123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, au gusz tus 30., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 644, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, au gusz tus 30., hétfõ 123. szám Ára: 644, Ft TARTALOMJEGYZÉK 251/2004. (VIII. 30.) Korm. r. A la kás cé lú ál lam i tá mo ga tá sok ról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról /2004. (VIII. 30.) Korm. r. A többciklusú, lineáris felsõoktatási képzési szerkezet bevezetésé - nek egyes sza bá lya i ról és az elsõ kép zé si cik lus indításának feltételeirõl /2004. (VIII. 30.) FMM r. A évi mun ka szü ne ti na pok kö rü li mun ka rend rõl /2004. (VIII. 30.) OGY h. Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tag ja i nak meg vá lasz tá sá ról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról Oldal 55/2004. (VIII. 30.) ME h. Az or szá gos rend õr fõ ka pi tány fel men té sé rõl

2 10856 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/123. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelete a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve - té sé rõl szóló évi CXXV. tör vény 91. -a (1) be kez - dé sé nek e) pont já ban, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság és évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CXXXIII. tör vény a (1) be kez dé sé nek j) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. (1) A la kás cé lú ál lam i tá mo ga tá sok ról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. ren de let (a továb biak ban: R.) 1. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 1. (1) E ren de let ben fog lalt fel té te lek alap ján ál lam i tá mo ga tás ve he tõ igény be a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén lévõ la kás épí té sé re, vá sár lá sá ra, bõ ví té sé re, kor sze rû sí té - sé re, a la kó épü le tek kö zös hasz ná la tú ré sze i nek fel újí tá sá - ra, va la mint a tár su la ti úton meg va ló su ló köz cé lú ví zi köz - mû be ru há zá sok ra. Ál la mi tá mo ga tást ve het nek igény be to váb bá a te le pü lé si ön kor mány za tok bér la kás ál lo má nyuk nö ve lé sé re, nyug dí jas ház vagy idõ sek ott ho na lé te sí té sé re, la kó épü le tek ener gia ta ka ré kos kor sze rû sí té sé re, fel újí tá - sá ra, va la mint kor sze rû sí té sé re, vá ros re ha bi li tá ció ke re té - ben la kó épü let töm bök kor sze rû sí té sé re, fel újí tá sá ra, me - gyei ön kor mány za tok idõ sek ott ho na, az egy há zak nyug - dí jas há zak vagy idõ sek ott ho na lé te sí té sé re, va la mint a lak ha tást szol gá ló egy há zi in gat la nok kor sze rû sí té sé re és fel újí tá sá ra. Nem mi nõ sül új la kás fel épí té sé nek vagy bõ - ví té sé nek meg lé võ épü let, épü let rész vagy épít mény át ala - kí tá sa. (2) Az R. 1. -ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ új 5 8. pon tok kal egé szül ki: 5. Hi tel in té zet: ma gyar or szá gi szék hellyel vagy fi ók - te lep pel ren del ke zõ hi tel in té zet a hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá sok ról szóló évi CXII. tör vény - ben fog lal tak nak meg fele lõen, illetve biz to sí tó in té zet a biz to sí tók ról és a biz to sí tá si te vé keny ség rõl szóló évi LX. tör vény ben fog lal tak nak meg fele lõen; 6. Jel zá log-hi tel in té zet: ma gyar or szá gi szék hellyel vagy fi ók te lep pel ren del ke zõ jel zá log-hi tel in té zet a jel - zálog-hitelintézetrõl és a jel zá log le vél rõl szóló évi XXX. tör vény ben fog lal tak nak meg fele lõen; 7. Tá mo ga tott sze mély: a ma gyar ál lam pol gár, va la - mint a mun ka vál lalók Kö zös sé gen be lü li sza bad moz gá sá - ról szóló 1612/68/EGK ta ná csi ren de let ben meg ha tá ro zott jo go sul ti kör be tar to zó sze mély, aki Ma gyar or szá gon mun ka vál laló és a tá mo ga tás igény lé sé nek idõ pont já ban ér vé nyes tar tóz ko dá si en ge déllyel ren del ke zik, a mun ka - jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szo nya fenn ál lá sá nak idõ - tar ta ma alatt; 8. Kül föl di: az a ter mé sze tes sze mély, aki a 7. pont sze - rint nem mi nõ sül tá mo ga tott sze mély nek. 2. Az R. 2. -a (1) be kez dé sé nek utol só tag mon da ta he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az 1. (2) be kez dés a) c) pont jai sze rin ti tá mo ga tá so - kat (a továb biak ban: köz vet len tá mo ga tá sok) a (2) (5) be - kez dés ben meg ha tá ro zott fel té te lek kel] nagy ko rú tá mo ga tott sze mély, va la mint a 16. élet évét be töl tött, tar tós ne ve lés be vett kis ko rú tá mo ga tott sze mély ve he ti igény be. 3. (1) Az R. 5. -a (2) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A ked vez mény a kö vet ke zõ cé lok ra nyújt ha tó:] d) a há rom vagy több gyer me ket el tar tók vagy együtt köl tö zõ el tar tott gyer me ke ik au gusz tus 1-jén már tu - laj do ná ban lévõ la kás ér té ke sí té se, és he lyet te na gyobb hasz nos alap te rü le tû és leg alább egy la kó szo bá val több szo ba szá mú, to váb bá leg alább kom for tos la kás vá sár lá sa ese tén, ez utób bi la kó in gat lan meg vá sár lá sá hoz, ha az ér - té ke sí tett la kás az el tar tók nak és együtt köl tö zõ el tar tott gyer me ke ik nek együt te sen leg alább 50% ará nyú tu laj do - ná ban állt, to váb bá, ha az ér té ke sí tett la kás tel jes vé tel árát a vá sár lá sá ra for dít ják. A ked vez mény igény be vé te lé vel meg vá sá rolt la kó in gat lan ban az el tar tók és együtt köl tö zõ el tar tott gyer me ke ik tu laj do ni há nya da nem le het ke ve - sebb, mint az ér té ke sí tett la kás ban volt. (2) Az R. 5. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A köl csön szer zõ dés meg kö té sé nek idõ pont já ban ha tály ban volt jog sza bály ren del ke zé se i nek meg fe le lõ

