A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata"

Lajos Borbély
8 évvel ezelőtt
Látták:

stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

1 INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2 RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2

2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation

3 IPA INNOAXIS - TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ÁGAZATI STRATÉGIA ÖSSZEGZŐ DOKUMENTUM A szerb-magyar határ menti térségben zajló társadalmi folyamatokat áttekintve és értékelve megállapítható, hogy az életminőség javítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a kirekesztettség megszüntetése igen sürgető feladat. A meglévő társadalmi konfliktusok súlyosságának csökkentése és az itt élők munkaerőpiaci reintegrációja alapvető kritériumai a térség komplex fenntarthatóságának és a gazdasági versenyképesség megnövelésének. Ezért a problémákra válaszlehetőségeket kereső, térségi szintű a társadalmi integrációt célzó közös stratégiai tervezés az érintett régió felzárkóztatásának elengedhetetlen feltétele. Mivel a térség jelenlegi társadalmi integrációt segítő szolgáltatási struktúrája nem elégséges a komplex problémák (szegénység, társadalmi kirekesztés, stb.) feloldására, ezért mindkét államnak, de különösen az EU-csatlakozási igényét 2010-ben kinyilvánító szerb félnek érdemes újragondolnia azokat a beavatkozási területeket, amellyel javíthatnak az itt élők helyzetén. Szerbia és a Vajdasági Autonóm Tartomány, valamint az ott élők számára igen fontos támpontokat adhatnak a magyarországi és a Magyarországgal határos EU-s tagállamok, határ menti, társadalmi típusú együttműködései. Szerbia számára tehát az egyik legfőbb feladat a problémakezelés lehetőségeinek feltárása, megismerése, mérlegelő vizsgálata és a bevált módszerek legjobb gyakorlatok adaptációjának előkészítése. Nyilvánvalóan a határ menti kapcsolatok ösztönözését e témakör terén is mindkét országnak fel kell vállalnia. A társadalmi felzárkóztatás és a foglalkoztatottság növelése mindkét állam érdeke, melynek érdekében támogatni kell a helyi szociális és egészségügyi szolgáltatások kibővítését, modernizációját, a munkaerőpiacok összehangolását, valamint az érintett intézmények infrastrukturális fejlesztését. Mindehhez szükség van arra, hogy a határ két oldalán lévő szereplők tervszerűen, összehangoltan tevékenykedjenek, megismerjék egymást és nyitottabbá váljanak. 3

A meglévő társadalmi konfliktusok súlyosságának csökkentése és az itt élők munkaerőpiaci reintegrációja alapvető kritériumai a térség komplex fenntarthatóságának és a gazdasági versenyképesség

4 A térségre vonatkozó, a társadalmi integráció szemszögéből készült SWOT elemzés ERŐSSÉGEK Jelentős humán erőforrással és foglalkoztatási potenciállal rendelkező városi központok találhatók a térségben. Az ellátórendszerek szakmai háttértámogatása jó. A szociális, a gyermekgondozási, és a családi támogatások, valamint a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosítása és a foglalkoztatási rehabilitáció tekintetében a létrejöttek a szolgáltatások szervezeti keretei. A szociálisan elkötelezett önkormányzatok száma növekvőben van. A térség prominensei körében elismert a társadalmi integrációs partnerség fontossága, a civil szervezetek szerepvállalási aktivitása nagy. A nagyobb városi művelődési, kulturális központok lehetőséget nyújtanak a lakosság számára a közösségi életre. Az elmúlt években a két ország intézményei, civil szférája és lakossága között jó kapcsolatok alakultak ki. GYENGESÉGEK A térség városhiányos körzetei komplex (természeti-társadalmi-gazdasági) problémákkal néznek szembe. Alacsony szintű a gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság különösen a szerbiai határ menti térségben. A népességet az idősödés és az elvándorlás jellemzi. Sokakat érint a mélyszegénység a kirekesztődés. A térségen belül jelentősek a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek (város-vidék dichotómia mindkét oldalon). A minőségi szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek nagyok a területi egyenlőtlenségei. Nincs összehangolt munkaerőgazdálkodás. A lakosság viszonylag alacsony része fér hozzá a világhálóhoz. Alacsony műveltségi, kulturáltsági szint jellemző egyes településeken. A szerbiai intézményrendszer bizonyos szolgáltatások terén komoly hiányosságokkal küzd 4

