XII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 598 Ft áp ri lis 7. TARTALOM. II. rész

Átírás

1 XII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 598 Ft áp ri lis 7. TARTALOM II. rész 2006: XXXIV. tv. Egyes, az önkormányzatok mûködését érintõ törvények módosításáról : XXIII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szó ló évi CLIII. tör vény módosításáról : L. tv. Az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szó ló évi LXXVIII. tör vény módosításáról : LII. tv. A polgárõrségrõl /2006. (II. 27.) Korm. r. A sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítá sá ról /2006. (II. 28.) Korm. r. A Köz ok ta tá si Fej lesz té si Cél elõ irányzat mûködésének részletes szabályairól /2006. (III. 21.) Korm. r. A gyám ha tó sá gok ról, va la mint a gyer mek vé del mi és gyám ügyi el já rás ról szó ló 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren de - let módosításáról /2006. (II. 22.) BM r. A évi or szág gyû lé si kép vi se lõ-választás költségeinek normatíváiról, tételeirõl és belsõ ellenõrzési rendjérõl /2006. (III. 14.) BM r. A he lyi ön kor mány za tok lét szám csökkentési döntéseivel kapcsolatos költségvetési hozzájárulás igénylésérõl /2006. (III. 14.) BM r. A he lyi ön kor mány za tok eu ró pai uni ós fej lesz té si pá lyá za ta i hoz szük sé ges ön kor mány za ti sa ját for rás ki egé szí té se évi tá mo ga tá sá nak rendjérõl III. rész 8/2006. (II. 22.) AB h. Az Al kot mány bí ró ság határozata /2006. (II. 22.) AB h. Az Al kot mány bí ró ság ha tá ro za ta IV. rész A bel ügy mi nisz ter 7002/2006. (BK 6.) BM irány el ve a köz igazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tör vény al kal ma zá sa so rán le het sé ges költ ség csök kentõ megoldásokról Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 5/2006. (II. 23.) OVB ál lásfoglalása a kifogás benyújtására jogosultak körérõl Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság 6/2006. (III. 9.) OVB ál lás fog la lá sa a kam pány csend tárgyában Tá jé koz ta tó a Si ke res Ma gyar or szá gért bér la kás hitelprogramról Pá lyá za ti fel hí vás az eu ró pai Eu ro Ve lo ke rék pá rút-há ló zat magyarországi szakaszai építésének és tervezésének évre elnyerhetõ támoga tá sá ra A Vi rá gos Ma gyar or szá gért kör nye zet szé pí tõ ver seny ver senyfelhívása

2 242 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám II. rész évi XXXIV. tör vény egyes, az önkormányzatok mûködését érintõ tör vények módosításáról* 1. A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Ktv.) 49/F. -ának (1) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A köz tiszt vi se lõ a mun kál ta tó ál tal ter mé szet ben nyúj tott ked vez mé nyes ét kez te tés re vagy ét ke zé si utalványra jo go sult, ki vé ve azt az idõ tar ta mot, amely re illetményre vagy át lag ke re set re nem jo go sult, fel té ve, ha a tá vol lét idõ tar ta ma meg ha lad ja a har minc na pot. 2. Az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör - vény 109/K. -a (12) be kez dé se c) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: c) a ha di tech ni kai és ren dé szet tech ni kai esz kö zök ki - vé te lé vel ön kor mány za tok, tár sa dal mi szer ve ze tek, szö - vet sé gek, egye sü le tek, ala pít vá nyok, ka ri ta tív te vé keny sé - get foly ta tó szer ve ze tek ré szé re, to váb bá ka taszt ró fák és sú lyos sze ren csét len sé gek meg elõ zé se, kö vet kez mé nye i - nek el há rí tá sa vagy eny hí té se cél já ból az érin tett szer ve zet ré szé re írás be li meg ál la po dás sal, té rí tés men te sen tu laj - don ba, va gyon ke ze lés be vagy hasz ná lat ba ad hat ja, 3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános sza bá lya i ról szóló évi CXL. tör vény a (2) bekezdésének 11. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 11. az ügy fél, va la mint az el já rás egyéb részt ve võ je ré - szé rõl fel me rült le ve le zé si, do ku men tum to váb bí tá si költ - ség, to váb bá, ha az meg ha lad ja a tér ti ve vé nyes pos tai kül - de mé nyért fi ze ten dõ díj há rom szo ro sát, a ha tó ság ré szé rõl fel me rü lõ le ve le zé si költ ség, 4. A pol gár mes te ri tiszt ség el lá tá sá nak egyes kér dé se - i rõl és az ön kor mány za ti kép vi se lõk tisz te let díj ár ól szóló évi LXIV. tör vény 19. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés - sel egé szül ki: (3) Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy a pol gár mes - ter öreg sé gi nyug dí ja, va la mint köz szol gá la ti já ra dé ka meg ál la pí tá sá nak és fo lyó sí tá sá nak rész le tes sza bá lya it ren de let ben ál la pít sa meg. 5. (1) E tör vény a ki hir de tést kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. (2) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Ktv. 30/B. -ának (2) be kez dé se az zal, hogy az e tör vény ha tály ba lé pé se elõtt a Ktv. 30/B. -ának (2) be - kez dé se alap ján ado má nyo zott cí me ket nem érin ti. Só lyom Lász ló s. k., köz tár sa sá gi el nök Dr. Szi li Ka ta lin s. k., az Országgyûlés elnöke évi XXIII. tör vény a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. tör vény módosításáról* 1. A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CLIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kvtv.) 30. -ának (6) (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (6) A sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis, il let ve gyer mek jó lé ti, gyer mek vé del mi in téz mény, szol gál ta tó egy há zi fenn tar tó ja év ben nor ma tív hoz zá já ru lás ra ak kor jo go sult, ha a fenn tar tó, il let ve fenn tar tó vál to zás ese tén a jog elõd fenn tar tó szep tem ber 30-áig be je - len ti a Ma gyar Ál lam kincs tár fenn tar tó szék he lye sze rin - ti il le té kes te rü le ti, re gi o ná lis igaz ga tó sá gá nak a) a nor ma tív hoz zá já ru lás-igény lés alap já ul szol gá ló vár ha tó fel adat mu ta tót (el lá tot ti lét szám, fé rõ hely szám, szol gá lat, köz pont) és b) az igény be vé tel évi vár ha tó idõ tar ta mát. (7) A sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis, il let ve gyer mek jó lé ti, gyer mek vé del mi in téz mény, szol gál ta tó (6) be kez dés ben nem em lí tett nem ál la mi fenn tar tó ja év ben nor ma tív hoz zá já ru lás ra ak kor jo go sult, a) ha a fenn tar tó, il let ve fenn tar tó vál to zás ese tén a jog - elõd fenn tar tó szep tem ber 30-áig be je len ti a Ma gyar Ál lam kincs tár fenn tar tó szék he lye sze rin ti il le té kes te - rü le ti, re gi o ná lis igaz ga tó sá gá nak aa) a nor ma tív hoz zá já ru lás-igény lés alap já ul szol gá ló vár ha tó fel adat mu ta tót (el lá tot ti lét szám, fé rõ hely szám, szol gá lat, köz pont), és ab) az igény be vé tel évi vár ha tó idõ tar ta mát, va - la mint b) ha a fenn tar tó, il let ve fenn tar tó vál to zás ese tén a jog - elõd fenn tar tó az ál ta la fenn tar tott, az igény lés alap já ul szol gá ló el lá tot ti lét szám ra, fé rõ hely szám ra, szol gál ta tó ra, il let ve köz pont ra de cem ber 31-én kü lön jog sza bály sze rint jog erõs mû kö dé si en ge déllyel ren del ke zik, és * A tör vényt az Or szág gyû lés a feb ru ár 6-i ülés nap ján fo gad ta el. * A törvényt az Országgyûlés a február 13-i ülésnapján fogadta el.

3 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 243 c) új, be lé põ szol gál ta tá sok, il let ve fé rõ hely bõ ví tés ese tén, ha az ál ta la fenn tar tott, és az igény lés alap já ul szol - gá ló el lá tot ti lét szá mot, fé rõ hely szá mot, szol gál ta tót, köz - pon tot a szo ci á lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter az irá nyí tott te rü le ti ki egyen lí té si rend szer be kü lön jog sza - bály sze rint, a biz to sí tott szol gál ta tás szak mai, mi nõ sé gi jel lem zõi és mû kö dé sé nek szak mai-gaz da sá gi ha té kony - sá ga alap ján, a szol gál ta tá sok te rü le ti le fe dett sé gét fi gye - lem be véve be fo gad ja. 2. A Kvtv d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy ren de let ben ál la - pít sa meg:) d) leg ké sõbb jú ni us 30-áig a szo ci á lis ága zat irá - nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz ter ál tal mû köd te tett irá nyí tott te - rü le ti ki egyen lí té si rend szer rész le tes sza bá lya it. 3. A Kvtv. 1. szá mú mel lék le té ben a XXIV. If jú sá gi, Csa lád ügyi, Szo ci á lis és Esély egyen lõ sé gi Mi nisz té ri um fe je zet 10. Csa lá di tá mo ga tá sok cím 7. Pénz be li és egy - sze ri tá mo ga tás al cí mé nek meg ne ve zé se Pénz be li gyer - mek vé del mi tá mo ga tá sok -ra vál to zik. 4. (1) A Kvtv. 3. szá mú mel lék let 12. ca) al pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép: (Amennyi ben az in téz mény ben az emelt szín vo na lú fé rõ - he lyek re meg ál la pí tott sze mé lyi té rí té si dí jak éves össze gé - nek át la ga) ca) nem ha lad ja meg a fo rin tot, ak kor fo rint, (2) A Kvtv. 3. szá mú mel lék let 19. a) pont já nak utol só be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [19. Kol lé gi u mok köz ok ta tá si fel ada tai a) Kol lé gi u mi, ex ter ná tu si ne ve lés, el lá tás] A Kö zokt. tv. sze rint gyógy pe da gó gi ai ne ve lés ben, ok - ta tás ban részt ve võk kol lé gi u mi ne ve lé sé hez, ok ta tá sá hoz nem ez, ha nem a d) pont sze rin ti hoz zá já ru lás igényel - hetõ. (3) A Kvtv. 3. szá mú mel lék let 22. a) pont já nak elsõ szö ve ges be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [22. Gyer mek- és if jú ság vé de lem mel össze füg gõ jut ta - tá sok, szol gál ta tá sok a) Óvo dá ban, is ko lá ban, kol lé gi um ban szer ve zett ked - vez mé nyes ét kez te tés] A hoz zá já ru lást igé nyel he ti a he lyi ön kor mány zat az ál ta la fenn tar tott óvo dá ban, kol lé gi um ban el lá tás ban, to - váb bá az is ko lá ban nap pa li rend sze rû ok ta tás ban részt vevõ a , és 19. jog cí men fi gye lem be ve he tõ gyer me kek, nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ban részt vevõ ta nu lók után, akik szá má ra a fenn tar tó a Gyvt a (5) be kez dé sé nek a) d) pont ja alap ján 50%-os nor ma tív ét ke zé si té rí té si-díj ked vez ményt vagy in gye nes ét kez te tést biz to sít. (4) A Kvtv. 3. szá mú mel lék let Ki egé szí tõ sza bá lyok 4. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 4. A he lyi ki sebb sé gi ön kor mány za tok és a több cé lú kis tér sé gi tár su lá sok az ál ta luk nyúj tott 11. a), c) e), 11. g) h) jog cím sze rin ti szol gál ta tá sok hoz kap cso ló dó an, to váb bá az ál ta luk fenn tar tott in téz mé nyek ben a 11. b), 11. j k), pon tok sze rin ti hoz zá já ru lá sok ra jo go sul - tak az egyes jog cí mek ben sze rep lõ fel té te lek sze rint az zal, hogy a la kos ság szám hoz kap cso ló dó fel té telt a több cé lú kis tér sé gi tár su lás ban e fel adat(ok)ban részt vevõ te le pü lé - sek együt te sen kell tel je sít sék. (5) A Kvtv. 3. szá mú mel lék let Ki egé szí tõ sza bá lyok 5. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 5. A b) pon tok ban sze rep lõ hoz zá já ru lá so kat azok a he lyi ön kor mány za tok ve he tik igény be, ame lyek a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis in téz mény és a fa lu gond no ki szol gá lat mû kö dé sé nek en ge dé lye zé sé rõl, to váb bá a szo ci á lis vál lal ko zás en ge dé lye zé sé rõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. ren de let, il let ve a gyer mek jó - lé ti és gyer mek vé del mi szol gál ta tó te vé keny ség en ge dé - lye zé sé rõl, va la mint a gyer mek jó lé ti és gyer mek vé del mi vál lal ko zói en ge dély rõl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. ren de let sze rin ti mû kö dé si en ge déllyel ren del kez nek. (6) A Kvtv. 3. szá mú mel lék let Ki egé szí tõ sza bá lyok 8. pont já nak má so dik gon do lat je les be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [8. A 12. pont ban sze rep lõ, a gyer mek vé del mi szak el lá - tás hoz kap cso ló dó hoz zá já ru lá sok (12. aa) és 12. ba) jog - cí mek) igény be vé te lé nek sa já tos sza bá lyai:] Amennyi ben a gyer mek vé del mi el lá tás ban ré sze sü - lõ gyer mek böl csõ dei el lá tás ban vagy köz ok ta tá si szol gál - ta tás ban ré sze sül, ak kor az in téz ményt fenn tar tó ön kor - mány zat jo go sult a fel adat hoz kap cso ló dó e mel lék let sze - rin ti nor ma tív hoz zá já ru lá sok nak a 19. d) pont ki vé te lé vel tör té nõ igény be vé te lé re is, az ott meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint. A 19. d) pont sze rin ti el lá tás ese tén az in téz mény - ben el he lye zett gyer me kek után a 12. ba) pont sze rin ti nor - ma tív hoz zá já ru lás ve he tõ igény be. (7) A Kvtv. 3. szá mú mel lék let Ki egé szí tõ sza bá lyok 10. j) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: j) A 20. ba) pont má so dik gon do lat je lé ben meg ha tá ro - zott jog cí me ken a fog lal ko zá so kon részt vevõ ta nu lók évi költ ség ve té si évre tan éven ként be csült át lag - lét szá ma alap ján ter vez he tõ, il let ve igé nyel he tõ a hoz zá já - ru lás. Az el szá mo lás nál a fog lal ko zá si nap lók sze rint a nap tá ri évre na pon ként össze sí tett lét szá mot 185 nap pal kell el osz ta ni. Ha az elõ írt heti hat órá nál ke ve sebb fog lal - koz ta tást szer vez nek a költ ség ve té si éven be lü li ta ní tá si évek át la gá ban, a hoz zá já ru lás nem jár. Ab ban az eset ben, ha a heti hat órai idõ ke re ten fe lü li fog lal koz ta tást is szer - vez nek, nem igé nyel he tõ egy ta nu ló után ezen a jog cí men több szö rös hoz zá já ru lás. (8) A Kvtv. 3. szá mú mel lék let Ki egé szí tõ sza bá lyok 10. n) pont ja elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

4 244 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám n) a 22. a) pont alat ti, a gyer mek és ta nu lói in téz mé nyi ét kez te tés hez kap cso ló dó hoz zá já ru lás az ét kez te tést igény be vevõ, a Gyvt a (5) be kez dé sé nek a) d) pont já ban meg ha tá ro zott nor ma tív té rí té si díj-ked - vez mény re jo go sult gyer me kek, ta nu lók évi be csült át lag lét szá ma és az ét ke zé si na pok szá ma alap ján ter vez - he tõ, il let ve igé nyel he tõ. 5. A Kvtv. 8. szá mú mel lék let II/1. Egyes jö ve de lem - pót ló tá mo ga tá sok ki egé szí té se jog cím elsõ be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ szö veg rész lép: A tá mo ga tás a te le pü lé si ön kor mány za tok ál tal a szo ci - á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény (a to váb bi ak ban: Szoctv.) alap ján rend sze res szo ci á lis se gély ben, idõs ko rú ak já ra dé ká ban, a Szoctv a (1) be kez dé sé ben sza bá lyo zott ápo lá si díj ban, a Szoctv. 55/A. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja alap ján adós - ság csök ken té si tá mo ga tás ban, az adós ság ke ze lé si szol gál - ta tás hoz kap cso ló dó, a Szoctv ának (5) be kez dé sé - ben meg ha tá ro zott la kás fenn tar tá si tá mo ga tás ban és a Szoctv ának (2) be kez dé sé ben sza bá lyo zott la kás - fenn tar tá si tá mo ga tás ban ré sze sü lõ sze mé lyek szá má ra, va la mint a Szoctv ának (1) be kez dé sé ben sza bá lyo - zott ápo lá si díj után járó nyug díj biz to sí tá si já ru lék ra ki fi - ze tett össze gek, a Szoctv. 55/A. -ának (3) be kez dé se sze - rin ti elõ re fi ze tõs gáz- vagy áram fo gyasz tást mérõ ké szü lék fel sze re lé si költ sé gei, a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám - ügyi igaz ga tás ról szóló évi XXXI. tör vény 19. -a alap ján ki fi ze tett rend sze res gyer mek vé del mi tá mo ga tás 90%-ának, va la mint a Szoctv. 43/A. -ának (1) be kez dé se sze rin ti emelt össze gû ápo lá si díj ra való jo go sult ság meg - ál la pí tá sát meg ala po zó szak vé le mény dí já nak és a Si ke - res Ma gyar or szá gért Pa nel Plusz Hi tel prog ram ke re té ben la kás szö vet ke zet, il let ve tár sas ház ál tal fel vett köl csön höz kap cso ló dó tá mo ga tás nyúj tá sá ról szóló 156/2005. (VIII. 5.) Korm. ren de let alap ján ka mat tá mo ga tás ra jo go - sul tak szá má ra ki fi ze tett összeg fe de ze té re szol gál. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérõl szóló évi XXXIX. tör vény módosítása 6. A tár sa da lom biz to sí tás pénz ügyi alap ja i nak és a tár - sa da lom biz to sí tás szer ve i nek ál la mi fel ügye le té rõl szóló évi XXXIX. tör vény 7. -a a kö vet ke zõ b) pont tal egé szül ki: (Az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár igaz ga tá si szervei:) b) a Vas utas Tár sa da lom biz to sí tá si Igaz ga tó ság; 7. (1) Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ nyol ca dik na - pon lép ha tály ba. Ez zel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Kvtv (1) bek. d) pont ja. (2) Ha a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis, il let - ve gyer mek jó lé ti, gyer mek vé del mi in téz mény, szol gál ta tó nem ál la mi fenn tar tó ja a mû kö dé si en ge délyt ja nu - ár 1-jét kö ve tõ en sze rez te meg, a nor ma tív ál la mi hoz zá já - ru lás ra a mû kö dé si en ge dély jog erõ re emel ke dé sé tõl jo go - sult, ha meg fe lel a Kvtv. 3. szá mú mel lék le té ben meg ha tá - ro zott fel té te lek nek, és a Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CXXXV. tör vény 30. -ának (6) be kez dé se sze rin ti be je len té si kö te le zett sé - gé nek ele get tett. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke évi L. tör vény az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. tör vény módosításáról* 1. (1) Az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló évi LXXVIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Étv.) 2. -ának 8. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban:] 8. Épít mény: épí té si te vé keny ség gel lét re ho zott, il let ve kész ter mék ként az épí té si hely szín re szál lí tott, ren del te - té sé re, szer ke ze ti meg ol dá sá ra, anya gá ra, ké szült sé gi fo - ká ra és ki ter je dé sé re te kin tet nél kül min den olyan hely - hez kö tött mû sza ki al ko tás, amely a te rep szint, a víz vagy az azok alat ti ta laj, il let ve azok fe let ti lég tér meg vál toz ta - tá sá val, be épí té sé vel jön lét re. Az épít mény hez tar toz nak an nak ren del te tés sze rû és biz ton sá gos hasz ná la tá hoz, mû - kö dé sé hez, mû köd te té sé hez szük sé ges alap ve tõ mû sza ki és tech no ló gi ai be ren de zé sek is (az épít mény az épü let és mû tárgy gyûj tõ fo gal ma). (2) Az Étv. 2. -ának 10. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban:] 10. Épü let: jel lem zõ en em be ri tar tóz ko dás cél já ra szol gá ló épít mény, amely szer ke ze te i vel rész ben vagy egész ben te ret, he lyi sé get vagy ezek együt te sét zár ja kö rül meg ha tá ro zott ren del te tés vagy ren del te té sé vel össze füg - gõ te vé keny ség, avagy rend sze res mun ka vég zés, il let ve tá ro lás cél já ból. (3) Az Étv. 2. -ának 18. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban:] 18. Sa já tos épít mény faj ták: több nyi re épü let nek nem mi nõ sü lõ, köz le ke dé si, hír köz lé si, köz mû- és ener gia el lá - tá si, víz el lá tá si és víz gaz dál ko dá si, bá nya mû ve lés sel, kör - nye zet vé de lem mel kap cso la tos és atom ener gia al kal ma zá - * A tör vényt az Or szág gyû lés a feb ru ár 13-i ülés nap ján fo gad ta el.

5 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 245 sá ra szol gá ló, va la mint a hon vé del mi és ka to nai, to váb bá a nem zet biz ton sá gi célú, il let ve ren del te té sû, sa já tos tech - no ló gi á jú épít mé nyek (mér nö ki lé te sít mé nyek), ame lyek lé te sí té se kor az épít mé nyek re vo nat ko zó ál ta lá nos ér vé - nyû te le pü lés ren de zé si és épí té si kö ve tel mény rend sze ren túl me nõ en el té rõ, vagy sa já tos, csak arra a ren del te té sû épít mény re jel lem zõ, ki egé szí tõ kö ve tel mé nyek meg ál la - pí tá sá ra és ki elé gí té sé re van szük ség. (4) Az Étv. 2. -ának 27. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban:] 27. Te le pü lés fej lesz té si kon cep ció: a fej lesz tés össze - han golt meg va ló su lá sát biz to sí tó és a te le pü lés ren de zést is meg ala po zó, a te le pü lés köz igaz ga tá si te rü le té re ki ter je dõ ön kor mány za ti te le pü lés fej lesz té si dön té se ket rend szer be fog la ló, ön kor mány za ti ha tá ro zat tal el fo ga dott do ku men - tum, amely a te le pü lés jö võ be ni ki ala kí tá sát tar tal maz za. A fej lesz té si kon cep ció el sõ sor ban te le pü lés po li ti kai do - ku men tum, amely nek ki dol go zá sá ban a ter mé sze ti-mû vi adott sá gok mel lett a tár sa dal mi, a gaz da sá gi, a kör nye ze ti szem pon tok nak és az eze ket biz to sí tó in téz mé nyi rend - szer nek van dön tõ sze re pe. (5) Az Étv. 2. -ának 30. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E tör vény al kal ma zá sá ban:] 30. Te rü le ti fõ épí tész: a te rü le ti fõ épí té szi hi va talt ve - ze tõ, jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel sõ fo kú szak irá nyú vég zett ség gel ren del ke zõ és a jog sza bály ban meg ha tá ro - zott fel té te lek nek meg fe le lõ köz tiszt vi se lõ. (6) Az Étv. 2. -a a kö vet ke zõ pon tok kal egé - szül ki: [E tör vény al kal ma zá sá ban:] 31. Bi o ló gi ai ak ti vi tás ér ték: egy adott te rü le ten a jel - lem zõ nö vény zet nek a te le pü lés öko ló gi ai ál la po tá ra és az em be rek egész sé gi ál la po tá ra ki fej tett ha tá sát mu ta tó ér - ték. 32. Épí té sze ti ér ték: az épí tett kör nye zet min den olyan tár gyi és szel le mi (épí té szet tör té ne ti, épí tõ mû vé sze ti, mû - sza ki-tu do má nyos) épí té sze ti mi nõ ség gel ren del ke zõ al - ko tá sok ban meg je le nõ ér té ke, amely ben a min den ko ri tár - sa da lom ezen be lül a he lyi kö zös sé gek iden ti tá sa és al - ko tó ké pes sé ge fe je zõ dik ki. 33. Épí té sze ti örök ség: az épí tett kör nye zet ma ra dan dó épí té sze ti ér té ket is kép vi se lõ ele me i nek (épít mény, épü - let együt tes, táj- és kert épí té sze ti al ko tás) összes sé ge an - nak min den be épí tett al ko tó ré szé vel, tar to zé ká val és be - ren de zé sé vel együtt. 34. Fõ vá ro si ke ret sza bály zat: a fõ vá ros te rü le té nek fel - hasz ná lá sá val és be épí té sé vel, to váb bá a kör nye zet ter mé - sze ti, táji és épí tett ér té ke i nek, va la mint a kör nye ze ti ele - mek vé del mé vel kap cso la tos te lek ala kí tá si és épí tés jo gi kö ve tel mé nyek te kin te té ben nem tel jes kö rû en sza bá lyo - zó ál ta lá nos kö ve tel mé nye ket ke ret jel leg gel meg ál la pí - tó, a fõ vá ro si ön kor mány zat ál tal meg al ko tott épí té si sza - bály zat. 35. Öve ze ti terv: a he lyi épí té si sza bály zat ban meg ál la - pí tott épí té si öve ze tek, il le tõ leg öve ze tek te rü le ti le ha tá ro - lá sát a te le pü lés in gat lan-nyil ván tar tá si tér ké pé nek má - so la tán tar tal ma zó terv, amely a sza bály zat mel lék le tét ké pe zi. 2. Az Étv. 5. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 5. (1) A mi nisz ter a köz pon ti szak mai irá nyí tá si, össze han go lá si és el len õr zé si fel adat kör ében: a) gon dos ko dik az épí tés ügy re vo nat ko zó tör vé nyek és kor mány ren de le tek szak mai elõ ké szí té sé rõl, el lát ja a ha - tás kö ré be tar to zó jogi sza bá lyo zá si fel ada to kat, b) kü lön jog sza bá lyok sze rint ba) össze han gol ja az épí tés ügyi és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gok te vé keny sé gét, bb) el lát ja az épí tés ügyi és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá - gok, va la mint az egyéb épí tés ügyi igaz ga tá si fel ada tot el - lá tó szer ve zet épí tés ügyi igaz ga tá si fel ada ta i nak szak mai irá nyí tá sát, en nek ke re té ben rend sze re sen gon dos ko dik e szer ve ze tek szak mai mun ká já nak és a vo nat ko zó jog sza - bá lyok ér vé nye sü lé sé nek hely szí ni el len õr zé sé rõl, c) el lát ja az épí tés üggyel kap cso la tos eu ró pai in teg rá ci - ó val össze füg gõ fel ada to kat és az épí tés üggyel kap cso la - tos kor mány za ti te en dõ ket, d) elõ se gí ti a nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te re, va la mint a ter mé szet vé de le mért fe le lõs mi nisz ter be vo ná - sá val az épí té sze ti kul tú ra meg õr zé sét, fej lesz té sét és vé - del mét, en nek ke re té ben or szá gos ku ta tá si, mû sza ki fej - lesz té si, va la mint ok ta tá si-ne ve lé si prog ra mo kat dol goz tat ki és mû köd tet, e) részt vesz az épí tés ügyet érin tõ kép zé si, szak kép zé si cé lok meg ha tá ro zá sá ban és kez de mé nye zé si, vé le mé nye - zé si és egyet ér té si jo got gya ko rol az erre vo nat ko zó mi - nisz te ri ren de le tek elõ ké szí té sé ben, f) a mû em lé kek és a sa já tos épít mény faj tá kért fe le lõs mi nisz te rek, va la mint az épí tés ügy te rü le tén érin tett szak - mai ka ma rák és az érin tett fel sõ fo kú ok ta tá si és szak kép - zés sel fog lal ko zó in téz mé nyek ja vas la ta alap ján ko or di - nál ja, össze fog ja és irá nyít ja az épí tés üggyel kap cso la tos szak mák gya kor lá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo zás ki ala kí tá sát. (2) A mi nisz ter egyes te rü let fej lesz tés sel, te rü let ren de - zés sel, te le pü lés ren de zés sel kap cso la tos, va la mint tör - vény ben, il le tõ leg kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott épí tés ügyi fel ada ta it a te rü le ti fõ épí té szi hi va ta lok út ján lát ja el. (3) A sa já tos épít mény faj ták ra, va la mint a mû em lék vé - de lem alatt álló épít mé nyek re vo nat ko zó sza bá lyo zá si kér - dé sek ben a ha tás kör rel ren del ke zõ mi nisz ter az 1. (2) be - kez dé sé ben, il let ve a 62. (4) be kez dé sé ben fog lal tak sze - rint a mi nisz ter rel egyet ér tés ben jár el. (4) Az (5) be kez dés ben fel so rolt fel ada tok vég re haj tá sa ér de ké ben kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott ke re tek kö zött szak mai ta nács adó tes tü let ként: a) a mi nisz ter köz pon ti, b) a te rü le ti fõ épí tész te rü le ti

6 246 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám te le pü lés ren de zé si, il let ve épí té sze ti-mû sza ki terv ta ná csot mû köd tet, c) a te rü le ti épí tész ka ma ra el nö ke a ka ma ra il le té kes - sé gi te rü le té re ki ter je dõ he lyi épí té sze ti-mû sza ki terv ta - ná csot (a to váb bi ak ban: he lyi terv ta nács) mû köd tet, ha a te le pü lé si (a fõ vá ros ban a fõ vá ro si és a fõ vá ro si ke rü le ti) ön kor mány zat az ön kor mány za ti fõ épí tész ve ze té sé vel terv ta ná csot ön ál ló an vagy tár su lá sos for má ban nem mû - köd tet. (5) A terv ta ná csok fel ada ta kü lö nö sen a) te le pü lés ren de zé si esz köz hi á nya vagy hi á nyos sza - bá lyo zá sa ese tén az il lesz ke dé si sza bá lyok ér vé nye sü lé sé - nek elõ se gí té se, to váb bá b) a te le pü lé si kör nye zet, a táj- és te le pü lés kép, c) a be épí té si-, vagy az épí té sze ti jel leg ze tes ség és lát - vány, a he lyi jel leg, il let ve d) az épí té sze ti örök ség és az épí té sze ti ér té kek (épí té - sze ti mi nõ ség) kü lön jog sza bály sze rin ti vé del me, va la mint e) a te le pü lés ren de zé si és az épí té sze ti-mû sza ki ter vek szak sze rû sé gé nek, ma gas szín vo na lá nak kü lön jog sza bály sze rin ti biz to sí tá sa, egyéb fon tos épí tés - ügyi (te le pü lés ren de zé si, épí té sze ti-mû sza ki, te le pü lés ké - pi, kör nye zet ala kí tá si, az aka dály men tes épí tett kör nye zet - ala kí tá si, stb.) cé lok ér vény re jut ta tá sa. 3. Az Étv. 8. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 8. (1) A te le pü lés ren de zés so rán fi gye lem mel kell len ni arra, hogy a ren de zés vég re haj tá sá val be kö vet ke zõ vál to zá sok az érin tett la kos ság élet kö rül mé nye i ben, ér ték - rend jé ben és szo ci á lis hely ze té ben hát rá nyos kö vet kez mé - nyek kel ne jár ja nak. En nek ér de ké ben biz to sí ta ni kell a te - rü le tek a köz ér dek nek meg fe le lõ fel hasz ná lá sát a jo gos ma gán ér de kek re te kin tet tel, az em ber hez mél tó kör nye zet fo lya ma tos ala kí tá sát, ér té ke i nek vé del mét. En nek so rán fi gye lem be kell ven ni: a) az egész sé ges la kó- és mun ka kö rül mé nyek, a né pes - ség biz ton sá gá nak ál ta lá nos kö ve tel mé nye it, b) a né pes ség de mog rá fi ai fej lõ dé sét, a né pes ség la kás - szük ség le tét, c) a né pes ség fi zi kai, szel le mi és lel ki igé nye it, kü lö nös te kin tet tel a csa lá dok, a fi a ta lok, az idõ sek, a fo gya té kos sze mé lyek igé nye i re, az ok ta tás, a kul tú ra, a sport, a sza - bad idõ és az üdü lés, va la mint a tár sa dal mi szer ve ze tek, egy há zak mû kö dé si fel té te le i nek le he tõ sé ge i re, d) a meg õr zés re ér de mes tör té ne ti vagy te le pü lés ké pi je len tõ sé gû te le pü lés ré szek és az épí té sze ti és ré gé sze ti örök ség vé del mét, fel újí tá sát és to vább fej lesz té sét, va la - mint az ér té kes épít mény és táj rész let lát vá nyát (rá lá tás), to váb bá az in gat lan ról fel tá ru ló ki lá tás vé del mét, an nak mér té ké ig, hogy az az érin tett tel kek sza bá lyos be épí té sét ne aka dá lyoz za, e) a kör nye zet-, a ter mé szet vé de lem, a táj hasz ná lat és a táj kép for má lá sá nak össze han golt ér de ke it, kü lö nös te kin - tet tel a víz, a le ve gõ, a ta laj, a klí ma és az élõ vi lág vé del - mé re, f) a né pes ség meg él he té sét biz to sí tó gaz da sá gi ér de ke - ket, a mun ka he lyek meg õr zé sé nek és új mun ka he lyek te - rem té sé nek ér de ke it, a me zõ- és az er dõ gaz da ság, a köz le - ke dés, a pos ta és a hír köz lés, a köz üze mi el lá tás, kü lö nös - kép pen az ener gia- és a víz el lá tás, a hul la dék ke ze lés, a szenny víz el he lye zés és -ke ze lés, va la mint a nyers anyag le - lõ he lyek biz to sí tá sát, g) a hon vé de lem, a nem zet biz ton ság és a ka taszt ró fa - vé de lem ér de ke it, h) a te rü let tel és a ter mõ föld del való ta ka ré kos gaz dál - ko dást, i) az arra al kal mas ter mé sze ti adott sá gok gyó gyá sza ti hasz no sí tá sá nak elõ se gí té sét és vé del mét, j) a köz le ke dé si kény szer (la kó hely-mun ka hely, nyers - anyag ki ter me lés-fel dol go zás stb. vi szony la tá ban) csök - ken té sét és a meg fe le lõ szín vo na lú köz le ke dés ki ala kí tá - sát. (2) Az (1) be kez dés ben fog lal tak ér vé nye sü lé se kü lö - nö sen a ter mé szet- és a kör nye zet vé de lem, az er dõk és a ter mé sze tes (fel szí ni és fel szín alat ti) vi zek vé del me, az árés bel víz vé de lem, va la mint a ter mõ föld del és a te rü le tek - kel való ta ka ré kos bá nás ér de ké ben az aláb bi kö ve tel mé - nyek nek kell ér vényt sze rez ni: a) a te le pü lé sek ren de zé se so rán a te le pü lés köz igaz ga - tá si te rü le té re hul ló fel szí ni csa pa dék víz össze gyûj té sét és hely ben tar tá sát vagy szak sze rû és ár ta lom men tes el ve ze - té sét, ke ze lé sét az adott sá gok és a le he tõ sé gek fi gye lem be - vé te lé vel biz to sí ta ni kell, b) új on nan be épí tés re szánt te rü le tek ki je lö lé sé vel egy - ide jû leg a te le pü lés köz igaz ga tá si te rü le té nek a kü lön jog sza bály alap ján szá mí tott bi o ló gi ai ak ti vi tás ér té ke az át mi nõ sí tés elõt ti ak ti vi tás ér ték hez ké pest nem csök ken - het, c) a te le pü lé sek be épí tés re szánt te rü le te csak olyan te - rü let fel hasz ná lás cél já ra nö vel he tõ, ami lyen cél ra a te le pü - lés már be épí tés re ki je lölt és igény be vett te rü le tén be lül nincs meg fe le lõ te rü let, d) a ter ve zés idõ sza ká ban a fõ la kos ság szá mot meg ha la dó, va la mint a ter ve zett lét szám mal azt el érõ te le - pü lé sek, a ki emelt üdü lõ te rü le tek, a gyógy he lyek meg lé - võ, il le tõ leg bõ ví tett bel te rü le tét a köz igaz ga tá si te rü le tü - kön be lül el té rõ te rü let ren de zé si ter vi elõ írás hi á nyá ban, és ahol ez fi zi ka i lag le het sé ges leg alább 200 m szé les sé - gû, be épí tés re nem szánt (me zõ-, er dõ gaz da sá gi, köz le ke - dé si, víz gaz dál ko dá si) te rü le tek bõl álló gyû rû vel kell kö - rül ven ni, amely te rü le ten csak köz le ke dé si, köz mû, hír - köz lé si és víz vé del mi épít mé nyek he lyez he tõk el. Új bel te - rü le tet, be épí tés re szánt te rü le tet úgy kell ki je löl ni, hogy leg fel jebb tíz ezer ter ve zett la kost be fo ga dó te le pü lés részt (il le tõ leg az üdü lõ te rü let va la mint a gyógy hely jel le gé hez iga zo dó te rü let egy sé ge ket) ugyan ilyen, be épí tés re nem szánt te rü le tek bõl álló gyû rû ve gye kö rül. Két te rü let kö - zöt ti gyû rû a ter mé sze ti adott sá gok és a kör nye zet vé del - mi elõ írá sok fi gye lem be vé te le mel lett egy más ba metsz - het.

7 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE (1) Az Étv. 9. -ának (2) és (3) be kez dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) A te le pü lés ren de zé si esz köz ki dol go zá sa elõtt meg kell ha tá roz ni a ren de zés alá vont te rü le tet, ki kell nyil vá - ní ta ni a ren de zés ál ta lá nos cél ját és vár ha tó ha tá sát, hogy az érin tet tek az zal kap cso lat ban ja vas la to kat, ész re vé te le - ket te hes se nek. En nek so rán: a) az érin tett né pes ség, szer ve ze tek, ér dek-kép vi se le ti szer vek vé le mény nyil vá ní tá si le he tõ sé gét biz to sí ta ni kell, ezért a hely ben szo ká sos mó don az érin tet tek tu do má sá ra kell hoz ni a te le pü lés ren de zé si esz köz ki dol go zá sá nak el - ha tá ro zá sát, b) az ál lam igaz ga tá si szer ve ket, va la mint az érin tett te - le pü lé si ön kor mány za ti szer ve ket az elõ ké szí tés be be kell von ni úgy, hogy azok a meg ke re sés kéz hez vé te lé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül írá sos tá jé koz ta tá suk ban is mer tes sék a te le pü lés fej lõ dé se és épí té si rend je szem pont já ból je len - tõs ter ve i ket és in téz ke dé se i ket, va la mint ezek vár ha tó idõ be li le fo lyá sát, va la mint a ha tás kö rük be tar to zó kér dé - sek ben a jog sza bá lyon ala pu ló kö ve tel mé nye ket. (3) A ké szí tés alatt lévõ te le pü lés ren de zé si esz közt a pol gár mes ter nek (fõ pol gár mes ter nek) kü lön jog sza bály - ban meg ha tá ro zot tak sze rint vé le mé nyez tet nie kell az 5. (4) be kez dé sé ben em lí tett terv ta náccsal. Az el ké szí tett he lyi épí té si sza bály za tot és te le pü lés ren de zé si ter ve ket a meg ál la pí tás, il let ve a jó vá ha gyás elõtt a pol gár mes ter nek (fõ pol gár mes ter nek) vé le mé nyez tet nie kell a kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott ál lam igaz ga tá si, az érin tett te le - pü lé si ön kor mány za ti és az ér dek kép vi se le ti szer vek kel, va la mint a tár sa dal mi szer ve ze tek kel, ame lyek 45 na pon be lül ad hat nak írá sos vé le ményt. (2) Az Étv. 9. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A te le pü lés ren de zé si esz köz a (2) (6) be kez dés ben elõ írt vé le mé nyez te té si el já rás le foly ta tá sa nél kül nem fo - gad ha tó el. (3) Az Étv. 9. -a a kö vet ke zõ (11) be kez dés sel egé - szül ki: (11) A he lyi épí té si sza bály za tot és a te le pü lés ren de zé - si ter ve ket azok összes mun ka ré szé vel, va la mint a meg ál - la pí tá suk ról szóló kü lön jog sza bály sze rin ti jegy zõ - könyv vel, a vé le mé nye zé si el já rás do ku men tu ma i val, to - váb bá a te rü le ti fõ épí té szi, il let ve mi nisz te ri vé le ménnyel együtt, a kép vi se lõ-tes tü le ti meg ál la pí tá suk után 15 na pon be lül a jegy zõ kö te les meg kül de ni az il le té kes me gyei köz - igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ jé nek. 5. Az Étv ai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zé sek lép nek: 10. (1) A te le pü lés szer ke ze ti terv meg ha tá roz za a te - le pü lés ala kí tá sá nak, vé del mé nek le he tõ sé ge it és fej lesz té - si irá nya it, en nek meg fe le lõ en az egyes te rü let ré szek fel - hasz ná lá si mód ját, a te le pü lés mû kö dé sé hez szük sé ges mû sza ki inf ra struk tú ra ele me i nek a te le pü lés szer ke ze tét meg ha tá ro zó tér be li ki ala kí tá sát és el ren de zé sét, az or szá - gos és tér sé gi ér dek, a szom szé dos vagy a más mó don ér - de kelt töb bi te le pü lés alap ve tõ jo ga i nak és ren de zé si ter - ve i nek fi gye lem be vé te lé vel a kör nye zet ál la po tá nak ja ví - tá sa vagy leg alább szin ten tar tá sa mel lett. (2) A te le pü lés szer ke ze ti ter vet a te le pü lé si ön kor mány - zat nak leg alább tíz éven ként fe lül kell vizs gál nia, és szük - ség ese tén a terv mó do sí tá sá ról vagy az új terv el ké szí té sé - rõl kell gon dos kod nia. A tíz éven kén ti szük sé ges fe lül vizs - gá lat so rán gon dos kod ni kell az idõ köz ben tör tént mó do sí - tá sok egy sé ges terv be fog la lá sá ról. (3) A te le pü lés szer ke ze ti ter vet a 9. ren del ke zé se in túl me nõ en a me gyei, a szom szé dos te le pü lé si (a fõ vá ros sal szom szé dos te le pü lé sek ese té ben a fõ vá ro si és az érin tett ha tá ros fõ vá ro si ke rü le ti) ön kor mány za tok kal is vé le - mé nyez tet ni kell. A fõ vá ros te le pü lés szer ke ze ti ter vét a ke rü le ti ön kor mány za tok kal is vé le mé nyez tet ni kell. (4) A te le pü lés szer ke ze ti terv ese té ben az elõ ze tes vé le - ményt kérõ do ku men tá ci ó nak a 9. (2) be kez dé sé ben elõ - ír ta kon túl me nõ en tar tal maz nia kell a szer ke ze ti terv mó - do sí tá sa ese tén az azt szük sé ges sé tévõ te le pü lés fej lesz té si dön tést, va la mint tá jé koz ta tá sul az el fo ga dott te le pü lés fej - lesz té si kon cep ci ót is. 11. (1) A te le pü lés szer ke ze ti terv a te le pü lés köz igaz - ga tá si te rü le té re ké szül és raj zi, va la mint szö ve ges mun ka - rész bõl áll. A te le pü lés szer ke ze ti terv raj zi és szö ve ges mun ka ré szei a meg ál la pí tá suk ról szóló ha tá ro zat mel lék le - tei. A te le pü lés szer ke ze ti terv rész te rü let re vo nat ko zó mó - do sí tá sa so rán an nak ha tá sa it az egész te le pü lés re (szük ség ese tén an nak ha tá ra in túl is) vizs gál ni kell. A tíz éven kén ti szük sé ges fe lül vizs gá lat so rán az idõ köz ben tör tént mó do - sí tá so kat a fe lül vizs gált egy sé ges ter ven át kell ve zet ni. (2) A te le pü lés szer ke ze ti ter vet a te le pü lés nagy sá gá nak meg fe le lõ mé ret ará nyú tér ké pen kell áb rá zol ni. A te le pü - lés szer ke ze ti terv ben meg kell ha tá roz ni a bel- és kül te rü - le te ket, a be épí tés re szánt, il let ve a be épí tés re nem szánt te rü le te ket, azok ta go zó dá sát, a te le pü lés szer ke ze tét meg - ha tá ro zó mû sza ki inf ra struk tú ra-há ló za to kat (fõ út vo na la - kat, gyûj tõ uta kat, köz üze mi köz mû-ge rinc ve ze té ke ket, hír köz lõ há ló zat fõ ele me it), a te le pü lé si szin tû és a vá ros - rész szin tû köz par ko kat, a terv lép té ké ben áb rá zol ha tó vé - dett, az e terv vel vé de lem re ter ve zett és vé dõ te rü le te ket. A te le pü lés szer ke ze ti terv ben meg kell ha tá roz ni a re ha bi li - tá ci ó ra ki je lölt, va la mint a funk ci ó já ban meg vál toz ta tás ra szánt (fej lesz té si) te rü le te ket. (3) A (2) be kez dés ben em lí tett egyes te rü le te ken be lül fel kell tün tet ni a te rü let fel hasz ná lá sát ve szé lyez te tõ, il le - tõ leg arra ki ha tó té nye zõ ket, kü lö nö sen az alá bá nyá szott - sá got (bá nya tel ket), a nyil ván tar tott ás vá nyi nyers anyagva gyont, a szennye zett sé get, az ár víz-, a bel víz-, az eró zióés csú szás ve szélyt, a föld ren gés-ve szé lyez te tett sé get, a ter mé sze tes és mes ter sé ges üre gek tõl ve szé lyez te tett te rü - le te ket, a köz mû ves szenny víz el ve ze tés sel el lá tat lan te rü - le tet, to váb bá a kü lön jog sza bá lyok alap ján elõ írt min den olyan egyéb té nye zõt, amely a te rü let fel hasz ná lá sát vagy be épí té sét be fo lyá sol ja.

