36. szám II. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4255, Ft

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, áp ri lis 3., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK 15/2006. (IV. 3.) OM r. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követel - ményeirõl 36. szám II. kötet Ára: 4255, Ft

2 2 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kor mány tag ja i nak rendeletei Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl A fel sõ ok ta tás ról szóló évi CXXXIX. tör vény a (2) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma - zás alap ján a Ma gyar Rek to ri Kon fe ren cia, a Fõ is ko lai Fõ igaz ga tói Kon fe ren cia és a Mû vé sze ti Egye te mek Rek - to ri Szé ke egyet ér té sé vel a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A fel sõ ok ta tás ban meg sze rez he tõ vég zett sé gi szin te ket le író ál ta lá nos (nem szak spe ci fi kus) jel lem zõ ket (kom pe - ten ci á kat) e ren de let 1. szá mú mel lék le te ha tá roz za meg. 2. A fel sõ ok ta tá si alap kép zé si sza kok kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye it e ren de let 2. szá mú mel lék le te ha tá roz za meg. 3. A fel sõ ok ta tá si mes ter kép zé si sza kok kép zé si és ki me - ne ti kö ve tel mé nye it ta ná ri szak kép zett sé get adó mes ter - kép zé si szak (a továb biak ban: ta ná ri szak) ki vé te lé vel e ren de let 3. szá mú mel lék le te ha tá roz za meg. 4. (1) A ta ná ri szak ál ta lá nos kép zé si és ki me ne ti kö ve tel - mé nye it e ren de let 4. szá mú mel lék le te ha tá roz za meg. (2) A ta ná ri sza kon meg sze rez he tõ ta ná ri szak kép zett sé - gek jegy zé két a fel sõ ok ta tá si alap- és mes ter kép zés rõl, va - la mint a szak in dí tá si el já rás rend jé rõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. ren de let (a továb biak ban: kor mány ren de - let) 3. szá mú mel lék le te tar tal maz za. (3) A ta ná ri szak ra tör té nõ be lé pés fel té te le i re a kor - mány ren de let 12. -ának (5) be kez dé se az irány adó. Az et - tõl el té rõ egye di sza bá lyo kat a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta - nul má nyi és vizs ga sza bály za tá ban ha tá roz za meg. (4) A ta ná ri szak há rom ele mé rõl, azok kre di tér té ké rõl, va la mint az elsõ és má so dik ta ná ri szak kép zett ség meg - szer zé sé re irá nyu ló szak te rü le ti mo du lok fel vé te lé nek ál - ta lá nos ke re te i rõl a kor mány ren de let ai ren del - kez nek. 5. E ren de let 2 4. szá mú mel lék le te i ben meg ha tá ro zott alap- és mes ter kép zé si sza ko kon az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák ré szét ké pe zi a szak nak meg fe le lõ in for ma - ti kai írás tu dás (sze mé lyi szá mí tó gép, ope rá ci ós rend szer, szö veg szer kesz tõ, táb lá zat ke ze lõ, in ter net és az elekt ro ni - kus le ve le zés hasz ná la tá val kap cso la tos is me re tek), to váb - bá az egész ség fej lesz té si alap is me re tek, me lyek ma guk - ban fog lal ják a kör nye zet-, bal eset- és fo gyasz tó vé de lem alap is me re te it is. 6. Az e ren de let tel meg ha tá ro zott kép zé si és ki me ne ti kö - ve tel mé nye ket kell al kal maz ni a tel jes ide jû és rész idõs, va la mint a táv ok ta tás ként szer ve zett alap- és mes ter kép - zés ben is. 7. (1) E ren de let jú li us 1-jén lép ha tály ba. (2) Az e ren de let ben fog lalt ide gen nyel vi kö ve tel mé - nye ket, va la mint a gya kor lat igé nyes alap kép zé si sza ko kon az össze füg gõ szak mai gya kor lat kö ve tel mé nyét a szep tem ber 1-jé tõl ta nul má nya i kat meg kez dõ hall ga tók ra kell elõ ször al kal maz ni. (3) Az egyes ta ná ri szak kép zett sé ge ken a kép zés ab ban az eset ben in dít ha tó, amennyi ben e ren de let 4. szá mú mel - lék le té ben meg ha tá ro zott ta ná ri szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nyei ki egész ül nek az egy vagy két ta ná ri szak - kép zett ség meg szer zé sé re irá nyu ló szak te rü le ti mo dul meg vá lasz tá sá nak elõ fel té te le i vel, szük ség sze rint az elsõ és má so dik ta ná ri szak kép zett ség tár sí tá sá nak sa já tos sza - bá lya i val, va la mint az adott ta ná ri szak kép zett ség meg - szer zé sé re irá nyu ló szak te rü le ti mo dul nak a ta ná ri szak ál - ta lá nos kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye i tõl el té rõ sa já - tos kö ve tel mé nye i vel. Dr. Ma gyar Bál int s. k., ok ta tá si mi nisz ter

3 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3 1. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÕK, KOMPETENCIÁK 1. Cik lu sok ra bon tott kép zés ben az alap kép zés ben sze - rez he tõ vég zett sé gi szint jel lem zõi Alap kép zés ben alap fo ko za tot az sze rez het, aki a) a kép zés so rán az is me re te ket il le tõ en bi zo nyí tot ta, hogy a kép zé si te rü le té hez tar to zó is me re te ket el sa já tí tot ta és olyan is me re te ket szer zett, ame lyek alap ján az adott és más kép zé si te rü le ten fo lyó mes ter kép zés be lép het; ké pes a vá lasz tott kép zé si ág össze füg gé se in kí vül esõ alap fo gal mak és alap el vek ön ál ló el sa já tí tá sá ra, al kal - ma zá sá ra és egy adott mun ka kör ben való fel hasz ná lá sá ra; is me ri a ta nul má nyi te rü let re ér vé nyes is me ret szer zés mód ja it, a leg fon to sabb is me ret szer zé si for rá so kat; ké pes el dön te ni, hogy egy adott prob lé mát mi lyen meg kö ze lí tés ben le het meg ol da ni, és ez adott eset ben mi - lyen mér ték ben al kal mas a prob lé ma si ke res meg ol dá sá ra; b) is me re te it il le tõ en al kal mas szak kép zett sé gé nek meg fe le lõ mun ka kör el lá tá sá ra; az in for má ci ók kri ti kus elem zé sé re és sok ol da lú fel - dol go zá sá ra; idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különbözõ nézõpontok szerint bemutatni; a kép zé si ágon be lül el sa já tí tott prob lé ma meg ol dó tech ni kák ha té kony al kal ma zá sá ra; ön ál ló to vább ta nu lás sal vagy szer ve zett to vább kép - zé sek se gít sé gé vel meg lé võ kész sé gei fej lesz té sé re és olyan új kom pe ten ci ák el sa já tí tá sá ra, ame lyek se gít sé gé - vel al kal mas sá vál hat egy szer ve ze ten be lül fe le lõs ség tel - jes mun ka kör vál la lá sá ra; a ta nu lást il le tõ en ké pes össze füg gõ szö veg, va la mint vi zu á lis je lek kel, ti po grá fi ai esz kö zök kel, iko nok kal ta - golt szö ve gek, táb lá za tok, adat so rok, vi zu á lis szö ve gek (moz gó-, ál ló ké pek, tér ké pek, di ag ra mok stb.) megérté - sére, ér tel me zé sé re; sa ját ta nu lá si fo lya ma ta i nak ha té kony meg szer ve zé - sé re; a leg kü lön bö zõbb ta nu lá si for rá sok fel hasz ná lá sá ra; c) a szak mai at ti tû dök és ma ga tar tás te rén ren del ke zik olyan sze mé lyes tu laj don sá gok kal és együtt mû kö dé - si kész ség gel, ame lyek a sze mé lyes fe le lõs sé get és az egyé ni dön tés ho za talt is meg kö ve te lõ mun ka kö rök höz szük sé ge sek; mi nõ ség tu dat tal és si ker ori en tált ság gal; sa ját te vé keny sé ge kri ti kus ér té ke lé sé nek képessé - gével; ér té kek ki ala kí tá sá ra és meg tar tá sá ra tö rek võ cél tu - da tos ma ga tar tás sal. 2. Cik lu sok ra bon tott kép zés ben az osz tott és az egy - séges, osz tat lan mes ter kép zés ben sze rez he tõ vég zett sé gi szint jel lem zõi Mes ter kép zés ben mes ter fo ko za tot az sze rez het, aki a) a kép zés so rán az is me re te ket il le tõ en bi zo nyí tot ta, hogy fel ké szült ta nul má nyi te rü le tén az is me re tek rend sze - re zett meg ér té sé re és el sa já tí tá sá ra, il let ve a tu do mány te - rü let rõl vagy a meg szer zett ta pasz ta lat ból szár ma zó in for - má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek kri ti kus fel - dol go zá sá ra; is me ri sa ját ku ta tá sa i hoz vagy tu do má nyos mun ká já - hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg - ol dó tech ni ká kat; ere de ti lá tás- és gon dol ko dás mód dal és meg fe le lõ abszt rak ci ó val ren del ke zik a tu do mány ág mé lyebb össze - füg gé se i nek meg ér té sé ben, a meg szer zett tu dás al kal ma - zá sá ban és gya kor la ti hasz no sít ha tó sá gá ban, va la mint a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ban; ké pes a tu do mány ágá ban a tu do má nyos ku ta tá sok és a kü lön bö zõ mód sze rek ér té ke lé sé re, ön ál ló kri ti ka meg fo - gal ma zá sá ra és szük ség ese tén al ter na tív meg ol dá sok fel - ve té sé re; b) is me re te it il le tõ en al kal mas rend szer sze rû en és kre a tí van új és össze tett té ma kö - rök kel fog lal koz ni, helyt ál ló bí rá la tot vagy vé le ményt meg fo gal maz ni, dön tést hoz ni, és az eb bõl adó dó kö vet - kez te té se ket le von ni és kö zért he tõ en be mu tat ni; a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re, ön ál ló meg ol - dá sá ra és ere de ti öt le tek fel ve té sé re; szak ma i lag ma gas szin ten ön ál ló an meg ter vez ni és vég re haj ta ni fel ada to kat; a kép zé si te rü let bel sõ tör vényszerûségeinek mé - lyebb meg is me ré sé re és ön mû ve lés re; az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re; c) a szak mai at ti tû dök és ma ga tar tás te rén ren del ke zik a mun ka kör höz szük sé ges olyan tu laj don sá gok kal, ame lyek alap ján ké pes együtt mû kö dés re, kez de mé nye zés - re és sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás ra, dön tés ho za tal ra, szak mai ön kép zés re; sa ját te vé keny sé ge kri ti kus ér té ke lé sé nek ké pes sé gé - vel, ér té kek ki ala kí tá sá ra és meg tar tá sá ra tö rek võ cél tu - da tos ma ga tar tás sal. 2. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET 1. FÖLDMÉRÕ ÉS FÖLDRENDEZÕ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: föld mé rõ és föld - ren de zõ mér nö ki

4 4 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 2. Az alap kép zé si sza kon sze rez he tõ vég zett sé gi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: föld mé rõ és föld ren de zõ mér nök (meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: geo in for ma ti ka, föld ren de - zõ, in gat lan ka tasz te ri, ön tö zé si és me li o rá ci ós a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Land Sur ve y ing and Land Ma na ge ment En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: ag rár mû sza ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tek: 30 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tek: 138 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya - kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik a föld - ügy kü lön bö zõ szak te rü le te in (te re pi mé ré si és táv ér zé ke - lé si tech no ló gi ák, adat fel dol go zás, tér be li in for má ci ók), va la mint a kap cso ló dó jogi és gaz dál ko dá si tu do má nyok - ban ál ta lá nos jár tas ság gal ren del kez nek. Ké pe sek to váb bá ön ál ló mé ré si, fel dol go zá si, nyil ván tar tá si, in for má ció - szol gál ta tá si és ter ve zé si szak te rü le te ken hasz ná la tos kor - sze rû tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a föld mé rõ és föld ren de zõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: kü lön bö zõ mé ret ará nyú föld mé ré si és ter ve zé si tér - kép ön ál ló elõ ál lí tá sá ra, az el vég zett fel ada tok mi nõ ség ta - nú sí tá sá nak el vég zé sé re; a lé te sít mé nyek ter ve zé sé vel, ki vi te le zé sé vel és üze - mel te té sé vel össze füg gõ ge o dé zi ai fel ada tok el lá tá sá ra; a kör nye ze tük ben je len lévõ el len té tes fo lya ma tok szin té zi sé nek meg te rem té sé re úgy, hogy a re gi o na li tást he lye zik elõ tér be; kör nye zet vé del mi tech ni kák, prob lé mák ke ze lé sé re; az eró zió, a def lá ció, a má sod la gos szi ke se dés el le ni vé de ke zé si el já rás al kal ma zá sá ra; alap ve tõ víz ve ze té si mû tár gyak ter ve zé si és épí té si kö ve tel mé nye i nek al kal ma zá sá ra; a szak te rü le tet érin tõ gaz da sá gi, tech no ló gi ai in no vá - ci ó ra; tér be li adat inf ra struk tú ra re fe ren cia rend sze ré nek meg ha tá ro zá sá ra, elem zé sé re, épí té sé re; in gat lan hasz no sí tá si le he tõ sé gek elem zé sé re, ér té ke - lé sé re; a jogi és környezeti erõforrások magabiztos kezelésére; tér in for ma ti kai rend sze rek ter ve zé sé ben, ki ala kí tá sá - ban és fenn tar tá sá ban való köz re mû kö dés re; ka tasz te ri és in for ma ti kai nyil ván tar tá sok szé les körû ve ze té sé re; tér be li in for má ci ók elõ ál lí tá sá ra, kri ti kus elem zé sé re és fel dol go zá sá ra; he lye sen fel mér ni az adott te rü let víz kész le tét, a víz - mennyi ség és víz mi nõ ség is me re té ben dön te ni a víz bá zis hasz no sí tá sá ról és a hasz no sí tás hoz szük sé ges tech no ló gia meg vá lasz tá sá ról. Az alap fo ko zat bir to ká ban a föld mé rõ és föld ren de zõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: a köz igaz ga tás ban alap fel ada to kat el lát ni, kü lö nö sen a föld hi va ta li há ló zat ban és a he lyi ön kor mány za tok nál; a bank szek tor ban és biz to sí tó in té ze tek nél in gat la - nok kal össze füg gõ ügyek in té zé sé re; az ag ro ö ko szisz té mák sza bá lyo zott hasz no sí tá sá ra, ha té kony vé del mé re, terv sze rû fej lesz té sé re a ter mé szet di na mi kus öko ló gi ai egyen sú lyá nak tar tós fenn tar tá sá val; a he lyi víz kár el há rí tás sal, a me zõ gaz da sá gi te rü le tek víz ház tar tá sá nak sza bá lyo zá sá val és az ezt szol gá ló mû - vek kel össze füg gõ fej lesz té si, re konst ruk ci ós, fenn tar tá si, üze me lé si mun kák ban je lent ke zõ mér nö ki fel ada tok meg - ol dá sá ban való köz re mû kö dés re; ka tasz te ri és más nyil ván tar tá sok ve ze té sé re, e te vé - keny ség irá nyí tá sá ra. Ren del kez nek a szak mai, szak ma közi együtt mû kö dés és kom mu ni ká ció ké pes sé gé vel, az al kal ma zók igé nyei fel mé ré sé nek ké pes sé gé vel, ide gen-nyelv tu dás sal, fe le lõs - ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyos és mér nö ki alap is me re tek: kre dit ter mé szet tu do má nyos, in for ma ti kai, mû sza ki, kör nye - zet tu do má nyi is me re tek; gazdasági és humán általános ismeretek: kredit köz gaz da ság ta ni (me nedzs ment), jogi alap is me re tek, tár sa da lom tu do má nyi is me re tek (kom mu ni ká ció, szo ci o - ló gia), EU ag rár po li ti ka, mi nõ ség biz to sí tás; szak mai törzs anyag: kre dit in for ma ti kai is me re tek (tér in for ma ti ka, rend szer szer ve - zés, ter ve zés), ál ta lá nos mû sza ki is me re tek (épí tõ mér nö ki

5 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5 is me re tek, víz ren de zé si és me li o rá ci ós is me re tek), mé ré si tech no ló gi ák (föld mé ré si is me re tek, tér ké pi is me re tek, adat gyûj tés mód sze rei, tér kép ké szí té si tech no ló gi ák, fotogrammetria és táv ér zé ke lés, to po grá fia, or szá gos fel - mé rés); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit geo in for ma ti ka, föld ren de zõ, in gat lan ka tasz te ri, ön tö - zé si és me li o rá ci ós szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me - ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 2. MEZÕGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: me zõ gaz da sá gi és élel mi szer ipa ri gé pész mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: alap fo ko zat (bac ca la u re us, bachelor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: me zõ gaz da sá gi és élel mi szer ipa ri gé pész mér nök (meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: élel mi szer ipa ri gé pész, me - zõ gaz da sá gi ter me lés tech no ló gia, kör nye zet tech ni ka, erõ - gé pek, te le pü lés üze mel te tõ, gép üzem fenn tar tó, kör nye - zet-(agrár-) informatika a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Me cha - ni cal En gi ne er in Ag ri cul tu re and Food In dust ry 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: ag rár mû sza ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tek: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 100 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan me zõ gaz da sá gi és élel mi szer ipa ri gé pész mér nö kök kép zé se, akik ter mé szet tu do má nyi, mû - sza ki, gaz da sá gi és hu mán is me re te ik bir to ká ban ké pe sek a gé pé sze ti, mû sza ki és tech no ló gi ai be ren de zé sek fej lesz - té si rész fel ada ta i nak meg ol dá sá ra, a ter me lés, gép üze mel - te tés irá nyí tá si fel ada ta i nak vég re haj tá sá ra, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a me zõ gaz da sá gi és élel mi - szer ipa ri gé pész mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: me zõ gaz da sá gi és élel mi szer ipa ri ter mék fel dol go zó gé pek üze mel te té sé re és te le pí té sé re; össze tett ter ve zé si mun kák ban mér nö ki köz re mû kö - dés re; ter me lé si fo lya ma tok elõ ké szí té sé re, irá nyí tá sá ra; mû sza ki, in for ma ti kai, me zõ gaz da sá gi és ve ze té si is - me re tek bir to ká ban vál lal ko zá sok irá nyí tá sá ra; szá mí tó gé pes há ló za tok, egy sze rû prog ra mok al kal - ma zá sá ra, bõ ví té sé re; kör nye zet ba rát ter me lõ rend sze rek mû köd te té sé re, te - le pí té sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a me zõ gaz da sá gi és élel mi - szer ipa ri gé pész mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: te le pü lés mér nö ki és te le pü lés üze mel te té si fel ada tok el lá tá sá ra az ön kor mány za tok nál; mû sza ki, in for ma ti kai, me zõ gaz da sá gi és ve ze té si is - me re te ik bir to ká ban vál lal ko zá sok irá nyí tá sá ra; ter me lé si fo lya ma tok elõ ké szí té sé re, irá nyí tá sá ra; fenn tar tá si, üze mel te té si és szak ha tó sá gi fel ada tok el lá tá sá ra; üze mi mun ka szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra; szak is me re tek át adá sá ra, szak ta nács adás ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, fi zi ka, mû sza ki ké mia, me cha ni ka, in for - ma ti ka, áb rá zo ló ge o met ria, rajz;

6 6 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit mik ro- és mak ro öko nó mia, vál lal ko zás-gaz da ság tan, gaz da sá gi jog, mi nõ ség ügyi is me re tek, kom mu ni ká ció, fi - lo zó fia, me nedzs ment is me re tek, EU ag rár po li ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit me zõ gaz da sá gi is me re tek, anyag is me ret, hõ- és áram - lás tan, gép ele mek, elekt ro- és irá nyí tás tech ni ka, lo gisz ti - ka- és anyag moz ga tás, gép szer ke zet tan, gyár tás tech no ló - gia, te le pü lé si kör nye zet mér nö ki is me re tek, mû sza ki in - for ma ti ka, kör nye zet tech ni ka, ener gia gaz dál ko dás, élel - mi szer ipa ri gé pek és be ren de zé sek, mun ka vé de lem, üze - mel te té si és üzem fenn tar tá si is me re tek; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit élel mi szer ipa ri gé pész, me zõ gaz da sá gi ter me lés tech no - ló gia, kör nye zet tech ni ka, erõ gé pek, te le pü lés üze mel te tõ, gép üzem fenn tar tó, kör nye zet-(ag rár-) in for ma ti ka szak - irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 3. TÁJRENDEZÕ ÉS KERTÉPÍTÕ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: táj ren de zõ és kert épí tõ mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: táj ren de zõ-kert épí tõ mér nök (meg je - löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: kert épí tõ, táj ren de zõ, te le - pü lés üze mel te tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Gar den and Lands ca pe Ar chi tect, spe ci a li za ti ons: gar den ar chi - tect, lands ca pe ar chi tect, ur ban ope ra tor 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: ag rár mû sza ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 30 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 120 kre dit amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan táj ren de zõ-kert épí tõ mér nö kök kép zé se, akik öko ló gi ai, mû sza ki, épí té sze ti tech no ló gi ai, gaz da sá gi és ve ze té si is me re te ik bir to ká ban fel ké szül tek a táj-, a te le pü lé sek és kü lön bö zõ lé te sít mé nyek kör nye ze té - nek kert épí té si, épí té si-ki vi te le zé si, ren de zé si, fenn tar tá si és üze mel te té si fel ada ta i nak el lá tá sá ra, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a táj ren de zõ és kert épí tõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a te le pü lé si kör nye zet, a köz te rü le tek, a te le pü lés zöld fe lü le te, köz par kok, va la mint üdü lé si, ide gen for gal mi és tu risz ti kai in téz mé nyek, köz cé lú in téz mé nyek és ma - gán ker tek lé te sí té sé re és fenn tar tá sá ra; a zöld fe lü let-fenn tar tás ra és -gaz dál ko dás ra, táj ren - de zés re, táj gon do zás ra és -vé de lem re; a te le pü lé sek üze mel te té sé re, fej lesz té sé re; szá mí tás tech ni kai-tér in for ma ti kai is me re tek al kal - ma zá sá ra; a kör nye zet mi nõ ség ál ta lá nos ja ví tá sá ra; a mér nö ki fel ada tok el lá tá sa so rán társ szak mák kal való együtt mû kö dés re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a táj ren de zõ és kert épí tõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: szak te rü le tü kön ope ra tív mér nö ki, mû sza ki, ha tó sá - gi, szak ha tó sá gi, ön kor mány za ti mun ka kö rök be töl té sé re; ön kor mány za tok nál kom mu ná lis szol gál ta tá so kért és a te le pü lés gaz dál ko dás ra vo nat ko zó rész fel ada to kért fe le - lõs szak em ber ként, üze mel te tõi és ve ze tõi fel ada tok el lá tá - sá ra; vál lal ko zá sok lét re ho zá sá ra és mû köd te té sé re. Ren del kez nek vi zu á lis ki fe je zõ kész ség gel, kre a ti vi tás - sal, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, vál to zá sok hoz al kal maz ko dó ta nu lá si kész ség gel.

7 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 7 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, in for ma ti ka, áb rá zo ló ge o met ria és rajz, kör nye zet tan, nö vény tan, Ma gyar or szág táj föld raj za, dend ro ló gia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit mik ro- és mak ro öko nó mia, vál lal ko zá si is me re tek, köz - igaz ga tá si és jogi is me re tek, kom mu ni ká ció, fi lo zó fia; szak mai törzs anyag: kre dit mér nö ki alap is me re tek, táj-, te le pü lés és kert épí té szet tör té net, épí té szet, ge o dé zia és te rep ren de zés, út- és köz - mû épí tés, kert- és sza bad tér épí tés, ter mé szet vé de lem, táj - ren de zés, tér in for ma ti ka, kör nye zet vé de lem, EU-ag rár po - li ti ka, te le pü lés épí té szet és -ren de zés, te le pü lés- és zöld fe - lü let-gaz dál ko dás; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit kert épí tõ, táj ren de zõ, te le pü lés üze mel te tõ szak irá nyok - hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 4. ERDÕMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: er dõ mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: er dõ mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Fo rest ry En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: er dõ mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér ték: 6.2. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tek: 10 kre dit 6.3. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit 6.4. A gya kor la ti is me re tek hez ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 88 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan er dõ mér nö kök kép zé se, akik az er - dõ gaz dál ko dás hoz szük sé ges ter mé szet tu do má nyi, mû - sza ki és gaz da sá gi is me re tek kel ren del kez nek. Az er dé szet fa ter mesz té si, fa hasz ná la ti, gaz dál ko dá si, va la mint vad - gaz dál ko dá si te rü le tén ala pos jár tas ság gal ren del kez nek, is me re te i ket a gya kor lat ban al ko tó mó don tud ják al kal - maz ni, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren - del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá - hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az er dõ mér nö kök ké pe sek: bi o ló gi ai, mû sza ki és öko ló gi ai is me re te ik alap ján az erdõ szak sze rû, a gaz da sá gi, vé del mi és köz jó lé ti funk ci ót együt te sen fenn tar tó ke ze lé sé re; az er dei öko szisz té ma bi o tóp ja és bio cö nó zi sa kap - cso lat rend sze ré nek és az ab ban le ját szó dó fo lya ma tok fel - is me ré sé re; a ter mé sze tes er dõ fej lõ dés fo lya ma tá ba tör té nõ em - be ri be avat ko zás ha tá sá nak meg íté lé sé re; az er dõ ben ká ro sí tó szer ve ze tek fel is me ré sé re és az el le nük való ha té kony vé de ke zés re; az er dé sze ti te vé keny ség bio öko ló gi ai, tech ni kai és öko nó mi ai össze füg gé se i nek fel is me ré sé re; az er dõ gaz dál ko dás sal szem ben tá masz tott tár sa dal - mi, gaz da sá gi igé nyek köz ve tí té sé re; a kör nye zet és ter mé szet vé de lem össze füg gé se i nek al kal ma zá sá ra; szak mai prob lé mák meg fo gal ma zá sá ra, elem zé sé re és azok ér té ke lé sé re. Ren del kez nek meg fe le lõ kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen-nyelv tu dás sal. Az alap fo ko zat bir to ká ban az er dõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: ter me lés irá nyí tó, er dõ mû ve lé si és fa hasz ná la ti mû - sza ki ve ze tõi te en dõk el lá tá sá ra, er dõ gaz dál ko dó szer ve - ze tek nél; mér nö ki fel ada tok el lá tá sá ra az er dé sze tet irá nyí tó, el len õr zõ és fel ügye lõ ha tó sá gok nál; szak ta nács adói fel ada tok el lá tá sá ra; er dõ gaz dál ko dá si vál lal ko zá sok ban er dõ mû ve lé si és fa hasz ná la ti te vé keny ség szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra; fel sõ fo kú vad gaz dál ko dá si vég zett ség hez kö tött mun ka kö rök el lá tá sá ra.

8 8 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyos és mér nö ki alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, fi zi ka, me cha ni ka, ké mia, nö vény tan, öko - ló gia, föld tan, ál ta lá nos gép tan, ge o dé zia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: 6 9 kre dit köz gaz da ság tan, szám vi tel és pénz gaz dál ko dás tan, jogi is me re tek, EU ag rár po li ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit er dé sze ti ter mõ hely-is me ret tan, er dõ mû ve lé si, er dõ vé - del mi, er dé sze ti nö vény kór ta ni, er dé sze ti ál lat ta ni, er dé - sze ti ro var ta ni, va dá sza ti és vad gaz dál ko dá si, er dõ hasz ná - la ti, er dé sze ti gép ta ni, er dõ ren de zé si, dend ro met ri ai, fa ter - més ta ni, er dé sze ti üzem gaz da sá gi, er dé sze ti szer ve zé si és ve ze té si is me re tek, dif fe ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 5. GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: gaz da sá gi és vi - dék fej lesz té si ag rár mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si ag rár - mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ag ro bu - si ness and Ru ral De ve lop ment En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: gaz da sá gi, vi dék fej lesz té si és in for ma ti - kus ag rár mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 80 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si ag - rár mér nö kök kép zé se, akik ké pe sek a ter me lés sel, szol gál - ta tás sal, szak ta nács adás sal össze füg gõ szer ve zé si és irá - nyí tá si fel ada tok el lá tá sá ra. Az el sa já tí tott öko nó mi ai, me - nedzs ment, re gi o ná lis és tér sé gi is me re te ik bir to ká ban, va - la mint a szak igaz ga tá si fel ada tok, az ag rár ter me lés sa já - tos sá gai és az ag rár gaz da ság kap cso lat rend sze ré nek is me - re té ben, öko ló gi ai szem lé le tük alap ján ké pe sek a mun ka - erõ-pi a ci el vá rá sok nak meg fe le lõ szak mai mun ka vég zé - sé re. Ren del kez nek a vi dék fej lesz tés eu ró pai uni ós nor - mák sze rin ti ér tel me zé sé hez, vi dék fej lesz té si prog ra mok ter ve zé sé hez, le bo nyo lí tá sá hoz szük sé ges szak is me re tek - kel. Ké pe sek a me zõ gaz da sá gi ter me lés, fel dol go zás, az ipa ri ter me lõ esz köz-el lá tás, ke res ke de lem kap cso ló dó fel - ada ta i nak az in teg rá lá sá ra. To váb bá a sza kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép - zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a gaz da sá gi és vi dék fej lesz - té si ag rár mér nök is me ri: a vi dé ki te rü le tek gaz da ság fej lesz té sé nek és te rü let - fej lesz té sé nek össze füg gé se it; a fõbb nö vény ter mesz té si, ker té sze ti és ál lat te nyész - té si ága za tok mû köd te té sé hez, szer ve zé sé hez szük sé ges alap ve tõ tech no ló gi á kat, a táj hasz no sí tá si, öko ter mesz té si és in teg rált ter mesz té si stra té gi á kat; a fenn tart ha tó fej lõ dés, va la mint a vi dé ki la kos ság élet mi nõ sé gét meg ha tá ro zó kö ve tel mé nye ket; az élel mi szer gaz da ság mû kö dé sé nek és fej lõ dé sé nek nem zet kö zi, nem ze ti és tér sé gi össze füg gé se it; a me zõ gaz da sá gi vál lal ko zá sok fi nan szí ro zá sá nak le - he tõ sé ge it; a vi dé ki tér ség irá nyí tás szer ve zé si meg ol dá sa it, a szak igaz ga tás kö ve tel mény rend sze rét; az Eu ró pai Unió in teg rá ci ós te rü let fej lesz té si ter ve - zé si le he tõ sé ge it és mód szer ta nát; az eu ró pai uni ós, il let ve nem ze ti me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok for má it, az eh hez kap cso ló - dó pá lyá za ti kö ve tel mé nye ket. Az alap fo ko zat bir to ká ban a gaz da sá gi és vi dék fej lesz - té si ag rár mér nök al kal mas: a vi dé ki te rü le ten élõ em be rek élet fel té te le i nek ja ví - tá sá ra, a ren del ke zés re álló for rá sok in teg rá lá sá ra;

9 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9 az ag rár vál la la tok és -vál lal ko zá sok irá nyí tá si, gaz - da sá gi fel ada ta i nak el lá tá sá ra; a vi dé ki tér ség prob lé má i nak, fej lesz té si le he tõ sé ge i - nek elem zé sé re; üz le ti terv ké szí té sé re; hoz zá já rul ni a gaz dál ko dá si szer ke zet fo lya ma tos meg újí tá sá hoz; szám vi te li is me re tei bir to ká ban a kis vál lal ko zá sok bi zony la to lá si és el szá mo lá si kö te le zett sé ge i nek tel je sí té - sé re; köz re mû köd ni a táj hasz no sí tá si, öko ter mesz té si és in teg rált ter mesz té si stra té gi ák ki dol go zá sá ban és meg va - ló sí tá sá ban; a vi dé ki tér ség fej lesz tés nem zet kö zi kö ve tel mé nye i - nek ke ze lé sé re; a vi dé ki tér ség fej lesz té sé hez szük sé ges pro jek tek meg írá sá ra, ko or di ná lá sá ra. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtõ, problémafelismerõ és problémamegoldó képességgel, együttmûködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök) ala po zó is me re tek: kre dit gaz da ság ma te ma ti ka, in for ma ti ka, köz gaz da ság tan, sta - tisz ti ka, gaz da sá gi jog, köz igaz ga tá si alap is me re tek, ag - rár ter me lés ter mé szet tu do má nyi alap jai; szak mai törzs anyag: kre dit ag rár is me re tek (nö vény ter mesz tés, ker té szet, ál lat te - nyész tés); ag rár gaz da sá gi és vál lal ko zá si is me re tek (ag rár - po li ti ka és kör nye zet po li ti ka, szak ta nács adás, pénz ügy és szám vi tel, me zõ gaz da sá gi üzem tan, em be ri erõ for rás gaz - dál ko dás, mar ke ting); re gi o ná lis és vi dék fej lesz té si is me - re tek (re gi o ná lis gaz da ság tan, vi dék fej lesz tés, te rü le ti és pro jekt ter ve zé si is me re tek); dif fe ren ci ált (ag rár gaz da sá gi, vál la lat gaz dál ko dá si és -szer ve zé si, re gi o ná lis és vi dék fej - lesz té si) szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból, amely kül sõ gya kor la ti he lyen az in téz mény és a gaz dál ko dó szer ve zet kö zöt ti együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján is megszervez - hetõ. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve oklevél szük sé ges. 6. INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: in for ma ti kus és szak igaz ga tá si ag rár mér nö ki 2. Az alap kép zé si sza kon sze rez he tõ vég zett sé gi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: szak igaz ga tá si ag rár mér nök (meg je - löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: in for ma ti ka, szak igaz ga tá si a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ag ri cul - tu ral Com pu ting and Pub lic Ad mi nist ra ti on Ma na ger 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: gaz da sá gi, vi dék fej lesz té si és in for ma ti - kus ag rár mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 100 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja olyan szak igaz ga tá si ag rár mér nö kök kép zé se, akik az el sa já tí tott el mé le ti és gya kor la ti is me re - te ik bir to ká ban ké pe sek a ter me lés sel, szol gál ta tás sal és szak igaz ga tás sal össze füg gõ szer ve zé si és irá nyí tá si fel - ada tok el lá tá sá ra, a vi dé ki erõ for rá sok eu ró pai uni ós nor - mák sze rin ti ér tel me zé sé re és komp lex ér té ke lé sé re, to - váb bá vi dék fej lesz té si prog ra mok meg va ló sí tá sá ra. A sza - kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren - del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá - hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szak igaz ga tá si ag rár mér - nök is me ri: az ag rár-szak igaz ga tás in téz mény rend sze rét; a köz pon ti és he lyi köz igaz ga tás ál ta lá nos és ága za ti szer ve ze ti, mû kö dé si és kom mu ni ká ci ós sa já tos sá ga it, a köz igaz ga tás és ag rár gaz da ság kap cso la tát;

10 10 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám az Eu ró pai Unió és más köz pon ti ag rár- és gaz da ság - tá mo ga tá si rend sze rek mû kö dé sét. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szak igaz ga tá si ag rár mér - nök ké pes: a me zõ gaz da sá gi, élel mi szer-fel dol go zá si, kör nye - zet vé del mi, vi dék fej lesz té si, ag rár gaz da sá gi és szak igaz - ga tá si is me re tei bir to ká ban a szak igaz ga tá si te rü le te ken in for ma ti kai rend sze rek és al kal ma zá sok ter ve zé sé re, fej - lesz té sé nek irá nyí tá sá ra, fej lesz té sé ben tör té nõ köz re mû - kö dés re, üze mel te té sé re és me nedzs ment fel ada tok el lá tá - sá ra; in for ma ti kai esz kö zök és rend sze rek al kal ma zá sá ra az ag rár, szak- és köz igaz ga tá si jel le gû prob lé mák meg ol - dá sá ban; kor sze rû in fo-kom mu ni ká ci ós esz kö zök, mód sze rek és rend sze rek al kal ma zá sá ra; információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására; adat bá zi sok ter ve zé sé vel, lét re ho zá sá val és me ne - dzse lé sé vel kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ra; in for ma ti kai tá mo ga tás és fej lesz tés vég re haj tá sá ban tör té nõ köz re mû kö dés re; fej lesz té si és üze mel te té si pro - jek tek ter ve zé sé re, irá nyí tá sá ra; szak igaz ga tá si al kal ma zá sok mû köd te té sé re, fel hasz - ná lói szol gál ta tá sok el lá tá sá ra (in for má ci ós és dön tés tá - mo ga tó rend sze rek hasz ná la tá ra, kli ens-szer ver ar chi tek - tú rák és egyéb há ló za ti kör nye ze tek adat- és rend szer meg - osz tá si fel ada ta i nak el lá tá sá ra); szak ér tõi rend sze rek, in tel li gens meg ol dá sok al kal - ma zá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szak igaz ga tá si ag rár mér - nök al kal mas: az ag rár gaz da ság köz pon ti, re gi o ná lis és he lyi szin tû igaz ga tá sát, fel ügye le tét, szer ve zé sét el lá tó ál la mi és ci vil szer ve ze tek ben ve ze tõi, szer ve zõi, ha tó sá gi és igaz ga tá si mun ka el lá tá sá ra; az Eu ró pai Unió szer ve i nél igaz ga tá si és szak ér tõi fel ada tok el lá tá sá ra az ag rár po li ti ka vég re haj tá sá ban; az Eu ró pai Unió és az ál la mi, költ ség ve té si szek tor, va la mint az ag rár gaz da ság kö zöt ti kap cso lat rend szert al - ko tó in téz mé nyek ben ve ze tõi, szer ve zõi fel ada tok el lá tá - sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek kap cso lat te rem tõ, prob lé ma fel is me rõ és prob lé ma meg ol dó ké pes ség gel, együtt mû kö dé si és kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen - nyelv-tu dás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, köz gaz da ság tan, ag rár ter me lés ter mé szet tu do má nyi alap jai, EU in téz mény rend sze re; szak mai törzs anyag: kre dit ag rár szak is me re tek (ker té szet, mû sza ki be ru há zá si is - me re tek, nö vény ter mesz tés, ál lat te nyész tés); köz igaz ga tá - si és szak igaz ga tá si is me re tek (köz igaz ga tás-szer ve zés, köz igaz ga tá si jog, vi dék fej lesz tés in téz mény rend sze re, ága za ti szak igaz ga tás, te le pü lés föld rajz); ag rár gaz da sá gi és vál lal ko zá si is me re tek (EU ag rár- és kör nye zet po li ti ká - ja, üzem tan, pénz ügy, szám vi tel, szak ta nács adás); in for - ma ti kai is me re tek (in for ma ti kai ala pok, szá mí tó gép ar chi - tek tú rák, ope rá ci ós rend sze rek, szá mí tó gép-há ló za tok, szoft ver fej lesz tés, adat bá zis-rend sze rek, in for má ci ós rend sze rek, tér in for ma ti ka, dön tés tá mo ga tó rend sze rek, E-szak igaz ga tás); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit a) in for ma ti ka szak irány hoz tar to zó spe ci á lis is me re - tek: ága za ti ag rár in for má ci ós rend sze rek (EU ag rár in for - má ci ós rend sze re, teszt üze mi rend szer, sta tisz ti kai in for - má ci ós rend sze rek, pi a ci in for má ci ós rend sze rek, in teg rált igaz ga tá si és el len õr zé si rend szer), In ter net al kal ma zás fej - lesz tés, mo del le zés, in for má ció me nedzs ment, ve ze té si és szer ve zé si is me re tek, mi nõ ség biz to sí tás és in for ma ti kai rend sze rei, ve ze tõi in for má ci ós rend sze rek, szak ér tõi rend sze rek, pro jekt me nedzs ment, táv ér zé ke lés, ága zat - spe ci fi kus al kal ma zás meg ol dá sok; b) szak igaz ga tá si szak irány hoz tar to zó spe ci á lis is me - re tek: szak igaz ga tá si irá nyí tá si-szer ve zé si is me re tek (pl. er dé szet, ker té szet, bo rá szat), föld hasz ná lat, növény-egészségügy, ve ze té si és szer ve zé si is me re tek, EU re gi o ná lis po li ti kái, ága za ti in for má ci ós rend sze rek, mi nõ - ség biz to sí tá si me nedzs ment is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból, amely kül sõ gya kor la ti he lyen az in téz mény és a gaz dál ko dó szer ve zet kö zöt ti együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján is megszervez - hetõ. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 7. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: élel mi szer mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Food Engineer

11 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: élel mi szer- és ker tész mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 75 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan élel mi szer mér nö kök kép zé se, akik ál ta lá nos is me re tek kel ren del kez nek a bi o ló gia, a ké mia, a fi zi ka és mû sza ki alap tu do má nyok ban, spe ci á lis is me re - tek kel az élel mi szer tu do mány ban, szak mai alap is me re tek - kel az élel mi sze rek elõ ál lí tá sa és tar tó sí tá sa, va la mint az élel mi szer tech no ló gia te rén, to váb bá kel lõ mély sé gû el - mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az élel mi szer mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: az élel mi szer-elõ ál lí tás és -for gal ma zás te rü le tén az élel mi szer-elõ ál lí tás sal kap cso la tos gaz dál ko dás tu do má - nyi, ve ze té si és szer ve zé si, mar ke ting, élel mi szer ipa ri in - for ma ti kai, szab vá nyo sí tá si és mû sza ki sza bá lyo zá si el vek al kal ma zá sá ra; az élel mi szer ipa ri alap anya gok ban és az élel mi sze - rek ben a fel dol go zás és a tá ro lás so rán be kö vet ke zõ fi zi - kai, ké mi ai, bi o ló gi ai és ér zék szer vi vál to zá sok és ezek mo le ku lá ris hát te ré nek fel is me ré sé re; az élel mi szer ipa ri mû ve le tek alap ja i nak bir to ká ban az élel mi szer ipa ri fel dol go zás és tar tó sí tás kor sze rû tech - no ló gi ai és a bi o te cho ló gi ai el já rá sok al kal ma zá sá ra; élel mi szer ipa ri nyers anya gok ér ték nö ve lõ elõ ál lí tá - sá ra, tar tó sí tá sá ra, biz ton sá gos élel mi sze rek elõ ál lí tá sá ra; élel mi szer alap anya gok és élel mi sze rek vizs gá la ti mód sze re i nek biz ton sá gos al kal ma zá sá ra, a fõbb élel mi - szer kom po nen sek azo no sí tá sá ra; az élel mi szer ipar szá má ra fon tos mik ro or ga niz mu sok ki mu ta tá sá ra, vizs gá la ti mód sze re i nek el vég zé sé re; élel mi szer ipa ri fo lya ma tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, el len õr zé sé re; élel mi szer ipa ri fo lya ma tok mi nõ ség ügyi rend sze ré - nek al kal ma zá sá ra, irá nyí tá sá ra; HACCP rend szer ki épí té sé ben tör té nõ köz re mû kö - dés re és an nak irá nyí tá sá ra; élel mi szer tech no ló gi ák kal kap cso la tos kör nye zet vé - del mi elõ írások al kal ma zá sá ra; szak mai prob lé mák meg fo gal ma zá sá ra, elem zé sé re, ér té ke lé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban az élel mi szer mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá val, for gal ma zá sá val kap - cso la tos szak mai köz igaz ga tá si fel ada tok el lá tá sá ra; élel mi szer ter me lés sel és for gal ma zás sal kap cso la tos szak igaz ga tá si fel ada tok el lá tá sá ra élel mi szer el len õr zõ ál - lo má sok nál; a fo gyasz tó vé de lem te rén és a szak mai ka ma rák nál fel ada tok el lá tá sá ra; ter me lés irá nyí tói és ve ze tõi fel ada tok el lá tá sá ra élel - mi szer ipa ri üze mek ben. Ren del kez nek együtt mû kö dõ ké pes ség gel, szak mai kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, fe le - lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek (ma te ma ti ka, bio - met ria, al kal ma zott in for ma ti ka, fi zi ka, ké mia, bi o ló gia, ál ta lá nos mik ro bi o ló gia); mû sza ki alap is me re tek (gé pé - sze ti is me re tek); tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek (köz gaz da ság tan, EU ag rár po li ti ka); szak mai törzs anyag: kre dit élel mi szer ké mia, fi zi kai ké mia, élel mi szer ana li ti ka, élel mi szer mik ro bi o ló gia és hi gi é nia, élel mi szer ipa ri alap - mû ve le tek, mé rés és au to ma ti zá lás, élel mi szer ipa ri alap - gé pek, mun ka vé de lem, élel mi szer tech no ló gia, élel mi szer - biz ton ság, élel mi szer ipa ri mi nõ ség irá nyí tás, élel mi szer - ipa ri gaz da ság tan, ve ze té si-szer ve zé si alap is me re tek, élel - mi szer ter me lés és -for gal ma zás jogi sza bá lyo zá sa; dif fe - ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges.

12 12 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 8. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ker tész mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ker tész mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Hor ti cul - tu ral En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: élel mi szer- és ker tész mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év dit pon tok szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 75 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ker tész mér nö kök kép zé se, akik ké pe sek üze mi mé re tû ter me lé si fo lya ma tok irá nyí tá sá ra és szer ve zé sé re, az ága zat szak igaz ga tá si alap fel ada ta i nak és szak ta nács adói fel ada ta i nak el vég zé sé re. Al kal ma sak ön ál ló ker té sze ti ma gán gaz da sá gok lét re ho zá sá ra és azok gaz da sá gos üze mel te té sé re. A ter mé kek for gal ma zá sa, fel - dol go zá sa és tá ro lá sa te rén is is me re tek kel ren del kez nek, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez - nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ker tész mér nö kök ké pe sek: a ker té sze ti nö vé nyek ben le ját szó dó fon to sabb fo lya - ma tok fi zi kai, ké mi ai, bi o ló gi ai hát te ré nek fel is me ré sé re; bi o ló gi ai, ké mi ai, élet ta ni, mû sza ki és tech no ló gi ai is me re te ik alap ján ma gas bi o ló gi ai ér té kû ker té sze ti ter - mé kek elõ ál lí tá sá ra, meg óvá sá ra; ter mesz tés tech no ló gi ák élet ta ni, mû sza ki és köz gaz - da sá gi hát te ré nek meg ha tá ro zá sá ra; ker té sze ti ter mesz tés ben ká ro sí tó szer ve ze tek fel is - me ré sé re, el le nük való ha té kony vé de ke zés re; a ter mesz tés sel kap cso la tos kör nye zet vé del mi elõ - írások al kal ma zá sá ra; ön ál ló ker té sze ti gaz da sá gok lét re ho zá sá ra és üze - mel te té sé re; ker té sze ti ter me lés ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, el len - õr zé sé re; ker té sze ti ter me lés és for gal ma zás te rén a vár ha tó tren de ket fel is mer ni, a te vé keny sé get en nek meg fele lõen mó do sí ta ni; szak mai prob lé mák meg fo gal ma zá sá ra, elem zé sé re, ér té ke lé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ker tész mér nö kök a vár - ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: a ker té sze ti ter mé kek elõ ál lí tá sá val, for gal ma zá sá val kap cso la tos szak- és köz igaz ga tá si fel ada tok el lá tá sá ra; ker té sze ti vál lal ko zá sok ban ker té sze ti ter me lé si fo - lya ma tok meg szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, va la mint a ker té - sze ti ter me lés sel kap cso la tos egyéb te vé keny ség mér nö ki fel ada ta i nak el lá tá sá ra; a ker té sze ti ter mesz tés leg újabb ered mé nye i nek al - kal ma zá sá ra; szak ta nács adói fel ada tok el lá tá sá ra. Ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap cso lat te rem tõ ké pes - ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, fi zi ka, in for ma ti kai, ké mia és anyag cse - re-élet tan, bi o ló gi ai, nö vény ta ni, nö vé nyi bio tech no ló gi ai, mû sza ki, ge ne ti kai és ne me sí té si is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek; ter mé sze ti erõ for rá sok ra (ag ro me te o ro - ló gia, ta laj tan, víz gaz dál ko dás) vo nat ko zó és me zõ gaz da - sá gi (nö vény ter mesz tés, ál lat te nyész tés és föld mû ve lés) is me re tek, EU ag rár po li ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit dísz nö vény ter mesz té si, dend ro ló gi ai, gyü mölcs ter - mesz té si, fa is ko lai ter mesz té si, szõ lõ ter mesz té si és bo rá - sza ti, zöld ség ter mesz té si, gyógy nö vény-ter mesz té si, ker - té sze ti nö vény vé del mi, gaz da sá gi és gaz dál ko dá si (mar ke - ting, mi nõ ség biz to sí tás, szám vi tel és pénz gaz dál ko dás, üzem szer ve zés) is me re tek; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit a ker té sze ti ága za tok hoz (dísz nö vény ter mesz tés, fa is - ko lai ter mesz tés, gyógy nö vény ter mesz tés, gyü mölcs ter - mesz tés, szõ lé szet, zöld ség ter mesz tés), il let ve egyéb (öko - ló gi ai gaz dál ko dás, ker té sze ti ter mék me nedzs ment, ker té - sze ti bio tech no ló gia, zöld fe lü let-gaz dál ko dás, ker té sze ti gép üze mel te tés és ker té sze ti vál lal ko zás fej lesz tés) szak - irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér -

13 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13 ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 9. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: kör nye zet gaz dál - ko dá si ag rár mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: kör nye zet gaz dál ko dá si ag rár mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ag ri cul - tu ral En vi ron men tal Ma na ge ment En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: kör nye zet gaz dál ko dá si és ter mé szet vé - del mi mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év dit pon tok szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 27 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 30 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 102 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan kör nye zet gaz dál ko dá si ag rár mér - nö kök kép zé se, akik ké pe sek a me zõ gaz da sá gi kör nye zet sza bá lyo zott hasz no sí tá sá val, ha té kony vé del mé vel és terv sze rû fej lesz té sé vel kap cso la tos irá nyí tá si és vég re haj - tá si fel ada tok el vég zé sé re. Ha té ko nyan ér vé nye sí tik a kör - nye zet gaz dál ko dás el ve it a fenn tart ha tó me zõ gaz da ság, a kör nye zet- és táj vé de lem gya kor la tá ban, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a kör nye zet gaz dál ko dá si ag - rár mér nö kök ké pe sek: ön ál ló kör nye zet szem lé le tû gaz dál ko dás ra, kor sze rû me zõ gaz da sá gi tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra; kör nye zet kí mé lõ és fenn tart ha tó tech no ló gi ák al kal - ma zá sá ra; vál la la tok kör nye zet irá nyí tá si rend sze ré nek ke ze lé - sé re; fenn tart ha tó föld hasz ná la tok ki vi te le zé sé re; fenn tart ha tó táj gaz dál ko dás meg va ló sí tá sá ra; az ag rár-kör nye zet gaz dál ko dá si rend sze rek al kal ma - zá sá ra a gya kor lat ban, azok el len õr zé sé re, va la mint szak - ta nács adás ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a kör nye zet gaz dál ko dá si ag - rár mér nö kök al kal ma sak: ag rár-kör nye zet gaz dál ko dás kis tér sé gi, te le pü lé si és bir tok szin tû alap fel ada ta i nak el lá tá sá ra; ag rár-kör nye zet gaz dál ko dás szak igaz ga tá si alap fel - ada ta i nak el lá tá sá ra; te le pü lé si, hul la dék gaz dál ko dá si fel ada tok irá nyí tá - sá ra; kör nye zet vé del mi szak igaz ga tá si alap fel ada tok el lá - tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyos és mér nö ki alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, in for ma ti ka, sta tisz ti ka, mû sza ki is me re - tek, ké mia, bi o ló gia (mik ro bi o ló gia, nö vény tan, nö vény - élet tan, ál lat tan, ál lat élet tan), kör nye zet- és föld tu do má - nyok (Ma gyar or szág ter mé szet föld raj za, ta laj tan, öko ló - gia, ge o dé zia és táv ér zé ke lés); me zõ gaz da sá gi alap is me re tek: kre dit földmûveléstan, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, géptan, kertészeti termelés, növényvédelem; agrár-gazdasági és humán alapismeretek: kredit mak ro- és mik ro öko nó mia, mar ke ting, szám vi tel és pénz ügy, kom mu ni ká ció, mun ka vé de lem; szak mai törzs anyag: kre dit ag rár-kör nye zet gaz dál ko dá si is me re tek (kör nye zet gaz - dál ko dás, víz gaz dál ko dás, kör nye zet tech ni ka, er dõ- és vad gaz dál ko dás, táj öko ló gia, kör nye ze ti jog, EU ag rár po - li ti ka, föld hasz ná lat); kör nye zet- és ter mé szet vé del mi is - me re tek (kör nye ze ti ele mek vé del me, kör nye zet ál la - pot-fel mé rés, ter mé szet vé de lem, kör nye zet fi zi ka, táj vé de - lem); kör nye zet fej lesz té si is me re tek (kör nye zet gaz da ság - tan, tér in for ma ti ka, te rü le ti ter ve zés, kör nye zet po li ti ka); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább

14 14 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból, amely kül sõ gya kor la ti he lyen az in téz mény és a gaz dál ko dó szer ve zet kö zöt ti együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján is megszervez - hetõ. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 10. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI ALAPKÉP ZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ter mé szet vé del mi mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ter mé szet vé del mi mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Na tu re Pro tec ti on En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: kör nye zet gaz dál ko dá si és ter mé szet vé - del mi mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 27 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja olyan ter mé szet vé del mi mér nö kök kép - zé se, akik öko ló gi ai, kör nye zet tu da tos szem lé le tük alap - ján ké pe sek a ter mé szet vé de lem ál ta lá nos és sa já tos fel - ada ta i nak a meg ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra és vég re haj tá sá ra. A ter mé sze ti ér té kek kel és meg újít ha tó ter - mé sze ti erõ for rá sok kal te vé keny sé get foly ta tó gaz dál ko dó szer ve ze tek kel (pl. er dé szet, me zõ gaz da sá gi, vad gaz dál - ko dá si, ha lá sza ti, gyep gaz dál ko dá si, vi dék- és te le pü lés - fej lesz té si szer ve ze tek) fenn tar tott mun ka kap cso lat so rán a ter mé szet vé del mi mér nö kök ér vé nye sí te ni tud ják a ter - mé szet vé del mi el ve ket és elõ írásokat; al kal ma sak a ter mé - szet vé del mi ne ve lés re és a ter mé szet vé del mi tu riz mus szer ve zé sé re. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek - kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly - ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ter mé szet vé del mi mér nö - kök ké pe sek: az el sa já tí tott ter mé szet vé del mi, er dõ ke ze lé si, me zõ - gaz da sá gi, víz gaz dál ko dá si és víz föld ta ni, vad- és hal gaz - dál ko dá si is me re te ik alap ján a gaz dál ko dá si fo lya ma tok és a ter mé szet vé del mi prob lé mák, va la mint a föld hasz ná la ti és vé del mi te vé keny ség komp lex ke ze lé sé re; ter mé szet vé del mi, hal- és vad gaz dál ko dá si, er dé sze - ti, me zõ gaz da sá gi és víz gaz dál ko dá si prob lé mák elem zé - sé re; a ter mé szet vé del mi adat tá rak, az er dé sze ti és vad gaz - dál ko dá si üzem ter vek, a föld nyil ván tar tá sok ada ta i nak, tér ké pe i nek meg ér té sé re és ér tel me zé sé re; ter mé szet vé del mi prob lé mák meg ol dá sá ra, öko ló gi ai szem lé le tû faj meg õr zé si, élõ hely-fej lesz té si, táj re konst - ruk ci ós fel ada tok el vég zé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ter mé szet vé del mi mér nö - kök al kal ma sak: a ter mé szet vé de lem ha tó sá gi és köz igaz ga tá si fel ada - ta i nak el lá tá sá ra; me zõ gaz da sá gi és er dõ gaz da sá gi vál lal ko zá sok, nem kor mány za ti szer vek ter mé szet vé del mi fel ada ta i nak el lá - tá sá ra; a ter mé szet vé de lem ter ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, ter mé - szet vé del mi szak ta nács adás ra; tu risz ti kai te vé keny ség vég zé sé re; ter mé szet vé del mi szak igaz ga tá si szer vek nél és szak - ha tó sá gok nál, ál lat- és nö vény ker tek ben, va das par kok ban, mú ze u mok nál mun ka kö rök be töl té sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek kap cso lat te rem tõ, prob lé ma fel is me rõ és prob lé ma meg ol dó ké pes ség gel, együtt mû kö dé si és kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen - nyelv-tu dás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó mo du lok: kre dit ter mé szet tu do má nyos és mér nö ki alap is me re tek: ál lat - ta ni és nö vény ta ni, ta laj ta ni és ég haj lat ta ni, bio ge og rá fi ai és öko ló gi ai alap is me re tek; Ma gyar or szág ter mé sze ti föld - raj za, föld ta ni is me re tek; mû sza ki alap is me re tek, in for ma - ti ka; ter mé szet vé del mi és egyéb alap is me re tek: ter mé szet vé - del mi ál lat tan és nö vény tan, föld nyil ván tar tá si és tér ké pe - zé si is me re tek, ál ta lá nos ter mé szet vé de lem, táj- és vi dék -

15 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 15 fej lesz té si alap is me re tek, ál lat te nyész tés és nö vény ter - mesz tés alap jai, víz ta ni és víz gaz dál ko dá si alap is me re tek, a va dá szat és vad gaz dál ko dás alap jai, er dé sze ti, kör nye - zet vé del mi és ha lá sza ti alap is me re tek, szám vi tel és pénz - gaz dál ko dás, ve ze té si is me re tek, ál ta lá nos jogi és igaz ga - tá si is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit ter mé szet vé del mi jogi és szak igaz ga tá si is me re tek; er - dõ- és me zõ gaz dál ko dás, vad gaz dál ko dás és hal gaz dál ko - dás vé dett te rü le te ken; vi zes élõ he lyek ke ze lé se, te re pi vizs gá la ti mód sze rek, nö vény vé de lem, gom ba- és ál lat vé - de lem, élõ hely vé de lem; õs ho nos há zi ál la tok te nyész té se; nö vény-, gom ba- és ál lat ke res ke de lem; dend ro ló gia; eto - ló gi ai alap is me re tek; vé dett te rü le tek öko nó mi á ja; öko tu - riz mus; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak mai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésbõl, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggõ szakmai gyakorlatból, amely külsõ gyakorlati helyen az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttmûködési megállapodás alapján is megszervezhetõ. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 11. VADGAZDA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: vadgazda mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: vad gaz da mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Wild li fe Ma na ge ment En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: kör nye zet gaz dál ko dá si és ter mé szet vé - del mi mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 27 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan vad gaz da mér nö kök kép zé se, akik öko ló gi ai, kör nye zet tu da tos szem lé le tük alap ján ké pe sek a vad vé de lem és a ter mé szet vé de lem ál ta lá nos és sa já tos fel ada ta i nak a meg ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra és vég re haj tá sá ra. A vad ál lo mánnyal, mint ter mé sze ti ér - ték kel te vé keny sé get foly ta tó gaz dál ko dó vagy egyéb szer ve ze tek kel (pl. er dé szet, me zõ gaz da sá gi, ha lá sza ti, gyep gaz dál ko dá si, vi dék- és te le pü lés fej lesz té si szer ve ze - tek) fenn tar tott mun ka kap cso lat so rán a vad gaz da mér nö - kök ér vé nye sí te ni tud ják a vad vé del mi és ter mé szet vé del - mi el ve ket és elõ írásokat, a vad gaz dál ko dás ér de ke it; al - kal ma sak a vad gaz dál ko dás spe ci á lis fel ada ta i nak el lá tá - sá ra, a ter mé szet vé del mi ne ve lés re és a va dá sza ti tu riz mus szer ve zé sé re. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek - kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly - ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a vad gaz da mér nö kök ké pe - sek: az el sa já tí tott er dõ gaz dál ko dá si, me zõ gaz da sá gi, ter - mé szet vé del mi is me re te ik alap ján a gaz dál ko dá si fo lya - ma tok és ter mé szet vé del mi prob lé mák, va la mint a föld - hasz ná la ti és vé del mi te vé keny ség komp lex ke ze lé sé re; vad gaz dál ko dá si, er dé sze ti, me zõ gaz da sá gi és ter mé - szet vé del mi prob lé mák elem zé sé re; sta tisz ti kai, rend szer - el mé le ti, öko nó mi ai elem zé si mód sze rek al kal ma zá sá val a prob lé mák meg ol dá sá ra; az Or szá gos Vad gaz dál ko dá si Adat tár, az er dé sze ti és vad gaz dál ko dá si üzem ter vek, föld nyil ván tar tá sok ada - ta i nak, tér ké pe i nek meg ér té sé re és ér tel me zé sé re; vad ál lo mány-sza bá lyo zá si prob lé mák meg ol dá sá ra, öko ló gi ai szem lé le tû élõ hely-fej lesz té si fel ada tok el vég - zé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a vad gaz da mér nö kök al kal - ma sak: a vad gaz dál ko dás és ter mé szet vé de lem ha tó sá gi és köz igaz ga tá si fel ada ta i nak el lá tá sá ra; vad gaz dál ko dá si, vad ke res ke del mi és tu risz ti kai te - vé keny ség vég zé sé re; a vad gaz dál ko dás, va dá szat, ter mé szet vé de lem ter ve - zé sé re, irá nyí tá sá ra; vad gaz dál ko dá si és ter mé szet vé del mi ta nács adás ra;

16 16 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám me zõ gaz da sá gi és er dõ gaz da sá gi vál lal ko zá sok, nem kor mány za ti szer vek vad gaz dál ko dá si és ter mé szet vé del - mi fel ada ta i nak el lá tá sá ra; vad- és hal gaz dál ko dá si, va dá sza ti, ha lá sza ti, hor gá - sza ti és ter mé szet vé del mi szak igaz ga tá si szer vek nél és szak ha tó sá gok nál, ál lat- és nö vény ker tek ben, va das par - kok ban, mú ze u mok nál mun ka kö rök be töl té sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek kap cso lat te rem tõ, prob lé ma fel is me rõ és prob lé ma meg ol dó ké pes ség gel, együtt mû kö dé si és kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen - nyelv-tu dás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó mo du lok: kre dit ter mé szet tu do má nyos és mér nö ki alap is me re tek: nö - vény ta ni, ál lat ta ni, ter mé szet föld raj zi, öko ló gi ai, ta laj ta ni, ég haj lat ta ni alap is me re tek; mû sza ki is me re tek; sta tisz ti ka; szá mí tás tech ni ka; vad gaz dál ko dá si és egyéb alap is me re tek: er dé sze ti, ál - lat te nyész té si, nö vény ter mesz té si, ha lá sza ti alap is me re - tek; ter mé szet vé de lem; kör nye zet- és víz gaz dál ko dá si is - me re tek; va dá szat és vad gaz dál ko dás alap jai, eto ló gi ai és vi sel ke dés öko ló gi ai is me re tek, va dá sza ti ál lat tan; ál ta lá - nos és szak mai jogi és igaz ga tá si is me re tek; szám vi tel és pénz gaz dál ko dás; ve ze té si, kom mu ni ká ci ós és mi nõ ség - biz to sí tá si is me re tek; eu ró pai uni ós is me re tek; ága za ti és pi ac gaz da ság tan; mar ke ting; szak mai törzs anyag: kre dit va dá szat szer ve zés és va dá sza ti eti ka, vad bi o ló gi ai is - me re tek, vad föld gaz dál ko dás és vad ta kar má nyo zás, zárt - té ri vad gaz dál ko dás, ál lo mány hasz no sí tás, vad kár el há rí - tás és -becs lés, vad gaz dál ko dás ter ve zé se, élõ hely ke ze lés és élõ hely fej lesz tés, vad egész ség ügy, va dász ebek és va dá - sza ti hasz no sí tá suk, fegy ver- és lõ szer is me ret, biz ton ság - tech ni ka és mun ka vé de lem, tró fea ke ze lés és -bí rá lat, der - mop lasz ti ka; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból, amely kül sõ gya kor la - ti he lyen az in téz mény és a gaz dál ko dó szer ve zet kö zöt - ti együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján is meg szer vez - he tõ. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 12. ÁLLATTENYÉSZTÕ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ál lat te nyész tõ mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ál lat te nyész tõ mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ani mal Pro duc ti on En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: me zõ gaz da sá gi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 30 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték 15 kre dit kre di tér ték: 120 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ál lat te nyész tõ mér nö kök kép zé se, akik ter mé szet tu do má nyi, ag rár mû sza ki, élel mi szer gaz da - sá gi és me zõ gaz da sá gi tech no ló gi ai, va la mint ál lat te - nyész té si is me re te ik bir to ká ban ké pe sek az ál la ti ter mék elõ ál lí tás ter me lé si, fel dol go zá si, ér té ke sí té si fo lya ma ta i - nak ter ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, szer ve zés re, ön ál ló gaz dál - ko dás ra, egyé ni és tár sas vál lal ko zá sok mû köd te té sé re, to - váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az ál lat te nyész tõ mér nö kök ké pe sek: az ál lat te nyész tés és ta kar má nyo zás, az ál la ti ter mé - kek fel dol go zá sa, ér té ke sí té se te rü le tén az is me re tek, mód sze rek, tech no ló gi ák és mun ka mû ve le tek al kal ma zá - sá ra; az ál lat te nyész té si ága za tok ban fo lyó ta kar mány ter - mesz té si, ta kar má nyo zá si tech no ló gi ai mun kák szer ve zé - sé re, be ren de zé sek és gé pek szak sze rû üze mel te té sé re; gaz da sá gi ál lat fa jok te nyész tõ-ne me sí tõ mun ká já nak el vég zé sé re;

17 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 17 az ál lat ál lo mány be teg ség meg elõ zõ fel ada ta i nak szer ve zé sé re és meg va ló sí tá sá ra; az elõ ál lí tott ter mé kek szak sze rû ke ze lé sé re és azok ér té ke sí té sé re, pi a ci for gal ma zá sá ra; ál la ti ter mék elõ ál lí tás mi nõ sé gi, mi nõ ség biz to sí tá si, kör nye zet vé del mi és mun ka vé del mi elõ írásainak, jogi és köz gaz da sá gi sza bály zó rend sze ré nek al kal ma zá sá ra; kör nye zet vé de lem mel és ál lat vé de lem mel kap cso la - tos elõ írások be tar tá sá ra; gaz dál ko dás pénz ügyi fel té te le i nek ter ve zé sé re és gya kor la ti meg va ló sí tá sá ra; gaz da sá gi fo lya ma tok elem zé sé re és az az zal kap cso - la tos nyil ván tar tá si fo lya ma tok vég zé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban az ál lat te nyész tõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma - sak: ál la ti ter mék elõ ál lí tás sal fog lal ko zó ter me lõ egy sé - gek ter me lés irá nyí tói mun ka kö re i nek el lá tá sá ra; vál lal ko zói és farm tí pu sú gaz da sá gok ön ál ló ve ze té - sé re; ál lat te nyész té si ága za tok ban hasz ná la tos kor sze rû tech no ló gi ák be ve ze té sé re és al kal ma zá sá ra; ál la ti ter mék elõ ál lí tá sá hoz kap cso ló dó szak igaz ga tá - si fel ada tok el lá tá sá ra; gaz da sá gi fo lya ma tok elem zé sé re és az az zal kap cso - la tos nyil ván tar tá si fel ada tok el vég zé sé re. Ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap cso lat te rem tõ ké pes - ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyos és mér nö ki alap is me re tek: kre dit ma te ma ti kai, ké mi ai, nö vény tu do má nyi, ál lat tu do má - nyi, ge ne ti kai és bio tech no ló gi ai alap is me re tek; me zõ gaz da sá gi, mû sza ki és tech no ló gi ai alap is me re - tek: 8 15 kre dit mû sza ki, mik ro bi o ló gi ai, föld mû ve lé si és föld hasz ná la - ti alap is me re tek; gaz da sá gi és tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: 5 10 kre dit köz gaz da ság tan, EU-ag rár po li ti ka, jogi és tár sa da lom - tu do má nyi alap is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit nö vény tu do má nyi (ta kar mány nö vény ter mesz tés tan, gyep gaz dál ko dás), ál lat tu do má nyi (ta kar má nyo zás tan, állattenyésztéstan), ál lat egész ség ügyi (ál lat egész ség tan, ál lat hi gi é nia, sza po ro dás bi o ló gia), gaz da sá gi- és szer ve - zés tu do má nyi (ál lat te nyész té si ága za tok öko nó mi á ja, ve - ze té si is me re tek és mun ka szer ve zés, szám vi tel és pénz - ügyi is me re tek, kör nye zet gaz dál ko dás), élel mi szer tu do - má nyi (ál la ti ter mé kek fel dol go zá sa, ál lat te nyész té si ter - mék mar ke ting), mû sza ki tu do má nyi (ál lat te nyész tés gépei) is me re tek; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 13. MEZÕGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: me zõ gaz da sá gi mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: me zõ gaz da sá gi mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ag ri cul - tu ral En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: me zõ gaz da sá gi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 30 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 120 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja olyan me zõ gaz da sá gi mér nö kök kép zé - se, akik meg szer zett ter mé szet tu do má nyi, mû sza ki, me zõ - gaz da sá gi és gaz da sá gi is me re te ik bir to ká ban a me zõ gaz - da sá gi ter me lés, fel dol go zás és gaz dál ko dás te rü le tén ál ta - lá nos jár tas ság gal ren del kez nek, to váb bá kel lõ mély sé gû

18 18 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a me zõ gaz da sá gi mér nö kök ké pe sek: ter mé szet tu do má nyi, mû sza ki, me zõ gaz da sá gi, tech - no ló gi ai, gaz da sá gi és gaz dál ko dá si is me re tek al kal ma zá - sá ra; ön ál ló gaz dál ko dás ra, a me zõ gaz da sá gi ága za tok ban hasz ná la tos kor sze rû tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra; pi ac ké pes me zõ gaz da sá gi ter mé kek elõ ál lí tá sá ra és for gal ma zá sá ra; me zõ gaz da ság hoz kap cso ló dó fo lya ma tok el len õr zé - sé re, irá nyí tá sá ra, me zõ gaz da sá gi pro jek tek me ne dzse lé - sé re; a kör nye zet vé del mi elõ írások, a fenn tart ha tó me zõ - gaz da sá gi ter me lés alap el ve i nek al kal ma zá sá ra; gaz da sá gi tech no ló gi ai in no vá ci ó ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a me zõ gaz da sá gi mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma - sak: kü lön bö zõ mé re tû és jel le gû me zõ gaz da sá gi vál - lalkozások ter me lõi, ve ze tõi, irá nyí tói és szer ve zé si fel - ada ta i nak el lá tá sá ra; me zõ gaz da sá gi ter mé kek fel dol go zá sá val, ke res ke - del mé vel fog lal ko zó vál lal ko zá sok ban, va la mint szak - igaz ga tá si fel ada tok el lá tá sá ra; a me zõ gaz da ság hoz kap cso ló dó ke res ke del mi, gaz - da sá gi fo lya ma tok elem zé sé re és irá nyí tá sá ra. Ren del kez nek a mér nö ki, il let ve a ve ze tõi fel adat el lá tá - sá hoz szük sé ges kom mu ni ká ci ós kész ség gel, fe le lõs ség tu - dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyos és mér nö ki alap is me re tek: kre dit ma te ma ti kai, in for ma ti kai, mû sza ki, fi zi kai-ké mi ai, nö - vény tu do má nyi, ál lat tu do má nyi, ge ne ti kai és bio tech no ló - gi ai alap is me re tek; me zõ gaz da sá gi és tech no ló gi ai alap is me re tek: kre dit ta laj ta ni, ag ro ké mi ai, mik ro bi o ló gi ai, víz gaz dál ko dá si, ag ro me te o ro ló gi ai, me zõ gaz da sá gi alap is me re tek; gaz da sá gi és hu mán alap is me re tek: 5 12 kre dit köz gaz da ság tan, jogi és tár sa da lom tu do má nyi, nem zet - kö zi me zõ gaz da ság ta ni alap is me re tek, EU ag rár po li ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit nö vény tu do má nyi (föld mû ve lés és föld hasz ná lat, nö - vény ter mesz tés, gyep gaz dál ko dás, nö vény vé de lem, ve tõ - mag ter mesz tés, ker té szet), ál lat tu do má nyi (ál lat te nyész - tés, ta kar má nyo zás, ál lat egész ség tan és hi gi é nia), gaz da - sá gi és hu mán (hu mán me nedzs ment, ag rár gaz da ság tan, mar ke ting, szám vi te li és pénz ügyi is me re tek, vál la la ti gaz - da ság tan, üzem szer ve zés) is me re tek, kör nye ze ti és mi nõ - ség biz to sí tá si (kör nye zet gaz dál ko dás, er dõ- és vad gaz dál - ko dás, mi nõ ség biz to sí tás) is me re tek; dif fe ren ci ált szak - mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 14. MEZÕGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: me zõ gaz da sá gi szak ok ta tó 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: a) me zõ gaz da sá gi szak ok ta tó me zõ gaz da sá gi szak irá - nyon b) me zõ gaz da sá gi szak ok ta tó élel mi szer ipa ri szak irá - nyon c) me zõ gaz da sá gi szak ok ta tó ker té sze ti szak irá nyon d) me zõ gaz da sá gi szak ok ta tó er dé sze ti szak irá nyon e) me zõ gaz da sá gi szak ok ta tó me zõ gaz da sá gi gé pé sze ti szak irá nyon vá laszt ha tó szak irá nyok: a szak kép zés szak ma cso - port jai sze rint me zõ gaz da sá gi, élel mi szer ipa ri, ker té sze - ti, er dé sze ti, me zõ gaz da sá gi gé pé sze ti. a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Vo ca ti o nal Ag ri cul tu ral Inst ruc tor Spe ci a li zed in Ag ri cul tu re b) Vo ca ti o nal Ag ri cul tu ral Inst ruc tor Spe ci a li zed in Food In dust ry c) Vo ca ti o nal Ag ri cul tu ral Inst ruc tor Spe ci a li zed in Hor ti cul tu re d) Vo ca ti o nal Ag ri cul tu ral Inst ruc tor Spe ci a li zed in Forestry e) Vo ca ti o nal Ag ri cul tu ral Inst ruc tor Spe ci a li zed in Ag ri cul tu ral Me cha ni cal En gi ne e ring 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: me zõ gaz da sá gi

19 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 110 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan me zõ gaz da sá gi szak ok ta tók kép - zé se, akik a kép zés be tör té nõ be lé pés kor már meg szer - zett, to váb bá a ké sõb bi szak irány vá lasz tást is meg ha tá ro - zó, az Or szá gos Kép zé si Jegy zék me zõ gaz da sá gi vagy élel mi szer ipa ri szak ma cso port já ba tar to zó va la mely szak - ké pe sí té sük, va la mint a kép zés so rán vá lasz tott szak irá - nyuk ban szer zett el mé le ti és gya kor la ti is me re te ik alap ján a szak irá nyuk hoz tar to zó szak ma cso port te rü le tén fel ké - szül tek az is ko lai rend sze rû és az is ko la rend sze ren kí vü li szak kép zés ben gya kor la ti tár gyak ok ta tá sá nak meg ter ve - zé sé re, szer ve zé sé re, ve ze té sé re, va la mint ok ta tá si te vé - keny ség vég zé sé re, a szak mai tan tár gyak hoz kap cso ló dó la bo ra tó ri u mi fog lal ko zá sok és a vál la la ti kép zõ he lye ken foly ta tott üze mi (tan mû he lyi) gya kor la tok le bo nyo lí tá sá - ra. A kép zés ré sze to váb bá a fel sõ fo kú szak kép zés, a fel - nõtt kép zés és át kép zés, va la mint a köz ok ta tás gya kor la ti kép zé si fel ada ta i ra tör té nõ fel ké szí tés is. Az alap sza kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez - nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a me zõ gaz da sá gi szak ok ta - tók ké pe sek: a ter me lé si tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra; a ter me lé si fo lya ma tot meg ha tá ro zó mun ka fo lya ma - tok meg ha tá ro zá sá ra; a mun ka fo lya ma tok ban al kal maz ha tó szer szá mok, gé pek, mû sza ki be ren de zé sek meg vá lasz tá sá ra, mû köd te - té sé re; a gya kor la ti fog lal ko zá sok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, ve ze té sé re és irá nyí tá sá ra: a gya kor la ti fog lal ko zá sok tan - terv hez iga zo dó cél ja i nak, kö ve tel mé nye i nek meg ha tá ro - zá sá ra; a fog lal ko zá sok hoz szük sé ges sze mé lyi, tár gyi és kör nye ze ti fel té te lek nek, to váb bá a ta nu lók egész sé ge, tes - ti ép sé ge vé del mé nek biz to sí tá sá ra; az üze mek mint gya kor ló he lyek és az ok ta tá si in téz - mény kö zöt ti rend sze res kap cso lat tar tás ra, az üzem és az is ko la ér de ke i nek kép vi se le té re; az ag rár szak mai és ér dek vé del mi szer ve ze tek ben való köz re mû kö dés re; az is ko la vagy a szak kép zõ in téz mény kül sõ és bel sõ kap cso lat rend sze ré nek ki ala kí tá sá ban való rész vé tel re; a te le pü lés, a kis tér ség és a ré gió fej lesz té sé ben tör té - nõ köz re mû kö dés re; új mód sze rek és el já rá sok al kal ma zá sá ra az ok ta tás - ban, il let ve a szak irá nyuk nak meg fe le lõ szak te rü le ten. Az alap fo ko zat bir to ká ban a me zõ gaz da sá gi szak ok ta - tók al kal ma sak: gya kor la ti ok ta tó te vé keny ség foly ta tá sá ra az Or szá - gos Kép zé si Jegy zék azon szak ma cso port já ban, amely ben szak ké pe sí tés sel, il let ve a szak irá nyuk sze rin ti szak kép - zett ség gel ren del kez nek: a ta nu lók gya kor la ti ok ta tá sá nak meg szer ve zé sé re és ve ze té sé re; a szak kép zést foly ta tó és a vizs gáz ta tás sal kap cso la - tos fel ada to kat el lá tó in téz mé nyek szá má ra a gya kor la ti kép zé si prog ra mok össze ál lí tá sá ra, össze han go lá sá ra az el mé le ti kö ve tel mé nyek kel; a gya kor la ti ok ta tás tar tal má nak el len õr zé sé re és ér té - ke lé sé re; a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására; a 10. év fo lyam el vég zé sé hez vagy an nál ala cso nyabb is ko lai elõ kép zett ség hez kö tött szak ké pe sí té sek ese tén a kép zés gya kor lat tal össze kö tött szak mai el mé le ti tan tár - gya i ban, la bo ra tó ri u mi, mû hely gya kor la ti fog lal ko zá sa in az ok ta tá si fel ada tok el lá tá sá ra; az ok ta tás ke re té ben fel nõtt ok ta tás ra; az ok ta tás sal össze füg gõ tan órán kí vü li ne ve lõ mun - ká ra, a szak kép zést elõ ké szí tõ pá lya ori en tá ci ós fel ada tok el lá tá sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek meg fe le lõ kom mu ni - ká ci ós, szer ve zõ, irá nyí tó kész ség gel; ké pe sek a ta nu lók és a ta nu lók kö zös mun ká já nak ha té kony irá nyí tá sá ra, meg - szer ve zé sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit ter mé szet tu do má nyi alap is me re tek: ma te ma ti ka, ag ro - ké mia, nö vény tan, ál lat tan, ter mé sze ti erõ for rá sok, me zõ - gaz da sá gi mû sza ki is me re tek, to váb bi ter mé szet tu do má - nyi is me re tek (pl. ge ne ti ka mik ro bi o ló gi ai ala pok kal, me - zõ gaz da sá gi bio tech no ló gia); gaz da sá gi és hu mán is me re tek: fi lo zó fia és kul túr tör té - net, kom mu ni ká ció és al kal ma zott szo ci o ló gia, köz gaz da - ság tan, ag rár- és vál la lat gaz da ság tan, vál la lat szer ve zés és me nedzs ment, to váb bi gaz da sá gi és hu mán is me re tek (pl. szak mai ide gen nyelv, sta tisz ti ka, jogi is me re tek); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl ag rár is me re tek (nö vény ter mesz tés és nö vény ne me sí - tés, ál lat te nyész tés és ta kar má nyo zás tan, föld mû ve lés tan, nö vény vé de lem, to váb bi ag rár is me re tek pl. öko ló gia és ag rár kör nye zet gaz dál ko dás, ter mék fel dol go zás és mi nõ - ség biz to sí tás) kre dit;

20 20 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám pe da gó gi ai is me re tek (pszi cho ló gia és sze mé lyi ség fej - lesz tés, ne ve lés tan és ne ve lés tör té net, di dak ti ka és ok ta tás - szer ve zés) kre dit; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit me zõ gaz da sá gi, élel mi szer ipa ri, ker té sze ti, er dé sze ti, me zõ gaz da sá gi gé pé sze ti szak irá nyok hoz tar to zó, va la - mint az adott szak kép zé si te rü let gya kor la ti tár gya i nak ok - ta tá sá ra irá nyu ló spe ci á lis el mé le ti és gya kor la ti is me re - tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat szak irány sze rin ti szak mai gya kor - lat ból és pe da gó gi ai gya kor lat ból áll. Az in téz mé nyen kí - vül a vá lasz tott szak irány nak meg fe le lõ szak te rü le ten tel je sí ten dõ össze füg gõ szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg - alább 12 hét, amely hez to váb bi 30 kre dit ren del he tõ; az össze füg gõ is ko lai, pe da gó gi ai gya kor lat leg alább 12 kre - dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 15. NÖVÉNYTERMESZTÕ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: nö vény ter mesz tõ mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: nö vény ter mesz tõ mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Plant Pro duc ti on En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: ag rár 4. Kép zé si ág: me zõ gaz da sá gi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 30 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 138 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja olyan nö vény ter mesz tõ mér nö kök kép - zé se, akik a nö vény ter mesz tés tech no ló gi ai és vál lal ko zá si is me re té nek bir to ká ban ter me lé si, gaz dál ko dá si, ve ze tõi, szer ve zõi, fel dol go zá si és for gal ma zá si fo lya ma tok elõ ké - szí té sé re, el vég zé sé re, elem zé sé re és fej lesz té sé re al kal - ma sak, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren - del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá - hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nö vény ter mesz tõ mér nö - kök ké pe sek: a növényi termék-elõállítás, kereskedelem, forgalmazás, menedzsment folyamatainak áttekintésére, értékelésére; szán tó föl di nö vé nyek kel kap cso la tos ter mé szet tu do - má nyos, mû sza ki, me zõ gaz da ság tech no ló gi ai, gaz da sá gi, gaz dál ko dá si is me re tek al kal ma zá sá ra; ta laj- és táj vé del mi fel ada tok el lá tá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nö vény ter mesz tõ mér nö - kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal - ma sak: szán tó föl di nö vénnyel kap cso la tos szak te rü le ti fel - ada tok el lá tá sá ra; a nö vé nyi ter mék-elõ ál lí tás ban, ke res ke de lem ben, for gal ma zás ban ön ál ló mér nö ki vagy ve ze tõi fel ada tok el - lá tá sá ra; egy-egy nö vény faj ter mesz té sé re spe ci a li zá ló dott vál lal ko zás ter me lé si, ter mel te té si fel ada ta i nak ope ra tív ko or di ná lá sá ra; ta laj- és táj vé del mi fel ada tok el lá tá sá ra; kü lön bö zõ élel mi szert vagy élel mi szer-alap anya got elõ ál lí tó üze mek ter mel te té si, fel vá sár lói, ter me lés szer ve - zé si fel ada ta i nak el lá tá sá ra; szak ta nács adói és el len õr zé si fel ada tok el vég zé sé re. Ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap cso lat te rem tõ ké pes - ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, a vál to zá sok hoz al kal maz ko dó ta nu lá si kész ség gel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök) ter mé szet tu do má nyos és mér nö ki alap is me re tek: kre dit ma te ma ti kai, in for ma ti kai, mû sza ki, ké mi ai, ál lat tu do - má nyi, nö vény tu do má nyi, mik ro bi o ló gi ai, öko ló gi ai, ge - ne ti kai és bio tech no ló gi ai is me re tek; me zõ gaz da sá gi és tech no ló gi ai alap is me re tek: kre dit ta laj tan, ag ro ké mia, kör nye zet vé de lem, tech ni ka, me - teorológia;

21 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 21 gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tu do má nyi, jogi, tár sa da lom tu do má nyi is - me re tek (szám vi tel és pénz gaz dál ko dás, vál la la ti gaz da - ság tan, hu mán me nedzs ment, me zõ gaz da sá gi ter mé kek mar ke ting je), EU ag rár po li ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit ter mesz tés tech no ló gi ai (föld mû ve lés tan, föld hasz ná lat és táj gaz dál ko dás, víz gaz dál ko dás és me li o rá ció, me zõ - gaz da sá gi gép tan), nö vény tu do má nyi (nö vény élet tan, nö - vény ne me sí tés és nö vé nyi bio tech no ló gia, nö vény ter - mesz tés tan, nö vény vé de lem, ve tõ mag ter mesz tés és for - gal ma zás, gyep gaz dál ko dás, fenn tart ha tó és öko ló gi ai gaz dál ko dás, ker té szet), ál lat tu do má nyi (ál lat te nyész tés, ta kar má nyo zás), mi nõ ség biz to sí tá si (mi nõ ség biz to sí tás a nö vény ter mesz tés ben, ter mék fel dol go zás és élel mi szer - biz ton ság), gaz da sá gi és szer ve zés tu do má nyi mo du lok (nö vény ter mesz tés öko nó mi á ja), dif fe ren ci ált szak mai is - me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat két rész bõl te võ dik össze: a szak - mai el mé le ti kép zés hez kap cso ló dó an össze sen, leg alább 3 hét gya kor la ti kép zés bõl, amely nek tel je sí té se kre di tér - ték nél kü li kri té ri um fel té tel, va la mint egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor lat ból. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ma gyar 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: ma gyar alap sza kos böl csész (zá ró - jel ben meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: drá ma pe da gó gia, esz pe ran - tó, észt, finn, finn ugor, folk lo risz ti ka, iro da lom tu do mány, mû ve lõ dés tu do mány, nyelv men tor, nyelv tech no ló gia, szín ház tör té net, ügy vi tel, neo la tin a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Phi lo lo - gist in Hun ga ri an Stu di es 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: ma gyar 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 65 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik a ma - gyar és a vi lág iro da lom, va la mint a ma gyar nyelv és ál ta lá - ban a nyelv hasz ná lat tör té ne ti leg és szo ci o ló gi a i lag vál to - zó for má i ról, ki ala ku lá sá nak fo lya ma ta i ról meg bíz ha tó is - me re tek kel ren del kez nek. Cél to váb bá a nyel vi és iro dal mi je len sé gek ér tel me zé sé hez szük sé ges alap ve tõ el já rá sok meg is mer te té se. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is - me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör - té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ma gyar alap sza kon vég zet - tek ké pe sek: ér tel mez ni a szó be li és írás be li kom mu ni ká ció nyel vi és iro dal mi sa já tos sá ga it; megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan megnyilatkozni; az alapszak és a hozzá kapcsolódó választott szakirány tanulmányaira vonatkozó ismeretszerzés általános módjainak és annak fõ kutatási módszereinek elsajátítására; ha té ko nyan kom mu ni kál ni a ma gyar nyelv és iro da - lom, il let ve a vá lasz tott szak irány kér dé se i ben a kor igé - nye i nek meg fele lõen, ön ál ló an vé le ményt al kot ni ide gen nyel ven is, to váb bá kü lön bö zõ szem pon tok sze rint be mu - tat ni in for má ci ó kat, ér ve ket és elem zé se ket; al kal ma sak: meg szer zett is me re te ik bir to ká ban a ma gyar nyelv vel és iro da lom mal, va la mint egy-egy szak iránnyal össze füg - gõ is me re te ket igény lõ mun ka kör be töl té sé re; kul tu rá lis te vé keny ség hez kap cso ló dó fel adat kö rök el lá tá sá ra mû ve lõ dé si in téz mé nyek ben, ku ta tó in té ze tek - ben, az ál lam igaz ga tás és az ön kor mány za ti igaz ga tás te rü - le tén, to váb bá anya nyel vi leg jól fel ké szült szak em be re ket igény lõ tár sa dal mi szer ve ze tek ben;

22 22 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám ál ta lá nos hu mán tá jé ko zott sá got igény lõ mun ka kö - rök be töl té sé re; ren del kez nek: a ma gyar nyelv hez és iro da lom hoz, il let ve a vá lasz - tott szak irány te rü le té hez kap cso ló dó prob lé mák fel is me - ré si és kre a tív ke ze lé si ké pes sé gé vel; jó problémamegoldó és kommunikációs képességgel; kri ti kai szem lé let tel; a vá lasz tott alap szak irán ti ma gas fokú mo ti vá ci ó val és el kö te le zett ség gel. 8. A törzs anyag (szak kép zett ség szem pont já ból meg ha - tározó ismeretkörök): ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, szak te rü le ti ala po zó is me re - tek (be ve ze tés az iro da lom tu do mány ba és a nyelv tu do - mány ba, iro da lom tu do má nyi pro sze mi ná ri um, nyel vé sze ti fi lo ló gia); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tek: kre dit aa) iro da lom tu do mány vi lág iro da lom, régi ma gyar or szá gi iro da lom, klasszi kus ma gyar iro da lom, mo dern ma gyar iro da lom, iro da lom el - mé let ab) nyelv tu do mány nyelv tör té net, finn ug risz ti ka, nyelv és tár sa da lom, kom - mu ni ká ció szó ban és írás ban, he lyes írás, fo ne ti ka, le író ma gyar nyelv tan, je len tés tan, szö veg tan, sti lisz ti ka; b) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ba) a szak irá nyok vagy az alap szak szak te rü le ti is me re - tei: szak irá nyú és alap sza kos spe ci a li zá ci ók, bb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai-pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 2. TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: tör té ne lem 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett sé gek: a) tör té ne lem alap sza kos böl csész b) tör té ne lem, ré gé szet alap sza kos böl csész c) tör té ne lem alap sza kos böl csész (mu ze o ló gia szak - irány) d) tör té ne lem alap sza kos böl csész (le vél tár szak irány) vá laszt ha tó szak irá nyok: tör té ne lem, le vél tár, mu - zeológia, ré gé szet a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Phi lo lo gist in His to ry Stu di es b) Phi lo lo gist in His to ry, Ar che o logy c) Phi lo lo gist in His to ry, Spe ci a li zed in Mu se o logy d) Phi lo lo gist in His to ry, Spe ci a li zed in Ar chi ves 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: tör té ne lem 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre dit pon - tok: tör té ne lem, le vél tár és mu ze o ló gia szak irá nyon 50 kre dit; ré gé szet szak irá nyon 110 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 64 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik egye - te mes és ma gyar tör té ne lem bõl, a ro kon- és se géd tu do má - nyok ból, va la mint a tör té ne lem alap szak hoz tar to zó szak - irá nyo kon szer zett le vél tá ri, mu ze o ló gi ai, ré gé sze ti is me - re tek kel ren del kez nek és ké pe sek tör té nel mi, il let ve ál ta lá - nos tár sa dal mi és po li ti kai kér dé sek ben az is me re tek ön - álló el sa já tí tá sá ra és rend sze re zé sé re. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a tör té ne lem alap sza kon vég zet tek ké pe sek: a tör té nel mi, il let ve tár sa dal mi és po li ti kai kér dé sek - ben az is me re tek ön ál ló el sa já tí tá sá ra és rend sze re zé sé re; az információk kritikus elemzésére és feldolgozására; meg ol dá si ja vas la to kat adni a tör té ne ti-tár sa dal mi elem zés so rán fel me rü lõ prob lé mák ér tel me zé sé re, az

23 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 23 alap sza kon be lül el sa já tí tott prob lé ma meg ol dó tech ni kák ha té kony al kal ma zá sá ra; az in for má ci ó kat, ér ve ket és elem zé se ket kü lön bö zõ szem pon tok sze rin ti be mu ta ta tá sá ra, át gon do lá sá ra; össze füg gõ szö ve gek, va la mint vi zu á lis je lek kel, ti - po grá fi ai esz kö zök kel, iko nok kal ta golt szö ve gek, táb lá - za tok, adat so rok, vi zu á lis szö ve gek (moz gó-, ál ló ké pek, tér ké pek, di ag ra mok) meg ér té sé re, ér tel me zé sé re; ide gen nyel ven és az in for ma ti ka esz kö ze i vel is ha té - ko nyan kom mu ni kál ni; al kal ma sak: az alap sza kon el sa já tí tott is me re tek bir to ká ban köz - mû ve lõ dé si in téz mé nyek ben tör té nel mi is me re te ket igény lõ mun ka kö rök be töl té sé re; a le vél tár szak irá nyon vég zet tek al kal ma sak kor sze rû le vél tá ri és irat tá ri is me re te ik bir to ká ban a ma ra dan dó ér - té kû irat anyag gyûj té sé vel, meg õr zé sé vel, fel dol go zá sá val és hoz zá fér he tõ vé té te lé vel kap cso la tos alap fel ada tok el lá - tá sá ra; a mu ze o ló gia szak irá nyon vég zet tek al kal ma sak a gyûj te mény gya ra pí tás, nyil ván tar tás, rak tá ro zás-meg õr - zés, va la mint a ku ta tó szol gá lat el lá tá sá ra mu ze o ló gus irá - nyí tá sá val; a ré gé szet szak irá nyon vég zet tek al kal ma sak a ré gé - szet ál ta lá nos is me ret anya gá ra és a Kár pát-me den ce ré gé - sze té nek fõ kor sza ka i ra vo nat ko zó is me re te ik bir to ká ban ré gész irá nyí tá sá val ré gé sze ti for rá sok és le lõ he lyek fel ku - ta tá sá ra, fel tá rá sá ra és do ku men tá lá sá ra. Ren del kez nek te vé keny sé gük kri ti kus ér té ke lé sé nek ké pes sé gé vel, va la mint ér té kek fel tá rá sá ra és meg tar tá sá ra tö rek võ cél tu da tos ma ga tar tás sal. Ren del kez nek to váb bá mi nõ ség- és fe le lõs ség tu dat tal, jó együtt mû kö dõ és kom - mu ni ká ci ós ké pes sé gek kel, prob lé ma meg ol dó kész sé gek - kel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, a kép zé si ág ala po zó is me - re tei (be ve ze tés a tör té ne lem tu do mány ba, be ve ze tés a nép - rajz ba); szak te rü le ti ala po zó is me re tek (be ve ze tés a ré gé - szet be, be ve ze tés a le vél tá ri is me re tek be, be ve ze tés a mu - ze o ló gi á ba, mû vé szet tör té net, tör té ne ti föld rajz, val lás tör - té net, mû ve lõ dés tör té net); la tin nyelv; szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tek: kre dit tör té ne ti se géd tu do má nyok (epig rá fia, pa le og rá fia, dip - lo ma ti ka, he ral di ka, kro no ló gia, szfra gisz ti ka); õs ko ri és óko ri tör té ne lem (Eu ró pa és az Eu ró pán kí vü li vi lág az õs - kor ban, az óko ri Ke let, Gö rög or szág, Róma tör té ne te, az óko ri val lá sok mû ve lõ dés tör té ne te); kö zép ko ri ma gyar tör té ne lem (a ma gyar ság õs tör té ne te, a Kár pát-me den ce tör té ne te a ma gyar hon fog la lás elõtt, Ma gyar or szág tör té - ne te a hon fog la lás tól Mo há csig); kö zép ko ri egye te mes tör té ne lem (Eu ró pa és az Eu ró pán kí vü li vi lág a kö zép kor - ban); ko ra új ko ri ma gyar tör té ne lem (Ma gyar or szág és Er - dély tör té ne te a ko ra új kor ban); ko ra új ko ri egye te mes tör - té ne lem (a vi lág tör té ne te a kora új kor ban); új ko ri ma gyar tör té ne lem (Ma gyar or szág és Er dély tör té ne te az új kor ban 1918-ig); új ko ri egye te mes tör té ne lem (a vi lág tör té ne te az új kor ban); je len ko ri ma gyar tör té ne lem (Ma gyar or szág a két vi lág há bo rú kö zött és a má so dik vi lág há bo rú után, Ma - gyar or szág tör té ne te a je len kor ban); je len ko ri egye te mes tör té ne lem (20. szá za di és je len ko ri vi lág tör té net); b) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek ba) tör té ne lem szak irány: 50 kre dit a szak mai törzs anyag ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tei; bb) le vél tár szak irány: 50 kre dit igaz ga tá si és in téz mény tör té ne ti is me re tek (a ma gyar ál lam szer ve ze te, kor mány za ta és in téz mé nyei, a le vél tá ri in téz mény rend szer és tör té ne te, a ma gán szfé ra irat ter me - lé se, gaz da sá gi szer ve ze tek és ira ta ik); le vél tár ta ni és irat - ta ni is me re tek (le vél tár ta ni is me re tek: új- és mo dern ko ri irat is me ret, irat tá ri és irat ke ze lé si is me re tek; le vél tá ri in - for ma ti ka, le vél tá ri adat vé de lem, adat szol gál ta tás, le vél tá - ri szak kol lé gi u mok); le vél tá ri szak mai gya kor lat (Ma gyar Or szá gos Le vél tár, ön kor mány za ti le vél tá rak, szak- és nyil vá nos ma gán le vél tár); bc) mu ze o ló gia szak irány: 50 kre dit Ma gyar or szág mû ve lõ dés- és kul túr tör té ne te pro sze mi - ná ri um, ál ta lá nos for rás tan, mú ze um tör té net, a mû gyûj tés és a nagy mú ze u mok tör té ne te, ál ta lá nos és tör té ne ti mu - zeológiai is me re tek, be ve ze tés a ter mé szet tu do má nyi mu - ze o ló gi á ba, be ve ze tés az ag rár mu ze o ló gi á ba, be ve ze tés az ipar mû vé szet tör té ne té be, be ve ze tés a tech ni ka tör té net be, be ve ze tés a mû sza ki és a köz le ke dés tör té ne ti mu ze o ló gi á - ba, be ve ze tés az iro da lom- és a szín ház tör té ne ti mu ze o ló - gi á ba, fel nõtt ne ve lés, élet hosszig tar tó ta nu lás, mú ze u mi köz mû ve lõ dés, mú ze um pe da gó gia, eti ka, mú ze u mi eti ka, mú ze u mi gya kor lat; bd) ré gé szet szak irány: 90 kre dit be ve ze tés a ré gé szet kü lön bö zõ te rü le te i be, ré gé szet - mód szer tan, ar che o met ria, mu ze o ló gia, ré gé sze ti szak te - rü le tek (õs ko ri ré gé szet, an tik ré gé szet, ró mai ré gé szet, nép ván dor lás ko ri ré gé szet, kö zép ko ri ré gé szet); be) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei: 50 kre dit A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat ma gá ban fog lal ja a ré gé szet szak - irá nyon a te rep mun kát (12 kre dit), a le vél tár szak irá nyon a le vél tá rak ban foly ta tott gya kor la tot (6 kre dit), a mu ze o ló - gia szak irá nyon a mú ze u mi gya kor la tot (3 kre dit). 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelvbõl vagy la tin nyelv bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú

24 24 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi - zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 3. NÉPRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: nép rajz 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA), szak kép zett ség: nép rajz alap sza kos böl csész a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Phi lo lo - gist in Eth nog rap hy 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: tör té ne lem 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 50 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja a nép rajz tu do mány, az eu ró pai et no ló gia és a kul tu rá lis ant ro po ló gia alap ja i nak meg is mer te té se. Cél to váb bá a sa ját és má sok kul tú rá ját meg ér tõ, a szû kebb és tá gabb kö zös sé gek kul tu rá lis iden ti tá sát ala kí ta ni ké pes, má sok kul tú rá já val szem ben to le ráns szak em be rek kép zé - se, akik jár ta sak a kul tú ra ku ta tás ban, ké pe sek a kul tú ra mû kö dé si tör vényszerûségeit a múlt ban és a je len ben megérteni és ér tel mez ni. A folk lo risz ti ka el mé le ti is me re - te i nek el sa já tí tá sán túl hang sú lyos sze re pet kap nak a néprajzi gyûj té si és mu ze o ló gi ai gya kor la tok, az adat ke ze - lés, az ar chi vá lás mód sze re i nek el sa já tí tá sa és a te rep ku ta - tás. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren - del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ folytatá - sához. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nép rajz alap kép zé si sza kon vég zet tek ké pe sek: a fõbb nép raj zi tárgy kö rök anya gá nak, szak iro dal má - nak, fo gal ma i nak és ter mi no ló gi á já nak is me re té ben azok gya kor la ti célú fel hasz ná lá sá ra; a nép raj zi ta nul má nyok ra és ku ta tá sok ra ér vé nyes is - me ret szer zés ál ta lá nos mód ja i nak és a fõ ku ta tá si mód sze - rek nek a bir to ká ban köz re mû köd ni a ma gyar ság és Eu ró pa né pe i nek ha gyo má nyos kul tú rá já ra vo nat ko zó vé le mé - nyek ala kí tá sá ban, elem zé sek el vég zé sé ben; nép raj zi elem zé se ket kü lön bö zõ né zõ pon tok sze rint be mu tat ni, át gon dol ni; al kal ma sak: a nép rajz tu do má nyi is me re te ket igény lõ mun ka kö rök el lá tá sá ra; a köz mû ve lõ dés, a mu ze o ló gia, a tö meg kom mu ni ká - ció és a kul tú ra ku ta tás te rü le tén nép raj zi té má jú fel ada tok al ko tó szel le mû el vég zé sé re. Ren del kez nek ma gas fokú mo ti vá ci ó val és hi va tás tu - dat tal a kul tú ra nép raj zi fel tá rá sa, fel dol go zá sa, meg õr zé se iránt. Si ker ori en tált ság és a mi nõ ség irán ti el kö te le zett ség jel lem zi a vég zet te ket, va la mint a kul tú ra nép raj zi ku ta tá - sá val kap cso la tos prob lé ma ér zé keny ség és prob lé ma meg - ol dó ké pes ség. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti tár gyak (be ve ze tés a tör té net tu do mány ba, a nép rajz ba, a folk lo - risz ti ká ba és a kul tu rá lis ant ro po ló gi á ba); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak te rü le ti is me re tek: kre dit ma gyar és össze ha son lí tó nép rajz (élet mód, gaz dál ko - dás); nép cso por tok és re gi o ná lis kul tú rák; tár sa da lom nép - rajz (a pa rasz ti tár sa da lom szer ke ze te, tör té ne te, alap ve tõ egy sé gei és in téz mé nyei); ma gyar és össze ha son lí tó folk - lór (a folk lór fõbb mû fa jai); rí tus és val lás, men ta li tás (hi e - del mek és hi e de lem rend sze rek; val lá si for má ci ók; rí tus el - mé le tek); mû vé szet (zene, tánc, dí szí tõ mû vé szet, nép mû - vé szet); Eu ró pa és a vi lág né pe i nek kul tú rá ja és tár sa dal ma (et no ge ne zis; a meg él he tés for rá sai; al kal maz ko dás az öko ló gi ai fel té te lek hez; az élet for mák tör té ne ti tí pu sai; a hét köz na pi élet szer ke ze te, a fo gyasz tás és fel hasz ná lás fõbb jel leg ze tes sé gei az el té rõ kul tú rák ban); kul tu rá lis ant - ro po ló gia (ant ro po ló gi ai el mé le tek, tár sa dal mak tí pu sai); for rás is me ret; ku ta tás mód szer tan; tu do mány tör té net; te - rep ku ta tás és mú ze u mi/ar chí vu mi gya kor lat; mu ze o ló gia, egyéb társ tu do má nyi is me re tek; b) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ba) folk lo risz ti ka, et nog rá fia vagy kul tu rá lis ant ro po - ló gia, bb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá laszt ha tó stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke leg alább 10 kre dit

25 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat nép raj zi gyûj tés ha zai vagy ha tá - ron túli te re pe ken, il let ve ha zai vagy kül föl di nép raj zi mu - ze o ló gi ai gyûj te mé nyek ben, il let ve ar chí vu mok ban. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 4. ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ang lisz ti ka 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA), szak kép zett ség: ang lisz ti ka alap sza kos böl csész (meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: an gol, ame ri ka nisz ti ka a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Phi lo lo - gist in Eng lish Stu di es 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: mo dern fi lo ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit; 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 44 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik az ang - lisz ti ka te rü le tén, va la mint ál ta lá nos tár sa da lom tu do má nyi té ma kö rök ben olyan el mé le ti és gya kor la ti is me re tek kel ren del kez nek, ame lyek bir to ká ban ké pe sek szak má juk sok ol da lú, in ter- és mul ti disz cip li ná ris gya kor la ti és el mé - le ti mû ve lé sé re. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is - me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör - té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az ang lisz ti ka alap kép zé si sza kon vég zet tek ké pe sek: az an gol nyelv és az an gol nyel vû or szá gok és né pek kul tú rá já nak át fo gó is me re té re; az an gol nyelv írás ban és szó ban tör té nõ hasz ná la tá ra a fel sõ fo kú C tí pu sú nyelv vizs gá nak meg fe le lõ szin ten; az ang lisz ti kai ta nul má nyok ra ér vé nyes is me ret szer - zés ál ta lá nos mód ja i nak és alap ve tõ ku ta tá si tech ni ká i nak al kal ma zá sá ra; ál ta lá nos szö ve gek alap szin tû for dí tá sá ra; Ma gyar or szág és az adott cél nyel vi or szá gok tár sa - dal mi, gaz da sá gi, kör nye ze ti prob lé má i nak is me re té ben meg szer zett tu dá suk köz ve tí té sé re és al kal ma zá sá ra hi va - tá suk gya kor lá sa so rán; al kal ma sak: meg szer zett tu dá suk al ko tó szel le mû al kal ma zá sá ra a kul tu rá lis kap cso la tok ápo lá sa te rén nyel vi köz ve tí tõi sze - rep be töl té sé re; az ön kor mány za ti és kul tu rá lis élet ben szer ve zõi fel - ada tok el lá tá sá ra, kü lö nö sen az an gol szász kul túr kör is me - re té hez kö tött mun ka kö rök ben; tö meg kom mu ni ká ci ós szer vek nél nyel vi szer ve zõi fel ada tok el lá tá sá ra; az ide gen for ga lom ban nyel vi köz ve tí tõi sze rep be töl - té sé re. Ren del kez nek az an gol nyelv és kul tú ra irán ti ma gas fokú mo ti vá ci ó val és el kö te le zett ség gel, a meg szer zett tu - dás kre a tív fel hasz ná lá sá nak ké pes sé gé vel, jó együtt mû - kö dõ és kom mu ni ká ci ós kész ség gel és fe le lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti tár gyak; szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak mai ala po zó mo dul: kre dit be ve ze tés az ang lisz ti kai nyel vi ta nul má nyok ba: nyelv - fej lesz tés (be széd, hal lás utá ni ér tés, szö veg ér tés, for dí tás, fo gal ma zás, esszé írás); nyel vé sze ti, iro dal mi, kul tu rá lis, tör té nel mi és or szág is me re ti ala pok; b) vá lasz tott nyelv spe ci á lis is me re tei: kre dit gram ma ti kai, nyelv el mé le ti, nyelv tör té ne ti, al kal ma zott nyel vé sze ti is me re tek; an gol nyel vû iro dal mak; an gol nyel vû né pek tör té nel me; c) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ca) az alap szak má sik szak irá nya vagy az alap szak adott szak irá nyá nak to váb bi szak te rü le ti is me re tei, cb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit

26 26 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 9. Szak mai gya kor lat: 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: A zá ró vizs ga le té te le a nyelv vizs ga-kö ve tel mé nyek tel - je sí té sét iga zol ja. 5. GERMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ger ma nisz ti ka 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA), szak kép zett sé gek: a) ger ma nisz ti ka, né met alap sza kos böl csész b) ger ma nisz ti ka, né met nem ze ti sé gi alap sza kos böl - csész c) ger ma nisz ti ka, né der lan disz ti ka alap sza kos böl csész d) ger ma nisz ti ka, skan di na visz ti ka alap sza kos böl - csész vá laszt ha tó szak irá nyok: né met/nem ze ti sé gi, né der - lan disz ti ka, skan di na visz ti ka a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Phi lo lo gist in Ger man Stu di es, Spe ci a li zed in Ger - man Stu di es b) Phi lo lo gist in Ger man Stu di es, Spe ci a li zed in Ger - man as Eth nic Mi no rity Stu di es c) Phi lo lo gist in Ger man Stu di es, Spe ci a li zed in Net - her lan dis tic Stu di es d) Phi lo lo gist in Ger man Stu di es, Spe ci a li zed in Scan - di na vi an Stu di es 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: mo dern fi lo ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 110 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 63 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik a né - met, a hol land, a dán, a nor vég vagy a svéd nyelv tu dá suk bir to ká ban a ger ma nisz ti ka te rü le tén, va la mint ál ta lá nos tár sa da lom tu do má nyi té ma kö rök ben olyan el mé le ti és gya kor la ti tá jé ko zott ság gal ren del kez nek, amely is me re - tek ré vén ké pe sek szak má juk sok ol da lú, in ter- és mul ti - disz cip li ná ris gya kor la ti és el mé le ti mû ve lé sé re. A vég zet - tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ger ma nisz ti ka alap kép zé si sza kon vég zet tek ké pe sek: a né met, a hol land, a dán, a nor vég, il let ve a svéd nyel vû or szá gok és né pek kul tú rá já nak át fo gó is me re té re; nem ze ti sé gi szak irá nyon a nem ze ti sé gi tör té net, kul - túr tör té net is me re té re és or szág is me ret re; a né met, a hol land, a dán, a nor vég, il let ve a svéd nyel vek írás ban és szó ban tör té nõ hasz ná la tá ra a fel sõ fo kú C tí pu sú nyelv vizs gá nak meg fe le lõ szint jén; a ger ma nisz ti kai ta nul má nyok ra ér vé nyes is me ret - szer zés ál ta lá nos mód ja i nak és alap ve tõ ku ta tá si tech ni ká i - nak al kal ma zá sá ra; ál ta lá nos szö ve gek alap szin tû for dí tá sá ra, tol má cso - lá sá ra; Ma gyar or szág és az adott cél nyel vi or szág tár sa dal - mi, gaz da sá gi, kör nye ze ti prob lé má i nak is me re té ben meg - szer zett tu dá suk köz ve tí té sé re és al kal ma zá sá ra hi va tá suk gya kor lá sa so rán; al kal ma sak: a kul tu rá lis kap cso la tok ápo lá sa te rén meg szer zett tu - dá suk al ko tó szel le mû al kal ma zá sá ra, nyel vi köz ve tí tõi sze rep be töl té sé re; az ön kor mány za ti és kul tu rá lis élet ben szer ve zõi fel - ada tok el lá tá sá ra a meg ne ve zett kul túr kö rök is me re té hez kö tött mun ka kö rök ben; tö meg kom mu ni ká ci ós szer vek nél nyel vi szer ve zõi fel ada tok el lá tá sá ra; az ide gen for ga lom ban nyel vi köz ve tí tõi sze rep be töl - té sé re. Ren del kez nek a né met, a hol land, a dán, a nor vég vagy a svéd nyelv és kul tú ra irán ti ma gas fokú mo ti vá ci ó val és el - kö te le zett ség gel, a meg szer zett tu dás kre a tív fel hasz ná lá - sá nak ké pes sé gé vel, jó együtt mû kö dõ és kom mu ni ká ci ós kész ség gel és fe le lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti tár gyak (be ve ze tés a nyelv tu do mány ba, az iro da lom tu do mány ba; ger mán nyel vek és kul tú rák);