3 2004/123. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y adóst az ott meg ha tá ro zott mér té kû ked vez mény a köl - csön szer zõ dés meg kö té sét köve tõen szü le tett gyer me kek után is meg il le ti, szá mí tás ba véve a szü le tés idõ pont já ban meg lé võ (1) be kez dés sze rin ti gyer me ke i ket és sze mé lyi fel té te le i ket. Amennyi ben a tá mo ga tás ra jo go sult adós a ked vez ményt a 20. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha - tár idõt köve tõen igény li, ak kor a ked vez ményt a (2) be kez - dés a) és b) pont já ban meg ha tá ro zott cél ra nyúj tott és a szü le tés idõ pont já ban meg lé võ köl csön bõl még fenn ál ló tar to zás csök ken té sé re hasz nál ha tó fel. A 12., illetve a 13. sze rin ti köl csö nök ese té ben a gyer mek szü le té sé nek idõ pont já ig ese dé kes sé vált és az adós ter hé re el szá molt szer zõ dé ses ka ma tok nak a ked vez mény re jutó össze gét is jóvá kell írni. Amennyi ben az igény lés a 20. (1) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül tör té nik, a ked vez - mény az adós vá lasz tá sa sze rint az épí té si költ ség (vé - tel ár) meg fi ze té sé re is fel hasz nál ha tó. (3) Az R. 5/A. -ának (2) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (2) A gyer mek te len fi a tal há zas pár két szü le ten dõ gyer mek, egy gyer me kes fi a tal há zas pár to váb bi egy szü le - ten dõ gyer mek vál la lá sa ese tén hi tel in té zet út ján a hi tel - in té zet ál tal meg fe le lõ nek mi nõ sí tett in gat lan fe de zet biz - to sí tá sa ese tén jo go sult a meg elõ le ge zõ köl csön igény be - vé te lé re. A gyer mek vál la lás tel je sí té sé re vo nat ko zó ha tár - idõ, egy ben a meg elõ le ge zés idõ tar ta ma egy gyer mek ese - té ben négy év, két gyer mek ese té ben nyolc év. A gyer - mek(ek) vál lalt ha tár idõ ig tör té nõ iga zolt meg szü le té se ese tén a meg elõ le ge zõ köl csön nek az 5. (4) be kez dé se sze rin ti össze gét az ál lam a hi tel in té zet ré szé re köz vet le nül meg fi ze ti; ezzel az igény lõ há zas pár a ked vez ményt igény - be ve võ nek mi nõ sül. 4. (1) Az R a (1) be kez dé sé nek be ve ze tõ rész e he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az ál lam a tá mo ga tott sze mé lyek ré szé re nyúj tott la kás cé lú jel zá log hi te lek ka ma ta i nak csök ken té se ér de ké - ben jel zá log-hi tel in té zet ál tal ki bo csá tott jel zá log le vél ka - mat tá mo ga tá sá val tá mo ga tást nyújt. A tá mo ga tást a ki bo - csá tó jel zá log-hi tel in té zet azon jel zá log le ve lei után jo go - sult igény be ven ni, ame lyek kel fi nan szí ro zott jelzálog - hitel-ügylet az aláb bi fel té te lek nek együt te sen meg fe lel: (2) Az R a (1) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az ál lam a tá mo ga tott sze mé lyek ré szé re nyúj tott la - kás cé lú jel zá log hi te lek ka ma ta i nak csök ken té se ér de ké ben jel zá log-hi tel in té zet ál tal ki bo csá tott jel zá log le vél ka mat - tá mo ga tá sá val tá mo ga tást nyújt. A tá mo ga tást a ki bo csá tó jel zá log-hi tel in té zet azon jel zá log le ve lei után jo go sult igény be ven ni, ame lyek kel fi nan szí ro zott jelzáloghitelügylet az aláb bi fel té te lek nek együt te sen meg fe lel:] c) leg alább egyik adó sa tá mo ga tott sze mély vagy kül - föl di, aki a 2. (5) be kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren del - ke zik. (3) Az R a (1) be kez dé sé nek g) pont ja a követ - kezõ ren del ke zés sel egé szül ki: [Az ál lam a tá mo ga tott sze mé lyek ré szé re nyúj tott lakás célú jel zá log hi te lek ka ma ta i nak csök ken té se ér de ké - ben jel zá log-hi tel in té zet ál tal ki bo csá tott jel zá log le vél ka - mat tá mo ga tá sá val tá mo ga tást nyújt. A tá mo ga tást a ki bo - csá tó jel zá log-hi tel in té zet azon jel zá log le ve lei után jo go - sult igény be ven ni, ame lyek kel fi nan szí ro zott jelzálog - hitel-ügylet az aláb bi fel té te lek nek együt te sen meg fe lel: g) ügy le ti ka ma ta és a tá mo ga tás idõ tar ta ma alatt a szerzõdésszegést, valamint az elõtörlesztési díjat kivéve bár mi lyen cí men fel szá mí tott költ ség és egyéb el len szol - gál ta tás együt tes éves mér té ke leg fel jebb a (3) be kez dés sze rin ti ál lam pa pír ho zam 110 szá za lé ka, nö vel ve 4 szá za - lék pont tal, csök kent ve a (3) be kez dés sze rin ti ka mat tá mo - ga tás sal.] Az ügy le ti ka mat, a költ ség és az egyéb el len szol gál ta - tá sok együt tes mér té ké nek ma xi mu mát egy meg ha tá ro zott ide ig ál lan dó ka ma to zá sú jel zá log hi tel-ügy let ese tén szer - zõ dés kö tés kor és a ka mat pe ri ó dus le jár ta kor, az ak kor ér - vé nyes a (3) be kez dés alap ján szá mí tott állampapír - hozam alap ján kell meg ha tá roz ni. (4) Az R ának (2) be kez dé se he lyé be kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ka mat tá mo ga tást a jel zá log hi tel-ügy let hez kap - cso ló dó jel zá log le vél tel jes fu tam ide jé re, de leg fel jebb a tá mo ga tás alap já ul szol gá ló jel zá log hi tel-ügy let fu tam ide - jé nek elsõ 20 évé re, az (1) be kez dés sze rin ti fel té te lek nek meg fe le lõ jel zá log hi tel-ál lo mányt meg nem ha la dó össze - gû jel zá log le vél-ál lo mány után le het igény be ven ni. A jel - zá log hi tel-ügy le tek for rá sá ul a tá mo ga tás idõ tar ta ma alatt több, kü lön bö zõ al ka lom mal ki bo csá tott jel zá log le vél is szol gál hat. (5) Az R ának (3) be kez dé se he lyé be kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A ka mat tá mo ga tás mér té ké nek meg ha tá ro zá sa: A ka mat tá mo ga tás mér té ke meg egye zik új la kás épí té - sé nél, vá sár lá sá nál a je len be kez dés sze rin ti ál lam pa pír ho - zam 60%-ával, hasz nált la kás vá sár lá sá nál, bõ ví té sé nél, kor sze rû sí té sé nél annak 40%-ával. Ál lam pa pír ho zam ként az Ál lam adós ság Ke ze lõ Köz pont (a továb biak ban: ÁKK Rt.) ál tal ha vi rend sze res ség gel köz zé tett, a köz zé té telt meg elõ zõ há rom nap tá ri hó nap ban tar tott ál lam pa pír-auk ci ó kon ki ala kult át lag ho za mok az adott auk ci ón el fo ga dott mennyi sé gek kel sú lyo zott szám - ta ni át la gát kell figye lembe ven ni. A tá mo ga tás mér té két a hi tel ügy let hez kap cso ló dó jel zá log le vél-so ro zat tal azo nos fu tam idõ re, ilyen hi á nyá ban pe dig a leg kö ze leb bi fu tam -