8 248 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 6. (1) Az Étv ának (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ (3) be kez dés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki és a je len le gi (4) be kez dé sé nek szá mo zá sa (5) be kez dés re vál to zik: (3) A sza bá lyo zá si terv amennyi ben a 12. (2) be - kez dé sé ben fog lal tak ra is fi gye lem mel ké szül a he lyi épí té si sza bály zat raj zi mel lék le tét ké pe zi. (4) A he lyi épí té si sza bály zat ké szül het a te le pü lés köz - igaz ga tá si te rü le té nek egé szé re vagy an nak egyes ré sze i re az (5) be kez dés elõ írá sa i nak fi gye lem be vé te lé vel. Te rü let - ré szen ként ké szü lõ he lyi épí té si sza bály zat ese té ben a ké - sõb bi sza bá lyo zá sok az elsõ sza bály zat mó do sí tá sát (ki - egé szí té sét) je len tik. (2) Az Étv a a kö vet ke zõ (6) (7) be kez dés sel egé - szül ki: (6) A sza bá lyo zást leg alább a te le pü lés szer ke ze ti terv - ben le ha tá rolt te rü let egy ség re kell el ké szí te ni. (7) A ter ve zés idõ sza ká ban fõ la kos ság szá mot meg ha la dó te le pü lé sek ese té ben, amennyi ben a he lyi épí - té si sza bály zat mel lék le te ként nem ké szül sza bá lyo zá si terv is, az egyes épí té si öve ze tek, öve ze tek te rü le ti le ha tá - ro lá sát öve ze ti terv la pon áb rá zol ni kell. 7. Az Étv ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A fõ vá ro si ke rü le ti ön kor mány zat nak a fõ vá ro si épí té si ke ret sza bály zat ke re te in be lül a ke rü let egé szé re vo nat ko zó an ke rü le ti épí té si sza bály za tot kell meg ál la pí - ta nia. A fõ vá ro si és a ke rü le ti ön kor mány zat megállapo - dása ese tén ki sebb te rü let fel hasz ná lá si egy ség re is meg ál - la pít ha tó ke rü le ti épí té si sza bály zat. 8. Az Étv a a kö vet ke zõ j) pont tal egé szül ki: [A te le pü lés ren de zé si fel ada tok meg va ló sí tá sát a kö vet - ke zõ sa já tos in téz mé nyek biz to sít ják:] j) te le pü lés ren de zé si szer zõ dés. 9. Az Étv ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, illetõleg szabályozási terv, vagy azok nem sza bá lyoz nak a 13. (2) be kez dé sé ben elõ írt, il - letõleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelõen teljeskörûen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke beépítettség és építménymagasság valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévõ környezethez. 10. Az Étv ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) A ti la lom nem ter jed ki: a) a ti la lom ha tály ba lé pé se kor ér vé nyes épí tés ügyi ha - tó sá gi en ge déllyel meg va ló su ló épí té si, ja ví tá si-kar ban tar - tá si és a jog sza bá lyok ban meg en ge dett más épí té si mun - kák ra, b) a ko ráb ban gya ko rolt hasz ná lat foly ta tá sá ra, c) az ál lé kony sá got, éle tet és egész sé get, köz- és va - gyon biz ton sá got ve szé lyez te tõ kár meg elõ zé si, kár el há rí - tá si te vé keny ség re, to váb bá d) az a) pont sze rin ti, ha tó sá gi en ge dély hez kö tött épí - té si mun kák nak a te le pü lés ren de zé si kö ve tel mé nye ket nem érin tõ mó do sí tá sá ra irá nyu ló épí tés ügyi ha tó sá gi en - ge dé lye zé si el já rás ra. 11. Az Étv ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A he lyi épí té si sza bály zat, il le tõ leg a sza bá lyo zá si terv ké szí té sé re vo nat ko zó írá sos meg ál la po dás meg lé te ese tén a he lyi épí té si sza bály zat, il le tõ leg a sza bá lyo zá si terv ké szí té sé nek idõ sza ká ra azok ha tály ba lé pé sé ig, de leg fel jebb há rom évig az érin tett te rü let re a te le pü lé si ön - kor mány zat ren de let tel vál toz ta tá si ti lal mat ír hat elõ. 12. Az Étv ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A vál toz ta tá si ti la lom alá esõ te rü le ten a 20. (7) be kez dé sé ben fog lalt ese tek ki vé te lé vel tel ket ala kí - ta ni, új épít ményt lé te sí te ni, meg lé võ épít ményt át ala kí ta - ni, bõ ví te ni, to váb bá el bon ta ni, il le tõ leg más, épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély hez nem kö tött ér ték nö ve lõ vál toz ta tást vég re haj ta ni nem sza bad. 13. Az Étv ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A te lek ki szol gá ló út cél já ra igény be vett ré szé ért a ki sa já tí tás sza bá lyai sze rint meg ál la pí tott kár ta la ní tás jár. A kár ta la ní tás össze gé rõl az (1) be kez dés ben meg ha tá ro - zott épí tés ügyi ha tó ság kü lön ha tá ro zat ban dönt. A kár ta - la ní tás össze gét a sza bá lyo zás alap ján ki ala kít ha tó épí té si te lek, to váb bá a ki szol gá ló út meg épí té sé bõl, il le tõ leg az ez zel össze füg gõ köz mû ve sí tés bõl ere dõ te lek ér ték-nö ve - ke dés fi gye lem be vé te lé vel kell meg ál la pí ta ni ak kor is, ha a ki szol gá ló út és a köz mû ve sí tés nem köz vet le nül a bir - tok ba vé telt és a le jegy zést kö ve tõ en va ló sul meg. Amennyi ben a ki szol gá ló út és a köz mû vek meg épí té se a bir tok ba vé telt és a le jegy zést kö ve tõ 1 éven be lül nem kez - dõ dik meg, vagy 5 éven be lül nem va ló sul meg, a kár ta la - ní tás össze gé nek meg ál la pí tá sá nál fi gye lem be vett te lek - ér ték-nö ve ke dést a tu laj do nos ré szé re az 5 év el tel té vel, ezt kö ve tõ en a min den ko ri jegy ban ki alap ka mat össze gé - vel nö vel ten, 30 na pon be lül kell meg fi zet ni. Te lek ér - ték-nö ve ke dés össze ge ként leg fel jebb a le jegy zés sel igény be vett te lek há nyad ér té ke ál la pít ha tó meg. 14. Az Étv ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha a ki szol gá ló utat, il le tõ leg köz mû vet a te le pü lé si ön kor mány zat meg va ló sí tot ta, an nak költ sé gét rész ben, de leg fel jebb a költ sé gek 90%-áig az érin tett in gat la nok tu laj -

9 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 249 do no sa i ra át há rít hat ja. A hoz zá já ru lás mér té két és a meg fi - ze tés mód ját a te le pü lé si ön kor mány zat ren de let tel sza bá - lyoz za. Az út épí té si és köz mû ve sí té si hoz zá já ru lás nem ró - ha tó ki, ha az út- és köz mû épí tés hez szük sé ges te rü let ki - ala kí tá sa ér de ké ben ko ráb ban le jegy zett te lek ré szért járó kár ta la ní tás össze gé nek meg ál la pí tá sa so rán az út és a köz - mû meg épí té sé bõl ere dõ ér ték nö ve ke dést fi gye lem be vették. 15. (1) Az Étv ának (1) (3) be kez dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: 30. (1) Ha az in gat lan ren del te té sét, hasz ná la ti mód - ját a he lyi épí té si sza bály zat, il le tõ leg a sza bá lyo zá si terv más ként ál la pít ja meg (öve ze ti elõ írá sok vál to zá sa) vagy kor lá toz za (te lek ala kí tá si vagy épí té si ti la lom), és eb bõl a tu laj do nos nak, ha szon él ve zõ nek kára szár ma zik, a tu laj - do nost, ha szon él ve zõt kár ta la ní tás il le ti meg. (2) A kár ta la ní tás össze ge az in gat lan nak a ko ráb bi ren - del te té se alap ján meg ál la pít ha tó régi és az új sza bá lyo zás ered mé nye ként meg ál la pít ha tó új for gal mi ér té ke kö zöt ti kü lön bö zet. (3) Ha az in gat lan hoz fû zõ dõ ko ráb bi, a 13. (1) be kez - dé se sze rin ti épí té si jo gok ke let ke zé sé tõl szá mí tott 7 éven be lül ke rül sor e jo gok meg vál toz ta tá sá ra vagy meg szün te - té sé re, a tu laj do nos nak ké rel mé re a (2) be kez dés sze - rin ti kár ta la ní tás jár. A 7 év el tel te után csak a hasz ná lat gya kor lá sá ba való be avat ko zá sért és csak ak kor jár kár ta - la ní tás, ha a vál toz ta tás a ko ráb bi hasz ná la tot meg ne he zí ti vagy el le he tet le ní ti. A hét év a ko ráb ban ha tály ba lép te tett he lyi épí té si sza bály zat, sza bá lyo zá si terv ese té ben már ci us 1-jé tõl szá mí tan dó. (2) Az Étv ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (6) A kár ta la ní tást az kö te les meg fi zet ni, aki nek az ér - de ké ben a kor lá to zás tör tént. Ha nem ha tá roz zák meg azt, aki nek az ér de ké ben a kor lá to zás tör tént, a kár ta la ní tá si kö te le zett ség a te le pü lé si ön kor mány za tot ter he li. A fõ vá - ros ban a kár ta la ní tás a fõ vá ro si, il le tõ leg a ke rü le ti ön kor - mány za tot ér de kelt sé gük ará nyá ban ter he li. Ha az, aki nek az ér de ké ben a kár ta la ní tá si kö te le zett ség gel járó elõ írás szük sé ges sé vált, a ti la lom vagy a kor lá to zás el ren de lé se után jog utód nél kül meg szûnt, és a te le pü lé si ön kor mány - zat az elõ írást fenn tart ja, a kár ta la ní tá si kö te le zett ség szin - tén az ön kor mány za tot ter he li. 16. Az Étv. a kö vet ke zõ al cím mel és 30/A. -sal egé - szül ki: Településrendezési szerzõdés 30/A. (1) A te le pü lé si ön kor mány zat egyes, a te le pü - lés ren de zé si esz kö zök ben rög zí tett cé lok meg va ló sí tá sá ra te le pü lés ren de zé si szer zõ dést (a to váb bi ak ban: szer zõ dés) köt het az érin tett in gat lan tu laj do no sá val, il let ve az in gat - la non be ru ház ni szán dé ko zó val (a to váb bi ak ban együtt: a cél meg va ló sí tó ja). (2) A szer zõ dés tár gya le het kü lö nö sen: a) te le pü lés ren de zé si te vé keny ség elõ ké szí té se a cél meg va ló sí tó ja ál tal, sa ját költ sé gé re, a te lek vi szo nyok ren - de zé se vagy meg vál toz ta tá sa, a ta laj meg tisz tí tá sa, va la - mint a te le pü lés ren de zé si ter vek, he lyi épí té si sza bály zat egyez te tett prog ram alap ján tör té nõ ki dol go zá sá nak fi - nan szí ro zá sa; b) a te le pü lés ren de zé si ter vek ben, he lyi épí té si sza - bály zat ban rög zí tett cé lok a te lek fel hasz ná lá sá nak az öko ló gi ai há ló zat mû kö dõ ké pes sé gé nek fenn tar tá sa, szer - ke ze té nek funk ci o ná lis és te rü le ti meg õr zé se mel lett tör té - nõ tá mo ga tá sa és biz to sí tá sa, idõ be li kor lá to zás és fel té tel ese tén is; c) azon egyéb költ sé gek nek vagy egyéb rá for dí tá sok - nak a cél meg va ló sí tó ja ál ta li át vál la lá sa, ame lyek a cél meg va ló sí tá sá nak elõ fel té te lei vagy kö vet kez mé nyei és az ön kor mány za tot ter he lik. (3) A szer zõ dés alap ját a cél meg va ló sí tó ja ál tal ké szí - tett ta nul mány terv ké pe zi. Az ön kor mány zat a szer zõ dés - ben arra vál lal kö te le zett sé get, hogy a cél meg va ló sí tó já - nak kez de mé nye zé sé re az ál ta la ké szí tett ta nul mány terv alap ján a szük sé ges te le pü lés ren de zé si el já rást a szer zõ - dés ben meg ál la pí tott ha tár idõn be lül meg in dít ja. (4) A szer zõ dés ben ki kö tött, il le tõ leg vál lalt kö te le zett - sé gek és a meg va ló su ló te le pü lés ren de zé si cél kö zött köz - vet len össze füg gés nek kell len nie. (5) A szer zõ dés ben ren del kez ni kell a te le pü lés ren de zé - si esz kö zök vé le mé nye zé si el já rá sa so rán a vé le mé nye zõk ré szé rõl fel me rü lõ, jog sza bály ál tal alá tá masz tott ész re vé - tel kap csán szük sé ges in téz ke dé sek rõl, a te le pü lés ren de - zé si esz kö zö kön vég re haj tan dó vál toz ta tá sok kö te le zett sé - gé rõl, a vál toz ta tás miatti eset le ges is mé telt vé le mé nyez te - té si kö te le zett ség rõl. 17. (1) Az Étv ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki: [Az épít mé nyek és ré sze i nek (ön ál ló ren del te té si egy - ség) épí té se, fel újí tá sa, át ala kí tá sa, bõ ví té se, hely re ál lí tá - sa, korszerûsítése során biztosítani kell:] d) a te rü let ge o ló gi ai, hid ro ló gi ai és sze iz mo ló gi ai sa - já tos sá ga i nak való meg fe le lést. (2) Az Étv a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) Mind az épít mény el he lye zé se, mind pe dig a kül sõ meg je le né sét be fo lyá so ló ki ala kí tá sa, át ala kí tá sa, bõ ví té - se, fel újí tá sa, hely re ál lí tá sa so rán kü lö nös fi gyel met kell for dí ta ni a táj- és te le pü lés kép, a be épí té si vagy az épí té - sze ti jel leg ze tes ség és lát vány, a he lyi jel leg vé del mé re, az épí tett örök ség vé dett ér té ke i nek ér vé nye sü lé sé re. 18. (1) Az Étv ának (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Épí té sze ti-mû sza ki ter ve zé si, va la mint épí tés ügyi mû sza ki szak ér tõi te vé keny ség a (6) be kez dés ben, va la -

10 250 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám mint a kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rin ti szak mai név - jegy zék be vé tel lel el nyert ter ve zõi, il let ve szak ér tõi jo go - sult ság (a to váb bi ak ban: ter ve zõi, il let ve szak ér tõi jo go - sult ság) bir to ká ban foly tat ha tó. A név jegy zék be vé tel hez a) szak irá nyú fel sõ fo kú vég zett ség, b) meg ha tá ro zott ide jû szak irá nyú gya kor lat, va la mint c) jog sza bály ban meg ha tá ro zott egyéb fel té te lek tel je sí té se szük sé ges. (2) Az Étv ának (5) és (6) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (5) Az épí té sze ti-mû sza ki ter ve zé si, va la mint az épí - tés ügyi mû sza ki szak ér tõi te vé keny sé get foly ta tó sze mély csak olyan szak te rü le ten vé gez het ter ve zé si vagy szak ér tõi mun kát, amely hez e tör vény sze rint meg fe le lõ ter ve zõi vagy szak ér tõi jo go sult ság gal ren del ke zik. Igaz ság ügyi szak ér tõi jo go sult ság gal ren del ke zõ sze mély épí tés ügyi mû sza ki szak ér tõi te vé keny sé get csak ak kor foly tat hat, ha tel je sí ti a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye - ket is. (6) A szak mai név jegy zék ve ze té se ke re té ben a te rü le ti épí tész, va la mint a te rü le ti mér nö ki ka ma rák elsõ fo kon, az or szá gos ka ma rák má sod fo kon a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lyai sze rint ha tá ro - zat tal dön te nek a ter ve zõi, il let ve a szak ér tõi jo go sult ság meg ál la pí tá sá ról. 19. Az Étv a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 33. (1) A ter ve zõ fe le lõs: a) az ál ta la ké szí tett épí té sze ti-mû sza ki ter vek (ide ért - ve a ki vi te le zé si ter ve ket is) aa) mû sza ki tar tal má nak szak sze rû sé gé ért, ab) va lós ál la pot nak meg fe le lõ tar tal má ért, ac) épí té sze ti mi nõ sé gé ért, a ter ve zés sel érin tett vé dett épí té sze ti és ter mé sze ti örök ség meg óvá sá ért, b) a jog sza bá lyok, sza bály za tok, épí té si elõ írá sok, szab vá nyok és egyéb szak mai sza bá lyok be tar tá sá ért, c) a terv do ku men tá ció ké szí té sé ben (rész ben vagy fo - lya ma to san) részt vevõ, a ter ve zõi fel adat szak mai tar tal - má nak meg fe le lõ szak is me ret tel és jo go sult ság gal ren del - ke zõ szak ági ter ve zõk (al ter ve zõk) ki vá lasz tá sá ért, d) a szak ági ter ve zõk kö zöt ti egyez te té sek ko or di ná lá - sá ért, ter ve ik össze han go lá sá ért. (2) Az épí tés mi nõ sé ge, a szak sze rû ki vi te le zés biz to sí - tá sa, va la mint a 31. (2) be kez dé se sze rin ti és az egyéb jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek ér vény re jut ta tá sa cél já ból a terv el len õr fel ada ta és fe le lõs sé ge jog sza bály ban elõ írt ese tek ben és mó don a mû sza ki meg va ló sí tá si, ki vi te li terv do ku men tá ció (terv do ku men tá - ció-rész) tar tal má nak az (1) be kez dés a) pont já nak aa) al - pont ja és b) pont ja sze rin ti szak sze rû el len õr zé se. (3) A név jegy zé ket ve ze tõ szerv a ter ve zõt és a szak ér tõt a szak ma gya kor lás sal kap cso la tos jog sza bá lyok meg sér té - se ese tén jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben és mó - don szank ci ók kal sújt ja. (4) A ter ve zõ ha erre az épít te tõ tõl meg bí zást ka pott ter ve zõi mû ve ze tést vé gez het. En nek ke re té ben köz re mû - kö dik az épí té sze ti-mû sza ki ter vek nek meg fe le lõ ma ra - dék ta lan meg va ló sí tás ér de ké ben, va la mint elõ se gí ti a ki - vi te le zés so rán a ter vek kel kap cso lat ban fel me rült szak - kér dé sek meg ol dá sát. 20. Az Étv ai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zé sek lép nek: 35. (1) A 34. (1) be kez dé se sze rin ti en ge dé lyek meg ké ré se elõtt az ügy fél (épít te tõ) a te lek ala kí tá si, a be - épí té si (kü lö nös te kin tet tel a 18. (2) be kez dé sé ben fog - lal tak ra), az épí té sze ti ki ala kí tás sal, a bon tás sal kap cso la - tos, to váb bá a mû em lé ki, ré gé sze ti, te le pü lés ké pi, ter mé - szet- és kör nye zet vé del mi, köz egész ség ügyi, élet vé del mi, va la mint a mû sza ki kö ve tel mé nyek (ide ért ve a ge o ló gi ai, sze iz mo ló gi ai kö ve tel mé nye ket is) elõ ze tes tisz tá zá sa cél - já ból az 52. (2) és (6) be kez dé se sze rin ti épí tés ügyi ha tó - ság tól elvi a) te lek ala kí tá si, b) épí té si, c) ren del te tés meg vál toz ta tá si en ge délyt (a to váb bi ak ban együtt: el vi en ge dély) kér het. Jog sza bály az el vi en ge dély ké ré sét kö te le zõ vé te he ti. (2) A jog erõs és vég re hajt ha tó elvi en ge dély egy évig ér vé nyes. Ér vé nyes sé ge egy íz ben leg fel jebb egy év vel meg hosszab bít ha tó, ha a jog sza bá lyok, va la mint a kö te le - zõ ha tó sá gi elõ írá sok idõ köz ben nem vál toz tak meg. (3) Az elvi en ge dély ér vé nyes sé gi ide jén be lül kez de - mé nye zett épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já rás so rán a köz re mû kö dõ szak ha tó sá got és az épí tés ügyi ha tó sá got az elvi en ge dély azok ban a kér dé sek ben, ame lyek rõl ki fe - je zet ten ren del ke zett, ak kor is köti, ha idõ köz ben a jog sza - bá lyok, va la mint a kö te le zõ ha tó sá gi elõ írá sok meg vál toz - tak. Az elvi en ge dély alap ján épí té si mun ka nem végez - hetõ. 36. (1) Épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély tör vény ben, kor - mány ren de let ben vagy mi nisz te ri ren de let ben meg ha tá ro - zot tak sze rint ak kor ad ha tó, ha a) a ter ve zett épí té si te vé keny ség meg fe lel a ban, és a 31. (1) be kez dé sé ben elõ ír tak nak, b) az épí té si te vé keny ség gel érin tett te lek ki ala kí tá sa a 23. és 24. -ban, a te le pü lés ren de zé si ter vek ben, il le tõ leg a jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zot tak sze rint meg tör tént, c) a ter ve zett épít mény vagy épí té sze ti-mû sza ki meg ol - dás meg fe lel ca) a 31. (2) (5) be kez dé sé ben elõ írt kö ve tel mé nyek - nek, cb) az ál ta lá nos ér vé nyû szak mai és a jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek, cc) az egyes épít mé nyek re, te rü le tek re vé dett sé get el - ren de lõ jog sza bá lyok nak, az ér de kelt szak ha tó sá gok hoz - zá já ru lá sá ban fog lalt ese ti elõ írá sok nak és az elõ ze tes ha - tó sá gi el já rá sok ban elõ írt kö ve tel mé nyek nek, cd) az épí té sze ti mi nõ ség és ér ték vé de lem jog sza bály - ban meg ha tá ro zott szem pont ja i nak, va la mint

11 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 251 d) az épít mény meg épí té se, ren del te té se, hasz ná la ta, fenn tar tá sa nem okoz a kör nye ze té ben olyan ká ros ha tást, amely da) a te rü let ren del te té sé nek meg fe le lõ és jog sza bály - ban meg ha tá ro zott mér té ket meg ha lad ná, db) az ál lé kony sá got, az éle tet és egész sé get, a köz- és va gyon biz ton sá got ve szé lyez tet né, e) az épít mény ren del te tés sze rû és biz ton sá gos hasz - nál ha tó sá gá hoz szük sé ges ea) já ru lé kos épít mé nyek (köz mû vek, utak, bur ko la - tok, par ko lók stb.), il le tõ leg eb) köz le ke dé si há ló zat hoz való csat la ko zás, va la mint ec) a köz mû- és ener gia el lá tás a hasz ná lat ba vé te li en ge dély meg ké ré sé ig biz to sít ha tó, il - let ve a hasz ná lat ba vé te li en ge dé lye zés kor ren del ke zés re áll, f) a ter ve zõ ként meg je lölt sze mély a név jegy zé ket ve - ze tõ szerv ál tal iga zol tan jo go sult a ké re lem ben meg je - lölt épí té si te vé keny ség gel kap cso la tos épí té sze ti-mû sza ki ter ve zés re, g) az épít te tõ az elvi és a hasz ná lat ba vé te li en ge dé - lye zés ki vé te lé vel épí té si jo go sult sá gát hi telt ér dem lõ en iga zol ta, h) a ter ve zõ nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál ta la el ké szí tett épí té sze ti-mû sza ki terv do ku men tá ció jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott alap ve tõ kö ve tel mé nyek tel je sí té sét biz to - sí tó nem ze ti szab vá nyok kal azo nos vagy azok kal egyen ér - té kû mû sza ki meg ol dást tar tal maz, i) az épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély ké re lem jog sza bály - ban elõ írt mel lék le tei ren del ke zés re áll nak, és tar tal muk meg fe lel az a) h) pon tok elõ írá sa i nak. (2) A vé dett te le pü lés ké pet és épít mé nye ket, egye di táj - ér té ke ket érin tõ épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zés so rán az épí tés ügyi ha tó ság a vé dett sé get meg ál la pí tó ren de let, il - let ve a vé de lem jel le ge sze rint il le té kes szak ha tó ság 53/B. (2) be kez dé se sze rin ti ál lás fog la lá sa alap ján elõ - ír hat ja kü lö nö sen: a) a jel lem zõ he lyi épí tõ anyag hasz ná la tát, jel leg ze tes épí té sze ti for ma vagy tö meg hely re ál lí tá sát, il let ve vissza - ál lí tá sát, to váb bá b) az épít mény nek az ér ték vé de lem és a kör nye zet hez való il lesz ke dés kö ve tel mé nye i nek meg fe le lõ ki ala kí tá sát, va la mint c) az épít mény kül sõ hely re ál lí tá sát (pl. hom lok zat- és nyí lás zá rók szí ne zé sét, egy sé ges ki ala kí tá sát, cse ré jét) és az épít mény elõ nyö sebb épí té sze ti meg je le né sét szol gá ló egyéb mun ká kat. (3) Jog or vos la ti el já rás so rán el ren delt új el já rás ke re té - ben az alap el já rás meg in dí tá sa kor ér vé nyes épí tés ügyi sza bá lyok sze rint kell el jár ni a (4) be kez dés ben fog lalt ki - vé tel lel. (4) A (3) be kez dés ben em lí tett jog or vos la ti el já rás so - rán, ha az új el já rás meg in dí tá sa kor ha tály ban lévõ épí tés - ügyi elõ írá sok az épít te tõ szá má ra ked ve zõb bek, ak kor azo kat kell az el já rás so rán al kal maz ni. 21. Az Étv ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Épít ményt, épít mény részt, épít mény együt test épí - te ni, épí té si mun kát, egyéb épí té si te vé keny sé get (a to váb - bi ak ban együtt: épí té si te vé keny ség) vé gez ni ha jog sza - bály el té rõ en nem ren del ke zik csak a jog erõs és vég re - hajt ha tó épí té si en ge dély nek, to váb bá a hoz zá tar to zó, jó - vá ha gyott, en ge dé lye zé si zá ra dék kal el lá tott ter vek nek és egyéb ok ira tok nak, va la mint az ezek alap ján ké szí tett jog sza bály ban elõ írt ese tek ben és mó don terv el len õr rel el len õriz te tett, olyan mû sza ki meg va ló sí tá si, ki vi te li terv do ku men tá ci ó nak meg fe le lõ en sza bad vé gez ni, amely alá tá maszt ja, hogy az épít mény meg fe lel a 31. (2) be kez - dé sé ben, va la mint egyéb jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek. 22. (1) Az Étv ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az épí tés ügyi ha tó sá gi (lé te sí té si) en ge dély hez kö - tött épít mé nyek épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny sé ge ak kor foly tat ha tó, ha a) az épí tõ ipa ri ki vi te le zés az épí té si te vé keny sé get foly ta tó egyé ni vál lal ko zó vagy gaz da sá gi tár sa ság (a to - váb bi ak ban: ki vi te le zõ) te vé keny sé gi kö ré ben sze re pel, b) a ki vi te le zé si te vé keny sé get név jegy zék be vett olyan fe le lõs mû sza ki ve ze tõ irá nyít ja, aki a ki vi te le zõ vel tag sá gi, al kal ma zot ti vagy meg bí zot ti jog vi szony ban áll, és aki a ki vi te le zé si te vé keny ség szak irá nyá nak meg fe le lõ jo go sult ság gal és egyéb fel té te lek kel, to váb bá a ki vi te le - zé si te vé keny sé get vég zõk fe lett köz vet len irá nyí tá si jog - gal ren del ke zik, c) a ki vi te le zõ és a fe le lõs mû sza ki ve ze tõ ren del ke zik kö te le zõ szak mai fe le lõs ség biz to sí tás sal, d) az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si mun kák ter ve zett meg kez - dé sét jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben és mó - don az il le té kes épí tés fel ügye le ti ha tó ság nak a ki vi te le - zés ter ve zett meg kez dé se elõtt 15 nap pal az épít te tõ be je - len tet te, és az épí tés fel ügye le ti ha tó ság a ki vi te le zé si te vé - keny ség meg kez dé sét, vég zé sét a be je len tés tõl szá mí tott 15 na pon be lül nem til tot ta meg. (2) Az Étv ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) Az épít mé nyek épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély hez nem kö tött olyan jel le gû fel újí tá si, hely re ál lí tá si, át ala kí - tá si vagy kor sze rû sí té si te vé keny sé gét, mely nek so rán a) az épít mény tar tó szer ke ze ti rend sze re nem vál to zik meg, vagy b) az épít mény tar tó szer ke ze té nek te her bí ró ké pes sé gét be fo lyá so ló olyan mér té kû te her vál to zás írá sos szak ér tõi vé le ménnyel iga zol tan nem kö vet ke zik be, mely a tar tó - szer ke zet meg erõ sí té sét, el bon tá sát, meg vál toz ta tá sát ten - né szük sé ges sé, to váb bá c) ha égés ter mék el ve ze té sé re szol gá ló bár mi lyen szer - ke ze tû égés ter mék-el ve ze tõ be ren de zés épí té sé re nem ke - rül sor, il let ve

12 252 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám d) az épít mény hom lok za tá nak meg vál toz ta tá sa (ki vé - ve a vé dett épít mé nye ket) nem jár együtt an nak te her hor dó szer ke ze ti vál toz ta tá sá val, a mun ka jel le gé nek meg fe le lõ szak mun kás-ké pe sí tés sel ren del ke zõ sze mély fe le lõs mû sza ki ve ze tõ irá nyí tá sa nél - kül is vé gez he ti. (3) Az Étv a a kö vet ke zõ új (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) A ki vi te le zés meg kez dé sé nek be je len té sé hez az épít te tõ nek mel lé kel nie kell: a) a ki vi te le zõ meg ne ve zé sét, jog sza bály ban meg ha tá - ro zott ada ta it, b) a fe le lõs mû sza ki ve ze tõ meg ne ve zé sét, jog sza bály - ban meg ha tá ro zott ada ta it, c) az épí té si mû sza ki el len õr meg ne ve zé sét, jo go sult sá - gá nak iga zo lá sát, d) a jog sza bály ban elõ írt ese tek ben a ki vi te li ter vek rõl szóló ter ve zõi nyi lat ko za tot, amely ben da) a ter ve zõ nyi lat ko zik a ki vi te li ter vek meg lé té rõl, va la mint ar ról, hogy az ál ta la el ké szí tett terv do ku men tá ció meg fe lel a jó vá ha gyott épí té si en ge dé lye zé si ter vek nek, va la mint a jog sza bály ban meg ha tá ro zott és egyéb szak mai kö ve tel mé nyek nek, és iga zol ja ter ve zõi jo go sult sá gát, db) a terv el len õr nyi lat ko zik a 31. (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek be tar tá sá nak el len õr zé sé - rõl, e) az egyéb, jog sza bály ban meg ha tá ro zott do ku men tu - mo kat. 23. Az Étv a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 40. (1) A ki vi te le zõ fe le lõs: a) az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség jog sze rû meg - kez dé sé ért és foly ta tá sá ért, az épí té si nap ló ve ze té sé ért, ki - vi te le zõi jo go sult sá gá nak meg lé té ért, b) az épít te tõ ál tal ren del ke zé sé re bo csá tott jog erõs és vég re hajt ha tó épí té si en ge dély ben és a hoz zá tar to zó jó vá - ha gyott en ge dé lye zé si ter vek ben, az ezek alap ján ké szült, erre jo go sult terv el len õr rel el len õriz te tett ki vi te li ter vek - ben elõ ír tak be tar tá sá ért és be tar ta tá sá ért, va la mint c) az el vég zett szak mun kák ered mé nye ként lé te sült szer ke ze tek, be ren de zé sek, épít mény, épít mény rész ren - del te tés sze rû és biz ton sá gos hasz nál ha tó sá gá ért. (2) A fe le lõs mû sza ki ve ze tõ fe lel: a) az épít mény faj tá nak, épí té si te vé keny ség nek meg fe - le lõ jo go sult sá gá nak meg lé té ért, b) a szak mun ka irá nyí tá sá ért, c) az épít mény, épít mény rész jog erõs és vég re hajt ha tó épí té si en ge dély nek és a hoz zá tar to zó jó vá ha gyott en ge - dé lye zé si ter vek nek, il let ve a jog sza bály ban meg ha tá ro - zott ki vi te le zé si ter vek nek meg fe le lõ meg va ló sí tá sá ért, to - váb bá d) az épí té si te vé keny ség re vo nat ko zó szak mai, mi nõ - sé gi és biz ton sá gi elõ írá sok meg tar tá sá ért és e) a mun ká la tok vég zé sé nek szak sze rû sé gé ért. (3) A ki vi te le zõ jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek - ben és mó don épí té si nap lót ve zet, ab ban a napi mun kát rög zí ti, a nap lót ál lan dó an a mun ka hely szí nén tart ja, és azt az el len õr zõ ha tó ság, il let ve az épí té si mû sza ki el len õr ké - ré sé re ren del ke zés re bo csát ja. Az épí té si nap ló ré szét ké - pe zik az el vég zett épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny sé gek re vo nat ko zó fe le lõs mû sza ki ve ze tõi nyi lat ko za tok is. (4) A 43. (1) és (2) be kez dé sé ben fog lal tak vég re haj tá - sa ér de ké ben az épít te tõ hely szí ni kép vi se lõ je ként az épí - tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség jel le gé nek meg fe le lõ kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott jo go sult ság gal ren - del ke zõ épí té si mû sza ki el len õrt, il let ve kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben és mó don be ru há zót, a be ru há zó le bo nyo lí tót bíz hat meg. Jog sza bály az épí té si mû sza ki el len õr al kal ma zá sát kö te le zõ vé te he ti. (5) A fe le lõs mû sza ki ve ze tõi, il let ve mû sza ki el len õri te vé keny sé get foly ta tó sze mé lye ket tör vény ben vagy kor - mány ren de let ben meg ha tá ro zott szerv név jegy zék be ve - szi. (6) Az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség foly ta tá sá ra vo nat ko zó jog sza bá lyi elõ írá sok meg sér té se ese tén a fe le - lõs mû sza ki ve ze tõ vel, az épí té si mû sza ki el len õr rel, a ki - vi te le zõ vel szem ben kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott jog kö vet kez mé nye ket kell al kal maz ni. 24. Az Étv a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 43. (1) Az épít te tõ fe lel: a) az épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély meg szer zé sé ért, il - let ve b) a jog erõs és vég re hajt ha tó épí tés ügyi ha tó sá gi en ge - dély ben és a hoz zá tar to zó, jó vá ha gyott, en ge dé lye zé si zá - ra dék kal el lá tott terv do ku men tá ci ó ban fog lal tak be tar tá sá - ért, c) az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség vég zé sé nek fi - gye lem mel kí sé ré sé ért, d) azért, hogy az épít mény ren del te tés sze rû és biz ton - sá gos hasz ná la tá hoz szük sé ges já ru lé kos épít mé nyek, te - rep ren de zé si, fá sí tá si, par ko sí tá si mun ká la tok az épít - ménnyel együtt va ló sul ja nak meg, e) az épí té si mû sza ki el len õr, va la mint a ki vi te le zõ ki - vá lasz tá sá ért, f) az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség meg kez dé sé - nek az épí tés fel ügye le ti szerv hez tör té nõ jog sza bály ban elõ írt be je len té sé ért és az eh hez szük sé ges mel lék le tek meg lé té ért, g) azért, hogy az épí té si nap ló jog sza bály ban meg ha - tá ro zott ese tek ben a hasz ná lat ba vé te li en ge dé lye zé si el - já rás le foly ta tá sa so rán az épí tés ügyi ha tó ság ren del ke zé - sé re áll jon, h) e tör vény ben meg ha tá ro zott ese tek ben sze mé lyes ada tok köz lé sé ért, il let ve kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro - zott ese tek ben a meg je lölt ada tok be je len té sé ért. (2) Az épít te tõ és a ki vi te le zõ együt te sen fe lel azért, hogy az épí tés ügyi ha tó ság ál tal meg ha tá ro zott idõ tar ta - mon be lül az épít mény kör nye ze té bõl az épí tõ ipa ri ki vi te -

13 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 253 le zé si te vé keny ség so rán ke let ke zett épí té si hul la dé kot a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don el szál lít tas - sa, a kör nye zet és a te rep fel szí nét az ere de ti, il let ve az en - ge dé lye zett ál la po tá ban át ad ja, a kör nye zet ben oko zott ká - ro kat meg szün tes se. 25. Az Étv a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: Az építésfelügyeleti hatóság 46. (1) Az épí tés fel ügye le ti te vé keny ség el lá tá sa ál la - mi fel adat. (2) Az épí tés fel ügye le ti ügyek ben kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott il le té kes sé gi te rü let tel: a) elsõ fo kon a me gyei (fõ vá ro si) köz igaz ga tá si hi va tal épí tés fel ügye le ti igaz ga tá si szer ve, b) má sod fo kon az Or szá gos La kás és Épí tés ügyi Hi va - tal (a to váb bi ak ban: OLÉH) el nö ke (a to váb bi ak ban együtt: épí tés fel ügye le ti ha tó ság) jár el. Az el sõ fo kú épí tés fel ügye le ti ha tó ság ve ze tõ jét az OLÉH el nö ké nek ja vas la tá ra, a mi nisz ter egyet ér té sé vel a köz - igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je ne ve zi ki és men ti fel. (3) A sa já tos épít mény faj ták te kin te té ben az an ten nák, an ten na tar tó szer ke ze tek és csat la ko zó mû tár gyak ki vé te - lé vel az épí tés fel ügye le ti fel ada to kat az arra vo nat ko zó kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott ál lam igaz ga tá si szer vek lát ják el. (4) Az épí tés fel ügye le ti ha tó ság ha tó sá gi jog kö ré ben a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint a) épí tés fel ügye le ti el len õr zé se ket vé gez, b) épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi in téz ke dést tesz, c) ve ze ti a jog sza bállyal ha tás kö ré be utalt nyil ván tar tá - so kat, va la mint név jegy zé ket. (5) Az épí tés fel ügye le ti el len õr zés cél ja kü lö nö sen an - nak a meg ál la pí tá sa, hogy a) az épít mé nyek re, épí té si ter mé kek (anya gok, szer ke - ze tek, be ren de zé sek) mód sze rek és el já rá sok mû sza ki kö - ve tel mé nye i re és al kal ma zá sá ra vo nat ko zó jog sza bá lyo - kat, szab vá nyo kat, elõ írá so kat és en ge dé lyek ben fog lalt kö ve tel mé nye ket az épí té si mun ka vég zé se so rán meg tar - tot ták-e, b) a fel hasz nált épí té si ter mé kek ren del kez nek-e ér vé - nyes meg fe le lõ ség iga zo lás sal, a meg fe le lõ ség iga zo lást az arra jo go sult szer ve zet ál lí tot ta-e ki, és tel je sí ti-e a kü lön jog sza bály elõ írá sa it, c) a ki vi te li ter vek ter ve zõ je, az épí té si mû sza ki el len - õr, a fe le lõs mû sza ki ve ze tõ, il let ve a ki vi te le zõ és a szak - mun kát vég zõ ren del ke zik-e a ki vi te le zé si te vé keny ség jel le gé nek meg fe le lõ ké pe sí tés sel, jo go sult ság gal, il let ve a 39. (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lal ta kat tel je sí tet - ték-e, d) az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség ki vi te li terv alap ján, il let ve a szak mai és biz ton sá gi elõ írá sok meg tar tá - sá val tör té nik-e, to váb bá az épít mény szer ke ze tei az en ge - dé lye zé si és ki vi te le zé si terv nek meg fe le lõ ek-e, e) az épí tés hely szí nén az épí té si nap ló a jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint ren del ke zés re áll-e, azt a jog sza - bá lyok nak meg fe le lõ mó don és tar ta lom mal ve ze tik-e, f) az épít te tõ a jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek - ben és mó don be je len tet te-e az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te - vé keny ség meg kez dé sét, il let ve az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség vég zé sét az erre ha tás kör rel ren del ke zõ ha tó - ság nem til tot ta-e meg. (6) Ha az épí tés fel ügye le ti ha tó ság, il let ve az (5) be kez - dés f) pont ja te kin te té ben az épí tés ügyi ha tó ság is, el len õr - zé se so rán azt ál la pít ja meg, hogy a) a ki vi te le zés so rán az (5) be kez dés ben fog lal ta kat meg sér tet ték, vagy b) a ki vi te le zés az ál lé kony sá got, az éle tet és egész sé - get, a köz biz ton sá got köz vet le nül ve szé lyez te ti, az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség foly ta tá sát meg tilt ja és a sza bály ta lan ál la pot meg szün te té sét ha tá ro zat tal el - ren de li. A ha tá ro zat azon nal vég re hajt ha tó, és az ab ban fog lalt kö te le zés nek azon nal ér vényt kell sze rez ni. Az épí - tés fel ügye le ti ha tó ság mind két eset ben az il le té kes el sõ fo - kú épí tés ügyi ha tó sá got, vé dett ré gé sze ti le lõ he lyen és mû - em lé ki te rü le ten az örök ség vé del mi szak ha tó sá got a további in téz ke dé sek meg té te le ér de ké ben ha la dék ta la nul ér te sí ti. (7) Az épí tés fel ügye le ti ha tó ság az el len õr zé si fel ada - tok ban a szak mai ka ma rák, il let ve a szük sé ges vizs gá la tok el vég zé sé re kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint szak ér tõ vagy jo go sult szak in téz mény köz re mû kö dé sét ve he ti igény be. 26. Az Étv. a kö vet ke zõ 46/A. -sal egé szül ki: 46/A. (1) Az épí tés fel ügye le ti ha tó ság a 46. (6) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tá ro zat tal egy ide jû leg épí tés - fel ügye le ti bír sá got szab ki a mu lasz tó val, il le tõ leg a ve - szély hely zet oko zó já val szem ben. (2) Az épí tés fel ügye le ti bír sá got az épí tés fel ügye le ti ha - tó ság az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott cse lek mény rõl (mu lasz tás ról) való tu do más szer zé sé tõl szá mí tott egy éven, de leg ké sõbb a cse lek mény el kö ve té sé tõl szá mí tott öt éven be lül szab hat ja ki. (3) Az épí tés fel ügye le ti bír ság nem men te sít a bün te tõ - jo gi, a sza bály sér té si, to váb bá a kár té rí té si fe le lõs ség, va - la mint a te vé keny ség kor lá to zá sá ra, fel füg gesz té sé re, til tá - sá ra, il le tõ leg a meg fe le lõ vé de ke zés ki ala kí tá sá ra, a ter - mé sze tes vagy ko ráb bi kör nye zet hely re ál lí tá sá ra vo nat - ko zó kö te le zett ség tel je sí té se alól. (4) Az épí tés fel ügye le ti bír ság mér té két és meg ál la pí tá - sá nak mód ját kü lön jog sza bály ál la pít ja meg. (5) A bír ság ki sza bá sa so rán a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint kell fi gye lem be ven ni az épít - mény jel le gét és ren del te té sét, a sza bály ta lan ság mér té két, a ve szé lyez te tés mód ját, nagy sá gát és a ter mé sze tes és épí - tett kör nye zet re gya ko rolt ha tá sát is.

14 254 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 27. Az Étv a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 50. (1) Az épí tett kör nye zet ala kí tá sá nak és vé del mé - nek pénz ügyi esz kö zök kel tör té nõ tá mo ga tá sá ra a költ ség - ve tés Te rü let fej lesz tés fe je ze té ben épí tés ügyi cél elõ - irány zat (a to váb bi ak ban: cél elõ irány zat) be vé te lei áll nak ren del ke zés re, me lyek nyil ván tar tá sá ról és fel hasz ná lá sá - ról kü lön jog sza bály ren del ke zik. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott pénz ügyi esz kö - zök jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don és mér ték ben az aláb bi épí tés ügyi fel ada tok tá mo ga tá sá ra hasz nál ha tók fel: a) az épí tés fel ügye le ti és épí tés ügyi ha tó sá gi te vé keny - ség gel kap cso la tos fel ada tok (ide ért ve a szük ség sze rin ti szak ér tõi igény be vé tel tá mo ga tá sát is) tá mo ga tá sá ra és az el len õr zé sek ha té kony sá gá nak és szín vo na lá nak eme lé sé - re, b) a ha tó sá gi vég re haj tá si el já rás költ sé ge i nek fi nan szí - ro zá sá ra, c) a te le pü lés ren de zé si fel ada tok tá mo ga tá sá ra, d) mi nõ ség ügyi, szab vá nyo sí tá si fel ada tok tá mo ga tá - sá ra, e) a he lyi épí té sze ti örök ség vé det té nyil vá ní tá sá val és vé del mé vel kap cso la tos ön kor mány za ti ki adá sok tá mo ga - tá sá ra, az épí té sze ti örök ség vé del mé vel kap cso la tos nem - zet kö zi egyez mé nyek vég re haj tá sá ra, tá mo ga tá sá ra, az épí té sze ti ér té kek be mu ta tá sá nak elõ se gí té sé re, f) a terv ta ná csok mû kö dé sé nek tá mo ga tá sá ra, g) a szak mai ka ma rák, tár sa dal mi szer ve ze tek építé - szeti és te le pü lés ren de zé si szak mai fel ada ta i nak tá mo ga tá - sá ra, h) az épí té sze ti kul tú ra ki ala kí tá sá ra, fej lesz té sé re, vé - del mé re, el ter jesz té sé re, ok ta tá sá ra, a vé de lem mel kap cso - la tos el is me ré sek fi nan szí ro zá sá ra, i) az épí tett kör nye zet ala kí tá sá val és vé del mé vel kap - cso la tos ok ta tá si, ne ve lé si, to vább kép zé si prog ra mok ki - dol go zá sá ra, mû köd te té sé re, j) az épí tés ügyet érin tõ kép zé si, szak ok ta tá si cé lok ki - dol go zá sá ra, ér vé nye sí té sé re, k) az épít mé nyek, va la mint az épí té si mun kák és épí té si te vé keny sé gek épí té si elõ írá sa i nak, va la mint az épí té si ter - mé kek, anya gok, szer ke ze tek, be ren de zé sek és mód sze rek mi nõ sé gi kö ve tel mé nye i nek ki ala kí tá sá val kap cso la tos ku ta tás ra, fej lesz tés re, ezek ered mé nyé nek al kal ma zá sá ra, ér vény re jut ta tá sá ra, l) a sza bá lyo zott épí tés ügyi szak mák szak ké pe sí té sé - nek és szak kép zett sé gé nek el is me ré sé vel kap cso la tos fel - ada tok tá mo ga tá sá ra, kü lö nös te kin tet tel a kül föl di bi zo - nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló tör vény vo - nat ko zó ren del ke zé se i re, m) az a) l) pont ban fog lal tak ad mi niszt rá ci ós fel ada ta - i nak el lá tá sá ra, a fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges esz kö - zök be szer zé sé re, be ru há zá sok tá mo ga tá sá ra. 28. Az Étv. 52. és 53. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zé sek lép nek: 52. (1) Az épí tés ügyi ha tó sá gi te vé keny sé get a (2) (8) be kez dés ben meg ha tá ro zott jegy zõ és ál lam igaz - ga tá si szerv lát ja el ál la mi fel adat ként. (2) Az épí tés ügyi ha tó sá gi ügyek ben: a) elsõ fo kon, kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott fel - té te lek kel és il le té kes sé gi te rü let tel ren del ke zõ, a ja - nu ár 1-jét meg elõ zõ en vá ros sá nyil vá ní tott te le pü lé si ön - kor mány zat, to váb bá fõ vá ro si ke rü le ti ön kor mány zat, va - la mint an nak a te le pü lé si ön kor mány zat nak a jegy zõ je, ame lyet kor mány ren de let ja nu ár 1-jé ig ki je lölt (a to - váb bi ak ban: el sõ fo kú épí tés ügyi ha tó ság), b) má sod fo kon a me gyei (fõ vá ro si) köz igaz ga tá si hi va - tal ve ze tõ je jár el. (3) Az el sõ fo kú épí tés ügyi ha tó ság fel ada tai kü lö nö sen: a) gya ko rol ja az el sõ fo kú ha tó sá gi jog kört (épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zés, kö te le zés, vég re haj tás, bír sá go lás stb.), b) ha tó sá gi el len õr zést vé gez, c) szak ha tó ság ként jár el a ha tás kö ré be utalt ügyek ben, d) ve ze ti a jog sza bály ban meg ha tá ro zott épí tés ügyi ha - tó sá gi nyil ván tar tá so kat, e) el lát ja az egyéb jog sza bály ban ha tás kö ré be utalt más épí tés ügyi ha tó sá gi fel ada to kat, f) meg ál la pí tás, il let ve a jó vá ha gyás elõtt vé le mé nye zi az il le té kes sé gi te rü le tén a he lyi épí té si sza bály za tot és a te le pü lés ren de zé si ter ve ket. (4) A má sod fo kú épí tés ügyi ha tó ság a) má sod fo kú ha tó sá gi jog kört gya ko rol az el sõ fo kú épí tés ügyi ha tó sá gi ügyek ben, b) fel ügye le ti szerv ként jár el a tör vény ben vagy kor - mány ren de let ben meg ál la pí tott épí tés ügyi ha tó sá gi ügyek ben, c) el lát ja a jog sza bály ban ha tás kö ré be utalt egyéb épí - tés ügyi igaz ga tá si fel ada to kat, d) el lát ja a ha tás kö ré be utalt el sõ fo kú épí tés ügyi ha tó - sá gi fel ada to kat, e) szak ha tó ság ként jár el a ha tás kö ré be utalt ügyek ben, f) ki je lö li a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott össze - fér he tet len sé gi és ki zá rá si ese tek ben az el já ró épí tés ügyi ha tó sá got, g) a mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zot tak sze rint köz re mû - kö dik a szak mai kép zé sek, to vább kép zé sek szer ve zé sé - ben, h) az ál lam igaz ga tá si fel adat- és ha tás kö rök gya kor lá - sá nak el len õr zé se kö ré ben el len õr zi az il le té kes sé gi te rü le - té hez tar to zó el sõ fo kú épí tés ügyi ha tó ság épí tés ügyi ha tó - sá gi te vé keny sé gé nek jog sze rû sé gét, a jog sza bá lyok elõ - írá sa i nak be tar tá sát. (5) Tör vény ben vagy kor mány ren de let ben meg ha tá ro - zott és nem zet gaz da sá gi szem pont ból ki emelt je len tõ sé gû épí tés ügyi ha tó sá gi ügyek ben elsõ fo kon il le té kes sé gi te - rü le tén a (4) be kez dés sze rin ti fel ada to kat el lá tó épí tés ügyi ha tó ság jár el, má sod fo kon pe dig az OLÉH el nö ke. Ezen