27 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 27 szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak mai ala po zó mo dul: kre dit nyelv gya kor lat: né met, hol land, svéd, nor vég, il let ve dán nyel vi is me re tek el mé lyí té se; kul tu rá lis is me re tek. A mo dul nyel vi zá ró vizs gá val zá rul; b) vá lasz tott nyelv spe ci á lis is me re tei: kre dit nyel vi is me re tek; nyel vé sze ti is me re tek; iro dal mi is me - re tek: kul tú ra és mé dia tu do má nyi is me re tek; c) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ca) az alap szak má sik szak irá nya vagy az alap szak adott szak irá nyá nak to váb bi szak te rü le ti is me re tei, cb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: A zá ró vizs ga le té te le a nyelv vizs ga-kö ve tel mé nyek tel - je sí té sét iga zol ja. 6. ROMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ro ma nisz ti ka 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett sé gek: a) ro ma nisz ti ka, fran cia alap sza kos böl csész b) ro ma nisz ti ka, olasz alap sza kos böl csész c) ro ma nisz ti ka, por tu gál alap sza kos böl csész d) ro ma nisz ti ka, ro mán alap sza kos böl csész e) ro ma nisz ti ka, ro mán nem ze ti sé gi alap sza kos böl - csész f) ro ma nisz ti ka, spa nyol alap sza kos böl csész vá laszt ha tó szak irá nyok: fran cia, olasz, por tu gál, ro - mán/nem ze ti sé gi, spa nyol a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Phi lo lo gist in Ro ma nis tics, Spe ci a li zed in French Stu di es b) Phi lo lo gist in Ro ma nis tics, Spe ci a li zed in Ita li an Stu di es c) Phi lo lo gist in Ro ma nis tics, Spe ci a li zed in Por tu gu e - se Stu di es d) Phi lo lo gist in Ro ma nis tics, Spe ci a li zed in Ro ma ni an Stu di es e) Phi lo lo gist in Ro ma nis tics, Spe ci a li zed in Ro ma ni an as Eth nic Mi no rity Stu di es f) Phi lo lo gist in Ro ma nis tics, Spe ci a li zed in Spa nish Stu di es 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: mo dern fi lo ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon és az alap sza kon be lü li kö zös kép - zé si sza kasz mi ni má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 110 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 65 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik az új la - tin nyel vek és kul tú rák te rü le tén, va la mint ál ta lá nos tár sa - da lom tu do má nyi té ma kö rök ben olyan el mé le ti és gya kor - la ti is me re tek kel ren del kez nek, ame lyek bir to ká ban ké pe - sek szak má juk sok ol da lú, in ter- és mul ti disz cip li ná ris gya - kor la ti és el mé le ti mû ve lé sé re. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ro ma nisz ti ka alap kép zé si sza kon vég zet tek ké pe sek: az új la tin kul túr kör ál ta lá nos és az adott szak irány át - fo gó is me re té re; nem ze ti sé gi szak irá nyon a nem ze ti sé gi tör té net, kul - túr tör té net is me re té re és or szág is me ret re; egy újlatin nyelv írásban és szóban történõ használatára a felsõfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelõ szinten; az új la tin nyel vek és kul tú rák ta nul má nyo zá sá ra ér - vé nyes is me ret szer zés ál ta lá nos mód ja i nak és alap ve tõ ku - ta tá si tech ni ká i nak el sa já tí tá sá ra; ál ta lá nos szö ve gek át fo gó meg ér té sé re, össze fog la lá - sá ra, alap szin tû for dí tá sá ra, tol má cso lá sá ra; Ma gyar or szág és az adott cél nyel vi or szág tár sa dal - mi, gaz da sá gi, kör nye ze ti prob lé má i nak is me re té ben meg - szer zett tu dá suk köz ve tí té sé re és al kal ma zá sá ra hi va tá suk gya kor lá sa so rán; al kal ma sak: a kul tu rá lis kap cso la tok ápo lá sa te rén meg szer zett tu - dá suk al ko tó szel le mû al kal ma zá sá ra, nyel vi köz ve tí tõi sze rep be töl té sé re; az ön kor mány za ti, ál lam igaz ga tá si, po li ti kai, gaz da - sá gi és kul tu rá lis élet ben szer ve zõi fel ada tok el lá tá sá ra az új la tin kul túr kör is me re té hez kö tött mun ka kö rök ben;

28 28 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám tö meg kom mu ni ká ci ós szer vek nél nyel vi szer ve zõi, kap cso lat te rem tõi, ügy in té zõi fel ada tok el lá tá sá ra; az ide gen for ga lom ban nyel vi és ci vi li zá ci ós köz ve tí - tõi sze rep be töl té sé re. Ren del kez nek az új la tin kul túr kör, va la mint egy új la tin nyelv irán ti ma gas fokú mo ti vá ci ó val és el kö te le zett ség - gel, a meg szer zett tu dás kre a tív fel hasz ná lá sá nak ké pes sé - gé vel, jó együtt mû kö dõ és kom mu ni ká ci ós kész ség gel és fe le lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti tár gyak (nyel vé sze ti, iro dal mi ala po zó is me re tek); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak mai ala po zó mo dul: kre dit be ve ze tés az új la tin nyel vi ta nul má nyok ba: nyelv fej - lesz tés, le író nyelv tan, or szág is me ret, az iro dal mi szö veg, a la tin nyelv alap jai; b) a vá lasz tott nyelv spe ci á lis is me re tei: kre dit alap is me re tek a vá lasz tott nyelv hez kap cso ló dó an: föld - raj zi, tör té nel mi, kul túr tör té ne ti, mû vé szet tör té ne ti, ze ne - tör té ne ti, szín ház- és film tör té ne ti, folk lo risz ti kai is me re - tek; a sti lisz ti ka és vers tan alap jai; az adott szak irány iro - da lom tör té ne té nek váz la tos is me re te; nyelv fej lesz tés; nyel vé szet: fo ne ti ka, mor fo ló gia, szin ta xis, le xi ko ló gia, le xi kog rá fia; nyelv tör té ne ti ala pok; c) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ca) az alap szak má sik szak irá nya vagy az alap szak adott szak irá nyá nak to váb bi szak te rü le ti is me re tei, cb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: A zá ró vizs ga le té te le a nyelv vizs ga-kö ve tel mé nyek tel - je sí té sét iga zol ja. 7. ROMOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ro mo ló gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: ro mo ló gus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Romo - logist 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: mo dern fi lo ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit; 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér - ték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 64 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik ké pe - sek a ci gány/roma kö zös sé ge ket érin tõ kér dé sek ha té kony köz ve tí té sé re min den olyan tár sa dal mi szer ve zet hez, amely ezen kö zös sé gek kel kom mu ni kál, és egy út tal ké pe - sek a tár sa dal mi szer ve ze tek ál tal meg fo gal ma zott igé nye - ket köz ve tí te ni a lo ká lis ci gány/roma kö zös sé gek felé. Cél to váb bá olyan szak em be rek kép zé se, akik a roma kö zös sé - gek kul tú rá já val és prob lé má i val fog lal ko zó, ma ga sabb szin tû vég zett ség gel ren del ke zõ szak em be rek (ro mo ló gus, szo ci o ló gus, szo ci ál po li ti kus, pe da gó gus, jo gász, or vos) mel lett asszisz ten si/köz ve tí tõi fel ada to kat lát nak el. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez - nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ro mo ló gia alap kép zé si sza - kon vég zet tek is me rik: a ci gány/roma kö zös sé gek tár sa dal mi, gaz da sá gi, po - li ti kai, kul tu rá lis vi szo nya i nak és fo lya ma ta i nak sza bály - sze rû sé ge it; a több ség és ki sebb ség kö zöt ti kap cso lat rend szer sza - bály sze rû sé ge it és az eze ket lét re ho zó okok fel tá rá si mód - sze re it; a ha té kony konf lik tus ke ze lé si mód sze re ket; a ro ma ni vagy beás nyelv kö zép szin tû írás be li és szó - be li hasz ná la ti sza bá lya it; al kal ma sak: a köz igaz ga tás ban, a ki sebb sé gi igaz ga tás ban, az ok - ta tás te rü le tén, a szo ci á lis és egész ség ügyi szfé rá ban, a ci - vil szer ve ze tek ben, fegy ve res tes tü le tek ben, egy há zak ban

29 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 29 a roma kö zös sé gek hely ze tét érin tõ prob lé mák si ke res kom mu ni ká lá sá ra; ha té kony köz re mû kö dés re a fel tárt prob lé mák si ke res gya kor la ti meg ol dá sá ban; ha té kony me di á to ri sze rep be töl té sé re a ki sebb ség és több ség vi szony la tá ban. Ren del kez nek ma gas szin tû prob lé ma meg ol dó ké pes - ség gel, a kap cso lat te rem tés, a ko ope rá ció és a konf lik tu - sok ha té kony ke ze lé sé nek ké pes sé gé vel, ide gen nyelv-tu - dás sal és a tár sa dal mi prob lé mák irán ti nyi tott ság gal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net; tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti tár gyak (be ve ze tés a nyelv tu do mány ba, az iro da lom tu do mány ba; a ci gány nép is me ret be; a ro mo ló gi á ba; az eu ró pai ci gány - ság hely ze té be; szo ci a li zá ció és ki sebb sé gi iden ti tás; te rü - le ti-tár sa dal mi is me re tek, kü lö nös te kin tet tel a ci gány kö - zös sé gek re); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) ál ta lá nos szak mai is me re tek: kre dit nyel vé sze ti is me re tek (be ve ze tés a szo ci o ling visz ti ká - ba, két nyel vû ség, nyel vi ter ve zés és nyelv po li ti ka, szo ci o - ling visz ti ka ro ma ni, beás, nyelv ti po ló gia); nyel vi is - me re tek (beás le xi ka, beás gram ma ti ka, beás for dí tá si gya - kor lat, ro ma ni le xi ka, ro ma ni gram ma ti ka, ro ma ni for dí tá - si gya kor lat); egyéb tár sa da lom tu do má nyi is me re tek (a ki - sebb sé gek ne ve lés szo ci o ló gi á ja, mul ti kul tu rá lis tár sa da - lom, in ter kul tu rá lis ne ve lés, a ki sebb sé gek jogi hely ze te Eu ró pá ban és Ma gyar or szá gon, szo ci o ló gi ai is me re tek a ci gány ku ta tás ban, fog lal koz ta tás és gaz da ság po li ti ka, civil szfé ra); ci gány nép is me ret (a ci gány ság tör té ne te, a ci gány nép is me ret, mint tan tárgy, nép raj zi ku ta tá sok a cigányság kö ré ben, kul tu rá lis ant ro po ló gia a cigányku - tatásokban, a ci gány kö zös sé gek zene és tánc kul tú rá ja, cigány/roma iro da lom és kép zõ mû vé szet, ci gány kul tú ra, ci gány tár sa da lom ro ma ni vagy beás nyel ven, ku ta tás mód - szer tan); b) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ba) az alap szak to váb bi szak te rü le ti is me re tei, bb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke leg alább 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: Egy hó na pos te rep mun ka ne ve lé si-ok ta tá si in téz mény - ben, ál lam igaz ga tás ban, ön kor mány za tok nál, ci gány ki - sebb sé gi ön kor mány za tok nál, egyéb in téz mé nyek ben és ci vil szer ve ze tek ben, va la mint ci gány kö zös sé gek ben. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ro ma ni vagy beás nyelv bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs - ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 8. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: szla visz ti ka 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA), szak kép zett sé gek: a) szla visz ti ka, orosz alap sza kos böl csész b) szla visz ti ka, bol gár alap sza kos böl csész c) szla visz ti ka, cseh alap sza kos böl csész d) szla visz ti ka, len gyel alap sza kos böl csész e) szla visz ti ka, hor vát alap sza kos böl csész f) szla visz ti ka, hor vát nem ze ti sé gi alap sza kos böl csész g) szla visz ti ka, szerb alap sza kos böl csész h) szla visz ti ka, szerb nem ze ti sé gi alap sza kos böl csész i) szla visz ti ka, szlo vák alap sza kos böl csész j) szla visz ti ka, szlo vák nem ze ti sé gi alap sza kos böl - csész k) szla visz ti ka, szlo vén alap sza kos böl csész l) szla visz ti ka, szlo vén nem ze ti sé gi alap sza kos böl - csész m) szla visz ti ka, uk rán alap sza kos böl csész n) szla visz ti ka, uk rán nem ze ti sé gi alap sza kos böl csész vá laszt ha tó szak irá nyok: orosz, bol gár, cseh, len gyel, hor vát/nem ze ti sé gi, szerb/nem ze ti sé gi, szlo vák/nem ze ti - sé gi, szlo vén/nem ze ti sé gi, uk rán/nem ze ti sé gi a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Rus si an Stu di es b) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Bul ga ri an Stu di es c) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Czech Stu di es d) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Po lish Stu di es e) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Cro a ti an Stu di es f) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Cro a ti an as Eth nic Mi no rity Stu di es g) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Ser bi an Stu di es h) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Ser bi an as Eth nic Mi no rity Stu di es i) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Slo va ki an Stu di es j) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Slo va ki an as Eth nic Mi no - rity Stu di es k) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Slo va ni an Stu di es l) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Slo va ni an as Eth nic Mi no - rity Stu di es m) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Uk ra i ni an Stu di es n) Sla vis tics, Phi lo lo gist in Uk ra i ni an Stu di es

30 30 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: mo dern fi lo ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 110 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 54 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ál ta lá nos szla visz ti kai mû velt ség - gel ren del ke zõ szak em be rek kép zé se, akik egy szláv nyel - vet leg alább kö zép fo kú, egy má sik szláv nyel vet alap fo kú szin ten szó ban és írás ban hasz nál ni tud nak. A vég zet tek a szláv kul tú rá ról át fo gó tá jé ko zott ság gal ren del kez nek, és ezen is me re tek és kész sé gek bir to ká ban ké pe sek szak má - juk gya kor la ti al kal ma zá sá ra. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szla visz ti ka alap sza kon vég zet tek ké pe sek: a szláv kul túr kör át fo gó is me re té re; nem ze ti sé gi szak irá nyon a nem ze ti sé gi tör té net, kul - túr tör té net is me re té re és or szág is me ret re; egy szláv nyelv írás ban és szó ban tör té nõ hasz ná la tá - ra leg alább a C tí pu sú kö zép fo kú nyelv vizs gá nak meg fe le - lõ szint jen; egy má sik szláv nyelv alap fo kú is me re té re; a szla visz ti kai ta nul má nyok ra ér vé nyes is me ret szer - zés ál ta lá nos mód ja i nak és alap ve tõ ku ta tá si tech ni ká i nak al kal ma zá sá ra; ál ta lá nos szö ve gek alap szin tû for dí tá sá ra, tol má cso - lá sá ra; Ma gyar or szág és az adott cél nyel vi or szág tár sa dal - mi, gaz da sá gi, kör nye ze ti prob lé má i nak is me re té ben meg - szer zett tu dá suk köz ve tí té sé re és al kal ma zá sá ra hi va tá suk gya kor lá sa so rán; al kal ma sak: a kul tu rá lis kap cso la tok ápo lá sa te rén meg szer zett tu - dá suk al ko tó szel le mû al kal ma zá sá ra, nyel vi köz ve tí tõi sze rep be töl té sé re; az ön kor mány za ti és kul tu rá lis élet ben szer ve zõi fel - ada tok el lá tá sá ra a szláv kul túr kör is me re té hez kö tött mun ka kö rök ben; tö meg kom mu ni ká ci ós szer vek nél nyel vi szer ve zõi fel ada tok el lá tá sá ra; az ide gen for ga lom ban nyel vi köz ve tí tõi sze rep be töl - té sé re. Ren del kez nek a szláv ság kul tú rá ja és egy szláv nyelv irán ti ma gas fokú mo ti vá ci ó val és el kö te le zett ség gel, a meg szer zett tu dás kre a tív fel hasz ná lá sá nak ké pes sé gé vel, jó együtt mû kö dõ és kom mu ni ká ci ós kész ség gel és fe le lõs - ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, könyv tár hasz ná la ti is me re - tek, ala po zó el mé le ti is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak mai ala po zó mo dul: kre dit szláv kul tú rák (a bol gár, cseh, hor vát, len gyel, orosz, szerb, szlo vák, szlo vén, uk rán nyel vû or szá gok tör té nel - mé hez, föld raj zá hoz kap cso ló dó alap is me re tek, mai in téz - mény rend sze re, Ma gyar or szág gal való kap cso la tok, to - váb bá a bi zán ci és pra vosz láv mû vé szet); klasszi kus és mo dern szláv iro dal mak (a szláv né pek iro da lom tör té ne te, a leg je len tõ sebb kor sza kok és al ko tók); a ma gyar szláv tör té nel mi, nyel vi, iro dal mi, kul tu rá lis kap cso la tok múlt ja és je le ne; b) vá lasz tott nyelv spe ci á lis is me re tei: kre dit nyel vi is me re tek, szak irá nyú nyel vé sze ti, iro da lom- és kul túr tör té ne ti is me re tek; c) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ca) az alap szak má sik szak irá nya vagy az alap szak adott szak irá nyá nak to váb bi szak te rü le ti is me re tei; cb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat ma gá ba fog lal ja a kép zé si idõ alatt egy al ka lom mal a szak irány nak meg fe le lõ nyelv te rü le ti gya kor la tot. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: A zá ró vizs ga le té te le a nyelv vizs ga-kö ve tel mé nyek tel - je sí té sét iga zol ja.

31 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: óko ri nyel vek és kul tú rák 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett sé gek: a) óko ri nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, asszi ri o ló gia szak irá nyon b) óko ri nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, egyip to ló gia szak irá nyon c) óko ri nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, klasszi ka-fi lo ló gia szak irá nyon vá laszt ha tó szak irá nyok: asszi ri o ló gia, egyip to ló gia, klasszi ka-fi lo ló gia (la tin, ó gö rög) a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Phi lo lo gist in An ci ent Lan gu a ges and Cul tu res (As - sy ri o logy) b) Phi lo lo gist in An ci ent Lan gu a ges and Cul tu res (Egyp to logy) c) Phi lo lo gist in An ci ent Lan gu a ges and Cul tu res (Clas sic Phi lo logy) 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: óko ri és ke le ti fi lo ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 110 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 72 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan gya kor la ti is me re tek kel is ren del - ke zõ szak em be rek kép zé se, akik át fo gó is me re tek kel ren - del kez nek az ókor tu do mány te rü le tén, be te kin tést nyer ve az ori en ta lisz ti ká ba. Alap szin ten is me rik az óko ri Me di ter - rá ne um és a vele érint ke zõ te rü le tek né pe i nek és or szá ga i - nak tör té ne tét, kul tú rá ját, va la mint a vá lasz tott szak irány - nak meg fele lõen az óko ri Kö zel-ke let rõl, az óko ri Egyip - tom ról és a klasszi kus an tik vi tás ról el mé lyül tebb tu dás ra tesz nek szert. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re - tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az óko ri nyel vek és kul tú rák alap kép zé si sza kon vég zet tek ké pe sek: a szak irá nyuk nak meg fe le lõ te rü let tör té ne té nek és mû ve lõ dés tör té ne té nek is me re té re; két-két óko ri nyelv (ak kád-su mer, egyip to mi-kopt, gö rög-la tin) leg alább kö zép szin tû is me re té re; az ókor tu do mány és a vá lasz tott szak irány te rü le tén ér vé nyes is me ret szer zés ál ta lá nos mód ja i nak és a fõbb ku - ta tá si mód sze re i nek kre a tív al kal ma zá sá ra; az egyes szak irá nyo kon meg szer zett is me re te ket írás - ban és szó ban ma gya rul ha té ko nyan kom mu ni kál ni; a meg szer zett in for má ci ók, a meg is mert ér vek és elem zé sek kü lön bö zõ szem pon tok sze rin ti be mu ta tá sá ra, át gon do lá sá ra; al kal ma sak: a szak irá nyuk nak meg fe le lõ is me re te ket igény lõ mun ka kör el lá tá sá ra; a kul tu rá lis élet ben (pl. könyv tá rak, mú ze u mok, könyv ki adók, mé di ák) a szak irá nyuk nak meg fe le lõ ide - gen nyelv-tu dást és egyéb, el sõ sor ban tör té ne ti-kul túr tör té - ne ti is me re te ket igény lõ fel ada tok el lá tá sá ra; az óko ri és a ke le ti kul tú rák is me re tét igény lõ, ide - gen for gal mi-tu risz ti kai jel le gû mun ka kö rök el lá tá sá ra. Ren del kez nek a vá lasz tott szak irány nyel ve és kul tú rá ja irán ti mo ti vá ci ó val és el kö te le zett ség gel, va la mint az ide - gen nyel vi is me re te ken túl együtt mû kö dõ és kom mu ni ká - ci ós kész ség gel, to váb bá meg van nak gyõ zõd ve a meg is - mert kul tú rák ról szóló meg ala po zott is me re tek fon tos sá - gá ról. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti is me re tek (iro da lom el mé let, el mé le ti nyel vé szet, esz té ti ka, tör té ne - lem fi lo zó fia, tár sa da lom fi lo zó fia); az óko ri és ke le ti kul tú - ra te rü le te it át te kin tõ is me ret kö rök (óko ri és ke le ti nyel vek és írá sok, tör té ne lem, val lás tu do mány, val lás tör té net, iro - da lom tör té net, mû vé szet tör té net, ar che o ló gia, kul túr tör té - net); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak mai ala po zó mo dul: kre dit két óko ri nyelv is me ret kö rei (gö rög, la tin, egyip to mi, hé ber, szír, ak kád és szanszk rit); az óko ri Me di ter rá ne um né pei, gaz da sá gi és szel le mi kap cso la tok a Me di ter rá ne um te rü le tei kö zött;

32 32 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám b) a vá lasz tott óko ri nyelv és kul tú ra spe ci á lis is me re - tei: kre dit nyel vi is me re tek, egyéb tör té ne ti, iro da lom tör té ne ti és kul túr tör té ne ti is me re tek, szak irány hoz kap cso ló dó spe - cializációk, sza ba don vá laszt ha tó tan egy sé gek a kép zé si ágon be lül: ba) asszi ri o ló gia szak irány: nyel vi kép zés: ak kád nyelv (szö veg ol va sás), su mér nyelv (nyelv tan, szö veg ol va sás), egyéb sémi és ék írá sos nyel vek (arab, hé ber, ará mi, uga ri ti, het ti ta, elá mi, ó per zsa vagy hur ri), egyéb tör té ne ti és kul túr tör té ne ti is me re tek: az óko ri Kö zel-ke let tör té ne ti föld raj za, ré gé sze te, tör té ne te, kul - túr tör té ne te; bb) egyip to ló gia szak irány: nyel vi kép zés: egyip to mi nyelv, kopt nyelv, egyéb tör té ne ti és kul túr tör té ne ti is me re tek: a Ní - lus-völgy tör té ne te, kul túr tör té ne te; bc) klasszi ka-fi lo ló gia szak irány: nyel vi kép zés (mind két nyelv bõl leg alább 22 kre dit): ógörög és la tin gram ma ti ka, auk tor ol va sás, egyéb tör té ne ti, iro da lom tör té ne ti és kul túr tör té ne ti is - me re tek: ré gi ség tan, mi to ló gia, vers tan-met ri ka, iro da lom - tör té net, szín ház tör té net, tu do mány tör té net, nu miz ma ti ka, epig ra fi ka, ze ne tör té net, specializáció: görög és/vagy latin specializáció (ógörög, bizánci görög, latin, középlatin, újkori latin, patrisztika); c) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ca) az alap szak má sik szak irá nya vagy az alap szak adott szak irá nyá nak to váb bi szak te rü le ti is me re tei, cb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap sza kon az ok le vél ki adá sá nak fel té te le egy ál la - mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le an - gol, né met, fran cia, olasz, orosz vagy (a klasszi ka-fi lo ló gia szak irá nyon) spa nyol nyelv bõl vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél. 10. KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ke le ti nyel vek és kul tú rák 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett sé gek: a) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, al ta - jisz ti ka szak irá nyon b) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, arab szak irá nyon c) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, heb - ra isz ti ka szak irá nyon d) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, in do - ló gia szak irá nyon e) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, ira - nisz ti ka szak irá nyon f) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, ja pán szak irá nyon g) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, kí nai szak irá nyon h) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, koreai szak irá nyon i) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, mon - gol szak irá nyon j) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, ti be ti szak irá nyon k) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, tö rök szak irá nyon l) ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kos böl csész, új gö - rög szak irá nyon vá laszt ha tó szak irá nyok: al ta jisz ti ka, arab, heb ra isz - ti ka, in do ló gia, ira nisz ti ka, ja pán, kí nai, ko re ai, mon gol, ti - be ti, tö rök, új gö rög a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Al - taic Stu di es) b) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Ara - bi an Stu di es) c) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Heb - rew Studies) d) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (In - do logy Stu di es) e) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Ira - ni an Stu di es) f) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Ja pa - ne se Stu di es) g) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Chi - ne se Stu di es) h) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Ko - re an Stu di es) i) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Mon - go li an Stu di es) j) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Ti be - tan Stu di es) k) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (Tur - kish Stu di es) l) Phi lo lo gist in Eas tern Lan gu a ges and Cul tu res (new Gre ek Stu di es)

33 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: óko ri és ke le ti fi lo ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 110 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit; 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 72 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan, gya kor la ti is me re tek kel is ren del - ke zõ szak em be rek kép zé se, akik át fo gó is me re tek kel ren - del kez nek az ori en ta lisz ti ka te rü le tén, be te kin tést nyer ve az ókor tu do mány ba. Is me rik Ázsia és Észak-Af ri ka né pe i - nek, or szá ga i nak vagy (az új gö rög szak irá nyon) az ókor utá ni gö rög ség nek a tör té ne tét, kul tú rá ját. Át te kin té sük van to váb bá a szak irány nak meg fe le lõ te rü let tör té ne té rõl és mû ve lõ dés tör té ne té rõl. Is me rik az ori en ta lisz ti ká ban és a szak irány te rü le tén ér vé nyes is me ret szer zés ál ta lá nos mód ja it és a fõbb ku ta tá si mód sze re ket. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ke le ti nyel vek és kul tú rák alap sza kon vég zet tek ké pe sek: egy ke le ti nyelv leg alább kö zép szin tû, egy má sik ke - le ti vagy óko ri nyelv alap fo kú hasz ná la tá ra; az új gö rög szak irá nyon a szak irány nak meg fe le lõ nyelv kö zép szin tû hasz ná la tá ra; meg szer zett is me re te ik írás ban és szó ban ma gya rul tör té nõ ha té kony kom mu ni ká lá sá ra; a meg szer zett in for má ci ók, a meg is mert ér vek és elem zé sek kü lön bö zõ né zõ pon tok sze rin ti be mu ta tá sá ra, át gon do lá sá ra; al kal ma sak: a szak irá nyuk nak meg fe le lõ is me re te ket igény lõ mun ka kör el lá tá sá ra; a kul tu rá lis élet ben (pl. könyv tá rak, mú ze u mok, könyv ki adók, mé di ák), to váb bá a gaz da sá gi élet ben (pl. ide gen for ga lom, tu risz ti ka, ide gen nyel vû le ve le zés) köz ve tí tõi fel ada tok el vég zé sé re; a köz igaz ga tás ban meg je le nõ fel ada tok el lá tá sá ra és igé nyek ki elé gí té sé re, a szak irá nyok nak meg fe le lõ ide gen nyel ven. Ren del kez nek a vá lasz tott szak irány nyel ve és kul tú rá ja irán ti mo ti vá ci ó val és el kö te le zett ség gel, va la mint az ide - gen nyel vi is me re te ken túl együtt mû kö dõ és kom mu ni ká - ci ós kész ség gel, to váb bá meg van nak gyõ zõd ve a meg is - mert kul tú rák ról szóló meg ala po zott is me re tek fon tos sá - gá ról. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti tár gyak (iro da lom el mé let, el mé le ti nyel vé szet, esz té ti ka, tör té ne - lem fi lo zó fia, tár sa da lom fi lo zó fia); az óko ri és ke le ti kul tú - ra is me ret kö rei (óko ri és ke le ti nyel vek és írá sok, tör té ne - lem, val lás tu do mány, val lás tör té net, iro da lom tör té net, mû vé szet tör té net, ar che o ló gia, kul túr tör té net); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak mai ala po zó mo dul: kre dit aa) a ke le ti nyel vek és kul tú rák ál ta lá nos is me re tei (tör - té ne lem, föld rajz, val lás, iro da lom, kul túr tör té net, írás tör - té net); fi lo ló gia; új gö rög szak irá nyon egyéb óko ri és ál ta - lá nos is me re tek; ab) kö te le zõ en vá laszt ha tó szak te rü le ti is me re tek; a vá - lasz tott nyel ven és kul tú rán kí vü li má sik ke le ti vagy óko ri nyelv alap is me re tei; b) a vá lasz tott ke le ti nyelv és kul tú ra spe ci á lis is me re - tei: kre dit, nyel vi is me re tek, egyéb tör té ne ti, iro da lom tör té ne ti és kul túr tör té ne ti is me re tek, a szak irány hoz kap cso ló dó spe - ci a li zá ci ók: ba) al ta jisz ti ka szak irány nyel vi kép zés: tö rök or szá gi tö rök nyelv, egy má so dik al tá ji nyelv, egyéb fi lo ló gi ai és gya kor la ti is me re tek: be ve ze tõ kur - zu sok az al ta jisz ti ká ba, be ve ze tés a mû hely mun ká ba, gya - kor la ti is me re tek; bb) arab szak irány nyel vi kép zés: klasszi kus és mo dern arab, nyelv gya kor - lat, új ság nyelv, egyéb tör té ne ti, iro da lom tör té ne ti és kul túr tör té ne ti is - me re tek: arab iro da lom, arab tör té ne lem, isz lám, spe ci a li zá ció: sémi kap cso la tok; bc) heb ra isz ti ka szak irány nyel vi kép zés: klasszi kus hé ber nyelv (gram ma ti ka, szö veg ol va sás), mo dern hé ber nyelv (gram ma ti ka, szö - veg ol va sás, tár sal gás), egy má sik bib li ai, il let ve zsi dó nyelv (pl. ará mi, jid dis vagy ju deo-arab), egyéb tör té ne ti, iro da lom tör té ne ti és kul túr tör té ne ti is - me re tek: zsi dó tör té ne lem, zsi dó kul tú ra, val lás, iro da lom - tör té ne ti be ve ze té sek (bib li ai, rab bi ni kus), spe ci a li zá ció: egyéb bib li ai nyelv vagy tal mu di ará mi; bib li ai vagy ju da isz ti kai tu do mány tör té net; jid dis kul túr -

34 34 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám tör té net; bib li ai iro da lom vagy kö zép ko ri zsi dó/hé ber nyel vû iro da lom; bd) in do ló gia szak irány nyel vi kép zés: szanszk rit nyelv, hin di nyelv, egyéb kul túr tör té ne ti is me re tek: ind kul túr tör té net (óind és újind), óind és hin di iro da lom tör té net; be) ira nisz ti ka szak irány nyel vi kép zés: klasszi kus és mo dern per zsa rész le tes nyelv le írás, klasszi kus per zsa szö veg ol va sás (for rás elem - zés), mo dern per zsa nyelv gya kor lat, egyéb irodalomtörténeti és filológiai ismeretek: klasszikus és modern perzsa irodalomtörténet, verstan, paleográfia, spe ci a li zá ció: vá laszt ha tó tár gyak (pl. be ve ze tés a nyelv tör té net be és di a lek to ló gi á ba, per zsa mû vé szet tör té - net, a mo dern Irán tör té ne té nek kér dé sei, a mo dern Irán prob lé mái); bf) ja pán szak irány nyel vi kép zés: mai ja pán nyelv tan, nyelv gya kor la tok, szö veg ol va sás, tol má cso lá si és for dí tá si gya kor la tok, egyéb tör té ne ti, iro da lom tör té ne ti és kul túr tör té ne ti is - me re tek: ja pán gaz da ság- és kul túr föld rajz, tör té ne lem, iro da lom, kul túr tör té net, mai tár sa da lom és kul tu rá lis élet, ja pán szö veg szer kesz tõi, táb lá zat ke ze lõi és in ter ne tes gya - kor la tok, szak dol go za ti sze mi ná ri um, spe ci a li zá ció: mai ja pán szak nyel vi kép zés, be ve ze tés a régi ja pán nyelv be, kí nai vagy ko re ai nyelv kép zés, ja pán gaz da sá gi és pénz ügyi is me re tek, mû vé szet tör té net, kom - mu ni ká ció; bg) kí nai szak irány nyel vi kép zés: mai kí nai nyelv, klasszi kus kí nai nyelv és fi lo ló gia, egyéb kul túr tör té ne ti is me re tek: tör té ne lem, mû velt ség, val lás tör té net, kí nai és ja pán mû velt ség; bh) ko re ai szak irány nyel vi kép zés: ko re ai nyelv, egyéb kul túr tör té ne ti is me re tek: tör té ne lem, mû velt ség, val lás tör té net, kí nai és ja pán mû velt ség; bi) mon gol szak irány nyel vi kép zés: uj gur mon gol írá sos szö ve gek, mai mon gol nyelv, egyéb kul túr tör té ne ti is me re tek: tör té ne lem, ha gyo má - nyos no mád mû velt ség, val lás tör té net; bj) ti be ti szak irány nyel vi kép zés: klasszi kus ti be ti nyelv tan és szö veg ol va - sás, mai ti be ti nyelv, be széd- és ol va sás gya kor lat, ti be ti mû ve lõ dés tör té net, egyéb kul túr tör té ne ti is me re tek: be ve ze tés a ti be ti mû - velt ség be, a ti be ti fi lo ló gia alap jai, for rás fel dol go zás, tör - té ne ti stú di u mok; bk) tö rök szak irány nyel vi kép zés: tö rök nyelv, stí lus gya kor lat, gram ma ti - ka, szö veg ol va sás, egyéb kul túr tör té ne ti is me re tek: a tö rök né pek tör té ne te, az Osz mán Bi ro da lom tör té ne te, a ma gyar or szá gi tö rök hó dolt ság tör té ne te, tö rök ma gyar kap cso la tok, spe ci a li zá ció: ál ta lá nos tur ko ló gia vagy osz mán tör té - ne lem, osz mán pa le og rá fia; bl) új gö rög szak irány nyel vi kép zés: nyel vi és nyel vé sze ti kép zés, új gö rög szö veg in terp re tá ci ók, egyéb kul túr tör té ne ti is me re tek: el mé le ti kép zés (pro - sze mi ná ri um, át te kin tés az új gö rög iro da lom ról, a gö rög nyelv tör té ne ti át te kin té se, az új ko ri gö rög ség tör té ne te, or szág is me ret); c) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ca) az alap szak má sik szak irá nya vagy az alap szak adott szak irá nyá nak to váb bi szak te rü le ti is me re tei, cb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap sza kon az ok le vél ki adá sá nak fel té te le egy ál la - mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le an - gol, né met, fran cia, olasz, orosz vagy spa nyol nyelv bõl vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél. Az új gö rög szak irá nyon a si ke res zá ró vizs gát tett hall - ga tók az ide gen nyel vi kö ve tel mé nyek nek ele get tesz nek. 11. ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: and ra gó gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: and ra gó gus (meg je löl ve a szak - irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: fel nõtt kép zé si szer ve zõ, mun ka vál la lá si ta nács adó, mû ve lõ dés szer ve zõ, sze mély - ügyi szer ve zõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: And ra - go gist, Spe ci a li za ti on in Adult Edu ca ti on Ma na ge ment, Emp lo y ment Co un cel ling, Cul tu ral Ma na ge ment, Hu man Ma na ge ment 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: pe da gó gia és pszi cho ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év

35 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 35 di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 18 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 70 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó Az alap szak cél ja olyan and ra gó gu sok kép zé se, akik a ne ve lés tu do má nyi, a pszi cho ló gi ai, a jogi, a köz gaz da sá gi és a szo ci o ló gi ai tu dá suk, va la mint az ál la mi, ön kor mány - za ti, a vál lal ko zói, a ci vil és a non pro fit szer ve ze tek rõl és in téz mé nyek rõl, a mun ka erõ pi ac és a mun ka vál la lás kap - cso la tá ról szer zett is me re te ik alap ján szak irá nyú fel ké - szült sé gük nek meg fele lõen ké pe sek a köz mû ve lõ dés, a köz gyûj te mény te rü le tén, te le pü lé se ken, in téz mé nyek ben, szer ve ze tek ben és kö zös sé gek ben, a fel nõtt kép zés kü lön - bö zõ szín te re in köz vet len ter ve zõ, szer ve zõ, ér té ke lõ, irá - nyí tó, il let ve ani má to ri, ta nács adói mun ka kö rök el lá tá sá ra, és a hu mán erõ for rás-gaz dál ko dás sal kap cso la tos fel ada - tok vég zé sé re. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me - re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lu sá ban tör té - nõ foly ta tá sá hoz. Az and ra gó gu sok fi gye lem mel a vá laszt ha tó szak irá - nyok ra is az alap fo ko zat bir to ká ban is me rik: az and ra gó gia te rü le té hez és a vá lasz tott szak irány - hoz kap cso ló dó is me ret rend szert, a sze mé lyi ség fej lõ dés tör vényszerûségeit, kü lö nös te kin tet tel a fel nõtt kor ra; az ok ta tá si rend szer alap ve tõ össze füg gé se it, a fel nõt - tek ta nu lá sá nak, ta ní tá sá nak di dak ti kai el ve it; a vo nat ko zó is me ret szer zé si mó do kat és az is me ret - for rá so kat, szak te rü le tü kön a prob lé mák több szem pon tú meg kö ze lí té sé nek, a meg ol dá sok ér té ke lé sé nek el ve it és mód sze re it; az ál la mi, ön kor mány za ti, vál lal ko zói, a ci vil és non - pro fit szer ve ze tek, in téz mé nyek mû kö dé sé nek el ve it; a szer ve ze tek, in téz mé nyek mû kö dé se, il let ve kép zé - sek irán ti szük ség le tek fel mé ré sé nek és mû kö dé sük ér té - ke lé sé nek, elem zé sé nek ele mi mód sze re it; a vál to zó igé nyek hez iga zo dó tan anyag-fej lesz tés, ta - nu lás szer ve zés, sze mé lyi ség fej lesz tés, ta nács adás, cso - port szer ve zés, to váb bá a ha té kony szer ve zet-irá nyí tás, a kom mu ni ká ció, a konf lik tus ke ze lés ele mi mód sze re it; az ide gen nyel ven és az in for ma ti ka esz kö ze i vel tör - té nõ ha té kony kom mu ni ká lás for má it, az in for má ci ók, elem zé sek má sok szá má ra tör té nõ pre zen tá lá sá nak el ve it, el já rá sát, esz kö ze it; al kal ma sak: a gaz da sá gi-tár sa dal mi fo lya ma tok és a kul tú ra je len - ség vi lá ga kö zöt ti össze füg gé sek dif fe ren ci ált és rend szer - szem lé le tû ér tel me zé sé re; meg fe le lõ tech ni kák bir to ká ban in for má ci ók össze - gyûj té sé re és kri ti kus elem zé sé re; a köz mû ve lõ dés, köz gyûj te mény te rü le tén, te le pü lé - se ken, in téz mé nyek ben, ci vil szer ve ze tek ben, a fel nõtt - kép zés kü lön bö zõ szín te re in ter ve zõi, szer ve zõi, irá nyí tói fel ada tok, ezek hez kap cso ló dó mun ka kö rök el lá tá sá ra; az em be ri vi sel ke dés dif fe ren ci ált ész le lé sé re és be fo - lyá so lá sá ra; a fel nõtt em ber meg úju lá si, fej lõ dé si tö rek vé se it figye lembe véve a sze mé lyes élet utat és az el ért élet mi nõ - sé get se gí té sé re és meg va ló sí tá suk tá mo ga tá sá ra; a fel nõtt kép zés kü lön bö zõ te rü le te in a kép zé si irá - nyok és cé lok meg ha tá ro zá sá ra, fel nõtt kép zé si prog ra mok össze ál lí tá sá ra, meg szer ve zé sé re; a meg is me ré si alap fo lya ma tok ön ref lek tív elem zé sé - re és fej lesz té sé re. Ren del kez nek sze mé lyes és szo ci á lis kom pe ten ci ák kal: a má sok hoz való al kal maz ko dás és a má sok kal való együtt mû kö dés ké pes sé gé vel; em be rek és cso por tok va la - mely cél ér de ké ben tör té nõ be fo lyá so lá sá nak és moz gó sí - tá sá nak ké pes sé gé vel; em be ri kap cso la ta ik ban hu má nus és eti kus vi szo nyu lás sal; is me re te ik al kal ma zá sa so rán em pá ti á val, to le ran ci á val, ru gal mas ság gal, kre a ti vi tás sal; egyé ni mun ká juk ban re á lis ön is me ret tel, ön ér té ke lés sel, si ker ori en tált ság gal; a mi nõ ség irán ti el kö te le zett ség gel. Az and ra gó gu sok a fel nõtt kép zé si szer ve zõ szak irá nyon is me rik a ha zai és nem zet kö zi fel nõtt ok ta tás tör té ne tét, a fel - nõtt ok ta tás ha zai és nem zet kö zi vál to zá sa i nak ten den ci á it; a fel nõtt ok ta tás jogi sza bá lyo zá sát, va la mint a fel - nõtt ok ta tá si prog ra mok akk re di tá ci ó ját; a fel nõtt ok ta tás for má lis, nem for má lis és in for má lis ke re te it, jel lem zõ sa já tos sá ga it, a fel nõtt ok ta tá si piac ten - den ci á it; a fel nõtt ok ta tás te rü le ti, élet ko ri, ne mek sze rin ti és a szo cio kul tu rá lis hát tér sze rint el té rõ sa já tos sá ga it; az ok ta tás, a ta nu lás és a ta nu lás irá nyí tás alap ve tõ össze füg gé se it, a ta nu lás sal kap cso la tos el mé le te ket; a fel nõt tek ta nu lá si igé nyei fel tá rá sá nak és mo ti vá lá - sá nak mód sze re it; a fel nõtt ok ta tá si prog ra mok ered mé nyes sé gé nek ér - té ke lé si el já rá sa it; al kal ma sak: fel nõtt kép zé si szer ve zõ kép zett sé get igény lõ mun ka - kö rök be töl té sé re; ta nács adói, men to ri sze re pek el lá tá sá ra; a ha zai fel nõtt kép zé si fo lya ma tok, va la mint a fel nõtt - ok ta tá si rend sze rek össze ha son lí tó elem zé sé re és ér té ke lé - sé re; in téz mé nyek és te le pü lé sek fel nõtt ok ta tá si igé nye i - nek fel tá rá sá ra, il let ve a rej tett igé nyek ar ti ku lá lá sá ra;

36 36 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám fel nõtt ok ta tá si prog ra mok ter ve zé sé re, azok akk re di - tá ci ó ra tör té nõ elõ ké szí té sé re, szer ve zé sé re, le bo nyo lí tá - sá ra és az ered mé nyek ér té ke lé sé re; a kész fel nõtt ok ta tá si prog ra mok mar ke ting jé nek irá nyí tá sá ra. Az and ra gó gu sok a mun ka vál la lá si ta nács adó szak irá - nyon is me rik: a gaz dál ko dás mak ro- és mik ro kör nye ze té re ható leg - lé nye ge sebb köz gaz da sá gi té nye zõ ket; az alap ve tõ gaz dál ko dá si struk tú rá kat; a ha zai és az Eu ró pai Unió mun ka erõ-pi a cá nak fõbb jel lem zõ it, alap ve tõ struk tú rá it és vál to zá si ten den ci á it; a mun ka vál la lás el mé le ti és gya kor la ti kér dé se it, a ta - nács adás sal kap cso la tos jog sza bá lyo kat; a pá lya ori en tá ció és a pá lya vá lasz tás in ter disz cip li ná - ris össze füg gé se it, el mé le ti és gya kor la ti alap ja it; a ta nács adás el mé le ti és mód szer ta ni alap ja it, a ta - nács adás in téz mé nyes rend sze rét, hely szí ne it és fó ru ma it; a ta nács adás egyé ni és cso por tos for má it, te le kom - mu ni ká ci ós esz köz tá rát; al kal ma sak: mun ka vál la lá si ta nács adó kép zett sé get igény lõ mun - ka kö rök be töl té sé re; a ta nács adás ra je lent ke zõk ön de fi ní ci ó já nak ki ala kí - tá sá ban se gít sé get nyúj ta ni, a mun ka vál la lá si le he tõ sé gek - rõl tá jé koz tat ni; az in di vi du á lis igé nyek tá mo ga tá sá ra, egyé ni és cso - por tos for má ban tör té nõ fej lesz tõ te vé keny sé gek ve ze té sé - re, komp lex mun ka erõ-pi a ci prog ra mok szer ve zé sé re. Az and ra gó gu sok a mû ve lõ dés szer ve zõ szak irá nyon is - merik: a kul tú ra mik ro- és me zot ere it, il let ve azok kö zös sé gi hasz ná la tát; a kul tú ra in téz mény rend sze ré nek fõbb tör té ne ti és funk ci o ná lis vál to zá sa it; a kul tu rá lis szer ve ze tek rend sze rét, mû kö dé si me cha - niz mu sát, a szer ve zet rend szer kör nye zet tel való össze füg - gé se it, il let ve a szer ve ze ti kom mu ni ká ció sza bá lya it; a magyar és az egyetemes mûvészet, illetve az esztétikai és mûvészeti értékközvetítés történetének alapvonalait; a mû ve lõ dé si szer ve ze tek kel kap cso la tos gaz da ság - tan és a kul tu rá lis mar ke ting alap ve tõ kér dé se it; alap vo na la i ban a kö zös ség szer ve zés és -fej lesz tés tör té ne tét és mód szer ta nát; a kul tu rá lis in téz mény rend szer szer ke ze té nek és funk ci ó i nak szink ron szem lé le tû vizs gá la tá nak el ve it, mód sze re it, a mû kö dés jogi és szer ve ze ti as pek tu sa it; al kal ma sak: mû ve lõ dés szer ve zõ kép zett sé get igény lõ mun ka kö - rök be töl té sé re; te le pü lés- és kis tér sé gi szin tû kö zös ség fej lesz tõ pro - jek tek ter ve zé sé re, meg szer ve zé sé re és le bo nyo lí tá sá ra; kul tu rá lis fej lesz té si cé lok elem zé sé re és a fel té te lé - hez iga zo dó ter vek ké szí té sé re; a kul tu rá lis szer ve ze tek funk ci ó it a lo ká lis és ma ga - sabb tér szer ke zet ben meg je le nõ kö zös sé gi szük ség le tek - hez ala kí ta ni; se gí te ni a kul tu rá lis, mû vé szi és tu do má nyos ér té kek köz ve tí té sé nek ha tás me cha niz mu sa it, szer ve ze ti for má it. Az and ra gó gu sok a sze mély ügyi szer ve zõ szak irá nyon is me rik: a gaz dál ko dás mak ro- és mik ro kör nye ze té re ható alap ve tõ köz gaz da sá gi té nye zõ ket; az alap ve tõ gaz dál ko dá si struk tú rá kat; a ha zai és a glo bá lis gaz da ság ala ku lá sá nak fõbb ten - den ci á it; az em be ri erõ for rás-gaz dál ko dás és erõ for rás-fej lesz - tés leg át fo góbb el mé le ti és mód szer ta ni kér dé se it; a sze mély ügyi fel ada tok jog sza bá lyi kör nye ze tét; a kép zé si és to vább kép zé si igé nyek fel tér ké pe zé sé - nek és meg ha tá ro zá sá nak mód sze re it; a mun ka vál la lók mun ka vál la lás sal, tel je sít mény ér té - ke lés sel, in no vá ci ó val és to vább kép zés sel kap cso la tos at - ti tûd je i nek be fo lyá so lá sá ra szol gá ló ele mi mód sze re ket; a kép zé sek ter ve zé sé vel, szer ve zé sé vel, le bo nyo lí tá - sá val és ér té ke lé sé vel kap cso la tos el já rá so kat; a kü lön bö zõ szer ve ze tek sze mély ügyi fel ada ta i nak el mé le ti és gya kor la ti kér dé se it; al kal ma sak: sze mély ügyi szer ve zõ kép zett sé get igény lõ mun ka - kö rök be töl té sé re; a sze mély ügyi fel ada tok to bor zás, ki vá lasz tás, kép - zés, ösz tön zés, tel je sít mény ér té ke lés, mun ka erõ-ter ve zés ön ál ló le bo nyo lí tá sá ra és ér té ke lé sé re; kép zé sek és to vább kép zé sek köz vet len ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, le bo nyo lí tá sá ra, ér té ke lé sé re és kor rek ci ó já - ra; szer ve ze ti egy sé gek köz vet len irá nyí tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit a) fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká - ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, könyv tár hasz ná la ti is - me re tek; b) pe da gó gi ai-pszi cho ló gi ai ala po zás: ba) pe da gó gi ai mo dul (pe da gó gi ai pro pe de u ti ka, ne ve - lés tör té net, ne ve lés tan, di dak ti ka, ne ve lés- és mû ve lõ dés - fi lo zó fia); bb) pszi cho ló gi ai mo dul (be ve ze tés a pszi cho ló gi á ba, fej lõ dés pszi cho ló gia, szo ci ál pszi cho ló gia, a ta nu lás és a gon dol ko dás ana tó mi ai, élet ta ni és fej lõ dés bi o ló gi ai alap - jai, a ne ve lés pszi cho ló gi ai alap jai); bc) tár sa da lom is me re ti mo dul (köz gaz da sá gi és jogi is - me re tek, a tár sa da lom tu do má nyi ku ta tá sok mód szer ta na, ve ze tés el mé let); bd) Eu ró pa-ta nul má nyok mo dul (az EU in teg rá ci ós és ok ta tás po li ti ká ja, nem zet kö zi szer ve ze tek, struk tú rák, dön té si fo lya ma tok); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tek: kre dit aa) az and ra gó gia alap jai (az and ra gó gia tu do mány el - mé le ti és tu do mány fi lo zó fi ai alap jai, and ra gó gi a el mé let);

37 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 37 ab) and ra gó gia-tör té net és kom pa ra tív and ra gó gia (az and ra gó gia tör té ne te, fel nõtt kép zé si for rás- és do ku men - tum elem zés, kom pa ra tív and ra gó gia); mû ve lõ dés tör té net (egye te mes és ma gyar mû ve lõ dés tör té net); ac) a fel nõtt kép zés és az em be ri erõ for rás-fej lesz tés el - mé le te (em be ri erõ for rás-el mé le tek, a fel nõtt kép zés gaz - da sá gi és jogi kör nye ze te, mar ke ting és mi nõ ség biz to sí tá si alap is me re tek); ad) fel nõtt ok ta tá si rend sze rek, mun ka erõ-pi a ci kép zé - sek, mi nõ ség irá nyí tás (for má lis, nem for má lis és in for má - lis kép zé si rend sze rek ter ve zé se, szer ve zé se, irá nyí tá sa és mi nõ ség biz to sí tá sa); ae) szak mai gya kor lat; b) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ba) fel nõtt kép zé si szer ve zõ szak irá nyon: ok ta tás mar - ke ting pi ac ku ta tás; a fel nõtt kép zé sek ter ve zé se; a fel - nõtt kép zés jogi sza bá lyo zá sa; a fel nõtt kép zés mód szer ta na és esz köz rend sze re; bb) mun ka vál la lá si ta nács adó szak irá nyon: mun ka - erõ-pi a ci is me re tek; pá lya is me ret; a ta nács adás el mé le te és mód szer ta na; szak pszi cho ló gi ai in téz mé nyi gya kor lat; bc) mû ve lõ dés szer ve zõ szak irá nyon: a kultúraközve - títés el mé le ti és tör té ne ti as pek tu sai, kul tú ra köz ve tí tõ in - téz mény rend sze rek/mé dia is me ret, tér-társadalom-kul - túra/ mûvelõdésszociológia is me re tek; kul tu rá lis/mû vé - sze ti me nedzs ment, szo cio kul tu rá lis ani má ció; kul tu rá lis vál lal ko zá sok, mar ke ting, PR, mû ve lõ dés-gaz da ság tan; non pro fit szek tor és me nedzs ment je; szak mai gya kor lat; bd) sze mély ügyi szer ve zõ szak irá nyon: mun ka-, ve ze - tés- és szer ve zet-pszi cho ló gia; mun ka- és tár sa da lom biz - to sí tá si jog; mun ka erõ gaz dál ko dás-fog lal koz ta tás po li ti ka; hu mán erõ for rás-fej lesz tés, sze mély ügyi me nedzs ment; sze mély ügyi-mun ka ügyi tech ni kák; szak mai gya kor lat. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat a fel nõtt kép zést foly ta tó in téz mé - nyek ben tel je sí tett kül sõ gya kor la tot, to váb bá a vá lasz tott szak irány nak meg fe le lõ gya kor la tot fog lal ja ma gá ban, ame lyek nek együt tes kre di tér té ke leg alább 15 kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 12. PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: pe da gó gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: pe da gó gia alap sza kos böl csész a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Phi lo lo - gist in Pe da gogy 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: pe da gó gia és pszi cho ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik ha té - ko nyan tud nak köz re mû köd ni a köz ok ta tás és a pe da gó gi ai szol gál ta tá sok rend sze ré nek szak sze rû mû köd te té sé ben. A gyor san vál to zó és át ala ku ló ne ve lé si és ok ta tá si rend szer, a nö vek võ in téz mé nyi ön ál ló ság és a szak mai, pe da gó gi ai fe le lõs ség fel té te lei kö zött, a ne ve lés tu do mány és al kal ma - zá sa te rén fel hal mo zó dott mû velt ség anyag is me re té ben a tár sa da lom pe da gó gi ai fo lya ma ta it és in téz mé nye it ké pe - sek szak sze rû en át lát ni és ben nük szak mai ve ze tés mel - lett köz re mû köd ni. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a pe da gó gia alap kép zé si sza - kon vég zet tek ké pe sek: ha té ko nyan köz re mû köd ni a köz ok ta tá si rend szer ben fel me rü lõ pe da gó gi ai fel ada tok el lá tá sá ban; szak kép zett sé gük nek meg fe le lõ ne ve lõi te vé keny sé - gek szak mai ve ze tés alatt tör té nõ ter ve zé sé re, szer ve - zé sé re; se gí te ni az is ko lá ban fo lyó ne ve lõ mun kát a pe da gó - gi ai prog ra mok, a vizs gáz ta tás és ér té ke lés rend sze ré nek ki dol go zá sa so rán; a szak te rü le ti ku ta tá si ered mé nyek ér tel me zé sé re és gya kor la ti al kal ma zá sá ra; be kap cso lód ni a köz igaz ga tás ok ta tás sal kap cso la tos fel ada ta i nak el lá tá sá ba;

38 38 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám al kal ma sak: is ko la rend sze rû és is ko la rend sze ren kí vü li ok ta tá si és ne ve lé si fel ada tok el lá tá sá nak ha té kony se gí té sé re; a ne ve lés rend sze ré ben mu tat ko zó ten den ci ák és prob lé mák szak sze rû át lá tá sá ra és az in téz mé nyi fej lesz - tés ben való köz re mû kö dés re; szak kép zett sé gük nek meg fe le lõ spe ci á lis pe da gó gi ai szol gál ta tá sok szak sze rû vég zé sé re; ok ta tá si ügyek kel fog lal ko zó szer ve ze tek ben, pl. is - ko lák ban, ön kor mány za tok nál, mi nisz té ri u mok ban alap - szin tû pe da gó gi ai jel le gû is me re te ket igény lõ mun ka kö rök be töl té sé re. Ren del kez nek ma gas fokú együtt mû kö dé si, al ko tó és kom mu ni ká ci ós ké pes ség gel, az el vég zett te vé keny sé gek kri ti kus ér té ke lé sé nek ké pes sé gé vel, va la mint az ér ték ala - pú gya kor la ti prob lé ma meg ol dó gon dol ko dás ké pes sé gé - vel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti tár gyak (be ve ze tés a pe da gó gi á ba, pszi cho ló gi á ba, a mû ve lõ dés és a tu do mány vi lá gá ba); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tek: kre dit aa) ma gyar és egye te mes ne ve lés tör té net (a ne ve lés sel, ok ta tás sal kap cso la tos tör té ne ti té nyek, ese mé nyek, fo lya - ma tok és ezek prob lé ma tör té ne ti meg kö ze lí té se el sõ sor - ban az eu ró pai kul túr kör ben; a ne ve lés-ok ta tás in téz mény - rend sze ré nek ala ku lá sa; ér ték köz ve tí tés); ab) ne ve lés el mé let, ne ve lés fi lo zó fia (a ne ve lés fi lo zó - fi ai és mód szer ta ni alap jai, a ne ve lés fi lo zó fia fõbb irány - za tai, a ne ve lé si hely ze tek sa já tos sá gai, a ne ve lés szá má ra meg ha tá ro zó sze mé lyi ség-fel fo gá sok, a ne ve lé si fo lya mat tör vényszerûségei; a ne ve lé si té nye zõk, ha tá sok és mód - sze rek össze füg gé sei, a ha té kony pe da gó gi ai kom mu ni ká - ció); ac) ok ta tás el mé let (ok ta tás el mé le ti irány za tok; az ok - ta tás tár sa dal mi meg ha tá ro zott sá ga; a ta nu ló, a pe da gó gus; az ok ta tás cél rend sze re, tar tal ma; a tan terv, a ta nu lás, a ta - ní tás alap jai; az ok ta tás fo lya ma ta, stra té gi ái, mód sze rei, esz kö zei, szer ve zé si ke re tei és for mái; ta nu lás szer ve zés; pe da gó gi ai ér té ke lés; a kü lön le ges bá nás mó dot igény lõ gyer me kek és cso por tok; az ok ta tó mun ka ter ve zé se; a kez - dõ pe da gó gus sa já tos prob lé mái); ad) ne ve lés- és ok ta tás lé lek tan (a csa lá di és in téz mé - nyes szo ci a li zá ció ne ve lé si és ok ta tá si kér dé sei, pszi cho ló - gi ai tör vényszerûségek és je len sé gek, a prob lé mák és meg - ol dá si mó dok pszi cho ló gi ai meg kö ze lí té se; at ti tû dök és kész sé gek fej lesz té se); ae) ne ve lés szo ci o ló gia, ok ta tás-gaz da ság tan, ok ta tás - po li ti ka (in for má lis és for má lis ne ve lés szo ci o ló gi ai kér - dé sei; egyén, cso port, szer ve zet, tár sa da lom, tár sa dal mi kö zös sé gek kér dé sei, ezek ne ve lé si össze füg gé sei; az em - ber és az ok ta tás gaz da sá gi kap cso la ta, ok ta tás fi nan szí ro - zás, ok ta tás ter ve zés; ok ta tás po li ti ka: irá nyí tás, sza bá lyo - zás, stra té gia, ok ta tás irá nyí tá si mód sze rek); af) össze ha son lí tó ne ve lés tu do mány (ne ve lés és kép zés el mé le tét és gya kor la tát meg ala po zó mód sze rek; eu ró pai is ko la rend sze rek; ál ta lá nos és szak mai kép zés struk tú rái; össze ha son lí tó pe da gó gi ai ku ta tá sok); ag) pe da gó gi ai ku ta tás mód szer tan (kva li ta tív és kvan - ti ta tív mód sze rek, em pi ri kus pe da gó gi ai ku ta tás me to do - ló gi ai kér dé sei és el já rá sai; a ha gyo má nyos és elekt ro ni kus adat bá zi sok, ku ta tó mun ká hoz szük sé ges adat bá zis ké szí - té se és hasz ná la ta, a ku ta tó mun ka me ne te, for mái, mód - sze rei); ah) al kal ma zott pe da gó gia (köz ok ta tá si in téz mé nyek és szer ve ze tek, szak mai gya kor lat); b) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ba) spe ci a li zá ci ós mo du lok (ne ve lé si, ok ta tá si, ne ve - lés ku ta tá si asszisz ten sek fel ké szí té se), bb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke leg alább 5 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat ma gá ban fog lal ja a köz ok ta tás ne - ve lõ, va la mint ne ve lõ és ok ta tó in téz mé nye i ben, a köz ok - ta tás pe da gó gi ai szak szol gá la ta i nak in téz mé nye i ben és a pe da gó gi ai szak mai-szol gál ta tó, il let ve szol gál ta tó in téz - mé nyek ben vég zett szak mai gya kor la tot, va la mint azon in téz mé nyek ben (mú ze u mok, könyv tá rak, gyûj te mé nyek) vég zett gya kor la tot, ame lyek ben a fej lesz tõ prog ram köz - vet ve kap cso ló dik a pe da gó gi ai mun ká hoz. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 13. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: pszi cho ló gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: vi sel ke dés elem zõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Phi lo lo - gist in Hu man Be ha vi or 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi

39 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kép zé si ág: pe da gó gia és pszi cho ló gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 72 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik a pszi - cho ló gia tu do mány el mé le ti alap is me re te i nek és alap ve tõ mód sze re i nek bir to ká ban szak mai ve ze tés mel lett al - kal ma sak a pszi cho ló gia al kal ma zott ága i ban fel ada tok el - lá tá sá ra. A kép zés so rán olyan kész sé ge ket és tech ni ká kat sa já tí ta nak el, ame lyek ré vén alap fo kon ké pes sé vál nak az egyé nek, a cso por tok és szer ve ze tek meg is me ré sé re, il let - ve fej lesz té sé re. A vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is - me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör - té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a pszi cho ló gia alap kép zé si sza kot vég zet tek ké pe sek: szak mai cé lok meg ér té sé re és meg fo gal ma zá sá ra a vi sel ke dés elem zés te rén; egyé nek, cso por tok, szer ve ze tek és hely ze tek lé nye - ges jel lem zõ i nek szak sze rû meg íté lé sé re (fel mé ré sek, in - ter júk ké szí té sé re, spe ci á lis tesz tek hasz ná la tá ra); a meg fe le lõ mé ré si tech ni kák ki vá lasz tá sá ra és ered - mé nye i nek ér tel me zé sé re; a mé ré si, meg fi gye lé si és in ter jú ada tok rend sze re zé - sé re, az ada tok alap ján a ve ze tõ pszi cho ló gus szá má ra összeg zõ be szá mo lók ké szí té sé re; szak mai szol gál ta tá sok te rén cso port fog lal ko zá sok, spe ci á lis tré nin gek ve ze té sé re; ve ze tõ pszi cho ló gu sok fel ügye le té vel fej lesz tõ célú be avat ko zá sok vég re haj tá sá ra; pszi cho ló gi ai al kal mas ság-, mû kö dés- és vi sel ke dés - elem zés so rán a vizs gá la ti esz kö zök hasz ná la tá ra; al kal ma sak: min den olyan szer ve zet ben, in téz mény ben, lé te sít - mény ben mun ka kör be töl té sé re, ahol ne ve lés, kép zés, fej - lesz tés, ve ze tés, új ra ne ve lés, kor rek ció, gyó gyí tás, il let ve re ha bi li tá ci ós te vé keny ség fo lyik; pszi cho ló gi ai la bo ra tó ri um ban, a mun ka lé lek tan te - rü le tén az al kal mas ság vizs gá la tok és stan dard vizs gá ló - prog ra mok le bo nyo lí tá sá ra; egyé ni, cso por tos és szer ve ze ti szin tû pszi cho ló gi ai al kal mas sá gi, mû kö dés- és vi sel ke dés elem zõ vizs gá lat el - vég zé sé re. Ren del kez nek nyi tott ság gal, to le ran ci á val, köz vet len - ség gel, el fo ga dó at ti tûd del, jó kap cso lat te rem tõ és kom - mu ni ká ci ós ké pes sé gek kel. Al kal maz ko dás ra és együtt - mû kö dés re ké pe sek és re á lis ön is me re tük mel lett mo ti vál - tak szak mai lá tó kö rük bõ ví té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti tár gyak (be ve ze tés a pszi cho ló gi á ba, a pszi cho ló gia fõbb te rü le tei; a pszi cho ló gia bi o ló gi ai alap jai); a szak te rü let gya kor la ti kész sé get fej lesz tõ is me re tei (ál ta lá nos és pszi cho ló gi ai sta tisz ti ka); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tek: kre dit aa) alap tu do má nyi ta nul má nyok: kre dit kí sér le ti/ál ta lá nos lé lek tan (ész le lé si fo lya ma tok, a fi - gye lem kog ni tív és ak ti vá ci ós vo nat ko zá sai, a ta nu lás el - mé le tei, az em lé ke zet kog ni tív mo dell jei, a kép ze let, a gon dol ko dás tör vényszerûségei, mo ti vá ció és emó ció); evo lú ci ós fej lõ dés lé lek tan (evo lú ci ós mo del lek, fej lõ - dés lé lek tan: a kog ni tív, a szen zo mo to ros, a be széd fej lõ dés tör vényszerûségei; szo ci a li zá ció: kö tõ dés, én tu dat ala kí - tás, nemi in dít ta tás, ér zel mi és mo rá lis fej lõ dés, szo ci á lis kog ní ció, szo ci á lis kom pe ten cia); sze mé lyi ség lé lek tan (sze mé lyi sé gel mé le tek, di ag nosz - ti kai esz kö zök és al kal ma zá suk); tár sa da lom lé lek tan (szo ci á lis meg is me rés, at ti tûd szer - ve zõ dés, kog ni tív stí lus, egyé ni és tár sa dal mi né zet rend - sze rek, tár sas vi sel ke dés, se gí tõ és ag resszív vi sel ke dés, szo ci á lis sze rep, tár sa dal mi iden ti tás); ab) a pszichológia alkalmazása és története: 5 10 kredit a pszi cho ló gia al kal ma zott ága i nak (ve ze tés pszi cho ló - gia, is ko la pszi cho ló gia, a ta nács adás pszi cho ló gi á ja, egész ség pszi cho ló gia) rend sze re, mód szer ta na, te rá pi ás és di ag nosz ti kai esz köz tá ra; pszi cho ló gia tör té net; pszi cho ló - gia, eti ka és jogi is me re tek; b) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ba) ha tár tu do má nyok és dif fe ren ci ált ku ta tás mód szer - tan (pszi cho fi zi o ló gia, ne u ro ló gia, egyéb tár sa dal mi és böl csé szet tu do má nyi ta nul má nyok, dif fe ren ci ált tu do - mány ági ku ta tás mód szer tan); bb) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a sza ba - don vá lasz tott stú di u mok ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke leg alább 5 kre dit

40 40 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 9. Szak mai gya kor lat: 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 14. SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: sza bad böl csé szet 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: (bac ca la u re us, ba che lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: alap sza kos sza bad böl csész (meg je - löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: fi lo zó fia; esz té ti ka; eti ka; val lás tu do mány; film el mé let és film tör té net; kom mu ni ká - ció és mé dia tu do mány; mû vé szet tör té net a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Phi lo lo - gist with Spe ci a li za ti on in Phi lo sop hy, Aest he tics, Et hics, Re li gi o us Stu di es, Film The o ry and His to ry, Com mu ni ca - ti on and Me dia Sci en ces, Art His to ry 3. Kép zé si te rü let: böl csé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: sza bad böl csé szet 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ ma xi má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 4 kre dit kre di tér ték: 72 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik fel ké - szül tek a kul tú rát meg ha tá ro zó és be fo lyá so ló té nye zõk fel is me ré sé re és azok ha tás me cha niz mu sa i nak elem zé sé - re. Meg szer zett is me re te ik bir to ká ban ké pe sek az ana li ti - kus gon dol ko dás ra, a szö ve gek és az újabb, nem el sõ sor - ban szö ve ges mé dia elem zé sé re, a kul tú rá ra gya ko rolt ha - tá suk meg fo gal ma zá sá ra. Cél to váb bá a klasszi kus és je - len ko ri hu mán kul tú ra alap ja i nak meg is mer te té se és a kri - ti kai ér zé keny ség ki ala kí tá sa az egyes szak irá nyok disz - cip li ná ris sa já tos sá ga i nak esz köz rend sze ré vel. A vég zet - tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lu sá ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a sza bad böl csé szet alap kép - zé si sza kon vég zet tek alap is me re tek kel ren del kez nek: a fi lo zó fia, az esz té ti ka, az eti ka, mû vé sze tek, a moz - gó kép, a vi zu á lis kom mu ni ká ció és a val lá si je len sé gek mi ben lé té rõl, tör té ne té rõl és tár sa dal mi sze re pé rõl; ké pe sek: ar gu men tu mok azo no sí tá sá ra, át gon do lá sá ra, va la - mint ezek nek élõ szó ban és írás ban váz la tos vagy rész le tes be mu ta tá sá ra; több mû faj ban írá sos és szó be li pre zen tá ci ó ra; a nyil vá nos meg szó la lás, il let ve meg je le ní tés alap ve - tõ sza bá lya i nak is me re té ben ha té kony kom mu ni ká ci ó ra; a szö veg fel dol go zás, a szö veg elem zés és -ér tel me - zés, va la mint a kri ti kai el sa já tí tás tech ni ká i nak al kal ma zá - sá ra; az in for ma ti kai is me re tek fel hasz ná lói szin tû al kal - ma zá sá ra a szö veg fel dol go zás, a szö veg elem zés és -ér tel - me zés, va la mint a kri ti kai el sa já tí tás te rén; al kal ma sak: mû ve lõ dé si, mû vé sze ti és mû em lék vé del mi in téz mé - nyek ben, ku ta tó in té ze tek ben, az igaz ga tás te rü le tén, ok ta - tá si és is me ret ter jesz té si fó ru mo kon, a tö meg kom mu ni ká - ci ó ban a kul tú ra ku ta tás hoz kap cso ló dó fel adat kö rök el lá - tá sá ra. Ren del kez nek jó kom mu ni ká ci ós és prob lé ma meg ol dó ké pes ség gel és kri ti kai szem lé let tel. Si ker ori en tált ság, a mi nõ ség irán ti el kö te le zett ség és a mun ka tár sak kal való ha té kony együtt mû kö dés jel lem zi a vég zet te ket. 8. A törzs anyag (szak kép zett ség szem pont já ból meg ha - tározó ismeretkörök): ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia tör té net, tár sa dal mi is me re tek, kom mu ni ká ció, in for ma ti ka, könyv tár is me ret, ala po zó el mé le ti is me re tek (a 7 szak irány ál tal aján lott is me ret kö rök bõl leg alább 4 szak irány ból kell vá lasz ta ni: be ve ze tés a fi lo zó fi á ba, az esz té ti ká ba; az eti ká ba; a val lás tu do mány ba; a film el mé - let be; a kom mu ni ká ció el mé let be; a mû vé szet tör té net be és a mû vé szet tör té net iro dal má ba); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tek: kre dit lo gi ka, is me ret el mé let, tu do mány fi lo zó fia, nyelv fi lo zó - fia, me ta fi zi ka, fe no me no ló gia, her me ne u ti ka; esz té ti ka és an nak tör té ne te, mû elem zés; eti ka tör té net, em ber és tár sa - da lom: kul túr tör té net, pszi cho ló gi ai, szo ci ál pszi cho ló gi ai, szo ci o ló gi ai, kul tu rá lis ant ro po ló gi ai is me re tek, tár sa da - lom tör té net; val lás tör té net, val lás fi lo zó fia, val lás szo ci o ló - gia, val lá si nép rajz; be ve ze tés az épí té szet tör té net be és

41 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 41 a mû em lék vé de lem be, mú ze um is me ret, iko nog rá fia, em - lék meg ha tá ro zás, a mû vé szet tár sa dal mi as pek tu sa, ipar - mû vé szet-tör té net, a mû vé szet tör té net for rá sai és iro dal - ma; b) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ba) sza bad böl csész szak irány: a szak mai törzs anyag ál ta lá nos sza bad böl csész szak te rü le té nek vá laszt ha tó is - me re tei; bb) fi lo zó fia szak irány: a fi lo zó fia tör té net nagy kor sza - kai és mû vei, tu do mány fi lo zó fia, tu dat fi lo zó fia, po li ti kai fi lo zó fia, tár sa da lom fi lo zó fia, eti ka, esz té ti ka, ana li ti kus fi lo zó fia, sza ba don vá laszt ha tó is me ret kö rök; bc) esz té ti ka szak irány: klasszi kus el mé le tek, mo dern el mé le tek, kor társ el mé le tek, ága za ti esz té ti kák, ka no ni - kus mû, mû elem zés, sza ba don vá laszt ha tó is me ret kö rök; bd) eti ka szak irány: eti ka tör té net, ága za ti eti kák, al kal - ma zott eti kák, fi lo zó fi ai ant ro po ló gia, öko ló gia, po li to ló - gia, sza ba don vá laszt ha tó is me ret kö rök; be) val lás tu do mány szak irány: val lás tör té net és val lás - el mé let, vi lág val lá sok, val lá si je len sé gek rend sze re, egye - te mes és ma gyar egy ház- és fe le ke zet tör té net, sza ba don vá laszt ha tó is me ret kö rök; bf) film el mé let és film tör té net szak irány: film tör té net, film el mé le tek, film elem zés, a fil mi kom po zí ció, a fil mi el - be szé lés, társ mû vé sze tek és a film, kom mu ni ká ció és mé - dia el mé let, írás gya kor la tok, gya kor la ti is me re tek, sza ba - don vá laszt ha tó is me ret kö rök; bg) kom mu ni ká ció, mé dia tu do mány szak irány: sza bá - lyo zott tár sa da lom: jogi, eti kai, gaz da sá gi, igaz ga tá si és uni ós is me re tek; kom mu ni ká ci ós tré ning, be széd- és írás - mû ve lés, in for ma ti kai is me re tek, a kom mu ni ká ció sa já tos szín te rei, a kom mu ni ká ció di na mi ká ja, a kom mu ni ká ció sza bá lyo zá sa, kom mu ni ká ci ós za va rok, me di a li zált kom - mu ni ká ció, mé dia is me re tek, sza ba don vá laszt ha tó is me - ret kö rök; bh) mû vé szet tör té net szak irány: az egye te mes és a ma - gyar mû vé szet nagy stí lus kor sza kai: an tik vi tás, kö zép ko ri mû vé szet, új ko ri mû vé szet, le gú jabb ko ri mû vé szet, mód - szer ta ni és gya kor la ti szak tár gyak, sza ba don vá laszt ha tó is me ret kö rök. A mû vé szet tör té net mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese - tén biz to sí ta ni kell a szak mai törzs anyag a) pont já ban sze - rep lõ ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tek kö ré ben az alap szak adott szak irá nyá nak meg fe le lõ is me ret kö rök höz kap cso ló - dó tan tár gyak fel vé te lét és a szak irány kö ve tel mé nye i nek tel je sí té sét; bi) a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén biz to sí ta - ni kell: a sza ba don vá lasz tott stú di u mok ter hé re a ta ná ri fel - ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai mo - dult, amely nek kre di tér té ke 10 kre dit, to váb bá a szak mai törzs anyag a) pont já ban sze rep lõ ál ta lá nos szak te rü le ti is me re tek kö ré ben az alap szak adott szak irá - nyá nak meg fe le lõ is me ret kö rök höz kap cso ló dó tan tár gyak fel vé te lét és a szak irány kö ve tel mé nye i nek tel je sí té sét. 9. Szak mai gya kor lat: 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: nem zet kö zi ta nul - má nyok 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: nem zet kö zi kap cso la tok szak ér tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Interna - tional Re lat ions Ex pert 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: po li ti ka tu do mány 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 40 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik nem - zet kö zi po li ti kai, gaz da sá gi, jogi, va la mint eu ró pai uni ós is me re te ik bir to ká ban ké pe sek elõ se gí te ni az eu ró pai in - teg rá ci ós fo lya mat ból szár ma zó ki hí vá sok ke ze lé sét, va la - mint a gaz da sá gi, in téz mé nyi le he tõ sé gek ha té kony ki -

42 42 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám hasz ná lá sát az ál la mi és a non pro fit szek tor ban, a he lyi ön - kor mány za tok nál, va la mint a re gi o ná lis fej lesz tés sel fog - lal ko zó in téz mé nyek nél, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nem zet kö zi kap cso la tok szak ér tõ ké pes: a nem zet kö zi po li ti kai, gaz da sá gi és jogi is me re tek bir to ká ban a nem zet kö zi élet ben való tá jé ko zó dás ra; a nem zet kö zi vi szo nyo kat érin tõ kon cep ci ók, el mé le - tek, mód sze rek hasz ná la tá ra; az Eu ró pai Unió jogi és in téz mé nyi fel épí té sé re, az in teg rá ció ala ku lá sá ra vo nat ko zó in for má ci ók al kal ma zá - sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nem zet kö zi kap cso la tok szak ér tõk al kal ma sak: minisztériumok, kormányzati szervek, állami intézmények nemzetközi és európai uniós feladatainak ellátására; az Eu ró pai Unió kö zös vagy kö zös sé gi po li ti kái is - me re té ben ön kor mány za tok nál, gaz da sá gi tár sa sá gok nál és a vál lal ko zói szek tor ban az eu ró pai uni ós tag ság ból szár ma zó fel ada tok el lá tá sá ra; az EU ál tal meg hir de tett pá lyá za tok meg írá sá ra és pro jek tek me ne dzse lé sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség - tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit mul ti disz cip li ná ris tár sa da lom tu do má nyi mo dul (po li - to ló gia, szo ci o ló gia, tör té ne lem), jogi és köz gaz da ság ta ni is me re tek; kész ség fej lesz tõ, mód szer ta ni mo dul: kre dit kom mu ni ká ció, ide gen nyelv, in for ma ti ka, sta tisz ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit nem zet kö zi kap cso la tok mo dul (nem zet kö zi gaz da sá gi, nem zet kö zi jogi, po li ti kai, gaz da ság föld raj zi is me re tek, nem zet kö zi vi szo nyok rend sze re, dip lo má cia tör té net, re - gi o ná lis és ci vi li zá ci ós ta nul má nyok); eu ró pai in teg rá ci ós mo dul (az eu ró pai in teg rá ció tör té - ne te, el mé le te, eu ró pai uni ós jogi is me re tek, az EU in téz - mény rend sze re, dön tés ho za ta li el já rá sai, az EU po li ti kái, nem zet ál la mok és az EU); dif fe ren ci ált, spe ci a li zált EU szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az ok le vél meg szer zé sé nek fel té te le négy hét szak mai gya kor lat el vég zé se. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Alap fo ko zat meg szer zé sé hez leg alább ket tõ kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv vizs ga szük sé ges, amely - bõl az egyik szak nyel vi, a má sik ál ta lá nos nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél. 2. POLITOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: po li to ló gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: po li to ló gus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ex pert in Po li ti cal Sci en ces 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: po li ti ka tu do mány 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 36 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan po li to ló gu sok kép zé se, akik is me - re te ket sze rez nek a tár sa da lom po li ti kai rend sze ré re és vi - szo nya i ra, azok fõbb tör vényszerûségeire, a po li ti kai in - téz mé nyek re, a po li ti kai ha ta lom szer ve ze té re és azok mû - kö dé sé re vo nat ko zó an. Meg is me rik a po li ti kai ér té kek re és a szo ci a li zá ci ó ra vo nat ko zó tu do má nyos el mé le te ket. Al kal mas sá vál nak arra, hogy részt ve gye nek a po li ti ká val kap cso la tos szak ér tõi anya gok elõ ké szí té sé ben, se gít sé get nyújt sa nak a po li ti ka tu do má nyi ku ta tá sok el vég zé sé hez, po li ti kai szak ér tõk mel lett po li ti ka el mé le ti rész elem zé se - ket ké szít se nek, részt ve gye nek a ci vil tár sa da lom, az ön - kor mány za tok, a tö meg kom mu ni ká ci ós, szak mai ér dek - kép vi se le ti, nem zet kö zi szer ve ze tek mun ká já ban, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép - zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz.

43 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 43 Az alap fo ko zat bir to ká ban a po li to ló gu sok ké pe sek: a po li ti kai össze füg gé sek, fo lya ma tok és tör - vényszerûségek elem zõ át te kin té sé re; meg szer zett is me re te ik alap ján tá jé ko zó dás ra, el iga - zo dás ra a nem zet kö zi szer ve ze tek és kap cso la tok rend sze - ré ben; az igaz ga tás ban hasz ná la tos in for ma ti kai és elekt ro - ni kus kom mu ni ká ci ós rend sze rek al kal ma zá sá ra. A po li to ló gu sok is me rik: az ál la mi, po li ti kai szer ve ze tek, pár tok és ci vil szer - ve ze tek mû kö dé sét, a vá lasz tá si rend sze rek, kor mány for - mák tí pu sa it; a po li ti kai szo ci a li zá ció, a po li ti kai kul tú ra és a po li ti - kai ér té kek alap fo gal ma it; ál lam kö zi kap cso la tok szer ve ze ti és igaz ga tá si fel - ada ta it; az EU szer ve ze tét és mû kö dé sét. Az alap fo ko zat bir to ká ban a po li to ló gu sok al kal ma sak: po li ti kai szak ér tõi elem zõ fel ada tok el lá tá sá ra, hu - mán po li ti kai fel ada tok el vég zé sé re; po li ti kai in téz mé nyek mû kö dé sé vel kap cso la tos is - me re tek bir to ká ban szer ve zõ, dön tés-elõ ké szí tõ, kap cso - lat tar tó, kap cso lat épí tõ mun ka vég zé sé re; szer ve zõ és me ne dzse ri fel ada tok el lá tá sá ra a köz - pon ti, re gi o ná lis, va la mint a nem zet kö zi szer ve ze tek ben; a po li ti kai igaz ga tás és szer ve zés te rü le tén rend sze re - zõ és át te kin tõ ké pes ség bir to ká ban alap szin tû prob lé mák meg ol dá sá ra; szak te rü le tü kön össze ha son lí tó elem zé sek, szak ér tõi anya gok ké szí té sé re. Ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap cso lat te rem tõ ké pes - ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit szo ci o ló gia, tár sa da lom fi lo zó fia, tár sa da lom el mé let, köz gaz da ság tan, a kom mu ni ká ció el mé let alap jai; szak mai törzs anyag: kre dit po li ti ka tu do mány alap jai, egye te mes és ma gyar po li ti - kai gon dol ko dás tör té ne te, XX. szá za di tár sa da lom és po li - ti ka tör té net, ma gyar po li ti kai rend szer, jogi is me re tek, nem zet kö zi vi szo nyok el mé le te, mód szer ta ni is me re tek, dif fe ren ci á ló szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az ok le vél meg szer zé sé nek fel té te le négy hét szak mai gya kor lat el vég zé se. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: szo ci á lis mun ka 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: szo ci á lis mun kás a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: So ci al Wor ker 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: szo ci á lis 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 30 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szo ci á lis mun ká sok kép zé se, akik fel ké szül tek az em be ri vi sel ke dés rõl és a tár sa dal mi rend - sze rek rõl szóló el mé le tek fel hasz ná lá sá val, az em be ri jo - go kon és a tár sa dal mi igaz sá gos ság el ve in ala pu ló, a tár sa - dal mi in teg rá ci ót, a de mok ra ti kus vi szo nyok erõ sí té sét szol gá ló szak mai szo ci á lis mun ka vég zé sé re. Ké pe sek az em ber és a tár sa dal mi kör nye ze te kö zöt ti har mó nia ki ala - kí tá sá ra és meg õr zé sé re, a fe szült sé ge ket hor do zó vi szo - nyok, szo ci á lis prob lé mák meg elõ zé sé re, szak sze rû ke ze - lé sé re. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren - del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá - hoz. A szo ci á lis kép zé si ág kö zös kom pe ten ci ái Az alap fo ko zat tal ren del ke zõk is me rik: te vé keny sé gük höz szük sé ges, szo ci á lis mun ká ra vo - nat ko zó, to váb bá a tár sa da lom is me re ti, tár sa da lom- és szo ci ál po li ti kai, pszi cho ló gi ai, jogi, igaz ga tá si, egész ség - ügyi, pe da gó gi ai is me ret rend sze rek alap ja it; a szo ci á lis se gít ség nyúj tás hoz szük sé ges in for má ció - szer zés mód ja it és a leg fon to sabb in for má ció for rá so kat; a kü lön bö zõ tár sa dal mi és szo ci á lis prob lé má kat, a ki elé gí tet len szük ség le te ket, a ve szé lyez te tõ té nye zõ ket;

44 44 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám al kal ma sak: a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetérõl szóló információk és tapasztalatok összegyûjtésére és rendszerezésére; az in for ma ti kai esz kö zök hasz ná la tá ra; a szo ci á lis szak mai te vé keny ség ta nu lá sá hoz szük sé - ges szö ve gek, elem zé sek, vi zu á lis je lek, táb lá za tok, adat - so rok, di ag ra mok meg ér té sé re, ér tel me zé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szo ci á lis mun ká sok ké pe - sek: a tár sa dal mi fo lya ma tok mû kö dé si szabályszerûsé - geinek, a tár sa dal mi lag ked ve zõt len hely ze te ket lét re ho zó okok nak, kö vet kez mé nyek nek a fel is me ré sé re, kri ti kus és rend szer sze rû elem zé sé re; a kü lön bö zõ élet cik lu sok ban és élet hely ze tek ben ki - ala ku ló szo ci á lis prob lé mák, ve szé lyez te tõ té nye zõk fel is - me ré sé re, fel dol go zá sá ra és elem zé sé re; az egyén és tár sa dal mi kör nye ze te kö zöt ti in ter ak ci ók tár sa dal mi össze füg gé se i ben való ér tel me zé sé re; az egyé nek, csa lá dok, cso por tok, kö zös sé gek prob lé - ma ke ze lõ és -meg ol dó ké pes sé gé nek ja ví tá sá ra, tár sa dal - mi in teg rá ci ó juk, szo ci á lis biz ton sá guk elõ se gí té sé re; az egyén és kör nye ze te erõ for rá sa i nak fel tá rá sá ra és hasz no sí tá sá ra; a szo ci á lis mun ka ta nu lá sá hoz szük sé ges in for má ció - for rá sok, a szak mai gya kor lat ban hasz ná la tos do ku men tá - ci ók hasz ná la tá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szo ci á lis mun ká sok al kal - ma sak: a szo ci á lis mun kát foly ta tó in téz mé nyek ben, szer ve - ze tek ben mun ka kö rök be töl té sé re; az el sa já tí tott prob lé ma ke ze lõ komp lex stra té gi ák, tech ni kák ha té kony hasz ná la tá ra, a köz vet len szo ci á lis mun ka fo lya ma tok kre a tív meg va ló sí tá sá ra; a szo ci á lis mun kát fel hasz ná lók kap cso la ta i nak, ér - dek ér vé nye sí tõ ké pes sé gé nek fej lesz té sé re a szo ci ál po li ti - ka dön tés ho zó i val való kap cso la tuk ban, em be ri jogi ügye - ket il le tõ en el iga zí tás ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ; kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel; kom mu ni ká ci ós kész ség gel; a szo ci á lis mun ka vo nat ko zá sá ban mi nõ ség tu dat tal; ér té ke - lés és ön ér té ke lés ké pes sé gé vel; köz ve tí tõi, kép vi se lõi, ta - nács adói fel ada tok vég zé se so rán sze mé lyes fe le lõs ség gel, al kal maz ko dó ké pes ség gel; ide gen nyelv-tu dás sal, a szak - mai er kölcs irán ti el kö te le zett ség gel, szak mai iden ti tás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó kép zés: kre dit szo ci á lis, tár sa da lom is me re ti (szo ci o ló gia, köz gaz da - ság tan), tár sa da lom- és szo ci ál po li ti kai, pszi cho ló gi ai, (nép)egész ség ügyi, in for má ci ós tech no ló gi ai, jogi és igaz - ga tá si alap is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit szo ci á lis mun ka el mé le te, gya kor la ta, mun ka for mái, mód sze rei, te rü le tei; tár sa da lom is me ret; tár sa da lom- és szo ci ál po li ti ka; pszi cho ló gia; jog és igaz ga tás a szo ci á lis mun ká ban; (nép)egész ség ügyi és pe da gó gi ai is me re tek a szo ci á lis mun ká ban; dif fe ren ci ált kö te le zõ en vá lasz tan - dó szak mai mo du lok. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat ré szét ké pe zik: a kis cso por tos tan - ter mi gya kor la tok, a te rep gya kor la tok és a te rep gya kor la - tok hoz kap cso ló dó kis cso por tos fel dol go zó sze mi ná ri u - mok, ame lye kért a kép zõ in téz mény fe lel. Az in ten zív szak mai gya kor lat leg alább egy fél éven át vég zett fo lya - ma tos, he ten ként leg alább 8 órás, te re pen fo lyó gya kor la - tot je lent, amely nek kre di tér té ke 30 kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 4. SZOCIÁLPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: szo ci ál pe da gó gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: szo ci ál pe da gó gus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: So ci al Edu ca tor 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: szo ci á lis 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 30 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit

45 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szo ci ál pe da gó gu sok kép zé se, akik ké pe sek el sõ sor ban a gyer mek és if jú sá gi kor osz tály ta nu - lá si, szo ci á lis és men tá lis prob lé má it komp lex rend szer ben ke zel ni és az érin tett sze mé lyek kel együtt mû kö dés ben se - gí te ni, to váb bá a gyer mek, a fi a tal és kör nye ze te egyen sú - lyát fenn tar ta ni, hely re ál lí ta ni, fej lesz te ni. A kép zés mul ti - disz cip li ná ris is me re te ket nyújt, va la mint azo kat a ké pes - sé ge ket, kész sé ge ket fej lesz ti és ér té ke ket köz ve tí ti, ame - lyek se gít sé gé vel a szo ci ál pe da gó gu sok ha té ko nyan mû - köd het nek köz re a szo ci á lis prob lé mák meg elõ zé sé ben, meg ol dá sá ban és az érin tet tek tár sa dal mi in teg rá ci ó já nak az elõ se gí té sé ben. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me - re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. A szo ci á lis kép zé si ág kö zös kom pe ten ci ái Az alap fo ko zat tal ren del ke zõk is me rik: a szo ci á lis se gít ség nyúj tás hoz szük sé ges, el sõ sor ban tár sa da lom is me re ti, tár sa da lom- és szo ci ál po li ti kai, szo - ciális mun ká ra vo nat ko zó, más részt pszi cho ló gi ai, jogi, igaz ga tá si, egész ség ügyi, pe da gó gi ai is me ret rend sze rek alap ja it; a szo ci á lis se gít ség nyúj tás hoz szük sé ges is me ret szer - zés mód ja it és a leg fon to sabb is me ret szer zé si for rá so kat; a kü lön bö zõ tár sa dal mi és szo ci á lis prob lé má kat, a ki elé gí tet len szük ség le te ket, a ve szé lyez te tõ té nye zõ ket; al kal ma sak: a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetérõl szóló információk és tapasztalatok összegyûjtésére és rendszerezésére; az in for ma ti kai esz kö zök hasz ná la tá ra; a szo ci á lis szak mai te vé keny ség ta nu lá sá hoz szük sé - ges szö ve gek, elem zé sek, vi zu á lis je lek, táb lá za tok, adat - so rok, di ag ra mok meg ér té sé re, ér tel me zé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szo ci ál pe da gó gu sok ké pe - sek: az el sa já tí tott tár sa da lom is me re ti, pszi cho ló gi ai, jogi, igaz ga tá si, egész ség ügyi is me re tek és alap el vek al kal ma - zá sá ra kü lö nö sen a szo ci á lis, gyer mek jó lé ti és gyer mek vé - del mi el lá tás te rü le tén; a tár sa da lom mû kö dé si sza bály sze rû sé ge i nek fel is - me ré sé re, azok rend szer sze rû elem zé sé re, a tár sa dal mi lag ked ve zõt len hely ze te ket lét re ho zó okok, kö vet kez mé nyek fel tá rá sá ra és ér tel me zé sé re; a szo ci á lis prob lé mák, a ki elé gí tet len szük ség le tek, ve szé lyez te tõ té nye zõk fel is me ré sé re, fel dol go zá sá ra, elem zé sé re, ke ze lé sé re, tár sa dal mi lag ked ve zõt len hely ze te ket lét re ho zó okok, kö vet kez mé nyek és össze füg gé sek fel tá rá sá ra és ér - tel me zé sé re; a gyer me kek és fi a ta lok szo ci a li zá ci ó ja, sze mé lyi ség - fej lõ dé se sa já tos sá ga i nak, tör vényszerûségeinek át fo gó elem zé sé re; az egyé nek, csa lá dok, cso por tok, kö zös sé gek jog- és ér dek ér vé nye sí tõ ké pes sé gé nek fej lesz té sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szo ci ál pe da gó gu sok al kal - ma sak: a gyer mek- és if jú ság vé de lem, a szo ci á lis el lá tás, a spe ci á lis szük ség le tû, sé rült, hal mo zot tan hát rá nyos hely - ze tû gyer me ke ket és fi a ta lo kat se gí tõ szol gá la tok ban; a he - lyet tes- és ne ve lõ szü lõi há ló za tok ban, gyer mek vé del mi köz pon tok ban, a csa lád se gí tés ben, gyer mek jó lé ti szol gá - la tok ban, ki sebb sé gi in téz mé nyek ben; kol lé gi u mok ban; gyer mek és if jú sá gi sza bad idõs és üdü lé si prog ra mok ban; a fo gya té kos ság gal élõk in téz mény rend sze ré ben; a ne ve - lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben; bûn meg elõ zé si és vég re haj - tá si in té ze tek ben szo ci ál pe da gó gi ai szak mai mun ka vég - zé sé re; a kü lön bö zõ hely ze tû gyer me kek, fi a ta lok és cso port - jai, csa lád jai, va la mint pe da gó gu sai szá má ra szak sze rû szol gál ta tás nyúj tás ra a ne ve lés, ok ta tás, sza bad idõ-pe da - gó gia, szo ci ál pe da gó gia, szo ci á lis mun ka kor sze rû esz kö - ze i vel; to váb bá ezek nek a fo lya ma tok nak a ter ve zé sé re, ki vi te le zé sé re és elem zé sé re; a szo ci á lis szak mai te vé keny ség hez szük sé ges pre - ven ci ós és prob lé ma ke ze lõ mód sze rek, tech ni kák ha té - kony al kal ma zá sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ; kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel; kom mu ni ká ci ós kész ség gel; a szo ci á lis mun ka vo nat ko zá sá ban mi nõ ség tu dat tal; ér té ke - lés és ön ér té ke lés ké pes sé gé vel; köz ve tí tõi, kép vi se lõi, ta - nács adói fel ada tok vég zé se so rán sze mé lyes fe le lõs ség gel, al kal maz ko dó ké pes ség gel; egyé ni dön tés ho za tal ra és cso - port mun ká ra, szak ma be li, il let ve szak ma kö zi együtt mû - kö dés re való ké pes ség gel; ide gen nyelv-tu dás sal, a szak - mai er kölcs irán ti el kö te le zett ség gel, szak mai iden ti tás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó kép zés: kre dit szo ci á lis, pszi cho ló gi ai, pe da gó gi ai, jogi és igaz ga tá si, egész ség tu do má nyi alap is me re tek, tár sa da lom is me ret; szak mai törzs anyag: kre dit a szo ci á lis mun ka el mé le te, gya kor la ta, mun ka for mái és mód sze rei; tár sa da lom is me ret; tár sa da lom- és szo ci ál po li - ti ka; pszi cho ló gia; pe da gó gia; jog és jogi igaz ga tás; egész - ség ügyi is me re tek; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat ré szét ké pe zik: a kis cso por tos tan - ter mi gya kor la tok, a te rep gya kor la tok és a te rep gya kor la - tok hoz kap cso ló dó kis cso por tos fel dol go zó sze mi ná ri u - mok, ame lye kért a kép zõ in téz mény fe lel. Az in ten zív te - rep gya kor lat leg alább egy fél éven át vég zett fo lya ma tos gya kor la tot je lent, amely nek kre di tér té ke 30 kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga

46 46 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: in for ma ti kus könyv tá ros 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: in for ma ti kus könyv tá ros (meg je löl - ve a szak irányt) a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Com pu - ter Librarian 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: tár sa da lom is me ret 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér té ke: 35 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 75 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan in for ma ti kus könyv tá ro sok kép zé - se, akik kor sze rû könyv tá ri-in for ma ti kai is me re tek bir to - ká ban ké pe sek a kü lön bö zõ könyv tár tí pu sok, va la mint a szak tá jé koz ta tá si fel ada to kat vég zõ in téz mé nyek gya kor - la ti szak tu dást igény lõ mun ka kö re i nek be töl té sé re. Ké pe - sek in for má ció hor do zók, do ku men tu mok gyûj té sé re, fel - dol go zá sá ra, tá ro lá sá ra, köz re adá sá ra; a könyv tá ri mun ka és tá jé koz ta tá si te vé keny ség szer ve zé sé re. Fel ké szül tek az in for má ci ós szol gál ta tá sok mû köd te té sé re, szá mí tó gé pes szak iro dal mi in for má ci ós rend sze rek al kal ma zá sá ra. A sza kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá - sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az in for ma ti kus könyv tá ro - sok is me rik: a ha zai és eu ró pai uni ós könyv tá ri és in for má ció gaz - da sá gi stra té gi á kat, jogi sza bá lyo zá so kat, in téz mény rend - sze re ket, prog ra mo kat; a ha zai és nem zet kö zi do ku men tu mok és in for má ci ók ér té ke lé sé vel, ki vá lasz tá sá val, a gyûj te mény szer ve zés sel, a for mai és tar tal mi fel dol go zás sal, a ke re sõ rend sze rek mû köd te té sé vel, fej lesz té sé vel, va la mint a szol gál ta tá sok nyúj tá sá val és ter ve zé sé vel kap cso la tos alap el ve ket; az in for ma ti kai és in fo kom mu ni ká ci ós esz kö zök, mód sze rek, tech ni kák al kal ma zá sá nak, hasz no sí tá sá nak le he tõ sé ge it, a szá mí tó gé pes in for má ci ós rend sze rek al - kal ma zá sá val, mû köd te té sé vel, fej lesz té sé vel, to váb bá az elekt ro ni kus do ku men tu mok lét re ho zá sá val kap cso la tos alap el ve ket; a kü lön bö zõ ta nu lá si for rá sok fel hasz ná lá sát; a fel ada ta ik el lá tá sá hoz szük sé ges szer ve zé si, mar ke - ting, kap cso lat tar tá si és -épí té si, ter ve zé si, pro jekt ve ze té si, mi nõ ség fej lesz té si, hu mán erõ for rás fej lesz té si alap fo gal - ma kat, alap el ve ket. Az alap fo ko zat bir to ká ban az in for ma ti kus könyv tá ros ké pes, il let ve al kal mas: szak kép zett sé gé nek meg fe le lõ mun ka kör el lá tá sá ra; az in for ma ti kus könyv tá ros mun ká hoz szük sé ges szó be li, írás be li, ide gen nyel vi, in ter per szo ná lis és a fel - hasz ná lók kal való kom mu ni ká ci ós, pre zen tá ci ós, kész sé - gek el sa já tí tá sá ra, fej lesz té sé re; in for má ci ók rend sze re zé sé re és fel dol go zá sá ra; ide gen nyel ven és a kom mu ni ká ció leg újabb esz kö - ze i vel kom mu ni kál ni; in for má ci ó kat, ér ve ket és elem zé se - ket szak mai és nem szak mai kö zön ség nek be mu tat ni; az el sa já tí tott prob lé ma meg ol dó tech ni kák ha té kony al kal ma zá sá ra; vi zu á lis je lek kel, ti po grá fi ai esz kö zök kel, iko nok kal ta golt szö ve gek, táb lá za tok, adat so rok, vi zu á lis szö ve gek meg ér té sé re, ér tel me zé sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dé si kész - ség gel, mi nõ ség tu dat tal, si ker ori en tált ság gal, sa ját te vé - keny sé gük kri ti kus ér té ke lé sé nek ké pes sé gé vel, szol gál ta - tás ori en tált ság gal, alap ve tõ pe da gó gi ai és and ra gó gi ai kész sé gek kel, egyé ni dön tés ho za tal hoz és cso port mun ká - hoz szük sé ges ké pes ség gel, szer ve zõ- és kez de mé nye zõ - kész ség gel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit kom mu ni ká ci ós kész ség fej lesz tés, fi lo zó fia, szo ci o ló - gia, ku ta tás mód szer tan, anya nyel vi ké pes ség fej lesz tés, könyv tár- és in for má ció tu do má nyi is me re tek, kom mu ni - ká ció el mé let alap jai, ol va sás szo ci o ló gia, -pe da gó gia, -pszi cho ló gia, in for ma ti kai alap is me re tek, írás-, könyv-, saj tó- és könyv tár tör té net;

47 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 47 szak mai törzs anyag: kre dit for mai fel tá rás, do ku men tum le írás, osz tá lyo zá si rend - sze rek, in for má ció ke re sõ nyel vek, tar tal mi fel tá rás, írás-, könyv-, saj tó- és könyv tár tör té net; könyv tár tan, könyv tá ri me nedzs ment alap jai, tá jé koz ta tás, in for má ció for rá sok, in for má ció el mé let, adat bá zis-épí tés és -ke ze lés, könyv tár - gé pe sí tés, in for má ci ós rend sze rek, há ló za ti is me re tek; pe - da gó gi ai, pszi cho ló gi ai mo dul; szak mai gya kor lat; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit pl. elekt ro ni kus és di gi tá lis, EU in for má ci ós, fel sõ ok ta - tá si könyv tá ri, gyer mek könyv tá ri, is ko lai könyv tá ri, in for - má ció- és tu dás me nedzs ment, könyv tör té ne ti, köz könyv - tá ri, kü lön gyûj te mé nyek, szak könyv tá ri, tar ta lom szol gál - ta tás, web lap szer kesz tõ, -prog ra mo zó szak irá nyok hoz tar - to zó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat könyv tá rak ban és in for má ció szol - gál ta tó szer ve ze tek ben vég zett gya kor la tot fog lal ja ma gá - ban, kre di tér té ke 15 kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: kom mu ni ká ció és mé dia tu do mány 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: kom mu ni ká tor (meg je löl ve a szak - irányt) a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Com mu - ni ca ti on Ex pert 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: tár sa da lom is me ret 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 35 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 15 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: nincs, a szak dol go zat a zá ró vizs ga le té te lé hez szük sé ges kri té ri um jel le gû kö ve tel mény kre di tér ték: 54 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik is me - rik a tár sa dal mat mû köd te tõ kom mu ni ká ci ós rend sze re ket, a tár sa dal mi kom mu ni ká ci ót, va la mint a kom mu ni ká ció és a mé dia fon to sabb in téz mé nye it. Meg szer zett tu dá suk bir - to ká ban ké pe sek a tár sa dal mi kom mu ni ká ció alap ve tõ in - téz mé nye i ben kom mu ni ká ci ós mun ka vég zé sé re. A vég - zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a kom mu ni ká to rok ké pe sek: a kom mu ni ká ci ó hoz és mé di á hoz kap cso ló dó alap fo - gal mak és alap el vek el sa já tí tá sá ra; a tár sa da lom mû kö dé sé vel kap cso la tos össze füg gé - sek meg is me ré sé re, ér té ke lé sé re, elem zé sé re; kom mu ni ká ci ós kész sé gek el sa já tí tá sá ra, il let ve ezek fej lesz té sé re; he lye sen meg ítél ni a tár sa dal mi kom mu ni ká ció kü - lön bö zõ te rü le te i nek prob lé má it a tár sa dal mi kom mu ni ká - ció össze füg gé se in be lül; a tár sa dal mi kom mu ni ká ció alap ve tõ el mé le te i nek és kon cep ci ó i nak meg fele lõen ér vek ki fej té sé re, helyt ál ló vé - le mény meg for má lá sá ra vagy né zet meg al ko tá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a kom mu ni ká to rok al kal ma - sak: in for má ci ó kat, ér ve ket és elem zé se ket szak mai és nem szak mai kö zön ség nek ide gen nyel ven és a pre zen tá - ció leg újabb esz kö ze i vel ha té ko nyan kom mu ni kál ni; az in for má ci ók kri ti kus elem zé sé re és fel dol go zá sá ra, az elem zés so rán fel me rü lõ prob lé mák meg ol dá sá ra; a kom mu ni ká ció és mé dia in téz mé nye i ben szak mai tu dá suk nak meg fe le lõ mun ka kö rök, fel ada tok, to váb bá köz ve tí tõ-tár sa dal mi se gí tõk, me di á to rok, PR szak em be - rek te vé keny sé gé nek el lá tá sá ra. Ren del kez nek együtt mû kö dõ, kez de mé nye zõ, kap cso - lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ön is - me ret tel, kri ti kai ön ref le xi ó val, fe le lõs ség tu dat tal, ha té - kony és si ker ori en tált gon dol ko dás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó mo dul: kre dit em ber és tár sa da lom, a sza bá lyo zott tár sa da lom, tár sa - da lom tör té net, elem zé si tech ni kák, kom mu ni ká ci ós kész - ség fej lesz tés;

48 48 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám szak mai törzs mo dul: kre dit, eb bõl a) szak mai el mé le ti is me re tek: a kom mu ni ká ció és a mé dia tár sa da lom tör té ne te; a kom mu ni ká ció fon to sabb szín te rei, a kom mu ni ká ció fon to sabb esz kö zei, a kom mu - ni ká ció fon to sabb funk ci ói, a kom mu ni ká ció interpretá - ciója, a tár sa dal mi kom mu ni ká ció kre dit; to váb bá szak mai gya kor lat kre dit; b) spe ci á lis kom mu ni ká ci ós is me re tek: kre dit ba) hu mán kom mu ni ká ci ós is me re tek: mé dia és kom - mu ni ká ció, a kom mu ni ká ció sa já tos szín te rei, a kom mu ni - ká ció di na mi ká ja, a kom mu ni ká ció sza bá lyo zá sa, kom mu - ni ká ci ós za va rok; bb) mé dia kom mu ni ká ci ós is me re tek: me di a li zált kom - mu ni ká ció, a mé dia kom mu ni ká ció sa já tos szín te rei, mé - dia is me re tek, mé dia di na mi kák, a mé dia sza bá lyo zá sa; c) vá laszt ha tó szak mai is me re tek: kre dit; d) dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: pl. PR, mar ke ting, üz le ti kom mu ni ká ció; új ság írás (nyom ta tott, rá di ós, te le - ví zi ós, on-li ne); há ló za ti kom mu ni ká ció; köz éle ti kom mu - ni ká ció; me di á ció; se gí tõ-fej lesz tõ; egy há zi kom mu ni ká - ció; nem zet kö zi kom mu ni ká ció; vi zu á lis kom mu ni ká ció; ar chi vá lás; kom mu ni ká ció tech no ló gia szak irá nyok hoz tar to zó is me ret kö rök: kre dit 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez leg alább egy élõ ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv vizs - ga le té te le vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 7. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: kul tu rá lis ant ro - po ló gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: alap sza kos kul tu rá lis ant ro po ló gus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Cul tu ral Anth ro po lo gist 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: tár sa da lom is me ret 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 70 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan tár sa da lom tu do má nyi is me re tek - kel ren del ke zõ szak em be rek kép zé se, akik a kul tu rá lis ant - ro po ló gia el mé le te i nek, mód szer ta ná nak, kutatástechni - káinak is me re té ben ké pe sek a kul tu rá lis-tár sa dal mi élet - hely ze te ket jel lem zõ gya kor la ti prob lé mák, vál to zá si fo - lya ma tok, konf lik tu sok fel is me ré sé re, meg ér té sé re, elem - zé sé re, va la mint meg ol dá si ja vas la tok kez de mé nye zé sé re és azok vég re haj tá sá ban való köz re mû kö dés re. A vég zet - tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a kul tu rá lis ant ro po ló gu sok ké pe sek: el sa já tí ta ni a komp lex és ha gyo má nyos tár sa dal mak, kul tú rák mû kö dé sé vel kap cso la tos alap fo gal ma kat és alap el ve ket, a kul tu rá lis tár sa dal mi élet mû kö dé sé nek sza - bály sze rû sé ge it; meg is mer ni a kul tu rá lis ant ro po ló gia és a kap cso ló dó tu do mány te rü le tek el mé le tét, mód szer ta nát, ku ta tás tech - ni kai el já rá sa it; a lo ká lis-re gi o ná lis és glo bá lis szin tû prob lé mák el - kü lö ní té sé re, sa já tos sá ga ik fel is me ré sé re; he lye sen tá jé ko zód ni a mai kul tu rá lis és tár sa dal mi prob lé mák te rü le tén; ön ál ló ant ro po ló gi ai te rep mun ka ke re té ben mi nõ sé gi és mennyi sé gi ada tok gyûj té sé re, be mu ta tá sá ra, ér té ke lé - sé re, ér tel me zé sé re és ma gya rá za tá ra; a kul tu rá lis ant ro po ló gia alap ve tõ el mé le te i nek és kon cep ci ó i nak al kal ma zá sá val meg fe le lõ ér vek ki fej té sé re és helyt ál ló vé le mény meg for má lá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a kul tu rá lis ant ro po ló gu sok al kal ma sak: az ant ro po ló gia al kal ma zott szak te rü le te in ma gas szín vo na lú szak mai mun ka vég zé sé re; az eze ket biz to sí tó in téz mé nyi és inf ra struk tu rá lis fel té te lek ki ala kí tá sá ra; ön ál ló ant ro po ló gi ai te rep mun ka vég zé sé re, kul tu rá - lis-tár sa dal mi élet hely ze te ket jel lem zõ prob lé mák, vál to - zá si fo lya ma tok elem zé sét igény lõ fel ada tok el lá tá sá ra; krí zis hely ze tek, konf lik tu sok fel is me ré sé re, meg elõ - zé sé re, meg ol dá si ja vas la tok té te lé re, azok meg va ló sí tá sá - ban való köz re mû kö dés re; ál la mi-ön kor mány za ti, ci vil-non pro fit, pi a ci-vál lal - ko zói szer ve ze tek ben fel me rü lõ szo ci á lis prob lé mák, tár - sa dal mi szi tu á ci ók meg ol dá sá hoz ja vas la tok ki dol go zá sá - ban és vég re haj tá sá ban szak em ber ként köz re mû köd ni;

49 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 49 a komp lex és a ha gyo má nyos kul tú rák ra és tár sa dal - mak ra vo nat ko zó in for má ci ók, ér vek és elem zé sek akár ide gen nyel ven és a pre zen tá ció leg újabb esz kö ze i vel tör - té nõ ha té kony kom mu ni ká lá sá ra; a tár sa dal mi kom mu ni ká ció szín te re in me di á to ri sze - rep be töl té sé re; kö zös ség fej lesz tés re, ci vil szer ve zõ dé sek elõ moz dí - tá sá ra; ha té ko nyan fel lép ni a tár sa dal mi diszk ri mi ná ció bár - mely for má já val szem ben; hoz zá já rul ni az elõ íté le tes gon dol ko dás hoz, rassziz - mus hoz köt he tõ konf lik tu sok eny hí té sé hez; részt venni roma és kisebbségi közösségek integrációját szolgáló programok kidolgozásában, végrehajtásában; kul tu rá lis és tár sa dal mi ha tá sú lo ká lis és re gi o ná lis dön té si fo lya ma tok elõ ké szí té sé re, a dön té se ket elõ se gí tõ adek vát vé le mény al ko tás ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kez - de mé nye zõ, kap cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kommuniká - ciós kész ség gel, fe le lõs ség tu dat tal, ön is me ret tel, em pá ti á - val és a kul tu rá lis és tár sa dal mi más ság irán ti to le ran ci á - val, a fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges hu mán és szo ci á lis kész sé gek kel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó mo dul: kre dit ant ro po ló gia el mé let és -tör té net; az ant ro po ló gia ku ta - tás mód szer ta na; tár sa da lom is me ret (tár sa da lom el mé let, tár sa da lom fi lo zó fia, jog tu do mány alap jai, po li ti ka tu do - mány alap jai); to váb bá szo ci o ló gi ai, szo ci ál po li ti kai, nép - raj zi, de mog rá fi ai, tár sa da lom tör té ne ti, kom mu ni ká ció el - mé le ti, szo ci ál pszi cho ló gi ai alap is me re tek; szak mai törzs mo dul: kre dit né pek és kul tú rák Eu ró pá ban (ant ro po ló gi ai is me re tek Eu ró pa né pe i rõl és ki sebb sé ge i rõl; a roma kul tú ra ant ro po - ló gi á ja; együtt élé si mo del lek Kö zép-ke let-eu ró pá ban; eh hez kap cso ló dó an az et ni kai iden ti tás, tár sa dal mi mo bi - li tás, mul ti kul tu rá lis és in ter kul tu rá lis kom mu ni ká ció té - ma kö rei), a vi zu á lis kul tú ra ant ro po ló gi á ja (min den na pok vi zu á lis kul tú rá ja, mé dia ant ro po ló gia), a mo dern tár sa dal - mak ant ro po ló gi á ja (kul tu rá lis kü lönb sé gek és vál to zá sok a ma gyar tár sa da lom ban, a tár sa dal mi ne mek antropoló - giája, glo ba li zá ció és re gi o na liz mus, a nem ze ti kul tú ra ant - ro po ló gi á ja, to váb bá a tár sa dal mi krí zis hely ze tek, a szub - kul tú rák és de vi an cia, pe ri fé ri á lis tár sa dal mi cso por tok ant ro po ló gi á ja), kész ség tár gyak (mun ka erõ-pi a ci el he - lyez ke dést biz to sí tó kom pe ten ci ák ki ala kí tá sa: me di á ció, pá lyá za tí rás, kom mu ni ká ció, ön is me ret); gya kor lat (te rep - mun ka sze mi ná ri u mok, gya kor la ti te rep mun ka, szak mai gya kor lat). 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat a te rep mun ka so rán ki ala kí tott ant - ro po ló gi ai tu dás te rü le tek hez (ki sebb ség ku ta tás, tár sa dal - mi krí zis hely ze tek vizs gá la ta, vi zu á lis kul tu rá lis ant ro po - ló gia, roma kul tú ra) kap cso ló dó kü lön bö zõ in téz mé nyek - ben tel je sí ten dõ egyé ni gya kor lat. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez leg alább egy kö zép fo - kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv vizs ga le té te le vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 8. SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: szo ci o ló gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: szo ci o ló gia alap sza kos szak elõ adó a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: So ci o lo - gist 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: tár sa da lom is me ret 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 77 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szo ci o ló gia alap sza kos szak elõ - adók kép zé se, akik a meg szer zett szo ci o ló gi ai alap is me re - te ik bir to ká ban se gít he tik a tu dás ala pú in for má ci ós tár sa - da lom meg va ló su lá sát, az élet mi nõ ség ja vu lá sát, az esély - egyen lõ ség fel té te le i nek ja ví tá sát, a tár sa dal mi de mok rá - cia ki tel je sí té sét, va la mint a szo ci á lis in teg rá ció erõ sí té sét. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez - nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz.