4 10858 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/123. szám idõ re vo nat ko zó ál lam pa pír ho zam ala pul vé te lé vel kell meg ha tá roz ni az zal, hogy amennyi ben két leg kö ze leb bi fu tam idõ is fel me rül, ak kor az ezek hez tar to zó ál lam pa pír - ho za mok szám ta ni át la gát kell figye lembe ven ni. Fu tam - idõ ként a tõ ke pi ac ról szóló évi CXX. tör vény 5. (1) be kez dés 49. pont ja sze rin ti hát ra lé võ át la gos fu tam - idõt kell figye lembe ven ni. A tá mo ga tás mér té két fix ka - ma to zá sú jel zá log le vél lel biz to sí tott for rás ese tén a jel zá - log le vél ki bo csá tá sa kor ér vé nyes ál lam pa pír ho zam alap - ján kell meg ha tá roz ni a jel zá log le vél tel jes fu tam ide jé re, de leg fel jebb 20 év re. (6) Az R ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A jel zá log-hi tel in té zet azon jel zá log le vél ál lo má - nya után is jo go sult az e sze rin ti ka mat tá mo ga tást igény - be ven ni, amely vagy a) hi tel in té zet, illetve biz to sí tó ál tal nyúj tott köl csön - ügy le tek meg vá sár lá sát, vagy b) hi tel in té zet ja vá ra, Ma gyar or szág te rü le tén lévõ in - gat la non ala pí tott ön ál ló jel zá log jog meg vá sár lá sát fi nan szí roz za, és a meg vá sá rolt kö ve te lés, illetve a meg vá - sá rolt ön ál ló jel zá log jog ál tal biz to sí tott kö ve te lés leg ké - sõbb a meg vá sár lá sá nak idõ pont já tól min den ben meg fe lel az (1) be kez dés ben, ki egé szí tõ ka mat tá mo ga tá sú köl csö - nök ese té ben a (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott fel té te - leknek. (7) Az R a új (11) be kez dés sel egé szül ki: (11) A tá mo ga tott köl csön for rá sá ul szol gá ló jel zá log - le ve lek ügy le tek so rán tör té nõ figye lembevételének rész le tes sza bá lya i ról, va la mint a ka mat tá mo ga tás egy sé - ges el szá mo lá si rend jé rõl a jel zá log-hi tel in té ze tek a Pénz - ügy mi nisz té ri um mal meg ál la po dást köt nek. 5. (1) Az R ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ki egé szí tõ ka mat tá mo ga tást ve het igény be a 30 mil lió fo rin tot meg nem ha la dó össze gû a te le kár nél - kül szá mí tott ál ta lá nos for gal mi adót (a továb biak ban: áfa) tar tal ma zó épí té si költ sé gek vagy vé tel ár ese tén a 12. (1) be kez dé sé nek b), va la mint e) f) pont ja i ban fog - lalt fel té te lek mel lett új la kás épí té sé re vagy ér té ke sí tés cél já ra fel épí tett új la kás meg vá sár lá sá ra a há zas pár, ha leg alább egyi kük tá mo ga tott sze mély, vagy a gyer me ket ne ve lõ tá mo ga tott sze mély. Ki egé szí tõ ka mat tá mo ga tást ve het igény be a 2. (5) be - kez dé se sze rin ti en ge déllyel ren del ke zõ kül föl di há zas pár vagy a gyer me ket ne ve lõ kül föl di sze mély. Az épí té si költ - sé gek, il le tõ leg a vé tel ár ki egyen lí té sé hez fel vett hi tel in té - ze ti köl csön vagy biz to sí tó in té ze ti jel zá log hi tel (a továb - biak ban együtt: köl csön) össze ge leg fel jebb 15 mil lió fo - rint, mely ka ma ta i nak meg fi ze té sé hez az ál lam 20 évig nyújt tá mo ga tást. A ki egé szí tõ ka mat tá mo ga tá sos köl - csön nel érin tett in gat lan ban a jo go sult igény lõk nek leg - alább 50%-os tu laj do ni há nyad dal kell ren del kez nie. A köl csön összeg nem ha lad hat ja meg az igény lõ, annak élet - tár sa, az el tar tott gyer me kek és csa lád ta gok együt tes tu laj - do ni há nya dá val ará nyos épí té si költ sé ge ket (vé tel árat). Ha a mél tá nyol ha tó la kás igény nek meg fe le lõ la kás épí té si költ sé ge (vé te lá ra) meg ha lad ja a 30 mil lió fo rin tot, úgy a mél tá nyol ha tó nagy sá got meg nem ha la dó tény le ges szo - ba szám ra meg ha tá ro zott épí té si költ sé get kell a fel sõ ha - tár ként al kal maz ni. (2) Az R ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A ki egé szí tõ ka mat tá mo ga tás a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ál lam pa pír ho zam 60%-a. A tá mo ga tott köl - csön adó sá nak tör lesz té si ter he it csök ken tõ ezen ka mat tá - mo ga tás havi össze ge leg fel jebb az ügy le ti vagy üz le ti év kez de te kor fenn ál ló még ese dé kes sé nem vált tõ ke tar to zás után szá mí tott összeg 1/12-ed rész e. A köl csön rész fo lyó - sí tá sa vagy 1 havi tör lesz tõ rész le tet meg ha la dó elõ tör lesz - té se ese tén a ka mat tá mo ga tás a fenn ál ló még ese dé kes sé nem vált tõ ke tar to zás után szá mí tott összeg havi idõ ará - nyos rész e. (3) Az R ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A (2) és (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott ka mat- és költ ség mér té ket a köl csön ka ma ta i nak vál to zá sá nál, il le tõ - leg a hi te le zõ ál tal vá lasz tott ügy le ti vagy üz le ti év for - dulójának nap ján, az ak kor fenn ál ló tõ ke tar to zás ra kell alkalmazni. A (2) be kez dés a) és b) pont ja sze rin ti a be té - ti ka mat, az ér ték pa pí rok ho za ma és a tel jes hi tel díj mu ta tó szá mí tá sá ról és köz zé té te lé rõl szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. ren de let 6. -ának meg fele lõen szá mí tott az állampapír át lag ho za mot az ÁKK Rt. az in ter ne tes hon lap - ján min den nap tá ri hó nap har ma dik mun ka nap já ig köz zé - te szi. Ezt a köz zé té tel nap tá ri hó nap ját kö ve tõ hó nap ban kell al kal maz ni. 6. (1) Az R ának (5) be kez dé se he lyé be kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) E ren de let al kal ma zá sá nál fel újí tá si mun kák fo - galmára a tár sas há zak ról szóló évi CXXXIII. tör - vény 56. -ának 2.3 pont já ban meg ha tá ro zot tak az irány - adók. (2) Az R ának (6) be kez dé se he lyé be kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A víz gaz dál ko dás ról szóló évi LVII. tör vény, va la mint a víz gaz dál ko dá si tár su la tok ról szóló 160/1995.