A szociális, a gyermekgondozási, és a családi támogatások, valamint a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosítása és a foglalkoztatási rehabilitáció tekintetében a létrejöttek a szolgáltatások

5 LEHETŐSÉGEK A know how transfer számos együttműködési lehetősége jelent az átképzési programok adaptációja, a felnőttképzés és a közösségfejlesztés terén. A nemzetközi kapcsolatok jó alapot jelenthetnek a határon is átnyúló munkavállalás alternatív időbeosztású formáinak kibővítésére és szabályozására A térség legfőbb társadalmi problémái hasonlók, így ezek közös kezelése, bizonyos határon átnyúló térségi programok indítása költséghatékonyabbak lehetnek, mint az országhatárokon belüli intézkedések. A jelenlévő civil és egyházi szervezetek szerepének, feladatátvállalásának megerősítése segítheti a közösségfejlesztést, a társadalmi kohéziót, illetve hozzájárulhat a szociális szektor hatékonyságához. A szociális szolgáltatások elérése az infokommunikációs technológiák elterjedésével javulhat. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának bővítése a falusi és elzárt településeknek felzárkózási esélyt jelenthet. VESZÉLYEK A kedvezőtlen demográfiai folyamatok állandósulásával hosszabb távon csökken a munkaképes korú népesség aránya és száma. A képzettebb munkaerő elvándorlása akadályozhatja a felzárkóztatást A meghatározott szakképzettségekre irányuló munkaerő-kereslet és szakképzetlen munkaerő-kínálat közötti eltérés egyre erőteljesebb lehet. A munkanélküliség állandósulása a fiatalabb generációk körében is tartós munkanélküliséghez vezethet. A munkaerőpiaci inaktivitás és a társadalmi kirekesztettség állandóvá válhat. A városok és falvak közötti infrastrukturális és szolgáltatásbeli különbségek növekedésével a társadalmi egyenlőtlenségek és szegregálódási folyamatok kiéleződnek a kirekesztettek száma nő. Az ellátórendszerek hiányosságainak begyűrűzése és az intézményi, tárgyi feltételek további romlása visszahat a lakosság egészségi állapotára negatívan befolyásolva az élet minőségét. A szerb-magyar határ menti térségben a társadalmi integrációt a következő stratégia mentén elképzelhető: Legfőbb stratégiai cél A MUNKAERŐPIACOK HARMONIZÁCIÓJA, VALAMINT A REINTEGRÁCIÓS ESÉLYEK JAVÍTÁSA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL 5

ezek közös kezelése, bizonyos határon átnyúló térségi programok indítása költséghatékonyabbak lehetnek, mint az országhatárokon belüli intézkedések.

6 Prioritások I. Kooperáció és hozzáférés javítás; a határ menti térségben megvalósítható munkaerőpiaci együttműködési lehetőségek feltárása és széles körben való megismertetése - kiemelt tekintettel a munkavállalók tájékoztatására II. Többfunkciós közösségi terek kialakítása, együttműködéseken alapuló mikrotérségi, humán szolgáltató központok létrehozása III. A társadalmi integráció alapjainak megteremtése az alapfokú oktatásban, nevelési képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek know how transfer IV. A leszakadó társadalmi rétegek integrációjának elősegítése a XXI. századi tiszta technológiák segítségével V. A családbarát szolgáltatások fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek szegregációjának csökkentésére. VI. A közösségfejlesztés határon átnyúló lehetőségeinek kialakítása, kibővítése A javasolható, integrációt elősegítő programelemek, maximális hatékonysággal a Szerb Köztársaság EU-hoz való csatlakozása után bontakozhatnak ki, amely esetén Szerbia részéről is megtörténik majd az EU-s alapelvek elfogadása, továbbá a használatos joggyakorlat bevezetése, a munkaerőpiaci szabályozási-harmonizációs előírások betartása és az esélyegyenlőség feltételeinek körültekintő megteremtése. Az integrációval összefüggő programelemek előkészítése egyre sürgetőbbé válik, hiszen az elkövetkezendő évek határon átnyúló együttműködéseinek egyik meghatározó feladata a hosszú távú társadalmi fenntarthatóság elősegítése lesz, mind Szerbia, mind pedig Magyarország részére. 6

tájékoztatására II. Többfunkciós közösségi terek kialakítása, együttműködéseken alapuló mikrotérségi, humán szolgáltató központok létrehozása III.

Hasonló dokumentumok

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border