50 50 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám Az alap fo ko zat bir to ká ban a szo ci o ló gia alap sza kos szak elõ adók ké pe sek: a struk tu rá lis és re gi o ná lis egyen lõt len sé gek szo ci o - ló gi ai oka i nak is me re té ben a tár sa dal mi egyen lõt len sé gek fel tá rá sá ra, elem zé sé re; az egyen lõt len sé gek kö vet kez mé nye i nek csök ken té - sét cél zó prog ra mok ki dol go zá sá ban való köz re mû kö dés - re; a tár sa dal mi ha tá sú dön té sek szo ci o ló gi ai elõ ké szí té - sé re; a tár sa dal mi in teg rá ció erõ sí té sét, kü lö nö sen a ro mák tár sa dal mi in teg rá ci ó ját szol gá ló komp lex prog ra mok ki - dol go zá sá hoz és meg va ló sí tá sá hoz szük sé ges szo ci o ló gi ai meg kö ze lí tés mód ér vé nye sí té sé re; a tár sa dal mi de mok rá cia ki tel je se dé sé nek elõ se gí té - sé re, ci vil szer ve zõ dé sek elõ moz dí tá sá ra; a szo ci o ló gi a i lag re le váns in for má ci ók gyûj té sé re, fel dol go zá sá ra, a leg kor sze rûbb in for ma ti kai el já rá sok al - kal ma zá sá ra; az Eu ró pai Unió pol gá ra i ra jel lem zõ élet mi nõ ség ob - jek tív és szub jek tív fel té te le i nek meg va ló sí tá sá ban való köz re mû kö dés re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szo ci o ló gia alap sza kos szak elõ adók al kal ma sak: tár sa dal mi konf lik tu sok ke ze lé sé ben való köz re mû - kö dés re; a tár sa dal mi ha tá sú fej lesz té si pro jek tek elõ ké szí té sé - re, pá lyá za tok ké szí té sé re, ér té ke lé sé re, mo ni to ro zá sá ra, mi nõ ség biz to sí tá sá ra, meg va ló sí tá suk irá nyí tá sá ra; a he lyi fej lesz té si le he tõ sé gek fel tá rá sá ra, fej lesz té si prog ra mok ki dol go zá sá ban, meg va ló sí tá sá ban való rész - vé tel re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek a tár sa dal mi prob lé - mák irán ti ér zé keny ség gel, nyi tott ság gal, együtt mû kö dõ, kap cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség - gel, ide gen nyelv-tu dás sal, a szo cio kul tu rá lis kü lön bö zõ sé - gek is me re tén ala pu ló em pá ti á val és to le ran ci á val. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó kép zés: kre dit be ve ze tés a szo ci o ló gi á ba és a tár sa da lom tu do má nyok - ba (szo ci o ló gi ai, szo ci o ló gia tör té ne ti, szo ci o ló gia el mé le ti, po li ti ka tu do má nyi, jog tu do má nyi, kul tu rá lis ant ro po ló gi ai alap is me re tek); tár sa da lom is me ret (szak szo ci o ló gi ai, szo - ci ál pszi cho ló gi ai, de mog rá fi ai, eu ró pai uni ós is me re tek); szo ci o ló gia mód szer ta na; ori en tá ci ós tár gyak; szak mai törzs anyag: kre dit tár sa da lom tör té net, a mai ma gyar tár sa da lom, tár sa dal - mi struk tú ra és ré teg zõ dés, szak szo ci o ló gi ai is me re tek, szo ci o ló gi ai irány za tok, te rep gya kor la tok, ori en tá ci ós gya kor la tok (adat gyûj té si, adat fel dol go zá si, adat elem zé si is me re tek), ide gen nyelv, kom mu ni ká ci ós, in for ma ti kai is - me re tek, mód sze rek. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert vagy az zal egyen ér té kû kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi - zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 9. TÁRSADALMI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: tár sa dal mi ta nul - má nyok 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: tár sa dal mi ta nul má nyok alap sza kos szak elõ adó a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: So ci al Sci en ces Ex pert 3. Kép zé si te rü let: tár sa da lom tu do má nyi 4. Kép zé si ág: tár sa da lom is me ret 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 70 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan tár sa dal mi ta nul má nyok alap sza - kos szak elõ adók kép zé se, akik tá jé ko zot tak a tár sa da lom - tu do má nyok el mé le ti és mód szer ta ni alap ja i ban, el sa já tít - ják a tár sa da lom ku ta tá sok alap ve tõ kész sé ge it. Al kal ma - sak arra, hogy ku ta tás szer ve zõ ként, tu do má nyos se géd - mun ka társ ként te vé keny ked je nek, il let ve köz igaz ga tá si, tá jé koz ta tá si, köz mû ve lõ dé si in téz mé nyek ben, po li ti kai és köz éle ti szer ve ze tek ben, va la mint hu mán po li ti kai te rü le - ten he lyez ked je nek el. Ké pe sek elem zé si fel ada tok meg ol - dá sá ra, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren -

51 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 51 del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá - hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a tár sa dal mi ta nul má nyok alap sza kos szak elõ adók ké pe sek: a tár sa da lom mû kö dé si sza bály sze rû sé ge i nek fel is - me ré sé re és rend szer sze rû ér tel me zé sé re, a tár sa dal mi lag ked ve zõt len hely ze te ket lét re ho zó okok fel tá rá sá ra; mód szer ta ni is me re te ik alap ján ada tok gyûj té sé re, rend sze re zé sé re, alap szin tû adat elem zé sek ké szí té sé re; tár sa dal mi je len sé gek sok ol da lú (komp lex tár sa da - lom tu do má nyi) meg kö ze lí té sé re és ér tel me zé sé re; ide gen nyel ven és az in for ma ti ka leg újabb esz kö ze i - vel ha té kony kom mu ni ká ci ó ra; kap cso lat te rem tés re, kre a ti vi tás ra és ko ope rá ci ó ra a prob lé mák ke ze lé sé ben, az egyé nek, kö zös sé ge ik és az ön - kor mány za ti-ál la mi in téz mé nyek kö zött. Az alap fo ko zat bir to ká ban a tár sa dal mi ta nul má nyok alap sza kos szak elõ adók al kal ma sak: ügy in té zõi, asszisz ten si mun ka cso por tok irányítá - sára; szak mai irá nyí tás mel lett ku ta tá si rész te vé keny sé gek vég zé sé re; rész fel ada tok ön ál ló meg ol dá sá ra. Ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap cso lat te rem tõ ké pes - ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó kép zés: kre dit be ve ze tés a tár sa da lom tu do má nyok ba (a tár sa da lom el - mé let alap jai, tár sa da lom tör té net, lo gi ka, fi lo zó fia, kom - mu ni ká ció el mé let, tár sa da lom szer ke zet, tár sa dal mi fo lya - ma tok, élet mód, élet cik lu sok); egyén és tár sa da lom (be ve - ze tés az al kot mány jog ba, tár sa da lom po li ti ka, szociál - pszichológia, köz gaz da sá gi alap is me re tek); mód szer ta ni is me re tek (a tár sa da lom ku ta tás mód sze rei, be ve ze tés az is - me ret el mé let be, tár sa da lom sta tisz ti ka); ori en tá ci ós tár - gyak; szak mai törzs anyag: kre dit el mé le ti tár gyak (be ve ze tés a po li ti ka tu do mány ba, be - ve ze tés a pszi cho ló gi á ba, be ve ze tés a szer ve ze tek mû kö - dé sé be, kul tú ra- és mû ve lõ dés tör té net, a tár sa da lom kul tu - rá lis ta golt sá ga); gya kor la ti tár gyak (sta tisz ti ka, a ma gyar tár sa da lom sta tisz ti kai le írá sa), kész ség tár gyak (kom mu - ni ká ci ós tech ni kák, szá mí tó gé pes alap is me re tek); dif fe - ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert vagy az zal egyen ér té kû kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi - zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: gaz da ság in for ma - ti kus 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: gaz da ság in for ma ti kus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Com pu - ter Eco no mist 3. Kép zé si te rü let: in for ma ti ka 4. Kép zé si ág: in for ma ti kai 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 95 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja gaz da ság in for ma ti ku sok kép zé se, akik ké pe sek az in for má ci ós tár sa da lom fel té tel- és ér ték rend - sze ré ben a va lós üz le ti fo lya ma tok, a fo lya ma tok ban rej lõ prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá ra, az ér ték te rem tõ fo lya ma to kat tá mo ga tó in for ma ti kai fel ada tok me ne dzse - lé sé re, az in for má ció tech no ló gia kor sze rû le he tõ sé ge it ki - hasz nál va a szer ve ze tek tu dás bá zi sá nak és üz le ti in tel li - gen ci á já nak a nö ve lé sé re, az in fo kom mu ni ká ci ós fo lya - ma tok és tech no ló gi ák együtt mû kö dé sen ala pu ló mo del le - zé sé re, fo lya ma tok sza bá lyo zá sá ra és ter ve zé sé re, a prob - lé mák fel tá rá sá ra, a prob lé ma tér de fi ni á lá sá ra, al kal ma zá - sok fej lesz té sé re, mû köd te té sé re és a mû kö dés elv árt mi - nõ ség nek meg fe le lõ fel ügye le té re, to váb bá kel lõ mély sé - gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz.

52 52 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám Alap fo ko zat bir to ká ban a gaz da ság in for ma ti ku sok a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a köz gaz da sá gi és az in for ma ti kai szak te rü le tek is me - ret anya gá nak al kal ma zá sá ra; az üz le ti prob lé mák IT-vel tá mo ga tott meg ol dá sá ra; szak kép zett sé gük nek meg fe le lõ fel ada tok fe le lõs ség - tel jes vég re haj tá sá ra; az adott szak te rü let új is me re te i nek és ered mé nye i - nek a be fo ga dá sá ra; fo lya ma tos ta nu lás ra, sa ját tu dá suk bõ ví té sé re, új kom pe ten ci ák el sa já tí tá sá ra; kom mu ni ká ci ós kész sé gük, tár gya ló ké pes ide gen - nyelv-is me re tük bir to ká ban part ne rek kel, gaz da sá gi, köz - gaz da sá gi szak em be rek kel, in for ma ti kai fej lesz té se ket vég zõ mun ka tár sak kal való ha té kony együtt mû kö dés re. Alap fo ko zat bir to ká ban a gaz da ság in for ma ti ku sok a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: üz le ti fo lya ma tok meg ér té sé re, elem zé sé re, a vég re - haj tást se gí tõ szoft ver al kal ma zá sok ter ve zé si mun ká i nak el vég zé sé re, egy sze rûbb prog ra mo zá si fel ada tok vég re - haj tá sá ra; rend szer fej lesz té si el vek és mód sze rek al kal ma zá sá - ra, fej lesz tõ esz kö zök (üz le ti mo del le zés és/vagy szá mí tó - gép pel tá mo ga tott fej lesz tés esz kö zei) hasz ná la tá ra; adat bá zi sok ter ve zé sé vel, lét re ho zá sá val és me ne - dzse lé sé vel kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ra; a gaz da sá gi al kal ma zá sok adap tá ci ó já ra, az IT-al kal - ma zá sok be ve ze té sé hez szük sé ges szer ve ze ti vál toz ta tá - sok kez de mé nye zé sé re, a vég re haj tás ban az együtt mû kö - dé sé re; az üz le ti és in for ma ti kai szak em be rek kel együtt mû - köd ve, fel hasz nál va a leg ha té ko nyabb IT-meg ol dá so kat a gaz da sá gi prob lé mák ra meg ol dá si vál to za tok ké szí té sé re, in for ma ti kai tá mo ga tás és/vagy fej lesz tés kez de mé nye zé - sé re, vég re haj tá sá ra; a szer ve zet in for ma ti kai egy sé gé nek me ne dzse lé sé re, a mû köd te té si koc ká za tok ke ze lé sé re, ki sebb fej lesz té si és üze mel te té si pro jek tek ter ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, in for - ma ti kai fel ada tok out so ur cing meg ol dá sa i ban és au di tá lá - sá ban az együtt mû kö dés re; gaz da sá gi al kal ma zá sok mû köd te té sé re, fel hasz ná lói szol gál ta tá sok el lá tá sá ra (ope ra tív, me nedzs ment-szin tû és fel sõ ve ze tõi in for má ció igé nyek meg ha tá ro zá sá ra és ki elé - gí té sé re, vál la lat irá nyí tá si és dön tés tá mo ga tó rend sze rek hasz ná la tá ra, kli ens-szer ver ar chi tek tú rák és egyéb há ló - za ti kör nye ze tek adat- és rend szer moz ga tá si fel ada ta i nak el lá tá sá ra). 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ana lí zis, va ló szí nû ség szá mí tás, sta tisz ti ka, ope rá ció ku - ta tás, ma te ma ti ka, szá mí tás tu do mány, egyéb ter mé szet tu - do má nyos is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság ta ni, vál la lat gaz da ság ta ni, gaz da ság tu do - má nyi, pénz ügyi, jogi is me re tek, EU-is me re tek, me nedzs - ment, ve ze tés el mé le ti (dön tés el mé let, mód szer tan); szak mai törzs anyag: kre dit rend szer tech ni kai mo dul (szá mí tó gép-ar chi tek tú rák, ope rá ci ós rend sze rek, szá mí tó gép-há ló za tok), szoft ver - tech no ló gia mo dul (prog ra mo zás el mé let, prog ram nyel - vek, prog ram ter ve zés); in for má ció rend szer mo dul (adat - bá zis-ke ze lés, IR-ar chi tek tú rák, -fej lesz tés, -me ne dzse lés, mi nõ ség biz to sí tás, in teg rált fej lesz tõ esz kö zök, fej lesz té si tá mo ga tá sok, in for ma ti kai au dit, in teg rált vál la lat irá nyí tá - si rend sze rek, spe ci á lis al kal ma zá sok); dif fe ren ci ált szak - mai is me re tek. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok - le vél szük sé ges. 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: mér nök in for ma - ti kus 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: mér nök in for ma ti kus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Com pu - ter En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: in for ma ti ka 4. Kép zé si ág: in for ma ti kai 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre dit: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit

53 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nök in for ma ti ku sok kép zé se, akik ké pe sek mû sza ki in for ma ti kai és in for má ci ós inf ra - struk tu rá lis rend sze rek és szol gál ta tá sok te le pí té sé re és üze mel te té sé re, va la mint azok adat- és programrendsze - reinek ter ve zé si, fej lesz té si fel ada ta i nak el lá tá sá ra, to váb - bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lu sá ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a mér nök in for ma ti ku sok ké - pe sek: az in for ma ti kai mód sze re ket igény lõ mû sza ki al ko tá - sok ter ve zé si, fej lesz té si és lét re ho zá si fel ada ta i nak el lá tá - sá ra; in for ma ti kai és in for má ci ós inf ra struk tu rá lis rend sze - rek te le pí té si és üze mel te té si fel ada ta i nak el lá tá sá hoz szük sé ges mér nö ki gya kor la ti mód sze rek al kal ma zá sá ra; prog ra mo zás ra ob jek tum ori en tált és vi zu á lis prog ra - mo zá si kör nye zet ben; szoft ver fej lesz té si me to di kák al kal ma zá sá ra, fej lesz - té si esz kö zök hasz ná la tá ra; in for má ci ós rend sze rek mo del le zé sé re, a tel je sít - mény és meg bíz ha tó sá gi jel lem zõk szi mu lá ci ós vizs gá la - tá ra; kor sze rû, ál ta lá nos célú ope rá ci ós rend sze rek te le pí - té sé re, kon fi gu rá lá sá ra, hi ba el há rí tá sá ra, üze mel te té sé re, to vább fej lesz té sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a mér nök in for ma ti ku sok tól figye lembe véve a vár ha tó szak irá nyo kat leg alább két kom pe ten cia elv árt az aláb bi ak kö zül: al kal mas ság szá mí tó gé pes és táv köz lõ há ló za tok te le pí té sé re, kon fi gu rá lá sá ra, hi ba el há rí tá sá ra, üze mel te té sé re, to vább - fej lesz té sé re; kli ens-szer ver rend sze rek prog ra mo zá sá ra, WEB prog ra mo zás ra; vál la la ti in for má ci ós rend sze rek fo lya mat ala pú funk - ci o ná lis ter ve zé sé re és ké szí té sé re va la mely en terp ri se mo del ler tí pu sú esz köz se gít sé gé vel; dön tés tá mo ga tó rend sze rek ter ve zé sé re, ké szí té sé re, mû köd te té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (ana lí zis, al geb ra, va ló szí nû ség szá mí tás, ma te ma ti kai sta tisz ti ka), szá mí tás el mé let és al go rit mus el - mé let, fi zi ka, egyéb ter mé szet tu do má nyos is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, vál la lat-gaz da ság tan, jogi, ál lam igaz - ga tá si, me nedzs ment is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit rend szer tech ni ka mo dul (mé rés és sza bá lyo zás tech ni ka, ér zé ke lõk és be avat ko zó rend sze rek; elekt ro ni ka, di gi tá lis rend sze rek, szá mí tó gép ar chi tek tú rák, ope rá ci ós rend sze - rek, szá mí tó gé pes és táv köz lõ há ló za tok); prog ra mo zá si mo dul (prog ra mo zá si pa ra dig mák és prog ram nyel vek, prog ram ter ve zés, szoft ver tech no ló gia); in for ma ti kai rend - sze rek mo dul (adat bá zis-ke ze lés, tu dás rep re zen tá ció, in - for ma ti kai rend sze rek fel épí té se, mo del le zé se és ana lí zi se, in for ma ti kai rend sze rek meg va ló sí tá sa, biz ton sá ga); dif fe - ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 3. PROGRAMTERVEZÕ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: prog ram ter ve zõ in for ma ti kus 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: prog ram ter ve zõ in for ma ti kus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Com pu - ter Program Designer 3. Kép zé si te rü let: in for ma ti ka 4. Kép zé si ág: in for ma ti kai 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték:

54 54 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan prog ram ter ve zõ in for ma ti ku sok kép zé se, akik ké pe sek szoft ver ori en tált in for má ci ós tech - no ló gi ai esz kö zök és rend sze rek lét re ho zá si, be ve ze té si, mû köd te té si, szer vi ze lé si, fej lesz té si, al kal ma zá si te vé - keny sé gét ön ál ló an és cso port mun ká ban el lát ni, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép - zés má so dik cik lu sá ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a prog ram ter ve zõ in for ma ti - ku sok ké pe sek: al go rit mu sok ter ve zé sé re, elem zé sé re és meg va ló sí - tá suk ra a leg fon to sabb prog ra mo zá si pa ra dig mák figye - lembe véte lével; szoft ver fej lesz té si mód szer ta nok és tech no ló gi ák al - kal ma zá sá ra; adat mo del le zés re, adat bá zi sok ter ve zé sé re, lét re ho - zá sá ra, mó do sí tá sá ra egy kor sze rû adat bá zis-ke ze lõ rend - szer ben, a SQL hasz ná la tá ra; mes ter sé ges in tel li gen cia tech ni kák, esz kö zök al kal - ma zá sá ra, lo gi kai prog ra mo zá sá ra; osz tott rend sze rek hasz ná la tá ra, WEB programo - zásra; nu me ri kus szá mí tá si rend sze rek mo del le zé sé re és meg va ló sí tá sá ra; az in for ma ti kai rend sze rek fej lesz té sé vel, hasz ná la tá - val kap cso la tos jogi sza bá lyo zás al kal ma zá sá ra, a jogi adat bá zi sok kész ség szin tû hasz ná la tá ra; az al kal ma zá si te rü le tek in for ma ti kai fel ada ta i nak meg ol dá sá hoz szük sé ges együtt mû kö dés re és mo dell al ko - tás ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a prog ram ter ve zõ in for ma ti - ku sok al kal ma sak: vál la la ti in for má ci ós rend sze rek ter ve zé sé re és ké szí - té sé re va la mely kor sze rû mo del le zõ esz köz se gít sé gé vel; dön tés tá mo ga tó rend sze rek ter ve zé sé re, ké szí té sé re, mû köd te té sé re; szak ér tõi rend sze rek fej lesz té sé re és mû köd te té sé re; az in for ma ti ka for má lis mo dell je i nek al kal ma zá sá ra; mul ti mé dia al kal ma zá sok ter ve zé sé re, fej lesz té sé re és mû köd te té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ma te ma ti kai és ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ana lí zis (kal ku lus), nu me ri kus ana lí zis, diszk rét ma te - ma ti ka, li ne á ris al geb ra, ope rá ció ku ta tás, va ló szí nû ség - szá mí tás és sta tisz ti ka, egyéb ma te ma ti kai és ter mé szet tu - do má nyos is me re tek; szá mí tás tu do má nyi is me re tek: kre dit lo gi kai ala pok a prog ra mo zás hoz, szá mí tás el mé let, al - go rit mu sok ter ve zé se és elem zé se, au to ma ták és for má lis nyel vek, mes ter sé ges in tel li gen cia alap jai, egyéb szá mí - tás tu do má nyi is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit szoft ver tech no ló gia mo dul (a prog ra mo zás mód szer ta ni alap jai, prog ra mo zá si tech no ló gia, prog ra mo zá si nyel vek, for dí tó prog ra mok, al kal ma zá sok fej lesz té se, prog ra mo zá - si kör nye zet); rend szer tech ni kai mo dul (szá mí tó gép-ar chi - tek tú rák, ope rá ci ós rend sze rek, szá mí tó gé pes-há ló za tok, osz tott rend sze rek, in ter net esz kö zök és szol gál ta tá sok); in for má ci ós rend sze rek mo dul (az adat bá zi sok el mé le ti alap jai, adat bá zi sok ter ve zé se, meg va ló sí tá sa, me ne dzse - lé se, in for má ci ós rend sze rek, to váb bi in for ma ti kai is me re - tek); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek (in for ma ti kai al kal - ma zá sok: szá mí tó gé pes gra fi ka, szak ér tõi rend sze rek, mul ti mé dia al kal ma zá sok), gaz da sá gi és hu mán is me re tek: mak ro- és mik ro öko nó mia, szám vi te li és pénz ügyi is me re - tek, jogi in for ma ti kai is me re tek). 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert kö - zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges egy olyan ide gen nyelv bõl, ame lyen a szak má nak tu do má nyos iro - dal ma van. V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET 1. BÛNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: bûnügyi igazgatási 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: bûn ügyi igaz ga tás szer ve zõ (meg je - löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: bûn ügyi nyo mo zó, gaz da - ság vé del mi nyo mo zó, pénz ügyi nyo mo zó a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Cri mi nal Ad mi nist ra ti on Ma na ger (with spe ci a li za ti on in Cri mi nal In ves ti ga ti on, Eco no mic Cri me In ves ti ga ti on, Fi nan ci al In ves ti ga ti on) 3. Kép zé si te rü let: jogi és igaz ga tá si 4. Kép zé si ág: igaz ga tá si 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 28 kre dit

55 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 55 mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 12 kre dit kre di tér ték: 108 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan bûn ügyi igaz ga tás szer ve zõk kép - zé se, akik el sõ sor ban a rend õrségi, va la mint a vám- és pénz ügy õr sé gi szer vek nél irá nyí tói, ve ze tõi fel ada tok el lá - tá sá ra al kal ma sak, is me rik a nyo mo zá si cse lek mé nyek vég re haj tá sá nak tak ti kai aján lá sa it, va la mint az adat gyûj - tés meg szer ve zé sé nek al kal ma zá si mód ja it, il let ve a nyo - mo zás ter ve zé sé nek, szer ve zé sé nek el mé le ti és gya kor la ti kér dé se it, az egyes bûn cse lek mény faj ták fel de rí té se és bi - zo nyí tá sa ér de ké ben te en dõ in téz ke dé se ket, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a bûn ügyi igaz ga tás szer ve zõ ké pes: a bûn ügyi igaz ga tás alap fo gal ma i nak, alap el ve i nek gya kor la ti al kal ma zá sá ra; a nyo mo zás, a fel de rí tés és a bi zo nyí tás el mé le ti és gya kor la ti kér dé se i nek is me re té ben szol gá la ti fel ada ta i - nak ered mé nyes el lá tá sá ra; bûn cse lek mény faj ták el kö ve té si for má i val, esz kö ze i - vel, mód ja i val kap cso lat ban meg szer zett is me re tek bir to - ká ban az el kö ve tõk kri mi na lisz ti kai, kri mi no ló gi ai jel lem - zõ i nek fel tá rá sá ra; a nyo mo zá si cse lek mé nyek re és in téz ke dé sek re vo - nat ko zó jog sza bá lyok meg ér té sé re és gya kor la ti al kal ma - zá sá ra; kri mi nál tech ni kai esz kö zök al kal ma zá sá ra; az elv árt nor mák nak meg fe le lõ szin tû nem zet kö zi együtt mû kö dés re az eu ró pai uni ós és más nem zet kö zi bûn - ül dö zé si szer vek kel és szer ve ze tek kel; az in for ma ti kai esz kö zök al kal ma zá sá ra; a bûn ül dö zés hez szük sé ges adat gyûj tés meg szer ve - zé sé re és az ada tok fel hasz ná lá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a bûn ügyi igaz ga tás szer ve zõ al kal mas: fel de rí tõ és vizs gá la ti mun ka vég zé sé re; a bûn ügyi igaz ga tás te rü le tén hu mán po li ti kai és ve - ze tõi fel ada tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és vég zé sé re. Szak irá nyú spe ci fi kus kom pe ten ci ák: a bûn ügyi nyo mo zó szak irá nyon vég zett hall ga tó bir - to ká ban van azok nak a spe ci á lis kri mi na lisz ti kai és bûn - ügyi szol gá la ti is me re tek nek, ame lyek al kal ma zá sá val a bûn ügyi szol gá la ti te rü le ten a bûn cse lek mé nyek fel de rí té - se és bi zo nyí tá sa te rén egy aránt ered mé nyes mun kát tud vé gez ni; a gaz da ság vé del mi nyo mo zó szak irá nyon vég zett hall ga tó bir to ká ban van azok nak a spe ci á lis pénz ügyi és gaz da sá gi vo nat ko zá sú jogi és kri mi na lisz ti kai, va la mint bûn ügyi szol gá la ti is me re tek nek, ame lyek al kal ma zá sá val a gaz da sá gi jel le gû bûn cse lek mé nyek fel de rí té se és bi zo - nyí tá sa te rén ered mé nyes mun kát tud vé gez ni; a pénz ügyi nyo mo zó szak irá nyon vég zett hall ga tó bir to ká ban van azok nak a spe ci á lis jö ve dé ki, adó jo gi, ke - res ke del mi, vám ta ri fa, vám jog és vám eljá rás, vám in for - ma ti kai és vám po li ti kai is me re tek nek, ame lyek al kal ma zá - sá val ké pes a Vám- és Pénz ügy õr ség ha tás kö ré be tar to zó szak fel ada tok el lá tá sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek kap cso lat te rem tõ, prob lé ma fel is me rõ és prob lé ma meg ol dó ké pes ség gel, együtt mû kö dé si és kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen - nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség tu dat tal és a szol gá la ti fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges fi zi kai-kon - di ci o ná lis ál la pot tal és ön vé del mi is me re tek kel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit jog tu do má nyi alap is me re tek (be ve ze tés az ál lam- és jog tu do mány ba, al kot mány jog); hu mán me nedzs ment alap is me re tek (pe da gó gia, pszi cho ló gia, szer ve zé si és ve - ze té si is me re tek, szá mí tás tech ni ka); tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek (eti ka, po li to ló gia, szo ci o ló gia); szak mai törzs anyag: kre dit ál ta lá nos igaz ga tá si mo dul (köz igaz ga tás szer ve ze te, a köz igaz ga tá si jog alap in téz mé nyei); bûn ügyi is me re tek mo dul (igaz ság ügyi, or vos- és el me kór tan, kri mi na lisz ti - ka, kri mi no ló gia); jog tu do má nyi is me re tek mo dul (bün te - tõ el já rá si jog, bün te tõ jog, köz igaz ga tá si jog, pol gá ri jog); ren dé sze ti kü lö nös is me re tek mo dul (fi zi kai-kon di ci o ná lis ké pes sé gek, ön vé del mi is me re tek, ve szély hely ze tek ke ze - lé se); nem zet kö zi és EU-jo gi mo dul (nem zet kö zi jog alap - jai, jog al ko tá si is me re tek, dip lo má ci ai jog, az EU tör té ne - te, szer ve ze te, kö zös sé gi jog rend); szak igaz ga tá si mo dul (igaz ga tás ren dé sze ti, köz le ke dés ren dé sze ti, köz rend vé - del mi, rend õri is me re tek); kom mu ni ká ci ós mo dul (kom - mu ni ká ció, re to ri ka, szak mai ide gen nyelv); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit bûn ügyi nyo mo zó, gaz da ság vé del mi nyo mo zó, pénz - ügyi nyo mo zó szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret - kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: Az ok le vél meg szer zé sé nek fel té te le 10 hét szak mai gya kor lat el vég zé se. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél,

56 56 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám vagy rend vé del mi szak nyel vi kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi - lag el is mert nyelv vizs ga szük sé ges. 2. IGAZGATÁSSZERVEZÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: igazgatásszervezõ 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: igaz ga tás szer ve zõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Pub lic Ad mi nist ra ti on Ma na ger 3. Kép zé si te rü let: jogi és igaz ga tá si 4. Kép zé si ág: igaz ga tá si 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit kre di tér ték: 50 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan igaz ga tás szer ve zõk kép zé se, akik a köz igaz ga tás mód szer ta ná nak, cél ja i nak és gya kor la ti tech ni ká já nak, to váb bá az ál lam tu do má nyok, a jog alap - jainak és a jog al ko tás, jog al kal ma zás mód sze re i nek, a jog - rend szer in téz mé nyei mû kö dé sé nek, gaz dál ko dá sá nak, va - la mint az igaz ga tás szer ve zés és a köz igaz ga tá si szer ve zõi te vé keny ség hez kap cso ló dó más tár sa da lom tu do má nyok alap ja i nak is me re té ben al kal ma sak igaz ga tá si fel ada tok meg ol dá sá ra, köz igaz ga tá si dön té sek elõ ké szí té sé re, vég - re haj tá sá ra, az ön kor mány za ti és más köz igaz ga tá si szer - vek mû kö dé sé nek szer ve zé sé re. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az igaz ga tás szer ve zõk ké pe - sek: köz pon ti és a he lyi igaz ga tás ban ko di fi ká ci ós és szer - ve zet igaz ga tá si fel ada tok el lá tá sá ra; ál lam igaz ga tá si, sza bály sér té si el já rás le foly ta tá sá ra; szer ve zõi, pro jekt me ne dzse ri fel ada tok el lá tá sá ra; köz igaz ga tá si in for ma ti kai és elekt ro ni kus kom mu ni - ká ci ós rend sze rek al kal ma zá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban az igaz ga tás szer ve zõk al kal - ma sak: köz szol gá la ti, hu mán po li ti kai fel ada tok el lá tá sá ra; költ ség ve té si szer vek gaz dál ko dá si, pénz ügyi fel ada - ta i nak el vég zé sé re; köz igaz ga tá si fel ügye le ti, el len õr zé si és ren dé sze ti fel ada tok el lá tá sá ra; az EU szer ve i nél igaz ga tásszer ve zõi fel ada tok el vég - zé sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség - tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit tár sa da lom tu do má nyi is me re tek (fi lo zó fia tör té net, szo - ci o ló gia, kom mu ni ká ció, köz po li ti ka); jog tu do má nyi alap is me re tek (ma gyar al kot mány jog, ci vi lisz ti ka); ki egé - szí tõ szak mai ala po zó is me re tek (lo gi ka, sta tisz ti ka, in for - ma ti ka); szak mai törzs anyag: kre dit igaz ga tás tör té ne ti mo dul (al kot mány- és köz igaz ga tás - tör té net); ál ta lá nos igaz ga tá si mo dul (a köz igaz ga tás alap - in téz mé nyei, köz igaz ga tá si jog, köz igaz ga tá si el já rás jog, he lyi ön kor mány za tok, köz igaz ga tá si bün te tõ jog); szak - igaz ga tá si mo dul (szo ci á lis, kul tu rá lis, gaz da sá gi, ren dé - sze ti igaz ga tás, köz igaz ga tá si ur ba nisz ti ka); pénz - ügyi-köz gaz da sá gi mo dul (ál lam ház tar tás tan, szám vi te li alap is me re tek, köz gaz da ság tan); köz szol gá la ti és mun ka - jo gi mo dul; köz igaz ga tá si me nedzs ment mo dul (köz igaz - ga tás szer ve zés és -ve ze tés, köz igaz ga tás tech no ló gia); EU is me re tek mo dul; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az ok le vél meg szer zé sé nek fel té te le 6 hét szak mai gya - kor lat el vég zé se. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges.

57 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: igaz ság ügyi igaz - ga tá si 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: igaz ság ügyi szer ve zõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Le gal Ad mi nist ra ti on Ma na ger 3. Kép zé si te rü let: jogi és igaz ga tá si 4. Kép zé si ág: igaz ga tá si 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan igaz ság ügyi szer ve zõk kép zé se, akik jogi, kü lö nö sen el já rás jo gi alap is me re te ik, a jogi in - for ma ti ka gya kor la ti és az igaz ság ügy szer ve ze té re és ügy - vi te lé re vo nat ko zó is me re te ik bir to ká ban al kal ma sak arra, hogy köz re mû köd je nek igaz ság ügyi dön té sek elõ ké szí té - sé ben és vég re haj tá sá ban, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az igaz ság ügyi szer ve zõk ké pe sek: igaz ság ügyi dön té sek elõ ké szí té sé re és vég re haj tá sá ra; ön ál ló igaz ság ügyi fel ada tok meg ol dá sá ra; az ál lam igaz ga tá si el já rás le foly ta tá sá hoz szük sé ges jog al kal ma zá si tech ni kák al kal ma zá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban az igaz ság ügyi szer ve zõk al - kal ma sak: igaz ság ügyi szer ve zõi-ve ze tõi fel ada tok el lá tá sá ra; az igaz ga tás és szer ve zés te rü le tén rend sze re zõ és át - te kin tõ ké pes ség bir to ká ban prob lé mák meg ol dá sá ra; szak igaz ga tá si te rü le te ken, ön kor mány za tok nál és más köz igaz ga tá si szer vek nél elõ ké szí tõ, vég re haj tó, ügy - vi te li fel ada tok el lá tá sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség - tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek (tár sa da lom el mé - le ti, po li ti ka el mé le ti, szo ci o ló gi ai, kom mu ni ká ci ós is me - re tek); jog tu do má nyi is me re tek (jogi alap is me re tek, al kot - mány jo gi, pol gá ri jogi, bün te tõ jo gi, az Eu ró pai Unió jogés in téz mény rend sze ré re vo nat ko zó is me re tek); ki egé szí tõ szak mai ala po zó is me re tek (sta tisz ti kai és in for ma ti kai is - me re tek); szak mai törzs anyag: kre dit igaz ga tás tör té ne ti mo dul (a mo dern ma gyar igaz ság - szol gál ta tás és a köz igaz ga tás tör té ne ti alap jai); szak igaz - ga tá si mo dul (a bí ró ság szer ve zet- és igaz ga tá si rend sze - re); pénz ügyi, köz gaz da sá gi mo dul (adó és pénz ügyi, köz - gaz da ság ta ni, a gaz da sá gi tár sa sá gok ra vo nat ko zó is me re - tek); köz szol gá la ti és mun ka jo gi mo dul; igaz ság ügyi el já - rás jo gi mo dul (pol gá ri pe res, nem pe res, bün te tõ el já rás jo - gi, bí ró sá gi ügy irat ke ze lé si is me re tek); dif fe ren ci ált szak - mai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az ok le vél meg szer zé sé nek fel té te le 40 óra szak mai gya kor lat el vég zé se. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 4. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: mun ka ügyi és tár - sa da lom biz to sí tá si igaz ga tá si 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: a) mun ka ügyi kap cso la tok ta nács - adó; b) tár sa da lom biz to sí tá si ta nács adó

58 58 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám vá laszt ha tó szak irá nyok: mun ka ügyi kap cso la tok, tár sa da lom biz to sí tá si igaz ga tá si a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) La - bour Re lat ions Co un sel lor, b) So ci al In su ran ce Co un sel lor 3. Kép zé si te rü let: jogi és igaz ga tá si 4. Kép zé si ág: igaz ga tá si 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér ték: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mun ka ügyi kap cso la tok kal és tár - sa da lom biz to sí tás sal össze füg gõ fel ada to kat el vég zõ szak em be rek kép zé se, akik jogi és szak mai is me re te ik bir - to ká ban al kal ma sak arra, hogy mun ka ügyi kap cso la tok ala kí tá sá ban és tár sa da lom biz to sí tá si ügyek in té zé sé ben köz re mû köd je nek, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me - re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a mun ka ügyi kap cso la tok ta - nács adó ké pes: kol lek tív tár gya lás fo lya ma tá nak elõ ké szí té sé re, ter - ve zé sé re; szak ér tõi, ta nács adói köz re mû kö dés re a kol lek tív szer zõ dés meg kö té sé ben; mun ka ügyi konf lik tu sok és vi ták fel is me ré sé re, vi ta - ren de zé si esz kö zök és el já rá sok ki vá lasz tá sá ra és al kal ma - zá sá ra; az ér dek egyez te tés fo lya ma tá nak, in téz mé nye i nek meg is me ré sé re; al kal mas: a vál la la tok, költ ség ve té si in téz mé nyek szint jén ér - dek egyez te té si fó ru mok ki ala kí tá sá ra, el já rá si sza bá lya i - nak ki dol go zá sá ra; a mun ka vál la lói, mun kál ta tói ér dek kép vi se le tek te - vé keny sé gé nek szer ve zé sé re; az ál lam mun ka ügyi kap cso la to kat sza bá lyo zó te vé - keny sé gé nek ter ve zé sé re, vég re haj tá sá ra; mun ka vé de lem, mun ka erõ pi a ci po li ti kák, fog lal koz - ta tás po li ti ka, a mun ka vál la lók és a mun kál ta tók ér dek kép - vi se le ti szer vei köz ti mun ka ügyi kap cso la tok rend jé nek meg ha tá ro zá sá ra és azok be tar tá sá nak el len õr zé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a tár sa da lom biz to sí tá si ta - nács adó ké pes: tár sa da lom biz to sí tá si, il let ve ma gán biz to sí tá si el lá tá - sok, va la mint egyéb szo ci á lis el lá tá sok meg ál la pí tá sá ra és fo lyó sí tá sá ra; egész ség ügyi szol gál ta tók nál mû köd te té si és fi nan - szí ro zá si fel ada tok el lá tá sá ra; in for ma ti kai rend sze rek fel hasz ná lá sá ra; al kal mas: a köz pon ti és he lyi tár sa da lom biz to sí tás ban, adó igaz - ga tá si szer vek nél, va la mint ma gán biz to sí tók nál igaz ga tá si fel ada tok el lá tá sá ra; költ ség ve té si szer vek, ma gán biz to sí tá si pénz tá rak, gaz dál ko dá si-pénz ügyi fel ada ta i nak el vég zé sé re; a tár sa da lom biz to sí tá si és ma gán biz to sí tá si rend szer el len õr zé sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség - tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me ret: kre dit tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek (po li ti kai in téz mé - nyek mû kö dé se, po li to ló gia, szo ci o ló gia, tár sa da lom tör té - net); jog tu do má nyi alap is me re tek (ál ta lá nos jogi is me re - tek, al kot mány tan, pol gá ri jogi és tár sa sá gi jogi is me re - tek); ki egé szí tõ szak mai ala po zó is me re tek (mun ka ügyi kap cso la tok, ve ze té si és szer ve zé si is me re tek, in for ma ti - ka, szá mí tás tech ni ka, sta tisz ti ka, de mog rá fia, szo ci ál po li - ti ka, ál ta lá nos és szak mai lé lek tan); szak mai törzs anyag: kre dit igaz ga tás tör té ne ti mo dul (mun ka ügyi kap cso la tok tár - sa da lom tör té ne te, szo ci á lis jog ki ala ku lá sa és alap jai); ál - ta lá nos igaz ga tá si mo dul (köz igaz ga tá si alap is me re tek, köz igaz ga tá si és mun ka ügyi igaz ga tá si el já rá si is me re tek, az EU alap in téz mé nyei és jog rend sze re); szak igaz ga tá si mo dul (mun ka ügyi, egész ség ügyi és szo ci á lis szak igaz ga - tás, fog lal koz ta tás po li ti ka); pénz ügyi-köz gaz da sá gi mo - dul (köz gaz da ság tan, pénz ügyi és adó jo gi is me re tek, szám vi tel, vál la lat-gaz da ság tan, költ ség ve té si gaz dál ko - dás); köz szol gá la ti és mun ka jo gi mo dul; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit mun ka ügyi kap cso la tok, tár sa da lom biz to sí tá si igaz ga - tá si szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: Az ok le vél meg szer zé sé nek fel té te le 4 hét szak mai gya - kor lat el vég zé se.

59 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 5. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: nem zet kö zi igaz - ga tá si 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szakképzettség: nemzetközi igazgatásszervezõ (a szakirány megjelölésével) vá laszt ha tó szak irá nyok: nem zet kö zi in téz mé nyi igaz ga tá si, nem zet kö zi vál la la tok igaz ga tá sa a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Interna - tional Ad mi nist ra ti on Ma na ger (with Spe ci a li za ti on in In - ter na ti o nal Ins ti tu ti ons, in In ter na ti o nal Com pa ni es) 3. Kép zé si te rü let: jogi és igaz ga tá si 4. Kép zé si ág: igaz ga tá si 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 50 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja olyan nem zet kö zi igaz ga tás szer ve zõk kép zé se, akik al kal ma sak a köz igaz ga tá si szer ve zet rend - szer ben, to váb bá a nem zet kö zi nagy vál la la to kon be lü li nem zet kö zi vo nat ko zá sú dön té sek elõ ké szí té sé re és vég re - haj tá sá ra, a köz igaz ga tá si szer vek és az ön kor mány za tok nem zet kö zi kap cso la ta i nak szer ve zé sé re, eu ró pai uni ós szer ve ze tek ben tör té nõ ügy in té zés re, köz igaz ga tás ban igaz ga tá si, szer ve zé si fel ada tok el lá tá sá ra, ha tó sá gi el já rá - sok le foly ta tá sá ra, kö zép ve ze tõi fel ada tok el vég zé sé re, to - váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nem zet kö zi igaz ga tás szer - ve zõk ké pe sek: igaz ga tá si, szer ve zé si fel ada tok el lá tá sá ra, ha tó sá gi el já rá sok le foly ta tá sá ra, kö zép ve ze tõi fel ada tok el vég zé - sé re; szer ve zõi, pro jekt me ne dzse ri fel ada tok el lá tá sá ra nem zet kö zi in téz mé nyek ben és nem zet kö zi nagy vál la la - tok nál. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nem zet kö zi igaz ga tás szer - ve zõk al kal ma sak: ma gas szin tû nyelv tu dás, tár gya lá si és kommuniká - ciós ké pes sé gek bir to ká ban a nem zet kö zi in téz mé nyek, az azok hoz kap cso ló dó bel föl di szer ve ze tek, nem zet kö zi nagy vál la la tok dön té se i nek elõ ké szí té sé re és vég re haj tá - sá ra; köz szol gá la ti, vál la la ti hu mán po li ti kai fel ada tok el lá - tá sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség - tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek (tár sa da lom el mé - le ti, po li ti ka el mé le ti, szo ci o ló gi ai is me re tek); jog tu do má - nyi is me re tek (jogi alap is me re tek, köz jo gi és ma gán jo gi is me re tek); ki egé szí tõ szak mai ala po zó is me re tek (köz - gaz da sá gi, szer ve zé si és ve ze té si, szá mí tás tech ni kai is me - re tek); szak mai törzs anyag: kre dit igaz ga tás tör té ne ti mo dul (al kot mány- és köz igaz ga tás - tör té net); ál ta lá nos igaz ga tá si mo dul (a köz igaz ga tás szer - ve ze te, a köz igaz ga tá si jog alap in téz mé nyei); szak igaz ga - tá si mo dul (a szak igaz ga tá sok rend sze re, kü lö nös te kin tet - tel a nem zet kö zi igaz ga tás ra); pénz ügyi jogi és pénz ügy ta - ni mo dul (bel föl di és nem zet kö zi adó jog, nem zet kö zi pénz ügyek, ál lam ház tar tás ta ni alap is me re tek); köz szol gá - la ti és mun ka jo gi mo dul; nem zet kö zi mo dul (nem zet kö zi köz jog alap in téz mé nyei, a dip lo má cia el mé le te és gya kor - la ta, nem zet kö zi ma gán jog, nem zet kö zi gaz da sá gi kap cso - la tok joga); eu ró pai uni ós mo dul (az EU tör té ne te, szer ve - ze te, EU köz jog és po li ti ka, uni ós ke res ke del mi jog); kom - mu ni ká ci ós mo dul (ide gen nyel vi is me re tek); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit nem zet kö zi in téz mé nyi igaz ga tá si, nem zet kö zi vál la la - tok igaz ga tá sa szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret - kö rök.

60 60 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 9. Szak mai gya kor lat: Az ok le vél meg szer zé sé nek fel té te le 6 hét szak mai gya - kor lat el vég zé se. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez két ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges, mely bõl az egyik jogi és köz igaz ga tá si (Pro fex) vagy köz gaz da sá gi (OECONOM) szak nyel vi nyelv vizs ga. 6. RENDÉSZETI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ren dé sze ti igaz ga - tá si 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: ren dé sze ti igaz ga tás szer ve zõ (meg - je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: biz ton sá gi, bün te tés-vég re - haj tá si, ha tár ren dé sze ti, igaz ga tás ren dé sze ti, ka taszt ró fa - vé del mi, köz le ke dés ren dé sze ti, köz rend vé del mi, vám- és jö ve dé ki igaz ga tá si a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Po li cy Ad mi nist ra ti on Ma na ger (with Spe ci a li za ti on in Se cu rity, Cor rec ti o nal Ser vi ces, Bor der Po li cy, Ad mi nist ra ti ve Po li - cy, Di sas ter Ma na ge ment, Traf fic Po li cy, Pub lic Or der Ma na ge ment, Cus tom Po li cy) 3. Kép zé si te rü let: jogi és igaz ga tá si 4. Kép zé si ág: igaz ga tá si 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér ték: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 37 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 12 kre dit kre di tér ték: 108 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja olyan ren dé sze ti igaz ga tás szer ve zõk kép zé se, akik rend vé del mi szer vek nél és a ci vil biz ton sá gi szfé rá ban irá nyí tói, ve ze tõi fel ada tok el lá tá sá ra al kal ma - sak, is me rik a ren dé sze ti igaz ga tás ban al kal ma zott el ve - ket, el já rá so kat és esz kö zö ket, azo no sul ni tud nak a szer ve - zet el vá rá sa i val, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re - tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ren dé sze ti igaz ga tás szer - ve zõ ké pes: a köz igaz ga tá si rend szer szem lé let is me re té ben ren - dé szet igaz ga tá si te vé keny ség el lá tá sá ra; a ren dé sze ti igaz ga tás alap fo gal ma i nak és alap el ve i - nek gya kor la ti al kal ma zá sá ra; a rend vé del mi szer vek ci vil biz ton sá gi szfé ra fel épí - té sé nek, mû kö dé sé nek és mun ka mód sze re i nek is me re té - ben szol gá la ti fel ada ta i nak ered mé nyes el lá tá sá ra; a hu mán erõ for rás-gaz dál ko dás és a gaz dál ko dás alap el ve i nek gya kor la ti meg va ló sí tá sá ra; a ha zai és a nem zet kö zi ren dé sze ti együtt mû kö dés - ben való rész vé tel re; az in for ma ti kai és a spe ci á lis tech ni kai esz kö zök al - kal ma zá sá ra; a rend vé del mi szer vek és a ci vil biz ton sá gi szer ve ze - tek spe ci á lis szak mai, er köl csi el vá rá sa i nak és fi zi kai kö - ve tel mé nye i nek tel je sí té sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ren dé sze ti igaz ga tás szer - ve zõ al kal mas: a ren dé sze ti igaz ga tás te rü le tén ha tó sá gi jo gal kal ma - zói és szol gál ta tói te vé keny ség el lá tá sá ra; a ren dé sze ti igaz ga tás te rü le tén ve ze tõi fel ada tok ter - ve zé sé re, szer ve zé sé re és vég zé sé re, he lyi és azo nos jog ál - lá sú szer vek ren dé sze ti szol gá la ti te vé keny sé gé nek és mû - kö dé sé nek ve ze té sé re; a ci vil biz ton sá gi szer ve ze tek te vé keny sé gé nek meg - szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, kö zép ve ze tõi, il let ve a meg fe - le lõ szak mai gya kor lat meg szer zé sét köve tõen fel sõbb ve - ze tõi mun ka kö rök be töl té sé re. Szak irá nyú spe ci fi kus kom pe ten ci ák: a biz ton sá gi szak irá nyon vég zett hall ga tók el sõ sor - ban vál lal ko zá sok ke re té ben a ter mé szet vé del mi õr ség szer ve ze te i nél, a fegy ve res biz ton sá gi õr ség, il let ve a köz - te rü let-fel ügye let egyes be osz tá sa i ban al kal ma sak jogi, biz ton sá gi, õr zés vé del mi, gaz dál ko dá si és hu mán erõ-gaz - dál ko dá si is me re tek bir to ká ban ve ze tõi fel ada tok el lá tá sá - ra és át fo gó is me re tek kel ren del kez nek jog ál lá suk ról, esz - köz rend sze rük rõl, le he tõ sé ge ik rõl és mind ezek tör vényes kor lá ta i ról; a bün te tés-vég re haj tá si szak irá nyon vég zett hall ga tó bir to ká ban van azok nak a bün te tés-vég re haj tá si jogi, biz - ton sá gi, pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai, gaz dál ko dá si és más szak is me re tek nek, me lyek al kal mas sá te szik spe ci á lis szol gá la ti, õr zés vé del mi, igaz ga tá si és ne ve lé si fel ada tok el lá tá sá ra;

61 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 61 a ha tár ren dé sze ti szak irá nyon vég zett hall ga tó ké pes a he lyi és te rü le ti szer vek nél szak mai mun ka kö rök be töl té - sé re, és azok ban az in teg rált ha tár el len õr zé si, bûn ügyi fel - de rí tõ, ha tár ren dé sze ti igaz ga tá si és más szak mai fel ada - tok el lá tá sá ra; az igaz ga tás ren dé sze ti szak irá nyon vég zett hall ga tó át fo gó igaz ga tás ren dé sze ti is me re tek kel ren del ke zik és ké pes a sza bály sér té si, az ide gen ren dé sze ti, me ne kült ügyi és más ren dé sze ti el já rá sok ön ál ló vég zé sé re; a ka taszt ró fa vé del mi szak irá nyon vég zett hall ga tó is - me ri a tûz vé de lem, a pol gá ri vé de lem, a ka taszt ró fák el le ni vé de ke zés és a meg elõ zés ál ta lá nos el ve it, a ka taszt ró fa vé - del mi szer ve ze tek fel épí té sét és mû kö dé sét, a ve szély hely - ze tek ke ze lé sé nek és a ka taszt ró fák kö vet kez mé nyei fel - szá mo lá sá nak rend jét; a köz le ke dés ren dé sze ti szak irá nyon vég zett hall ga tó ké pes a spe ci á lis köz le ke dé si jogi, for ga lom el len õr zé si, -irá nyí tá si és -szer ve zé si is me re tek al kal ma zá sá ra, va la - mint a bal ese ti hely szí ne lés vég zé sé re és irá nyí tá sá ra; a köz rend vé del mi szak irá nyon vég zett hall ga tó ké pes a köz rend vé de lem ál ta lá nos el ve i nek, va la mint a szak te rü - let erõ i nek és esz kö ze i nek al kal ma zá sá ra, to váb bá a rend - õri csa pat erõ te vé keny sé gé nek szer ve zé sé re és ve ze té sé re, a kü lön le ges hely ze tek ke ze lé sé re; a vám- és jö ve dé ki igaz ga tá si szak irá nyon vég zett hall ga tó is me ri a spe ci á lis vám po li ti kai, vám- és vám eljá - rásjogi, ke res ke del mi vám ta ri fa, va la mint jö ve dé ki adó - jogi sza bá lyo kat, és ké pes a ha tás kö ré be utalt fel ada tok ön álló vég zé sé re, il let ve a fel adat-vég re haj tás ter ve zé sé re és szer ve zé sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek kap cso lat te rem tõ, prob lé ma fel is me rõ és prob lé ma meg ol dó ké pes ség gel, együtt mû kö dé si és kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen - nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség tu dat tal és a szol gá la ti fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges fi zi kai-kon - di ci o ná lis ál la pot tal és ön vé del mi is me re tek kel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit jog tu do má nyi alap is me re tek (be ve ze tés az ál lam- és jog tu do mány ba, al kot mány jog); hu mán me nedzs ment alap is me re tek (pe da gó gia, pszi cho ló gia, szer ve zé si és ve - ze té si is me re tek, szá mí tás tech ni ka); tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek (eti ka, po li to ló gia, szo ci o ló gia); szak mai törzs anyag: kre dit ál ta lá nos igaz ga tá si mo dul (köz igaz ga tás szer ve ze te, a köz igaz ga tá si jog alap in téz mé nyei); bûn ügyi is me re tek mo dul (igaz ság ügyi, or vos- és el me kór tan, kri mi na lisz ti - ka, kri mi no ló gia); jog tu do má nyi is me re tek mo dul (bün te - tõ el já rá si jog, bün te tõ jog, köz igaz ga tá si jog, pol gá ri jog); ren dé sze ti kü lö nös is me re tek mo dul (fi zi kai-kon di ci o ná lis ké pes sé gek, ön vé del mi is me re tek, ve szély hely ze tek ke ze - lé se); nem zet kö zi és EU-jo gi mo dul (nem zet kö zi jog alap - jai, jog al ko tá si is me re tek, dip lo má ci ai jog, az EU tör té ne - te, szer ve ze te, kö zös sé gi jog rend); szak igaz ga tá si mo dul (igaz ga tás ren dé sze ti, köz le ke dés ren dé sze ti, köz rend vé - del mi, rend õri is me re tek); kom mu ni ká ci ós mo dul (kom - mu ni ká ció, re to ri ka, szak mai ide gen nyelv); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit biz ton sá gi, bün te tés-vég re haj tá si, ha tár ren dé sze ti, igaz - ga tás ren dé sze ti, ka taszt ró fa vé del mi, köz le ke dés ren dé sze - ti, köz rend vé del mi, vám- és jö ve dé ki igaz ga tá si szak irá - nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: Az ok le vél meg szer zé sé nek fel té te le 10 hét szak mai gya kor lat el vég zé se. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél, vagy rend vé del mi szak nyel vi kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi - lag el is mert nyelv vizs ga szük sé ges. VI. NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET 1. BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: biz ton ság- és vé - de lem po li ti kai alap szak 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: biz ton ság- és vé de lem po li ti kai szak - referens a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Se cu rity and De fen ce Po li cy Of fi cer 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. Kép zé si ág: vé del mi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit

62 62 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám kre di tér ték: 90 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan spe ci á lis tu dás sal ren del ke zõ biz - ton ság- és vé de lem po li ti kai szak re fe ren sek kép zé se, akik az alap fo ko zat és szak kép zett sé gük bir to ká ban el lát hat ják a vé del mi szek tor szer ve ze te i nek mû köd te té sét, a köz pon ti és a he lyi köz igaz ga tá si in téz mé nyek ben be tölt het nek ilyen jel le gû mun ka kört. A kép zés nek to váb bi cél ja a Ma gyar Köz tár sa ság re gi o - ná lis, me gyei szin tû, il let ve he lyi szer ve ze te i nek a pol gá ri vé de lem, a ka taszt ró fa vé de lem, a kör nye zet biz ton ság rész ben a nem zet kö zi együtt mû kö dés hez kap cso ló dó gya kor la ti jel le gû fel ada ta i ra al kal mas tu dás sal és kész - ség gel ren del ke zõ szak em be rek ki bo csá tá sa, va la mint, hogy az alap fo ko zat tal ren del ke zõk kel lõ is me ret tel ren - del kez ze nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá - sá hoz. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz alap szak szem pont já ból fon tos kom pe ten ci ák: a vé del mi szer ve ze tek sa já tos sá ga i nak meg fe le lõ kor sze rû, a mo dern de mok rá ci át és jo gál la mi sá got tük rö zõ tár sa da lom- és ter mé szet tu do má nyi is me re tek al kal ma zá - sá nak ké pes sé ge; a ve ze tés- és szer ve zés el mé let, az in for ma ti kai is me - re tek és a me nedzs ment mo dern kö ve tel mé nyei al kal ma - zá sá nak ké pes sé ge; a szak mai kom pe ten cia meg ala po zá sá hoz szük sé ges szak tu do má nyi is me re tek al kal ma zá sá nak ké pes sé ge. Alap fo ko zat bir to ká ban a biz ton ság- és vé de lem po li ti - kai szak re fe ren sek a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a biz ton ság- és vé de lem po li ti ka te rü le tén je lent ke zõ szak mai kér dé sek elem zé sé re, ér té ke lé sé re; a szak te rü le ten a szer ve ze ti fel té te lek meg te rem té sé - re, a szer ve zé si fel ada tok el lá tá sá ra; a nem zet kö zi szer ve ze tek konf lik tus- és vál ság ke ze lõ te vé keny sé gé ben ha té kony sze rep vál la lás ra; a szak re fe ren si te vé keny ség hez ma gas szin tû írás be li és szó be li kom mu ni ká ci ó ra. Alap fo ko zat bir to ká ban a biz ton ság- és vé de lem po li ti - kai szak re fe ren sek a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: a Ma gyar Köz tár sa ság biz ton ság- és vé de lem po li ti - ká já nak meg va ló su lá sa ér de ké ben vé del mi igaz ga tá si fel - ada tok el lá tá sá ra; a pol gá ri vé de lem re gi o ná lis és or szá gos szin tû szer - ve ze te i ben mun ka kö rök be töl té sé re; a vé del mi ter ve zés és a fegy ve res erõk ál lam igaz ga tá - si, köz igaz ga tá si és vé del mi igaz ga tá si fel ada ta i nak vég re - haj tá sá ra; ma gas szin tû ide gen nyel vi is me re tek bir to ká ban a Ma gyar Köz tár sa ság és a Ma gyar Hon véd ség nem zet kö zi vé del mi és vál ság ke ze lõ fel ada ta i nak el lá tá sá ra; meg fe le lõ szak mai gya kor lat meg szer zé sét köve tõen a nem zet kö zi szer ve ze tek ben (NATO, EU) elõ adói fel ada - tok vég re haj tá sá ra, a biz ton sá gi és vé del mi kér dé sek kel össze füg gõ mun ka kö rök be töl té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit po li ti ka el mé let, po li ti ka tör té net, ma gyar kül po li ti ka tör té ne te, jogi is me re tek, fi lo zó fia és kul túr tör té net, köz - gaz da ság tan, szo ci o ló gia, in for ma ti ka, kör nye zet vé de lem, pe da gó gia, köz kap cso la tok, föld raj zi is me re tek, had tu do - má nyi alap is me re tek, had tör té ne lem, ha di tech ni kai is me - re tek, ka to nai pszi cho ló gia; szak mai törzs anyag: kre dit stra té gia, nem zet kö zi kap cso la tok el mé le te, fegy ver ke - zés és fegy ver zet el len õr zés, bé ke mû ve le tek, vé del mi szer - ve ze tek pol gá ri vé de lem, nem ze ti és nem zet kö zi biz ton - ság, glo bá lis biz ton sá gi ki hí vá sok, biz ton ság po li ti ka, ve - ze tés- és szer ve zés el mé let, nem zet kö zi in téz mé nyek, a kör nye zõ or szá gok ka to nai stra té gi á ja, a biz ton ság ge og rá - fi ai alap jai, dip lo má cia tör té net, Eu ró pa-ta nul má nyok, rend vé del mi is me re tek, a ma gyar biz ton ság po li ti ka ak tu á - lis prob lé mái. 9. Szak mai gya kor lat: A nap pa li sza kos hall ga tók a gya kor la tot az elsõ és a má so dik tan év után vég zik, éven te át la go san 4 5 hét (össze sen 8 10 hét) idõ tar tam ban. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az ok le vél ki adá sá nak fel té te le leg alább egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú, C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél. 2. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI NEVELÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: bün te tés-vég re - haj tá si ne ve lõ 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: bün te tés-vég re haj tá si ne ve lõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Cor rec ti - o nal Ser vi ces Edu ca tor 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai

63 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kép zé si ág: vé del mi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja: bün te tés-vég re haj tá si ne ve lõk kép zé se, akik is me rik azo kat a spe ci á lis in téz mé nyi sa já tos sá go kat, ame lyek ben a bün te tet tek re szo ci a li zá ci ó ja fo lyik. A kép - zés ered mé nye ként a je löl tek meg szer zik az eh hez szük sé - ges alap ve tõ szo ci o ló gi ai, pszi cho ló gi ai, pe da gó gi ai, jogi is me re te ket, to váb bá azon is me re te ket, amely alap ján ta - nul má nya i kat a kép zés má so dik cik lu sá ban foly tat hat ják. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz alap szak szem pont já ból fon tos kom pe ten ci ái: a vé del mi szer ve ze tek sa já tos sá ga i nak meg fe le lõ kor sze rû, a mo dern de mok rá ci át és jo gál la mi sá got tük rö zõ tár sa da lom- és ter mé szet tu do má nyi is me re tek al kal ma zá - sá nak ké pes sé ge; a ve ze tés- és szer ve zés el mé let, az in for ma ti kai is me - re tek és a me nedzs ment mo dern kö ve tel mé nyei al kal ma - zá sá nak ké pes sé ge; a szak mai kom pe ten cia meg ala po zá sá hoz szük sé ges szak tu do má nyi is me re tek al kal ma zá sá nak ké pes sé ge. Alap fo ko zat bir to ká ban a bün te tés-vég re haj tá si ne ve lõk a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a de vi áns sze mé lyi ség fej lõ dés nek és élet kor be li sa já - tos sá gok nak meg fe le lõ re szo ci a li zá ci ós mód szer együt tes meg vá lasz tá sá ra; a tár sa dal mi vissza il lesz té si fo lya mat sze mély re sza - bott meg ter ve zé sé re, meg szer ve zé sé re, elõ se gí té sé re; szak te rü le tü kön olyan a szer ve zet fej lesz tést érin - tõ ja vas la tok té te lé re, amely hoz zá já rul a zárt in téz mé nyi re szo ci a li zá ci ós fo lya mat és ne ve lé si kör nye zet ha té ko - nyab bá té te lé re, va la mint az utó gon do zást vég zõk kel való ered mé nyes együtt mû kö dés re. Alap fo ko zat bir to ká ban a bün te tés-vég re haj tá si ne ve lõk a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma - sak: bün te tés-vég re haj tá si in téz mé nyek ben fo lyó ne ve lõi szak te vé keny ség vég zé sé re; a de vi áns fi a ta lok ja ví tó ne ve lé sé vel fog lal ko zó in té - ze ti ne ve lõi fel ada tok el lá tá sá ra; resztoratív nevelési programban nevelõi tevékenyégre; a párt fo gó-ne ve lõi te vé keny ség ben tör té nõ együtt - mû kö dõ rész vé tel re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit in for ma ti ka, pe da gó gia, pszi cho ló gia, szo ci o ló gia, ve - ze tés- és szer ve zet el mé let (ma na ge ment is me re tek), EU is - me re tek, kör nye zet vé de lem, mi nõ ség ügyi is me re tek, biz - ton ság- és vé de lem po li ti ka, fi lo zó fia, kom mu ni ká ció kul - tú ra, jogi alap is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit bün te tõ jo gi, bün te tõ vég re haj tá si jogi is me re tek, de - viáns vi sel ke dés pszi cho ló gi á ja, de vi áns vi sel ke dés szo ci - o ló gi á ja, tár sa dal mi be il lesz ke dés kér dé sei, szo ci ál pe da - gó gia, egész ség pe da gó gia, fej lõ dés- és sze mé lyi ség-lé lek - tan, pszi cho pa to ló gi ai is me re tek, drog is me ret, ön dest ruk - ció meg elõ zé si is me ret, egyé ni fej lesz té si mód sze rek, cso - por tos fej lesz té si mód sze rek, ha té kony konf lik tus ke ze lé si mód sze rek; va la mint to váb bi az in téz mény sa já tos sá ga i - nak meg fe le lõ sze mé lyi ség fej lesz té si mód szer együt te sek gya kor la ti ok ta tá sa. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma 240 óra (leg alább 8, leg fel jebb 12 hét). 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az ok le vél ki adá sá nak fel té te le leg alább egy ide gen nyelv bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs - ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél. 3. HATÁRRENDÉSZETI ÉS -VÉDELMI VEZETÕI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ha tár ren dé sze ti és -vé del mi ve ze tõi 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ha tár ren dé sze ti és -vé del mi ve ze tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Bor der Po li cing Of fi cer 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. Kép zé si ág: vé del mi

64 64 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 45 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja: olyan ha tár ren dé sze ti és -vé del mi ve ze - tõk kép zé se, akik ké pe sek a meg szer zett is me re te ik bir to - ká ban a rend vé del mi és ha tár vé del mi igaz ga tás ban a vég - zett sé gük nek meg fe le lõ be osz tá sok ban ha té ko nyan dol - goz ni, az alá ren delt sé gük be tar to zó szer ve ze te ket ve zet ni, szük ség sze rint szak irá nyí tá si fel ada to kat el lát ni. Az alap - fo ko zat tal ren del ke zõk kel lõ is me ret tel ren del kez ze nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz alap szak szem pont já ból fon tos kom pe ten ci ái: a vé del mi szer ve ze tek sa já tos sá ga i nak meg fe le lõ kor sze rû, a mo dern de mok rá ci át és jo gál la mi sá got tük rö zõ tár sa da lom- és ter mé szet tu do má nyi is me re tek al kal ma zá - sá nak ké pes sé ge; a ve ze tés- és szer ve zés el mé let, az in for ma ti kai is me - re tek és a me nedzs ment mo dern kö ve tel mé nyei al kal ma - zá sá nak ké pes sé ge; a szak mai kom pe ten cia meg ala po zá sá hoz szük sé ges szak tu do má nyi is me re tek al kal ma zá sá nak ké pes sé ge. Alap fo ko zat bir to ká ban a ha tár ren dé sze ti és -vé del mi ve ze tõk a szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a tré ning rend sze rû gya kor la ti fel ké szí tés ered mé nye - ként, prob lé ma meg ol dó konf lik tus ke ze lõ ké pes ség bir to - ká ban az ál ta luk ve ze tett szer ve ze tet irá nyí ta ni, figye - lembe véve a ko ope ra tív ve ze tés, az együtt mû kö dés és a csa pat épí tés kö ve tel mé nye it; az egy sé ges eu ró pai szö vet sé gi rend szer ben a ren dé - sze ti és ka to nai ve ze tõk ré szé re elõ írt fel té te lek nek meg fe - lel ni és fel ada ta i kat e rend szer ke re tei kö zött el lát ni. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit in for ma ti ka, szo ci o ló gia, pe da gó gia, pszi cho ló gia, in - téz ke dés pszi cho ló gia, ve ze tés- és szer ve zés el mé let, mi - nõ ség ügy, köz gaz da ság tan, EU is me re tek, kör nye zet vé de - lem, fi lo zó fia és kul túr tör té net, köz szol gá la ti eti ka, po li ti - ka el mé let, ala po zó fi zi kai fel ké szü lés, úszás-ví zi ki kép - zés, test ne ve lés-ön vé de lem; szak mai törzs anyag: kre dit be ve ze tés a jog tu do mány ba, had tör té ne lem és a ha tár - õri zet tör té ne te, ha tár ren dé sze ti tech ni ka, a ha tár ren dé szet el vei és ve ze té se, al kot mány jog, köz igaz ga tá si jog, nem - zet kö zi jog, bün te tõ és bün te tõ el já rás jog, ha tár õr in for ma - ti ka, ha tár õr sé gi ve ze tés-szer ve zés el mé le te, ha tár õr sé gi hu mán is me re tek, ha tár õr lo gisz ti ka, ha tár õr bûn ügyi és fel de rí tõ te vé keny sé gé nek el vei és ve ze té se, biz ton ság po - li ti ka, tér ké pész in for ma ti ka, tér ké pé sze ti is me re tek, lö vé - sze ti fel ké szí tés; dif fe ren ci ált szak mai anyag: kre dit ha tár ren dé sze ti ve ze tõi és ha tár ren dé sze ti tech ni kai ve - ze tõi szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az ok le vél ki adá sá nak fel té te le leg alább egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv vizs - ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél. 4. NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: nem zet biz ton sá gi 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: nem zet biz ton sá gi szak ér tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Na ti o nal Security Officer 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. Kép zé si ág: vé del mi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték:

65 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 65 mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja nem zet biz ton sá gi szak ér tõk kép zé se a spe ci á lis ren del te té sû nem zet biz ton sá gi szol gá la tok, va la - mint más meg ren de lõk szá má ra, akik kor sze rû ál ta lá nos és szak tu do má nyi, el mé le ti és gya kor la ti is me re tek kel, to - váb bá nem zet biz ton sá gi szak mai, szak tech ni kai, jogi, kri - mi no ló gi ai, kri mi na lisz ti kai, pszi cho ló gi ai, in for ma ti kai, biz ton ság po li ti kai és ide gen nyel vi szak nyel vi is me re tek - kel ren del kez nek, to váb bá kel lõ is me ret tel a kép zés má so - dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz alap szak szem pont já ból fon tos kom pe ten ci ái: a vé del mi szer ve ze tek sa já tos sá ga i nak meg fe le lõ kor sze rû, a mo dern de mok rá ci át és jo gál la mi sá got tük rö zõ tár sa da lom- és ter mé szet tu do má nyi is me re tek al kal ma zá - sá nak ké pes sé ge; a ve ze tés- és szer ve zés el mé let, az in for ma ti kai is me - re tek és a me nedzs ment mo dern kö ve tel mé nyei al kal ma - zá sá nak ké pes sé ge; a szak mai kom pe ten cia meg ala po zá sá hoz szük sé ges szak tu do má nyi is me re tek al kal ma zá sá nak ké pes sé ge. Alap fo ko zat bir to ká ban a nem zet biz ton sá gi szak ér tõk a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a biz ton sá gi hely ze tet, a ve szély for rá so kat, koc ká za ti té nye zõ ket, a szak mai te vé keny ség cél ját, kö rül mé nye it a maga konk rét sá gá ban, össze tett sé gé ben ér té kel ni, az ered - mé nyes szak mai te vé keny ség hez a ren del ke zés re álló hu - mán for rá so kat, tit kos szol gá la ti esz kö zö ket-mód sze re ket szak sze rû en al kal maz ni); a nem zet biz ton sá gi fel ada tok ban az elõ írt al go rit mu - sok sze rin ti te vé keny ség re, a nem stan dar di zált hely ze tek - ben a gyors és kö rül te kin tõ ér té ke lés re, dön téselõ ké szí té - sé re és a dön tés meg ho zá sá ra); a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok he lyé nek, sze re pé - nek, funk ci ó i nak, a nem zet biz ton sá gi te vé keny ség re vo - nat ko zó jog sza bá lyi ren del ke zé sek ér tel me zé sé re; a nem zet biz ton sá gi te vé keny ség ti pi kus és sa já tos esz kö ze i nek és mód sze re i nek al kal ma zá sát meg ter vez ni, meg szer vez ni és a szak mai fel ada to kat vég re haj ta ni; a szak mai te vé keny ség vég zé sét szol gá ló, se gí tõ kül - sõ (nyílt és nem nyílt) in for má ci ós for rá sok, adat bá zi sok, adat tá rak, nyil ván tar tá sok hoz zá fé ré si és adat ké ré si ke ze - lé sé re; a nyílt és tit kos for rás ból be szer zett in for má ci ók elem zé sé re, fel dol go zá sá ra, hasz no sí tá sá ra, egye di és össze tett szak mai kér dé sek komp lex ér té ke lé sé re; a sze mé lyi ség ha té kony meg is me ré sé re, a bi zal mon ala pu ló együtt mû kö dé si vi szony ki ala kí tá sá ra, és a kom - mu ni ká ci ós tech ni kák hely zet hez iga zí tá sá ra, a szak mai is - me re tek át adá sá ra, az ön mû ve lés re, szak mai tu dás fo lya - ma tos fej lesz té sé re; a fel adat nak meg fe le lõ ma ga tar tás- és vi sel ke dés for - mák al kal ma zá sá ra. Alapfokozat birtokában a nemzetbiztonsági szakértõk a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: a ha tás kör be utalt bûn cse lek mé nyek el kö ve té si ma - ga tar tá sa i nak fel is me ré sé re, va la mint a fel de rí tés sel kap - cso la tos gya kor la ti te vé keny sé gek vég zé sé re; a sze mély- és ipar biz ton sá gi el len õr zés gya kor la ti fel ada ta i nak vég re haj tá sá ra; a nem zet biz ton sá gi szak mai fel ada tok vég re haj tá sá - ban a nem zet kö zi kom mu ni ká ci ó ra és együtt mû kö dés re, va la mint a szak mai te vé keny ség so rán a ha zai nem zet biz - ton sá gi szol gá la tok, il let ve rend vé del mi szer vek mun ka - tár sa i val ha té kony együtt mû kö dés re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit biztonságpolitika, politikaelmélet, vezetés- és szervezéselmélet, informatika, jogtudományi ismeretek, közgazdaságtani ismeretek, környezetvédelem, szociológia, pedagó - gia, pszichológia, filozófia, haditechnikai ismeretek, rendvédelmi ismeretek, hadtörténelem, hadtudományi ismeretek; szak mai törzs anyag: kre dit kri mi no ló gia, kri mi na lisz ti ka, a tit kos szol gá la tok tör té - ne te, szak ági jog, ide gen tit kos szol gá la tok, nem zet biz ton - sá gi szak is me re tek, HUMINT és tech ni kai adat szer zé si is - me re tek, in for má ci ók elem zé se, ér té ke lé se és vé del me, al - kal ma zott pszi cho ló gia, szo ci ál pszi cho ló gia. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a nem - zet biz ton sá gi alap kép zés ben leg alább 10 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez leg alább egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv vizs - ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 5. VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: védelmi igazgatási 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc)

66 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám szak kép zett ség: vé del mi igaz ga tá si szer ve zõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: De fen se Ad mi nist ra ti on Of fi cer 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. Kép zé si ág: vé del mi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre dit: 10 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik kor - sze rû ál ta lá nos és szak mai is me re te ik, va la mint ka to nai, rend vé del mi, ka taszt ró fa vé del mi, igaz ga tá si és gaz da sá gi fel ké szült sé gük alap ján ké pe sek a Ma gyar Hon véd ség, a rend vé del mi és ka taszt ró fa vé del mi szer ve ze tek ál lo má - nyá ban, il let ve az ön kor mány za tok szer ve ze te i ben vé del - mi szak fel ada tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, to váb bá az alap kép zés ben meg szer zett is me re tek és kész - sé gek bir to ká ban a ta nul má nyok mes ter kép zés ben tör té nõ foly ta tá sá ra. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz alap szak szem pont já ból fon tos kom pe ten ci ái: a vé del mi szer ve ze tek sa já tos sá ga i nak meg fe le lõ kor sze rû, a mo dern de mok rá ci át és jo gál la mi sá got tük rö zõ tár sa da lom- és ter mé szet tu do má nyi is me re tek al kal ma zá - sá nak ké pes sé ge; a ve ze tés- és szer ve zés el mé let, az in for ma ti kai is me - re tek és a me nedzs ment mo dern kö ve tel mé nyei al kal ma - zá sá nak ké pes sé ge; a szak mai kom pe ten cia meg ala po zá sá hoz szük sé ges szak tu do má nyi is me re tek al kal ma zá sá nak ké pes sé ge. Az alap fo ko zat bir to ká ban a vé del mi igaz ga tá si szer ve - zõk is me rik: a vé de lem igaz ga tás te rü le tén je lent ke zõ spe ci á lis szak mai kér dé sek elem zé sé nek, ér té ke lé sé nek el ve it és mód sze re it; a vé del mi igaz ga tás rend sze rét, szer ve ze te it, az igaz - ga tás alap fo gal ma it, fõbb össze füg gé se it és jogi sza bá lyo - zá sát; a vé del mi szer ve ze tek ren del te té sét, fel épí té sét, mû - kö dé sük alap el ve it; az ön kor mány za tok és a köz igaz ga tás vé de lem mel kap cso la tos fel ada ta it, a rend kí vü li hely zet ben meg ol dan - dó fel ada to kat; a ka taszt ró fa vé de lem jogi sza bá lyo zá sát, szerveze - teit, azok al kal ma zá sá nak rend jét; a Ma gyar Hon véd ség és a rend vé del mi szer vek sze - mé lyi biz to sí tá sá nak for má it és mód sze re it, a hu mán erõ - for rás-gaz dál ko dás sza bá lyo zá sát és rend jét; a fel ada tok vég re haj tá sá hoz szük sé ges in for ma ti kai és kom mu ni ká ci ós rend sze re ket. Az alap fo ko zat bir to ká ban a vé del mi igaz ga tá si szer ve - zõk ké pe sek, il let ve al kal ma sak: a Ma gyar Hon véd ség, a rend vé del mi szer ve ze tek, a köz igaz ga tás és az ön kor mány za tok szer ve ze te i ben szak - kép zett sé gük nek meg fe le lõ mun ka kör be töl té sé re; az ön kor mány za tok vé del mi fel ada ta i nak ter ve zé sé - re, szer ve zé sé re és rész fel ada tok irá nyí tá sá ra; föld raj zi tér sé gek, gaz da sá gi szer ve ze tek, üze mek, erõ mû vek ka taszt ró fa vé del mé nek meg ter ve zé sé re, meg - szer ve zé sé re és a ka taszt ró fa vé de lem rész fel ada ta i nak irá - nyí tá sá ra; a Ma gyar Hon véd ség és más vé del mi szer ve ze tek sze mé lyi biz to sí tá sá nak szer ve zé sé re és rész fel ada ta i nak irá nyí tá sá ra, a hu mán erõ for rás-gaz dál ko dás fel ada ta i nak vég re haj tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia és kul túr tör té net, po li ti ka el mé let, jogi is me re - tek, köz gaz da ság tan, pszi cho ló gia, ve ze tés- és szer ve zés - el mé let, in for ma ti ka, pe da gó gia, test ne ve lés, ma te ma ti ka, ké mia, szo ci o ló gia, eu ró pai uni ós is me re tek, kör nye zet vé - de lem, ve ze tõi tré ning, biz ton ság po li ti ka, rend vé del mi is - me re tek, or szág vé de lem; szak mai törzs anyag: kre dit hadijog, hadtörténelem, védelmi humánerõforrás-szervezés, védelem-gazdaságtan, információs mûveletek, érdekvédelem, alkotmányjog, védelmi igazgatás, munkajog, veszélyes anyagok kárelhárítása, katasztrófavédelem, polgári védelem, tûzvédelem, közigazgatási jog, büntetõjog, adatvédelmi ismeretek, munkavédelem, civil-katonai kapcsolatok, marketing és PR ismeretek; differenciált szakmai ismeretek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat az alap fo ko zat meg szer zé sé nek kri té ri um-fel té te le ként ka to nai, ön kor mány za ti, ka taszt - ró fa vé del mi vagy más igaz ga tá si szer ve zet nél vég zett gya - kor lat, amely nek idõ tar ta ma leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez leg alább egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv vizs -

67 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 67 ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 6. KATONAI VEZETÕI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ka to nai ve ze tõi 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ka to nai ve ze tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mi li ta ry Officer 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. Kép zé si ág: ka to nai 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 54 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 55 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 11 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ka to nai ve ze tõk kép zé se, akik a meg szer zett ka to nai, szak mai, ve ze tõi is mer tek bir to ká ban ké pe sek a hon vé del mi szer vek te rü le tén al egy sé ge ket ve - zet ni, irá nyí ta ni, az alap fo ko zat bir to ká ban hon vé del mi szak kép zett sé gük nek meg fe le lõ be osz tás be töl té sé re, to - váb bá kel lõ is me ret tel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz alap szak szem pont já ból fon tos kom pe ten ci ák: a szak tu do má nyos és kor sze rû in for má ci ós és ha di - tech ni kai is me re tek; a fi zi kai, a pszi chi kai, a mo rá lis fel ada tok ra össz pon - to sí tó szak mai, pe da gó gi ai, ve ze tés el mé le ti is me re tek; az alá ren delt ka to nai szer ve zet mû kö dé sé nek bo nyo - lult hely ze tek ben tör té nõ ered mé nyes biz to sí tá sá hoz szük - sé ges is me re tek. Alap fo ko zat bir to ká ban a ka to nai ve ze tõk a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: al egy sé ge ik ki kép zé sé nek, napi te vé keny sé gé nek ter - ve zé sé re, szer ve zé sé re és ve ze té sé re; a ka to nai szö vet sé gi rend szer ben a szá muk ra elõ írt fel té te lek nek és fel ada tok nak meg fe lel ni. Alap fo ko zat bir to ká ban a ka to nai ve ze tõk a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: a szak tisz ti be osz tá sok el lá tá sá ra; a rendszeresített haditechnikai eszközök és anyagok szakszerû alkalmazására, hadrafogható állapotban tartására; a lé gi jár mû vek föl di és légi üze mel te té sé re és ve ze té - sé re, re pü lõ harc ki kép zés meg kez dé sé re; a ka to nai és pol gá ri re pü lés ha zai és nem zet kö zi el vá - rá sok sze rin ti vég re haj tá sá ra, cél ra ve ze té si és szál lí tá si fo - lya ma tá nak elõ ké szí té sé re, irá nyí tá sá ra; a ra dar rend sze rek és be ren de zé sek biz ton sá gos és ha - té kony üze mel te té sé re; a harc ál lás pon to kon meg ha tá ro zott be osz tá sok el lá - tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit fi lo zó fia és kul túr tör té net, köz gaz da ság tan, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, ka to na pszi cho ló gia, sze mé lyi ség ha té kony - ság fej lesz tõ tré ning, po li ti ka el mé let, jogi is me re tek, in for - ma ti ka, kom mu ni ká ci ós kul tú ra, biz ton ság po li ti ka, lo gi ka, ma te ma ti ka, in for má ci ós mû ve le tek alap jai, pe da gó gia, kör nye zet vé de lem, mi nõ ség biz to sí tás, EU is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit had tör té ne lem, had tu do má nyi alap is me re tek, ha di jog, tér ké pé sze ti tér in for ma ti ka, ka to nai tér ké pé sze ti is me re - tek, ka to na föld rajz, test ne ve lés, lo gisz ti kai is me re tek, eti - ka, rend szer tech ni ka, ka to na pe da gó gia, ve ze tés és szer ve - zés el mé let, ka to nai mû ve le tek alap jai, har cá szat, ha di tech - ni ka; dif fe ren ci ált szak mai anyag: kre dit lö vész, harc ko csi zó, fel de rí tõ, tü zér, mû sza ki, ka to nai tér in for ma ti ka, re pü lõ-ha jó zó, re pü lés irá nyí tó szak irá - nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma 8 16 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez leg alább egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert ka to nai szak nyel vi nyelv vizs ga, vagy STANAG nyelv - vizs ga szük sé ges.

68 68 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 7. KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ka to nai gaz dál ko - dá si 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: köz gaz dász ka to nai gaz dál ko dá si alap sza kon (meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: pénz ügyi, had táp a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mi li ta ry Eco no mics Of fi cer 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. Kép zé si ág: ka to nai 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 54 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 47 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 80 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan köz gaz dász tisz tek kép zé se, akik a kép zés so rán el sa já tí tott köz gaz da sá gi, al kal ma zott gaz da - ság tu do má nyi, mód szer ta ni és had tu do má nyi is me re te ik bir to ká ban a vá lasz tott szak irány nak meg fele lõen a ha - zai, nem zet kö zi és szö vet sé gi mû ve le tek ben ké pe sek: költ ség ve té si szer vek nél a kü lön bö zõ gaz da sá gi fo - lya ma tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, elem zé - sé re, ér té ke lé sé re; a fegy ve res erõk, rend vé del mi szer vek és a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok pénz ügyi, szám vi te li, gaz dál ko dá si, nyil ván tar tá si, elem zé si, el len õr zé si fel ada - ta i nak ön ál ló el vég zé sé re; to váb bá az el sa já tí tott ál ta lá nos és spe ci fi kus ka to nai pénz ügyi, gaz dál ko dá si, ve ze tõi is me re te ik és gya kor la ti kész sé ge ik fel hasz ná lá sá val a gaz dál ko dás és el lá tás fel - ada ta i nak ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, elem zé sé re és irá nyí - tá sá ra; a szak al egy sé gek alap ren del te té sé bõl fa ka dó fel - ada tai vég re haj tá sá nak ve ze té sé re a bé ke idõ sza ki hon vé - del mi, a bé ke tá mo ga tó, va la mint há bo rús te vé keny sé gek - ben. A sza kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek - kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly - ta tá sá hoz. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz alap szak szem pont já ból fon tos kom pe ten ci ái: a szak tu do má nyos és kor sze rû in for má ci ós és ha di - tech ni kai is me re tek; a fi zi kai, a pszi chi kai, a mo rá lis fel ada tok ra össz pon - to sí tó szak mai, pe da gó gi ai, ve ze tés el mé le ti is me re tek; az alá ren delt ka to nai szer ve zet mû kö dé sé nek bo nyo - lult hely ze tek ben tör té nõ ered mé nyes biz to sí tá sá hoz szük - sé ges is me re tek. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ka to nai gaz dál ko dá si alap - sza kon vég zet tek ké pe sek: ér vényt sze rez ni a had vi se lés nem zet kö zi egyez mé - nyek ben rög zí tett sza bá lya i nak ha zai, nem zet kö zi és szö - vet sé gi mû ve le tek ben; a mo dern had se reg funk ci ó it, he lyét és sze re pét meg - ér te ni a de mok ra ti kus tár sa da lom ban; köz gaz da sá gi, szak mai, pe da gó gi ai, ve ze tés el mé le ti is me re tek el sa já tí tá sá ra; a had se reg ma gyar és eu ró pai ér té ke i nek, ha gyo má - nya i nak kép vi se le té re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ka to nai gaz dál ko dá si alap - sza kon vég zet tek al kal ma sak: a ha zai, nem zet kö zi és szö vet sé gi mû ve le tek ben, va - la mint a ka to nai szer ve ze tek nél a gaz da sá gi fo lya ma tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, elem zé sé re és ér té - ke lé sé re; szak al egy sé gek alap ren del te té sé bõl fa ka dó fel ada tai vég re haj tá sá nak ve ze té sé re. A ka to nai gaz dál ko dá si alap szak pénz ügyi szak irá nyán vég zet tek al kal ma sak to váb bá: a fegy ve res erõk, rend vé del mi szer vek és a nem zet - biz ton sá gi szol gá la tok pénz ügyi, szám vi te li, gaz dál ko dá - si, nyil ván tar tá si, elem zé si és el len õr zé si fel ada ta i nak ön - ál ló el vég zé sé re. A ka to nai gaz dál ko dá si alap szak had táp szak irá nyán vég zet tek a vá lasz tott spe ci a li zá ci ó nak meg fele lõen al - kal ma sak to váb bá: a had se reg lo gisz ti kai rend sze ré ben a lo gisz ti kai szol gá la tok költ ség ve té si elõ irány za ti és anyag gaz dál ko - dá si te vé keny sé gé nek ko or di ná lá sá ra, el len õr zé sé re, elem zé sé re, ér té ke lé sé re, az erõ for rá sok op ti má lis el osz tá - sá hoz szük sé ges ja vas la tok ki dol go zá sá ra, a ve ze tõi dön - té sek elõ ké szí té sé re; az üzem anyag-el lá tás, az élel me zé si el lá tás, il let ve a ru há za ti el lá tás gaz da sá gos, ha té kony ter ve zé sé re, szer ve - zé sé re és vég re haj tá sá ra.

69 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, gaz da ság tör té net, eu ró pai uni ós is me re tek, jog, po li ti ka el mé let, had tör té ne lem, har - cá szat, ha di jog, ka to nai tér ké pé sze ti is me re tek, pe da gó gia, egyéb ka to nai is me re tek; gaz da ság ta ni és mód szer ta ni alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, in for ma ti ka, sta tisz ti ka, köz gaz da ság tan, vál la lat-gaz da ság tan, szám vi tel, pénz ügy, vé de lem-gaz da - ság tan, in for má ci ós mû ve le tek, ve ze tés- és szer ve zés el mé - let; szak mai törzs anyag: kre dit szám vi tel, pénz ügy, üz le ti ter ve zés, üz le ti eti ka, mar ke - ting, hu mán erõ for rás me nedzs ment, kont roll ing, kör nye - zet vé de lem, gaz da sá gi jog, köz pénz ügyek, test ne ve lés, egyéb ka to nai is me re tek (ha di tech ni kai alap is me re tek, lo - gisz ti kai tá mo ga tás); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit a) pénz ügyi szak irány: üz le ti kom mu ni ká ció, ka to nai pénz ügyi el lá tás, lo gisz ti kai tá mo ga tás, köz pénz ügyek, pénz ügyi gaz da sá gi elem zés-el len õr zés, há bo rús pénz ügyi biz to sí tás, tár sa da lom biz to sí tás, ka to nai pénz ügyi in for - ma ti ka, non pro fit in téz mé nyek pénz ügyei; b) had táp szak irány a vá lasz tott spe ci a li zá ció (lo gisz - ti kai gaz dál ko dá si, had táp üzem anyag-el lá tó, had táp élel - me zé si el lá tó, had táp ru há za ti el lá tó) sze rint: szol gál ta tás - me nedzs ment, lo gisz ti kai tá mo ga tás, anyag is me ret és gyár tás tech no ló gia, szak tech ni kai is me re tek, anyag moz - ga tás, tá ro lás, szál lí tás, ka to nai el lá tás-szol gál ta tás me - nedzs ment. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um kö ve tel mény. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 10 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez leg alább egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert ka to nai szak nyel vi nyelv vizs ga vagy STANAG nyelv - vizs ga szük sé ges. VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET 1. ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: al kal ma zott köz - gaz da ság tan 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász al kal ma zott köz gaz da - ság tan alap kép zé si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in App li ed Eco no mics 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: köz gaz da sá gi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 60 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: kri té ri um - kö ve tel mény kre dit nél kül; kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik alap - ve tõ mik ro- és mak ro gaz da sá gi, ága za ti és funk ci o ná lis köz gaz da sá gi is me re tek bir to ká ban ké pe sek a gaz da sá gi in téz mény rend szer kü lön bö zõ te rü le te in és szint je in köz - gaz da sá gi elem zõ mun ká ra, ön ál ló mun ka vég zé sé re a dön tés-elõ ké szí tõ, -elem zõ fel ada tok meg ol dá sá ban, to - váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a gaz da ság tu do má nyi kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az al kal ma zott köz gaz da ság - tan alap kép zé si sza kon vég zet tek is me rik: a gaz da sá gi fo gal ma kat, össze füg gé se ket és elem zé si mód sze re ket, a gaz dál ko dás kü lön bö zõ te rü le te i nek alap ve tõ el ve it és esz kö ze it, a gaz da sá gi kap cso la tok és in téz mé nyek rend sze rét, mû kö dé sük el ve it és fo lya ma ta it, a gaz da sá gi erõ for rá sok kal való gaz dál ko dás, va la - mint a gaz da sá gi szer ve zés és irá nyí tás alap el ve it és mód - sze re it,

70 70 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a nem zet kö zi gaz da ság mû kö dé sé nek tör vény - szerûségeit, ben ne ki e mel ten az EU mû kö dé si rend sze rét és po li ti ká it. Az alap fo ko zat bir to ká ban az al kal ma zott köz gaz da ság - tan alap kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a gaz da sá gi prob lé mák fel is me ré sé re és a meg ol dá - suk ra irá nyu ló dön té sek elõ ké szí té sé re, a szük sé ges in for - má ci ók be szer zé sé re és elem zé sé re, a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra, gaz da sá gi fo lya - ma tok ter ve zé sé vel és irá nyí tá sá val kap cso la tos fel ada tok meg ol dá sá ra, elem zé sek, je len té sek, fel mé ré sek el ké szí té sé re, ön ál ló és cso port mun ka vég zé sé re. Ren del kez nek ön ál ló prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség gel, in no vá ci ós kész ség gel, kri ti kai elem zõ és ja - vas lat te võ (kez de mé nye zõ) kész ség gel, tár sa dal mi kér dé - sek irán ti ér zé keny ség gel, szó be li és írás be li kom mu ni ká - ci ós kész ség gel, to le ran cia és szi ner gia le he tõ sé ge fel is - me ré sé nek ké pes sé gé vel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: gaz da ság ta ni és mód szer ta ni alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, köz gaz da ság tan (mik ro- és mak ro öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan), vál la lat-gaz da ság tan, pénz ügy, szám vi tel; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit EU is me re tek, ál ta lá nos és gaz da sá gi jogi is me re tek, gaz da ság tör té net, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, fi lo zó fia, szer ve zet- és ve ze tés el mé let; szak mai törzs anyag: kre dit gaz da ság el mé le ti, gaz da ság sta tisz ti kai, pénz ügyi, el mé - let tör té ne ti, gaz da ság mo del le zé si, gaz da ság po li ti kai, ága - za ti és funk ci o ná lis gaz da ság ta ni, kö zös sé gi gaz da ság ta ni, vi lág- és Eu ró pa-gaz da ság ta ni, kör nye zet gaz da ság ta ni, köz po li ti kai is me re tek, to váb bá dif fe ren ci ált szak mai is - me re tek. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi vagy fel sõ fo kú C tí - pu sú ál ta lá nos nyelv vizs ga, ille tõ leg ezek kel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 2. GAZDASÁGELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: gaz da ság elem zés 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász gaz da ság elem zés alap - kép zé si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in Eco no mics 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: köz gaz da sá gi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 60 kre dit 6.2. Az akk re di tált szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: kri té ri um - kö ve tel mény kre dit nél kül; kre di tér ték: 40 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan köz gaz da sá gi szak em be rek kép zé - se, akik az el mé le ti és mód szer ta ni, kü lö nö sen a gaz da ság - elem zé si és mo del le zé si is me re tek bir to ká ban ké pe sek a gaz da sá gi in téz mény rend szer kü lön bö zõ te rü le te in és szint je in be le ért ve az Eu ró pai Unió, a köz pon ti ál la mi irá nyí tás, a re gi o ná lis, ön kor mány za ti és vál la la ti szin tet ön ál ló mun ka vég zés re, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a gaz da ság tu do má nyi kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a gaz da ság elem zés alap kép - zé si sza kon vég zet tek is me rik: a köz gaz da sá gi el mé le te ket és mód sze re ket, kü lö nö - sen azok ma te ma ti kai alap ja it, a gaz da ság in téz mény rend sze rét, mû kö dé sük el ve it és fo lya ma ta it, az in for má ció szer zés és -elem zés mód sze re it, a nem ze ti és nem zet kö zi gaz da ság mû kö dé sé nek tör - vényszerûségeit, a gaz da sá gi fo lya ma tok szer ve zé sé nek és irá nyí tá sá nak alap el ve it és mód sze re it, a gaz da sá gi erõ for rá sok kal való gaz dál ko dás alap el - ve it és mo dell je it, a gazdasági szereplõk döntéseit alakító tényezõket, az egyes döntések komplex kölcsönhatásának rendszerét és az azok gyakorlati elemzésére alkalmas modelleket, módszereket, illetve a gazdasági információs rendszereket, az EU mû kö dé si rend sze rét és po li ti ká it.

71 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 71 Az alap fo ko zat bir to ká ban a gaz da ság elem zés alap kép - zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a kü lön bö zõ gaz da sá gi fo lya ma tok elem zé sé re, ter ve - zé sé re, irá nyí tá sá ra, az ön ál ló és cso por tos gaz da sá gi elem zé sek vég zé sé - re, kol lek tív dön té sek elõ ké szí té sé ben való rész vé tel re, a gaz da ság elem zé si mód sze rek in no va tív és kre a tív al kal ma zá sá ra, a stra té gi ai jel le gû gaz da ság- és vál la lat po li ti kai prob lé mák fel is me ré sé re, ill. a meg ol dá suk ra irá nyu ló dön té sek elõ ké szí té sé re, elem zé sek, je len té sek, fel mé ré sek ké szí té sé re ma - gyar és leg alább egy ide gen nyel ven, ön ál ló és cso port mun ka vég zé sé re. Ren del kez nek ön ál ló prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség gel, in no vá ci ós kész ség gel, kri ti kai elem zõ és ja - vas lat te võ (kez de mé nye zõ) kész ség gel, tár sa dal mi kér dé - sek irán ti ér zé keny ség gel, szó be li és írás be li kom mu ni ká - ci ós kész ség gel, to le ran cia és szi ner gia le he tõ sé ge fel is - me ré se ké pes sé gé vel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: gaz da ság ta ni és mód szer ta ni alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, köz gaz da ság tan (mik ro- és mak ro öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan), vál la lat-gaz da ság tan, pénz ügy, szám vi tel; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit EU is me re tek, ál ta lá nos és gaz da sá gi jogi is me re tek, gaz da ság tör té net, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, fi lo zó fia, szer ve zet- és ve ze tés el mé let; szak mai törzs anyag: kre dit gaz da ság el mé le ti, el mé let tör té ne ti, ma te ma ti kai köz - gaz da ság ta ni, ope rá ció ku ta tá si, sta tisz ti kai, pénz ügyi, al - kal ma zott mo del le zé si, gaz da ság po li ti kai is me re tek. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi vagy fel sõ fo kú C tí - pu sú ál ta lá nos nyelv vizs ga, il let ve ezek kel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 3. KÖZSZOLGÁLATI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: köz szol gá la ti 2. Az alap kép zé si sza kon meg sze rez he tõ vég zett sé gi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász köz szol gá la ti alap kép zé - si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in Pub lic Go ver nan ce 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: köz gaz da sá gi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 60 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: kri té ri um - kö ve tel mény kre dit nél kül; kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja gya kor lat ori en tált gaz da ság tu do má nyi, tár sa da lom tu do má nyi, szer ve zé si-ve ze té si és mód szer ta ni fel ké szült ség gel ren del ke zõ in ter disz cip li ná ris gaz da sá gi szak em be rek kép zé se a köz szek tor mik ro-szin tû, ál la mi és nem ál la mi in téz mé nyei, non pro fit szer ve ze tei, a köz pon ti és he lyi szin tû kor mány za ti hi va ta lok és tes tü le tek, va la - mint az ága za ti köz po li ti kák kez de mé nye zé sé ben és meg - va ló sí tá sá ban sze re pet ját szó ha zai és nem zet kö zi szer ve - ze tek szá má ra, akik kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá - sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a köz szol gá la ti alap kép zé si sza kon vég zet tek is me rik: a köz szek tor gaz da ság ta ná nak alap ve tõ össze füg gé - se it, a köz szol gál ta tó és non pro fit szer ve ze tek mû kö dé si el ve it és rend sze rét, fo lya ma ta it, a szer ve zet fej lesz tés, szer ve ze ti fo lya ma tok és rend - sze rek, irá nyí tás, sze mély ze ti me nedzs ment, kom pe ten cia - fej lesz tés, in téz mé nyi kul tú ra, ter ve zé si stra té gia alap ve tõ szak is me re te it, az EU mû kö dé sé nek és szak po li ti ká i nak fõ jellem - zõit, a köz po li ti ka meg va ló sí tá sá nak fo lya ma tát és a fo lya - mat be fo lyá so lá sá nak alap ve tõ esz köz rend sze rét, a költ ség ve té si gaz dál ko dás és köz szol gá la ti me - nedzs ment alap fo gal ma it, fõ össze füg gé se it, a gaz dál ko -

72 72 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám dás ra ható té nye zõ ket, és az azok be fo lyá so lá sá ra hasz ná - la tos át fo gó mód sze re ket, a köz- és non pro fit szer ve ze tek lét re ho zá sá ra, szer ve - zé sé re, mû köd te té sé re és irá nyí tá sá ra, fej lesz té sé re vo nat - ko zó alap ve tõ el ve ket és mód sze re ket, a köz jót elõ moz dí tó dön té si ja vas la tok ki dol go zá sá - hoz szük sé ges prob lé ma elem zés és meg ol dás elem zés alap ve tõ mód sze re it. Az alap fo ko zat bir to ká ban a köz szol gá la ti alap kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a va ló sá gos köz po li ti kai prob lé mák és meg ol dá sok, to váb bá a ren del ke zés re álló erõ for rá sok kre a tív alap fo kú elem zé sé re, a köz szek tor szer ve ze te i ben és in téz mé nye i ben elem - zõ, ter ve zõ és kö zép szin tû irá nyí tó mun ka foly ta tá sá ra, a pénz ügyi, köz me nedzs ment, és in for má ció tech ni - kai is me re tek össze tett al kal ma zá sá ra, szak te rü le ti je len té sek, fel mé ré sek el ké szí té sé ben való rész vé tel re, dön té sek elõ ké szí té sé ben, meg ala po zá sá ban való rész vé tel re, a munkájukhoz szükséges információ menedzselésére, az ön ál ló és fe le lõs mun ka vég zés re, cso port ban vég zett mun ká ra. Ren del kez nek kom mu ni ká ci ós és együtt mû kö dé si kész ség gel, kri ti kai ér zék kel, fe le lõs ség tu dat tal és lo ja li - tás sal, a tár sa dal mi ér té kek irán ti el kö te le zett ség gel, a köz - po li ti ka más sze rep lõ i nek fel fo gá sa irán ti meg be csü lés sel és em pá ti á val. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: gaz da ság ta ni és mód szer ta ni alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, köz gaz da ság tan (mik ro- és mak ro öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan), vál la lat-gaz da ság tan, pénz ügy, szám vi tel; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit EU is me re tek, ál ta lá nos és gaz da sá gi jogi is me re tek, gaz da ság tör té net, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, fi lo zó fia, szer ve zet- és ve ze tés el mé let; szak mai törzs anyag: kre dit köz igaz ga tá si és jog ági is me ret kör (köz in téz mény jo gi alap is me re tek, al kot mány tan, gaz da sá gi jogi (ci vi lisz ti kai) alap is me re tek); köz me nedzs ment is me ret kör (a köz szek - tor és a köz szol gál ta tá sok mo der ni zá ci ó ja, köz cé lú szer ve - ze tek ve ze té se és stra té gi ai ter ve zé se); ál lam ház tar - tás-költ ség ve tés is me ret kör (költ ség ve té si po li ti ka, költ - ség ve té si szer vek szám vi te le); köz po li ti kai is me ret kör (tár sa da lom po li ti ka, eti ka és fe le lõs ség, köz po li ti ka elem - zés); to váb bá dif fe ren ci ált szak mai is me re tek. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi vagy fel sõ fo kú C tí - pu sú ál ta lá nos nyelv vizs ga, il let ve ezek kel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 4. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: gaz dál ko dá si és me nedzs ment 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász gaz dál ko dá si és me - nedzs ment alap kép zé si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in Ma na ge ment and Bu si ness Ad mi nist ra ti on 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: üz le ti 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 80 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: kri té ri um - kö ve tel mény kre dit nél kül kre di tér ték: 102 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja: olyan gaz da sá gi szak em be rek kép zé se, akik köz gaz da sá gi, tár sa da lom el mé le ti, al kal ma zott gaz - da ság tu do má nyi és mód szer ta ni is me re te ik és szak irá nyú tu dá suk bir to ká ban ké pe sek a gaz dál ko dó szer ve ze tek és in téz mé nyek fo lya ma ta i nak ter ve zé sé re, elem zé sé re, va la - mint a gaz dál ko dói, vál lal ko zói te vé keny sé gek és fo lya - ma tok irá nyí tá sá ra, szer ve zé sé re, to váb bá kel lõ is me re tek - kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly - ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a gaz dál ko dá si és me nedzs - ment alap kép zé si sza kon vég zet tek is me rik:

73 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 73 a gaz dál ko dás alap fo gal ma it, fõ össze füg gé se it, a gaz dál ko dás ra ható té nye zõ ket és azok be fo lyá so lá sá ra hasz ná la tos mód sze re ket, az erõ for rá sok kal, ter me lé si té nye zõk kel való gaz dál - ko dás irány el ve it, ter ve zé si, elem zé si, ér té ke lé si, le bo nyo - lí tá si esz kö ze it, mód sze re it, a gaz dál ko dá si fo lya ma tok irá nyí tá sá nak, szer ve zé - sé nek és mû köd te té sé nek alap el ve it és mód sze re it, a szer ve ze tek és in téz mé nyek lét re ho zá sá ra, struk tú - rá juk, szer ve ze ti ma ga tar tá suk ki ala kí tá sá ra és vál toz ta tá - sá ra vo nat ko zó alap el ve ket és mód sze re ket. Az alap fo ko zat bir to ká ban a gaz dál ko dá si és me nedzs - ment alap kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a gaz dál ko dó szer ve ze tek ben szak kép zett sé gük nek meg fe le lõ mun ka kö rök be töl té sé re, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák vál la la ti dön té sek elõ - ké szí té sé ben való al kal ma zá sá ra, ide gen nyel ven és az in for ma ti ka se gít sé gé vel is a ha - zai és a nem zet kö zi üz le ti kör nye zet ben ha té ko nyan kom - mu ni kál ni, a kör nye ze ti vál to zá sok hoz való al kal maz ko dás ra, az ön ál ló kar ri er épí tés re ta pasz ta la ta i nak ér té ke lé se és fo lya - ma tos to vább kép zés út ján; az alap kép zés ben meg is mert szak te rü let gya kor la ti úton való ki szé le sí té sé re, ön ál ló mun ka vég zé sé re a vál la la ti rend szer kü lön bö - zõ rész te rü le te in, a gaz dál ko dó szer ve ze tek ál ta lá nos gaz dál ko dá sá hoz és szer ve zé sé hez kap cso ló dó mun ka kö rök ben ve ze tõi fel - ada tok el lá tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: köz gaz da ság ta ni, mód szer ta ni és üz le ti ala po zó is me - re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, mik ro- és mak ro - öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan, pénz ügy tan, vál la la ti gaz da ság tan, gaz da sá gi jog, mar ke ting, szám vi tel me - nedzs ment, üz le ti kom mu ni ká ció, szak nyelv, kör nye - zet-gaz da ság tan, egyéb ala po zó üz le ti is me re tek; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit EU, ál ta lá nos és gaz da sá gi jogi is me re tek, gaz da ság tör - té net, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, fi lo zó fia; szak mai törzs anyag: kre dit vál la la ti pénz ügyek, szám vi te li elem zés, em be ri erõ for - rás gaz dál ko dás, mar ke ting me nedzs ment, ve ze tés és szer - ve zés, ér ték te rem tõ fo lya ma tok me nedzs ment je, dön tés el - mé let és mód szer tan, kont roll ing, üz le ti eti ka, stra té gi ai ter ve zés, to váb bá vá laszt ha tó szak irá nyok, ame lyek a szak mai törzs anyag hoz kap cso ló dó, a szak kép zett ség ré - sze ként meg sze rez he tõ spe ci á lis tu dást adó is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az alap kép zé si sza kon egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor la tot kell szer vez ni. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi vagy fel sõ fo kú C tí - pu sú ál ta lá nos nyelv vizs ga, il let ve ezek kel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 5. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ke res ke de lem és mar ke ting 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász ke res ke de lem és mar ke - ting alap kép zé si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in Com mer ce and Mar ke ting 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: üz le ti 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 80 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: kri té ri um - kö ve tel mény kre dit nél kül kre di tér ték: 102 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan gaz da sá gi és üz le ti is me re tek kel, ke res ke del mi és mar ke ting szak tu dás sal és kész sé gek kel ren del ke zõ gaz da sá gi szak em be rek kép zé se, akik al kal ma - sak a kü lön bö zõ ter mé kek és szol gál ta tá sok ke res let ve zé - relt be szer zé sé re és ér té ke sí té sé re, kis- és kö zép vál la la tok ke res ke del mi te vé keny sé gé nek szer ve zé sé re és irá nyí tá sá - ra, to váb bá kel lõ mély sé gû is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz.