5 2004/123. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (XII. 26.) Korm. ren de let alap ján mû kö dõ tár su lat út ján meg va ló su ló he lyi je len tõ sé gû köz cé lú köz mû lé te sít mé - nyek nek, vagy egye di szenny víz el ve ze tés épí té sé hez a la - kos ság ér de kelt sé gi hoz zá já ru lás ból fe de zett mun ká i hoz fel vett hi tel ka ma ta i nak a tör lesz tés elsõ öt évé ben 70%-át, a má so dik öt évé ben 35%-át a köl csönt igény lõ tár su lat he lyett a költ ség ve tés a hi tel in té zet nek meg té rí ti, füg get - le nül at tól, hogy a be ru há zást vagy a be ru há zás le bo nyo lí - tá sát ki vég zi. A ka mat ked vez mény szá mí tá si alap ja leg - fel jebb az egy éves fu tam ide jû ál lam pa pír re fe ren cia ho za - ma tárgy év ja nu ár 1-jét meg elõ zõ fél éves át la gá nak 1,3-sze re se le het. A ked vez mé nyes köl csön össze ge a köz - cé lú szenny víz köz mû be ru há zás össz költ sé gé nek leg fel - jebb 65%-a. A köl csön fo lyó sí tá sa sza ka szo san a tá mo - ga tá si cél tel je sí té sét iga zo ló szám la alap ján tör té nik. Új te le pü lé si szenny víz köz mû-rend szer meg va ló sí tá sa ese tén a ka mat ked vez mény igény be vé te lé nek fel té te le az ön kor - mány zat ar ról tett nyi lat ko za ta, hogy a be ru há zás üzem be he lye zé sé tõl szá mí tott öt éven be lül csa tor na díj-tá mo ga - tás ra nem tart igényt. E hi tel tör lesz té sét az utol só fo - lyósítást kö ve tõ öt ven négy hó na pon be lül meg kell kez - deni. (3) Az R a ki egé szül az aláb bi (7) (8) be kez dé - sek kel, és ezzel egy ide jû leg a je len le gi (7) be kez dés szá - mo zá sa (9) be kez dés re vál to zik: (7) A (6) be kez dés sze rin ti új te le pü lé si szenny - vízközmû-rendszer be ru há zás nak mi nõ sül az a fejlesz - tés, amely nek ke re té ben az el lá tat lan te le pü lé sen szennyvízcsa torna-hálózat épül és/vagy új tisz tí tó mû lé te - sül, vagy meg lé võ tisz tí tó mû ka pa ci tás bõ ví té se va ló sul meg. (8) A hi tel ké re lem el bí rá lá sa so rán a szenny víz köz - mû-rend sze rek ak kor ré sze sül het nek a (6) be kez dés sze - rin ti ked vez mé nyes hi tel ben, amennyi ben a be ru há zás költ ségei nem ha lad ják meg a Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl és az ál lam ház tar tás há rom éves ke re te i rõl szóló évi CXVI. tör vény 5. szá mú mel lék - le té nek 2. pont ja sze rin ti faj la gos költ sé ge ket. Az euró pai uniós tá mo ga tás ban ré sze sü lõ be ru há zá sok ese té ben a be - ru há zás költ sé ge i nek meg kell fe lel ni ük az el is mer he tõ költ sé gek re vo nat ko zó euró pai uni ós jog sza bá lyok elõ írá - sainak. 7. Az R ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ új pont tal egé szül ki: [Az (1) be kez dés ben fog lalt fel té te le ket a kö vet ke zõk sze rint kell iga zol ni:] f) a mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szony fenn - állását mun kál ta tói iga zo lás sal. 8. (1) Az R a (8) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Ha] c) a hasz ná lat ba vé te li en ge dély meg szer zé se elõtt a szer zõ dés tel je sí té se más, az épít te tõ nek fel ró ha tó ok ból hi ú sul meg, (2) Az R ának (8) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat - tal egé szül ki: A Ma gyar Ál lam ja vá ra be jegy zett jel zá log jog, va la - mint az azt biz to sí tó el ide ge ní té si és ter he lé si ti la lom tör lé - se iránt a tel jes vissza fi ze tés iga zo lá sa után a Kincs tá ri Vagyoni Igaz ga tó ság in téz ke dik. 9. Az R ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ szö veg gel egé szül ki: A vissza fi ze té si kö te le zett ség ér vé nye sí té se iránt a pénz ügyi in téz mény fel mon dá sát köve tõen a Kincs tá ri Vagyoni Igaz ga tó ság in téz ke dik. 10. Az R. a kö vet ke zõ 21/A. -sal egé szül ki: 21/A. (1) A nem ma gyar ál lam pol gár tá mo ga tott sze - mély ré szé re a ked vez mény, az adó-vissza té rí té si tá mo ga - tás és a ka mat tá mo ga tás a mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szony fenn ál lá sá nak idõ tar ta ma alatt nyújt ha tó. A mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szony fenn ál lá sát éven te január 31-éig iga zol ni kell. A tá mo ga tást igény be vevõ nem ma gyar ál lam pol gár a mun ka jo gi vagy fog lal - koz ta tá si jog vi szo nyá ban be kö vet ke zõ vál to zást 8 na pon be lül a tá mo ga tást fo lyó sí tó hi tel in té zet nek kö te les be je - len te ni. (2) Amennyi ben épí tés ese tén a hasz ná lat ba vé te li en ge - dély meg adá sát, vá sár lás ese tén az adás vé te li szer zõ dés meg kö té sét kö ve tõ 10 éven be lül a nem ma gyar ál lam pol - gár tá mo ga tott sze mély mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szo nya meg szû nik, és 6 hó na pon be lül nem lé te sít újabb mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szonyt, az igény be vett ked vez mény, az aka dály men te sí té si tá mo ga - tás, va la mint adó-vissza té rí té si tá mo ga tás össze gé nek a 10 év bõl még fenn ma ra dó idõ tar tam hoz vi szo nyí tott ará - nyos ré szét kö te les vissza fi zet ni. A 10 év bõl még fenn ma - ra dó idõ tar ta mot a mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi - szony meg szû né sét kö ve tõ 6 hó na pos ha tár idõ le jár tá tól kell szá mí ta ni.

6 10860 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/123. szám (3) Ha a (2) be kez dés alap ján vissza fi ze tés re kö te le zett sze mély a 10 év bõl még fenn ma ra dó idõ tar ta mon be lül is - mét mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szonyt lé te sít, a tá mo ga tás nak a mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi - szony lé te sí té sé tõl az annak meg szû né sét kö ve tõ ha to dik hó na pig, de leg ké sõbb a 10 év le jár tá ig ter je dõ idõ tar tam - mal ará nyos ré szé re is mét jo go sult tá vá lik. (4) Amennyi ben a nem ma gyar ál lam pol gár tá mo ga tott sze mély mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szo nya meg szûnik, és 6 hó na pon be lül nem lé te sít újabb munka - jogi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szonyt, a 6 hó na pos ha tár - idõ le jár tát köve tõen az újabb mun ka jo gi vagy fog lal koz - ta tá si jog vi szony lé te sí té sé ig az ál lam 12. -ban, va la mint a 13. -ban meg ha tá ro zott hi te lek tör lesz té sé nek meg fi ze - té sé hez nem nyújt tá mo ga tást. (5) Amennyi ben a meg elõ le ge zõ köl csön adós nem magyar ál lam pol gár tá mo ga tott sze mély mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szo nya meg szû nik, és 6 hó na pon belül nem lé te sít újabb mun ka jo gi vagy fog lal koz ta tá si jog vi szonyt, va la mint a gyer mek vál la lást nem vagy csak rész ben tel je sí tet te, kö te les a mun ka jo gi vagy fog lal koz ta - tá si jog vi szony meg szû né sét kö ve tõ 6 hó na pos ha tár idõ lejártát köve tõen a meg elõ le ge zõ köl csön nek a meg nem szü le tett gyer mek re esõ ré szét a fo lyó sí tó hi tel in té zet részére vissza fi zet ni, vagy azt a hi tel in té zet tel kö tött megállapodás sze rint pi a ci ka ma to zá sú köl csön ként tör - lesz te ni. Ha a gyer mek vál la lást a mun ka jo gi vagy fog - lalkoztatási jog vi szony meg szûn te elõtt, vagy ezt kö ve tõ 6 hó na pon be lül tel je sí ti, a vissza fi ze tés re a (2) be kez dés - ben fog lalt ren del ke zé se ket az 5/A. (2) be kez dé sé ben fog lal tak figye lembevételével kell meg fele lõen alkal - mazni. 