Összeállítás a kisvállalati adóról Összeállította: dr. Nagy Gábor a Számviteli Egyesület elnöke Kihirdetve a 2012. évi CXLVII. törvényben, módosította a 2012. évi CLXXVIII. törvény. 1. Ki választhatja a kisvállalati adót? az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó, az ügyvédi, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, ha = megfelel a törvényben előírt valamennyi feltételnek, = elektronikus úton az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy adókötelezettségét ezen törvény előírásai szerint teljesíti. 2. Mikor célszerű választani? alapvetően akkor, ha viszonylag jelentős összegű a járulékalapot képező bérköltség, ha jellemzően saját pénzeszközzel gazdálkodik, a választás célszerűségének ellentmond az adóalap számos korrekciója, a kisvállalati adó választásával ugyan nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, de ezzel elveszíti a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó adókedvezmények igénybevételének a lehetőségét is, a kisvállalati adóalany időszaka alatt megszerzett tárgyi eszköz, immateriális jószág alapján a Tao.tv. hatálya alá történő visszatérés után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. választása esetén = három adó helyett egy adót kell fizetnie, = egyszerűbb módszerrel állapíthatja meg az iparűzési adó alapját = stb. Összeállítás a kisvállalati adóról 02.doc. 2012.12.10.
2 3. A kisvállalati adó alanya az 1. pontban felsoroltak, ha ezt az adónemet választották, választhatták. A kisvállalati adó alanyai a választást megelőzően is és utána is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, illetve tartoztak, kivéve az egyéni céget, a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, ha a kisvállalati adó választása előtt az Eva-tv. hatálya alá tartozott és eva-kötelezettségének bevételi nyilvántartás vezetésével tett eleget. Éppen ezért a törvény rendelkezéseit a számviteli törvény rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. Az adóalany adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed a következő kivétellel: a külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. A mérlegfordulónap nem változtatható meg. A beszámoló csak forintban állítható össze. 4. Mikor választhatja az adóalany a kisvállalati adó szerinti adózást? Akkor, ha az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt, az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét, az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy nem függesztette fel, üzleti évének mérlegforduló napja december 31. Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. A törvényi előírásból az következik, hogy a kapcsolt vállalkozásokat a számviteli törvény szerint kell értelmezni, bevételként pedig az árbevételen túlmenően az egyéb bevételt, a pénzügyi műveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket kell számításba venni. 5. Az adóalanyiság keletkezése A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság
3 a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-jétől december 20-áig lehet elektronikus úton megtenni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A választás a bejelentést követő naptári év január 15-éig elektronikus úton visszavonható az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. Az adóévben újonnan alakuló adózó adóalanyisága a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetekben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön, feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. 6. Az adóalanyiság megszűnése A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig fennáll, ha a bejelentés jogszerű volt, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz december 1-je és 20-a között, hogy adókötelezettségeit nem a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnik, az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával (a bevételt naprakészen kell könyvelni), a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, a megszűnés napjával, ha az adóalany végelszámolási, felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, az adóalany átalakulását megelőző nappal, az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számlavagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett
4 alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg, az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával, a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszám növekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik és a kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot választja, választását az ok bekövetkeztétől számított 30 napon belül bejelenti a cégbíróságnak. A megszűnés napját mérlegfordulónapnak kell tekinteni, azt követően új üzleti év kezdődik. Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. 7. Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó számviteli előírások A kisvállalati adót választó adóalanyok a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, kettős könyvvitelt vezetnek. Így a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt is folyamatos az eszközök, a kötelezettségek, a saját tőke kimutatása. A megszűnés időpontjával, mint fordulónappal le kell zárni a könyvviteli nyilvántartásokat, el kell végezni a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó értékelési, ellenőrzési és egyéb zárlati feladatokat. A számviteli törvény szerinti beszámolót ettől eltérő rendelkezés hiányában a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészíteni, elektronikusan letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számviteli törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül, a kisvállalati adó szempontjából egy adóévnek. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot lezáró beszámoló alapján történik a társasági adóalany üzleti évének a megnyitása.