74 74 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám Az alap fo ko zat bir to ká ban a ke res ke de lem és mar ke ting sza kon vég zet tek is me rik: a tár sa dal mi, gaz da sá gi, pi a ci kör nye ze tet, me cha niz - mu sa it, szer ve ze te it, mû kö dé si el ve it, fej lõ dé si trend je it, a mar ke ting fo gal mát, kon cep ci ó ját, esz köz rend sze - rét és mód szer ta nát az üz le ti és non pro fit szfé rá ban, a mar ke ting sze re pét a vál la lat, in téz mény mû kö dé sé - ben, a mar ke ting kap cso la tát a szer ve zet más fo lya ma ta i - val, funk ci ó i val, a fo gyasz tói, ve või ma ga tar tás fo lya ma tát, a fo gyasz - tó vé de lem te rü le tét, az ér té ke sí té si, üz let kö té si te vé keny ség fo lya ma ta it, jogi, eti kai kö ve tel mé nye it, a ke res ke del mi vál la la tok mû kö dé sét és szer ve ze tét, a ke res ke del mi te vé keny ség fõbb mun ka fo lya ma ta it és tech ni ká it, a lo gisz ti kai fo lya ma to kat, az e-üz let mód sze re it és hát te rét, ké pe sek a mar ke ting ér té ke sí tés rö vid és kö zép tá vú dön té si fo lya ma ta i ban való el iga zo dás ra, a gyors pi a ci vál - to zá sok fel is me ré sé re, azok hoz való al kal maz ko dás ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ke res ke de lem és mar ke ting sza kon vég zet tek al kal ma sak: kis- és kö zép vál la la tok ke res ke del mi te vé keny sé gé - nek szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, kü lön bö zõ ter mé kek és szol gál ta tá sok be szer zé sé re és ér té ke sí té sé re, ön ál ló és cso port mun ka vég zé sé re, a szer ve zet funk ci o ná lis te rü le te i vel és a mar ke ting - szol gál ta tók kal, be szál lí tók kal, part ne rek kel való együtt - mû kö dés re, rek lám, el adás ösz tön zé si, pi ac ku ta tá si ada tok elem - zé sé re, ha té kony prog ra mok össze ál lí tá sá ra és le bo nyo lí - tá suk el len õr zé sé re, a ke res ke del mi fo lya ma tok elem zé sé re és tervezé - sére, egyes lo gisz ti kai fel ada tok el lá tá sá ra, a ke res ke de lem és mar ke ting spe ci fi kus szoft ve rek hasz ná la tá ra, je len té sek, fel mé ré sek el ké szí té sé re, szó be li és írás - be li kom mu ni ká ci ó ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: köz gaz da ság ta ni, mód szer ta ni és üz le ti ala po zó is me - re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, mik ro- és mak ro - öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan, pénz ügy tan, vál la la ti gaz da ság tan, gaz da sá gi jog, mar ke ting, szám vi tel, me - nedzs ment, üz le ti kom mu ni ká ció, szak nyelv, kör nye - zet-gaz da ság tan, ala po zó üz le ti is me ret kö rök; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit EU, ál ta lá nos és gaz da sá gi jogi is me re tek, gaz da ság tör - té net, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, fi lo zó fia; szak mai törzs anyag: kre dit vál la lat irá nyí tás, ke res ke de lem gaz da ság ta na, mar ke - ting me nedzs ment, szer ve ze ti ma ga tar tás, vál la la ti pénz - ügyek, mar ke ting ku ta tás, kül ke res ke del mi tech ni kák, mar ke ting kom mu ni ká ció, lo gisz ti ka, mé dia gaz da ság tan, to váb bá vá laszt ha tó szak irá nyok, ame lyek a szak törzs - anya gá hoz, a ke res ke de lem vagy mar ke ting szak anya gá - hoz kap cso ló dó, a szak kép zett ség ré sze ként meg sze rez he - tõ spe ci á lis tu dást biz to sí tó is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az alap kép zé si sza kon egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor la tot kell szer vez ni. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi vagy fel sõ fo kú C tí - pu sú ál ta lá nos nyelv vizs ga, il let ve ezek kel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 6. EMBERI ERÕFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: emberi erõforrá - sok 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász em be ri erõ for rá sok alap - kép zé si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in Hu man Re so ur ce Ad mi nist ra ti on 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: üz le ti 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 80 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt mi ni má lis kre di tér ték: kri té ri um-kö ve tel mény kre dit nél kül kre di tér ték: 72 kre dit

75 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ szak mai gya kor la ti kép zés ben sze rez he tõ kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja: a gaz da ság tu do má nyok ban jár tas, mód - szer ta ni lag fel ké szült, meg fe le lõ szak mai és ál ta lá nos mû - velt ség gel ren del ke zõ gaz da sá gi szak em be rek kép zé se, akik köz gaz da sá gi, üz le ti, ve ze té si, szo ci o ló gi ai, pszi cho - ló gi ai, po li to ló gi ai, jogi és kom mu ni ká ci ós is me re te ik re tá masz kod va ké pe sek a mun ka erõ pi a cok elem zé sé re, az em be ri erõ for rás-gaz dál ko dás funk ci ó i nak el lá tá sá ra, kor - sze rû mód sze re i nek al kal ma zá sá ra, az ér dek egyez te té si fo lya ma tok ko or di ná lá sá ra, az érin tett te rü le te ken szer ve - zé si, elem zé si, ter ve zé si, dön tés-elõ ké szí té si és szol gál ta - tá si fel ada tok meg ol dá sá ra, to váb bá a meg szer zett is me re - te ik alap ján al kal ma sak ta nul má nya ik mes ter kép zé si sza - kon tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az em be ri erõ for rá sok alap - kép zé si sza kon vég zet tek is me rik: a gaz dál ko dás fo gal ma it, leg fon to sabb összefüggé - seit és a gaz dál ko dást meg ha tá ro zó té nye zõ ket, az erõ for rá sok kal, ezen be lül az em be ri erõ for rá sok - kal való gaz dál ko dás kor sze rû el já rá sa it, ter ve zé si, elem - zé si és ér té ke lé si mód sze re it, az em be ri erõ for rás-gaz dál ko dás szer ve ze ti és in for - má ci ós rend sze ré nek mû kö dé sét, a kom pe ten ci ák fej lesz té sé nek az egyé ni és szer ve ze - ti ké pes sé gek re gya ko rolt ha tá sát, az em be ri tõ ke be fek te - té sek és ho za mok vizs gá la tát, a mun ka erõ-pi a ci, ér dek egyez te té si és em be ri erõ for - rás-fej lesz té si fo lya ma tok elem zé sét és ko or di ná lá sát, az ez zel kap cso la tos dön tés-elõ ké szí té si fel ada tok meg ol dá - sát az üz le ti élet ben és a köz szol gá lat ban. Az alap fo ko zat bir to ká ban az em be ri erõ for rá sok alap - kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a gaz da ság kü lön bö zõ te rü le te in mû kö dõ szer ve ze - tek ben, ille tõ leg vál lal ko zá sok ban az em be ri erõ for rá sok fej lesz té sét és hasz no sí tá sát elõ se gí tõ gaz dál ko dá si, elem - zé si és ter ve zé si fel ada tok el lá tá sá ra, ön ál ló mun ka vég zés re és cso port mun ká ra, köz gaz da sá gi meg fon to lá sok ra épü lõ, gaz da sá gi kal - ku lá ci ón ala pu ló meg gyõ zõ szak mai ér ve lés re, in for ma ti - ka i lag tá mo ga tott kor sze rû elem zé si mód sze rek, tár gya lá si és pre zen tá ci ós tech ni kák al kal ma zá sá ra, meg bíz ha tó mun ka vég zés re mul ti kul tu rá lis kör nye - zet ben, ve ze tõi, ta nács adói mun ka tá mo ga tá sá ra, mun ka erõ-pi a ci elem zé sek ké szí té sé re, em be ri erõ - for rás-gaz dál ko dá si funk ci ók és ér dek egyez te té si fo lya - ma tok vizs gá la tá ra, a sze mély ügyi, a mun ka erõ-pi a ci és az ér dek kép vi se - le ti szer ve ze tek ben szol gál ta tá si fel ada tok el lá tá sá ra, az em be ri erõ for rás-fej lesz té si és hasz no sí tá si dön té - se ket elõ ké szí tõ mód sze rek és tech ni kák al kal ma zá sá ra, az elem zé sek hez szük sé ges in for má ci ók meg szer zé sé re, fel - dol go zá sá ra, fel mé ré sek, je len té sek el ké szí té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: köz gaz da ság ta ni, mód szer ta ni és üz le ti ala po zó is me - re tek: kre dit ma te ma ti kai ala pok, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, mik ro öko - nó mia, mak ro öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan, pénz - ügy tan, mun ka gaz da ság tan, kör nye zet-gaz da ság tan, vál la - lat-gaz da ság tan, ve ze tés és szer ve zés, gaz da sá gi jog, szám vi tel alap jai, vál la la ti pénz ügyek, em be ri erõ for - rás-me nedzs ment, mar ke ting, kész ség fej lesz tõ gya kor la - tok, szak nyelv, egyéb üz le ti ala po zó is me re tek; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit fi lo zó fia, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, po li to ló gia, jog, gaz da ság tör té net, de mog rá fia, gaz da ság po li ti ka, eu ró pai uni ós is me re tek, egyéb szak mai és tár sa da lom tu do má nyi is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit mun ka erõ-pi a ci in téz mé nyek és po li ti kák, szer ve zet- és mun ka szo ci o ló gia, mun ka he lyi és mun ka erõ pi a ci kép zés, mun ka ügyi kap cso la tok rend sze re, mun ka jog, kom pe ten - cia- és ösz tön zés me nedzs ment, üz le ti kom mu ni ká ció és tár gya lás tech ni ka, sze mély ügyi te vé keny ség, sze mély ügyi in for ma ti ka, sze mély ügyi kont roll ing, szer ve ze ti ma ga tar - tás, szo ci ál pszi cho ló gia, szer ve ze ti kom mu ni ká ció, te rü - let fej lesz tés, ok ta tás po li ti ka, em be ri erõ for rás-gaz dál ko dá - si eset ta nul má nyok, mun ka vé de lem és er go nó mia, re gi o - ná lis mun ka erõ-gaz dál ko dás, pro jekt ve ze tés, ope rá ció ku - ta tás, to váb bá spe ci a li zá ci ók, szak irá nyok, ame lyek a szak törzs anya gá hoz, kö te le zõ és vá laszt ha tó tár gya i hoz kap - cso ló dó spe ci á lis szak mai is me re tek el mé lyí té sét te szik le - he tõ vé. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat az egyes is me ret kö rök höz kap cso - ló dó gya kor la ti fog lal ko zá so kon sze rez he tõ meg. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi vagy fel sõ fo kú C tí - pu sú ál ta lá nos nyelv vizs ga, il let ve ezek kel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 7. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: nem zet kö zi gaz - dál ko dá si

76 76 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 2. Az alap kép zé si sza kon sze rez he tõ vég zett sé gi szint és lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász nem zet kö zi gaz dál ko dá - si alap kép zé si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in International Bu si ness 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: üz le ti 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 80 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: kri té ri um - kö ve tel mény kre dit nél kül kre di tér ték: 102 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja leg alább két ide gen nyel ven ma gas szin - ten tár gya ló ké pes gaz da sá gi szak em be rek kép zé se, akik köz gaz da sá gi, tár sa da lom el mé le ti, al kal ma zott gaz da ság - tu do má nyi és mód szer ta ni is me re te ik és szak irá nyú tu dá - suk bir to ká ban ké pe sek a nem zet kö zi vál lal ko zói te vé - keny ség vég zé sé re és irá nyí tá sá ra, szer ve zé sé re és kel lõ is - me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör - té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nem zet kö zi gaz dál ko dá si alap kép zé si sza kon vég zet tek is me rik: a nem zet kö zi gaz da sá gi fo lya ma tok el mé le ti össze - füg gé se it, hát te rét, a nem zet kö zi gaz da sá gi és pi a ci fo lya ma to kat, az eu ró pai in teg rá ci ós fo lya ma tot, az EU mû kö dé sét, a glo ba li zá ció fo lya ma ta it, moz ga tó ru gó it és ha tá sát az egyes ré gi ók ra, a nem zet kö zi pi ac mû kö dés és ver seny elem zé sé nek mód szer ta ni kér dé se it, a nem zet kö zi ke res ke de lem po li ti ka cél ki tû zé se it, esz köz rend sze rét, a nem zet kö zi pénz ügyek tör vényszerûségeit, sze rep - lõ it, a nem zet kö zi pénz ügyek tech ni ká ját, Ma gyar or szág he lyét és sze re pét a vi lág gaz da ság ban, az eu ró-at lan ti in teg rá ci ó ban, Ma gyar or szág kül gaz da sá gi fo lya ma ta i nak di na miz - mu sát, fõbb pi a ca it, az erõ for rá sok pá lyá za ti úton való meg szer zé sé nek és fel hasz ná lá sá nak le he tõ sé ge it és tech ni ká ját, a nem zet kö zi ver seny hely zet ben meg ho zan dó stra té - gi ai üz le ti dön té sek mar ke ting vo nat ko zá sa it és vég re haj - tá suk esz köz rend sze rét, a vi lág mé re tû áru moz gá sok lo gisz ti kai vonatkozá - sait, a nem zet kö zi ügy le tek jel leg ze tes tí pu sa it, fo lya ma - ta it, jogi vo nat ko zá sa it, a nem zet kö zi me nedzs ment in ter kul tu rá lis vo nat ko - zá sa it, a nem zet kö zi üz le ti élet vi sel ke dé si sza bá lya it, a pro - to koll és eti kett elõ írásait, a nem zet kö zi gaz da sá gi szer ve ze tek mû kö dé sét. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nem zet kö zi gaz dál ko dá si alap kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a nem zet kö zi áru, szol gál ta tá sok és pénz ügyi moz gá - sok elem zé sé re, re gi o ná lis és ha zai re lá ci ók ban való pár hu za mos gon - dol ko dás ra, nem zet kö zi tár gya lá sok ön ál ló vi te lé re, a me nedzs ment funk ci ók gya kor la ti al kal ma zá sá ra, ön ál ló és cso port mun ká ra, tár gya lá si, pre zen tá ci ós és meg gyõ zé si tech ni kák al - kal ma zá sá ra, a prob lé mák ön ál ló fel is me ré sé re, a fel ada tok ki je lö - lé sé re, rang so ro lá sá ra és meg ol dá sá ra. Ren del kez nek ön ál ló prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó, to váb bá in no vá ci ós kész ség gel, kri ti kai elem zõ és ja vas - lat te võ (kez de mé nye zõ) kész ség gel, kap cso lat te rem tõ, be - il lesz ke dé si és együtt mû kö dé si, va la mint szó be li és írás be - li kom mu ni ká ci ós kész ség gel, to le ran ci á val, a más ság el - fo ga dá sá nak ké pes sé gé vel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: köz gaz da ság ta ni, mód szer ta ni és üz le ti ala po zó is me - re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, mik ro- és mak ro - öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan, pénz ügy tan, vál la la ti gaz da ság tan, gaz da sá gi jog, mar ke ting, szám vi tel, me - nedzs ment, üz le ti kom mu ni ká ció, szak nyelv, kör nye - zet-gaz da ság tan, egyéb ala po zó üz le ti is me re tek; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit EU, ál ta lá nos és gaz da sá gi jogi is me re tek, gaz da ság tör - té net, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, fi lo zó fia, szer ve zet- és ve ze tés el mé let; szak mai törzs anyag: kre dit nem zet kö zi ke res ke de le mi és gaz da sá gi in téz mé nyek, vi lág gaz da sá gi fo lya ma tok és ré gi ók, kül gaz da sá gi po li ti - ka, elem zés és pi ac fej lesz tés, nem zet kö zi pénz ügyek, nem zet kö zi ügy le tek, nem zet kö zi mar ke ting, in ter kul tu rá -

77 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 77 lis me nedzs ment, EU-kö zös sé gi po li ti kák, nem zet kö zi tár - gya lá si tech ni kák, nem zet kö zi eti kett, pro to koll, to váb bá vá laszt ha tó szak irá nyok, ame lyek a szak mai törzs anyag - hoz kap cso ló dó, a szak kép zett ség ré sze ként meg sze rez he - tõ spe ci á lis tu dást biz to sí tó is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az alap kép zé si sza kon egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor la tot kell szer vez ni. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert vagy az zal egyen ér té kû, leg alább ket tõ kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi nyelv vizs ga szük sé ges, ame lyek kö zül az egyik he lyett C tí pu sú fel sõ fo kú ál ta lá nos nyelv vizs ga is te he tõ, il let ve ez zel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány vagy ok - le vél. 8. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: pénz ügy és szám - vi tel 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász pénz ügy és szám vi tel alap kép zé si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in Finance and Ac co un ting 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: üz le ti 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év dit pon tok szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 80 kre dit, 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit, mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit, 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt mi ni má lis kre di tér ték: kri té ri um-kö ve tel mény kre dit nél kül kre dit: 102 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya - kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó kom pe ten ci ák: A kép zé si cél olyan gaz da sá gi szak em be rek kép zé se, akik el mé le ti leg meg ala po zott gya kor la ti is me re tek, kész - sé gek és ké pes sé gek bir to ká ban al kal ma sak a vál lal ko zá - sok, pénz in té ze tek és költ ség ve té si in téz mé nyek pénz ügyi szer ve ze te i nek ki ala kí tá sá ra, mû köd te té sé re, va la mint szám vi te li szak fel ada tok irá nyí tá sá ra, a gaz dál ko dó és egyéb szer ve ze tek szám vi te li po li ti ká já nak és rend jé nek ki ala kí tá sá ra, a szá mí tás tech ni ka fel hasz ná lá sá val való fej lesz té sé re, meg szer ve zé sé re, a be szá mo lá si kö te le zett - ség tel je sí té sé re, a költ ség gaz dál ko dás rend sze ré nek ki ala - kí tá sá ra, fej lesz té sé re, mû köd te té sé re, a gaz dál ko dás elem zé sé re, ér té ke lé sé re és el len õr zé sé re, to váb bá kel lõ is - me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lu sá ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a pénz ügy és szám vi tel alap - kép zé si sza kon vég zet tek is me rik: a nem zet gaz da sá gi ágak hely ze tét, fej lõ dé sük fõ tör - vényszerûségeit, a vál la la ti gaz dál ko dás cél ja it, alap ve tõ tör - vényszerûségeit, a vál la la ti gaz dál ko dás fi nan szí ro zá si-szám vi te liadó zá si al rend sze rét, a vál la la ti fi nan szí ro zás alap el ve it, köz vet len és köz ve tett fi nan szí ro zás for má it, a pénz ügyi, szám vi te li fo lya ma tok ter ve zé sé nek, szer ve zé sé nek, irá nyí tá sá nak, el len õr zé sé nek el mé le ti alap ja it és gya kor la tát, az ér té ke lés tech ni ká it, a vál lal ko zá sok te vé keny sé gét sza bá lyo zó jog sza bá - lyo kat, a vál la lat pi a ci al kal maz ko dá sá nak leg fon to sabb pénz ügyi fel té te le it, a ha zai és nem zet kö zi adó zá si, szám vi te li sza bá lyo - kat, a vál lal ko zá sok mû kö dé sé nek (ala pí tás, mû kö dés, át - ala ku lás, meg szün te tés) szám vi te li, pénz ügyi meg je le ní té - sét, a szám vi te li in for má ci ós rend szert, a be szá mo ló ré - sze it, il let ve az azt alá tá masz tó köny ve lé si fo lya ma to kat, a te vé keny sé gek elem zé sé nek mód szer ta nát, a dön tés-elõ - ké szí tés mód szer ta ni alap ja it, a pénz in té ze ti rend szer fel épí té sét, az egyes pénz in té - ze ti tí pu sok sa já tos sá ga it, a hi te le zé si fo lya ma tot, az ér ték - pa pír-pi ac mû kö dé sé nek fon to sabb ele me it, az ál lam ház tar tás fel ada ta it és fel épí té sét, a vál lal ko zá si és köz szfé ra mû kö dé si tör vény - szerûségeinek fõ kü lönb sé ge it, a költ ség ve té si gaz dál ko dás alap ve tõ tör vény - szerûségeit, a költ ség ve té si fi nan szí ro zás alap el ve it és le - het sé ges tech ni ká it. Az alap fo ko zat bir to ká ban a pénz ügy és szám vi tel alap - kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a pénz ügyi, be fek te té si, fi nan szí ro zá si, be ru há zá si dön té sek elõ ké szí té sé re, a hi tel ké rel mek, pénz ügyi ter vek, pá lyá za tok ké szí té sé re, ér té ke lé sé re, ön ál ló fi nan szí ro zá si dön té sek re, a mér leg be szá mo ló el ké szí té sé re,

78 78 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a va gyon ra és üz le ti mû kö dés re vo nat ko zó be szá mo - lók ön ál ló össze ál lí tá sá ra, elem zé sé re, adó-, il le ték-, vám-, jö ve dék-, tb-kö te le zett sé gek meg ha tá ro zá sá ra és a be val lá sok el ké szí té sé re, gaz da sá gi fo lya ma tok, szer ve ze ti ese mé nyek komp - lex pénz ügyi, szám vi te li kö vet kez mé nye i nek meg ha tá ro - zá sá ra, szám vi te li po li ti ka, szám vi te li sza bály za tok ké szí té - sé re, gaz dál ko dá si, lik vi di tá si és ha té kony sá gi kö ve tel mé - nyek össze han go lá sá ra, ön ál ló mun ka vég zés re és cso port mun ká ra, tár gya lá si és pre zen tá ci ós tech ni kák al kal ma zá sá ra, meg gyõ zõ szak mai ér ve lés re, kor sze rû in for ma ti kai esz - kö zök hasz ná la tá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: köz gaz da ság ta ni, mód szer ta ni és üz le ti ala po zó is me - re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, mik ro- és mak ro - öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan, pénz ügy tan, vál la la ti gaz da ság tan, gaz da sá gi jog, mar ke ting, szám vi tel, me - nedzs ment, üz le ti kom mu ni ká ció, szak nyelv, kör nye - zet-gaz da ság tan, egyéb ala po zó üz le ti is me ret kö rök; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit EU, ál ta lá nos és gaz da sá gi jogi is me re tek, gaz da ság tör - té net, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, fi lo zó fia; szak mai törzs anyag: kre dit pénz ügyek, jog, pénz ügyi szá mí tá sok és pénz ügyi piacok, adó zá si is me re tek, vál la lat ér té ke lés, pénz ügyi szám vi tel, ve ze tõi szám vi tel alap jai, elem zés-el len õr zés mód szer ta na, üz le ti ter ve zés, a pénz ügyi és szám vi te li in - for ma ti ka, sa já tos szám vi te li ese tek, el szá mo lá sá ra vo nat - ko zó is me re tek, to váb bá vá laszt ha tó szak irá nyok, ame - lyek a szak törzs anya gá hoz, a pénz ügyi vagy szám vi te li szak ágak hoz kap cso ló dó, a szak kép zett ség ré sze ként meg - sze rez he tõ spe ci á lis tu dást biz to sí tó is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az alap kép zé si sza kon egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor la tot kell szer vez ni. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi vagy fel sõ fo kú C tí - pu sú ál ta lá nos nyelv vizs ga, il let ve ezek kel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 9. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: tu riz mus-ven dég - lá tás 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: köz gaz dász tu riz mus-ven dég lá tás alap kép zé si sza kon a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: BA in To u rism and Ca te ring 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: üz le ti 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 80 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 27 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: kri té ri um - kö ve tel mény kre dit nél kül kre di tér ték: 102 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja: olyan gaz da sá gi szak em be rek kép zé se, akik a köz gaz da ság tu do má nyi, tár sa da lom el mé le ti, al kal - ma zott mód szer ta ni is me re te ik és szak irá nyú tu dá suk bir - to ká ban ké pe sek a tu riz mus és a ven dég lá tás te rü le tén te - vé keny sé gek vég zé sé re és irá nyí tá sá ra, szer ve zé sé re és kel lõ is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus - ban tör té nõ foly ta tá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a tu riz mus-ven dég lá tás alap - kép zé si sza kon vég zet tek is me rik: a tu risz ti kai ága zat mû kö dé sé nek el ve it és jel lem zõ it, an nak kap cso ló dó ága za ta it (szál lás adás, ven dég lá tás, uta - zás szer ve zés, ren dez vény szer ve zés), a ven dég lá tás el ve it és gaz da ság ta nát, a tu riz mus sze rep lõ i nek, ér de kelt je i nek és érin tett je i - nek jel lem zõ it, a tu ris ták ál tal igény be ve he tõ szol gál ta tá sok rend - sze rét,

79 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 79 a kü lön bö zõ tí pu sú tu risz ti kai vál lal ko zá sok (szál lás - he lyek, ven dég lá tó he lyek, sza bad idõs lé te sít mé nyek) szer ve zé sé re, mû köd te té sé re és irá nyí tá sá ra vo nat ko zó el - ve ket és mód sze re ket, a tu risz ti kai szol gál ta tá sok fo lya ma ta it, le bo nyo lí tá - suk fel té te le it és a leg fon to sabb vo nat ko zó jog sza bá lyi elõ írásokat, a tu riz mus sal kap cso la tos kö zös sé gi és non pro fit te - vé keny sé ge ket, ál lam igaz ga tá si, ön kor mány za ti, te rü let - fej lesz té si, kul tu rá lis kap cso ló dá su kat, a tu riz mus ha zai és nem zet kö zi in téz mény rend sze rét, a tu risz ti kai vál lal ko zá sok mû kö dé sét be fo lyá so ló föld raj zi, kul tu rá lis, ter mé sze ti és jogi vo nat ko zá so kat, a tu risz ti kai vál la la tok egyes mû kö dé si te rü le te i nek (mar ke ting, pénz ügy, fi nan szí ro zás, em be ri erõ for rás, me - nedzs ment, kont roll ing stb.) sa já tos sá ga it, el ve it és mód - sze re it, a vá lasz tott szak irány nak meg fe le lõ alá ga zat vagy te - vé keny ség pél dá ul szál lás he lyek, ven dég lá tás, uta zás - szer ve zés, rek re á ció, tér ség-me ne dzse lés mû kö dé sét, ér - té ke lé si és dön té si kri té ri u ma it, szak mai rész te rü le te it, ága za ti kap cso ló dá si pont ja it. Az alap fo ko zat bir to ká ban a tu riz mus-ven dég lá tás alap - kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: az egyes tu risz ti kai szak te rü le ten je lent ke zõ fel ada - tok és mun ka kö rök el lá tá sá ra, a tu risz ti kai vál lal ko zá sok nál ve ze tõi fel ada tok el lá - tá sá ra, több nyel vû és kü lön bö zõ funk ci ó jú kom mu ni ká ci ó - ra, nem zet kö zi tu riz mus sal kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá - ra, va la mint az in for ma ti kai is me re tek al kal ma zá sá ra, a tu riz mus ban spe ci fi kus tár gya lá si, pre zen tá ci ós, in - for má ció szer ve zé si és meg gyõ zé si tech ni kák al kal ma zá - sá ra, a szol gál ta tá sok kal és az in ten zív ügy fél kap cso lat tal össze füg gõ prob lé mák ha té kony ke ze lé sé re, kü lö nös fi - gye lem mel az in ter kul tu rá lis konf lik tu sok le he tõ sé ge i re, a tu riz mus fej lesz té sé vel kap cso la tos ér dek konf lik tu - sok ke ze lé sé re. Ren del kez nek az adott szer ve zet tí pus nak meg fe le lõ em be ri és szo ci á lis kész sé gek kel, együtt mû kö dé si ké pes - ség gel, ké pe sek ön ál ló kar ri er épí tés re, a ta pasz ta la ti úton vagy szer ve zett to vább kép zés ke re té ben szer zett is me re - tek hasz no sí tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me re tek: köz gaz da ság ta ni, mód szer ta ni és üz le ti ala po zó is me - re tek: kre dit ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, in for ma ti ka, mik ro- és mak ro - öko nó mia, nem zet kö zi gaz da ság tan, pénz ügy tan, vál la la ti gaz da ság tan, gaz da sá gi jog, mar ke ting, szám vi tel, me - nedzs ment, üz le ti kom mu ni ká ció, szak nyelv, kör nye - zet-gaz da ság tan, ala po zó üz le ti is me ret kö rök; tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit EU, ál ta lá nos és gaz da sá gi jogi is me re tek, gaz da ság tör - té net, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, fi lo zó fia; szak mai törzs anyag: kre dit a tu riz mus rend sze re, ven dég lá tás, szál lás adás, uta zás - szer ve zés, tu risz ti kai erõ for rá sok, a tu riz mus köz igaz ga tá - si, szak igaz ga tá si, ön kor mány za ti vo nat ko zá sai, tu riz mus mar ke ting, tu risz ti kai ter mé kek, tu risz ti kai vál lal ko zá sok, ven dég lá tás szer ve zés, ve ze tés, nem zet kö zi gaz da sá gi kap cso la tok, to váb bá vá laszt ha tó szak irá nyok, ame lyek a szak mai törzs anyag hoz, a tu riz mus vagy a ven dég lá tás is - me ret kö re i hez kap cso ló dó, a szak kép zett ség ré sze ként meg sze rez he tõ spe ci á lis tu dást biz to sí tó is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az alap kép zé si sza kon egy fél évig tar tó össze füg gõ szak mai gya kor la tot kell szer vez ni. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert vagy az zal egyen ér té kû, leg alább ket tõ kö zép fo kú C tí pu sú szak nyel vi nyelv vizs ga szük sé ges, ame lyek kö zül az egyik he lyett C tí pu sú fel sõ fo kú ál ta lá nos nyelv vizs ga is te he tõ, il let ve ez zel egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány vagy ok - le vél. 10. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: üz le ti szak ok ta tó 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: a) üz le ti szak ok ta tó ke res ke del mi szak irá nyon b) üz le ti szak ok ta tó ven dég lá tó szak irá nyon c) üz le ti szak ok ta tó ügy vi te li szak irá nyon vá laszt ha tó szak irá nyok: a szak kép zés szak ma cso - port jai sze rint ke res ke del mi, ven dég lá tó, ügy vi te li a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) BA in Vo ca ti o nal Inst ruc tor in Com mer ce b) BA in Vo ca ti o nal Inst ruc tor in Ca te ring c) BA in Vo ca ti o nal Inst ruc tor in Of fi ce Ma na ge ment 3. Kép zé si te rü let: gaz da ság tu do má nyok 4. Kép zé si ág: üz le ti 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke:

80 80 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: kri té ri um - kö ve tel mény kre dit nél kül kre di tér ték: 90 kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té ke: 30 kre dit 7. Az alap szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A kép zés cél ja olyan üz le ti szak ok ta tók kép zé se, akik a kép zés be tör té nõ be lé pés kor meg szer zett, to váb bá a ké sõb bi szak irány vá lasz tást is meg ha tá ro zó, az Or szá gos Kép zé si Jegy zék ügy vi te li, ke res ke de lem-mar ke ting, üz le - ti ad mi niszt rá ció, ven dég lá tás-ide gen for ga lom szak ma - cso port já ba tar to zó va la mely szak ké pe sí té sük, va la mint a kép zés so rán vá lasz tott szak irá nyuk ban szer zett el mé le ti és gya kor la ti is me re te ik alap ján a szak irá nyuk hoz tar to - zó szak ma cso port te rü le tén fel ké szül tek az is ko lai rend - sze rû és az is ko la rend sze ren kí vü li szak kép zés ben gya kor - la ti tár gyak ok ta tá sá nak meg ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, ve - ze té sé re, va la mint ok ta tá si te vé keny ség vég zé sé re, a szak - mai tan tár gyak hoz kap cso ló dó la bo ra tó ri u mi fog lal ko zá - sok és a vál la la ti kép zõ he lye ken foly ta tott üze mi (tan mû - he lyi) gya kor la tok le bo nyo lí tá sá ra. A kép zés ré sze a fel sõ - fo kú szak kép zés, a fel nõtt kép zés és át kép zés, va la mint a köz ok ta tás gya kor la ti kép zé si fel ada ta i ra tör té nõ fel ké szí - tés is. Cél to váb bá a vá lasz tott szak irány nak meg fele lõen spe ci á lis gaz da sá gi, üz le ti, szer ve zé si, tech no ló gi ai, il let ve a ven dég lá tás te rü le tén élel me zés tu do má nyi is me re tek el - sa já tí tá sa; a vál lal ko zá sok, üz le ti egy sé gek gya kor la tá ban meg je le nõ pi a ci és szer ve ze ten be lü li prob lé mák ér tel me - zé sé re és meg ol dá sá ra al kal mas kom pe ten ci ák ki fej lesz té - se, ame lyek al kal mas sá te szik a vég zett szak ok ta tó kat az is ko lai és a vál la la ti kép zõ he lye ken foly ta tott szak mai gya kor la tok le bo nyo lí tá sá ra és az ál ta luk ok ta tot tak kal szem be ni mun ka erõ-pi a ci igé nyek ki elé gí té sé re. Az alap - sza kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá - sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az üz le ti szak ok ta tók is me - rik: a leg alap ve tõbb gaz da sá gi fo gal ma kat, alap össze füg - gé se ket; a köz gaz da sá gi és üz le ti tu do mány alap ve tõ tör - vényszerûségeit, fo lya ma ta it; a piac sze rep lõ it, a gaz da ság mû kö dé sé nek me cha - niz mu sát; a ma gyar gaz da ság po li ti ka tö rek vé se it, prob lé má it; az üz le ti vál lal ko zá so kat be fo lyá so ló té nye zõ ket; az üz le ti alap egy sé gek mû kö dé sé nek el ve it, folya - matait; a gaz dál ko dás fo lya ma tá nak, ered mé nye i nek és prob - lé má i nak elem zé sé re al kal mas mód sze re ket; a vál lal ko zá sok és egy sé gei mû köd te té sé nek el ve it, ke re te it; a kör nye zet gaz dál ko dás fõ vo ná sa it; az üz le ti élet ben lét re jö võ em be ri kap cso la to kat, vi - szo nyo kat meg ha tá ro zó pszi cho ló gi ai tör vényszerû - ségeket; a kü lön bö zõ kor osz tá lyú ta nu lók, hall ga tók sze mé - lyi ség fej lõ dé si sa já tos sá ga it; a gya kor la ti te vé keny ség hez szük sé ges is me re tek át - adá sá nak, al kal ma zá sá nak mód ja it; a fel nõtt kép zés esz kö ze it, mód sze re it. Az alap fo ko zat bir to ká ban az üz le ti szak ok ta tók a ke - res ke del mi szak irá nyon is me rik: a bol ti gaz dál ko dás, be szer zés, ér té ke sí tés mun ka fo - lya ma tá nak ele me it; a fo gyasz tó vé de lem sza bá lya it, mód sze re it; a ta nu lók, hall ga tók bol ti, szak mai ér té ke sí té si, áru - ke ze lé si, is ko lai és nyil ván tar tá si te vé keny ség re tör té nõ gya kor la ti fel ké szí té sé nek mód sze re it. Az alap fo ko zat bir to ká ban az üz le ti szak ok ta tók a ven - dég lá tó szak irá nyon is me rik: az alap ve tõ élel me zés tu do má nyi, táp lál ko zás ta ni össze füg gé se ket, kö ve tel mé nye ket; a szük sé ges hi gi é nés sza bá lyo kat; a nem ze ti ét ke zé si, élel me zé si igé nye ket, szo ká so kat; a ven dé gek fo ga dá sá nak, ki szol gá lá sá nak alap ve tõ ud va ri as sá gi, pro to koll és üz le ti sza bá lya it; a kony hai és ét ter mi gaz dál ko dás sza bá lya it, kö ve tel - mé nye it; a ta nu lók, hall ga tók kony hai gya kor la ti te vé keny sé - ge i nek irá nyí tá si, be ta ní tá si, mo ti vá ci ós mód sze re it. Az alap fo ko zat bir to ká ban az üz le ti szak ok ta tók ké pe - sek: a ta nu lók, hall ga tók gya kor la ti te vé keny sé gé nek meg szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, el len õr zé sé re és értékelé - sére; a kor sze rû in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós esz kö zök, el já rá sok al kal ma zá sá ra; az el sa já tí tott ne ve lés-lé lek ta ni és ne ve lés ta ni is me re - tek gya kor la ti al kal ma zá sá ra; új mód sze rek és el já rá sok fel hasz ná lá sá ra az ok ta tás - ban, il let ve a szak irá nyuk nak meg fe le lõ szak te rü le ten. Az alap fo ko zat bir to ká ban az üz le ti szak ok ta tók al kal - ma sak: gya kor la ti ok ta tó te vé keny ség foly ta tá sá ra az Or szá - gos Kép zé si Jegy zék azon szak ma cso port já ban, amely ben szak ké pe sí tés sel, il let ve a szak irá nyuk sze rin ti szak kép - zett ség gel ren del kez nek: a ta nu lók gya kor la ti ok ta tá sá nak meg szer ve zé sé re és ve ze té sé re; a szak kép zést foly ta tó és a vizs gáz ta tás sal kap cso la - tos fel ada to kat el lá tó in téz mé nyek szá má ra a gya kor la ti kép zé si prog ra mok össze ál lí tá sá ra, össze han go lá sá ra az el mé le ti kö ve tel mé nyek kel;

81 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 81 a gya kor la ti ok ta tás tar tal má nak el len õr zé sé re és ér té - ke lé sé re; a gya kor la ti vizs gák meg szer ve zé sé re és lefolytatá - sára; a 10. év fo lyam el vég zé sé hez vagy an nál ala cso nyabb is ko lai elõ kép zett ség hez kö tött szak ké pe sí té sek ese tén a kép zés gya kor lat tal össze kö tött szak mai el mé le ti tan tár - gya i ban, la bo ra tó ri u mi, mû hely gya kor la ti fog lal ko zá sa in az ok ta tá si fel ada tok el lá tá sá ra; az ok ta tás ke re té ben fel nõtt ok ta tás ra; az ok ta tás sal össze füg gõ tan órán kí vü li ne ve lõ mun - ká ra, a szak kép zést elõ ké szí tõ pá lya ori en tá ci ós fel ada tok el lá tá sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek meg fe le lõ kom mu ni - ká ci ós, együtt mû kö dé si, szer ve zõ kész ség gel, ké pe sek az is me re te ik fo lya ma tos bõ ví té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyi és mód szer ta ni alap is me re tek: kre dit gaz da sá gi ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, szá mí tás tech ni ka; gaz da ság ta ni alap is me re tek: kre dit mik ro öko nó mia, mak ro öko nó mia, kör nye zet gaz dál ko - dás, gaz da ság po li ti ka, al kal ma zott szo ci o ló gia; szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl üz le ti is me re tek (vál lal ko zás gaz da ság tan, gaz da sá gi jog, mar ke ting, pénz ügyi is me re tek, ál ta lá nos és üz le ti szak mai lé lek tan, fo gyasz tó vé de lem, szám vi tel, al kal ma - zott szá mí tás tech ni ka, me nedzs ment, vál lal ko zá sok pénz - ügyi alap jai, szak mai nyelv) kre dit; pe da gó gi ai is me re tek (ne ve lés lé lek tan és sze mé lyi ség - fej lesz tés, ne ve lés tan, ne ve lés tör té net, di dak ti ka és ok ta - tás szer ve zés, kom mu ni ká ci ós is me re tek, fel zár kóz ta tás, fel nõtt kép zés, is ko lai (tan üze mi) ok ta tá si gya kor lat) kre dit; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit a) ke res ke del mi szak irány hoz tar to zó spe ci á lis el mé le - ti és gya kor la ti is me re tek: ál ta lá nos és szak áru is me ret, bol - ti tech no ló gia, mi nõ ség biz to sí tás, lo gisz ti ka (ér té ke sí tés, rek lá mo zás, szál lít má nyo zás), ke res ke del mi mar ke ting (fo gyasz tói és be szer zé si ma ga tar tás), hun ga ri cu mok, üz - le ti eset ta nul mány, ke res ke del mi in for ma ti ka, bol ti, ke res - ke del mi, vál la la ti gaz dál ko dá si gya kor lat, ke res ke del mi gya kor la tok ok ta tá sá nak mód szer ta na; b) ven dég lá tó szak irány hoz tar to zó spe ci á lis el mé le ti és gya kor la ti is me re tek: élel mi anyag- és táp lál ko zá si, étel - ké szí té si és ér té ke sí té si is me re tek, ven dég lá tó vál lal ko zás szer ve zé se, ven dég lá tó vál lal ko zás gaz dál ko dá sa, kü lön - le ges éte lek, ita lok, ide gen for gal mi alap is me re tek, ven - dég lá tói in for ma ti ka, hi gi é né, ven dég lá tó gya kor la tok ok - ta tá sá nak mód szer ta na; c) ügy vi te li szak irány hoz tar to zó spe ci á lis el mé le ti és gya kor la ti is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat szak irány sze rin ti szak mai gya kor - lat ból és pe da gó gi ai gya kor lat ból áll. Az in téz mé nyen kí - vül a vá lasz tott szak irány nak meg fe le lõ szak te rü le ten tel je sí ten dõ össze füg gõ szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg - alább 12 hét, amely nek kre di tér té ke 30 kre dit; az össze füg - gõ is ko lai, pe da gó gi ai gya kor lat leg alább 12 kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. VIII. MÛSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 1. ANYAGMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: anyag mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: anyag mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ma te ri - als En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: anyag-, fa- és könnyû ipa ri mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4.A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték:

82 82 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja anyag mér nö kök kép zé se, akik al kal ma - sak az anya gok ban zaj ló fo lya ma tok ér tel me zé sé re és irá - nyí tá sá ra, az anya gok szer ke ze té nek és tu laj don sá ga i nak vizs gá la tá ra és azok nak a kü lön bö zõ tech no ló gi ák so rán tör té nõ meg vál toz ta tá sá ra, az anyag-elõ ál lí tás technoló - giai fo lya ma ta i nak rend szer szem lé le tû irá nyí tá sá ra és szer ve zé sé re, va la mint ezen tech no ló gi ák kal elõ ál lí tott anya gok mi nõ sé gé nek biz to sí tá sá ra, to váb bá kel lõ mély - sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so - dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Alap fo ko zat bir to ká ban az anyag mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek, il let ve is - merik: az anya gi rend sze rek ben zaj ló fi zi kai-ké mi ai fo lya - ma to kat, ké pe sek a fo lya ma tok (alap szin ten való) ma te - ma ti kai le írá sá ra, kü lö nös te kin tet tel a ter mo di na mi ka és ki ne ti ka tör vényszerûségeire, a szi lárd anya gok ato mi, mik ro- és mak ro szer ke ze tét, a szer ke zet vizs gá la tá hoz szük sé ges alap ve tõ mód sze re ket és az alap ve tõ esz kö zök mû kö dé si el vét, il let ve a szer ke ze - tek ki ala ku lá sát elõ idé zõ fo lya ma to kat, az anyag gyár tó gé pek és be ren de zé sek mû kö dé si alap el ve it, a fé mek és öt vö ze te ik me tal lur gi ai elõ ál lí tá sá nak alap ve tõ tech no ló gi á it, fé mek és öt vö ze te ik kép lé keny ala kí tá sá nak, il let ve ön té sé nek alap ve tõ tech no ló gi á it, a hõ ke ze lés, a fe lü let ke ze lés alap ve tõ tech no ló gi á it, a ke rá mi ák, a kom po zi ta nya gok gyár tá sá nak alap ve - tõ tech no ló gi á it, a szem csés anya gok, a po li me rek elõ ál lí tá sá nak alap - ve tõ tech no ló gi á it, a mû anya gok fel dol go zá sá nak alap ve tõ technoló - giáit, az anyag tech no ló gi ák so rán a mun ka fá zi sok mi nõ sé - gi el len õr zé sé re és rész fel ada tok mi nõ ség irá nyí tá sá ra, kü - lön bö zõ ter mé kek tu laj don sá ga i nak meg ha tá ro zá sá ra, az anyag gyár tás sal kap cso la tos kör nye ze ti ter he lés fel mé ré sé re és an nak csök ken té sé re, az anyag gyár tás sal kap cso la tos ener gia fel hasz ná lás fel mé ré sé re és an nak ra ci o na li zá lá sá ra, mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), mér nö ki fi zi ka, ké mia, fizikai-kémia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, vál lal ko zás-gaz da ság tan, me nedzs - ment, mi nõ ség biz to sí tás, kör nye zet vé de lem, biz ton ság - tech ni ka, jogi is me re tek, hu mán is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit ké mi ai és fi zi kai; anyag tu do má nyi, mû sza ki ala po zó; szak mai ala po zó (fém-ke rá mia-po li mer-kom po zi tok) is - me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 2. FAIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: fa ipa ri mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: fa ipa ri mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Wood Tech no logy En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: anyag-, fa- és könnyû ipa ri mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja fa ipa ri mér nö kök kép zé se, akik a fa - anyag-fel dol go zás te rü le tén al kal ma sak az el sõd le ges fa - meg mun ká lá sok (fû rész ipar, le mez gyár tás), és a to -

83 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 83 vább-fel dol go zás (bú tor-, aj tó- és ab lak gyár tás), va la mint a fa épü let ele mek gyár tá sa te rü le tén a ter mék konst ruk ció és a gyár tás tech no ló gia ki ala kí tá sá ra, a ter me lés szer ve zé - sé re és irá nyí tá sá ra, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me - re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Alap fo ko zat bir to ká ban a fa ipa ri mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a fa ipar te rü le tén tech no ló gi ai fo lya ma tok irá nyí tá sá - ra, új tech no ló gi ák fej lesz té sé re, a fa ipa ri ter me lõ be ren de zé sek mû köd te té sé re, üze - mel te té sé re, üzem fenn tar tá sá ra, a fa ipar ral kap cso la tos kör nye ze ti ter he lé sek, prob lé - mák fel tá rá sá ra és an nak csök ken té sé re, gaz da sá gos ener - gia fel hasz ná lás meg szer ve zé sé re, kü lön bö zõ fa ipa ri ter mé kek pi ac ku ta tá sá ra, gyár - tás-elõ ké szí té sé re és gyár tá sá ra, a mi nõ ség sza bá lyo zás és mi nõ ség el len õr zés leg fon - to sabb fel ada ta i nak mû sza ki irá nyí tá sá ra, mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), áb rá zo ló ge o met ria, me - cha ni ka, mér nö ki fi zi ka, ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, ve ze tés mód szer tan, vál la lat-gaz da ság - tan, pénz ügyi és szám vi te li is me re tek, mar ke ting, jogi is - me re tek, hu mán is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit in for ma ti ka, gép szer ke ze tek, gép tan, mé rés- és irá nyí - tás tech ni ka, lo gisz ti ka, hõ transz port és ter mo di na mi ka, fa - ana tó mia, fa ipa ri alap szer ke ze tek, fû rész ipa ri tech no ló gia, fa ipa ri le mez és lap gyár tás, fa ipa ri gé pek, bú tor-, aj tó-, ab - lak gyár tás, fa anyag vé de lem. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 3. KÖNNYÛIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: könnyû ipa ri mér - nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: könnyû ipa ri mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Light Industry En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: anyag-, fa- és könnyû ipa ri mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja könnyû ipa ri mér nö kök kép zé se, akik al - kal ma sak az anya gok ban zaj ló fo lya ma tok ér tel me zé sé re és irá nyí tá sá ra, az anya gok szer ke ze té nek és tulajdonsá - gainak vizs gá la tá ra és azok nak a kü lön bö zõ tech no ló gi ák so rán tör té nõ meg vál toz ta tá sá ra, az anyag elõ ál lí tá si tech - no ló gi ai fo lya ma ta i nak rend szer szem lé le tû irá nyí tá sá ra és szer ve zé sé re, va la mint ezen tech no ló gi ák kal elõ ál lí tott anya gok mi nõ sé gé nek biz to sí tá sá ra, to váb bá kel lõ mély - sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so - dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Alap fo ko zat bir to ká ban a könnyû ipa ri mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve is me rik: a könnyû ipa ri fel dol go zás-tech no ló gia pi a ci igé nye i - nek fel mé ré sét és a szak mai ter mék pa ra mé te rek re tör té nõ le for dí tá sát, azok ter ve zé sét, a könnyû ipa ri ter me lé si fo lya ma tok és a szol gál ta tá - sok lo gisz ti kai és fo lya mat prob lé má it, a ter mék és tech no ló gia mé ré si és -fej lesz té si mód sze - re ket, a te rü let re jel lem zõ vál lal ko zá sok mû sza ki és szer ve - zé si kér dé se it, az új ter mé kek, fo lya ma tok, elem zé si és szer ve zé si mód sze rek azo no sí tá sát és bel sõ lo gi kai rend sze ré nek meg ér té sét,

84 84 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a di vat és mé dia ál tal érin tett ter mé kek meg je le né si (de sign) és kom mu ni ká ci ós szem pon tú ter ve zé sét, a hasz - ná la ti és gyár tá si szem pon tok szisz te ma ti kus ér vé nye sí té - sét, ter mék terv ki ala kí tá sát, a kom po zi tok és konst ruk ci ók ter ve zé sé nél je len leg al kal ma zott kor sze rû el já rá so kat, ter ve zé si szoft ve re ket, a könnyû ipa ri anyag fel dol go zás jel leg ze tes ese te i nek ter ve zé sét, szer ve zé sét és irá nyí tá sát, a könnyû ipa ri ter me lé si és szol gál ta tá si fo lya ma tok rend szer szem lé le tû meg va ló sí tá sát, a fo lya ma tok át fo gó sza bá lyo zá sát és fej lesz té sét, a mun ka vé de lem mel kap cso la tos alap ve tõ felada - tokat. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), me cha ni ka, mér nö ki fi zi - ka, ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, vál la lat gaz da ság tan, me nedzs ment, EU-is me re tek, hu mán is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit mû sza ki áb rá zo lás, gép szer ke ze tek, in for ma ti ka és al - kal ma zott szá mí tás tech ni ka, au to ma ti zá lás, ter me lé si és ki egé szí tõ fo lya ma tok, könnyû ipa ri anya gok, mû ve le tek és tech no ló gi ák, könnyû ipa ri mé rés tech ni ka, mi nõ ség irá - nyí tás, kör nye zet vé de lem, mun ka vé de lem. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 4. BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: bio mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: bio mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Bi o en gi - ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: bio-, kör nye zet- és ve gyész mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja bio mér nö kök kép zé se, akik al kal ma sak a szé les kö rû en ér tel me zett bio tech no ló gi ai rend sze rek és az azo kat mû köd te tõ sze mély zet irá nyí tá sá ra, ana li ti kai vizs - gá la tok, gyár tás kö zi és vég sõ mi nõ ség el len õr zés vég zé sé - re, leg alább egy ide gen nyel ven a mû sza ki do ku men tá ció meg ér té sé re, a tech no ló gi ai rend sze rek fej lesz té sé ben, ter - ve zé sé ben, új el já rá sok, ter mé kek ki fej lesz té sé ben, ku ta - tás ban rész fel ada tok el lá tá sá ra a mun ka erõ pi ac igé nyei sze rint, to váb bá a kép zés nyúj tot ta is me re tek bir to ká ban al kal mas sá vál hat nak a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá ra. Alap fo ko zat bir to ká ban a bio mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: bi o ló gi ai/bio tech no ló gi ai rend sze rek biz ton sá gos, kör nye zet tu da tos mû köd te té sé re, a szak te rü let tel kap cso - la tos szol gál ta tá sok, ke res ke del mi fel ada tok el lá tá sá ra, la bo ra tó ri u mi, fél üze mi, üze mi fel ada tok el vég zé sé - re, új me to di kák el sa já tí tá sá ra, mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra, bo nyo lul tabb fel ada tok el vég zé sé re, is me re tek gya - kor la ti al kal ma zá sá ra a vá lasz tott szak irány nak meg fe le lõ szak te rü le ten, rész fel ada tok el lá tá sá ra a tech no ló gi ai rend sze rek fej lesz té sé ben, ter ve zé sé ben, új el já rá sok, ter mé kek ki fej - lesz té sé ben, ké mi ai és ro kon tu do má nyok ku ta tá sá ban, a fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges szá mí tás tech ni kai is me re tek, adat bá zi sok al kal ma zá sá ra, a ko ráb ban nem is mert új fo lya ma tok, ter mé kek, rend sze rek meg is me ré sé re, meg ér té sé re, leg alább egy ide gen nyel ven a mû sza ki do ku men tá - ció meg ér té sé re.

85 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, ké mia, bi o ló gia, bio ké mia, az in téz mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i - nek meg fe le lõ to váb bi ter mé szet tu do má nyos is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit mik ro- és mak ro öko nó mia, me nedzs ment- és vál lal ko - zás gaz da ság tan, üz le ti jog; szak mai törzs anyag: kre dit bi o ló gi ai rend sze rek mû kö dé se; fi zi kai ké mia al kal ma - zá sai és anyag tu do mány; mé rés és irá nyí tás tech ni ka; gép - tan és mû ve let tan; tech no ló gia; az in téz mény ha gyo má - nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to váb bi, a törzs anyag ré szét ké pe zõ is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: környezetmér - nöki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: kör nye zet mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: En vi ron - men tal En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: bio-, kör nye zet- és ve gyész mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan kor sze rû ter mé szet tu do má nyos, öko ló gi ai, mû sza ki, köz gaz da sá gi és me nedzs ment is me - re tek kel ren del ke zõ kör nye zet mér nö kök kép zé se, akik a kü lön bö zõ te rü le te ken je lent ke zõ kör nye ze ti ve szé lye ket ké pe sek fel is mer ni és a kár el há rí tá si te vé keny sé get irá nyí - ta ni. Szak mai is me re te ik bir to ká ban al kal ma sak a meg lé võ kör nye ze ti ár tal mak és ká rok csök ken té sé re, il let ve meg - szün te té sé re; a ter mé sze ti erõ for rá sok éssze rû fel hasz ná lá - sá ra, hul la dék sze gény tech no ló gi ák ki ala kí tá sá nak, azok mû köd te té sé nek ön ál ló meg ol dá sá ra. Ké pe sek technoló - giai meg ol dá so kat ki dol goz ni a hul la dé kok új ra hasz no sí - tá sá ra, a ve szé lyes hul la dé kok ár tal mat la ní tá sá ra, ál ta lá - nos is me re tek kel ren del kez nek a ter mé szet- és táj vé de lem, a kör nye zet po li ti ka te rü le tén, to váb bá ké pe sek mér nö ki kép zett sé gük és egy vi lág nyelv is me re te bir to ká ban ha zai és kül föl di szak em be rek kel való kom mu ni ká ci ó ra és csa - pat mun ká ra. Al kal ma sak a kör nye zet vé del mi pro jek tek ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, el len õr zé sé re és a mér nö ki mun - ká ban való al ko tó rész vé tel re, ké pe sek al kal maz kod ni a fo lya ma to san vál to zó kö ve tel mé nyek hez. A meg szer zett is me re tek bir to ká ban al kal mas sá vál nak a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá ra. Alap fo ko zat bir to ká ban a kör nye zet mér nö kök a vár - ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: kör nye ze ti ele mek és rend sze rek mennyi sé gi és mi - nõ sé gi jel lem zõ i nek vizs gá la tá ra, mé ré si ter vek össze ál lí - tá sá ra, azok ki vi te le zé sé re és az ada tok ér té ke lé sé re; kör nye zet vé del mi kár el há rí tá si mód sze rek al kal ma - zá sá ra, kár el há rí tás elõ ké szí té sé re és a kár el há rí tás ban való rész vé tel re; víz gaz dál ko dá si fel ada tok meg ol dá sá ra, dön tés-elõ - ké szí tés ben való rész vé tel re; víz- és szenny víz tisz tí tá si tech no ló gi ák üze mel te té - sé re és op ti ma li zá lá sá ra; szi lárd és fo lyé kony kom mu ná lis hul la dé kok ke ze lé si tech no ló gi á i nak üze mel te té sé re; hul la dék gaz dál ko dá si ter vek el ké szí té sé re; kör nye zet vé del mi el já rá sok (mû ve le tek, be ren de zé - sek, ké szü lé kek) ér té ke lé sé re, ki vá lasz tá sá ra, tesz te lé sé re, az üzem vi tel el len õr zé sé re, szak ta nács adás ra; kor sze rû zaj- és rez gés vé del mi mód sze rek al kal ma - zá sá ra; kör nye zet vé del mi meg bí zot ti, re fe ren si stb. fel ada tok el lá tá sá ra;

86 86 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám kör nye zet vé del mi szak ér tõi, ta nács adói, dön tés-elõ - ké szí té si mun ká ban való rész vé tel re; ha tás vizs gá la tok vég zé sé re és ha tás ta nul má nyok össze ál lí tá sá ra; mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra; köz igaz ga tá si, ön kor mány zat kör nye zet vé del mi (te - le pü lés kör nye zet vé del mi) ha tó sá gi, el len õri, szak ér tõi mun ka kö rök be töl té sé re; ok ta tá si, kör nye zet po li ti kai, konf lik tus ke ze lé si, me - ne dzse ri te vé keny ség re; kör nye zet vé del mi lé te sít mé nye ket víz- és szenny - víz tisz tí tó te le pek, ve szé lyes, kom mu ná lis hul la dék tá ro ló, hul la dék ége tõ mû stb. üze mel te tõ szer ve ze tek ben mér nö - ki, üzem vi te li fel ada tok el lá tá sá ra; te le pü lé si kör nye zet vé del mi prog ram ké szí té sé re, a kör nye ze ti el já rá sok irá nyí tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, ké mia, bi o ló gia, öko ló gia, ge o ló gia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, jogi is me re tek, me nedzs ment, szer ve - zés, mér nö ki kom mu ni ká ció, tár sa da lom tu do má nyi is me - re tek; szak mai törzs anyag: kre dit szak mai is me ret kö rök (mér nö ki is me re tek; biz ton ság - tech ni ka, mun ka vé de lem; föld tu do má nyi szak is me re tek; egész ség vé de lem, köz egész ség ügy; kör nye ze ti mé ré sek, ana li ti ka, mo ni to ro zás; kör nye zet vé del mi mû sza ki mû ve - le tek); kör nye zet tan [lég kör tan (me te o ro ló gia); kör nye ze ti ké mia]; kör nye ze ti ele mek vé del me (víz mi nõ ség-vé de - lem; le ve gõ tisz ta ság-vé de lem; ta laj vé de lem; hul la dék gaz - dál ko dás; zaj- és rez gés vé de lem; su gár zás vé de lem; ter - mé szet- és táj vé de lem); kör nye zet elem zés (kör nye zet in - for ma ti ka; kör nye zet ál la pot-ér té ke lés; kör nye zet me - nedzs ment). 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 6. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ve gyész mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ve gyész mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Che mi - cal En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: bio-, kör nye zet- és ve gyész mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja ve gyész mér nö kök kép zé se, akik al kal - ma sak ké mi ai tech no ló gi ai rend sze rek és az azo kat mû - köd te tõ sze mély zet irá nyí tá sá ra, ana li ti kai vizs gá la tok, gyár tás kö zi és vég sõ mi nõ ség el len õr zés vég zé sé re, leg - alább egy ide gen nyel ven a mû sza ki do ku men tá ció meg ér - té sé re, a tech no ló gi ai rend sze rek fej lesz té sé ben, ter ve zé - sé ben, új el já rá sok, ter mé kek ki fej lesz té sé ben, ku ta tás ban rész fel ada tok el lá tá sá ra a mun ka erõ pi ac re le váns szak mai igé nyei sze rint, to váb bá a kép zés nyúj tot ta is me re tek bir - to ká ban al kal mas sá vál hat nak a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá ra. Alap fo ko zat bir to ká ban a ve gyész mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: ké mi ai tech no ló gi ai rend sze rek biz ton sá gos, kör nye - zet tu da tos mû köd te té sé re, a szak te rü let tel kap cso la tos szol gál ta tá sok, ke res ke del mi fel ada tok el lá tá sá ra, ké mi ai la bo ra tó ri u mi, fél üze mi, üze mi fel ada tok el - vég zé sé re, új me to di kák el sa já tí tá sá ra, mun ka vé del mi fel - ada tok meg ol dá sá ra, bo nyo lul tabb fel ada tok el vég zé sé re, is me re tek gya - kor la ti al kal ma zá sá ra a vá lasz tott szak irány nak meg fe le lõ szak te rü le ten,

87 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 87 rész fel ada tok el lá tá sá ra a tech no ló gi ai rend sze rek fej lesz té sé ben, ter ve zé sé ben, új el já rá sok, ter mé kek ki fej - lesz té sé ben, az elõb bi fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges szá mí tás - tech ni kai is me re tek, adat bá zi sok al kal ma zá sá ra, a ko ráb ban nem is mert új fo lya ma tok, ter mé kek, rend sze rek meg is me ré sé re, meg ér té sé re, leg alább egy ide gen nyel ven a mû sza ki do ku men tá - ció meg ér té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, ké mia, bio ké mia, az in téz mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to váb bi ter mé szet tu do má nyos is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit mik ro- és mak ro öko nó mia, me nedzs ment- és vál lal ko - zás gaz da ság tan, üz le ti jog; szak mai törzs anyag: kre dit fi zi kai ké mia al kal ma zá sai és anyag tu do mány; mé rés és irá nyí tás tech ni kai; vegy ipa ri gép tan és mû ve let tan; tech - no ló gia; az in téz mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to váb bi, a törzs anyag ré szét ké pe zõ is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 7. ÉPÍTÕMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: épí tõ mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: épí tõ mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ci vil Engineer 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: épí tõ mér nö ki és mû sza ki föld tu do má nyi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 8 fél év di tek szá ma: 240 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 46 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 12 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 68 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja fel ké szült, nyelv tu dás sal ren del ke zõ épí - tõ mér nö kök kép zé se, akik al kal ma sak épí té si, fenn tar tá si és üze mel te té si, vál lal ko zá si és szak ha tó sá gi fel ada tok el - lá tá sá ra, a kép zés nek meg fe le lõ ter ve zé si és egy sze rûbb fej lesz té si fel ada tok ön ál ló meg ol dá sá ra, bo nyo lul tabb ter - ve zé si mun kák ban való köz re mû kö dés re. A jog sza bály ban meg ha tá ro zott ter ve zõi és a ve ze tõ ter ve zõi jo go sult ság az elõ írt gya kor la ti idõ után az el vég zett ága zat és azon be lü li szak irány nak meg fele lõen sze rez he tõ meg. Alap fo ko zat bir to ká ban az épí tõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek az el vég zett ága zat nak és szak irány nak meg fele lõen: kel lõ szak mai gya kor lat után ter ve zõi és ve ze tõ ter ve - zõi jo go sult ság meg szer zé sé re; egy sze rûbb fej lesz té si fel ada tok ön ál ló meg ol dá sá ra; irá nyí tás mel lett ér de mi mér nö ki köz re mû kö dés re bo nyo lul tabb ter ve zé si mun kák ban; mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra. Alap fo ko zat bir to ká ban az épí tõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek az épí tõ mér - nö ki szak ma tel jes te rü le tén: mû sza ki ve ze tõi te vé keny ség vég zé sé re; épí té si mû sza ki el len õri te vé keny ség vég zé sé re; épí té si, aka dály men te sí té si, fenn tar tá si és üze mel te - té si, vál lal ko zá si és szak ha tó sá gi fel ada tok el lá tá sá ra; te le pü lés mér nö ki és te le pü lés üze mel te té si fel ada tok el lá tá sá ra az ön kor mány za tok te rü le tén. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, in for ma ti ka, me - cha ni ka, épí tõ ipa ri ké mia, épí tõ ipa ri áb rá zo lás, az in téz - mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to - váb bi ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek;

88 88 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit mik ro- és mak ro öko nó mia, me nedzs ment és vál lal ko - zás-gaz da ság tan, jogi és ál lam igaz ga tá si is me re tek, az in - téz mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to - váb bi gaz da sá gi és hu mán alap is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit anyag is me re tek, szer ke ze tek, geo tech ni ka, köz le ke dé si lé te sít mé nyek, te le pü lé si és kör nye zet mér nö ki is me re tek, aka dály men te sí tés, vízi lé te sít mé nyek, geo in for ma ti ka, az in téz mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to váb bi, a törzs anyag ré szét ké pe zõ is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 8. MÛSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: mû sza ki föld tu - do má nyi 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: föld tu do má nyi mér nök (meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: föld tu do má nyi, bá nya- és geo tech ni kai, olaj- és gáz mér nö ki, elõ ké szí tés tech ni kai a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Earth Sci en ce En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: épí tõ mér nö ki és mû sza ki föld tu do má nyi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja föld tu do má nyi mér nö kök kép zé se, akik al kal ma sak a föld ta ni ku ta tá sok el vég zé sé re, a tár sa da lom ál tal igé nyelt ter mé sze ti erõ for rá sok, az ás vá nyi nyers - anya gok, ener gia hor do zók és a víz kész le te i nek ku ta tá sá - ra, fel tá rá sá ra, a kész le tek ha té kony, gaz da sá gos és kör - nye zet kí mé lõ mó don tör té nõ ki ter me lé sé re és elõ ké szí té - sé re, a te vé keny ség hez szük sé ges sa já tos épít mé nyek és mû tár gyak épí té si, fenn tar tá si, üze mel te té si, il let ve a te vé - keny ség hez kap cso ló dó vál lal ko zá si és szak ha tó sá gi fel - ada tok el lá tá sá ra, a kép zé si pro fil nak meg fe le lõ ter ve zé si és egy sze rûbb fej lesz té si fel ada tok ön ál ló meg ol dá sá ra, va la mint komp lex mé ré si, adat fel dol go zá si és ter ve zé si mun kák ban való köz re mû kö dés re, to váb bá kel lõ mély sé - gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. A ter ve zõi és szak ér tõi jo - go sult ság az elõ írt gya kor la ti idõ után az el vég zett ága zat, és azon be lü li szak irány nak meg fele lõen sze rez he tõ meg. Alap fo ko zat bir to ká ban a föld tu do má nyi mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat, kép zé si ága za to kat is figye lembe véve ké pe sek: fe le lõs mû sza ki ve ze tõi te vé keny ség vég zé sé re, épí té si mû sza ki el len õri te vé keny ség vég zé sé re, üze mel te té si, fenn tar tá si, vál lal ko zá si, szak ha tó sá gi és szak ok ta tá si fel ada tok el lá tá sá ra, ener gia el lá tá si fel ada tok el lá tá sá ra, egy sze rûbb fej lesz té si és szak ér tõi fel ada tok ön ál ló meg ol dá sá ra, mér nö ki köz re mû kö dés re a nyers anyag-ku ta tá si, mû - sza ki föld tu do má nyi fel ada tok meg ol dá sá ban, irá nyí tás mel lett ér de mi mér nö ki köz re mû kö dés re komp lex ter ve zé si mun kák ban, mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra, elõ írt kö ve tel mé nyek tel je sí té se ese tén hi tes bá nya - mé rõi te vé keny ség foly ta tá sá ra, jog sza bá lyok ban vagy a mér nö ki ka ma rai sza bá lyok ál tal rög zí tett szak mai gya kor lat után ter ve zõi jo go sult ság meg szer zé sé re, jog sza bá lyok ban vagy a mér nö ki ka ma rai sza bá lyok ál tal rög zí tett szak mai gya kor lat után szak ér tõi jo go sult ság meg szer zé sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), mér nö ki fi zi ka, ké mia, föld tu do má nyi alap is me re tek, in for ma ti ka;

89 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 89 gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, vál lal ko zás-gaz da ság tan, me nedzs - ment, ál lam igaz ga tá si jogi is me re tek, hu mán is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit ter mé szet tu do má nyi; in for ma ti kai; mér nö ki ala po zó és mód szer ta ni; al kal ma zott föld tu do má nyi; tech no ló gi ai; szak irá nyú EU-s is me re tek; dif fe ren ci ált szak mai anyag: kre dit föld tu do má nyi, bá nya- és geo tech ni kai, olaj- és gáz mér - nö ki, elõ ké szí tés tech ni kai szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á - lis is me ret kö rök. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 9. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: épí tész mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: épí tész mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ar chi - tec tu ral En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: épí tész mér nö ki, ipa ri ter mék és for ma - ter ve zõi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 8 fél év di tek szá ma: 240 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 46 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 12 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 68 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre dit: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja épí tész mér nö kök kép zé se el sõ sor ban a ma gas épí tõ te vé keny ség (ki vi te le zés, gyár tás, szol gál ta - tás, vál lal ko zás, szak ha tó sá gi mun ka, bi zo nyos ter ve zé si és ku ta tá si rész fel ada tok) te rü le té re, akik ter mé szet tu do - má nyi, mû sza ki és mû vé sze ti, va la mint gaz da sá gi, hu mán és nyel vi is me re te ik, to váb bá az ezek hez kap cso ló dó kész - sé ge ik ré vén al kal ma sak irá nyí tás mel lett a fen ti ek ben le írt mû sza ki fel ada tok meg ol dá sá ra, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek bir to ká ban a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá ra. Az épí tész mér nö kök is me rik: az épí té szet tör té net, az épí té sze ti el mé le tek, a társ mû - vé sze tek és a kor társ épí té szet meg je le né si for má it; a ter ve zõi szem lé let mó dot és az épí té sze ti ter ve zés me ne tét, a tel jes be ru há zá si fo lya ma tot; a te le pü lés fej lõ dés fõ tör té ne ti fo lya ma ta it és a te le - pü lés ter ve zés alap ve tõ kör nye zet ala kí tá si, tár sa dal mi és gaz da sá gi fel ada ta it, a te le pü lés épí té sze ti ter ve zés alap ve - tõ ele me it, a kap cso ló dó leg fon to sabb jog sza bá lyo kat és épí tés ha tó sá gi el já rá so kat, alap szin tû jár tas sá guk van a hi - va ta los te le pü lés ren de zé si esz kö zök ki dol go zá sá ban és tár sa dal mi egyez te té sé ben; az alap ve tõ tar tó szer ke zet-tí pu so kat, szer ke ze ti anya - go kat, jár ta sak ezek mo del le zé sé ben; a mun ka vé de lem mel kap cso la tos alap ve tõ fel ada to - kat. Alap fo ko zat bir to ká ban az épí tész mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: épí té si mû sza ki do ku men tá ció ké szí té sé re, a vo nat - ko zó áb rá zo lá si sza bá lyok és szab vá nyok al kal ma zá sá ra, épí té sze ti rajz, mo del le zés, pre zen tá ció ké szí té sé re; alap ve tõ hard ver és szoft ver is me re tek bir to ká ban szá mí tó gép és mér nö ki prog ra mok ke ze lé sé re, leg alább egy CAAD (épí té sze ti ter ve zést se gí tõ komp lex szá mí tó - gé pes) prog ram fel hasz ná lói szin tû al kal ma zá sá ra; az épü let fi zi kai és kör nye ze ti ha tá sok, prob lé mák ke - ze lé sé re, az épü le tek funk ci o ná lis össze füg gé se i nek fel is - me ré sé re és al kal ma zá sá ra; szak irá nyú te vé keny sé gük so rán a szé les kör ben hasz ná la tos épü let szer ke ze tek fel hasz ná lá si te rü le te i nek és mû sza ki tel je sít mé nye i nek figye lembevételére; ki sebb lép té kû ma gas épí té si tar tó szer ke ze tek (ide ért - ve sta ti ka i lag ha tá ro zott és ha tá ro zat lan szer ke ze te ket is) ön ál ló erõ ta ni és ki vi te li ter ve zé sé re kézi és szá mí tó gé pes mód sze rek kel a ha tá lyos szab vá nyok sze rint; épí té si mû sza ki terv do ku men tá ció biz tos ol va sá sá ra és ér tel me zé sé re, be le ért ve, hogy az adott épü let a funk ci ó - nak meg fe lel-e, tar tó szer ke ze te a vár ha tó me cha ni kai igény be vé te lek nek el len áll-e, a vá lasz tott épü let szer ke ze -

90 90 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám tek ele get tesz nek-e a tõ lük el vár ha tó és a sza bá lyo zás ban elõ írt kö ve tel mé nyek nek, va la mint esz té ti ku san il lesz ked - nek-e a kör nye ze tük be; az épí té si te vé keny ség hez kap cso ló dó fel ada tok szak ma sze rin ti meg osz tá sá ra, a ter ve zé si (társ ter ve zõk) és ki vi te le zé si fo lya mat sze rep lõ i bõl álló mun ka cso por tok - kal való együtt mû kö dés re; az épü let meg va ló sí tá si fo lya ma tok ter ve zé sé hez, szer ve zé sé hez, irá nyí tá sá hoz, kö ve té sé hez és el len õr zé sé - hez szük sé ges mû sza ki, gaz da sá gi, aka dály men te sí té si, mi nõ ség ügyi, jogi is me re tek együt tes al kal ma zá sá ra; a lé te sít mény gaz dál ko dás hoz, -fenn tar tás hoz, az épü - let ál lo mány üze mel te té sé hez szük sé ges mû sza ki, gaz da sá - gi, szer ve zé si is me re tek al kal ma zá sá ra; új tech no ló gi ák, szer ke ze tek, ter mé kek meg is me ré - sé re, meg ér té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, áb rá zo ló ge o met ria, mû sza ki áb rá zo lás, CAD, sta ti ka-szi lárd ság tan; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, épí té si me nedzs ment, épí té si jogi is - me re tek, fi lo zó fia, szo ci o ló gia, vá ros szo ci o ló gia, épí té - szet tör té net, mû vé szet tör té net, épí té szet el mé let; szak mai törzs anyag: kre dit sza bad ké zi rajz, min tá zás-mo del le zés, szín- és tér kom - po zí ció, épü let szer ke ze tek, épí tõ anya gok, épü let fi zi ka, épü let gé pé szet, tar tó szer ke ze tek-szer ke zet ter ve zés, épí - tés ki vi te le zés-szer ve zés, épü let ter ve zés, aka dály men te sí - tés, te le pü lés ter ve zés. 9. Szak mai gya kor lat: 4 hét fi zi kai, 4 hét tech ni ku si, 4 hét ter ve zõ iro dai, 4 hét köz igaz ga tá si gya kor lat ból 2 vá lasz tott, a kép zés jel le gé - nek és sa já tos sá ga i nak meg fele lõen. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 10. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZÕ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ipa ri ter mék- és for ma ter ve zõi mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ipa ri ter mék- és for ma ter ve zõ mér - nök a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Industrial Design Engineer 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: épí tész mér nö ki, ipa ri ter mék és for ma - ter ve zõi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre dit: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja ipa ri ter mék- és for ma ter ve zõ mér nö kök kép zé se, akik al kal ma sak ipa ri ter mé kek ter ve zé sé re, gyár - tá sá ra és for gal ma zá sá ra: ru gal ma san és ha té ko nyan tud - nak re a gál ni a pi ac gaz da ság ki hí vá sa i ra; ké pe sek mû sza ki, esz té ti kai, hu mán, va la mint gaz da sá gi is me re te ik és kész - sé ge ik bir to ká ban a ter mék fej lesz tés va la mennyi fá zi sá - ban, ön ál ló, al ko tó mun ká ra, to váb bá a ter mék fej lesz tés in no vá ci ós fo lya ma tát, a ter mék fej lesz tés hez szük sé ges tár gyi, szer ve ze ti és em be ri erõ for rá so kat, il let ve a ter mék élet pá lya egyes cik lu sa it me ne dzsel ni, va la mint kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Alap fo ko zat bir to ká ban az ipa ri ter mék- és for ma ter ve - zõ mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: pro jek tek kez de mé nye zé sé re, össze ál lí tá sá ra és ki vi - te le zé sé re team mun ká ban, el sõ sor ban mul ti disz cip li ná ris kör nye zet ben, vi szony lag át fo gó szin ten ter mé ke ket ter vez ni, figye - lembe véve az esz té ti kai, hasz ná la ti, pi a ci, idõ tál ló sá gi, üzem biz ton sá gi és ki vi te lez he tõ sé gi szem pon to kat, az ipa ri ter ve zés és ter mék fej lesz tés vo nu la tá ban a tör té nel mi, kul tu rá lis, tár sa dal mi-gaz da sá gi és ipa ri kör - nye zet as pek tu sa it figye lembe ven ni, a tár gya kat konk re ti zál ni, do ku men tál ni, vi zu a li zál ni és be mu tat ni,

91 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 91 a ter ve zett tárggyal kap cso la tos dön té se ket in do kol - ni, azo kat tesz tel ni, il let ve mû sza ki és al kal ma zott tu do - má nyos ku ta tá si ered mé nyek kel és mód sze rek kel alá tá - masz ta ni, ter ve zé si pro jek te ket a ter ve zé si mód sze rek al kal ma - zá sá val ele mez ni és az al kal ma zott mun ka me ne te ket mód - szer ta ni lag meg in do kol ni, mun ka vé del mi fel ada to kat meg ol da ni. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), me cha ni ka, mér nö ki fi zi - ka, elekt ro ni ka/elekt ro tech ni ka, hõ- és áram lás tan, ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, in no vá ció me nedzs ment, ipar jog/szel - le mi tu laj don vé de lem, mar ke ting, hu mán is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit mû sza ki ter ve zé si is me re tek (anyag tu do mány, ipa ri tech no ló gi ák, gép szer ke ze tek, in for ma ti ka), for ma ter ve - zé si (de sign) is me re tek (rajz/áb rá zo lás, for ma tan/mo del le - zés), me nedzs ment- er go nó mi ai is me re tek (mi nõ ség irá - nyí tás, fo gyasz tó vé de lem). 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 11. GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: gé pész mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: gé pész mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Me cha - ni cal En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: gé pész-, köz le ke dé si, me chat ro ni kai mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre dit: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja gé pész mér nö kök kép zé se, akik al kal ma - sak gé pek és gé pé sze ti be ren de zé sek üze mel te té sé re és fenn tar tá sá ra, a gép ipa ri tech no ló gi ák be ve ze té sé re, ille tõ - leg al kal ma zá sá ra, a mun ka szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, a mû sza ki fej lesz tés, ku ta tás és ter ve zés át la gos bo nyo lult - sá gú fel ada ta i nak el lá tá sá ra a mun ka erõ pi ac igé nyei sze - rint, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del - kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Alap fo ko zat bir to ká ban a gé pész mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: gép ele mek, gé pek, ké szü lé kek, be ren de zé sek, szer - ke ze tek konst ruk ci ós ter ve zé sé re, szer kesz té sé re, gép- és fém- és/vagy po li mer szer ke ze tek és ezek ele - mei gyár tá sá nak, sze re lés tech no ló gi á já nak ki dol go zá sá ra, irá nyí tá sá ra, gé pek, szer ke ze tek di ag nosz ti kai vizs gá la tá ra, kar - ban tar tá si, meg bíz ha tó sá gi, ja ví tás tech no ló gi ai fel ada ta i - nak ki dol go zá sá ra, gé pé sze ti tech no ló gi ai fo lya ma tok irá nyí tá sá ra, gépi be ren de zé sek ki szol gá lá sá nak szer ve zé sé re, me chat ro ni kai rend sze rek mû köd te té sé re, fej lesz té - sé re, lo gisz ti kai és anyag moz ga tó rend sze rek mû köd te té - sé re, fej lesz té sé re, kör nye zet vé del mi fel ada tok mû sza ki irá nyí tá sá ra, kör nye zet ba rát tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra, ipa ri kör nye zet ki ala kí tá sá ra, kör nye zet vé del mi tech ni kai esz - kö zök ter ve zé sé re, gyár tá sá ra, épí tés gé pe sí té si tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra, mû köd - te té sé re és irá nyí tá sá ra, épü let gé pé sze ti be ren de zé sek ter ve zé sé re, ki vi te le - zé sek elõ ké szí té sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, hõ- és áram lás tech ni kai, vegy ipa ri fo lya ma tok ter ve - zé sé re, ki vi te le zé sé re, fel ügye le té re és irá nyí tá sá ra, jár mû vek és mo bil gé pek ter ve zé sé re és gyár tá sá ra, üze mel te té sé re, mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra.

92 92 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), me cha ni ka, mér nö ki fi zi - ka, ál ta lá nos gép tan, hõ- és áram lás tan, ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, vál lal ko zás-gaz da ság tan, me nedzs - ment, mi nõ ség biz to sí tás, ener gia gaz dál ko dás, ál lam igaz - ga tá si- jogi is me re tek, hu mán is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit in for ma ti kai, mû sza ki ter ve zé si, anyag tu do má nyi, elekt ro tech ni kai, mé rés- és irá nyí tás tech ni kai, gép tan, gyár tás tech no ló gi ai, ál ta lá nos mû sza ki is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 12. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: köz le ke dés mér - nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: köz le ke dés mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Trans - por ta ti on En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: gé pész-, köz le ke dés-, me chat ro ni kai mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év 6. A alap fo ko zat meg szer zé sé hez össze gyûj ten dõ kre di - tek szá ma: 210 kre dit 6.1. kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni má - lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit 6.3 A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja köz le ke dés mér nö kök kép zé se, akik al - kal ma sak köz le ke dé si, szál lí tá si és lo gisz ti kai fo lya ma tok ter ve zé sé re, elõ ké szí té sé re, mû köd te té sé re és irá nyí tá sá ra, a kap cso ló dó igaz ga tá si és ha tó sá gi fel ada tok el lá tá sá ra, va la mint ezen fo lya ma tok esz kö ze i nek meg vá lasz tá sá val, üze mel te té sé vel és fenn tar tá sá val kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá ra, be le ért ve az inf ra struk tú ra, va la mint az irá nyí - tá si- és in for ma ti kai rend szer ele me it is. A meg szer zett is - me re tek bir to ká ban al kal mas sá vál hat nak a kép zés má so - dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá ra. Alap fo ko zat bir to ká ban a köz le ke dés mér nö kök a vár - ha tó szak irá nyo kat és ága za to kat is figye lembe véve ké - pe sek: a köz le ke dé si, szál lí tá si-lo gisz ti kai igé nyek fel is me - ré sé re, az össze füg gé sek meg ha tá ro zá sá ra, a köz le ke dé si, szál lí tá si-lo gisz ti kai fo lya ma tok meg - is me ré sé re, a fo lya ma tok le bo nyo lí tá sá ra, a le bo nyo lí tás tech ni kai meg va ló sí tá sá ra, a köz le ke dé si, szál lí tá si-lo gisz ti kai rend szer funk ci ó - já nak meg fe le lõ fo lya mat meg ter ve zé sé re, a tech ni kai ele - mek meg vá lasz tá sá ra, a rend szer mû kö dé sé nek me ne dzse - lé sé re, a fo lya ma tot ki szol gá ló jár mû vek és mo bil gé pek üze mel te té sé re, fenn tar tá sá ra, az irá nyí tó rend sze rek mû - köd te té sé re, a kör nye ze ti szem pon tok figye lembevételére, ter ve zõi, szer ve zõi, irá nyí tá si, üze mel te té si fel ada tok el lá tá sá ra, mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra, ha tó sá gi és mar ke ting te vé keny ség vég zé sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kr.), me cha ni ka, mér nö ki fi zi ka, mû sza ki ké mia, hõ- és áram lás tan, elekt ro tech ni ka, anyag - is me ret, az in téz mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to váb bi ter mé szet tu do má nyos is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, vál la lat-gaz da ság tan, jog, mun ka vé de - lem, az in téz mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to váb bi gaz da sá gi és hu mán is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit köz le ke dé si és szál lí tá si tech no ló gi ák, lo gisz ti ka, köz le - ke dés ter ve zés, mû sza ki áb rá zo lás, jár mû ele mek, jár mû - haj tá sok, jár mû vek és mo bil gé pek, szál lí tás tech ni ka, köz -

93 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 93 le ke dé si inf ra struk tú ra, szá mí tás tech ni ka, köz le ke dé si in - for ma ti ka, köz le ke dés-gaz da ság tan, köz le ke dé si sta tisz ti - ka, for ga lom tech ni ka, köz le ke dés biz ton ság, kör nye zet vé - de lem, irá nyí tás tech ni ka, köz le ke dé si au to ma ti ka, jár mû - üzem, jár mû fenn tar tás, egyéb, in téz mé nyi ha tás kö rû szak - mai törzs anyag. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 13. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: me chat ro ni kai mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: me chat ro ni kai mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Me chat - ro ni cal En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: gé pész-, köz le ke dé si, me chat ro ni kai mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér ték: ; 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja me chat ro ni kai mér nö kök kép zé se, akik az el sa já tí tott komp lex ter mé szet tu do má nyos, elekt ro ni - kai, gé pé sze ti, in for ma ti kai és gaz da sá gi is me re tek bir to - ká ban al kal ma sak lesz nek me chat ro ni kai esz kö zök, be ren - de zé sek fel hasz ná lá sán ala pu ló gyár tá si, sze re lé si, mi nõ - ség sza bá lyo zá si fo lya ma tok fel ügye le té re és irá nyí tá sá ra, egy sze rûbb me chat ro ni kai szer ke ze tek ter ve zé sé re, va la - mint me chat ro ni kai rend sze rek üze mel te té sé re és kar ban - tar tá sá ra, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá - sá hoz. Alap fo ko zat bir to ká ban a me chat ro ni kai mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a mû sza ki-gaz da sá gi-hu mán erõ for rá sok ke ze lé sé nek komp lex szem lé le té re, a mér nö ki te vé keny ség tár sa dal mi ha tá sá nak fel mé - ré sé re és figye lembevételére, in no va tív gon dol ko dás ra, a tu do mány és a tech ni ka fej lõ dé si ered mé nye i nek ön ál ló kö ve té sé re, az elekt ro ni kai, gé pé sze ti és in for ma ti kai szak te rü let is me re te i nek in teg rá lá sá ra, a me chat ro ni kai rész egy sé gek (szen zo rok, ak tu á to - rok, ve zér lé sek) szer ke ze tek ben való kre a tív alkalmazá - sára, komp lex rend sze rek glo bá lis ter ve zé sé re, az elekt ro ni ka, gé pé szet és in for ma ti ka szak ér tõ i vel való kom mu ni ká ci ó ra, a gyár tás au to ma ti zá lás be ren de zé se i nek (szer szám - gé pek, ro bo tok, ma ni pu lá to rok, sze re lõ ké szü lé kek) CNC prog ra mo zá sá ra, jár mû ve ken al kal ma zott ér zé ke lõk és be avat ko zó szer vek prog ra mo zá sá ra, fe lül vizs gá la tá ra, op to me chat ro ni kai, bi o me chat ro ni kai be ren de zé sek, mû sze rek ter ve zé sé re és gyár tá sá ra, elekt ro ni kai gyár tás me chat ro ni kai fo lya ma ta i nak ter ve zé sé re, fel ügye le té re és irá nyí tá sá ra, mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra, kom mu ni ká ci ós és pre zen tá ci ós esz kö zök ter ve zé sé - re és gyár tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, mér nö ki anya gok, elekt ro tech ni ka, mé rés el mé let; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, kör nye zet vé de lem, mi nõ ség biz to sí tás, szak nyelv, tár sa da lom tu do mány;

94 94 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám szak mai törzs anyag: kre dit elekt ro ni kai al kat ré szek, áram kö rök, elekt ro ni kai rend - sze rek, elekt ro ni kai ter ve zé si és gyár tá si tech no ló gi ák, gé - pé sze ti alap is me re tek, gép ele mek, me cha niz mu sok, gé pé - sze ti szer ke ze tek, anyag- és gyár tás tech no ló gia, in for ma ti - ka, al go rit mi zá lás, prog ra mo zá si is me re tek, spe ci á lis me - chat ro ni kai is me re tek, ro bot tech ni ka, au to ma ti zá lás, komp lex be ren de zé sek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 14. HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: had- és biz ton ság - tech ni kai mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: had- és biz ton ság tech ni kai mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mi li ta ry and Sa fety En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: had- és biz ton ság tech ni kai mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja had- és biz ton ság tech ni kai mér nö kök kép zé se, akik al kal ma sak a Ma gyar Hon véd ség ha di tech - ni kai, a vé del mi szfé ra tech ni kai esz kö ze i nek üze mel te té - sé re, fenn tar tá sá ra, a kap cso ló dó új tech no ló gi ák be ve ze - té sé re, al kal ma zá sá ra. A vá lasz tott szak irány tól füg gõ en ké pe sek al egy ség-pa rancs no ki és szak tisz ti be osz tá sok ban a bé ke idõ sza ki hon vé del mi, a bé ke te rem té si és bé ke fenn - tar tá si mû ve le tek ben, va la mint há bo rús te vé keny sé gek ben a lo gisz ti kai és a mû sza ki tá mo ga tás mér nö ki fel ada ta i nak el lá tá sá ra, il let ve az ezek hez kap cso ló dó gya kor la ti te vé - keny sé gek ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, a pol - gá ri, ka to nai vagy nem zet biz ton sá gi te rü le te ken je lent ke - zõ komp lex biz ton ság tech ni kai (ren dé sze ti, sze mély- és va gyon vé del mi, in for má ció vé del mi, mun ka- és tûz vé del - mi, kör nye zet vé del mi) fel ada tok meg ol dá sá ra, szer ve zé - sé re és irá nyí tá sá ra, rend szer szem lé le tû ke ze lé sé re, to váb - bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Alap fo ko zat bir to ká ban a had- és biz ton ság tech ni kai mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: rend sze re sí tett ha di tech ni kai esz kö zök üzem fenn tar - tá sá nak ter ve zé sé re és szer ve zé sé re, a mû sza ki út épí tõ, a har cos mû sza ki, a mû sza ki anya - gi tech ni kai és a mû sza ki fenn tar tá si ága za tok ban ter ve zõ, szer ve zõ fel ada tok vég zé sé re, lo gisz ti kai, köz le ke dé si, rend szer tech ni kai és fo lya - mat irá nyí tá si fel ada tok ki dol go zá sá ra, komp lex lég vé del mi ra ké ta-, ra dar tech ni kai és elekt - ro ni kai harc esz kö zök, hír adó, ka to nai kom mu ni ká ci ós és in for ma ti kai rend sze rek ben üze me lõ há ló za tok, be ren de - zé sek üzem be he lye zé sé re, üze mel te té sé re a ha zai és nem - zet kö zi NATO elõ írásoknak meg fele lõen, ka to nai szá mí tó gé pes há ló za tok ter ve zé sé re, szer ve - zé sé re, fej lesz té sé re és üze mel te té sé re, a légi jár mû vek gé pé sze ti, fe dél ze ti rend sze re i nek üzem ben tar tá sá nak meg szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, a lé gi- és föl di üzem ben tar tás sal kap cso la tos mû sza - ki prob lé mák fel is me ré sé re, ana li zá lá sá ra, azok meg ol dá - sá hoz mû sza ki és re pü lés biz ton sá gi szem pont ból he lyes dön té sek meg ho za ta lá ra, re pü lõ gé pé sze ti, fe dél ze ti rend sze rek üzem ké pes sé - gé nek bé ké ben és re pü lõ-harc te vé keny ség idõ sza ká ban tör té nõ hely re ál lí tá sá ra, a ka to nai és pol gá ri biz ton ság tech ni kai al kal ma zá sok ki vá lasz tá sá ra, koc ká zat elem zés el ké szí té sé re, egy sze rûbb biz ton ság tech ni kai ter vek ön ál ló ki dol - go zá sá ra, komp lex vé del mi terv ké szí té sé re, biz ton ság tech ni kai rend sze rek üze mel te té sé re, élõ - erõs vé de lem vég re haj tá sá ra, meg szer ve zé sé re, sze mély- és va gyon vé del mi (be le ért ve a tûz- és mun - ka vé del mi, va la mint pol gá ri vé del mi), to váb bá a ka taszt -

95 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 95 ró fa- és kör nye zet vé del mi fel ada tok rend szer szem lé le tû szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, ké mia, in for ma ti ka és szá mí tás tech ni ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, had tör té ne lem/tech ni ka tör té net, ha di - jog/jogi is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit mi nõ ség biz to sí tás, kör nye zet vé de lem, mun ka vé de lem, lo gisz ti kai alap is me re tek, ha di tech ni kai alap is me re tek, in - for má ció vé de lem, mû sza ki kom mu ni ká ció, ve ze tõi gya - kor lat, mér nö ki alap is me re tek és mé ré sek, test ne ve lés-ön - vé de lem, to váb bá az aláb bi mo du lok va la me lyi ke: ha di - tech ni kai mo dul, mû sza ki, ka taszt ró fa vé del mi és köz le ke - dé si mo dul, ka to nai elekt ro ni kai mo dul, re pü lõ mû sza ki mo dul, biz ton ság tech ni kai mo dul. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú ka to nai szak mai nyelv vizs ga vagy STANAG nyelv vizs ga szük sé ges. 15. ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ener ge ti kai mér - nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ener ge ti kai mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ener ge - tics En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: vil la mos- és ener ge ti kai mér nö ki 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre dit: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja ener ge ti kai mér nö kök kép zé se, akik al - kal ma sak a nem zet gaz da ság, ezen be lül a te le pü lé sek, az ipa ri és me zõ gaz da sá gi üze mek, az in téz mé nyek és a la - kos ság biz ton sá gos és gaz da sá gos, a kör nye zet vé del mi elõ írásoknak meg fe le lõ ener gia el lá tá sát ter vez ni, meg va - ló sí ta ni és üze mel tet ni a pri mer-ener gia hor do zók el lá tá - sa: a szén- és szén hid ro gén-tech no ló gi ák, az atom ener - gia-hasz no sí tás, a meg úju ló ener gia-, a hul la dék ener - gia-hasz no sí tás, a vil la mos ener gia-el lá tás és a hõ el lá tás, az ener gia át ala kí tás, -szál lí tás és -fel hasz ná lás, a ve ze té - kes és az egye di ener gia el lá tás, az ipa ri és a me zõ gaz da - sá gi ener go tech no ló gi ák, épü le tek, lé te sít mé nyek ener - gia el lá tá sa és fel hasz ná lá sa szak te rü le te in, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Alap fo ko zat bir to ká ban az ener ge ti kai mér nö kök a vár ha tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: a mér nö ki te vé keny ség hez kap cso ló dó tár gya lá si és ve ze tõi is me re tek al kal ma zá sá ra, alap ve tõ ener gia gaz dál ko dá si, vál lal ko zá si és szer ve - zé si is me re tek al kal ma zá sá ra, in for ma ti kai esz kö zök al kal ma zá sá val mû sza ki ter - ve zés re és do ku men tá ció ké szí té sé re, ener ge ti kai tech no ló gi ák elem zé sé re, ter ve zé sé re, ki - vi te le zé sé re, üze mel te té sé re, ener gia for rá sok és ener gia hor do zók fel hasz ná lá sá - nak ki dol go zá sá ra, ener ge ti kai gé pek, be ren de zé sek és tech no ló gi ák mû - köd te té sé re, fej lesz té sé re, vil la mos, hõ- és atom ener ge ti kai mé ré si mód sze rek al kal ma zá sá ra, rend szer- és irá nyí tás tech ni kai is me re tek al kal ma zá - sá ra az ener ge ti kai tech no ló gi ai fo lya ma tok te rü le tén, ener ge ti kai vo nat ko zá sú kör nye zet vé del mi fel ada tok mû sza ki irá nyí tá sá ra, alap ve tõ mun ka vé del mi és mi nõ ség biz to sí tá si fel - ada tok el lá tá sá ra és irá nyí tá sá ra.

96 96 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), me cha ni ka, mér nö ki fi zi - ka, vil la mos ság tan, hõ- és áram lás tan, ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, vál lal ko zás-gaz da ság tan, me nedzs - ment, ener ge ti kai gaz da ság tan, jogi is me re tek, hu mán is - me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit in for má ció tech no ló gi ai is me re tek, elekt ro tech ni kai alap is me re tek, szer ke ze ti és üzem ta ni is me re tek, ener ge ti - kai alap is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 16. VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: vil la mos mér nö ki 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: vil la mos mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Elect ri - cal En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: vil la mos- és ener ge ti kai mér nök 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja vil la mos mér nö kök kép zé se, akik ter mé - szet tu do má nyi, mû sza ki és in for ma ti kai, va la mint gaz da - sá gi, hu mán és nyel vi is me re te ik, to váb bá az ezek hez kap - cso ló dó kész sé ge ik ré vén vil la mos mér nö ki fel ada tok el lá - tá sá ra ké pe sek. En nek meg fele lõen az alap fo ko zat és a vil - la mos mér nök szak kép zett ség bir to ká ban köz re mû köd het - nek vil la mos és elekt ro ni kus esz kö zök, be ren de zé sek, össze tett rend sze rek és lé te sít mé nyek ter ve zé sé ben, ezek gyár tá sa és üze mel te té se so rán be mé ré si, mi nõ sí té si, el len - õr zé si fel ada to kat old hat nak meg, részt ve het nek üzem be he lye zé sük ben, il let ve vil la mos mér nö ki is me re te ket igény lõ üze mel te tõi, szol gál ta tói, szer viz mér nö ki, ter mék - me ne dzse ri, to váb bá ezek hez kap cso ló dó irá nyí tói fel ada - to kat lát hat nak el. A kép zés ben részt ve võk a sza kon be lül egy szû kebb szak mai te rü le ten (szak irány ban) al ko tó mér - nö ki mun ká ra ké szül nek fel, és ké pes sé vál hat nak a mes - ter szin tû vil la mos mér nök kép zés ben való rész vé tel re. Alap fo ko zat bir to ká ban a vil la mos mér nö kök a vár ha - tó szak irá nyo kat is figye lembe véve ké pe sek: elekt ro ni kai al kat rész- és mik ro elekt ro ni kai is me re - te ik re is ala poz va egy sze rû ana lóg és di gi tá lis áram kö rök ter ve zé sé re és ki vi te le zé sé re, elekt ro ni kai be ren de zé sek és rend sze rek ter ve zé sé re, ana li zá lá sá ra, hi ba ja ví tá sá ra, alap ve tõ hard ver és szoft ver is me re te i ket fel hasz nál - va szá mí tó gép ke ze lé sé re és prog ra mo zá sá ra, a vil la mos és nem vil la mos mé ré si mód sze rek el ve i - nek gya kor la ti al kal ma zá sá ra, fõbb vil la mos-ipa ri anya gok és tech no ló gi ák fel hasz - ná lá sát igény lõ fel ada tok meg ol dá sá ra, irá nyí tás tech ni kai esz kö zök al kal ma zá sá ra, a vil la mos ener gia-el lá tás és -át ala kí tás fo lya ma tá hoz kap cso ló dó vil la mos mér nö ki fel ada tok meg ol dá sá ra, alap ve tõ hír adás tech ni kai és in fo kom mu ni ká ci ós rend sze rek hez kap cso ló dó vil la mos mér nö ki fel ada tok meg ol dá sá ra, al kal ma zás szin tû is me re te ik fel hasz ná lá sá val a ki vá - lasz tott szak irány ban vil la mos mér nö ki fel ada tok meg ol - dá sá ra (ter ve zés, fej lesz tés, üzem be he lye zés, üze mel te tés, szol gál ta tás, kar ban tar tás), mun ka vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, in for ma ti ka, vil la - mos ipa ri anyag is me ret, az in téz mény ha gyo má nya i nak és

97 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 97 le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to váb bi ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, me nedzs ment és vál lal ko zás-gaz da - ság tan, jogi is me re tek, az in téz mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to váb bi gaz da sá gi és hu mán alap is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit vil la mos ság tan (elekt ro tech ni ka, há ló za tok és rend sze - rek), elekt ro ni ka, di gi tá lis tech ni ka, prog ra mo zás, szak mai alap is me re tek (hír adás tech ni ka, mé rés tech ni ka, sza bá lyo - zás tech ni ka/au to ma ti ka, mik ro elekt ro ni ka, elekt ro ni kai tech no ló gia, vil la mos ener ge ti ka, la bo ra tó ri um), az in téz - mény ha gyo má nya i nak és le he tõ sé ge i nek meg fe le lõ to - váb bi, a törzs anyag ré szét ké pe zõ is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 17. MÛSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: mû sza ki me - nedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: gaz dál ko dá si mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: En gi ne e - ring Ma na ger 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: mû sza ki me ne dzser, mû sza ki szak ok ta tó 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kreditértéke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja gaz dál ko dá si mér nö kök kép zé se, akik meg fe le lõ ter mé szet tu do má nyi, mû sza ki tu do má nyi, gaz - dál ko dá si és szer ve zés tu do má nyi is me re tek kel ren del kez - nek a ter mé kek és szol gál ta tá sok anya gi, in for ma ti kai, pénz ügyi és hu mán fo lya ma tai in teg rált meg ol dá sá hoz, to - váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel a kép zés má - so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. A gaz dál ko dá si mér nö kök is me rik: a mû sza ki és me nedzs ment te rü let alap fo gal ma it és fõ össze füg gé se it; a ter me lé si, szol gál ta tó fo lya ma tok reál, hu mán, il let - ve gaz da sá gi és tár sa dal mi össze füg gé se it; a szer ve ze tek mû kö dé si el ve it; a szer ve ze tek ben a mû sza ki, gaz da sá gi és me nedzs - ment jel le gû te vé keny sé ge ket, azok össze füg gé se it; a ter me lõ és szol gál ta tó vál lal ko zá sok ala pí tá sá hoz és me ne dzse lé sé hez szük sé ges is me re te ket; a kap cso ló dó tu do má nyok (pl. szo ci o ló gia, pszi cho - ló gia, jog) és a mû sza ki- és me nedzs ment tu do má nyok ha - tár te rü le te i nek el ve it és ered mé nye it; a kör nye zet vé de lem, mun ka vé de lem, mi nõ ség ügy, ipar jog vé de lem, va la mint a fo gyasz tó vé de lem kö ve tel mé - nye it. Alap fo ko zat bir to ká ban a gaz dál ko dá si mér nö kök ké pe - sek, il let ve al kal ma sak: mû sza ki tech no ló gi ai, gyár tá si, lo gisz ti kai, mi nõ ség - biz to sí tá si és in for ma ti kai fo lya ma tok irá nyí tá sá ra, szer ve - zé sé re, el len õr zé sé re; üz le ti ter vek ké szí té sé re; dön tés-elõ ké szí té si fel ada tok el vég zé sé re; in no vá ci ós stra té gi ák meg va ló sí tá sá ra; mun ka he lyi cso por tok irá nyí tá sá ra; in for má ció me ne dzse lé sé re; em be ri erõ for rás me ne dzse lés fel ada ta i nak ellá - tására; szám vi te li rend szer át te kin té sé re; a ter me lés me nedzs ment ope ra tív fel ada ta i nak el lá tá - sá ra, ter me lõ és szol gál ta tó te vé keny ség nyúj tá sá ra; a mi nõ sé gi és ha té kony sá gi mu ta tók meghatározá - sára; a ver seny tár sak, a ter mé kek, a pi ac ra lé pé si le he tõ sé - gek elem zé sé re.

98 98 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, fe le lõs ség tu dat tal, mi nõ ség tu dat tal, ér té ke lé si és ön ér té ke lé si, ana li zá ló és szin te ti zá ló ké pes - ség gel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, más ter mé szet tu do - má nyok alap is me re tei (pl. bi o ló gia, ké mia, me cha ni ka); gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit mik ro öko nó mia, mak ro öko nó mia, gaz da ság sta tisz ti ka, szám vi tel, vál lal ko zás-gaz da ság tan, mi nõ ség biz to sí tás, er go nó mia, hu mán is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit mû sza ki áb rá zo lás, gép szer ke ze tek, in for ma ti ka és al - kal ma zá sok, gyár tá si és tech no ló gi ai is me re tek, me nedzs - ment, pénz ügyek, ál lam igaz ga tá si- jogi is me re tek, dif fe - ren ci ált szak mai is me re tek. A szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret - kö rök kö zül a mû sza ki is me re tek ará nya leg alább 50%. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor la tot kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a mû - sza ki alap kép zés ben leg alább 4 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 18. MÛSZAKI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: mû sza ki szak ok - ta tó 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: a) mû sza ki szak ok ta tó gé pé sze ti szak irá nyon b) mû sza ki szak ok ta tó elekt ro ni kai szak irá nyon c) mû sza ki szak ok ta tó in for ma ti kai szak irá nyon d) mû sza ki szak ok ta tó vegy ipa ri szak irá nyon e) mû sza ki szak ok ta tó épí té sze ti szak irá nyon f) mû sza ki szak ok ta tó könnyû ipa ri szak irá nyon g) mû sza ki szak ok ta tó fa ipa ri szak irá nyon h) mû sza ki szak ok ta tó nyom da ipa ri szak irá nyon i) mû sza ki szak ok ta tó köz le ke dé si szak irá nyon j) mû sza ki szak ok ta tó kör nye zet vé del mi-víz gaz dál ko - dá si szak irá nyon k) mû sza ki szak ok ta tó biz ton ság tech ni kai szak irá nyon vá laszt ha tó szak irá nyok: a szak kép zés szak ma cso - port jai sze rint gé pé sze ti, elekt ro ni kai, in for ma ti kai, vegy ipa ri, épí té sze ti, könnyû ipa ri, fa ipa ri, nyom da ipa ri, köz le ke dé si, kör nye zet vé del mi-víz gaz dál ko dá si, biz ton - ság tech ni kai; a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Me - cha ni cal En gi ne e ring b) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Elect ro nics c) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Com pu ter En gi ne e ring d) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Che - mi cal En gi ne e ring e) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Ar - chi tec tu ral En gi ne e ring f) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Light In dust ry g) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Wood Tech no logy h) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Prin ting In dust ry i) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Trans por ta ti on En gi ne e ring j) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in En - vi ron men tal Pro tec ti on and Wa ter Ma na ge ment k) Vo ca ti o nal Tech ni cal Inst ruc tor, Spe ci a li zed in Sa - fety En gi ne e ring 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. Kép zé si ág: mû sza ki me ne dzser, mû sza ki szak ok ta tó 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 40 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 60 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték:

99 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mû sza ki szak ok ta tók kép zé se, akik a kép zés be tör té nõ be lé pés kor már meg szer zett, to váb bá a ké sõb bi szak irány vá lasz tást is meg ha tá ro zó, az Or szá gos Kép zé si Jegy zék gé pé sze ti, elekt ro tech ni ka-elekt ro ni kai, in for ma ti kai, vegy ipa ri, épí té sze ti, könnyû ipa ri, fa ipa ri, nyom da ipa ri, köz le ke dé si, kör nye zet vé de lem-víz gaz dál - ko dá si szak ma cso port já ba tar to zó va la mely szak ké pe sí té - sük, va la mint a kép zés so rán vá lasz tott szak irá nyuk ban szer zett el mé le ti és gya kor la ti is me re te ik alap ján a szak - irá nyuk hoz tar to zó szak ma cso port te rü le tén fel ké szül tek az is ko lai rend sze rû és az is ko la rend sze ren kí vü li szak kép - zés ben gya kor la ti tár gyak ok ta tá sá nak meg ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, ve ze té sé re, va la mint ok ta tá si te vé keny ség vég zé sé re, a szak mai tan tár gyak hoz kap cso ló dó la bo ra tó - ri u mi fog lal ko zá sok és a vál la la ti kép zõ he lye ken foly ta tott üze mi (tan mû he lyi) gya kor la tok le bo nyo lí tá sá ra. A kép zés ré sze to váb bá a fel sõ fo kú szak kép zés, a fel nõtt kép zés és át kép zés, va la mint a köz ok ta tás gya kor la ti kép zé si fel ada - ta i ra tör té nõ fel ké szí tés is. Az alap sza kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a mû sza ki szak ok ta tók is - merik: a vá lasz tott szak irány nak meg fe le lõ gya kor la ti kép - zés tech no ló gi ai alap ja it, mun ka esz kö ze it és el já rá sa it; a biz ton ság tech ni kai elõ írásokat. Az alap fo ko zat bir to ká ban a mû sza ki szak ok ta tók ké pe - sek: a mun ka mû ve le tek, szer szá mok és gé pek al kal ma zá - sá ra, il let ve hasz ná la tá ra; a tech no ló gi ai fej lõ dés kö ve té sé re; az elekt ro ni kus in for má ció szer zés, -tá ro lás és -köz lés al kal ma zói szin tû hasz ná la tá ra; az ön ál ló ta nu lás, in for má ció szer zés és -fel dol go zás mód sze re i nek is me re té ben azok al kal ma zá sá ra és átadá - sára; kor sze rû szak mai el já rá sok al kal ma zá sá ra a gya kor - la ti kép zés meg ter ve zé sé ben; a sa ját és a ta nu lók mun ká já nak meg szer ve zé sé re és vég re haj tá sá ra, il let ve vég re haj ta tá sá ra; új mód sze rek és el já rá sok al kal ma zá sá ra az ok ta tás - ban, il let ve a szak irá nyuk nak meg fe le lõ szak te rü le ten. Az alap fo ko zat bir to ká ban a mû sza ki szak ok ta tók al kal - ma sak: gya kor la ti ok ta tó te vé keny ség foly ta tá sá ra az Or szá - gos Kép zé si Jegy zék azon szak ma cso port já ban, amely ben szak ké pe sí tés sel, il let ve a szak irá nyuk sze rin ti szak kép - zett ség gel ren del kez nek: a ta nu lók gya kor la ti ok ta tá sá nak meg szer ve zé sé re és ve ze té sé re; a szak kép zést foly ta tó és a vizs gáz ta tás sal kap cso la - tos fel ada to kat el lá tó in téz mé nyek szá má ra a gya kor la ti kép zé si prog ra mok össze ál lí tá sá ra, össze han go lá sá ra az el mé le ti kö ve tel mé nyek kel; a gya kor la ti ok ta tás tar tal má nak el len õr zé sé re és ér té - ke lé sé re; a gya kor la ti vizs gák meg szer ve zé sé re és lefolytatá - sára; a 10. év fo lyam el vég zé sé hez vagy an nál ala cso nyabb is ko lai elõ kép zett ség hez kö tött szak ké pe sí té sek ese tén a kép zés gya kor lat tal össze kö tött szak mai el mé le ti tan tár - gya i ban, la bo ra tó ri u mi, mû hely gya kor la ti fog lal ko zá sa in az ok ta tá si fel ada tok el lá tá sá ra; az ok ta tás ke re té ben fel nõtt ok ta tás ra; az ok ta tás sal össze füg gõ tan órán kí vü li ne ve lõ mun - ká ra, a szak kép zést elõ ké szí tõ pá lya ori en tá ci ós fel ada tok el lá tá sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, konf - lik tus ke ze lõ, kap cso lat te rem tõ, kom mu ni ká ci ós kész ség - gel; to váb bá ké pe sek a ta nu lók kal foly ta tan dó és a ta nu lók köz ti ko ope ra tív mun ka ha té kony meg va ló sí tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyi alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, mû sza ki fi zi ka és/vagy ké mia, to váb bi ter - mé szet tu do má nyi alap is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, vál lal ko zá si is me re tek, hu mán is me re - tek és/vagy szak mai ide gen nyelv, kom mu ni ká ció és al kal - ma zott szo ci o ló gia, to váb bi gaz da sá gi és hu mán is me re - tek; szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl mû sza ki is me re tek (mû sza ki do ku men tá ció, anyag- és kör nye zet is me ret, elekt ro tech ni ka, irá nyí tás tech ni ka, mé - rés tech ni ka, mi nõ ség fej lesz tés, lo gisz ti ka, kör nye zet-, biz ton ság- és egész ség vé de lem, in for ma ti ka, szak irá nyok ala po zó is me re tei) kre dit pe da gó gi ai is me re tek (pszi cho ló gia és sze mé lyi ség fej - lesz tés, ne ve lés tan, di dak ti ka és ok ta tás szer ve zés, pe da gó - gi ai gya kor lat) kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit gé pé sze ti, elekt ro ni kai, in for ma ti kai, vegy ipa ri, épí té - sze ti, könnyû ipa ri, fa ipa ri, nyom da ipa ri, köz le ke dé si, kör - nye zet vé del mi-víz gaz dál ko dá si, biz ton ság tech ni kai szak - irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis el mé le ti és gya kor la ti is me re - tek. 9. Szak mai gya kor lat: Az in téz mé nyen kí vül tel je sí ten dõ szak mai gya kor lat kri té ri um-fel té tel. A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma a szak - irány sze rin ti szak te rü le ten leg alább 12 hét. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges.