11. (1) Az R ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Az épít ke zés ide jé re és a 21. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ szak le tel té ig a la kás épí té si ked vez - mény re és az adó-vissza té rí té si tá mo ga tás ra, to váb bá az 5/A. (8) be kez dé se sze rint eset le ge sen vissza fi ze ten dõ összeg biz to sí té ka ként a Ma gyar Ál lam ja vá ra, az épü lõ, a fel épült, a bõ ví tett vagy a meg vá sá rolt la kást jel zá log jog, va la mint annak biz to sí tá sá ra el ide ge ní té si és ter he lé si ti la - lom ter he li. Az 5/A., illetve a 12. és a 13. alap ján fel - vett, il le tõ leg a 12. -ban fog lalt jel zá log le vél fe de ze té nek cél já ra elõ ze tesen nyúj tott köl csö nök biz to sí té ka ként el fo - ga dott in gat la no kat a köl csönt nyúj tó hi tel in té zet ja vá ra a Ma gyar Ál la mot meg elõ zõ rang he lyen jel zá log jog (ön ál ló zá log jog), va la mint annak biz to sí tá sá ra el ide ge ní té si és ter he lé si ti la lom ter he li. Amennyi ben a hi tel in té zet ál tal nyúj tott ál lam i ka mat tá mo ga tá sú köl csö nök bõl épí tett, vá - sá rolt, bõ ví tett, illetve kor sze rû sí tett in gat lan nem fe de ze te a köl csön nek, úgy erre az in gat lan ra az in gat lan-nyil ván - tar tás ba az em lí tett kö ve te lé sek meg szû né sé ig, il le tõ leg tel jes vissza fi ze té sü kig az ál lam ja vá ra el ide ge ní té si és ter he lé si ti lal mat kell be je gyez ni. A Ma gyar Ál lam ja vá ra szóló jel zá log jog, va la mint az el ide ge ní té si és ter he lé si ti - la lom be je gyez te té sét a tá mo ga tást fo lyó sí tó hi tel in té zet ké rel me zi. (2) Az R a a kö vet ke zõ (11), (12) és (13) be kez dé - sek kel egé szül ki: (11) A 12., 13., 15., 16., 22. -ok sze rin ti ka mat tá mo - ga tott köl csö nök csak fo rint ban nyújt ha tók és a ka mat, a költ ség, va la mint a tõke tör lesz té se is csak fo rint ban tör - tén het. A tá mo ga tás idõ tar ta ma alatt ár fo lyam koc ká za tot sem a hi telt igény be vevõ tá mo ga tott sze mély, sem a Ma - gyar Ál lam nem vi sel. (12) Amennyi ben 12. és 13. -ok sze rin ti kamattámo - gatott köl csö nök for rá sá ul szol gá ló jel zá log le vél nem fo - rint ban ke rült ki bo csá tás ra, úgy a ka mat tá mo ga tás igény - be vé te lé nek fel té te le, hogy a jel zá log-hi tel in té zet a jelzálog levelet a szám vi te li sza bá lyok nak min den ben meg fe le lõ de vi za cse re ügy let út ján fo rin to sít sa, és a tá mo - ga tás idõ tar ta ma alatt ár fo lyam koc ká za tot sem a hi telt igény be vevõ tá mo ga tott sze mély, sem a Ma gyar Ál lam ne vi sel jen. (13) A hi tel in té zet a tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sá ról és az azok kal való el szá mo lá sá nak rend jé rõl a Pénz ügy mi nisz - té ri um mal szer zõ dést köt. 12. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé - vel a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba. (2) E ren de let 6. -a a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha tály ba az zal, hogy ren del ke zé se it a ha tály ba lé pé sét köve tõen be nyúj tott hi tel ké rel mek ese té ben kell alkal - mazni. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R a (1) be kez dé sé nek utol só mon da ta a ha tá lyát vesz ti. (4) Ez a ren de let a mun ka vál lalók Kö zös sé gen be lü li sza bad moz gá sá ról szóló 1612/68/EGK ta ná csi ren - delet végrehajtásához szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg. A mi nisz ter el nök he lyett: Kis s Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter

7 2004/123. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 252/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelete a többciklusú, lineáris felsõoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól és az elsõ képzési ciklus indításának feltételeirõl A Kormány a több cik lu son ala pu ló kép zé si rend szer meg va ló su lá sá nak elõ ké szí té se ér de ké ben a fel sõ ok ta tás - ról szóló évi LXXX. tör vény (a továb biak ban: Ftv.) 72. -ának s) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a ban meg ha tá ro zot ta kat figye lembe véve a kö vet - ke zõ ket ren de li el: I. A rendelet hatálya 1. (1) E ren de let ha tá lya a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén mû kö dõ és az Ftv. 1. szá mú mel lék le té ben fel so rolt fel sõ - ok ta tá si in téz mé nyek re ter jed ki. (2) E ren de let az egy há zi egye te mek és fõ is ko lák hit éle - ti kép zé sé re az Ftv ában meg ha tá ro zott el té ré sek - kel ter jed ki. (3) A 4. szá mú mel lék let ben fel so rolt jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott ké pe sí té si kö ve tel mé nye ket, to váb bá a fel - sõ ok ta tá si ta nul má nyi pont rend szer (kre dit rend szer) be ve - ze té sé rõl és az in téz mé nyi kre dit rend sze rek egy sé ges nyil - ván tar tá sá ról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. ren de let ben és a fel sõ ok ta tá si alap kép zé si sza kok ké pe sí té si kö ve tel - mé nye i nek kre dit rend sze rû kép zé sé hez il lesz ke dõ ki egé - szí té sé rõl szóló 77/2002. (IV. 14.) Korm. ren de let ben fog - lal ta kat, va la mint a Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság mû - kö dé sé rõl szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. ren de let ben meg ha tá ro zot ta kat e ren de let ben fog lalt el té ré sek kel kell al kal maz ni. II. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: (1) Alap kép zés: a több cik lu sú, li ne á ris kép zé si rend szer elsõ kép zé si cik lu sa, amely ben a meg szer zett alap fo ko zat (bac ca la u re us, ba che lor; a továb biak ban: alap fo ko zat) vég zett sé get ta nú sít és szak kép zett sé get nyújt a mun ka erõ - pi a con tör té nõ el he lyez ke dés hez, to váb bá fel ké szít a kép - zé si rend szer má so dik, mes ter kép zé si cik lu sá ba tör té nõ be lé pés re. (2) Alap szak: az 1. szá mú mel lék let ben fel so rolt, alap - kép zés ben in dí tott, kö zép is ko lai vég zett sé get igény lõ, alap fokozatot és szak kép zett sé get nyúj tó szak. (3) Alap szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nyei: az alap - sza kot le író mu ta tók, ame lyek ma guk ban fog lal ják a több - cik lu sú, li ne á ris kép zé si rend szer elsõ kép zé si cik lu sá ban az adott alap fo ko za tot nyúj tó alap sza kon meg sze rez he tõ, a mes ter kép zés re tör té nõ be lé pés hez szük sé ges, a szak mai sa já tos sá gok tól rész ben füg get len, fel sõ fo kú ta nul má nyo - kat ala po zó, ál ta lá nos is me re te ket és a szak kép zett ség nek meg fe le lõ szak mai kom pe ten ci á kat (al kal ma zá si kö ve tel - mé nye ket), szak mai at ti tû dö ket, illetve az eh hez kap cso ló - dó szak mai is me re te ket. (4) Kép zé si ág: egy kép zé si te rü let hez tar to zó alap sza - kok azon cso port ja, amely re a je lent ke zés so rán a fel sõ ok - ta tá si in téz mény be a fel vé tel tör tén het, és a kép zés elsõ vagy elsõ két szem esz te re rész ben vagy egész ben közös ismeretanyagra épül. (5) Kép zés ben ér de kelt fel sõ ok ta tá si in téz mény: a 4. szá mú mel lék let ben fel so rolt ké pe sí té si kö ve tel mé nye - ket meg