15 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 255 ügy faj ták ese té ben el sõ fo kú szak ha tó ság ként a kü lön jog - sza bály sze rint egyéb ként el já ró szak ha tó ság fe let tes szer - ve jár el. (6) A sa já tos épít mény faj ták ki vé ve az an ten nák, an - ten na tar tó szer ke ze tek, va la mint az azok hoz tar to zó mû - tár gyak és a mû em lé ki vé de lem alatt álló épít mé nyek te - kin te té ben az épí tés ügyi ha tó sá gi jog kört a rá juk vo nat ko - zó kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott köz igaz ga tá si szer vek gya ko rol ják. Ezen épít mé nyek te kin te té ben le - foly ta tott ha tó sá gi en ge dé lye zé si (lé te sí té si) el já rá sok ban a (3) be kez dés sze rin ti fel ada to kat el lá tó épí tés ügyi ha tó - ság jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben szak ha tó ság - ként mû kö dik köz re. A kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro - zott hon vé del mi és ka to nai célú épít mé nyek ha tó sá gi en - ge dé lye zé si el já rá sa i ban kor mány ren de let ben meg ha tá ro - zott szerv mû kö dik köz re szak ha tó ság ként. (7) Az an ten nák, an ten na tar tó szer ke ze tek, va la mint az azok hoz tar to zó mû tár gyak te kin te té ben az épí tés ügyi ha - tó sá gi jog kört a (3) be kez dés sze rin ti fel ada to kat el lá tó épí tés ügyi ha tó ság gya ko rol ja. (8) Az épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély ké rel met a (3) be - kez dés sze rin ti fel ada to kat el lá tó, il let ve az (5) (6) be kez - dés sze rin ti épí tés ügyi ha tó ság nál kell be nyúj ta ni. 53. Az épí tés ügyi és épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi ügyek dön tés re való szak mai elõ ké szí té se, a dön tés meg ho za ta la, vég re haj tá sa, a te rü le ti fõ épí té szi, va la mint az ön kor mány - za ti fõ épí té szi fel ada tok el lá tá sa jog sza bály ban meg ha tá - ro zott szak irá nyú fel sõ fo kú vég zett ség hez, va la mint egyéb jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek hez kö tött te vé - keny ség. 29. (1) Az Étv. 53/C. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az épí tés ügyi ha tó ság az épí tés ügyi ha tó sá gi en ge - dé lye zés so rán jog sza bály ban meg ha tá ro zott kör ben kü - lö nö sen a 31. (5) be kez dé se sze rin ti kö ve tel mé nyek ér - vény re jut ta tá sá nak ér de ké ben a ren del ke zés re álló terv - ta ná csi vé le mény (3) be kez dés sze rin ti fi gye lem be vé te lé - vel, az en ge dély meg adá sát fel té te lek hez köt he ti, il let ve az en ge dély meg adá sát meg ta gad hat ja. (2) Az Étv. 53/C. -a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé - szül ki: (7) A 46. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tó sá gok ál tal le foly ta tott, ké re lem re in dult el já rá so kért a kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott mér té kû igaz ga tá si szol gál ta tá - si dí jat kell fi zet ni. A fi ze ten dõ díj mér té két úgy kell meg - ál la pí ta ni, hogy az az adott el já rás sal kap cso lat ban fel me - rü lõ va la mennyi költ ség re fe de ze tet biz to sít son. 30. Az Étv. a kö vet ke zõ új 57/A. -sal és az azt meg - elõ zõ al cím mel egé szül ki: Oktatási, tudományos és együttmûködési feladatok 57/A. (1) Az érin tett mi nisz te rek együtt mû köd nek an - nak ér de ké ben, hogy a la kos ság kü lö nös te kin tet tel a ta - nu lók ra és a hall ga tók ra meg is mer hes se az épí tett kör - nye zet em ber hez mél tó, egész sé ges és esz té ti kus ala kí tá sá - val, az épí té sze ti kul tú ra ter jesz té sé vel, fej lesz té sé vel, az épí té sze ti ér té kek, örök ség vé del mé vel kap cso la tos alap - ve tõ is me re te ket az alap-, kö zép- és fel sõ fo kú, va la mint az is ko la rend sze ren kí vü li ok ta tás, kép zés, ne ve lés ke re té - ben, a köz mû ve lõ dés és is me ret ter jesz tés, a saj tó és a tö - meg tá jé koz ta tás út ján. (2) Az épí tett kör nye zet ala kí tá sá val és vé del mé vel kap - cso la tos fel ada tok el lá tá sa so rán az ál la mi és a he lyi ön kor - mány za ti szer vek együtt mû köd nek az érin tett szak mai ka - ma rák kal és a tár sa da lom más szer ve ze te i vel. (3) A mi nisz ter jog sza bály ban fel so rolt és rész le te - zett szak mai dí ja kat ado má nyoz kü lö nö sen az aláb bi te - rü le te ken: a) a ki emel ke dõ épí té sze ti-mû sza ki al ko tó te vé keny - ség, to váb bá b) az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ban, vé del mé ben és fej - lesz té sé ben, a te le pü lé si és épí té sze ti ér té kek fel tá rá sá ban, meg õr zé sé ben ki fej tett ered mé nyes és ki emel ke dõ mun ka, va la mint c) a te le pü lés ren de zé si és az épí tés ügyi igaz ga tá si te vé - keny ség ki ma gas ló szín vo na lá nak el is me ré se. (4) A nem ze ti kul tu rá lis örök ség mi nisz te re, va la mint a sa já tos épít mény faj ták sze rin ti mi nisz te rek kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szak mai dí ja kat ado má nyoz nak. 31. (1) Az Étv a (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Fel ha tal ma zást kap a kor mány arra, hogy a) a 46. (2) be kez dé sé ben, va la mint az 52. (2) be - kez dé sé ben fog lal tak sze rint az el sõ fo kú épí tés ügyi és épí - tés fel ügye le ti ha tó sá gok kö rét és il le té kes sé gi te rü le tét, to - váb bá az épí tés ügyi és épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges sze mé lyi, tár gyi és egyéb fel té te le - ket, azok tel je sí té sé nek fe lül vizs gá la tát, ide ért ve a jegy zõi ha tás kö rök fe lül vizs gá la tát is, b) a te rü le ti és az ön kor mány za ti (me gyei, il let ve te le - pü lé si) fõ épí té szi te vé keny ség el lá tá sá nak rész le tes szak - mai sza bá lya it, va la mint sze mé lyi és tár gyi fel té te le it, c) az 53. -ban em lí tett fel té te le ket, d) az épí tés ügyi bír ság meg ál la pí tá sá nak rész le tes sza - bá lya it, e) az épí tés ügyi vizs ga tar tal mát, kö ve tel mé nye it és el - já rá si sza bá lya it, f) az épí té si mû sza ki el len õri te vé keny ség gya kor lá sá - nak rész le tes sza bá lya it, g) a te le pü lés ren de zés sel, a te lek ala kí tás sal és az épít - mé nyek kel kap cso la tos or szá gos szak mai kö ve tel mé nye - ket és az azok tól he lyi épí té si sza bály zat ban való el té rés le he tõ sé gét, h) az épí tett kör nye zet ala kí tá sá val és vé del mé vel kap - cso la tos mû sza ki szak ér tõi te vé keny ség gya kor lá sá nak, va la mint az épí té sze ti-mû sza ki ter ve zé si jo go sult ság ál ta - lá nos sza bá lya it, i) az épí tés ügy kö ré be tar to zó te vé keny sé gek el lá tá sá - hoz szük sé ges nyil ván tar tá sok, adat szol gál ta tá sok (adat -

16 256 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám bá zi sok és in for má ci ós rend sze rek) lé te sí té sé nek és mû kö - dé sé nek fel té te le it, j) a fel vo nók és a moz gó lép csõk épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zé sé nek, üze mel te té sé nek, el len õr zé sé nek, va la - mint a fel vo nó-szak ér tõi és -el len õri te vé keny ség gya kor - lá sá nak, to vább kép zé sé nek sza bá lya it, k) az épít mé nyek ener gia fel hasz ná lá sá nak mi nõ ség ta - nú sí tá sá ra, to váb bá a ta nú sí tást vég zõ mû sza ki szak ér tõi te vé keny ség gya kor lá sá ra és to vább kép zé sük re vo nat ko zó sza bá lyo kat, l) a sa já tos épít mény faj ták kö ré be tar to zó hon vé del mi, ka to nai és nem zet biz ton sá gi célú épít mé nyek re vo nat ko - zó, épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já rás sza bá lya it, m) az épí té sze ti-mû sza ki terv pá lyá za ti el já rás rész le tes sza bá lya it, n) a fel sõ ok ta tá si sza ko kon szer zett szak ké pe sí té sek rõl szóló kor mány ren de let ben meg ha tá ro zot tak vo nat ko zá sá - ban a sza bá lyo zott épí tés ügyi szak mák te kin te té ben a szak ké pe sí té sek és szak kép zett sé gek el is me ré sé nek rész - le tes el já rá si sza bá lya it, o) az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség gya kor lá sá - nak, az épí té si nap ló ve ze té sé nek, a fe le lõs mû sza ki ve ze - tõi te vé keny ség gya kor lá sá nak, az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség meg kez dé sé re vo nat ko zó be je len tés nek, a be - je len tés el bí rá lá sá nak, az épí tés fel ügye le ti te vé keny ség vég zé sé nek és az épí tés fel ügye le ti bír ság meg ál la pí tá sá - nak sza bá lya it, to váb bá az aján la ti, va la mint a ki vi te li terv - do ku men tá ció tar tal mi kö ve tel mé nye it, a ki vi te le zé si terv - do ku men tá ció el len õr zé sé nek mód ját, p) a te le pü lés ter ve zõk, az épí té sze ti-mû sza ki ter ve zõk, az épí tés ügyi mû sza ki szak ér tõk, az épí té si mû sza ki el len - õrök, a fe le lõs mû sza ki ve ze tõk és az épí tés ügyi, épí tés fel - ügye le ti ha tó sá gi ügy in té zõk to vább kép zé sé nek rész le tes sza bá lya it, q) a te le pü lés ter ve zé si jo go sult ság ra, va la mint a te le - pü lés ren de zé si, épí té sze ti-mû sza ki terv ta ná csok ra, va la - mint az épí té sze ti mi nõ ség és ér ték vé de lem kö ve tel mé nye - i re vo nat ko zó sza bá lyo kat, r) a kö te le zõ en elõ írt szak mai fe le lõs ség biz to sí tás rész - le tes sza bá lya it ren de let tel ál la pít sa meg. (2) Az Étv a (2) be kez dé sé nek h) i), m) és r) pont - jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, va la mint e a kö - vet ke zõ s) t) pon tok kal egé szül ki: [Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter arra, hogy] h) a 31. (2) be kez dés c) h) pont ja i ban meg ha tá ro zott alap ve tõ kö ve tel mé nyek tel je sí té sét biz to sí tó nem ze ti szab vá nyok, mû sza ki spe ci fi ká ci ók, va la mint az azok kal egyen ér té kû mû sza ki meg ol dá sok al kal ma zá sá nak és en - ge dé lye zé sé nek mód ját, i) az épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zé si és kö te le zé si el - já rá sok le foly ta tá sá nak rész le tes sza bá lya it, az épí tés ügyi és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi ha tá ro za tok és vég zé sek rész le tes tar tal mi kö ve tel mé nye it, va la mint a ki hir de tett ve szély hely ze tet kö ve tõ tö me ges épít mény ká rok hely re ál - lí tá sá nak en ge dé lye zé sé re vo nat ko zó el já rá si ren det, m) a te rü le tek bi o ló gi ai ak ti vi tás ér té ké nek szá mí tá sá - ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben, r) az épí té si cél elõ irány zat ke ze lé sé nek, fel hasz ná lá - sá nak, va la mint az el já ró ha tó ság, il let ve a fel ügye le ti és az el len õr zé si fel ada tot el lá tó szer ve ze tek kö zöt ti meg osz tá sa sza bá lya it, s) az igaz ga tá si el já rá sok ban al kal ma zan dó te le kár szá - mí tá sá nak sza bá lya it, t) a mi nisz ter ál tal ado má nyo zan dó szak mai dí jak át - adá sá nak és a dí jak kal járó ju ta lom össze ge meg ha tá ro zá - sá nak rész le tes sza bá lya it [ren de let tel ál la pít sa meg.] (3) Az Étv ának (3) (5) be kez dé sei he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép, va la mint e a kö vet ke zõ (6) be - kez dés sel egé szül ki: (3) Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter, hogy a pénz ügy - mi nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let tel ál la pít sa meg a név jegy zé kek ve ze té sé vel, meg újí tá sá val, a 46. (2) be - kez dés ben meg ha tá ro zott ha tó sá gok ké re lem re in dult el já - rá sa i val, to váb bá a fel vo nók kal és a moz gó lép csõk kel kap - cso la tos igaz ga tá si szol gál ta tá si és a kö te le zõ mû sza ki biz - ton ság tech ni kai fe lül vizs gá la tok kal kap cso la tos szol gál ta - tá si dí ja kat. (4) A sa já tos épít mény faj ták ra vo nat ko zó an a (2) be kez - dés ben fog lalt sza bá lyo zá si fel ada to kat e tör vény ben fog lal tak kal össz hang ban és a mi nisz ter rel egyet ér tés ben az épít mény faj ta sze rint il le té kes mi nisz ter gya ko rol ja. (5) Fel ha tal ma zást kap a bel ügy mi nisz ter, hogy a mi - nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let tel ál la pít sa meg a te le - pü lés fej lesz té si kon cep ció rész le tes tar tal mi kö ve tel mé - nye it. Hatálybalépés 32. (1) Ez a tör vény a (2) és (3) be kez dés sze rin ti ki - vé tel lel má jus 1-jén lép ha tály ba, ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ en in dult el já rá sok ban kell al kal - maz ni. (2) Az e tör vény 22. (1) be kez dé sé vel meg ál la pí tott Étv. 39. (1) be kez dé sé nek c) pont ja, az e tör vény 25. -ával meg ál la pí tott Étv. 46. (2) be kez dé se, az e tör - vény 28. -ával meg ál la pí tott Étv. 52. (2) be kez dé se, va - la mint az e tör vény 29. (2) be kez dé se ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. E ren del ke zé se ket a ja nu ár 1-jén fo lya - mat ban lévõ el já rá sok ban is al kal maz ni kell de cem - ber 31-ig az Étv. 46. (2) be kez dé sé nek, va la mint 52. (1) (2) és (5) be kez dé se i nek az e tör vény ha tály ba lé pé se elõtt ha tá lyos ren del ke zé se it kell al kal maz ni. (3) A te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je a ha tás kör rel ren del ke zõ, el jár ni il le té kes épí tés ügyi ha tó ság szá má ra ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb ja nu ár 1-jét kö ve tõ 15 na pon be lül meg kül di az épí tés ügyi ha tó sá gi jog kör gya kor lá sá hoz szük sé ges ira to kat.

17 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 257 (4) Az épí tés ügyi és az épí tés fel ügye le ti ha tó ság a tör - vény ha tály ba lé pé se kor a fo lya mat ban lévõ épí tõ ipa ri ki - vi te le zé si te vé keny ség, va la mint az épít mé nyek (épít - mény ré szek) ál la po tá nak, ál lé kony sá gá nak el len õr zé se so - rán az el len õr zés kor irány adó ha tás kö ri és el já rá si sza bá - lyok sze rint jár el. Hatályukat vesztõ rendelkezések 33. (1) A tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá - lyát vesz ti az Étv. a) 31. -a (2) be kez dé sé nek a) b) pont jai, b) 55. -ának (1) és (2) be kez dé se, c) 58. -a (4) be kez dé sé nek ca) fel ve ze tõ szö ve gé ben az a), c) és h) pon tok te kin - te té ben a sze mé lyes ada tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá ról szóló évi LXIII. tör vény ren del ke zé se i nek meg fe le lõ en szö veg rész, cb) h) pont ja, d) 60. -ának (6) és (8) be kez dé se, e) 62. -a (2) be kez dé sé nek c), d), f), g), n) és o) pont ja. (2) Az Étv. 58. (3) be kez dé se ja nu ár 1-jé vel vesz ti ha tá lyát. (3) A tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Ba la ton Ki emelt Üdü lõ kör zet Te rü let ren de zé si Ter vé nek el fo ga dá sá ról és a Ba la to ni Te rü let ren de zé si Sza bály zat meg ál la pí tá sá ról szóló évi CXII. tör vény 15/A. -a. (4) A tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a köz úti köz le ke dés rõl szóló évi I. tör vényt mó do sí tó évi IX. tör vény 5. -ának (2) be kez dé se. Módosuló rendelkezések 34. (1) A tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Étv. a) 4. -a aa) (3) be kez dé sé nek b) pont já ban az épí tés ügyi ha tó - sá gi szö veg rész he lyé be az épí tés ügyi és az épí tés fel - ügye le ti ha tó sá gi szö veg rész, ab) 4. -a (4) be kez dé sé ben a te rü let fej lesz té sért fe le - lõs mi nisz ter szö veg rész he lyé be az épí tés ügyért fe le lõs mi nisz ter szö veg rész, b) 7. -a (3) be kez dé sé nek ba) a) pont já ban a ( pont) szö veg rész he lyé be a ( pont) szö veg rész, bb) c) pont ja i nak a ( és 19. pont) szö veg rész he lyé be a ( és 20. pont) szö veg rész, c) a 9. -a ca) (6) be kez dé sé nek fel ve ze tõ mon da tá ban a sza - bály za tot, il le tõ leg a ter ve ket szö veg rész he lyé be a a te - le pü lés ren de zé si esz kö zö ket szö veg rész, cb) a 9. -a (9) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban az (1) (8) be kez dés ben szö veg rész he lyé be a (1) (9) be - kez dés ben szö veg rész, va la mint a vál toz ta tá sa szö veg - rész he lyé be mó do sí tá sa szö veg rész, to váb bá a he lyi épí té si sza bály zat, a te le pü lés ren de zé si ter vek szö veg rész he lyé be a te le pü lés ren de zés esz kö zei szö veg rész, cc) a 9. -a (10) be kez dés ben a he lyi épí té si sza bály - zat, a te le pü lés ren de zé si ter vek szö veg rész he lyé be a te - le pü lés ren de zés esz kö zei szö veg rész, d) a 24. -a (1) be kez dé sé nek da) a) pont já ban a ( pont) szö veg rész he lyé be a ( pont) szö veg rész, db) b) pont já ban a ( pont) szö veg rész he lyé be a ( pont) szö veg rész, dc) c) pont já ban a ( pont) szö veg rész he lyé be a ( pont) szö veg rész, dd) d) pont já ban a ( pont) szö veg rész he lyé be a ( pont) szö veg rész, e) 31. -a ea) (1) be kez dé sé nek d) pont já ban a moz gá suk ban kor lá to zott sze mé lyek ré szé re is a szö veg rész he lyé be a min den ki szá má ra szö veg rész, eb) (2) be kez dé sé nek i) pont já ban az élet vé de lem szö veg rész he lyé be az élet vé de lem és ka taszt ró fa vé de - lem szö veg rész, ec) (4) be kez dé sé nek c) pont já ban a moz gá suk ban kor lá to zott sze mé lyek, va la mint a gyer me kek ré szé re az ál ta luk is hasz nált szö veg rész he lyé be a min den ki szá - má ra a szö veg rész, f) 48. -a (1) be kez dé sé ben a ok ban és a 31. -ban szö veg rész he lyé be a 36. -ban szö veg rész, g) 56. (1) be kez dé sé ben az épü let együt te sek és a kul túr tá jak szö veg rész he lyé be a mû em lé ki kör nye ze - tek, a mû em lé ki je len tõ sé gû te rü le tek és a tör té ne ti tá jak szö veg rész, h) 57. -a ha) (1) be kez dé sé ben a nem ré sze sül nek or szá gos vé - de lem ben szö veg rész he lyé be a nem ré sze sül nek or szá - gos egye di mû em lé ki vé de lem ben szö veg rész, hb) (2) be kez dés elsõ mon da ta után Az or szá gos te rü - le ti mû em lé ki vé de lem az egyes in gat la no kon fenn ál ló he - lyi egye di vé de lem ha tá lyát nem érin ti. szö veg rész, hc) (3) be kez dé sé ben a te le pü lé si fõ vá ros ban a fõ vá - ro si ön kor mány zat, il let ve az ál ta la sza bá lyo zott ke re tek kö zött a ke rü le ti ön kor mány zat szö veg rész he lyé be és tá mo ga tá sok ról a te le pü lé si ön kor mány zat (a fõ vá ros ban a fõ vá ro si és a ke rü le ti ön kor mány zat is) szö veg rész, i) 58. -a (2) be kez dé sé nek ia) h) pont já ban a ve ze tõ ter ve zõi szö veg rész he lyé - be terv el len õri szö veg rész, ib) k) pont já ban az épí tés ügyi szö veg rész he lyé be az épí tés ügyi és épí tés fel ügye le ti szö veg rész, j) 58. -a (4) be kez dé sé nek e) pont já ban a jo go sult ság ada tai szö veg rész he lyé be a jo go sult sá gi vizs ga (meg ne - ve zé se, szak irá nyú ság, szá ma, ki ál lí tó szerv neve, kel te) ada tai szö veg rész lép.

18 258 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám (2) A tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Étv. a) 9. -a (6) be kez dé sé nek a) pont ja a fej lesz té si kon - cep ci ó kat a bel ügy mi nisz ter nek szö veg résszel, b) 58. -a (4) be kez dé sé nek ba) a) pont ja a jogi sze mély ese tén név és a jo go sult - ság gal ren del ke zõ tag (al kal ma zott) e be kez dés sze rin ti ada tai, szö veg résszel, bb) d) pont ja a cég jegy zék szám, szö veg résszel egé szül ki. 35. (1) Az il le té kek rõl szóló évi XCIII. tör vény mel lék le te a kö vet ke zõ cím mel és XXIV. pont tal egé - szül ki: XXIV. A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke A te le pü lés ren de zés sel kap cso la tos kár ta la ní tá si el já rás il le té ke a kö ve telt kár összeg 2%-a, de leg alább 5000 Ft és leg fel jebb Ft. (2) A te rü let fej lesz tés rõl és te rü let ren de zés rõl szóló évi XXI. tör vény (a to váb bi ak ban: Tft.) 23. -a a kö - vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki, és a je len le gi (5) és (6) be kez dés szá mo zá sa pe dig (6) és (7) be kez dés re vál to - zik: (5) A jó vá ha gyott or szá gos és tér sé gi te rü let ren de zé si ter vek kap csán fel me rü lõ kár ta la ní tá sok te kin te té ben a kü - lön jog sza bály ban elõ ír tak sze rin ti el já rás ban a Ma gyar Ál la mot a re gi o ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le - lõs mi nisz ter kép vi se li. (3) A Tft ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ q) pont - tal egé szül ki: [Fel ha tal ma zást kap a kor mány arra, hogy] q) a te rü let ren de zés sel kap cso la tos kár ta la ní tás rész le - tes sza bá lya it, [ren de let tel ál la pít sa meg.] (4) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta - lá nos sza bá lya i ról szóló évi CXL. tör vény ha tály ba - lé pé sé vel össze füg gõ egyes tör vé nyek mó do sí tá sá ról szóló évi LXXXIII. tör vény a he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: 334. A Ket a (1) be kez dé sé nek ha tály ba lé pé - sé ig az épí tés ügyi és épí tés fel ügye le ti ha tó sá gok ál tal jog - erõ sen és vég re hajt ha tó an meg ál la pí tott bír sá gok (épí tés - ügyi, épí tés fel ügye le ti, el já rá si) adók mód já ra be haj tan dó köz tar to zás nak mi nõ sül nek, ame lyet a cél elõ irány zat, il - let ve a sa já tos épí té mény faj ták te kin te té ben az il le té kes mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott szerv szá má ra, az épí tés ügyi ha tó ság meg ke re sé sé re az il le té kes ál la mi adó ha tó ság hajt be. 36. (1) A tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a kül - föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: OEtv.) 4. -ának (4) és (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (4) A kül föl di bi zo nyít vá nyok ál tal ta nú sí tott szak ké - pe sí tés e tör vény IV. fe je ze te sze rin ti el is me ré se, ha tör - vény vagy kor mány ren de let más ként nem ren del ke zik, a szak mai és vizs gáz ta tá si kö ve tel mény rend szer meg ha tá ro - zá sá ra jo go sí tott mi nisz ter ál tal irá nyí tott mi nisz té ri um vagy a mi nisz ter ál tal ki je lölt ha tó ság ha tás kö ré be tar to zik. (5) A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek ál tal ta nú sí - tott szak ké pe sí tés és szak kép zett ség e tör vény Har ma dik ré sze sze rin ti el is me ré se, ha tör vény vagy kor mány ren de - let más ként nem ren del ke zik, azon mi nisz té ri um vagy az ál ta la ki je lölt ha tó ság ha tás kö ré be tar to zik, amely az el is - mer ni kért szak ké pe sí tést vagy szak kép zett sé get ta nú sí tó bi zo nyít vány vagy ok le vél bir tok lá sá hoz kö tött szak ma, hi va tás, fog lal ko zás vagy mun ka kör (a to váb bi ak ban: szak ma) gya kor lá sá nak sza bá lyo zá sá ért fe le lõs. (2) Az OEtv. 5. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (6) Az e tör vény Har ma dik ré szé ben sza bá lyo zott ál lat - or vo si ok le ve lek el is me ré sé bõl adó dó te en dõk össze han - go lá sa a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri - um, az épí tész mér nö ki ok le ve lek el is me ré sé bõl adó dó teendõk össze han go lá sa az épí tés ügyért fe le lõs mi nisz ter fel ada ta. (3) A tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a köz úti köz le ke dés rõl szóló évi I. tör vény 29. -ának (5) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A jár dák és a gya log utak épí té sé nek, kor sze rû sí té - sé nek és meg szün te té sé nek (el bon tá sá nak) en ge dé lye zé se, va la mint ezek nem köz le ke dé si célú igény be vé te lé vel kap - cso la tos köz le ke dé si ha tó sá gi el já rás le foly ta tá sa a te le pü - lé si ön kor mány zat a fõ vá ros ban a ke rü le ti ön kor mány - zat jegy zõ jé nek ha tás kö ré be tar to zik. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke évi LII. tör vény a polgárõrségrõl* Az Or szág gyû lés el is me ri az ál lam pol gá rok ön szer ve - zõ dé sé nek ered mé nye ként meg ala kult pol gár õr ség te vé - keny sé gét és mél tá nyol ja, hogy a pol gár õr ség tá mo gat ja a he lyi ön kor mány za to kat és a he lyi, te rü le ti rend vé del mi szer ve ket a köz biz ton ság he lyi fel ada ta i nak vég re haj tá sá - ban. Az Or szág gyû lés az or szág köz rend je, köz biz ton sá ga és ál lam ha tá rá nak rend je fenn tar tá sá nak se gí té se, az ál - * A tör vényt az Or szág gyû lés a feb ru ár 13-i ülés nap ján fo gad ta el.

19 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 259 lam pol gá rok sze mé lyét és a va gyo ni ja va kat fe nye ge tõ bûn cse lek mé nyek, ka taszt ró fa-, il let ve ve szély hely ze tek meg elõ zé se és kö vet kez mé nye i nek el há rí tá sa, a kör nye zet és a ter mé szet vé del me, va la mint az ez irá nyú köz fel ada - tok el lá tá sá hoz szük sé ges szer ve ze tek és az ab ban köz re - mû kö dõ sze mé lyek jog ál lá sá nak meg ha tá ro zá sa ér de ké - ben a kö vet ke zõ tör vényt al kot ja: 1. (1) A pol gár õr ség e tör vény al kal ma zá sá ban az or - szág köz rend je és köz biz ton sá ga fenn tar tá sá nak se gí té sé - ben, a ha tár õri zet ben, a kör nye zet- és ter mé szet vé de lem - ben, a ve szély hely ze tek meg elõ zé sé ben és ke ze lé sé ben, a tár sa dal mi bûn meg elõ zés ben való la kos sá gi rész vé tel ben, il let ve az ön kor mány za tok és a la kos ság kö zöt ti bi za lom erõ sí té sé ben, to váb bá a he lyi köz biz ton ság kö zös sé gi vé - del me ér de ké ben a la ko sok kö zös sé gei ál tal meg ha tá ro zott fel ada tok el lá tá sá ban köz re mû kö dõ, az egye sü lé si jog alap ján lét re jött tár sa dal mi szer ve zet, il let ve ilyen szer ve - ze tek szö vet sé ge. (2) A pol gár õr e tör vény al kal ma zá sá ban a he lyi pol gár - õr szer ve zet tag ja, a Bün te tõ Tör vény könyv ben meg ha tá - ro zot tak sze rint köz fel ada tot el lá tó sze mély, aki ön ként vál lal ja a pol gár õr ség te vé keny sé gé ben való köz re mû kö - dést. 2. (1) A pol gár õr ség te vé keny sé ge so rán köl csö nö sen együtt mû kö dik a he lyi ön kor mány za tok kal, az ál la mi és ön kor mány za ti szer ve ze tek kel, a rend õr ség, a ha tár õr ség, a ka taszt ró fa vé de lem, il let ve a vám- és pénz ügy õr ség szer - ve i vel, a kör nye zet- és ter mé szet vé del mi szer ve ze tek kel, a hi va tá sos ön kor mány za ti és az ön kén tes tûz ol tó sá gok kal, a me zei- és ter mé szet vé del mi õr szol gá lat tal, va la mint a Sze mély-, Va gyon vé del mi és Ma gánnyo mo zói Szak mai Ka ma rá val. (2) Az együtt mû kö dés kü lö nö sen a te vé keny sé gek kö - zös el lá tá sát, a szak mai te vé keny ség se gí té sét, a köl csö nös tá jé koz ta tást, a te vé keny ség össze han go lá sát, va la mint a kép zé si prog ra mok ban való rész vé tel elõ se gí té sét je len ti. (3) Az együtt mû kö dõ szer vek kel tör té nõ kö zös fel adatvagy szol gá lat el lá tás ese tén a pol gár õr te vé keny sé ge kü lö - nö sen a fel vi lá go sí tás ra, tá jé koz ta tás ra, meg ha tá ro zott ese mé nyen rész vé tel re, hely szí nen való tar tóz ko dás ra, ott a rend fenn tar tá sá ban való köz re mû kö dés re, ob jek tum, köz te rü let vagy ese mény meg fi gye lé sé re, to váb bá az el já - ró szerv te vé keny sé gé nek tá mo ga tá sá ra és se gí té sé re ter - jed het ki. (4) Az együtt mû kö dés tar tal mi ele me it, a kö zös fel ada - tok el lá tá sá nak rend jét a fe lek írás be li együtt mû kö dé si meg ál la po dás ban rög zít he tik. 3. (1) A pol gár õr ség és a pol gár õrök te vé keny sé gük el lá tá sa so rán ha tó sá gi jog kör rel nem ren del kez nek, kény - sze rí tõ esz közt nem al kal maz hat nak. (2) A pol gár õr ál tal te vé keny sé ge so rán vi selt for ma ru - ha a Ma gyar Hon véd ség, a rend vé del mi szer vek vagy más ha tó ság tag ja i nak egyen ru há já hoz való ha son ló sá ga miatt meg té vesz tés re nem le het al kal mas. A pol gár õr ha tó sá gi jel leg re uta ló, meg té vesz tés re al kal mas egyéb jel zést vagy cí met, rang jel zést nem hasz nál hat, il let ve gép jár mû vén csak a pol gár õr ség fel ira tot he lyez he ti el. (3) A pol gár õr te vé keny sé ge so rán nem tart hat ma gá nál köz biz ton ság ra kü lö nö sen ve szé lyes esz közt, és nem vi sel - het lõ fegy vert. (4) A pol gár õr te vé keny sé ge so rán meg kü lön böz te tõ mel lényt kö te les vi sel ni, amely jól lát ha tó Pol gár õr ség fel - irat tal van el lát va. 4. A pol gár õr te vé keny sé ge so rán jo go sult a sza bály - sér tés, bûn cse lek mény el kö ve té sén tet ten ért sze mélyt a cse lek mény ab ba ha gyá sá ra fel szó lí ta ni, a cse lek mény foly ta tá sát meg aka dá lyoz ni, az el kö ve tõt vissza tar ta ni. Kö te les azon ban az el fo gott sze mélyt ha la dék ta la nul a bün te tõ el já rás ról szóló tör vény sze rint el jár ni jo go sult nyo mo zó ha tó ság nak át ad ni, ha erre nincs mód ja, e szer vet nyom ban ér te sí te ni. 5. A pol gár õr a te vé keny sé ge so rán bir to ká ba ju tott sze mé lyes ada tok meg is me ré se és adat ke ze lé se te kin te té - ben a sze mé lyes ada tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá ról szóló tör vény ren del ke zé sei sze rint kö te - les el jár ni. 6. (1) A pol gár õr szer ve ze tek szö vet sé gé nek te vé keny - sé gét a köz pon ti költ ség ve tés az éves költ ség ve té si tör - vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint tá mo gat ja, fel té ve, hogy a pol gár õr ség leg alább há rom fel ada tot el lát a kö vet ke zõk kö zül: a) a köz rend, a köz biz ton ság vé del mé ben, az ál lam ha - tár õr zé sé ben és rend jé nek fenn tar tá sá ban, a ka taszt ró faés ve szély hely zet, to váb bá a kör nye zet ve szé lyez te tett sé - gé nek, ká ro sí tá sá nak, ron gá lá sá nak meg elõ zé sé ben és el - há rí tá sá ban, kö vet kez mé nye i nek fel szá mo lá sá ban való köz re mû kö dés; b) a bûn- és bal eset-meg elõ zé si, az ál do zat vé del mi, a köz le ke dés biz ton sá gi és a kör nye zet vé del mi te vé keny ség tá mo ga tá sa, a la kos ság és az ön kor mány za tok kö zöt ti kap - cso lat erõ sí té se; c) a rend õr ség rõl szóló tör vény alap ján a rend õr ka pi tá - nyok, a me gyék (fõ vá ros) te kin te té ben a rend õr fõ ka pi tány és az il le té kes sé gi te rü le ten mû kö dõ ön kor mány za tok ál tal lét re ho zott bûn meg elõ zé si és köz biz ton sá gi bi zott ság mun ká já ban való rész vé tel; d) fo lya ma tos kap cso lat tar tás a 2. (1) be kez dé sé ben fel so rolt együtt mû kö dõ he lyi, te rü le ti és or szá gos ha tás - kö rû szer vek kel, köl csö nös se gít ség nyúj tás egy más nak a fel ada tok el lá tá sá ban; e) köz re mû kö dés a bûn cse lek mé nyek meg elõ zé sé ben és fel de rí té sé ben, el tûnt sze mé lyek fel ku ta tá sá ban;

20 260 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám f) ön ál ló, il let ve kö zös szol gá lat vagy fel adat tel je sí té - sé vel való rész vé tel a 2. (1) be kez dé se sze rin ti együtt mû - kö dõ szer vek szak mai te vé keny sé gé nek se gí té sé ben; g) köz re mû kö dés a la ko sok sze mé lyé nek és ja va i nak vé del mé ben, az ál la mi és ön kor mány za ti va gyon meg óvá - sá ban. (2) A pol gár õr ség szer ve ze té nek nyúj tott köz pon ti költ - ség ve té si tá mo ga tást az éves költ ség ve té si tör vény Bel - ügy mi nisz té ri um fe je ze té ben kell ter vez ni. (3) A pol gár õr ség tag jai a ré szük re biz to sí tott esz kö zö - ket a ren del te té sük nek és cél juk nak meg fe le lõ en a fel ada - ta ik el lá tá sá hoz hasz nál ják. (4) Az együtt mû kö dõ szer vek, kü lö nö sen az ön kor - mány za tok, a rend vé del mi, a kör nye zet- és ter mé szet vé - del mi szer vek a pol gár õr ség mû kö dé sét és te vé keny sé gét le he tõ ség sze rint anya gi for rá sok biz to sí tá sá val, tech ni kai és egyéb esz kö zök át adá sá val vagy más mó don tá mo gat - hat ják. 7. Jú li us elsõ szom bat ja or szá gos pol gár õr nap. 8. E tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha - tály ba. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke A Kormány 40/2006. (II. 27.) Korm. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról A szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény (a to váb bi ak ban: Szt.) ának (1) be kez dé se e) és f) pont já ban, va la mint a he lyi ön kor - mány za tok ról szóló évi LXV. tör vény 7. -ának (1) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) A sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis el lá tá - sok té rí té si díj ár ól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 1. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ren de le tet a he lyi ön kor mány za tok, il let ve a szo ci á - lis ága zat irá nyí tá sá ért fe le lõs mi nisz té ri um (a to váb bi ak - ban: mi nisz té ri um) ál tal fenn tar tott sze mé lyes gon dos ko - dást nyúj tó szo ci á lis el lá tá so kért és szol gál ta tá so kért (a to - váb bi ak ban együtt: el lá tás) fi ze ten dõ té rí té si dí jak meg ál - la pí tá sá ra kell al kal maz ni. (2) Az R. 1. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) E ren de let al kal ma zá sá ban in téz mény alatt el té rõ ren del ke zés hi á nyá ban az Szt. 4. -a (1) be kez dé sé nek g) h) pont ja sze rin ti szo ci á lis szol gál ta tót és szo ci á lis in - téz ményt kell ér te ni. 2. (1) Az R. 2. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A fenn tar tó a sze mé lyes gon dos ko dás kö ré be tar to - zó szo ci á lis el lá tá sért té rí té si dí jat (a to váb bi ak ban: in téz - mé nyi té rí té si díj) ál la pít meg, ame lyet az Szt.-ben, e ren - de let ben, a he lyi ön kor mány za tok ren de le té ben, va la mint az Szt. 94/B. és 94/D. -a sze rin ti meg ál la po dás ban (a to - váb bi ak ban együtt: meg ál la po dás) fog lal tak sze rint kell meg fi zet ni. (2) Az R. 2. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A sze mé lyi té rí té si díj mel lett ese ti té rí té si díj kér - he tõ a kü lön jog sza bály sze rin ti alap fel ada tok kö ré be nem tar to zó szo ci á lis szol gál ta tá so kért, va la mint az in téz mény ál tal szer ve zett sza bad idõs prog ra mo kért. Az ese ti té rí té si díj fi ze té sé nek ese te it a há zi rend ben és a meg ál la po dás ban kell meg ha tá roz ni. 3. (1) Az R. 3. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az Szt (1) be kez dé sé ben sza bá lyo zott in téz mé - nyi té rí té si dí jat] b) a mi nisz té ri um fenn tar tá sá ban mû kö dõ in téz mé nyek ese té ben a szo ci á lis ága za tot irá nyí tó mi nisz ter (a to váb bi - ak ban: mi nisz ter), [mint az in téz ményt fenn tar tó [a to váb bi ak ban a) c) pont alat ti ak együtt: fenn tar tó] ál la pít ja meg.] (2) Az R. 3. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Az in téz mé nyi té rí té si dí jat a házi se gít ség nyúj - tás, a jel zõ rend sze res házi se gít ség nyúj tás és a tá mo ga tó szol gá lat ki vé te lé vel el lá tá si nap ra ve tít ve kell meg ál la - pí ta ni.

21 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Az R. a kö vet ke zõ 4/B. -sal egé szül ki: 4/B. A sze mé lyi té rí té si dí jat konk rét összeg ben, forintra ke re kít ve kell meg ál la pí ta ni. 5. Az R. 5. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) Ha az ön kor mány zat ren de le te, il let ve a meg ál la po - dás el té rõ en nem ren del ke zik, a sze mé lyi té rí té si dí jat a) az át me ne ti el he lye zést nyúj tó in téz mé nyek nél leg - fel jebb egy hó na pi idõ tar tam ra elõ re, b) a jel zõ rend sze res házi se gít ség nyúj tás ese té ben egy - éves idõ tar tam ra utó lag, c) az a) b) pont alá nem tar to zó sze mé lyes gon dos ko - dá si for mák nál ha von ta utó lag kell meg fi zet ni. 6. Az R. 6. -ának elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: Ha az el lá tást a jo go sult a hó nap nem mind egyik nap - ján ve szi igény be, ak kor a házi se gít ség nyúj tás, a jel zõ - rend sze res házi se gít ség nyúj tás és a tá mo ga tó szol gá lat ki - vé te lé vel a sze mé lyi té rí té si díj meg ál la pí tá sá nál fi gye - lem be ve he tõ havi jö ve del met nap tá ri nap ra kell át szá mol - ni úgy, hogy a rend sze res havi jö ve de lem össze gét har - minc cal kell osz ta ni. 7. (1) Az R. 9. -a (2) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az ét kez te tés meg szer ve zé sé re, il let ve az üze mel te tés - re be ter ve zett ki adá sok kö ré be csak az étel elõ ál lí tá sá nak, a ki osz tó hely re tör té nõ szál lí tá sá nak, il let ve la kás ra tör té - nõ ki szál lí tá sá nak költ sé gei szá mít ha tók be. (2) Az R. 9. -ának (4) (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az étel ki szál lí tá sá ra szá mí tott in téz mé nyi té rí té si díj nem ha lad hat ja meg az adott évre ter ve zett ki szál lí tá si költ sé gek nek az egy el lá tott ra jutó napi össze gét. Ha az étel la kás ra tör té nõ ki szál lí tá sa kö zös ház tar tás ban élõ sze - mé lyek ré szé re tör té nik, a ki szál lí tá sért fi ze ten dõ sze mé lyi té rí té si dí jat csak egy sze mély re le het meg ál la pí ta ni. (5) Az étel hely ben fo gyasz tá sá ért vagy el vi te lé ért fi ze - ten dõ sze mé lyi té rí té si díj a napi sze mé lyi té rí té si díj és az adott hó nap ban igény be vett ét ke zé si na pok szor za ta. Az étel ki szál lí tá sa ese tén a sze mé lyi té rí té si díj a ki szál lí tás ra szá mí tott té rí té si díj nak és az adott hó nap ban ki szál lí tás sal igény be vett ét ke zé si na pok szor za tá nak össze gé vel nö - vek szik. 8. Az R ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A la ká son vég zett gon do zá si te vé keny ség re for dí - tott idõt az 1. szá mú mel lék let sze rin ti gon do zá si nap ló alap ján kell meg ál la pí ta ni. 9. (1) Az R ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Nap pa li el lá tást nyúj tó in téz mény ben té rí té si díj az ét ke zé sért, va la mint a 2. (5) be kez dé se sze rint ál la pít ha tó meg. (2) Az R ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat - tal egé szül ki: A sze mé lyi té rí té si díj (1) be kez dés sze rin ti együt tes össze ge sem ha lad hat ja meg az Szt a (2) be kez dé - sé nek a) pont já ban meg ha tá ro zott mér té ket. 10. (1) Az R ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ szö veg - résszel egé szül ki: A tá vol lé ti na pok nap tá ri éves szin ten össze sít he tõk. Nem mi nõ sül tá vol lét nek a rend sze res hét vé gi tá vol lét. (2) Az R a (2) be kez dé sé nek a) b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A nem la kó ott ho ni el lá tás ban ré sze sü lõ két hó na pot meg ha la dó tá vol lé te ide jé re] a) egész ség ügyi in téz mény ben tör té nõ ke ze lé sé nek tar ta má ra a meg ál la pí tott sze mé lyi té rí té si díj 40%-át, b) az a) pont alá nem tar to zó eset ben a sze mé lyi té rí té si díj 60%-át fi ze ti. 11. Az R ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A té rí té si dí jat az igény be vé tel nap já tól ha von ként ha e ren de let, az ön kor mány zat ren de le te vagy a meg ál - la po dás más ként nem ren del ke zik a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 10. nap já ig kell be fi zet ni az el lá tást nyúj tó in téz - mény el szá mo lá si szám lá já ra.

22 262 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 12. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés sze rin ti el té rés sel a ki hir de té sét kö ve tõ nyol ca dik na pon lép ha tály ba. (2) E ren de let 10. -ának (2) be kez dé se jú ni us 1-jén lép ha tály ba. (3) E ren de let nek a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo - ci á lis in téz mény és a fa lu gond no ki szol gá lat mû kö dé sé nek en ge dé lye zé sé rõl, to váb bá a szo ci á lis vál lal ko zás en ge dé - lye zé sé rõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. ren de le tet (a to váb bi ak ban: Er.) és an nak a 296/2005. (XII. 23.) Korm. ren de let tel tör tént mó do sí tá sát érin tõ a (3) be kez - dés b) c) pont já ban és a 14. -ban meg ha tá ro zott ren del - ke zé se it a fo lya mat ban levõ ügyek ben is al kal maz ni kell. (4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) az R. aa) 14. -ának (1) és (3) be kez dé se, ab) 16. -ának (3) be kez dé se, ac) 29. -ának (3) be kez dé sé ben a mun ka kö ri vagy ta - nul má nyi be osz tá sa miatt szö veg rész; b) az Er. ba) 1. -ának h) pont ja, bb) 4. -a (8) be kez dé sé nek a) pont já ban, 8. -a (1) be - kez dé sé nek c) pont já ban, 8. -a (2) be kez dé sé nek c) pont - já ban, va la mint 10. szá mú mel lék le te 6. pont já nak jegy ze - té ben a de mens fé rõ he lyek, szö veg rész, bc) 4. -a (8) be kez dé sé nek d) pont ja, bd) 8. -a (3) be kez dé sé nek cb) al pont já ban a de mens fé rõ he lyek, szö veg rész, be) 15. -a (2) be kez dé sé nek b) pont já ban a de mens fé rõ he lye i nek, szö veg rész, bf) 23. -ának (6) be kez dé sé ben a, to váb bá idõ sek ott ho na ese tén a 8. (2) be kez dé sé nek c) pont ja sze rin ti eset ben, ha ki zá ró lag a de mens fé rõ he lyek szá ma emel ke - dik szö veg rész; c) a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis in téz - mény és a fa lu gond no ki szol gá lat mû kö dé sé nek en ge dé - lye zé sé rõl, to váb bá a szo ci á lis vál lal ko zás en ge dé lye zé sé - rõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. ren de let és a gyer - mek jó lé ti és gyer mek vé del mi szol gál ta tó te vé keny ség en - ge dé lye zé sé rõl, va la mint a gyer mek jó lé ti és gyer mek vé - del mi vál lal ko zói en ge dély rõl szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 296/2005. (XII. 23.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Mr.) ca) 33. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, cb) 33. -ának (5) be kez dé se. (5) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. a) 1. -ának (2) be kez dé sé ben a Szo ci á lis és Csa lád - ügyi Mi nisz té ri um szö veg rész he lyé be a mi nisz té ri um szö veg rész, b) 4. -ának (5) be kez dé sé ben Az Egész ség ügyi, Szociális és Csa lád ügyi Mi nisz té ri um szö veg rész he lyé - be A mi nisz té ri um szö veg rész, c) 5. -ának (1) be kez dé sé ben az in téz mé nyi el he lye - zést szö veg rész he lyé be az el lá tás, szol gál ta tás igény be - vé te lét szö veg rész, d) 15. -ának (2) be kez dé sé ben az (1) be kez dés ben szö veg rész he lyé be az (1) be kez dés a) pont já ban szö - veg rész, e) 18. -a (1) be kez dé sé nek a) és b) pont já ban a 4. (1) be kez dé sé nek g) pont já ban szö veg rész he lyé be a 114. (2) be kez dé sé nek c) pont já ban szö veg rész, f) 18. -ának (2) be kez dé sé ben a 4. (1) be kez dé se g) pont já ban szö veg rész he lyé be a 114. (2) be kez dé sé - nek c) pont já ban szö veg rész, g) 3. szá mú mel lék le té ben a Be uta ló ha tá ro zat szö - veg rész he lyé be a Meg ál la po dás, be uta ló ha tá ro zat szö - veg rész, h) 4. szá mú mel lék le té ben a szö veg rész he lyé be a szö veg rész lép. 13. E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Mr ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé - szül ki: Ha a fenn tar tó a ha tár idõt el mu laszt ja, az el lá tá si te rü - let hez tar to zó te le pü lé sek, fõ vá ro si ke rü le tek kö zül a leg - több ál lan dó la kos sal ren del ke zõt kell el sõd le ges el lá tá si te rü let nek te kin te ni, és a mû kö dé si en ge délyt en nek meg - fe le lõ en kell mó do sí ta ni. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Kormány 44/2006. (II. 28.) Korm. rendelete a Közoktatási Fejlesztési Célelõirányzat mûködésének részletes szabályairól A köz ok ta tás ról szóló évi LXXIX. tör vény (a to - váb bi ak ban: Kt.) 94. (3) be kez dé sé nek k) pont já ban ka - pott fel ha tal ma zás alap ján a Köz ok ta tá si Fej lesz té si Cél - elõ irány zat mû kö dé sé nek rész le tes sza bá lya i val kap cso - lat ban a Kor mány a kö vet ke zõt ren de li el:

23 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 263 Ál ta lá nos ren del ke zé sek 1. (1) A Köz ok ta tá si Fej lesz té si Cél elõ irány zat (a to váb bi - ak ban: cél elõ irány zat) be vé te li és ki adá si ol da la a min den - ko ri éves költ ség ve té si tör vény Ok ta tá si Mi nisz té ri um fe - je ze té ben ke rül meg ha tá ro zás ra. (2) A cél elõ irány zat be vé te lei: a) az Or szá gos Köz ok ta tá si Ér té ke lé si és Vizs ga köz - pont hoz (a to váb bi ak ban: OKÉV) a Kt. 95/A. (8) be kez - dé se alap ján be folyt, ha tó sá gi el len õr zé sek bõl szár ma zó bír sá gok 60%-a, b) a Kt. 84. (14) be kez dés d) pont ja alap ján tör té nõ be fi ze té sek, c) a köz ok ta tá si köz szol gál ta tás ban ér de kelt szer ve ze - tek és ma gán sze mé lyek ön kén tes be fi ze té sei és egyéb be - vé te lek. (3) A Cél elõ irány zat be vé te le i nek fo ga dá sá ra, a pénz - for ga lom el kü lö ní tett ke ze lé sé re a MÁK a szá mú OM Fe je ze ti cél el szá mo lá si fo rint szám lát ve ze ti. (4) A cél elõ irány zat ból a pá lyáz ta tá si te vé keny sé gek kel kap cso la tos mû kö dé si költ sé gek re és mo ni tor ing fel ada - tok ra ki utalt össze gek nem ha lad hat ják meg a cél elõ irány - zat éves be vé te li for rá sa i nak 5%-át. 2. (1) A cél elõ irány zat ren del te té se az ok ta tá si mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott köz ok ta tás fej lesz té si stra té gia cél ja i nak meg va ló sí tá sá hoz szük sé ges pénz ügyi for rás biz to sí tá sa. (2) Az így biz to sí tott for rá sok kü lö nö sen a) a ha té kony köz ok ta tá si in no vá ci ók hoz, új sze rû pe - da gó gi ai mód sze re ket meg va ló sí tó szak mai prog ra mok - hoz, pe da gó gu sok tá jé ko zó dá sát se gí tõ elekt ro ni kus és nyom ta tott szak mai ki ad vá nyok, web-la pok mû köd te té sé - hez, kon fe ren ci ák meg ren de zé sé hez, b) a ha té kony pe da gó gi ai fej lesz té se ket meg ala po zó ku ta tá sok hoz és az ezek hez kap cso ló dó nem zet kö zi együtt mû kö dés ki ala kí tá sá hoz, c) sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer me kek, ta nu lók óvo dai ne ve lé sét, is ko lai ne ve lé sét és ok ta tá sát elõ se gí tõ pe da gó - gi ai el já rá sok hoz, be ru há zá sok hoz, esz köz fej lesz té sek hez, d) a szo ci á li san hát rá nyos hely ze tû ta nu lók esély - egyen lõ sé gét nö ve lõ pe da gó gi ai fej lesz tõ mun ka és el já rá - sok ki dol go zá sá hoz, e) nem ze ti sé gi és et ni kai ki sebb sé gi ok ta tá si, ne ve lé si fel ada tok hoz, be ru há zá sok hoz és esz köz fej lesz té sek hez, f) a köz ok ta tá si fej lesz té si for rá sok, pá lyá za tok ge ne rá - lá sát tá mo ga tó szak ér tõi, ta nács adói szol gál ta tá sok igény - be vé te lé hez, g) kom pe ten cia ala pú di gi tá lis tan anyag-fej lesz tés hez, pe da gó gu sok mód szer ta ni in for ma ti kai kép zé sé hez és to - vább kép zé sé hez, in fo-kom mu ni ká ci ós esz kö zök és az elekt ro ni kus kor mány zat hoz kap cso ló dó prog ra mok fej - lesz té sé hez, va la mint az is ko lai ad mi niszt rá ció elekt ro ni - kus fej lesz té sé nek tá mo ga tá sá hoz, az ok ta tá si azo no sí tó hasz ná la tá nak el ter jesz té sé hez, h) a fenn tart ha tó ság pe da gó gi á ját meg ala po zó ha té - kony mód sze re ket meg va ló sí tó szak mai prog ra mok hoz, va la mint a gyer me kek kör nye zet-tu da tos ne ve lé sét elõ se - gí tõ mód sze rek ki dol go zá sá hoz pá lyá za ti rend szer ke re té ben hasz nál ha tók fel. A támogatás általános feltételei 3. (1) Tá mo ga tás bel föl di köz ok ta tá si in téz mé nyek, il let ve fenn tar tó ik, non pro fit szer ve ze tek, pe da gó gus kép zés sel fog lal ko zó fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek ré szé re nyújt ha tó. (2) Pá lyá za tot a Kt. 20. (1) be kez dé sé ben fel so rolt in - téz mé nyek a fenn tar tó ik egyet ér té sé vel nyújt hat nak be a cél elõ irány zat köz pon ti ke re te i nek ter hé re ki írt pá lyá za ti fel hí vá sok alap ján. (3) A tá mo ga tás el bí rá lá sa kor elõnyt él vez nek az azon te le pü lé sek rõl be nyúj tott pá lyá za tok, ame lyek sze re pel nek a tár sa dal mi-gaz da sá gi és inf ra struk tu rá lis szem pont ból el ma ra dott, il let ve az or szá gos át la got je len tõ sen meg ha la - dó mun ka nél kü li ség gel súj tott te le pü lé sek jegy zé ké rõl ké - szült 7/2003. (I. 14.) Korm. ren de let fel so ro lá sá ban. (4) Pályázat csak közoktatás fejlesztési célra nyújtható be. (5) Nem köt he tõ tá mo ga tá si szer zõ dés a) a köz tar to zás meg fi ze té sé ig az zal a 3. (1) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott in téz ménnyel, fenn tar tó val vagy szer ve zet tel, amely le járt, 60 na pon túl meg nem fi ze tett köz tar to zás sal ren del ke zik, b) csõd-, fel szá mo lá si és vég el szá mo lá si el já rás alatt álló szer ve ze tek kel, c) olyan igény lõ vel, amely nem fe lel meg az ál lam ház - tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény 15. -ában meg ha tá ro zott kü lö nös fel té te lek nek, d) olyan ön kor mány za ti fenn tar tó val, aki adós ság ren - de zé si el já rás alatt áll. (6) Nem fo lyó sít ha tó tá mo ga tás a ked vez mé nye zett nek a) a szer zõ dés kö tést kö ve tõ en ki ala ku ló köz tar to zás, il - let ve meg in du ló csõd-, fel szá mo lá si és vég el szá mo lá si, va la mint ön kor mány za ti fenn tar tó val szem be ni adós ság - ren de zé si el já rás ese tén, b) ha a szer zõ dés kö tést kö ve tõ en a jegy zõ, fõ jegy zõ a Kt. 80. (3) be kez dé se ér tel mé ben el ren de li a köz ok ta tá si in téz mény nyil ván tar tás ból való tör lé sét.

