INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme 2011 1
RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2
INNOAXIS Turizmus ágazat Tartalomjegyzék 1. A turizmus jelentősége... 3 2. Helyzetértékelés... 4 2.1. A terület turisztikai jelentősége... 4 2.2. A terület turisztikai kínálata... 5 2.2.1. A terület turisztikai vonzereje... 5 2.2.2. A terület turisztikai termékkínálata... 9 2.2.3. A terület megközelíthetősége... 11 2.2.4. A terület szálláshelykínálata... 12 2.3. A terület turisztikai kereslete... 14 2.4. SWOT összefoglaló... 19 3. Jövőkép kialakítása... 21 3.1. Turisztikai problémák... 21 3.2. Stratégiai cél... 21 4. Stratégia... 22 4.1. A stratégiai célok illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz... 22 4.2. Prioritások... 22 4.3. Beavatkozások... 24 5. Irodalom... 26 1. A turizmus jelentősége A turizmust a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága. A turizmus olyan komplex terméket kínál, amely több szolgáltatást foglal magába. A turizmus alszektorai nem képesek külön-külön turisztikai terméket gyártani. Csak a szállás vagy csak egy program önmagában még nem generál turisztikai keresletet, tehát nem számít turisztikai terméknek. A turisztikai termék komplexitásából adódóan rendkívül érzékeny, így egy-egy ország vagy régió turisztikai színvonalát a vonzerők és szálláslehetőségek meglétén túl is számos tényező befolyásolja: a desztinánció közbiztonsága, a higiéniás jellemzők, a lakosság vendégszeretete. A turizmus egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ GDP-jéhez, és egyre nagyobb mértékben vesz részt a foglalkoztatottságban is. A WTO előrejelzése szerint a jövőben várható turisztikai forgalom erősödésének következtében a turizmus gazdasági ereje tovább fog nőni (WTO 2009). Magyarországon a turizmus 5,9 %-al járult hozzá az ország GDP-éhez, és a foglalkoztatottak 8,4%-a dolgozott a turizmusban (MT Zrt 2010). A turizmus fejlesztése azonban közvetlenül is hathat a gazdaságra, mintegy katalizátor szerepet játszva a gazdaság fejlesztésében (pl. infrastruktúrafejlesztés). A turisztikai fejlesztéseknek minden esetben úgy kell megvalósulniuk, 3
hogy a turizmus lehetséges negatív természeti, gazdasági és társadalmi hatásait a minimumra csökkentsék. A turizmus pozitív hatásai csak abban az esetben valósulnak meg, ha olyan előre kidolgozott stratégiák mentén történik a fejlesztés, amelyek figyelembe veszik a fejlesztendő terület adottságait, és a terület értékeire alapozva kívánja a fenntartható fejlesztést kivitelezni (Puczkó L. -Rátz T. 2002). A turizmus gazdasági jelentősége abban is megnyilvánul, hogy szolgáltatási jellegénél fogva élőmunka-igényes, és ezzel enyhíti a munkanélküliséget, jelentős bevételi forrást jelenthet, mint az egyének, mind az önkormányzatok számára. A családok számára pótlólagos jövedelemforrást jelenthet (fizetővendéglátás, idegenvezetés). A turizmus jelentősége tehát abban is tetten érhető, hogy a helyi munkaerőst foglalkoztató vállalatok munkalehetőséget nyújtva népesség megtartóerővel is bírhatnak egy-egy településen, hiszen csökkenhet a kistérségek mezőgazdaságtól való függése, és alternatív jövedelemforrást jelent a lakosság számára. A turizmus ezen felül erősíti a táji, országrészi szerepkört, az identitástudatot, és nem elhanyagolható a turizmus társadalmi kohéziót erősítő tulajdonsága sem. Ezért nagyon fontos, hogy a vendégforgalom fejlesztése csakis az adott tájegységbe ágyazva menjen végbe, a hagyományokhoz és adottságokhoz igazodó kínálat bővítésével vagy a meglévő kínálat minőségi javításával (Gulyás P. 2010). A sikeres turizmus megteremtéséhez semmi esetre sem elegendő, ha egy-egy ország bővelkedik természeti és kulturális vonzerőkben, ezek ugyanis önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt. A turizmusfejlesztés sikertelenségét gyakran az okozza, hogy elsősorban az egyes vonzerők attrakcióvá fejlesztésére koncentráltak, nem fordítva elegendő figyelmet a vonzerő termékké alakításához nélkülözhetetlen komplex fejlesztésre, illetve a megfelelő turisztikai imázs kialakítása és menedzsmentje. Ez annyit jelent, hogy a turisztikai fejlesztések során a vonzerő (attraction) fejlesztése mellett a desztináció megközelíthetőségére (access), a szálláshelyekre (accomodation) és a hozzáállásra (attitude) is figyelmet kell fordítani (MTRT, 2005). 2. Helyzetértékelés Az INNOAXIS pályázat célterületét átszeli ugyan a Szerbia és Magyarország között húzódó határ, de a két oldal adottságai nagyon hasonlóak, mivel egy történelmileg összetartozó térségről van szó. A szomszédos területek összehangolt fejlesztése erősítené a két ország közötti kapcsolatot. A turizmus összehangolt fejlesztése, a közös turisztikai termékfejlesztés és infrastruktúrafejlesztés, a turisztikai együttműködések kialakítása egy európai léptékkel is színvonalas kínálat lenne kialakítható. A közös termékfejlesztés révén, és a közös marketinggel javítható lenne a terület kooperációs képessége, így a turizmus a megújulás egyik fontos stratégiai ágazataként tartható számon a terület gazdaságfejlesztésében (Gulyás P. 2010). A területen a lehetőségekhez képest szerény turizmus valósul meg. Az idegenforgalom fejlesztése azért is fontos kérdés ezen a területen, mert a kistérségek olyan potenciálokkal rendelkeznek, amelyek eddig még kihasználatlanok a turizmus szempontjából. Ráadásul a térség turizmusa hanyatlásnak indult az elmúlt években, ami ellentétes az országos és a megyei tendenciákkal is. A határon átnyúló turizmusfejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy a közvetlen a határ menti térségből érkező vendégekre nem jellemző, hogy a szomszédos településeken éjszakáznának, viszont a turisztikai szolgáltatóknál jelentős bevételt termelhetnek. Viszont a közös termékfejlesztés, a határmenti kooperációk és együttműködések mégis javíthatnának a térség turizmusán, segíthetik egy markánsabb területi imázs kialakítását és eladhatóvá tételét. A turisztikai fejlesztés során ugyanis nem kizárólag a turisták számának növelését kell célul kitűzni. Az adott területre érkező turisták általuk a térségben eltöltött idő meghosszabbítására, az általuk otthagyott jövedelem nagyságának növelésére ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítani. 2.1. A terület turisztikai jelentősége Az INNOAXIS projekt területei turizmus szempontjából korábban sem tartoztak, és most sem tartoznak Magyarország és Szerbia leglátogatottabb desztinációi közé. A turistaforgalom legnagyobb része Magyarország területén belül főként a főváros környékére és a Balatonra koncentrálódik. A rendszerváltás előtt a Dél-alföldi régióba, csakúgy, mint Magyarország egészére, a vendégek többsége a volt szocialista országokból érkezett. A rendszerváltásig a fő küldő országok: Németország, a volt Szovjetunió országai, Jugoszlávia voltak. A Dél-alföldi régióba elsősorban Jugoszláviából és Romániából érkeztek a vendégek, viszont a 90 -es évek után jelentősen visszaesett a számuk. Jugoszláviában más volt a helyzet, hiszen a jugoszláv állampolgárok utazhattak nyugatra is akár (Gulyás 2010). A rendszerváltás után megnyíló határok következtében jelentősen lecsökkent a kelet-európia országokból Magyarországra látogatók száma, viszont nyugatról egyre többen érkeztek. A kezdetei, néhány évig tartó élénk kereslet azonban hamarosan kifulladt. 4