100 100 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám IX. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ápo lás és be teg el - lá tás 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc), szak kép zett ség: a) ápo ló b) di e te ti kus c) gyógy tor nász d) men tõ tiszt e) szü lész nõ vá laszt ha tó szak irá nyok: ápo ló, di at eti kus, gyógy tor - nász, men tõ tiszt, szü lész nõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Nur se b) Di e te ti ci an c) Phy si ot he ra pist d) Am bu lan ce Of fi cer (Pa ra me dic) e) Mid wi fe 3. Kép zé si te rü let: or vos- és egész ség tu do mány 4. Kép zé si ág: egész ség tu do má nyi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 8 fél év di tek szá ma: 240 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 110 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 12 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit kre di tér ték: 95 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja: olyan ápo ló és be teg el lá tó szak em be rek kép zé se, akik az egyén, a csa lád, a kö zös ség és a tár sa da - lom egész ség vé del mé rõl és az egész ség hely re ál lí tá sá ról, va la mint az egész ség ügyi és szo ci á lis el lá tás ról szer zett is - me re te ik alap ján ké pe sek az egész ség ügyi és szo ci á lis el - lá tás va la mennyi szint jén a meg elõ zõ, gyó gyí tó, gon do zó és re ha bi li tá ci ós mun ká ban ön ál ló fe le lõs ség gel részt ven - ni. Kel lõ is me ret tel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lu - sá ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Kö zös kom pe ten ci ák az ápo lás és be teg el lá tás alap kép - zé si sza kon Az alap fo ko zat tal ren del ke zõ szak em be rek is me rik: az egész ség fo gal mát és kri té ri u ma it, va la mint az em - ber szo ma ti kus, pszi chés és szo ci á lis ál la po tá nak sa já tos - sá ga it az egyén, a csa lád, a kö zös ség és a tár sa da lom egész - ség vé del mé nek és az egész ség hely re ál lí tá sá nak tu do má - nyos alap ja it az egész ség ügyi és szo ci á lis el lá tás szer ve ze - ti fel épí té sét, in for ma ti kai alap ja it, fi nan szí ro zá si rend sze - rét, kö zép- és hosszú távú cél ki tû zé se it, sa ját szak te rü le tü kön a me nedzs ment fel ada to kat, ké pe sek: részt ven ni az egész ség ügyi és/vagy szo ci á lis el lá tás va la mennyi szint jén a meg elõ zõ, gyó gyí tó, gon do zó és re - ha bi li tá ci ós mun ka fo lya ma ta i ban; szük ség ese tén el sõ se gély nyúj tást biz to sí ta ni és a szak kép zett sé gé nek meg fe le lõ in téz ke dést hoz ni, egész ség ne ve lõ fel ada tok el lá tá sá ra, to váb bá az in - for ma ti kai esz kö zök és mód sze rek al kal ma zá sá ra, to váb bá a do ku men tá ci ós fel ada tok el lá tá sá ra, ön ál ló és szak mai cso port ban mun ka szer ve zés re, mun ka vég zés re in ter per szo ná lis kap cso la tok ki ala kí tá sá ra és fenn tar tá sá ra, sa ját szak te rü le tü kön össze füg gé sek fel is me ré sé re, az ered mé nyek, ta pasz ta la tok ér té ke lé sé re, va la mint az el - mé le ti és gya kor la ti ok ta tás ban való rész vé tel re, sze mé lyi sé gé nek és szak mai fel ké szült sé gé nek fo - lya ma tos, terv sze rû en tu da tos fej lesz té sé re. Az ápo ló és be teg el lá tók az ápo ló szak irá nyon is me rik: az egész ség ügyi és szo ci á lis in téz mény rend szert, az egész sé ges szer ve zet mû kö dé sét, az egész ség ká ro - so dá sok eti o ló gi ai té nye zõ it, meg elõ zé sük le he tõ sé ge it, fon to sabb mor fo ló gi ai és funk ci o ná lis jel lem zõ it, pa to me - cha niz mu sát, a gya ko ribb be teg sé gek di ag nosz ti ká já ban al kal ma - zott vizs gá ló mód sze re ket, a gya ko ribb be teg sé gek ke ze lé si mó do za ta it, a pre - ven ció, a re ha bi li tá ció le he tõ sé gét, a be teg el lá tás (gon do zás) so rán elõ for du ló nosoco - mialis ár tal ma kat, a meg elõ zés és az el há rí tás mód ja it, va - la mint a hi gi é né sza bá lya it. Az ápo ló és be teg el lá tók az ápo ló szak irá nyon al kal ma - sak: se gít sé get nyúj ta ni az egész ség ügyi és szo ci á lis szol - gál ta tá sok el éré sé ben, a be teg (gon do zott) sa já tos szük ség le te i nek a fel tá rá - sá ra, az ápo lá si di ag nó zis fel ál lí tá sá ra és a pri o ri tá sok alap ján tör té nõ szak sze rû fel adat el lát ás ra, együtt mû kö dés re az egész ség ügyi és szo ci á lis szol - gál ta tá sok ter ve zé sé ben, fej lesz té sé ben, le bo nyo lí tá sá ban,

101 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 101 az ápo lá si mo del lek meg vá lasz tá sá ra, azok al kal ma - zá sá ra, ápo lá si fo lya mat meg va ló sí tá sá hoz szük sé ges in for - má ci ók, erõ for rá sok fel tá rá sá ra, fel hasz ná lá sá ra. Az ápo ló és be teg el lá tók a di e te ti kus szak irá nyon is me - rik: az egész sé ges táp lál ko zás kö ve tel mé nye it, a hely te - len táp lál ko zás egész ség ká ro sí tó ha tá sát, a meg elõ zés mód ja it és le he tõ sé ge it, a gya ko ribb be teg sé gek és be teg ség tí pu sok eto ló gi ai té nye zõ it, fon to sabb mor fo ló gi ai és funk ci o ná lis jellem - zõit, pa to me cha niz mu sa it és a di e to te rá pia le he tõ sé ge it, az élel me zé si üzem re vo nat ko zó ál ta lá nos kö ve tel - mé nye ket, a kor sze rû étel ké szí té si tech no ló gi á kat és a di é - tás kony ha tech no ló gia el já rá sa it, al kal ma zá si le he tõ sé ge it, az éte lek táp anyag-össze té te lét, az étel ké szí tés so rán ab ban vég be me nõ vál to zá so kat és a táp anya gok sze re pét az egész sé ges és a be teg em ber táp lál ko zá sá ban, az élel me zés te rü le tén adó dó no so co mi a lis ár tal ma - kat, azok meg elõ zé sé nek, ki kü szö bö lé sé nek mód ja it, va la - mint az élel me zés hi gi é né elõ írásait, a kü lön bö zõ üze mel te tõk (ön kor mány zat, vál lal ko zá - si for mák) ál tal mû köd te tett élel me zé si üze mek me nedzs - ment fel ada ta it, az alap el lá tás, gon do zás (hos pi ce, home care) sze re - pét, fel ada ta it. Az ápo ló és be teg el lá tók a di e te ti kus szak irá nyon al kal - ma sak: táp lál ko zá si és élel me zé si szak em ber ként a dietote - rápia ön ál ló mû ve lé sé re, az élel me zé si üze mek ve ze té sé re, to váb bá egyé ni és cso por tos di e te ti kai szak ta nács adás ra, a kul tu rált ét kez te tés fel té te le i nek és kö rül mé nye i nek ki ala kí tá sá ra, fel adat kö rük ben az élel me zé si üzem mun ka fo lya ma - ta i nak meg szer ve zé sé re és az élel me zé si szol gá lat irá nyí - tá sá ra, a gon do zó team tag ja ként a di e te ti kai és táp lá lá si fel - ada tok el lá tás ra. Az ápo ló és be teg el lá tók a gyógy tor nász szak irá nyon is - merik: az egész sé ges szer ve zet mû kö dé sét, az egész ség ká ro - sí tó ha tá so kat, a gya ko ri be teg sé gek eti o ló gi ai té nye zõ it, a meg elõ - zés le he tõ sé ge it, fon to sabb mor fo ló gi ai és funk ci o ná lis jel lem zõ it, pa to me cha niz mu sa it, a moz gás szer vi be teg sé gek bel gyó gyá sza ti, pszi - chiátriai, se bé sze ti, ne u ro ló gi ai, or to pé di ai és más be teg - sé gek fi zi o te rá pi ás gyó gyí tó el já rá sa it, a fi zi o te rá pi á ban hasz ná la tos or vos tech ni kai be ren - de zé sek, gyó gyá sza ti se géd esz kö zök mû kö dé si el vét és gya kor la ti al kal ma zá sát, a be teg el lá tás kap csán elõ for du ló no so co mi a lis ár tal - ma kat, azok meg elõ zé sé nek, ki kü szö bö lé sé nek mód ja it, va la mint a kór ház hi gi é né elõ írásait. Az ápo ló és be teg el lá tók a gyógy tor nász szak irá nyon al kal ma sak: a moz gás rend szer funk ci o ná lis vizs gá la tá ra és elem - zé sé re, a moz gás szer vi stá tus fel vé te lé re, do ku men tá lá sá - ra, va la mint az egész sé ges moz gás ké pes ség kri té ri u ma i - nak meg ál la pí tá sá ra, fi zi o te rá pi ás és re ha bi li tá ci ós terv ön ál ló ké szí té sé re és re ha bi li tá ci ós prog ra mok vég re haj tá sá ra, a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségekben a saját vizsgálatra épülõ fizioterápiás gyógyeljárások alkalmazására, az orvos diagnózisa alapján és az orvosi kezelésbe illeszkedõen. Az ápo ló és be teg el lá tók a men tõ tiszt szak irá nyon is me - rik: a ha zai egész ség ügy szer ve ze ti fel épí té sét és in téz - mény rend sze rét; ezen be lül a men tõ el lá tás he lyét, sze re pét és kap cso lat rend sze rét, a ha zai men tõ el lá tás szer ve ze tét, mû kö dé sét és a vo - nat ko zó jog sza bá lyo kat, az ope ra tív men tõ mun ka szol gá la ti, mû kö dé si és ma - ga tar tá si sza bá lya it, a men tés ben hasz ná la tos kor sze rû esz kö zö ket, gyógy sze re ket, köt sze re ket és mû sze re ket, a sür gõs sé gi el lá tást igény lõ be teg sé ge ket és hely ze - te ket. Az ápo ló és be teg el lá tók a men tõ tiszt szak irá nyon al - kal ma sak: a sür gõs sé gi be teg el lá tás kö rül mé nyei kö zött szük sé - ges sé váló egyes or vo si be avat ko zá sok szak sze rû és biz - ton sá gos el vég zé sé re, tö me ges bal ese tek és meg be te ge dé sek, il let ve ka - taszt ró fa hely szí nén a kom pe ten ci á juk ba tar to zó men tõ fel - ada tok el lá tá sá ra, az is me re tek szak sze rû al kal ma zá sá ra va la mennyi oxi o ló gi ai el lá tást igény lõ eset ben a hely szí nen, il let ve a sür gõs sé gi be teg el lá tás rend sze ré ben gyógy in té ze ti ke re - tek kö zött, el sõ sor ban sür gõs sé gi osz tá lyon, mun ka cso port mun ká já nak a meg szer ve zé sé re, el sõ se gély nyúj tás ok ta tá sá ra, men tõ ápo lók és men - tõ-gép ko csi ve ze tõk kép zé sé ben és to vább kép zé sé ben való rész vé tel re. Az ápo ló és be teg el lá tók a szü lész nõ szak irá nyon is - merik: a leg fon to sabb élet ta ni fo lya ma to kat, a kó ros ál la po - to kat, ve szély hely ze te ket, a nõ gyó gyá sza ti és szü lé sze ti sür gõs sé gi ten ni va ló kat; az or vos ál tal hasz nált be avat ko - zá so kat és tech ni ká kat, az emo ci o ná lis vál to zá so kat és azok je len tõ sé gét, az or vo si stan dar dok le he tõ sé ge it és azok kor lá ta it, a szü lé sze ti pro to kollt, a nõ- és anya vé de lem tör vényi sza - bá lyo zá sát, va la mint e kör ben meg lé võ egész ség ügyi és szo ci á lis for rá so kat, a tisz ta és aszep ti kus tech ni kák el ve it és gya kor la tát, az em be ri sze xu a li tás fo lya ma tát és prob lé - má it, a rep ro duk tív egész ség gel kap cso la tos eti kai meg - fon to lá so kat, a kul tu rá lis kü lön bö zõ sé ge ket, a gon do zá si al ter na tí vá kat,

102 102 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a ter hes ség fel is me ré sé nek mód sze re it, a ter hes nõ kör nye ze ti és fog lal ko zá si ve szé lye it, a ge ne ti kai ve szé - lye ket, a mag zat nö ve ke dé sét és fej lõ dé sét, a kü lön bö zõ szû rõ mó dsze rek in di ká ci ó it és ki vi te le zé sét, az RH-ne ga - tív nõk spe ci á lis gon do zá si szük ség le te it, a ter hes ség alat ti ve szé lye ket; a nor má lis nõi élet cik lu so kat, a nõi rep ro duk tív rend - sze rek prob lé má i nak oka it és ke ze lé sük mód ját, az öre ge - dés ana tó mi ai és fi zi o ló gi ai je len sé ge it, a me no pa u za ha tá - sát a fi zi ká lis és men tá lis egész ség re, az elõ re ha la dott korú nõk szû rõ és di ag nosz ti kus teszt je it. Az ápo ló és be teg el lá tók a szü lész nõ szak irá nyon al kal - ma sak: a szü lés ve ze té sé re, az új szü lött el lá tá sá ra szü lés után, az anya-új szü lött ko rai köz vet len kap cso la tá nak biz - to sí tá sá ra; gyer mek ágyas meg fi gye lés re, gon do zás ra, a szop ta - tás se gí té sé re, a ha za bo csá tás sal kap cso la tos fel ada tok el - lá tá sá ra (ta nács adás, kó ros tü ne tek fel is me ré se, in téz ke - dés); ter hes gon do zá si fel ada tok vég zé sé re; ál ta lá nos ápo lá si fel ada tok vég zé sé re; fel adat kör ében biz ton sá gos hi gi é nés kör nye zet meg - te rem té sé re (egész ség ügyi tech ni ka, esz kö zök, mû sze rek is me re te és szak sze rû hasz ná la ta, fer tõt le ní té si és ste ri li zá - lá si el já rá sok al kal ma zá sá ra; nõ be te gek gon do zá sá ra, ápo lá sá ra, spe ci á lis ke ze lé - sé re, szü lé sze ti és nõ gyó gyá sza ti mû té tek nél se géd ke zés - re, mû tét re váró be te gek elõ ké szí té sé re; kom mu ni ká ci ó ra a ter hes és szü lõ nõ vel, azok csa lád - já val, fel vi lá go sí tás ra és ta nács adás ra a fo gam zás gát lás sal és a csa lád ter ve zés sel kap cso lat ban. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit eti ka, egész ség fej lesz tés-egész ség ne ve lés, egész ség - ügyi in for ma ti ka, egész ség ügyi mû sza ki alap is me re tek, fi - lo zó fia, ide gen szak nyelv, or vo si la tin, szo ci o ló gia, szo - ciálpolitika, egész ség ügyi jogi, gaz da sá gi és me nedzs ment is me re tek, nép egész ség tan, oxi o ló gia-el sõ se gély nyúj tás, to xi ko ló gia; szak mai törzs anyag: kre dit a) egész ség tu do má nyi is me ret kö rök: ad dik to ló gia, ana tó mia, ápo lás eti ka, ápo lás tan, bio ké mia, bi o ló gia, di e - te ti ka, élet tan-kór élet tan, fi zi o te rá pia, ge ron to ló gia, gyógy szer tan, kli ni kai is me re tek, köz egész ség tan-jár - vány tan, mik ro bi o ló gia, b) sze mé lyi ség- és kom mu ni ká ció fej lesz té si is me re tek: sze mé lyi ség lé lek tan, szo ci ál pszi cho ló gia, be teg em ber lé - lek ta na, élet ko rok pszi cho ló gi á ja, sze mé lyi ség- és kom - mu ni ká ció fej lesz tõ cso port tré ning; dif fe ren ci ált szak mai anyag: kre dit a) ápo ló szak irány: alap el lá tás, anesz te zi o ló gia, bel - gyó gyá szat, cse cse mõ- és gyer mek gyó gyá szat, ge ri át ri ai, in ten zív te rá pia, ne u ro ló gia, pszi chi át ria, se bé szet, szü lé - szet-nõ gyó gyá szat és mind ezek ápo lás ta na, va la mint kö - zös sé gi ápo lás tan, kró ni kus be teg ápo lás ta na, b) di e te ti kus szak irány: bel gyó gyá sza ti kli ni kai di e te ti - ka, cse cse mõ- és gyer mek ko ri be teg sé gek di e te ti ká ja, élel - me zé si me nedzs ment, élel me zé si üze mek mû sza ki is me re - tei, élel mi szer- és bio ké mia, élel mi szer is me ret és -tech no - ló gia, étel ké szí té si tech no ló gia és kol lo i di ka, gya kor la ti di e te ti ka, ház tar tás öko nó mia, köz ét kez te té si is me re tek, pénz ügyi is me re tek, se bé sze ti kli ni kai di e te ti ka, spe ci á lis kli ni kai di e te ti ka, táp lál ko zás-pszi cho ló gia, táp lál ko zás tu - do mány-, po li ti ka-, epi de mi o ló gia, c) gyógy tor nász szak irány: fi zi o te rá pi ai ala pok, ma nu - á lis tech ni kák kar di o res pi ra to ri kus be teg sé gek fi zo te rá pia, moz gás szer vi be teg sé gek fi zi o te rá pia, ne u ro ló gi ai-pszi - chi át ri ai fi zi o te rá pia, cse cse mõ-gyer mek gyó gyá sza ti és szü lé szet-nõ gyó gyá sza ti fi zi o te rá pia, re ha bi li tá ció, elekt - ro di ag nosz ti ka, ra di o ló gia és kép al ko tó el já rá sok, d) men tõ tiszt szak irány: bel gyó gyá szat, cse cse mõ- és gyer mek gyó gyá szat, igaz ság ügyi or vos ta ni is me re tek, ne - u ro ló gia, oxi o ló gia-men tés tech ni ka, pszi chi át ria, se bé - szet-tra u ma to ló gia, szol gá lat ve ze tés, szü lé szet-nõ gyó gyá - szat, to xi ko ló gia, e) szü lész nõ szak irány: szü lé sze ti-nõ gyó gyá sza ti szak - is me re tek, szak ápo lás tan és ápo lás lé lek tan, rep ro duk ci ós szer vek élet ta ni és kó ros mû kö dé se, élet ta ni és kó ros ter - hes ség, kli ni kai ge ne ti kai is me re tek, fel ké szí tés a ter hes - ség re és a szü lés re, szü lés és szü lõ szo bai te en dõk, csa lád - köz pon tú szü lé sze ti gya kor lat, gyer mek ágy, ro o - ming-in, élet ta ni és in ten zív új szü lött el lá tás, ter hes és gyer mek ágyas gon do zá sa, ter hes pa to ló gi ai és nõ gyó gyá - sza ti szak am bu lan ci ák, spe ci á lis szak ren de lé sek, csa lád - vé del mi szol gá lat, szü lé sze ti-nõ gyó gyá sza ti mûtõ és anasz te zi o ló gia, nõ gyó gyá sza ti és in ko ló gi ai be te gek el lá - tá sa, gon do zá sa, szü lé sze ti-nõ gyó gyá sza ti eti ka. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés a gya kor la ti órá kat és a kül sõ szak - mai te rü le te ken vég zett 1 4 he tes, va la mint az össze füg gõ, komp lex, irá nyí tott he tes szak mai gya kor la to kat fog lal ja ma gá ban. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez az Eu ró pai Unió tag ál - la ma i nak hi va ta los nyel vé bõl vagy orosz nyelv bõl vagy nem ze ti és et ni kai ki sebb sé gi nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 2. EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: egész ség ügyi gon do zás és pre ven ció

103 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az alap kép zé si sza kon sze rez he tõ vég zett sé gi szint és lor; rö vi dít ve: BSc), szak kép zett ség: nép egész ség ügyi el len õr, vé dõ nõ vá laszt ha tó szak irá nyok: nép egész ség ügyi el len õr, vé dõ nõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Pub lic He alth Care Ins pec tor, He alth Vi si tor 3. Kép zé si te rü let: or vos- és egész ség tu do mány 4. Kép zé si ág: egész ség tu do má nyi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 8 fél év di tek szá ma: 240 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 100 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 12 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit kre dit: 95 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik az egész ség tu do mány ered mé nyei alap ján az em be ri egész - ség meg õr zé se tör vényszerûségeinek meg is me ré sé vel gon doz zák a tár sa da lom egyé ne it, kö zös sé ge it és elõ se gí - tik az egész sé gük fej lesz té sé nek le he tõ sé ge it. Kel lõ is me - ret tel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lu sá ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Kö zös kom pe ten ci ák az egész ség ügyi gon do zá si és pre - ven ció alap kép zé si sza kon Az alap fo ko zat tal ren del ke zõ szak em be rek is me rik: az egész ség ügyi koc ká za tot hor do zó hely ze te ket, a bal eset-meg elõ zé si elõ írásokat; az egész sé ges em be ri szer ve zet alap ve tõ bi o ló gi ai és pszi cho ló gi ai mû kö dé sét; az egész ség ma gat ar tás meg ha tá ro zó it; az egész ség ügyi rend szer fel épí té sét és mû kö dé sé nek ele me it; ké pe sek: sür gõs szük ség ese tén el sõ se gélyt nyúj ta ni; az ide gen nyel vû szak iro da lom ban tá jé ko zód ni; a meg fe le lõ és he lyes szak mai kom mu ni ká ci ó ra; a számítástechnika felhasználói szintû alkalmazására; az ál ta lá nos eti kai nor mák be tar tá sá ra; az egész ség meg õr zé sét szol gá ló alap ve tõ te vé keny - sé gek tár sa da lom mal tör té nõ meg is mer te té sé re. A nép egész ség ügyi el len õr is me ri: a nép egész ség ügyi ha tó sá gi fel ada tok vég zé sé nek sza bá lya it; a jár vány ügyi ál la pot je len tés alap ján meg fe le lõ jár - vány ügyi vizs gá la tok, bak té ri um hor do zók fel ku ta tá sá nak és el len õr zé sé nek, to váb bá a fer tõ zõ be te gek nyil ván tar tá - sá nak és sta tisz ti ká i nak ér té ke lé sét; a le ve gõ-, víz-, ta laj szennye zõ dés, a szenny víz, va la - mint a hul la dék em ber re és a kör nye ze té re gya ko rolt ha tá - sa it, az eset le ge sen ki ala ku ló kör nye ze ti ká ro so dá sok meg elõ zé sé nek és/vagy fel szá mo lá sá nak mó do za ta it és le - he tõ sé gét, to váb bá ké pe sek azok vég re haj tá sá ra; az élel mi sze rek kel kap cso la tos egész ség ká ro so dá so - kat, azok vizs gá la ti mód sze re it, to váb bá az étel fer tõ zés re, étel mér ge zés re gya nús meg be te ge dé sek tü ne te it, va la mint a szük sé ges in téz ke dé se ket és az élel mi sze rek elõ ál lí tá sát, for gal ma zá sát sza bá lyo zó elõ írásokat; az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a megfelelõ munkakörnyezet kialakításának feltételeit; kór há zak, üze mek és in téz mé nyek üze mel te té sé nek hi gi é nés fel té te le it; va la mint a szak te rü let tel össze füg gõ in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós rend sze re ket és ké pe sek azok al kal ma zá - sá ra; al kal mas: nép egész ség ügyi ha tó sá gi te vé keny ség el lá tás ra a jog sza bá lyok alap ján szük sé ges in téz ke dé sek meg té te lé re és el len õr zé sé re, nem ha tó sá gi te vé keny sé gi kö ré ben a vo nat ko zó jog - sza bá lyok alap ján a meg fe le lõ ha tó sá gi el len õr zés ered mé - nyes le foly ta tá sá ra, jár vány ügyi fel ada tok kez de mé nye zé sé re, meg szer - ve zé sé re és le bo nyo lí tá sá ra, jár vány ügyi vizs gá la tok ered mé nye i nek elem zé sé re, ér tel me zé sé re, fel hasz ná lá sá ra és kri ti kus al kal ma zá sá ra, szak te rü le té vel össze füg gés ben vizs gá la ta ered mé - nye i nek és a szük sé ges in téz ke dé sek nek kö zért he tõ for má - ban tör té nõ kom mu ni ká lás ra, a la kos ság egész sé gi ál la po tát ja ví tó he lyi és köz pon ti egész ség po li ti kai ki dol go zá sá ra és meg va ló sí tá sá ra, no so co mi a lis sur ve il lan ce meg ter ve zé sé re és ki vi te - le zé sé re, a la kos ság egész sé gi ál la po tá nak mo ni to ri zá lá sá ra, be teg ség meg elõ zõ prog ra mok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, le bo nyo lí tá sá ra és ér té ke lé sé re. A vé dõ nõ is me ri: az egész ség vé del mi szû rõ vizs gá la tok rend sze rét és elvi alap ja it, egész ség meg õr zés, egész ség fej lesz tés gya kor la ti is - me re te it, a vé dõ nõi mun ka so rán al kal maz ha tó el já rá so kat és mód sze re ket,

104 104 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám az egyes élet ko rok hoz kap cso ló dó funk ci o ná lis és disz funk ci o ná lis mû kö dé se ket és a hoz zá juk kap cso ló dó el lá tást, gon do zá si, egész ség fej lesz té si és pre ven ci ós mo del - le ket, va la mint a szak te rü let tel össze füg gõ in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós rend sze re ket, a kli en sek, gon do zot tak jo ga it és azok ér vé nye sí té si mód ját, a hát rá nyos hely ze tû csa lá dok egész ség ügyi és szo - ciális el lá tá sá nak sa já tos sá ga it; al kal mas: az egész ség ügyi és szo ci á lis szol gál ta tá sok rend sze - ré ben, ter ve zé sé ben, fej lesz té sé ben, ki vi te le zé sé ben és ér - té ke lé sé ben együtt mû köd ni, az egyén, csa lád, kö zös ség szint jén a kli en sek, gon - do zot tak egész ség ügyi és szo ci á lis szük ség le te i nek fel - tá rá sá ra és meg ál la pí tá sá ra, se gít sé get nyújt ezen igé nyek meg ál la pí tá sá ra, ki elé gí té sé re, az egész sé gi és szo ci á lis prob lé mák fel is me ré sé re, rang so ro lá sá ra, le he tõ ség sze rint meg ol dá sá ra, il let ve a meg fe le lõ szak em be rek ezen fel ada tok meg ol dá sá ra tör té - nõ be vo ná sá ra, a ren del ke zés re álló és fel tár ha tó erõ for rá sok gaz da - sá gi lag op ti má lis hasz no sí tá sá ra, kli en sek, il let ve kö zös sé - gek el lá tá sá ra, a nép egész ség ügyi ada tok ke ze lé sé re és ér té ke lé sé re, il let ve ku ta tá sok vég zé sé re, meg ha tá ro zott szû rõ vizs gá la - tok, di ag nosz ti kus el já rá sok el vég zé sé re, ér té ke lé sé re és az ered mé nyek do ku men tá lá sá ra, ott ho ni és in té ze ti kö rül mé nyek kö zött nõ vé del mi szû rõ vizs gá la tok szer ve zé sé ben való rész vé tel re, csa lád ter ve zés sel kap cso la tos ta nács adás ra, anya ság - ra és szü lõi sze rep re való fel ké szí tés re, vá ran dós anyák cél zott gon do zá sá ra, szû rõ vizs gá la - tok el vég zé sé re, szük ség ese tén szo ci á lis tá mo ga tás, anya - ott ho ni vagy sür gõs ség ese tén kór há zi el he lye zés kez de - mé nye zé sé re, a gyer mek ágyas, szop ta tós anyák ápo lá sá ra, gon do - zá sá ra és az ak tu á lis ál la po tuk nak és szük ség le te ik nek meg fe le lõ el len õr zõ vizs gá la tok el vég zé sé re, az anya te jes táp lá lás, a szop ta tás mód sze re i nek a ta - ní tá sá ra, a ko ra szü löt tek, új szü löt tek, az egész sé ges és ve szé - lyez te tett cse cse mõk ál la po tá nak és fej lõ dé sé nek a fi gye - lem mel kí sé ré sé re, a jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott szû - rõ vizs gá la tok vég zé sé re, fo lya ma tos egyé ni, igény sze rint cél zot tan 0 18 éves gyer me kek ápo lá sá ra, gon do zá sá ra, a ne ve lés, a szo ci a li - zá ció és az egész sé ges táp lá lás te rü le tén tör té nõ út mu ta tás - ra, il let ve e te rü le ten tör té nõ szû rõ vizs gá la tok el vég zé sé re, gyer me kek és if jak kö zös sé gi-egész ség ügyi gon do - zá sá ra (3 18 éves), se gít sé get nyúj ta ni a ma ga tar tá si za va rok, ká ros szo - ká sok és szen ve dé lyek meg elõ zé sé ben, a ser dü lõ kor prob - lé má i nak a meg ol dá sá ban, il let ve meg fe le lõ szak em ber - hez való irá nyí tás ban, gyer mek vé de lem mel kap cso la tos jel zõ funk ció sze - re pé nek be töl té sé re, csa lá dok men tál hi gi é nés tá mo ga tá sá ra, krí zis pre ven - ci ó ra, a csa lá dot érin tõ szo ci á lis és jogi is me re tek át adá sá ra, a vé dõ ol tá sok kal kap cso la tos szer ve zé si fel ada tok el - lá tá sá ra, egyé nek nek, csa lá dok nak és kö zös sé gek nek egy aránt az egész sé ges élet mód ra vo nat ko zó és az egész ség meg õr - zé sé hez szük sé ges is me re te ket át ad ni. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit bi o ló gia, ké mia, öko ló gia, pszi cho ló gia, szo ci o ló gia, kom mu ni ká ció, bio eti ka, jogi alap is me re tek, nép egész - ség tan, el sõ se gély nyúj tás, in for ma ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit ana tó mia, bio ké mia, sejt bi o ló gia, ge ne ti ka, élet tan, gyógy szer tan, mik ro bi o ló gia, egész ség pszi cho ló gia, ápo - lás tan, egész ség szo ci o ló gia, pe da gó gia, egész ség fej lesz - tés, kli ni kai pro pe de u ti ka, egész ség ügyi in for ma ti ka, egész ség ügyi me nedzs ment, la tin nyelv; dif fe ren ci ált szak mai anyag: kre dit nép egész ség ügyi el len õr szak irány: bio sta tisz ti ka, epi - de mi o ló gia, nép egész ség ügyi me di ci na, kör nye zet egész - ség tan, táp lál ko zás egész ség tan, mun ka- és su gár egész - ség tan, gyer mek és if jú ság egész ség ügy, egész ség fej lesz - tés, köz igaz ga tá si és jogi is me re tek; nép egész ség ügyi te - rep és la bo ra tó ri u mi gya kor la tok; vé dõ nõ szak irány: szak ápo lás tan, kli ni kai is me re tek, egész ség fej lesz tés gya kor la ta, vé dõ nõi mód szer tan, táp - lál ko zás tan, spe ci á lis gon do zá si is me re tek, szak mai ve ze - té si és irá nyí tá si is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés ma gá ban fog lal ja a gya kor la ti órá - kat és a te rü le ti gya kor la to kat. A te rü le ti szak mai gya kor - lat a gya kor la ti kész sé gek el sa já tí tá sa és el mé lyí té se ér de - ké ben az in téz mé nyen kí vü li szak mai te rü le ten az in téz - mény ál tal irá nyí tott, el len õr zött, ok ta tó ve ze té sé vel tan óra ke re té ben vég zett szak mai te vé keny ség. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez az Eu ró pai Unió tag ál - la ma i nak hi va ta los nyel vé bõl vagy orosz nyelv bõl ál la mi - lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv - vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il - let ve ok le vél szük sé ges.

105 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: egész ség ügyi szer ve zõ 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc), szak kép zett ség: egész ség ügyi szer ve zõ (meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: egész ség biz to sí tás, egész - ség ügyi ügy vi tel szer ve zõ, egész ség tu riz mus-szer ve zõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: He alth Care Ma na ger (Spe ci a li za ti on in He alth In su ran ce, He alth Care Ad mi nist ra ti on, He alth To u rism Ma na ger) 3. Kép zé si te rü let: or vos- és egész ség tu do mány 4. Kép zé si ág: egész ség tu do má nyi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 7 fél év di tek szá ma: 210 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér ték: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 90 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték:20 kre dit kre dit: 75 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre dit: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan egész ség ügyi szer ve zõ szak em be - rek kép zé se, akik az egész ség ügy ben és a hu mán biz to sí - tás ban zaj ló fo lya ma tok tör vényszerûségeit meg is mer ve el lát ják ezen te rü le tek in for ma ti kai, gaz da sá gi, adat szol - gál ta tá si te vé keny sé ge it. Ké pe sek az egész ség ügy mû kö dé sé hez szük sé ges és a mû kö dé se so rán ke let ke zõ in for má ci ók rög zí té sét, tá ro lá - sát, vissza ke re sé sét és cél sze rû ki ér té ke lé sét vég zõ szá mí - tó gé pes rend sze re ket üze mel tet ni. Kel lõ is me ret tel ren del - kez nek a kép zés má so dik cik lu sá ban tör té nõ foly ta tá sá - hoz. Kö zös kom pe ten ci ák az egész ség ügyi szer ve zõ alap - kép zé si sza kon Az alap fo ko zat tal ren del ke zõ szak em be rek ké pe sek: az egész ség ügy mû kö dé sé ben ke let ke zõ in for má ci ók rög zí té sét, tá ro lá sát és ki ér té ke lé sét vég zõ szá mí tó gé pes rend sze rek üze mel te té sé re és a kor sze rû in for ma ti kai mód - sze rek al kal ma zá sá ra, ma te ma ti kai és sta tisz ti kai is me re tek bir to ká ban sta - tisz ti kák, je len té sek, be szá mo lók el ké szí té sé re, elem zé sé - re és pre zen tá lá sá ra, az egész ség ügyi in téz mé nyek fi nan szí ro zá sá val kap - cso la tos fel ada tok el lá tá sá ra, a szük sé ges adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gek tel je sí té sé re, il let ve in téz mé nyi cont rol - ling rend sze rek ki ala kí tá sá ra és mû köd te té sé re, is me rik a tár sa da lom biz to sí tás, be teg biz to sí tás rend - sze rét, a fi nan szí ro zá si, el szá mo lá si mó do kat, az adat szol - gál ta tá si kö te le zett sé ge ket. Az egész ség ügyi szer ve zõk az egész ség ügyi ügy vi tel - szer ve zõ szak irá nyon: ké pe sek a meg szer zett el mé le ti fel ké szült ség, szak - mai is me re tek, gya kor la ti kész sé gek bir to ká ban, er köl csi el vek és ma ga tar tás be li elõ írások is me re té ben egész ség - ügyi ügy vi tel szer ve zõ ként, in for má ció rend szer szer ve zõ - je ként, kont rol ler ként mun ka he lyi fel ada ta ik el lá tá sá ra; is me rik az egész ség ügy struk tú rá ját, az egész ség ügyi in téz mé nyek rend sze rét, fel épí té sét, mû kö dé si me cha niz - mu sát; tá jé ko zot tak az in téz mé nyek kö zöt ti in for má ció - áram lás ról, adat szol gál ta tá si kö te le zett sé ge i rõl, dön té si me cha niz mu sa i ról; ké pe sek a kor sze rû me nedzs ment is - me re tek al kal ma zá sá ra; is me rik az alap ve tõ gaz da sá gi össze füg gé se ket, tör - vényszerûségeket (mak ro- mik ro öko nó mia), tud ják al kal - maz ni az in téz mé nyi (vál la la ti) gaz dál ko dás alap ve tõ sza - bá lya it (vál la lat-gaz da ság tan, szám vi tel, pénz ügy, gaz da - ság sta tisz ti ka, gaz da sá gi elem zés); is me rik és hasz nál ják az egész ség ügy fi nan szí ro zá sá - val (mak ro- és mik ro (in téz mé nyi) szin tû for rás te rem tés és al lo ká ció), en do fi nan szí ro zá sá val kap cso la tos el mé le ti és gya kor la ti kér dé se ket; ön ál ló an tud nak egész ség ügyi szá mí tó gé pes rend sze - re ket ke zel ni, mû köd tet ni; al kal maz zák a rend szer- és in - for má ció el mé let, va la mint a szer ve zés- és ve ze tés el mé let fon to sabb fe je ze te it; is me rik a szám vi tel és adó zás alap ja it, bir to kol ják az alap ve tõ szám vi tel-elem zé si tech ni ká kat; el lát ják a szak má hoz tar to zó ál ta lá nos ér tel mi sé gi fel - ada to kat, ké pe sek az ér ték te rem tés re és köz ve tí tés re. Az egész ség ügyi szer ve zõk az egész ség biz to sí tá si szak - irá nyon al kal ma sak: a leg újabb tu do má nyos ered mé nyek bir to ká ban az egész ség ügy és a hu mán biz to sí tás te rü le tén in for ma ti kai, gaz da sá gi, biz to sí tá si és adat szol gál ta tá si te vé keny sé gek vég zé sé re, el len õr zé sé re, elem zé sé re, meg fe le lõ szin tû dön té sek elõ ké szí té sé re, il let ve meg ho za ta lá ra; az egész ség biz to sí tó in téz mé nyei do ku men tá ci ós és in for ma ti kai rend sze ré nek szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra;

106 106 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám tár sa da lom biz to sí tá si és csa lád tá mo ga tá si biz to sí tá - sok meg ál la pí tá sá ra és szám fej té sé re, más elõ írt ügy vi te li fel ada tok el lá tá sá ra; a szak te rü let nek meg fele lõen ha tó sá gi és nem ha tó sá - gi te vé keny ség kö ré ben el len õr zé si fel ada tok elõ ké szí té sé - nek le foly ta tá sá ra; az egész ség ügyi in téz mé nyek és a tár sa da lom biz to sí - tá si szer vek te vé keny sé gé vel kap cso la tos pénz ügyi, szám - vi te li fel ada tok el lá tá sá ra, tá mo ga tá sá ra; egész ség biz to sí tá si te vé keny ség meg szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra az egész ség ügyi in téz mé nyek ben, az ál lam - ház tar tás ré szét ké pe zõ szer vek nél és az üz le ti szfé rá ban. Az egész ség ügyi szer ve zõk az egész ség tu riz mus-szer - ve zõ szak irá nyon is me rik: az egész ség ügyi és tu risz ti kai in téz mé nyek rend sze - rét és mû kö dé si mód ját, az eu ró pai együtt mû kö dé si le he tõ - sé ge ket; a spe ci á lis egész ség tu risz ti kai szol gál ta tá sok meg - szer ve zé sé nek rend sze re it, mód sze re it, a ven dé gek kel való bá nás mód el mé le ti és gya kor la ti hát te rét; a tu riz mus ál ta lá nos el mé le tét, a spe ci á lis tu risz ti kai me nedzs men tek és stra té gi ák ele me it, a tu risz ti kai piac nem zet kö zi mû kö dé sé nek ten den ci á it; a well ness ter mék cso port össze te võ it, a well ness és rek re á ci ós köz pon tok fel épí té sét és mû kö dé sét; a gyógy szál lók, sza na tó ri u mok, gyógy- és ter mál für - dõk, gyógy bar lan gok egész ség meg õr zés ben be töl tött sze - re pét; a víz gyó gyá szat és a fi zi o te rá pia al kal ma zá si kö re it, a kü lön bö zõ ke ze lé si mó dok sze re pét a re ha bi li tá ci ó ban és a pre ven ci ó ban; a ter mál- és gyógy für dõk, va la mint az egész ség tu riz - mus hoz kap cso ló dó in téz mé nyek prog ram szer ve zõi fel - ada ta it; a ter mé sze ti ér té kek és a kör nye zet gaz dál ko dás köl - csön ha tá sa it és tu risz ti kai le he tõ sé ge it, a fa lu si és öko tu - riz mus ban rej lõ rek re á ci ós le he tõ sé ge ket; ké pe sek: egész ség tu risz ti kai prog ra mok ké szí té sé re; részt ven ni az egész ség meg õr zést szol gá ló te vé keny - sé gek szer ve zé sé ben és ve ze té sé ben; az egész ség tu riz mus fej lesz té sét és a nem zet kö zi együtt mû kö dés erõ sí té sét szol gá ló pro jek tek ké szí té sé re, köz re mû kö dés re az Eu ró pai Unió tu riz mus fej lesz té si prog ram ja i nak meg va ló sí tá sá ban. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit egész ség tu do má nyi és tár sa da lom tu do má nyi ala po zó is me re tek (ana tó mia, élet ta ni kór élet ta ni ala pok, el sõ se - gély nyúj tás, nép egész ség tan, pszi cho ló gi ai, jogi, köz gaz - da sá gi, eti kai is me re tek, tár sa da lom is me ret); in for ma ti kai ala po zó is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit egész ség ügyi in for ma ti kai is me re tek: alap ve tõ kli ni kai, ma te ma ti kai is me re tek, or vo si la tin nyelv, ope rá ci ós rend - sze rek, szö veg szer kesz tés, táb lá zat ke ze lés, adat bá zis ke ze - lés, pre zen tá ció, gra fi ka, egész ség ügy ben al kal ma zott azo - no sí tó rend sze rek, do ku men tá ci ós tech ni kák, egész ség - ügy höz kap cso ló dó adat- és ti tok vé del mi sza bá lyok; egész ség ügyi gaz da sá gi és biz to sí tá si is me re tek: az egész ség ügyi el lá tó rend szer ele mei, egész ség ügyi és be - teg biz to sí tá si rend sze rek, az egész ség ügy fi nan szí ro zá sa, köz gaz da ság tan mik ro- és mak ro öko nó mi ai össze füg gé - sei, szer ve ze tek pénz ügye i nek alap jai, szám vi te li elõ - írások, könyv vi te li rend szer, sta tisz ti kai el já rás mó dok, az egész ség ügy jogi sza bá lyo zá sa; dif fe ren ci ált szak mai anyag: kre dit egész ség biz to sí tás szak irány: a tár sa da lom biz to sí tás tör té ne te, az el lá tá sok fe de ze ti rend sze re, biz to sí tá si jog vi - szony, nyil ván tar tá si rend sze rek, szol gál ta tá sok, költ ség - ve té si szer vek gaz dál ko dá sa, nyug díj biz to sí tá si rend szer, bal ese ti és ápo lá si biz to sí tá si rend sze rek, egész ség ügyi in - téz mé nyek kont roll ing rend sze rei, in téz mé nyek irá nyí tá sa, ve ze té se, el len õr zé si rend sze rek, az üz le ti (for-pro fit) biz - to sí tók és az ön kén tes-köl csö nös (non pro fit) pénz tá rak, a tár sa da lom- és a hu mán biz to sí tás jog sza bá lyi kör nye ze te; egész ség ügyi ügy vi tel szer ve zõi szak irány: az egész ség - ügy struk tú rá ja, az egész ség ügy ben fo lyó adat szol gál ta tá si te vé keny sé gek, az egész ség ügyi azo no sí tó és do ku men tá - ci ós rend sze rek, az egész ség ügyi alap el lá tás in for má ci ós rend sze re, az egész ség ügy gaz da ság ta na, fi nan szí ro zá si mód sze re, sta tisz ti ká ja, adó zá sa, há ló za tok ter ve zé se, az egész ség ügyi szer ve ze tek gaz da sá gi irá nyí tá sa (kont - rollingja), mi nõ ség biz to sí tá sa, az egész ség ügyi adat vé de - lem jogi sza bá lyo zá sa; egész ség tu riz mus-szer ve zõ szak irány: spe ci á lis egész - ség tu risz ti kai szol gál ta tá sok rend sze rei, mód sze rei, a tu - riz mus ál ta lá nos el mé le te, a tu risz ti kai piac nem zet kö zi mû kö dé sé nek ten den ci ái, egész ség tu risz ti kai in téz mény - rend szer (gyógy szál lók, sza na tó ri u mok, gyógy- és ter mál - für dõk, gyógy bar lan gok), a well ness ter mék cso port össze - te või, a víz gyó gyá szat és a fi zi o te rá pia al kal ma zá si kö rei, a stressz okai, kö vet kez mé nyei, az egész sé ges élet mó dot se gí tõ pre ven tív prog ra mok ké szí té se, a ter mé sze ti ér té kek és a kör nye zet gaz dál ko dás köl csön ha tá sai. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés ma gá ban fog lal ja a gya kor la ti órá - kat és a te rü le ti gya kor la to kat. A te rü le ti szak mai gya kor - lat a gya kor la ti kész sé gek el sa já tí tá sa és el mé lyí té se ér de - ké ben az in téz mé nyen kí vü li szak mai te rü le ten az in téz - mény ál tal irá nyí tott, el len õr zött, ok ta tó ve ze té sé vel tan óra ke re té ben vég zett szak mai te vé keny ség. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez az Eu ró pai Unió tag ál - la ma i nak hi va ta los nyel vé bõl vagy orosz nyelv bõl ál la mi - lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv -

107 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 107 vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il - let ve ok le vél szük sé ges. 4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: or vo si laborató - riumi és kép al ko tó di ag nosz ti kai ana li ti kus 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc), szak kép zett ség: or vo si la bo ra tó ri u mi és kép al ko tó diagnosztikai ana li ti kus (meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: or vos di ag nosz ti kai la bo ra - tó ri u mi ana li ti ka, or vo si ku ta tó la bo ra tó ri u mi ana li ti ka, kép al ko tó di ag nosz ti kai ana li ti ka, op to met ria a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Me di cal La bo ra to ry and Di ag nos tic Ima ging Analy ti cal Ex pert (Spe ci a li zed in Me di cal Di ag nos tic La bo ra to ry Analy sis, Me di cal Re se arch La bo ra to ry Analy sis, Di ag nos tic Ima - ging Analy sis, Op to met rist) 3. Kép zé si te rü let: or vos- és egész ség tu do mány 4. Kép zé si ág: egész ség tu do má nyi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 8 fél év di tek szá ma: 240 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 25 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 70 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 12 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit kre dit: 100 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre dit: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik ké pe - sek ön ál ló la bo ra tó ri u mi ana li ti kai vagy kép al ko tó di ag - nosz ti kai ana li ti kai mun ka vég zé sé re, szer ve zé sé re, kis or - vo si la bo ra tó ri u mok, il let ve di ag nosz ti kai rész le gek ana li - ti kai mun ká já nak irá nyí tá sá ra és jár ta sak az adat fel dol go - zás kor sze rû mód sze re i ben, va la mint a gaz dál ko dás kér dé - se i ben. Kel lõ is me re tek kel ren del kez nek a kor sze rû mû - szer és mé rés tech ni ka, az in for ma ti ka és szá mí tás tech ni ka és azok or vo si la bo ra tó ri u mi, kép al ko tó di ag nosz ti kai al - kal ma zá sá nak te rü le te in. Kel lõ is me ret tel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lu sá ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Kö zös kom pe ten ci ák az or vo si la bo ra tó ri u mi és kép al - ko tó di ag nosz ti kai ana li ti kus alap kép zé si sza kon Az alap fo ko zat tal ren del ke zõ szak em be rek is me rik: az or vo si la bo ra tó ri u mi, kép al ko tó di ag nosz ti kai mun ká ra vo nat ko zó egész ség vé del mi, mun ka vé del mi, bal eset vé del mi és tûz ren dé sze ti elõ írásokat, az or vo si la bo ra tó ri u mi, kép al ko tó di ag nosz ti kai mû - sze rek mû kö dé sé nek el ve it, az or vo si la bo ra tó ri u mi, kép al ko tó di ag nosz ti kai mód sze rek ké mi ai, fi zi kai és bi o ló gi ai alap ja it, az alap ve tõ bio met ri ai, il let ve ma te ma ti kai-sta tisz ti - kai mód sze re ket és tud ja al kal maz ni azo kat a szer zett in - for má ci ók, ada tok fel dol go zá sá hoz és ér té ke lé sé hez, az egész ség ügy ben al kal ma zott szá mí tó gé pes in for - má ci ós rend sze rek és há ló za tok mû kö dé sét, a mo dern szá mí tás tech ni ka or vo si la bo ra tó ri u mi, kép al ko tó di ag nosz ti kai al kal ma zá sá nak le he tõ sé ge it, a te vé keny ség hez kap cso ló dó jogi sza bá lyo zást, az or vo si la bo ra tó ri u mi, kép al ko tó di ag nosz ti kai mun ka szer ve zés kér dé se it; ké pe sek: a la bo ra tó ri u mi ana li ti kai vagy kép al ko tó di ag nosz ti - kai mód sze rek ér té ke lé sé re, to váb bá új mód sze rek be ve ze - té sé re, be le ért ve a szük sé ges mû sze res vizs gá la to kat is, a szer zett ta pasz ta la tok, ered mé nyek és össze füg gé - sek fel is me ré sé re, ezek meg fe le lõ do ku men tá lá sá ra és az ezek bõl le von ha tó ál ta lá nos kö vet kez te té sek meg fo gal ma - zá sá ra, a la bo ra tó ri u mi vagy kép al ko tó di ag nosz ti kai ve szé - lyes hul la dé kok ra vo nat ko zó elõ írások be tar tá sá ra, meg adott szem pon tok alap ján ön ál ló bio met ri ai, illetve ma te ma ti kai-sta tisz ti kai ana lí zi sek el vég zé sé re, szak mai is me re tek ön ál ló és szer ve zett for má ban való bõ ví té sé re, al kal ma zá sá ra, a szak iro da lom fel hasz ná lá sá val új mód sze rek be ál lí - tá sá ra, sa ját szak te rü le tü kön el mé le ti és gya kor la ti ok ta tás - ban való rész vé tel re, in for má ci ók és erõ for rá sok fel tá rá sá ra, költ ség szem lé le tû gon dol ko dás ra, in ter per szo ná lis kap cso lat ki ala kí tá sá ra, a cso por tos mun ká ba való be il lesz ke dés re, il let ve an nak meg szer ve zé - sé re, mun ká ju kat hi va tás sze rû en, az eti kai nor mák be tar tá - sá val vé gez ni, szak te rü le té nek meg fe le lõ egész ség ne ve lé si fel ada - tok el lá tá sá ra. Az or vos di ag nosz ti kai la bo ra tó ri u mi ana li ti kus al kal - mas: ké mi ai, bio ké mi ai, sejt bi o ló gi ai, mik ro bi o ló gi ai, he - ma to ló gi ai, hisz to ló gi ai, ci to ló gi ai, szá mí tás tech ni kai és

108 108 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám mû sze res ana li ti kai is me re tei al kal ma zá sá val a kli ni kai ké - mi ai, izo tóp di ag nosz ti kai, mik ro bi o ló gi ai, szö vet ta ni, ci - to ló gi ai és he ma to ló gi ai di ag nosz ti ka te rü le tén biz ton ság - gal el iga zod ni és ön ál ló mun kát vé gez ni, kis la bo ra tó ri u mok, la bo ra tó ri u mi rész le gek ana li ti kai mun ká já nak ön ál ló és köz vet len irá nyí tá sá ra, a hi bás mé ré sen ala pu ló la bo ra tó ri u mi mé ré si ered - mé nyek fel is me ré sé re, a la bo ra tó ri u mi mû sze rek üze mel te té sé re, mû kö dé - sük biz to sí tá sá ra. Az or vo si ku ta tó la bo ra tó ri u mi ana li ti kus al kal mas: sejt bi o ló gi ai, ge ne ti kai, mo le ku lá ris ge ne ti kai, mo le - ku lá ris bi o ló gi ai, mo le ku lá ris mor fo ló gi ai, im mu no ló gi ai, sejt te nyész té si szá mí tás tech ni kai és mû sze res ana li ti kai is - me re tei al kal ma zá sá val a kor sze rû ku ta tás ak tív köz re mû - kö dõ je ként te vé keny ked ni, a mo dern ku ta tó la bo ra tó ri u mi vizs gá ló mód sze rek fõbb te rü le te in ön ál ló mun kát vé gez ni, a szak iro da lom fel hasz ná lá sá val új mód sze rek be ál lí - tá sá ra, mód szer ta ni hi bák ki de rí té sé re (,,tro ub le sho o ting ) és azok kor ri gá lá sá ra, kor sze rû la bo ra tó ri u mi mû sze re ket, mû szer együt te - se ket üze mel tet ni, sejt te nyész tõ la bo ra tó ri u mok, kí sér le ti ál lat há zak fel - ügye le tét el lát ni, mû kö dé sü ket biz to sí ta ni. A kép al ko tó di ag nosz ti kai ana li ti kus al kal mas: a kép al ko tó di ag nosz ti ka egyes te rü le te in adott mû - ve le tek és vizs gá la tok ön ál ló el vég zé sé re, kép al ko tó di ag nosz ti kai mû sze rek biz ton sá gos üze - mel te té sé re, a kép al ko tó be ren de zé sek kel nyert in for má ci ók képi fel dol go zá sá ra, ér té ke lé sé re és ar chi vá lá sá ra, a kép al ko tó be ren de zé sek mû köd te té sé vel kap cso la - tos el já rá sok és jog sza bá lyok be tar tá sá ra, be te gek fel ké szí té sé re kép al ko tó di ag nosz ti kai és te - rá pi ás el já rá sok ra, a vizs gá lat alatt a be teg meg fi gye lé sé re, a kó ros ál la - pot ész le lé sé re, te rá pi ás vizs gá la tok ban való köz re mû kö dés re, a ra di o ló gi ai el lá tás ból szár ma zó eset le ges egész ség - ká ro sí tó ha tá sok, il let ve mû sza ki-tech ni kai hi bák fel is me - ré sé re és ezek el há rí tá sá ban való köz re mû kö dés re, adott mun ka hely mun ka fo lya ma ta i nak szer ve zé sé re. Az op to met ris ta al kal mas: a leg fon to sabb sze mé sze ti pa ra mé te rek meg fi gye lé - sé re, kor sze rû vizs gá la ti esz kö zök és mód sze rek al kal ma - zá sá ra, a szem meg be te ge dé se i nek, fej lõ dé si rend el le nes sé - ge i nek, a lá tást ve szé lyez te tõ te rü le tek nek a fel is me ré sé re és ér té ke lé sé re, a szem kimosására, bekötésére, szemsérülés ellátására, a lá tás éles ség szub jek tív és ob jek tív meg ha tá ro zá sá - ra, a szem tö rõ kö ze ge i nek, ref rak ci ós ké pes sé gé nek, fény - tö ré sé nek, a szem iz mok te vé keny sé gé nek, a he te rop ho ri á - nak és a kon ver gen cia ké pes sé gé nek, a bi no ku lá ris lá tás - nak a vizs gá la tá ra, to váb bá a csar nok zug, a szem len cse, az üveg test és a szem fe nék vizs gá la tá ra, az of tal mo szkó pia és az of tal mo to no met ria mé ré si el - já rás el vég zé sé re, az ered mény ér té ke lé sé re, a szem fény tö ré si hi bá i nak meg fe le lõ kor rek ci ós szem üveg len cse vagy kon takt len cse fel írá sá ra, a szem nyo más becs lé sé re, a sze mé sze ti meg be teg ség ben szen ve dõk ápo lá si szük ség le te i nek fel is me ré sé re és el lá tá sá ra, lá tás szû rõ vizs gá la tok vég zé sé re és ér té ke lé sé re, kli ni kai és ápo lás tu do má nyi is me re te i nek al kal ma zá - sá ra szak mai te vé keny sé ge so rán, te vé keny sé ge so rán fel me rü lõ szo ma ti kus és pszi chés prob lé mák fel is me ré sé re, el sõ se gély nyúj tás ra, egész ség ne ve lés re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó) is me ret kö rök: ala po zó is me re tek: kre dit ter mé szet tu do má nyos ala po zó is me re tek (ma te ma ti ka, sta tisz ti ka, fi zi ka, ké mia); egész ség tu do má nyi ala po zó is - me re tek (funk ci o ná lis ana tó mia, élet tan, sejt bi o ló gia, ge - ne ti ka, bio ké mia, im mun bi o ló gia); szak mai törzs anyag: kre dit ál ta lá nos la bo ra tó ri u mi is me re tek (mû sze res ana li ti ka, bio ké mia, mo le ku lá ris bi o ló gia, mik ro bi o ló gia, ál ta lá nos pa to ló gia és pa to bi o ké mia, hisz to ló gia); tár sa da lom tu do - má nyos és in ter disz cip li ná lis is me re tek (bio eti ka, biz ton - ság tech ni ka és el sõ se gély nyúj tás, in for ma ti ka és könyv - tár is me ret, an gol szak nyelv); dif fe ren ci ált szak mai anyag: kre dit a) or vos di ag nosz ti kai la bo ra tó ri u mi ana li ti kus szak - irány: ál ta lá nos kli ni kai la bo ra tó ri u mi is me re tek, min ta vé - tel, min ta ke ze lés, la bo ra tó ri u mi au to ma ti zá ció, laborató - riumi me nedzs ment és jogi is me re tek, in for ma ti ka, bio fi zi - ka, kli ni kai ké mia, la bo ra tó ri u mi he ma to ló gia és he mosz - ta ze o ló gia, to xi ko ló gia, TDM, in vit ro izo tóp di ag nosz ti ka, im mun di ag nosz ti kai és transz fu zi o ló gi ai, hisz to ké mi ai, mo le ku lá ris ge ne ti kai, ci to ló gi ai, mik ro bi o ló gi ai di ag - nosz ti kai mód sze rek; di ag nosz ti kai la bo ra tó ri u mi gya kor - la tok; b) or vo si ku ta tó la bo ra tó ri u mi ana li ti kus szak irány: sejt bio ké mia, elekt ron mik ro szkó pia, tö meg spekt ro met ria, bio fi zi ka, funk ci o ná lis ne u ro mor fo ló gia, sejt- és szö vet te - nyész tés, far ma ko ló gia, far ma ko-to xi ko ló gia, ál lat kí sér le - ti is me re tek, va la mint élet ta ni és mo le ku lá ris ge ne ti kai, im mun bi o ló gi ai, hisz to ké mi ai, ha e ma to ló gi ai, ci to ló gi ai, ci to met ri ai vizs gá ló mód sze rek, áram lá si ci to met ria al kal - ma zá sa, im mu no ló gia, re a gen sek fej lesz té se, izo tóp tech - ni ka, la bo ra tó ri u mi me nedzs ment és in for ma ti ka, la bo ra - tó ri u mi vizs gá la tok mi nõ sé gi kont roll ja, tá jé ko zó dás a szak iro da lom ban, to váb bá a vizs gá ló mód sze rek tár gya i - nak mi nõ sé gi kont roll ja; c) kép al ko tó di ag nosz ti kai ana li ti kus szak irány: alap - ve tõ kli ni kai is me re tek, a kép al ko tás fo lya ma ta és esz kö -

109 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 109 zei, ha gyo má nyos ra di o ló gia, ult ra hang kép al ko tás, com - pu ter to mog rá fia kép al ko tás, mág ne ses re zo nan cia kép al - ko tás, an gi og rá fia, in ter ven ci o ná lis ra di o ló gia, al kal ma - zott ana tó mi ai kép al ko tó mód sze rek, su gár bi o ló gia és su - gár vé de lem, su gár te rá pia, in vivo izo tóp di ag nosz ti ka, kont raszt anya gok al kal ma zá sa és al kal ma zá suk ve szé lyei, gyógy szer tan alap jai, va la mint a fen ti ek hez kap cso ló dó gya kor la ti is me re tek; d) op to met ria szak irány: bi no ku lá ris lá tás za va rai, fi zi - kai és ge o met ri ai op ti ka, gyer mek sze mé szet, kon tak to ló - gia, mû sza ki is me re tek, op ti kai anyag- és gyár tás is me ret, op to met ria ma te ma ti kai alap jai, sze mé sze ti ana tó mia és élet tan, sze mé sze ti op ti ka, sze mé sze ti pa to ló gia, szem - üveg ren de lés, sze mé sze ti kli ni kai is me re tek, sze mé sze ti spe ci á lis ápo lá si is me re tek, sze mé sze ti mû sza ki is me re tek, te rü le ti szak mai gya kor lat (fek võ be teg-osz tá lyos vizs gá - ló ban, já ró be teg-vizs gá ló ban, te rü le ti kon tak to ló gia la bo - ra tó ri um ban, gyer mek sze mé sze ti ren de lõ ben, op ti kai üz - let ben). 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés ma gá ban fog lal ja a gya kor la ti órá - kat és a te rü le ti gya kor la to kat. A te rü le ti szak mai gya kor - lat a gya kor la ti kész sé gek el sa já tí tá sa és el mé lyí té se ér de - ké ben az in téz mé nyen kí vü li szak mai te rü le ten az in téz - mény ál tal irá nyí tott, el len õr zött, ok ta tó ve ze té sé vel tan óra ke re té ben vég zett szak mai te vé keny ség. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez az Eu ró pai Unió tag ál - la ma i nak hi va ta los nyel vé bõl vagy orosz nyelv bõl ál la mi - lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is mert nyelv - vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il - let ve ok le vél szük sé ges. X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET 1. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: óvo da pe da gó gus 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: óvo da pe da gó gus nem ze ti sé gi óvo da pe da gó gus [zá ró jel ben meg je löl ve a nem ze ti sé gi (hor vát, né met, ro mán, szerb, szlo vák, szlo - vén) nyel vet, il let ve a ci gány-ro ma kép zé si irá nyult sá got] a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Kin der - gar ten Te a cher, Eth nic Mi no rity Kin der gar ten Te a cher (Cro a ti an, Ger man, Ro a ma ni an, Ser bi an, Slo va ki an, Slo - ve ni an, Gypsy). 3. Kép zé si te rü let: pe da gó gus kép zés 4. Kép zé si ág: óvo da pe da gó gus, ta ní tó 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. Az óvo da pe da gó gus, ta ní tó kép zé si ág kö zös kép - zé si sza ka szá hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre - dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: leg alább 32 kre dit, leg fel jebb 54 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 26 kre dit nem ze ti sé gi óvo da pe da gó gus szak - irá nyon eb bõl a nem ze ti sé gi kép zés gya kor la ti is me re tei leg alább 6 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan pe da gó gi ai szak em be rek kép zé se, akik el mé le ti leg meg ala po zott is me re tek, kész sé gek és ké - pes sé gek bir to ká ban al kal ma sak az óvo dai ne ve lés fel ada - ta i nak el lá tá sá ra, to váb bá meg fe le lõ is me re tek kel ren del - kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. A nem ze ti sé gi szak irányt vá lasz tó óvo da pe da gó gu sok ké pe sek az óvo dás gyer me kek ma gyar nyel ven és nem ze ti - sé gi nyel ven tör té nõ ne ve lé sé re. Kö zös kom pe ten ci ák az óvo da pe da gó gus, ta ní tó kép zé - si ág ban A hall ga tók is me rik: a kis gyer mek ko ri ne ve lés és ok ta tás tör té ne té nek egye te mes és ma gyar jel lem zõ it, a gyermekek fejlõdésének pszichológiai sajátosságait, Ma gyar or szág le gú jabb ko ri tör té ne té nek és tár sa dal - má nak kér dés kö re it, az in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós tech ni ka hasz ná la - tá hoz szük sé ges el já rá so kat, tud ni va ló kat. Az alap fo ko za tot bir to ká ban a nem ze ti sé gi szak irányt is figye lembe véve az óvo da pe da gó gu sok a) az is me re te ket il le tõ en bi zo nyí tot ták, hogy is me rik és ér tik a tár sa dal mi vál to zá sok, a köz ok ta tás és az óvo dai ne ve lés össze füg gé se it; is me rik a tar tal mi sza bá lyo zás do ku men tu ma it; is me rik az óvo dás korú gyer mek sze mé lyi sé gé nek fej lõ dé si sa já tos sá ga it; is me rik a ne ve lés és fej lesz tés el mé le tét, az óvo dás kor osz tály dif fe ren ci ált sze mé lyi ség for má lá sá nak fo lya - ma tát, te vé keny sé ge it, azok ter ve zé sét, mód sze re it, a sa já - tos ne ve lé si igé nyû és a hát rá nyos hely ze tû gyer me kek ne -

110 110 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám ve lé sé nek spe ci fi ku ma it, a csa lád dal való együtt ne ve lés le he tõ sé ge it; az óvo dai te vé keny sé gek tar tal ma i nak köz ve tí té sé - hez szük sé ges szak tu do má nyos és mû vé sze ti is me re tek kel ren del kez nek; el sa já tí tot ták a te vé keny sé gek szer ve zé sé hez szük sé - ges mód szer ta ni is me re te ket az anya nyel vi ne ve lés, a já - ték, a me se-vers, az ének-ze ne, a vi zu á lis te vé keny ség, a moz gás és a kör nye zet te vé keny meg is me ré se te rü le tén; is me rik az él mény sze rû óvo dai élet mód szer ve zés le - he tõ sé ge it; tá jé ko zot tak az egész ség re ne ve lés és a men tá lis egész ség vé del mé nek elvi és gya kor la ti kér dé se i ben; is me rik az óvo dai mé rés, ér té ke lés és mi nõ ség fej lesz - tés el ve it, mód sze re it. b) is me re te ik al kal ma zá sát il le tõ en al kal ma sak az óvo dás korú gyer me kek sze mé lyi ség fej lõ dé sé hez szük sé ges fel té te lek biz to sí tá sá ra, óvo da pe da gó gu si ne ve lõ te vé keny ség el lá tá sá ra, kom pe ten ci á juk ból adó dó szak mai le he tõ sé ge ik és fel ada ta ik fel mé ré sé re; prob lé mák fel is me ré sé re, azok kri ti kus elem zé sé re és konf lik tus hely ze tek meg ol dá sá ra; pe da gó gi ai dön té sek re; elõítéletmentesen az inter- és multikulturális nevelésre; a csa lá dok kal való együtt mû kö dés re; a társ in téz mé nyek kel, fenn tar tók kal való kap cso lat - tar tás ra; a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására; ön ál ló ta nu lás sal és/vagy szer ve zett to vább kép zé sek - kel új kom pe ten ci ák el sa já tí tá sá ra. ide gen nyel ven alap szin ten kom mu ni kál ni; c) szak mai at ti tû dök és ma ga tar tás te rén ren del kez nek ön is me ret tel; ön ér té ke lé si ké pes sé gek kel; ön ér vé - nye sí tés, ön me ne dzse lés ké pes sé gé vel; si ker ori en tált be ál - lí tó dás sal; mi nõ ség tu dat tal; gyer mek- és em ber is me ret tel, gyer mek köz pon tú szem lé let tel, ját szó ké pes ség gel, fej lett kom mu ni ká ci ós ké pes ség gel, tár sa dal mi ér zé keny ség gel, kö zös sé gi fe le lõs ség ér - zet tel és fel adat vál lal ás sal, az egye te mes em be ri és nem ze ti nor mák tisz te le té vel, tu da tos ér ték vá lasz tá si ké pes ség gel; a team-munkához szükséges kooperációs képességgel; kör nye zet tu da tos ma ga tar tás sal. A nem ze ti sé gi óvo da pe da gó gu sok a fen ti e ken túl a) a kép zés so rán az is me re te ket il le tõ en bi zo nyí tot ták, hogy ma gas szin tû nem ze ti sé gi nyel vi kom pe ten ci ák kal ren del kez nek; is me rik a nem ze ti ség tör té nel mét és kul tú rá ját; nem ze ti sé gi óvo da pe da gó gus ként jel lem zi õket a kor sze rû ál ta lá nos mû velt ség, a tár sa dal mi ér zé keny ség, a kö zös sé gi fe le lõs ség ér zet és fel adat vál lal ás; is me rik az óvo dás kor osz tály ne ve lé se so rán ha té ko - nyan al kal maz ha tó nyelv pe da gó gi ai el já rá so kat, nyelv át - adá si és fej lesz té si stra té gi á kat, kor sze rû is me re tek kel ren del kez nek a ko rai két nyel - vû ség szak te rü le tén; b) is me re te ik al kal ma zá sát il le tõ en al kal ma sak el mé le ti leg meg ala po zott is me re tek, kész sé gek és ké - pes sé gek bir to ká ban az óvo dás korú gyer me ke ket va la - mennyi ne ve lé si te rü le ten ma gyar nyel ven ne vel ni, va la - mint a nem ze ti sé gi anya nyel vi ne ve lés fel ada ta it el lát ni; kor sze rû nép is me re ti/nem ze ti sé gi tar tal mak köz ve tí - té sé re (nép rajz, tör té ne lem, zene, tánc stb.) al kal maz ni tud ják e tar tal mak óvo dás kor ban tör té nõ el sa já tít ta tá sá nak mód szer ta ni le he tõ sé ge it. c) a szak mai at ti tû dök és ma ga tar tás te rén ren del kez - nek a nem ze ti sé gi iden ti tás el mé lyí té sé hez szük sé ges gya kor la ti kész sé gek kel, jár tas sá gok kal; a per ma nens mû ve lõ dés igé nyé vel és ké pes sé gé vel; az egye te mes em be ri és nem ze ti, il let ve nem ze ti sé gi ér té kek, az er köl csi nor mák tisz te le té vel. 8. A törzs anyag (szak kép zett ség szem pont já ból meg ha - tározó ismeretkörök): ala po zó is me re tek: kre dit tár sa da lom tu do má nyi is me re tek, pe da gó gia, pszi cho ló - gia, in for ma ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szakmai elméleti modul: játék pedagógiája és módszertana, anyanyelvi, irodalmi nevelés és módszertana, matematikai nevelés és módszertana, környezeti nevelés és módszertana, ének-zenei nevelés és módszertana, vizuális nevelés és módszertana, testnevelés és módszertana kredit, továbbá differenciált szakmai ismeretek felsõoktatási intézmény egyedi jellegét adó ismeretkörökbõl (pl.: idegennyelv) 12 kre dit b) spe ci á lis prog ra mok mo dul: kre dit ba) vá laszt ha tó prog ra mok (pl.: csa lád pe da gó gia, ink - lu zív-in teg rált ne ve lés, kör nye ze ti ne ve lés, mul ti- és in ter - kul tu rá lis ne ve lés, gyer mek- és gyógy test ne ve lés, gyógy - pe da gó gia) kre dit, bb) nem ze ti sé gi óvo da pe da gó gus szak kép zett ség ese - tén to váb bá: nem ze ti sé gi is me re tek, két nyel vû ség el mé le - te és gya kor la ta, nem ze ti sé gi óvo dai fog lal ko zá sok mód - szer ta na és gya kor la ta, nem ze ti sé gi nyelv kre dit c) szak mai gya kor la ti mo dul: kre dit 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés az ered mé nyes óvo da pe da gó gu si te vé keny ség hez szük sé ges kész sé gek, ké pes sé gek ki ala kí - tá sát se gí ti; olyan szer ve ze ti és te vé keny ség for má kat biz - to sít, ame lyek a tar tal mi lag és mód szer ta ni lag komp lex, fo ko za to san bõ vü lõ ön ál ló sá gú, egy más ra épü lõ óvo dai fel adat rend szer meg va ló sí tá sá ra tesz nek al kal mas sá. A gya kor la ti kép zés fo gal má ba be le ér ten dõk a hall ga tók hos pi tá lá sai, cso por tos és egyé ni óvo dai gya kor la tai, ön -

111 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 111 ismereti, kom mu ni ká ci ós és ját szó ké pes ség-fej lesz tõ tré - nin gek, a spe ci á lis prog ra mok gya kor la tai, va la mint a pe - da gó gi ai és mód szer ta ni stú di u mok ke re té ben vég zett gya - kor la tok is. A kül sõ szak mai gya kor lat idõ ke re te 8 hét. Az összes szak mai gya kor la ton be lü li kre di tér té ke 9 kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is - mert nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo - nyít vány, il let ve ok le vél, mely fel té te le az ok le vél ki adá sá - nak. A nem ze ti sé gi szak irá nyon az ide gen nyelv krité - riumfeltétel jel le gén túl kre di tér té kû szak is me ret is. 2. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ta ní tó 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: ta ní tó, nem ze ti sé gi ta ní tó [zá ró jel - ben meg je löl ve a nem ze ti sé gi (hor vát, né met, ro mán, szerb, szlo vák, szlo vén) nyel vet, il let ve a ci gány-ro ma kép zé si irá nyult sá got] vá laszt ha tó szak irány: nem ze ti sé gi ta ní tó a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Pri ma ry Scho ol Te a cher, Eth nic Mi no rity Pri ma ry Scho ol Te a cher (Cro a ti an, Ger man, Ro ma ni an, Ser bi an, Slo va ki an, Slo ve - ni an, Gypsy) 3. Kép zé si te rü let: pe da gó gus kép zés 4. Kép zé si ág: óvo da pe da gó gus, ta ní tó 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 8 fél év di tek szá ma: 240 kre dit 6.1. Az óvo da pe da gó gus, ta ní tó kép zé si ág kö zös kép - zé si sza ka szá hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre - dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 36 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 12 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit kre di tér ték: 40 kre dit, nem ze ti sé gi ta ní tó szak irá nyon ebbõl a nem ze ti sé gi kép zés gya kor la ti is me re tei leg alább 6 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 12 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan pe da gó gi ai szak em be rek kép zé se, akik el mé le ti leg meg ala po zott is me re tek, kész sé gek és ké - pes sé gek bir to ká ban al kal ma sak az is ko la 1 4. osz tá lyá - ban va la mennyi, az 1 6. osz tály ban leg alább egy mû velt - sé gi te rü let ok ta tá si-ne ve lé si fel ada ta i nak az el lá tá sá ra, to - váb bá meg fe le lõ is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má - so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. A nem ze ti sé gi szak irányt vá lasz tó ta ní tók ké pe sek az 1 6. osz tály ban a nem ze ti sé gi anya nyel vi ne ve lés re, az 1 4. osz tály ban ma gyar nyel ven min den mû velt sé gi te rü - let, va la mint a nem ze ti sé gi nyel ven ok ta tott tár gyak ta ní tá - sá ra. Kö zös kom pe ten ci ák az óvo da pe da gó gus, ta ní tó kép zé - si ág ban A hall ga tók is me rik: az egye te mes és a ma gyar ne ve lés és is ko láz ta tás tör - té ne té nek jel lem zõ it; a kis gyer me kek és a 6 12 éve sek fej lõ dé sé nek pszi - cho ló gi ai sa já tos sá ga it; Ma gyar or szág leg újabb kori tör té ne té nek és tár sa dal - má nak kér dés kö re it; az in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós tech ni ka hasz ná la - tá hoz szük sé ges el já rá so kat, tud ni va ló kat. Az alap fo ko zat bir to ká ban a nem ze ti sé gi szak irányt is figye lembe véve a ta ní tók a) a kép zés so rán az is me re te ket il le tõ en bi zo nyí tot ták, hogy is me rik a tár sa da lom mû kö dé sé nek tör té nel mi, esz - mei, struk tu rá lis és funk ci o ná lis össze füg gé se it; is me rik a ha zai köz ok ta tás fel ada ta it és stra té gi á ját, az 1 6. osz tály ne ve lé si, ok ta tá si pre fe ren ci á it, a köz ok ta - tás tar tal mi sza bá lyo zá sá nak do ku men tu ma it; is me rik a ne ve lés-ok ta tás el mé le tét, a 6 12 éves kor - osz tály dif fe ren ci ált sze mé lyi ség for má lá sá nak fo lya ma tát, te vé keny sé ge it, azok ter ve zé sét, mód sze re it, a sa já tos ne - ve lé si igé nyû és a hát rá nyos hely ze tû gyer me kek ne ve lé sé - nek spe ci fi ku ma it, a csa lád dal való együtt ne ve lés le he tõ - sé ge it; a ta nu lás irá nyí tás mód sze re it és mun ka for má it, az in teg rált és dif fe ren ci ált ok ta tás esz köz tá rát; is me rik a sze mé lyi ség fej lõ dés és fej lesz tés pszi cho - ló gi ai té nye zõ it, a 6 12 éves gyer me kek sa já tos sá ga it; el sa já tí tot ták azo kat az anya nyel vi és tan tárgy-pe da - gó gi ai is me re te ket, ame lyek az ol va sás, írás alapkészsé - geinek a ki ala kí tá sá hoz szük sé ge sek; ren del kez nek a ma te ma ti ka, a ter mé szet tu do má nyok alap ok ta tá sá hoz szük sé ges kor sze rû is me ret rend sze rek - kel, össze füg gé sek kel, tan tárgy-pe da gó gi ai el já rá sok kal; el sa já tí tot ták a mû vé sze ti ne ve lés hez (ének-ze ne, vi - zu á lis ne ve lés) szük sé ges szak is me re te ket, a 6 10 éves gyer me kek au di tív és vi zu á lis meg is me rõ, ki fe je zõ és al -

112 112 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám ko tó ké pes sé ge i nek fej lesz té sé vel kap cso la tos me to di kai el já rá so kat; is me rik a tech ni ka-élet vi tel-ház tar tás tan ok ta tá sá hoz szük sé ges is me re te ket, me to di kai tud ni va ló kat; ren del kez nek az egész sé ges élet mód ki ala kí tá sá hoz, a tes ti ne ve lés ok ta tá sá hoz szük sé ges tu dás sal, spe ci á lis tan tárgy-pe da gó gi ai el já rá sok kal; is me rik a vá lasz tott mû velt ség te rü let ok ta tá sá nak 1 6. osz tály ra vo nat ko zó kö ve tel mé nye it, tar tal mi és me - to di kai össze füg gé se it; b) is me re te ik al kal ma zá sát il le tõ en al kal ma sak az is ko lai ok ta tás 1 4. osz tá lyá ban az ide gen nyelv ki vé te lé vel va la mennyi mû velt sé gi te rü let ok ta tá si-ne ve - lé si fel ada ta i nak az el lá tá sá ra, va la mint az 1 6. osz tály ban leg alább egy kö te le zõ en vá lasz tott mû velt sé gi te rü le ten az ok ta tó-ne ve lõ mun ká ra; az is me re tek ön ál ló kri ti kus fel dol go zá sá ra; a nyom ta tott és elekt ro ni kus for rá sok, je lek, szö ve - gek, adat so rok, di ag ra mok meg ér té sé re és ér tel me zé sé re; ide gen nyel ven alap szin tû kom mu ni ká ci ó ra; ne ve lé si hely ze tek, prob lé mák kri ti kus elem zé sé re, konf lik tus hely ze tek meg ol dá sá ra, prob lé ma meg ol dó tech - ni kák ha té kony al kal ma zá sá ra; a ne ve lõ-ok ta tó mun ka ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, a ta nu lá si fo lya ma tok irá nyí tá sá ra a ta nu lá si alap kész sé gek, ké pes sé gek fej lesz té sé re; a 6 12 éves gyer mek sze mé lyi sé gé nek sok ol da lú, dif fe ren ci ált fej lesz té sé re, az alap kész sé gek és ké pes sé gek ki ala kí tá sá ra; elõ íté let-men te sen a mul ti kul tu rá lis és in ter kul tu rá lis ne ve lés re; a ta ní tá si órán kí vü li ne ve lé si fel ada tok el lá tá sá ra; a gyer me kek csa lád já val, szû kebb kör nye ze té vel való együtt mû kö dés re; ön ál ló to vább ta nu lás sal és szer ve zett to vább kép zé - sek se gít sé gé vel meg lé võ kész sé ge ik fej lesz té sé re, és olyan új kom pe ten ci ák el sa já tí tá sá ra, ame lyek se gít sé gé - vel al kal mas sá vál hat nak az is ko lán be lül fe le lõs ség tel jes mun ka kör vál la lá sá ra; c) a szak mai at ti tû dök és ma ga tar tás te rén ren del kez - nek ön is me ret tel, együtt mû kö dé si kész ség gel, sze mé lyi fe le lõs ség ér zet tel, mi nõ ség tu dat tal, fej lett kom mu ni ká ci ós ké pes sé gek kel; tár sa dal mi ér zé keny ség gel, kö zös sé gi fe le lõs ség ér - zet tel és fel adat vál lal ás sal; a per ma nens mû ve lõ dés igé nyé vel és ké pes sé gé vel; az egye te mes em be ri és nem ze ti ér té kek kel, az er köl - csi nor mák tisz te le té vel, az esz té ti kai ér té kek irán ti fo gé - kony ság gal, kör nye zet tu da tos ma ga tar tás sal; a fenn tart ha tó fej lõ dés igé nyel te fe le lõs ség ér zet tel; egész sé ges élet vi tel lel; si ker ori en tált ság gal, ugyan ak kor sa ját te vé keny sé - gük kri ti kus ér té ke lé sé nek ké pes sé gé vel; a cso port ban való mun ka vég zés, a kol le gi a li tás és a ha té kony mun ka szer ve zés kész sé gé vel; a más ság el fo ga dá sá val, to le ran cia ké pes ség gel. A nem ze ti sé gi ta ní tók a fen ti e ken túl a) a kép zés so rán az is me re te ket il le tõ en bi zo nyí tot ták, hogy ren del kez nek ma gas szin tû nem ze ti sé gi nyel vi kom - pe ten ci ák kal; is me rik a nem ze ti ség tör té nel mét és kul tú rá ját; is me rik a 6 12 éves kor osz tály ok ta tá sa, ne ve lé se so - rán ha té ko nyan al kal maz ha tó nyelv pe da gó gi ai el já rá so - kat, nyelv át adá si és -fej lesz té si stra té gi á kat; ren del kez nek kor sze rû is me re tek kel a ko rai két nyel - vû ség szak te rü le tén; b) is me re te ik al kal ma zá sát il le tõ en al kal ma sak el mé le ti leg meg ala po zott is me re tek, kész sé gek és ké - pes sé gek bir to ká ban az 1 6. osz tály ban a nem ze ti sé gi anya nyel vi ne ve lés re, az 1 4. osz tály ban ma gyar nyel ven min den mû velt sé gi te rü let, va la mint a nem ze ti sé gi nyel - ven ok ta tott tár gyak ta ní tá sá ra; ren del kez nek a nem ze ti sé gi iden ti tás ki ala kí tá sá hoz, el mé lyí té sé hez szük sé ges gya kor la ti kész sé gek kel, jár tas - sá gok kal; kor sze rû nép is me re ti/nem ze ti sé gi tar tal mak köz ve tí - té sé re, ké pe sek e tar tal mak 6 12 éves kor ban tör té nõ el sa - já tít ta tá sá ra; c) a szak mai at ti tû dök és ma ga tar tás te rén ren del kez - nek kor sze rû nem ze ti sé gi mû velt ség gel, tár sa dal mi ér zé - keny ség gel, kö zös sé gi fe le lõs ség ér zet tel és feladatválla - lással; az egye te mes em be ri és nem ze ti, il let ve nem ze ti sé gi ér té kek, er köl csi nor mák tisz te le té vel. 8. A törzs anyag (szak kép zett ség szem pont já ból meg ha - tározó ismeretkörök): ala po zó is me re tek: kre dit tár sa da lom tu do má nyi is me re tek, pe da gó gia, pszi cho ló - gia, in for ma ti ka; szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak mai el mé le ti mo dul: ma gyar nyelv, iro da lom és tan tárgy-pe da gó gi á ja, ma te ma ti ka és tan tárgy-pe da gó gi á - ja, ter mé szet is me ret és tan tárgy-pe da gó gi á ja, ének-ze ne és tan tárgy-pe da gó gi á ja, vi zu á lis ne ve lés és tan tárgy-pe da - gó gi á ja, tech ni ka-élet vi tel-ház tar tás tan és tan tárgy-pe da - gó gi á ja, test ne ve lés és tan tárgy-pe da gó gi á ja kre - dit; to váb bá dif fe ren ci ált szak mai is me re tek a fel sõ ok ta tá - si in téz mény egye di jel le gét adó is me ret kö rök bõl (pl. ide - gen nyelv, gyógy pe da gó gi ai alap is me re tek és gyer mek vé - de lem, mû velt ség te rü le ti vagy egyéb spe ci fi ká ció) kre dit; b) kö te le zõ en vá laszt ha tó mû velt ség te rü le ti mo dul: kre dit ba) ta ní tó szak kép zett ség ese tén kö te le zõ en vá laszt ha - tó mû velt sé gi te rü le tek: ma gyar nyelv és iro da lom, ide gen nyelv, ma te ma ti ka, em ber és tár sa da lom, ter mé szet is me - ret, ének-ze ne, vi zu á lis ne ve lés, in for ma ti ka, tech ni ka élet vi tel ház tar tás tan, test ne ve lés és sport kre dit;

113 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 113 bb) nem ze ti sé gi ta ní tó szak kép zett ség ese tén: nem ze ti - sé gi nyelv és tan tárgy-pe da gó gia; nem ze ti sé gi is me re tek és tan tárgy-pe da gó gia; nem ze ti sé gi iro da lom, gyer mek - iro da lom kre dit; c) szak mai gya kor la ti mo dul: kre dit 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés a 6 12 éves gyer me kek ta nu lá sá - nak irá nyí tá sá hoz, sze mé lyi sé gük fej lesz té sé hez szük sé - ges kor sze rû el já rá sok, mód sze rek gya kor lá sát is ko lai kör - nye zet ben, fej lesz ti a spe ci á lis ta ní tói ké pes sé ge ket, tech - ni kai jár tas sá go kat biz to sít ja. A gya kor la ti kép zés fo gal - má ba be le ér ten dõk a hall ga tók hos pi tá lá sai, cso por tos és egyé ni is ko lai gya kor la tai, va la mint a pe da gó gi ai és tan - tárgy-pe da gó gi ai stú di u mok ke re té ben vég zett gya kor la - tok is. A nem ze ti sé gi szak irá nyon a szak mai gya kor lat nem ze ti sé gi nyel ven, nem ze ti sé gi is ko lá ban fo lyik. A 8. fél év ben a hall ga tók in téz mé nyen kí vü li össze füg - gõ szak mai gya kor la ton vesz nek részt, mely nek idõ ke re te 8 10 hét, az összes szak mai gya kor la ton be lü li kre di tér té - ke kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is - mert nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo - nyít vány, il let ve ok le vél, amely kri té ri um fel té tel az ok le - vél ki adá sá hoz. A nem ze ti sé gi szak irá nyon az ide gen nyelv kri té ri um fel té tel-jel le gén túl kre di tér té kû szak is me - ret is. 3. KONDUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: kon duk tor 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és szak kép zett ség ok le vél ben sze rep lõ meg je lö lé se: vég zett sé gi szint: kon duk tor (bac ca la u re us, ba che lor, rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: kon duk tor (zá ró jel ben meg je löl ve a szak irányt) szak irá nyok: óvo da pe da gó gus, ta ní tó a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Con duc - tor Te a cher (Con duc tor -Kin der gar ten Te a cher, Con duc tor Te a cher of the Lo wer Clas ses of Pri ma ry Scho ol) 3. Kép zé si te rü let: pe da gó gus kép zés 4. Kép zé si ág: óvo da pe da gó gus, ta ní tó 5. Kép zé si idõ fél évek ben: 8 fél év, di tek szá ma: 240 kre dit 6.1. Az óvo da pe da gó gus, ta ní tó kép zé si ág kö zös kép - zé si sza ka szá hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre - dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ kre di tér ték: 60 kre dit kre di tér ték: 12 kre dit 6.4. A szakdolgozathoz rendelhetõ kreditérték: 15 kredit kre di tér ték: 45 kre dit, ta ní tói szak irá nyon vagy óvo da pe - da gó gus szak irá nyon eb bõl a ta ní tói, il let ve óvo da pe da gó - gu si kép zés gya kor la ti is me re tei leg alább 6 kre dit, 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 6 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan pe da gó gi ai szak em be rek kép zé se, akik el mé le ti leg meg ala po zott is me re tek és ké pes sé gek bir to ká ban al kal ma sak bár mely élet ko rú sa já tos szük ség - le tû moz gás sé rült (köz pon ti ideg rend sze ri sé rült) kon duk - tív ne ve lés sel meg va ló sí tott fej lesz té sé re, to váb bá meg fe - le lõ is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus - ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az óvo da pe da gó gus szak irány cél ja, hogy olyan kon - duk to ro kat ké pez zen, akik fel ké szül tek az óvo dás ko rú moz gás sé rült gyer me kek (in teg rált cso por tok) ne ve lé sé re, fej lesz té sé re, a min den ko ri óvo dai ne ve lé si prog ram meg - va ló sí tá sá ra. A ta ní tó szak irány cél ja, hogy olyan kon duk to ro kat ké - pez zen, akik fel ké szül tek az 1 4. osz tá lyos moz gás sé rült gyer me kek (in teg rált osz tá lyok) ne ve lé sé re, ok ta tá sá ra, a min den ko ri tan terv meg va ló sí tá sá ra. Kö zös kom pe ten ci ák az óvo da pe da gó gus, ta ní tó kép zé - si ág ban A hall ga tók is me rik: a ne ve lés és az is ko láz ta tás tör té ne té nek egye te mes és ma gyar jel lem zõ it, a kis gyer me kek és a 6 12 éve sek fej lõ dé sé nek pszi - cho ló gi ai sa já tos sá ga it, Ma gyar or szág leg újabb kori tör té ne té nek és tár sa dal - má nak kér dés kö re it, az in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós tech ni ka hasz ná la - tá hoz szük sé ges el já rá so kat, tud ni va ló kat. Az alap fo ko zat bir to ká ban a szak irá nyo kat is figye - lembe véve a kon duk to rok a kép zés so rán bi zo nyí tot ták, hogy is me rik a tár sa da lom fej lõ dé sé nek és mû kö dé sé nek tör té nel - mi, esz mei, struk tu rá lis és funk ci o ná lis össze füg gé se it, a ha zai köz- és fel nõtt ne ve lés, to váb bá a köz egész - ség ügy (ko rai fej lesz tés) fel ada ta it és stra té gi á it, ér vé nyes do ku men tu ma it, a rend sze rek pre fe ren ci á it, kü lö nös te kin - tet tel az esély egyen lõ ség biz to sí tá sá ra, a nevelés-oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemzõ pszichológiai

114 114 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám sajátosságokat és nevelési lehetõségeket, a személyiségfejlõdés és -fejlesztés pszichológiai tényezõit, a ké pes ség fej lesz tés pszi cho ló gi ai és pe da gó gi ai alap ja it, fel té te le it, el já rá sa it va la mennyi élet kor ban, a dif - fe ren ci ált és az ink lu zív, il let ve in teg rált ne ve lés-ok ta tás el ve it, el já rá sa it, a kon duk tív pe da gó gia cél ját, rend szer jel le gét és rend sze re le me it, a köz pon ti ideg rend sze ri sé rü lé sek ki ala ku lá sá nak koc ká za tát, le het sé ges pre ven ci ó ját, a moz gás- és pszi cho - mo to ros fej lõ dés me ne tét, az egész ség re ne ve lés és men tá lis egész ség vé del mé - nek kér dé se it az egyes élet ko rok ban és tü net tí pu sok ban, az egyes élet ko rok hoz kap cso ló dó funk ci o ná lis és disz funk ci o ná lis mû kö dés ana tó mi ai, ne u ro ana tó mi ai és pa to ló gi ai alap ja it, a mo to ros disz funk ció ere de tét, tüne - teit, vizs gá la tát, dif fe ren ci ált di ag nosz ti ká já nak alap ja it, a köz pon ti ideg rend sze ri sé rül tek fej lesz té sé nek le he - tõ sé ge it va la mennyi élet kor ban, a prob lé ma, a fel adat és a prog ram ter ve zé sé nek mód - sze re it, esz kö ze it, meg va ló sí tá si mód ja it, az el bo csá tás, a más in téz mény be he lye zés, az in teg - rá lás, utó gon do zás utá ni kö ve tés és ta nács adás fel ada ta it, a ne ve lés esz kö ze ként funk ci o ná ló anya nyelv hasz - ná la tá nak tar tal mi és tech ni kai össze te võ it, a ha té kony kom mu ni ká ció tech ni ká it és mód sze re it, a köz éle ti sze rep - lés kö ve tel mé nye it, az ok ta tás tech no ló gia al kal ma zá sát, azo kat a leg - újabb le he tõ sé ge ket, ame lyek a gyer me kek és fel nõt tek ta - nu lá sát, új ra ta nu lá sát se gí tik; ön ál ló fel mé ré sek, egy sze rûbb vizs gá la tok, meg fi - gye lé sek ter ve zé sé nek, le bo nyo lí tá sá nak mun ka me ne tét, az ada tok ér té ke lé sé nek mód ját és az ered mé nyek al kal - ma zá sát, a sa já tos ne ve lé si igé nyû ek re és az esély egyen lõ ség re vo nat ko zó jo gok tör vényi sza bá lyo zá sát; b) is me re te ik al kal ma zá sát il le tõ en al kal ma sak el mé le ti (tár sa da lom tu do má nyi, pe da gó gi ai, pszi cho - ló gi ai, or vos bi o ló gi ai, kon duk tív pe da gó gi ai) is me re te ik kre a tív és adek vát al kal ma zá sá ra va la mennyi élet ko rú és tü net tí pu sú moz gás sé rült fej lesz té sé ben, kü lön bö zõ élet ko rú sé rül tek fõ élet te vé keny sé ge i nek, hu mán funk ci ó i nak fej lesz té sé re (élet vi tel, óvo dáz ta tás, is ko láz ta tás stb.), gyer me kek és fel nõt tek kon duk tív pe da gó gi ai szû rõ - vizs gá la tá ra, il let ve a mû kö dé si za va rok pe da gó gi ai be fo - lyá so lá sá ra: prob lé ma cent ri kus fel adat sor össze ál lí tá sá ra, a te vé keny ség irá nyí tá sá ra, ér té ke lé sé re, a sé rült meg fi - gye lé sé re, a fej lõ dés do ku men tá lá sá ra, a fej lõ dés kü lön bö zõ ál lo má sa in dif fe ren ci ált egyé ni és cso port prog ra mok ké szí té sé re és le bo nyo lí tá sá ra, együtt mû kö dés re szak- és társ in téz mé nyek kel, együtt mû kö dés re csa lá dok kal, krí zis hely ze tek ke ze - lé sé re, a szü lõ, hoz zá tar to zó, gond vi se lõ fel ké szí té sé re, a fej lesz tõ prog ram be épí té sé re a sé rült élet rend jé be, és a sé - rül tek irán ti at ti tûd je ik ala kí tá sá ra, is me re tek ön ál ló, kri ti kus meg fo gal ma zá sá ra, ne ve lé si hely ze tek, prob lé mák elem zé sé re, konf lik - tus hely ze tek meg ol dá sá ra, prob lé ma meg ol dó tech ni kák ha té kony al kal ma zá sá ra, a ne ve lõ-ok ta tó mun ka ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, a ta nu lá si fo lya ma tok irá nyí tá sá ra a ta nu lá si alap ké pes sé gek fej lesz té sé re, mul ti- és in ter kul tu rá lis ne ve lés re, a ta ní tá si órán/fog lal ko zá son kí vü li ne ve lé si fel ada - tok el lá tá sá ra, ön ál ló to vább ta nu lás sal és szer ve zett to vább kép zé - sek se gít sé gé vel meg lé võ ké pes sé gek fej lesz té sé re, és olyan új kom pe ten ci ák el sa já tí tá sá ra, ame lyek se gít sé gé - vel al kal mas sá vál hat nak fe le lõs ség tel jes mun ka kör vál la - lá sá ra; c) szak mai at ti tû dök és ma ga tar tás te rén ren del kez nek az egye te mes és a nem ze ti ér té kek meg be csü lé sé vel, az em be ri ér té kek és az eti kai nor mák tisz te let ben tar - tá sá val, az em ber tisz te le té vel, kör nye zet tu da tos ma ga tar tás sal, a sé rült mint a tár sa - dal mi kör nye zet tag já nak, ál ta lá ban a más ság nak az el fo - ga dá sá val, a sé rült irán ti em pá ti á val és to le ran ci á val, a fenn tart ha tó fej lõ dés igé nyel te fe le lõs ség ér zet tel, ön is me ret tel, si ker ori en tált ság gal és ön ér té ke lé si ké - pes ség gel, sze mé lyes fe le lõs ség ér zet tel, mi nõ ség tu dat tal, fej lett kom mu ni ká ci ós ké pes sé gek kel, a per ma nens ön mû ve lés, ön fej lesz tés igé nyé vel és ké pes sé gé vel, tár sa dal mi ér zé keny ség gel, kö zös sé gi fe le lõs ség ér - zet tel és fel adat vál lal ás sal, egész sé ges élet vi tel lel, a cso port ban való mun ka vég zés, a kol le ga li tás és a ha té kony ság, mun ka szer ve zés kész sé gé vel. A kon duk to rok óvo da pe da gó gus szak irá nyon is me rik: a fej lõ dés, a fej lesz tés, a szé les ér te lem ben vett ta nu - lás óvo dás kor ra jel lem zõ sa já tos sá ga it, pszi cho ló gi ai, pe - da gó gi ai: ne ve lés- és ta ní tás el mé le ti, mód szer ta ni kér dé - se it, az óvo dai ne ve lés prog ram ját és an nak kon duk tív meg va ló sí tá sát, a fel adat- és prog ram ter ve zés élet kor spe - ci fi kus le he tõ sé ge it és esz kö ze it, az óvo dás élet kor hoz kap cso ló dó funk ci o ná lis és disz funk ci o ná lis mû kö dé se ket és az eh hez kap cso ló dó el - lá tá si és gon do zá si te vé keny sé ge ket, a ta nu lá si ne héz sé ge - ket elõ idé zõ oko kat, meg je le né si for má it, a fej lesz tés le he - tõ sé ge it, a mû velt sé gi tar tal mak szé les kö rét, ame lyek nek tár - sa dal mi igé nyek nek meg fele lõen, pe da gó gi ai és pszi cho - ló gi ai meg fon to lás ból ki vá lasz tott ré sze ik az óvodásko - rúak fej lesz té sé ben sze re pet kap nak, mind azo kat a pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai kon cep ci ó - kat és el ve ket, a kü lön bö zõ irány za to kat, ame lye ken a mód szer ta ni el já rá sok ala pul nak, a ne ve lé si te rü le tek ter ve zé sé nek mód ja it, a ta ní tá - si-ne ve lé si fo lya mat meg va ló sí tá sá nak, meg szer ve zé sé - nek, le ve ze té sé nek, ér té ke lé sé nek el já rá sa it,

115 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 115 a ne ve lé si te rü le te ken meg va ló sít ha tó ké pes ség fej - lesz té si el já rá so kat, az egyes ne ve lé si te rü le tek sa já tos hoz zá já ru lá sát a kom mu ni ká ci ós, a kog ni tív és a cse lek vé - ses ké pes sé gek fej lesz té sé hez, a ta nu lás mint komp lex ké - pes ség meg ala po zá sá hoz, a ne ve lé si te rü le tek sa já tos hoz zá já ru lá sát a fel ada tok meg va ló sí tá sá hoz, kü lö nös te kin tet tel a kör nye ze ti ne ve - lés re, a tár sa dal mi, a vi zu á lis: a ter mé sze ti és az épí tett, a nyel vi, a hang zó stb. kör nye zet meg is me ré sé re, vé del mé re és fej lesz té sé re, mind azo kat a mes ter ség be li el já rá so kat és tech ni ká - kat, ame lyek kel az óvo dai ne ve lést ered mé nye sen vé gez - he ti; al kal ma sak: el mé le ti is me re te ik adek vát és kre a tív al kal ma zá sá ra a 2 8 éves, ezen be lül a sa já tos ne ve lést igény lõ gyer me - kek egyé ni és cso por tos ne ve lé sé ben, a sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer me kek prob lé má i nak fel mé ré sé re, azok is me re té ben fej lesz tõ prog ram ter ve zé - sé re és vég re haj tá sá ra, a sé rült gyer mek fo lya ma tos és egyé ni ne ve lé si és szo ci a li zá ci ós prob lé má i val kap cso la tos ta nács adás ra, kap cso lat tar tás ra a szü lõk kel, a gyer mek fej lõ dé sé nek ér - té ke lé sé re, az óvo dás ko rú ak gyer mek vé del mé vel kap cso la tos jel zés ér té kû fel ada tok el lá tá sá ra, a sé rült óvo dá sok ink lu zív, to váb bá egész sé ges gyer - me kek kel együtt meg va ló sí tan dó ne ve lé sé re, a ne ve lé si te - vé keny ség ter ve zé sé re, a meg fe le lõ mód sze rek ki vá lasz tá - sá ra, a ne ve lé si fo lya mat szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, ér té - ke lé sé re, fog lal ko zá si-ne ve lé si terv ké szí té sé re a he lyi prog ram ki mun ká lá sá tól az egyes fog lal ko zá sok ter vé nek el ké szí té sé ig, a ne ve lé si te rü le tek tar tal má nak és a hoz zá juk kap - cso ló dó mód szer ta ni is me re tek adek vát transz fe rá lá sá ra spon tán ne ve lé si hely ze tek ben és más korú sé rül tek fej - lesz té sé ben, a ta nu lá si prob lé mák ra uta ló je lek fel is me ré sé re, a kom pe ten cia ha tá rok be tar tá sá val azok meg fe le lõ ke ze lé - sé re, szak szol gá lat hoz irá nyí tá sá ra, ne ve lõ el já rá sa i nak fo lya ma tos kont roll já ra, fej lesz - té sé re, az ön mû ve lés re, tá jé ko zód ni az új óvo dai ne ve lé si kon cep ci ók, irány za tok kö ré ben, meg fe le lõ ér té kek alap - ján vá lasz ta ni, és a ki vá lasz tott el já rá so kat al kal maz ni. Kon duk to rok ta ní tó szak irá nyon is me rik: a fej lõ dés, a fej lesz tés, a szé les ér te lem ben vett ta nu - lás is ko lás kor ra jel lem zõ sa já tos sá ga it, pszi cho ló gi ai, pe - da gó gi ai: ne ve lés- és ta ní tás el mé le ti, mód szer ta ni kér dé - se it, az 1 4. osz tály ne ve lé si-ok ta tá si prog ram ja it, meg va - ló sí tá sá nak kon duk tív mód ja it, az is ko lás ko rú ak mo to ros disz funk ci ó i nak köz pon ti ideg rend sze ri ere de tét, fel is me ré sét, szû ré sét, mo to ros disz funk ci ó já nak tü ne te it, vizs gá la tát, a mo to ros disz funk - ció dif fe ren ci ált di ag nosz ti ká já nak alap ja it, rit ka kór ké pe it és azok ke ze lé sét, a team jel lem zõ it, az is ko lai ta nu lá si ne héz sé ge ket elõ idé zõ oko kat, spe ci á lis meg je le né si for má it, a fej lesz tés le he tõ sé ge it, spe ci á lis hal lás-, be széd- és írás prob lé má it, és azok fej - lesz té sé nek mód ja it, a moz gás sé rült is ko lá sok se gí té sé nek mód ja it és esz kö ze it, al ter na tív kom mu ni ká ci ós mód sze - rek al kal ma zá sát, a mû velt sé gi tar tal mak (tu do mány ágak) szé les kö rét, ame lyek nek tár sa dal mi igé nyek nek meg fele lõen, pe da gó - gi ai és pszi cho ló gi ai meg fon to lás ból ki vá lasz tott ré szei az 1 4. osz tá lyo sok ne ve lé sé ben-ok ta tás ban sze re pet kap - nak, mind azo kat a pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai koncep - cióikat és el ve ket, kü lön bö zõ irány za to kat, ame lye ken a tan tárgy pe da gó gi ai el já rá sok ala pul nak, a mû velt ség tar tal mak hoz (tan tár gyak hoz) kap cso ló - dó ne ve lés ter ve zé sé nek mód ja it, a ta ní tá si-ne ve lé si fo lya - mat meg va ló sí tá sá nak, meg szer ve zé sé nek, le ve ze té sé nek, ér té ke lé sé nek el já rá sa it, a mû velt sé gi anyag ta nu lói fel dol go zá sá nak fo lya ma - tá ban meg va ló sít ha tó ké pes ség fej lesz té si el já rá so kat, az egyes mû velt ség te rü le tek sa já tos hoz zá já ru lá sát a kom mu - ni ká ci ós, a kog ni tív és a cse lek vé ses ké pes sé gek fej lesz té - sé hez, a ta nu lás mint komp lex ké pes ség ki ala kí tá sá hoz, a mû velt ség tar tal mak sa já tos hoz zá já ru lá sát a ne ve lé - si fel ada tok meg va ló sí tá sá hoz, kü lö nös te kin tet tel a kör - nye ze ti ne ve lés re, a tár sa dal mi, a vi zu á lis: a ter mé sze ti és az épí tett, a nyel vi, a hang zó stb. kör nye zet meg is me ré sé - re, vé del mé re és fej lesz té sé re, mind azo kat a mes ter ség be li el já rá so kat és tech ni ká - kat, ame lyek kel az 1 4. osz tá lyos ta nu lók is ko lai ne ve lé - sét-ok ta tá sát ered mé nye sen vé gez he ti; al kal ma sak: a tár sa da lom tu do má nyi, ne ve lés tu do má nyi és pszi - cho ló gi ai is me re tek kre a tív és adek vát al kal ma zá sá ra az 1 4. osz tá lyo sok, ezen be lül moz gás sé rült gyer me kek egyé ni és cso por tos ne ve lé sé ben-ok ta tá sá ban, az egyé ni ké pes sé gek meg is me ré sé re, a fej lõ dés be li le ma ra dás mér té ké nek meg ál la pí tá sá ra, a ké pes sé gek is - me re té ben az egyé ni és a cso por tos fej lesz tés re; ké pes ség - hi á nyok kor ri gá lá sá ra, kom pen zá lá sá ra, a fej lõ dés di ag - nosz ti zá lá sá ra, do ku men tá lá sá ra, sa já tos ne ve lé si szük ség le tû kis is ko lá sok tan- és fej - lesz tõ esz kö ze i nek fej lesz té sé re, a fej lett ség kü lön bö zõ szint je i nek meg fe le lõ dif fe ren - ci ált egyé ni és cso port prog ram ter ve zé sé re, ké szí té sé re, meg va ló sí tá sá ra, ér té ke lé sé re, a gyer mek vé de lem mel kap cso la tos jel zés ér té kû fel - ada tok el lá tá sá ra, a ki vá lasz tott mû velt ség tar tal mak ta ní tá sán-ta nu lá - sán ke resz tül az 1 4. osz tá lyos sé rült gyer me kek ink lu zív és ve gyes osz tály ban egész sé ges ta nu lók kal együtt meg va - ló sí tott ne ve lé sé re, sze mé lyi ség fej lesz té sé re, az 1 4. osz tá lyos sé rült ta nu lók ta nu lá si te vé keny sé - gé nek ter ve zé sé re, a meg fe le lõ mód sze rek ki vá lasz tá sá ra, a ta nu lá si fo lya mat szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, ér té ke lé sé -

116 116 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám re, ok ta tá si-ne ve lé si ter vé nek el ké szí té sé re a he lyi tan terv ki mun ká lá sá tól az egyes órák ter ve i nek el ké szí té sé ig, a mû velt ség tar tal mak és a hoz zá juk kap cso ló dó tan - tárgy-pe da gó gi ai is me re tek adek vát transz fe rá lá sá ra spon - tán ne ve lé si hely ze tek ben és más korú sé rül tek fej lesz té sé - ben, ne ve lõ-ok ta tó el já rá sa i nak fo lya ma tos kont roll já ra, fej lesz té sé re, az ön mû ve lés re, tá jé ko zó dás ra az új ne ve lé si kon cep ci ók, irány za tok kö ré ben, meg fe le lõ ér té kek alap - ján vá lasz tás ra és a ki vá lasz tott el já rás al kal ma zá sá ra. 8. A törzs anyag (szak kép zett ség szem pont já ból meg ha - tározó ismeretkörök): ala po zó is me re tek: kre dit tár sa da lom tu do má nyi is me re tek, pe da gó gia, pszi cho ló - gia, in for ma ti ka és kom mu ni ká ció; szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak mai el mé le ti mo dul (55 60 kre dit) or vos bi o ló gi ai is me ret kö rök: a fej lõ dõ ideg rend szer szer ve zõ dé sé nek rend el le nes sé gei és kö vet kez mé nyei, az ideg rend szer szer ve zõ dé sé nek funk ci o ná lis alap jai (au to - nó mi ai, élet ta ni), a köz pon ti ideg rend sze ri ere de tû, gyer - mek- és fel nõtt ko ri agy ká ro so dás (és le het sé ges preven - ciója), kö vet kez mé nyei (or to pé di ai), a sé rült sze mély pe - da gó gi ai kör nye zet ben meg va ló sí tan dó fej lesz té se so rán szük sé ges el mé le ti és gya kor la ti egész ség ügyi is me re tek (ápo lás tan és gyógy szer tan, köz egész ség tan, fej lõ dés tan, ne u ro ana tó mia, kór tan, ne u ro pszi cho ló gia, ne u ro re ha bi li - tá ció), a kon duk tív ne ve lés or vos bi o ló gi ai el mé le ti alap jai; kon duk tív pe da gó gi ai is me ret kö rök: a kon duk tív ne ve - lés pe da gó gi ai el mé le ti alap jai; a kon duk tív pe da gó gia célés fe la dat rend sze re, ál ta lá nos és spe ci á lis prog ram ja élet - ko ron ként (ko rai, óvo dás-, is ko lás- és fel nõtt kor ban), tü - net tí pu son ként és funk ci ók ként; prog ram ter ve zés, -ve ze - tés és -ér té ke lés; a ko rai fel is me rés, a kon duk tív pedagó - giai szû rés el mé le te és gya kor la ta; a kon duk tív utó gon do - zás cél ja és mód sze re, fel ké szí tés az in teg rá lás meg va ló sí - tá sá ra; to váb bá a fõ is ko la egye di jel le gé bõl fa ka dó, vá laszt ha tó spe ci á lis tár sa da lom tu do má nyi, pe da gó gi ai, pszicholó - giai, kon duk tív pe da gó gi ai, jogi is me re tek és azok gya kor - la ta kre dit; szak mai gya kor la ti mo dul (45 55 kre dit); dif fe ren ci ált is me re tek: kre dit a) óvo da pe da gó gus szak irá nyon: ma gyar nyelv és iro - da lom és mód szer ta na, ma te ma ti ka és mód szer ta na, tár sa - da lom- és ter mé szet is me ret és mód szer ta nuk, test ne ve lés és mód szer ta na, ének-ze ne és mód szer ta na, vi zu á lis ne ve - lés és mód szer ta na, b) ta ní tó szak irá nyon: ma gyar nyelv és iro da lom és tan - tárgy-pe da gó gi á ja, ma te ma ti ka és tan tárgy-pe da gó gi á ja, tár sa da lom- és ter mé szet is me ret és tan tárgy-pe da gó gi á juk test ne ve lés és tan tárgy-pe da gó gi á ja, ének-ze ne és tan - tárgy-pe da gó gi á ja, vi zu á lis ne ve lés és tantárgy-pedagó - giája, tech ni ka (kör nye zet kul tú ra, élet vi tel, ház tar tás tan) és tan tárgy-pe da gó gi á ja. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés bár mely élet ko rú sé rült sze mé lyi - ség- és moz gás fej lesz té sé hez szük sé ges kor sze rû el já rá - sok, mód sze rek meg is me ré sét, a ta nul tak gya kor lá sát és al - kal ma zá sát biz to sít ja egyé ni és cso por tos fog lal ko zá so - kon, to váb bá fej lesz ti a spe ci á lis kon duk to ri, ne ve lõi ké - pes sé ge ket, tech ni kai jár tas sá got. A gya kor la ti szak mai kép zés fo gal má ba be le ér ten dõk a hall ga tók hos pi tá lá sai, cso por tos és egyé ni is ko lai gya kor la tai, valamint a pe da - gó gi ai és mód szer ta ni/tan tárgy pe da gó gi ai stú di u mok ke - re té ben vég zett in teg rált, több sé gi és kon duk tív óvo dai fog lal ko zá sok és is ko lai ta ní tá si gya kor la tok is. A hall ga tó az óvo da pe da gó gus szak irá nyon mód szer ta ni, a ta ní tó szak irá nyon tan tárgy-pe da gó gi ai gya kor la tot vé gez kü lön - bö zõ cso por tok ban. A hall ga tók in téz mé nyen kí vü li össze - füg gõ szak mai gya kor la ton vesz nek részt. Az összes szak - mai gya kor la ton be lül óvo da pe da gó gus szak irá nyon a szak mai gya kor lat kre di tér té ke 6 8 kre dit, a ta ní tó szak - irá nyon 8 10 kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Egy ide gen nyelv bõl kö zép fo kú C tí pu sú ál la mi lag el is - mert nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo - nyít vány, illetve ok le vél. 4. GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: gyógy pe da gó gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BA) szak kép zett ség: a) gyógy pe da gó gus, ér tel mi leg aka dá lyo zot tak pe da - gó gi á ja szak irá nyon, meg je löl ve a spe ci a li zá ci ót b) gyógy pe da gó gus, hal lás sé rül tek pe da gó gi á ja szak - irá nyon, meg je löl ve a spe ci a li zá ci ót c) gyógy pe da gó gus, lá tás sé rül tek pe da gó gi á ja szak irá - nyon, meg je löl ve a spe ci a li zá ci ót d) gyógy pe da gó gus, lo go pé dia szak irá nyon, meg je löl - ve a spe ci a li zá ci ót e) gyógy pe da gó gus, pszi cho pe da gó gia szak irá nyon, meg je löl ve a spe ci a li zá ci ót f) gyógy pe da gó gus, szo ma to pe da gó gia szak irá nyon, meg je löl ve a spe ci a li zá ci ót g) gyógy pe da gó gus, ta nu lás ban aka dá lyo zot tak pe da - gó gi á ja szak irá nyon, meg je löl ve a spe ci a li zá ci ót a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: a) Te a cher of Per sons with Di sa bi lity(ies) Spe ci a li zed in Edu ca ti on of Per sons with In tel lec tu al Di sa bi li ti es b) Te a cher of Per sons with Di sa bi lity(ies) Spe ci a li zed in Edu ca ti on of Per sons with He a ring Im pa ir ment c) Te a cher of Per sons with Di sa bi lity(ies) Spe ci a li zed in Edu ca ti on of Per sons with Vi su al Im pa ir ment