5 Ha a kisvállalati adót választó adóalany ezen adó választását megelőzően bevételi nyilvántartást vezetett, akkor vissza kell térnie a számviteli törvény hatálya alá és kettős könyvvitelt kell vezetnie. A visszatérés részletes szabályait a 12.1. pontban ismertetjük. Bevételi nyilvántartást vezető egyéni cégnél, közkereseti társaságnál, betéti társaságnál az evát az adóévben megszerzett összes bevétel figyelembe vételével kell 2012. évre megállapítani. Ebből az következik, hogy a kisvállalati adó adóalanyiság kezdő napját megelőző napon (2012. 12. 31.) megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan, az evás társaság vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság kezdő napját. Amennyiben az Eva-tv. hatálya alá tartozó egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság választotta a kisvállalati adót, és az Eva-tv. hatálya alatt csak bevételi nyilvántartást vezetett, az osztalék utáni adót kiváltó adót az eva választásakor már megállapította, annak megfelelően rendezte, rendezi, ide értve az adóalapot csökkentő tételként számításba vett immateriális jószágot és tárgyi eszközt is, további teendő ezzel kapcsolatosan nincs. 8. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (A) a személyi jellegű kifizetésekkel (B) növelt összege (A+B), de legalább a személyi jellegű kifizetések (B). Pénzforgalmi szemléletű eredmény: a pénzeszközök mérlegben kimutatott záró és nyitó értékének különbözete korrigálva a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő, növelő tételekkel, továbbá nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősülő tételekkel, egyéb tételekkel. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető evaalany pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a fentebb említett tételekkel. Az ügyvédi irodánál nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
6 Személyi jellegű kifizetések azon személyi jellegű ráfordítás, ami a Tbj.tv. szerint járulékalapot képez az adóévben. Személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5 %-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Ezen bekezdés alkalmazásában minimálbér = a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és = a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. a tag a Tbj.tv. szerint társas vállalkozó, azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás meghatározása során nem kell figyelembe venni azt az időszakot, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj.tv. szerinti járulékfizetési kötelezettsége. 8.1. A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz: hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése (a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része), kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása (a beváltott, eladott értékpapírok vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része), tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása (az eladott befektetés vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része), tőkebevonás (jegyzett tőke emelés), osztalék és osztalékelőleg megszerzése (befolyása), elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. 8.2. A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletek miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés: hitel vagy kölcsön nyújtása,
7 az adózónak nyújtott (felvett) hitel vagy (kapott) kölcsön törlesztése, visszafizetése (a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része), saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése (a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része), hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, tőkekivonás (jegyzett tőke leszállítása), osztalék és osztalékelőleg fizetése, elszámolásra kiadott előleg kifizetése. 8.3. Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyon a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés: végleges pénzeszközátadás, 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése = ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele, az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, a Tbj.tv. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése, kiadás, amely a Btk.-ban meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint megfizetett kisvállalati adó és adóelőleg, a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatfizetés (pénzügyi intézménnyel szembeni kamatfizetés kivételével), függetlenül
8 attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja el, azzal hogy ezen rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás, a váltótartozás, valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség. 8.4. Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyon a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás: behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve = ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy = ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, a térítés nélküli eszközátadás, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, tartozás térítés nélküli átvállalása, eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. 8.5. Egyéb korrekciók Az adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az olyan kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében olyan ellenértéket határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték (ellenérték) különbözetével úgy kell módosítani, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mintha független vállalkozással kötött volna szerződést, feltéve, hogy az adóévben a szerződés alapján teljesítés történt. Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény
9 csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség összegét 10 év alatt egyenlő részletekben lehet felhasználni. Az elhatárolt veszteség összegéből az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, a kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével megegyező összeggel az adózó döntése szerint teljes mértékben csökkentheti a következő adóévek adóalapját, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az elhatárolt veszteséget keletkezésük sorrendjében kell felhasználni. A pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalanyiság első adóévében a kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számolt el, a megelőző időszakokra vonatkozóan teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá. A törvény hatálya alá kerülés időpontjában állományban lévő hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatos pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő, növelő tételek helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek kisvállalati adó-törvény hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értékét kell figyelembe venni. 9. Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó megfizetésével az adózó mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20 %-kal növelt összegében is megállapíthatja. A kisvállalati adó megfizetése azonban nem mentesít az általános forgalmi adó, a személyi jövedelmet, az osztalékot terhelő közterhek alól.