Szerbia az elmúlt tizenöt év politikájának köszönhetően elvesztette összes tengeri kijáratát, és ezzel - magától értetődően - a tengerparti turisztikai övezeteket is. Az elmúlt ötven évben éppen az Adriai-tenger közelsége miatt fejlesztették csak nagyon alacsony szinten a szerbiai belföldi turizmust. Vajdaságban az elmúlt évtizedekben a turizmust elsősorban a vadász-, gyógyfürdő- és kis mértékben a városokat látogató, kulturális jellegű turizmus jelentette. A Szerbiába érkező vendégek legnagyobb arányban a volt jugoszláv köztársaság egykori tagállamaiból érkeznek: Bosznia-Hercegovinából, Makedóniából, Szlovéniából, Horvátországból. Az Olaszországból érkezők elsősorban a jó vadászlehetőségek miatt keresik fel Szerbiát. A két ország turisztikai kapcsolatokat jelentősen meghatározta, hogy a Jugoszláviában kitört dél-szláv háború következtében az ország elszigetelődött és gazdasági teljesítménye is nagymértékben csökkent. Ez jól jellemzi, hogy 1990-ben a Dél Alföldi régióba érkező összes vendég 7,1%-a és a vendégéjszakák számának 3,8%-át köthető a jugoszláv vendégekhez, addig 2008-ra 1% alá csökkent a jugoszláv utódállamokból érkezők száma, és 0,5% alá a Szerbiából érkezők száma (Gulyás P. 2010). A Szerbia és az Európai Unió közötti 2003-ban bevezetett vízumkényszer 2009. évi eltörlése következtében megnövő turistaszámból a Dél-alföldi régió profitálhat a legtöbbet. Az utóbbi években ismét kezd megerősödni a határon átnyúló turisztikai kapcsolatok felelevenítése, kiépítése. 1997-ben jött létre a DKMT (Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégió), amelyet a térség turizmusának egyik meghatározó tényezőjének tartottak. Az euroregionális együttműködés keretein belül 4 tematikus utat is kidolgoztak (termál, ipari műemlékek, szecesszió, folklór). Az útvonalak promócióját többnyelvű kiadványok, térképek segítik. Szükség lenne azonban az utakat működtető, programokat és turistacsoportokat szervező szervezetre. A Phare CBC programok keretein belül is történtek lépések a határ menti térségek turizmusának fejlesztésére (pl. E7 európai hosszú távú vándorút Csongrád megyei szakaszának kiépítése, továbbá a határon átnyúló Duna menti kerékpárút tervezése, egy határ menti kézműipari adatbázis létrehozása). 2009 szeptemberében megalakult a kormányközi gazdasági együttműködés bizottság turisztikai munkacsoportja, amely lehetőséget ad a két ország turisztikai kapcsolatainak kialakítására, fejlesztésére, a turisztikai együttműködésre (Gulyás P. 2010). A gazdasági válság idején, amikor a turisták kevesebb pénzből szeretnék megoldani az utazásaikat újra felértékelődnek a meglévő szomszédos országok közötti turisztikai kapcsolatok, és újabb célterületek, turisztikai termékek kerülhetnek a fókuszpontba (Gulyás P. 2010). 2.2. A terület turisztikai kínálata 2.2.1. A terület turisztikai vonzereje A turizmus kialakuláshoz egy adott területen elengedhetetlen a vonzerők jelenléte. Az INNOAXIS projekt által lehatárolt területre nem esik sem olya természeti, sem olyan kulturális vonzerő, amely jelentős nemzetközi forgalmat tudna generálni. A terület sajátosságaiból, a kisebb jelentőségű vonzerőkből adódóan túlnyomórészt csak a szomszédos országok érdeklődésére és a hazai lakosság felkeresésére számíthat a terület. A vonzerők sokszínűsége (1. táblázat) azonban kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy változatos turisztikai termékek hozhassunk létre. Azt is figyelembe kell venni az újabb turisztikai fejlesztések, újabb turisztikai termékek kialakítása során, hogy a terület elsődleges és legfontosabb célcsoportját nem a huszonévesek jelentik, hanem inkább a középkorú vagy idősebb korosztály és a kisgyerekes családok. TURISZTIKAI KINÁLAT Fürdők Gyógy- és Wellnessturizmus 1. táblázat. Területi vonzerőleltár TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK Magyarkanizsa: gyógyfürdő, reumatikus megbetegedések, postoperativ rehabilitáció, wellnes Ada: Orlovacsai gyógyfürdő - üzemen kivül Topolya: gyógyfürdő (üzemen kivül) Zombor: Bezdáni gyógyfürdő, Svetozar Miletic gyógyfürdő (üzemen kivül) Apatin: Junakovic Banja - gyógyfürdő Kula: Razvala - gyógyforrás Kiskunmajsa: Jonathermál fürdő határon túl is ismert Kistelek: Gyógy- és élményfürdő Kiskunhalas: jódtatralmú gyógyvíz, Sóstó (fürdés, horgászat) Balatonszállás: magas hőfokú termálvíz Tompa: magas hőfokú termálvíz Kelebia: magas hőfokú termálvíz Zsana: magas hőfokú termálvíz Mórahalom: gyógy és wellness-központ Szeged: Anna fürdő (gyógy és wellness központ), Napfényfürdő, sport uszoda 5
Rendezvények Vadász turizmus Halász turizmus Dávod: termálfürdő Nagybaracska: termálfürdő Magyarkanizsa: Festival Tiski cvet /Tiszavirág fesztivál, Modern tánok gyermekfesztivál, Jazz fesztivál, Nemzetközi horgásztalálkozó + 24 mega rendezvény + 23o egyébb rendezvény Csóka: Csókai kultúrnapok, dobosok fesztiválja, költők estje Zenta: amatőr szinháztalálkozó, Zentai napok, hagyományőrzők találkozója, a Tiszai strandnapok, álarcosbál, Zentai művésztelep Festival amaterskih pozorišta Ada: arató napok, Moholyi strandnapok, nemzetközi és országos kutyakiállitások, nyelvésznapok, Novak Radonjic festői napok, énnekkarok versenye, fúvüs zenekarok versenye, régi mesterségek kiállitása, Gulyásfesztivál Szabadka: Duzsijanca - új kenyér ünnepe, Interetnó fesztivál, bornapok, Etno fest, Európai filmfesztivál - Palics, Nemzetközi gyermekszinháztalálkozó, könyvkiállitás, Trenchtown, Summer BP Topolya: Tolerancia kamp, zobnaticai lovasjátékok, nemzetközi kutyakiállítás, a Topolya expo - vásár, mézkarnevál, sörnapok, festői napok, Topolyai napok, bográcsfőzőversenyek, úszómaraton, kézimunkakiállitások Nagybecskerek: Mamutfest, Dani ludaje - tök napok, Tucanijada - Húsvéti tojástörő verseny, Gusanijada, erősember verseny Novi Kozarciban Zombor: Zomori nyár, Zombori bogrács, Bodrog feszt, ügető lóverseny, folklórfesztivál Kljajicevón, nemzetközi tslálkozü Citroen kedvelőknek, fijákerfesztivál, Bunjeváci préló, Stapári fesztivál - Első Szerb harmonikás Vajdaságban, az új kenyér ünnepe, Interfer, Zombori zenés esték, nyári tudbaltorna, falunapok, vásárok Kula: Amatőr szintársulatok