ha tá ro zó jog sza bá lyok sze rint, to váb bá az Ftv. ha - tály ba lé pé se elõtt az adott egye te mi, illetve fõ is ko lai szin - tû alap kép zé si sza kon szak in dí tá si en ge délyt szer zett fel - sõ ok ta tá si in téz mény. (6) Kép zé si te rü let: az Ftv. ha tá lya alá tar to zó kép zé sek tu do mány te rü le te és a szak mai ta nul má nyok irá nyult sá ga szem pont já ból ha son ló vagy rész ben meg egye zõ vo ná so - kat mutató szakok összessége. (7) Mes ter kép zés: a több cik lu sú, li ne á ris kép zé si rend - szer má so dik kép zé si cik lu sa, amely ben a meg szer zett mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter; a továb biak ban: mes ter - fo ko zat) vég zett sé get ta nú sít és szak kép zett sé get nyújt a mun ka erõ pi a con tör té nõ el he lyez ke dés hez, to váb bá fel ké - szít a kép zé si rend szer har ma dik, dok to ri kép zé si cik lu sá - ba tör té nõ be lé pés re. (8) Mesterszak: mes ter kép zés ben in dí tott, alap kép zés - ben szer zett alap fo ko zat ra épü lõ, mes ter fo ko za tot és szak - kép zett sé get nyújtó szak. (9) Osz tat lan kép zés: az 1. szá mú mel lék let ben fel so rolt, kö zép is ko lai vég zett sé get igény lõ, egy sé ges szer ke zet ben fo lyó, cik lu sok ra nem ta go ló dó, mes ter fo ko zat tal záruló képzés. (10) Szak: az alap fo ko zat vagy mes ter fo ko zat és egy adott szak kép zett ség meg szer zé sé hez szük sé ges el mé le ti és gya kor la ti is me re tek, jár tas sá gok és kész sé gek egy sé ges rend sze rét biz to sí tó, oklevél kiadásával záruló képzés. (11) Szak irány: a szak kép zett ség ré sze ként meg sze rez - he tõ spe ci á lis szak tu dás.

8 10862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/123. szám (12) Szak kép zett ség: alap fo ko zat tal vagy mes ter fo ko - zat tal egy ide jû leg meg sze rez he tõ, a szak és a szak irány tar tal má val meg ha tá ro zott, a szak ma gya kor lá sá ra fel ké - szí tõ szak tu dás ok le vél ben tör té nõ el is me ré se. (13) Több cik lu sú, li ne á ris kép zé si rend szer: az Ftv. hatálya alá tar to zó, a fel sõ fo kú szak kép zést és szak irá nyú to vább kép zést is ma gá ban fog la ló kép zé si szer ke zet ben a há rom, egy más ra épü lõ fõ cik lu son: alap kép zé sen, mesterképzésen és dok to ri kép zé sen ala pu ló kép zé si rend - szer. III. A több cikluson alapuló képzési szerkezet egyes követelményei 3. (1) Alap sza kon az alap fo ko za tot és a szak kép zett sé get leg alább há rom éves, leg fel jebb négy éves kép zés ben le het meg sze rez ni. (2) Mes ter sza kon a mes ter fo ko za tot és a szak kép zett sé - get leg alább más fél éves, leg fel jebb két éves kép zés ben le - het meg sze rez ni. (3) Alapfokozat a 3. számú melléklet 1. pont ja sze rin ti, alapképzésben megszerezhetõ végzettségi szintet tanúsító fokozat. (4) Mes ter fo ko zat a 3. szá mú mel lék let 2. pont ja sze rin - ti, mes ter kép zés ben meg sze rez he tõ vég zett sé gi szin tet ta - nú sí tó fo ko zat. (5) A mes ter fo ko za tot ered mé nye zõ kép zés kép zé si ide - je figye lembe véve az adott kép zé si ág ban az alap fo ko zat meg szer zé sé nek idõ tar ta mát az öt évet csak in do kolt eset ben, iga zolt nem zet kö zi gya kor lat, szak mai kö ve tel - mé nyek ese tén ha lad hat ja meg. (6) A fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek ben alap kép zés és mes - ter kép zés az Ftv a (1) be kez dé sé ben fog lal tak sze - rint más ok ta tá si for má ban is foly hat. 4. (1) A fel sõ ok ta tá si in téz mény be, kép zé si ágra tör té nõ fel vé tel ese tén a hall ga tók a kép zé si ágon be lül a kö zös kép zé si sza kasz le zá rá sa után vagy már a fel vé tel re je lent - ke zés kor a fel sõ ok ta tá si in téz mény sza bály za tá ban fog lal - tak sze rint vá laszt hat nak sza kot, szak irányt. Amennyi ben a je lent ke zés kép zé si ágon be lül szak ra tör té nik és a fel sõ - ok ta tá si in téz mény ben a kép zé si ágon be lül több alap sza - kon is in dul kép zés, a ta nul má nyi és vizs ga sza bály zat ban meg ha tá ro zot tak sze rint biz to sí ta ni kell, hogy a kép zés elsõ vagy elsõ két szem esz te re rész ben vagy egész ben kö - zös is me ret anyag ra épüljön. (2) Az alap sza kon az alap fo ko zat meg szer zé sé hez leg - alább 180, leg fel jebb 240 kre dit pon tot; a mes ter sza kon a mes ter fo ko zat hoz leg alább 90, leg fel jebb 120 kre dit pon - tot, osz tat lan kép zés ben leg alább 300 kre dit pon tot kell a hall ga tó nak tel je sí te ni. Az alap szak és az alap szak hoz lineárisan kap cso ló dó mes ter szak együt te sen tel je sí ten dõ kre dit szá ma leg alább 300 kre dit pont. (3) Az Ftv. 7/A. -ában meg ha tá ro zott fel sõ fo kú szak - kép zés ben szer zett is me ret anyag alap sza kon az alap fo ko - zat és szak kép zett ség meg szer zé sé hez kre di tér ték ként be - szá mít ha tó. (4) Az alap szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nyei az alap fo ko zat meg szer zé sé hez tar to zó kre di tér ték hez vi szo - nyít va tartalmazzák: a) a kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz hoz ren - del he tõ, b) szak irány ese tén a szak irány hoz ren del he tõ mi ni má - lis kre di tek szá za lé kos ará nyát, továbbá c) az el mé le ti és gya kor la ti is me re tek vo nat ko zá sá ban a gya kor la ti kép zés mi ni má lis kreditértékét. (5) Az alap sza ko kon a szak dol go zat hoz leg fel jebb 30 kre dit pont ren del he tõ. (6) A sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren delt kre di - tek ará nya az alap fo ko zat meg szer zé sé hez szük sé ges kre - dit pon tok legalább 5%-a. (7) Az ok le vél ben meg ne ve zett szak kép zett ség ré sze - ként zá ró jel ben ak kor le het fel tün tet ni a szak irányt, ha az alap fo ko zat meg szer zé sé hez szük sé ges összes kre dit pon - tok hoz vi szo nyít va a szak irány hoz ren del he tõ kre dit pon - tok ará nya leg alább 15%. (8) A fel sõ ok ta tá si alap kép zé si sza kok ké pe sí té si kö ve - tel mé nye i nek kre dit rend sze rû kép zés hez il lesz ke dõ ki - egészítésérõl szóló 77/2002. (IV. 13.) Korm. ren de let mel - lék le te i ben a szak cso por tos alap kép zés ta nul má nyi te rü le - te i re meg ha tá ro zott, a sza kon meg szer zen dõ összes kre dit - hez vi szo nyí tott szá za lé kos arány tól az alap szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye i nek meg ha tá ro zá sa kor el le het térni. (9) A több cik lu sú, li ne á ris kép zé si rend szer elsõ és má - so dik kép zé si cik lu sá nak kre di tér té ke it az 1. szá mú mel - lék let határozza meg. (10) Az alap fo ko zat meg szer zé sé hez szük sé ges 180 kre dit pont hoz az 1. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro - zott egyes alap sza ko kon to váb bi gya kor la ti kre dit pont ren - del he tõ, ha a sza kon akk re di tált, in téz mé nyen kí vü li össze - füg gõ gya kor lat fo lyik. (11) A kre dit rend sze rû ok ta tás ban a hall ga tó az alap - szak ra meg ha tá ro zott, tel je sí ten dõ kre dit pon tot leg fel jebb 10%-k al meg ha la dó szá mú kre dit pon tok össze gyûj té sé ig ré sze sül het ál lam i tá mo ga tás ban. A hall ga tó ál la mi lag fi - nan szí ro zott ta nul má nyi ide je, az igény be vett ak tív fél - évek szá ma leg fel jebb két fél év vel ha lad hat ja meg az alap - szak kép zé si ide jét.