10 10. A kisvállalati adó bevallása A kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani. Az adóév a naptári év. Ha az adóalanyiság év közben megszűnik, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját valamennyi belföldi telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet), míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg. 11. Adóelőleg és megfizetése Ha az adózó a kisvállalati adótörvény szerint meghatározott adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig tesz eleget. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó ezen rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot. Ha az adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó ezen rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot. Az adóelőleg összege: az adóelőleg-megállapítási időszakban a számviteli törvény szerinti pénzeszközök realizált változása (esetenként havonta), az adóalany által fizetendő, a Tbj.tv. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, a kisvállalati adótörvény szerint megfizetett adó, adóelőleg, a kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének a 16 százaléka. Az így megállapított összeg módosítható a 8. pontban és alpontjaiban részletezett tételekkel. Ha valamely adóelőleg-megállapítási időszakban az adózó élt ezzel a lehetőséggel, akkor az adóelőleg összegét az adóév végéig minden esetben ez szerint kell megállapítani.
11 Az előbbiektől függetlenül az osztalékelőleg összege után legalább az adómegállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a Tbj.tv. szerint járulékalapot képező jövedelem 16 százaléka. Ha az adóelőleg-megállapítási időszakban a Tbj.tv. szerint járulékalapot képező összes jövedelemmel csökkentett összeg negatív, az adózó jogosult annak összegét a következő adóelőleg megállapítási időszakban de legfeljebb ugyanabban az adóévben az előbbiek szerint megállapított összegnek a Tbj.tv. szerinti járulékalapot képező jövedelmet meghaladó részét csökkenteni. A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető eva-alany a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az Szt. szerinti nyitó mérlegben kimutatott pénzeszközök figyelembe vételével tesz eleget. Az adó megfizetése Az adóévre a kisvállalati adótörvény szerint megállapított adót az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. Ha az adóévben már megfizetett adóelőleg összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás benyújtására előírt határidő napjától jogosult visszaigényelni. Az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható adóalapot. 12. Átmeneti rendelkezések 12.1. Számviteli törvény hatálya alá történő visszatérés A kisvállalati adó alanya lehet az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság is, amelyik választása előtt nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá, mert az Eva-tv. szerint adózott, és csak bevételi nyilvántartást vezetett. A kisvállalati adótörvény szerinti adózás választásának a feltétele az, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozzon az ezen adót választó. A számviteli törvény hatálya alá való visszatérés szabályai az Szt. 2/A. - ának előírásából következnek. A számviteli törvény hatálya alá visszakerülő társaságnak a visszatérés időpontjával (jelen esetben január 1-jével) nyitómérleget kell készítenie, amelyet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A számviteli törvény hatálya alá visszakerült társaságokra a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A visszakerült társaságnak tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie (a nyitómérleget ez esetben nem kell letétbe helyezni, közzétenni).
12 A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A számviteli törvény hatálya alá visszakerülő társaság első üzleti évi beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy a számviteli törvény hatálya alá visszatérve először készít beszámolót. Így az első üzleti év beszámolójának mérlege előző év oszlopában a nyitó mérleg adatai szerepelnek, az eredménykimutatásának az előző év oszlopa pedig üresen marad. A nyitómérleg összeállítása A nyitómérlegbe a számviteli törvény előírása alapján a tárgyi eszközöket, az immateriális javakat piaci értéken kell felvenni. Az eszközöket újra üzembe kell helyezni, a piaci érték lesz az eszköz bruttó értéke, a bruttó érték alapján kell a terv szerinti értékcsökkenést a számviteli törvény általános előírásai szerint megállapítani és elszámolni. Az Eva-tv. szerinti adózásra történő áttéréskor, ha a társaság bevételi nyilvántartást vezetett, akkor meg kellett állapítani az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, amelynél csökkentő tétel volt a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (amely összeg értékhelyesbítést nem tartalmazhatott). Ha a számviteli törvény hatálya alá visszatérő társaság az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadta, akkor az átadással a magánszemély jövedelemhez jutott és a juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni. A leírtakból következően, ha az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő immateriális jószág, tárgyi eszköz nem szerepel a nyitómérleg leltárában, akkor az adóalapcsökkentés teljes értéke alapján (ha az egyes meghatározott juttatáskénti átadáskor a terheket a társaság nem fizette meg) kell a juttatás értékének 1,19-szerese után a 16 százalék személyi jövedelemadót és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni. A leírtakból következően indokolt megtalálni azokat az eszközöket, amelyek értékével korábban a társaság csökkentette az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját. Előfordulhat, hogy ezen eszközök piaci értéke nulla, és így a leltárban is nulla értéken szerepelnek, a visszatérő társaság csak mennyiségi nyilvántartást fog azokról vezetni. Az is lehet, hogy a tevékenység végzése során elhasználódtak, azt időközben kiselejtezték, amelyet a selejtezésről készült bizonylat dokumentál. Természetesen piaci értékén értékesíteni is lehetett, akkor