országos fesztiválja,''jesen stize dunjo moja"' - zenei rendezvény, ''Bulka''- gyermekirók fesztiválja, "Famus" - zenei fesztivál, "Petar Riznic Djala" emléknapok Szabadka: kiállitások, konferenciák Topolya: Topola-expo Zombor: Moto kiállitás, Nemzetközi méhész kiállitás Kiskunhalas: Halasi Lovasnapok, Halasi Hetek, Szüreti Fesztivál Kunfehértó: Kunfehértói Nyár Szőreg: Szőregi Rózsafesztivál, Búcsúfesztivál Szeged: Szabadtéri Játékok, Mezzo Operafesztivál, Szegedi Ifjúsági Napok, Kamionos Country találkozó, Szegei napok, borfesztivál, sörfesztivál, Tavaszi kulturális fesztivál, Őszi kulturális fesztivál. Baja, Bácskai Hurka- és Kolbászfesztivál Bajai Halfőző Fesztivál IV. Bajai Újbor Fesztivál Nagybaracska: halászléfőzőverseny Ópusztaszer: Hunniális Jánoshalma: Bográcsos ünnep Kiskunhalas: szüreti fesztivál Kéleshalma: Kakasfőző verseny Magyarkanizsa: Nagy kiterjedésű vadászterületek - Kapetanski rit, fácánnövelde, 5 vadászház, halászat a természetes élőhelyeken Törökkanizsa: Három vadászterület - Nagysziget, Vadászház Fility városrészben - 1ö fekvőhely, halászat a Tiszán, csatornák, termászetes és mesterséges tavak Csóka: Padeji erdő (vaddisznó), vadászterületek - Vrbica, Szanad, Ostojityeco, Nagyrét, Sujmos - halastó - Zlatica, sólyommal történő vadászat, Tisza és a Zlatica folyók, csatornák, Holt Tisza Zenta: Zentai szállások vadászterület, Tisza, holtágak, nemzetközi horgászverseny Ada: Felső és Alsó rét vadászegyesületek, Tisza horgászeggyesület, erdő a Tisza partján, Budzsáki tó Szabadka: Palicsi tó, Ludasi tó, Szabadkai homok és Szabadkai erdő vadászterületek Topolya: vadászterületek, vadászegyesületek - Panonija, Zobnatica, Capriollo vadászotthon, fácánnevelde, rekreációs tavak, halastavak Nagybecskerek: Városi rét, Visoka greda, Gelija Star bare Livade vadászterületek, vadászegyesületek, Zlatica folyó, Duna-Tisza-Duna csatorna Zombor: Nyugat Bácska és Kozara vadászterületek, Bezdáni sporthorgászati terület, Kupuszinai sporthorgászati terület, Monostori holt Duna, Kraljevska prepelica - agroturisztikai központ, Beli dvor - kávéház, Kronic - vendégház, Srbijasume közvállalat, Kolut halastó, madárlesek Apatin: Duna, Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum-, sporthorgászat - Svilojevói halastó-, öt vadászegyesület, Kruskovác, Apatini rét és Svilojevo vadászterületek Kula: Nagy-Bácskai csatorna vadászterület, gazdasági és sporthorgászat, Jarebica - vadászegyesület Óbecse: Tisza holtága (Gyöngysziget), Becsei szállások, Plavsa és Csik vadászterületek, Jaruge vadászterület Törökbecse Kishegyes: Krivaja vadászterület Kiskunhalas: Sóstó horgászat Hercegszántó - vadászat 6
Falusi turizmus, Nemzetiségi kultúra, hagyományok Sport Rekreáció Érsekcsanád- vadászat Bácsszőlős- vadászat Kunbaja- vadászat Szeged: Fehér- tó: Baja: Sugovica:Halászpart Magyarkanizsa: Tótfalu - 8o fekvőhelyes gyermekszállás, Kucora szállás. Horgos Zenta: Szállás - A gyümölcsök gyöngye, elszórt és csoportos szállások Ada: Nagypál szállás, szálláscsoportosulások - Sterijino, Hrasztov szállás Budzsáknál Szabadka: Majkin szállás, Rókatanya Topolya: Capriollo, Kátai tanya Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh egymás mellett élő nemzetiségek: szerbek, horvátok, németek, cigányok, székely betelepültek, őslakos bácskai magyarok, vajdaságból áttelepültek hungaricumok: szegedi paprikaőrlemény, halászlé, szalámi, makói hagyma, szőregi rózsa, szegedi papucs Gasztronómiai programok: böllérnap, paprikanap, pálinka-párlat bemutató, halászléfőző fesztivál Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh Kiskunhalas: halasi csipke Tápé: gyékényszövés Nemesnádudvar: sváb pincefalu Bácsalmás: kékfestő műhely Szatymaz: barackpálinka, baracklekvár Magyarkanizsa: Futbal stadion - 7oo férőhely, Partizán sportcsarnok - 5o férőhely, kajak klubb, horgászeggyesület, strand a Tisza mentén Törökkanizsa: Városi stadion, kosárlabda, kézilabda és focipálya, 15 sportklubb, kerékpár és sétaút a Tisza mentén Csóka: Asztalitenisz, sportpálya Zenta: Sportközpont, pályákkal, uszodával, Ifjúsági sportjátékok, tekeverseny, Vilenyák fijákerklubb, modellezők versenye, sakkbejnokság Ada: nyilt uszoda, Sportközpont, sárkányrepüllő és kisrepüllő felszállópálya, Kobra motorklubb - motorostalálkozók Szabadka: Spotcsarnok, kosárlabda, kézilabda, röplabda klubb, tenisz klubb, úszó és vizilabda klubb, városi stadion - jégkorong, korcsolya, gimnasztika, asztalitenisz klubb, kerékpárklubb, küzdősportok, futbalegyesület, skvos klubb Topolya: Kissportok csarnoka 4 teremmel (küzdő sportok, asztalitenisz és két sakkterem), tornatermek, tekepálya, teniszpálya, kézilabda és röplabdapálya, városi stadion, futbal, kézilabda, kosár és röplabdaklubb, asztaliteniszklubb, szabadtéri medencék - Topolya (üzemen kivül), Bajsa, Bácskossuthfalva, versenytáncklubb, strand Nagybecskerek: sport és rekreációs komplekszum - Staro Jezero (Jezero sportközpont, Blandas park, Lovac étterem) Sombor : Mostonga - sportközpont, Sokolski dom - sportközpont, Mostonga uszoda, városi strand, Csonoplyai tó, teniszpályák, repüllőtér - ejtőernyőzés, városi stadion, Radnicki - futbalklubb, fitnesz központ, Lemes ring - motoros versenyek, lóversenypálya és lovasklubb Apatin: Duna - nautizmus, hajókirándulások, kajak utak, hat godbalpálya, öt teniszpálya, gyalogút, 4o km hosszú kerékpárút, trim út, sporthorgászat, Zelena glava (zöld fej) - turisztikai park éteremmel, bungalókkal, kampal, hét csárda - Vagon csárda, Zlatna kruna csárda, Pagos csárda, sportklubbok, sportterepek. Három kerékpártúra: Apatin-Kupuszina-Apatin, Apatin-Kucka-Apatin, Apatin-Backi Monostor-Apatin i Apatin-Sonta-Apatin. Kula: Nagy-Bácskai csatorna, Sport és vidámpark - teniszpályák, kosárlabdapálya, kateringpálya-, Rekreációs központ (üzemen kivül), fodbalpályák, nyitott uszoda Szeged: sportuszoda és uszoda, kajak-kenú bajnokságok, Arheológiai lelőhelyek/történelmikultúr értékek Magyarkanizsa: Velebit arheológiai lelőhely, Óváros, Kárász kastély, földvárak, Kurgáni sirok - 5ooo évesek, Halász tér a bronz korból Törökkanizsa: Bair II, Prkos és Majdan arheológiai lelőhely, Supler kastély, Szerb praviszláv templom - sv. Arhangel Gavrilo Törökkanizsán és Obility faluban, Katolikus tamplom, Szervijszki kastély, Kolostor - 12 század Majdán helységben Csóka: Csóka arheológiai lelőhely Horgos: Kamarás arheológiai lelőhely, Kárász gróf kastélya Csóka: kastélyok - Csóka, Padéj, szentélyek - Csóka, Szanád, Crna Bara, arheológia lelőhelyek - Stari 7