9 2004/123. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az 1. szá mú mel lék let ben fel so rolt or vos, ál lat or vos, fog or vos, gyógy sze rész, jo gász, épí tész sza ko kon alap - fo ko za tú ki me net nél kü li mes ter fo ko zat meg szer zé sé re irá nyuló osz tat lan mes ter fo ko za tot nyújtó képzés is folyhat. IV. Alapszakok létesítési és indítási eljárása 6. A több cik lu sú, li ne á ris kép zé si rend szer elsõ kép zé si cik lu sá nak alap szak ja it az 1. szá mú mel lék let határozza meg. 7. (1) Az 1. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott alap sza ko - kon kép zés az adott szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé - nye i nek en ge dé lye zé sét köve tõen indítható. (2) Az egyes alap sza kok kép zé si és ki me ne ti kö ve tel - mé nye it az 1. szá mú mel lék let ben meg ha tá ro zott kép zé si ágak ban a Ma gyar Rek to ri Kon fe ren cia és a Fõ is ko lai Fõ igaz ga tók Kon fe ren ci á ja ál tal lét re ho zott szak mai bi - zott sá gok ko or di ná lá sá val a szak mai szer ve ze tek és mun ka adók kép vi se lõ i nek be vo ná sá val, a kép zés ben ér de - kelt fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek de le gált szak em be rei kö zö - sen dol goz zák ki. (3) Az alap szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye it úgy kell meg ha tá roz ni, hogy az alap fo ko zat meg fe le lõ is me re - te ket nyújtson: a) szak kép zett ség te kin te té ben a mun ka erõ pi a con való el he lyez ke dés hez, b) a mes ter fo ko za tot nyúj tó mes ter szak ma ga sabb szin - tû is me ret anya gá nak meg ala po zá sá ra, ki ala kí tá sá ra, illetve a ta nul má nyok mes ter sza kon tör té nõ foly ta tá sá ra. (4) Az alap szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye i nek el fo ga dá sá hoz be kell mu tat ni leg alább egy ter ve zett, mes - ter fo ko za tot nyúj tó mes ter sza kot, ame lyen az adott alap - szak ról a fel sõ fo kú ta nul má nyok to vább foly tat ha tók. A több cik lu sú, li ne á ris kép zé si rend szer szak ja i nak és a ké - pe sí té si kö ve tel mé nye ket meg ha tá ro zó jog sza bá lyok sze - rint szak in dí tá si en ge dély alap ján in dí tott egye te mi és fõ is - ko lai szin tû alap kép zé si sza kok nak a meg fe lel te té sét a 2. számú melléklet tartalmazza. 8. (1) Az alap sza kok kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nyei alap sza kok sze rint tar tal maz zák: a) az alap szak 1. szá mú mel lék let sze rin ti meg ne ve zé - sét; b) az alap sza kon sze rez he tõ vég zett sé gi szint és a szak - kép zett ség ok le vél ben sze rep lõ meg je lö lé sét; c) a kép zé si idõt fél évek ben; d) az alap fo ko zat meg szer zé sé hez az e ren de let ben meg ha tá ro zot tak sze rint össze gyûj ten dõ kre dit pon tok szá - mát, ezen be lül da) a kép zé si ág kö zös kép zé si sza ka szá hoz ren de len dõ kre dit pon tok mi ni má lis ér té két, db) szak irány ese tén a szak irány hoz ren de len dõ kre dit - pon tok mi ni má lis ér té két, dc) a sza ba don vá laszt ha tó tan tár gyak hoz ren del he tõ kre dit pon tok mi ni má lis ér té két, dd) a szak dol go zat hoz ren del he tõ kre dit pon tot, de) az el mé le ti és gya kor la ti is me re tek vo nat ko zá sá ban a gya kor la ti is me re tek mi ni má lis kre di tér té két, df) a nem köz vet le nül az el mé le ti kép zés hez kap cso ló - dó, in téz mé nyen kí vü li gya kor la ti kép zés ben sze rez he tõ mi ni má lis kre dit pon tot; e) az alap szak kép zé si cél já nak és az el sa já tí tan dó szak mai kom pe ten ci ák nak (az al kal ma zás kö ve tel mé nyei) le írá sát, figye lembe véve az alap fo ko za tot nyúj tó vég zett - sé gi szint 3. szá mú mel lék let ben fog lalt jel lem zõ it és kö - vet ve annak szer ke ze tét; f) a kép zé si ágon be lü li kö zös kép zé si sza kasz nak az alap szak szem pont já ból fon tos ál ta lá nos kom pe ten ci á it; g) a törzs anyag szak kép zett ség szem pont já ból meg - ha tá ro zó is me ret kö re i nek be mu ta tá sát; h) az ide gen nyelv-is me ret re vo nat ko zó kö ve tel mé nye - ket. (2) Az ok ta tá si mi nisz ter hez be nyúj tott ké re lem ben be kell mu tat ni az alap fo ko zat ra épü lõ leg alább egy ter ve zett mes ter szak szak spe ci fi kus ki me ne ti kö ve tel mé nye it, figye lembe véve a mes ter fo ko za tot nyúj tó vég zett sé gi szint 3. szá mú mel lék let ben fog lalt ál ta lá nos jel lem zõ it és szer ke ze tét. 9. (1) Az adott alap szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé - nye i nek en ge dé lye zé sé hez a ké rel met a ban fog lal - ta kat figye lembe véve, az ok ta tá si mi nisz ter hez kell be - nyúj ta ni. A kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nyek el fo ga dá - sá hoz, a ké re lem hez mel lé kel ni kell a kép zés ben ér de kelt fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek in téz mé nyi ta ná csá nak az alap - szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye it meg erõ sí tõ ha tá - ro za tát. A ké re lem ak kor nyújt ha tó be, ha az az in téz mé - nyek leg alább 2/3-ának tá mo ga tó ha tá ro za tát tar tal maz za. (2) Az ok ta tá si mi nisz ter az alap szak kép zé si és ki me ne - ti kö ve tel mé nye i rõl az Ftv ának (2) be kez dé se sze - rint a Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság ál lás fog la lá sát kéri, és a ké rel met az Ftv. 76. (2) be kez dé sé ben fog lal tak ra te - kin tet tel meg kül di vé le mé nye zés cél já ból a Fel sõ ok ta tá si