117 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 117 d) Te a cher of Per sons with Di sa bi lity(ies) Spe ci a li zed in Cli ni cal The ra py e) Te a cher of Per sons with Di sa bi lity(ies) Spe ci a li zed in Edu ca ti on of Per sons with Be ha vi o ral Dif fi cul ti es f) Te a cher of Per sons with Di sa bi lity(ies) Spe ci a li zed in Edu ca ti on of Per sons with Phy si cal Im pa ir ment g) Te a cher of Per sons with Di sa bi lity(ies) Spe ci a li zed in Edu ca ti on of Per sons with Le ar ning Di sa bi li ti es and Le - ar ning Dif fi cul ti es vá laszt ha tó szak irá nyok: ér tel mi leg aka dá lyo zot tak pe da gó gi á ja, hal lás sé rül tek pe da gó gi á ja, lá tás sé rül tek pe - da gó gi á ja, lo go pé dia, pszi cho pe da gó gia, szo ma to pe da gó - gia, ta nu lás ban aka dá lyo zot tak pe da gó gi á ja vá laszt ha tó spe ci a li zá ci ók: köz ok ta tá si, kli ni kai 3. Kép zé si te rü let: pe da gó gus kép zés 4. Kép zé si ág: gyógy pe da gó gia 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 8 fél év, a má so dik szak - irány kö ve tel mé nyei to váb bi 1 fél év vel meg nö velt kép zé si idõ alatt tel je sít he tõk. dit pon tok szá ma: kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 60 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit 6.5. Az el mé le ti és gya kor la ti is me re tek vo nat ko zá sá - ban a gya kor la ti is me re tek mi ni má lis kre di tér té ke: 90 kre - dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat kre di tér té - ke: 30 kre dit 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan gyógy pe da gó gu sok kép zé se, akik a gyógy pe da gó gia és a ha tár tu do má nyai kor sze rû el mé le ti és mód szer ta ni is me re tei, a gyógy pe da gó gi ai te vé keny sé - gek hez szük sé ges ké pes sé gek, va la mint a szak te rü le ti és gya kor la ti is me re tek bir to ká ban ké pe sek se gít sé get nyúj - ta ni a fo gya té kos, sé rült, aka dá lyo zott gyer me kek nek, fi a - ta lok nak és fel nõt tek nek ké pes sé ge ik fej lesz té sé hez, funk - ció za va ra ik (kog ni tív, szo ci á lis, szo ma ti kus, ér zé ke lé si, ész le lé si stb.) kor rek ci ó já hoz, il let ve kom pen zá lá sá hoz, élet vi te li ne héz sé ge ik ke ze lé sé hez, re ha bi li tá ci ó juk hoz, va la mint kör nye ze tük ren de zé sé hez, tár sa dal mi integrá - ciójukhoz. Ké pe sek to váb bá vá lasz tott szak irá nyu kon a kü lön bö zõ fo gya té kos, sé rült, aka dá lyo zott né pes ség cso - por tok szak sze rû se gí té sé re, gyógy pe da gó gi ai fej lesz té sé - re, vá lasz tott spe ci a li zá ci ó juk sze rint ne ve lé sé re, ok ta tá sá - ra, ha bi li tá ci ó já ra és re ha bi li tá ci ó já ra. A sza kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek - kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly - ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a gyógy pe da gó gus ké pes: a fogyatékosságügy, illetve a gyógypedagógia egészére vonatkozó általános és átfogó ismeretek elsajátítására; a gyógy pe da gó gi á hoz köz vet le nül kap cso ló dó ha tár - tu do má nyok fo gya té kos, sé rült, aka dá lyo zott sze mé lyek re vo nat ko zó is me re te i nek az el sa já tí tá sá ra; a gyógy pe da gó gi ai te vé keny sé gek vég zé sé hez szük - sé ges ké pes sé gek meg szer zé sé re; a gyógy pe da gó gi ai ne ve lés, ok ta tás, fej lesz tés mód - szer ta ni, gya kor la ti is me re te i nek, va la mint az in teg rált ne - ve lés is me re te i nek, el já rá sa i nak az al kal ma zá sá ra és to - vább fej lesz té sé re; a fo gya té kos sá gok, sé rü lé sek, aka dá lyo zott sá gok fel - is me ré sé re, dif fe ren ci á lá sá ra; a sú lyo sabb fo gya té kos sá gok, sé rü lé sek, aka dá lyo - zott sá gok ese té ben a to váb bi se gít ség szer ve zé sé re; a vá lasz tott szak irány nak és spe ci a li zá ci ó nak meg fe - le lõ cél zott ne ve lé si, ok ta tá si, fej lesz té si mód sze rek, va la - mint a gon do zó-se gí tõ el já rá sok al kal ma zá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a gyógy pe da gó gus al kal mas: a gyógy pe da gó gi ai szak irá nyok hoz tar to zó né pes ség - cso por tok gon do zá sá ra; a fo gya té kos, sé rült, aka dá lyo zott gyer me kek, fi a ta - lok, fel nõt tek tár sa dal mi kör nye ze té vel, el sõd le ge sen csa - lád juk kal való együtt mû kö dés re, gyógy pe da gó gi ai se gí té - sé re; a választott szakirányhoz tartozó népességcsoportok szakszerû fejlesztésére, nevelésére, illetve a közoktatási specializációban az általános iskola 1 6. (tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 1 10.) évfolyamán tanulók oktatására, a klinikai specializációt végzettek valamennyi korosztály egyéni fejlesztésére, rehabilitációjára; a fo gya té kos, sé rült, aka dá lyo zott sze mé lyek ér dek - kép vi se le té re; in teg rá ci ós, pá lya vá lasz tá si és pe da gó gi ai szak szol - gál ta tá si fel ada tok el lá tá sá ra, ta nács adás ra; a köz ok ta tá si vagy kli ni kai spe ci a li zá ci ó nak meg fele - lõen a fel so rolt te vé keny sé gek kel kap cso la tos vizs gá la ti, ku ta tá si rész fel ada tok el vég zé sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek a szak te rü le tük nek és vá lasz tott spe ci a li zá ci ó juk nak meg fe le lõ gyógypedagó - giai te vé keny sé gek vég zé sé hez szük sé ges kom mu ni ká ci - ós, szo ci á lis és kre a tív ké pes sé gek kel, kész sé gek kel; va la - mint együtt mû kö dõ, kap cso lat te rem tõ ké pes ség gel, fe le - lõs ség tu dat tal, ön is me ret tel. A gyógy pe da gó gu sok az ér tel mi leg aka dá lyo zot tak pe - da gó gi á ja szak irá nyon ké pe sek, il let ve al kal ma sak: az ér tel mi leg aka dá lyo zott (kö zép sú lyos, sú lyos és leg sú lyo sabb fokú ér tel mi fo gya té kos és hal mo zot tan sé - rült) gyer me kek, fi a ta lok és fel nõt tek

118 118 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám spe ci á lis ne ve lé si, fej lesz té si szük ség le te i nek meg ál - la pí tá sá ra, gyógy pe da gó gi ai di ag nó zis ké szí té sé re; ál la po ta és élet hely ze te ja ví tá sá ra irá nyu ló gyógy pe - da gó gi ai ne ve lé si, ok ta tá si, fej lesz té si, te rá pi ás, preven - ciós és re ha bi li tá ci ós fel ada tok el lá tá sá ra, együtt mû köd ve a ne ve lés ben, el lá tás ban, gon do zás ban érin tett part ne rek - kel; to váb bá a gyógy pe da gó gi ai fo lya mat ered mé nye i nek ér té ke - lé sé re, dif fe ren ci ált egyé ni és cso por tos fej lesz tés re; a gyer mek-egész ség ügyi, ko rai fej lesz té si, va la mint a szo ci á lis in téz mé nyek ben a fej lesz tõ te vé keny ség terüle - teinek és esz kö ze i nek meg ha tá ro zá sá ra; a köz ok ta tá si vagy kli ni kai spe ci a li zá ci ó nak meg fele - lõen az ér tel mi aka dá lyo zott ság gal, va la mint az ér tel mi leg aka dá lyo zott sze mé lyek kel, il let ve a fel so rolt te vé keny sé - gek kel kap cso la tos vizs gá la ti, ku ta tá si rész fel ada tok el - vég zé sé re. A gyógy pe da gó gu sok a hal lás sé rül tek pe da gó gi á ja szak irá nyon ké pe sek, il let ve al kal ma sak: a hal lás sé rül tek spe ci á lis óvo dá i ban és is ko lá i ban fo - lyó ne ve lé si-ok ta tá si fel ada tok el lá tá sá ra (be le ért ve a hal - mo zot tan fo gya té kos hal lás sé rül tek in téz mé nye it is); a ne u ro gén ta nu lá si za vart mu ta tó (disz fá zi ás) hal lás - sé rült gyer me kek dif fe ren ci á ló pe da gó gi á já ra; a di ák ott ho ni ne ve lõi mun ka kör el lá tá sá ra a hal lás sé - rült gyer me ke ket és fi a ta lo kat fo ga dó spe ci á lis óvo dák - ban, is ko lák ban (be le ért ve a hal mo zot tan fo gya té kos hal - lás sé rül tek in téz mé nye it is); a több sé gi óvo dák ba, is ko lák ba járó ér zék szer vi fo - gya té kos és moz gás kor lá to zott gyer me kek nél, fi a ta lok nál az egye sí tett mód szer ta ni in téz ménnyel egyez tet ve és irá nyí tá sa mel lett kap cso lat tar tás ra a több sé gi pe da gó - gus sal, va la mint egyé ni ha bi li tá ci ós-re ha bi li tá ci ós fel ada - tok el lá tá sá ra, el sõ sor ban a hal lás sé rül tek te rü le tén; a hal lás sé rült fel nõt tek kel kap cso la tos ál ta lá nos re ha - bi li tá ci ós jel le gû fel ada tok el lá tá sá ra; a pe do a u di o ló gi ai fel adat el lá tá sá ban való rész vé tel re a szak irá nyú vég zett sé gû szak em ber ko or di ná lá sa mel lett. A gyógy pe da gó gu sok a lá tás sé rül tek pe da gó gi á ja szak - irá nyon ké pe sek, il let ve al kal ma sak: a lá tás sé rült gyer me kek, fi a ta lok és fel nõt tek spe ci á - lis fej lesz té si, ne ve lé si, ok ta tá si és re ha bi li tá ci ós szük ség - le te i nek meg ha tá ro zá sá ra, a lá tás sé rü lés fo ká nak, jel le gé - nek meg ál la pí tá sá ra; a gyer mek-egész ség ügyi, ko rai fej lesz té si, va la mint a köz ok ta tá si in téz mé nyek ben, spe ci á lis óvo dák ban, is ko - lák ban és di ák ott ho nok ban ta nu ló, il let ve a több sé gi óvo - dák ba, is ko lák ba járó lá tás sé rült gyer me kek fej lesz té sé re, együtt mû köd ve a ne ve lés ben, el lá tás ban, gon do zás ban érin tett part ne rek kel és az egy sé ges gyógy pe da gó gi ai mód szer ta ni in téz mény mun ka tár sa i val; a szem be teg sé gek és azok ból fa ka dó kö vet kez mé - nyek gyógy pe da gó gi ai fel ada ta i nak el lá tá sá ra; az egyé ni ta nu lá si szük ség le tek fel mé ré sé re, ér té ke - lé sé re, az egyé ni és tár sas ta nu lá si kör nye zet ter ve zé sé re, ki ala kí tá sá ra; a funk ci o ná lis lá tás fej lesz té sé re; a lá tás sé rült ta nu lók szá má ra meg fe le lõ ta ní tá si mé - diumok ter ve zé sé re, el ké szí té sé re és al kal ma zá sá ra; lá tás sé rült sze mé lyek is ko lai és tár sa dal mi be fo ga dá - sá nak tá mo ga tá sá ra; kor sze rû fej lesz tõ el já rá sok és tech ni kai esz kö zök al - kal ma zá sá ra. A gyógy pe da gó gu sok a lo go pé dia szak irá nyon ké pe - sek, il let ve al kal ma sak: a be széd-, hang- és nyel vi (be szélt és írott) za va rok fel is me ré sé re; a nyel vi hát rá nyok fel is me ré sé re, vizs gá la tá ra, más be széd kór ké pek tõl való el kü lö ní té sé re; sé rü lés spe ci fi kus lo go pé di ai gyógy pe da gó gi ai ne ve - lé si, ok ta tá si, fej lesz té si, te rá pi ás, pre ven ci ós és re ha bi li tá - ci ós fel ada tok meg ter ve zé sé re és el lá tá sá ra a 0 18 éves korú né pes ség kö ré ben a gyer mek-egész ség ügyi, ko rai fej - lesz té si és a köz ok ta tá si in téz mé nyek ben (óvo dák ban, lo - go pé di ai óvo dák ban, is ko lák ban, lo go pé di ai osz tá lyok - ban, be széd ja ví tó is ko lák ban, va la mint a pe da gó gi ai szak - szol gá la tok kö ré be tar to zó in téz mé nyek ben), il let ve va la - mennyi kor osz tály kö ré ben az egész ség ügyi fel ada to kat el lá tó in téz mé nyek ben, együtt mû köd ve a ne ve lés ben, el lá - tás ban, gon do zás ban érin tett part ne rek kel. A gyógy pe da gó gu sok a pszi cho pe da gó gia szak irá nyon ké pe sek, il let ve al kal ma sak: a be il lesz ke dé si, vi sel ke dés- és/vagy tel je sít mény za - va rok fel is me ré sé re, di ag nosz ti zá lá sá ra, fej lesz té si terv ké szí té sé re és meg va ló sí tá sá ra, együtt mû köd ve a ne ve lés - ben, el lá tás ban, gon do zás ban érin tett part ne rek kel és in - téz mé nyek kel; a ne he zen ne vel he tõ, in adap tált, sze mé lyi ség za va - rok kal küz dõ gyer me kek, fi a tal ko rú ak, fel nõt tek gyó gyí tó ne ve lé sé re, ok ta tá sá ra, gon do zá sá ra, az ered mé nyes szo - cializáció elõ se gí té sé re az egész ség ügyi, szo ci á lis, ko rai fej lesz té si, va la mint a köz ok ta tá si in téz mé nyek ben; anam nesz ti kus ada tok elem zé sé re, a vi sel ke dés és/vagy tel je sít mény za va ro kat elõ idé zõ okok, tü ne tek fej - leszt he tõ ség szem pont já ból tör té nõ ér té ke lé sé re, va la mint ta nács adás ra és fej lesz tés re az okok, il let ve a tü ne tek meg - szün te té se, eny hí té se ér de ké ben. A gyógy pe da gó gu sok a szo ma to pe da gó gia szak irá nyon ké pe sek, il let ve al kal ma sak: a moz gá sos aka dá lyo zott ság gal járó ál la pot vál to zá - sok is me re té ben a sze mé lyi ség fej lõ dést be fo lyá so ló gyógy pe da gó gi ai, szo ma to pe da gó gi ai el já rá sok, mód sze - rek, esz kö zök ki vá lasz tá sá ra, il let ve al kal ma zá sá ra; a moz gás kor lá to zot tak spe ci á lis is ko lá i ban és di ák - ott ho na i ban a te rá pi á ra, fej lesz tés re, ne ve lés re, ok ta tás ra, egész ség ügyi és pe da gó gi ai célú re ha bi li tá ci ó ra; a több sé - gi óvo dák ba, is ko lák ba járó gyer me kek fej lesz té sé re, együtt mû köd ve a ne ve lés ben, el lá tás ban, gon do zás ban érin tett part ne rek kel és az egy sé ges gyógy pe da gó gi ai mód szer ta ni in téz mény mun ka tár sa i val; a moz gás kor lá to zott fel nõt tek kel kap cso la tos ál ta lá - nos re ha bi li tá ci ós fel ada tok el lá tá sá ra;

119 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 119 a moz gás kor lá to zott sze mé lyek kel, kör nye ze tük kel, a társ szak mák kal való együtt mû kö dés re. A gyógy pe da gó gu sok a ta nu lás ban aka dá lyo zot tak pe - da gó gi á ja szak irá nyon ké pe sek, il let ve al kal ma sak: a ta nu lás ban aka dá lyo zott (ezen be lül az eny hén ér - tel mi fo gya té kos), a ta nu lá si za var ral és ta nu lá si ne héz ség - gel küz dõ gyer me kek és fi a ta lok spe ci á lis ne ve lé si, fej - lesz té si szük ség le te i nek meg ál la pí tá sá ra, (gyógy)pe da gó - gi ai di ag nó zis ké szí té sé re; ál la po tuk és élet hely ze tük ja ví tá sá ra irá nyu ló gyógy - pe da gó gi ai ne ve lé si, ok ta tá si, fej lesz té si, te rá pi ás, pre ven - ci ós, ha bi li tá ci ós és re ha bi li tá ci ós fel ada tok meg ter ve zé sé - re és el lá tá sá ra, együtt mû köd ve a ne ve lés ben, el lá tás ban, gon do zás ban érin tett part ne rek kel; to váb bá a gyógy pe da gó gi ai fo lya mat ered mé nye i nek ér té ke - lé sé re, dif fe ren ci ált egyé ni és cso por tos fej lesz tés re; a fej lesz tõ te vé keny ség te rü le te i nek és esz kö ze i nek meg ha tá ro zá sá ra; a köz ok ta tá si vagy kli ni kai spe ci a li zá ci ó nak meg fele - lõen a ta nu lá si aka dá lyo zott ság gal, za va rok kal és ne héz sé - gek kel, va la mint a ta nu lás ban aka dá lyo zott, a ta nu lá si za - va rok kal és ne héz sé gek kel küz dõ gyer me kek kel, ta nu lók - kal, il let ve a fel so rolt te vé keny sé gek kel kap cso la tos vizs - gá la ti, ku ta tá si rész fel ada tok el vég zé sé re. Spe ci a li zá ci ók va la mennyi szak irá nyon A gyógy pe da gó gu sok köz ok ta tá si spe ci a li zá ci ón al kal - ma sak: a szak irá nyuk nak meg fe le lõ gyógy pe da gó gi ai ne ve - lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben, cso por tok ban, osz tá lyok - ban (spe ci á lis óvo da, spe ci á lis tan ter vû ál ta lá nos is ko la, elõ ké szí tõ és spe ci á lis szak is ko la, kész ség fej lesz tõ spe ci á - lis szak is ko la) az óvo dai ne ve lés, va la mint az ál ta lá nos is - ko la 1 6. év fo lya mán (a ta nu lás ban aka dá lyo zot tak szak - irá nyon az év fo lya mon) a ne ve lé si és va la mennyi mû velt sé gi te rü let ok ta tá si fel ada ta i nak, spe ci á lis szak is - ko lá ban kész ség fej lesz tõ fel ada tok, di ák ott hon ban, gyer - mek ott hon ban emel lett ál ta lá nos ne ve lõi fel ada tok el lá tá - sá ra; az am bu láns gon do zást, fej lesz tést vég zõ (egy sé ges gyógy pe da gó gi ai mód szer ta ni in téz mény, pe da gó gi ai szak szol gá lat, szak mai szol gál ta tás ke re té ben), il let ve az in teg rált/ink lu zív ne ve lést-ok ta tást vég zõ köz ok ta tá si in - téz mé nyek ben a spe ci á lis ne ve lé si igé nyû gyer me kek, ta - nu lók, fel nõt tek kö ré ben a szak irá nyuk nak meg fe le lõ te rü - le ten egyé ni fej lesz té si, ha bi li tá ci ós-re ha bi li tá ci ós fel ada - tok el lá tá sá ra, ta nu lá si tech ni kák meg ta ní tá sá ra; együtt - mû kö dés re, ál ta lá nos gyógy pe da gó gi ai se gít ség nyúj tás ra és ta nács adás ra a fej lesz tés ben vagy gon do zás ban, re ha bi - li tá ci ó ban köz re mû kö dõ más szak em be rek kel, il let ve csa - lá dok kal. A gyógy pe da gó gu sok kli ni kai spe ci a li zá ci ón al kal ma - sak: a szak irá nyuk nak meg fe le lõ te rü le ten a ko rai fej lesz - tés in téz mé nye i ben, in teg rá ló böl csõ dé ben, a köz ok ta tá si in téz mé nyek ben (óvo da, ál ta lá nos is ko la, szak is ko la, kö - zép is ko la) in teg rál tan ne velt vagy las san fej lõ dõ, ta nu lá si, be il lesz ke dé si ne héz sé gek kel küz dõ gyer me kek, ta nu lók kö ré ben az ok ta tá si-ne ve lé si in téz mény ben, egy sé ges gyógy pe da gó gi ai mód szer ta ni in téz mény ben, pe da gó gi ai szak szol gá lat ke re té ben egyé ni, komp lex fej lesz tõ prog ra - mok ve ze té sé re, ha bi li tá ci ós és re ha bi li tá ci ós te vé keny ség foly ta tá sá ra, a ta nu lá si prob lé mák meg elõ zé sé nek se gí té - sé re, az in teg rált ne ve lés gyógy pe da gó gi ai fel ada ta i nak el - lá tá sá ra, di ák ott hon ban, gyer mek ott hon ban emel lett ál ta - lá nos ne ve lõi fel ada tok el lá tá sá ra; a szak mai szol gál ta tás ke re té ben vagy a mun ka he lyi szer ve zet ben a fej lesz tõ prog ra mok hasz ná la tá nak el ter - jesz té sé re, ered mé nye i nek mé ré sé re, ta nács adás ra, együtt - mû kö dés re, ál ta lá nos gyógy pe da gó gi ai se gít ség nyúj tás ra és ta nács adás ra a fej lesz tés ben vagy gon do zás ban, re ha bi - li tá ci ó ban köz re mû kö dõ más szak em be rek kel, il let ve csa - lá dok kal; az egész ség ügy ben, a gyer mek vé de lem ben és a szo - ci á lis szfé rá ban a fo gya ték kal élõ gyer mek, fi a tal és fel nõtt né pes ség cso por tok gon do zá sá ra, fej lesz té sé re, pe da gó gi ai kí sé ré sé re, élet vi te lük se gí té sé re. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó kép zés: kre dit ál ta lá no san mû ve lõ is me re tek (tu do mány tör té net, fi lo - zó fia, szo ci o ló gia, ide gen nyelv, jog al kal ma zás, in for ma - ti ka, ku ta tás mód szer tan, test ne ve lés); gyógy pe da gó gi ai ala po zó is me re tek (ana tó mi ai, kór ta ni, fej lõ dés ta ni, pszi - chi át ri ai, fej lõ dés ne u ro ló gi ai, pszi cho ló gi ai, ne ve lés- és nyelv tu do má nyi is me re tek, ké pes ség- és sze mé lyi ség fej - lesz té si, ér zé ke lé si és moz gás fej lesz té si, mû vé sze ti ne ve - lé si is me re tek); szak mai törzs anyag: kre dit, eb bõl a) szak te rü le ti mo dul: kre dit a gyógy pe da gó gus szak ma és a sé rü lés tí pu sai sze rin ti va la mennyi szak te rü let el mé le ti is me re tei (gyógy pe da gó - gia-tör té ne ti, szak kór ta ni, szak pszi cho ló gi ai is me re tek, gyógy pe da gó gi ai di ag nosz ti ka, pszi cho di ag nosz ti kai el já - rá sok), a gyógy pe da gó gus szak ma és szak te rü le te i nek gya kor la ti, mód szer ta ni is me re tei; ok ta tó, ne ve lõ, fej lesz - tõ, se gí tõ te rá pi ás el já rá sok mód szer ta na; az óvo dai ne ve - lés, il let ve a köz ok ta tás 1 6. (ta nu lás ban aka dá lyo zot tak pe da gó gi á ja szak irá nyon 1 10.) év fo lya mán a ne ve lés-ok - ta tás mû velt sé gi te rü le tek sze rin ti ala po zó és szak mód - szer ta ni is me re tei; szak mai gya kor lat; b) dif fe ren ci ált szak mai mo dul: kre dit ba) a sé rü lés tí pu sa sze rin ti szak irá nyok az ér tel mi leg aka dá lyo zot tak pe da gó gi á ja szak irány hoz tar to zó spe ci á lis is me re tek: szak irá nyú ala po zó is me re tek: az ér tel mi leg aka dá lyo - zot tak kór ta na, pszi cho ló gi á ja, pszi cho di ag nosz ti ká ja; az oli gof rén pe da gó gia és az ér tel mi leg aka dá lyo zot tak pe da - gó gi á já nak tör té ne te; be ve ze tés az ér tel mi leg aka dá lyo zot - tak gyógy pe da gó gi á já ba; szak irá nyú szak te rü le ti is me re tek: az ér tel mi leg aka dá - lyo zot tak gyógy pe da gó gi á ja: ké pes ség fej lesz té si is me re -

120 120 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám tek (drá ma pe da gó gia, ze ne- és vi zu á lis te rá pi ák); spe ci á lis gyógy pe da gó gu si ké pes sé gek fej lesz té se (sze mé lyi ség fej - lesz tés, men tál hi gi é né, pe da gó gi ai kom mu ni ká ció fej lesz - té se); az ér tel mi leg aka dá lyo zott sze mé lyek ké pes sé ge i - nek meg ala po zá sa (moz gás-, ér zé ke lé si, ész le lé si, ér zel mi és tu da ti jel lem zõk és fej lesz té si le he tõ sé ge ik; a kom mu ni - ká ció fej lõ dé sé nek jel lem zõi); pszi cho mo to ros fej lesz tõ el já rá sok; Mon tes so ri-pe da gó gia; mód szer ta ni is me re tek (ko rai gyógy pe da gó gi ai se gít ség nyúj tás, já ték ra ne ve lés, kom mu ni ká ció fej lesz tés, fel nõt tek gyógy pe da gó gi ai tá - mo ga tá sa; sú lyo san, hal mo zot tan sé rül tek, to váb bá au tis - ták gyógy pe da gó gi ai fej lesz té se; ön ki szol gá lást, szo ci á lis, il let ve kul tu rá lis be il lesz ke dést se gí tõ mód sze rek); a hal lás sé rül tek pe da gó gi á ja szak irány hoz tar to zó spe - ci á lis is me re tek: szak irá nyú ala po zó is me re tek: a hal lás sé rül tek pe da gó - gi á já nak tör té ne te, gyógy pe da gó gi á ja, kór ta na, pszi cho ló - gi á ja és pszi cho di ag nosz ti ká ja; szak irá nyú szak te rü le ti is me re tek: a hal lás au dio ló gi ai di ag nosz ti ká já nak alap ve tõ el já rá sai és mód sze rei, hang - erõ sí té si tech ni kák, a hal lás-be széd-nyelv fej lesz té sé nek pe da gó gi á ja, mód sze rei; a hal lás sé rül tek in teg rá lá sá nak alap is me re tei, a hal lás sé rült fel nõt tek re ha bi li tá ci ó ja; a lá tás sé rül tek pe da gó gi á ja szak irány hoz tar to zó spe ci á - lis is me re tek: szak irá nyú ala po zó is me re tek: lá tás sé rült sze mé lyek gyógy pe da gó gi á ja, pszi cho ló gi á ja, di ag nosz ti ká ja; a lá tás - sé rül tek pe da gó gi á já nak rend sze re és tör té ne te, a lá tás sé - rü lést oko zó leg gya ko ribb kór for mák és a lá tás sé rült sze - mé lyek re ha bi li tá ci ó ja; szak irá nyú szak te rü le ti is me re tek: a fi zi kai és ta nu lá si kör nye zet ki ala kí tá sá nak fel té te lei, a tá jé ko zó dás és köz le - ke dés ta ní tá sa; a lá tás sé rült gyer me kek kész ség fej lesz té sét tá mo ga tó tech no ló gi ák, a lá tás sé rült gyer me kek ko rai fej - lesz té se és óvo dai ne ve lé se; funk ci o ná lis lá tás vizs gá lat és lá tás ne ve lés; a lo go pé dia szak irány hoz tar to zó spe ci á lis is me re tek: szak irá nyú ala po zó is me re tek: a be széd sé rül tek gyógy - pe da gó gi á ja, pszi cho ló gi á ja, di ag nosz ti ká ja; a lo go pé dia tör té ne te és fo gal mi rend sze re; a be széd és hang kép zé si prob lé má kat oko zó leg gya ko ribb kór té nye zõk és azok or - vo si re ha bi li tá ci ó ja; szak irá nyú szak te rü le ti is me re tek: a be széd sé rül tek (lo - go pé di ai) di ag nosz ti ká já ra és re ha bi li tá ci ó já ra irá nyu ló be széd te rá pia, egyéb te rá pi ás fej lesz tõ mód sze rek, lo go - pé di ai kór ké pek, rész ké pes ség-za va rok (disz le xia, disz - grá fia stb.) gyógy pe da gó gi á ja, a 0 18 éves korú, va la mint a fel nõtt né pes ség lo go pé di ai fej lesz té sé hez szük sé ges el - mé le ti és mód szer ta ni is me re tek; a pszi cho pe da gó gia szak irány hoz tar to zó spe ci á lis is - me re tek: szak irá nyú ala po zó is me re tek: a vi sel ke dés za va rok kór - ta na, in adap tál tak pszi cho ló gi á ja, pszi cho di ag nosz ti ká ja, a pszi cho pe da gó gia tör té ne te, pszi cho pe da gó gi ai alap is - me re tek; szak irá nyú szak te rü le ti is me re tek: a vi sel ke dés za va rok ok-oko za ti össze füg gé sei; az ár ta lom és tü net kom bi ná ci ók ér tel me zé se; a de vi an ci ák és a vi sel ke dés za va rok össze - füg gé sei; a gyer mek vé del mi se gí tõ rend sze rek, a re szo ci a - li zá ci ós gon do zás in téz mény rend sze re, mód szer ta na; a hát rá nyos hely ze tû és/vagy szü lõi hát tér nél kü li gyer me - kek és fi a ta lok fej lesz té sé nek, se gí té sé nek le he tõ sé gei; a ne u ro ti kus sze mé lyi ség fej lõ dés kér dé sei, te rá pi ás le he tõ - sé gek; az an ti szo ci á lis sze mé lyi ség fej lõ dés ki ala ku lá sa, a pszi cho ti kus fej lõ dés irány prob le ma ti ká ja, a sze mé lyi ség - fej lõ dé si za va rok kal/vi sel ke dés be li prob lé mák kal küz dõ né pes ség cso por tok hoz kap cso ló dó bá nás mód, az el lá tás ha zai mód sze rei és gya kor la ta; szo ma to pe da gó gia szak irány hoz tar to zó spe ci á lis is me - re tek: szak irá nyú ala po zó is me re tek: a moz gás kor lá to zott sze - mé lyek gyógy pe da gó gi á ja, pszi cho ló gi á ja, di ag nosz ti ká - ja, a szo ma to pe da gó gia rend szer e és tör té ne te, a moz gás - szer vi fo gya té kos sá got oko zó leg gya ko ribb kór for mák és a moz gás kor lá to zott sze mé lyek re ha bi li tá ci ó ja; szak irá nyú szak te rü le ti is me re tek: a moz gás szer vi re ha - bi li tá ci ó ra irá nyuló moz gás ne ve lé si is me re tek, szo ma to - pe da gó gi ai di ag nosz ti ka, valamint egyéb te rá pi ás-fej lesz - tõ el já rá sok, mód sze rek, a moz gás kor lá to zott ság ból ere dõ kom mu ni ká ci ós za va rok és azok ja ví tá sa, a moz gás kor lá - to zott gyer me kek kom plex fej lesz té se, ne ve lé se, ok ta tá sa, ha bi li tá ci ó ja, re ha bi li tá ci ó ja, a hal mo zot tan és sú lyo san moz gás kor lá to zott sze mé lyek szo ma to pe da gó gá ja; ta nu lás ban aka dá lyo zot tak pe da gó gi á ja szak irány hoz tar to zó spe ci á lis is me re tek: szak irá nyú ala po zó is me re te: a ta nu lás ban aka dá lyo zot - tak és ér tel mi leg aka dá lyo zot tak kór ta na, pszi cho ló gi á ja, pszi cho di ag nosz ti ká ja, pe da gó gi á ja, az oli gof rén pe da gó - gia és a ta nu lás ban aka dá lyo zot tak pe da gó gi á já nak tör té - ne te; szak irá nyú szak te rü le ti is me re tek: a ta nu lá si ne héz sé - gek, ta nu lá si za va rok és ta nu lá si aka dá lyo zott sá gok szak - pe da gó gi ai és szak szo ci o ló gi ai alap jai: (pe da gó gi ai di ag - nosz ti ka, ta nu lás ban aka dá lyo zot tak ok ta tá sá nak és ne ve - lé sé nek szo ci o ló gi á ja, a ta nu lá si za va rok ko rai fel is me ré se és te rá pi á ja, ne he zen ta nu ló gyer me kek az ál ta lá nos is ko - lá ban, ta nu ló cso por tok ve ze té se, pe da gó gi ai kom mu ni ká - ció); a pszi chi kus rend sze rek fej lesz té sé nek mód szer ta na (a kom mu ni ká ci ós, a kog ni tív, az ori en tá ci ós, a szo ciá lis és a mo to ros ké pes sé gek fej lesz té se a mû velt sé gi te rü le tek, tan tár gyak, pro jek tek ke re té ben; diszp ra xia, disz kal ku lia, disz le xia, disz grá fia, szo ci ál pe da gó gi ai alap is me re tek); te rá pi ás mun ka, ta nu lá si tech ni kák fej lesz té se (képi ki fe je - zés és fe szült ség ol dás, báb te rá pia; sza bad idõ-pe da gó gia, sze xu á lis ne ve lés, szá mí tó gé pes ta nu lás se gí tés, spe ci á lis szak is ko la, au tis ták pe da gó gi ai fej lesz té se, sza bad ta nu - lás); bb) a szak irány hoz vá laszt ha tó spe ci a li zá ció a vá lasz tott (köz ok ta tá si vagy kli ni kai) spe ci a li zá ci ó nak adott né pes ség cso por tok ra vo nat ko zó el mé le ti, gya kor la ti és mód szer ta ni is me re tei. c) kül sõ szak mai gya kor lat: kre dit, amely bõl az össze füg gõ szak mai gya kor lat 30 kre dit

121 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat ré szét ké pe zik a hall ga tók hos pi tá - lá sai, az egyé ni és kis cso por tos gya kor la tok, a rend sze res heti in téz mé nyi gya kor la tok, az ön is me re ti, kommuniká - ciós, fej lesz tõ tré nin gek, gya kor lat ori en tált stú di u mok ke - re té ben vég zett gya kor la tok, valamint a kül sõ össze füg gõ szak mai gya kor lat. A hall ga tók in téz mé nyen kí vü li össze - füg gõ szak mai gya kor la ton vesz nek részt. Az össze füg gõ szak mai gya kor la tot a 8. fél év ben tel je sí tik. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy élõ ide gen nyelv - bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok - le vél szük sé ges. XI. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. TESTNEVELÕ-EDZÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: test ne ve lõ-edzõ 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: test ne ve lõ-edzõ (meg je löl ve edzõ dif fe ren ci ált szak mai is me re tek vá lasz tá sa ese tén a sport - ágat) a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Te a cher of Phy si cal Edu ca ti on Tra i ner (of a Branch of Sport) 3. Kép zé si te rü let: sport tu do mány 4. Kép zé si ág: sport 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kredit érték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 100 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik test - kul tu rá lis és sport tu do má nyi, valamint ne ve lés- és egész - ség tu do má nyi is me re te ik bir to ká ban ké pe sek sport edzõi, sport szer ve zõi, test ne ve lõi te vé keny ség el lá tá sá ra. A sza - kon vég zet tek kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren - del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá - hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a test ne ve lõ-edzõ is me ri: a sport tu do mány, a ne ve lés- és egész ség tu do mány alap fo gal ma it; a pszi cho mo to ri kus ké pes sé gek és kész sé gek fej lesz - té sé hez a test ne ve lés, a sport esz köz rend sze rét; a pe da gó gi ai és szo ma to mo to ros prog ra mok mód - szereit; a moz gás hi bák jel lem zõ it, azok ki ja ví tá sá nak mód - sze re it; a moz gás ta ní tás so rán a mo to ros ta nu lást elõ se gí tõ el - já rá so kat; az ízü let- és ge rinc vé de lem el mé le tét és gya kor la tát; a test ne ve lés és a sport te rü le tén a fel ké szí tõ fo lya ma - tok alap el ve it. Az alap fo ko zat bir to ká ban a test ne ve lõ-edzõ al kal mas: az if jú sá gi korú spor to lók kor cso por tos fel ké szí té sé re és ver se nyez te té sé re a vá lasz tott sport ág nak meg fele lõen; irá nyí tás mel lett fel nõt tek, él ver seny zõk fel ké szí té sé - ben és ver se nyez te té sé ben tör té nõ köz re mû kö dés re a vá - lasz tott sport ág nak meg fele lõen; fel zár kóz ta tó és te het ség gon do zó prog ra mok szer ve - zé sé re és ve ze té sé re; egye sü le tek, szö vet sé gek fel ada ta i nak el lá tá sá ra; ver seny szer ve zõ ként köz re mû köd ni ha zai és nem zet - kö zi ver se nyek szer ve zé sé ben; ver seny bí rói, já ték ve ze tõi, sport tu dó sí tói fel ada tok el lá tá sá ra; he lyi és te le pü lé si ön kor mány za tok sport igaz ga tá si szer ve i nél mun ka kö rök be töl té sé re, sport szol gál ta tás nyúj tá sá ra; edzõ ter mek ben és sport cent ru mok ban szak kép zett sé - gük nek meg fe le lõ fel ada tok el lá tá sá ra; test ne ve lé si és sport tan fo lya mok, sport tá bo rok, sport kö ri fog lal ko zá sok, tu risz ti kai prog ra mok szer ve zé - sé re és ve ze té sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek az egész sé ges élet - mód ra, a fi zi kai erõn lét fej lesz té sé re ösz tön zõ szem lé let - mód dal, az em ber és kör nye ze te har mo ni kus egyen sú lyá ra fi gyel met for dí tó fe le lõs ség tel jes ma ga tar tás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit me di ci ná lis alap is me re tek (ana tó mia, élet tan, ba le set - meg elõ zés, el sõ se gély nyúj tás), tár sa da lom tu do má nyi is - me re tek (fi lo zó fia, eti ka, esz té ti ka, szo ci o ló gia, pszi cho ló - gia, pe da gó gia, jogi alap is me re tek, köz gaz da sá gi alap - ismeretek), köz is me re ti alap is me re tek (in for ma ti ka, kom -

122 122 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám mu ni ká ció, ok ta tás tech no ló gia, euró pai uni ós alap is me re - tek, tu do má nyos ku ta tá si is me re tek); szak mai törzs anyag: kre dit me di ci ná lis is me re tek (ana tó mia, élet tan, hu mán bi o ló - gia, bio ké mia, egész ség tan), sport tu do má nyi is me re tek (test ne ve lés- és sport tör té net, test ne ve lés-el mé le ti, edzés - el mé le ti is me re tek, sport me nedzs ment, moz gás ta nu lás és -sza bá lyo zás, bio me cha ni ka, sport pe da gó gia, sport pszi - cho ló gia, sport szo ci o ló gia), ne ve lés tu do má nyi is me re tek (pe da gó gia: ne ve lés el mé let, di dak ti ka, köz ok ta tá si is me - re tek; pszi cho ló gia: sze mé lyi ség fej lesz tés, ve ze tés lé lek - tan), sport ági alap is me re tek (gim nasz ti ka, ze nés-tán cos moz gás for mák, erõ fej lesz tés, tá bor- és tú ra ve ze té si is me - re tek), csa pat sport-já té kok alap jai (ké zi lab da, ko sár lab da, lab da rú gás, röp lab da), egyé ni sport ágak alap jai (at lé ti ka, tor na, úszás, ví zi spor tok, te nisz, küz dõ spor tok); dif fe ren - ci ált szak mai is me re tek (sport ág nak meg fe le lõ edzõi vagy sport szer ve zõi, test ne ve lõi is me re tek); szak mai gya kor lat. A ta ná ri mes ter kép zé si szak vá lasz tá sa ese tén a dif fe - ren ci ált szak mai is me re tek ter hé re biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés hez szük sé ges pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai is me - re te ket, amely nek kre di tér té ke leg alább 10 kre dit 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat ma gá ba fog lal ja a sport szak mai gya kor la to kat, tá bo ro kat, edzés ve ze té si gya kor la to kat, edzés lá to ga tá so kat. Kre di tér té ke kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 2. SPORTSZERVEZÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: sport szer ve zõ 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: sport szer ve zõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Sport Ma na ger 3. Kép zé si te rü let: sport tu do mány 4. Kép zé si ág: test kul tú ra 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 30 kre dit 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan sport szer ve zõk kép zé se, akik sport ve ze té si is me re te ik bir to ká ban ké pe sek el lát ni a sport ve ze tés fel ada ta it; fel tár ni és ha té ko nyan fel hasz nál ni a test ne ve lés hez és a sport te vé keny ség hez szük sé ges erõ - for rá so kat, el iga zod nak a sport ra ható tár sa dal mi és gaz da - sá gi té nye zõk és fo lya ma tok kö zött. To váb bá kel lõ mély - sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so - dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a sport szer ve zõ is me ri: a test ne ve lés és sport moz ga lom cél ki tû zé se it, szer ve - ze ti és kap cso lat rend sze rét; az em be ri erõ for rá sok al kal ma zá sá hoz szük sé ges pe - da gó gi ai, pszi cho ló gi ai, szo ci o ló gi ai tör vényszerû - ségeket; a sport ve ze tés hez szük sé ges alap ve tõ sport tu do má - nyi, gaz da sá gi, ve ze tés el mé le ti, szer ve zés tu do má nyi is - me re te ket. Az alap fo ko zat bir to ká ban a sport szer ve zõ ké pes: az el sa já tí tott szak mai, jogi, gaz da sá gi, va la mint szer ve zé si és ve ze té si is me re tek ha té kony al kal ma zá sá ra; a test ne ve lé si és sport szer ve ze tek, egye sü le tek lét re - ho zá sá ra, cél ja i nak meg ha tá ro zá sá ra, sport moz ga lom szer ve zé sé re; a szer ve ze tek cél jai meg va ló su lá sá hoz szük sé ges anya gi, tár gyi, sze mé lyi fel té te lek meg te rem té sé re és ha té - kony fel hasz ná lá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a sport szer ve zõ al kal mas: sport szer ve ze tek nél, sport egye sü le tek nél, ön kor - mány za tok nál, rek re á ci ós köz pon tok nál, ren dez vény szer - ve zés sel fog lal ko zó szer ve ze tek nél ve ze tõi, szer ve zõi fel - ada tok el lá tá sá ra; sport mar ke ting te vé keny ség vég zé sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek kap cso lat te rem tõ, prob lé ma fel is me rõ és prob lé ma meg ol dó ké pes ség gel, együtt mû kö dé si és kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen - nyelv-tu dás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit me di ci ná lis alap is me re tek (ana tó mia, élet tan, bal eset - vé de lem, el sõ se gély nyúj tás), tár sa da lom tu do má nyi is me - re tek (fi lo zó fia, eti ka, esz té ti ka, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia,

123 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 123 jogi alap is me re tek, köz gaz da sá gi alap is me re tek), köz is - me re ti alap is me re tek (in for ma ti ka, kom mu ni ká ció, ok ta - tás tech no ló gia, EU alap is me re tek, tu do má nyos ku ta tá si is - me re tek); szak mai törzs anyag: kre dit tár sa da lom tu do má nyi is me re tek (ve ze tés lé lek tan, re to - ri ka, pro to koll és dip lo má cia, szo ci o ló gia, mi nõ ség biz to sí - tás, EU és sport, po li to ló gia, lo gi ka); gaz da sá gi is me re tek (köz gaz da ság tan, ál ta lá nos me nedzs ment, pénz ügy, szám - vi tel, sta tisz ti ka, mar ke ting, vál lal ko zás, stra té gi ai me - nedzs ment); sport tu do má nyi is me re tek (sport pe da gó gia, sport pszi cho ló gia, sport szo ci o ló gia, edzés el mé let, test ne - ve lés- és sport tör té net, sport me nedzs ment, sport jog, sport - mar ke ting, sport vál lal ko zás, sport dip lo má cia, al kal ma zott kom mu ni ká ció); sport ági ala po zó is me re tek (gim nasz ti ka, kon di ci o ná lis ké pes sé gek fej lesz té se), csa pat sport já té kok és egyé ni spor tok alap jai (lab da já té kok, at lé ti ka, tor na, úszás, küz dõ spor tok, sza bad idõs por tok), dif fe ren ci ált szak mai is me re tek (pl. rek re á ció és tu riz mus, szer ve ze ti ad mi niszt rá ció, ese mény szer ve zõ), szak mai gya kor lat. 9. Szak mai gya kor lat: Szak mai gya kor lat: rek re á ci ós, tu risz ti kai tá bo ro zá si gya kor la tot, test ne ve lé si és sport szer ve ze tek nél, egye sü le - tek nél vég zett gya kor la tot fog lal ja ma gá ban, amely nek kre di tér té ke kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 3. REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: rek re á ció szer ve - zés és egész ség fej lesz tés 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: rek re á ció szer ve zõ és egész ség fej - lesz tõ (zá ró jel ben meg je löl ve a szak irányt) vá laszt ha tó szak irá nyok: rek re á ció szer ve zés, egész - ség fej lesz tés a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Recrea - tion and He alth Imp ro ve ment Ma na ger (Spe ci a li zed in Rec re a ti on, in He alth Imp ro ve ment) 3. Kép zé si te rü let: sport tu do mány 4. Kép zé si ág: test kul tú ra 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 30 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 100 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik meg - ala po zott el mé le ti és gya kor la ti is me re tek és kész sé gek bir to ká ban ké pe sek köz ve tí tõ és fej lesz tõ sze rep be töl té sé - re az egész ség fej lesz tés és rek re á ció te rü le tén; hoz zá já rul - nak az egész sé ges élet mód meg ala po zá sá hoz, az egész ség - fej lesz tés hez, a rek re á ci ós és men tál hi gi é nés kul tú ra ki ala - kí tá sá hoz, fel té te le i nek meg te rem té sé hez és kor rek ci ó já - hoz a csa lá dok ban és tár sa dal mi egész ség ügyi, szo ci á lis, ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek ben, ci vil szer ve ze tek ben. A sza kon vég zet tek ké pe sek az egész ség fej lesz tés rek re á - ci ó val kap cso la tos pro jekt je i nek ki dol go zá sá ra, meg va ló - sí tá sá ra; egész ség fej lesz tõ és rek re á ci ós alap te vé keny sé - gek vég zé sé re; az egész sé get ve szé lyez te tõ tár sa dal mi prob lé mák, va la mint a hát rá nyos hely ze tû tár sa dal mi cso - por tok kö ré ben fel me rü lõ egész ség fej lesz té si fel ada tok, men tál hi gi é nés szük ség le tek fel tá rá sá ban tör té nõ köz re - mû kö dés re. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek - kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly - ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a rek re á ció szer ve zõ és egész ség fej lesz tõ is me ri: az egész sé ges em be ri szer ve zet alap ve tõ tes ti, lel ki mû kö dé sét és a hely te len élet mód ból fa ka dó egész ség ká - ro sí tó té nye zõ ket; az egész ség és élet mód fej lesz té sé nek le he tõ sé ge it és mód sze re it; a rek re á ció mód sze re it és tech ni ká it; az egész sé ges mun ka vég zés, mun ka kul tú ra, er go nó - mi ai, men tál hi gi é nés és szer ve ze ti kul tú rá val való össze - füg gé se it, fej lesz té si és pro jekt me nedzs ment mód sze re it; a ba le set meg elõ zés és el sõ se gély nyúj tás alap ve tõ sza bá lya it. Az alap fo ko zat bir to ká ban a rek re á ció szer ve zõ és egész ség fej lesz tõ ké pes, il let ve al kal mas:

124 124 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám egész ség ügyi, szo ciá lis, ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé - nyek ben, ci vil szer ve ze tek ben az egész ség fej lesz tés, a re - kreációs és men tál hi gi é nés kul túr a fel té te le i nek ki ala kí tá - sá ra; egészségfejlesztõ, rekreációs projektek kidolgozására; egész ség fej lesz tõ, rek re á ci ós és élet mód prog ra mok gya kor la ti meg va ló sí tá sá ra; el sõ se gély nyúj tás ra, bal eset vé del mi prog ra mok ki - dol go zá sá ra; köz re mû köd ni az egész ség fej lesz tés hez, rek re á ci ó - hoz szük sé ges pá lyá za tok el ké szí té sé ben; szak te rü le tén a pe da gó gia, pszi cho ló gia, szo ci o ló gia és a test kul tú ra mód sze re i nek al kal ma zá sá ra; a kor sze rû in for ma ti kai rend sze rek és esz kö zök al kal - ma zá sá ra. A sza kon vég zet tek ren del kez nek az egész sé ges élet - mód és élet mi nõ ség, va la mint a rek re á ció kor sze rû szem - lé le té vel; az egész sé ges em be ri ma ga tar tás be fo lyá so lá sá - hoz szük sé ges kom mu ni ká ci ós és szo ci á lis kész sé gek kel és pe da gó gi ai is me re tek kel; a szak te rü le tük höz tar to zó eti - kai, jogi és gaz da sá gi; va la mint alap ve tõ kom mu ni ká ci ós és tö meg kom mu ni ká ci ós is me re tek kel. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit me di ci ná lis is me re tek (ana tó mia, élet tan, ba le set meg - elõ zés, el sõ se gély nyúj tás), tár sa da lom tu do má nyi is me re - tek (fi lo zó fia, eti ka, esz té ti ka, szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, pe da gó gia, jogi alap is me re tek, köz gaz da sá gi alap is me re - tek), köz is me re ti alap is me re tek (in for ma ti ka, kom mu ni ká - ció, ok ta tás tech no ló gia, eu ró pai uni ós alap is me re tek, tu - do má nyos ku ta tá si is me re tek); szak mai törzs anyag: kre dit me di ci ná lis is me re tek (hu mán bi o ló gia, nép egész ség - tan, táp lál ko zás tan, pre ven ció), tár sa da lom tu do má nyi is - me re tek (szak pe da gó gia, egész ség fej lesz tés, szak szo ci o - ló gia, szak pszi cho ló gia, rek re á ció el mé le te és mód szer ta - na, szer ve zet fej lesz tés, sta tisz ti ka, men tál hi gi é né, ter mé - szet-, mun ka- és kör nye zet kul tú ra, a tu riz mus alap jai), ké - pes ség-, kész ség fej lesz tés (kom mu ni ká ci ós kész ség fej - lesz tés, szo ciá lis kész ség fej lesz tés, mo to ros ké pes sé gek, re la xá ci ós tech ni kák, moz gás prog ra mok, szel lem i rek re á - ció, rek re á ci ós edzés tan); szak mai gya kor lat; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit rek re á ció szer ve zés szak irány: me di ci ná lis is me re tek (masszázs, re ha bi li tá ció, ter he lés élet tan); szak mai is me re - tek (ani má ció, hát rá nyos hely ze tû ek és fo gya ték kal élõk rek re á ci ó ja, nem sport ági moz gás prog ra mok, rek re á ció el - mé le te és mód szer ta na, sport me nedzs ment, sport mar ke - ting, tá bo ro zá si is me re tek, sport tu riz mus, erõn lé ti vizs gá - la tok, fog lal ko zás ve ze tés, já té kok, rek re á ci ós edzés, ren - dez vény szer ve zés, tán cok, test- és alak for má lás, vízi rek - re á ció, zene és moz gás, ae ro bic, gim nasz ti ka, ze nés gim - nasz ti ka, gör dü lõ spor tok, kor cso lya, harc mû vé sze tek, küz dõ spor tok, sport já té kok, te nisz, úszás); rek re á ci ós, ha - vas és vízi tá bo rok; egész ség fej lesz tés szak irány: me di ci ná lis is me re tek (kró ni kus be teg sé gek meg elõ zé se, ter mé szet gyó gyá szat, ad dik to ló gia, re ha bi li tá ció, csa lád ter ve zés, sze xu á lis kul - túr a); tár sa da lom tu do má nyi is me re tek (szer ve zet fej lesz - tés, pro jekt me nedzs ment, szo ci ál po li ti ka, egész ség ügyi jog, szak ma spe ci fi kus szo ci o ló gia, egész ség fej lesz té si mar ke ting, szo ci ál pszi cho ló gia, ta nács adás el mé le te, szak kom mu ni ká ció el mé le te és gya kor la ta, ki sebb ség tu - do má nyi alap is me re tek, kö zös sé gi men tál hi gi é né); szak - mai te rep gya kor lat (kom plex egész ség fej lesz tõ pro jekt ter ve zé se, meg va ló sí tá sa, ér té ke lé se, PR terv ké szí té se). 9. Szak mai gya kor lat: A szak mai gya kor lat ma gá ban fog lal ja az egész ség ügyi, szo ciá lis, ok ta tá si, ci vil szer ve ze tek nél vég zett gya kor la - tot, to váb bá a prog ram- és fog lal ko zás ter ve zé si, -szer ve zé - si, -ve ze té si gya kor la tot. Kre di tér té ke kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok le vél szük sé ges. 4. HUMÁNKINEZIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: hu mán ki ne zi o ló - gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: hu mán ki ne zi o ló gus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Hu man Ki ne si o lo gist 3. Kép zé si te rü let: sport tu do mány 4. Kép zé si ág: test kul tú ra 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 30 kre dit 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre dit: mi ni má lis kre di tér ték: 10 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 90 kre dit

125 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan hu mán ki ne zi o ló gu sok kép zé se, akik in teg rált test kul tu rá lis és egész ség tu do má nyi is me re - te ik bir to ká ban ké pe sek a fi zi kai tel je sít mény kor sze rû esz kö zök kel és mód sze rek kel tör té nõ meg ál la pí tá sá ra; ké - pe sek a fi a tal, fel nõtt és idõs em be rek moz gás kul tú rá já - nak, ál ló ké pes sé gé nek, ter hel he tõ sé gé nek, erõn lé té nek a fej lesz té sé ben, meg õr zé sé ben, a moz gás szer vi és ke rin gé si rend el le nes sé gek meg elõ zé sé ben, il let ve re ha bi li tá ci ó já - ban való köz re mû kö dés re. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé - le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus - ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a hu mán ki ne zi o ló gus is me ri: a fi zi kai és egész sé gi ál la pot nak, a ká ro so dás mér té - ké nek a meg ál la pí tá sá ra al kal mas mû sze re ket, el já rá so kat; a sport be li csúcs tel je sít mé nyek el éré sé hez a fi zi kai és men tá lis ké pes ség fej leszt he tõ sé gé nek el já rá sa it, mód sze - re it; az egész sé gé ben ká ro so dott em be rek moz gás szer vi és ke rin gé si rend sze re re ha bi li tá ci ó já nak fo lya ma tát, el já - rá sa it, a re ha bi li tá ció so rán be kö vet ke zõ vál to zá sok mé ré - sé nek, ér té ke lé sé nek mód sze re it; az egész ség fej lesz tõ prog ra mo kat; az egész sé ges és egész sé gé ben ká ro so dott em be ri szer ve zet mû kö dé sé nek alap ve tõ el ve it. Az alap fo ko zat bir to ká ban a hu mán ki ne zi o ló gus ké pes: a moz ga tó és ke rin gé si rend szer fej lett sé gi szint jé nek meg ha tá ro zá sá ra; mo dern vizs gá la ti és olyan fej lesz tõ mód sze rek al kal - ma zá sá ra, ame lyek kel az egész sé gük ben ká ro so dott em be - rek moz gás szer vi és ke rin gé si rend sze re re ha bi li tál ha tó; be teg ség, mû tét vagy egyéb ká ro so dá sok kö vet kez té - ben le gyen gült szer ve zet ro bo rá lá sá nak elõ se gí té sé re; spor to lók fi zi kai ké pes sé ge i nek fej lesz té sé re; fel ügye let mel lett tu do má nyos ku ta tá si mód sze rek al - kal ma zá sá ra a sport és egész ség tu do má nyi ku ta tá sok te rü - le tén; a fi zi kai és erõn lé ti ál la pot, il let ve ká ro so dás mér té - ké nek meg ha tá ro zá sá ra, az eh hez kap cso ló dó el já rá sok al - kal ma zá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban hu mán ki ne zi o ló gus al kal - mas: sport klu bok ban fi zi kai ké pes sé gek fel mé ré sé re, edzés ter ve zés re, moz gás elem zés re, já ték elem zés re; egész ség meg õr zést, re ha bi li tá ci ót szol gá ló in téz mé - nyek ben fi zi kai ak ti vi tá si prog ra mok ter ve zé sé re, fog lal - ko zá sok meg szer ve zé sé re és le foly ta tá sá ra; fi zi kai ál la pot mû sze res mé ré sé nek el vég zé sé re; sport klu bok ban sport sé rü lé sek re ha bi li tá ci ó já ban való rész vé tel re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek kap cso lat te rem tõ, prob lé ma fel is me rõ és prob lé ma meg ol dó ké pes ség gel, együtt mû kö dé si és kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen - nyelv-tu dás sal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit me di ci ná lis és ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek (ana tó mia, élet tan, bal eset vé de lem, el sõ se gély nyúj tás, ké - mia, ma te ma ti ka), tár sa da lom tu do má nyi is me re tek (fi lo - zó fia, eti ka, esz té ti ka, szo ci o ló gia, pe da gó gia, jogi alap is - me re tek, köz gaz da sá gi alap is me re tek), köz is me re ti alap is - me re tek (in for ma ti ka, kom mu ni ká ció, ok ta tás tech no ló gia, EU alap is me re tek, tu do má nyos ku ta tá si is me re tek); szak mai törzs anyag: kre dit me di ci ná lis és ter mé szet tu do má nyos is me re tek (ana tó - mia, élet tan, hu mán bi o ló gia, egész ség tan, bio ké mia, ge ne - ti ka, ter he lés élet tan, táp lál ko zás élet tan, sport sé rü lé sek, mo dern kép al ko tó el já rá sok, masszázs), sport tu do má nyi is me re tek (moz gás ta nu lás és sza bá lyo zás, bio me cha ni ka, moz gás tan, moz gás elem zés, moz gás fej lõ dés, sport tu do - mány el mé le te, bio met ria, mé rés tech ni ka), tár sa da lom tu - do má nyi is me re tek (men tál hi gi é né, au to gén és men tál tré - ning, szo ci ál pszi cho ló gia), szak mai gya kor lat; to váb bi dif fe ren ci ált szak mai is me re tek (me di ci ná lis, sport tu do - má nyi és sport ági is me re tek: ter he lés élet tan, er go met ria, moz gásszi mu lá ció, di at eti ka, la bo ra tó ri u mi di ag nosz ti ka, moz ga tó rend szer fej lesz té se, ke rin gé si és lég zé si rend szer fej lesz té se; test ne ve lés- és sport tör té net, edzés el mé let, edzés mód szer tan, sport me nedzs ment, sport pszi cho ló gia, well ness, élet biz to sí tá si is me re tek; sport moz gá sok alap jai, úszás, ae ro bic, vá lasz tott sport ág edzés el mé le te és mód - szer ta na). 9. Szak mai gya kor lat: Re ha bi li tá ci ós in té ze tek ben, fit ness- és well ness-, va la - mint sport klu bok ban vég zett szak mai gya kor la tot fog lal ja ma gá ban, amely nek kre di tér té ke kre dit 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál - la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: bi o ló gia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc)

126 126 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám szak kép zett ség: bi o ló gus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Bi o lo gist 3. Kép zé si te rü let: ter mé szet tu do mány 4. Kép zé si ág: élõ ter mé szet tu do mány 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre dit pon - tok: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 54 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan bi o ló gu sok kép zé se, akik ter mé - szet tu do má nyos, ma te ma ti kai, ké mi ai, fi zi kai és in for ma - ti kai alap is me re te ik bir to ká ban ké pe sek a bi o ló gia leg fon - to sabb össze füg gé se i nek az elem zé sé re, új bi o ló gi ai is me - re tek meg szer zé sé re. Is me rik tu do mány te rü le tü kön a leg - fon to sabb ku ta tá si mód sze re ket. Gya kor la ti és la bo ra tó ri u - mi is me re te ik alap ján al kal ma sak bi o ló gi ai fel ada tok meg - ter ve zé sé re, meg ol dá sá ra és ér té ke lé sé re, to váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a bi o ló gu sok ké pe sek: a bi o ló gia leg fon to sabb össze füg gé se i nek az elem zé - sé re, az alap el vek gya kor la ti al kal ma zá sá ra; a ku ta tás leg alap ve tõbb mód sze re i nek az al kal ma zá - sá ra; la bo ra tó ri u mi és te re pi fel ada tok meg ol dá sá ra, la bo - ra tó ri u mi tech ni kák, mû sze rek hasz ná la tá ra, szá mí tó gé pes adat fel dol go zás al kal ma zá sá ra; a ku ta tói mo dult el vég zõk ön ál ló bi o ló gi ai tu do má - nyos prob lé ma fel ve té sé re, egy sze rûbb kí sér le ti meg ol dá - sok ter ve zé sé re, ki vi te le zé sé re és ér té ke lé sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban a bi o ló gu sok al kal ma sak: la bo ra tó ri u mi és te re pi mû ve le tek el vég zé sé re; kí sér le tek ter ve zé sé re, ki vi te le zé sé re és alkalmazá - sára. Az alap sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség - gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le - lõs ség tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ál ta lá nos tár sa da lom- és ter mé sze tu do má nyi alap is - me re tek: kre dit ma te ma ti ka, in for ma ti ka, ké mia, fi zi ka, föld tu do mány, bi o ló gia; szak mai ala po zó is me re tek: kre dit bio ké mia, sejt bi o ló gia, nö vény szer ve zet tan, nö vény - rend szer tan, ál lat szer ve zet tan, ál lat rend szer tan; szak mai törzs anyag: kre dit össze ha son lí tó élet tan, nö vény élet tan, hu mán bi o ló gia, ge ne ti ka, mik ro bi o ló gia, mo le ku lá ris bi o ló gia és bio tech - no ló gia, öko ló gia és bio ge og rá fia, evo lú ció bi o ló gia, eto - ló gia, ter mé szet- és kör nye zet vé de lem, dif fe ren ci ált szak - mai is me re tek; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit sejt- és mo le ku lá ris bi o ló gus és szup ra in di vi du á lis bi o - ló gus szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök; ta ná ri szak irány: a má so dik szak szak te rü le ti is me re tei, to váb bá pe da gó gia, pszi cho ló gia. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés az el mé le ti anyag mé lyebb meg ér - té sét, a gya kor la ti mód sze rek, el já rá sok meg is me ré sét szol gál ja. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 2. FIZIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: fi zi ka 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: fi zi kus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Phy si cist 3. Kép zé si te rü let: ter mé szet tu do má nyi 4. Kép zé si ág: élet te len ter mé szet tu do mány 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 50 kre dit

127 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 127 mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 40 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja fi zi ku sok kép zé se, akik meg szer zett is - me re tek bir to ká ban ké pe sek ta nul má nya i kat a kép zés má - so dik cik lu sá ban foly tat ni, ill. egyé ni leg és szer ve zett for - má ban to váb bi ta nul má nyo kat vé gez ni. Ál ta lá nos mû velt - sé gük, kor sze rû ter mé szet tu do má nyos szem lé let mód juk ké pes sé te szi õket arra, hogy a mû sza ki és gaz da sá gi élet - ben, va la mint az ál lam igaz ga tás ban irá nyí tó, szer ve zõ rész fel ada to kat lás sa nak el. Alap fo ko zat bir to ká ban a fi zi kus a vár ha tó szak irá - nyo kat is figye lembe véve is me ri: a fi zi ka alap ve tõ je len sé ge it és az ér tel me zé sük höz szük sé ges alaptör vényeket; a meg szer zett is me re tek bir to ká ban ké pes to váb bi ta - nu lás ra, szak mai is me re te i nek bõ ví té sé re. Alap fo ko zat bir to ká ban a fi zi kus a vár ha tó szak irá - nyo kat is figye lembe véve al kal mas: a fi zi ka, ill. szak irá nyú is me re tek al kal ma zá sá ra az ipa ri, gaz da sá gi, ok ta tá si és ál lam igaz ga tá si te rü le ten fel - me rü lõ kér dé sek ben; fi zi kai mé ré sek el vég zé sé re, gya kor la ti prob lé mák meg ol dá sá ra más szak em be rek kel együtt mû köd ve; fej lesz té si fo lya ma tok fi zi kán ala pu ló ré szé nek ter ve - zé sé re és szer ve zé sé re; a min den na pi élet ben fel me rü lõ ter mé szet tu do má - nyo san ér té kel he tõ prob lé mák nem szak em be rek szá má ra tör té nõ meg fo gal ma zá sá ra; a ter mé szet tu do mánnyal és a tu do mány szer ve zés sel kap cso la tos kér dé sek kom mu ni ká lá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit ma te ma ti ka; in for ma ti ka és elekt ro ni ka; ter mé szet tu do - má nyos és köz is me re ti alap is me re tek, ál ta lá nos gaz da sá gi és me nedzs ment, mi nõ ség ügyi és kör nye zet ügyi, EU is - me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit me cha ni ka; hul lá mok és op ti ka; ter mo di na mi ka és sta - tisz ti kus fi zi ka alap jai; elekt ro mág nes ség, re la ti vi tás el mé - let alap jai; atom fi zi kai és kvan tum fi zi kai alap jai; kon den - zált anya gok fi zi ká ja; mag és ré szecs ke fi zi ka; fi zi kai la bo - ra tó ri u mok; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit a) fi zi kus szak irány: el mé le ti fi zi ka; fel sõbb ma te ma ti - ka; in for ma ti ka és elekt ro ni ka; fi zi kai la bo ra tó ri u mok; ter - mé szet tu do má nyos alap is me re tek; spe ci á lis fi zi kai is me - re tek; b) kör nye zet fi zi ka, bio fi zi ka, al kal ma zott fi zi ka szak - irá nyok: el mé le ti fi zi ka; prog ra mo zá si is me re tek; fel sõbb ma te ma ti ka; ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek, il let ve szak irá nyú is me re tek; c) ta ná ri szak irány: má so dik szak szak te rü le ti is me re - tei, el mé le ti fi zi ka, egyéb ter mé szet tu do má nyos alap is me - re tek, spe ci á lis fi zi kai is me re tek, pe da gó gia pszi cho ló gia is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés az el mé le ti anyag mé lyebb meg ér - té sét, a gya kor la ti mód sze rek, el já rá sok meg is me ré sét szol gál ják. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 3. KÉMIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ké mia 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ve gyész a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Che mist 3. Kép zé si te rü let: ter mé szet tu do mány 4. Kép zé si ág: élet te len ter mé szet tu do mány 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre dit: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 40 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték:

128 128 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ve gyé szek kép zé se, akik el mé le ti és gya kor la ti ké mi ai is me re tek kel, a ro kon szak te rü le te ken (pl. ma te ma ti ka, fi zi ka, in for ma ti ka, szak mai ide gen nyelv) el fo gad ha tó alap is me re tek kel ren del kez nek és az alap fo ko zat bir to ká ban al kal mas sá vál nak el sõ sor ban gya - kor la ti fel ada tok és prob lé mák fel is me ré sét és ön ál ló meg - ol dá sát igény lõ mun ka kö rök el lá tá sá ra a vegy ipa ri ter me - lés ben, ana li ti kai, mi nõ ség biz to sí tá si la bo ra tó ri u mok ban, va la mint igaz ga tá si, kör nye zet gaz dál ko dá si és kör nye zet - vé de le mi te rü le te ken. Kel lõ mély sé gû is me ret tel ren del - kez ze nek a kép zés má so dik cik lu sát foly tat ni, il let ve egyé - ni leg és szer ve zett for má ban to váb bi ta nul má nyo kat vé - gez ni. Alap fo ko zat bir to ká ban a ve gyész a vár ha tó szak irá - nyo kat is figye lembe véve is me ri: a leg fon to sabb ké mi ai la bo ra tó ri u mi mód sze rek el vét és gya kor la ti al kal maz ha tó sá gu kat; mun ká ja ered mé nye it szak mai és nem szak mai kö - rök szá má ra ha té ko nyan tud ja kom mu ni kál ni ide gen nyel ven és az in for ma ti ka esz kö ze it is fel hasz nál va; ké pes to vább kép zé sek se gít sé gé vel új kom pe ten ci á - kat el sa já tí ta ni. Alap fo ko zat bir to ká ban a ve gyé szek a vár ha tó szak - irá nyo kat is figye lembe véve al kal ma sak: el sõ sor ban gya kor la ti prob lé mák és fel ada tok fel is - me ré sé re és ön ál ló meg ol dá sá ra a vegy ipa ri ter me lés ben, aka dé mi ai és ipa ri ku ta tó in té ze tek ben, ag ro ké mi ai, élel mi - szer ipa ri, nö vény vé del mi, mi nõ ség biz to sí tá si, egész ség - ügyi ana li ti kai la bo ra tó ri u mok ban, va la mint igaz ga tá si, kör nye zet gaz dál ko dá si és kör nye zet vé de le mi te rü le te ken a napi mû szer üze mel te té si, ru tin mé ré si fel ada tok ellátá - sára; a la bo ra tó ri u mi nagy mû sze rek fe le lõs ség tel jes mû - köd te té sé re; a szak te rü le tén ön ál ló dön tés ho za tal ra; mun ká ju kat mi nõ ség tu dat tal, si ker ori en tált ság gal és meg fe le lõ ér ték szem lé let tel vé gez ni. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyos ala po zó is me re tek: kre - dit ma te ma ti ka, fi zi ka, in for ma ti ka, ál ta lá nos gaz da sá gi és me nedzs ment, mi nõ ség ügyi és kör nye zet ügyi, EU is me re - tek; szak mai törzs anyag: kre dit ál ta lá nos, szer vet len, ana li ti kai, al kal ma zott, szer ves és fi zi kai ké mia; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: 50 kre dit ve gyész szak irá nyon: fi zi kai ké mia, anyag tu do mány; kör nye zet ké mia és -ana li ti ka; szer ves ké mia és bio ké mia; a mak ro mo le ku lá ris és po li mer ké mia; ter mé szet tu do má - nyos is me re tek; ta ná ri szak irány: má so dik szak szak te rü le ti is me re tei, el mé le ti ké mia, egyéb ter mé szet tu do má nyos alap is me re - tek, spe ci á lis ké mi ai is me re tek, pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai is me re tek. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés az el mé le ti anyag mé lyebb meg ér - té sét a gya kor la ti mód sze rek, el já rá sok meg is me ré sét szol - gál ják. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 4. FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: föld rajz 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: ge og rá fus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ge og - rap her 3. Kép zé si te rü let: ter mé szet tu do mány 4. Kép zé si ág: föld- és föld rajz tu do má nyi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 36 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ge og rá fu sok kép zé se, akik kor sze - rû ter mé szet tu do má nyos szem lé let mód juk, va la mint ide - gen nyelv-tu dá suk bir to ká ban ké pe sek a szak te rü le tü kön

129 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 129 ön ál ló is me ret szer zés re. El sa já tít ják a ter mé sze ti, tár sa dal - mi-gaz da sá gi és te le pü lé si kör nye zet meg ér té sé hez szük - sé ges el mé le ti és mód szer ta ni ala po kat, is me re te ket sze - rez nek a kör nye zet mû kö dé sé rõl, a ter mé sze ti és tár sa dal - mi-gaz da sá gi kör nye zet rõl. To váb bá kel lõ mély sé gû el - mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ge og rá fu sok ké pe sek: a föld raj zi szak iro da lom fel dol go zá sá ra, kri ti kai ér té - ke lé sé re; a Föl dön le ját szó dó ter mé sze ti és tár sa dal mi fo lya - ma tok sa já tos sá ga i nak és köl csön ha tá sa i nak felismeré - sére; a ter mé szet- és tár sa da lom-föld raj zi rend szer fõ ele - me i nek is me re té ben ér tel mez ni azok tör vényszerûségeit, szer ke ze tü ket, köl csön ha tá sa i kat és vál to zá sa i kat; a föld raj zi kör nye zet komp lex fel mé ré sé re, a ter mé - sze ti, tár sa dal mi, gaz da sá gi, kör nye ze ti fo lya ma tok te ma - ti kus tér ké pe zé sé re; föld raj zi, tér be li ada tok elem zé sé re, mo del le zé sé re, az ered mé nyek ér té ke lé sé re, meg je le ní té sé re, tér ké pe zé sé - re; a ter mé sze ti és tár sa dal mi kör nye zet ben le ját szó dó fo lya ma tok tér be li rend jé nek meg ha tá ro zá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a ge og rá fu sok al kal ma sak: föld raj zi prob lé mák fel is me ré sé re, meg fo gal ma zá sá - ra; kör nye ze ti, táj mi nõ sí té si, te le pü lés- és tér elem zé si szak mai kér dé sek meg ol dá sá ra, szak mai dön té sek hát te ré - nek ki dol go zá sá ra; a la bo ra tó ri u mi, te re pi adat fel vé te lek, a tár sa da - lom-föld raj zi ada tok adat bá zis ba ren de zé sé re, ke ze lé sé re és geo tu do má nyi esz kö zök kel tör té nõ elem zé sé re; szak te rü le tü kön dön té sek elõ ké szí té sé hez szük sé ges szak mai elem zé sek ké szí té sé re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség - tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit ter mé szet tu do má nyos és tár sa da lom tu do má nyi alap is - me re tek (ma te ma ti ka, in for ma ti ka, fi zi ka, bi o ló gia, ké mia, eu ró pai uni ós alap is me re tek, köz gaz da ság tan, szo ci o ló gia, de mog rá fia); föld tu do má nyi alap is me re tek (ég haj lat tan, tér kép tan, föld tan); föld raj zi alap is me re tek (geo ma te ma ti - ka, geo in for ma ti ka, föld raj zi vizs gá la ti, ku ta tá si mód sze - rek, tech ni kák); szak mai törzs anyag: kre dit ter mé szet föld raj zi mo dul (geo mor fo ló gia és bel sõ erõk, ta laj föld rajz, bio ge og rá fia, hid ro ge og rá fia); tár sa da lom - föld raj zi mo dul (né pes ség- és te le pü lés föld rajz, ál ta lá nos gaz da sá gi föld rajz); re gi o ná lis föld raj zi mo dul (Eu ró pa ter mé szet- és tár sa da lom föld raj za, Ma gyar or szág ter mé - szet- és tár sa da lom föld raj za, to váb bi re gi o ná lis is me re - tek); dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit táj- és kör nye zet föld raj zi, te le pü lés- és te rü let fej lesz té - si, szak in for ma ti kai szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is - me ret kö rök; ta ná ri szak irá nyon a má so dik szak szak te rü le ti is me re - tei, te rep gya kor lat, to váb bá pe da gó gia, pszi cho ló gia; spe ci á lis gya kor la ti is me re tet nyúj tó egyéb szak irá - nyok. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés az el mé le ti anyag mé lyebb meg ér - té sét, a gya kor la ti mód sze rek, el já rá sok meg is me ré sét szol gál ja. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 5. FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: föld tu do má nyi 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: föld tu do má nyi ku ta tó a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Earth Sci en ces Re se ar cher 3. Kép zé si te rü let: ter mé szet tu do mány 4. Kép zé si ág: föld- és föld rajz tu do má nyi 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 36 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték:

130 130 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan föld tu do má nyi ku ta tók kép zé se, akik kor sze rû ter mé szet tu do má nyos szem lé let mód juk, a föld tu do má nyok el mé le té nek és gya kor la tá nak is me re té - ben ké pes sé vál nak arra, hogy a tu do má nyos élet ben, a nem zet gaz da ság kü lön bö zõ in téz mé nye i ben, va la mint az ipa ri erõ for rás-ku ta tá sok ban ön ál ló szer ve zõ és irá nyí tó fel ada to kat lás sa nak el, és hi va tá suk nak te kint sék a Föld meg is me ré sét és vé del mét. Ide gen nyelv-is me re tük bir to - ká ban al kal ma sak a nem zet kö zi szak iro da lom kö ve té sé re, nem zet kö zi kap cso lat tar tás ra, to váb bá kel lõ mély sé gû el - mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép zés má so dik cik - lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban a föld tu do má nyi ku ta tók ké - pe sek: szé les körû ter mé szet tu do má nyos is me ret rend sze rük komp lex, fo lya mat ori en tált és a tér be li össze füg gé sek, a glo bá lis és lo ká lis nagy ság ren dek meg ér té sén ala pu ló szem lé le tük ré vén a tár sa dal mi-gaz da sá gi fo lya ma tok kö - vet kez té ben fel lé põ föld tu do má nyi prob lé mák fel is me ré - sé re, ezen prob lé mák nak a társ tu do má nyok szak em be rei, a köz vé le mény, il let ve a dön tés ho zók szá má ra való sza ba tos meg fo gal ma zá sá ra, al ter na tív meg ol dá sok ki dol go zá sá ra, va la mint a dön tés ho za ta li fo lya mat ban más szak em be rek - kel és ér de kelt dön tés ho zók kal való ha té kony kom mu ni - ká ci ó ra; föld tu do mány el mé le ti és gya kor la ti prob lé má i nak ke ze lé sé re, a prob lé mák meg ol dá sá ra irá nyu ló lé pé sek ki - mun ká lá sá ra. Az alap fo ko zat bir to ká ban a föld tu do má nyi ku ta tók al - kal ma sak: nem ze ti és nem zet kö zi föld tu do má nyi meg fi gye lõ- és elõ re jel zõ szol gá la tok nál, il let ve ha tó sá gi jog kört gya kor - ló in téz mé nyek nél fel ada tok el lá tá sá ra; kör nye zet tu do má nyi, erõ for rás-ku ta tá si, kör nye zetés ter mé szet vé del mi fel adat- és mun ka kö rök ben szer ve zõi és ko or di ná ci ós fel ada tok el lá tá sá ra; ku ta tá si pro jek tek meg szer ve zé sé re, la bo ra tó ri u mi és te re pi mé ré sek vég zé sé re, ko or di ná lá sá ra, az ered mé nyek tér ké pi áb rá zo lá sá ra és tér in for ma ti kai in teg rá ci ó já ra; tér be li és re lá ci ós ada tok adat bá zis ba ren de zé sé re, adat bá zi sok mû köd te té sé re, tér elem zé si, sta tisz ti kai mód - sze rek, va la mint geo tu do má nyi esz kö zök fel hasz ná lá sá val tör té nõ elem zé sé re; ipa ri és kom mu ná lis lé te sít mé nyek ter ve zé sé hez, biz - ton sá gi elem zé sé hez szük sé ges ha tás ta nul má nyok el ké szí - té sé re, ilyen vizs gá la tok ban más szak em be rek kel való együtt mû kö dés re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség - tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek (ma te ma ti ka, fi zi - ka, bi o ló gia, ké mia, in for ma ti ka); szak mai törzs anyag: kre dit föld tu do má nyi alap is me re ti mo dul (lég kör, hid ro szfé ra, kõ zet szfé ra, föld bel sõ, föld fej lõ dés, geo di na mi ka); föld tu - do má nyi vizs gá la ti mód sze rek mo dul (te re pi mé ré sek és meg fi gye lé sek, anyag vizs gá la ti mód sze rek, táv ér zé ke lé si mód sze rek); al kal ma zott föld tu do má nyi mo dul (re gi o ná lis föld tu do má nyi is me re tek, kör nye ze ti föld tu do má nyi is me - re tek, föl di erõ for rá sok, geo in for ma ti ka); egyéb föld tu do - má nyi szak is me re tek; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit a) ge o ló gus, geo fi zi kus, me te o ro ló gus, csil la gász, geog ráfus, tér ké pé szet és geo in for ma ti ka, mû sza ki föld tu - do mány szak irá nyok hoz tar to zó spe ci á lis is me ret kö rök; b) ta ná ri szak irány: a má so dik szak szak te rü le ti is me re - tei, va la mint pe da gó gia, pszi cho ló gia. 9. Szak mai gya kor lat: A gya kor la ti kép zés az el mé le ti anyag mé lyebb meg ér - té sét, a gya kor la ti mód sze rek, el já rá sok meg is me ré sét szol gál ja. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 6. KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: kör nye zet tan 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc) szak kép zett ség: al kal ma zott kör nye zet ku ta tó a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: App li ed En vi ron men tal Re se ar cher 3. Kép zé si te rü let: ter mé szet tu do mány 4. Kép zé si ág: kör nye zet tu do mány 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke:

131 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 45 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan al kal ma zott kör nye zet ku ta tók kép - zé se, akik kor sze rû ter mé szet tu do má nyos szem lé let mód - juk, a nem zet kö zi kap cso lat tar tás hoz és a szak iro da lom fel dol go zá sá hoz szük sé ges ide gen nyelv-tu dá suk, va la - mint ma te ma ti kai, in for ma ti kai, ké mi ai, fi zi kai, föld tu do - má nyi és bi o ló gi ai is me re te ik bir to ká ban ké pe sek a kör - nye zet tu do mány al kal ma zott szin tû mû ve lé sé re. To váb bá kel lõ mély sé gû el mé le ti is me re tek kel ren del kez nek a kép - zés má so dik cik lus ban tör té nõ foly ta tá sá hoz. Az alap fo ko zat bir to ká ban az al kal ma zott kör nye zet ku - ta tók ké pe sek: a kör nye ze ti min ták ban lévõ al ko tó ele mek el osz lá sá - nak és szer ke ze té nek elem zé sé re a nm-km mé ret tar to - mány ban; az em be ri kör nye zet ben, a Föld fel szí ni és fel szín kö - ze li szfé rá i ban le ját szó dó fi zi kai, ké mi ai, föld tu do má nyi és bi o ló gi ai fo lya ma tok meg ér té sé re és ke ze lé sé re; a kör nye zet tu do má nyi el mé le tek, pa ra dig mák, el vek gya kor la ti al kal ma zá sá ra; al kal ma zói szin tû ku ta tá sok ter ve zé sé re, szer ve zé sé - re, le bo nyo lí tá sá ra; az egész ség ügyi, jogi és biz ton sá gi sza bá lyo zá sok, va la mint a ku ta tá sok nak a kör nye zet re és a meg ren de lõk re gya ko rolt ha tá sá nak az is me re té ben te re pi és la bo ra tó ri u - mi vizs gá la tok el vég zé sé re; az el sa já tí tott el já rá sok, tech ni kák alap ján adat gyûj - tés re, adat rög zí té se és ada tok fel dol go zá sá ra és ér tel me zé - sé re. Az alap fo ko zat bir to ká ban az al kal ma zott kör nye zet ku - ta tók al kal ma sak: a kör nye zet tu do mány hoz kap cso ló dó alap- és al kal - ma zott ku ta tói fel ada tok el lá tá sá ra; kör nye zet vé de lem mel fog lal ko zó szer ve ze tek nél, ku ta tó-fej lesz tõ in té ze tek nél, szak igaz ga tá si szer vek nél mun ka kö rök be töl té sé re; a kör nye zet- és ter mé szet vé de lem, az ipar, me zõ gaz - da ság, er dõ gaz da ság, víz ügy, egész ség ügy, te le pü lé si ön - kor mány za tok te rü le tén je lent ke zõ kör nye zet tu do má nyi szak kép zett sé get igény lõ fel ada tok meg ol dá sá ra; a ta ná ri szak irányt vég zet tek a kör nye ze ti tan tár gyak, a ter mé szet vé del mi és kör nye zet vé del mi ok ta tás elõ ké szí - té sé ben, szer ve zé sé ben, ok ta tá si és ne ve lé si se géd anya gok ké szí té sé ben köz re mû kö dés re. A sza kon vég zet tek ren del kez nek együtt mû kö dõ, kap - cso lat te rem tõ ké pes ség gel, kom mu ni ká ci ós kész ség gel, ide gen nyelv-tu dás sal, mi nõ ség irán ti igénnyel, fe le lõs ség - tu dat tal. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ter mé szet tu do má nyi és in for ma ti kai alap is me re tek: kre dit fi zi kai, ké mi ai, bi o ló gi ai, föld ta ni, ter mé szet föld raj zi, ma te ma ti kai, in for ma ti kai is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit kör nye zet tu do má nyi alap is me re tek mo dul (a ter mé szet szer vet len és szer ves anya gai és ezek fo lya ma tai: kör nye - ze ti szer vet len, szer ves és bio ké mia; le ve gõ-, víz- és föld - ké mia; ás vány kõ zet tan, kör nye ze ti fi zi ka, me te o ro ló gia, geo in for má ci ós rend sze rek, ta laj tan, hid ro ló gia, hid ro ge o - ló gia; az élõ anyag és fo lya ma tai, köl csön ha tá sai: ál ta lá - nos öko ló gia, fi zi ka az élõ vi lág ban, al kal ma zott öko ló gia, táj öko ló gia, mik ro bi o ló gia, hid ro bi o ló gia, bio ge og rá fia); kör nye zet- és ter mé szet vé del mi alap is me re tek mo dul (kör nye zet tech no ló gia, kör nye zet-gaz da ság tan, kör nye - zet-egész ség tan, glo bá lis kör nye ze ti prob lé mák, kör nye - zet vé de lem, ter mé szet vé de lem, jog, kom mu ni ká ció, kör - nye zet tu da tos ság, fenn tart ha tó ság, gaz da sá gi, tár sa dal mi is me re tek); kör nye zet tu do má nyi mo ni to ro zá si alap is me re tek mo dul (mé rés tech ni kai is me re tek, kör nye zet mi nõ sí tés, ál la pot ér - té ke lés, fi zi kai, ké mi ai, bi o ló gi ai és föld tu do má nyi mé ré - sek és vizs gá la ti mód sze rek) egyéb ter mé szet tu do má nyi szak is me re tek mo dul; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit kü lö nö sen a kör nye zet ku ta tó, a kör nye zet tan ta ná ri, tech ni ka ta ná ri, geo fi zi kai, me te o ro ló gi ai, ge o ló gi ai, ge og - rá fi ai szak irá nyok hoz kap cso ló dó spe ci á lis is me ret kö rök. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 7. MATEMATIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alap kép zé si szak meg ne ve zé se: ma te ma ti ka 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és lor; rö vi dít ve: BSc), szak kép zett ség: ma te ma ti kus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mat he - ma ti ci an

132 132 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 3. Kép zé si te rü let: ter mé szet tu do mány 4. Kép zé si ág: ma te ma ti ka tu do mány 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 6 fél év di tek szá ma: 180 kre dit 6.1. A kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz mi ni - má lis kre di tér té ke: 6.2. A szak irány hoz ren del he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 50 kre dit mi ni má lis kre di tér ték: 9 kre dit 6.4. A szak dol go zat hoz ren delt kre di tér ték: 10 kre dit kre di tér ték: 40 kre dit 6.6. In téz mé nyen kí vü li össze füg gõ gya kor la ti kép zés - ben sze rez he tõ mi ni má lis kre di tér ték: 7. Az alap kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja: ma te ma ti ku sok kép zé se, akik olyan el - mé le ti és al kal ma zott ma te ma ti kai is me re tek kel ren del - kez nek, me lyek ké pes sé te szik õket arra, hogy alap szin tû ma te ma ti kai is me re te i ket mû sza ki, gaz da sá gi, sta tisz ti kai és szá mí tó gé pes te rü le ten al kal maz zák, to váb bá hogy ta - nul má nya i kat a kép zés má so dik cik lu sá ban foly tas sák. Alap fo ko zat bir to ká ban a ma te ma ti kus a vár ha tó szak - irá nyo kat is figye lembe véve is me ri: a ma te ma ti ka alap ve tõ mód sze re i nek al kal ma zá sát; ma te ma ti kai mód sze rek, el vek meg szer zé sé nek mód - ja it és a ku ta tás fõ mód sze re it; a fel me rü lõ prob lé mák meg ol dá si al ter na tí vá it; a ma te ma ti kai elem zé sek ered mé nye it és azt ide gen nyel ven és az in for ma ti ka esz kö ze it is fel hasz nál va ha té - ko nyan tud ja kom mu ni kál ni. Alap fo ko zat bir to ká ban a ma te ma ti kus a vár ha tó szak - irá nyo kat is figye lembe véve al kal mas: fe le lõs ség tel jes ál lás be töl té sé re, ön ál ló dön tés ho za - tal ra, te vé keny sé ge mi nõ ség tu dat tal tör té nõ vég zé sé re; to vább kép zé sek se gít sé gé vel új kom pe ten ci ák el sa já - tí tá sá ra. 8. A törzs anyag (a szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö rök): ala po zó is me re tek: kre dit ma te ma ti kai, in for ma ti kai, ter mé szet tu do má nyos alap - is me re tek, ál ta lá nos gaz da sá gi és me nedzs ment, mi nõ ség - ügyi és kör nye zet ügyi, EU is me re tek; szak mai törzs anyag: kre dit al geb ra és szám el mé let, ana lí zis, ge o met ria; dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kre dit ma te ma ti kus szak irány: al geb ra és szám el mé let; ana lí - zis; ge o met ria; kom bi na to ri ka; a ma te ma ti ka alap jai; va ló - szí nû ség szá mí tás és ma te ma ti kai sta tisz ti ka; al kal ma zott ma te ma ti ka és in for ma ti ka; ta ná ri szak irány: má so dik szak szak te rü le ti is me re tei, al geb ra és szám el mé let; ana lí zis; ge o met ria; kom bi na to ri - ka; a ma te ma ti ka alap jai; va ló szí nû ség szá mí tás; in for ma ti - ka; a ma te ma ti ka tör té ne te. 9. Nyel vi kö ve tel mé nyek: Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg - alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga vagy az zal egyen ér - té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges. 3. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez A MESTERKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: gaz da ság in for - ma ti kus 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les gaz da ság in for ma ti kus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mas ter in Bu si ness In for mat ion Sys tems. 3. Kép zé si te rü let: in for ma ti kai 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a gaz da ság in for ma ti kus alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a mér nök-in for ma ti kus, a prog ram ter ve zõ in for - ma ti kus, a gaz dál ko dá si és me nedzs ment, a gaz da ság elem - zés, a pénz ügy és szám vi tel alap kép zé si sza kok A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre -

133 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 133 dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a komplex üzleti folyamatokat megérteni, problémákat feltárni és megoldási alternatívákat kidolgozni. Alkalmasak az értékteremtõ folyamatokat támogató informatikai rendszerekkel szemben támasztott igények felismerésére, fejlesztésre és a kész alkalmazások menedzselésére, valamint kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: alapvetõ kommunikációs, vezetési és etikai ismeretek, kör nye zet vé del mi és mi nõ ség biz to sí tá si is me re tek, a meg ha tá ro zó jogi, sza bá lyo zá si, gaz da sá gi és ter - me lé si fo lya ma tok is me re te, a kép zés szak irá nyá nak meg fe le lõ te rü le ten az alap - ve tõ gya kor la ti mód sze rek és meg ol dá sok (ter ve zés, fej - lesz tés, in teg rá lás, üzem be he lye zés, mi nõ ség biz to sí tás, üze mel te tés, szol gál ta tás, kar ban tar tás) is me re te, az alap ve tõ ku ta tá si irá nyok is me re te, a ku ta tás-fej - lesz té si te vé keny ség hez szük sé ges alap ve tõ kész sé gek el - sa já tí tá sa, ku ta tás-fej lesz té si mun kák és az in for ma ti kai fej lesz - té sek, me ne dzse lé si fel ada tok do ku men tá lá sá ra vo nat ko zó is me re tek. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a szak te rü let prob lé má i nak a fel is me ré sé re, ha té kony meg ol dá sok ki dol go zá sá ra, a meg ol dá sok meg va ló sí tá sá - nak a kez de mé nye zé sé re, az in for má ció tech no ló gia kor sze rû le he tõ sé ge i nek ki hasz ná lá sá ra, szer ve ze tek üz le ti in tel li gen ci á já nak a nö - ve lé sé re, az in fo kom mu ni ká ci ós tech no ló gi ák együtt mû kö dé - sé nek meg ter ve zé sé re, kü lön bö zõ mo dell né ze tek ge ne rá - lá sá ra, az IT-tá mo ga tott üz le ti al kal ma zá sok vál la la ti szin tû, mo dell szem lé le tû ter ve zé sé re, az imp le men tá lás, a mû köd te tés, va la mint a koc ká za - tok, a vál to zá sok és a kü lön bö zõ szoft ver ver zi ók me ne - dzse lé sé re, szak mai, em be ri és eti kai szem pon to kat mér le gel ve ön ál ló irá nyí tói fel ada tok el lá tá sá ra, kutatás-fejlesztési feladatok végzésére és irányítására. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: 8 10 kre dit ma te ma ti ka és a szá mí tás tu do mány spe ci á lis fe je ze tei (ezen be lül ki e mel ten a ma te ma ti kai mód sze rek gaz da sá gi meg ol dá sai, ope rá ció ku ta tás, szi mu lá ció, ma te ma ti kai sta - tisz ti ka), va la mint az in for ma ti ka ma gas szin tû mû ve lé sé - hez szük sé ges to váb bi ter mé szet tu do má nyi alap is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság- és gaz dál ko dás tu do má nyi, vál la lat-gaz - da ság ta ni, jogi, szer ve ze ti, szer ve zé si és me nedzs ment is - me re tek, va la mint ve ze tõi szám vi tel és kont roll ing is me re - tek azon vo nat ko zá sai, ame lyek az in tel li gens in for má ció - tech no ló gi ai meg ol dá sok ku ta tá sá hoz, fej lesz té sé hez szük sé ge sek A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit üz le ti mo del le zés, szak ér tõi rend sze rek, dön tés tá mo ga - tás, üz let me net-foly to nos ság ter ve zé se, in for ma ti kai rend - sze rek fej lesz té se, tu dás bá zis-ter ve zés, adat- és tu dás bá - zis-me nedzs ment, for má lis nyel vek a mo del le zés ben, in - for ma ti kai stra té gia ter ve zé se, pro jekt ter ve zés és -irá nyí - tás, szab vá nyos fej lesz té si meg ol dá sok, in for ma ti kai rend -

134 134 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám sze rek új já szer ve zé se, in teg rált vál la lat irá nyí tá si rend sze - rek adap tá lá sa, elekt ro ni kus és mo bil üz let vi tel, web-tech - no ló gi ák üz le ti al kal ma zá sa te rü le tén A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: rend szer fej lesz tés, vál la la ti szin tû al kal ma zás in teg rá - ció, in tel li gens elekt ro ni kus és mo bil meg ol dá sok, üz let - me net-foly to nos ság in for ma ti kai as pek tu sa, IT-tá mo ga tott szer ve zet fej lesz tés, szer ve zet kö zi al kal ma zá sok, in fo kom - mu ni ká ci ós szol gál ta tá sok, tér in for ma ti ka, in teg rált vál la - lat irá nyí tá si rend sze rek, dön tés tá mo ga tás, fej lesz té si mód - szer ta nok, adat bá zis-me nedzs ment, fo lya mat me nedzs - ment, koc ká zat ke ze lés, vál to zás- és kon fi gu rá ció me nedzs - ment, al kal ma zás port fo lió-ke ze lés, mes ter sé ges in tel li - gen cia, in for ma ti kai au dit, cso port mun ka tá mo ga tá sa stb. dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (10 kre dit): ana lí zis, va ló szí nû ség szá mí tás, sta tisz ti ka, ope rá ció ku ta tás, ma te - ma ti ka, szá mí tás tu do mány; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (20 kre dit): köz gaz da - ság ta ni, vál la lat gaz da ság ta ni, gaz da ság tu do má nyi, pénz - ügyi, jogi is me re tek, EU-is me re tek, me nedzs ment, ve ze - tés el mé le ti (dön tés el mé let, mód szer tan) is me re tek; in for ma ti kai is me re tek (40 kre dit): szá mí tó gép-ar chi - tek tú rák, ope rá ci ós rend sze rek, szá mí tó gép-há ló za tok, prog ra mo zás el mé let, prog ram nyel vek, prog ram ter ve zés, adat bá zis-ke ze lés, IR-ar chi tek tú rák, -fej lesz tés, -me ne - dzse lés, mi nõ ség biz to sí tás, in teg rált fej lesz tõ esz kö zök, fej lesz té si tá mo ga tá sok, in for ma ti kai au dit, in teg rált vál la - lat irá nyí tá si rend sze rek, spe ci á lis al kal ma zá sok. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: mér nök in for ma - ti kus 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les mér nök in for ma ti kus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mas ter in Com pu ter Sci en ce and En gi ne e ring. 3. Kép zé si te rü let: in for ma ti kai 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a mér nök in for ma ti kus alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a gaz da sá gi in for ma ti kus és a prog ram ter ve zõ in for ma ti kus alap kép zé si szak A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se, akik az in for - ma ti ka szak te rü le té hez kap cso ló dó ter mé szet tu do má nyos

135 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 135 és spe ci fi kus mû sza ki is me re tek ma gas szin tû el sa já tí tá sát köve tõen ké pe sek új in for ma ti kai rend sze rek és esz kö zök ter ve zé sé re, in for ma ti kai rend sze rek fej lesz té sé re és in teg - rá lá sá ra, az in for ma ti kai célú ku ta tá si-fej lesz té si fel ada tok el lá tá sá ra, ko or di ná lá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re - té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, hard ver és szoft ver is me re tek, meg fe le lõ szin tû ma nu a li - tás, mé ré si kész ség ezek la bo ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, az in for ma ti ka te rü le tén az is me re tek rend sze re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu - ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ég és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek meg ér té sé re, a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá - sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, a le he tõ sé gek sze rint helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho zás ra, kö vet kez te té sek le vo - ná sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá - ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, szak ma i lag ma gas szin ten ön ál ló an meg ter vez ni és vég re haj ta ni fel ada to kat, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re, a mû sza ki gaz da sá gi hu mán erõ for rá sok ke ze lé sé - nek komp lex szem lé le té re, komp lex in for ma ti kai rend sze rek fej lesz té sé re, az in - for má ció tech no ló gia esz kö ze i nek kész ség szin tû hasz ná - la tá ra, for má lis mód sze rek hasz ná la tá ra a ter ve zés ben, in for ma ti kai rend sze rek tel je sít mény elem zé sé re, ana li ti kus, szi mu lá ci ós és mé ré si mód sze rek hasz ná la tá ra, in for ma ti kai rend sze rek biz ton sá gos sá gá nak ana lí zi - sé re és ter ve zé sé re, adat bá zi sok ter ve zé sé re, sok pro cesszo ros di gi tá lis rend sze rek al kal ma zá sá ra és fej lesz té sé re, szak mai ko ope rá ci ó ra az al kal ma zói kör nye zet szak - ér tõ i vel. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, dön tés ho za ta li ké pes ség, sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, eti kus ma ga tar tás, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, in for má ció el mé let, szá mí tás tu do mány, szá mí tás tech ni ka, rend szer el mé let, va la mint szak ma spe ci - fi kus alap tár gyak; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit mik ro ö ko no mia, ve ze té si, jogi és me nedzs ment is me re - tek, mi nõ ség biz to sí tás, er go nó mia, kom mu ni ká ció el mé - let, mû sza ki tu do má nyok kul túr tör té ne te, kör nye zet vé de - lem A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit tö meg ki szol gá lás, for má lis mód sze rek hasz ná la ta a ter - ve zés ben, mo del le zés és szi mu lá ció, tel je sít mény elem zés, adat biz ton ság, sok pro cesszo ros rend sze rek, adat bá zi sok el mé le te és adat bá zis-ter ve zés; szá mí tó gé pes gra fi ka és kép fel dol go zás, in for ma ti kai rend sze rek ter ve zé se A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: rend szer- és szoft ver fej lesz tés, in fo kom mun ká ci ós rend sze rek, sok pro cesszo ros hard ver-szoft ver rend sze rek, in tel li gens be ágya zott rend sze rek, ter me lés in for ma ti ka, in fo bi o ni ka stb. kö zül vá laszt ha tó; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg.