vinogradi, Okruglica, Kerabara Zenta: óváros, Szerb pravoszláv és katolikus temlomok, tűzoltóotthon, Zenati gimnázium, városháza, Stevan Sremac emlékháza, városi múzeum Ada: Szerb pravoszláv és katolikus templomok Szabadka: Biserna obala - Nosa és Ludas - Budzsák arheológiai lelőhelyek, Rajlh palota, óváros, Irók tere - Danilo Kis, Géza Cat és Artur Munk szobrai, szökőkutak - Zöld és Kék szökőkút Zsolnai kerámiából, Népszinház, gyermekszinház, Kosztolányi Dezső szinház, városi múzeum, óváros, Rajhl kastély városháza Topolya: Zákó kastély Bajsán, Kráj kastély, Pannónia kastély, 9 műemlék, 40 előzőleg védelem alatt álló múemlék, 27 régészeti lelőhely, 23 köztéri emlékmű és 30 épület, melyek védelmét iratanyaggal irányozták elő, Községi Művelődési Ház, Galéria Városi Múzeum, Népkönyvtár, Lovasmúzeum, Kovácsmúzeum, Állandó művésztelep és galéria Zobnaticán, bajsai múzeum - tájház, Topolyai tájház, Kovács-bognár műhely, szélmalom, várkastély Krivaján Nagybecskerek: Mokrin és Gradiste arheológiai lelőhely, óváros, Andor Karácsonyi gróf kastélya Novo Milosevón, Djure Jaksic emlékház Srpska Crnjában, lóerőmeghajtású szélmalom, szinház, népkönyvtár, történelmi arhivum, Terra - kőpzőművészeti központ, kulturközpont, lómeghajtású, szárazőrlésű malom, Szerb pravoszláv és katolikus tmplom Rusko Selo-ban Zombor: Gyöpföld arheológiai lelőhely Doroszló, Mostonga arheológiai lelőhely - Odzaci, óváros, Kolut és Bacsmonostor arheológiai lelőhelyek, Redl kastély Rasztinban, Csűr Staparon, Baba puszta Aleksa Santicban, Semze Kljajityevón, Vamose Bacski Monostoron, Fernbah kastély Aleksa Santic településen, etno gyűjtemények - Doroszlón, babagyűjtemény Bacski Monostoron, dohány múzeum Telecskán, hagyományos kézművesség - Stanisic galéria, Art galéria, Knez művészeti műhely, Novitet selyemgyár Bezdánban, templomok, kolostorok, városi múzeum, szinház, Milan Konjovic, Laza Kostic galériák, Laza Kostic emlékház, középkori lelőhely - Botrány, zentai csata - Franc Ajzenhut hires festménye a polgármesteri hivatalban Apatin: városháza, zsinagóga, katolikus templom,, általános zeneiskola épülete, szerb pravoszláv templom, falusi szakrális épületek Szontán és Kupuszinán, etno tárlat Prigrevicán és Kupuszinán, kultúrközpont - Meander galéria, mozi, könyvkereskedés, amatőr szintársulat, kreativ műhely, kultúrközpont a Rrma településen Kula: Kula arheológiai lelőhely, Kultúrközpont, városi Népkönyvtár Óbecse: Matejszki brod arheológiai lelőhely Törökbecse, Dundjerszki kastély, óváros kunhalmok Gorzsa:7000 éves falu leletei Kökénydomb: 7000 éves falu leletei Kopáncs: 7000 éves falu leletei Dorozsma: szélmalom Ófölddeák: Kiszombor Ópusztaszer: nemzeti Történeti Emlékpark, szabadtéri Néprajzi Múzeum, Világmagyarok hajlékában, Árpád vezér emlékműve, szoborkert Baja: Szentháromság tér, ferences templom, Szent PáterPál templom, szerb nagya templom, Nagy István városi képtár, Türr István múzeum, bajai paneton, Bátmonostor: bencés monostor feltárt romajia, helytörténeti gyűjtemény Bácsalmás: katolikus templom, nemesi kúriák ( Causcher palota, Urlich palota, stb) Ksikunhalas: műemlékmalom, klasszicista-korairomantikus zsinagóga, városháza, Thorma János Múzeum, Szilárdy Galéria, Gyűjtemények háza, Vadászati kiállítás, Virágh Kúrria, Csipkeház, Jánoshalma: bormúzeum, Felső-Bácskai Mműmalom Kiskunmajsa: római katolikus templom Szeged: városháza,rreök-palota. zsinagóga Széchenyi tér szobrai, a Hősők kapuja, Fogadalmi templom ( a Dóm), Dömötör torony, görögkeleti ttemplom, Hungária-ház, Nemzeti Emlékcsarnok, Fekete-ház, Kass Galéria, Közművelődési Palotában, Szegedi nemzeti Színház, Vár, Havi Boldogassszony temploma, Frences kolostor, Fűvészkert 8
Természetes élőhelyek/rezervátumok Magyarkanizsa: Tiszavirágzás, Szelevényi puszták, Kamaras - természeti park, Kis Tisza területe Törökkanizsa: Túzok élőhelye Csóka: Túzok élőhelye, Padéji erő, holtágak Zenta: Tisza partvidék, Csik ér völgye, Keresztesi halastó, Pana és Batka holtágak Ada: Budzsák tó Szabadka: Szabadkai erdő - regionális park, Palics - természeti park és rezervátum, Ludasi tó és Szelevényi puszta- szpeciális természeti rezervátum, Szabadkai puszta - kiemelt jelentőségű terület. Palicsi tó Topolya: Topolyai park, Krivajai régi park kertépítészeti műemlék, Zobnaticai mezőgazdasági birtokon lévő regionális park és erdősített park, a Pannóniai természeti park és rezervátum, Kocsányos tölgy Bácskossuthfalván természeti műemlék, Krivaja folyó, Zobnaticai tó, viztározó tavak - Bácskossuthfalva, Pacsér, Svetityevó Nagybecskerek: Velika droplja - szpeciális természeti rezervátum, Zlatica folyó, holt Tisza, Duna- Tisza-Duna csatorna Zombor: Monostori rét, Duna, Plazovic, Mostonga (folyók), Duna-Tisza-Duna csatorna, Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum, arborétum a fernbah kastély körül, Miki állatkert, ökó tanterem - Baracska Apatin: Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum Kula: Mali Stapar - természeti szépség (Ipari örökség védelmi Tanácsa által kiemelt érték) Bezdán - Verbász csatorna, Stapar - Kosancic csatorna, Bogojevo - Becse csatorna Duna-Dráva Nemzeti Park: Béda-karapancsai területei Kiskunsági Nemzeti Park (egyes részeit az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította) Szikes és homokpuszta növény és vadállománya Duna mentén kerékpárút Bácsalmás: Sóstó, Kígyósi-főcsatorna Kéleshalom: ősbórókás Szeged: Fehér-tó Baja: Gemenci erdő Viziturizmus Magyarkanizsa: Kikötő, téli kikötő lehetősége a Kis Tisza területén Zenta: kikötő, regatta, strand Ada: klubbkikötők Adán és Moholon, strandok Apatin: kikötő, kajakklubb, sporthorgászat Harkakötöny: Harkai-tó, zöldtuizmus Kunfehértó a tó mellett 800 fős üdülő Bácsalmás: Sóstó 2.2.2. A terület turisztikai termékkínálata Gyógy és wellness turizmus A terület legjelentősebb vonzereje a gazdag gyógy- és termálvízkészlet. Magyarországon a regionális és megyei koncepciók fejlesztéséi irányai között kiemelik. Egyre nagyobb keresletre tesz szert a belföldi és a külföldi turisták körében is. Azonban még mindig sok a kihasználatlan potenciál a térségben. A szóban forgó területen több település is rendelkezik magas hőfokú termálvízzel, amelynek egy részét már turisztikailag is hasznosították (pl. Kiskunhalas, Szeged, Mórahalom), míg más települések (pl. Balotaszállás, Tompa, Kelebia, Zsana) még nem életek ezzel a lehetőséggel. A jövőbeni fejlesztések során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni fejlesztések minden esetben a már meglévő paletta kínálatának szélesítését jelentse, vagyis hogy csak olyan szolgáltatásokat hozzanak 9