10 10864 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/123. szám Tu do má nyos Ta nács nak, to váb bá a kép zés ben ér de kelt ága za ti mi nisz té ri um nak és a Nem ze ti Bo lo gna Bizott - ságnak. (3) A Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság ál lás fog la lá sá - ban te kin tet tel a 7. (3) be kez dé sé ben fog lal tak ra ar ról nyil vá nít vé le ményt, hogy a kü lön jog sza bály ban meg ha - tá ro zott ké pe sí té si kö ve tel mé nyek ben le ír tak tól el té rõ szer ke ze tû és idõ tar ta mú alap sza kok ra meg ha tá ro zott kép - zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nyek az ok le ve lek ha zai és kül föl di egyen ér té kû sé gét, meg fe lel tet he tõ sé gét is figye - lembe véve vár ha tó an meg fe le lõ szín vo na lú ki bo csá tást biz to sí ta nak-e. 10. (1) A 9. sze rint en ge dé lye zett kép zé si és ki me ne ti követelmények alap ján a szak in dí tá si ké rel met a felsõ - oktatási in téz mény ve ze tõ je nyújt ja be az ok ta tá si mi nisz - ter nek. (2) A szak in dí tás en ge dé lye zé sé hez a fel sõ ok ta tá si in - téz mény nek be kell mu tat nia, hogy a) az ok ta tá si mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott kép zé si és ki - me ne ti kö ve tel mé nyek alap ján ki dol goz ta és az in téz mé - nyi ta nács el fo gad ta az Ftv ában fog lal tak sze rint az alap szak tan ter vét és a tan tár gyi prog ra mo kat; b) ki dol goz ta azo kat az ok ta tá si és az alap szak szem - pont já ból jel lem zõ ér té ke lé si és el len õr zé si mód sze re ket, el já rá so kat és sza bá lyo kat, ame lyek a kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nyek ered mé nyes tel je sí té sét biz to sít ják; c) a fel sõ ok ta tá si in téz mény ben ren del ke zés re áll nak az alap szak kép zé sé hez a Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság ál tal köz zé tett kö ve tel mény rend szer sze rin ti alap ve tõ sze - mé lyi és tár gyi fel té te lek. (3) A fel sõ ok ta tá si in téz mény szak in dí tá si ké rel mé rõl az ok ta tá si mi nisz ter az Ftv. 81. (2) be kez dé se d) pont já - ban fog lal tak alap ján a Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság ál lás fog la lá sát kéri. (4) A Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság ar ról nyil vá nít vé le ményt, hogy a fel sõ ok ta tá si in téz mény ál tal be nyúj tott tan terv, tan tár gyi prog ram össz hang ban van-e az alap szak ki me ne ti és kép zé si kö ve tel mé nye i vel, és meg van nak-e az in téz mény ben az alap szak in dí tá sá hoz az alap ve tõ sze mé - lyi és tár gyi fel té te lek. (5) A Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság a fel sõ ok ta tá si in téz mény ál tal in dí tott alap szak kép zé si prog ram já nak mi nõ sé gét az elsõ, alap fo ko za tot iga zo ló ok le ve lek ki bo - csá tá sát köve tõen, de leg ké sõbb az Ftv. 81. (4) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott, so ron kö vet ke zõ in téz mé nyi akk re - di tá ci ós ér té ke lés so rán hi te le sí ti (akk re di tál ja). (6) A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács az ok ta tá si mi nisz ter fel ké ré sé re a szak in dí tá si en ge dély meg adá sá - nak szük sé ges sé gé rõl vé le ményt nyil vá nít hat. 11. (1) Ta ná ri szak kép zett ség a több cik lu sú kép zé si rend - szer má so dik kép zé si cik lu sá ban, mes ter fo ko za tot nyúj tó kép zés ben sze rez he tõ meg. Az alap szak és az alap szak hoz li ne á ri san kap cso ló dó ta ná ri mes ter szak együt te sen tel je sí - ten dõ kre dit pont ja i nak szá mát az 1. szá mú mel lék let ha tá - roz za meg. (2) Mes ter fo ko za tot nyúj tó ta ná ri mes ter szak in dí tá sá - nak en ge dé lye zé sét az a fel sõ ok ta tá si in téz mény kez de mé - nyez he ti, ame lyik az adott kép zé si te rü let alap sza kán e ren de let ben fog lal tak sze rint szak in dí tá si jo go sult sá got szer zett és biz to sí tot tak a ta ná ri ké pe sí tés kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott sze mé lyi és tár gyi fel té te lei. (3) Azon alap sza kon, amely re ta ná ri mes ter szak is épül - het az alap sza kon sze rez he tõ szak kép zett ség hez szük sé - ges, az ál ta lá no san kö te le zõ és a szak spe ci fi kus ta nul má - nyo kat is ma gá ba fog la ló, leg alább 110 kre dit pont ak ku - mu lá lá sa mel lett, de leg alább két fél éven át biz to sí ta ni kell a ta ná ri fel ké szí tés tár gyai (be le ért ve a pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai mo du lok) fel vé te lé nek le he tõ sé gét. A hallgató vá lasz tá sa sze rin ti spe ci a li zá ció meg ala poz za a má so dik ta ná ri mes ter szak ta nul má nya it és leg alább 10 kre dit pont tal elõ ké szí ti a ta ná ri ké pe sí tés hez elõ írt pedagó giai-pszichológiai mo dul is me ret anya gá nak el sa já - tí tá sát. (4) Az ok ta tá si mi nisz ter a több cik lu sú, li ne á ris kép zés má so dik kép zé si cik lu sa kép zé si szer ke ze té nek ki ala kí tá sa so rán a köz ok ta tá si in téz mény rend szer ké pe sí té si elõ - írásaihoz iga zo dó an ha tá roz za meg a ta ná ri fel ké szí tés rend sze ré nek ál ta lá nos elveit. 12. (1) Az Ftv a alap ján kü lön jog sza bály ban fog lalt ké pe sí té si kö ve tel mé nyek kel meg ha tá ro zott sza ko kon szer zett fel sõ fo kú (egye te mi vagy fõ is ko lai szin tû) vég - zett ség és szak kép zett ség e ren de let 13. -ának (3) be kez - dé se sze rint fe lel tet he tõ meg a több cik lu sú, li ne á ris kép zé - si rend szer szak ja in meg szer zett alap fo ko zat vagy mes ter - fo ko zat ál tal ta nú sí tott vég zett ség nek és szak kép zett ség - nek. (2) A mes ter szak ra tör té nõ fel vé tel so rán a je lent ke zõ - ket azo nos fel té te lek sze rint kell a fel sõ ok ta tá si in téz - mény nek el bí rál nia, at tól füg get le nül, hogy mely fel sõ ok - ta tá si in téz mény ben sze rez ték meg az alap fo ko za tot.