24 264 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám A pályázati rendszer általános szabályai 4. (1) A cél elõ irány zat pá lyá zat út ján tör té nõ fel hasz ná lá - sá ra, a XX. Ok ta tá si Mi nisz té ri um költ ség ve té si fe je zet hez tar to zó fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok pá lyá zat út ján tör - té nõ fel hasz ná lá sá nak sza bá lya i ról szóló 12/2005. (IV. 19.) OM ren de le tet kell al kal maz ni (a to váb bi ak ban: OM ren de let). (2) A pá lyá za ti fel hí vás nak tar tal maz nia kell a pá lyá zat el bí rá lá si szem pont ja it. (3) A pá lyá za ti fel hí vás nak nem meg fe le lõ, hi á nyos pá - lyá zat ese tén a pá lyá zót a pá lyá zat be nyúj tá sát kö ve tõ 8 mun ka na pon be lül a pá lyá za tot be fo ga dó szerv hi ány - pót lás ra szó lít ja fel. Hi ány pót lás ra csak egy szer, a fel szó lí - tás kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 8 mun ka na pon be lül van le - he tõ ség. (4) A cél elõ irány zat az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé - rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a to váb bi ak - ban: Ámr.) 8. és 9. szá mú mel lék le té nek a tá mo ga tó ál tal a Kincs tár ré szé re tör té nõ szol gál ta tá sá val kap cso ló dik be az Or szá gos Tá mo ga tá si és Mo ni tor ing Rend szer be. 6. (1) A tá mo ga tás a tá mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí tett üte me zés és fel té te lek sze rint ve he tõ igény be. (2) Amennyi ben a ked vez mé nye zett a tá mo ga tá si szerzõdésben rög zí tett kez dé si idõ pon tot kö ve tõ 3 hó na - pon be lül neki fel ró ha tó ok ból nem kez di meg a fej lesz té - si fel adat meg va ló sí tá sát, a tá mo ga tá si dön tés ér vé nyét veszti. (3) Ab ban az eset ben, ha a ked vez mé nye zett neki fel nem ró ha tó ok ból nem kez di meg a tá mo ga tá si szer zõ dés - ben rög zí tett kez dé si idõ pon tot kö ve tõ 3 hó na pon be lül a fej lesz té si fel ada tot, de azt és a pénz ügyi tel je sí tést leg ké - sõbb az adott költ ség ve té si évet kö ve tõ év jú ni us 30-áig be fe je zi, a tá mo ga tá si dön tés nem vesz ti ér vé nyét. (4) Ha a ked vez mé nye zett a tá mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí tett kez dé si idõ pon tot kö ve tõ 3 hó na pon be lül neki fel nem ró ha tó ké se de lem okán nem tud ja meg kez de ni a fej - lesz té si fel ada tot, e 3 hó na pon be lül fel me rült ké se del mi ok ról a be kö vet ke zés tõl szá mí tott 8 mun ka na pon be lül írás ban ér te sí te ni kö te les a tá mo ga tót. 5. (1) A tá mo ga tás for má ja vissza nem té rí ten dõ támo - gatás. (2) A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa az aláb bi ak sze rint tör té nik: a) az Ok ta tá si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: mi nisz té - ri um) vagy más tár ca fel ügye le te alá tar to zó köz pon ti költ - ség ve té si szer vek ré szé re az elõ irány zat át adá sá val az Ámr (9) be kez dé se sze rint, b) egyéb ese tek ben a pá lyá zók kal kö tött tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zot tak nak meg fe le lõ en tel je sít - mény ará nyo san. (3) A tá mo ga tás ki fi ze té sét meg elõ zõ idõ szak ban a ked - vez mé nye zett elõ leg irán ti igényt nyújt hat be a tá mo ga tó - hoz. Tá mo ga tá si elõ leg csak rend kí vül in do kolt eset ben a prog ram el in dí tá sá hoz szük sé ges leg ki sebb mér ték ben igé nyel he tõ, amely nem ha lad hat ja meg a tel jes tá mo ga tás össze gé nek 25%-át. (4) Az Eu ró pai Uni ós for rás ból tá mo ga tott, a 2. (2) be - kez dé sé ben fog lalt cé lok meg va ló sí tá sát elõ se gí tõ szak - mai fel ada tok elõ fi nan szí ro zá sa vissza té rí té si kö te le zett - ség mel lett tör tén het. E vissza té rí ten dõ tá mo ga tás nem ha - lad hat ja meg az Ámr. 91. (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott elõ leg gel csök ken tett uni ós tá mo ga tás össze gét. (5) A tá mo ga tás ra vo nat ko zó szer zõ dés ben a ked vez - mé nye zett fel ha tal ma zást ad arra, hogy a tá mo ga tás vissza té rí té se ér de ké ben a kö zös sé gi tá mo ga tás ból szár - ma zó pro jekt for rás ará nyos ré szét a cél elõ irány zat szám - lá já ra utal ják át. 7. A tárgy évi cél elõ irány zat ter hé re ak kor vál lal ha tó kö te - le zett ség, ha a pénz ügyi tel je sí tés az e ren de let ben meg ha - tá ro zott fi nan szí ro zá si for mák te kin te té ben a tárgy évet kö - ve tõ év jú ni us 30-áig mind a ked vez mé nye zett, mind a tá mo ga tó ré szé rõl meg tör té nik. 8. (1) Az igé nyelt nél ala cso nyabb mér té kû tá mo ga tás is meg ítél he tõ. (2) A tá mo ga tó a pá lyá zat át dol go zá sá ra ha tár idõ meg - je lö lé sé vel szó lít ja fel a pá lyá zót. (3) Az át dol go zott pá lyá za tot a tá mo ga tók kö te le sek meg vizs gál ni, és tá mo gat ha tó sá gá ról az át dol go zás ra ki - sza bott ha tár idõ le jár tát kö ve tõ 60 na pon be lül dön te ni. 9. A pá lyá zat el fo ga dá sa ese tén a tá mo ga tó ak kor köt tá - mo ga tá si szer zõ dést a ked vez mé nye zet tel, ha a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg je lölt szük sé ges for rás ren del ke zés re ál - lá sát iga zol ta, be le ért ve az egyéb ál la mi tá mo ga tá sok ról szóló dön tést is.

25 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE (1) Amennyi ben a ked vez mé nye zett a tá mo ga tá si szer - zõ dés ben rög zí tett kö te le zett sé ge it nem tel je sí ti, vagy hi - telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a ked vez mé nye zett a pá lyá zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá - so ló va lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott, a tá mo ga tó gya - ko rol hat ja el ál lá si jo gát. (2) A tá mo ga tó kö te les a tá mo ga tá si szer zõ dés ben az el - ál lás jo gát ki köt ni arra az eset re is, ha a ked vez mé nye zett a köz be szer zé sek rõl szóló évi CXXIX. tör vény (a to - váb bi ak ban: Kbt.) ren del ke zé sei alap ján kö te le zõ en le bo - nyo lí tan dó köz be szer zé si el já rá sok do ku men tu ma it a pénz ügyi el szá mo lá sá val egy ide jû leg nem nyújt ja be a pá - lyá za tot le bo nyo lí tó szerv hez. (3) Az igény be vett tá mo ga tás vissza fi ze té sé vel és az igény be nem vett tá mo ga tás zá ro lá sá val jár, ha a) hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a ked vez mé - nye zett az igény lés, il let ve a pá lyá zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott vagy ilyen nyi lat ko za tot tett az igény lés, il let - ve a pá lyá zat be nyúj tá sa kor, b) a ked vez mé nye zett neki fel ró ha tó ok ból meg sze gi a szer zõ dés bõl, il le tõ leg az az zal kap cso la tos jog sza bá lyok - ból ere dõ kö te le zett sé ge it. (4) Az a pá lyá zó, aki rõl be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat ban va lót lan ada to kat tün te tett fel, leg fel jebb há rom évre ki zár ha tó a mi nisz té ri um pá lyá za ti rend sze ré bõl. (5) A vissza vont tá mo ga tást a cél elõ irány zat szám lá já ra, az ér te sí tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 8 mun ka na pon be lül kell vissza fi zet ni. (6) Amennyi ben a ked vez mé nye zett a tá mo ga tá si összeg vissza fi ze té sé vel ké se de lem be esik, a ké se de lem be esés idõ pont já tól a vissza fi ze té si kö te le zett ség tel je sí té sé - nek idõ pont já ig ké se del mi ka ma tot kell fel szá mí ta ni. (7) A ké se del mi ka mat a ké se de lem be esés kor ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat két sze re se. 11. (1) A tá mo ga tás ra be nyúj tott pá lyá zat ról a pá lyá zat benyújtására nyit va álló ha tár idõ utol só nap já tól szá mí tott 60 na pon be lül dönt az ok ta tá si mi nisz ter. (2) A tá mo ga tá si szer zõ dé se ket a tá mo ga tá si dön tés rõl szóló ér te sí tõ át vé te lét kö ve tõ 90 na pon be lül meg kell köt - ni. Amennyi ben a szer zõ dés meg kö té sé re a ked vez mé nye - zett mu lasz tá sá ból a meg adott 90 na pos ha tár idõ tõl szá - mí tott 30 na pon be lül nem ke rül sor, a tá mo ga tá si dön tés ér vé nyét vesz ti. (3) Amennyi ben a tá mo ga tott cél a Kbt. ha tá lya alá tar - to zik, a szer zõ dés ben ki kell köt ni, hogy a tá mo ga tás csak a köz be szer zé si el já rás le foly ta tá sa, il let ve az el já rás le - foly ta tá sát iga zo ló ira tok be mu ta tá sa után ke rül folyósí - tásra. A támogatások folyósítása, elszámolása, ellenõrzése 12. (1) A pá lyá za ti el já rás le bo nyo lí tá sát, a tá mo ga tá si szer - zõ dé sek meg kö té sét, és azok eset le ges mó do sí tá sát, a ki fi - ze té sek elõ ké szí té sét, a pénz ügyi és szak mai el szá mo lá sok el fo ga dá sát, az OM ren de let ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé - nyek sze rint az Ok ta tá si Mi nisz té ri um Alap ke ze lõ Igaz ga - tó sá ga (a to váb bi ak ban: OM Alap ke ze lõ) vég zi. (2) A tá mo ga tá si szer zõ dé sek vég re haj tá sá nak és a kö te - le zett ség vál la lás tel je sí té sé nek el len õr zé sé re a kü lön jog sza bá lyok ban fog lal ta kon túl az OM Alap ke ze lõ és a mi nisz té ri um, il let ve az ál ta luk meg bí zott szerv vagy sze - mély jo go sult. 13. (1) Az el szá mol ha tó költ sé gek köre a kö vet ke zõ: a) a tár gyi esz kö zök, im ma te ri á lis ja vak, a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Számv. tv.) , il let ve 51. sze rin ti be ke rü lé si ér té ke, b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok Számv. tv. 79. sze - rin ti, leg fel jebb 12 havi össze ge. (2) Az ál ta lá nos for gal mi adó (a to váb bi ak ban: ÁFA) tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott be szer zé sek re jutó tel jes össze - ge a tá mo ga tás szem pont já ból ab ban az eset ben is mer he tõ el költ ség ként, ha a ked vez mé nye zett nek kü lön jog sza - bály sze rint a tá mo ga tás sal meg va ló su ló fel adat vég zés - sel kap cso la to san ÁFA le vo ná si joga nincs. 14. A mi nisz té ri um a tá mo ga tás ra vo nat ko zó pá lyá za ti fel - hí vá so kat az ok ta tá si mi nisz ter kez de mé nye zé sé re a mi - nisz té ri um hi va ta los lap já ban, hon lap ján és leg alább két or szá gos na pi lap ban kö te les köz zé ten ni. 15. A be nyúj tott pá lyá za tok szak mai ér té ke lé sét az OM ren - de let ben fog lal tak sze rint lét re ho zott Ér té ke lõ Bi zott ság vég zi. Az Ér té ke lõ Bi zott ság mun ká já ban a mi nisz té ri um re gi o ná lis szer vei, a re gi o ná lis szak mai tes tü le tek, szak - mai tár sa dal mi ér dek kép vi se le ti szer ve ze tek és a mi nisz té - ri um ál tal fel kért szak ér tõk vesz nek részt.

26 266 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám Záró rendelkezések 16. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba az zal, hogy a ren del ke zé se it a ha tály ba lé pést kö ve - tõ en meg hir de tett pá lyá za tok te kin te té ben kell al kal maz ni. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a köz ok ta - tás ról szóló évi LXXIX. tör vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 20/1997. (II. 13.) Korm. ren de let mó do sí tá sá - ról szóló 310/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let 10. (4) be - kez dé se ha tá lyát vesz ti. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 2. A Gyer a a kö vet ke zõ (7) (9) be kez dés sel egé - szül ki: (7) A kap cso lat tar tást aka dá lyo zó kö rül mé nyek rõl a fe lek elõ ze te sen, le he tõ leg írás ban vagy egyéb iga zol ha tó mó don tá jé koz tat ják egy mást. (8) Az el ma radt kap cso lat tar tást pó tol ni kell, ha a) az a kap cso lat tar tás ra kö te le zett miatt ma radt el, b) az a kap cso lat tar tás ra jo go sult ön hi bá já ból ma radt el, fel té ve, hogy a kap cso lat tar tást sza bá lyo zó dön tés ben fog lal tak sze rint ele get tett elõ ze tes ér te sí té si kö te le zett sé - gé nek, il let ve az elõ re nem lát ha tó aka dá lyok fel me rü lé sét utó lag iga zol ja. Az el ma radt kap cso lat tar tás pót lá sa nem ve szé lyez tet he ti a gyer mek egész sé ges fej lõ dé sét. (9) Nem te kint he tõ el ma radt kap cso lat tar tás nak az idõ - sza kos kap cso lat tar tás ide jé vel rész ben vagy tel je sen egy - be esõ fo lya ma tos kap cso lat tar tás. Az ün nep na pok ra esõ el ma radt idõ sza kos kap cso lat tar tás nem pó tol ha tó. 3. A Kormány 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelete a gyám ha tó sá gok ról, valamint a gyer mek vé del mi és gyám ügyi el já rás ról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren de let módosításáról A gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szóló évi XXXI. tör vény (a to váb bi ak ban: Gyvt.) a (1) be kez dé sé nek a), b), d), e), f) és m) pont já ban, a há zas ság ról, a csa lád ról és a gyám ság ról szóló évi IV. tör vény mó do sí tá sá ról szóló évi IV. tör vény 39. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban, va la mint a köz igaz - ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i - ról szóló évi CXL. tör vény a (1) be kez dé sé - nek d) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A gyám ha tó sá gok ról, va la mint a gyer mek vé del mi és gyám ügyi el já rás ról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren - de let (a to váb bi ak ban: Gyer.) 16. -ának (4) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A gyám hi va tal ál tal ki sza bott, il let ve meg ál la pí tott el já rá si bír ság, el já rá si költ ség és a kap cso lat tar tás meg hi - ú sí tá sa foly tán ke let ke zett iga zolt költ sé gek be haj tá sá ról a kö te le zett la kó he lye sze rin ti te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je gon dos ko dik. A Gyer a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 33. (1) A kap cso lat tar tás en ge dé lye zé se tár gyá ban ho zott ha tá ro zat vég re haj tá sa irán ti el já rás meg in dí tá sá nak a) a kap cso lat tar tás pót lá sá ra, en nek hi á nyá ban a kap - cso lat tar tás ra a kap cso lat tar tás en ge dé lye zé se tár gyá ban ho zott ha tá ro zat ban elõ írt ha tár idõ el tel té tõl, il let ve b) a (2) be kez dés sze rin ti ve szé lyez te tõ ma ga tar tás tu - do más ra ju tá sá tól szá mí tott 30 na pon be lül van he lye. (2) A gyer mek fej lõ dé sét ve szé lyez te ti, ha a kap cso lat - tar tás ra jo go sult vagy a kap cso lat tar tás ra kö te le zett a kap - cso lat tar tás en ge dé lye zé se tár gyá ban ho zott ha tá ro zat nak ön hi bá já ból is mé tel ten nem tesz ele get. (3) Ha a kap cso lat tar tás ra jo go sult vagy a kap cso lat tar - tás ra kö te le zett a kap cso lat tar tás vég re haj tá sa irán ti ké rel - mét vissza von ja, ugyan an nak az el ma radt kap cso lat tar tás - nak a vég re haj tá sá ra nem in dít hat újabb el já rást. (4) Ha a gyám hi va tal az (1) (2) be kez dés ben fog lal tak vizs gá la ta so rán meg ál la pít ja az ön hi ba fenn ál lá sát, a vég - re haj tás irán ti ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 30 na pon be lül vég zés sel el ren de li a vég re haj tást. A vég re haj tást el - ren de lõ vég zés ben a mu lasz tó fe let a) fel hív ja, hogy a vég zés kéz hez vé te lét kö ve tõ en ese - dé kes kap cso lat tar tás nak a kap cso lat tar tás en ge dé lye zé se tár gyá ban ho zott ha tá ro zat sze rin ti idõ pont ban és mó don te gyen ele get, il let ve hagy jon fel a gyer mek nek a má sik fél el len tör té nõ ne ve lé sé vel, b) fi gyel mez te ti az a) pont sze rin ti kö te le zett ség ön hi - bá ból tör té nõ nem tel je sí té sé nek jog kö vet kez mé nye i re, c) kö te le zi a kap cso lat tar tás meg hi ú sí tá sa foly tán ke let - ke zett iga zolt költ sé gek vi se lé sé re. (5) Ha a kap cso lat tar tás ra jo go sult vagy a kap cso lat tar - tás ra kö te le zett a (4) be kez dés sze rin ti vég re haj tást el ren -

27 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 267 de lõ vég zés ben fog lalt kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, a Ket (1) be kez dé sé ben fog lal ta kon túl a gyám hi va - tal ké re lem re, a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 30 na pon be lül vég zés sel a) a gyer mek jó lé ti köz pont kap cso lat ügye le té nek, il let - ve a gyer mek jó lé ti szol gá lat nak a köz re mû kö dé sét vagy a vé de lem be vé tel el ren de lé sét kez de mé nyez he ti, ha a kap - cso lat tar tás gya kor lá sa konf lik tu sok kal jár, fo lya ma to san aka dá lyok ba üt kö zik, il let ve a fe lek kö zött kom mu ni ká ci - ós za va rok áll nak fenn, b) a gyer mek vé del mi köz ve tí tõi (me di á ci ós) el já rás igény be vé te lét kez de mé nyez he ti az zal, hogy amennyi ben a fe lek be je len tik a gyer mek vé del mi köz ve tí tõi el já rás igény be vé te lé re vo nat ko zó szán dé ku kat, a 30/A. (2) be - kez dé se alap ján fel füg gesz ti a vég re haj tá si el já rást. (6) Az (5) be kez dés ben fog lalt in téz ke dé sek meg ho za - ta lá ra a (4) be kez dés sze rin ti vég re haj tást el ren de lõ vég zés jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott 1 éven be lül van le he tõ - ség. (7) Ha a kap cso lat tar tás ra kö te le zett a gyer me ket bi zo - nyít ha tó an fo lya ma to san a kap cso lat tar tás ra jo go sult el len ne ve li és a kap cso lat tar tás en ge dé lye zé se tár gyá ban ho zott ha tá ro zat nak a (4) (5) be kez dés sze rin ti vég re haj tá si in - téz ke dé sek el le né re sem tesz ele get, a gyám hi va tal a) a gyer mek el he lye zé sé nek meg vál toz ta tá sa iránt pert in dít hat, fel té ve, hogy az el he lye zés meg vál toz ta tá sa a kis - ko rú gyer mek ér de ké ben áll, b) fel je len tést tesz a Gyvt a (2) be kez dé sé nek a) pont ja alap ján a Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló évi IV. tör vény (a to váb bi ak ban: Btk.) ának (4) be - kez dé se sze rin ti kis ko rú ve szé lyez te té se miatt. (8) A költ ség vi se lés rõl és az el já rá si bír ság ról kü lön vég zés ben kell ren del kez ni, amely el len fel leb be zés nek van he lye. A vég re haj tá si el já rás ban ho zott más vég zés el - len fel leb be zés nek nincs he lye, az el len a Ket. sza bá lyai sze rint vég re haj tá si ki fo gás ter jeszt he tõ elõ. 4. A Gyer ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat - tal egé szül ki: A gyám hi va tal a kö te le zõ gon do zás ba tör té nõ ki he lye - zést el ren de lõ ha tá ro za tá ban a gon do zá si idõ szá mí tá sá nál fi gye lem be ve szi a tény le ges gon do zás kez dõ idõ pont ját. 5. A Gyer. a kö vet ke zõ 66/A. -sal egé szül ki: 66/A. (1) A rend sze res ked vez mény re való jo go sult - ság kez dõ idõ pont ja a jo go sult sá got meg ál la pí tó ha tá ro zat meg ho za ta lá tól szá mí tott 15. nap. (2) A rend sze res ked vez mény re való jo go sult ság is mé - telt meg ál la pí tá sá hoz a szü lõ nek vagy más tör vé nyes kép - vi se lõ nek, il let ve a nagy ko rú jo go sult nak új ké rel met kell elõ ter jesz te nie. (3) A rend sze res ked vez mény re való jo go sult ság is mé - telt meg ál la pí tá sa irán ti ké re lem a ko ráb bi jo go sult ság idõ - tar ta ma alatt, an nak meg szû né sét meg elõ zõ há rom hó nap - ban is be nyújt ha tó. Ha a rend sze res ked vez mény re való jo - go sult ság is mé telt meg ál la pí tá sa irán ti el já rás a ko ráb bi jo - go sult ság meg szû né se elõtt be fe je zõ dik, az új jo go sult sá - got a ko ráb bi jo go sult ság meg szû né sét kö ve tõ nap tól kell meg ál la pí ta ni. 6. A Gyer a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: Pénzbeli támogatás 68. (1) A Gyvt. 20/A. -ában meg ha tá ro zott pénz be li tá mo ga tás fo lyó sí tá sá ról nem kell ha tá ro za tot hoz ni, il let - ve vég zést ki bo csá ta ni. (2) A te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je a 4. szá mú mel - lék let sze rin ti adat la pon a) a tárgy év jú li us hó nap já ban ese dé kes pénz be li tá mo - ga tás fo lyó sí tá sá hoz a tárgy év jú li us 10-éig, b) a tárgy év no vem ber hó nap já ban ese dé kes pénz be li tá mo ga tás fo lyó sí tá sá hoz a tárgy év no vem ber 10-éig ér te sí ti a Ma gyar Ál lam kincs tár il le té kes Te rü le ti Igaz - ga tó sá gát a fõ vá ros ban és Pest me gyé ben a Bu da pes ti és Pest Me gyei Re gi o ná lis Igaz ga tó sá got (a to váb bi ak ban együtt: Igaz ga tó ság) a Gyvt. 20/A. -a alap ján meg ál la - pí tott pénz be li tá mo ga tás össze gé rõl. (3) Az Igaz ga tó ság a be ér ke zett ada to kat fel dol goz za, és az össze sí tett ada to kat a) a tárgy év jú li us hó nap já ban ese dé kes pénz be li tá mo - ga tás fo lyó sí tá sá hoz a tárgy év jú li us 15-éig, b) a tárgy év no vem ber hó nap já ban ese dé kes pénz be li tá mo ga tás fo lyó sí tá sá hoz a tárgy év no vem ber 15-éig me gyén ként, ön kor mány za ton kén ti bon tás ban szá mí - tó gé pes há ló za ton meg kül di a Bel ügy mi nisz té ri um ré - szé re. A Bel ügy mi nisz té ri um az össze sí tett ada to kat so ron kí vül meg kül di a Mi nisz té ri um nak. (4) A Mi nisz té ri um a) a tárgy év jú li us hó nap já ban ese dé kes pénz be li tá mo - ga tás fo lyó sí tá sá hoz a tárgy év jú li us 18-áig, b) a tárgy év no vem ber hó nap já ban ese dé kes pénz be li tá mo ga tás fo lyó sí tá sá hoz a tárgy év no vem ber 18-áig ren del ke zik a Ma gyar Ál lam kincs tár fe lé a 4. szá mú mel - lék let sze rint igé nyelt tá mo ga tá sok nak a te le pü lé si ön kor - mány za tok ré szé re tör té nõ át uta lá sá ról.

28 268 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 7. A Gyer. a kö vet ke zõ 68/A 68/E. -sal és azo kat meg - elõ zõ en a kö vet ke zõ al cím mel egé szül ki: Kiegészítõ gyermekvédelmi támogatás 68/A. (1) A Gyvt. 20/B. -ában meg ha tá ro zott ki egé - szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás irán ti ké rel met a gyám la kó he lye sze rint il le té kes te le pü lé si ön kor mány zat pol - gár mes te ri hi va ta lá nál kell elõ ter jesz te ni. (2) A ké re lem hez a ké rel me zõ iga zo lást csa tol ar ról, hogy a Gyvt. 20/B. -a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog - lalt el lá tá sok va la me lyi ké ben ré sze sül. (3) A ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás meg ál la pí - tá sa so rán a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je a) be szer zi a gyám ren de lõ ha tá ro zat má so la tát, b) a Csjt ában fog lal tak alap ján meg vizs gál ja a ké rel me zõ tar tá si kö te le zett sé gét. 68/B. (1) A te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je a (4) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel ha tá ro zat ban ren del ke - zik a ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás ra való jo go - sult ság a) meg ál la pí tá sá ról, b) éves fe lül vizs gá la tá nak ered mé nyé rõl, c) meg szün te té sé rõl. (2) A ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás ki zá ró lag pénz be ni el lá tás ként ál la pít ha tó meg. (3) A tárgy hó nap ra ese dé kes ki egé szí tõ gyer mek vé del - mi tá mo ga tás össze gét a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 5. nap já ig utó lag fo lyó sít ja. (4) A ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás össze gé - nek az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek vál to zá sa miatti mó do su lá sá ról nem kell kü lön ha tá ro za tot hoz ni. (5) A ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás jogosult - sági fel té te le i nek fe lül vizs gá la ta so rán az ugyan ezen jog - cí men ko ráb ban fo lyó sí tott tá mo ga tás össze gét jö ve de lem - ként nem le het fi gye lem be ven ni. 68/C. (1) Ha a ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás - ra jo go sult sze mély la kó he lye a tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta ma alatt meg vál to zik, a vál to zás hó nap já ra járó tá - mo ga tást a ko ráb ban fo lyó sí tó jegy zõ tel jes összeg ben fo - lyó sít ja. (2) La kó hely vál to zás ese tén a ki egé szí tõ gyer mek vé - del mi tá mo ga tás ra jo go sult sze mély ké ré sé re vagy az új la - kó hely sze rint il le té kes jegy zõ meg ke re sé sé re az ügy ben ke let ke zett ira to kat ha la dék ta la nul meg kell kül de ni a jo - go sult új la kó he lye sze rint il le té kes jegy zõ nek. (3) Az új la kó hely sze rint il le té kes jegy zõ a ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tást a la kó hely vál to zást kö ve tõ hó nap 1. nap já tól fo lyó sít ja. 68/D. (1) A te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je az 5. szá mú mel lék let sze rin ti adat la pon min den hó nap 10-éig ér te sí ti az Igaz ga tó sá got a ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá - mo ga tás össze gé rõl, va la mint az e jog cím alap ján igé nyel - he tõ elõ leg össze gé rõl. A tárgy év de cem ber hó nap já ban elõ leg nem igé nyel he tõ. (2) Az Igaz ga tó ság a be ér ke zett ada to kat fel dol goz za, és az össze sí tett ada to kat min den hó nap 15-éig me gyén ként, ön kor mány za ton kén ti bon tás ban szá mí tó gé pes há ló za - ton meg kül di a Bel ügy mi nisz té ri um ré szé re. A Bel ügy - mi nisz té ri um az össze sí tett ada to kat so ron kí vül meg kül di a Mi nisz té ri um nak. (3) A Mi nisz té ri um min den hó nap 18-áig ren del ke zik a Ma gyar Ál lam kincs tár felé az 5. szá mú mel lék let sze rint igé nyelt tá mo ga tá sok nak a te le pü lé si ön kor mány za tok ré - szé re tör té nõ át uta lá sá ról. (4) Az (1) (3) be kez dés sze rint igé nyelt ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás sal az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény ben fog lal tak sze rint kell el - szá mol ni. 68/E. (1) A Gyvt. 20/B. -a (4) be kez dé sé ben meg ha - tá ro zott pót lék fo lyó sí tá sá ról nem kell ha tá ro za tot hoz ni, il let ve vég zést ki bo csá ta ni. (2) A te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je a 6. szá mú mel - lék let sze rin ti adat la pon a) a tárgy év jú li us hó nap já ban ese dé kes pót lék fo lyó sí - tá sá hoz a tárgy év jú li us 10-éig, b) a tárgy év no vem ber hó nap já ban ese dé kes pót lék fo - lyó sí tá sá hoz a tárgy év no vem ber 10-éig ér te sí ti az Igaz ga tó sá got a Gyvt. 20/B. -a (5) be kez dé se alap ján meg ál la pí tott pót lék össze gé rõl. (3) Az Igaz ga tó ság a be ér ke zett ada to kat fel dol goz za, és az össze sí tett ada to kat a) a tárgy év jú li us hó nap já ban ese dé kes pót lék fo lyó sí - tá sá hoz a tárgy év jú li us 15-éig, b) a tárgy év no vem ber hó nap já ban ese dé kes pót lék fo - lyó sí tá sá hoz a tárgy év no vem ber 15-éig me gyén ként, ön kor mány za ton kén ti bon tás ban szá mí tó - gé pes há ló za ton meg kül di a Bel ügy mi nisz té ri um ré szé - re. A Bel ügy mi nisz té ri um az össze sí tett ada to kat so ron kí - vül meg kül di a Mi nisz té ri um nak. (4) A Mi nisz té ri um a) a tárgy év jú li us hó nap já ban ese dé kes pót lék fo lyó sí - tá sá hoz a tárgy év jú li us 18-áig, b) a tárgy év no vem ber hó nap já ban ese dé kes pót lék fo - lyó sí tá sá hoz a tárgy év no vem ber 18-áig ren del ke zik a Ma gyar Ál lam kincs tár fe lé a 6. szá mú mel - lék let sze rint igé nyelt tá mo ga tá sok nak a te le pü lé si ön kor - mány za tok ré szé re tör té nõ át uta lá sá ról. 8. A Gyer a (1) be kez dé sé nek g) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A gyer mek tar tás díj meg elõ le ge zé sét el ren de lõ ha tá ro - zat ren del ke zõ ré szé nek a 14. -ban fog lal ta kon kí vül tar - tal maz nia kell:] g) ren del ke zést a meg elõ le ge zett gyer mek tar tás díj nak a ké re lem be nyúj tá sa nap já tól a ha tá ro zat meg ho za ta la nap já ig ter je dõ idõ szak ra vo nat ko zó egy össze gû ki fi ze té - sérõl.

29 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A Gyer a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az Igaz ga tó ság a be ér ke zett ada to kat fel dol goz za, és az össze sí tett ada to kat min den hó nap 15-éig me gyén ként, ön kor mány za ton kén ti bon tás ban szá mí tó gé pes há ló za - ton meg kül di a Bel ügy mi nisz té ri um ré szé re. 10. (1) A Gyer a (1) be kez dé sé nek i) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az át me ne ti ne ve lés be vé telt el ren de lõ ha tá ro zat ren - del ke zõ ré sze a 14. -ban fog lal ta kon kí vül tar tal maz za] i) a gyám tá jé koz ta tá sát ar ról, hogy a gyer mek köz - gyógy el lá tás ra való jo go sult sá gá nak is mé telt meg ál la pí tá - sát a kü lön jog sza bály sze rint il le té kes jegy zõ tõl kell kérnie, (2) A Gyer a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) A gyám hi va tal az át me ne ti ne ve lés be vett gyer mek köz gyógy el lá tás ra való jo go sult sá gá nak meg ál la pí tá sa ér - de ké ben be szer zi a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá - tá sok ról szóló évi III. tör vény 50/A. -ának (2) be - kez dé se sze rin ti iga zo lást, és azt a ne ve lés be vé telt el ren - de lõ jog erõs ha tá ro zat tal együtt meg kül di a kü lön jog sza - bály sze rint il le té kes jegy zõ nek. 11. A Gyer a a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A gyám hi va tal a gyer mek köz gyógy el lá tás ra való jo - go sult sá gá nak meg ál la pí tá sa ér de ké ben a 102. (5) be kez - dé sé ben fog lal tak sze rint jár el. 12. A Gyer. 114/A. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az el já rás so rán a vá ro si gyám hi va tal be szer zi a gyer - mek gon do zá si he lye sze rint il le té kes me gyei (fõ vá ro si) gyer mek vé del mi szak ér tõi bi zott ság vé le mé nyét. 13. (1) A Gyer ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A va gyon ke ze lés re jo go sult gyám és gond nok a Csjt (4) be kez dé se, il let ve a Ptk. 20/D. (1) be kez - dé se sze rin ti éves szám adá sát min den év ben an nak a hó - nap nak a 15. nap já ig nyújt ja be a gyám hi va tal hoz, ame lyik hó nap ban a ki ren de lés rõl szóló ha tá ro za tot meg hoz ták. (2) A Gyer ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A szám adás az (1) be kez dés sze rin ti be nyúj tás idõ - pont ját meg elõ zõ hó nap elsõ nap já tól vissza fe lé szá mí tott 12 hó nap ra vo nat ko zik. (3) A Gyer ának (6) (7) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A gyám hi va tal hi va tal ból, va la mint a gond nok olt - nak, a kor lá to zot tan cse lek võ ké pes kis ko rú nak, a gond - nok olt kö ze li hoz zá tar to zó já nak és a gyer mek kö ze li hoz - zá tar to zó já nak ké ré sé re a gyá mot, il let ve gond no kot in do - kolt eset ben ese ti szám adás ra kö te lez he ti. (7) A gyám hi va tal kü lö nö sen azt a gyá mot, il let ve gond - no kot kö te le zi ese ti szám adás ra, a) aki nek en ge dé lyez te, hogy a gyer mek, il let ve a gond nok olt va gyo nát igény be ve gye, b) aki éves szám adás ra nem kö te les, c) aki gaz dál ko dó szer ve zet kis ko rú vagy gond nok ság alatt álló tag ja, rész vé nye se va gyon ke ze lé sét lát ja el, kü lö - nö sen, ha osz ta lék elõ leg ki fi ze té sé re ke rül sor. 14. (1) A Gyer. 159/A. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A rend sze res szám adás ban a be vé te le ket és a ki adá - so kat nem kell té te le sen fel tün tet ni és az iga zo ló ira to kat sem kell csa tol ni (egy sze rû sí tett szám adás), ha a) a gond nok a gond nok olt szü lõ je, ide ért ve a ne ve lõ-, mos to ha- és örök be fo ga dó szü lõt is, b) a gond nok a gond nok olt a) pont ban nem sze rep lõ kö ze li hoz zá tar to zó ja, fel té ve, hogy ba) a gond nok olt rend sze res jö ve del mé nek éves össze - ge a szám adá si kö te le zett ség tel je sí té sé nek évé ben nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 24-sze re sét, vagy bb) a gyám hi va tal en ge dé lyez te, hogy a va gyont a le - szár ma zó, il let ve a gond nok olt el tar tá si költ sé ge i nek fe de - zé sé re igény be ve gyék, amennyi ben az éven te nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé - nek 10-sze re sét. (2) A Gyer. 159/A. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A hi va tá sos gond nok ki vé te lé vel a gond nok nem kö te - les éves szám adás ra, ha a gond nok olt nak nin csen va gyo na és mun ka vi szony ból szár ma zó jö ve del mé nek, nyug dí já - nak és egyéb já ra dé ká nak (be vé te le i nek) együt tes havi össze ge nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek a) négy sze re sét, fel té ve, hogy a gond nok a gond nok olt szü lõ je, ide ért ve a ne ve lõ-, mos to ha- és örök be fo ga dó szü - lõt is, b) há rom szo ro sát az a) pont alá nem tar to zó eset ben.

30 270 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 15. (1) A Gyer. 1. szá mú mel lék le te e ren de let 1. szá mú mel - lék le te sze rint mó do sul. (2) A Gyer. 3. szá mú mel lék le té nek elsõ mon da ta he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Alul írott ké rem, hogy gyer me ke(i)m ré szé re/ré szem re (a meg fe le lõ alá hú zan dó) a rend sze res gyer mek vé del mi ked vez mény re való jo go sult sá got szí ves ked je nek meg ál - la pí ta ni. (3) A Gyer. 4. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. szá mú mel lék le té vel meg ál la pí tott 4. szá mú mel lék let lép. (4) A Gyer. e ren de let 3. és 4. szá mú mel lék le té vel megál la pí tott 5. és 6. szá mú mel lék let tel egé szül ki, egy ide jû - leg a je len le gi 5 8. szá mú mel lék le te i nek je lö lé se szá mú mel lék let re vál to zik. 16. (1) Ez a ren de let a (2) (3) be kez dés ben fog lalt ki vé tel - lel áp ri lis 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let a jú li us 1-jén lép ha tály ba. (3) E ren de let 15. -ának (1) be kez dé se ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (4) Ezt a ren de le tet a ha tály ba lé pé se után in dult ügyek - ben kell al kal maz ni. A fo lya mat ban lévõ el sõ- és má sod fo - kú ügyek ben az (5), (6) és (9) be kez dés ben fog lalt ki vé - tel lel a már ci us 31-én ha tá lyos ren del ke zé sek az irány adó ak. (5) A Gyer. e ren de let 13. -ának (1) és (2) be kez dé sé - vel meg ál la pí tott ának (1) és (2) be kez dé sét, va la - mint a Gyer. e ren de let 14. -ával meg ál la pí tott 159/A. -ának (1) és (2) be kez dé sét (a to váb bi ak ban együtt: új szám adá si sza bá lyok) elsõ al ka lom mal a évre vo nat ko zó szám adá sok ra kell al kal maz ni. A gyám hi - va tal a évre vo nat ko zó szám adá sok el fo ga dá sá val egy ide jû leg az új szám adá si sza bá lyok ra fi gye lem mel meg ha tá roz za a kö vet ke zõ szám adás be nyúj tá sá nak idõ - pont ját, il let ve dönt ar ról, hogy amennyi ben a gond nok a gond nok olt szü lõ je, ide ért ve a ne ve lõ-, mos to ha- és örök - be fo ga dó szü lõt is, fenn áll-e a gond nok nak az éves szám - adá si kö te le zett sé ge, il le tõ leg jo go sult-e egy sze rû sí tett szám adás be nyúj tá sá ra. Az új szám adá si sza bá lyok alap - ján elsõ al ka lom mal be nyúj tott szám adá sok a ja nu ár 1-je és az új szám adá si sza bá lyok sze rint meg ál la pí tott be - nyúj tá si idõ pon tot meg elõ zõ hó nap elsõ nap ja kö zöt ti idõ - szak ra vo nat koz nak. (6) An nak a va gyon ke ze lés re jo go sult gyám nak és gond nok nak az ese té ben, aki nek évre vo nat ko zó szám adá sát a gyám hi va tal e ren de let ha tály ba lé pé se elõtt el fo gad ta, kü lön ha tá ro zat ban kell dön te ni az (5) be kez - dés ben fog lal tak ról. (7) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) a Gyer. aa) 12. -a (5) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban a vég zés sel ki ren delt szö veg rész, ab) 12. -ának (6) be kez dé se, ac) 32/A. -a és az azt meg elõ zõ al cím, ad) 33/A. -a; b) a gyám ha tó sá gok ról, va la mint a gyer mek vé del mi és gyám ügyi el já rás ról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren - de let mó do sí tá sá ról szóló 315/2005. (XII. 25.) Korm. ren - de let ba) 31. -a, bb) 50. -a. (8) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás ról szóló 6/2006. (I. 13.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) az zal, hogy a már ci us hó nap ra járó ki egé szí tõ gyer mek vé - del mi tá mo ga tás fo lyó sí tá sá ra és a te le pü lé si ön kor mány - zat jegy zõ je ál ta li el szá mo lás ra az R. ren del ke zé se it kell al kal maz ni. (9) Az R. alap ján ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás iránt be nyúj tott, de e ren de let ha tály ba lé pé se kor el sõ vagy má sod fo kon még el nem bí rált ké rel met e ren de let sze rint kell el bí rál ni. (10) Az R. 1. -a, va la mint 7. -ának (3) (4) be kez dé se alap ján meg ho zott ha tá ro za to kat a te le pü lé si ön kor mány - zat jegy zõ je áp ri lis 15-éig fe lül vizs gál ja. (11) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a köz - igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás ban a sze mé lyes költ ség men tes - ség meg ál la pí tá sá ról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. ren - de let 4. -a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: [Költ ség men tes ség ben le het ré sze sí te ni jö ve del mi és va gyo ni hely ze té nek vizs gá la ta nél kül azt a fe let is, aki a ké re lem be nyúj tá sa kor] a) rend sze res szo ci á lis se gély ben, idõs ko rú ak já ra dé - ká ban, ápo lá si díj ban, va kok sze mé lyi já ra dé ká ban, fo gya - té kos sá gi tá mo ga tás ban ré sze sül, va la mint, aki rend sze res gyer mek vé del mi ked vez mény ben ré sze sü lõ gyer me ket ne vel vagy sa ját jo gán rend sze res gyer mek vé del mi ked - vez mény ben ré sze sül. (12) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Gyer. a) 21. -ának (1) be kez dé sé ben a gyer me ket gon do zó sze mély szö veg rész he lyé be a gyer me ket gon do zó vagy a gyer mek gon do zá sát vál lal ni szán dé ko zó sze mély szö - veg rész, b) 32. -ának (3) be kez dé sé ben a ha tá ro za tá ban szö - veg rész he lyé be a ha tá ro zat ban szö veg rész, c) 33/B. -a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban a meg - szün te té sét szö veg rész he lyé be a meg vo ná sát szö veg - rész,

31 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 271 d) 69. -a (4) be kez dé sé nek a) pont já ban, va la mint ában az 5. szá mú mel lék let szö veg rész he lyé be a 7. szá mú mel lék let szö veg rész, e) 76. -ának (1) be kez dé sé ben és 76. -a (3) be kez dé - sé ben a 6. szá mú mel lék let szö veg rész he lyé be a 8. szá - mú mel lék let szö veg rész, f) 81. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban a 7. szá - mú mel lék let szö veg rész he lyé be a 9. szá mú mel lék let szö veg rész, g) ának (4) be kez dé sé ben a ha tá ro za tot szö - veg rész he lyé be a dön tést szö veg rész, h) ának (3) be kez dé sé ben a gyám ha tó sá gi fenn tar tá sos be tét ben szö veg rész he lyé be a be tét ben szö veg rész, i) 170/A. -ában a 8. szá mú mel lék let szö veg rész he - lyé be a 10. szá mú mel lék let szö veg rész lép. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök 1. számú melléklet az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelethez A Gyer. 1. szá mú mel lék le té nek pont jai he - lyé be az aláb bi pon tok lép nek: Sal gó tar ján Gyám hi va tal Bár na Ce red Egy há zas ger ge Etes Ipoly tar nóc Ka ran csal ja Ka rancs be rény Ka rancs ke szi Ka rancs la puj tõ Ka rancs ság Ka zár Kis har tyán Lit ke Luc fal va Mát ra sze le Mi hály ger ge Rá kó czi bá nya Sal gó tar ján Ság új fa lu Sós har tyán Szal ma tercs Szi las po gony Vizs lás Za bar Szé csény Gyám hi va tal End re fal va Hol ló kõ Lu dány ha lá szi Ma gyar géc Nagy lóc Nóg rád me gyer Nóg rád si pek Nóg rád sza kál Pi liny Ri móc Szé csény Szé csény fel fa lu Var sány 2. szá mú mel lék let az 57/2006. (III. 21.) Korm. ren de let hez 4. szá mú mel lék let a 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren de let hez Adatlap a pénzbeli támogatás igényléséhez... év... tárgyhónap 1. Me gye meg ne ve zé se: Ön kor mány zat ne ve: KSH azo no sí tó kód ja:... (2 szám je gyû me gye kód + 5 szám je gyû te le pü lés azo no sí tó) 4. A tárgy hó nap ban pénz be li tá mo ga tás ban ré sze sü lõ a) kis ko rú gyer me kek szá ma:... fõ b) nagy ko rú ak szá ma:... fõ

32 272 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 5. A tárgy hó nap ban ki fi ze ten dõ összes pénz be li tá mo ga tás össze ge:... Ft 6. A tárgy hó nap ban tör té nõ vissza fi ze tés:... Ft (A Gyvt a alap ján vissza fi ze tett összeg) 7. A ki fi ze tés igé nyelt össze ge (100%)... Ft (az 5. pont össze gét csök ken te ni kell a 6. pont össze gé vel) Dá tum:... év... hó... nap P. H.... jegy zõ alá írá sa 3. számú melléklet az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelethez 5. szá mú mel lék let a 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren de let hez Adatlap a kiegészítõ gyermekvédelmi támogatás címén igénybe vehetõ elõleg igényléséhez... év... tárgyhónap 1. Me gye meg ne ve zé se: Ön kor mány zat ne ve: KSH azo no sí tó kód ja:... (2 szám je gyû me gye kód + 5 szám je gyû te le pü lés azo no sí tó) 4. A tárgy hó nap ban ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás ban ré sze sü lõk szá ma:... fõ 5. A tárgy hó nap ban ki fi ze tett ki egé szí tõ gyer mek vé del mi tá mo ga tás össze ge:... Ft 6. A tárgy ha vi ki fi ze tés után járó té rí tés:... Ft (a tárgy ha vi ki fi ze té sek 5. pont sze rin ti össze gé nek 100%-a) 7. Az igé nyelt elõ leg össze ge a) a tárgy ha vi té rí tés össze ge:... Ft b) a tárgy ha vi té rí tés és az elõ zõ havi elõ leg kü lön bö ze te (elõ jel nél kül):... Ft [az elsõ al ka lom mal tör té nõ igény lés ki vé te lé vel az a) pont és az elõ zõ havi c) pont ban szereplõ össze gek kü lön bö ze te ab szo lút ér ték ben, az elsõ al ka lom mal tör té nõ igény lés kor ezen pont ba az a) pont ban sze rep lõ össze get kell be ír ni] c) az elõ leg össze ge:... Ft [az a) és a b) pon tok össze ge az aláb bi mó don: ha a tárgy ha vi té rí tés na gyobb, mint az elõ zõ havi elõ leg össze ge, ak kor az a) pont össze - gé hez hoz zá kell adni a b) pont össze gét, ha a tárgy ha vi té rí tés ki sebb, mint az elõ zõ havi elõ leg, ak kor az a) pont össze gé bõl ki kell von ni a b) pont össze gét. Az elsõ al ka lom mal tör té nõ igény lés kor az a) pont össze gé nek két sze re sét kell eb ben a pont ban sze re pel tet ni.]