létre, amelyek még nem találhatók meg a területen, hiszen ellenkező esetben a már meglévő, nehezen fenntartható fürdőkomplexumoknak újabb vetélytársat hoznánk létre. A Dél-alföldi termálklaszter több éve szoros kapcsolatot ápol a vajdasági fürdőkkel, főleg a Magyarkanizsán lévővel. 2007-ben egy Interreg projekt keretében alakult meg a vajdasági egészségturisztikai klaszter. 2007. augusztus 23.-án a Vajdaságban megalakult a Regionális Egészségturizmus Klaszter, melybe nem csak Magyarkanizsaiak tartoznak, hanem még hat község, Óbecse, Ada, Zenta, Szabadka, Topolya, Kishegyes területéről az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek, gyógy intézmények, szállodák, vendéglők, oktatási intézmények. 32 taggal alakult, ami folyamatosan bővül. A megalakulást követően a Dél-alföldi Termál Klaszter együttműködési megállapodást írt alá a Regionális Egészségturizmus Klaszterrel. Azóta a két klaszter szorosan próbál együttműködni. Aktív- és ökoturizmus A terület kiemelkedő természeti adottságok tekintetében is kiemelkedő kínálattal rendelkezik a vízi, gyalogos-, kerékpáros-, lovas-, horgász-, vadász- és ökoturizmus szélesebb körű elterjesztéséhez. Természetvédelmi és tejvédelmi területekből sok van a térségben. A domborzati adottságok kedvezőek a kerékpártúrák, lovas túrák, gyalogtúrák kialakításához. Tanösvények kialakítása, túraútvonalak kijelölésére lenne szükség. A védett területeken a legkézenfekvőbb az ökoturisztikai termékek kialakítása, fejlesztése, amely elősegíti a térség természeti szépségeinek megismerését és megőrzését. Lovasturizmus A terület magyarországi részén a lakosság jelentős része él ma tanyákon. A mai napig erősen megőrzött kun és lovas hagyományok adhatnák a terület egyediséget, amely biztosíthatná a terület más turisztikai desztinációktól való megkülönböztethetőségét is. A lovas turizmushoz kiváló adottságok vannak: nagy területen nem jellemző az elvárosodás, rezervátumok, rétek mezők magas aránya. Az adottságok termékké alakításához azonban egy átfogó megközelítésmódra van szükség. Ehhez meg kell teremteni a lovas oktatást. A pályák kialakítása, a lovas programok szervezése (bemutatós, sétakocsikázás, lovas túrák, versenyek), a szállások megfelelő színvonalának kialakítása elengedhetetlen. A lovasturisztikia programok kiegészíthetnék a tanyasi-falusi turizmus kínálatát. Az igazi probléma ebben a turizmusformában, hogy nincs egy olyan szervezet, amely összefogná ezeket a lovas szolgáltatókat. A lovas turizmus viszont arra pont megfelelő, hogy a meglévő infrastruktúrán nem kell sokat fejleszteni, viszont megvan az a tulajdonság, hogy kevésbé a nyári szezonhoz kötött- szezonhosszabbító hatás. Hosszabb útvonalak kialakításával a határ két oldalát össze is kötheti. Szerbiában Zobnatica emelkedik ki lovas turisztikai kínálatát illetően. Vadászturizmus A Dél-Alföld nagy részén elég magas az erdősültség hányada (akár a 40%-ot is elkérhet, pl. Kiskunhalas térségében) és több 10 hektárnyit tesz ki a nádas területek is. Ez egy hagyományosan apróvadas terület, az őz mellett a gím- és dámaszarvasra, valamint a vaddisznóra vadásznak. Szerbiába vadászturizmus szempontjából vonzó célterületnek számít. Főleg a közeli országokból (elsősorban Olaszországból) érkeznek ide a vadászat kedvelői. A kevésbé szigorúan szabályozott és ellenőrzött vadászat vonzotta turisták Szerbia turistáinak jelentős szegmensét jelentik. Vízitrizmus A természetes állóvizek közül Kunfehértó emelhető ki, amely fürdésre is alkalmas, s amely mellett egy kemping kínál olcsó szálláslehetőséget. A tó a horgászturizmus berkiben is ismert tavak közé sorolható a kiskunhalasi Sóstó is. Szerbiában turisztikai szempontból a Palicsi-tó jelenti a legjelentősebb vonzerőt, amely már az 1920-as évek elején kiemelkedő turisztikai jelentőséggel bírt. A mai állapotában fürdőzésre már nem alkalmas, de a horgászok kedvelt helye. A Ludasi-tó, a Velebiti-tó és a Tisza további horgászlehetőséget nyújtanak Szerbiában. A Tiszán sétahajózás, motoros hajózás és evezős hajózás valósul meg, amely elsősorban a helyieknek nyújt rekreációs lehetőséget. A térség turizmusában nem kap megfelelő hangsúlyt a Tisza. Ennek megváltoztatásához a parti infrastruktúra (pl. hajóállomások, kempinghelyek) kiépítésére lenne szükség. Épített örökség és folklór Ez a régió egy hagyományosan multikulturális térség, amelyben több etnikum éli mindennapjait egymás mellett. A régió igenforgalmi vonzerejét illetően pont ez a sokszínűség adja a térség egyik legfőbb vonzerejét, amely részben a számos eltérő nemzetiséghez (magyarok, szerbek, németek, bolgárok, szlovákok, románok) kötődő speciális kulturális hagyaték jelenti, amely részben az épített környezetben, tárgyi kultúrában, részben pedig a mindennapi 10
élethez kapcsolódik és jelenik meg a néphagyományokban és szokásokban. Ez a turisztikai termék azonban főleg a belföldi turisták érdeklődésére számíthat, hiszen a külföldiek kevésbé tudnak különbséget tenni az egymás mellett élő kultúrák hasonló vonásai között. A helytörténeti alkotóházak, gyűjtemények létrehozása növelheti a turizmus vonzerejét, valamint az identitástudatot is pozitívan formálja. A régi mesterségek felelevenítése (pl. kosárfonás (Kistelek, Ópusztaszer), fafaragás (Kistelek), szíjgyártás (Baks, Kistelek), fazekasság (Kistelek, Ópusztaszer), bognár (Csengele), csipkeverés, hímzés (Pusztaszer), szövés, csuházás) és átadása a turistáknak színesíti a hagyományokra alapozott turisztikai termékkínálatot. Falusi turizmus Az INNOAXIS területe viszonylag kevésbé elvárosiasodott, amely számos lehetőséget rejteget a falusi turizmus számára. A falusi turizmus legnagyobb pozitívuma a lakosság szempontjából, hogy könnyen betudnak kapcsolódni, és alternatív jövedelemforrást jelent számukra. A gondot az jelenti, hogy a tanyák elhanyagolt állapotban vannak, rosszak az infrastrukturális adottságaik (pl. vezetékes víz hiánya). A rendezett falukép és a közbiztonság megteremtésé elengedhetetlen ahhoz, hogy a települések vonzó célpontjai legyenek az olcsóbb szálláslehetőséget és /vagy hagyományos életmód iránt érdeklődők számára. Rendezvényturizmus Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény. Ha egyéb rendezvényt nem is szerveznek, a falu napján, vagy nagyobb vásárok, búcsúk alkalmával megnő a településre látogatók száma. Attól függetlenül, hogy ez nem mindig jelenti azt, hogy az odaérkezők ott is éjszakáznak a településen, a szolgáltatások iránti keresletet mindenképpen megnövelik. A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül a turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont. A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének és adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több évtizedes múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai forgalmat is generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál) 2.2.3. A terület megközelíthetősége A vendéglátás és idegenforgalom is részben a tranzit helyzetnek köszönhetően fejlődött, különösen igaz ez az átutazó tranzitforgalomhoz kapcsolódó út menti szolgáltatásokra, amelyeket ebből adódóan az alacsonyabb kategóriájú