13 az értékesítés bizonylataival kell igazolni, hogy a leltárban nem szereplő szóban forgó eszközökkel mi történt. A számviteli törvény hatálya alá való visszatérés után jelen esetben a kisvállalati adótörvény hatálya alá kerül az ezt választó társaság. A nyitó mérlegben szereplő adatok megbízhatósága a társaság (ezen belül a magánszemély) vagyona nagysága szempontjából bír jelentőséggel. Készletként a nyitó mérleget alátámasztó leltárban szereplő vásárolt készleteket (ide értve a saját termelésű készleteket is) kell a nyitó mérlegben piaci értéken kimutatni. Követelések értékét a bevételi nyilvántartás mellett is vezetendő követelés analitika alapján, a várhatóan befolyó összegben kell a mérlegbe beállítani. Pénzeszközök között a bankszámla és a pénztár január 1-jei nyitó értékét kell szerepeltetni. Kötelezettségek értékét a bevételi nyilvántartás mellett is vezetendő kötelezettség analitika alapján, a ténylegesen fizetendő (kapott előleg esetén a beszámításra kerülő) összegben kell kimutatni. Céltartalékként a visszatérés napjára vonatkozóan a számviteli törvény 41. -a (1) bekezdésének előírása alapján fennálló, számított céltartalék összegét kell beállítani (például céltartalék a garanciális, jótállási kötelezettségekre), de nincs akadálya annak sem, hogy a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre is céltartalékot képezzen a társaság. Saját tőke a nyitó mérlegben különbözeti alapon határozandó meg. A nyitó mérlegben szereplő eszközök fentiek szerinti értéke és a nyitó mérlegbe beállított kötelezettség, valamint céltartalék együttes értéke közötti különbözet a saját tőke. (A saját tőke negatív előjelű is lehet!) A saját tőkét azonban elemeire meg kell bontani. Jegyzett tőke a társasági szerződés (alapító okirat) szerinti, cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke (vagyoni betét, törzstőke), a nyitó mérlegbe az így dokumentált összege állítható be. Tőketartalék akkor állítható be a nyitó mérlegbe, ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, a tőkeemelés, továbbá, ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást jogszabályi előírás alapján a tőketartalékba kellett helyezni, és így a tőketartalékba helyezett összeget a társaság jogszerűen még nem használta fel. Indokolt esetben lekötött tartalék is kimutatható a nyitó mérlegben. A jegyzett tőkével, tőketartalékkal, lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összeget (amely összeg pozitív és negatív előjelű is lehet) az eredménytartalékba kell helyezni azzal, hogy az eredménytartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az adózott és adózatlan eredménytartalékot. Az Eva-tv. vonatkozó előírása alapján a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:
14 az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitómérlegében kimutatott = saját tőkét, levonva belőle = a nyitómérlegben kimutatott értékelési tartalékot és = az eva-alanyiság választásakor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt immateriális jószág, tárgyi eszköz egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét. Egyszerűbben fogalmazva: Ha az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem csökkentették a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével, akkor a nyitómérlegben kimutatott értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke a magányszemély(ek) adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett tőke. Ebből következően a nyitó mérleg szerinti saját tőkének az értékelési tartalékkal (ha a nyitómérlegben ezzel is számoltak), a jegyzett tőkével, tőketartalékkal, lekötött tartalékkal = csökkentett összege adózott eredménytartaléknak minősül (ami negatív előjelű is lehet). Ha az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével (kivonták az adó alól), akkor két variáció lehetséges: ezen immateriális javakat, tárgyi eszközöket ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadták és az akkori könyv szerinti értéke alapján a személyi jövedelemadót és egyéb terheit megfizették, = a visszatéréskor (nyitómérlegben) adózatlan eredménytartalékként kell kimutatni az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő könyv szerinti érték és a személyi jövedelemadó alapját képező könyv szerinti érték különbözetét; ezen immateriális javak, tárgyi eszközök a nyitómérleg készítésekor is megvannak, illetve dokumentált okok miatt nem kerültek be a nyitómérlegbe, = a visszatéréskor (a nyitómérlegben) az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő könyv szerinti értéket kell adózatlan eredménytartalékként kimutatni. A fenti levezetés szerinti adózott eredménytartalékot kell az adózatlan eredménytartalékként kimutatott összeggel csökkenteni. Az adózatlan
