítja meg. A hatósági feladatok ellátásának biztosítása é rdeké be az ö nkormányzatok Kö rnyezetvé delmi Irodákat hoznak lé tre. Ezek szoros kapcsolatot tartanak a Mű szaki/építé si osztályokkal, az Ü gyfé lszolgálati Irodákkal, s ha szervezetileg lé teznek, akkor a Városrendezé si é s Települé sfejleszté si Irodákkal is, valamint az Á NTSZ-szel é s a Főépítésszel. Az ö nálló Környezetvé delmi Irodák (Osztályok) a jegyző megbízásából képviselik, egyeztetik, vé lemé nyezik hivatalon belül mindazokat a hatáskö rükbe utalt feladatokat, melyek vé grehajtására megbízást nyertek. Így különösen ellátják a levegő tisztaságával, a zaj- é s rezgé své delemmel, valamint a termé szet vé delmé vel kapcsolatos feladatokat. Vé lemé nyezik a rendezé si tervek környezetvé delmi fejezeteit, így az ö nkormányzat részletes rendezé si programját is. A részletes rendezé si terv ö nkormányzati rendeletben szabályozza a kö rnyezetvé delmet é rintő ké rdé seket. A megyei ö nkormányzatok környezetvé delmi feladataik ellátása során kötelesek elő zetesen egyeztetni a környezetvé delmi programokat, illetve azokról vélemé nyt nyilvánítani a helyi ö nkormányzatoknak. Á llást foglalnak egyes környezetvé delmet é rintő helyi rendeletek é s határozatok tervezeté vel kapcsolatban, valamint javaslatokat tesznek a helyi jelentő sé gű termé szeti területek vé detté nyilvánítására, é s elő segítik az ö nkormányzatok termé szetvé delmi tevé kenysé gé t is.

- 20 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata A környezetvé delmi törvé ny a települé si ö nkormányzatok feladatává teszi a kö rnyezetvé delmi program ké szíté sé t. A programnak tartalmaznia kell: - a települé si kö rnyezet tisztasága, - a csapadé kvíz-elvezeté s, - a kommunális szennyvízkezelé s, -gyű jté s, -elvezeté s, - tisztítás - kommunális hulladé kkezelé s, - zaj-, rezgé s- é s lé gszennyezé s elleni vé delem, - a helyi kö zlekedé sszervezé s, - az ivóvízellátás, - az energiagazdálkodás, - a zö ldterület-gazdálkodás, - a felté telezhető rendkívüli környezetveszé lyezteté s elhárításának é s a kö rnyezetkárosodás csö kkenté sé nek települé sre vonatkozó feladatait é s előírásait. A programot szüksé g szerint kell elké szíteni, de legalább ké té vente felül kell vizsgálni. A környezetvé delmi program készíté se tehát kötelező. Tekintettel arra, hogy a program elké szíté se komoly szaktudást igé nyel, az ö nkormányzatok általában úgy oldják meg a feladatot, hogy külső szaké rtő ket vesznek igé nybe, pé ldául kö rnyezetvé delmi egyesületeket vagy állampolgárokat. Elké szíté sé t követő en az ö nkormányzatok vé lemé nyezé sre megküldik a kö rnyezetvé delmi hatóságoknak, a megyei- é s valamint a szomszé dos ö nkormányzatoknak is. A vélemé nyezé sek é s javaslatok után kerül sor a program jóváhagyására. Tekintettel arra, hogy a program egy települé s arculatában jelentő s szerepet tölt be, é s vé grehajtása szé les tömegbázison alapul, így az ö nkormányzatok rendeleti úton dö ntenek a vé gleges kö rnyezetvé delmi program elfogadásáról.