33 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A tárgy hó nap ban tör té nõ vissza fi ze tés:... Ft 9. Az igé nyelt elõ leg net tó össze ge:... Ft [az elõ leg 7. c) pont össze gét csök ken te ni kell a 8. pont össze gé vel] Dá tum:... év... hó... nap P. H.... a jegy zõ alá írá sa 4. számú melléklet az 57/2006. (III. 21.) Korm. rendelethez 6. szá mú mel lék let a 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren de let hez Adatlap a kiegészítõ gyermekvédelmi támogatáshoz kapcsolódó pótlék igényléséhez... év... tárgyhónap 1. Me gye meg ne ve zé se: Ön kor mány zat ne ve: KSH azo no sí tó kód ja: (2 szám je gyû me gye kód + 5 szám je gyû te le pü lés azo no sí tó) 4. A tárgy hó nap ban pót lék ban ré sze sü lõk szá ma:... fõ 5. A tárgy hó nap ban ki fi ze ten dõ összes pót lék össze ge:... Ft 6. A tárgy hó nap ban tör té nõ vissza fi ze tés:... Ft (A Gyvt a alap ján vissza fi ze tett összeg) 7. A ki fi ze tés igé nyelt össze ge (100%)... Ft (az 5. pont össze gét csök ken te ni kell a 6. pont össze gé vel) Dá tum:... év... hó... nap P. H.... a jegy zõ alá írá sa

34 274 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám A belügyminiszter 8/2006. (II. 22.) BM rendelete* a évi országgyûlési képviselõ választás költségeinek normatíváiról, tételeirõl, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl A vá lasz tá si el já rás ról szóló évi C. tör vény (a to - váb bi ak ban: Ve.) a (1) be kez dé sé nek g) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján, a évi or szág gyû lé si kép vi se lõ vá lasz tás (a to váb bi ak ban: vá lasz tás) költ sé ge i - nek nor ma tí vá i ról, té te le i rõl, el szá mo lá si és bel sõ el len õr - zé si rend jé rõl, a Kül ügy mi nisz té ri um hoz tar to zó szer vek fel ada tai te kin te té ben a kül ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben, a kö vet ke zõ ket ren de lem el: Általános rendelkezések 1. (1) Az Or szá gos Vá lasz tá si Iro da (a to váb bi ak ban: OVI) ve ze tõ je együtt mû kö dik a BM Köz pon ti Adat fel dol go zó, Nyil ván tar tó és Vá lasz tá si Hi va tal (a to váb bi ak ban: BM KH) ve ze tõ jé vel a vá lasz tás elõ ké szí tés, szer ve zés és le bo nyo lí tás pénz ügyi fel té te le i nek fel ada tok hoz kö tött meg ha tá ro zá sá ban, a pénz esz kö zök cél hoz kö tött fel hasz - ná lá sá ban. (2) A te rü le ti vá lasz tá si iro da (a to váb bi ak ban: TVI) és a he lyi vá lasz tá si iro da (a to váb bi ak ban: HVI) ve ze tõ je il le - té kes sé gi te rü le tén be lül a) fe le lõs a vá lasz tás elõ ké szí tés, szer ve zés és le bo nyo - lí tás pénz ügyi fel té te le i nek fel ada tok hoz kö tött meg ha tá - ro zá sá ért, a pénz esz kö zök cél hoz kö tött fel hasz ná lá sá ért és el len õr zé sé ért, b) gya ko rol ja a vá lasz tás pénz esz kö zei fe let ti kö te le - zett ség vál la lá si és utal vá nyo zá si jo got, va la mint fel ha tal - ma zást ad az el len jegy zé si jog gya kor lá sá ra, c) fe le lõs a vá lasz tás pénz ügyi ter ve zé sé ért, le bo nyo lí - tá sá ért, el szá mo lá sá ért, d) gon dos ko dik a vá lasz tás cél já ra szol gá ló pénz esz kö - zök nek a szám vi te lén be lü li el kü lö ní tett ke ze lé sé rõl. (3) A HVI-k ve ze tõ i nek sze mé lyi jut ta tá sa i ra vo nat ko - zó an meg ha tá ro zott fel ada to kat, az or szág gyû lé si egyé ni vá lasz tó ke rü le ti vá lasz tá si iro dák (a to váb bi ak ban: OEVI) fel ada ta it is el lá tó OEVI szék hely HVI ve ze tõ jé nek, az OEVI több let fel ada tok kap csán já ró sze mé lyi jut ta tá sai te - kin te té ben is, a TVI ve ze tõ je lát ja el. * A mel lék le tek a Ma gyar Köz löny évi 20. szá má ban megtalál - hatók. (4) A Köz igaz ga tá si Hi va tal ve ze tõ je, va la mint a Bel - ügy mi nisz té ri um fel ügye le te alá tar to zó köz re mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) ve ze tõ je a) fe le lõs a szá má ra meg ha tá ro zott vá lasz tá si fel ada tok pénz ügyi ter ve zé sé ért, le bo nyo lí tá sá ért, el szá mo lá sá ért, a pénz esz kö zök cél hoz kö tött fel hasz ná lá sá ért és el len õr zé - sé ért, b) gya ko rol ja a vá lasz tás pénz esz kö zei fe let ti kö te le - zett ség vál la lá si és utal vá nyo zá si jo got, c) gon dos ko dik a vá lasz tás cél já ra szol gá ló pénz esz kö - zök nek a szám vi te lén be lü li el kü lö ní tett ke ze lé sé rõl. (5) A BM KH ve ze tõ je a) fe le lõs a vá lasz tás pénz ügyi ter ve zé sé ért, le bo nyo lí - tá sá ért, el szá mo lá sá ért, a be szá mo ló el ké szí té sé ért, a pénz - esz kö zök cél hoz kö tött fel hasz ná lá sá ért és el len õr zé sé ért, b) gon dos ko dik a vá lasz tás cél já ra szol gá ló pénz esz kö - zök nek a BM KH szám vi te lén be lü li el kü lö ní tett ke ze lé sé - rõl, c) gya ko rol ja a vá lasz tás pénz esz kö zei fe let ti, a ha tás - kö ré be tar to zó kö te le zett ség vál la lá si és utal vá nyo zá si jo - got, d) meg ál la po dik a kül kép vi se le ti sza va zás te kin te té ben a kül ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv ve ze tõ jé vel a vá lasz - tás pénz ügyi le bo nyo lí tá sá nak, el len õr zé sé nek rend jé ben, e) meg ál la po dik a BM Duna Pa lo ta és Ki adó, a BM fel - ügye le te alá tar to zó és az egyéb köz re mû kö dõ szerv(ek) ve ze tõ jé vel a vá lasz tás pénz ügyi le bo nyo lí tá sá nak, el len - õr zé sé nek rend jé ben. (6) A kül kép vi se le ti sza va zás te kin te té ben a kül ügy mi - nisz ter ál tal ki je lölt szerv ve ze tõ je, a BM KH-val kö tött meg ál la po dás ban rög zí tet tek fi gye lem be vé te lé vel a) fe le lõs a vá lasz tás pénz ügyi ter ve zé sé ért e ren de let 2. mel lék le té ben sze rep lõ nor ma tí vák, va la mint a nem nor - ma tív ki adá sok te kin te té ben, le bo nyo lí tá sá ért, el szá mo - lá sá ért, a pénz esz kö zök cél hoz kö tött fel hasz ná lá sá ért, va - la mint bel sõ el len õr zé sé ért, b) gon dos ko dik a BM KH ré szé rõl meg ha tá ro zott tí pu - sú nyom ta tók kül kép vi se le tek ál tal tör té nõ be szer zé sé rõl. 2. (1) A vá lasz tá sok he lyi és te rü le ti fel ada tai elõ ké szí té sé - nek és le bo nyo lí tá sá nak pénz ügyi fe de ze té ül e ren de let 1. mel lék le té ben, va la mint a kül kép vi se le ti sza va zás te kin - te té ben a 2. mel lék le té ben fel so rolt té te lek, nor ma tí vák, va la mint a nem nor ma tív ki adá sok te kin te té ben a vo nat ko - zó meg ál la po dás(ok) alap ján meg ál la pí tott költ ség ve té si fe de zet szol gál. (2) A pénz ügyi fe de zet szá mí tá sá nál a né pes ség re, a vá - lasz tó pol gá rok ra vo nat ko zó ada to kat a BM KH ál tal meg - ál la pí tott, a köz pon ti sze mé lyi adat- és lak cím nyil ván tar - tás ból a név jegy zék össze ál lí tá sá hoz hasz nált, va la mint a

35 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 275 név jegy zék hez össze ál lí tott adat ál lo mány alap ján kell fi - gye lem be ven ni. Az egyéb ada to kat a BM KH-nak a vá - lasz tá sok pénz ügyi ter ve zé sé re vo nat ko zó bel sõ sza bály - za ta alap ján kell fi gye lem be ven ni. A pénzügyi fedezet biztosítása 3. (1) A BM KH ve ze tõ je, az Or szág gyû lés ál tal a vá lasz - tá sok le bo nyo lí tá sá ra biz to sí tott elõ irány zat fel hasz ná lá sá - ra, e ren de let 1. és 2. mel lék le té ben meg ha tá ro zott nor ma - tí vák fi gye lem be vé te lé vel, a BM KH pénz ügyi ter ve zé sé re vo nat ko zó bel sõ sza bály zat sze rint je len ren de let ha tály ba - lé pé sét kö ve tõ 15 na pon be lül fel adat so ros pénz ügyi ter vet ké szít, és jó vá ha gyás ra fel ter jesz ti a bel ügy mi nisz ter nek, aki 8 na pon be lül dönt an nak jó vá ha gyá sá ról. (2) A BM KH ve ze tõ je e ren de let 1. és 2. mel lék le té ben meg ha tá ro zott nor ma tí vák, va la mint elõ ze tes szá mí tá sok, meg ál la po dá sok alap ján a vá lasz tá sok hoz elõ le get fo lyó sít a) a TVI ve ze tõ je ré szé re a te rü le ti vá lasz tá si bi zott ság (a to váb bi ak ban: TVB) és a TVI mû kö dé si ki adá sa i ra, amely nem tar tal maz za a TVI-k ve ze tõ i nek dí ja zá sát, b) a TVI-k ve ze tõ in ke resz tül a HVI-k ré szé re a te le pü - lést meg il le tõ nor ma tív össze gek ere jé ig, to váb bá az OEVI-k költ sé ge i nek fe de ze té re, c) a köz igaz ga tá si hi va ta lok, va la mint a Bel ügy mi nisz - té ri um fel ügye le te alá tar to zó köz re mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) mû kö dé si ki adá sa i ra, amely nem tar tal maz za a szerv(ek) ve ze tõ jé nek dí ja zá sát, d) a kül kép vi se le ti sza va zás te kin te té ben a kül ügy mi - nisz ter ál tal ki je lölt szerv ré szé re, amely nem tar tal maz za a szerv ve ze tõ jé nek dí ja zá sát. (3) Az 1. (2) (4) be kez dé se ha tá lya alá tar to zó vá lasz - tá si és egyéb szer vek tá mo ga tá sát az ál lam ház tar tás mû kö - dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Ámr.) 8. -a alap ján tá mo ga tás ér té kû mû kö dé si be vé tel ként, il let ve ki adás ként, vagy az Ámr a alap ján to vább adá si (le bo nyo lí tá si) célú mû kö dé si be vé tel ként, il let ve ki adás ként, vagy ál lam ház tar tá si kö - rön kí vü li át adás ese tén mû kö dé si célú pénz esz köz át adás - ként, az 1. (6) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to zó, a kül - ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv tá mo ga tá sát az Ámr. 8. -a alap ján tá mo ga tás ér té kû mû kö dé si, il let ve fel hal mo zá si be vé tel ként vagy ki adás ként kell el szá mol ni e ren de let 3. mel lék le te sze rint. (4) A BM KH ve ze tõ je a sza va zás nap ját meg elõ zõ 20. mun ka na pig, il let ve a meg ál la po dá sok sze rint át utal ja a) a (2) be kez dés a) és b) pont já ban meg ha tá ro zott tá - mo ga tást a fõ vá ro si, me gyei ön kor mány za ti hi va tal bank - szám lá já ra, b) a (2) be kez dés c) és d) pont já ban meg ha tá ro zott tá - mo ga tást a költ ség ve té si szer vek Ma gyar Ál lam kincs tár - nál ve ze tett elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám lá já ra. 4. A TVI ve ze tõ je a sza va zás nap ját meg elõ zõ 15. mun ka - na pig át utal ja a 3. (2) be kez dé sé nek b) pont ja alap ján meg ál la pí tott tá mo ga tást az il le té kes te le pü lé si ön kor - mány za tok pol gár mes te ri hi va ta lai, va la mint kör jegy zõ - ség ese tén a kör jegy zõ ség bank szám lá já ra. A pénzeszközök felhasználási módja 5. (1) A BM KH ve ze tõ je gon dos ko dik a köz pon ti fel ada - tok vég re haj tá sá ra biz to sí tott for rá sok fel hasz ná lá sá ról a jó vá ha gyott fel adat so ros pénz ügyi terv elõ irány za tá nak fõ össze gén be lül. A 3. (1) be kez dés sze rin ti fel adat so ros pénz ügyi terv tar ta lék ke re té nek fel hasz ná lá sát a bel ügy - mi nisz ter en ge dé lye zi. (2) A ren de let 1. és 2. mel lék le té ben meg ha tá ro zott nor - ma tív pénz esz kö zök fel hasz ná lá sa a kö vet ke zõk sze rint tör té nik: a) a fel adat vég re haj tá sá hoz biz to sí tott pénz esz kö zö ket (sze mé lyi jut ta tá sok, a mun ka adó kat ter he lõ já ru lé kok és a do lo gi ki adá sok) az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény ben (a to váb bi ak ban: Áht.), és az Ámr.-ben meg ha tá ro zot tak fi gye lem be vé te lé vel kell fel - hasz nál ni, azon ban sze mé lyi ki adás ra e ren de let 1. és 2. mel lék le te sze rin ti fel ada tok te kin te té ben leg alább az ott meg ál la pí tott nor ma tí vá kat kell biz to sí ta ni; a do lo gi ki adá - sok ra biz to sí tott pénz esz kö zö ket sze mé lyi ki adá sok ra az Áht. és az Ámr. ál ta lá nos ren del ke zé sei sze rint a fel adat el - lát ás sal össze füg gés ben le het át cso por to sí ta ni, az át cso - por to sí tás nál fi gye lem mel kell len ni arra, hogy a do lo gi ki - adá sok ra biz to sí tott pénz esz kö zök a fel me rült köz vet len költ sé gek mel lett fe de ze tet nyújt sa nak az in téz mény üze - mel te té si, fenn tar tá si költ sé gek ará nyos ré szé re is, b) több let költ sé get a sza va zó kö rök szá má nak vagy a sza va zat szám lá ló bi zott ság ba be vont pót ta gok szá má nak nö ve ke dé se, a kül kép vi se le ten sza va zók ér te sí té sé nek tény le ges pos tai ki adá sa, va la mint a Ve ának (4) be - kez dé se sze rin ti ki adá sok mér té ké ig le het igé nyel ni, c) fel adat el ma ra dás (pl. a sza va zó kö rök szá má nak csök ke né se) ese tén az erre a fel adat ra biz to sí tott, a nor ma - tí vák sze rint szá molt tá mo ga tást, il let ve an nak ma rad vá - nyát vissza kell utal ni; amennyi ben az el ma radt fel adat tal össze füg gés ben, an nak is mert té vá lá sa elõtt in do kolt ki fi - ze tés vagy kö te le zett ség vál la lás tör tént, an nak az el szá mo - lás ban való ér vé nye sí té sét a TVI ve ze tõ je a BM KH ve ze -

36 276 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám tõ jé nek elõ ze tes ér te sí té se mel lett en ge dé lyez he ti; a TVI ve ze tõ je ké rel mét az OVI ve ze tõ jé hez nyújt ja be, aki an - nak szak mai meg ala po zott sá gát meg vizs gál ja, és a ké rel - met ja vas la tá val együtt 3 mun ka na pon be lül meg kül di a BM KH ve ze tõ jé nek; amennyi ben a BM KH ve ze tõ je ki fo - gást emel, dön té sé rõl 3 mun ka na pon be lül ér te sí ti a TVI ve ze tõ jét, és ar ról egy út tal tá jé koz tat ja az OVI ve ze tõ jét is, d) több let költ ség ként, il let ve fel adat el ma ra dás ként kell el szá mol ni a té ves adat szol gál ta tás ból szár ma zó tá mo ga tá - si kü lön bö ze te ket. (3) A kül ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv nek, va la mint a Bel ügy mi nisz té ri um fel ügye le te alá tar to zó és egyéb köz - re mû kö dõ szerv(ek)nek a (2) be kez dés ben ré szük re meg - ha tá ro zott pénz esz kö zö kön fe lül, vagy kü lön az áta lány összeg ben nem meg ha tá roz ha tó fel ada tok ra biz to sí tott tá mo ga tás fel hasz ná lá sa, a pénz esz köz át adás ról szóló meg ál la po dás ban rög zí tet tek sze rint tör té nik. (4) A TVI ve ze tõ je a fel adat tí pu sú el szá mo lás el fo ga dá - sá val egy idõ ben dönt a HVI-k ve ze tõi ré szé re ki fi zet he tõ pénz összeg rõl (be le ért ve az OEVI szék hely HVI ve ze tõ jé - nek az OEVI több let fel ada tok kap csán járó dí ját is), és in - téz ke dik a dí ja zá sok ki fi ze té sé rõl. Nem fi zet he tõ ki a dí ja - zás, ha a HVI ve ze tõ je e ren de let ben elõ írt el szá mo lá si és el len õr zé si kö te le zett sé gé nek nem tett ele get. (5) A bel ügy mi nisz ter dönt az OVI ve ze tõ je és tag jai, a TVI ve ze tõk, a köz igaz ga tá si hi va ta lok ve ze tõi, a BM KH ve ze tõ je, a Bel ügy mi nisz té ri um fel ügye le te alá tar to zó köz re mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) ve ze tõ je, va la mint a kül ügy mi nisz ter vé le mé nyé nek fi gye lem be vé te lé vel a kül ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv ve ze tõ je díj ár ól. A ki fi - ze tés rõl a BM KH ve ze tõ je 8 mun ka na pon be lül in téz ke - dik. Nem fi zet he tõ ki dí ja zás a szerv ve ze tõ je ré szé re, ha e ren de let ben elõ írt el szá mo lá si és el len õr zé si kö te le zett - sé gé nek nem tett ele get. Az elszámolás módja 6. (1) A vá lasz tás cél já ra biz to sí tott pénz esz kö zö ket a ren - de let ha tá lya alá tar to zó szer ve ze tek nek szám vi te li leg el - kü lö ní tet ten kell ke zel ni ük. A költ ség ve té si szerv a szám - vi te lé ben a pénz esz kö zök fel hasz ná lá sá ról fel ada ton ként (vá lasz tá son ként) ezen be lül a több let költ sé gek rõl és a fel adat el ma ra dás ról for du lón kén ti bon tás ban szá mol el, és a tény le ges pénz for ga lom ról (be vé tel, ki adás), va la mint a pénz for ga lom nél kü li té te lek rõl (pl. fel osz tott költ sé gek) fõ köny vé ben a vá lasz tá si fel ada tok kal kap cso la tos szak - fel ada ton nyil ván tar tást ve zet. A szak fel ada ton meg kell je le ní te ni mind a ka pott tá mo ga tás, mind a sa ját for rás ter - hé re tel je sí tett ki adá so kat. (2) A fel adat tí pu sú el szá mo lást e ren de let 1. és 2. mel - lék le té ben fel tün te tett nor ma tí vák te kin te té ben az 1. mel - lék let vo nat ko zó füg ge lé kei sze rint kell el ké szí te ni. A költ ség ve té si szer vet meg il le tõ pénz ügyi fe de zet össze gét a vá lasz tás tény ada tai alap ján, az 5. (2) be kez dé sé nek fi - gye lem be vé te lé vel kell meg ál la pí ta ni. (3) A kül ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv, va la mint a Bel ügy mi nisz té ri um fel ügye le te alá tar to zó köz re mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) az 5. (3) be kez dé se sze rint szá - muk ra biz to sí tott elõ leg rõl, a pénz esz köz át adás ról szóló meg ál la po dás sal össz hang ban té te les el szá mo lást ké szí te - nek. Az el szá mo lást alap bi zony la tok kal kell alá tá masz ta - ni. Az el szá mo lást a kül ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv re és va la mennyi kül kép vi se le ti vá lasz tá si iro dá ra (a to váb bi - ak ban: KÜVI) kell el ké szí te ni. (4) A BM KH az éves költ ség ve té sé ben biz to sí tott elõ - irány zat ról az ál lam ház tar tás szer ve ze tei be szá mo lá si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. ren de let sze rin ti ha tár idõ ben és mó don szá mol el a vá lasz tá sok kal kap cso la tos szak fel - ada ton. A feladattípusú elszámolás lebonyolítása 7. (1) A HVI ve ze tõ je fel adat tí pu sú el szá mo lást ké szít. A fel adat tí pu sú el szá mo lást, a pénz ügyi el szá mo lást se gí tõ prog ram ál tal elõ ál lí tott és e ren de let 1. mel lék le té nek 1. füg ge lé ke sze rin ti adat tar tal mú mun ka la pon tel je sí ti a TVI ve ze tõ je ré szé re. Az ok mány iro da szék hely HVI ve - ze tõ je az el szá mo lá si kö te le zett sé gét a pénz ügyi el szá mo - lást se gí tõ prog ram igény be vé te lé vel tel je sí ti a TVI ve ze - tõ je ré szé re. (2) A köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je a pénz ügyi el szá - mo lást se gí tõ prog ram igény be vé te lé vel el szá mo lást ké szít e ren de let 1. mel lék le té nek 2. füg ge lé ke sze rin ti adat tar - ta lom mal a ren del ke zés re bo csá tott tá mo ga tás ról a BM KH ve ze tõ jé nek. (3) A TVI ve ze tõ je a) el szá mo lást ké szít e ren de let 1. mel lék le té nek 2. füg ge lé ke sze rin ti adat tar ta lom mal a TVI ré szé re biz - to sí tott pénz ügyi fe de zet rõl, b) össze sí tõ el szá mo lást ké szít e ren de let 1. mel lék le - té nek 3. füg ge lé ke sze rin ti adat tar ta lom mal a 3. sze rint biz to sí tott pénz esz kö zök rõl, c) dönt az 5. (2) be kez dé sé nek b) d) pont já ban biz to - sí tott több let költ ség, il let ve vissza té rí tés el fo ga dá sa kér dé - sé ben és össze gé ben. (4) A TVI ve ze tõ je a (3) be kez dés sze rin ti el szá mo lá si kö te le zett sé gét a pénz ügyi el szá mo lást se gí tõ prog ram igény be vé te lé vel tel je sí ti a BM KH ve ze tõ je ré szé re. (5) A Bel ügy mi nisz té ri um fel ügye le te alá tar to zó köz re - mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek) ve ze tõ je el szá mo lást ké - szít e ren de let 1. mel lék le té nek 4. füg ge lé ke sze rin ti adat - tar ta lom mal. A kül ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv veze -

37 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 277 tõje e ren de let 1. mel lék le té nek 4. füg ge lé ke sze rin ti adat - tar ta lom mal KÜ VI-kén ti, il let ve 1. mel lék le té nek 5. füg - ge lé ke sze rin ti adat tar ta lom mal össze sí tõ el szá mo lást ké - szít a ren del ke zés re bo csá tott tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról, me lyet a BM KH ve ze tõ jé nek küld meg. (6) A BM KH ve ze tõ je az (1) (5) be kez dés ben fog lalt el szá mo lá sok alap ján e ren de let 1. mel lék le té nek 6. füg ge - lé ke sze rin ti adat tar ta lom mal tel je sí ti el szá mo lá si kö te le - zett sé gét a bel ügy mi nisz ter felé. A BM KH ve ze tõ je az el - szá mo lást tá jé koz ta tá sul meg kül di az OVI ve ze tõ jé nek is. A feladattípusú elszámolás határideje 8. (1) A HVI ve ze tõ je a 7. (1) be kez dé se sze rin ti, va la - mint a köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je a 7. (2) be kez dé se sze rin ti el szá mo lást a vá lasz tás má so dik for du ló já nak nap - ját kö ve tõ 10 nap tá ri na pon be lül, a TVI ve ze tõ je a 7. (3) be kez dé se sze rin ti el szá mo lást a vá lasz tás má so dik for - du ló já nak nap ját kö ve tõ 45 nap tá ri na pon be lül a Bel ügy - mi nisz té ri um fel ügye le te alá tar to zó köz re mû kö dõ költ - ség ve té si szerv(ek), il let ve a kül ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv ve ze tõ je a 7. (5) be kez dé se sze rin ti el szá mo lást a vá lasz tás má so dik for du ló já nak nap ját kö ve tõ 45 nap tá ri na pon be lül kö te les tel je sí te ni. A BM KH ve ze tõ je az el - szá mo lá sok el fo ga dá sá ról a vá lasz tás má so dik for du ló já - nak nap ját kö ve tõ 70 nap tá ri na pon be lül dönt. (2) Az (1) be kez dés ben em lí tett, el szá mo lást ké szí tõ szerv ve ze tõ je az el szá mo lá sa el fo ga dá sát kö ve tõ 8 ban ki na pon be lül ele get tesz vissza fi ze té si kö te le zett sé gé nek. (3) A BM KH ve ze tõ je a ki adá si terv vég re haj tá sá ról szóló el szá mo lást a vá lasz tás má so dik for du ló já nak nap ját kö ve tõ 70 nap tá ri na pon be lül kö te les tel je sí te ni. (4) A BM KH ve ze tõ je az el szá mo lá sok el fo ga dá sát kö - ve tõ 8 ban ki na pon be lül a több let költ sé gek fe de ze tét át - utal ja a szer vek ré szé re a 3. (4) be kez dé sé ben le ír tak sze - rint. A TVI ve ze tõ je to vább uta lá si kö te le zett sé gét 8 ban ki na pon be lül tel je sí ti. Záró rendelkezések 9. (1) A BM KH a köz igaz ga tá si hi va tal, a Bel ügy mi nisz - té ri um fel ügye le te alá tar to zó köz re mû kö dõ költ ség ve té si szerv(ek), a kül ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv, és az egyéb köz re mû kö dõ szer vek, va la mint a TVI pénz ügyi el - len õr zé sét, to váb bá a TVI ve ze tõ je a HVI pénz ügyi el len - õr zé sét a 8. -ban szá má ra meg ha tá ro zott el szá mo lá si ha - tár idõ ig kö te les el vé gez ni. A BM El len õr zé si Fõ osz tály a BM KH-val kö tött kü lön meg ál la po dás alap ján köz re - mû kö dik az el len õr zés ben. Az el len õr zés so rán a költ ség - ve té si szer vek bel sõ el len õr zé sé rõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. ren de let elõ írá sa it kell al kal maz ni. (2) A BM KH a gaz dál ko dá si sza bály za tá ban fog lal tak sze rint hajt ja vég re e ren de let 1. és 2. mel lék le té ben nem sze rep lõ köz pon ti fel ada tok hoz kap cso ló dó meg ren de lé - se ket és pénz ügyi el szá mo lá so kat. (3) A HVI és a TVI ve ze tõ je a vá lasz tá sok pénz ügyi ki - adá sa i nak el szá mo lá sá ra és utó el len õr zé sé re a vá lasz tá si iro da tag já nak ad meg bí zást. (4) A BM KH a vá lasz tás ki adá sa i nak el szá mo lá sá hoz, va la mint az el len õr zé si fel ada tok vég re haj tá sá hoz mód - szer ta ni tá mo ga tást ad. 10. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha - tályba, és de cem ber 31-én ha tá lyát vesz ti. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter A belügyminiszter 14/2006. (III. 14.) BM rendelete a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos költségvetési hozzájárulás igénylésérõl A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CLIII. tör vény (a to váb bi ak ban: költ ség ve té si tör vény) 5. szá mú mel lék le té nek 10. pont já ban ka pott fel - ha tal ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés - ben a köz vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A költ ség ve té si tör vény 5. szá mú mel lék le té nek 10. pont já ban fog lal tak ér tel mé ben az ott meg ha tá ro zott elõ irány zat szol gál a he lyi ön kor mány za tok lét szám csök - ken té si dön té se i vel kap cso la tos költ ség ve té si tá mo ga tás fe de ze té ül, a pré mi um évek prog ram ról és a kü lön le ges fog lal koz ta tá si ál lo mány ról szóló évi CXXII. tör - vény sze rin ti mun kál ta tói ki fi ze té sek for rá sá ul, to váb bá a pol gár mes ter öreg sé gi nyug díj kor ha tár el éré se elõtt fo - lyó sí tott öreg sé gi nyug dí ja, va la mint a köz szol gá la ti já - ra dé ka for rá sá ul. A he lyi ön kor mány za tok lét szám csök - ken té si dön té se i vel kap cso la tos költ ség ve té si tá mo ga tás igény lé sé re vo nat ko zó ke ret sza bá lyo kat e ren de let ha tá - roz za meg.

38 278 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 2. A köz pon ti tá mo ga tás a he lyi ön kor mány za to kat a fel - adat el lát ás ra ci o ná li sabb meg szer ve zé sé bõl adó dó ön - kor mány za ti szin tû ál lás hely meg szün te tés sel együtt járó lét szám csök ken té si dön té se ik hez kap cso ló dó jog sza bá lyi kö te le zett sé ge ik tel je sí té sé hez il le ti meg. 3. (1) Pá lyá zat be nyúj tá sá ra jo go sult az a he lyi ön kor - mány zat, amely a) a költ ség ve té si szer ve i nél (ide ért ve az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár ál tal fi nan szí ro zott fel ada to - kat el lá tó költ ség ve té si szer ve ket is), fõ fog lal ko zás ban, ha tá ro zat lan ide jû köz szol gá la ti, köz al kal ma zot ti jog vi - szony ban vagy mun ka vi szony ban ál lók (a to váb bi ak ban: mun ka vál la ló) ki vé ve a köz hasz nú mun ka vég zés cí mén fog lal koz ta tot tak jog vi szo nyá nak (a to váb bi ak ban: mun - ka vi szony) meg szün te té sé rõl dön tött, b) ese té ben a lét szám csök ken tés sel érin tett ál lás he lyen fog lal koz ta tott(ak) mun ka vi szony ban töl tött ide je fo lya - ma tos sá gá nak meg sza kí tá sa nél kü li fog lal koz ta tá sá ra az ön kor mány zat költ ség ve té si szer ve i nél a meg lé võ üres ál - lás he lye ken, az elõ re lát ha tó lag meg üre se dõ ál lás he lye ken vagy a ter ve zett új ál lás he lye ken, il let ve szer ve ze ti vál to - zás, fel adat át adás kö vet kez té ben az ön kor mány zat fenn - tar tói kö rén kí vü li mun kál ta tó nál nincs le he tõ ség, c) a Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CXXXV. tör vény 5. szá mú mel lék le té nek 10. pont ja sze rin ti pá lyá zat ke re té ben adott mun ka vál la ló után tá mo ga tás ban nem ré sze sült, d) a Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CLIII. tör vény X. Mi nisz ter el nök ség fe je - zet 20. cím, 2. al cím, 1. Kü lön fé le sze mé lyi ki fi ze té sek jog cím-cso port ban meg je lölt for rá sá ból adott mun ka vál la - ló után tá mo ga tást nem igé nyel, e) szep tem ber 30-át kö ve tõ en a 4. (2) (3) be - kez dé se i ben fog lal tak ra fi gye lem mel ho zott dön tést haj - tott vég re, s eb bõl fi ze té si kö te le zett sé ge ke let ke zett. (2) Azon ön kor mány zat, amely nek kép vi se lõ-tes tü le te szep tem ber 30-a elõtt hoz ta meg lét szám csök ken té si dön té sét, azon ban év ben be nyúj tott pá lyá za ta után a tá mo ga tást azért nem ve het te igény be a 10/2005. (III. 18.) BM ren de let ben fog lal tak ra te kin tet tel, mert a lét szám - csök ken té si dön tés sel érin tett mun ka vál la ló(k) fel men té si ide je év ben te lik le, így a tény le ges ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu mo kat is csak év ben áll mód já ban be - nyúj ta ni év ben újra be nyújt hat ja pá lyá za tát. E pá - lyá za tok el bí rá lá sa is a évi sza bá lyok sze rint tör té nik az zal az el té rés sel, hogy ezen eset ben a tény le ges ki fi ze tés do ku men tu ma it a pá lyá zat hoz csa tol ni kell. (3) A lét szám csök ken tés sel érin tett mun ka vál la ló ra és az ez zel együtt járó ál lás hely-meg szün te tés re az ön kor - mány zat csak egy al ka lom mal nyújt hat ja be pá lyá za tát, a pá lyá zat ban igé nyelt összeg ere jé ig. 4. (1) Az ön kor mány zat az in téz mé nyei lét szám hely ze té - nek és az in téz mé nyek kö zöt ti ter vez he tõ lét szám- és ál lás - hely-át cso por to sí tás le he tõ sé gé nek fe lül vizs gá la ta függ - vé nyé ben dönt a fel men tés sel, vég ki elé gí tés sel együtt járó lét szám csök ken tés rõl és az eh hez kap cso ló dó ál la mi tá mo - ga tás igény lé sé re vo nat ko zó pá lyá zat be nyúj tá sá ról. (2) Amennyi ben a lét szám csök ken tés sel érin tett mun - ka vál la ló ese té ben az ön kor mány zat dön té sét kö ve tõ en a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló évi XXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Mt.) 90. (1) be kez dé sé ben fog lal tak ra te kin tet tel csak ké sõb bi idõ pont ban tud ja a mun ka vi szonyt meg szün tet ni, ak kor az Mt. 90. (1) be kez dé se sze rin ti idõ el tel tét kö ve tõ en nyújt hat ja be e mun ka vál la ló után a tá - mo ga tá si igé nyét. (3) Ha a lét szám csök ken tés sel érin tett mun ka vál la ló a mun ka vi szony meg szû né se vagy az az zal kap cso la tos já - ran dó sá ga te kin te té ben mun ka ügyi bí ró ság hoz for dult jog - or vos la tért, ak kor az ön kor mány zat e mun ka vál la ló utá ni fi ze té si kö te le zett sé gé nek tá mo ga tá sá ra a pá lyá za tot ak kor nyújt hat ja be, ami kor a bí ró ság jog erõ sen meg ál la pít ja a mun kál ta tó ál tal ho zott dön tés jog sze rû sé gét. 5. (1) A pályázat keretében a tényleges létszámcsökkentést megvalósító munkaviszony megszüntetése miatt jogszabályban elõírt kötelezõ mérték szerint megállapított és kifizetendõ végkielégítés összege, valamint a felmentési idõ felére járó ténylegesen kifizetett összeg támogatható. (2) Ha az érintett személy jogviszonya korengedményes nyugdíjazás miatt szûnik meg, a nyugdíjazással kapcsolatos költségek megtéríthetõk, ha azok összege nem haladja meg a jogviszony felmentéssel történõ megszûnése esetén járó támogatás összegét. Amennyiben a korengedményes nyugdíjazással együtt járó költségek meghaladják a felmentés esetén járó támogatás mértékét, akkor a korengedményes nyugdí ja zás ese té ben is csak az az összeg il le ti meg a he lyi ön kor - mányzatot, amely felmentés esetében járna. 6. A tá mo ga tás igény lé sé re, dön té si rend sze ré re, fo lyó sí tá - sá ra és el szá mo lá sá ra vo nat ko zó rész le tes elõ írá so kat a bel ügy mi nisz ter e ren de let ki hir de té sét kö ve tõ há rom na - pon be lül pá lyá za ti fel hí vás ban te szi köz zé.

39 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE (1) A bel ügy mi nisz ter a pá lyá za tok el bí rá lá sá ra Tár ca - kö zi Bi zott sá got hoz lét re, amely nek tag jai a bel ügy mi - nisz ter, a pénz ügy mi nisz ter, a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter, az ok ta tá si mi nisz ter, az egész ség - ügyi mi nisz ter, az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély - egyen lõ sé gi mi nisz ter, az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár fõ igaz ga tó ja és a Te rü let po li ti kai Kor mány za ti Hi - va tal ve ze tõ je ál tal ki je lölt sze mé lyek bõl áll nak. A Tár ca - kö zi Bi zott ság a be ér ke zõ pá lyá za to kat az ügy rend jé ben fog lal tak alap ján bí rál ja el. (2) A Tár ca kö zi Bi zott ság ál tal az ön kor mány za tok ré - szé re meg ítélt tá mo ga tás fo lyó sí tá sa a költ ség ve té si tör - vény 23. (2) be kez dé se alap ján a Tár ca kö zi Bi zott ság dön té sét kö ve tõ hó nap net tó fi nan szí ro zá sa ke re té ben tör - té nik. (3) Amennyi ben az ön kor mány zat a költ ség ve té si tör - vény 5. szá mú mel lék le té ben rög zí tett tá mo ga tá si fel té tel - nek nem tesz ele get és a tá mo ga tás ról szóló dön tést kö ve tõ öt éven be lül a meg szün te tett ál lás he lyet an nak el le né re vissza ál lít ja, hogy azt ön kor mány za ti ren de le ten kí vü li jog sza bály vál to zás ból adó dó, és az adott he lyi ön kor - mány zat szá má ra kö te le zõ en el lá tan dó több let fel ada tok nem te szik szük sé ges sé, úgy ezen ál lás hely meg szün te té - sé re jó vá ha gyott tá mo ga tás ról kö te les ha la dék ta la nul le - mon da ni, és a tá mo ga tást a köz pon ti költ ség ve tés ja vá ra vissza fi zet ni. (4) A jog ta la nul igény be vett összeg után a he lyi ön kor - mány zat az Áht. 64/B. (2) be kez dé se sze rin ti ka ma tot fizet a jog ta lan igény be vé tel nap já tól a vissza fi ze tés nap - jáig. (5) A (3) be kez dés ben fog lal tak ról a he lyi ön kor mány - zat a tá mo ga tás ról szóló dön tést kö ve tõ öt évig az év végi el szá mo lás ke re té ben éven te be szá mol az il le té kes Igaz - ga tó ság nak. Az év végi el szá mo lás sza bály sze rû sé gét az Igaz ga tó ság az Áht. 64/D. -a alap ján fe lül vizs gál ja. 8. E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha tály ba, ez zel egy ide jû leg a 10/2005. (III. 18.) BM ren de let és an - nak mó do sí tá sá ra ké szült 46/2005. (X. 18.) BM ren de let ha tá lyát ve szí ti. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter A belügyminiszter 15/2006. (III. 14.) BM rendelete a helyi önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázataihoz szükséges önkormányzati saját forrás kiegészítése évi támogatásának rendjérõl A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CLIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Költ ség ve té si tv.) 5. szá mú mel lék le té nek 17. pont já ban ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A Költ ség ve té si tv. 5. szá mú mel lék le té nek 17. pont já - ban fog lalt elõ irány zat a he lyi ön kor mány za tok eu ró pai uni ós fej lesz té si célú pá lyá za ta i hoz szük sé ges ön kor - mány za ti sa ját for rás ki egé szí té sé hez (a to váb bi ak ban: EU Ön erõ Alap tá mo ga tás) nyújt tá mo ga tást. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: a) eu ró pai uni ós fej lesz té si célú pá lyá zat: a struk tu rá lis ala pok és a struk tu rá lis ala pok ból fi nan szí ro zott Kö zös sé - gi Kez de mé nye zé sek tá mo ga tá sa, az ISPA/Ko hé zi ós Alap, a PHARE, a SAPARD, va la mint az EGT Fi nan szí ro - zá si Me cha niz mus ból és a Nor vég Fi nan szí ro zá si Me cha - niz mus ból adó dó tá mo ga tá sok el nye ré se ér de ké ben meg - hir de tett fej lesz té si célú pá lyá za tok (a to váb bi ak ban: uni ós pá lyá zat); b) fej lesz té si célú pá lyá zat: fel hal mo zá si te vé keny ség tá mo ga tá sá ra irá nyu ló pá lyá zat, amely új vagy a ko ráb bi - nál mû sza ki, tech ni kai szem pont ból kor sze rûbb tár gyi esz - kö zök lét re ho zá sá ra irá nyul, il let ve a meg lé võ tár gyi esz - kö zök mû sza ki, tech ni kai pa ra mé te re i nek kor sze rû sí té sét va ló sít ja meg; c) ígér vény: az uni ós tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sét meg elõ zõ en az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás ról e ren de let sze rint meg ho zott fel té te les tá mo ga tá si dön tés; d) ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do ku men tum: a meg ítélt uni ós tá mo ga tás ról szóló, az érin tett fe lek ál tal alá írt tá mo - ga tá si szer zõ dés; e) he lyi ön kor mány za tok tár su lá sai: ea) a he lyi ön kor mány za tok tár su lá sa i ról és együtt mû - kö dé sé rõl szóló évi CXXXV. tör vény (a to váb bi ak - ban: Ttv.) 16. -a sze rin ti jogi sze mé lyi ség gel ren del ke zõ tár su lás, to váb bá eb) a te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú kis tér sé gi tár su lá sá ról szóló évi CVII. tör vény (a to váb bi ak -

40 280 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám ban: Ktt.) sze rint meg ala kult több cé lú kis tér sé gi tár su lás (a to váb bi ak ban: kis tér sé gi tár su lás); f) sa ját for rás: a he lyi ön kor mány za tok ál tal az uni ós és az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás sal meg va ló sí ta ni ter ve zett fej lesz tés re kép vi se lõ-tes tü le ti ha tá ro zat tal jó vá ha gyott, il le tõ leg a kép vi se lõ-tes tü let költ ség ve té si ren de let be fog - lalt fel ha tal ma zá sa alap ján a pol gár mes ter nyi lat ko za tá val, kis tér sé gi tár su lás ese tén a tár su lá si ta nács ha tá ro za tá val jó vá ha gyott for rás. Általános rendelkezések 3. (1) Az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás igé nyel he tõ a) az EU struk tu rá lis alap ja i ból és Ko hé zi ós Alap já ból, az EGT Fi nan szí ro zá si Me cha niz mus ból és a Nor vég Finanszírozási Me cha niz mus ból adó dó tá mo ga tá sok ból, b) évek ben ISPA és SAPARD tá mo ga tás - ból, va la mint c) évek ben PHARE, to váb bá d) a évet meg elõ zõ en a (4) be kez dés sze rin ti ISPA pro jek tek ese té ben fej lesz té si célú pá lyá za tok meg - va ló sí tá sá hoz pá lyá zott, il le tõ leg el nyert uni ós tá mo ga tá - sok hoz szük sé ges ön kor mány za ti sa ját for rás ki egé szí té sé - hez a (2), (3) és (4) be kez dé sek ben fog lal tak fi gye lem be - vé te lé vel. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti tá mo ga tá sok ese té ben, amennyi ben az uni ós pá lyá za ti fel té te lek alap ján az ön kor - mány zat a sa ját for rás ki egé szí té sé hez ál la mi tá mo ga tást nem ve het igény be, úgy EU Ön erõ Alap tá mo ga tás ra csak ak kor jo go sult, ha a sa ját for rás biz to sí tá sá ra hi telt vesz fel. Ez eset ben az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás össze ge a sa ját for rás és a 14. sze rin ti mér ték fi gye lem be vé te lé vel szá - mí tott összeg, de leg fel jebb a sa ját for rás hi tel bõl biz to sí - tott ré szé nek meg fe le lõ összeg. (3) Az (1) be kez dés ben meg je lölt uni ós tá mo ga tá sok ese té ben az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás ak kor igé nyel he tõ, ha a) a fej lesz tés az 5. (1) be kez dé se sze rin ti he lyi ön - kor mány zat, ön kor mány za ti tár su lás és több cé lú kis tér sé gi tár su lás va gyo ná nak gya ra po dá sát ered mé nye zi, b) a fej lesz tés meg va ló sí tá sa fo lya mat ban van, an nak mû sza ki-pénz ügyi le zá rá sa az EU Ön erõ Alap tá mo ga tá si igény be nyúj tá sát kö ve tõ 60 na pon be lül nem tör té nik meg, c) a fej lesz tés nek van a vagy azt kö ve tõ év(ek)re üte me zett ki fi ze té se/ré sze. (4) Az (1) be kez dés d) pont ja sze rin ti tá mo ga tás ese té - ben EU Ön erõ Alap tá mo ga tá si igényt azon ISPA tá mo - ga tást nyert pro jekt meg va ló sí tá sá ban részt vevõ te le pü - lé si ön kor mány zat nyújt hat be, amely a pro jekt bõl reá jutó sa ját for rást nem tud ja biz to sí ta ni. Ezen ön kor mány zat az EU Ön erõ Alap tá mo ga tást a (3) be kez dés sze rin ti és az aláb bi fel té te lek együt tes tel je sü lé se mel lett igé nyel he ti: a) az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás igény lõ jé nek az ISPA pro jekt össz költ sé gé hez szer zõ dés alap ján leg alább 75 mil lió fo rint sa ját for rást kell biz to sí ta nia, b) az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás igény lõ je kö zött min den év ben ré sze sült az ön hi bá ju kon kí vül hát rá - nyos hely zet ben lévõ he lyi ön kor mány za tok tá mo ga tá sá - ban, c) az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás igény lõ je az ISPA pro - jekt hez szük sé ges ön kor mány za ti sa ját for rás leg alább 30%-át ön kor mány za ti hi tel fel vé te lé vel tud ja biz to sí ta ni. 4. Az EU Ön erõ Alap ból nyúj tan dó tá mo ga tás ról a bel - ügy mi nisz ter dönt. Az EU Önerõ Alap igénylésének általános feltételei 5. (1) Az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás ra jo go sult és igényt nyújt hat be a) he lyi ön kor mány zat, b) a Ttv a sze rin ti jogi sze mé lyi sé gû tár su lás ese - tén a tár sult ön kor mány za tok ne vé ben el já ró tár su lá si meg ál la po dás ban erre fel ha tal ma zott he lyi ön kor mány - zat, c) a Ktt. alap ján lét re jött kis tér sé gi tár su lás, amennyi - ben a kis tér sé gi tár su lás va la mennyi tag ja egyet ért az EU ál tal tá mo ga tott fej lesz tés meg va ló sí tá sá val és az EU Ön - erõ Alap igény be nyúj tá sá val, d) a évet meg elõ zõ en ISPA tá mo ga tást nyert pro - jekt meg va ló sí tá sá ban részt vevõ, a pro jekt bõl reá jutó sa - ját for rást biz to sí ta ni nem tudó a 3. (4) be kez dé se sze - rin ti egyes te le pü lé si ön kor mány zat (a to váb bi ak ban: Pá lyá zó). (2) A Pá lyá zó a) az (1) be kez dés a) c) pont ja sze rin ti ese tek ben az le - het, aki az uni ós fej lesz té si célú pá lyá za tot be nyújt ja/be - nyúj tot ta, vagy az uni ós tá mo ga tást el nyer te, b) az (1) be kez dés d) pont ja sze rin ti eset ben az le het, aki az uni ós fej lesz té si célú pá lyá zat meg va ló sí tá sá ban tár - sult ként részt vesz. (3) A fenn tar tó nyújt ja be a fenn tar tott költ ség ve té si szerv kez de mé nye zé sé re az EU Ön erõ Alap irán ti igényt, amennyi ben az uni ós tá mo ga tá sok ra a he lyi ön kor mány za - tok vagy tár su lá sa ik ál tal fenn tar tott költ ség ve té si szerv pá lyá zott. (4) Az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás ra igényt nyújt hat be to váb bá a HEFOP (4.1.1-P.) Tér sé gi In teg rált Szak kép zõ Köz pon tok inf ra struk tu rá lis fel té te le i nek ja ví tá sa uni ós