136 136 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyi is me re tek (20 kre dit): ana lí zis, al geb ra, va ló szí nû ség szá mí tás, ma te ma ti kai sta tisz ti ka, fi - zi ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (15 kre dit): köz gaz da - ság tan, kör nye zet vé de lem, mi nõ ség biz to sí tás, szak nyelv, tár sa da lom tu do mány; szá mí tás el mé le ti és prog ra mo zá si is me re tek (15 kre - dit): szá mí tás- és al go rit mus el mé let, prog ram nyel vek, prog ram ter ve zés, szoft ver tech no ló gia; szá mí tó gép is me re tek (15 kre dit): elekt ro ni ka, di gi tá - lis tech ni ka, mé rés- és sza bá lyo zás tech ni ka, szá mí tó gép ar chi tek tú rák, ope rá ci ós rend sze rek, szá mí tó gé pes há ló za - tok; in for má ci ós rend sze rek is me re tek (15 kre dit): adat - bá zis-ke ze lés, tu dás rep re zen tá ció, in for ma ti kai rend sze - rek mo del le zé se, ana lí zi se, meg va ló sí tá sa, biz ton sá gi kér - dé sei. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 3. PROGRAMTERVEZÕ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: prog ram ter ve zõ in for ma ti kus 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les prog ram ter ve zõ in for ma ti - kus a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mas ter in Com pu ter Sci en ce and In for mat ion Tech no logy. 3. Kép zé si te rü let: in for ma ti ka 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a gaz da ság in for ma ti kus, a mér nök in for ma ti kus, a prog ram ter ve zõ in for ma ti kus alap kép zé si sza kok A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: 4.3. A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 15 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 20%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja in for ma ti kus szak em be rek kép zé se, akik szi lárd el mé le ti ala pok ra épü lõ, a tu dá suk fej lesz té sét hosszú tá von biz to sí tó kép zés alap ján in for ma ti kai rend - sze rek fej lesz té si, lét re ho zá si, al kal ma zá si, be ve ze té si, mû köd te té si, szer vi ze lé si te vé keny sé gét ön ál ló an és cso - port mun ká ban ké pe sek ma gas szin ten el lát ni. Ren del kez - nek to váb bá az al kal ma zá si te rü le tük in for ma ti kai fel ada - ta i nak meg ol dá sá hoz szük sé ges együtt mû kö dé si és mo - dell al ko tá si kész sé gek kel, ké pe sek in for ma ti kai célú ku ta - tá si fel ada tok el lá tá sá ra, ko or di ná lá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: az in for ma ti ka el mé le ti alap ja i nak mes ter szin tû is me - re te és az új tech no ló gi ák meg is me ré se a gya kor lat ban, az in for ma ti ka al kal ma zá si te rü le te in je lent ke zõ fel - ada tok meg ol dá sá hoz szük sé ges alap ve tõ ma te ma ti kai és szá mí tás tu do má nyi is me re tek el sa já tí tá sa és ezek konst - ruk tív al kal ma zá sa,

137 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 137 a szoft ver rend sze rek ter ve zé sé nél al kal ma zott alap - ve tõ mód sze rek is me re te és gya kor lat azok al kal ma zá sá - ban, a szoft ver rend sze rek esz kö ze i nek is me re te és kész - ség szin tû al kal ma zá sa, az in for ma ti ka al kal ma zá si te rü le te in alap ve tõ gya - kor la ti mód sze rek és meg ol dá sok, va la mint az alap ve tõ ku ta tá si irá nyok meg is me ré se, a ku ta tás-fej lesz tés in for - ma ti kai te vé keny sé gé hez szük sé ges alap ve tõ kész sé gek el sa já tí tá sa, a vá lasz tott spe ci a li zá ci ó tól füg gõ to váb bi elv árt szak mai is me re tek; b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz - no sí tá sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra vál la la ti in for má ci ós rend sze rek ter ve zé sé ben és ké szí té - sé ben, va la mely kor sze rû mo del le zõ esz köz fel hasz ná lá sá - val, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat - ból szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je - len sé gek fel dol go zá sá ra, döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, mûködtetésére, ilyen területen irányító feladatok ellátására, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá - ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, az in for ma ti ka fenn ál ló mo - dell je i nek al kal ma zá sá ra, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re a mul ti mé dia esz kö ze i nek fel - hasz ná lá sá val is. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, abszt rak ci ós ké pes ség, elem zõ ké pes ség és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, igény a mi nõ sé gi mun ká ra, ön mû ve lés hez és a szak mai to vább kép zés hez szük sé - ges po zi tív hoz zá ál lás, kez de mé nye zõ, dön tés ho za ta li ké pes ség, sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit foly to nos és diszk rét ma te ma ti ka és al kal ma zá sa ik bel - sõ spe ci a li zá ci ó tól füg gõ tar ta lom mal az aján lott is me ret - kö rök bõl: al geb rai, li ne á ris al geb rai, szám el mé le ti mód - sze rek és al kal ma zá sa ik a szá mí tás tu do mány ban; a ma te - ma ti kai ana lí zis spe ci á lis te rü le tei, nu me ri kus mód sze rek és al kal ma zá sa ik; diszk rét ma te ma ti ka, gráf el mé let, lo gi ka és al kal ma zá sa ik; szto chasz ti kus mo del le zés és sta tisz ti ka el mé le ti alap jai és al kal ma zá sai; ope rá ció ku ta tás; al go rit - mi kus mód sze rek a ma te ma ti ká ban (min. 10 kre dit); a szá mí tás tu do mány for má lis mo dell jei és esz kö zei bel - sõ spe ci a li zá ci ó tól füg gõ tar ta lom mal az aján lott is me ret - kö rök bõl: al go rit mus el mé let: kor sze rû al go rit mu sok, al - go rit mu sok bo nyo lult ság- és ha té kony ság-el mé le te, al kal - ma zá si te rü le tek spe ci á lis al go rit mu sai, li ne á ris prog ra mo - zás al kal ma zá sai; prog ra mo zás el mé le te: for má lis és prog - ra mo zá si nyel vek, szá mí tá si mo del lek, prog ram ter ve zés, szin té zis és ve ri fi ká lás, lo gi kai prog ra mo zás; in for ma ti ka alap jai: in for má ció el mé let, kód el mé let, krip tog rá fia, biz - ton ság (10 20 kre dit); gaz da sá gi és hu mán is me re tek: 5 8 kre dit szer ve zé si és me nedzs ment is me re tek, ve ze tõi és kont - roll ing is me re tek, mi nõ ség biz to sí tás A szak mai törzs anyag is me ret kö rei: kre dit leg alább öt té ma kör az aláb bi is me ret kö rök bõl: mo dell - elem zés, tu do má nyos szá mí tá si mód sze rek, szoft ver tech - no ló gia mód sze rei, mo dern prog ra mo zá si nyel vek és pa ra - dig mák, in for má ci ós rend sze rek el mé le ti alap jai és al kal - ma zá sai, osz tott rend sze rek, mes ter sé ges in tel li gen cia mód sze rei, szá mí tó gé pes jel- és kép fel dol go zás, ope rá ció - ku ta tás és op ti ma li zá lás; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: spe ci á lis is me ret kö rök: in for má ci ós rend sze rek, mo - dell al ko tá si mód sze rek, tér in for ma ti ka, egész ség ügyi in - for ma ti kai rend sze rek fel épí té se és szer ve zé se, in for má - ció me ne dzse lés és szer ve zés új mód sze rei, vál la la ti ügy vi - tel szer ve zés, kép fel dol go zás, kom pu ter gra fi ka, ma te ma ti - ka új al kal ma zá sai, mé dia in for ma ti ka, mes ter sé ges in tel li - gen cia, ope rá ció ku ta tás, szá mí tás tu do mány, szoft ver tech - no ló gia; dip lo ma mun ka: 15 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta mát a fel sõ ok ta tá si in téz - mény tan ter ve ha tá roz za meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott

138 138 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ma te ma ti kai és ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek (15 kre dit): ana lí zis (kal ku lus), nu me ri kus ana lí zis, kö ze lí - tõ és szim bo li kus szá mí tá sok, diszk rét ma te ma ti ka, li ne á - ris al geb ra és egyéb ma te ma ti kai és ter mé szet tu do má nyi is me re tek; szá mí tás tu do má nyi is me re tek (15 kre dit): lo gi kai ala - pok a prog ra mo zás hoz, szá mí tás el mé let, al go rit mu sok ter - ve zé se és elem zé se, au to ma ták és for má lis nyel vek, mes - ter sé ges in tel li gen cia alap jai, egyéb szá mí tás tu do má nyi is - me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (5 kre dit): mak ro- és mik ro öko nó mia, szám vi te li és pénz ügyi is me re tek, jogi, in for ma ti kai és me nedzs ment is me re tek, hu mán is me re - tek; in for ma ti kai is me re tek (25 kre dit): a szoft ver tech no - ló gia, a rend szer tech ni ka és az adat bá zi sok és in for má ci ós rend sze rek is me ret kö rei, szá mí tó gé pek ar chi tek tú rá ja és szá mí tó gé pes há ló za tok té ma kö rei. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. II. NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET 1. VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: vé del mi igaz ga - tá si 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter; mes ter; rö vi dít ve MSc) szak kép zett ség: ok le ve les vé del mi igaz ga tá si ve ze tõ (meg je löl ve a szak irányt) a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: De fen ce Ad mi nist ra ti on Ma na ger 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a vé del mi igaz ga tá si alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a had- és biz ton ság tech ni kai mér nö ki, a ren dé - sze ti igaz ga tá si, az igaz ga tás szer ve zõ; 4.3. A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az el mé le ti ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre - di tek szá ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan fel sõ fo kú vég zett ség gel ren del ke - zõ szak em be rek fel ké szí té se, akik a Hon vé del mi Mi nisz té - ri um, a Ma gyar Hon véd ség, a Bel ügy mi nisz té ri um, a ka - taszt ró fa vé de lem, az ön kor mány za tok és a vé del mi szfé ra más te rü le te i hez tar to zó szer ve ze tek nél ve ze tõ mun ka kö - rök ben ké pe sek a vé del mi fel ada tok ter ve zé sét, szer ve zé - sét és irá nyí tá sát ered mé nye sen vég re haj ta ni. A differen - ciált szak mai tan anyag el sa já tí tá sa so rán (ka taszt ró fa vé - del mi, ön kor mány za ti vé del mi igaz ga tá si és vé del mi hu - mán erõ for rás szer ve zõ szak irá nyo kon) al kal mas sá vál nak szak te rü le tük nek meg fele lõen ku ta tá si, fej lesz té si és ter - ve zé si fel ada tok el lá tá sá ra, vé del mi prob lé ma kö rök tu do - má nyos igé nyû elem zé sé re és kö vet kez te té sek ki ala kí tá sá - ra. Al kal mas sá vál nak ta nul má nya ik be fe je zé sé vel dok to ri (PhD) kép zés ben ta nul má nya ik foly ta tás ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a vé del mi igaz ga tás irá nyí tá sá hoz és szer ve zé sé hez szük sé ges jo gi- igaz ga tá si is me re tek, a vé del mi igaz ga tás ve ze té sé hez és a dön tés-elõ ké szí - tés hez szük sé ges in for ma ti kai, szer ve zé si, pszi cho ló gi ai és ma te ma ti kai is me re tek, az al kal ma zott ké mia, a lo gisz ti ka és a mi nõ ség ügy alap ve tõ is me re tei,

139 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 139 a ku ta tás ban és a tu do má nyos mun ká ban al kal maz ha - tó prob lé ma meg ol dó és dön tés-elõ ké szí té si tech ni kák is - me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a vé del mi szer ve ze tek szak mai te vé keny sé ge sa já tos - sá ga i nak meg fe le lõ, kor sze rû is me re tek ha zai és nem zet - kö zi szin ten tör té nõ gya kor la ti al kal ma zá sá ra, új és össze tett in for má ci ók, prob lé mák, je len sé gek rend szer sze rû, kri ti kus fel dol go zá sá ra, al ter na tív, ere de ti meg ol dá sok ki dol go zá sá ra, be mu - ta tá sá ra és bo nyo lult, nem ti pi kus hely ze tek ben adek vát dön tés meg ho za ta lá ra, a szak te rü let, a szak mai pra xis mód szer ta ná nak fej - lesz té sé hez szük sé ges el mé le ti, tu do má nyos ku ta tá si és gya kor la ti in for má ci ók be szer zé sé nek, ér té ke lé sé nek és hasz no sí tá sá nak vég re haj tá sá ra, a szak mai kul tú ra és ér ték rend meg õr zé sé re, fej lesz - té sé re és to vább adá sá ra, a ma gyar, il let ve az uni ós igaz ga tá si rend sze rek ben fel adat meg ol dá sá ra, a vé del mi igaz ga tás össze füg gõ is me re te és a meg ha - tá ro zó jogi, sza bá lyo zá si és gaz da sá gi össze füg gé sek is - me re te alap ján szak mai ja vas la tok ki dol go zá sá ra, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re; to váb bá a spe ci a li zá ci ó tól füg gõ en: a ka taszt ró fa vé de lem he lyi vagy tér sé gi fel ada ta i nak ve ze té sé re, vé del mi ter vé nek ki dol go zá sá ra vagy a ki dol - go zó cso port irá nyí tá sá ra, a ka taszt ró fa vé de lem vég re haj tá sa so rán a fel ada tok el osz tá sá ra és ope ra tív irá nyí tá sá ra, a ka taszt ró fák elõ re jel zé sé re, ri asz tá si rend sze rek ki - ala kí tá sá ra, mû köd te té sé re a meg elõ zõ rend sza bá lyok sze - lek tív meg ha tá ro zá sá ra, az ön kor mány za tok vé de lem mel kap cso la tos fel ada - ta i nak és azok vég re haj tá sá nak irá nyí tá sá ra, mi nõ sí tett hely ze tek re vo nat ko zó ter vek össze ál lí tá - sá ra és a terv alap ján a te vé keny sé gek vég re haj tá sá nak irá - nyí tá sá ra, az ön kor mány za tok és a Ma gyar Hon véd ség és a rend vé del mi szer vek kel való együtt mû kö dés re, a fel ada - tok kö zös vég re haj tá sá ra, a vé del mi szer ve ze tek mun ka erõ (lét szám) szük ség - le té nek meg ha tá ro zá sá ra, a sze mé lyi ál lo mány al kal ma zá sá val kap cso la tos ál - ta lá nos és spe ci á lis sza bá lyo zók mû köd te té sé re, a sze mé lyi ki egé szí tés fel ada ta i nak ter ve zé sé re, szer - ve zé sé re és a vég re haj tás irá nyí tá sá ra, a to bor zást vég zõ szer ve ze tek mun ká já nak irá nyí tá - sá ra, a vé del mi szer ve ze tek kel és az ön kor mány za tok kal való együtt mû kö dés meg szer ve zé sé re és vég re haj tá sá ra. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek kre a ti vi tás, ru gal mas ság, au to nó mia, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, dön tés ho za ta li ké pes ség, sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges el mé le ti ala po zó is - me ret kö rök: kre dit al kal ma zott ma te ma ti ka, al kal ma zott ké mia, szer ve zés - mód szer tan, in for ma ti kai rend sze rek, ve ze tés pszi cho ló - gia, lo gisz ti ka, mi nõ ség ügy, koc ká zat elem zés, nem zet kö zi gaz da ság tan; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit köz po li ti ka, köz- és vé del mi igaz ga tás, rész le tes köz - igaz ga tá si jog, köz igaz ga tá si el já rás jog, krí zis me nedzs - ment, ve ze tõi tré ning, te le pü lés öko ló gia, pol gá ri vé de lem, rend kí vü li hely ze tek, ön kor mány za ti is me re tek; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: a ka taszt ró fa vé del mi, az ön kor mány za ti vé del mi igaz - ga tá si, a vé del mi hu mán erõ for rás gaz dál ko dá si stb. spe - cializációhoz tar to zó is me ret kö rök; dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta mát a fel sõ ok ta tá si in téz - mény tan ter ve ha tá roz za meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott

140 140 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ala po zó is me re tek (20 kre dit): jogi is me re tek, köz - gaz da ság tan, pszi cho ló gia, ve ze tés- és szer ve zés el mé let, in for ma ti ka, pe da gó gia, ma te ma ti ka, ké mia, szo ci o ló gia, EU is me re tek, kör nye zet vé de lem; szak mai is me re tek (40 kre dit): pol gá ri vé de lem, ha di - jog, vé de lem gaz da ság tan, adat vé del mi is me re tek, in for - má ci ós mû ve le tek, al kot mány jog, vé del mi igaz ga tás, mun ka jog, ve szé lyes anya gok kár el há rí tá sa, ka taszt ró fa - vé de lem, tûz vé de lem, köz igaz ga tá si jog, bün te tõ jog, mun - ka vé de lem, mar ke ting és PR is me re tek. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 2. BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: biz ton ság- és vé - de lem po li ti kai 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les biz ton ság- és vé de lem po li - ti kai szak ér tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ex pert of Se cu rity and De fen ce Po li cy. 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a biz ton ság- és vé de lem po li ti kai alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a nem zet kö zi ta nul má nyok szak A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok a leg alább alap fo - ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve té se alap ján a fel sõ ok - ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tér ték: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tér ték: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tér ték a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó Olyan meg ala po zott el mé le ti tu dás sal ren del ke zõ szak - em be rek kép zé se, akik meg fe le lõ is me re tek kel ren del kez - nek a Ma gyar Köz tár sa ság biz ton ság- és vé del mi po li ti ká - já nak ter ve zé sé hez, to váb bá a vé del mi szer ve ze tek ben, a köz pon ti és a he lyi vé del mi köz igaz ga tás ban sze re pet ját - szó in téz mé nyek és szer vek mû köd te té sé hez. A mes ter fo ko zat tal ren del ke zõk ké pe sek a NATO va la - me lyik hi va ta los nyel vén kom mu ni kál ni, is me rik és kész - ség szin ten bir to kol ják az ide gen nyel vû érint ke zés a NA TO-ban, il let ve az Eu ró pai Uni ó ban elv árt hi va ta los formáit. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: biz ton ság el mé le tek, biz ton sá gi és vé del mi rend szer stra té gi ai ter ve zé se, ér té ke lé se, elem zé se, vé del mi szer ve ze tek mû kö dé se, biz ton ság- és vé de lem po li ti kai dön tés ho za ta li fo lya - mat is me re te, dön té si al ter na tí vák ki dol go zá sá hoz szük sé ges is me - re tek. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a komp lex biz ton ság el mé le ti, stra té gi ai és ka to nai is - me re tek al ko tó al kal ma zá sá ra, az el mé le ti biz ton ság- és vé de lem po li ti kai is me re tek elem zõ al kal ma zá sá ra, a biz ton sá got fe nye ge tõ ve szé lyek és koc ká za tok elem zé sé re és ér té ke lé sé re, rész vé tel re a biz ton ság- és vé de lem po li ti kai dön tés - ho za tal fo lya ma ta i ban, kel lõ gya kor lat meg szer zé se után irá nyí tó, ve ze tõ be - osz tá sok be töl té sé re a vé del mi igaz ga tás köz pon ti, il let ve re gi o ná lis in téz mé nye i ben, fel ada tok meg ha tá ro zá sá ra a vég re haj tó ap pa rá tus szá má ra. a nem zet kö zi szer ve ze tek és in téz mé nyek te vé keny - sé gé be való be kap cso ló dás ra, is me re te ik fo lya ma tos fej - lesz té sé re.

141 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 141 c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: elem zõ kész ség, prob lé ma-fel is me rõ és meg ol dó kész ség, lé nyeg lá tás, az össze füg gé sek fel is me ré se, szé les körû mû velt ség (tör té ne lem, föld rajz), in for má ció-fel dol go zá si ké pes ség, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zés, sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás, dön - tés ho za ta li ké pes ség. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: tár sa da lom tu do má nyi is me re tek: kre dit po li ti ka tör té net, had ügy, pszi cho ló gia, kom mu ni ká ció, tér ké pé szet; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit vé del mi szer ve ze tek szo ci o ló gi ai kér dé sei, ka to na dip - lo má cia, nem zet kö zi és ha di jog, had mû ve let el mé le te, biz - ton ság el mé le tek, az EU biz ton ság- és vé de lem po li ti ká ja, ha dá szat, nem zet kö zi biz ton sá gi in téz mé nyek, NA TO-ta - nul má nyok A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kredit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: ko a lí ci ós és nem ze ti stra té gi ák, a 21. szá zad biz ton sá gi ki hí vá sai, nem zet kö zi po li ti kai gaz da ság tan, vé del mi ter - ve zés, válságkörzetek kutatása; dip lo ma mun ka: 20 kre dit. 9. A kép zés hez kap csolt gya kor lat kö ve tel mé nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta mát a fel sõ ok ta tá si in téz - mény tan ter ve ha tá roz za meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez egy nyelv bõl ál la mi - lag el is mert fel sõ fo kú, C tí pu sú és egy nyelv bõl kö zép fo - kú, C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen a szak má nak tudományos szakirodalma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ala po zó is me re tek (15 kre dit): po li ti ka tu do má nyi is - me re tek, nem zet kö zi jogi és közjogi ismeretek szak mai is me re tek (45 kre dit): nem zet kö zi kap cso la - tok ra és nem zet kö zi in téz mé nyek re vo nat ko zó is me re tek, stra té gi ai és biz ton ság po li ti kai is me re tek, had tör té nel mi és hadtudományi ismeretek. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyuló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meghatározottak szerint meg kell szerezni. 3. NEMZETBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: nemzetbizton - sági 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les nem zet biz ton sá gi szak ér tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Na ti o nal Se cu rity Ex pert 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a nem zet biz ton sá gi alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ BSc alap - kép zé si sza kok: a ka to nai ve ze tõi A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok a leg alább alap fo - ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve té se alap ján a fel sõ ok - ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren delt mi ni má lis kre di - tér ték: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit

142 142 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik kor - sze rû tár sa da lom tu do má nyi és szak ma spe ci fi kus is me re - tek fel hasz ná lá sá val ké pe sek a nem zet biz ton sá gi szak te rü - let szer ve ze te i ben a mun ka kö rük höz tar to zó kö ve tel mé - nyek és fel ada tok ered mé nyes tel je sí té sé re, al kal ma sak a szak mai el mé let és mód szer tan fej lesz té sé re, a szak mai kul tú ra és ér ték rend to vább adá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: nem zet biz ton sá gi-, vé del mi-, rend vé del mi és tár sa - da lom tu do má nyi el mé le ti és gya kor la ti szak is me re tek, ál ta lá nos és a nem zet biz ton sá gi, a vé del mi, a rend vé - del mi szak te rü le ten al kal maz ha tó ve ze tés el mé le ti és al kal - ma zott pszi cho ló gi ai is me re tek, az ál lam igaz ga tá si, a nem zet kö zi köz jo gi és szak mai jogi sza bá lyo zás alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a nem zet biz ton sá gi szak mai te vé keny ség sa já tos sá - ga i nak meg fe le lõ, kor sze rû is me re te ket a gya kor lat ban al - kal maz ni, a biz ton sá got fe nye ge tõ koc ká za tok és ve szé - lyek elem zé sé re és ér té ke lé sé re, a szak mai fel ada tok vég re haj tá sá hoz, a szer ve ze tek ve ze té sé hez szük sé ges in for má ci ók be szer zé sé nek meg - szer ve zé sé re, elem zé sé re és ér té ke lé sé re, hasz no sí tá sá ra, a biz ton sá gi hely zet, a szak mai te vé keny ség cél já nak, kö rül mé nye i nek ér té ke lé sé re, az ered mé nyes szak mai te - vé keny ség hez a ren del ke zés re álló hu mán for rá sok, spe ci - á lis esz kö zök és mód sze rek szak sze rû al kal ma zá sá ra, a hely zet nek a szak mai ér dek nek meg fe le lõ ala kí tá sá ra, és ah hoz való ru gal mas al kal maz ko dás ra, a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok, a rend vé del mi és a ren dé sze ti szer vek, va la mint a vé del mi igaz ga tás szer vei kö zöt ti szak mai ko ope rá ció szer ve zé sé re, új és össze tett prob lé mák fel is me ré sé re, in for má ci ók fel dol go zá sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák szé les körû, kre a tív al kal ma zá sá ra, a bo nyo lult, nem ti pi kus hely ze tek ben al ter na tív, ere - de ti meg ol dá sok ki dol go zá sá ra és be mu ta tá sá ra, helyt ál ló dön té sek elõ ké szí té sé re, meg ho za ta lá ra, a fel ada tok ap ró - lé kos meg szer ve zé sé re és kö vet ke ze tes vég re haj tá sá ra, egye di és össze tett szak mai kér dé sek elem zé sé nek, komp lex szak ér tõi ér té ke lé sé nek el vég zé sé re, írá sos és szó be li for má ban ha tá sos kom mu ni ká ci ó ra, ide gen nyel vi is me re te ik bir to ká ban a nem zet kö zi szer ve ze tek, in téz mé nyek te vé keny sé gé hez tör té nõ kap - cso ló dás ra, ön mû ve lés sel és ön fej lesz tés út ján szak tu dá sá nak fej - lesz té sé re, az is me re tek át adá sá ra, a szak mai kul tú ra és eti ka ér ték rend jé nek meg õr zé sé - re, to vább adá sá ra. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, kom bi na tív gon dol ko dás, au to nó mia, prob lé ma fel is me rõ, elem zõ és meg ol dó kész ség, dön tés ké pes ség, kons pi rá ci ós és sze rep ját szó ké pes ség, szé les vi sel - ke dés re per to ár, in tu í ció és mód sze res ség, jó me mó ria, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kom mu ni ká ci ós kész ség, em pá tia kész ség, bi za lom te - rem tés ké pes sé ge, stressz tû rés, men tá lis egész ség, fi zi kai ál ló ké pes ség, pszi chés te her bí ró ké pes ség, el kö te le zett ség, ön bi za lom, ön kont roll, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, igény a mi nõ sé gi mun ka vég zés re, al kal mas ság a cso port mun ká ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: tár sa da lom tu do má nyi alap is me re tek: kre dit biz ton ság po li ti kai is me re tek, nem zet kö zi- és ál lam igaz - ga tá si jog, po li ti ka el mé let, szo ci o ló gi ai is me re tek, ve ze - tés- és szer ve zés el mé let, em be ri erõ for rás-fej lesz tés és gaz dál ko dás, köz gaz da ság tan, had tu do má nyi is me re tek, ku ta tás mód szer tan; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit nem zet biz ton sá gi szak mai is me re tek, hír szer zés, szak - ági jogi is me re tek, ide gen tit kos szol gá la tok, elekt ro ni kai had vi se lés és in for má ci ós mû ve le tek, biz ton sá gi stra té gi ák és rend sze rek, a 21. szá zad biz ton sá gi ki hí vá sai, ka to naiés bé ke mû ve le tek nem zet biz ton sá gi as pek tu sai, in for má - ci ók elem zé se, ér té ke lé se és vé del me, rend vé del mi szak - mai is me re tek, a szak szol gá la ti te vé keny ség rend sze re, köz szol gá la ti és szak mai eti ka; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: dip lo má ci ai és pro to koll is me re tek, NATO ta nul má - nyok, vál ság kör ze tek ku ta tá sa, vé del mi ter ve zés, a vé del - mi igaz ga tás rend sze re, a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok és rend vé del mi szer vek gaz dál ko dá sa és hu mán te vé keny sé -

143 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 143 ge, nem zet kö zi szak mai kap cso la tok, spe ci á lis mentálhi - giénés is me re tek, spe ci á lis ve ze tés pszi cho ló gi ai is me re tek és tré ning, kom mu ni ká ci ós is me re tek és tré ning, ci vil-ka - to nai kap cso la tok, ha di tech ni kai ku ta tás és fej lesz tés; dip lo ma mun ka 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt gya kor lat kö ve tel mé nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta mát a fel sõ ok ta tá si in téz - mény tan ter ve ha tá roz za meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert, leg alább fel sõ fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen a szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: tár sa da lom tu do má nyi is me re tek (20 kre dit): biz ton - ság po li ti kai is me re tek, jogi (al kot mány jo gi, nem zet kö ziés ha di jo gi, ál lam igaz ga tá si jogi, bün te tõ jo gi, bün te tõ el já - rás jo gi, pol gá ri jogi) is me re tek, po li ti ka el mé let, pszi cho - ló gia, pe da gó gia, szo ci o ló gia, ve ze tés- és szer ve zés el mé - let, had tu do má nyi is me re tek, bûn ügyi tu do má nyok; szak mai is me re tek (40 kre dit): nem zet biz ton sá gi szak mai és spe ci á lis is me re tek, szak ági jogi is me re tek, ide gen tit kos szol gá la ti is me re tek, rend vé del mi is me re tek. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyuló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 4. KATONAI VEZETÕI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. Mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: ka to nai ve ze tõi 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les ka to nai ve ze tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mi li ta ry Le a der 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai. 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: a ka to nai ve ze tõi alap kép zé si szak, a fõ is ko lai szin - tû ka to nai ve ze tõi szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a ka to nai gaz dál ko dá si, a had- és biz ton ság tech - ni kai mér nö ki A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: azok a leg alább alap fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol - gá ló is me re tek össze ve té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz - mény kre di tát vi te li bi zott sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 3 fél év. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 90 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz, il let ve szak - irány hoz ren del he tõ kre di tek szá ma a dip lo má val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tek szá ma: 15 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák: A fegy ve res erõk szá má ra olyan hi va tá sos, szer zõ dé ses és ön kén tes tar ta lé kos pa rancs no ki (ve ze tõi) ál lo má nyú tisz tek (ka to nai szak em be rek) kép zé se, akik az el sa já tí tott kor sze rû had tu do má nyi, ve ze tés- és szer ve zés tu do má nyi, tár sa da lom tu do má nyi, ter mé szet tu do má nyi, mû sza ki tu - do má nyi el mé le ti és gya kor la ti mód szer ta ni is me re te ik, szak mai ké pes sé ge ik, to váb bá leg alább egy ide gen nyelv is me re te bir to ká ban ké pe sek bé ké ben és há bo rú ban egy - aránt szak te rü le tü ket ma gas szin ten mû vel ni, a rá juk bí - zott ka to nai szer ve ze te ket ve zet ni, ka to nai, szak mai fel - ada ta i kat ma ra dék ta la nul meg ol da ni. Meg fe lel nek a ka to - nai szö vet sé gi rend szer ben a ka to nai ve ze tõk ré szé re elõ írt fel té te lek nek és ké pe sek fel ada ta i kat e rend szer ke re tei kö - zött el lát ni.

144 144 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: tár sa da lom tu do má nyi és had tu do má nyi el mé le ti és gya kor la ti szak is me re tek, ál ta lá nos és ka to nai szak te rü le ten al kal maz ha tó ve ze - tés el mé le ti és al kal ma zott pszi cho ló gi ai is me re tek, ál lam igaz ga tá si, nem zet kö zi köz jo gi és ha di jo gi sza - bá lyok alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz és/vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé - ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni - kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: szé les körû ál ta lá nos mû velt ség és tár sa da lom tu do - má nyi is me re tek alap ján el iga zo dás ra a nem zet kö zi, a tár - sa dal mi és po li ti kai ese mé nyek ben és je len sé gek ben, a hon véd ség, il let ve sa ját te vé keny sé gük tör vényi, jogi alap ja i nak át fo gó meg ér té sé re, a ve ze tés tech no ló gi ai is me re tek és tech ni ka al kal ma - zá sá ra, a meg szer zett kor sze rû had mû ve le ti-har cá sza ti is me - re tek bir to ká ban a ki ala kult hely zet elem zé sé re, dön té sek elõ ké szí té sé re és meg ho za ta lá ra, ve ze tõi is me re te ik, jár tas sá guk, va la mint szak mai tu - dá suk bir to ká ban a rá juk bí zott szer ve zet te vé keny sé ge i - nek meg ter ve zé sé re, meg szer ve zé sé re és fo lya ma tos irá - nyí tá sá ra, a szer ve zet te vé keny sé gé ben való ha té kony rész vé tel re, min den konk rét hely zet ben a he lyi cé lok és te en dõk kö rül te kin tõ ki ala kí tá sá ra, a vég re haj tás fel té te le i nek biz - to sí tá sá ra, az alá ren del tek te vé keny sé ge i nek, fel ada ta i nak meg - ala po zott, elõ re lá tó és a gya kor lat ban vég re hajt ha tó meg - ha tá ro zá sá ra, a vég re haj tás ko or di ná lá sá ra, ha té kony el - len õr zé sé re, ka to nai fel ada tok vég re haj tá sa ér de ké ben ér de mi együtt mû kö dés meg va ló sí tá sá ra a fegy ve res tes tü le tek, a pol gá ri szer vek ve ze tõ i vel (kép vi se lõ i vel), tech ni kai is me re te ik alap ján a ha di tech ni kai esz kö - zök kor sze rû sé gé nek, har cá sza ti al kal ma zá suk tech ni kai kor lá ta i nak meg íté lé sé re, az irá nyí tott szer ve zet mun ká já nak (tevékenysé - gének), gya kor la ti prob lé má i nak tu do má nyos igé nyû és tu do má nyos mód sze rek kel tör té nõ elem zé sé re, meg ol dá - sá ra, a szer ve zet mun ká já nak kor sze rû sí té sé re, a hi va tá sos tiszt szá má ra elõ írt fi zi kai edzett ség és ál - ló ké pes ség kö ve tel mé nye i nek fo lya ma tos tel je sí té sé re, az össz ha de rõ ne mi mû ve le tek, il let ve sa ját te vé keny - sé gük tör vényi, jogi alap ja i nak meg ér té sé re, a ve ze tés tech no ló gi ai is me re tek és tech ni ka al kal ma - zá sá ra, a kü lön bö zõ szin tû har cá sza ti szi mu lá ci ós rend sze - rek mû kö dé si fel té te le i nek, va la mint az alá ren del tek te vé - keny sé gé nek be gya kor lá sá hoz szük sé ges fel té te lek biz to - sí tá sá ra, össz ha de rõ ne mi mû ve le ti gya kor la tok elõ ké szí té - sé re, le ve ze té sé re, meg szer zett kor sze rû had mû ve le ti, har cá sza ti is me - re te ik bir to ká ban a ki ala kult hely zet elem zé sé re, a har cá - sza ti had mû ve le ti dön té sek elõ ké szí té sé re, meg ho za ta lá ra össz ha de rõ ne mi há bo rús és nem há bo rús ka to nai mû ve le - tek so rán, vezetõi ismereteik, jártasságuk, valamint szakmai tudásuk birtokában az összhaderõnemi mûveletekben részt vevõ haderõnemek harcászati alegységei, egységei, magasabbegységei, hadmûveleti magasabbegységei, valamint az alkalmi harci, hadmûveleti kötelékek tevékenységének megtervezésére, megszervezésére és folyamatos irányítására, az alá ren del tek fel ada ta i nak meg ala po zott, elõ re lá tó és a gya kor lat ban vég re hajt ha tó meg ha tá ro zá sá ra, a vég re - haj tás ko or di ná lá sá ra, ha té kony el len õr zés vég re haj tá sá ra és a vég re haj tók se gí té sé re, a fel ada tok vég re haj tá sa ér de ké ben az együtt mû kö - dés meg szer ve zé sé re és fo lya ma tos fenn tar tá sá ra összhad - erõnemi há bo rús és nem há bo rús mû ve le tek so rán, az össz ha de rõ ne mi mû ve le tek el mé le ti és gya kor la ti prob lé má i nak tu do má nyos igé nyû és tu do má nyos mód sze - rû elem zé sé re, meg ol dá sá ra, a ka to nai szer ve ze tek mun ká - já nak kor sze rû sí té sé re. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, au to nó mia, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zés, sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás és gya - kor lás, dön tés ho za tal, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: kre dit fi lo zó fia és kul túr tör té net, eti ka, köz gaz da ság tan, po li ti - ka el mé let, jog tu do má nyi is me re tek, eu ró pa ta nul má nyok, ál lam igaz ga tá si is me re tek, ka to nai szo ci o ló gia, ve ze tés - pszi cho ló gia el mé let és tré ning, biz ton ság po li ti ka, ve ze - tés- és szer ve zés el mé let; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit had mû vé szet tör té ne te, had tu do má nyi is me re tek, ka to - nai tér ké pé sze ti és geo in for ma ti kai is me re tek, ka to na föld - rajz, lo gisz ti ka, vé del mi ter ve zés, ha di tech ni ka, ka to nai mû ve le tek el mé le te és gya kor la ta, in for má ci ós mû ve le tek;

145 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: össz ha de rõ ne mi mû ve le tek el mé le te és gya kor la ta, ha - dá szat, össz ha de rõ ne mi had mû ve let-el mé let, har cá szat, ka to nai me to di ka, ka to nai ve ze tés el mé let és gya kor lat; dip lo ma mun ka: 15 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta mát a fel sõ ok ta tá si in téz - mény tan ter ve ha tá roz za meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez egy ide gen nyelv bõl ál la mi lag el is mert kö zép fo kú C tí pu sú ka to nai szak nyel vi, vagy az zal egyen ér té kû STANAG nyelv vizs ga szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen a szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ala po zó is me re tek (20 kre dit): ka to na föld raj zi is me - re tek, in for má ci ós mû ve le tek; ve ze tés- és szer ve zés el mé - let is me ret kö rei; ka to na pszi cho ló gia, ka to na pe da gó gia; szak mai is me re tek (50 kre dit): had tu do má nyi alap is - me re tek, har cá szat szak mai is me re tek, ka to nai mû ve le tek alap jai is me re tek, ha di tech ni ka. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 5. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI VEZETÕ MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: bün te tés-vég re - haj tá si ve ze tõ 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les bün te tés-vég re haj tá si ve - ze tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Pri son Case Ma na ger 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a bün te tés-vég re haj tá si ne ve lõ alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a ka to nai ve ze tõi, a biz ton ság és vé de lem po li ti - kai; a vé del mi igaz ga tá si, a ren dé sze ti igaz ga tá si A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok a leg alább alapvagy mes ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ - is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye - ket a kre dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te - li bi zott sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tér ték: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tér ték a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan, a bün te tés-vég re haj tás te rü le tén dol go zó ve ze tõk kép zé se, akik kor sze rû, al kal ma zott tár - sa da lom tu do má nyi is me re tek el sa já tí tá sá val ké pe sek a zárt, szer ve ze ti in téz mé nyi ke re tek hez iga zo dó prob lé ma - meg ol dó tech ni kák ki ala kí tá sá ra. Ké pe sek to váb bá az adott in téz mény szer ve ze ti és for mai sa já tos sá ga i hoz iga - zo dó sze mély köz pon tú ve ze té si stí lus ki ala kí tá sá ra, a szer - ve zet ér de ké ben tör té nõ kül sõ és bel sõ kom mu ni ká ci ó ra; a szer ve ze ti kul túr a és ér ték rend meg õr zé sé re, al kal ma zá sá - ra és to vább fej lesz té sé re. El sa já tít ják a tu do má nyos ku ta - tás vég zé sé hez szük sé ges alap is me re te ket, annak ér de ké - ben, hogy ké pe sek le gye nek ta nul má nya i kat PhD kép zés ke re té ben foly tat ni.

146 146 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a bün te tés-vég re haj tás és in téz mény rend sze ré nek mû kö dé sé hez kap cso ló dó szer ve zet el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, a zárt in téz mé nyi ve ze té si fel ada tok el lá tás hoz szük - sé ges ve ze tés el mé le ti, valamint al kal ma zott pszi cho ló gi ai és szo ci o ló gi ai is me re tek, a bün te tés-vég re haj tás nem zet kö zi rend sze ré nek össze ha son lí tó vizs gá la tá hoz szük sé ges mód szer ta ni is me - re tek, a szak ma gya kor lá sá hoz szük sé ges jogi, in téz mény - tör té ne ti és ma ga tar tás tu do má nyi is me re tek, a dön tés-elõ ké szí tés hez szük sé ges al kal ma zói szin tû in for ma ti kai és dön tés el mé le ti is me re tek, a zárt in téz mé nyek kül sõ és bel sõ kom mu ni ká ci ó já - hoz szük sé ges kom mu ni ká ci ós stra té gi ák, tár gya lás tech ni - kák, a had tu do má nyi ku ta tás hoz vagy tu do má nyos ku ta tói szem lé let hez szük sé ges tár sa da lom sta tisz ti kai mód sze rek, bün te tés-vég re haj tás hoz kap cso ló dó biz ton ság po li ti - kai és nem zet kö zi jogi is me re tek, in teg rált is me re tek a szo ci o ló gia, pszi cho ló gia, al kal - ma zott kom mu ni ká ció el mé let a jogi is me re tek és a biz ton - ság tu do má nyok te rü le té rõl. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz - no sí tá sá ra, prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat in ter disz cip li ná ris te rü le te i rõl szár ma zó szak mai in for má - ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá - ra, a ve ze tõi te vé keny ség gel együtt járó, helyt ál ló ál lás - fog la lás meg ho zá sá ra, a dön té sek meg ho za ta lá ra, kö vet - kez te té sek le vo ná sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ér te té - sé re, a prob lé mák kor sze rû, ere de ti mó don tör té nõ meg ol - dá sá ra, a ve ze té si te rü le té hez tar to zó fel ada tok ön ál ló és szak ma i lag ma gas szin ten tör té nõ meg ter ve zé sé re és vég - re haj tá sá ra, szer ve ze te mû köd te té sé vel kap cso la tos ál ta lá nos, tu - do má nyos tör vényszerûségek meg ér té sé re, is me re te i nek ön mû ve lés út ján tör té nõ fej lesz té sé re, a bün te tés-vég re haj tá si in téz mé nyek szer ve ze ti struk tú rá já nak, ve ze té si kul tú rá já nak és a vo nat ko zó rend - sza bá lyok nap ra kész is me re te alap ján ve ze tés tu do má nyi és jog tu do má nyi is me re tek ha té kony al kal ma zá sá ra. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó ké pes ség, ta nu lá si kész ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, em pá tia és sze mély köz pon tú ság az em be ri prob lé - mák meg ol dá sá ban, ha té kony konf lik tus ke ze lõ ké pes ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, kez de mé nye zés, sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás ké pes - sé ge, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, cso port kö zi kap - cso la tok ha té kony ki ala kí tá sá ra és cso port ve ze té sé re, a bün te tés-vég re haj tá si in téz mény rend szer ben tör té - nõ hu mán erõ for rá sok mi nõ sé gi fej lesz té sé re való tö rek - vés, szak mai együtt mû kö dés re való ké pes ség. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: kre dit bün te tés-vég re haj tás tör té ne te, eu ró pai bün te tés-vég re - haj tá si jog, nem zet kö zi és em be ri jogi nor mák és el vá rá - sok, a bün te tés-vég re haj tás tör vényességének fel ügye le te és kül sõ kont roll ja, nem zet kö zi kap cso la tok, nem ze ti és nem zet kö zi biz ton ság, em be ri erõ for rás gaz dál ko dás, ve - ze té si, irá nyí tá si stra té gi ák, köz kap cso la tok PR, tár sa da - lom sta tisz ti ka, dön tés-elõ ké szí tés ma te ma ti kai és in for ma - ti kai tá mo ga tá sa; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit ve ze tés- és dön tés pszi cho ló gia, ve ze tõi kész ség fej lesz - tõ tré ning, zárt kor rek ci ós in té ze tek szo ci o ló gi ai elem zé se; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: in té ze ti kör nye zet és fo lya mat szer ve zés, bün te tés-vég - re haj tá si in téz mé nyi stra té gi ák, tár gya lás tech ni kai tré ning, re szo ci a li zá ci ós mód sze rek, a de vi an cia kul túr tör té ne te, krí zis kom mu ni ká ció, cso port pszi cho ló gi ai is me re tek; dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt gya kor lat kö ve tel mé nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta mát a fel sõ ok ta tá si in téz - mény tan ter ve ha tá roz za meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez egy nyelv bõl ál la mi - lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú, va la mint egy má sik nyelv bõl alap fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen a szak má nak meg fe le lõ tu do má nyos szak iro da lom van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: tár sa da lom tu do má nyi is me re tek (20 kre dit): pe da gó - gia, szo ci ál pe da gó gia, and ra gó gia, pszi cho ló gia, szer ve - zet szo ci o ló gia, po li ti ka el mé let, al kot mány jog, bün te tõ jog; gaz da sá gi és ma ga tar tás tu do má nyi is me re tek (15 kre dit): köz gaz da ság tan, ve ze tés- és szer ve zés el mé let,

147 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 147 fog lal koz ta tás po li ti ka, szo ci ál po li ti ka, sze mé lyi ség lé lek - tan, szo ci ál pe da gó gia, egész ség pe da gó gia, fej lõ dés lé lek - tan, tár sa dal mi be il lesz ke dés kér dé sei, kész ség fej lesz tõ tré ning, de vi áns vi sel ke dés pszi cho ló gi á ja, élet ve ze té si ta - nács adás, drog is me re tek, ön dest ruk ció meg elõ zé si is me - re tek; in for ma ti kai is me re tek (10 kre dit): in for ma ti kai alap - is me re tek; jogi is me re tek (5 kre dit): jogi alap is me re tek, mun ka - jo gi is me re tek, al kot mány jo gi is me re tek; kri mi nálp szi cho ló gi ai, pszi cho pa to ló gi ai is me re tek (10 kre dit): de vi áns vi sel ke dés pszi cho ló gi á ja, de vi áns vi - sel ke dés szo ci o ló gi á ja, pszi cho pa to ló gi ai is me re tek, de - viáns fej lõ dés pszi cho ló gi á ja, tár sa dal mi be il lesz ke dés, vissza il lesz ke dés kér dé sei. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 6. HATÁRRENDÉSZETI ÉS -VÉDELMI VEZETÕI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: ha tár ren dé sze ti és -vé del mi ve ze tõi 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les ha tár ren dé sze ti és -vé del - mi ve ze tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ma na ger of Bor der Po li cing and Pro tec ti on 3. Kép zé si te rü let: nem zet vé del mi és ka to nai 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a ha tár ren dé sze ti és -vé del mi ve ze tõi alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a ren dé sze ti igaz ga tá si alap kép zé si szak A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok a leg alább alap fo - ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve té se alap ján a fel sõ ok - ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá lasz ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A Ha tár õr ség (rend vé del mi szer vek) szá má ra hi va tá sos (ve ze tõi) ál lo má nyú tisz tek és ve ze tõk kép zé se, akik az el - sa já tí tott kor sze rû jog tu do má nyi, rend vé del mi, ve ze tés- és szer ve zés tu do má nyi, tár sa da lom tu do má nyi, ter mé szet tu - do má nyi, mû sza ki tu do mány el mé le ti és gya kor la ti mód - szer ta ni is me re te ik, szak mai ké pes sé ge ik, to váb bá leg - alább egy ide gen nyelv kö zép fo kú is me re te bir to ká ban ké - pe sek a szak te rü le tü ket ma gas szin ten mû vel ni, a rá juk bí - zott szer ve ze te ket ve zet ni, szak mai fel ada ta i kat nem zet kö - zi szö vet sé gi rend sze rek ke re té ben, il let ve a rend vé del mi szfé ra kü lön bö zõ te rü le te in (az al kot má nyos rend kü lön - bö zõ ál la po tai ide jén) is meg ol da ni. A sza kon vég zett tisz - tek fe lel je nek meg az egy sé ges eu ró pai szö vet sé gi rend - szer ben a rend vé del mi, ki e mel ten ha tár ren dé sze ti ve ze tõk ré szé re elõ írt fel té te lek nek, va la mint le gye nek ké pe sek fel ada ta i kat e rend szer ke re tei kö zött el lát ni. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, ál ta lá nos és rend vé del mi ve ze tõi is me re tek, biz tos al kal ma zói szin tû is me re tek a ha tár ren dé szet va la mennyi te rü le tén, a ve ze tõi te vé keny ség hez kap cso ló dó al kal ma zói jogi is me re tek, ve ze tõi in for ma ti kai rend sze rek is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a ha tár ren dé szet és a rend vé del mi szfé ra kü lön bö zõ te rü le te in szak mai fel ada ta ik vég re haj tá sá ra, az egyes szak te rü le te ken szak irá nyí tói és ve ze tõi fel - ada tok el lá tá sá ra,

148 148 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a kü lön bö zõ szer ve ze tek kö zöt ti együtt mû kö dés meg szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra az al kot má nyos rend kü - lön bö zõ ál la po tai ide jén, köz pon ti és te rü le ti szin te ken a ha tár ren dé sze ti igaz - ga tá si, a ha tár õr bûn ügyi és fel de rí tõ te vé keny ség, a rend - vé de lem, ki e mel ten a ha tár ren dé szet ál ta lá nos szak irá nyí - tá sá ra, a köz pon ti és te rü le ti szer vek erõ i nek és esz kö ze i nek ve ze té sé re, a Ha tár õr ség köz pon ti, te rü le ti és he lyi szer vei te vé - keny sé gé nek meg ter ve zé sé re, meg szer ve zé sé re és ve ze té - sé re, az elõ írt ok má nyok ve ze té sé re, az alá ren delt ál lo - mány szak sze rû fel ké szí té sé re, a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz - no sí tá sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, a le he tõ sé gek sze rint helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho zás ra, kö vet kez te té sek le vo - ná sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá - ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, a ta nul má nyi te rü le ten az is me re tek rend sze re zett meg ér té sé re és el sa já tí tá sá ra, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re, tör vényszerûségek meg ér té sé re, ön mû ve lés re, ön fej lesz - tés re. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, au to nó mia; elem zõ kész ség; prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség; gyors dön té si ké pes ség; in tu í ció és mód sze res ség; ta nu lá si kész ség; ma gas szin tû ál ta lá nos és szak mai mû velt ség; szé les lá tó kör; in for má ció fel dol go zá si ké pes ség; kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség; el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra; in teg rált is me re tek bir tok lá sa a ha tár ren dé szet, ide - gen ren dé szet, bûn ügy szak te rü le te i rõl, a kü lön bö zõ szol - gá la ti ágak, szol gá la tok és szak szol gá la tok te vé keny sé gé - rõl. kez de mé nye zés, sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás és gya - kor lás, dön tés ho za tal; al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra; 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: Ala po zó is me re tek: kre dit biz ton ság po li ti ka, eu ró pai uni ós is me re tek, rend vé de - lem-tu do má nyi alap is me re tek, szer ve zet szo ci o ló gia, szer - ve zet pszi cho ló gia, po li ti ka el mé let, köz gaz da ság tan, lo - gisz ti ka, tér in for ma ti ka; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit rend vé de lem, a ha tár ren dé szet el mé le te és szak irá nyí tá - sa, a rend vé del mi szer vek és hu mán erõ for rás gaz dál ko dá - suk, ve ze tés- és szer ve zés el mé let, rend vé del mi in for ma ti - ka, bûn ügyi és fel de rí tõ te vé keny ség el mé le te és szak irá - nyí tá sa; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: ha tár ren dé sze ti igaz ga tás, a ha tár ren dé szet jogi sza bá - lyo zá sa, ve ze tõ szer vek fel ké szí té se és mun ka mód szer ta - na, mi nõ ség ügyi is me re tek, kri mi no ló gia, kri mi na lisz ti ka, biz ton ság föld rajz, mig rá ci ós föld rajz, re to ri ka és tár gya - lás mód szer tan, kom mu ni ká ció kul tú ra, tér in for ma ti ka; dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt gya kor lat kö ve tel mé nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta mát a fel sõ ok ta tá si in téz - mény tan ter ve ha tá roz za meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert, leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: jogi és ve ze té si is me re tek (20 kre dit): bün te tõ jo gi, bün te tõ el já rás jogi, sza bály sér té si jogi, köz igaz ga tá si jogi is me re tek, ve ze tés- és szer ve zés el mé let, hu mán szer ve zé si is me re tek; ha tár ren dé sze ti is me re tek (40 kre dit): ha tár õri zet, ha - tár for ga lom-el len õr zés, ha tár ren dé sze ti igaz ga tás, ha tár - ren dé szet jogi sza bá lyo zá sa, bûn ügyi és fel de rí tõ is me re - tek, ide gen ren dé sze ti és sza bály sér té si is me re tek, ha tár vé - del mi is me re tek. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyuló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni.

149 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 149 III. MÛSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET 1. ANYAGMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: anyag mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les anyag mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mate - rials En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: az anyag mér nö ki alap kép zé si szak, az anyag mér - nö ki, il let ve a ko hó mér nö ki fõ is ko la szin tû alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: az ener ge ti kai mér nö ki, a fa ipa ri mér nö ki, a gé - pész mér nö ki, az ipa ri ter mék és for ma ter ve zõi, a ve gyész - mér nö ki, a vil la mos mér nö ki, va la mint a ter mé szet tu do má - nyi szak cso port ból a ké mia és a kör nye zet tan alap kép zé si szak A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre dit meg ál la pí tá - sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se, akik a mû sza ki anya gok (fé mek és öt vö ze te ik, ke rá mi ák és szi li ká tok, po - li me rek és mû anya gok, il let ve az ezek bõl össze ál lí tott kom po zi tok, új funk ci o ná lis anya gok) szer ke ze té vel, tu - laj don sá ga i val, vi sel ke dé sé vel fog lal ko zó alap tu do má - nyok ban szer zett is me re te ik bir to ká ban ké pe sek ezen anya gok gyár tá si, ala kí tá si és fel dol go zá si tech no ló gi á i - nak ter ve zé sé re és azok fej lett tech no ló gi ai szín vo na lon való mû köd te té sé re, a szak te rü let hez kap cso ló dó szer ve - zé si és irá nyí tá si fel ada tok rend szer sze rû vég zé sé re, az anyag mér nö ki célú ku ta tá si-fej lesz té si fel ada tok el lá tá sá - ra, ko or di ná lá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: az anyag tu do mány te rü le tén az el mé le ti és gya kor la ti is me re tek rend sze re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te; az anyag mér nö ki szak má hoz kö tött ma nu a li tás, mé - ré si kész ség ezek la bo ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, ve ze tõi is me re tek, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu - ni ká ci ó ban és elem zés ben, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: az anyag mér nök ség gel kap cso lat ban fel lé põ prob lé - mák ma te ma ti kai meg fo gal ma zá sá ra, il let ve az adó dó egyen le tek (egyen let rend sze rek) ana li ti kai vagy nu me ri - kus meg ol dá sá ra, az anyag gyár tó tech no ló gi ák mû köd te té se so rán fel - lé põ ké mi ai, fi zi kai, fi zi kai-ké mi ai je len sé gek és tör - vényszerûségek alap ján a fo lya ma tok adek vát mo del le zé - sé re, a kü lön bö zõ mû sza ki anya gok kö zött lévõ kap cso lat - rend sze rek alap ján az anya gok össze té te lé nek, szer ke ze té - nek és tu laj don sá ga i nak tech ni kai meg ha tá ro zá sá ra, az al - kal maz ha tó mû sze rek is me re té re, a kü lön bö zõ mû sza ki anya gok gyár tás tech no ló gi á já - nak ke ze lé sé re, az anyag gyár tó gé pek és be ren de zé sek mû köd te té sé re, az anyag tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra össze tett mû - sza ki szer ke ze tek ben, kor sze rû mû sza ki és köz szük ség le ti cik kek ter ve zé sé ben, gyár tá sá ban és al kal ma zá sá ban, anyag mér nö ki kér dé sek ben meg ala po zott mér nö ki ál lás fog la lás ki ala kí tá sá ra, ezen ál lás pont adek vát kom - mu ni ká ci ó já ra ma gyar és leg alább egy vi lág nyel ven,

150 150 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám át te kin te ni vál la la ti, nem zet gaz da sá gi és nem zet kö zi szin te ken az anyag mér nök ség hez tar to zó tech no ló gi ák fej - lõ dé si trend je it, azok mik ro- és mak ro gaz da sá gi ki ha tá sa it, alap ve tõ me ne dzse ri, kom mu ni ká ci ós, mar ke ting, jogi és pénz ügyi is me re tek bir to ká ban, anyag gyár tó vál la - la tok me ne dzse ri fel ada ta i nak el lá tá sá ra. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, szi lárd test fi zi ka, flu i du mok fi zi ká ja, me - cha ni ká ja, ké mia, fi zi kai-ké mia, va la mint az alap is me re - tek azon tár gyai, ame lyek szak ma spe ci fi ku sak; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit ve ze té si és me nedzs ment is me re tek, kom mu ni ká ció el - mé let, mar ke ting, jogi is me re tek, pénz ügyi is me re tek, va - la mint szak ma spe ci fi kus gaz da sá gi és hu mán is me re tek A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit anyag szer ke zet tan, anyag tu laj don sá gok, anyag ter ve - zés, po li me rek, ke rá mi ák, fé mek, kom po zi tok; valamint szak ma spe ci fi kus szak mai is me re tek A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: in téz mény spe ci fi kus szak irá nyú is me ret kö rök a ke rá - mia- és szi li kát mér nö ki, a po li mer mér nö ki, a me cha ni - kai-tech no ló gi ai, a fém tech no ló gi ai, a me tal lur gi ai és ön - té sze ti, a na no szer ke ze tû anya gok és tech no ló gia, a táv - köz lé si és in for ma ti kai funk ci o ná lis anya gok, a kompozit - anyagok, a bio- és in tel li gens anya gok te rü le té rõl, a vegy - ipa ri tech no ló gia, ki egé szít ve ezt anyag- és szer ke zet di ag - nosz ti kai, anyag in for ma ti kai, anyag vizs gá la ti, au to ma ti - zá lá si, ener gia gaz dál ko dá si, hul la dék gaz dál ko dá si, ipa ri mar ke ting me nedzs ment, kör nye zet vé del mi, mi nõ ség irá - nyí tá si spe ci a li tá sok kal; dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, fi zi kai ké mia; gaz da sá gi-hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, me nedzs ment, mi nõ ség ügy, kör nye zet vé de lem, jogi is me re tek; anyag tu do má nyi és -tech no ló gi ai is me re tek (15 kre - dit): anya gok szer ke ze te és tu laj don sá gai, tu laj don ság- és szer ke zet vizs gá lat, anyag ká ro so dás; mû sza ki is me re tek (15 kre dit): mû sza ki áb rá zo lás, gép rajz, gép szer ke zet tan, in for ma ti ka, elekt ro tech ni ka, me cha ni ka, mé rés tech ni ka, mû sze re zés, au to ma ti zá lás, ener gia gaz dál ko dás. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 2. KOHÓMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: ko hó mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les ko hó mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Me tal - lur gi cal En gi ne er.

151 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: az anyag mér nö ki alap kép zé si szak, a ko hó mér nö ki fõ is ko la szin tû alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a gé pész mér nö ki, a mû sza ki föld tu do má nyi, a köz le ke dés mér nö ki, a vil la mos mér nö ki, az ener ge ti kai mér nö ki, a had- és a biz ton ság tech ni kai mér nö ki, a ve - gyész mér nö ki, a mér nök in for ma ti kus, a ké mia és a kör - nye zet tan A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre dit meg ál la pí tá - sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se, akik me tal lur - gi ai irá nyult sá gú ter mé szet tu do má nyos, mû sza ki, gaz da - sá gi is me re te ik bir to ká ban ké pe sek a föld ké reg bõl bá nyá - szott ér cek és fém tar tal mú hul la dé kok fi zi kai és ké mi ai elõ ké szí té sé re, dú sí tá sá ra, ezek bõl fé mek, öt vö ze tek, il let - ve ve gyü le te ik gaz da sá gos, kör nye zet vé del mi szem pon to - kat figye lembe vevõ ki nye ré sét és tisz tí tá sát szol gá ló el já - rá sok, va la mint a fé mes anya gok ból ter mé ke ket elõ ál lí tó for ma-ön té sze ti, kép lé keny ala kí tá si és hõ ke ze lé si el já rá - sok tech no ló gi á i nak ki dol go zá sá ra, kor sze rû sí té sé re, be - ren de zé se ik ter ve zé sé re és azok fej lett tech no ló gi ai szín - vo na lú mû köd te té sé re, ko hó mér nö ki célú ku ta tá si-fej lesz - té si fel ada tok el lá tá sá ra, ko or di ná lá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a ko hó mér nö ki szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor - la ti is me re tek, meg fe le lõ szin tû ma nu a li tás, mé ré si kész - ség ezek la bo ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, a ko há sza ti tu do mány te rü le tén az is me re tek rend sze - re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu - ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ég és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a me tal lur gi ai prob lé mák ma te ma ti kai meg fo gal ma - zá sá ra, az adó dó egyen le tek (egyen let rend sze rek) ana li ti - kai vagy nu me ri kus meg ol dá sá ra, a me tal lur gi ai tech no ló gi ák mû köd te té se so rán fel lé - põ ké mi ai, fi zi kai, fi zi kai-ké mi ai je len sé gek és tör - vényszerûségek alap ján a fo lya ma tok adek vát mo del le zé - sé re, a kü lön bö zõ mû sza ki anya gok kö zött lévõ kap cso lat - rend sze rek alap ján az anya gok össze té te lé nek, szer ke ze té - nek és tu laj don sá ga i nak tech ni kai meg ha tá ro zá sá ra, az al - kal maz ha tó mû sze rek is me re té re, kü lön bö zõ fé mek, fém öt vö ze tek és fém mát ri xú kom - po zi tok gyár tás tech no ló gi á já nak irá nyí tá sá ra, az anyag - gyár tó gé pek és be ren de zé sek mû köd te té sé re, ko há sza ti tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra össze tett mû - sza ki szer ke ze tek ben, kor sze rû mû sza ki és köz szük ség le ti cik kek ter ve zé sé ben, gyár tá sá ban és al kal ma zá sá ban, me tal lur gi ai kér dé sek ben meg ala po zott mér nö ki ál - lás fog la lás ki ala kí tá sá ra, ezen ál lás pont adek vát kom mu - ni ká ci ó já ra mind ma gyar, mind leg alább egy vi lág nyel - ven, át te kin te ni vál la la ti, nem zet gaz da sá gi és nem zet kö zi szin te ken a me tal lur gi ai tech no ló gi ák fej lõ dé si trend je it, azok mik ro- és mak ro gaz da sá gi ki ha tá sa it, alap ve tõ me ne dzse ri, kom mu ni ká ci ós, mar ke ting, jogi és pénz ügyi is me re tek bir to ká ban, ko há sza ti vál la la - tok me ne dzse ri fel ada ta i nak el lá tá sá ra. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség,

152 152 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, szi lárd test fi zi ka, flu i du mok fi zi ká ja, me - cha ni ká ja, ké mia, fi zi kai-ké mia, elekt ro ké mia, transz port - fo lya ma tok, va la mint az alap is me re tek azon tár gyai, ame - lyek szak ma spe ci fi ku sak; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit ve ze té si és me nedzs ment is me re tek, kom mu ni ká ció, mar ke ting, jogi is me re tek, pénz ügyi is me re tek, va la mint szak ma spe ci fi kus a gaz da sá gi és hu mán is me re tek A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit fém tan, tü ze lés tan, me tal lur gia, ön té szet, kép lé keny ala - kí tás, hõ ke ze lés, he gesz tés; va la mint szak ma spe ci fi kus szak mai is me re tek A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: in téz mény spe ci fi kus szak irá nyú is me ret kö rök fém elõ - ál lí tá si és hul la dék fel dol go zá si, fém ipa ri hõ- és fe lü let ke - ze lé si, kép lé keny ala kí tó, ön té sze ti stb. te rü le tek rõl, ki egé - szít ve ezt anyag- és szer ke zet di ag nosz ti kai, anyag in for - ma ti kai, anyag vizs gá la ti, au to ma ti zá lá si, ener gia gaz dál - ko dás, hul la dék gaz dál ko dá si, ipa ri mar ke ting me nedzs - ment, kör nye zet vé del mi, mi nõ ség irá nyí tá si spe ci a li tá sok - kal; dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, fi zi kai ké mia; gaz da sá gi-hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, me nedzs ment, mi nõ ség ügy, kör nye zet vé de lem, jogi is me re tek; szak mai alap is me re tek (15 kre dit): me tal lur gia és ön - té szet, hõ ke ze lés és kép lé keny ala kí tás, fe lü let ke ze lés, tü - ze lés tan ke men cék; mû sza ki is me re tek (15 kre dit): fém tan, anyag vizs gá - lat, gép rajz, gép szer ke zet tan, in for ma ti ka, elekt ro tech ni - ka, me cha ni ka, mé rés tech ni ka, mû sze re zés au to ma ti zá lás, ener gia gaz dál ko dás. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 3. FAIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: fa ipa ri mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les fa ipa ri mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Tim ber In dust ry En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a fa ipa ri mér nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: az anyag mér nö ki, a gé pész mér nö ki, a könnyû - ipa ri mér nö ki, a mû sza ki me ne dzser, az ipa ri ter mék és for - ma ter ve zõi A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: azok a leg alább alap fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol -

153 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 153 gá ló is me re tek össze ve té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz - mény kre di tát vi te li bi zott sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se a fa fel dol go - zás, fa hasz no sí tás va la mennyi ága za ta fû rész ipar, fa le - mez ipar, bú tor gyár tás, fa épü let elem, épü let asz ta los szer - ke zet gyár tás, más fa ipa ri kész ter mé kek elõ ál lí tá sa te rü - le té re. A fa fel dol go zás sal és fa hasz no sí tás sal össze füg gõ mér nö ki te vé keny ség hez szük sé ges mû sza ki, kör nye zet - vé del mi és köz gaz da sá gi is me re tek bõl ma gas szin tû el mé - le ti tu dás és gya kor la ti kész ség meg szer zé se. Az el mé le ti is me re tek olyan szin tû el sa já tí tá sa, hogy az arra épü lõ szak mai kép zés sel al kal ma sak le gye nek a kö vet ke zõ év ti - ze dek mû sza ki fej lõ dé sé nek ala kí tá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, az is me re tek meg fe le lõ szin tû ter ve zõi és la bo ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, a fa ipar te rü le tén az anyag-, tech no ló gi ai- és gyárt - mány is me re tek rend sze re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, va la mint a cso port ban vég zett mun ka si ke res sé gét tá mo ga tó tu dás, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu - ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ég és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó elem zõ és prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek meg ér té sé re meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá - sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho zás ra, kö vet kez te té sek le vo ná sá ra, az ál la pot fel mé rés és koc ká zat elem zés el vég zé sé re, ezek alap ján ér té ke lés és ja vas lat ki dol go zá sá ra, komp lex fa ipa ri fel ada tok meg ol dá sá ra, új tech no ló gi ák ki fej lesz té - sé re, ter me lé si fo lya ma tok szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra. a mû sza ki gaz da sá gi hu mán erõ for rá sok ke ze lé sé - nek komp lex szem lé le té re, a fa fel dol go zás sal és fa hasz no sí tás sal össze füg gõ mér nö ki fel ada tok el lá tá sá ra szak ma i lag ma gas szin ten; ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit al kal ma zott ma te ma ti ka, mér nö ki fi zi ka, fa ké mia, elekt - ro ni ka, szá mí tó gé pes áb rá zo lás; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit pénz ügyi is me re tek, jogi is me re tek, me nedzs ment A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit gép ele mek, fa hasz no sí tás, fa szer ke ze tek vé del me, kör - nye zet vé de lem A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit

154 154 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: fa víz kap cso lat, fa for gá cso lás el mé le te, mi nõ ség ter ve - zés, fa ala pú le me zek, szer vet len kö té sû kom po zi tok, fû - rész ipa ri ter me lé si fo lya ma tok, au to ma ti ka, ra gasz tás és fe lü let ke ze lés, fa épü let ele mek gyár tá sa, vál la lat irá nyí tá si rend sze rek, mar ke ting mér nö kök nek stb. is me re tek bõl vá - laszt ha tó, va la mint spe ci á lis tan tár gyak ból; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú, il let ve az zal egyen ér té kû nyelv vizs ga le té te le szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak - iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (30 kre dit): ma te ma ti ka (min. 12 kre dit), áb rá zo ló ge o met ria, me - cha ni ka, mér nö ki fi zi ka, ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, ve ze tés mód szer tan, vál la lat gaz da ság tan, pénz ügyi és szám vi te li is me re tek, mar ke ting, jogi is me re tek, hu mán is me re tek; szak mai is me re tek (40 kre dit): in for ma ti ka, gép szer - ke ze tek, gép tan, mé rés- és irá nyí tás tech ni ka, lo gisz ti ka, hõ transz port és ter mo di na mi ka, fa ana tó mia, fa ipa ri alap - szer ke ze tek, fû rész ipa ri tech no ló gia, fa ipa ri le mez- és lap - gyár tás, fa ipa ri gé pek, bú tor-, aj tó-, ab lak gyár tás, fa anyag - vé de lem. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 4. KÖNNYÛIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: könnyû ipa ri mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les könnyû ipa ri mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Light In - dust ry En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a könnyû ipa ri mér nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a ve gyész mér nö ki, a fa ipa ri mér nö ki, az anyag - mér nö ki, a gé pész mér nö ki, a mû sza ki me ne dzser, az ipa ri ter mék és for ma ter ve zõi A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se, akik a könnyû - ipar szak te rü le te i hez kap cso ló dó ma gas szin tû ter mé szet - tu do má nyos és spe ci fi kus mû sza ki is me re tek bir to ká ban ké pe sek az el mé let ben és a gya kor lat ban je lent ke zõ mû - sza ki és szer ve zé si, komp lex ter ve zé si, üze mel te té si, fenn - tar tá si fel ada tok el lá tá sá ra, a mû sza ki, in for ma ti kai, esz té - ti kai is me re tek, va la mint az eh hez kap cso ló dó kész sé gek

155 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 155 ré vén al kal ma sak a ter ve zé si, a tech no ló gi ai és a szol gál ta - tá sok te rü le tén je lent ke zõ fel ada tok ön ál ló irá nyí tá sá ra, fel ügye le té re, spe ci á lis ter ve zé si, fej lesz té si és ku ta tá si fel ada tok el vég zé sé re. A meg szer zett tu dás alap ját ké pe zi PhD kép zés ke re té ben fo lyó ok ta tás si ke res foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, az is me re tek meg fe le lõ szin tû ter ve zõi és la bo ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, a könnyû ipar te rü le tén az anyag-, tech no ló gi ai- és gyárt mány is me re tek rend sze re zett meg ér té se és elsajátí - tása, ve ze tõi is me re tek, va la mint a cso port ban vég zett mun ka si ke res sé gét tá mo ga tó tu dás, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu - ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé - de lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ég és biz - ton ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la - mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó elem zõ és prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek meg ér té sé re, a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá - sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho zás ra, kö vet kez te té sek le vo ná sá ra, az ál la pot fel mé rés és koc ká zat elem zés el vég zé sé re, ezek alap ján ér té ke lés és ja vas lat ki dol go zá sá ra, komp lex könnyû ipa ri fel ada tok meg ol dá sá ra, a szak irá nyon jel lem - zõ ter mé kek fel sõ szin tû ter ve zé sé re, a fo lya ma tok szer ve - zé sé re és irá nyí tá sá ra, a mû sza ki gaz da sá gi hu mán erõ for rá sok ke ze lé sé - nek komp lex szem lé le té re, szak ma i lag ma gas szin ten ön ál ló an meg ter vez ni és vég re haj ta ni fel ada to kat; ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, adap ti vi tás, prob lé mafel is me rõ és -meg ol dó kész ség, kom mu ni ká ci ós és konf lik tus meg ol dá si kész ség, in tu í ció, ki tar tás, igé nyes ség és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel is me ré si és fel dol go zá si ké pes ség, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, me cha ni ka, fi zi ka, al kal ma zott ké mia, va - la mint szak ma spe ci fi kus alap tár gyak; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit ve ze té si és me nedzs ment is me re tek, vál lal ko zá si is me - re tek, pénz ügyi is me re tek, jogi is me re tek, mi nõ ség biz to sí - tás, kör nye zet vé de lem, kom mu ni ká ció el mé let A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit in for ma ti ka és al kal ma zott szá mí tás tech ni ka, tech no ló - gia is me re tek, ter mék ter ve zés, mé rés tech ni ka, lo gisz ti ka, anyag szer ke zet tan, mi nõ ség irá nyí tás, kí sér le tek alap ján tör té nõ op ti mum ke re sés A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: szak mai anyag szer ke zet tan, szak ipa ri tech no ló gi ák, fo - lya ma tok és ter mé kek mé rés tech ni ká ja, fo lya mat ter ve zés, szá mí tó gép pel tá mo ga tott gyárt mány ter ve zés, esz té ti kai és mar ke ting is me re tek, mi nõ ség irá nyí tás és szak mai lo - gisz ti ka stb.; dip lo ma mun ka: 30 kre dit. 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú, il let ve az zal egyen ér té kû nyelv vizs ga le té te le szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak - iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben:

156 156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka, mér nö ki fi zi ka, ké mia, me cha ni ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, mar ke ting, in no vá ció me nedzs ment, EU is me re - tek; anyag- és ter mék is me re tek (25 kre dit): ter mék ter ve - zé si is me re tek, anyag tu do mány, for ma ter ve zés, áru is me - ret, ter mék vizs gá la tok; tech no ló gi ai és lo gisz ti kai is me re tek (25 kre dit): mû - sza ki áb rá zo lás, gép szer ke ze tek, ipa ri tech no ló gia és lo - gisz ti ka, in for ma ti ka és al kal ma zott szá mí tás tech ni ka, fo - lya ma tok mé rés tech ni ká ja, mi nõ ség irá nyí tás, fo gyasz tó - vé de lem. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: kör nye zet mér - nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les kör nye zet mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: En vi ron - men tal En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a kör nye zet mér nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a ve gyész mér nö ki, a bio mér nö ki, a mû sza ki föld tu do má nyi mér nö ki A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, illetve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 25 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan kor sze rû ter mé szet tu do má nyos, öko ló gi ai, mû sza ki, köz gaz da sá gi és irá nyí tá si is me re tek - kel ren del ke zõ kör nye zet mér nö kök kép zé se, akik ké pe sek a meg lé võ, ill. po ten ci á lis kör nye ze ti ve szé lyek azo no sí tá - sá ra, fel mé ré sé re, a kör nye ze ti ká rok meg elõ zé sé re, ill. csök ken té sé re, to váb bá kár el há rí tá si pro jek tek irá nyí tá sá - ra. Meg fe le lõ tech no ló gi ai meg ol dá so kat dol goz nak ki és al kal maz nak a kör nye ze ti szennye zé sek meg elõ zé sé re. A vég zett ok le ve les kör nye zet mér nö kök PhD kép zé sen foly - tat hat ják ta nul má nya i kat. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a kör nye zet vé del mi szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, azok nak meg fe le lõ szin tû el mé le ti és gya kor la ti al kal ma zá sa, a kép zés szak te rü le tén az alap ve tõ ku ta tá si irá nyok, va la mint az alap ve tõ gya kor la ti mód sze rek és meg ol dá sok mély re ha tó is me re te, ön ál ló ku ta tás-fej lesz té si kész ség, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, kör nye zet vé del mi vizs gá la tok (kör nye ze ti ana li ti ka, mo ni to ro zás) vég zé se, elem zõ, ér té ke lõ kész ség a kör nye zet tel kap cso la tos mû sza ki, gaz da sá gi és tár sa dal mi ha tá sok, kap cso la tok vo - nat ko zá sá ban, or szá gos és re gi o ná lis je len tõ sé gû kon cep ci ók és prog ra mok kör nye zet re gya ko rolt ha tá sa i nak vizs gá la ta és ér té ke lé se, a szak te rü let hez kap cso ló dó ak tu á lis tu do má nyos mun kák is me re te, kri ti kus ér té ke lé se, a meg szer zett is me - re tek kre a tív al kal ma zá sa, kör nye ze ti ele mek és rend sze rek mennyi sé gi és mi - nõ sé gi jel lem zõ i nek vizs gá la tá ra mé ré si ter vek össze ál lí - tá sa, azok ki vi te le zé se és az ada tok ér té ke lé se,

157 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 157 a fenn tart ha tó fej lõ dést biz to sí tó tech ni kák, tech no ló - gi ák fel hasz ná lá sá nak is me re te, op ti má lis meg vá lasz tá sa, irá nyí tá sa, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ég és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: víz el lá tá si, víz ke ze lé si és szenny víz tisz tí tá si tech no - ló gi ák ter ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, le ve gõ tisz ta ság-vé del mi tech no ló gi ák ter ve zé sé re és mû köd te té sé re, kom mu ná lis és ve szé lyes hul la dé kok ke ze lé si tech - no ló gi á i nak ter ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, kom mu ni ká ci ós és ko ope rá ci ós kész sé gük bir to ká - ban az ál la mi (ha tó sá gi), ön kor mány za ti és tár sa dal mi, va - la mint ci vil szer ve ze tek kör nye zet vé del mi mun ká já nak és ak ci ó i nak össze han go lá sá ban, irá nyí tá sá ban való rész vé - tel re, ak tív rész vé tel re a kör nye zet vé del mét ko or di ná ló köz pon ti és he lyi igaz ga tá si szer vek te vé keny sé gé ben, köz igaz ga tá si, ön kor mány za ti kör nye zet vé del mi ha - tó sá gi, el len õr zé si, szak ér tõi mun ka kö rök el lá tá sá ra, ön kor mány za ti kör nye zet vé del mi te vé keny ség szer - ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, rész vé tel re a kör nye zet vé del mi szak ér tõi, ta nács adói, dön tés-elõ ké szí té si mun ká ban, te le pü lé si kör nye zet vé del mi kon cep ció ké szí té sé re, ve ze tõi is me re tek al kal ma zá sá ra; kör nye zet vé del mi el já rá sok (mû ve le tek, be ren de zé - sek, ké szü lé kek) ter ve zé sé re, ki vá lasz tá sá ra, tesz te lé sé re, az üzem vi tel el len õr zé sé re, szak ta nács adás ra, ta laj vé del mi tech no ló gi ák ter ve zé sé re és irá nyí tá - sá ra, kör nye zet köz pon tú irá nyí tá si rend sze rek ki épí té sé re, kör nye ze ti ha tás ta nul má nyok, fe lül vizs gá la tok irá - nyí tá sá ra, el ké szí té sé re, a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz - no sí tá sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, a le he tõ sé gek sze rin ti helyt ál ló bí rá la tok vagy vé le - mé nyek meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho za tal ra, kö vet kez te - té sek le vo ná sá ra, a prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá ra, ere de ti öt - le tek fel ve té sé re, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az is me re tek el mé lyí té - sé re, bõ ví té sé re, is me re te ik alap ján a ha zai és nem zet kö zi mû sza ki és ter mé szet tu do má nyos szak mai mun ká ba, köz éle ti te vé - keny ség be be kap cso lód ni, ab ban al ko tó mó don köz re mû - köd ni, ta nul má nya i kat PhD szin ten foly tat ni. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ciófel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, po zi tív hoz zá ál lás a szak mai to vább kép zés hez, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, fi zi ka, ké mia, bi o ló gia, öko ló gia és ter mé - szet vé de lem, föld tu do má nyi is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit gaz da ság tan, me nedzs ment, ál lam igaz ga tá si és jogi is - me re tek, kom mu ni ká ció A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit mé rés tech ni ka és mo ni to ro zás, mér nö ki is me re tek, öko - to xi ko ló gia, kör nye zet mér nö ki tech no ló gi ák, kör nye zet - gaz dál ko dás, kör nye zet ál la pot-ér té ke lés, kör nye zet me - nedzs ment rend sze rek, biz ton ság tech ni ka és koc ká zat - elem zés A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kör nye zet vé del mi tech no ló gi ák, tisz tább tech no ló gi ák, hul la dék gaz dál ko dás, víz gaz dál ko dás, szenny víz ke ze lé si tech no ló gi ák, ta laj vé del mi is me re tek, kör nye ze ti au di tá - lás, kör nye zet in for ma ti ka, kör nye zet vé de lem mi nõ ség biz - to sí tá sa, ter ve zé si fel adat spe ci á lis is me ret kö rei; dip lo ma mun ka: 25 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van.

158 158 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 60 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma ti - ka, fi zi ka, ké mia, bi o ló gia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, jogi is me re tek, me nedzs ment, kom mu ni ká ció; szak mai is me re tek (30 kre dit): mér nö ki is me re tek (gé - pé sze ti is me re tek, szá mí tás tech ni ka), biz ton ság tech ni ka, kör nye zet vé del mi mû sza ki mû ve le tek, in for ma ti ka. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 30 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 6. VEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: ve gyész mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les ve gyész mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Che mi - cal En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: a ve gyész mér nö ki alap kép zé si szak, a bio mér nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: az anyag mér nö ki, a fa ipa ri mér nö ki, a gé pész - mér nö ki, a ké mia, a könnyû ipa ri mér nö ki, a kör nye zet mér - nö ki A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, illetve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A szak te rü let, a gaz da ság és a mun ka erõ pi ac igé nye i nek meg fele lõen olyan ve gyész mér nö kök kép zé se, akik a meg szer zett ma gas szin tû ter mé szet tu do má nyos, mû sza ki és in for ma ti kai, va la mint gaz da sá gi, hu mán és nyel vi is - me re te ik, to váb bá az ezek hez kap cso ló dó kész sé ge ik ré - vén vegy ipa ri és ro kon ipa ri te rü le te ken ter ve zõi, ku ta tá - si-fej lesz té si és ma gas szin tû szak mai me ne dzse ri fel ada - tok el lá tá sá ra al kal ma sak. A kép zés ben részt ve võk ké pes - sé vál hat nak arra, hogy ta nul má nya i kat a szak nak meg fe - le lõ dok to ri (PhD) kép zés ben foly tas sák. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, meg fe le lõ szin tû ma nu a li tás, mé ré si kész ség ezek la bo - ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, a ve gyész mér nö ki is me re tek rend sze re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu - ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek meg ér té sé re, meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá - sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra,

159 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 159 a le he tõ sé gek sze rint helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho zás ra, kö vet kez te té sek le vo - ná sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá - ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, szak ma i lag ma gas szin ten ön ál ló an meg ter vez ni és vég re haj ta ni fel ada to kat, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re a sa ját tu dás ma ga sabb szint re eme lé sé re, a mû sza ki gaz da sá gi hu mán erõ for rá sok ke ze lé sé - nek komp lex szem lé le té re, ké mi ai tech no ló gi ai rend sze rek biz ton sá gos, kör nye - zet tu da tos mû köd te té sé re, fej lesz té sé re, a szak te rü let tel kap cso la tos szol gál ta tá sok, ke res ke del mi fel ada tok el lá tá - sá ra, ezek ki dol go zá sá ra, ké mi ai és ve gyész mér nö ki la bo ra tó ri u mi, fél üze mi és kí sér le ti üze mi fel ada tok el vég zé sé re, új kí sér le ti me to di - kák el sa já tí tá sá ra és fej lesz té sé re, kü lö nö sen a vá lasz tott spe ci a li zá ci ó nak meg fe le lõ te rü le ten; ön ál ló fel ada tok el lá tá sá ra a ké mi ai tech no ló gi ai rend sze rek fej lesz té sé ben, ter ve zé sé ben, új el já rá sok, ter - mé kek ki fej lesz té sé ben, ké mi ai és ro kon tu do má nyok ku - ta tá sá ban, leg alább egy ide gen nyel ven a mû sza ki do ku men tá - ció, szak iro da lom meg ér té sé re, szak mai kom mu ni ká ci ó ra. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, dön tés ho za ta li ké pes ség, sze mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, fi zi ka, ké mia, bi o ló gia, bio ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, tech no ló gia me nedzs ment, kom mu ni - ká ció; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit ana li ti ka, fi zi kai ké mia és al kal ma zá sai, anyag tu do - mány, vegy ipa ri mû ve let tan, fo lya mat irá nyí tás, vegy ipa ri tech no ló gi ák, ter ve zés; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: ana li ti kai és anyag szer ke zet vizs gá la ti, anyag tu do má - nyi, ás vány olaj és pet rol ké mi ai tech no ló gi ai, fi nom ké mi ai mû ve le ti, fo lya mat mér nö ki, gyógy szer ipa ri, mû anyag- és szál tech no ló gi ai, ra dio ké mi ai tech no ló gi ai, szer ves kémiai tech no ló gi ai, vegy ipa ri és fo lya mat mér nö ki stb. spe ci a li zá ci ók tan tár gyai; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (30 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, bio ké mia eb bõl ké mia leg alább 10 kre dit; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): mik ro- és mak ro öko nó mia, me nedzs ment és vál lal ko zás gaz da ság - tan, üz le ti jog; szak mai is me re tek (30 kre dit): fi zi kai ké mia al kal ma - zá sai, anyag tu do mány, mé rés és irá nyí tás tech ni ka, vegy - ipa ri gép tan és mû ve let tan, tech no ló gia. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 7. MÛANYAG- ÉS SZÁLTECHNOLÓGIAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: mû anyag- és szál tech no ló gi ai mér nö ki

160 160 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 2. A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ vég zett sé gi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les mû anyag- és szál tech no ló - gi ai mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: En gi ne er in Poly mer and Tex ti le Tech no logy 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: a ve gyész mér nö ki alap kép zé si szak, a bio mér nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: az anyag mér nö ki, a fa ipa ri mér nö ki, a gé pész - mér nö ki, a ké mia, a könnyû ipa ri mér nö ki, a kör nye zet mér - nö ki A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A szak te rü le tek, a gaz da ság és a mun ka erõ pi ac igé nye i - nek meg fele lõen olyan mér nö kök kép zé se, akik a meg - szer zett ma gas szin tû ter mé szet tu do má nyos, mû sza ki és in for ma ti kai, va la mint gaz da sá gi, hu mán és nyel vi is me re - te ik, to váb bá az ezek hez kap cso ló dó kész sé ge ik ré vén a mû anya go kat és szá las anya go kat elõ ál lí tó, fel dol go zó és al kal ma zó szak te rü le te ken ter ve zõi, ku ta tá si-fej lesz té si és ma gas szin tû szak mai me ne dzse ri fel ada tok el lá tá sá ra al - kal ma sak. A kép zés ben részt ve võk ké pes sé vál hat nak a szak nak meg fe le lõ dok to ri (PhD) kép zés ben való rész vé - tel re. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, meg fe le lõ szin tû ma nu a li tás, mé ré si kész ség ezek la bo - ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, a mû anya gok és a szá lak te rü le tén az is me re tek rend - sze re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu - ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek meg ér té sé re, a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá - sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, a le he tõ sé gek sze rint helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho zás ra, kö vet kez te té sek le vo - ná sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá - ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, szak ma i lag ma gas szin ten ön ál ló an meg ter vez ni és vég re haj ta ni fel ada to kat; ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret bõ ví té sé re, el mé lyí té sé re; a mû sza ki gaz da sá gi hu mán erõ for rá sok ke ze lé sé - nek komp lex szem lé le té re, mû anyag- és szál tech no ló gi ai rend sze rek biz ton sá - gos, kör nye zet tu da tos mû köd te té sé re, fej lesz té sé re, a szak te rü let tel kap cso la tos szol gál ta tá sok, ke res ke del mi fel ada tok el lá tá sá ra, ezek ki dol go zá sá ra, mû anyag- és szál tech no ló gi ai la bo ra tó ri u mi, fél üze - mi és kí sér le ti üze mi fel ada tok el vég zé sé re, új kí sér le ti me to di kák el sa já tí tá sá ra és fej lesz té sé re, ön ál ló fel ada tok el lá tá sá ra a mû anyag- és szál tech no - ló gi ai rend sze rek fej lesz té sé ben, ter ve zé sé ben, új el já rá - sok, ter mé kek ki fej lesz té sé ben, a tu do mány te rü let és ro - kon tu do má nyok ku ta tá sá ban, leg alább egy ide gen nyel ven a mû sza ki do ku men tá - ció, szak iro da lom meg ér té sé re, szak mai kom mu ni ká ci ó ra.

161 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 161 c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, fi zi ka, ké mia, bi o ló gia, bio ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, tech no ló gia me nedzs ment, kom mu ni - ká ció; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit anyag is me ret, po li mer fi zi ka, po li mer ké mia, po li me rek fel dol go zá si tech no ló gi ái; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: mû anya gok és mû anyag ter mé kek jel lem zé se, mû anya - gok al kal ma zá sa, mû anyag ipa ri kör nye zet vé de lem, mû - anyagfeldolgozás és -al kal ma zás fi zi kai alap jai, mû a nyag - fel dol go zó gé pek és tech no ló gi ák, mû a nyag fel dol go zó szer szá mok, tex til tech no ló gi ai alap fo lya ma tok, új szál al - kal ma zá sok és tech no ló gi ák stb. kö zül vá laszt ha tó; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek nek a fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro - zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me - ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (30 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, bio ké mia eb bõl ké mia leg alább 10 kre dit; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): mik ro- és mak ro öko nó mia, me nedzs ment és vál lal ko zás-gaz da ság - tan, üz le ti jog; szak mai is me re tek (30 kre dit): fi zi kai ké mia al kal ma - zá sai, anyag tu do mány, mé rés és irá nyí tás tech ni ka, vegy - ipa ri gép tan és mû ve let tan, tech no ló gia. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 8. BÁNYA ÉS GEOTECHNIKA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: bá nya és geo - tech ni ka mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les bá nya és geo tech ni ka mér - nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mi ning and Ge o tech ni cal En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: a mû sza ki föld tu do má nyi mér nö ki alap kép zé si szak, a bá nya és geo tech ni kai fõ is ko lai szin tû szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: az anyag mér nö ki, az épí tõ mér nö ki, a gé pész - mér nö ki, a kör nye zet mér nö ki alap kép zé si szak A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai

162 162 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan kor sze rû ter mé szet tu do má nyos, mû sza ki, köz gaz da sá gi és me nedzs ment is me re tek kel ren - del ke zõ mér nö kök kép zé se, akik alap kép zé si sza kon szer - zett is me re te ik re épít ve ké pe sek a kül szí ni és mély mû ve lé - sû bá nyá sza ti te vé keny ség, spe ci á lis fel szín kö ze li föld - mun kák, va la mint bá nyá sza ti jel le gû föld alat ti tér sé gek lé - te sí té se és alag út épí tés so rán je lent ke zõ föld ta ni, geo tech - ni kai, mû sza ki, tech ni kai, gaz da sá gi fel ada tok meg ol dá sá - ra, to váb bá a ter mé sze ti ve szé lyek és kör nye ze ti prob lé - mák fel is me ré sé re, ke ze lé sé re, a ve szé lyek el há rí tá sá ra. Szak mai is me re te ik bir to ká ban al kal ma sak ter me lés irá - nyí tói, ter ve zõi, szak ér tõi, ha tó sá gi fel ada tok el lá tá sá ra, is - me re te ik alap ján szû kebb szak te rü le tü kön ku ta tó-fej lesz tõ mun ká ra nem zet kö zi együtt mû kö dés re, kül föl di mun ka - vál la lás ra. Ta nul má nya ik alap ján al kal mas sá vál nak kre a - tív al ko tó és ku ta tó mun ká ra, PhD kép zés ben való rész vé - tel re. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: ter ve zõ, elem zõ, ku ta tó, fej lesz tõ és ter me lõ te vé - keny ség hez szük sé ges kor sze rû el mé le ti alap is me re tek, a bá nyá sza ti szak te rü let alap ve tõ ku ta tá si irá nya i nak, a leg fon to sabb fej lesz té si fel ada tok nak, az al kal ma zott tech no ló gi ák nak és tech ni kai esz kö zök nek, a ter me lé si fo - lya ma tok el len õr zé sé nek és sza bá lyo zá sá nak is me re tei, a te vé keny sé get fe nye ge tõ ter mé sze ti ve szé lyek és az el le nük való vé de ke zés mód sze rei, a te rü let hez kap cso ló - dó mé ré si, el len õr zé si, in for ma ti kai esz kö zök és mód sze - rek, a te vé keny ség hez kap cso ló dó biz ton ság tech ni kai, egész ség vé del mi, kör nye zet vé del mi is me re tek, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de lem, a ter mék fe le lõs - ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap - ve tõ is me re tei, kor sze rû gaz da sá gi, ve ze té si, jogi is me re tek, al kal ma zói szin tû szá mí tás tech ni kai is me re tek, kü lö - nös te kin tet tel a szak te rü let spe ci á lis igé nye i re, ku ta tás hoz, tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges prob - lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, rend szer- és fo lya mat - szem lé le tû prob lé ma ke ze lés. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: is me re te ik alap ján szak te rü le tü kön a ha zai és nem zet - kö zi mû sza ki és tu do má nyos köz éle ti te vé keny ség be be - kap cso lód ni, ab ban al ko tó mó don köz re mû köd ni, a mû sza ki, tech ni kai fej lõ dé si tren dek, az in no vá ci ós le he tõ sé gek, a kör nye zet vé del mi, mi nõ ség biz to sí tá si, biz - ton ság tech ni kai, gaz da sá gos sá gi kö ve tel mé nyek fel is me - ré sé re, és azok rend szer el mé le ti ala pú szin te ti zá lá sá ra, mun ká juk ban ha té kony al kal ma zá sá ra, a ter me lé si és mû sza ki szol gál ta tá si fo lya ma tok ter - ve zé sé re, szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, ku ta tá si, fej lesz té si, ter ve zé si és szak ér tõi fel ada tok ön ál ló meg ol dá sá ra, komp lex pro jek tek irá nyí tá sá ra, fe le lõs mû sza ki ve ze tõi, mû sza ki el len õri, szak ha tó - sá gi te vé keny ség el lá tá sá ra, bá nya te le pí té si és épí té si fel ada tok op ti má lis meg ol - dá sá ra, fel tá ró rend sze rek ter ve zé sé re, ki vi te le zé sé nek irá - nyí tá sá ra, mû ve lé si és fej té si rend sze rek ter ve zé sé re, vég - re haj tá sá nak, üze mel te té sé nek irá nyí tá sá ra, a ter mé sze ti ve szé lyek ana li zá lá sá ra, fel is me ré sé re, az el le nük való vé de ke zés op ti má lis mód sze re i nek meg ha - tá ro zá sá ra, bá nyá sza ti biz ton ság tech ni kai rend sze rek ter - ve zé sé re, mû köd te té sé nek irá nyí tá sá ra, a bá nyá sza ti te vé keny ség kör nye ze ti ha tá sa i nak csök ken té sé re, a re kul ti vá ci ós te vé keny ség ter ve zé sé re, irá nyí tás ra, az elõ írt kü lön le ges kö ve tel mé nyek tel je sí té se ese tén ipa ri rob ban tás tech ni kai, hi tes bá nya mé rõi, igaz ság ügyi szak ér tõi te vé keny ség foly ta tá sá ra, jog sza bá lyok ban rög - zí tett szak mai gya kor lat után ter ve zõi és szak ér tõi jo go - sult ság meg szer zé sé re bá nyá sza ti és geo tech ni kai te rü le - ten. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás,

163 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 163 kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, me cha ni ka, mû sza ki fi zi ka, in for ma ti ka, ge o ló gia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit jogi is me re tek, gaz dál ko dá si és vál lal ko zá si is me re tek, me nedzs ment is me re tek, szak te rü le ti gaz da sá gi is me re tek, EU-s is me re tek; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit föld tan, te lep tan, lo gisz ti ka, au to ma ti zá lás, geo tech ni - ka, geo fi zi ka, jö vesz tés tech ni ka, rob ban tás-tech ni ka, ge o - dé zia, tér in for ma ti ka, ás vány-elõ ké szí tés; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kõ zet me cha ni ka, alag út épí tés, ak na mé lyí tés, fel tá rás, fej tés, ter me lõ és szál lí tó gé pek, szi vattyúk, szel lõz te tõk, víz vé de lem, szel lõz te tés, biz ton ság tech ni ka, ta laj mech ni - ka, mély épí tés, föld mû vek ter ve zé se, kül fej té sek nyi tá sa, kül fej té si ter me lé si mód sze rek, kül fej té sek gépi be ren de - zé sei, víz vé de lem, biz ton ság tech ni ka; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (25 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, föld tu do má nyi alap is me re tek, in for ma - ti ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, me nedzs ment, jogi is me re tek, vál la lat-gaz da ság - tan, hu mán is me re tek; szak mai is me re tek (45 kre dit): föld tu do má nyi is me - re tek, mû sza ki is me re tek, anyag is me ret, kör nye zet vé de - lem, biz ton ság tech ni ka, bá nyá sza ti és geo tech ni kai el já rá - sok és tech no ló gi ák, föld mun ka gé pek, szál lí tó be ren de zé - sek. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 9. OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: olaj- és gáz mér - nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les olaj- és gáz mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Petro - leum and Na tu ral Gas En gi ne er 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a mû sza ki föld tu do má nyi alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre - di tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap - kép zé si sza kok: a kör nye zet mér nö ki, a gé pész mér nö ki, a ve gyész mér nö ki, az ener ge ti kai mér nö ki, a vil la mos mér - nö ki A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit

164 164 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se, akik ren del - kez nek a kõ olaj-, föld gáz- és geo ter má lis ener gia hor do zó kész le tek fel tá rá sá hoz, ki ter me lé sé hez, elõ ké szí té sé hez, szál lí tá sá hoz, tá ro lá sá hoz, szol gál ta tá sá hoz és fel hasz ná - lá sá hoz szük sé ges tech no ló gi ai is me re tek kel, to váb bá inf - ra struk tu rá lis rend sze rek ter ve zé sé hez, lé te sí té sé hez és üze mel te té sé hez szük sé ges fel ké szült ség gel, a mér nö ki te - vé keny ség vég zé sé hez el en ged he tet len is me re tek kel és kész sé gek kel, to váb bá el mé le ti tu dá suk bir to ká ban al kal - ma sak a szak te rü let ku ta tás-fej lesz té si fel ada ta i nak vég zé - sé re és irá nyí tá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: ma gas szin tû el mé le ti is me re tek, ame lyek le he tõ vé te szik a szak te rü let mû ve lé sét ha zai és nem zet kö zi szin ten, szé les körû mód szer ta ni is me re tek, ame lyek le he tõ vé te szik a szak te rü le ti fel ada tok ma gas tech ni kai szin ten tör - té nõ gaz da sá gos meg ol dá sát, a szak te rü le tet érin tõ EU irány el vek is me re te, a szén hid ro gén-el lá tás sal össze füg gõ is me re tek rend - sze re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes ter ve zés - ben és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek meg ér té sé re, a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá - sá ra, a prob lé ma meg ol dó mód sze rek fel hasz ná lá sá ra, szak ma i lag ma gas szin ten meg ter vez ni és vég re haj ta - ni az ak tu á lis fel ada to kat, a tech no ló gi ai rend sze rek ben le ját szó dó spe ci á lis áram lá si fo lya ma tok meg ér té sé re és szá mí tá sá ra, a több kom po nen sû szén hid ro gén rend sze rek fá zis vi - sel ke dé sé nek meg ér té sé re, szá mí tá sá ra, a tech no ló gi ai rend sze rek és a kör nye zet köl csön ha - tá sá nak elem zé sé re, a koc ká za tok becs lé sé re, ha vá ria hely ze tek ke ze lé sé re, komp lex ter ve zé si mun kák irá nyí tá sá ra és pro jekt me ne dzse ri fel ada tok el lá tá sá ra, szén hid ro gén- és víz ter me lõ ku tak fú rá sá ra, biz ton sá - gos ki kép zé sé re, kút ja ví tá si mû ve le tek ter ve zé sé re és irá - nyí tá sá ra, kõ olaj- és föld gáz ter me lõ lé te sít mé nyek ter ve zé sé re és üze mel te té sé re, szén hid ro gén te le pek mû ve lé si tech no ló gi á já nak ter - ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, komp lex föld gáz szál lí tó, föld gáz el osz tó rend sze rek ter ve zé sé re és üze mel te té sé re, gáz tá ro lá si és csúcs ki egyen lí té si fel ada tok meg ol dá - sá ra, föld gáz szol gál ta tá si te vé keny ség irá nyí tá sá ra, föld gáz fel hasz ná lás sal kap cso la tos ter ve zé si és ta - nács adá si te vé keny ség re, föld gáz ke res ke del mi te vé keny ség vég zé sé re, ener gia gaz dál ko dás sal kap cso la tos mér nö ki te vé - keny sé gek re jog sza bá lyok ban, il let ve a mér nö ki ka ma rai sza bá - lyok ál tal rög zí tett szak mai gya kor lat után ter ve zõi, ve ze tõ ter ve zõi, il let ve szak ér tõi jo go sult ság meg szer zé sé re a vég zett ség nek meg fe le lõ mér nö ki szak te rü le ten. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, igé nyes ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség; el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, igény a szak mai is me re tek fo lya ma tos meg újí tá sá ra, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, al kal ma zott ké mia, mû sza ki in for ma ti ka, mû sza ki fi zi ka, al kal ma zott föld tan;

165 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 165 gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit gaz dál ko dá si és vál lal ko zá si is me re tek, pénz ügyi is me - re tek, me nedzs ment is me re tek, jogi is me re tek, EU-s is me - re tek, kom mu ni ká ció; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit fú rá si mód sze rek, re zer vo á rok és te lep fo lya dé kok, kõ - olaj és föld gáz ter me lõ rend sze rek, szén hid ro gén-szál lí tó rend sze rek, föld gáz el osz tó rend sze rek, föld gáz fel hasz ná - ló rend sze rek, geo ter mi kus és meg úju ló ener gi ák; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: fú rá si tech no ló gi ák, kút ki kép zé sek, re zer vo ár me cha ni - kai és mû ve lés tech no ló gi ai is me re tek, kõ olaj és föld gáz - ter me lé si tech no ló gi ák, kõ olaj- és föld gáz szál lí tás, mély - fú rá si geo fi zi ka, föld gáz szál lí tás és -tá ro lás tech no ló gi á ja, föld gáz el osz tás és -szol gál ta tás, föld gáz fel hasz ná lás, gáz - elõ ké szí té si tech no ló gi ák; dip lo ma mun ka: 30 kre dit pont. 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel - mé nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (25 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, in for ma ti ka, áb rá zo ló ge o met ria, me - cha ni ka, föld tu do má nyi is me re tek; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, me nedzs ment, jogi is me re tek, vál la lat-gaz da ság - tan, hu mán is me re tek; szak mai is me re tek (45 kre dit): ener gia gaz dál ko dás, anyag is me ret, föld tan, geo fi zi ka, kör nye zet vé de lem, geodézia és tér in for ma ti ka, mû sza ki áb rá zo lás, fo lya dé - kok me cha ni ká ja, ter mo di na mi ka, mély fú rás, re zer vo ár - me cha ni ka, szén hid ro gén-ter me lõ rend sze rek, szén hid ro - gén-szál lí tó rend sze rek, föld gáz el osz tás és szol gál ta tás, föld gáz fel hasz ná lás. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 10. HIDROGEOLÓGUS MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: hid ro ge o ló gus mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les hid ro ge o ló gus mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Hyd ro - ge o lo gist En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: a mû sza ki föld tu do má nyi alap kép zé si szak, a kör - nye zet mér nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a föld rajz, a kör nye zet tan, a föld tu do má nyi, az épí tõ mér nö ki, a gé pész mér nö ki, a ve gyész mér nö ki A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit

166 166 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ma ga san kva li fi kált mér nö kök kép zé se, akik ké pe sek a fel szí ni és fel szín alat ti vi zek föld - ta ni és kör nye zet vé del mi kér dé se i nek, va la mint a víz vé - del mi, víz mi nõ ség-vé del mi, víz bá zis-vé del mi, víz-kár el - há rí tá si fel ada tok nak, más részt a kü lön bö zõ fel ada tok hoz kap cso ló dó mér nö ki lé te sít mé nyek (épü le tek, mély épí té si mû tár gyak, víz tá ro zók, föld mû vek, utak, víz tá ro zók, kül - fej té sek, mély mû ve lé sû bá nyák stb.) épí té sé nél fel me rü lõ prob lé mák nak a meg ol dá sá ra, tu do mány te rü le tü kön ku ta - tá si-fej lesz té si fel ada tok el lá tá sá ra, ko or di ná lá sá ra, ta nul - má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek és azok nak meg fe le lõ szin tû al kal ma zá sa, a hid ro ge o ló gia, víz kész let gaz dál ko dás, víz mi nõ ség - vé de lem, víz bá nyá szat te rü le tén az is me re tek rend sze re - zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes ter ve zés - ben és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek meg ér té sé re, a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá - sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, szak ma i lag ma gas szin ten ön ál ló an meg ter vez ni és vég re haj ta ni az ak tu á lis fel ada to kat, víz be szer zé si el já rá sok és a kor sze rû kút ki kép zé si tech no ló gi ák ha té kony al kal ma zá sá ra, a víz el lá tás sal és víz ke ze lés sel kap cso la tos ter ve zé si, mé re te zé si is me re tek és tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra, kom plex víz kész let-hasz ná la ti, víz vé del mi és víz bá - zis-vé del mi fel ada tok meg ol dá sá ra, geo tech ni kai prob lé mák fel tá rá sá ra és azok meg ol dá - sá ra, a bá nyá sza ti és a mun ka tér víz te le ní té si prob lé mák ma gas szin tû meg ol dá sá ra, fel szín alat ti víz áram rend sze rek hid ro di na mi kai és transz port mo del le zé sé re, a vo nat ko zó ha zai és eu ró pai szak mai, kör nye zet vé - del mi és ter mé szet vé del mi jogi sza bá lyo zás ha té kony al - kal ma zá sá ra, az EU víz ke ret irány elv nek meg fe le lõ öko ló gi ai szem lé let ér vé nye sí té sé re, ku ta tá si fej lesz té si és szak ér tõi fel ada tok ban való rész vé tel re, azok irá nyí tá sá ra, komp lex ter ve zé si mun kák irá nyí tá sá ra és pro jekt me ne dzse ri fel ada tok el lá tá sá ra, il let ve azok ban való rész - vé tel re. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, igé nyes ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés irán ti igény, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, nu me ri kus mód sze rek, al kal ma zott föld tan és geo fi zi ka, me cha ni ka, mû sza ki fi zi ka, ké mia, mû sza ki in for ma ti ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit jogi is me re tek, EU-s is me re tek, gaz dál ko dá si és vál lal - ko zá si is me re tek, pénz ügyi is me re tek, me nedzs ment is me - re tek A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit hid ro ge o ló gia, kút hid ra u li ka, víz ku ta tás, hid ro grá fia, ál ta lá nos és mû sza ki hid ro ló gia, víz mi nõ ség-vé de lem, víz kész let-gaz dál ko dás A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: al kal ma zott víz föld ta ni is me re tek (geo ter mi ka, víz ké - mia, víz bi o ló gia, víz föld ta ni adat fel dol go zás, hid ro di na - mi kai és transz port mo del le zés), víz el lá tás tan tárgy cso port (víz mû vek, víz el lá tás, víz tisz tí tás, szenny víz tisz tí tás), kör nye zet vé de le mi is me re tek (kör nye ze ti koc ká zat elem -

167 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 167 zés, kár men te sí tés, kör nye zet vé del mi geo tech ni ka, hul la - dék el he lye zés), víz bá nyá szat, geo tech ni kai és mély épí té si is me re tek; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre - dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök - ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (25 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, me cha ni ka, bi o ló gia, öko ló gia, áb rá zo - ló ge o met ria, in for ma ti ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, pénz ügyi is me re tek, jogi is me re tek, szo ci o ló gia, fi lo zó fia, EU is me re tek, tár sa da lom tu do má nyi is me re tek, szak nyelv; mû sza ki és szak mai is me re tek (45 kre dit): szá mí tás - tech ni ka, prog ra mo zás, áram lás tan, anyag is me ret, gép tan, gép ele mek, épí tõ anya gok, mû sza ki áb rá zo lás, hõ tan, elekt ro tech ni ka, ás vány- és kõ zet tan, ge o ló gia, geo ké mia, geo fi zi ka, ge o dé zia-tér in for ma ti ka, tér ké pé sze ti is me re - tek, Ma gyar or szág föld ta na, geo tech ni ka, kõ zet me cha ni - ka, bá nyá sza ti is me re tek, hid ro ge o ló gia, fú rá si is me re tek, re zer vo ár-me cha ni ka, flu i dum bá nyá sza ti is me re tek, ta lajés víz föld rajz, kör nye zet föld tan, ta laj tan. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyuló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 11. ELÕKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: elõ ké szí tés-tech - ni kai mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les elõ ké szí tés-tech ni kai mér - nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Pro cess En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a mû sza ki föld tu do má nyi alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: az épí tõ mér nö ki, a ve gyész mér nö ki, a kör nye - zet mér nö ki, a bio mér nö ki, a gé pész mér nö ki, az ener ge ti - kai mér nö ki, az élel mi szer mér nö ki, a fa ipa ri, a kör nye zet - gaz dál ko dá si ag rár mér nö ki, a me zõ gaz da sá gi és élel mi - szer ipa ri gé pész mér nö ki A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ok le ve les elõ ké szí tés-tech ni ka mér nö kök kép zé se, akik ren del kez nek a pri mer és sze kun - der nyers anya gok, mint pl. az épí tõ anya gok, vas, szí nes-, rit ka- és ne mes fé mek ér cei, nem fé mes ipa ri ás vá nyok,

168 168 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám ener gia hor do zók, élel mi szer-, gyógy szer- és koz me ti kai ipa ri nyers anya gok, a fo gyasz tás ból és ter me lés bõl ere dõ mel lék ter mé kek, hul la dé kok me cha ni kai-fi zi kai, bioló - giai, ter mi kus el já rá sok kal tör té nõ elõ ké szí té sé hez szük sé - ges tech no ló gi ai és inf ra struk tu rá lis rend sze rek ter ve - zé sé hez, lé te sí té sé hez és üze mel te té sé hez szük sé ges is me - re tek kel és kész sé gek kel, to váb bá al kal ma sak nem zet kö zi szin ten a szak te rü let ku ta tás fej lesz té si fel ada ta i nak vég - zé sé re és irá nyí tá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té - ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: ter ve zõ, elem zõ, ku ta tó, fej lesz tõ és ter me lõ te vé - keny ség hez szük sé ges kor sze rû el mé le ti alap is me re tek, az elõ ké szí tés-tech ni kai szak te rü let alap ve tõ ku ta tá si irá nya i nak, a leg fon to sabb fej lesz té si fel ada tok nak, az al - kal ma zott tech no ló gi ák nak és tech ni kai esz kö zök nek, a ter me lé si fo lya ma tok el len õr zé sé nek és sza bá lyo zá sá nak is me re tei, a te vé keny sé get fe nye ge tõ ter mé sze ti ve szé lyek és az el le nük való vé de ke zés mód sze rei, a te rü let hez kap - cso ló dó mé ré si, el len õr zé si, in for ma ti kai esz kö zök és mód sze rek, a te vé keny ség hez kap cso ló dó biz ton ság tech ni kai, egész ség vé del mi, kör nye zet vé del mi is me re tek, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de lem, a ter mék fe le lõs - ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap - ve tõ is me re tei, kor sze rû gaz da sá gi, ve ze té si, jogi is me re tek, al kal ma zói szin tû szá mí tás tech ni kai is me re tek, kü lö - nös te kin tet tel a szak te rü let spe ci á lis igé nye i re, ku ta tás hoz, tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges prob - lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, rend szer- és fo lya mat - szem lé le tû prob lé ma ke ze lés. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz - no sí tá sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, fel is mer ni a mû sza ki, tech ni kai fej lõ dé si tren de ket, az in no vá ci ós le he tõ sé ge ket, a kör nye zet vé del mi, mi nõ - ség biz to sí tá si, biz ton ság tech ni kai, gaz da sá gos sá gi kö ve - tel mé nye ket, és azo kat rend szer el mé le ti ala pon szin te ti - zál ni, ha té ko nyan al kal maz ni, a le he tõ sé gek sze rint helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, kö vet kez te té sek le vo ná sá ra, dön tés - ho zás ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá - ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret bõ ví té sé re, el mé lyí té sé re, a ku ta tá si, fej lesz té si, ter ve zé si, szak ér tõi, dön - tés-elõ ké szí té si és ta nács adói fel ada tok ön ál ló meg ol dá sá - ra, illetve rész vé tel re a fel ada tok meg ol dá sá ban, komp lex pro jek tek irá nyí tá sá ra kép zé si ága zat nak meg fe le lõ szak - te rü le ten, komp lex ter ve zé si mun kák irá nyí tá sá ra, azok ban való rész vé tel re, a pri mer és sze kun der nyers anya gok elõ ké szí té se fel - adat kö ré hez kap cso ló dó elõ ké szí tés-tech ni kai mér nö ki te - vé keny ség el lá tá sá ra, az elõ ké szí té si el já rá sok ter ve zé sé re, fej lesz té sé re, va la mint új el já rá sok ki fej lesz té sé re, elõ ké szí tõ mû vek tech no ló gi ai ter ve zé sé re, az anyag-, a hasz nos al ko tó- és a víz mér leg ki szá mí tá sá ra, a be ren de zé sek ki vá lasz tá sá ra és mé re te zé sé re, a bio massza, az élel mi szer-, gyógy szer-, vegy ipa ri nyers- és alap anya gok ter me lé sé hez kap cso ló dó el já rás - tech ni kai mér nö ki te vé keny ség el lá tá sá ra, a bio el já rá sok ter ve zé sé re, fej lesz té sé re, tech no ló gi ai rend sze re ik meg va ló sí tá sá nak irá nyí tá sá ra, a ter mi kus el já rá sok ké szü lé ke i nek és be ren de zé se i - nek mé re te zé sé re, tech no ló gi ai fo lya ma ta ik ter ve zé sé re, tech no ló gi ai rend sze re ik meg va ló sí tá sá nak irá nyí tá sá ra, ae rób és ana e rób deg ra dá ló rend sze rek tech no ló gi ai ter ve zé sé re, anyag mér le ge ik meg ha tá ro zá sá ra, a be ren de - zé se ik ki vá lasz tá sá ra, mé re te zé sé re, ter me lé si és mû sza ki szol gál ta tá si fo lya ma tok ter ve - zé sé re, szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, a kü lön bö zõ ter mé kek piac ál tal meg kí vánt mi nõ sé - gé nek biz to sí tá sá ra, mi nõ ség sza bá lyo zá sá ra, is me re te ik alap ján a ha zai és nem zet kö zi mû sza ki és ter mé szet tu do má nyos szak mai mun ká ba, köz éle ti te vé - keny ség be be kap cso lód ni, ab ban al ko tó mó don köz re mû - köd ni, üze mel te té si, fenn tar tá si, vál lal ko zá si, szak ha tó sá gi fel ada tok vég zé sé re a kép zé si ága zat nak meg fe le lõ te rü le - ten, elõ ké szí tõ üze mek, be ren de zé sek fo lya mat irá nyí tá - sá ra és au to ma ti zá lá sá ra, ás vány va gyon-, nyers anyag-hasz no sí tá si és gaz dál - ko dá si kon cep ció ké szí té sé ben köz re mû kö dés re. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, illetve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és annak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra.

169 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, nu me ri kus mód sze rek, mû sza ki ké mia, mû sza ki fi zi ka, mû sza ki in for ma ti ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit jogi is me re tek, gaz dál ko dá si és vál lal ko zá si is me re tek, pénz ügyi is me re tek, me nedzs ment is me re tek, szak te rü le ti gaz da ság ta ni is me re tek, EU-is me re tek; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit me cha ni kai el já rás tech ni ka az anya gok el té rõ fi zi kai és fi zi kai-ké mi ai tu laj don ság be li kü lönb sé gén ala pu ló szét vá lasz tá si el já rá sok, ke ve rés, ap rí tás, da ra bo sí tás, ke - ve ré kek áram lá sa, több fá zi sú rend sze rek ter ve zé se, el já - rás tech ni kai in no vá ció, ku ta tás tech ni ka A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: ál ta lá nos elõ ké szí tés-tech ni ka, bá nya mû ve lés, pri mer ás vá nyi és má sod nyers anyag elõ ké szí té si tech no ló gi ák ipa ri ás vá nyok elõ ké szí té se-fel dol go zá sa, sze nek, ér cek és má sod nyers anya gok elõ ké szí té se, elõ ké szí tõ mû vek ter - ve zé se, bi o ló gi ai el já rás tech ni ka, ter mi kus el já rás tech ni - ka, re ak ció tech ni ka, ae rob és ana e rob rend sze rek ter ve zé - se, tech no ló gi ai rend sze rek fo lya mat irá nyí tá sa és au to ma - ti zá lá sa, mi nõ ség biz to sí tás, biz ton ság tech ni ka; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (25 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, bi o ló gia, ás vány- és kõ zet tan, áb rá zo ló ge o met ria, in for ma ti ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, pénz ügyi is me re tek, vál la lat gaz da ság tan, tár sa da - lom tu do má nyi is me re tek, jogi is me re tek, EU-is me re tek; szak mai is me re tek (45 kre dit): mû sza ki is me re tek gép tan, mû sza ki áb rá zo lás, elekt ro tech ni ka, mé rés tech ni - ka, mû sza ki me cha ni ka, áram lás tan, hõ tan, anyag is me ret, ge o ló gia, el já rás tech ni ka alap jai, mun ka- és kör nye zet vé - de lem alap jai, hul la dék gaz dál ko dás alap jai. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 12. FÖLDTUDOMÁNYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: föld tu do má nyi mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les föld tu do má nyi mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ge o lo gi - cal and Ge op hy si cal En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a mû sza ki föld tu do má nyi alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a gé pész mér nö ki, az épí tõ mér nö ki, a kör nye zet - mér nö ki, a vil la mos mér nö ki, a mér nök-in for ma ti kus, a fi - zi ka, a föld rajz, a föld tu do má nyi, a kör nye zet tan A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit

170 170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja ge o ló gus- és geo fi zi kus-mér nö kök kép - zé se, akik ren del kez nek a föld ta ni kö zeg, az ás vá nyi nyers - anya gok ku ta tá sá hoz, az azok kal való gaz dál ko dás hoz, va - la mint a kör nye zet vizs gá la tok el vég zé sé hez, kör nye zet - szennye zé sek le ha tá ro lá sá hoz szük sé ges föld ta ni és geo fi - zi kai is me re tek kel, s az ezen fel ada tok hoz kap cso ló dó mér nö ki mód sze rek ma gas szin tû is me re té vel. Ké pe sek to - váb bá a kre a tív irá nyí tás ra, a ku ta tá sok ter ve zé sé re és új mód sze rek ki fej lesz té sé re. A meg szer zett ma gas szin tû gya kor la ti, to váb bá el mé le ti is me re te ik bir to ká ban al kal - ma sak a szak te rü let ku ta tás-fej lesz té si fel ada ta i nak vég zé - sé re és irá nyí tá sá ra, va la mint a tu do má nyos ku ta tá sok ba való be kap cso ló dás ra és PhD kép zés ben való rész vé tel re. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: ter ve zõ, elem zõ, ku ta tó, fej lesz tõ és ter me lõ te vé - keny ség hez szük sé ges kor sze rû el mé le ti alap is me re tek, a föld ta ni-geo fi zi kai szak te rü let alap ve tõ ku ta tá si irá - nya i nak, a leg fon to sabb fej lesz té si fel ada tok nak, az al kal - ma zott tech no ló gi ák nak és tech ni kai esz kö zök nek, a ter - me lé si fo lya ma tok el len õr zé sé nek és sza bá lyo zá sá nak is - me re tei, a te vé keny sé get fe nye ge tõ ter mé sze ti ve szé lyek és az el le nük való vé de ke zés mód sze rei, a te rü let hez kap cso ló - dó mé ré si, el len õr zé si, in for ma ti kai esz kö zök és mód sze - rek, a te vé keny ség hez kap cso ló dó biz ton ság tech ni kai, egész ség vé del mi, kör nye zet vé del mi is me re tek, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de lem, a ter mék fe le lõs - ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap - ve tõ is me re tei, kor sze rû gaz da sá gi, ve ze té si, jogi is me re tek, al kal ma zói szin tû szá mí tás tech ni kai is me re tek, kü lö - nös te kin tet tel a szak te rü let spe ci á lis igé nye i re, ku ta tás hoz, tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges prob - lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, rend szer- és fo lya mat - szem lé le tû prob lé ma ke ze lés. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: üze mel te té si, fenn tar tá si, vál lal ko zá si, szak ha tó sá gi fel ada tok el lá tá sá ra, fe le lõs mû sza ki te vé keny ség vég - zésére, jog sza bá lyok ban elõ írt fel té te lek tel je sí té se ese tén, jog sza bá lyok ban, il let ve a mér nö ki ka ma rai sza bá - lyok ál tal rög zí tett szak mai gya kor lat után ter ve zõi, ve ze - tõ-ter ve zõi jo go sult ság ra és/vagy szak ér tõi jo go sult ság ra a kép zé si ága zat nak és szak irány nak meg fe le lõ mér nö ki szak te rü le ten, mû sza ki, gaz da sá gi komp lex fo lya ma tok ban való rész vé tel re a föld ta ni-geo fi zi kai ku ta tás in teg rá lá sá val, a mi nõ ség irá nyí tá si rend szer be tör té nõ be kap cso ló dás sal, víz ku ta tás hoz kap cso ló dó föld ta ni-geo fi zi kai ku ta tá - sok vég zé sé re, a föld ta ni ve szély for rá sok elem zé sé re és ez alap ján a szük sé ges te re pi és la bo ra tó ri u mi mun kák, illetve mé ré sek és vizs gá la tok és a ki ér té ke lés meg ter ve zé sé re, to váb bá vég zé sé re, ag ro ge o ló gi ai, ag ro geo fi zi kai, va la mint a kör nye zetés ter mé szet vé de lem mel kap cso la tos föld ta ni és geo fi zi kai fel ada tok meg ol dá sá ra, il let ve a kör nye ze tet jel lem zõ geoparaméterek el osz lá sá nak meg bíz ha tó meghatározá - sára, te rü le tek föld ta ni tér ké pe zé sé re és föld ta ni tér ké pé - nek meg szer kesz té sé re, a fel szí ni fel tá rá sok és mély fú rá - sok szer ke ze ti és anyag vizs gá la tá ra, a geo fi zi kai vizs gá la - tok ki ér té ke lé sé re, a te rü let nyers anyag prog nó zi sá ra, zá ró - je len tés össze ál lí tá sá ra, az ás vá nyi nyers anyag le lõ he lyek föld ta ni és geo fi zi - kai vi szo nya i nak elem zé sé re, föld ta ni és geo fi zi kai ku ta tá - si ter ve i nek el ké szí té sé re, a ku ta tás mû sza ki le bo nyo lí tá sá - ra és el len õr zé sé re, va la mint a je len té sek el ké szí té sé re és vé le mé nye zé sé re, az ás vá nyi nyers anyag va gyon mennyi sé gi és mi nõ sé - gi szám ba vé te lé re, gaz da sá gos sá gi ki ér té ke lé sé re, tá jé - koz ta tó és kon cesszi ós anya gok össze ál lí tá sá ra, va la mint ilyen tí pu sú je len té sek vé le mé nye zé sé re, a mér nök- és épí tés föld ta ni fel ada tok vég re haj tá sá - hoz szük sé ges kör nye zet föld ta ni ku ta tá sok meg ter ve zé sé - re, vég zé sé re, ki ér té ke lé sé re, to váb bá irá nyí tá sá ra, a szi lárd és flu i dum bá nyá szat so rán fel me rü lõ föld ta - ni-geo fi zi kai jel le gû prob lé mák meg ol dá sá ban való köz re - mû kö dés re és a meg ol dá si le he tõ sé gek elem zé sé re és/vagy ja vas lat té tel re, a ku ta tá si ered mé nyek geo in for ma ti kai adat bá zi sok ban való hasz no sí tá sá ra, fel szí ni és mély fú rá si és más föld alat ti geo fi zi kai ku - ta tá sok ter ve zé sé re, a mé ré sek vég re haj tá sá ra, és irá nyí tá - sá ra, a mé ré si ada tok fel dol go zá sá ra, ki ér té ke lé sé re és föld ta ni-geo fi zi kai elem zé sé re, ilyen jel le gû te vé keny ség vé le mé nye zé sé re, geo fi zi kai mû sze rek fej lesz té sé re, ké szí té sé re, szá mí - tó gé pes adat fel dol go zó mód sze rek, szoft ve rek al kal ma zá - sá ra és fej lesz té sé re.