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 21-2.4. A magyar jogi szabályozás közelítése a VKI elvárásaihoz A Magyar Köztársaság é s az Európai Közössé gek é s azok tagállamai között társulás lé tesíté sé rő l szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, Magyarországon az 1994. é vi I. törvé nnyel kihirdetett Európai Megállapodás 67. cikke előírja a magyar jogi szabályozás közelíté sé t a Kö zö ssé gek jogszabályaihoz. A Megállapodás 68. cikke a jogi szabályozás közelíté se szempontjából kiemelt területnek tekinti a kö rnyezetvé delmi jogi szabályozást. Kulcské rdé s, hogy Magyarország kö rnyezetvé delmi szempontból megfeleljen az Európai Unióhoz törté nő csatlakozás felté teleinek. Ez a kérdé s, más országokhoz hasonlóan, nálunk is a következő kettő ssé get veti fel. Egyré szt meg kell tartani azokat az elő nyö ket, amelyekkel a hazai kö rnyezetállapot é s a környezetvé delmi szabályozás rendelkezik; másré szt, ahol szüksé g van a szabályozás változtatására vagy konkré t lé pé sek megté telé re, ott azokat a lehetsé ges ütemben meg kell tenni. A 2329/2001. (XI. 21.) Korm. határozat kijelö lte a 2000/60/EK - Víz Keretirányelv (VKI) - vé grehajtásával kapcsolatos feladatokat é s a megvalósításé rt felelő s tárcákat. 2.5. VKI intézkedési programok A vízgyű jtő gazdálkodási tervek tekinteté ben a 221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet a vízgyű jtő -gazdálkodás egyes szabályairól határoz meg feladatokat, előírásokat. Ennek általános rendelkezé sei tartalmazzák a rendelet cé lját, hatályát. A rendeletrő l elö ljáróban elmondható- mit ahogy az annak 22. -ban meg is jelenik -, hogy az Európai Parlament é s a Tanács 2000. október 23-i, a víz politika teré n a kö zö ssé gi fellé pé s kereteinek meghatározásáról szóló2000/60/ek irányelvé nek való megfelelé st szolgálja. A rendelet célja, hogy a vizek külön jogszabályban meghatározott jóállapotának elé ré se é s fenntartása é rdeké ben szüksé ges inté zkedé seket, inté zkedé si programokat egysé ges keretbe foglalja é s meghatározza az ezeket ö sszefoglaló vízgyű jtő - gazdálkodási terv tartalmát, valamint a tervezé s szabályait.

- 22 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata A rendelet hatálya a vízgyű jtő -gazdálkodási tervezé sre é s az abban meghatározott feladatokat végző kre, valamint azokra terjed ki, akikre az inté zkedé si programok rendelkezé seket tartalmaznak. Az é rtelmező rendelkezé sek 2. a rendelet által hivatkozott definíciókat magyarázza, beleé rtve a földrajzi megfogalmazásokat (pl.: vízgyű jtő ), hidro-ö kológiai fogalmakat, illetve a cé lállapotot (jóminő sé gi állapot). 2.6. A vízgyű jtő -gazdálkodás szabályai A 221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet 2. pontja rendelkezik a vízgyű jtő -gazdálkodás szabályairól. Ebben kerül meghatározásra a vízgyű jtő -gazdálkodási terv tartalma, annak területi hatálya, az elké szíté sben é s végrehajtásban illeté kes szemé lyek é s hatóságok. Ennek megfelelő en a vízgyű jtő -gazdálkodási terv tartalmazza a vízgyű jtő k jellemző inek, a kö rnyezeti cé lkitű zé seknek é s a vizek jóállapotának elé ré se é rdeké ben azokat a tevé kenysé geket, beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyisé gi, minő sé gi é s ö kológiai állapotára. Ezen felül kimondja a hatások elemzé sé t, a vizek jóállapotának elé ré se é rdeké ben tett é s teendő inté zkedé seket, inté zkedé si programokat, a vizek állapotának jellemzé sé hez szüksé ges monitoring programmal együtt. A vízgyű jtő -gazdálkodási tervet tizenhé t vízgyű jtő -gazdálkodási tervezé si ré szegysé gre ugyanazzal a tartalommal kell elké szíteni az ország egé sz területé re. A vízgyű jtő -gazdálkodási terv elké szíté sé rő l a környezetvé delmi é s vízügyi miniszter gondoskodik. Az illeté kes hatóságok közremű kö dé sé nek tekinteté ben a vízgyű jtő -gazdálkodási tervezé si ré szegysé gek terveit az illeté kes környezetvé delmi, vízügyi é s termé szetvé delmi hatóságok, valamint egyé b illeté kessé ggel rendelkező hatóságok kö zremű kö dé sé vel működési területé n a környezetvé delmi é s vízügyi igazgatóság állítja ö ssze. A ré szvízgyű jtő szintű tervet a miniszter által kijelö lt környezetvé delmi, vízügyi é s termé szetvé delmi hatóságok közremű kö dé sé vel a miniszter által kijelö lt kö rnyezetvé delmi, vízügyi é s termé szetvé delmi hatóság, az országos szintű tervet az Országos Környezetvé delmi, Termé szetvé delmi é s Vízügyi Főigazgatóság dolgozza ki.