41 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 281 pá lyá za tot évet meg elõ zõ en be nyúj tott he lyi ön kor - mány zat, amennyi ben az uni ós tá mo ga tás fõ ked vez mé - nye zett je a pá lyá zat meg va ló sí tá sá ban részt vevõ ön kor - mány za tok ál tal lét re ho zott 100%-os ön kor mány za ti tu laj - do nú köz hasz nú tár sa ság (a to váb bi ak ban: Kht.). 6. (1) Az EU Ön erõ Alap irán ti igé nye ket a Pá lyá zók fo - lya ma to san, de leg ké sõbb ok tó ber 31-éig nyújt hat - ják be a Ma gyar Ál lam kincs tár te rü le ti leg il le té kes Igaz ga - tó sá gá hoz (a to váb bi ak ban: Igaz ga tó ság). (2) Az igény lés hez csa tol ni kell a) e ren de let mel lék le te it ké pe zõ a 14. -ban fog lal tak fi gye lem be vé te lé vel pon to san és hi ány ta la nul ki töl tött adat la po kat; b) az adat la po kon kü lön meg je lölt hi te les do ku men tu - mo kat, de kü lö nö sen ba) az uni ós pá lyá zat be fo ga dá sát, vagy már el nyert uni ós tá mo ga tá sok ese té ben a ked ve zõ el bí rá lá sát iga zo ló do ku men tu mot, bb) ön kor mány zat pá lyá za ta ese tén a kép vi se lõ-tes tü - let nek/köz gyû lés nek az igé nyelt EU Ön erõ Alap ál tal nem fi nan szí ro zan dó sa ját for rás ré szé nek vál la lá sát ta nú sí tó hi te le sí tett ha tá ro za ti ki vo na tát, vagy a kép vi se lõ-tes tü let költ ség ve té si ren de let be fog lalt fel ha tal ma zá sa alap ján a pol gár mes ter nyi lat ko za tát, kis tér sé gi tár su lás ese tén a tár - su lá si ta nács ha tá ro za tá nak hi te le sí tett ki vo na tát, bc) az ön kor mány zat/tár su lás hi tel fel vé te li szán dé ka ese tén a pénz in té zet elõ ze te sen el vég zett hi tel ké pes - ség-vizs gá la ta alap ján a kért hi tel nyúj tá sá ra vo nat ko zó szán dék nyi lat ko za tát, bd) az ön kor mány za tok tár su lá sa ese tén tár su lá si meg - ál la po dás/tár su lá si ta nács ha tá ro za tát; to váb bá c) a 3. (1) be kez dé sé nek d) pont ja és (4) be kez dé se alap ján Pá lyá zó ese té ben a b) pont ban fog lal ta kon túl me - nõ en ca) a Pá lyá zó nyi lat ko za tát ar ról, hogy az ISPA pro jekt meg va ló sí tá sa fo lya mat ban van, an nak mû sza ki-pénz ügyi le zá rá sa az EU Ön erõ Alap tá mo ga tá si igény be nyúj tá sát kö ve tõ 60 na pon be lül nem tör té nik meg, cb) a Pá lyá zó ál tal vál lalt sa ját for rás biz to sí tá sá ról szóló szer zõ dést, cc) a hi tel fel vé te lét iga zo ló do ku men tu mot, cd) a 14. (5) be kez dés sze rin ti igény ese té ben a tá mo - ga tást meg ala po zó ki mu ta tás hi te le sí tett do ku men tu mát; d) az 5. (4) be kez dé se sze rin ti igény ese té ben a 100%-os ön kor mány za ti tu laj do nú Kht. lé te sí tõ ok ira tá - nak és a tár sa sá gi szer zõ dés nek hi te le sí tett má so la tát. (3) A (2) be kez dés ben fog lalt do ku men tu mo kat pa pír ala pon egy ere de ti és két hi te le sí tett má so la ti pél dány ban kell csa tol ni. A má so la ti pél dányt a he lyi ön kor mány zat jegy zõ je, il let ve kis tér sé gi tár su lás ese tén a mun ka szer ve - zet ve ze tõ je hi te le sí ti. A (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti adat la po kat me lyek a Bel ügy mi nisz té ri um hon lap já ról ( tölt he tõk le elekt ro ni ku san kell ki töl te ni, és elekt ro ni kus úton is csa tol ni kell. A ki töl tést kö ve tõ en en nek nyom ta tott vál to za ta szol gál az igény lés pa pír ala pú be nyúj tá sá hoz. (4) Az (1) be kez dés bb) pont ja sze rin ti kép vi se lõ-tes tü - le ti/köz gyû lé si/tár su lá si ta ná csi ha tá ro zat nak/pol gár mes - te ri nyi lat ko zat nak a kö vet ke zõ ket kell tar tal maz nia: a) a Pá lyá zó meg ne ve zé sét; b) a kép vi se lõ-tes tü le ti/köz gyû lé si/tár su lá si ta ná csi ha - tá ro zat ese tén an nak szá mát; c) a ter ve zett fej lesz tés ca) pon tos meg ne ve zé sét, cb) pénz ügyi üte me zé sét, cc) össz költ sé gét, cd) pénz ügyi for rá sa i nak össze té te lét és azok éves üte - me zé sét; d) a for rá sok biz to sí tá sá nak vál lalt mód ját; e) az EU Ön erõ Alap ál tal nem fi nan szí ro zan dó sa ját for rás rész nek a Pá lyá zó költ ség ve té sé ben a fej lesz tés tel jes idõ tar ta má ra tör té nõ biz to sí tá sá ról a Pá lyá zó kö te - le zett ség vál la lá sát. (5) Az 5. (1) be kez dés b) és c) pont ja sze rin ti Pá lyá zó - nak a 6. (2) be kez dé sé nek bd) al pont ja sze rint az igény - lés hez csa to lan dó tár su lá si meg ál la po dás nak tar tal maz nia kell a vo nat ko zó kü lön jog sza bá lyok ban elõ ír tak mel lett: a) a vál lalt költ ség vi se lés nem tel je sí té sé nek kö vet kez - mé nye it, b) a tár sult ön kor mány za tok nyi lat ko za tát ar ról, hogy át vál lal ják a fej lesz tés kö zös meg va ló sí tá sá ból ki vá ló ön - kor mány zat(ok) sa ját for rás ré szé nek fi nan szí ro zá sát. (6) A Pá lyá zó igény lé sé nek va la mennyi e ren de let mel lék le tei sze rin ti adat la pot tar tal maz nia kell, ame lyek sem tar tal muk ban, sem alak juk ban nem vál toz tat ha tók meg. 7. (1) Az Igaz ga tó ság meg vizs gál ja a Pá lyá zó ál tal be nyúj - tott igé nyek sza bály sze rû sé gét és hi á nyos ság(ok) ész le - lé se ese tén a be nyúj tást kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül hiánypótlásra szó lít ja fel a Pá lyá zót. Hi ány pót lás ra a hi - ány pót lá si fel szó lí tás kéz hez vé te lé tõl szá mí tott nyolc na - pon be lül van le he tõ ség. (2) Az Igaz ga tó ság az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás irán ti igé nye ket az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény 64/B. -ának (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott vizs gá la tá nak le zá rá sát kö ve tõ en an nak ered mé nyé rõl szóló tá jé koz ta tá sá nak be csa to lá sá val egy ere de ti és egy hi te les má so la ti pél dány ban 5 na pon be lül meg kül di a Bel - ügy mi nisz té ri um ré szé re. (3) Amennyi ben a Pá lyá zó nak az uni ós tá mo ga tá sok iránt be nyúj tott pá lyá za tá ról ok tó ber 31. de cem -

42 282 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám ber 31. kö zött szü le tik ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do ku - men tum, úgy be nyújt hat ja az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás irán ti igé nyét a 6. -ban fog lal tak sze rint. Eb ben az eset ben az igény el bí rá lá sa a év ben tör té nik. Az EU Önerõ Alap támogatási igények elbírálása, a támogatás mértéke 8. A bel ügy mi nisz ter az Igaz ga tó sá gok ál tal to váb bí tott Pá lyá zók igé nye i rõl a pá lyá za tok nak, il le tõ leg a hi ány pót - lás(ok)nak a Bel ügy mi nisz té ri um ba ér ke zé sé tõl szá mí tott 60 na pon be lül fo lya ma tos el bí rá lás ke re té ben dönt. 9. A Bel ügy mi nisz té ri um a fo lya ma tos el bí rá lás so rán meg ke re si az EU-s pá lyá zat el bí rá lá sá ban il le té kes ha tó sá - got, amely meg vizs gál ja a sa ját for rás ki egé szí té sé re be - nyúj tott pá lyá zat és az uni ós tá mo ga tá sok iránt be nyúj tott pá lyá zat pénz ügyi-mû sza ki tar tal má nak egye zõ sé gét, majd ar ról a meg ke re sést kö ve tõ 15 na pon be lül nyi lat ko - za tot ad ki a Bel ügy mi nisz té ri um ré szé re. 10. EU Ön erõ Alap tá mo ga tás ban ré sze sül nek a) a tar tal mi és for mai szem pont ból meg fe le lõ, b) az adott EU tá mo ga tás ra ki írt pá lyá zat ban a fi nan szí - ro zás ra vo nat ko zó elõ írá so kat nem sér tõ, c) az uni ós tá mo ga tá sok ról szóló pá lyá zat, vagy már el - nyert uni ós tá mo ga tá sok ese té ben a tá mo ga tá si szer zõ dés pénz ügyi-mû sza ki ada ta i val me ge gye zõ en be nyúj tott igé nyek. 11. Nem ré sze sül het tá mo ga tás ban a Pá lyá zó, ha a) adós ság ren de zé si el já rás alatt áll; b) a hi ány pót lá si kö te le zett sé gé nek nem tett ha tár idõ re ele get, il let ve azt csak rész ben tel je sí tet te; c) a hi ány pót lás, va la mint a Bel ügy mi nisz té ri um ké ré - sé re meg tett ki egé szí té sek, mó do sí tá sok el le né re az igény - lés ben sze rep lõ ada tok, il let ve a be csa tolt do ku men tu mok hi á nyo sak, hi bá sak; d) az el nyert EU tá mo ga tás ra ki írt pá lyá zat hoz szük sé - ges sa ját for rás fi nan szí ro zá sá ra vo nat ko zó elõ írá sok azt nem te szik le he tõ vé; e) az uni ós pá lyá zat/tá mo ga tá si szer zõ dés pénz - ügyi-mû sza ki ada ta i val nem egyez nek meg az igény lés ada tai; f) nem fej lesz té si célú uni ós tá mo ga tás hoz igény li a szük sé ges sa ját for rás ki egé szí té sét; g) az ígér vénnyel ren del ke zõ Pá lyá zó a ked ve zõ el bí rá - lást iga zo ló do ku men tu mot an nak alá írá sá tól szá mí tott 30 na pon be lül nem kül di meg a Bel ügy mi nisz té ri um - nak; h) ré szé re a 16. (3) be kez dé se sze rint meg kül dött tá - mo ga tá si szer zõ dés 3 pél dá nyát az elõ írt 30 na pon be lül nem kül di vissza a Bel ügy mi nisz té ri um ba; i) a vo nat ko zó uni ós tá mo ga tás irán ti pá lyá za ta el uta sí - tás ra ke rült. 12. A meg ítélt EU Ön erõ Alap tá mo ga tás vissza nem té rí - ten dõ tá mo ga tás, amely a fej lesz tés tel jes idõ tar ta má ra vo - nat ko zó an ke rül meg ál la pí tás ra. 13. (1) Az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás meg ha tá ro zá sá nak alap ját az uni ós tá mo ga tá sok ról szóló pá lyá zat/szer zõ dés alap ján szá mí tott vagy ab ban rög zí tett, a Pá lyá zó költ ség - ve té sé ben vál lalt sa ját for rás össze ge ké pe zi. (2) A 17. sze rin ti tá mo ga tá si szer zõ dés ben a tá mo ga - tás szá za lé kos mér té ke, össze ge és üte me zé se a ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do ku men tum ban fog lalt ada tok alap ján a 14. -ban fog lal tak fi gye lem be vé te lé vel ke rül vég le - ge sen meg ha tá ro zás ra. (3) Amennyi ben az (1) be kez dés sze rin ti uni ós pá lyá - zat/tá mo ga tá si szer zõ dés nem fo rint ban, ha nem eu ró ban rög zí ti a fi nan szí ro zás hoz szük sé ges össze get, és az át vál - tás ár fo lya má ról sem ren del ke zik, ak kor ezen össze gek az uni ós tá mo ga tá sok te kin te té ben 252,5 Ft/euró át vál tá si mér ték kel ke rül nek fo rint ban meg ha tá ro zás ra és ké pe zik a to váb bi szá mí tá sok alap ját. 14. (1) Az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás mér té ké nek meg ha tá - ro zá sa a Pá lyá zó sa ját for rás szá za lé ká ban ki fe jez ve fi - gye lem be véve a 13. -ban fog lal ta kat a tár sa dal mi-gaz - da sá gi és inf ra struk tu rá lis szem pont ból el ma ra dott (a to - váb bi ak ban: 1. be so ro lás), il let ve az or szá gos át la got je - len tõ sen meg ha la dó mun ka nél kü li ség gel súj tott (a to váb - bi ak ban: 2. be so ro lás) te le pü lé sek jegy zé ké rõl szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Ren de let) be so ro lá sát ala pul véve tör té nik az aláb bi ak sze rint: a) ISPA/Ko hé zi ós Alap ból igé nyelt tá mo ga tás ese té - ben: aa) a Ren de let 1. és 2. be so ro lá sá ba nem tar to zó ön kor - mány za tok nál 50%,

43 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 283 ab) a Ren de let nek vagy az 1. vagy a 2. be so ro lá sá ba tar to zó ön kor mány za tok nál 60%, ac) a Ren de let nek mind két be so ro lá sá ba be le tar to zó ön kor mány za tok nál 70%; b) a struk tu rá lis ala pok ból igé nyelt tá mo ga tás ese té - ben: ba) a Ren de let nek 1. és 2. be so ro lá sá ba nem tar to zó ön - kor mány za tok nál 60%, bb) a Ren de let nek vagy az 1. vagy a 2. be so ro lá sá ba tar to zó ön kor mány za tok nál 70%, bc) a Ren de let nek mind két be so ro lá sá ba be le tar to zó ön kor mány za tok nál 80%; c) SAPARD, va la mint az EGT Fi nan szí ro zá si Me cha - niz mus ból és a Nor vég Fi nan szí ro zá si Me cha niz mus ból adó dó tá mo ga tás ese té ben: ca) a Ren de let nek 1. és 2. be so ro lá sá ba nem tar to zó ön - kor mány za tok nál 40%, cb) a Ren de let nek vagy az 1. vagy a 2. be so ro lá sá ba tar to zó ön kor mány za tok nál 50%, cc) a Ren de let nek mind két be so ro lá sá ba be le tar to zó ön kor mány za tok nál 60%; d) PHARE tá mo ga tás ese té ben: da) a Ren de let nek 1. és 2. be so ro lá sá ba nem tar to zó ön - kor mány za tok nál 30%, db) a Ren de let nek vagy az 1. vagy a 2. be so ro lá sá ba tar to zó ön kor mány za tok nál 40%, dc) a Ren de let nek mind két be so ro lá sá ba be le tar to zó ön kor mány za tok nál 50%. (2) Amennyi ben az igény lõ ön kor mány zat me gyei ön - kor mány zat, úgy az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás mér té ke a) ISPA/Ko hé zi ós Alap ból nyert tá mo ga tás ese té ben 50%, b) a struk tu rá lis ala pok ból nyert tá mo ga tás ese té ben 60%, c) SAPARD, va la mint az EGT Fi nan szí ro zá si Me cha - niz mus ból és a Nor vég Fi nan szí ro zá si Me cha niz mus ból adó dó tá mo ga tá sok ese té ben 50%, d) PHARE tá mo ga tás ese tén 50%. (3) Az 5. (1) be kez dé sé nek c) pont jai sze rin ti kis tér sé - gi tár su lás amennyi ben az szá má ra ked ve zõbb tá mo ga tá - si mér té ket je lent az (1) és (6) be kez dé sek sze rin ti szá mí - tás he lyett fi gye lem be ve he ti a te rü let fej lesz tés ked vez mé - nye zett tér sé ge i nek jegy zé ké rõl szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. ren de le tet [a to váb bi ak ban: 64/2004. (IV. 15.) Korm. r.]. Ez eset ben az igé nyel he tõ tá mo ga tás mér té ke: a) ISPA/Ko hé zi ós Alap ból igé nyelt tá mo ga tás ese té - ben: aa) a te rü let fej lesz tés szem pont já ból ked vez mé nye zett vagy át me ne ti leg ked vez mé nye zett kis tér ség be nem tar to - zó kis tér sé gi tár su lás nál 50%, ab) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 2. szá mú mel lék le te sze rint a te rü let fej lesz tés szem pont já ból át me ne ti leg ked - vez mé nye zett vagy a 4. szá mú mel lék let alap ján a hát rá - nyo sabb hely ze tû kis tér ség be tar to zó kis tér sé gi tár su lás nál 60%, ac) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 3. szá mú mel lék le te sze rint a te rü let fej lesz tés szem pont já ból leg hát rá nyo sabb hely ze tû kis tér ség be tar to zó kis tér sé gi tár su lás nál 70%; b) a struk tu rá lis ala pok ból igé nyelt tá mo ga tás ese té - ben: ba) a te rü let fej lesz tés szem pont já ból ked vez mé nye zett vagy át me ne ti leg ked vez mé nye zett kis tér ség be nem tar to - zó kis tér sé gi tár su lás nál 60%, bb) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 2. szá mú mel lék le te sze rint a te rü let fej lesz tés szem pont já ból át me ne ti leg ked - vez mé nye zett vagy a 4. szá mú mel lék let alap ján a hát rá - nyo sabb hely ze tû kis tér ség be tar to zó kis tér sé gi tár su lás nál 70%, bc) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 3. szá mú mel lék le te sze rint a te rü let fej lesz tés szem pont já ból leg hát rá nyo sabb hely ze tû kis tér ség be tar to zó kis tér sé gi tár su lás nál 80%; c) SAPARD, va la mint az EGT Fi nan szí ro zá si Me cha - niz mus ból és a Nor vég Fi nan szí ro zá si Me cha niz mus ból adó dó tá mo ga tá sok ese té ben: ca) a te rü let fej lesz tés szem pont já ból ked vez mé nye zett vagy át me ne ti leg ked vez mé nye zett kis tér ség be nem tar to - zó kis tér sé gi tár su lás nál 40%, cb) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 2. szá mú mel lék le te sze rint a te rü let fej lesz tés szem pont já ból át me ne ti leg ked - vez mé nye zett vagy a 4. szá mú mel lék let alap ján a hát rá - nyo sabb hely ze tû kis tér ség be tar to zó kis tér sé gi tár su lás nál 50%, cc) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 3. szá mú mel lék le te sze rint a te rü let fej lesz tés szem pont já ból leg hát rá nyo sabb hely ze tû kis tér ség be tar to zó kis tér sé gi tár su lás nál 60%; d) PHARE tá mo ga tás ese té ben: da) a te rü let fej lesz tés szem pont já ból ked vez mé nye zett vagy át me ne ti leg ked vez mé nye zett kis tér ség be nem tar to - zó kis tér sé gi tár su lás nál 30%, db) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 2. szá mú mel lék le te sze rint a te rü let fej lesz tés szem pont já ból át me ne ti leg ked - vez mé nye zett vagy a 4. szá mú mel lék let alap ján a hát rá - nyo sabb hely ze tû kis tér ség be tar to zó kis tér sé gi tár su lás nál 40%, dc) a 64/2004. (IV. 15.) Korm. r. 3. szá mú mel lék le te sze rint a te rü let fej lesz tés szem pont já ból leg hát rá nyo sabb hely ze tû kis tér ség be tar to zó kis tér sé gi tár su lás nál 50%. (4) A Ko hé zi ós Alap sa ját for rás ki egé szí té sé hez jó vá - ha gyott EU Ön erõ Alap tá mo ga tás pá lyá za ton ként a 900 mil lió fo rin tot nem ha lad hat ja meg. (5) A Ko hé zi ós Alap tá mo ga tás hoz kap cso ló dó an a fej - lesz tés hez szük sé ges, az uni ós pá lyá zat tal össze füg gõ és a fej lesz tés uni ós tá mo ga tás ból/ha zai társ fi nan szí ro zás ból el nem is mer he tõ ter ve zé si költ sé ge i hez EU Ön erõ Alap tá - mo ga tás nyújt ha tó. A tá mo ga tás amely nek ma xi má lis össze ge 80 mil lió fo rint ki zá ró lag a ter ve zé si költ ség nek az egyéb költ ség ve té si for rás ból nem fe de zett ré szé re ad - ha tó. (6) Az 5. (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti ön kor - mány za tok tár su lá sa vagy a (3) be kez dés sze rin ti le he tõ sé -

44 284 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám get nem vá lasz tó kis tér sé gi tár su lás ese té ben ön kor mány - za ton ként szük sé ges fel tün tet ni a) a fej lesz tés hez vál lalt összes sa ját for rás össze gét, majd b) az (1) be kez dés sze rint az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás szá za lé kos mér té két és össze gét, és ezen szám ada tok összeg zé sé bõl adó dik az igé nyel he tõ EU Ön erõ Alap tá mo ga tás össze ge. b) az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás szá za lé kos mér té két, össze gét és éves üte me zé sét; c) az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás fo lyó sí tá sá nak fel té te - le it; d) az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás fel hasz ná lás fel té te le it; e) a Pá lyá zó ál tal vál lalt kö te le zett sé gek nem vagy rész be ni tel je sí té se ese tén irány adó, e ren de let 23. -a sze - rin ti jog kö vet kez mé nye ket. 15. (1) A bel ügy mi nisz ter dön té sé rõl az el bí rá lást kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí ti a Pá lyá zó kat a kö vet ke zõk sze rint: a) amennyi ben a Pá lyá zó az uni ós tá mo ga tá si szer zõ - dés meg kö té sét meg elõ zõ en igé nyel te az EU Ön erõ Alap tá mo ga tást, úgy ar ról ígér vényt kap, b) amennyi ben a Pá lyá zó a ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do ku men tum be nyúj tá sa mel lett igé nyel te az EU Ön erõ Alap tá mo ga tást, úgy a 16. (3) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint a bel ügy mi nisz ter szer zõ dés (a to váb bi ak ban: tá - mo ga tá si szer zõ dés) kö té sét kez de mé nye zi a Pá lyá zó val. (2) Az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti eset ben a Pá lyá zó kö te les a ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do ku men tum ere de ti vagy hi te le sí tett má so la ti pél dá nyát an nak alá írá sá tól szá mí tott 30 na pon be lül meg kül de ni a Bel ügy mi nisz té - ri um nak a tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té se ér de ké ben. 18. (1) A Pá lyá zó ré szé rõl a ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do - ku men tum bár mely pont já nak meg sér té se egy ben a tá mo - ga tá si szer zõ dés meg sér té sét is je len ti. (2) Amennyi ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te - le zett ség meg va ló sí tá sa meg hi ú sul vagy tar tós aka dály ba üt kö zik, il le tõ leg ha a szer zõ dést érin tõ ada tok és kö rül mé - nyek vál toz nak, úgy a Pá lyá zó ha la dék ta la nul kö te les e tényt írás ban a Bel ügy mi nisz té ri um ré szé re be je len te ni. Az EU Önerõ Alap folyósítása, felhasználása 19. A tá mo ga tás költ ség ve té si for rá sa a Költ ség ve té si tv. 1. szá mú mel lék let IX. fe je zet 2. cím, 17. al cím. Támogatási szerzõdés megkötése 16. (1) Az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás fel hasz ná lá sá nak a dön tés alap ját ké pe zõ igény lés ben vál lalt fel té te le it tá - mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí ti a bel ügy mi nisz ter és a Pá - lyá zó. (2) A tá mo ga tá si szer zõ dés elõ ké szí té sét a Bel ügy mi - nisz té ri um vég zi. (3) A tá mo ga tá si szer zõ dés bel ügy mi nisz ter ál tal alá írt 6 pél dá nyát a Bel ügy mi nisz té ri um a Pá lyá zó nak meg kül - di, aki egyet ér té se ese tén a tá mo ga tá si szer zõ dés 3 pél dá - nyát leg ké sõbb a kéz hez vé tel tõl szá mí tott 30 na pon be lül az arra jo go sult alá írá sá val el lát va vissza kül di a Bel ügy mi - nisz té ri um ba. 20. (1) Az EU Ön erõ Alap tá mo ga tást a tá mo ga tá si szer zõ - dés ben fog lal tak sze rint tel je sít mény ará nyo san, a Bel ügy - mi nisz té ri um utal vá nyo zá sa alap ján a Ma gyar Ál lam - kincs tár fo lyó sít ja a Pá lyá zó költ ség ve té si el szá mo lá si szám lá já ra. (2) Az EU Ön erõ Alap fo lyó sí tá sa a) a ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do ku men tum ban fog lalt ki fi ze té si üte me zés hez iga zo dik; és b) éven kén ti össze ge nem ha lad hat ja meg a ked ve zõ el - bí rá lást iga zo ló do ku men tum ban meg ha tá ro zott éven kén ti üte me(ke)t, ki vé ve, ha a fej lesz tés meg va ló sí tá sa so rán ba) elõ zõ évi ma rad vány-fel hasz ná lás tör té nik, bb) a ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do ku men tum mó do sí - tá sá val az uni ós tá mo ga tás évek kö zöt ti át üte me zé sé re ke - rül sor. 17. A tá mo ga tá si szer zõ dés nek tar tal maz nia kell: a) a Pá lyá zó ál tal meg va ló sí tan dó fej lesz tés ked ve zõ el bí rá lást iga zo ló do ku men tum sze rin ti pon tos meg ne ve - zé sét és azo no sí tó ada ta it; 21. Az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás jog ta lan fel hasz ná lá sá nak mi nõ sül, ha a) a Pá lyá zó a tá mo ga tás igény lé sé hez va lót lan ada tot szol gál ta tott;

45 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 285 b) a Pá lyá zó az EU Ön erõ Alap tá mo ga tá sát nem a tá - mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí tett tá mo ga tá si cél ra és fel té - te lek nek meg fe le lõ en hasz nál ja fel; c) a Pá lyá zó a fej lesz tés össz költ sé gé nek nö ve ke dé se nél kül sa ját for rás ból, át vett pénz esz köz bõl, költ ség ve té si tá mo ga tás ból, il let ve tá mo ga tás ér té kû be vé tel ként az adott fej lesz tés ese té ben to váb bi fej lesz té si for rá sok hoz jut (sa - ját for rás to váb bi ki vál tá sa); d) a jog sza bály ban erre fel jo go sí tott szer vek vizs gá la ta alap ján a Pá lyá zó nak (költ ség ve té si szer vé nek), il let ve az 5. (4) be kez dé se sze rin ti eset ben a 100%-os ön kor mány - za ti tu laj do nú Kht.-nak vissza fi ze té si kö te le zett sé ge ke let - ke zik; e) a Pá lyá zó (il let ve költ ség ve té si szer ve) és az 5. (4) be kez dé se sze rin ti eset ben a 100%-os ön kor mány za ti tu laj do nú Kht. el vesz ti az uni ós tá mo ga tás ra való jo go sult - sá gát. Ellenõrzés és elszámolás 22. (1) A tá mo ga tá si szer zõ dés ben fog lal tak tel je sí té sét jog - sza bály ban erre fel jo go sí tott szer vek el len õr zik. (2) A Pá lyá zó kö te les a) az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás fel hasz ná lá sát szám - lák kal és az egyéb szük sé ges do ku men tu mok kal alá tá - maszt va el kü lö ní tet ten és nap ra ké szen nyil ván tar ta ni, az el len õr zés re fel jo go sí tott szer vek meg ke re sé sé re az el len - õr zés le foly ta tá sá hoz szük sé ges tá jé koz ta tást meg ad ni, a kért do ku men tu mo kat ren del ke zés re bo csá ta ni; b) az EU Ön erõ Alap tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról tárgy - év de cem ber 31-ei for du ló nap pal a min den ko ri zár szám - adás ke re té ben és an nak rend je sze rint el szá mol ni. Az év végi el szá mo lás sza bály sze rû sé gé nek fe lül vizs gá la tá ra irány adó ak az Áht. 64/D. -ában fog lal tak. (3) A EU Ön erõ Alap tá mo ga tás igény be vé te lé nek és az el szá mo lás sza bály sze rû sé gé nek vizs gá la tát az Igaz ga tó - ság vég zi a Ma gyar Ál lam kincs tár ál tal min den év ben ki - adás ra ke rü lõ köz le mény ben meg ha tá ro zott mó don. 23. (1) A Pá lyá zó a 21. alap ján meg ál la pí tott jog ta lan fel - hasz ná lás ese tén a tá mo ga tást kö te les vissza fi zet ni a köz - pon ti költ ség ve tés be. (2) Az (1) be kez dés alap ján vissza fi ze ten dõ tá mo ga tás után a Pá lyá zó a jegy ban ki alap ka mat két sze re sé nek meg - fe le lõ mér té kû ka ma tot kö te les fi zet ni a jog ta lan igény be - vé tel nap já tól a vissza fi ze tés nap já ig. (3) Jegy ban ki alap ka ma ton, ha a Pá lyá zó vissza fi ze té si kö te le zett sé gé nek a) az igény be vé tel évé ben tesz ele get, a meg elõ zõ év át la gos jegy ban ki alap ka ma tát, b) az igény be vé tel évét kö ve tõ en tesz ele get, az igény - be vé tel éve át la gos jegy ban ki alap ka ma tát kell ér te ni. Záró rendelkezések 24. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha tály - ba, mellyel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a he lyi ön kor mány - za tok eu ró pai uni ós fej lesz té si pá lyá za ta i hoz szük sé ges ön kor mány za ti sa ját for rás ki egé szí té se évi tá mo ga - tá sá nak rend jé rõl szóló 14/2005. (III. 30.) BM ren de let (a to váb bi ak ban: R.), az zal, hogy a) az R. alap ján be nyúj tott EU Ön erõ Alap tá mo ga tá si igé nyek ese té ben ren del ke zé se it az R. 17. (3) be kez dé - sé nek ki vé te lé vel al kal maz ni kell, va la mint b) a év ben a Bel ügy mi nisz té ri um ba be ér ke zett, de el nem bí rált EU Ön erõ Alap pá lyá za tok ese té ben a dön - tés a 19. -ban meg ha tá ro zott költ ség ve té si for rás ter hé re tör té nik. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter

46 286 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 1/a. számú melléklet a 15/2006. (III. 14.) BM rendelethez A d a t l a p EU Öner Alap igényléséhez* * A rendelet 5. (1) bekezdés b) pontja szerinti jogi személyiség társulásnak, valamint a 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet besorolását választó többcélú kistérségi társulásnak jelen adatlap második oldalaként az 1/b. számú mellékletét is ki kell töltenie! I. Pályázó adatai: 1. Önkormányzat/többcélú kistérségi társulás neve: 2. Önkormányzati társulás (kivéve többcélú kistérségi társulás) neve: 3. Önkormányzati társulás (kivéve többcélú kistérségi társulás) esetében a székhely önkormányzat neve: 4. Az önkormányzatot/társulást képviseli (polgármester/elnök)** 5. Önkormányzat/Székhely önkormányzat/többcélú Kistérségi Társulás KSH kódja: 6. Önkormányzat/Székhely önkormányzat/többcélú Kistérségi Társulás címe (ir.szám, település, út/utca, hsz.): 7. Önkormányzat/Székhely önkormányzat/többcélú Kistérségi Társulás elérhet sége: 8. Önkormányzat/Székhely önkormányzat/többcélú Kistérségi Társulás adószáma: 9. Önkormányzat/Székhely önkormányzat/többcélú Kistérségi Társulás törzsszáma: 10. Az EU Öner Alap igénylést el készít személy(ek) neve: Fax: Tel.: Az EU Öner Alap igénylést el készít személy(ek) telefonszáma: 12. Az EU Öner Alap igénylést el készít személy(ek) címe: ** Nem többcélú kistérségi társulás esetében a Székhely önkormányzat polgármesterének megnevezése szükséges. II. A támogatandó feladat megjelölése: 1. A megpályázott/elnyert uniós támogatás megjelölése: 2. Pályázatot kiíró vagy az uniós támogatási szerz dés megkötésére jogosult szervezet megnevezése: 3. Pályázat kódja, felhívás címe: 4. Az uniós pályázat/az uniós támogatási szerz dés azonosítója: 5. A fejlesztésnek az uniós pályázatban/uniós támogatási szerz désben megjelölt megnevezése: 6. A fejlesztés rövid leírása (a beadott uniós pályázatban megjelölt m szaki tartalomnak megfelel en!): III. Nyilatkozatok: Hozzájárulok, hogy az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 18/C. (13) (14) bekezdésében meghatározott adatokat a 18/C. (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek az (5) (8) bekezdésben, valamint a 18/C. (12) (13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják. Kelt.., év hó.. nap az önkormányzatot/társulást képvisel aláírása

47 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 287 1/b. számú melléklet a 15/2006. (III. 14.) BM rendelethez A Pályázó Társulás adatai KSH kód Önkormányzat neve Sorszám Önkormányzatra jutó összes saját forrás (forint) EU Öner Alap támogatás mértéke a 14. -ban foglaltak szerint (%-ban) Önkormányzatra jutó EU Öner Alap támogatás (forint) Sorszám KSH kód Önkormányzat neve Önkormányzatra jutó összes saját forrás (forint) EU Öner Alap támogatás mértéke a 14. -ban foglaltak szerint (%-ban) Önkormányzatra jutó EU Öner Alap támogatás (forint) Saját forrás mindösszesen:

48 288 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 2. számú melléklet a 15/2006. (III. 14.) BM rendelethez A pályázó fejlesztésének pénzügyi adatai A Pályázó megnevezése: Régió Megye EU Öner Alap támogatás mértéke a 14. -ban foglaltak szerinti számítás alapján (%-ban)*: A) Az uniós támogatással elismert és elszámolható költségek alapján számított beruházási összköltség (Ft): Források megnevezése év év év év év Összesen (forint) 1. EU Alapokból igényelt forrás összege 2. A fejlesztéshez hazai társfinanszírozás keretében biztosított összeg 3. A Pályázó összes saját forrása ( ) 3.1. A Pályázó által költségvetésének terhére vállalt saját forrás összege 3.2. Az EU Öner Alapból a saját forrás kiegészítésére igényelt BM támogatás összege 3.3. Hitel** 4. Egyéb források összesen ( ) 4.1. Lakossági hozzájárulás*** 4.2. Egyéb magánforrás 4.3. Egyéb szervezetek támogatása 5. A beruházás összköltsége ( ) B) Az uniós támogatással el nem ismert beruházási költségek: Megnevezés Összege Összesen: C) Beruházási költségek mindösszesen (A+B): Nyilatkozat: Hozzájárulok, hogy az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 18/C. (13) (14) bekezdésében meghatározott adatokat a 18/C. (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek az (5) (8) bekezdésben, valamint a 18/C. (12) (13) bekezdésben foglaltak szerint felhasználják. Kelt.., év hó.. nap.. az önkormányzatot/társulást képvisel aláírása * Amennyiben a Pályázó a 14. (6) bekezdés szerint igényli a támogatást, úgy a rovatot nem kell kitölteni! ** A rendelet 3. -ának (2) bekezdése szerinti igénylés esetén a rovat kitöltése kötelez. *** Lakossági hozzájárulás esetében csatolni kell az ennek igazolására szolgáló dokumentumot.

49 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 289 III. rész Az Alkotmánybíróság 8/2006. (II. 22.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Al kot mány bí ró ság jog sza bá lyi ren del ke zés al kot - mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé - re irá nyu ló bí rói kez de mé nye zés tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ határozatot: Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a Nagy ka por - nak köz ség Ön kor mány za tá nak a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tá sok ról szóló 4/1993. (XI. 1.) ren de le te 1. (1) be kez dé se aa) al pont já nak mun ka na po kon (hét - fõ péntek) szö veg ré sze al kot mány el le nes, ezért azt meg - sem mi sí ti. A Nagy ka por nak köz ség Ön kor mány za tá nak a sze mé - lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tá sok ról szóló 4/1993. (XI. 1.) ren de le te 1. (1) be kez dé se aa) al pont ja a kö vet - ke zõ szö veg gel ma rad ha tály ban: aa) ét kez te tés, mely áll az idõs, be teg és rá szo ru ló em - be rek ré szé re napi egy sze ri ebéd biz to sí tá sá ból Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a Nagy ka por - nak köz ség Ön kor mány za tá nak a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tá sok ról szóló 4/1993. (XI. 1.) ren de le te 1. (1) be kez dé se aa) al pont ja meg sem mi sí tett szö veg ré sze a Zala Me gyei Bí ró ság elõtt 1.K /2004. szám alatt fo - lya mat ban lévõ per ben nem al kal maz ha tó. Az Al kot mány bí ró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz - löny ben köz zé te szi. INDOKOLÁS I. A Zala Me gyei Bí ró ság 1.K /2004. szám alatt fo - lya mat ban lévõ per ben az Al kot mány bí ró ság ról szóló évi XXXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 38. (1) be kez dé se alap ján kez de mé nyez te az Al kot mány bí - ró ság el já rá sát. Az in dít vá nyo zó me gyei bí ró ság al kot mány el le nes nek ítél te az elõt te fo lya mat ban lévõ per ben al kal ma zan dó, Nagy ka por nak köz ség Ön kor mány za tá nak a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tá sok ról szóló 4/1993. (XI. 1.) ren de le te (a to váb bi ak ban: Ör.) 1. (1) be kez dé se a/aa) pont já nak egé szét. In dít vá nyá nak lé nye ge alap ján azon ban csak a ki fo gás olt ren del ke zés mun ka na po kon (hét fõ pén tek) szö veg ré szét ki fo gás ol ta. Kér te ezért a tá - ma dott ren del ke zés meg sem mi sí té sét, va la mint a ren del - ke zés al kal maz ha tó sá gá nak az em lí tett per ben tör té nõ ki - zá rá sát. Az in dít vá nyo zó me gyei bí ró ság ál lás pont ja sze rint az Ör. ki fo gás olt ren del ke zé se el len té tes a szo ci á lis igaz ga - tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szóló évi III. tör vény (a to váb bi ak ban: Szoctv.) 62. (1) be kez dé sé vel. Az in dít vá nyo zó me gyei bí ró ság ki fej tet te, hogy a Szoctv. 62. (1) be kez dé se sze rint a szo ci á li san rá szo rul - tak nak leg alább napi egy sze ri me leg ét kez te té sé rõl kell gon dos kod ni. A Szoctv. 57. (1) be kez dés c) pont ja ér tel - mé ben az ét kez te tés szo ci á lis alap szol gál ta tás nak mi nõ sül. A Szoctv. 86. (1) be kez dés b) pont ja sze rint a te le pü lé si ön kor mány zat kö te les az ét kez te tést, mint alap szol gál ta - tást biz to sí ta ni. Eh hez ké pest Nagy ka por nak köz ség Ön - kor mány za ta, mint te le pü lé si ön kor mány zat az Ör. 1. (1) be kez dés aa) pont ja alap ján az alap el lá tá sok ke re té ben csak mun ka na po kon (hét fõ pén tek), te hát a tör vé nyi ren del ke zést szû kít ve biz to sít ja az ét kez te tést. Az in dít - vá nyo zó ezért az Ör. ren del ke zé sét a tör vé nyi ren del ke zés - sel, mint ma ga sabb szin tû jog sza bállyal el len té tes nek tar - tot ta. A ma ga sabb szin tû jog sza bállyal el len té tes ön kor - mány za ti ren de let miatt pe dig az Al kot mány 44/A. (2) be kez dé sé nek sé rel mét kér te meg ál la pí ta ni. II. 1. Az Al kot mány érin tett ren del ke zé se: 44/A. (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal. 2. A Szoctv.-nek az in dít vánnyal érin tett ren del ke zé - sei: 56. (1) A szo ci á li san rá szo rul tak ré szé re sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tást (a to váb bi ak ban: sze mé lyes gon dos ko dás) az ál lam, va la mint az ön kor mány za tok biz - to sít ják. (2) A sze mé lyes gon dos ko dás ma gá ban fog lal ja a szo ci - á lis alap szol gál ta tá so kat és a sza ko sí tott el lá tá so kat. 57. (1) Szo ci á lis alap szol gál ta tá sok (...) c) az ét kez te tés, (...) 62. (1) Az ét kez te tés ke re té ben azok nak a szo ci á li san rá szo rul tak nak a leg alább napi egy sze ri me leg ét ke zé sé rõl kell gon dos kod ni, akik azt ön ma guk nak, il let ve ön ma guk - nak és el tar tott ja ik ré szé re tar tó san vagy át me ne ti jel leg gel nem ké pe sek biz to sí ta ni. (2) Ét kez te tés ben kell ré sze sí te ni azt az igény lõt, il let ve ál ta la el tar tot tat is, aki kora vagy egész sé gi ál la po ta miatt nem ké pes az (1) be kez dés sze rin ti ét ke zés rõl más mó don gon dos kod ni. (3) A te le pü lé sen élõ fo gya té kos sze mé lyek, pszi chi át ri - ai be te gek, haj lék ta lan sze mé lyek vagy szen ve dély be te gek ré szé re le he tõ sé get kell biz to sí ta ni az ét kez te tés igény be -

50 290 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám vé te lé re, il let ve se gít sé get kell nyúj ta ni a sa ját la kó he lyü - kön tör té nõ ét ke zés biz to sí tá sá ra. 86. (1) A te le pü lé si ön kor mány zat kö te les biz to sí ta ni (...) b) ét kez te tést, (...) 92. (1) A he lyi ön kor mány zat a sze mé lyes gon dos ko - dást nyúj tó el lá tá sok ról, azok igény be vé te lé rõl, va la mint a fi ze ten dõ té rí té si dí jak ról ren de le tet al kot. (2) Ha tör vény más ként nem ren del ke zik, a he lyi ön kor - mány zat az (1) be kez dés sze rin ti ren de let ben sza bá lyoz za a) az ön kor mány zat ál tal biz to sí tott sze mé lyes gon dos - ko dás for má it; (...) 3. Az Ör.-nek az in dít vánnyal tá ma dott ren del ke zé se: 1. (1) Nagy ka por nak köz ség Ön kor mány za ta az aláb - bi sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis el lá tá si for má - kat biz to sít ja: a) Alap el lá tá sok: aa) ét kez te tés, mely áll az idõs, be teg és rá szo ru ló em - be rek ré szé re mun ka na po kon (hét fõ pén tek) napi egy sze ri ebéd biz to sí tá sá ból. (...) III. Az in dít vány meg ala po zott. 1. Az Al kot mány bí ró ság ko ráb bi ha tá ro za tá ban össze - fog lal ta az ön kor mány za ti ren de let al ko tás sza bá lya it, s azo kat elvi jel leg gel ér tel mez te; esze rint: az Al kot mány 44/A. (1) be kez dés a) pont ja ki mond ja, hogy a he lyi kép - vi se lõ-tes tü let ön kor mány za ti ügyek ben ön ál ló an sza bá - lyoz, a 44/A. (2) be kez dé se pe dig rög zí ti, hogy a he lyi kép vi se lõ-tes tü let a fel adat kör ében ren de le te ket al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza - bállyal. Az Al kot mány e té te lei az ön kor mány zat ren de let - al ko tá si sza bad sá gát rög zí tik (amely így az Al kot mány ál - tal vé dett ön kor mány za ti alap jog), de egy ben meg ha tá roz - zák a ren de let al ko tá si sza bad ság kor lá ta it is: az ön kor - mány za ti ren de let nem le het el len té tes ma ga sabb szin tû jog sza bállyal. Az ön kor mány za ti ren de let al ko tást érin tõ en az Ötv. 16. (1) be kez dé se ga ran ci á lis jel leg gel rög zí ti, hogy»a kép vi se lõ-tes tü let a tör vény ál tal nem sza bá lyo - zott he lyi tár sa dal mi vi szo nyok ren de zé sé re, to váb bá tör - vény fel ha tal ma zá sa alap ján, an nak vég re haj tá sá ra ön kor - mány za ti ren de le tet al kot.«az Al kot mány és az Ötv. fen ti ren del ke zé sei egy más ra vo nat koz ta tott ér tel me zé se so rán az Al kot mány bí ró ság a 17/1998. (V. 13.) AB ha tá ro za tá - ban elvi él lel ál la pí tot ta meg:»ön ma gá ban véve az, hogy a tár sa dal mi vi szo nyok meg ha tá ro zott kö rét or szá gos ér vé - nyû jog sza bály a sza bá lyo zá si kö ré be von ta, nem aka dá lya az ön kor mány za ti ren de let al ko tás nak. Ha ugyan is he lyi köz ügy rõl van szó, az ön kor mány za ti tes tü let köz vet le nül az Al kot mány 44/A. (2) be kez dé sé ben biz to sí tott jog kö - ré ben kü lön tör vé nyi fel ha tal ma zás hi á nyá ban is jo go - sult az or szá gos szin tû sza bá lyo zás sal nem el len té tes, ahhoz ké pest ki egé szí tõ jel le gû he lyi jog al ko tás ra.«(abh 1998, 155.) Az ön kor mány zat ren de let al ko tá si sza bad sá ga te hát egy részt a tör vény fel ha tal ma zá sá ból ere dõ, a tör vény ke - re tei kö zöt ti ren de let al ko tás ra vo nat ko zik, más részt mint - egy»ere de ti«, az Al kot mány ból fo lyó a he lyi köz ügyek sza bá lyo zá sá ra ál ta lá ban is irány adó ren de let al ko tá si sza bad ság ból áll. [69/2002. (XII. 17.) AB ha tá ro zat, ABH 2002, 398, ] 2. A je len ügy tár gyát ké pe zõ, az ét ke zés, mint sze mé - lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tás ön kor mány za ti sza bá lyo - zá sa tör vé nyi fel ha tal ma zá so kon nyug szik. A Szoctv. 56. (1) be kez dé se sze rint a szo ci á li san rá - szo rul tak ré szé re sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó el lá tást (a to váb bi ak ban: sze mé lyes gon dos ko dás) az ál lam, va la - mint az ön kor mány za tok biz to sít ják. A Szoctv. 56. (2) be kez dé se ér tel mé ben a sze mé lyes gon dos ko dás ma - gá ban fog lal ja a szo ci á lis alap szol gál ta tá so kat. A Szoctv. 57. (1) be kez dés c) pont já nak meg fe le lõ en az ét kez te tés szo ci á lis alap szol gál ta tás nak mi nõ sül. A Szoctv. 86. (1) be kez dés b) pont ja sze rint a te le pü lé si ön kor mány zat kö te les az ét kez te tést biz to sí ta ni. A Szoctv. 92. (1) be - kez dé se alap ján a he lyi ön kor mány zat a sze mé lyes gon - dos ko dást nyúj tó el lá tá sok ról, töb bek kö zött te hát az ét - kez te tés rõl, azok igény be vé te lé rõl, va la mint a fi ze ten dõ té rí té si dí jak ról ren de le tet al kot. A Szoctv. hi vat ko zott ren del ke zé sei így kö te le zik Nagy ka por nak köz ség Ön kor - mány za tát, mint te le pü lé si ön kor mány za tot arra, hogy a szo ci á li san rá szo rul tak ré szé re nyúj tott sze mé lyes gon dos - ko dás kö ré ben ét kez te tést biz to sít son, s en nek igény be vé - te lé rõl ren de le tet al kos son. A Szoctv. 62. (1) be kez dé se az ét kez te tés sel kap cso la - to san rész le te sen meg ha tá roz za: Az ét kez te tés ke re té ben azok nak a szo ci á li san rá szo rul tak nak a leg alább napi egy - sze ri me leg ét ke zé sé rõl kell gon dos kod ni, akik azt ön ma - guk nak, il let ve ön ma guk nak és el tar tott ja ik ré szé re tar tó - san vagy át me ne ti jel leg gel nem ké pe sek biz to sí ta ni. A Szoctv. 62. (2) be kez dé se sze rint: Ét kez te tés ben kell ré - sze sí te ni azt az igény lõt, il let ve ál ta la el tar tot tat is, aki kora vagy egész sé gi ál la po ta miatt nem ké pes az (1) be kez dés sze rin ti ét ke zés rõl más mó don gon dos kod ni. Ezen túl me - nõ en a Szoctv. 62. (3) be kez dé se tá gabb sze mé lyi kör ré - szé re is gon dos ko dik az ét kez te tés biz to sí tá sá ról. A Szoctv. 62. (1) és (2) be kez dé se sze rint te hát a szo ci á lis rá szo rul tak nak, il let ve az idõ sek nek és be te gek nek a leg - alább napi egy sze ri me leg ét ke zé sé rõl gon dos kod ni kell, fel té ve, hogy az em lí tett sze mé lyek azt ön ma guk nak, il - let ve ön ma guk nak és el tar tott ja ik ré szé re tar tó san vagy át - me ne ti jel leg gel nem ké pe sek biz to sí ta ni, il let ve nem ké - pe sek ar ról más mó don gon dos kod ni. Az Ör.-t a Szoctv. fen ti ek ben hi vat ko zott fel ha tal ma zó ren del ke zé sei alap ján, an nak vég re haj tá sá ra al kot ta meg Nagy ka por nak köz ség Ön kor mány za ta. Erre utal az Ör. pre am bu lu ma is. Az Ör. 1. (1) be kez dé se Nagy ka por nak