15 eredménytartalék csak pozitív előjelű lehet. Az adózatlan eredménytartalékból osztalékként történő kifizetést, illetve a vállalkozásból történő kivonásakor az általános szabály szerint terheli a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás. Itt kell megjegyezni, a kettős könyvvitelt vezető evás társaságok az eva választása előtti eredménytartalékukat kötelesek voltak elkülönítetten kimutatni. Amennyiben azt az evás időszak alatt nem fizették ki adózottan, akkor a visszatéréskor ezt az eredménytartalékot adózatlan eredménytartalékként, az evás időszak alatti eredménytartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatniuk. 12.2. Társasági adó hatálya alá tartozó társaságokra vonatkozó átmeneti rendelkezések a kisvállalati adó adóalanyiság választásakor Ha a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság a kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot választja, kikerül a társasági adó hatálya alól, de nem kerül ki a számviteli törvény hatálya alól. Ez esetben a Tao.tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogutód nélküli megszűnéskor: a) az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növelik az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; b) az adózás előtti eredményt növeli a kedvezményezett átalakulás alapján az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel korábban nem növelte az adózás előtti eredményét; c) az adózás előtti eredményt növeli a kedvezményezett részesedéscsere esetén az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel korábban nem növelte az adózás előtti eredményét; d) az adózás előtti eredményt növeli az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként a tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően; e) az adózás előtti eredményt növeli az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt kisvállalkozási kedvezmény összege azon részének a kétszerese, amelyet a beruházás üzembe nem helyezése miatt nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti
16 eredmény csökkentésének adóévében vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül; f) az adózás előtti eredményt növeli a létszámcsökkenéshez kapcsolódóan megállapított összegnek az a része, amellyel az adózó korábban nem növelte az adózás előtti eredményét; g) az adózás előtti eredményt módosítja a devizaárfolyam-változáshoz kapcsolódóan még el nem számolt adózás előtti eredményt csökkentő, illetve növelő tétel; h) kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás esetén a vállalt kötelezettség azon részével kell az adózás előtti eredményt módosítani, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe; i) az adózás előtti eredményt módosítja a szokásos piaci árhoz kapcsolódóan megállapított összegnek az a része, amelyet az adózó még nem vett figyelembe az adózás előtti eredményének módosításakor; j) a megszűnés időpontjában fejlesztési tartalék nem képezhető, a korábban képzett és az adóév utolsó napjáig fel nem használt része után a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel az adót, azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot meg kell állapítani és 30 napon belül be kell fizetni; k) egyéni cég esetében a Tao.tv. 16. -ának (16) bekezdésében foglaltak szerint kell az adózás előtti eredményt módosítani. Nem kell a jogutód nélküli megszűnés e); f); j); k); pontok szerinti szabályait alkalmazni az adózó választása szerint, ha a kisvállalati adó szerinti adóalanyisága időszaka alatt a Tao.tv. rendelkezései megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Ha például a kisvállalati adózás időszakában teljesíti a Tao.tv.-ben előírt kritériumokat, azaz a lekötött fejlesztési tartalékot a meghatározott időszakban beruházásra fordítja, nem kell a fejlesztési tartalék fel nem használt része után adót fizetnie. (Hasonló kedvezmény biztosított a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág után is!) Amennyiben az adózó élt az előbbiek szerinti lehetőséggel, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évére benyújtott bevallásban kell bevallani. A kisvállalati adót választó társasági adóalanynak a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában nem kell adóelőleget bevallania, nem kell társasági adóelőleget fizetnie a bejelentést követő adóévre. Főszabály szerint tehát a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választásakor el kell számolni az adókedvezményekkel (fejlesztési adókedvezmény, a foglalkoztatás növelésének kedvezménye, a kisvállalkozási kedvezmény). Saját választása alapján azonban a kis- és középvállalkozások számára biztosított
17 tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz felvett hitel kamatkedvezményét nem kell megszüntetni, nem kell az adót visszafizetni, ha teljesíti a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszakában a Tao.tv.-ben rögzített feltételeket (a hitelszerződés évét követő négy éven belül a beruházást üzembe helyezi, és nem idegeníti el a tárgyi eszközt az üzembe helyezését követő három adóévben). 12.3. Visszatérés a társasági adó törvény hatálya alá A kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot választó egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság visszatérhet, illetve meghatározott esetekben vissza kell térnie a társasági adótörvény hatálya alá. Ez esetben a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni: a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka alatt lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao.tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást), a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának a Tao.tv. szerint meghatározott arányos részét. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségből a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao.tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 %-a, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
18 a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 %-a minden más esetben.