szállások, éttermek, töltő- és szervizállomások, pihenőhelyek, illemhelyek jellemzenek). Azonban nagy problémát jelent, hogy a meglévő szolgáltatások alacsony színvonalon maradtak és nagy különbségek jellemzik e tekintetben a térséget. A területen jelentős tranzit utak haladnak keresztül, amelyek idegenforgalmi folyosóként is szolgálhatnak. A megközelítés szempontjából a vasút és a közúti infrastruktúra is fejlesztésre szorulna. A Budapest-Kelebia vasútvonal felújítása évek óta nem történt meg, aminek következtében a 2 órás út ma már 3 órásra nőtt. Szegedre viszont óránként vannak vonatok Budapestről. Az M5-ös autópálya megépítése sokat javított a megközelíthetőségen. Azonban a településeket összekötő utak (elsősorban a külterületi földutak) rossz állapotban vannak. A terület átjárhatóságát nehezíti a határok megléte. A Horgos-Röszke és a Kelebija-Tompa határátkelőket tehermentesítik a Dala-Tiszasziget és a Bácsalmás-Bajmok is. Az utóbbiak azonban nem üzemelnek teljes nap, csak időszakosan tartanak nyitva. Szerbiában a Magyarországról Röszkei határátkelőn át érkező forgalmat egy félig kész, jelenleg is épülő autópálya továbbítja az ország belseje felé. A két ország közötti átjárhatóságot az is nehezíti, hogy a határon feltorlódó tömegek (főleg a vendégmunkások ünnepek körüli hazalátogatásának idején) gyakran több órásra (akár 2-3 vagy 4 órásra) is növelhetik a várakozási időt. A Tisza és a Duna, mint vízi útvonalak, összekötik ugyan a két országot, azonban személyforgalom egyáltalán nem valósul meg rajtuk. A települések közötti kisebb távú kerékpárutak a magyarországi részen megépültek ugyan, de további fejlesztésükre lenne szükség nem csak idegenforgalmi, de rekreációs szempontból is. A szerbiai oldalon sokkal alacsonyabb a kerékpárutak sűrűsége. 11
2.2.4. A terület szálláshelykínálata A terület szálláshelykínálatát illetően a Szerbiai oldalon 1999-től csak 2003-ig rendelkezünk adatokkal (2. táblázat). Erre az 5 évre is az jellemző, hogy jóformán semmiféle változás nem történt a szálláshelyek számát illetően. 1999-hez képest 2000-ben már Kishegyes és Ada községeiben is van már igénybe vehető szálláshely. Szabadka, Magyarkanizsa, Nagykikinda, Törökkanizsa, Kúla és Zombor községeiben pedig bővült az addig meglévő szálláshelyek kínálata. 2000-től kezdve azonban éveken keresztül semmiféle változás nem történt ezen a téren, 2004- tőlpedig a megfelelő adatok hiányában nem tudjuk, hogy hogyan alakult a szálláshely kínálata. Magyarországon ezzel szemben minden kistérségben változik a szálláshelyek száma. Az évről évre történő változás végeredményeként a Bajai kistérségben történik jelentősebb változás, ahol az 1999-es állapothoz képest 2007-re a szállásférőhelyek 60 %-a megszűnt. Bácsalmás kistérségében kismértékű csökkenés, a Kiskunhalasi, a Kiskunmajsai és a Kisteleki kistérségekben pedig kismértékű növekedés tapasztalható a szálláshelyek számának növekedésében. A szálláshelyek száma a Szegedi és a Mórahalmi kistérségben volt a legmagasabb ütemű. Amíg í Szegedi kistérségben 1999 és 2007 között mintegy 44%-al nőtt a szálláshelyek száma (ez mintegy 5376 férőhelyet jelent), addig a Mórahalmi kistérségben megháromszorozódott a szálláshelyek száma (azaz 2007-ben már 606 férőhely van a kistérségben). 2. táblázat. A terület szállásférőhelyeinek száma (1999-2007) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Topolya 252 252 252 252 252 n/a n/a n/a n/a Kishegyes 0 14 14 14 14 n/a n/a n/a n/a Szabadka 547 584 672 766 766 n/a n/a n/a n/a Ada 0 57 57 57 57 n/a n/a n/a n/a Magyarkanizsa 306 340 340 340 340 n/a n/a n/a n/a Nagykikinda 178 233 233 233 233 n/a n/a n/a n/a Törökkanizsa 23 44 44 44 44 n/a n/a n/a n/a Zenta 110 110 110 110 110 n/a n/a n/a n/a Csóka 0 0 0 0 0 n/a n/a n/a n/a Apatin 198 198 198 198 198 n/a n/a n/a n/a Kúla 82 130 130 130 130 n/a n/a n/a n/a Hódság 55 55 55 55 55 n/a n/a n/a n/a Zombor 190 200 240 240 240 n/a n/a n/a n/a Bajai 3744 3676 3638 3228 3096 3042 2752 2800 1540 Bácsalmási 37 30 30 30 16 16 20 22 22 Kiskunhalasi 1544 1531 1581 1530 1493 1474 1554 3098 1585 Kiskunmajsai 669 836 856 998 923 958 1005 1068 854 Jánoshalmai 28 28 25 28 28 0 0 0 6 Kisteleki 815 866 934 986 667 798 535 521 808 Mórahalmi 202 208 201 265 757 785 873 487 606 Szegedi 12238 12551 12141 12985 14516 17373 15374 14558 17614 Forrás: KSH T-STAR Az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek számának tekintetében (1. ábra) a magyarországi kistérségek szállásférőhelyek számát illetően kedvezőbb helyzetben vannak. A Szegedi kistérség mutatja a legmagasabb értékeket. Itt 1000 lakosra 50 szállásférőhely jut. Kiemelkedő értékeket mutat még a Bajai, Kisteleki, Kiskunmajsai és Kiskunfélegyházi kistérségek. Szerbiában szinte minden község esetén 10-30 szállásférőhely jut 1000 lakosra. Ettől csak Magyarkanizsa községe tér el, ahol 1000 lakosra 30-40 férőhely jut. 12
1. ábra: 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma (2003) Forrás: KSH T-STAR 13
2.3. A terület turisztikai kereslete A terület iránti turisztikai érdeklődés elsősorban a szomszédos országok lakosai és a belföldi lakosok között generál fizetőképes keresletet. A tömegturizmus jelei nem mutatkoznak a térségben. A látogatásokat egy vagy félnapos ott-tartózkodás jellemzi. A bevásárlóturizmus is ebbe az egy-, félnapos kirándulás kategóriájába sorolható. Ez a turizmusforma közvetlen a határ menti kistérségeket és községeket érinti: Bácsalmás, Kelebia, Tompa, Szeged, Szabadka. A szálláshelyet igénybevevő turisták általában rövid időt töltenek el) töltenek el a célterületen. A hétvégén megvalósuló utazásokra jellemző a szezonalitás. Főként május közepétől október elejéig lehet számítani a hétvégi utakra, amelyek elsősorban vízparti vagy kiépített fürdési lehetőséget biztosító települések jellemzője. A szóban forgó területek sem Magyarország, sem Szerbia esetén nem tartoznak az ország kiemelkedő turisztikai területei közé. Magyarországon Budapest és a Balaton túlsúlya a meghatározó (ezek viszik a vendégek és a vendégéjszakák 55%-át). 2007-ben a magyarországi területet lefedő 8 kistérség az ország turistáinak 2,7%-át vonzotta a területre. Vendégéjszakák tekintetében ugyanez a 8 kistérség azonban az országban eltöltött vendégéjszakáknak mindössze 0,5%-át tudhatta magáénak. A vendégéjszakák alacsony aránya annak tudható be, hogy a vendégek gyorsan bejárják a környéket, és mivel nincs olyan attrakció, amely több napra is idekötné őket, viszonylag gyorsan elhagyják a területet (MTRT 2008). Úgyszintén 2007-ben Szerbiában az INNOAXIS területére eső 13 község a Szerbiai turisták 5,3%-át látja vendégül, akik az országban eltöltött vendégéjszakák 5,2%-át adják (www.stat.gov.rs). A vendégek számát illetően a szerbiai oldalon 1999 és 2007 között általánosnak mondható a vendégek számának növekedése (3. táblázat). Szabadka, Magyarkanizsa, Kikinda, Ada és Zobor községében a legjelentősebb mértékű a növekedés. Jellemző, hogy amíg 1999-ben Ada, Csóka és Kishegyes községébe sem érkezett egyetlen turista sem, addig 2007-ben ezen községek mindegyike fogad már vendégeket (2. és 3. ábra). Ezzel szemben a Magyarországi oldalon 1999-ben csak a szegedi és a bajai kistérségbe érkezett 20 000 főnél több turista (2. ábra). Mórahalom ekkor még kevesebb, mint 3000 vendéget fogadott évente. 