171 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 171 c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. igé nyes ség a szak mai to vább kép zés ben való rész vé - tel re, kez de mé nye zõ, illetve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és annak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, mû sza ki fi zi ka, mû sza ki in for ma ti ka, ás - vány- és kõ zet tan, al kal ma zott föld tan; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit me nedzs ment is me re tek, EU-s is me re tek, gaz dál ko dá si és vál lal ko zá si is me re tek, jogi is me re tek, szak te rü le ti gaz - da sá gi is me re tek; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit szer ke zet föld tan, geo fi zi kai ku ta tó mód sze rek, mér nök - ge o ló gia-hid ro ge o ló gia, adat fel dol go zás, in for ma ti ka, fú - rá sos ku ta tás; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: kõ zet tan-geo ké mia, tör té ne ti föld tan, re gi o ná lis föld tan, föld ta ni tér ké pe zés, kõ olaj föld tan, te lep tan, föld ta ni ku ta - tá si mód sze rek-nyers anyag ku ta tás, mér nök- és kör nye zet - geo fi zi ka, föld ta ni-geo fi zi kai ér tel me zé si, föld ta ni ér tel - me zés, geo fi zi kai in ver zió, adat- és in for má ció fel dol go - zás, szak mai gya kor lat; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (25 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, in for ma ti ka, áb rá zo ló ge o met ria; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): mak ro- és mik ro öko nó mia, jogi is me re tek, szo ci o ló gia, pénz ügyi is - me re tek; szak mai is me re tek (45 kre dit): me cha ni ka, geo tech - ni ka, kör nye zet vé de lem, ge o dé zia és tér in for ma ti ka, mû - sza ki áb rá zo lás, föld tan, geo fi zi ka, nyersanyagkutatásásványvagyon gaz dál ko dás, víz föld ta ni is me re tek, fú rá si is me re tek. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 13. ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: épí tész 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les épí tész mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Ar chi - tect. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A kép zé si idõ fél évek ben: 10 fél év 5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 300 kre dit 5.1. Ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá ma: kre dit 5.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma kre dit 5.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 5.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 15 kre dit

172 172 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 5.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 5.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 6. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan épí tész mér nö kök kép zé se, akik ké - pe sek arra, hogy el lás sák a te le pü lés- és te rü let ren de zés, ál ta lá ban az épí tett kör nye zet ala kí tá sá nak va la mennyi épí té sze ti és épí té si fel ada tát, ezen be lül el vé gez zék épü le - tek, épü let együt te sek épí té sze ti és szer ke zet ter ve zé si fel - ada ta it, meg ter vez zék, meg szer vez zék, irá nyít sák és el len - õriz zék ezek épí té sét, épü let fenn tar tá si és -fel újí tá si fel - ada to kat vé gez ze nek, mû em lék vé del mi fel ada to kat lás sa - nak el, kép zett sé gük nek meg fe le lõ el mé le ti, tu do má nyos és ok ta tá si te vé keny sé get foly tas sa nak, el lás sák szak te rü - le tü kön az épí tés igaz ga tá si és ha tó sá gi mun kák irá nyí tá - sát, to váb bá al kal ma sak le gye nek ta nul má nya ik PhD kép - zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: az épí té szet tör té net és az épí té sze ti el mé le tek, va la - mint a kap cso ló dó mû vé sze tek, tech no ló gi ák és tu do má - nyok is me re te, az em be rek és az épü le tek, az épü le tek és a kör nye zet kö zöt ti kap cso la tok is me re te, va la mint an nak a szük ség - sze rû ség nek a meg ér té se, hogy az épü le te ket és a kö zöt tük lévõ te ret az em be ri igé nyek hez és mér té kek hez kell iga zí - ta ni, a ter ve zé si fel ada tok el vég zé sé hez szük sé ges írá sos do ku men tu mok meg fo gal ma zá sá nak ké pes sé ge, a ter ve - zés hez szük sé ges vizs gá la tok el vég zé si mód sze re i nek is - me re te, a tar tó- és épü let szer ke zet-ter ve zés, a ki vi te le zés, az épü let ter ve zés sel össze füg gõ mér nö ki prob lé mák, va la - mint az el ter jedt szer ke ze ti anya gok is me re te, az épü let szer ke ze tek, épü let fi zi kai prob lé mák, és az épü le tek funk ci ói össze füg gé se i nek is me re te; az egész sé - ges, kom for tos és a kör nye ze ti ha tá sok el len vé del met nyúj tó kö rül mé nyek ki ala kí tá sá hoz szük sé ges is me re tek, az épü let meg va ló sí tá si fo lya ma tok ter ve zé sé hez, szer ve zé sé hez, irá nyí tá sá hoz, kö ve té sé hez és el len õr zé sé - hez szük sé ges mû sza ki, gaz da sá gi, mi nõ ség ügyi, jogi is - me re tek és azok együt tes al kal ma zá sa, a ter ve zõi el kép ze lé sek épü le tek ké for má lá sá ban részt ve võ társ szak mák, szer ve ze tek, az épí té si jog sza bá - lyok, ha tó sá gi el já rá sok meg fe le lõ is me re te ah hoz, hogy a kon cep ció terv bõl min den szük sé ges in for má ci ót tar tal ma - zó tel jes ki vi te li terv do ku men tá ció ké szül jön, alap ve tõ hard ver és szoft ver is me re tek, szá mí tó gép és mér nö ki prog ra mok ke ze lé se, leg alább egy CAAD prog ram fel hasz ná lói szin tû al kal ma zá sa, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, alap ve tõ kom mu ni ká ci ós is me re tek, be le ért ve leg - alább egy ide gen nyel ven a mû sza ki do ku men tá ció meg ér - té sét is. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a kör nye ze ti, hu mán, esz té ti kai és mû sza ki kö ve tel - mé nye ket ki elé gí tõ épí té sze ti ter vek el ké szí té sé re, a ter ve zé si mun ká hoz szük sé ges ké pes sé gek bir to ká - ban te le pü lés ter ve zé si és épü let ter ve zé si fel ada tok el vég - zé sé re, a ma gas épí té si tar tó szer ke ze tek ön ál ló erõ ta ni ter ve - zé sé re és el len õr zé sé re a vo nat ko zó elõ írások alap ján, a jó kör nye zet tar tós fej lesz té sét biz to sí tó ter ve zé si fel ada tok meg ol dá sá ra, az épí tész mér nö ki szak ma és az épí tész mér nö kök tár - sa dal mon be lü li sze re pé nek meg ér té sé re, a tár sa dal mi igé - nyek meg fo gal ma zá sá ra, kü lö nö sen a tár sa dal mi té nye zõ - ket figye lembe vevõ kon cep ció ter vek ké szí té se so rán, az épü let hasz ná lói igé nye i nek ki elé gí té sé hez szük - sé ges ter vek ké szí té sé re, mely figye lembe ve szi az aka - dály men te sí tés fel ada ta it, va la mint a költ ség té nye zõk és a jog sza bá lyok al kot ta kor lá to kat is, a tra di ci o ná lis áb rá zo lá si kész ség; az épí té sze ti rajz, mo del le zés, pre zen tá ció mint kom mu ni ká ci ós ké pes ség bir to ká ban mun ká juk is mer te té sé re, meg fe le lõ ta nul má nyi ered mény és fel vé te li vizs ga alap ján a PhD és DLA kép zés ben való rész vé tel re, új tech no ló gi ák, szer ke ze tek, ter mé kek meg is me ré - sé re, meg ér té sé re. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, al ko tó kész ség, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû esz té ti kai mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel, em be ri prob lé mák kal, hely ze tek kel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi al ko tó mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 7. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 7.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, áb rá zo ló ge o met ria, mû sza ki áb rá zo lás, CAD, sta ti ka-szi lárd ság tan;

173 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 173 gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit köz gaz da ság tan, épí té si me nedzs ment, épí té si jogi is - me re tek, fi lo zó fia, szo ci o ló gia, vá ros szo ci o ló gia, épí té - szet tör té net, mû vé szet tör té net, épí té szet el mé let; 7.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit sza bad ké zi rajz, min tá zás-mo del le zés, szín- és tér kom - po zí ció, épü let szer ke ze tek, épí tõ anya gok, épü let gé pé szet, épü let fi zi ka, tar tó szer ke ze tek, szer ke zet ter ve zés, épí tés ki - vi te le zés, -szer ve zés, kom po zí ció, épü let ter ve zés, aka - dály men te sí tés, te le pü lés ter ve zés (be ve ze tés és el mé let); 7.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: épü let- és te le pü lés ter ve zé si gya kor la tok, ter ve zés el mé - let, bel sõ épí té szet, táj- és kert ter ve zés, mû em lék vé de lem, komp lex ter ve zés; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 8. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: 4 hét épí tés hely szí ni, 8 hét ter ve zõ iro dai komp lex gya - kor lat, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 9. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 14. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: me chat ro ni kai mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les me chat ro ni kai mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Me chat - ro ni cal En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a me chat ro ni kai mér nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a gé pész mér nö ki, a köz le ke dés mér nö ki, a vil la - mos mér nö ki, a mér nök in for ma ti kus, a me zõ gaz da sá gi és élel mi szer ipa ri a gé pész mér nö ki, az ener ge ti kai mér nö ki A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se, akik a me chat - ro ni ka szak te rü le té hez kap cso ló dó ter mé szet tu do má nyos és spe ci fi kus mû sza ki is me re tek bir to ká ban ké pe sek új me chat ro ni kai rend sze rek és esz kö zök ter ve zé sé re, me - chat ro ni kai rend sze rek fej lesz té sé re és in teg rá lá sá ra, a me - chat ro ni kai célú ku ta tá si-fej lesz té si fel ada tok el lá tá sá ra, ko or di ná lá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, meg fe le lõ szin tû ma nu a li tás, mé ré si kész ség ezek la bo - ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, a me chat ro ni ka te rü le tén az is me re tek rend sze re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu - ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei,

174 174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek meg ér té sé re meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá - sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, a le he tõ sé gek sze rint helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho zás ra, kö vet kez te té sek le vo - ná sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá - ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, szak ma i lag ma gas szin ten ön ál ló an meg ter vez ni és vég re haj ta ni fel ada to kat; ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re; a mû sza ki gaz da sá gi hu mán erõ for rá sok ke ze lé sé - nek komp lex szem lé le té re, in teg rált is me re tek al kal ma zá sá ra az elekt ro ni ka, gé - pé szet és in for ma ti ka szak te rü le te i rõl, a me chat ro ni kai szer ke ze tek ben mû kö dõ rész egy - sé gek (szen zo rok, ak tu á to rok, ve zér lé sek) össze kap cso - lá sá ra, komp lex rend sze rek glo bá lis ter ve zé sé re, ro bo tok, ro bot rend sze rek, össze tett mû sza ki be ren de - zé sek fej lesz té sé re, ter ve zé sé re, rend szer in teg rá ci ó já ra, a jár mû ipar, a ház tar tá si gép gyár tás, a szá mí tó gép rész egy ség gyár tás, a szó ra koz ta tó elekt ro ni kai ipar, a kom mu ni ká ció tech ni ka, az épü let au to ma ti zá lás in tel li - gens egy sé ge i nek ter ve zé sé re, gyár tás irá nyí tá sá ra és mi - nõ ség biz to sí tá sá ra, szak mai ko ope rá ci ó ra az elekt ro ni ka, gé pé szet és in - for ma ti ka szak ér tõ i vel. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, fi zi ka, me cha ni ka, elekt ro tech ni ka, hõ- és áram lás tech ni ka, anyag tu do mány, va la mint szak ma spe ci - fi kus alap tár gyak; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit mik ro öko nó mia, ve ze té si és me nedzs ment is me re tek, mi nõ ség biz to sí tás, er go nó mia, kom mu ni ká ció el mé let, mû sza ki tu do má nyok kul túr tör té ne te, kör nye zet vé de lem; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit elekt ro ni ka, mé rés és sza bá lyo zás tech ni ka, in for ma ti ka, prog ra mo zás, me chat ro ni kai szer ke ze tek ter ve zé se, mo - del le zés és szi mu lá ció, irá nyí tás tech ni ka, rend szer el mé let; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: ro bot tech ni ka, jár mû ipa ri me chat ro ni ka, me chat ro ni kai pro jekt, CAD/CAM, vil la mos ter ve zõ rend sze rek, op ti ka, fi nom me cha ni ka, lé zer tech ni ka, ana lóg és di gi tá lis tech ni - ka, kor sze rû gyár tá si tech no ló gi ák, ter me lés irá nyí tás, ter - ve zés mód szer tan, gépi lá tás spe ci á lis is me ret kö rei kö zül vá laszt ha tó stb. dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, hõ- és áram lás tan, me cha ni ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, kör nye zet vé de lem, mi nõ ség biz to sí tás, szak nyelv, tár sa da lom tu do mány; elekt ro tech ni kai és in for ma ti kai is me re tek (20 kre - dit): elekt ro tech ni ka, elekt ro ni ka, vil la mos haj tá sok, rend - szer- és irá nyí tás tech ni ka, ana lóg és di gi tá lis tech ni ka, szen zo rok és ak tu á to rok, szá mí tás tech ni ka, prog ra mo zás;

175 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 175 gé pé sze ti is me re tek (20 kre dit): mû sza ki áb rá zo lás, gép ele mek, gép szer ke zet tan, gép szer kesz tés, gép ter ve zés, gyár tás- és anyag tech no ló gia, jár mû tech ni ka, ener ge ti ka, ro bot tech ni ka, me chat ro ni ka, mé rés tech ni ka. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 15. BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: biz ton ság tech ni - kai mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les biz ton ság tech ni kai mér - nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Sa fety En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: a had- és biz ton ság tech ni kai mér nö ki alap kép zé si szak, va la mint a fõ is ko lai szin tû biz ton ság tech ni kai alap - kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a gé pész mér nö ki, a köz le ke dés mér nö ki, a vil la - mos mér nö ki, a me chat ro ni kai mér nö ki, a me zõ gaz da sá gi és az élel mi szer-ipa ri gé pész mér nö ki, az ener ge ti kai mér - nö ki, a mér nök in for ma ti kus A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se, akik a biz ton - ság tech ni ka szak te rü le té hez kap cso ló dó ter mé szet tu do - má nyos és spe ci fi kus mû sza ki is me re tek ma gas szin tû el - sa já tí tá sát köve tõen ké pe sek a biz ton ság vé de lem te rü le tén je lent ke zõ mû sza ki és szer ve zé si, komp lex ter ve zé si, üze - mel te té si, fenn tar tá si fel ada tok el lá tá sá ra. A meg szer zett ma gas szin tû mû sza ki, in for ma ti kai, szer ve zõi is me re te ik, va la mint az eh hez kap cso ló dó kész sé ge ik ré vén al kal ma - sak a sze mély- és va gyon vé de lem, in for má ció vé de lem, mun ka-, tûz- és bal eset vé de lem, kör nye zet vé de lem, ka - taszt ró fa el há rí tás te rü le tén je lent ke zõ fel ada tok ön ál ló irá - nyí tá sá ra, fel ügye le té re, spe ci á lis ter ve zé si, fej lesz té si és ku ta tá si fel ada tok el vég zé sé re, al kal ma sak be osz tot ta ik és mun ka tár sa ik szak mai, em be ri és eti kai szem pon to kat mér le ge lõ irá nyí tá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té - ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, meg fe le lõ szin tû ma nu a li tás, mé ré si kész ség ezek la bo - ra tó ri u mi szin tû hasz ná la ta, a biz ton ság tech ni ka te rü le ten az is me re tek rend sze re - zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, biz tos al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz - no sí tá sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra,

176 176 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ról szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, a le he tõ sé gek sze rint helyt ál ló bí rá lat vagy vé le mény meg fo gal ma zá sá ra, dön tés ho zás ra, kö vet kez te té sek le vo - ná sá ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re és meg ol dá sá - ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re, a vá lasz tott spe ci a li zá ci ó tól füg gõ en ál la pot fel mé rés és koc ká zat elem zés el vég zé sé re, ezek alap ján ér té ke lés és ja vas lat ki dol go zá sá ra, komp lex biz ton ság tech ni kai fel - ada tok meg ol dá sá ra, a sze mély- és va gyon vé de lem fel sõ szin tû ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, biz ton ság tech ni kai rend sze rek és al kal ma zott el já rá - sok tu do má nyos meg ala po zott sá gú elem zé sé re, fej lesz té - sé re, ter ve zé sé re és mû köd te té sé re, tu do má nyos ku ta tó - mun ka vég zé sé re, a sze mé lyi (élõ erõs)-, egyé ni-, ob jek tum- és jár mû vé - del mi tech no ló gi ák, esz kö zök al kal ma zá sá nak ter ve zé sé - re, elem zõ, szer ve zõ te vé keny ség foly ta tá sá ra, a va gyon vé del mi fel ada tok fej lesz té si ter vé nek ön - álló ki dol go zá sá ra, va gyon vé del mi rend sze rek te le pí té sé nek, üze mel te - té sé nek, fenn tar tá sá nak ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, a va gyon vé del mi te vé keny sé gek ér té ke lé sé re, a va - gyon vé del mi be ren de zé sek, rend sze rek gaz da sá gos és op - ti má lis üze mel te té sé nek ma ga sabb szin tû fej lesz té si, ter - ve zé si, szer ve zé si fel ada ta i nak el lá tá sá ra, a ka taszt ró fák, épí tett és ter mé sze tes kör nye ze tet ká - ro sí tó ha tá sok vizs gá la tá ból szár ma zó in for má ci ók, a ka - taszt ró fa meg elõ zés, kör nye zet vé de lem le he tõ sé ge i nek is - me re te alap ján, kö vet kez mény fel szá mo lás tech no ló gi á já - nak, tech ni kai rend sze re i nek ter ve zé sé re, a fel szá mo lás ra irá nyu ló szer ve zé si fel ada tok el lá tá sá ra, a tü zek el le ni vé de ke zés le he tõ sé ge i nek elem zé sé re, ter ve zé si, szer ve zé si fel ada tok ki dol go zá sá ra, mun ka vé del mi és er go nó mi ai prob lé mák fel is me ré - sé re és meg ol dá sá ra, a meg elõ zõ el já rá sok ki dol go zá sá ra, a sze mély- és va gyon vé de lem mel össze füg gõ lo gisz - ti kai fel ada tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, au to nó mia, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit al kal ma zott ma te ma ti ka, al kal ma zott fi zi ka, al kal ma - zott ké mia, elekt ro tech ni ka, in for má ció el mé let, rend szer - tech ni ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit EU és biz ton ság vé del mi jogi is me re tek, mû sza ki me - nedzs ment, ve ze tés és szer ve zés el mé let gya kor la ta; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit elekt ro ni ka, fegy ver- és fegy ver ze ti is me re tek, koc ká - zat elem zés, ter ve zé si és szer ve zé si is me re tek, mun ka vé de - lem, er go nó mia, in fo kom mu ni ká ci ós rend sze rek, sze - mély- és va gyon vé de lem alap jai; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: sze mély- és va gyon vé de lmi rend sze rek ter ve zé se és üze mel te té se, mé ré si és üze mel te té si gya kor lat, il let ve vál - lal ko zás ve ze tõi is me re tek, vál lal ko zásbiz ton ság, szak mai gya kor lat, és a to váb bi spe ci a li tá sok tól füg gõ is me re tek; dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, had tör té ne lem/tech ni ka tör té net, ha di jog/jogi is - me re tek;

177 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 177 szak mai is me re tek (40 kre dit): elekt ro tech ni ka, elekt - ro ni ka (ana lóg áram kö rök) di gi tá lis tech ni ka, in for ma ti ka, hír köz lés, mû sza ki kom mu ni ká ció, szer ke zet tan, me cha - ni ka, anyag is me ret; épí té szet, épü let gé pé szet, mun ka- és kör nye zet vé de lem, biz to sí tá si is me re tek. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 16. KATASZTRÓFAVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: ka taszt ró fa vé - del mi mér nö ki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les ka taszt ró fa vé del mi mér - nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Disaster Pro tec ti on En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a had- és biz ton ság tech ni kai mér nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: az épí tõ mér nö ki, az épí tész mér nö ki, a gé pész - mér nö ki, a köz le ke dés mér nö ki, va la mint a vé del mi igaz - ga tá si szak A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ok le ve les ka taszt ró fa vé del mi mér - nö kök kép zé se, akik ren del kez nek kor sze rû fej lesz té si (in - no vá ci ós) kész sé gek kel és in for ma ti kai is me re tek kel, va - la mint kö zép fo kú nyelv tu dás sal. Ké pe sek a ha zai és a kül - föl di szak mai fo lya ma tok és irány za tok (tren dek) elem zé - sé re, a ha zai és nem zet kö zi ka taszt ró fa vé del mi együtt mû - kö dés ben való rész vé tel re. Is me re te ik alap ján ké pe sek helyi, kö zép- és fel sõ irá nyí tá si szin te ken a ka taszt ró fa vé - del mi fel ada tok ter ve zé sé re, mû sza ki men té si és kár el há rí - tá si fel ada tok szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, to váb bá ku ta tá si, fej lesz té si és be szer zé si fel ada tok szer ve zé sé re, il let ve vég zé sé re, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly - ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a mû sza ki te rü le tek hez kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, a ka taszt ró fa vé de lem te rü le tén az is me re tek rend - szer szem lé le tû meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek és kész sé gek, szá mí tó gé pes kom - mu ni ká ció, a ka taszt ró fa hely ze tek elem zé se, vé del mi és men té si fel ada tok ter ve zé se, a vég re haj tás irá nyí tá sa, vé del mi lé te sít mé nyek ter ve zé se, men té si fel sze re lé - sek és esz kö zök mû köd te té se, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he lyi egész ség és biz ton - ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges prob lé ma meg ol - dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a vá lasz tott szak irány tól füg gõ en a kü lön bö zõ ka - taszt ró fa vé del mi fel ada tok ter ve zé sé re, a vég re haj tás irá - nyí tá sá ra, vé del mi lé te sít mé nyek ter ve zé sé re, men té si fel - sze re lé sek és esz kö zök mû köd te té sé re, ka taszt ró fa vé del mi szer ve ze tek ve ze té sé re és irá nyí tá sá ra, kel lõ szak mai gya kor lat bir to ká ban ter ve zõi és ve ze - tõ ter ve zõi fel ada tok vég zé sé re,

178 178 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám a ka taszt ró fa vé de lem te rü le tén a mû sza ki men té si és tá mo ga tá si fel ada tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, irá - nyí tá sá ra, kel lõ szak mai gya kor lat után ve ze tõi és szak ér tõi te - vé keny sé gek vég zé sé re, épí té si, fenn tar tá si és üze mel te té si, vál lal ko zá si és ha tó sá gi fel ada tok ko or di ná lá sá ra, ve ze té sé re, a ve szély hely ze tek elem zé sé re, a koc ká zat elem zé si mód sze rek al kal ma zá sá ra a ka taszt ró fa vé de lem te rü le tén, ka taszt ró fák, épí tett és ter mé sze tes kör nye ze tet ká ro - sí tó ha tá sok, azok ki ala ku lá sá nak meg elõ zé sé re, fel szá - mo lá si le he tõ sé ge i nek elem zé sé re, men té si el já rá sok vizs - gá la tá ra és ku ta tá sá ra, a kü lön bö zõ tûz ese tek kö vet kez mé nye i nek fel szá mo - lá sa ér de ké ben vég zen dõ mû sza ki ter ve zé si, szer ve zé si fel ada tok ki dol go zá sá ra, a ka taszt ró fa vé de lem mel össze füg gõ lo gisz ti kai fel - ada tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, ku ta tá si-fej lesz té si fel ada tok ön ál ló meg ol dá sá ra, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re, kel lõ el mé le ti és gya kor la ti is me re te ik alap ján a ka - taszt ró fa vé de lem te rü le té vel össze füg gõ dok to ri kép zés - ben to vább foly tat ni ta nul má nya i kat. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit al kal ma zott ma te ma ti ka, al kal ma zott fi zi ka, ké mi ai fo - lya ma tok, tech no ló gi ák, égés, rob ba nás fi zi ká ja, anyag tu - do mány, me te o ro ló gia és kli ma to ló gia, öko ló gia és kör - nye zet vé de lem, köz egész ség- és jár vány ügy, táv ér zé ke lés és geo in for ma ti ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit nem zet kö zi és ha zai ka taszt ró fa vé del mi jogi is me re tek, ka taszt ró fa pszi cho ló gia, krí zis kom mu ni ká ció, dön tés el - mé let; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit ka taszt ró fa vé de lem és pol gá ri vé de lem, tûz vé de lem (tûz meg elõ zés, tûz ol tás, tûz vizs gá lat, koc ká zat elem zés, kri ti kus inf ra struk tú ra vé del me, ipar i biz ton ság); 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: ár víz- és bel víz vé de lem, nuk le á ris bal eset-el há rí tás, egyé ni és la kos ság vé del mi esz kö zök és rend sze rek, spe - ciális köz le ke dés épí tés, mû sza ki men tés, ve szé lyes anyag - ke ze lés és szál lí tás, spe ci á lis mû sza ki tech ni kai esz kö zök, spe ci á lis épí tész- és épü let gé pé sze ti is me re tek, kár el há rí - tás, kár fel szá mo lás, spe ci á lis rob ban tá si is me re tek, spe ci á - lis lo gisz ti ka, ka taszt ró fa vé del mi együtt mû kö dés, ka taszt - ró fa vé del mi igaz ga tás és jogi sza bá lyo zás, vál ság ke ze lés, a men tés szer ve zés mû sza ki alap is me re tei és kö ve tel mény - rend sze re, biz ton sá gi szo ci o ló gia, kör nye zet biz ton ság, in - teg rált kör nye ze ti koc ká zat elem zés, dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, illetve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka, me cha ni ka (sta ti ka), ké mia; anyag tu do mány, köz - egész ség- és jár vány ügy, táv ér zé ke lés és geo in for ma ti ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, had tör té ne lem, pszi cho ló gia, pe da gó gia, szo ci o ló - gia, po li ti ka el mé let, biz ton ság po li ti ka EU is me re tek, jogi (ha di jog) is me re tek; szak mai is me re tek (40 kre dit): ka taszt ró fa vé de lem, ál ta lá nos épí tõ-, épü let gé pé sze ti is me re tek (köz mû vek, föld mû vek, köz le ke dés épí tés stb.), pol gá ri vé de lem, tûz - vé de lem, ve szé lyes anyag ke ze lés és szál lí tás, spe ci á lis mû sza ki tech ni kai esz kö zök, kör nye zet vé del mi is me re tek. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyuló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni.

179 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y KATONAI LOGISZTIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: ka to nai lo gisz ti - kai 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les ka to nai lo gisz ti kai ve ze tõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Mi li ta ry Lo gis tic Ma na ger. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: a had- és biz ton ság tech ni kai mér nö ki alap kép zé si szak, a ka to nai gaz dál ko dá si alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a gé pész mér nö ki, a köz le ke dés mér nö ki, a me - chat ro ni kai mér nö ki, a vil la mos mér nö ki, a mér nök in for - ma ti kus, a gaz dál ko dá si és me nedzs ment, a pénz ügy és szám vi tel, a ka to nai ve ze tõi, a ha tár ren dé sze ti és -vé del mi ve ze tõi, a vé del mi igaz ga tá si, a mû sza ki me ne dzser A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit, 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan ka to nai lo gisz ti kai ve ze tõ szak em - be rek kép zé se, akik a fel ada tok vég re haj tá sá hoz ren del - kez nek a szük sé ges ál ta lá nos mû velt ség gel, szak mai in tel - li gen ci á val, ka to nai, rend vé del mi, mû sza ki, gaz da sá gi és jogi ala pok kal és leg alább egy ide gen nyelv kel lõ szin tû is - me re té vel, va la mint a szak mai is me re tek rep ro duk tív al - kal ma zá si ké pes sé gé vel, me lyek alap ján kel lõ gya kor lat meg szer zé se után al kal mas sá vál nak a fegy ve res erõk nél, a rend vé del mi szer vek nél, az ön kor mány za tok nál vagy más ro kon szak te rü le te ken a lo gisz ti kai tá mo ga tá si fel ada tok ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és a vég re haj tás irá nyí tá sá ra, ta - nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, a ka to nai lo gisz ti kai te rü le ten az is me re tek rend sze re - zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, biz tos al kal ma zói szin tû is me re tek a szá mí tó gé pes kom mu ni ká ci ó ban és elem zés ben, a kör nye zet vé de lem, a mi nõ ség ügy, a fo gyasz tó vé de - lem, a ter mék fe le lõs ség, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza - bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te, a glo bá lis tár sa dal mi és gaz da sá gi fo lya ma tok is me - re te, harc ász-had mû vész (stra té gi ai és tak ti kai) is me re tek, a ha zai és kül föl di ci vil és ka to nai lo gisz ti kai rend - sze rek elem zé se, irá nyí tá sa, el len õr zé se és mû köd te té se. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a meg szer zett tu dás al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz - no sí tá sá ra, a prob lé ma meg ol dó tech ni kák fel hasz ná lá sá ra, a tu do mány ág ban meg szer zett szak mai ta pasz ta lat is - me re ti ha tá ra i ból szár ma zó in for má ci ók, fel me rü lõ új prob lé mák, új je len sé gek fel dol go zá sá ra, meg ala po zott vé le mény, il let ve bí rá lat meg fo gal ma - zá sá ra, kö vet kez te té sek le vo ná sá ra, dön tés ho zás ra, a meg ol dan dó prob lé mák meg ér té sé re, meg fo gal ma - zá sá ra és meg ol dá sá ra, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret el mé lyí té sé re, bõ ví té sé re, a vé del mi szfé rá ban és a kap cso ló dó ál lam igaz ga tá si és ka taszt ró fa vé del mi te rü le ten a lo gisz ti kai fel ada tok ter - ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, a lo gisz ti kai tá mo ga tás ter ve zé sé hez, szer ve zé sé hez kap cso ló dó mun ka el vég zé sé re, a ve ze té si do ku men tu - mok, ok má nyok ki dol go zá sá ra, a lo gisz ti kai tá mo ga tó szer ve ze tek fel ada tá nak meg ha tá ro zá sá ra, irá nyí tá sá ra bé - ké ben, vál ság hely zet ben és há bo rú ban egy aránt, az anyag el lá tá si, fenn tar tá si és köz le ke dés szer ve zé si fel ada tok ve ze té sé re a rend kí vü li hely ze tek kö rül mé nyei kö zött honi te rü le ten és a szö vet ség erõ i nek al kal ma zá si hely szí ne in,

180 180 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám ha zai, nem zet kö zi és szö vet sé gi mû ve le tek ben a szak te rü le tük nek meg fe le lõ rend sze re sí tett ha di tech ni kai esz kö zök üze mel te té sé re és üzem ben tar tá suk szer ve zé sé - re, irá nyí tá sá ra, a ha di tech ni kai fej lesz té si és kor sze rû sí té - si fel ada tok ve ze té sé re, lo gisz ti kai szer ve ze tek ve ze té sé re a NATO és az Európai Unió ke re té ben együtt mû kö dés ben a szö vet sé ge - sek meg fe le lõ szak em be re i vel, ha zai és nem zet kö zi, il let ve szö vet sé gi fó ru mo kon a ma gyar ka to nai lo gisz ti kai tá mo ga tó rend szer meg fe le lõ szin tû kép vi se le té re, olyan in no va tív ké pes sé gek bir tok lá sá ra, ame lyek le - he tõ vé te szik, hogy a fel ada to kat tu do má nyos igénnyel ke - zel jék, to váb bi át- és to vább kép zé se ken ve gye nek részt. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, au to nó mia, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ope rá ció ku ta tás a lo gisz ti kai rend sze rek ben, ka to na - föld rajz, kör nye zet vé de lem, al kal ma zott ma te ma ti ka, tér - in for ma ti ka, ka to nai in for ma ti ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit stra té gi ai és lo gisz ti kai me nedzs ment, mi nõ ség biz to sí - tás, vé de lem-gaz da ság tan, vé de lem ter ve zés, ve ze tés pszi - cho ló gia, ve ze tõi tré ning; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit ka to nai lo gisz ti ka, had szín tér is me ret, NATO lo gisz ti ka, szá raz föl di csa pa tok har cá sza ta, szá raz föl di csa pa tok had - mû ve le ti el mé le te, lo gisz ti kai fo lya ma tok meg szer ve zé se, lo gisz ti kai törzs szol gá lat, több-nem ze ti lo gisz ti kai gya - kor lat; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: ál ta lá nos ka to nai lo gisz ti kai mo dul, ha di tech ni kai ka to - nai lo gisz ti kai mo dul, el lá tá si-köz le ke dé si ka to nai lo gisz - ti kai mo dul spe ci á lis is me ret kö rei; dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel - mé nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka, ké mia, in for ma ti ka, kör nye zet vé de lem; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, had tör té ne lem/tech ni ka tör té net, ha di jog/jogi is - me re tek, eu ró pai uni ós is me re tek; szak mai is me re tek (40 kre dit): lo gisz ti ka el mé le te, lo gisz ti kai tá mo ga tás, ha di tech ni kai is me re tek, me cha ni - ka, hõ tan, mi nõ ség ügy, me nedzs ment is me re tek, mun ka - vé de lem, mar ke ting, köz gaz da ság tan, vé de lem-gaz da ság - tan, sta tisz ti ka. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 18. VÉDELMI VEZETÉSTECHNIKAI RENDSZERTERVEZÕ MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: vé del mi ve ze tés - tech ni kai rend szer ter ve zõ 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les vé del mi ve ze tés tech ni kai rend szer ter ve zõ a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: De fen ce C3 Sys tem Ma na ger.

181 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõk figye - lembe: a had- és biz ton ság tech ni kai mér nö ki alap kép zé si szak, va la mint a ka to nai fel sõ ok ta tás ban a fõ is ko lai szin tû mû sza ki in for ma ti kai alap kép zé si szak és a vil la mos mér - nö ki alap kép zé si szak A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a vil la mos mér nö ki, a mér nök in for ma ti kus, a prog ram ter ve zõ in for ma ti kus, a gaz da ság in for ma ti kus A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 6 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 20 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan szak em be rek kép zé se, akik al kal - ma sak a fegy ve res erõk, a rend- és ka taszt ró fa vé del mi szer vek, a pol gá ri nem zet biz ton sá gi szol gá la tok, a vé del - mi igaz ga tás, illetve a tá gabb ér te lem ben vett vé del mi szfé ra ki e mel ten a NATO rend sze rek kel együttmû - ködõ ve ze tés tech ni kai (kom mu ni ká ci ós, in for ma ti kai, szen zor, na vi gá ci ós, azo no sí tó, elekt ro ni kai had vi se lé si, fegy ver irá nyí tá si stb.) rend sze rei biz ton sá gos mû köd te té - sé nek ter ve zé sé re, szer ve zé sé re, irá nyí tá sá ra, fel ügye le té - re és el len õr zé sé re, valamint az ilyen rend sze rek kö zöt ti együtt mû kö dés fel té te le i nek biz to sí tá sá ra, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: a szak má hoz kö tött el mé le ti/gya kor la ti is me re tek, rend szer szer ve zé si is me re tek, a vé del mi ve ze tés tech ni kai ta nul má nyi te rü le ten az is me re tek rend sze re zett meg ér té se és el sa já tí tá sa, ve ze tõi is me re tek, biz tos al kal ma zói szin tû is me re tek a ve ze tés tech ni kai rend sze rek szer ve zé si esz kö ze i ben és mód sze re i ben, a NATO, EU és a vé del mi szfé ra, a ve ze tés és szer ve - zés el mé let, va la mint a ve ze tés tá mo ga tás, ve ze tés tech ni ka alap ve tõ is me re tei, a ku ta tás hoz vagy tu do má nyos mun ká hoz szük sé ges, szé les kör ben al kal maz ha tó prob lé ma meg ol dó tech ni kák is me re te. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: vé del mi ve ze tés tech ni kai (kom mu ni ká ci ós, in for - ma ti kai, szen zor, na vi gá ci ós, azo no sí tó, elekt ro ni kai had vi se lé si, fegy ver irá nyí tá si stb.) rend sze rek, il let ve al - rend sze re ik mû köd te té sé nek ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, vé del mi ve ze tés tech ni kai rend sze rek fe nye ge tett sé - gé nek ér té ke lé sé re, vé del mé nek és tá ma dá sá nak ter ve zé - sé re, szer ve zé sé re és meg va ló sí tá sá ra, NATO, EU, kor mány za ti és vé del mi ve ze tés tech ni - kai rend sze rek kö zöt ti együtt mû kö dés fel té te le i nek meg te - rem té sé re és fenn tar tá sá ra, vé del mi ve ze tés tech ni kai rend sze rek ku ta tá si és fej - lesz té si igé nye i nek meg fo gal ma zá sá ra, irá nya i nak meg ha - tá ro zá sá ra, a vég zést köve tõen, kel lõ szak mai gya kor lat bir to ká - ban vé del mi ve ze tés tech ni kai rend sze rek hez kap cso ló dó kö zép szin tû ve ze tõi, ter ve zõi, szer ve zõi és ko or di ná ci ós fel ada tok el lá tá sá ra, ka to nai és vé del mi in for ma ti kai rend sze rek ha té kony al kal ma zá sá nak ter ve zé sé re és szer ve zé sé re, ka to nai és vé del mi in for ma ti kai rend sze rek fej lesz té - sé nek és mû köd te té sé nek ter ve zé sé re és szer ve zé sé re, vé del mi kom mu ni ká ci ós rend sze rek szer ve zé sé re, vé del mi kom mu ni ká ci ós rend sze rek lé te sí té sé re és üze mel te té sé re, vé del mi kom mu ni ká ci ós rend sze rek vé del mé nek ter - ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, az in for má ció biz ton ság ter ve zé sé re és szer ve zé sé re, a fi zi kai, sze mé lyi és do ku men tum biz ton ság megvalósítá - sára, ka to nai és vé del mi in fo kom mu ni ká ci ós rend sze rek vé del mé nek ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra, vé del mi in fo kom mu ni ká ci ós rend sze rek rejt jel biz - ton sá gá nak ter ve zé sé re, szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra; az in for má ci ós mû ve le tek so rán al kal ma zott tech no - ló gi ák, tech ni kai esz kö zök rend szer szin tû al kal ma zá sá ra, az in for má ci ós mû ve le tek hu mán össze te võ i nek al - kal ma zá sá ra, az in for má ci ós mû ve le tek ter ve zé sé re és szer ve zé sé re.

182 182 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, au to nó mia, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra, a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa, al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit al kal ma zott ma te ma ti ka, al kal ma zott elekt ro ni ka, al kal - ma zott in for má ció tech no ló gia, va la mint az alap is me re tek azon tár gyai, ame lyek szak ma spe ci fi ku sak; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit NATO, EU és vé del mi szfé ra is me re tek, ve ze té si is me - re tek, a szak mai törzs anyag hoz kap cso ló dó ve ze tés el mé - le ti és had tu do má nyi is me re tek; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit in for ma ti kai rend sze rek és szer ve zé sük alap jai, kom - mu ni ká ci ós rend sze rek és szer ve zé sük alap jai, a ve ze tés - tech ni kai rend sze rek vé del mé nek alap jai, fel de rí tõ és elekt ro ni kai had vi se lé si rend sze rek alap jai; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: in for ma ti kai rend sze rek és al kal ma zá sok, az in for ma ti - ka-al kal ma zás meg szer ve zé se, in for ma ti kai rend sze rek ter ve zé se és szer ve zé se, in for ma ti kai rend sze rek mû köd te - té se, fel ügye le te, in for ma ti kai fej lesz tés és be szer zés, kom mu ni ká ci ós rend sze rek ter ve zé se és szer ve zé se, kom - mu ni ká ci ós há ló zat me nedzs ment, a Ma gyar Köz tár sa ság kom mu ni ká ci ós inf ra struk tú rá ja, az in for má ció biz ton ság ter ve zé se-szer ve zé se, fi zi kai, sze mé lyi és do ku men tum - biz ton ság, in for ma ti kai rend sze rek biz ton sá ga, kom mu ni - ká ci ós rend sze rek biz ton sá ga, a rejt jel biz ton ság el mé le te és meg va ló sí tá sa, elekt ro ni kai el len te vé keny ség és vé de - lem, in for má ci ós mû ve le tek tech ni kai alap jai, in for má ci ós mû ve le tek hu mán össze te või, in for má ci ós mû ve le tek ve - ze té se, to váb bi spe ci fi kus is me re tek; dip lo ma mun ka: 20 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 70 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka, fi zi ka; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz - da ság tan, had tör té ne lem/ha di tech ni ka, ha di jog/jogi is - me re tek; szak mai is me re tek (40 kre dit): in for ma ti ka, vil la mos - ság tan, ana lóg elekt ro ni ka, di gi tá lis tech ni ka, har cá szat, ka to nai mû ve le tek alap jai, in for má ci ós mû ve le tek, ha di - tech ni kai alap is me re tek, ve ze tés és szer ve zés el mé let. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 40 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 19. VILLAMOSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: villamosmér - nöki 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; rö vi dít ve: MSc) szak kép zett ség: ok le ve les vil la mos mér nök a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: Elect ri - cal and Com pu ter En gi ne er. 3. Kép zé si te rü let: mû sza ki 4. A mes ter kép zés be tör té nõ be lé pés nél elõz mény ként el fo ga dott sza kok: 4.1. Tel jes kre di tér ték be szá mí tá sá val ve he tõ figye - lembe: a vil la mos mér nö ki alap kép zé si szak.

183 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A be me net hez a 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di - tek tel je sí té sé vel el sõ sor ban szá mí tás ba ve he tõ alap kép zé - si sza kok: a gé pész mér nö ki, a köz le ke dés mér nö ki, a me - chat ro ni kai mér nö ki, a had- és biz ton ság tech ni kai mér nö - ki, az ener ge ti kai mér nö ki, a mér nök in for ma ti kus A 11. pont ban meg ha tá ro zott kre di tek tel je sí té sé - vel ve he tõk figye lembe: to váb bá azok az alap- vagy mes - ter fo ko za tot adó alap kép zé si sza kok, il let ve a fel sõ ok ta - tás ról szóló évi LXXX. tör vény sze rin ti fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû alap kép zé si sza kok, ame lye ket a kre - dit meg ál la pí tá sá nak alap já ul szol gá ló is me re tek össze ve - té se alap ján a fel sõ ok ta tá si in téz mény kre di tát vi te li bi zott - sá ga el fo gad. 5. A kép zé si idõ fél évek ben: 4 fél év 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma: 120 kre dit 6.1. Az ala po zó is me re tek hez ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.2. A szak mai törzs anyag hoz ren del he tõ kre di tek szá - ma: kre dit 6.3. A dif fe ren ci ált szak mai anyag hoz ren del he tõ kre - di tek szá ma a dip lo ma mun ká val együtt: kre dit 6.4. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre di tek mi ni má lis ér té ke: 5 kre dit 6.5. A dip lo ma mun ká hoz ren delt kre di tér ték: 30 kre dit 6.6. A gya kor la ti is me re tek ará nya: az in téz mé nyi tan - terv sze rint leg alább 30%. 7. A mes ter kép zé si szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó A kép zés cél ja olyan mér nö kök kép zé se, akik a vil la - mos, elekt ro ni kus és szá mí tás tech ni kai esz kö zök höz, be - ren de zé sek hez és rend sze rek hez kap cso ló dó ma gas szin tû ter mé szet tu do má nyos és spe ci fi kus mû sza ki is me re tek bir to ká ban ké pe sek új vil la mos, elekt ro ni kus és szá mí tás - tech ni kai rend sze rek, be ren de zé sek és esz kö zök ter ve zé - sé re, fej lesz té sé re és in teg rá lá sá ra, a szak te rü le ten ku ta tá - si-fej lesz té si fel ada tok el lá tá sá ra, ko or di ná lá sá ra, alap- és al kal ma zott ku ta tá si fel ada tok ki dol go zá sá ban való rész - vé tel re, ta nul má nya ik PhD kép zés ke re té ben való foly ta tá - sá ra. a) A mes ter kép zé si sza kon sze rez he tõ is me re tek: min den vil la mos mér nö ki mes ter sza kot el vég zõ ese té - ben: alap ve tõ kom mu ni ká ci ós, ve ze té si és mér nök eti kai is me re tek, kör nye zet vé del mi és mi nõ ség biz to sí tá si is me re tek, a meg ha tá ro zó jogi, sza bá lyo zá si, és gaz da sá gi is me - re tek és a ter me lé si fo lya ma tok is me re te, ku ta tás-fej lesz té si és mû sza ki do ku men tá ció ké szí té - sé re vo nat ko zó is me re tek; a vá lasz tott spe ci a li zá ci ó tól füg gõ en: ter ve zõi szin tû elekt ro ni kai al kat rész- és mik ro elekt - ro ni kai is me re tek, ana lóg és di gi tá lis áram kö rök ana lí zi se, ter ve zé se és ki vi te le zé se, rend szer mo del le zés, mé rés ter ve zés, adat- és jel fel - dol go zás ter ve zé se, irá nyí tás tech ni kai esz kö zök és rend sze rek is me re te, ter ve zé se, hír adás tech ni kai és in fo kom mu ni ká ci ós rend sze rek is me re te, ter ve zé se, a vil la mos ener gia el lá tás és -át ala kí tás fo lya ma tá nak is me re te, ter ve zé se, fõbb vil la mos ipa ri anya gok és tech no ló gi ák is me re te, fej lesz té se, szá mí tó gép-hard ver és -szoft ver is me re tek, szá mí tó - gé pek és szá mí tó gép-há ló za tok al kal ma zás tech ni ká ja, elekt ro ni kai be ren de zé sek és szá mí tó gé pes rend sze - rek ter ve zé se, ana li zá lá sa, tech no ló gi ai gé pek és fo lya ma tok il lesz té si, biz ton sá - gi funk ci ó it el lá tó rend sze rek is me re te, ter ve zé se, al kal ma zás szin tû is me re tek (ter ve zés, fej lesz tés, in - teg rá lás, üzem be he lye zés, gyár tás, mi nõ ség biz to sí tás, üze mel te tés, szol gál ta tás, kar ban tar tás) a ki vá lasz tott szak irány ban; a fo gyasz tó vé de lem, a ter mék fe le lõs ség, a mun ka he - lyi egész ség és biz ton ság, a mû sza ki és gaz da sá gi jogi sza - bá lyo zás, va la mint a mér nök eti ka alap ve tõ is me re tei. b) A mes ter kép zé si sza kon vég zet tek al kal ma sak: a tör vényszerûségek, össze füg gé sek, prob lé mák meg ér té sé re, ere de ti öt le tek fel ve té sé re, a meg szer zett tu - dás ön ál ló al kal ma zá sá ra és gya kor la ti hasz no sí tá sá ra, ön mû ve lés re, ön fej lesz tés re, az egyé ni tu dás, is me ret bõ ví té sé re, el mé lyí té sé re, a mû sza ki gaz da sá gi hu mán erõ for rá sok ke ze lé sé - nek komp lex szem lé le té re, szak mai ko ope rá ci ó ra, az in teg rált is me re tek al kal - ma zá sá ra. c) A szak kép zett ség gya kor lá sá hoz szük sé ges sze mé - lyes adott sá gok és kész sé gek: kre a ti vi tás, ru gal mas ság, prob lé ma fel is me rõ és -meg ol dó kész ség, in tu í ció és mód sze res ség, ta nu lá si kész ség és jó me mó ria, szé les körû mû velt ség, in for má ció fel dol go zá si ké pes ség, kör nye zet tel szem be ni ér zé keny ség, el kö te le zett ség és igény a mi nõ sé gi mun ká ra. a szak mai to vább kép zés hez szük sé ges po zi tív hoz zá - ál lás, kez de mé nye zõ, il let ve dön tés ho za ta li ké pes ség, sze - mé lyes fe le lõs ség vál la lás és an nak gya kor lá sa,

184 184 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám al kal mas ság az együtt mû kö dés re, a cso port mun ká - ban való rész vé tel re, kel lõ gya kor lat után ve ze tõi fel ada - tok el lá tá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a szak kép zett ség szem pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök: 8.1. Az alap kép zés ben meg szer zett is me re te ket to vább bõ ví tõ, mes ter fo ko zat hoz szük sé ges ala po zó is me ret kö - rök: ter mé szet tu do má nyos alap is me re tek: kre dit ma te ma ti ka, fi zi ka, szá mí tás tu do mány, rend szer el mé - let, va la mint szak ma spe ci fi kus alap tár gyak; gaz da sá gi és hu mán is me re tek: kre dit gaz da sá gi, ve ze té si és me nedzs ment is me re tek, mi nõ - ség biz to sí tás, er go nó mia, kom mu ni ká cióel mé let, mû sza ki tu do má nyok kul túr tör té ne te, kör nye zet vé de lem; 8.2. A szak mai törzs anyag kö te le zõ is me ret kö rei: kre dit mind azon, a vil la mos, elekt ro ni kus és szá mí tás tech ni - kai esz kö zök, be ren de zé sek, to váb bá össze tett rend sze rek fej lesz té sé hez, ter ve zé sé hez, ki vi te le zé sé hez, gyár tá sá hoz és mi nõ ség-el len õr zé sé hez, és az ezek kel lét re ho zott komp lex szol gál ta tá sok hoz kap cso ló dó, a szak te rü le ti mes ter kép zést meg ala po zó, át fo gó el mé le ti is me ret, amely a vil la mos mér nö ki szak ma kép zés ben rep re zen tált szak te - rü le tei (pél da ként lásd 8.3.) va la me lyi ké nek mû ve lé sé hez szük sé ge sek; 8.3. A szak mai törzs anyag kö te le zõ en vá laszt ha tó is - me ret kö rei: kre dit dif fe ren ci ált szak mai is me re tek: min den olyan anyag-, esz köz-, ké szü lék-, be ren de zés-, rend szer-, tech no ló gi ai és ter ve zé si is me ret, amely a vil la - mos mér nö ki szak ma kép zés ben rep re zen tált szak te rü le tei va la me lyi ké nek mû ve lé sé hez szük sé ge sek [pél dá ul ilyen szak te rü le tek: (1) be ágya zott in for má ci ós rend sze rek; (2) ener giaát ala kí tó rend sze rek; (3) in fo kom mu ni ká ci ós rend - sze rek; (4) irá nyí tás tech ni ka és ro bot in for ma ti ka; (5) mik - ro rend sze rek és mo dul-áram kö rök; (6) szá mí tó gé pek rend szer- és al kal ma zás tech ni ká ja; (7) szé les sá vú és mé - dia-kom mu ni ká ció; (8) vil la mos ener gia-rend sze rek; (9) fo lya ma tok au to ma ti zá lá sa és in for ma ti ká ja; (10) táv köz - lés és ipa ri kom mu ni ká ció; (11) ipa ri elekt ro ni kai rend sze - rek ter ve zé se]; dip lo ma mun ka: 30 kre dit 9. A kép zés hez kap csolt szak mai gya kor lat kö ve tel mé - nyei: A szak mai gya kor lat idõ tar ta ma leg alább 4 hét, ame lyet a fel sõ ok ta tá si in téz mény tan ter ve ha tá roz meg. 10. Ide gen nyelv-is me ret kö ve tel mé nyei: A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú nyelv vizs ga le té te le vagy az - zal egyen ér té kû érett sé gi bi zo nyít vány, il let ve ok le vél szük sé ges bár mely olyan élõ ide gen nyelv bõl, ame lyen az adott szak má nak tu do má nyos szak iro dal ma van. 11. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te lei: A hall ga tó nak a kre dit meg ál la pí tá sa alap já ul szol gá ló is me re tek fel sõ ok ta tá si tör vény ben meg ha tá ro zott össze ve té se alap ján el is mer he tõ le gyen leg alább 80 kre dit a ko ráb bi ta nul má nyai sze rint az aláb bi is me ret kö rök ben: ter mé szet tu do má nyos is me re tek (20 kre dit): ma te ma - ti ka (min. 12 kre dit), fi zi ka, vil la mos ipa ri anyag is me ret; gaz da sá gi és hu mán is me re tek (10 kre dit): köz gaz da - ság tan, kör nye zet vé de lem, mi nõ ség biz to sí tás, szak nyelv, tár sa da lom tu do mány; elekt ro tech ni kai, elekt ro ni kai és in for ma ti kai is me re - tek (30 kre dit): elekt ro tech ni ka, je lek és rend sze rek, elekt - ro ni ka, di gi tá lis tech ni ka, in for ma ti ka, prog ra mo zás; vil la mos mér nö ki szak mai alap is me re tek (20 kre dit): hír adás tech ni ka, mé rés tech ni ka, sza bá lyo zás tech ni ka/ automatika, mik ro elekt ro ni ka, elekt ro ni kai tech no ló gia, vil la mos ener ge ti ka, la bo ra tó ri um. A mes ter kép zés be való fel vé tel fel té te le, hogy a fel so - rolt is me ret kö rök ben leg alább 50 kre dit tel ren del kez zen a hall ga tó. A hi ány zó kre di te ket a mes ter fo ko zat meg szer zé - sé re irá nyu ló kép zés sel pár hu za mo san, a fel vé tel tõl szá mí - tott két fél éven be lül, a fel sõ ok ta tá si in téz mény ta nul má - nyi és vizs ga sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg kell sze rez ni. 4. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mes ter kép zé si szak meg ne ve zé se: ta ná ri szak 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és vég zett sé gi szint: mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter, rö vi dít ve: MA) szak kép zett ség: ok le ve les... ta nár (a kor mány ren de - let 3. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott szak kép zett ség sze rint) a szak kép zett ség an gol nyel vû meg je lö lé se: te a cher of 3. Kép zé si te rü let: pe da gó gus kép zés 4. A kép zé si idõ fél évek ben és a ta ná ri szak kép zett ség meg szer zé sé hez össze gyûj ten dõ kre di tek szá ma a kép zés kü lön bö zõ for mái sze rint: 4.1. A cik lu sok ra bon tott, osz tott kép zés alap kép zé si szak ja i ra épü lõ ta ná ri sza kon a két ta ná ri szak kép zett ség pár hu za mos meg szer zé se - kor: 5 fél év, 150 kre dit;

185 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 185 a szak mai és mû vé sze ti ta ná ri szak kép zett sé gek te rü - le tén a csak egy szak kép zett ség meg szer zé sé re irá nyu ló kép zés ese tén: 4 fél év, 120 kre dit 4.2. Mes ter fo ko za tot adó sza kon nem ta ná ri szak kép - zett ség meg szer zé sét köve tõen vagy va la mely mes ter szak - kal pár hu za mo san fel vett ta ná ri sza kon: egy ta ná ri szak kép zett ség meg szer zé sé re irá nyu ló kép zés ese tén: 3 fél év, 90 kre dit; a mû vé sze ti kép zé si te rü le ten a szak te rü le ti kö ve - tel mé nyek nek a mû vé sze ti mes ter sza kon tör tént tel je sí té se ese tén 2 fél év, 60 kre dit 4.3. A fõ is ko lai szin tû ta ná ri szak kép zett ség bir to ká - ban a ta ná ri mes ter fo ko zat és a ko ráb bi szak kép zett ség nek meg fe lel tet he tõ ta ná ri szak kép zett ség meg szer zé se ese tén: 3 fél év, 90 kre dit 4.4. Újabb ta ná ri szak kép zett ség meg szer zé sé re irá - nyu ló kép zés ben a ta ná ri sza kon szer zett mes ter fo ko zat bir to ká ban: 2 fél év, 60 kre dit; az egye te mi vagy fõ is ko lai szin tû ta ná ri szak kép zett - ség tõl el té rõ ta ná ri szak kép zett ség meg szer zé sé re irá nyu ló kép zés ben: a) egye te mi szin tû ta ná ri szak kép zett ség ese tén 2 fél év, 60 kre dit, b) a fõ is ko lai szin tû ta ná ri szak kép zett ség ese tén 3 fél - év, 90 kre dit 5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kre - di tek szá ma a ta ná ri szak ele mei sze rint: 5.1. A ta ná ri szak ele me i nek kre di tér té kei, ame lyet a 6. pont ban jel zet tek figye lembe véte lével kell al kal maz ni A ta ná ri szak kép zett ség szak te rü le ti is me re te i - nek kre di tér té ke: egy ta ná ri szak kép zett ség meg szer zé se ese tén ál ta lá - ban 40 kre dit; az alap kép zés re épü lõ szak mai és mû vé sze ti ta ná ri szak kép zett sé gek ese tén leg fel jebb 50 kre dit, ko ráb - bi fõ is ko lai szin tû ta ná ri szak ra épü lõ kép zés ben leg alább 60 kre dit; két ta ná ri szak kép zett ség ese tén 80 kre dit, amely bõl az elsõ ta ná ri szak kép zett ség hez leg alább 30 kre di tet kell, a má so dik ta ná ri szak kép zett ség hez leg fel jebb 50 kre di tet le het sze rez ni A ta ná ri ké pe sí tés pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai el - mé le ti és gya kor la ti is me re te i nek kre di tér té ke: ál ta lá ban 40 kre dit; amely ko ráb bi fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû ta - ná ri ok le vél ese tén a 6.1. pont ban le ír tak nak meg fele lõen csök ken; ta ná ri mes ter sza kon szer zett ok le vél bir to ká ban tel je sí tett nek te kin ten dõ A köz ok ta tá si in téz mé nyek ben, fel nõtt kép zõ in - téz mény ben szer ve zett össze füg gõ szak mai gya kor lat kre - di tér té ke: ál ta lá ban 30 kre dit 5.2. A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren delt kre - di tek ará nya: az és kép zé si ele mek hez össze - gyûj ten dõ kre di tek 5%-a A szak dol go zat hoz ren del he tõ kre di tér ték: 5 kre - dit, amely hez az pont ban meg ha tá ro zott szak mai gya kor lat ré sze ként ké szí tett, a szak mai gya kor la tot be mu - ta tó és fel dol go zó port fo li ót is mel lé kel ni kell. A szak dol - go zat 5 kre dit jét az kép zé si elem ter hé re kell biz to sí - ta ni, s ha en nek kre di tér té ke 10 vagy en nél ala cso nyabb, a szak dol go zat he lyett a port fo li ót az kép zé si elem ter - hé re kell el ké szí te ni. Egy szak dol go za tot kell ké szí te ni két ta ná ri szak kép zett ség ese tén is Az el mé le ti és gya kor la ti is me re tek vo nat ko zá sá - ban be le ért ve a kép zés sze mi ná ri u mi gya kor la ta it és a köz ok ta tá si in téz mény ben vég zett gya kor la tot is a gya - kor la ti is me re tek mi ni má lis kre di tér té ke: a tel jes kép zé si idõ höz tar to zó kre di tek 65 70%-a. 6. A ta ná ri szak egyes kép zé si ele me i nek kre di tér té ke a ta ná ri mes ter kép zés 4. pont ban meg ne ve zett kü lön bö zõ for mái ese tén, és a ta ná ri szak ra tör té nõ be lé pés fel té te lei 6.1. Az egyes kép zé si ele mek kre di tér té kei: a 4.1. a) pont ban le írt 150 kre di tes kép zés nél az , és ele mek kre di tér té ke rend re 80, 40, il - let ve 30 kre dit; a 4.1. b) pont ban le írt 120 kre di tes kép zés nél az , és ele mek kre di tér té ke rend re 50, 40, il - let ve 30 kre dit; a 4.2. a) pont ban le írt 90 kre di tes kép zés nél az elem kre di tér té ke 30 kre dit, ha a mes ter fo ko za tot adó, de ta ná ri szak kép zett sé get nem ered mé nye zõ sza kon meg - szer zett kre di tek bõl leg alább 10 kre dit kre di tát vi tel lel el is - mer he tõ, az , il let ve az ele mek ér té ke 40, il let - ve 20 kre dit; a 4.2. b) pont ban le írt 60 kre di tes kép zés ben az elem kre di tér té ke a mû vé sze ti mes ter sza kon tör té nõ tel je - sí té se ese tén 0 kre dit; az , il let ve kép zé si ele - mek ér té ke 40, il let ve 20 kre dit; a 4.3. pont ban le írt 90 kre di tes, a ta ná ri mes ter fo ko zat meg szer zé sé re irá nyu ló kép zés nél az , és ele mek kre di tér té ke rend re 60, 10, il let ve 20 kre dit; a 4.4. pont ban az újabb ta ná ri szak kép zett ség meg - szer zé sé re irá nyu ló kép zés ben az adott szak kép zett ség fel - vé te lé hez elõ írt elõ fel té te lek mel lett a) a 4.4. a) pont ban le írt 60 kre di tes kép zés nél az , és ele mek kre di tér té ke rend re 40, 0, illetve 20 kre dit; b) a 4.4. ba) pont ban le írt 60 kre di tes kép zés ben az , és ele mek kre di tér té ke rend re 40, 10, illetve 10 kre dit; c) a 4.4. bb) pont ban le írt 90 kre di tes kép zés nél az , és ele mek kre di tér té ke rend re 60, 10, illetve 20 kre dit A 4.3. és a 4.4. pont ban le írt kép zé sek nél az elem ré sze ként az adott szak te rü let hez tar to zó ta ní tá si gya kor - lat ról kell port fo li ót ké szí te ni. Az 5 kre di tes szak dol go zat és a zá ró vizs gán az elem alap ján szer ve zett ta ná ri ké pe sí tõ vizs ga-rész nem kö ve tel mény.

186 186 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám 6.2. A ta ná ri szak ra tör té nõ be lé pés fel té te lei: Az e ren de let 4. -ának (3) be kez dé sé ben fog lal - tak sze rint a ta ná ri fel ké szí tést meg ala po zó, pá lya ori en tá - ci ót se gí tõ is me re tek kö ve tel mé nye i nek tel je sí té se, amely - nek kre di tér té ke 10 kre dit, va la mint az egyes ta ná ri szak - kép zett sé gek vá lasz tá sá hoz e ren de let 4. (5) be kez dé se sze rint elõ írt fel té te lek Az egyes ta ná ri szak kép zett sé gek ál ta lá nos tól el - té rõ sa já tos kö ve tel mé nye i rõl ren del ke zõ 11. pont ban fi - gye lem mel kell len ni arra, hogy a ta ná ri szak kép zett ség meg szer zé sé re irá nyu ló kép - zés ben az em ber és tár sa da lom mû velt ség te rü le ti-ta ná ri és ter mé szet is me ret-ta ná ri elsõ szak kép zett ség meg szer zé sé - re irá nyu ló kép zés fel vé te lé nek kö ve tel mé nye it ki elé gít he - ti bár mely olyan alap kép zé si sza kon, szak irá nyon szer zett szak kép zett ség, mely nek tu do mány te rü le ti, il let ve tu do - mány ági is me re te it a ne ve lés-ok ta tás mû velt sé gi te rü le te ma gá ban fog lal ja, te kin tet nél kül arra, hogy erre az alap - kép zé si szak ra, szak irány ra más ta ná ri szak kép zett ség épül-e vagy sem; a szak tár gyat ide gen nyel ven ok ta tó ta ná ri má so dik szak kép zett ség az adott szak tárgy ok ta tá sá ra jo go sí tó elsõ ta ná ri szak kép zett ség gel pár hu za mo san vagy arra épül ve sze rez he tõ meg; a spe ci á lis, pe da gó gi ai jel le gû fel ada tok ra fel ké szí tõ má so dik ta ná ri szak kép zett ség meg szer zé sé re irá nyu ló kép zés nek alap kép zé si szak ra vo nat ko zó an nincs meg - ha tá ro zott elõ fel té te le, il let ve bár mely elsõ ta ná ri szak kép - zett ség hez fel ve he tõ. 7. A ta ná ri szak kép zé si cél ja, az el sa já tí tan dó ta ná ri kom pe ten ci ák: A ta nár szak mai fel ké szült sé ge bir to ká ban hi va tá sá nak gya kor lá sa so rán al kal mas: a ta nu lói sze mé lyi ség fej lesz té sé re: az egyé ni igé - nyek re és fej lõ dé si fel té te lek re te kin tet tel elõ se gí te ni a ta - nu lók ér tel mi, ér zel mi, tes ti, szo ci á lis és er köl csi fej lõ dé - sét, a de mok ra ti kus tár sa dal mi ér té kek, a sa já tos nem ze ti ha gyo má nyok, az eu ró pai kul tu rá lis és az egye te mes em - be ri ér té kek el sa já tí tá sát; ta nu lói cso por tok, kö zös sé gek ala ku lá sá nak se gí té sé - re, fej lesz té sé re: a ta nu lói kö zös sé gek ben rej lõ pe da gó gi ai le he tõ sé gek ki hasz ná lá sá ra, az egyé nek kö zöt ti kü lönb sé - gek meg ér té sé nek elõ se gí té sé re, az in ter kul tu rá lis ne ve lé si prog ra mok al kal ma zá sá ra, az együtt mû kö dés kész sé ge i - nek fej lesz tés re; a pe da gó gi ai fo lya mat ter ve zé sé re: pe da gó gi ai mun - ká ját a fel té te lek ár nyalt elem zé se alap ján át fo gó an és rész le tek be me nõ en meg ter vez ni, ta pasz ta la ta it ref lek tív mó don ele mez ni és ér té kel ni; a szak tu do má nyi tu dás fel hasz ná lá sá val a ta nu lók mû velt sé gé nek, kész sé ge i nek és ké pes sé ge i nek fej lesz té - sé re: az adott szak te rü le ten szer zett tu dá sát tan ter vi, mû - velt ség te rü le ti össze füg gé sek be ágyaz ni, en nek alap ján a ta nu lók tu do má nyos fo gal ma i nak, fo ga lom rend sze re i nek fej lõ dé sét elõ se gí te ni, az egyes tu do mány te rü le tek szem - lé let mód ját, ér té ke it és ku ta tá si el já rá sa it meg is mer tet ni, az el sa já tí tott tu dás al kal ma zá sá hoz szük sé ges kész sé ge - ket ki ala kí ta ni, szak te rü le té nek az egész ség vé del mé vel és fej lesz té sé vel való össze füg gé se it fel is mer ni és ez zel a ta - nu lók egész ség fej lesz té sét elõ se gí te ni; az egész éle ten át tar tó ta nu lást meg ala po zó kom pe - ten ci ák ha té kony fej lesz té sé re: a ke reszt tan ter vi kom pe - ten ci ák, kü lö nö sen az ol va sás-szö veg ér tés, in for má ció fel - dol go zás, a ta nu lá si szo ká sok és kész sé gek, az alap ve tõ gon dol ko dá si mû ve le tek, a prob lé ma meg ol dó gon dol ko - dás fo lya ma tos fej lesz té sé re, a ta nu lók elõ ze tes tu dá sá nak, is ko lán kí vül meg szer zett is me re te i nek és kész sé ge i nek, va la mit az is ko lá ban el sa já tí tott tu dá sá nak in teg rá lá sá ra, az ön ál ló ta nu lás ké pes sé ge i nek meg ala po zá sá ra, fej lesz - té sé re, a ta nu lók tes ti-lel ki-szel le mi egész sé gé nek fej lesz - té sé re; a ta nu lá si fo lya mat szer ve zé sé re és irá nyí tá sá ra: vál - to za tos ta ní tá si-ta nu lá si for mák ki ala kí tá sá ra, a tu dás for rá - sok cél sze rû ki vá lasz tá sá ra, az új in for má ci ós-kom mu ni - ká ci ós tech no ló gi ák al kal ma zá sá ra, ha té kony ta nu lá si kör - nye zet ki ala kí tá sá ra; a pe da gó gi ai ér té ke lés vál to za tos esz kö ze i nek al kal - ma zá sá ra: a ta nu lók fej lõ dé si fo lya ma ta i nak, ta nul má nyi tel je sít mé nye i nek és sze mé lyi ség fej lõ dé sé nek elem zõ ér - té ke lé sé re, a kü lön bö zõ ér té ke lé si for mák és esz kö zök hasz ná la tá ra, az ér té ke lés ered mé nye i nek ha té kony al kal - ma zá sá ra, az ön ér té ke lés fej lesz té sé re; szak mai együtt mû kö dés re és kom mu ni ká ci ó ra: a ta nu lók kal, a szü lõk kel, az is ko lai kö zös ség gel, a társ - szer ve ze tek kel és ku ta tó-fej lesz tõ in téz mé nyek kel tör - té nõ együtt mû kö dés re, a ve lük való ha té kony kom mu ni - ká ci ó ra; szak mai fej lõ dés ben el kö te le zett ség re, ön mû ve lés re: a mun ká ját se gí tõ szak iro da lom fo lya ma tos kö ve té sé re, ön ál ló is me ret szer zés re, sze mé lyes ta pasz ta la ta i nak tu do - má nyos ke re tek be in teg rá lá sá ra, a ne ve lés tu do má nyi ku ta - tá sok fon to sabb mód sze re i nek, elem zé si el já rá sa i nak al - kal ma zá sá ra, sa ját mun ká já nak tu do má nyo san meg ala po - zott esz kö zö ket fel hasz ná ló ér té ke lé sé re. A ta nár nak a fent jel lem zett alap ve tõ fel ada tai el lá tá sá - hoz meg ha tá ro zott is me re tek kel, ké pes sé gek kel, valamint gya kor la ti kész sé gek kel és at ti tû dök kel kell ren del kez nie. Ezek a kom pe ten ci ák min de nek elõtt: Szak mai tu dás A ta nu lók, a ta nu lás és ta ní tás ha tás me cha niz mu sa i nak kel lõ mély sé gû is me re te az em ber rel, a tár sa da lom mal és az ok ta tás tár sa dal - mi-gaz da sá gi sze re pé vel kap cso la tos meg ha tá ro zó tu do - má nyos ered mé nyek is me re te, a gyer me ki, ser dü lõ ko ri és if jú ko ri fej lõ dés re, az egész éle ten át tar tó em be ri fej lõ dés re vo nat ko zó tu dás, a ne ve lé si-fej lesz té si funk ci ó kat be töl tõ szer ve ze tek, in téz mé nyek, kö zös sé gek mû kö dé sé nek, konf lik tu sa i nak, disz funk ci ó i nak is me re te, egyes ta nu lók sze mé lyi sé gé nek, tu dá sá nak, ké pes sé - ge i nek, a ta nu lói szer ve ze tek mû kö dé sé nek, az ok ta tá si

187 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 187 prog ra mok és mód sze rek ha té kony sá gá nak meg is me ré sé - hez szük sé ges, tu do má nyo san meg ala po zott mód sze rek, tech ni kák is me re te, a ta nu lás kü lön bö zõ for má i nak is me re te mind ál ta lá - nos, mind pe dig konk rét szak tár gyi vo nat ko zás ban, a ta nu lói tu dás kü lön bö zõ for má i nak, szer ve zõ dé sé - nek, a fo ga lom rend sze rek, kész sé gek és ké pes sé gek fej lõ - dé si tör vényszerûségeinek is me re te, al kal maz ha tó tu dás a ta nu lói tel je sít mé nyek re ható bi o ló gi ai, pszi cho ló gi ai, tár sa dal mi és kul tu rá lis té nye - zõk rõl, az ok ta tás kör nye ze tét alap ve tõ en meg ha tá ro zó jog - sza bá lyok is me re te. Szak tu do má nyi, mû velt ség te rü le ti, tan tár gyi és tan ter vi tu dás szé les körû tu dás a vá lasz tott szak kép zett ség(ek)nek meg fe le lõ tu do mány- és/vagy mû velt sé gi te rü let(ek)en, a szak tu do má nyi tu dás és an nak is ko lai köz ve tí té se, a szak ér te lem és a mû velt ség, a ta nul ha tó ság, a tu dás szak - mai és a hét köz na pi élet ben való al kal ma zá sa kö zöt ti össze füg gé sek mély meg ér té se, a kü lön bö zõ tu dás te rü le - tek kö zöt ti össze füg gé sek, kap cso ló dá sok, át fe dé sek és egy más ra ha tá sok is me re te, a Nem ze ti alap tan terv sza bá lyo zó sze re pé nek, tar tal - má nak és bel sõ össze füg gés rend sze ré nek is me re te (szak - mai ta nár kép zés ese tén emel lett az adott szak kép zé si te rü - let cél- és fel adat rend szer ének is me re te), a Nem ze ti alap tan terv, a ke ret tan ter vek, szak kép zé si köz pon ti prog ra mok, a he lyi tan ter vek el ké szí té sé nek, il - let ve funk ci ó i nak is me re te, a he lyi pe da gó gi ai prog ram és az is ko lá ban zaj ló tan - ter vi, tan ter ven kí vü li és rej tett ta nu lá si fo lya ma tok meg ér - té se, az is ko lá ban és is ko lán kí vül el sa já tí tott tu dás kö zöt ti el lent mon dá sok ból szár ma zó prob lé mák meg ér té se és ke - ze lé se, a ta nu lás kü lön bö zõ szín te rei kö zöt ti kap cso la tok ki ala kí tá sa. Szak mai ké pes sé gek A ta nu lók meg is me ré se és a ta nu ló cso por tok bel sõ kap - cso lat rend sze ré nek fel tá rá sa te rén: ké pes a ta nu ló kat szak sze rû en meg fi gyel ni és ta pasz - ta la ta it szö ve ges vagy szám sze rû for má ban rög zí te ni, ké pes a ta nu lók meg is me ré sé re és fej lõ dé sük nyo mon kö ve té sé re al kal mas ob jek tív adat gyûj tõ esz kö zök, kér dõ - ívek, tu dás szint mé rõ tesz tek al kal ma zá sá ra, ké szí té sé re, ké pes a ta nu ló cso por tok szer ve zõ dé sé nek, di na mi ká - já nak szak sze rû fel tá rá sá ra. A tan anyag szer ve zé se és a ta ní tá si fo lya mat ter ve zé se te rén: szak te rü le tén fel ké szült, és ké pes ta ní tá si prog ra mok, ta nu lá si egy sé gek, ta ní tá si órák ter ve zé sé re, a ta nu lók szá - má ra szük sé ges tan anya gok, tan esz kö zök, in for má ció for - rá sok, tu dás hor do zók meg vá lasz tá sá ra, ké pes a ren del ke zés re álló tan esz kö zö ket sa ját mun - ká já ban fel hasz nál ni, rend szer be szer vez ni, új esz kö zö ket ter vez ni, ké pes a di gi tá lis tan anya go kat ke zel ni, for rá sa i kat meg ta lál ni, a ta ní tá si-fej lesz té si cé lok nak meg fe le lõ tar tal - ma kat ki vá lasz ta ni, rend sze rez ni, szer kesz te ni, ké pes a ta nu lók in for má ci ós-kom mu ni ká ci ós tech ni - kák kal vég zett osz tály ter mi vagy azon kí vü li ön ál ló mun - ká ját irá nyí ta ni. Az osz tály ter mi mun ka szer ve zé se, a ta ní tás-ta nu lás és a ne ve lés mód sze re i nek al kal ma zá sa te rén: ké pes a ta nu lás szer ve zé si el já rá sok és ta ní tá si mód - sze rek szé les ská lá ját al kal maz ni a ha té kony ta nu lá si kör - nye zet ki ala kí tá sa ér de ké ben, ké pes az új kom mu ni ká ci ós-in for má ci ós technoló - giákat osz tály ter mi mun ká já ban is ha té ko nyan al kal maz ni, e tech ni kák ban rej lõ le he tõ sé ge ket ta ní tá si cél ja i nak, a tan - anyag meg ér té sé nek, a ké pes sé gek fej lesz té sé nek szol gá - la tá ba ál lí ta ni, ké pes a ta ní tá si egy sé gek cél ja i nak meg fe le lõ, a kü - lön bö zõ adott sá gok kal, ké pes sé gek kel és elõ ze tes tu dás sal ren del ke zõ ta nu lók élet ko rá nak, ér dek lõ dé sé nek meg fe le - lõ mód sze rek meg vá lasz tá sá ra, el já rá sok meg ter ve zé sé re és al kal ma zásá ra, ké pes a kö zös mun kát se gí tõ osz tály ter mi rend és ta - nu lá si kör nye zet meg te rem té sé re, ké pes a tan órai mun ka ha té kony, len dü le tes irá nyí tá - sá ra, a ta nu lók fi gyel mé nek, ér dek lõ dé sé nek fel kel té sé re és fenn tar tá sá ra. Az ér té ke lé si és el len õr zé si el já rá sok al kal ma zá sa te rén: ké pes a ta nu lók szá má ra fej lõ dé sük rõl az ön ér té ke lést és ön be csü lést elõ se gí tõ mó don a rend sze res és ala pos vissza csa to lást biz to sí ta ni, ké pes kü lön bö zõ ér té ke lé si el já rá sok al kal ma zá sá ra, a ta nu lók tel je sít mé nye i nek, fej lõ dé sé nek szisz te ma ti kus nyo mon kö ve té sé re és elem zé sé re, ké pes a di ag nosz ti kus és fej lesz tõ ér té ke lés el já rá sa it ru tin sze rû en al kal maz ni, ké pes elõ se gí te ni a ta nu lók rész vé te lét sa ját tel je sít - mé nyük ér té ke lé sé ben. Szak mai sze rep vál la lás és el kö te le zett ség A szak mai sze re pek el fo ga dá sa és gya kor lá sa te rén: ren del ke zik a ha té kony szó be li és írás be li kom mu ni - ká ció kész sé ge i vel, a szak nyel vi szö ve gek ol va sá sá nak, in terp re tá ci ó já nak, ref le xi ó já nak ké pes sé ge i vel, ké pes al - kal maz ni az in for má ci ós-kom mu ni ká ci ós esz kö zö ket, meg fe le lõ ön is me ret tel ren del ke zik, ké pes sa ját te - vé keny sé gé vel kap cso la tos kri ti kus ref le xi ók ra, ön ér té - ke lés re, köz re mû kö dik az is ko lai ke reszt tan ter vi fel ada tok meg ter ve zé sé ben, il let ve ne ve lé si fel ada ta i nak meg ol dá - sá ban és a ta nu lók tan órán kí vü li te vé keny sé gé nek szer ve - zé sé ben, ké pes együtt mû köd ni pe da gó gus kol lé gá i val, az is - ko la más mun ka tár sa i val, a szü lõk kel és a ta nu lók éle té ben sze re pet ját szó más szak em be rek kel, in téz mé nyek kel és szer ve ze tek kel, ké pes a ta nu lók szü le i vel ár nyal tan kom mu ni kál ni, a ta nu ló val kap cso la tos ta pasz ta la ta it át ad ni,

188 188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám ké pes a kü lön bö zõ tár sa dal mi ré te gek hez, kul tu rá lis, nem ze ti vagy et ni kai cso por tok hoz tar to zó szü lõk kel part - ner ként együtt mû köd ni, ké pes részt vál lal ni az is ko la szer ve zet fej lesz té si, in - no vá ci ós és mi nõ ség fej lesz té si mun ká já ban, ké pes új ta ní tá si mód sze rek és el já rá sok ki dol go zá sá - ra, tu do má nyos esz kö zö ket al kal ma zó ki pró bá lá sá ra és az ered mé nyek szak sze rû ér té ke lé sé re. Ér té kel kö te le zett sé gek és szak mai at ti tû dök te rén: de mok ra ti kus ér té kel kö te le zett ség gel és fe le lõs ség - tu dat tal ren del kez ve kész a sa ját já tól el té rõ ér té kek el fo ga - dá sá ra, nyi tott má sok vé le mé nyé nek meg is me ré sé re és tisz te let ben tar tá sá ra, ké pes fel is mer ni az elõ íté le tes ség és a szte re o tí pi á kon ala pu ló gon dol ko dás meg nyil vá nu lá sa it, és ké pes azo kat szak sze rû en ke zel ni az is ko lá ban és azon kí vül is, ké pes a ta nu lók egyé ni sa já tos sá ga it figye lembe ven - ni, tisz te let ben tart ja a ta nu lók sze mé lyi sé gét, a csa lá dok ne ve lé si szo ká sa it és tö rek vé se it, tá masz ko dik az ezek ben fel lel he tõ ér té kek re, ér zé keny a hát rá nyos tár sa dal mi hely zet bõl, a sze - gény ség bõl, az elõ íté le tek tõl öve zett ki sebb sé gi lét bõl fa - ka dó ne héz sé gek re, sze mé lyes pél dá já val és a kö zös sé gi vi szo nyok szer - ve zé sé vel hoz zá já rul ah hoz, hogy a ta nu lók nyi tot tá vál ja - nak a de mok ra ti kus tár sa da lom ban való ak tív rész vé tel re, a he lyi, nem ze ti, euró pai és egye te mes em ber i ér té kek el - fo ga dá sá ra. 8. A mes ter fo ko zat és a ta ná ri szak kép zett ség szem - pont já ból meg ha tá ro zó is me ret kö rök 8.1. Pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai ala po zó ta nul má nyok Az alap kép zés be épü lõ, leg alább két fél éven át biz to sí - tott, a ta ná ri fel ké szí tést meg ala po zó, a pá lya is me re tet és pá lya ori en tá ci ót se gí tõ pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai is me - ret kö rök, amely nek kre di tér té ke leg alább 10 kre dit: a) a ta ná ri mes ter ség, a ne ve lõi és ok ta tói mun ka ter mé - sze te, az ok ta tás és a ta nu lás tör té ne ti leg vál to zó tár sa dal - mi, kul tu rá lis és gaz da sá gi sze re pe, b) a ta ní tás tu do má nyos meg ala po zá sa, a ne ve lés tu do - mány ku ta tá si mód sze rei, a szak mai is me ret szer zés mód ja, c) em ber- és gyer mek is me re ti ala po zás, a ta nu lók meg - is me ré sé nek esz kö zei és mód sze rei, d) kom mu ni ká ci ós kész ség fej lesz tés, az informá - ciós-kommunikációs tech no ló gi ák al kal ma zá si le he tõ sé - gei az ok ta tás ban-ta nu lás ban. A fen ti a) d) pont ban meg ha tá ro zott is me ret kö rök el - mé le ti és gya kor la ti ará nya 60 40%, ahol a c) és d) pont sze rin ti is me re tek el sa já tí tá sa jel lem zõ en kis cso por tos gya kor lat ke re té ben fo lyik. A hall ga tó a ta nul má nyai és gya kor la tai alap ján fel jegy - zé se ket, port fó li ót ké szít, ami fel hasz nál ha tó a ta ná ri mes - ter kép zés be fel vé tel el bí rá lá sa kor A ta ná ri ké pe sí tés pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai és társ tu do má nya i nak is me ret kö rei Az is ko la mint szer ve zet, az ok ta tás tár sa dal mi-gaz - da sá gi össze füg gé sei, az is ko la rend szer és az ok ta tás tár sa - dal mi meg ha tá ro zott sá ga. A kul tú ra-ér zé keny is ko la jel - lem zõi; plu ra liz mus és szak mai au to nó mia. Az is ko la fel - ada tai és le he tõ sé gei az esély egyen lõt len ség csök ken té sé - ben és a tár sa dal mi ko hé zió fej lesz té sé ben. A ma gyar köz ok ta tás tör té ne ti gyö ke rei és je len le gi in téz mény rend sze re, az is ko la rend szer fej lõ dé se, sza bá - lyo zá sá nak rend je, mû kö dé sé nek jogi ke re tei. Az Eu ró pai Unió köz ok ta tá si kul tú rá ja és sza bá lyo zá si gya kor la ta. Az em ber re vo nat ko zó, pe da gó gi ai-pszi cho ló gi ai szem pont ból re le váns ter mé szet- és tár sa da lom tu do má nyi is me re tek, fi lo zó fi ai el mé le tek. A ta nu lás ideg tu do má nyi alap jai. A gyer mek re és ne ve lé sé re, ok ta tá sá ra vo nat ko zó tu do má nyo san meg ala po zott is me re tek. A ta ná ri mun ka tu do má nyos alap jai, ku ta tá si hát te re, a ta ná ri mes ter ség tu - dás bá zi sá nak bõ vü lé se. A sze mé lyi ség fej lõ dé sé vel, az ér tel mi és ér zel mi fej - lõ dés sel kap cso la tos el mé le tek és ku ta tá si ered mé nyek. A pszi chés fej lõ dés élet ko ri és egyé ni sa já tos sá gai. A ta nu - lók meg is me ré sé nek mód sze rei és esz kö zei. A meg fi gye - lés esz kö zei, kér dõ ívek ké szí té se, tesz tek hasz ná la ta. Az ér zel mek sze re pe a ne ve lés-ok ta tás gya kor la tá ban. Az ér - zel mi in tel li gen cia, al ko tó té nye zõi és sze re pe. A de mok ra ti kus tár sa dal mak ne ve lé si cél jai. Ér té kek a ne ve lés ben. A ne ve lés ha tás me cha niz mu sai. Ér té kek köz ve tí té se a ta ní tá si-ta nu lá si fo lya ma tok ke re té ben. A de - mok ra ti kus gon dol ko dás fej lesz té se, az elõ íté let- és tár sa - dal mi szte re o tí pia men tes szem lé let ki ala ku lá sá nak se gí té - se, a to le ran cia és a szo ci á lis kész sé gek fej lesz té sé nek le - he tõ sé gei. Az igaz sá gos ság, az egyen lõ ség és a mél tá nyos - ság alap el ve i vel és is ko lai ér vé nye sí té sé vel kap cso la tos is - me re tek. A hát rá nyos tár sa dal mi hely zet bõl, a sze gény ség bõl, az elõ íté le tek kel öve zett ki sebb sé gi lét bõl fa ka dó ne héz sé - gek és az is ko lai ku darc kö zöt ti ál ta lá nos össze füg gé sek, az ez zel kap cso la tos konk rét ku ta tá si ered mé nyek is me re - te. A hát rá nyok csök ken té sét cél zó, tu do má nyo san meg - ala po zott pe da gó gi ai el já rá sok is me re te. A ta nu lás ra vo nat ko zó tu do má nyos is me re tek, ta nu - lás el mé le tek, a ter mé sze tes és az is ko lai ta nu lás ha son ló sá - ga és kü lönb sé gei. A ta nu lás ha té kony sá gát, az is ko lai tel - je sít mé nye ket meg ha tá ro zó kog ni tív, af fek tív és szo ci á lis té nye zõk is me re te. A ta nu lói tu dás szer ve zõ dé sé vel és vál to zá sá val kap - cso la tos is me re tek. A fo ga lom rend sze rek ki ala ku lá sá nak sa já tos sá gai, az ér te lem gaz dag fo gal mi meg ér tést elõ se gí - tõ ta nu lá si-ta ní tá si mód sze rek is me re te. A szak ér te lem és a mû velt ség ki ala ku lá sá nak fo lya ma ta i val kap cso la tos is - me re tek. A kész sé gek és ké pes sé gek fej lõ dé si fo lya ma ta i nak is me re te. A ta nu lás ered mé nyes sé gét alap ve tõ en be fo lyá - so ló ké pes sé gek, a nyel vi-kom mu ni ká ci ós és a ta nu lá si ké - pes sé gek sze re pé nek is me re te. A transz fer és a prob lé ma -

189 2006/36/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 189 meg ol dás össze füg gé sei, sze re pük a tu dás al kal ma zá sá - ban. A kom pe ten cia kü lön bö zõ ér tel me zé si ke re te i re és fej lesz té sé re vo nat ko zó is me re tek. Az is ko lai, il let ve a ta nu lá si-ta ní tá si fo lya mat ban zaj - ló in ter ak ci ók és kom mu ni ká ci ós fo lya ma tok sa já tos sá gai, elem zé se szem pont ja i nak is me re te, ezek al kal ma zá sá nak ké pes sé ge. Konf lik tus hely ze tek elem zé sé nek ké pes sé ge, a ta ní tá si fo lya mat kom mu ni ká ci ós hely ze te i nek szak sze rû irá nyí tá sa. Az ok ta tás szer ve ze ti ke re te i nek, for má i nak, straté - giáinak, mód sze re i nek, esz kö ze i nek és ezek ha té kony al - kal ma zá sá nak fel té te lei, mód jai. A dif fe ren ci ált ta nu lás - szer ve zés, az egyé ni és a cso port mód sze rek, a sze mély re szóló és a tel jes el sa já tí tás hoz ve ze tõ ta ní tá si mód sze rek. Az is ko lai élet ben részt ve võ sze mé lyek és cso por tok (ta nu lók, ta nu ló cso por tok, ta ná rok, ne ve lõ tes tü let) kap - cso lat rend sze ré nek is me re te. A csa lád és az is ko la kap cso - la tá nak je len tõ sé ge; a kap cso lat tar tás tar tal ma, for mái a mik ro tár sa da lom felé nyi tott is ko lá ban. A szü lõ ket a ne ve - lé si fo lya mat ba be vo nó, a ta nu lá si és ma ga tar tá si prob lé - má kat a csa lád dal és a tár sa dal mi mik ro kör nye zet tel együtt mû köd ve meg ol dó pe da gó gi ai mód sze rek is me re te. A tan terv funk ci ói, tí pu sai. A tan anyag ki vá lasz tá sát meg ha tá ro zó tár sa dal mi és kul tu rá lis té nye zõk, a tan ter vi sza bá lyo zás ha zai gya kor la ta. A ta nár ter ve zé si te vé keny - sé gei: he lyi tan terv ké szí té se, tan me net ké szí tés; té ma ter - ve zés (te ma ti kus, epo chá lis, pro jekt terv); egyé ni fej lesz - té si ter vek ké szí té se, óra terv ké szí tés, fel ké szü lés a ta ní tá si órára. Az ér té ke lés funk ci ói, tár gyai, szint jei, vi szo nyí tá si alap jai. A ne ve lé si-ok ta tá si fo lya mat ban al kal maz ha tó ér - té ke lés mód sze rei és esz kö zei. A ta nu lók tan tár gyi tel je sít - mé nye i nek ér té ke lé se (becs lés, mé rés, szö ve ges ér té ke - lés), az ön ér té ke lés fej lesz té se. Pe da gó gi ai mé rõ esz kö zök ké szí té se és hasz ná la ta. Pre ven ci ós és kor rek ci ós el já rá sok a fe gyel me zett ta - ní tá si-ta nu lá si kö rül mé nyek biz to sí tá sa ér de ké ben. Az ön - fe gye lem re ne ve lés mód sze rei. A kog ni tív és a mo ti vá ci ós ön sza bá lyo zás ki ala kí tá sá nak je len tõ sé ge. A pe da gó gus fel ada tai a hát rá nyos, a ve szé lyez te tett hely zet ben levõ, az elõ íté le tek tõl súj tott, va la mint a sa já - tos ne ve lé si igé nyû ta nu lók kal kap cso lat ban. A spe ci á lis ne ve lé si szük ség le tek oka i nak, fo ko za ta i nak is me re te. Az egy sé ges ség és dif fe ren ci á lás je gyé ben meg va ló su ló ok ta - tás jel lem zõi. A be fo ga dó pe da gó gia el vei, az együtt ne ve - lés gya kor la ti meg va ló sí tá sa, az in teg rált ok ta tás mód sze - re i nek és a le ma ra dó ta nu lók egyé ni fej lesz té si tech ni ká i - nak is me re te. A köz ok ta tá si rend szer ered mé nyes sé gé nek ér té ke lé - se. Az ered mé nyes is ko la. A kül sõ és bel sõ ér té ke lés. A mi nõ ség fej lesz tés in téz mé nyi fel ada tai és le he tõ sé gei. Az is ko lai in no vá ció fel ada tai. A ta ná ri sze rep di men zi ói, er köl csi és jogi meg ha tá - ro zott sá ga, a hi va tás gya kor lá sa so rán fel me rü lõ tár sa dal - mi sze re pel vá rá sok és fel lé põ sze rep konf lik tu sok. A ta ná ri ön ref le xió sze re pe a pá lyán való fej lõ dés fo lya ma tá ban. A ta nu lói cso por tok és a ne ve lõ tes tü le tek éle té nek ál - ta lá nos szo ci ál pszi cho ló gi ai és is ko lai funk ci ó juk ból kö - vet ke zõ spe ci á lis jel lem zõi. A ta nu lók és a ta ná rok tes - ti-lel ki-szel le mi egész sé gét ve szé lyez te tõ té nye zõk; men - tál hi gi é né és meg küz dé si stra té gi ák. A ta ní tás, ne ve lés és ta nu lás ku ta tá sá nak alap ve tõ mód sze re i vel, adat elem zé si el já rá sa i val kap cso la tos is me - re tek. Az ok ta tá si kí sér le tek szer ve zé sé nek és az ered mé - nyek ér té ke lé sé nek alap ve tõ tech ni kái. A ta ná ri te vé keny ség meg ala po zá sá hoz szük sé ges ki te kin tés a társ tu do má nyok ra: anya nyelv, ma gyar kul - túr tör té net, eu ró pai is me re tek, eti ka, jogi, tár sa dal mi, köz gaz da sá gi, kör nye zet vé del mi, egész ség ne ve lé si alap is me re tek A ta ná ri szak szak te rü le ti ele mé hez kap cso ló dó ál - ta lá nos is me re tek: A szak te rü let hez kap cso ló dó el mé le ti és gya kor la ti kép - zés, va la mint a szak mai gya kor la tok fo lya mán el sa já tí tan - dó is me re tek: A köz ok ta tás, il let ve a szak kép zés tar tal mi sza bá lyo - zá sá ban és az adott ta ná ri szak kép zett ség nek meg fe le lõ érett sé gi tár gyak kö ve tel mé nye i ben, il let ve a szak mai és vizs ga kö ve tel mé nyek ben meg ha tá ro zott is me re tek kö ré - nek szak tu do má nyos mély sé gû is me re te. A spe ci á lis pe da - gó gi ai jel le gû szak ké pe sí té sek ese tén az adott szak te rü let szak is me re tei. Az adott szak kép zett ség hez kap cso ló dó tan tárgy (mû velt sé gi te rü let, ne ve lé si, pe da gó gi ai szak te rü let) ál tal köz ve tí tett tu dás sa já tos sá gai, az ab ban rej lõ ál ta lá nos és spe ci fi kus ké pes ség fej lesz tés le he tõ sé gei. Az ok ta tott tan - tárgy (mû velt ség te rü let) más mû velt ség te rü le tek hez való kap cso la ta, az ál ta lá nos mû velt ség hez való hoz zá já ru lá sa. A tu dás ele mek rend szer be szer ve zé sé nek, a kü lön bö zõ for rá sok ból szár ma zó tu dás in teg rá lá sá nak mód jai. A tan - tárgy (mû velt ség te rü let) ta ní tá sá nak nem zet kö zi tenden - ciái. A mû velt ség te rü let hez kap cso ló dó alap tan ter vek, ke - ret tan ter vek is me re te, he lyi tan ter vek, ok ta tá si prog ra mok ké szí té se. A tan tárgy (mû velt sé gi te rü let) ál tal köz ve tí tett fo gal - mak, tar tal mak fej lõ dé si sa já tos sá gai, a ta nu lók fo ga lom - rend sze ré nek fej lesz té sé ben ját szott sze re pe, az azok kal kap cso la tos naiv elõ fo gal mak, ta pasz ta la ti fo gal mak és tév kép ze tek prob lé mái, a fo gal mi vál tás ne héz sé gei. A tan tárgy (mû velt sé gi te rü let) ered mé nyes ta nu lá sá hoz szük sé ges kész ség- és ké pes ség be li elõ fel té te lek, a tan - anyag ál tal fej lesz ten dõ spe ci fi kus kész sé gek és ké pes sé - gek, at ti tû dök és el kö te le zett sé gek sa já tos sá gai. A tan - tárgy ban el sa já tí tott tu dás al kal ma zá sá nak mód jai, spe ci á - lis le he tõ sé gei a prob lé ma meg ol dó ké pes ség fej lesz té sé - ben. A ha té kony ta nu lá si kör nye zet meg te rem té sé nek mód jai. A tan tárgy hoz, mû velt sé gi te rü let hez kap cso ló dó mé ré si-ér té ke lé si mó dok. A tan tárgy (mû velt sé gi te rü let) ta ní tá sá ban al kal maz - ha tó mód sze rek szé les kö ré nek is me re te, a meg fe le lõ mód - sze rek ki vá lasz tá sá nak szem pont jai, kü lö nös te kin tet tel a dif fe ren ci ált, a ta nu lók sze mé lyé re sza bott ok ta tás ra, az in -

190 190 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/36/II. szám teg rált ok ta tás és te het ség fej lesz tés igé nye i re. A ta nu lá si idõ dif fe ren ci ált ke ze lé se. A tan tárgy és a tan anyag sa já - tos sá ga i nak meg fe le lõ, vál to za tos tan anyag-el ren de zé si (kon cent ri kus, li ne á ris) és idõ szer ve zé si (fo lya ma tos, epo - chá lis) meg ol dá sok al kal ma zá sá nak szem pont jai. A tan - tárgy hoz kap cso ló dó tan köny vek, tan esz kö zök, ok ta tást se gí tõ mé di u mok szak sze rû ér té ke lé se, azok ból a ta nu lók egyé ni sa já tos sá ga i nak, elõ ze tes fel ké szült sé gé nek, össze - té te lé nek meg fe le lõ is me ret for rá sok ki vá lasz tá sa. A szak mai, szak mód szer ta ni tu dás fej lesz té sé re vo - nat ko zó kö ve tel mé nyek: ön ál ló an vagy ku ta tó, kép zõ in - téz mé nyek hez kap cso ló dó an fo lya ma tos ta nu lá si te vé - keny ség; fej lesz tõ prog ra mok ban, kí sér le ti mun kák ban, ha zai és nem zet kö zi fel mé ré sek ben gya kor la ti szak em ber - ként, part ner ként való rész vé tel; az ered mé nyek ér tel me - zé sé hez, az új is me re tek nek a ta ní tá si-ne ve lé si gya kor lat - ban való fel hasz ná lá sá hoz szük sé ges tu dás fo lya ma tos fej - lesz té se A szak mai gya kor lat, amely nek elõ írt for mái: a) a pe da gó gus pá lya meg is me ré sé re, ál ta lá nos pe da gó - gi ai ké pes sé gek fej lesz té sé re irá nyu ló gya kor la tok: pá lya - is me re ti, gyer mek- és ön is me re ti, konf lik tus ke ze lé si mód - sze rek, is ko la lá to ga tá sok, óra meg fi gye lé sek és elem zé sek, mik ro ta ní tás, leg alább 30 óra; b) is ko lá ban ve ze tõ ta nár irá nyí tá sá val az adott szak - kép zett ség te rü le tén vég zett cso por tos gya kor lat szak kép - zett sé gen ként 60 óra, amely ma gá ban fog lal ja a hos pi tá - lást, az óra meg be szé lé se ket és leg alább 15 ön ál ló an meg - tar tott órát/fog lal ko zást (a hall ga tó az egyik szak kép zett - ség ta ní tá si gya kor la tát az 5 8., a má si kat pe dig a év fo lya mon kell, hogy vé gez ze); c) köz ok ta tá si in téz mény ben, fel nõtt kép zõ in téz mény - ben meg bí zott ve ze tõ ta nár és fel sõ ok ta tá si ta nár kép zõ szak em ber fo lya ma tos irá nyí tá sa mel lett vég zett, össze - füg gõ, a kép zés utol só fél évé ben fo lyó egyé ni szak mai gya kor lat, amely nek elõ fel té te le a ta ná ri mes ter kép zés (a szak dol go za ton kí vü li) min den egyéb kö ve tel mé nye i - nek tel je sí té se, illetve azok tel je sí té sé hez szük sé ges kre di - tek össze gyûj té se. A gya kor lat ma gá ban fog lal ja a hos pi tá - lást, szak kép zett sé gen ként heti 2 5 óra (max. heti 10 óra) ta ní tást/fog lal ko zást, a ta ní tá si órán kí vü li is ko lai fel ada - tok el lá tá sát, a ta ní tást kí sé rõ sze mi ná ri um el vég zé sét és az adat gyûj tés, ta pasz ta lat szer zés szak sze rû do ku men tá lá sát. Az a) sze rin ti gya kor lat kre di tér té ke (a pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai ta nul má nyok ke re té ben) leg alább 3 kre dit, a b) sze rin ti gya kor lat kre di tér té ke szak kép zett sé gen ként (a szak te rü le ti ta nul má nyok ke re té ben) leg alább 3 kre dit, a c) sze rin ti össze füg gõ egyé ni gya kor lat kre di tér té ke 30 kre dit A gya kor lat so rán a hall ga tó a ve ze tõ ta nár és a ta - nár kép zõ szak em ber fel ügye le te mel lett el ké szí ti a ta nu - lók meg is me ré se te rén vég zett mun ká ját, ta ná ri gya kor la - tá nak ered mé nyes sé gét ada tok kal alá tá masz tó, a sa ját gya - kor la ti fej lõ dé sét do ku men tá ló port fo li ót, amely a szak - dol go zat ré szét és a ta ná ri ké pe sí tõ vizs ga tár gyát ké pe zi Szak dol go zat A szak dol go zat cél ja an nak bi zo nyí tá sa, hogy a hall ga tó ké pes a kép zés kü lön bö zõ te rü le te in el sa já tí tott tu dást in - teg rál ni és ta ná ri mun ká já ban al kal maz ni. Ké pes a mun ká - ja szem pont já ból lé nye ges tu do má nyos-szak iro dal mi ered mé nye ket össze gyûj te ni, azok alap ján ta ná ri mun ká ját ön ál ló an meg ter vez ni és a ta ní tás vagy pe da gó gi ai fel adat ered mé nyes sé gét ér té kel ni. Ké pes a ta nu lók teljesítmé - nyeirõl és fej lõ dé sé rõl, va la mint a ta nu lá si-ta ní tá si fo lya - mat ról mód sze re sen gya kor la ti ta pasz ta la to kat gyûj te ni és a tény sze rû ada to kat ele mez ni, kö vet kez te té se ket meg fo - gal maz ni, va la mint az ered mé nye ket sa ját ta ná ri mun ká já - ban al kal maz ni. A ta ná ri szak dol go zat nak há rom össze te võ je van: 1. a pe da gó gus pá lya meg is me ré sé re irá nyuló és a ve - ze tõ ta nár irá nyí tá sá val vég zett [8.4. a) és b)] gya - kor lat ta pasz ta la ta i nak, 2. az össze füg gõ egyé ni gya kor lat so rán gyûj tött, illetve a ta ní tást, gya kor la tot kí sé rõ sze mi ná ri um [8.4. c)] ta pasz ta la ta i nak a rend sze res összeg zé se (port fo lió), 3. e ta pasz ta la tok va la mely szak pe da gó gi ai, il let ve ál - ta lá nos ne ve lés tu do má nyi szem pont sze rin ti, tu do - má nyos ala pos sá gú be mu ta tá sa, elem zé se, ér té ke lé - se (ta nul mány mi ni má li san 5 kre dit ér ték ben). 9. Szak mai gya kor lat A szak mai gya kor lat cél ja: a szak kép zett ség hez kap cso - ló dó gya kor la ti is me re tek (pl. tan órá ra való fel ké szü lés, óra ter ve zés, óra ve ze tés, ta ná ri sze rep kö rök, pe da gó gi ai mé ré sek és kí sér le tek) meg szer zé se, a mun ka hely vi lá gá - val való is mer ke dés (pl. is ko lai élet, is ko la ve ze tés, szü lõk - kel való kom mu ni ká ció), va la mint az, hogy a hall ga tók ké - sõb bi mun ká juk ha té kony sá ga ér de ké ben jár tas sá got sze - rez ze nek a ta ní tá si és ta nu lá si, il let ve ne ve lé si fo lya ma tok ér té ke lé sé ben, fej lesz té sé ben és ku ta tá sá ban a 8.4. pont - ban fog lal tak sze rint. 10. Nyel vi kö ve tel mé nyek A mes ter fo ko zat meg szer zé sé hez ál la mi lag el is mert leg alább kö zép fo kú C tí pu sú, il let ve ez zel egyen ér té kû nyelv vizs ga le té te le szük sé ges. 11. Ta ná ri szak kép zett sé gen ként A 8. pont ban meg ha tá ro zott ál ta lá nos kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nyek tõl el té rõ sa já tos kö ve tel mé nyek és is me ret kö rök a ren de let 7. -ának (3) be kez dé sé ben fog - lal tak sze rint Az egy vagy két ta ná ri szak kép zett ség meg szer - zé sé re irá nyu ló szak te rü le ti elem meg vá lasz tá sá nak, il let - ve tár sí tá sá nak elõ fel té te lei a ren de let 7. -ának (3) be kez - dé sé ben fog lal tak sze rint.

191 2006/36/II. szám MAGYAR KÖZLÖNY 191 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kor mány ren de let fel ha tal ma zá sa alap ján je len te ti meg a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal a Ma gyar Köz löny mel lék le te ként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap he tente, szerdánként, te ma ti kus fõ ré szek ben hi te le sen köz li a leg fõbb ál la mi, önkormányzati, tár sa dal mi, gaz da sá gi szer vek, il let ve szer ve ze tek sze mé lyi, szer ve ze ti, igaz ga tá si és kép zé si, va la mint a hír köz lé si te vé keny ség (frek ven cia gaz dál ko - dás, táv köz lés, pos ta ügy, in for ma ti ka) köz le mé nye it, továb bá az üz le ti élet hí re it. Té rí té si díj el le né ben köz zétesszük a Kincs tá ri Va gyo ni Igaz ga tó ság vagyonértékesítési pá lyá za ta it, az ál la mi, tár sa dal mi, gaz da sá gi szervezetek, par la men ti pár tok, ka ma rák, he lyi ön kor mány zatok, egy há zak, kü lön bö zõ kép vi se le tek köz le mé nye it. Fizetett hir de tés ként akár szí nes ol da la kon is he lyet kap hat nak az Ér te sí tõ ben a gaz dál ko dó szer ve ze tek, egye te mek, ala pít vá nyok, de ma gán sze mé lyek közérdeklõdésre szá mot tar tó köz lé sei is. Õszin tén re mél jük, hogy a hí rek, in for má ci ók, köz le mé - nyek egy lap ban tör té nõ pon tos és rend sze re zett formában va ló köz re adá sá val si ke rül ha té ko nyab bá és eredményesebbé ten ni elõ fi ze tõ ink tá jé ko zó dá sát a hivatali és üz le ti élet ben. Az ér dek lõ dõk szá má ra egyéb hasz nos in for má ci ó kat is nyújt a lap. Az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap ja má jus 1-jé tõl az Eu ró pai Unió hi va ta los nyel ve ként ma gya rul is meg je le - nik. A hi vatalos lap L és C so rozatból áll. Az L (Le gis la ti on) so ro zat ban ke rül nek ki adás ra az Eu ró - pai Unió ha tá lyos jog sza bá lyai, az ún. el sõd le ges jog for rá - sok (ala pí tó szer zõ dé sek, csat la ko zá si szer zõ dé sek, társu lá si szer zõ dé sek), to váb bá az aláb bi jog for rá sok: rende le tek, irány el vek, ha tá ro za tok. Az EU Hi va ta los Lap já ban tör té nõ köz zé té telt kö ve tõ en az év fo lyam és a kö tet szá má ra, va la mint a meg je le nés dá tu má ra hi vat ko zás sal, cím sze rint, má jus 1-jé tõl fo lya ma to san tá jé koz ta tást adunk a hivatalos lap L ki adá - sa i ban meg je le nõ jo gi ak tu sok ról a Ma gyar Köz löny mellék le te ként meg je le nõ Hi va ta los Értesí tõben. A lap elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó 1085 Bu da pest, Somog yi Bé la u. 6. címén, le vélcím: 1394 Bu dapest 62., Pf. 357; faxszám: évi éves elõfizetési díja: Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a ki adó köz löny bolt já ban (1085 Bu da pest, Somogyi Béla u. 6. te lefon/fax: ) vagy a Köz löny Cent rumban (1072 Bu dapest, Rá kóczi út 30., bejárat a Do hány u. és Nyár u. sarkán, telefon: , fax: ). M E G R E N D E L Õ L A P Meg ren de lem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ cí mû la pot... pél dányban, és kérem a kö vetkezõ címre kézbe - síteni: Meg ren de lõ ne ve:... cí me (vá ros/köz ség, irá nyí tó szám):... ut ca, ház szám:... Ügy in té zõ (te le fon szám): évi elõ fi ze té si díj fél év re 6678 Ft áfá val Szám lát ké rek a be fi ze tés hez. egy év re Ft áfá val Kér jük, a négy zet be tör té nõ X be je lö lés sel je lez ze az elõ fi ze tés idõ tar ta mát. Kelt.: cég szerû aláírás

192 192 MAGYAR KÖZLÖNY 2006/36/II. szám Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1 3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: Információ: tel.: , /245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: ) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: , fax: ), illetve megrendelhetõ a internetcímen évi éves elõfizetési díj: Ft. Egy példány ára: 207 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +184 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.