51 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 291 köz ség Ön kor mány za tá nak a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis el lá tá si for má it ha tá roz za meg, ezen be lül az a) pont ban az alap el lá tá sok kö rét. Az alap el lá tá sok ré - sze ként az Ör. 1. (1) be kez dés aa) pont ja biz to sít ja az ét - kez te tést, mely áll az idõs, be teg és rá szo ru ló em be rek ré - szé re mun ka na po kon (hét fõ pén tek) napi egy sze ri ebéd biz to sí tá sá ból. Az Ör. a Szoctv.-hez ha son ló an az idõs, be teg és rá szo - ru ló em be rek ré szé re biz to sít ja az ét kez te tést, de a sze mé - lyi kört érin tõ en nem al kal maz za a Szoctv. 62. (1) és (2) be kez dé se sze rin ti meg szo rí tó fel té te le ket. Az Ör. te hát a Szoctv. 62. (1) és (2) be kez dé sé ben fog lal tak nál tá gab - ban ha tá roz za meg az ét kez te tés re jo go sul tak kö rét. Erre a he lyi ön kor mány zat nak le he tõ sé ge van, hi szen a he lyi ön - kor mány zat jo go sult az or szá gos szin tû sza bá lyo zás sal nem el len té tes, ah hoz ké pest ki egé szí tõ jel le gû he lyi jog al - ko tás ra. [17/1998. (V. 13.) AB ha tá ro zat, ABH 1998, 155.] Az Ör. 1. (1) be kez dés aa) pont ja ugyan ak kor az ét - kez te tést csak mun ka na po kon (hét fõ pén tek) biz to sít ja. Ez zel el len tét ben a Szoctv. 62. (1) be kez dé se az el lá tot - tak leg alább napi egy sze ri me leg ét ke zé sé rõl való gon - dos ko dást kö te le zõ vé te szi, mely a Szoctv. 86. (1) be kez - dés b) pont ja sze rint a te le pü lé si ön kor mány zat, va gyis a je len eset ben Nagy ka por nak köz ség Ön kor mány za tá nak kö te le zett sé ge. A te le pü lé si ön kor mány zat a min den na pi ét kez te tés rõl való gon dos ko dá si kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, ha az ét kez te tést csak mun ka na po kon biz to sít - ja. Ezért az Ör. 1. (1) be kez dés aa) pont já nak mun ka na - po kon (hét fõ pén tek) szö veg ré sze el len té tes a Szoctv. 62. (1) be kez dé sé ben, mint ma ga sabb szin tû jog sza bály - ban fog lal tak kal. A ma ga sabb szin tû jog sza bállyal el len té - tes ön kor mány za ti ren de le ti sza bá lyo zás pe dig az Al kot - mány 44/A. (2) be kez dé sé nek sé rel mét ered mé nye zi. Az al kot mány el le nes ség meg ál la pí tá sa ered mé nye ként az Al - kot mány bí ró ság az Ör. 1. (1) be kez dés aa) pont já nak mun ka na po kon (hét fõ pén tek) szö veg ré szét meg sem - mi sí tet te. Az Al kot mány bí ró ság az al kot mány el le nes nek ítélt és meg sem mi sí tett ren del ke zés sel kap cso lat ban meg - ál la pí tot ta, hogy az a Zala Me gyei Bí ró ság elõtt 1.K /2004. szám alatt fo lya mat ban lévõ per ben nem al kal maz ha tó. A ha tá ro zat Ma gyar Köz löny ben tör té nõ köz zé té te le az Abtv án ala pul. Bu da pest, feb ru ár 20. Dr. Bi ha ri Mi hály s. k., elõ adó al kot mány bí ró Dr. Tersztyánszkyné dr. Vas adi Éva s. k., al kot mány bí ró Dr. Ko vács Pé ter s. k., al kot mány bí ró Al kot mány bí ró sá gi ügy szám: 415/B/2005. Az Alkotmánybíróság 9/2006. (II. 22.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Al kot mány bí ró ság ön kor mány za ti ren de let el len be - nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz alap ján meg hoz ta a kö vet - ke zõ határozatot: 1. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy Sal gó tar - ján Me gyei Jogú Vá ros Köz gyû lé sé nek az ál la tok tar tá sá - ról szóló 35/2003. (XI. 27.) Ör. sz. ren de le té nek 20. -a al - kot mány el le nes, ezért azt a je len ha tá ro zat ki hir de té se nap já val meg sem mi sí ti. 2. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy Sal gó tar - ján Me gyei Jogú Vá ros Köz gyû lé sé nek az ál la tok tar tá sá - ról szóló 35/2003. (XI. 27.) Ör. sz. ren de le té nek 20. -a a Nóg rád Me gyei Bí ró ság ál tal jog erõ sen be fe je zett 10.K /2004/10. szá mú ügy ben nem al kal maz ha tó. 3. Az Al kot mány bí ró ság Sal gó tar ján Me gyei Jogú Vá - ros Köz gyû lé sé nek az ál la tok tar tá sá ról szóló 35/2003. (XI. 27.) Ör. sz. ren de le té nek 13. (1) be kez dé se és 3. szá - mú mel lék le te el len be nyúj tott al kot mány jo gi pa naszt el - uta sít ja. Az Al kot mány bí ró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Köz - löny ben köz zé te szi. INDOKOLÁS I. Az al kot mány jo gi pa nasz elõ ter jesz tõ je in dít vá nyá ban kér te Sal gó tar ján Me gyei Jogú Vá ros Köz gyû lé sé nek az ál la tok tar tá sá ról szóló 35/2003. (XI. 27.) Ör. sz. ren de le te (a to váb bi ak ban: Ör.) több ren del ke zé se al kot mány el le - nes sé gé nek és al kal maz ha tó sá ga ti lal má nak ki mon dá sát a vele szem ben fo lya mat ban volt, jog erõ sen be fe je zett ügyek ben. Az in dít vá nyo zót a Sal gó tar ján Me gyei Jogú Vá ros Polgármesteri Hi va tal Ok mány, Igaz ga tá si és Köz te rü - let-fel ügye le ti Iro dá ja /2003. szá mú ha tá ro za tá val kö te lez te rott we i ler faj tá jú ku tyá ja tar tá sá nak meg szün te - té sé re, tár sas há zi la kó tár sai ál tal be nyúj tott be je len tés alap ján. Az in dít vá nyo zó a ha tá ro za tot a Nóg rád Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal nál meg fel leb bez te, arra hi vat ko zás - sal, hogy a ku tya az õ meg él he té sét is biz to sít ja. A Nóg rád Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal /2003. szá mú ha tá - ro za tá val hely ben hagy ta a Sal gó tar ján Me gyei Jogú Vá ros

52 292 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám Pol gár mes te ri Hi va tal Ok mány, Igaz ga tá si és Köz te rü - let-fel ügye le ti Iro dá ja /2003. szá mú ha tá ro za tát. Az in dít vá nyo zó ezt kö ve tõ en bí ró ság hoz for dult, s a Nóg rád Me gyei Bí ró ság ha tá lyon kí vül he lyez te a Nóg rád Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal /2003. szá mú ha tá ro za tát és új el já rás ra kö te lez te azt. Ezen ha tá ro zat in do ko lá sa sze - rint a Sal gó tar ján Me gyei Jogú Vá ros Ön kor mány za tá nak az ál lat tar tás ról szóló 7/1992. (V. 25.) Ör. sz. ren de le te 16. (1) be kez dé se le he tõ vé tet te azt, hogy a pol gár mes ter mél tá nyos sá gi ala pon en ge dé lyez ze a ku tya tar tást. Ez ál tal fi gye lem be le he tett vol na ven ni, hogy a ku tya az in dít vá - nyo zó meg él he té sé nek biz to sí tá sá hoz szük sé ges. Ezt kö ve tõ en az in dít vá nyo zó ké re lem mel for dult Sal - gó tar ján Me gyei Jogú Vá ros pol gár mes te ré hez, hogy mél - tá nyos sá gi ala pon en ge dé lyez ze rott we i ler faj tá jú ku tyá ja tar tá sát de cem ber 1-jén ha tály ba lé pett az Ör., és egy ide jû leg ha tá lyát vesz tet te a Sal gó tar ján Me gyei Jogú Vá ros Ön kor mány za tá nak az ál la tok tar tá sá ról szóló 7/1992. (V. 25.) Ör. sz. ren de le te. Az in dít vá nyo zó ál tal ek kor elõ ter jesz tett ké re lem ügyé ben a Sal gó tar ján Me - gyei Jogú Vá ros Pol gár mes te ri Hi va tal Ok mány, Igaz ga tá - si és Köz te rü let-fel ügye le ti Iro dá ja ho zott ha tá ro za tot /2004. szá mon, s a ké rel met el uta sí tot ta. A ha tá ro - zat in do ko lá sa sze rint az idõ köz ben ha tály ba lé pett Ör a alap ján az ál lat tar tá si ügyek ben a jegy zõ jár el, és az Ör. nem te szi le he tõ vé, hogy a pol gár mes ter mél tá nyos - sá gi ala pon en ge dé lyez ze a ku tya tar tást. Emel lett az Ör a ki zár ta nagy tes tû vagy tá ma dó ter mé sze tû ebek tar - tá sát több la ká sos épü le tek ben, az Ör. 3. szá mú mel lék le te pe dig a rott we i ler faj tá jú ebe ket mind nagy tes tû, mind tá - ma dó ter mé sze tû ebek ként so rol ta be. A Sal gó tar ján Me - gyei Jogú Vá ros Pol gár mes te ri Hi va tal Ok mány, Igaz ga tá - si és Köz te rü let-fel ügye le ti Iro dá ja /2004. szá mú ha tá ro za tát a Nóg rád Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal /2004. szá mú ha tá ro za tá val hely ben hagy ta. Ezt kö ve tõ en a Nóg rád Me gyei Bí ró ság 10.K /2004/10. szá mú íté le té ben kö te lez te az in dít - vá nyo zót az eb tar tá sá nak meg szün te té sé re, ugyan azon in - do ko lás alap ján, ame lyen a Sal gó tar ján Me gyei Jogú Vá - ros Pol gár mes te ri Hi va tal Ok mány, Igaz ga tá si és Köz te rü - let-fel ügye le ti Iro dá ja /2004. szá mú ha tá ro za ta is ala pult. Va gyis az Ör. alap ján a jegy zõ jo go sult el jár ni ál - lat tar tá si ügyek ben, és ki zárt az, hogy a pol gár mes ter mél - tá nyos sá gi ala pon en ge dé lyez ze az ál lat tar tást. Az in dít vá nyo zó in dít vá nyá ban és az Al kot mány bí ró - ság fel hí vá sá ra be nyúj tott in dít vány-ki egé szí té sé ben egy részt azt sé rel me zi, hogy az Ör. 13. (1) be kez dé se és 3. szá mú mel lék le te több ma ga sabb szin tû jog sza bállyal el len té tes. Így a tár sas há zak ról szóló évi CLVII. tör - vénnyel. Az Ör 13. (1) be kez dé se és 3. szá mú mel lék le te ugyan is úgy zár ja ki bi zo nyos faj tá jú ebek tar tá sát a több - la ká sos épü le tek ben, hogy nem tesz kü lönb sé get az ön kor - mány za ti tu laj do nú és az ala pí tó ok irat tal ren del ke zõ tár sas há zak kö zött. Ez zel az Al kot mány 44/A. (2) be kez - dé sét sér tõ mó don be le avat ko zik a tár sas há zak ma gán éle - té be és há zi rend jé be, amely az idõ köz ben ha tá lyon kí vül he lye zett tár sas há zak ról szóló évi CLVII. tör vény 22. d) pont já nak vé del me alatt áll. Az in dít vá nyo zó ál lás - pont ja sze rint az Ör. nem vet te fi gye lem be a Pol gá ri Tör - vény könyv rõl szóló évi IV. tör vény 98., 100. és ában fog lal ta kat. Az in dít vá nyo zó sze rint al kot mány el le nes, hogy az Ör a a jegy zõ re ru ház ta az ál lat tar tá si ügyek ben való ha - tó sá gi jog kört. Jegy zõ re ugyan is csak tör vény és kor mány - ren de let te le pít het ha tó sá gi jog kört, ön kor mány za ti ren de - let nem. Az in dít vá nyo zó ez zel kap cso lat ban a he lyi ön - kor mány za tok ról szóló évi LXV. tör vény (a to váb - bi ak ban: Ötv.) 9. -ára, va la mint az Al kot mány 44/A. (2) be kez dé sé re hi vat ko zik. Az in dít vá nyo zó al kot mány el le nes nek véli az Ör. ál ta la meg je lölt ren del ke zé se it azért is, mert az Ör. a jog al ko - tás ról szóló évi XI. tör vénnyel (a to váb bi ak ban: Jat.) is el len té te sen nem ál la pí tott meg át me ne ti sza bá lyo kat az ál lat tar tás ra néz ve. Ez az Al kot mány 2. (1) be kez dé sét sér ti. Az in dít vá nyo zó kér te az Ör. ál ta la hi vat ko zott ren del - ke zé sei al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát, meg - sem mi sí té sét és az ügyé ben való al kal ma zá si ti la lom ki - mon dá sát. Az in dít vá nyo zó to váb bá iga zol ta, hogy a Nóg - rád Me gyei Bí ró ság 10.K /2004/10. szá mú íté le tét no vem ber 22-én kéz be sí tet ték ré szé re. In dít vá nya ja nu ár 5-én ér ke zett az Al kot mány bí ró ság hoz, va - gyis az Al kot mány bí ró ság ról szóló évi XXXII. tör - vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 48. -ában meg ha tá ro zott 60 na pos ha tár idõn be lül. II. Az Al kot mány bí ró ság ren del ke zõ rész ben fog lalt dön - té se az aláb bi jog sza bá lyi ren del ke zé se ken ala pul: Al kot mány: 44/A. (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal. Ötv.: 7. (1) Tör vény vagy tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján kor mány ren de let ki vé te le sen a pol gár mes tert, a fõ pol gár - mes tert, a me gyei köz gyû lés el nö két ál lam igaz ga tá si ha tó - sá gi ha tás kör rel ru ház hat ja fel. Tör vény vagy kor mány ren - de let ál lam igaz ga tá si fel ada tot, ha tó sá gi ha tás kört ál la pít - hat meg a jegy zõ nek, a fõ jegy zõ nek és ki vé te le sen a kép vi - se lõ-tes tü let hi va ta la ügy in té zõ jé nek is. 9. (3) A kép vi se lõ-tes tü let egyes ha tás kö re it a pol gár - mes ter re, a bi zott sá ga i ra, a rész ön kor mány zat tes tü le té re, a ki sebb sé gi ön kor mány zat tes tü le té re, tör vény ben meg - ha tá ro zot tak sze rint tár su lá sá ra ru ház hat ja. E ha tás kör gya kor lá sá hoz uta sí tást ad hat, e ha tás kört vissza von hat ja. Az át ru há zott ha tás kör to vább nem ru ház ha tó. Ptk.: 98. A tu laj do nost meg il le ti a bir tok lás joga és a bir - tok vé de lem.

53 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A tu laj do nos a do log hasz ná la ta so rán kö te les tar tóz kod ni min den olyan ma ga tar tás tól, amellyel má so - kat, kü lö nö sen szom szé da it szük ség te le nül za var ná, vagy amellyel jo ga ik gya kor lá sát ve szé lyez tet né (1) A tu laj don jo gi igé nyek nem évül nek el. (2) A tu laj do nos a bir tok vé de lem sza bá lyai sze rint ön - ha ta lom mal is ki zár hat vagy el há rít hat min den olyan jog - el le nes be avat ko zást vagy be ha tást, amely tu laj don jo gá - nak gya kor lá sát aka dá lyoz za, kor lá toz za vagy le he tet len - né te szi. (3) A tu laj do nos kö ve tel he ti a jog el le nes be avat ko zás vagy be ha tás meg szün te té sét, ha pe dig a do log a bir to ká - ból ki ke rült, kö ve tel he ti a vissza adá sát. A tár sas há zak ról szóló évi CXXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Tht.) ren del ke zé sei: 13. (1) A kö zös ség szer ve it, azok ha tás kö rét, jo ga it és kö te le zett sé ge it, a kö zös költ ség vi se lé sé nek sza bá lya it a kö zös ség szer ve ze ti-mû kö dé si sza bály za tá ban kell meg ál - la pí ta ni. (2) A szer ve ze ti-mû kö dé si sza bály zat nak e tör vény ke re tei kö zött tar tal maz nia kell: (...) c) a tár sas há zi la kó épü let há zi rend jé re, (...) vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat. 26. (1) A szer ve ze ti-mû kö dé si sza bály zat ban meg kell ha tá roz ni a kü lön tu laj do non be lü li épí té si-sze re lé si mun ka, és a zaj jal járó más te vé keny ség vég zé sé nek a lak - ha tás nyu gal mát szol gá ló sza bá lya it (a to váb bi ak ban: há - zi rend); e sza bá lyok nem le het nek el len té te sek az épí tés re, il le tõ leg a zaj szint ha tár ér té ké re a la kó épü let te kin te té ben irány adó kü lön jog sza bá lyok ren del ke zé se i vel. (2) A kö zös ség a há zi rend ben meg ha tá roz za a kö zös tu - laj don ban lévõ épü let ré szek, te rü le tek és he lyi sé gek hasz - ná la tá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat is. Ör.: 13. (1) Több la ká sos épü let ben a nagy tes tû vagy tá - ma dó ter mé sze tû eb tar tá sa ti los! Ezen épü le tek elõ te ré ben, lép csõ há zá ban, ud va rán, kö - zös hasz ná la tú he lyi sé ge i ben, pin cé i ben, bár mely eb tar tá - sa ti los. 20. Ál lat tar tás sal kap cso la tos ügyek ben a jegy zõ jár el. 3. szá mú mel lék let 1. Nagy tes tû ebek, így kü lö nö sen: alasz kai ma la mut, an gol masz tiff, an gol vér eb, ar gen tin dog, ber nát he gyi, ber ni pász tor, bri ard, fila bra si le i ro, ír far kas ku tya, ka u ká zu si ju hász, ko mon dor, ku vasz le on ber - gi, ná po lyi masz tiff, né met dog, né met ju hász, ó an gol juhász, óri ás schna ut zer, rott we i ler, sarp la ni nac, új fund - lan di faj ták és ke ve ré ke ik. 2. Tá ma dó ter mé sze tû ebek, így kü lö nö sen: alasz kai ma la mut, an gol bull dog, an gol masz tiff, ar gen - tin dog, ban dog, bo xer, bull ter ri er, do ber mann, fila bra si - le i ro, ír far kas ku tya, jagd ter ri er, ka u ká zu si ju hász, kí nai har ci ku tya, ko mon dor, ku vasz le on ber gi, ná po lyi masz tiff, né met dog, né met ju hász, ó an gol ju hász, óri ás schna ut zer, puli, rott we i ler, staf fords hi re bull ter ri er, staf fords hi re ter - ri er faj ták és ke ve ré ke ik. III. Az al kot mány jo gi pa nasz az aláb bi ak sze rint rész ben meg ala po zott Az Al kot mány bí ró ság több ha tá ro za tá ban meg ál la - pí tot ta, hogy a he lyi köz ha ta lom gya kor lá sá ba be le tar to zik az is, hogy a he lyi ön kor mány zat olyan tár sa dal mi vi szo - nyo kat sza bá lyoz zon a la kos ság ér de kei vé del mé ben, ame - lye ket ma ga sabb szin tû jog sza bály még nem sza bá lyo zott. [Pél dá ul 23/2000. (VI. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 2000, 134, 136.] He lyi köz ügy sza bá lyo zá sa so rán az ön kor mány zat arra is jo go sult, hogy kü lön tör vé nyi fel ha tal ma zás hi á nyá - ban, or szá gos ér vé nyû jog sza bály ál tal sza bá lyo zott tár sa - dal mi vi szonyt a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal nem el len - té te sen, azt ki egé szí tõ jel leg gel sza bá lyoz zon. [17/1998. (V. 13.) AB ha tá ro zat, ABH, 1998, 155.] Az ön kor mány - za tok ren de let al ko tá sá ra eb ben a te kin tet ben az Ötv a irány adó. Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta ér tel mé ben az ön kor - mány zat dönt het úgy, hogy a la kos ság bé kés együtt élé se és a ké sõb bi jog vi ták el ke rü lé se ér de ké ben sza bá lyoz za az ál - lat tar tás he lyi kér dé se it. Az Ör ában fel so rolt ál la tok tar tá sá nak en ge dé lye zé se ön kor mány za ti ha tó sá gi ügy, amely re az Ötv. 9. -ában fog lal tak az irány adók. Az Ötv. 9. (3) be kez dé se ér tel mé ben azon ban csak ön - kor mány za ti ha tó sá gi jog kör te kin te té ben van jog kör-át ru - há zá si joga a kép vi se lõ-tes tü let nek az ott meg ha tá ro zott szer vek re, esze rint a pol gár mes ter re, a bi zott sá gá ra, és a rész ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le té re, ki sebb sé gi ön - kor mány zat tes tü le té re, tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze - rint tár su lá sá ra. A jegy zõ re csak tör vény, vagy kor mány ren de let te le pít - het ki zá ró lag ál lam igaz ga tá si (és nem ön kor mány za ti) ha - tó sá gi jog kört [Ötv. 7. (1) be kez dés; va la mint Al kot - mány 44/B. (3) be kez dés]. A jegy zõ re az ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te te hát nem ru ház hat ön kor mány za ti ha - tó sá gi jog kört. Az Ör a te hát az Ötv. 9. (3) be kez dé sé vel el len - té te sen, és így az Al kot mány 44/A. (2) be kez dé sét sér tõ mó don adott ön kor mány za ti ha tó sá gi jog kört a jegy zõ nek. Ezért az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ör a al kot mány el le nes, és azt meg sem mi sí tet te Az Abtv. 48. (3) be kez dé se sze rint al kot mány jo gi pa nasz ese tén az Al kot mány bí ró ság el já rá sá ra az Abtv ában fog lal tak az irány adók. A 23/1998. (VI. 9.) AB ha tá ro zat ban az Al kot mány bí ró - ság rá mu ta tott: Az al kot mány jo gi pa nasz mint az utó la - gos nor ma kont roll tól kü lön bö zõ jog in téz mény lét jo go - sult sá gát ugyan is a fen ti ek sze rint ép pen az adja, hogy az Al kot mány bí ró ság az Abtv. 43. (4) be kez dé sé ben biz to - sí tott jog kö ré vel élve az in dít vá nyo zót ért jog sé re lem re ak -

54 294 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám kor is biz to sít son jog or vos lást, ha egyéb ként a sé rel me zett ren del ke zést az al kot mány bí ró sá gi ha tá ro zat köz zé té te lé - nek nap já val, vagy a jö võ re néz ve sem mi sí ti meg. (ABH 1998, 182, 187.) Erre te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság a Nógrád Megyei Bí ró ság ál tal jog erõ sen be fe je zett 10.K /2004/10. szá mú ügy ben az al kot mány el le - nes nek mi nõ sí tett és meg sem mi sí tett sza bály nak al kal ma - zá si ti lal má ról is ren del ke zett. 2. Az Al kot mány bí ró ság több ha tá ro za tá ban ki fej tet te elõ ször a 7/1991. (II. 28.) AB ha tá ro zat ban, hogy a tu - laj don hoz való jog az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor - la ta alap ján alap ve tõ jog, amely azon ban nem kor lát lan. A tu laj do nos nak joga gya kor lá sa so rán te kin tet tel kell len - nie má sok jo ga i ra és jo gos ér de ké re. A tu laj don hoz való jog te hát kor lá toz ha tó, a kor lá to zás azon ban ak kor al kot - má nyos, ha az má sik jog vé del me vagy ér vé nye sü lé se, il - let ve va la mely al kot má nyos cél ér de ké ben tör té nik, mely más mó don nem ér he tõ el, to váb bá ha a kor lá to zás arány - ban áll az el ér ni kí vánt cél fon tos sá gá val. (ABH 1991, 22.) A tu laj don jog tar tal mát és vé del mét a Ptk. X. fe je ze te sza bá lyoz za rész le te sen, e ren del ke zé sek ke re tet ad nak azok nak az egyéb jog sza bá lyok nak is, me lyek a köz ér dek vagy jo gos ma gán ér dek ér vé nye sü lé sét a tu laj don sza bad - sá gá val szem ben le he tõ vé te szik. (285/B/1994. AB ha tá ro - zat, ABH 1994, 827, 828.) A he lyi ön kor mány zat nak a köz ér de ké ben jo gá ban áll kor lá toz ni a tu laj don hoz (la kás hasz ná lat hoz) való jo got, a la kók kö zöt ti jog vi ták meg elõ zé se ér de ké ben. Mint azt az Al kot mány bí ró ság ko ráb bi, az ál lat tar tás egyes sza bá lya i - val fog lal ko zó ha tá ro za tá ban ki fej tet te: a he lyi ön kor - mány zat a he lyi la kó kö zös ség együtt élé sé nek vé del me ér - de ké ben jo go sult ön kor mány za ti ren de le tet al kot ni a ma - ga sabb szin tû jog sza bá lyok ke re tei kö zött. [23/2000. (VI. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 2000, 134.] Az Al kot mány bí ró ság idé zett ha tá ro za ta i ból is kö vet ke - zõ en a Ptk. in dít vá nyo zó ál tal hi vat ko zott ren del ke zé sei nem zár ják ki azt, hogy az ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü - le te az ál lat tar tás he lyi sza bá lya it ren de let ben ál la pít sa meg. A Ptk. 98., 100., il let ve a a bir tok, il let ve tu laj - don vé de lem egyes kér dé se it ren de zi. Ezen ren del ke zé sek alap ján azon ban az ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le té nek ren de let-al ko tá si joga nem ki zárt az ál lat tar tá si ügyek te - kin te té ben. Ép pen ezért az Ör. 13. (1) be kez dé se és 3. szá mú mel lék le te a Ptk. ezen ren del ke zé se i vel nem el - len té tes, így az Al kot mány 44/A. -át nem sér ti. Az ál lat tar tás sza bá lya i nak meg al ko tá sa kor olyan sza - bá lyo kat al kot hat a kép vi se lõ-tes tü let, ame lyek mind az ön kor mány za ti, mind a nem ön kor mány za ti in gat la nok ra (tár sas há zi la ká sok ra, vagy akár csa lá di há zak ra) is ki ter - jed nek. A Tht. 13. (2) be kez dé se azt a kö te le zett sé get rója a tár sas há zi kö zös ség re, hogy kö te le zõ en, a szer ve ze - ti- és mû kö dé si sza bály zat ré sze ként al kos sa meg a há zi - ren det. A tár sas há zi kö zös ség há zi rend al ko tá si joga azon - ban nem kor lá toz za a kép vi se lõ tes tü let jog al ko tá si ha tás - kö rét. A Tht. ren del ke zé se i bõl te hát nem ve zet he tõ le a kép vi se lõ-tes tü let ren de let-al ko tá si jo gá nak kor lá to zott sá - ga az ál lat tar tás sza bá lyo zá sát il le tõ en. Ez alap ján az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ör. 13. (1) be kez dé se és 3. szá mú mel lék le te nem el - len té tes a Tht. 13. (2) be kez dés c) pont já val, il let ve 26. -ával, és így az Al kot mány 44/A. (2) be kez dé sé vel. Ugyan ak kor az Al kot mány bí ró ság in dít vány hi á nyá ban nem vizs gál ta azt, hogy az Ör. 3. sz. mel lék le té ben fog lalt fel so ro lás, a ku tya faj ták ott ta lál ha tó cso por to sí tá sa, és a ku tyák tar tá sá nak ezen fel so ro lás-cso por to sí tás alap ján tör té nõ kor lá to zá sa az Ör. 13. (1) be kez dé sé ben nem el - len té tes-e más ma ga sabb szin tû jog sza bállyal, il let ve az Al kot mány más ren del ke zé sé vel. A ki fej tet tek alap ján az Al kot mány bí ró ság az in dít ványt eb ben a ré szé ben el uta sí tot ta. Az in dít vá nyo zó kér te an nak meg ál la pí tá sát is, hogy az Ör. a 13. és a 3. szá mú mel lék le te te kin te té ben a képvi - selõ-testület nem al ko tott át me ne ti ren del ke zé se ket. Ez ál - lás pont ja sze rint a jog biz ton sá got sér ti. Az Al kot mány bí ró ság ál lás pont ja sze rint az át me ne ti ren del ke zé sek hi á nya ab ban az eset ben vet al kot má nyos - sá gi prob lé mát, amennyi ben az át me ne ti sza bá lyok nél kül sé rül ne a vissza ha tó ha tá lyú jog al ko tás ti lal ma. A Jat. 12. (2) be kez dé se sze rint a jog sza bály a ki hir de té sét meg elõ - zõ idõ re nem ál la pít hat meg kö te le zett sé get, és nem nyil - vá nít hat va la mely ma ga tar tást jog el le nes sé. Kö vet ke ze tes az al kot mány bí ró sá gi gya kor lat a te kin - tet ben, hogy va la mely jog sza bály nem csu pán ak kor mi nõ - sül het az em lí tett ti la lom ba üt kö zõ nek, ha a jog sza bályt a jog al ko tó vissza me nõ le ge sen lép tet te ha tály ba, ha nem ak - kor is, ha a ha tály ba lép te tés nem vissza me nõ le ge sen tör - tént ugyan, de a jog sza bály ren del ke zé se it erre irá nyu ló ki fe je zett ren del ke zés sze rint a jog sza bály ha tály ba lé pé - se elõtt lét re jött jog vi szo nyok ra is al kal maz ni kell. [57/1994. (XI. 17.) AB ha tá ro zat, ABH 1994, 316, 324.] Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ör. ha - tály ba lé pé se nap já val ha tá lyon kí vül he lyez te az ál lat tar - tás ra vo nat ko zó ko ráb bi ren de le tet és an nak mó do sí tá sát, to váb bá hogy az Ör. ki hir de té se nap já val lé pett ha tály ba. Az Ör a, amely az Ör. ha tály ba lé pé sé rõl ren del ke - zik, nem ál la pí tott meg át me ne ti sza bá lyo kat. Azon ban az Ör. 22. (2) be kez dé se 30 na pos fel ké szü lé si idõt biz to sí - tott az ál la tok tar tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok te kin te té ben. Ezen kí vül is az Ör. ál tal ha tá lyon kí vül he lye zett, Sal - gó tar ján Me gyei Jogú Vá ros nak az ál la tok tar tá sá ról szóló 7/1992. (V. 25.) Ör. sz. ren de le te 12. (1) be kez dé se ugyan csak ki zár ta nagy tes tû, va la mint tá ma dó ter mé sze tû (az in dít vá nyo zó ál tal vi ta tott, va gyis a rott we i ler faj ta) ebek tar tá sát a több la ká sos épü le tek ben, így ezen ren del - ke zé sek te kin te té ben az Ör. ugyan olyan tar ta lom mal sza - bá lyo zott. Mi u tán az Ör a, va la mint 3. sz. mel lék le te te kin te - té ben az ál la tok tar tá sá nak sza bá lyo zá sa nem elõ nyö sebb, de nem is hát rá nyo sabb az érin tet tek re a ko ráb bi sza bá lyo - zás nál, va la mint nem te kint he tõk meg ha tá ro zott tár sa dal -

55 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 295 mi vi szonyt elsõ íz ben ren de zõ sza bá lyok nak, il let ve mi u - tán az Ör. kel lõ fel ké szü lé si idõt (30 nap) biz to sí tott 22. -ában, így a vissza me nõ le ges ha tály ti lal má ba üt kö - zés az át me ne ti sza bá lyok hi á nya miatt a te kin te tük ben nem ál la pít ha tó meg. Mi vel az Ör. 13. (1) be kez dé se, va - la mint 3. sz. mel lék le te te kin te té ben az Al kot mány 2. (1) be kez dé sé nek sé rel me nem ál la pít ha tó meg, ezért az Al kot mány bí ró ság az in dít ványt eb ben a ré szé ben is el uta - sí tot ta. Az Al kot mány bí ró ság je len ha tá ro za tá nak Ma gyar Köz löny ben tör té nõ köz zé té te le az Al kot mány bí ró ság ról szóló évi XXXII. tör vény 41. -án ala pul. Bu da pest, feb ru ár 20. Dr. Hol ló And rás s. k., al kot mány bí ró Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k., elõ adó al kot mány bí ró Al kot mány bí ró sá gi ügy szám: 8/D/2005. IV. rész Dr. Kiss Lász ló s. k., al kot mány bí ró A belügyminiszter 7002/2006. (BK 6.) BM irányel ve a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló évi CXL. tör vény al kal ma zá sa so rán le het sé ges költ ség csök ken tõ meg ol dá sok ról A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá - nos sza bá lya i ról szó ló évi CXL. tör vény ben (a to - váb bi ak ban: Ket.) sza bá lyo zott új, il let ve meg vál to zott tar tal mú jog in téz mé nyek al kal ma zá sa he lyen ként több let - költ sé get ered mé nyez. A köz igaz ga tás költ ség ta ka ré kos mû kö dé sé hez fû zõ dõ ér de kek és a Ket. 7. -ában alap elv - ként meg fo gal ma zott költ ség kí mé lõ el já rás meg va ló sí tá sa meg kí ván ják a jog sza bály vég re haj tá sá nak mód já ra vo nat - ko zó irány elv ki adá sát an nak elõ re bo csá tá sá val, hogy a köz igaz ga tá si ügyek ben el já ró ha tó sá gok költ ség kí mé lõ el já rás ra tö rek vé se a kü lö nös el já rá si sza bá lyok vo nat ko zó ren del ke zé se i nek fi gye lem be vé te le mel lett tör tén het és az a tör vé nyes ség meg sér té sé vel, így kü lö nö sen az ügy fe lek ga ran ci á lis jo ga i nak csor bí tá sá val nem jár hat. 1. Azon ügy cso por tok te kin te té ben, ahol ti pi ku san ide - gen nyel vet be szé lõ ügy fe lek vesz nek részt az el já rás ban, cél sze rû ar ra tö re ked ni, hogy az ügy in té zõk be szél jék a leg gyak rab ban hasz nált ide gen nyel ve ket. [Ket ának (1) be kez dé se, 60. -ának (1) be kez dé se.] 2. A nyelv hasz ná la ti sza bá lyok al kal ma zá sá val össze - füg gés ben te le fon költ ség-csök ken tõ té nye zõ le het egy leg alább a kis tér sé gek szék hely te le pü lé se in ide gen nyel ven ként össze ál lí tott lis ta a tér ség ben el ér he tõ, igény - be ve he tõ tol má csok ról. 3. A Ket ának (6) be kez dé se lé te sít mény en ge dé - lye zé sé re vo nat ko zó el já rás ban, to váb bá min den olyan eset ben, ami kor az el já rás ban egyéb ként je len tõs szá mú ügy fél vesz részt, le he tõ vé te szi a hir det mé nyi és ez zel pár - hu za mo san a köz hír ré té tel út ján tör té nõ ér te sí tést. Ez nyil - ván va ló an költ ség ta ka ré kos meg ol dás, azon ban csak a kü - lö nös el já rá si sza bá lyok kéz be sí té si ren del ke zé sei fi gye - lem be vé te lé vel, kom bi nált mó don, az egyéb úton tör té nõ ér te sí tés sel együtt al kal maz ha tó az al kot má nyos ga ran ci á - kat ki elé gí tõ biz ton ság gal. A kü lö nös el já rá si sza bá lyok sze rint köz vet le nül ér te sí ten dõ ügy fe le ket a meg szo kott for má ban, míg a ha tás te rü le ten in gat lan nal ren del ke zõ to - váb bi ügy fe le ket a fent em lí tett mó don le het ér te sí te ni. 4. A Ket a (3) be kez dé sé nek b) pont ja elõ ír ja a ké - re lem re in dult el já rá sok ban az öt na pon be lü li ér te sí té si kö te le zett sé get az is mert el len ér de kû, il let ve érin tett ügy - fe lek te kin te té ben. A Ket a a ké re lem ér de mi vizs gá - lat nél kü li el uta sí tá sá nak ese te it sza bá lyoz za, ami kor a ha - tó ság nak nyolc na pon be lül vég zést kell hoz nia. A kö ze li idõ ha tá rok ra te kin tet tel cél sze rû nek lát szik, hogy a ké re - lem el uta sí tá sát meg ala po zó fel té te lek fenn ál lá sa ese tén a ha tó ság öt na pon be lül hoz za meg az el uta sí tó vég zést, amely az ügy fe lek nek a Ket a (3) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti ér te sí té sét tar tal mi lag ki vált hat ja. 5. A Ket ának (9) be kez dé se sze rint, ké rel mé re az ügy fe let ér te sí te ni kell az ügy ik ta tá si szá má ról, az ügy in - té zé si ha tár idõ rõl és az ügy in té zõ el ér he tõ sé gé rõl. A Ket ának (2) be kez dé se ren del ke zik a hi ány pót lás ról. A két jog sza bály hely el té rõ ha tár idõt szab az el já rá si cse - lek mény meg té te lé re, cél sze rû azon ban a Ket ának (9) be kez dé se sze rin ti öt na pos ha tár idõn be lül a hi ány pót - lá si fel hí vást ki bo csá ta ni ter mé sze te sen a hi ány pót lá si fel hí vás sal szem ben tá masz tott kéz be sí té si kö ve tel mé nyek tel je sí té se mel lett, mely ben az ügy fél tá jé koz ta tá sa is meg tör tén het. 6. A Ket ának (9) be kez dé se az el já rás fel füg gesz - té se ese tén is le he tõ sé get biz to sít ar ra, hogy a ha tó ság a fo - lya mat ban lé võ el já rá si cse lek mé nye ket fo ga na to sít sa, il - let ve el fo gad ja. A sza bály al kal ma zá si kö ré ben cél sze rû vol na, ha min den olyan al ka lom mal meg hoz ná a ha tó ság ezt a dön tést, ami kor a fo lya mat ban lé võ el já rá si cse lek mé - nyek le foly ta tá sa nem el len té tes a fel füg gesz tés oká val, cél já val. Ugyan így szük sé ges len ne az el já rást fel füg gesz - tõ dön té sek meg ho za ta la elõtt azt is mér le gel ni, hogy mely, még fo lya mat ban nem lé võ el já rá si cse lek mé nyek fo ga na to sít ha tók. Eze ket a cse lek mé nye ket ez ál tal nem szük sé ges az el já rás foly ta tá sa so rán újabb in téz ke dés sel

56 296 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám el ren del ni (pl. már ki kül dött idé zés, ér te sí tés tár gya lás ról, meg hall ga tás ról, szak ér tõi vé le mény be szer zé se). 7. Az ügy fe le ket cél sze rû ösz tö nöz ni ar ra, hogy a ké re - lem be nyúj tá sa so rán ad ja nak meg elekt ro ni kus el ér he tõ - sé get vagy te le fon szá mot, az így foly ta tott kom mu ni ká ci ó - nak költ ség csök ken tõ és el já rást gyor sí tó ha tá sai le het nek. Mind emel lett szük sé ges an nak ga ran tá lá sa, hogy az elekt - ro ni kus út nem él vez el sõbb sé get, az ügy fe le ket azo no san íté lik meg, füg get le nül at tól, hogy me lyik utat vá laszt ják. Fon tos ki emel ni, hogy mind azok ban az ese tek ben, ami kor a ha tó sá gi kap cso lat fel vé tel hez jog ha tás fû zõ dik, a hi va ta - los irat ként kéz be sí ten dõ kül de mé nye ket csak a ha tó ság kéz be sí tõ jé nek igény be vé te le, elekt ro ni kus alá írás sal és idõ bé lyeg zõ vel el lá tott elekt ro ni kus do ku men tum, hang - rög zí tés mel let ti te le fo nos kap cso lat, az ügy fél alá írá sá val el lá tott írá sos do ku men tum (pl. hely ben tör té nõ idé zés, az irat sze mé lyes át vé te le) vált hat ja ki tel jes biz ton ság gal. 8. Jog sza bállyal rend sze re sí tett ha tó sá gi nyil ván tar tá - sok jegy zé ké nek össze ál lí tá sa és az il le té kes ha tó ság ré - szé re tör té nõ el ér he tõ vé té te le idõt ta ka rít meg a ha tó sá gok szá má ra, és az ügy fe lek szá má ra is az ügy in té zés könnyí té - sét je lent he ti. [Ket ának (2) be kez dé se: ügy fél he - lyett tör té nõ adat be szer zés.] 9. A ha tó sá gok az egy más kö zöt ti adat cse re, adat be szer - zés és egyéb el já rá si cse lek mé nyek fo ga na to sí tá sa so rán tö re ked het nek a jog sza bály ban meg ha tá ro zott költ ség kí - mé lõbb elekt ro ni kus út ra, szem elõtt tart va az adat biz ton - ság hoz és az ada tok hi te les sé gé nek meg õr zé sé hez fû zõ dõ ér de ke ket. 10. A Ket a elõ ír ja, hogy a ké rel met ha la dék ta la - nul meg kell vizs gál ni és szük ség ese tén nyolc na pon be lül hi ány pót lá si fel hí vást kell ki bo csá ta ni. Ab ban az eset ben, ha a ké re lem be ér ke zé sét kö ve tõ en va ló ban ha la dék ta la nul meg tör té nik a vizs gá lat, és a hi ány pót lás azon nal tel je - sít he tõ, a hi ány pót lá si fel hí vás te le fo non, e-ma il for má já - ban a szi go rúbb fel té te lek mel lõ zé sé vel is meg tör tén het, hi szen a hi ány pót lás ilyen fel hí vást kö ve tõ el mu lasz tá sa ese tén le he tõ ség van nyolc na pon be lül a köny velt pos tai kül de ménnyel tör té nõ hi ány pót lá si fel hí vás ki bo csá tá sá ra. A ké re lem sze mé lye sen tör té nõ be nyúj tá sa ese tén cél - sze rû ar ra tö re ked ni, hogy a ha tó ság a ké re lem át vé te lé vel egy idõ ben el len õriz ze, hogy az meg fe lel-e a Ket ának (1) és (2) be kez dé sé ben, to váb bá a Ket ának (1) és (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott kö ve tel - mé nyek nek. Hi á nyos ság ese tén ugyan is azon nal meg tör - tén het a hi ány pót lás ra tör té nõ fel hí vás, így a pos tai úton tör té nõ ér te sí tés el ke rül he tõ. 11. A Ket ának (2) be kez dé se alap ján, ki zá rás ese té ben tör té nõ dön tés ho za tal nál, a ki zárt ügy in té zõ el já - rá sa mel lett fo ga na to sí tott, meg is mét len dõ el já rá si cse lek - mé nyek meg ha tá ro zá sá nál az ügy ob jek tív el bí rá lá sá nak kö ve tel mé nye szem elõtt tar tá sá val in do kolt fi gye lem - mel len ni a költ ség té nye zõ re is, és csak a va ló ban szük sé - ges el já rá si cse lek mé nyek meg is mét lé sé rõl kell rendel - kezni. 12. A Ket ának (4) be kez dé se sze rint a hely szí ni el len õr zés rõl ké szí tett jegy zõ könyv egy pél dá nyát a ha tó - ság az ügy fél nek a hely szí nen át ad ja, vagy azt az ügy fél ré - szé re az el len õr zés be fe je zé sé tõl szá mí tott öt na pon be lül meg kül di. Ez zel össze füg gés ben szük sé ges vol na ar ra tö - re ked ni, hogy a hely szí ni el len õr zés rõl ké szí tett jegy zõ - köny vet le he tõ leg min den eset ben át ad ják a hely szí nen az ügy fél (ügy fe lek) ré szé re. Amennyi ben bi zo nyos, hogy az el len õr zé sen ta pasz tal tak alap ján ha tó sá gi el já rás in dul, er - rõl az ügy fe let a jegy zõ könyv ren del ke zés re bo csá tá sá val egy ide jû leg akár a jegy zõ könyv hely szí ni át adá sá ról, akár öt na pon be lül tör té nõ meg kül dé sé rõl van szó ér te sí - te ni le het. 13. A Ket ának (2) be kez dé se ér tel mé ben jog - erõ re emel ke dik a dön tés az el sõ fo kú dön tés köz lé se kor, ha az ügy fél a ké rel mé nek tel je sí té se ese tén már a dön tés köz lé se elõtt le mon dott a fel leb be zés rõl és az ügy ben nincs el len ér de kû ügy fél. Azok ban a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el - já rá sok ban, ame lyek ben ter mé sze tük nél fog va al kal - maz ha tó a fel leb be zés rõl tör té nõ elõ ze tes le mon dás in téz - mé nye, in do kolt fel hív ni az ügy fe lek fi gyel mét er re a le he - tõ ség re, hi szen en nek nem csak el já rás gyor sí tó ha tá sa van, ha nem egy út tal több irá nyú költ ség csök ken tést is ered mé - nyez (pl. le ve le zé si költ ség, uta zá si költ ség stb.). 14. Az el já rá si cse lek mény meg is mét lé se ese tén a vét - kes sze mély nek a több let költ ség meg fi ze té sé re kö te le zé sét a Ket ának (6) be kez dé se te szi le he tõ vé. Gya ko ri, hogy va la ki nek a jog el le nes ma ga tar tá sa mi att kell meg is - mé tel ni egy el já rá si cse lek ményt, mert pl. a hely szí ni szem lé rõl elõ ze te sen ér te sí tett ügy fél nem en ge di be te rü - le té re (üze mé be, épü le té be) a szem le részt ve võ it, ha son ló mó don meg aka dá lyoz za a ha tó sá gi el len õr zést, a vég re haj - tá si el já rást. A Ket. le he tõ vé te szi, hogy ilyen kor a vét kes sze mélyt az el já rá si bír sá gon túl me nõ en a több let költ - ség meg fi ze té sé re kö te lez zék, te kin tet nél kül ar ra, hogy egyéb ként az adott el já rás ban kit ter hel nek a költ sé gek. 15. A Ket. nem csu pán az el já rá si cse lek mény meg is - mét lé se ese tén te szi le he tõ vé a vét kes sze mély nek a több - let költ ség meg fi ze té sé re kö te le zé sét, ha nem a Ket a rög zí ti, hogy a ha tó ság az el já rás so rán kö te les költ ség kí mé lõ mó don és a cél sze rû ség kö ve tel mé nyé nek szem elõtt tar tá sá val el jár ni és az ügy fél, va la mint az el já - rás ban részt ve võ más sze mé lyek szin tén kö te le sek el já rá si cse lek mé nye i ket a cél sze rû sé gi szem pon tok ra te kin tet tel tel je sí te ni. [A Ket ának (2) be kez dé se alap ján a ha - tó sá got az in do ko lat la nul ma gas el já rá si költ sé gek te kin te - té ben dön té si kö te le zett ség ter he li.] A fen ti kö te le zett sé gek meg sér té sé vel oko zott költ sé get a Ket.-ben meg ál la pí tott ál ta lá nos költ ség vi se lé si sza bá - lyok tól el té rõ en az azt oko zó szerv vagy sze mély vi se li. 16. A Ket. elekt ro ni kus tá jé koz ta tó szol gál ta tá sá ra vo - nat ko zó ren del ke zé sei, és az elekt ro ni kus in for má ció sza -

57 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 297 bad ság ról szó ló évi XC. tör vény alap ján a ha tó sá gok ele get té ve tá jé koz ta ta tá si kö te le zett sé ge ik nek, csök kent - he tik a csak ér dek lõ dõ ügy fe lek re for dí tott idõt. Ez zel pár hu za mo san a Kor mány za ti Ügy fél tá jé koz ta tá si Köz - pont (189-es te le fo nos hí vó szám) szol gál ta tá sa i nak is mer - te té sé vel és a KÜK-kel tör té nõ ha té kony együtt mû kö dés - sel te her men te sít he tõk az ügy in té zõk. 17. To váb bi költ ség csök ken tõ és el já rás gyor sí tó ha tá sa le het az egyes ha tó sá gi ügy faj ták in té zé sé hez szük sé ges tud ni va lók elekt ro ni kus tá jé koz ta tó szol gál ta tás út ján tör - té nõ köz zé té te lé nek [Ket a (1) be kez dé sé nek c) pont ja], il let ve jog sza bállyal rend sze re sí tett for ma - nyom tat vány hi á nyá ban olyan ké re lem-ûr lap össze ál lí tá - sá nak, ami egy ér tel mû el iga zí tást nyújt az ügy in té zés hez szük sé ges ügy fé li ten ni va lók ról. 18. Az írás be li érint ke zés ki vált ha tó egyes ese tek ben szó be li köz lés sel (pl. az el já rá si cse lek mény meg is mét lé se ese tén az új idõ pont köz lé se a je len lé võk kel, s az er rõl szó - ló hi va ta los fel jegy zés alá íra tá sa, ha son ló kép pen: a leg kö - ze leb bi el já rá si cse lek mény idõ pont já ról va ló tá jé koz ta tás, a meg idé zett sze mély is mé telt meg je le nés re tör té nõ szó be - li meg idé zé se). 19. A kö zös hely szí ni szem le vagy egyez te tõ meg be szé - lés so rán a szak ha tó sá gok ál lás fog la lá sá nak jegy zõ könyv - be fog la lá sa el ke rül he tõ vé te szi a le ve le zést és így csök - ken ti a pos ta költ sé ge ket. 20. Nem min den eset ben szük sé ges köny velt pos tai kül - de mény ként fel ad ni a le ve let, ha a ha tó ság írás ban érint ke - zik az ügy fél lel [pl. az ügy fél ér dek lõ dé sé re vá lasz ként tá - jé koz tat ja ar ról, hogy a Ket ának (3) be kez dé sé ben sza bá lyo zott okok kö zül me lyik hát rál tat ja az ügy ér de mi el bí rá lá sát], il le tõ leg az ügy fe let a Ket ának (9) be - kez dé se alap ján ér te sí ti a ké re lem meg ér ke zé sé rõl és az ügy ik ta tá si szá má ról. Él ve a Ket a (5) be kez dé sé nek f) pont já ban adott fel ha tal ma zás sal, a ha tó ság (eset leg al kal mi lag fog lal koz - ta tott) kéz be sí tõ jét is igény be le het ven ni a kül de mény kéz be sí té sé re. 21. A vég re haj tás te kin te té ben a je len tõ sebb elõ re lé pé - sek egyi két az adó ügyi igaz ga tás ban rég óta al kal ma zott ké se del mi pót lék be ve ze té se (Ket ) hoz hat ja. Ed dig ugyan is az ügy fe lek pl. a több mil li ós vagy mil li - ár dos anya gi jo gi bír ság gal súj tot tak nem vol tak ér de kel - tek a mi e lõb bi fi ze tés ben, hi szen ha a be haj tás ra csak 3-4 év múl va ke rült sor, ak kor is csak az ere de ti leg meg ál la pí - tott össze get kel lett meg fi zet ni ük. A ké se del mi pót lék a Ket ának (2) be kez dé se alap ján a ha tó ság ál tal meg elõ le ge zett összeg te kin te té ben is al kal maz ha tó, ki vé - ve, ha a kö te le zett bi zo nyít ha tó mó don szo ci á lis hely ze te foly tán ön hi bá ján kí vül kép te len volt a fel me rü lõ költ ség elõ le ge zé sé re. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter Az Országos Választási Bizottság 5/2006. (II. 23.) OVB állásfoglalása a kifogás benyújtására jogosultak körérõl Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság a vá lasz tá si el já rás ról szóló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Ve.) 90/A. -a (4) be kez dé sé nek a) pont já ban, a 99/K. (5) be kez dé sé nek a) pont já ban, 105/A. (4) be kez dé sé nek a) pont já ban, 124/A. (3) be kez dé sé nek a) pont já ban, 131/A. a) pont - já ban és 143/A. (4) be kez dé sé ben írt ha tás kö ré ben a ki - fo gás be nyúj tá sá ra jo go sul tak kö ré nek tár gyá ban az aláb bi ad ja ki. állásfoglalást A Ve ának (1) be kez dé se és 82. -ának (1) be kez - dé se a fel leb be zés, il le tõ leg a bí ró sá gi fe lül vizs gá lat irán ti ké re lem be nyúj tá sá ra jo go sul tak kö rét vi szony lag szûk ke - re tek kö zött ál la pít ja meg az zal, hogy ki zá ró lag a vá lasz tó - pol gá rok, a je löl tek, a je lö lõ szer ve ze tek, va la mint az ügy - ben érin tett jogi sze mé lyek ré szé re adja meg a jog or vos lat le he tõ sé gét. A vá lasz tá si el já rás so rán azon ban kü lö nö sen fon tos tár - sa dal mi ér dek fû zõ dik ah hoz, hogy a vá lasz tás ra irány adó jog sza bá lyok, il le tõ leg a vá lasz tás, va la mint a vá lasz tá si el já rás alap el vei a le he tõ leg szé le sebb kör ben ér vé nye sül - je nek, az eset le ges tör vény te len sé gek nap vi lág ra ke rül je - nek, és a meg fe le lõ jog or vos la ti el já rás ke re tei kö zött a vá - lasz tá sok tör vé nyes rend je hely re ál lít ha tó le gyen. Ez az ér - dek meg elõ zi a ki fo gás be nyúj tá sá ra jo go sul tak kö ré nek kor lá to zá sá val kap cso la tos gya kor la ti meg fon to lá so kat. A fen ti ek nek meg fe le lõ en a Ve ának (1) be kez dé - se a ki fo gás be nyúj tá sá nak le he tõ sé gét szé le sebb sze mé lyi kör szá má ra bár ki biz to sít ja, ami az eset le ges tör - vény te len sé gek fel tá rá sá ra irá nyu ló jog or vos la tok aka - dály ta lan ér vé nye sü lé sé nek egyik ga ran ci á ja. E ren del ke - zés ér tel mé ben te hát akár vá lasz tó jog gal nem ren del ke zõ ter mé sze tes sze mé lyek, il le tõ leg jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ tár sa sá gok is jo go sul tak ki fo gás be nyúj tá sá ra. A ki fo gás be nyúj tá sát kö ve tõ en nap vi lág ra ke rült tör - vény sér tés ese té ben már nincs meg az az in dok a jo go sul ti kör ki ter jesz té sé re, amely a ki fo gás be nyúj tá sa ese té ben ér vé nye sül, hi szen a ki fo gást el bí rá ló vá lasz tá si bi zott ság (amely egyéb ként hi va tal ból is el jár hat) dön té se nyil vá - nos, és e dön tés sel szem ben a 79. -ban, il le tõ leg a 82. -ban meg ha tá ro zott jo go sul tak át ve he tik a jog or - vos la ti jog gya kor lá sát. A fen ti ek ér tel mé ben te hát ki fo gást bár ki be nyújt hat, fel leb be zést, il le tõ leg bí ró sá gi fe lül vizs gá lat irán ti ké rel - met azon ban csak vá lasz tó jog gal ren del ke zõk, je löl tek, je - lö lõ szer ve ze tek, va la mint az ügy ben érin tett jogi sze mé - lyek nyújt hat nak be. Dr. Szi ge ti Pé ter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