2007-re a Szeged Kistérség közel 14 000 fővel több vendéget fogad, amely ahhoz vezet, hogy megőrizte vezető pozícióját. Ez idő alatt Mórahalomi kistérség viszont megháromszorozta vendégeinek a számát, és 2007-ben már több mint 7000 turistát fogad. 3. táblázat: A vendégek számának alakulása (1999-2007) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Topolya 3832 6448 5936 6461 4359 2835 3516 2278 3223 Kishegyes 0 433 210 181 207 151 99 98 70 Szabadka 20961 27376 41512 42109 36364 32124 42097 45959 59689 Ada 0 539 735 710 1043 974 1230 1167 1451 Magyarkanizsa 9769 10848 11416 10054 8896 10275 13116 13630 16906 Nagykikinda 8659 9879 10202 9340 9203 8797 8569 7758 11657 Törökkanizsa 366 929 1599 1058 264 0 0 341 581 Zenta 3876 4708 3564 3759 3865 3732 3246 3799 1806 Csóka 0 0 0 0 0 0 0 406 920 Apatin 4893 5269 5901 8301 6932 7253 7025 6750 10636 Kúla 963 2387 2586 2806 3220 2991 2270 2231 2241 Hódság 1166 1137 890 354 0 0 0 0 0 Zombor 7804 8920 9896 11953 10297 11074 10814 12041 12770 Kisteleki 5591 6162 6870 6680 7403 9867 12272 8895 10266 Mórahalomi 1452 2418 4053 1454 4021 3978 6255 5903 6141 Szegedi 128632 120884 124028 124777 132026 133093 141505 139394 142599 Bácsalmási 654 799 807 509 896 448 406 392 643 Bajai 21848 17817 20146 20990 22563 20840 23176 19849 16199 Jánoshalmi 198 232 427 211 236 68 0 0 0 Kiskunhalasi 8979 7344 7902 7171 7030 6763 9687 8965 10843 Kiskunmajsai 13894 12219 12272 15453 17275 18073 19343 18084 17584 Forrás: KSH, T-STAR 2. ábra. A külföldi vendégek száma (1999) 14
Forrás: KSH, T-STAR 3. ábra. A vendégek száma (2007) Forrás: KSH, T-STAR A területre érkező vendégek eredetét illetően általánosságban elmondható, hogy a vendégek nagy részarányban belföldiek. A 326 225 vendég közül 81 929 fő származott külföldről, azaz a vendégkör 25,1 % (4. ábra). Bácsalmási és a Kiskunhalasi kistérségekben, valamint Szerbiában Hódság és a Kishegyes községeiben nagyon kis számban 15
vannak jelen a külföldi vendégek (ha egyáltalán jelen vannak). A legtöbb külföldi vendég (mintegy 40.000 fő) a Szegedi kistérségbe érkezik. A külföldi vendégek 30 % feletti részesedése a vendégkörből a Szerbiában Topolya, Szabadka és Kúla községeiben, a magyarországi oldalon pedig csak a Szegedi kistérségben valósul meg. 4. ábra. A külföldi és a belföldi vendégek száma és aránya (2007) Forrás: KSH T-STAR 4. táblázat. A külföldi vendégek száma (1999-2007) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Topolya 218 546 727 828 579 467 569 407 1158 Kishegyes 0 8 0 0 7 8 11 9 0 Szabadka 1910 2781 4210 7300 5656 7207 9382 8936 11286 Ada 0 66 291 229 534 527 548 667 780 Magyarkanizsa 178 104 95 163 312 610 1299 1743 2573 Nagykikinda 664 758 882 1120 1050 1117 2223 1936 3187 Törökkanizsa 0 120 215 225 41 0 0 64 145 Zenta 222 336 440 545 540 668 521 879 470 Csóka 0 0 0 0 0 0 0 94 157 Apatin 586 704 740 852 650 860 729 725 2322 Kúla 75 295 574 683 696 797 1067 789 764 Hódság 182 19 26 12 0 0 0 0 0 Zombor 633 907 1536 830 1025 997 2261 2319 2941 Kisteleki 2651 2727 2928 3603 3811 5115 5334 2612 2994 Mórahalomi 610 793 859 249 1119 1166 1284 621 978 Szegedi 42204 38238 38910 40256 37154 41367 40015 40043 43925 Bácsalmási 44 43 31 0 0 0 0 0 0 Bajai 6881 5607 5839 5607 5212 5275 4316 4409 3825 Jánoshalmi 0 0 0 0 0 0 0 0 0 16
Kiskunhalasi 2354 1697 1594 1643 1608 1723 2813 2326 2527 Kiskunmajsai 3240 3057 3558 4141 2325 2424 2104 1654 1897 Forrás: KSH T-STAR 5. táblázat. Belföldi vendégek száma (1999-2007) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Topolya 3614 5902 5209 5633 3780 2368 2947 1871 2065 Kishegyes 0 425 210 181 200 143 88 89 70 Szabadka 19051 24595 37302 34809 30708 24917 32715 37023 48403 Ada 0 473 444 481 509 447 682 500 671 Magyarkanizsa 9591 10744 11321 9891 8584 9665 11817 11887 14333 Nagykikinda 7995 9121 9320 8220 8153 7680 6346 5822 8470 Törökkanizsa 366 809 1384 833 223 0 0 277 436 Zenta 3654 4372 3124 3214 3325 3064 2725 2920 1336 Csóka 0 0 0 0 0 0 0 312 763 Apatin 4307 4565 5161 7449 6282 6393 6296 6025 8314 Kúla 888 2092 2012 2123 2524 2194 1203 1442 1477 Hódság 984 1118 864 342 0 0 0 0 0 Zombor 7171 8013 8360 11123 9272 10077 8553 9722 9829 Kisteleki 2940 3435 3942 3077 3592 4752 6938 6283 7272 Mórahalmi 842 1625 3194 1205 2902 2812 4971 5282 5163 Szegedi 86428 82646 85118 84521 94872 91726 101490 99351 98674 Bácsalmási 610 756 776 509 896 448 406 392 643 Bajai 14967 12210 14307 15383 17351 15565 18860 15440 12374 Jánoshalmi 198 232 427 211 236 68 0 0 0 Kiskunhalasi 6625 5647 6308 5528 5422 5040 6874 6639 8316 Kiskunmajsai 10654 9162 8714 11312 14950 15649 17239 16430 15687 Forrás: KSH T-STAR A térségben eltöltött vendégéjszakák számának 22,9%.a köthető a külföldi vendégekhez. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,3 éjszaka. A belföldi vendégekhez köthető a vendégéjszakák 77,1%-a, amely 2,6 napos átlagos tartózkodási időt jelenet, amely kissé elmarad az országos 2,7 éjszakás átlagos tartózkodási időtől. 6. táblázat. Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1999-2007) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Topolya 359 1172 2069 1569 1071 973 1286 796 2990 Kishegyes 0 8 0 0 7 8 11 9 0 Szabadka 3488 7119 8253 15401 9968 15031 18574 17912 26729 Ada 0 66 595 454 1257 1020 929 1189 1456 Magyarkanizsa 999 411 363 638 1386 2032 4522 5973 8638 Nagykikinda 1695 1995 2089 3168 3473 2609 6294 4139 10302 Törökkanizsa 0 239 586 902 215 0 0 111 230 Zenta 310 724 1245 1092 1093 1287 922 3044 4461 Csóka 0 0 0 0 0 0 0 400 683 Apatin 3771 4703 4603 4255 3182 4327 3222 2552 8839 Kúla 121 599 1249 1359 2038 2232 3996 2122 2096 Hódság 5162 101 48 13 0 0 0 0 0 Zombor 672 1098 2693 1440 1835 1587 5732 5676 7991 17