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 23 - Az elké szített tervek vé glegesíté se az é rintett miniszterek bevonásával tö rté nik. 2.7. A vízgyű jtő -gazdálkodási terv tartalma A vízgyű jtő -gazdálkodási terv tartalmazza a vízszennyező anyagok kibocsátásának csö kkenté se é s megelő zé se é rdeké ben a szennyvízbevezeté sekné l a kibocsátási határé rté keken, valamint elé rhető legjobb technikán (Best Available Technology), nem pontszerű (diffúz) szennyező források eseté n a lehetsé ges legjobb környezeti gyakorlaton alapulóinté zkedé seket. Továbbá: - a vé dett területek, vé dőövezetek, vé dőterületek kijelö lé sé t é s a nyilvántartással kapcsolatos tevé kenysé geket; - a víz használatával ö sszefüggő gazdasági elemzé st, a vízszolgáltatások tekinteté ben a kö ltsé g- visszaté rülé s elvé nek é rvé nyesíté sé t. A rendelet 3. (6) bekezdé se szerint a vízgyű jtő -gazdálkodási tervezé s során figyelembe kell venni az ország, illetve az egyes térsé gek külön jogszabályban meghatározott területhasználatának felté teleit, így különösen az ország a kiemelt té rsé geire vonatkozószerkezeti tervet, a fejleszté sek gazdasági, műszaki é s ö kológiai felté teleit, valamint a települé srendszert meghatározótervet. A 4. (1) bekezdé se é rtelmé ben a rendeletben meghatározott követelmé nyekkel é s inté zkedé sekkel é rvé nyesíteni kell a külön jogszabály szerinti, a Duna vízgyű jtő jé t cé lállapot meghatározásával é rintő ké t- é s többoldalú nemzetkö zi szerző dé sek szerinti gyakorlat ö sszhangját. Továbbá a tervnek ö sszhangban kell lennie a teljes vízgyű jtő kerületre vonatkozó követelmé nyekkel é s feladatokkal, amelyeket a Duna Vé delmé re é s FenntarthatóHasználatára irányulóegyüttmű kö dé srő l szólóegyezmé ny Nemzetkö zi Bizottsága határoz meg. 2.7.1. Környezeti célkitű zések A 221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet 5. (1) bekezdé se szerint a vízgyű jtő - gazdálkodással járófeladatok é s inté zkedé sek körében a vízgyű jtő -gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell:

- 24 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - a vizek állapota romlásának megelő zé sé t, megakadályozását szolgáló inté zkedé seket; - a felszíni vizek eseté ben, a jóökológiai é s kémiai állapot elé ré sé t, illetve fenntartásának biztosítását szolgálófeladatokat; - az erő sen módosított é s mestersé ges víztestek eseté ben a jóökológiai potenciál elé ré sé t, illetve fenntartásának biztosítását szolgálófeladatokat; - a vizekre, vízi környezetre a külön jogszabály szerinti kockázatot jelentő anyagok (kiemelten veszé lyes anyagok) által okozott szennyezé ssel kapcsolatos megállapításokat, inté zkedé seket; - felszín alatti vizek eseté n a jómennyisé gi é s kémiai állapot elé ré sé t, illetve fenntartásának biztosítását, valamint azokat a feladatokat, amelyek megelő zik, megakadályozzák, illetve korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását, a szennyező anyagoknak a felszín alatti vízbe tö rté nő bejutását; - az emberi tevé kenysé g hatására visszavezethető szennyező anyag kibocsátásának megszünteté sé t, valamint a szennyezé ssel járó folyamat visszafordításához szüksé ges ö sszetett igazgatási é s egyé b inté zkedé seket; - az a)-f) pontokban említett feladatokkal é s inté zkedé sekkel ö sszefüggő határidő ket é s egyé b felté teleket. Az 5. (2) bekezdé s határozza meg a teendő ket vis major eseté n, miszerint, ha a kö rnyezeti célkitű zé sek megvalósítását elő re nem látható, elháríthatatlan külső ok, vagy a fenntartható fejleszté ssel ö sszefüggő tevé kenysé g akadályozza, akkor külön inté zkedé si programot kell hozni, illetve azt kormányhatározatba kell foglalni. A 7. (1) bekezdé s rendelkezik a megállapított határidő k tekinteté ben. Ha a víztest állapotának javulása a jóállapot elé ré sé re megállapított határidő re nem é rhető el, a határidő a víztestekkel kapcsolatos cé lkitű zé sek fokozatos elé ré se é rdeké ben meghosszabbítható, amennyiben ez által az é rintett víztest állapotában további romlás nem következik be. Ebben az esetben meg kell adni a víztest kívánt állapotának a meghosszabbított határidő ig törté nő fokozatos elé ré sé hez elő irányzott inté zkedé seket; vé grehajtásának ütemtervé t, továbbá a vé grehajtást jelentő sen ké sleltető okokat. A víztestek állapotának idő leges romlása a 9. (1) bekezdé s szerint nem minő sül az állapotra vonatkozórendelkezé sek megszegé sé nek. Ha a fent említett romlás kivé teles

Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata - 25 - vagy é sszerű en elő re nem láthatótermé szetes ok (pl.: szé lső sé ges árvíz vagy aszály) kö vetkezmé nye, vagy ha é sszerű en elő re nem látható, akkor az elháríthatatlan ok kö vetkezmé nye. Ebben az esetben a (2) bekezdé s szerint minden lé pé st meg kell tenni az állapot további romlásának megelő zé sé re é s annak é rdeké ben, hogy olyan más víztesteken a jóállapot elé ré sé re megfogalmazott cé lkitű zé sek teljesíté se ne kerüljö n veszé lybe. Az inté zkedé si programban a (4) bekezdé s rendelkezé se szerint meg kell határozni a kivé teles körülmé nyek között teendő inté zkedé seket, amelyek nem veszé lyeztethetik a víztest állapotának a körülmé nyek rendező dé sé t követő helyreállását. A kivé teles, elő re nem látható körülmé nyek hatásait é vente számba kell venni, é s - a 7. (1) bekezdé sé ben felsorolt okok alapján - minden lehetsé ges inté zkedé st meg kell tenni annak é rdeké ben, hogy a víztest állapota a lehető legrö videbb idő n belül elé rje az (1) bekezdé s szerinti kö rülmé nyek elő tti állapotot. Az előírások megszegé sé nek különös esetei közül a 10. (1) bekezdé s szerint nem minő sül a vonatkozó előírások megszegé sé nek, ha a (2)-(4) bekezdé sekben meghatározott felté telek teljesülnek, é s: - Az a )pont szerint a felszín alatti víz jóállapotának, a felszíni víztest jóökológiai állapotának vagy jóökológiai potenciáljának elé ré se azé rt hiúsul meg, mert a felszíni víztest fizikai jellemző iben, felszín alatti víztest vízszintjé ben kedvező tlen változások kö vetkeztek be - A b) pont szerint új, fenntarthatóemberi fejleszté si tevé kenysé gek következmé nyei miatt nem lehet megelő zni, hogy kiválóállapot jóállapotra csö kkenjen. A (4) bekezdé s szerint azonban ez az (1) bekezdé s csak akkor alkalmazható, ha kö zé rdekbő l, külö nö sen a kö rnyezet é s a társadalom számára a kö rnyezeti cé lkitű zé sek teljesíté sé vel elé rhető elő nyö ket meghaladó, az emberi egé szsé g é s biztonság megő rzé sé ben, illető leg a fenntartható fejlő dé sben jelentkező elő nyö k é rdeké ben tö rté nik.

- 26 - Kisvízfolyások rehabilitációja é s fenntarthatóhasználata 2.7.2. A vízgyű jtő jellemzői és az emberi tevékenység környezeti hatá sai A 12. (1) bekezdé s szerint a vízgyű jtő re jellemző környezeti, vízgazdálkodási é s ezzel ö sszefüggő egyé b, a vízgyű jtő -gazdálkodási terv tartalma szempontjából lé nyeges adatok megismeré se é s elemzé se körében meg kell határozni a felszíni víztestek elhelyezkedé sé t, határait. Ehhez szüksé ges: a) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelené si formái szerint kell a tervben nyilvántartani; b) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelené si formái szerint meghatározott típusokba kell besorolni; c) a mestersé ges é s erő sen módosított felszíni víztesteket abba a típusba kell besorolni, amelyek ahhoz a felszíni víz megjelené si formához tartoznak, illetve amelyhez az adott erő sen módosított vagy mestersé ges víztest a leginkább hasonlít; d) nyilvántartásba kell venni a felszíni víztestek azon hidromorfológiai, hidrológiai é s fizikai, valamint ké miai viszonyait; e) a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kiváló ö kológiai állapothoz, illetve a maximális ö kológiai potenciálhoz tartozó é rté kekkel jellemezhető referenciaterületeket, f) nyilvántartásba kell venni az olyan terhelé sekre vonatkozóadatokat, amelyek a felszíni víztesteket egyenké nt é s ö sszessé gükben é rintik, é rinthetik. A felszín alatti víztestekre a 13. (1) bekezdé se határozza meg, hogy elhelyezkedé süket é s határaikat - a külön jogszabályban előírtak szerint - kell meghatározni. Továbbá a (2) bekezdé s kimondja, hogy a felszín alatti víztestek jellemzé se során a külön jogszabályban meghatározottak szerint é rté kelni kell az azok használatából eredő hatásokat, fő ké nt: a. a bizonyított é s valószínű síthető terhelé seket é s vízkivé teleket, ezen belül - a nem pontszerű é s a pontszerű szennyező forrásokat, - a vízkitermelé st é s a mestersé ges visszatáplálást; b. a fedő ré teg jellegé t, figyelemmel a felszín alatti víz utánpótlását biztosító vízgyű jtő re;