58 298 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám 6/2006. (III. 9.) OVB ál lás fog la lá sa a kampánycsend tárgyában Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság a vá lasz tá si el já rás ról szóló évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Ve.) 90/A. -a (4) be kez dé sé nek a) pont já ban, 99/K. -a (5) be kez dé sé - nek a) pont já ban, 105/A. -a (4) be kez dé sé nek a) pont já - ban, 115/I. -a (8) be kez dé sé nek a) pont já ban, 124/A. -a (3) be kez dé sé nek a) pont já ban és 143/A. -a (4) be kez dé - sé ben fog lalt ha tás kö ré ben el jár va, a kam pány csend tár - gyá ban az aláb bi ad ja ki: állásfoglalást A Ve a sze rint [A] kam pány csend meg sér té sé - nek mi nõ sül a vá lasz tó pol gá rok vá lasz tói aka ra tá nak be fo - lyá so lá sa, így kü lö nö sen: a vá lasz tó pol gá rok szá má ra a je - lölt vagy a je lö lõ szer ve zet ál tal in gye ne sen jut ta tott szol - gál ta tás (sza va zás ra tör té nõ szer ve zett szál lí tás, étel-ital adá sa), párt jel vé nyek, zász lók, párt szim bó lu mok, a je lölt fény ké pét vagy ne vét tar tal ma zó tár gyak osz to ga tá sa, vá - lasz tá si pla kát (a to váb bi ak ban: pla kát) el he lye zé se, a vá - lasz tói aka rat be fo lyá so lá sá ra al kal mas in for má ci ók szol - gál ta tá sa elekt ro ni kus vagy más úton. Az Or szá gos Vá lasz tá si Bi zott ság ál lás pont ja sze rint nem va ló sul meg a Ve. 41. sé rel me, ha a kam pány csend be áll tát meg elõ zõ en meg je lent, a vá lasz tói aka rat be fo lyá - so lá sá ra al kal mas in for má ci ó kat tar tal ma zó saj tó ter mé kek a kam pány csend ide jén ad di gi ter jesz té si he lyü kön, a kam - pány csend be áll tát meg elõ zõ fel té te lek kel to vább ra is meg vá sá rol ha tók. A kam pány csend meg sér té sét je len ti azon ban, ha az írott saj tó ter mék ter jesz té sé nek kez de te a kam pány csend nap ja. Dr. Szi ge ti Pé ter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke Tájékoztató a Si ke res Ma gyar or szá gért bér la kás hi tel prog ram ról A hitelprogram célja, háttere A Bér la kás Prog ram el in dí tá sá ról és a Si ke res Ma gyar or szá gért Bér la kás Hi tel prog ram meg hir de té sé rõl szó ló 1124/2005. (XII. 20.) Korm. ha tá ro zat alap ján a Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság a ha zai bér la kás ál lo mány ará nyá nak bõ ví té se, a fi a ta lok és az ala csony jö ve del mû ek ön ál ló la kás hoz ju tá si esé lyé nek nö ve lé se, a szo ci á li san hát rá - nyos hely ze tû vagy a la kás ter he i ket ne he zen fi ze tõ, de la kás tu laj don nal ren del ke zõ csa lá dok lak ha tá si hely ze té nek ja ví - tá sa, a ma gyar gaz da ság ver seny ké pes sé gé nek erõ sí té se, a mun ka erõ sza bad áram lá sá nak ösz tön zé se, és a nyugdíjasok élethelyzetének javítása céljából meghirdette a Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogramot. A hitelprogram általános feltételei Hi tel prog ram ke ret össze ge Hi tel tí pu sa Fi nan szí ro zás mód ja Hi tel fel hasz ná lá sa és össze ge A hi tel prog ram ke re té ben az MFB Rt. ál tal biz to sí tott for rás 60 mil li árd Ft. Éven tú li le já ra tú be ru há zá si hi tel. A fi nan szí ro zás köz vet le nül az MFB Rt.-n ke resz tül, va la mint re fi nan szí ro zá si konst ruk ció ke re - té ben tör té nik. Egy hi tel fel ve võ (ön kor mány zat vagy tár su lás) vo nat ko zá sá ban a fel ve he tõ leg ki sebb, il let ve leg na gyobb hi tel összeg nincs kor lá toz va, azon ban az egyes hi te lek leg ma ga sabb össze ge hi tel cé - lon ként kü lön bö zõ: a tar tó san ön kor mány za ti tu laj don ban ma ra dó, va la mint a szo ci á lis cé lú bér la ká sok épí té se, la - ká son ként leg fel jebb 15 mil lió fo rint, a fi a ta lok és a nagy csa lá do sok ré szé re bér la ká sok épí té se, la ká son kén ti leg fel jebb 18 mil lió fo - rint, a ver seny ké pes sé get erõ sí tõ, fog lal koz ta tá si cé lú, tar tós ön kor mány za ti tu laj do nú bér la ká sok épí té se, la ká son ként leg fel jebb 20 mil lió fo rint,

59 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 299 Hi tel de vi za ne me Ké re lem be nyúj tá sa Igény be vé te li le he tõ ség új és hasz nált la ká sok meg vá sár lá sa, ab ban az eset ben, ha az ön kor mány zat vál lal ja, hogy a la - kást bér la kás ként hasz no sít ja, la ká son ként leg fel jebb 15 mil lió fo rint, a nyug dí jas ház, idõ sek ott ho na, la kó ott hon, la kás ott hon épí té se és fel újí tá sa, fé rõ he lyen ként leg fel jebb 6 mil lió fo rint, az ön kor mány za ti tu laj do nú bér la ká sok fel újí tá sa, la ká son ként leg fel jebb 5 mil lió fo rint, a nem la kás cé lú épü let ál lo mány bér la kás cé lú át ala kí tá sa, la ká son ként leg fel jebb 10 mil lió fo - rint. HUF A hi tel de vi za ne me fo rint ról az ak tu á lis át vál tá si ár fo lyam sze rint au to ma ti kus eu ró ra kon ver tá - ló dik, ha Ma gyar or szág pénz ne me hi va ta lo san eu ró ra vál to zik. A köz be szer zé sek rõl szó ló jog sza bá lyok kü lö nö sen a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren del ke zé se it kell al kal maz ni a pénz ügyi szol gál ta tást vég zõ hi tel in té zet ki - vá lasz tá sá ra. A prog ram ban részt ve võ hi tel in té ze tek lis tá ját és el ér he tõ sé gét az MFB Rt. a hon lap ján te szi köz zé. A hi tel prog ram ke re té ben hi tel szer zõ dés meg kö té sé re de cem ber 31-ig van le he tõ ség. A hi tel prog ram ból nyúj tott hi tel az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cikk (1) be kez dé se sze rint nem mi nõ - sül állami támogatásnak. A hitelfelvevõk köre A he lyi ön kor mány za tok ról szó ló évi LXV. tör vény 1. (1) be kez dé se sze rin ti he lyi ön kor mány za tok, a he lyi ön kor mány za tok tár su lá sa i ról és együtt mû kö dé sé rõl szó ló évi CXXXV. tör vény sze rin ti ön kor mány za ti tár su lá - sok és a te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú kis tér sé gi tár su lá sá ról szó ló évi CVII. törvény szerinti többcélú kistérségi társulások. Amennyi ben a hi tel fel ve võ jogi sze mé lyi ség nél kü li tár su lás, hi tel szer zõ dés csak a gesz tor ön kor mány zat tal vagy a tár su lá si meg ál la po dás ban meg je lölt önkormányzattal köthetõ. A hitelezésbõl kizártak köre Nem ve het részt a hi tel prog ram ban az olyan ön kor mány zat, amely a) adós ság ren de zé si el já rás alatt áll, b) nem fe lel meg a tör vény ben meg ha tá ro zott hi tel fel vé te li korlátnak, c) le járt ese dé kes sé gû, 60 na pot meg ha la dó adó- vagy adók mód já ra be hajt ha tó köz tar to zás sal vagy hi tel tar to zás sal ren del ke zik, ki vé ve, ha az adó ha tó ság szá má ra fi ze té si ha lasz tást vagy részletfizetést engedélyezett, d) a hi tel ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl jut ta tott va la mely ál la mi tá mo ga tás sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé gét nem, vagy csak részben teljesítette, to váb bá az a tár su lás, amely e) le járt ese dé kes sé gû, 60 na pot meg ha la dó adó- vagy adók mód já ra be hajt ha tó köz tar to zás sal vagy hi tel tar to zás sal ren del ke zik, ki vé ve, ha az adó ha tó ság szá má ra fi ze té si ha lasz tást vagy részletfizetést engedélyezett, f) a hi tel ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl jut ta tott va la mely ál la mi tá mo ga tás sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé gét nem, vagy csak részben teljesítette. A hitel felhasználása A hi tel tár gyi esz kö zök be tör té nõ be ru há zás hoz hasz nál ha tó fel. Bé relt in gat la non meg va ló su ló be ru há zás ese té ben a fi nan szí ro zás fel té te le a leg alább a fu tam idõ re szó ló, ha tá ro zott ide jû bér le ti szer zõ dés meg lé te. Va la mennyi hi tel cél ese té ben a be ru há zás tár gyi esz kö ze i nek be ke rü lé si ér té ke a szám vi tel rõl szó ló évi C. tör - vény (Sztv.) és 51. -ai alap ján szá mol ha tó el az aláb bi ak fi gye lem be vé te lé vel: A be ru há zás költ ség ve té sé ben azok a költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek el en ged he tet le nül szük sé ge sek a be ru há - zás vég re haj tá sá hoz, és meg fe lel nek a költ ség ha té konyság el vé nek. Az el szá mo lás so rán a költ sé ge ket szám lák kal vagy más hi te les szám vi te li bi zony la tok kal kell iga zol ni. A hasz nált gép, be ren de zés ára nem ha lad hat ja meg a szo ká sos pi a ci ér té ket, va la mint egy ha son ló új gép, be ren de - zés árá nál ala cso nyabb nak kell len nie. A hasz nált gép nek, be ren de zés nek a mû kö dé sé hez szük sé ges mû sza ki pa ra mé te - rek kel kell ren del kez nie, és meg kell fe lel nie a vo nat ko zó elõ írá sok nak és szab vá nyok nak. A hi tel fel ve võ do ku men tál ni kö te les a fen ti elõ írá so kat.

60 300 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám A nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé gek be ru há zá si költ sé gei kö zött a la ká sok ren del te tés sze rû hasz nál ha tó ság hoz szük sé ges he lyi sé gek nek, mel lék épü le tek nek (tü ze lõ anyag-tá ro ló, lom kam ra stb.), mel lék épít mé nyek nek (hul la dék tar - tály-tá ro ló, köz mû pót ló épít mé nyek nek és be ren de zé sek nek, köz mû-be csat la ko zás épít mé nyei stb.), va la mint egyéb épít mé nyek nek (la kó te lek hom lok vo na lán álló ke rí tés, az épí tés ügyi ha tó ság ál tal elõ írt ke rí tés, az épü let meg kö ze lí té sét szol gá ló te rep lép csõ, lejtõ és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) és gépkocsitároló építési költségei szá mol ha - tók el. A hi tel prog ram ke re té ben egya zon in gat lan vá sár lá sá ra és fel újí tá sá ra egy ide jû leg igé nyel he tõ hi tel a 4.2. és a 6. hi tel - cél ke re té ben (lásd mel lék let). A hitel nem használható fel ál la mi vagy kö zös sé gi tá mo ga tás elõ fi nan szí ro zá sá ra, más hi tel (ugyan azon hi tel fel ve võ ré szé re, rész ben vagy egész ben fo lyó sí tott hi tel, a fi nan szí ro zó hi tel in té zet tõl füg - get le nül) ki vál tá sá ra, üz let rész, rész vény vá sár lá sá ra (a hi tel fel ve võ ál tal lí zin gelt esz köz hi tel bõl tör té nõ megvásárlása tiltott hitelkiváltásnak minõsül), áfa fi nan szí ro zá sá ra, amennyi ben a hi tel fel ve võ áfa-vissza igény lés re jogosult, for gó esz köz fi nan szí ro zás ra. Saját erõ A sa ját erõ mér té ke a be ru há zás az áfa-vissza igény lés függ vé nyé ben net tó, vagy brut tó be ke rü lé si ér té ké nek leg - alább 10%-a, 2000 fõ nél ki sebb te le pü lé sen a be ru há zás az áfa-vissza igény lés függ vé nyé ben net tó, vagy brut tó be ke - rü lé si értékének legalább 5%-a kell legyen. Ezen utób bi elõ írás hoz a te le pü lés nagy sá gát az ön kor mány zat nál ál lan dó la kó hellyel ren del ke zõ be je len tett la ko sok száma határozza meg. A sa ját erõ be be szá mít ha tó az ál lam ház tar tás más al rend sze re i bõl vagy kö zös sé gi for rás ból ka pott tá mo ga tás. Sa ját erõ ként el fo gad ha tó a be ru há zás meg va ló sí tá sá hoz szük sé ges, a hi tel igény lõ tu laj do ná ban lévõ tár gyi esz köz (pl. in gat - lan),és az épí té si célú be ru há zás hoz vagy gép be szer zés hez kapcsolódó már kifizetett elõleg, foglaló. Hi tel dí jak A fi nan szí ro zó hi tel in té zet az aláb bi dí ja kon kí vül más költ sé get, dí jat nem szá mít hat fel. Ügy le ti ka mat Ke ze lé si költ ség Fo lyó sí tá si ju ta lék Szer zõ désmó do sí tá si díj Pro jekt vizs gá la ti díj Ren del ke zés re tar tá si díj Elõ tör lesz té si díj Futamidõk alakulása A hi tel fel ve võ ál tal fi ze ten dõ ka mat mér té ke 3 ha vi EURIBOR + leg fel jebb 2,5%/év, ki vé ve a 4.2. hi tel célt, amely nek ese tén 3 ha vi EURIBOR + leg fel jebb 2,25%/év. A ka mat fi ze tés nap tá ri ne gyed éven te tör té nik. Ke ze lé si költ ség nem ke rül fel szá mí tás ra. Fo lyó sí tá si ju ta lék nem ke rül fel szá mí tás ra. Ese ti díj, amely nek mér té két és ese dé kes sé gét a fi nan szí ro zó hi tel in té zet sa ját bel sõ sza bály za ta alap ján ha tá roz za meg. Egy sze ri díj, amely nek mér té ke: 1 mil li árd fo rint hi tel össze gig a hi tel tel jes össze gé nek leg fel jebb 1,5%-a, 1 mil li árd fo rin tot meg ha la dó hi tel összeg ese tén 1 mil li árd fo rint nak leg fel jebb 1,5%-a, to váb - bá az 1 mil li árd fo rint fe let ti rész leg fel jebb 1%-a. A pro jekt vizs gá la ti díj ese dé kes sé gét a hi tel prog ram nem sza bá lyoz za, en nek meg ha tá ro zá sa a hi tel in té zet ál tal, sa ját bel sõ sza bály za ta i nak al kal ma zá sá val tör té nik. Ren del ke zés re tar tá si díj nem ke rül fel szá mí tás ra. Elõ tör lesz té si díj nem ke rül fel szá mí tás ra. Ren del ke zés re tar tá si idõ Le já rat Tü rel mi idõ A szer zõ dés kö tés tõl szá mí tott leg fel jebb 2 év. Leg fel jebb 25 év. A szer zõ dés kö tés tõl szá mí tott leg fel jebb 3 év.

61 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 301 Tör lesz tés üte me zé se Tü rel mi idõt kö ve tõ en, ne gyed éven te az utol só tör lesz tõ rész let ki vé te lé vel egyen lõ tör lesz tõ rész le tek ben. Ese dé - kes sé gét le he tõ leg úgy kell meg ha tá roz ni, hogy a tör lesz tés a nap tá ri ne gyed év utol só hó nap já nak 15. nap já nál ké sõbb re ne es sen. Az elsõ tõ ke tör lesz tés a tü rel mi idõ le já ratát kö ve tõ ne gyed év ben ese dé kes. A prog ram ke re té ben az elõ tör lesz - tés meg en ge dett, elõ tör lesz té si díj nem szá mol ha tó fel. Fo lyó sí tá si hi te lek A fo lyó sí tás a hi tel in té zet ré szé re be nyúj tott a fi nan szí ro zó hi tel in té zet vo nat ko zó sza bály za ta alap ján ki fi ze tett vagy ki fi ze tet len szám lák, vagy a szám vi tel rõl szó ló Sztv (1) be kez dé se sze rin ti szám vi te li bi zony lat alap ján tör té nik. A hi tel bõl meg kez dett be ru há zás is fi nan szí roz ha tó. A hi tel a hi tel ké re lem fi nan szí ro zó hi tel in té zet hez tör té nõ be nyúj tá sát kö ve tõ en és az azt meg elõ zõ 6 hó nap so rán ke - let ke zett, bi zo nyít ha tó an a be ru há zás és/vagy fel újí tás meg va ló sí tá sá val kap cso lat ban fel me rült költ sé gek fi nan szí ro zá - sá ra hasz nál ha tó fel, amely nek szem pont já ból a szám la kel té nek, új és hasz nált la kás vá sár lá sa ese tén az adás vé te li szer - zõ dés dá tu mát kell te kin te ni. Amennyi ben a hi tel igény lõ áfa-vissza té rí tés re jo go sult, a fo lyó sí tás a szám la net tó ér té ké - ben történik. Egyéb fel té te lek Az aláb bi elõ írá so kat min den hi tel cél ese té ben al kal maz ni kell. A hi tel fel ve võ nek vál lal nia kell, hogy a be ru há zás sal érin tett in gat lant a köl csön szer zõ dés meg kö té sé nek idõ pont já - tól szá mí tott leg alább 10 évig a hi tel cél nak meg fe le lõ en hasz no sít ja. Amennyi ben a hi tel fel ve võ a be ru há zás sal érin tett in gat lant a köl csön szer zõ dés meg kö té sé nek idõ pont já tól szá mí - tott 10 éven be lül ér té ke sí te né, vagy hi tel cél tól el té rõ en kí ván ná hasz no sí ta ni, en nek elõ fel té te le a hi tel adott la kás ra (in - gat lan rész re) esõ ré szé nek elõ tör lesz té se. Hitelcél szerinti hasznosításnak minõsül, ha a hitelfelvevõ a beruházással érintett ingatlant üzemeltetésre másnak átadja. Nyug dí jas ház, idõ sek ott ho na meg ha tá ro zá sá hoz al kal maz ni kell a 12/2001. (I. 31.) Korm. ren de let 26. (5) be kez - dé sé nek elõ írá sa it. A hi tel bõl a nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé gek be ru há zá si költ sé gei is fi nan szí roz ha tók. Hitelkérelem benyújtása A köz be szer zé sek rõl szó ló jog sza bá lyok így kü lö nö sen a köz be szer zé sek rõl szó ló évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it kell al kal maz ni a pénz ügyi szol gál ta tást vég zõ hitelintézet kiválasztására. Mel lék let A Si ke res Ma gyar or szá gért Bér la kás Hi tel prog ram hi tel cél jai 1. A tar tó san ön kor mány za ti tu laj don ban ma ra dó, va la mint a szo ci á lis cé lú bér la ká sok épí té se 2. A fi a ta lok és a nagy csa lá do sok ré szé re bér la ká sok épí té se 3. A ver seny ké pes sé get erõ sí tõ, fog lal koz ta tá si cé lú, tar tós ön kor mány za ti tu laj do nú bér la ká sok épí té se 4. Új és hasz nált la ká sok meg vá sár lá sa, ab ban az eset ben, ha az ön kor mány zat vál lal ja, hogy a la kást bér - la kás ként hasz no sít ja 4.1. Új la ká sok meg vá sár lá sa, ab ban az eset ben, ha az ön kor mány zat vál lal ja, hogy a la kást bér la kás ként hasz no sít ja 4.2. Hasz nált la ká sok meg vá sár lá sa, ab ban az eset ben, ha az ön kor mány zat vál lal ja, hogy a la kást bér la - kás ként hasz no sít ja 5. A nyug dí jas ház, idõ sek ott ho na, la kó ott hon, la kás ott hon épí té se és fel újí tá sa 6. Az ön kor mány za ti tu laj do nú bér la ká sok fel újí tá sa 7. A nem la kás cé lú épü let ál lo mány bér la kás cé lú át ala kí tá sa

62 302 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám Pá lyá za ti fel hí vás* az eu ró pai Eu ro Ve lo ke rék pá rút-há ló zat ma gyar or szá gi sza ka szai épí té sé nek és ter ve zé sé nek évre el nyer he tõ tá mo ga tá sá ra I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja 1. A Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um (GKM) a Bel ügy mi nisz té ri um mal (BM) és az Or szá gos Te rü let - fej lesz té si Hi va tal lal (OTH) egyet ér tés ben az Út pénz tár fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány zat ból a ke rék pár utak fej lesz té - sé nek tá mo ga tá sá ra fel hasz nál ha tó ke re te ter hé re pá lyá za - tot hir det az eu ró pai Eu ro Ve lo ma gyar or szá gi nyom vo - na lá ba tar to zó ön ál ló ke rék pár utak épí té sé nek, va la mint en ge dé lye zé si terv ké szí té sé nek és en ge dé lyez te té sé nek támogatására. 2. A pá lyá za ti konst ruk ció cél já nak, hát te ré nek rö vid be mu ta tá sa: A ke rék pá ro zás biz ton sá gos fel té te le i nek ja - ví tá sa a hi va tás for ga lom mel lett az el múlt évek ben meg - nö ve ke dett sza bad idõs for ga lom ese té ben is el en ged he tet - len. Ez utób bi ak a na gyobb tá vol sá gú ke rék pá ro zás fel té - te le it igény lik. A tá mo ga tás cél ja az eu ró pai Eu ro Ve lo ke rék pá rút há ló zat ma gyar or szá gi sza ka sza i nak fejlesz - tése. 3. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló ke ret összeg: a) ke rék pár utak épí té sé nek tá mo ga tá sá ra 900 mil lió fo - rint, b) ke rék pár utak en ge dé lye zé si terv ké szí té sé nek és en - ge dé lyez te té sé nek tá mo ga tá sá ra 100 mil lió fo rint 4. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma épí té sek ese - té ben db, ter ve zé sek ese té ben db. II. A pá lyá zók köre 1. A pá lyá za to kon a he lyi ön kor mány za tok ról szó ló évi LXV. tör vény 1. (1) be kez dé se sze rin ti he lyi ön kor mány za tok, a he lyi ön kor mány za tok tár su lá sa i ról és együtt mû kö dé sé rõl szó ló CXXXV. tör vény sze rin ti ön kor mány za ti tár su lá sok és a te le pü lé si ön kor mány za tok több cé lú kis tér sé gi tár su lá sá ról szó ló évi CVII. tör - vény sze rin ti több cé lú kis tér sé gi tár su lá sok ve het nek részt év ben meg va ló su ló fej lesz tés sel (üte me zett épí tés ese tén a pá lyá zott sza kasz nak ön ál ló an is mû kö dõ ké pes - nek kell len nie). Ár víz vé del mi töl té sen épü lõ ke rék pá rút ese té ben az il le té kes Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Igaz - ga tó ság (KÖVIZIG) az ön kor mány za tok kal azo nos feltételekkel pá lyáz hat. Épí té si pá lyá zat ese tén brut tó 35,0 350,0 mil lió Ft kö zöt ti meg va ló sí tá si költ sé gû pá lyá - zat nyújtható be. 2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás olyan pá lyá zat hoz, amely nem Eu ro Ve lo út vo na lon va ló sul meg, ahol a pá lyá zó hi - telt ér dem lõ en nem iga zol ja, hogy a fej lesz tés be ke rü lé si össze gé nek leg alább 50%-a a fej lesz tés hez ren del ke zé sé re áll, to váb bá az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let ben elõ írt kö ve tel mé - nyek nek nem fe lel meg. III. A pályázati feltételek 1. A pá lyá zat ke re té ben az Or szá gos Te rü let ren de zé si Terv ben (2003. évi XXVI. tör vény) sze rep lõ Eu ro Ve lo ma gyar or szá gi ke rék pá rút vo na la in hi ány zó sza ka szok ki - épí té se, va la mint en ge dé lye zé si terv ké szí té se és en ge dé - lyez te té se tá mo gat ha tó. 2. A rész le tes pá lyá za ti fel té te le ket, a be nyúj tan dó pá - lyá za tok tar tal mi és for mai kö ve tel mé nye it a Pá lyá za ti fel - hí vás és az út mu ta tó az adat la pok kal együtt tar tal maz za. A kö te le zõ en be nyúj tan dó mun ka ré szek egy részt a pá lyá - za tok el bí rá lá sá ra, il let ve az elõ írt egyez te té sek re szol gál - nak, más részt an nak iga zo lá sá ra, hogy a tá mo ga tás el nye - ré sét kö ve tõ en az épí tés ki vi te le zé si ver se nyez te té sé nek nincs aka dá lya (a ha tó sá gi en ge dély/ek/, az épí té si te rü let, va la mint a tá mo ga tás sal együtt a meg va ló sí tás tel jes költ - sé ge ren del ke zés re áll). A tá mo ga tást nyert pá lyá zó nak vál lal nia kell to váb bá a Pá lyá za ti fel hí vás ban, il let ve út - mu ta tó ban elõ írt ver se nyez te té si sza bá lyok betartását. 3. Je len pá lyá za tok ese té ben pá lyá za ti dí jat nem kell fi - zet ni. IV. A pá lyá zat tal el nyer he tõ tá mo ga tás A tá mo ga tás for má ja: A pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá - nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég - le ges jut ta tás (a to váb bi ak ban vissza nem té rí ten dõ tá mo - ga tás), ami utó la gos fi nan szí ro zás sal, tel je sí tés iga zo lás alap ján, for rás ará nyo san, az út mu ta tó ban elõ ír tak sze rint tör té nik. A tá mo ga tás ma xi má lis mér té ke 50%. * A Pályázati felhívás elválaszthatatlan részei az útmutató és az adatlapok ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt. A Pályázati felhívás és útmutató az adatlapokkal együtt megjelenik a Közlekedési Érte sí tõ ben, va la mint le tölt he tõ az in ter ne ten a GKM hon lap já ról ( továbbá a pályázati felhívás és útmutató az Önkormányzatok Közlönyében is hozzáférhetõ. V. A pályázat benyújtásának módja, határideje 1. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak mód ja: A pá lyá za to kat a Pá lyá za ti fel hí vás ban és út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, a ki töl tött adat la pok kal együtt

63 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 303 hi ány ta la nul kell be nyúj ta ni pos tai úton, leg ké sõbb a be - adá si ha tár idõ nap ján, iga zol ha tó mó don az Út gaz dál ko dá si és Ko or di ná ci ós Igaz ga tó ság 1024 Bu da pest, Fé nyes Elek u cí mé re. A cso ma go lá son fel kell tün tet ni Eu ro Ve lo Ke - rék pá rút épí té si pá lyá zat, vagy Eu ro Ve lo Ke rék pá rút ter ve zé si pá lyá zat. A be adott pá lyá za tok ki egé szí té sé re ha tár idõn túl egy al ka lom mal van le he tõ ség, a hi ány pót lás ra fel szó lí tó le vél - ben meg ha tá ro zás ra ke rü lõ 8 na pon be lül. 2. A Pá lyá za ti fel hí vás és út mu ta tó, amely az adat la po - kat is tar tal maz za, a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri - um In ter net hon lap já ról ( le tölt he tõ, meg je - le nik a Köz le ke dé si Ér te sí tõ ben, va la mint adat la pok nél - kül az Ön kor mány za tok Köz lö nyé ben.a pá lyá za tok kal kap cso lat ban fel me rü lõ to váb bi in for má ci ó val, a pá lyá za ti ké re lem össze ál lí tá sá nál a tar tal mi és for mai elõ írá sok hoz, il let ve a tá mo ga tás el nye ré se ese tén a fej lesz tés meg va ló - sí tá sá hoz kap cso ló dó kér dé sek ben az UKIG mun ka tár sa fel vi lá go sí tás sal, szak mai ta nács adás sal a pá lyá zók ren - del ke zé sé re áll: fa xon: le vél ben: 1537 Bu da pest, 114. Pf. 333 e-ma il ben: szik sza i ne@mail.ko zut.hu In for má ci ós nap, ahol sze mé lyes kon zul tá ci ó ra is le he - tõ ség van: má jus óra, UKIG I. eme le ti tár - gya ló. A te le pü lés ren de zés sel össze füg gõ kér dé sek ben szak - mai ta nács adást az il le té kes fõ épí tész biz to sít, és amennyi - ben a ren del ke zés re álló do ku men tu mok ból a te le pü lés - ren de zés sel való össz hang egy ér tel mû en nem ál la pít ha tó meg, úgy a kér dés ben szak mai ál lás fog la lást ad. 3. A pá lyá za tok be adá si ha tár ide je: má jus A pá lyá za tok el bí rá lá sá ra jú ni us 16-ig ke rül sor. VI. Az el bí rá lás fo lya ma ta és szem pont rend sze re A pá lyá za to kat Tár ca kö zi Bí rá ló Bi zott ság bí rál ja el, amely nek két tag ját, a Bi zott ság el nö két és tit ká rát a gaz - da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter, egy-egy tag ját pe dig a bel ügy mi nisz ter, il let ve az OTH el nö ke je lö li ki. A Bi zott - ság a meg hir de tett be adá si ha tár idõ ig fel adott pá lyá za to kat egy ide jû leg bí rál ja el. A Bi zott ság mun ká ját szak ér tõk se - gí tik. A dön tés-elõ ké szí tést se gí ti to váb bá a Ke rék pá ros Szak ér tõi Tes tü let, amely nek tag jai a ke rék pá ros köz le ke - dés ügyé vel fog lal ko zó ér dek kép vi se le ti és szak mai ci vil szer ve ze tek ki je lölt képviselõi. A pá lyá za tok kal kap cso la tos ad mi niszt ra tív és pénz ügyi fel ada tok le bo nyo lí tá sát az Út gaz dál ko dá si és Koordiná - ciós Igaz ga tó ság (a to váb bi ak ban: UKIG) vég zi. A bí rá lat elõ ké szí té se ként a be nyúj tott pá lyá za to kat az UKIG nyil - ván tar tás ba ve szi, a pá lyá zat fel bon tá sá ról bon tá si jegy zõ - köny vet ké szít, majd a pá lyá za tot tar tal mi és for mai szem - pont ból fe lül vizs gál va és fel dol goz va bí rá lat ra elõ ké szí ti. A tar tal mi és/vagy for mai szem pont ból nem meg fe le lõ nek, vagy hi ány pót lás után is hi á nyos nak mi nõ sí tett pá lyá za to - kat a Bi zott ság el len õr zi, majd a hi ány/ok/ jegy zõ köny vi rög zí té sét kö ve tõ en a to váb bi rész le tes bí rá lat ból ki zár ja. A bí rá lat ra al kal mas (tar tal mi lag és for ma i lag meg fe le lõ) pá lyá za to kat a Bi zott ság rész le te sen el bí rál ja, amely so rán fo ko zott fi gyel met for dít a ter ve zett épí tés köz le ke dés biz - ton sá gi, ide gen for gal mi, egész ség vé del mi és te rü let fej - lesz té si hasz nos sá gá nak szem pont ja i ra. A pá lyá za tok bí rá la ta so rán a for ma i lag meg fe le lõ és az alap ve tõ szak mai szem pon to kat tel je sí tõ pá lyá za tok kö zül, a ke rék pá ros ta nács adó tes tü let ál tal ki dol go zott bí rá la ti kri té ri u mok alap ján rang so rolt lis ta sze rin ti pá lyá za tok ré - sze sül nek tá mo ga tás ban, a ren del ke zés re álló ke ret összeg mér té ké ig. Az alap ve tõ szak mai meg fe le lõ sé gi kri té ri u mok a kö - vet ke zõk: a meg va ló sí ta ni kí vánt lé te sít mény te le pü lé sek kö zöt ti (kül te rü le ti) sza kasz(oka)t is tar tal maz nak, csak komp lex pro jek tek (kar ban tar tás) in dít ha tó ak (épí té si pá lyá za tok ese tén), csak en ge dé lyes ter vek kel ren del ke zõ pro jek tek in - dul hat nak (épí té si pá lyá za tok ese tén), a ter ve zett ke rék pá rút a mû sza ki aján lás ban meg ha tá - ro zot tak sze rint ké szül ki vé tel a bur ko lat szé les ség (kül - te rü le ten 3,0 m, bel te rü le ten 2,5 m), ugyan ak kor gaz da - sá gos, költ ség ta ka ré kos. ter ve zé si pá lyá zat ese tén a part ner ség és ci vil kont roll be vo ná sá nak be mu ta tá sa (egyez te té sek, em lé kez te tõk, jegy zõ köny vek stb.) A szak mai bí rá la ti kri té ri u mok a kö vet ke zõk: 1. A pá lyá za ti pro jekt nyo mán, a meg lé võ sza ka szok kal együt te sen lét re jö võ össze füg gõ (meg sza kí tás nél kü li), biz ton sá go san (kis for gal mú uta kon, ke rék pár úton, ár víz - vé del mi töl té sen) és meg fe le lõ mi nõ ség ben (szi lárd, kar - ban tar tott bur ko la ton) ke rék pá roz ha tó Eu ro Ve lo sza - kasz hossza. 2. A pro jekt nyo mán lét re jö võ össze füg gõ há ló zat ban érin tett te le pü lé si ön kor mány za tok szá ma, szer ve zett sé ge. 3. A pro jekt há ló za ti in do kolt sá ga, azaz je len leg mi lyen mó don meg ol dott az Eu ro Ve lo for ga lom át ve ze té se, mennyi re hi ány pót ló a fej lesz tés (van-e 5 km-nél kö ze lebb al ter na tív kis for gal mú út vagy ke rék pá rút). 4. A pro jekt ál tal a lét re jö võ, össze füg gõ há ló zat ál tal a ke rék pá ros tu riz mus szá má ra fel tárt att rak ci ók szá ma és je len tõ sé ge (or szá gos, re gi o ná lis, he lyi stb.). A pá lyá za tok tá mo ga tá sá ról a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter dönt. A dön tés fe lül vizs gá la ta és jog or vos la ta ki - zárt.

64 304 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám Vi rá gos Ma gyar or szá gért kör nye zet szé pí tõ ver seny Ver seny fel hí vás A Bel ügy mi nisz té ri um, a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej - lesz té si Mi nisz té ri um, a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi - nisz té ri um, a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um, az Ok ta tá si Mi nisz té ri um, a Nem ze ti Kul tu rá lis Örök ség Mi nisz té ri u ma, a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal, Bu da pest Fõ vá - ros Ön kor mány za ta, a Ma gyar Tu riz mus Zárt kö rû en Mû - kö dõ Rész vény tár sa ság, a Ma gyar Tu risz ti kai Hi va tal mint a ver seny ki írói az Or szág gyû lés Ön kor mány za ti Bi zott sá ga, az Or - szág gyû lés Kör nye zet vé del mi Bi zott sá ga, Ma gyar Ön kor - mány za ti Fõ ker tész Szö vet ség, a Ba la ton Ala pít vány, a Ba la ton Szö vet ség, a Kert ba rát Ma ga zin, a Ker ti Ka len dá - ri um, a Ker té szek és Kert ba rá tok Or szá gos Szö vet sé ge, a Vá ros és Fa lu vé dõk Szö vet sé ge, a Nagy vát hy Já nos Gaz - da kép zõ Egye sü let, a KITE Rt., a MAKEOSZ, a MAKETÁSZ és a Vi rág zó Ma gyar Kert kul tú rá ért Ala pít - vány tá mo ga tá sá val meg hir de tik a Vi rá gos Ma gyar or szá gért vi rá go sí tá si, par - ko sí tá si és kör nye zet szé pí tõ ver senyt. A ver se nyen va la mennyi ma gyar te le pü lés részt ve het. Vá ros és falu ka te gó ri á ban in du ló te le pü lé sek a mel lé kelt Je lent ke zé si lap ha tár idõ re má jus 15. tör té nõ be kül dé sé vel (pol gár mes ter alá írá sá val) ne vez het nek. A ver seny cél ja: A kultu rált, kör nye zet ba rát, ven dég vá ró or szág kép ki - ala kí tá sá nak elõ se gí té se, a te le pü lés kép esz té ti kus meg je - le ní té se, nö vé nyek kel tör té nõ dí szí té se, a kör nye zet vé de - lem és kör nye zet gaz dál ko dás az öko ló gia kö ve tel mé nye i - re te kin tet tel. Új zöld fe lü le tek, par kok, fa so rok lé te sí té se, fenn tar tá sa, kul tu rált egész sé ges kör nye zet ki ala kí tá sa, köz te rek, ut cák, épü le tek, in téz mé nyek vi rá go sí tá sa, nö - vény ki ül te té sek a la kos ság be vo ná sá val, rész vé te lé vel, to - váb bá a te le pü lés mû em lé ke i nek, épü le te i nek tu risz ti kai és kul tu rá lis ér té ke i nek meg õr zé se, fej lesz té se és a parlagfû irtása. A részt ve võk te le pü lé sek ön kor mány za ta, la kos sá ga, ci vil szer ve ze tei, in téz mé nyei, vál lal ko zá sai szé pí tõ mun ká juk kal ja vít ják te le pü lé sük, or szá gunk jó hí rét, az ott élõk élet mi nõ sé gét, elõ se gí tik a kul tú ra, a tu riz mus, az EU kap cso la tok fej lõ dé sét, a köz íz lés, az igé nyes la kó kör - nye zet ki ala kí tá sát, a kö zös ér té kek vé del mét, nö ve lé sét és ki emelt cél ként az 56-os em lék he lyek ki ala kí tá sát és ápolt sá gát. A Szer ve zõ Bi zott ság a ver seny kö ve tel mé nye it az aláb bi ak ban ha tá roz ta meg, amely nek alap ján ke rül sor a bí rá lat ra, a ver seny ben el ért ered mény meg ál la pí tá sá ra és a dí ja zás ra: I. Mi nõ sé gi kö ve tel mé nyek: a te le pü lé si zöld fe lü le tek, em lék he lyek, sír ker tek mi - nõ sé ge, gondozottsága nö vény ki ül te té sek fák, cser jék, éve lõk, örök zöl dek, egy nyá ri vi rá gok, gyep fe lü le tek mi nõ sé ge har mó ni á ja a táj jal, az épí tett kör nye zet tel, a mû em lé kek és környezetük ál la po tá val II. Fel ké szü lés, rész vé tel a kör nye zet szé pí tés re az ön kor mány zat erõ fe szí té se (for rá sok, tá mo ga tás, szer ve zés, irányítás) he lyi vál lal ko zá sok, in téz mé nyek rész vé te le (ven dég - lá tók, üz le tek, üzemek stb.) kö zös sé gi együtt mû kö dé sek, ci vil szer ve ze tek rész vé - te le, he lyi ver se nyek szervezése ma gán há zak tu laj do no sai, a la kos ság rész vé te le (ut ca - ker tek, elõ ker tek, épü lethom lok za tok díszítésével) kör nye ze ti ne ve lés az ok ta tá si in téz mé nyek kül sõ, belsõ kör nye ze té nek vi rá go sí tá sá val, nö vé nyek gon do zá - sá val, az ifjúság aktív rész vé te lé vel III. Ál ta lá nos be nyo má sok a te le pü lés zöld fe lü let gaz dál ko dá sa, hely ze te a te le pü lés tisz ta sá ga, par lag fû és más gyo mok irtása az épí tett kör nye zet mi nõ sé ge, ál la po ta (te rek, ut cák, épü le tek, mû em lé kek, utcabútorok). a te le pü lés meg je le né se tu risz ti kai szem pont ból A ver seny re je lent ke zett te le pü lé sek bí rá la tát szak em - be rek bõl álló zsû ri vég zi. Az el ért pont szá mo kat fi gye lem - be véve a Szer ve zõ Bi zott ság ja vas la ta alap ján a ki írók és a tá mo ga tók ál tal fel aján lott dí jak kal ju tal maz zuk a leg - job ba kat. A ver seny fõ dí ja: rész vé tel a évi Vi rá gos Vá ro - sok és Falvak Versenyén (Entente Florale), hazánk kép vi se le te a leg jobb vá ros és falu rész vé te lé vel. A sza - bá lyok sze rint 5 éven be lül a nem zet kö zi sze rep lés nem is - mé tel he tõ. A ver seny ben részt vevõk közül a Fõzsûri által kiválasztott város, falu képviselheti hazánkat. A ver seny ben részt vevõ te le pü lé sek szá má ra le he tõ ség nyí lik az IN TER NET-en való szö ve ges és ké pes be mu tat - ko zás ra. En nek ér de ké ben je lent ke zé sük höz csa tol ják (ill. e-ma il-en küld jék meg) a te le pü lés rö vid szö ve ges be mu - ta tá sát (max. 1 gé pelt ol dal) és 3 db le he tõ leg di gi tá lis fény ké pet, me lye ket jú li us 30-áig kell meg kül de ni. E-ma il cím: pro mo cio@itt hon.hu A ké pek kö zül 1 db tu risz ti kai lát ni va ló kat ábrázoló kép legyen. Bu da pest, már ci us 1.

65 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 305 Cím zett: Ma gyar Tu riz mus Zárt kö rû en Mû kö dõ Rész vény tár sa ság MT Zrt Bu da pest, Vér me zõ út 4. Tel.: Fax.: E-ma il: pro mo hon.hu Sor szám: J E L E N T K E Z É S I L A P Alul írott. vá ros. falu te le pü lés.. (me gye) pol gár mes te re be je len tem, hogy a Ver seny fel hí vás nak meg fe le lõ en részt kí vá nunk ven ni a Vi rá gos Ma gyar or szá gért évi kör nye zet szé pí tõ ver se nyen. Pol gár mes te ri Hi va tal címe: Pol gár mes ter neve:.. te le fon ja, faxa:.. La kos ság lé lek szá ma: A pá lyá zat ügy in té zõ je: te le fon ja: Dá tum: pol gár mes ter alá írá sa JELENTKEZÉSI HATÁRIDÕ: má jus 15.

66 306 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az Ellenõrzési Figyelõ az ellenõrzési és felügyeleti szakma egyedüli olyan, negyedévente megjelenõ szakfolyóirata, amely a teljes szakterületet áttekinti. A lap a gazdálkodás területén dolgozó valamennyi szakember számára hasznos információkat tartalmaz, ezen túlmenõen az önkormányzatok és a közigazgatási hivatalok szakmai, felügyeleti munkájával kapcsolatos cikkei révén ezen területek szakemberei számára is segítséget jelenthet a napi munkában. A lap szerkesztésében részt vesz a KEHI, az APEH, az ÁSZ, az ÁPV Rt, a Belügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az ORFK és a VPOP is. Az Ellenõrzési Figyelõ azellenõrzésimunkatapasztalatairólszólóesettanulmányok, az ellenõrzésiés felügyeleti munka egy-egy területére vonatkozó összefoglaló értékelések, korszerû ellenõrzési módszertanok ismertetésével, nemzetközi kitekintéssel bõvíti az ellenõrzés és a felügyeletek területén dolgozó emberek és az ellenõrzöttek ismereteit is. Igen nagy érdeklõdést keltenek a fontos és aktuális témákról tartott Kerekasztal-beszélgetések rovat és az ellenõrzési rendszer EU-csatlakozással összefüggõ átalakításáról szóló cikkek. A lap rendszeresen tájékoztat a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenõrök Közhasznú Egyesület szakmai közéleti eseményeirõl. Az Ellenõrzési Figyelõ szakmai fórumként kínálkozik arra, hogy a minisztériumok, az ellenõrzési szervezetek és felügyeletek belsõ és külsõ szakmai kommunikációját segítse, munkatársainak szakmai ismereteit gyarapítsa, szakismeretét növelje. Az Ellenõrzési Figyelõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a faxszámán évi éves elõfizetési díja: 3024 Ft áfával, fél évre 1512 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: ) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: , fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendelem az Ellenõrzési Figyelõ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve:... Címe(város/község,irányítószám):... Utca, házszám:... Azügyintézõneve,telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: évi elõfizetési díj egy évre: 3024 Ft áfával. fél évre: 1512 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés:... cégszerû aláírás

67 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 307 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: évi éves elõfizetési díja: Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., telefon/fax: ) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: , fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve:... címe (város/község, irányítószám):... utca, házszám:... Ügyintézõ (telefonszám): évi elõfizetési díj fél évre 6678 Ft áfával egy évre Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: cégszerû aláírás

68 308 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló évi XI. törvény rendelkezik többek között a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a faxszámán. Éves elõfizetési díja évre: Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: ) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: , fax: ). Megrendelem a MEGRENDELÕLAP HATÁROZATOK TÁRA címû lapot... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: évi elõfizetési díj egy évre: Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez fél évre: Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

69 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 309 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a faxszámán évi éves elõfizetési díj: Ft áfával, féléves elõfizetés: 9576 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: ) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár utca sarkán, tel.: , fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

70 310 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám

71 4. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 311 INGYENES MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Munkavállalók és munkáltatók, munkavédelmi képviselõk, munkavédelmi szakemberek, figyelem! Az ingyenes telefonos munkavédelmi információs szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekrõl a munkavállalók és munkáltatók, az érdek-képviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklõdõ számára. A tájékoztató, tanácsadó tevékenységet a következõ szervezetek látják el: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség (OMMF) Témakör: Munkahelyi biztonság Zöldszám: 06 (80) Hívható: hétfõtõl csütörtökig , pénteken óráig Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Témakör: Munkahelyi egészség Zöldszám: 06 (80) Hívható: hétfõtõl csütörtökig , pénteken óráig Magyar Bányászati Hivatal (MBH) Témakör: Bányászati munkavédelem Zöldszám: 06 (80) Hívható: hétfõtõl csütörtökig , pénteken óráig Munkavédelmi szakmai kérdésekben tájékozódhat, pl. üzembe helyezés, kockázatértékelés, egyéni védõeszközök, egészségi alkalmassági vizsgálat, munkabalesetekkel kapcsolatos eljárás. Csak egy telefon, és az információs szolgálatok jól képzett szakemberei gyors, szakszerû, a gyakorlatban hasznosítható tanáccsal szolgálnak! Az igénybe vevõk névtelenségüket megõrizve érdeklõdhetnek. A tájékoztató szolgálat sem személyileg, sem informatikailag nem kapcsolódik a munkavédelem állami hatósági felügyeleti ellenõrzéséhez.

72 312 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 4. szám Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztésért felel: dr. Farkas Imre, dr. Bekényi József. A szerkesztõség címe: Miniszterelnöki Hivatal, Önkormányzatok Közlönye szerkesztõsége (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1 3.) Telefonszám: (szerda csütörtök 9 13 óráig). Telefax: Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: Információ: tel.: /245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. (tel./fax: ) közlönyboltjában, vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: , fax: ), illetve megrendelhetõ a internetcímen évi éves elõfizetési díj: 5040 Ft áfával. Egy példány ára: 598 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN Formakészítés: SPRINT Kft Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.