Kisteleki 3224 3371 3241 4545 4300 5728 5951 4019 3999 Mórahalomi 677 845 1007 301 3098 4272 3968 1333 2695 Szegedi 69226 60082 57742 62727 59391 64237 67069 70037 73532 Bácsalmási 66 49 31 0 0 0 0 0 0 Bajai 18013 16407 14571 12897 12604 12590 9485 9418 6960 Jánoshalmi 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Kiskunhalasi 6863 5396 5454 5613 5855 6483 9267 8259 7392 Kiskunmajsai 22656 25367 28652 26300 23352 22602 19662 16352 16607 Forrás: KSH T-STAR 7. táblázat. Belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1999-2007) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Topolya 7984 13276 10860 12805 8433 5456 6284 5177 5171 Kishegyes 0 688 341 539 320 223 88 124 109 Szabadka 37864 46459 64390 51537 49064 57671 59113 58363 85805 Ada 0 473 584 1041 1543 1008 1156 740 1662 Magyarkanizsa 82998 103488 103064 99382 96088 101883 108066 99422 100366 Nagykikinda 28215 1946 36828 27695 28538 24681 18908 19299 29033 Törökkanizsa 1261 1767 3210 1213 395 0 0 444 1065 Zenta 11664 25744 13909 15106 20978 15601 8548 9084 5470 Csóka 0 0 0 0 0 0 0 1048 1804 Apatin 44403 53972 45240 52330 47668 49378 49279 35592 40529 Kúla 1302 3239 3181 3501 4102 3407 2010 2224 2676 Hódság 1395 2557 1222 638 0 0 0 0 0 Zombor 11444 17561 12635 16743 18230 19232 17633 19727 34779 Kisteleki 5605 5836 6664 5403 4973 10151 25487 10850 13148 Mórahalomi 1194 2154 4448 2313 6700 7199 12309 14251 13702 Szegedi 194845 163330 170409 166656 191981 183793 219871 219763 195466 Bácsalmási 715 811 1079 1167 1736 851 814 791 1328 Bajai 33727 29233 32028 31389 36284 30297 33732 28539 20518 Jánoshalmi 845 423 427 467 775 128 0 0 0 Kiskunhalasi 16765 14868 15876 13394 13777 12223 16651 14802 21791 Kiskunmajsai 34193 32457 30707 37381 48208 49290 52482 57978 51473 Forrás: KSH T-STAR 18
2.4. SWOT összefoglaló 7. táblázat: A terület turizmusának SWOT analízise Erősségek (belső tényezők) vonzerő (attraction) kedvező domborzat, éghajlat, természeti adottságok multikulturális térség, nemzeti sokszinűség gazdag gyógy- és termálvízkészlet gazdag kultúrtörténelmi örökség hasonló adottságok a határ két oldalán folyók, tavak és csatornák hálózata turizmus céljával gazdag építészeti örökség a desztináció megközelíthetősége (access) kedvező földrajzi fekvés a nemzetközi tranzitvonalakkal való közvetlen érintkezés (a VII és a X korridor - Duna, Budapest- Belgrád autópálya) EU-s utak kereszteződése a határ közelsége a szálláshelyek (accomodation) versenyképes árak hozzáállás (attitude) vendégszeretet erősödő együttműködés (pl. DKTM eurorégió) hagyományápoló rendezvények (etnoturizmus) a falusi háztartások érdekeltsége a vidékfejlesztésben és a falusi turizmusban (ökoturizmus, rekreációs- és kiránduló turizmus) környezeti tényezők / egyéb közös nyelv, közvetítőnyelv megléte/ismerte a két ország küldő területeinek különbözősége vállalkozó szellem jelenléte a turizmus törvényekkel való szabályozása Gyengeségek (belső tényezők) vonzerő (attraction) kihasználatlan turisztikai potenciálok kiegészítő szolgáltatások hiánya a Duna, a Tisza, a tavak és a csatornahálózatok elhanyagoltsága, kihasználatlansága ökológiai degradáció épített kulturális örökség pusztulása egységes turisztikai termékek hiánya tervnélküli építkezés, az egységes településképek megbontása a meglévő épületek karbantartásának, felújításának hiánya a desztináció megközelíthetősége (access) gyenge infrastrukturális ellátottság a közutak elhanyagoltsága és rossz minősége a vasúthálózat fejletlensége és rossz minősége helyi repülőterek hiánya a határátlépők nem megfelelő gyorsasága elriasztja az régióba készülőket a szálláshelyek (accomodation) hiányos vendégfogadási feltételek és szállásellátottság a meglévő szálláshelyek kihasználatlansága és újak kiépítése a szálláshelyek nem megfelelő minőségűek a turisztikai vállalkozások kicsik és tőkehiánnyal küzdenek a létesítmények elavultsága alacsony a szálláshelyek éves kihasználtsága nem megfelelő kategorizálási (besorolási) kritériumok hozzáállás (attitude) a környezetvédelmi tudat hiánya gyenge turizmusmarketing turisztikai márka /imázs hiánya a turisztikai jelzőtáblák hiánya alacsony költségvetés a promóciós aktivitásokra szakmai szervezetek hiánya az információs technológia alacsony szintű alkalmazása a turizmusban az irányítás (management) kiforratlansága szakemberhiány környezeti tényezők / egyéb a fogyasztói márkahűség hiánya turizmusban a turizmus szezonális mivolta rövid a tartózkodási idő (általában csak 1 nap) kismértékű turisztikai forgalom a turisták alacsony költése relatív alacsony devizabevétel stratégia hiánya a falusi háztartások bekapcsolódásáról a vidékfejlesztésbe 19
Lehetőségek (külső tényezők) vonzerő (attraction) a biotermékek iránti nagyobb érdeklődés az ökoturizmus iránti nagyobb érdeklődés az érdeklődés növekedése a zöld környezet iránt az alternatív turizmusformák iránti érdeklődés növekedése (vízi turizmus, sétahajókázás, foto szafari, vadászat, horgászat, falusi és ökoturizmus, kerékpártúrák, történelmi és kultúrörökség nyomában) a desztináció megközelíthetősége (access) EU források a keresztirányú, határ- és hídkapcsolatok kiépítésére a gyorsforgalmi utak továbbépülése növekvő szállodahajó forgalom a Dunán útvonal-kínálatok régión kívül is, kapcsolat a küldő piacokhoz (pl. kerékpár) a szálláshelyek (accomodation) növekvő befektetői érdeklődés hozzáállás (attitude) a turizmus fejlesztéséért felelős szervezetek és egyének összehangoltabb tevékenysége regionális és helyi szinten a régió lakosságának jövedelemnövekedése elterjed a lakosság körében a második és harmadik utazások szokása központi támogatás egyes kínálatok mögé szállásfejlesztésre (pl. lovaspanzió) környezeti tényezők / egyéb a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiák összehangolása az új környezetvédelmi törvény érvényesítése (Szerbia) EU-s források által nyújtott fejlesztési lehetőségek növekedése az EU és a szerbiai, valamint magyar lakosság idősödik, szabadideje, kereslete növekszik Veszélyek (külső tényezők) vonzerő (attraction) nem alakul ki egy egységes imázskép a területről átutazók tranzitfogyasztása erősödik a terület turisztikai kihasználtsága/jelentősége csökken az országon belül a társrégiók kínálatának fejlesztés, kínálatduplázódás más térségek intenzívebb turizmusfejlesztése elvonja a keresletet a többi régió ismertsége promóciójuk révén erősebben nő a környező régiók árszínvonala átcsábítja a vendéglátás fogyasztóit a desztináció megközelíthetősége (access) az út és vasút mellett nem prioritás a hajóközlekedés állami fejlesztése az információs struktúrába való elégtelen befektetés közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradása (főutak fejlesztése) a szálláshelyek (accomodation) befektetések hiánya minőségi kapacitásbővülés a környező régiókban hozzáállás (attitude) a széthúzás erősödése, a szakmai hozzáértés kimaradása a fejlesztésekből túlzó várakozások a turizmussal kapcsolatban nem alakul ki a partnerség, rosszul értelmezett verseny alakul ki vagyonjogi kérdések rendezetlensége (Szerbia) változatlansága környezeti tényezők / egyéb a turizmus fejlesztési stratégiájának lassú végrehajtása eredménytelen környezetvédelem területi operatív programok hiánya 20