KOSZOVÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő Miniszterelnök Hivatalos pénznem Jelentősebb városok Koszovói Köztársaság parlamentáris köztársaság Pristina 10 887 km² 2 180 000 fő (2010. becslés) 88% albán 6% szerb, 3% bosnyák, 5% egyéb (goráni, roma, török, egyiptomi, horvát) becsült adatok 90% muszlim, 6% szerb ortodox, 3% római katolikus, 1% protestáns albán, szerb nedves kontinentális Atifete Jahjaga köztársasági elnök Hashim Thaçi Euro Pristina, Prizren Gjilan / Gnjilane; Gjakova / Đakovica Mitrovica / Mitrovicë; Peja / Peć;
2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Koszovó főbb gazdasági mutatói, 2009-11 2009 2010 2011 GDP (folyó áron) Mrd EUR 3,9 4,2 4,6 GDP változás (reál) % 2,9 4,0 5,3 Egy főre jutó GDP (PPS) Ezer EUR/fő 2250 2380 n.a Infláció (fogyasztói árindex) % -2,4 3,5 5,3 Munkanélküliségi ráta % 45,0 45,4 45,3 Költségvetés egyenlege GDP %-a -0,1-2,0 n.a Államadósság (év végi) GDP %-a n.a n.a n.a Folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR -0,72-0,76-0,81 Árfolyam (éves átlag) Forrás: Kosovo Agency of Statistics, IMF EUR a hivatalos fizetőeszköz - - - Koszovó a Balkán legkisebb népességű és legszegényebb országa. A tartomány a volt Jugoszlávia, majd Szerbia-Montenegró legkevésbé fejlett területének számított, szegénysége azonban nem Jugoszlávia öröksége, hanem több évszázadra visszanyúló hagyomány. A Szerbiától való függést, főleg az északi területeken, a függetlenség 4 éve során nem sikerült teljes mértékben felszámolni. Nagy a törés az északi, és a déli, főleg albánok lakta régió között. Az utóbbi években fejlődés mutatkozott Koszovó gazdaságának piaci alapú átalakításában, illetve a makrogazdasági stabilitás megteremtésében, azonban az ország még mindig nagymértékben ráutalt a nemzetközi közösség és a diaszpóra anyagi és technikai támogatására. A mintegy félmilliós, többségében Németországban és Svájcban élő diaszpóra hazautalásai a GDP kb. 30%- át teszik ki, a segélyek pedig mintegy 15%-ot jelentenek. A GDP az elmúlt három évben 4-5% körüli dinamikával nőtt, de abszolút összege (4,3 Mrd euró) és a bázis is alacsony. Az IMF legfrissebb előrejelzése 2012-re 3,8%-os GDP növekedést prognosztizál. Koszovó lakosai Európa egyik legszegényebbjei (évi kb. 2400 EUR/fő/GDP). A 45% körüli munkanélküliség igen súlyos probléma, mely a feketepiac folyamatos erősödéséhez, illetve elvándorláshoz vezet. A koszovói lakosság többsége a fővároson kívüli él, jelentős tömeget foglalkoztat a mezőgazdaság. Az ipar, mint gazdasági ágazat szinte teljes egészében hiányzik, s főleg a mezőgazdaság jelent egyfajta hivatalos megélhetési forrást. Koszovó területének mintegy 53%-a, közel 5743 km 2 mezőgazdaságilag megművelt terület. Ugyanakkor a legfőbb bevételi forrást továbbra is az illegális struktúrák működtetése (cigaretta- es üzemanyag csempészet) jelenti. A széleskörű korrupciós háló is megnehezíti a gazdaság stabilizálását. Koszovó ásványkincs vagyona európai összehasonlításban is jelentős, ugyanakkor a feldolgozó ipari kapacitás fejletlen, miután eddig a nyersanyagokat főleg Szerbia gazdasága hasznosította. A bányászati szektorban olyan meghatározó érctermékek szerepelnek, mint a nikkel, a cink, króm, alumínium, magnézium, az ón es az ólom, valamint az ezüst. Ezen kívül számottevő grafit és 2
lignitvagyonnal, továbbá építőanyagokkal is rendelkezik az ország. Nemzetközi segítséggel, Koszovónak sikerült privatizálni az állami vállalatok felét, azonban a valamikor a gazdaság alapját jelentő bányászati ágazat kitermelése mára igen nagymértékben lecsökkent az elavult felszerelés, illetve a sikertelen befektetetések következtében. A korlátozott és megbízhatatlan villamosenergia-ellátás, a gazdasági fejlődés másik fő gátja. 3. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb termékek Koszovó külkereskedelmi forgalma, 2008-11 2008 2009 2010 2011 Áruforgalmi egyenleg M EUR -1.730-1.770-1.862-2.167 Export M EUR 198 165 296 313 Import M EUR 1.928 1.935 2.158 2.480 Forrás: Kosovo Agency of Statistics Koszovó az EU és az USA részéről preferenciális kereskedelmi elbánásban részesül, továbbá tagja a CEFTA-nak, a Világbanknak és az IMF-nek. Az ország külkereskedelmét azonban az alacsony volumen, a csekély exportpotenciál és a magas deficit jellemzi. 2011-ben az áruforgalom mindössze 2,8 Mrd eurót tett ki ebből az export 300 M euró volt. Főbb kereskedelmi partnerek: Makedónia, Németország, Szerbia, Olaszország, Albánia, Törökország, Szlovénia. 4. Tőkeáramlás alakulása és a főbb partnerek Koszovó közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2009-10 2008 2009 2010 Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import M EUR 366,5 291,5 314,1 Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya M EUR 1.094 1.166 1.213 Tőkekifektetés más országba M EUR - - - Tőkekifektetés állománya M EUR - - - Forrás: Ministry of Trade and Industry of Kosovo Koszovó a régió egyik legnyitottabb gazdasága, a nemzetközi közösség segítségével sikerült kialakítani a piacgazdaság intézményrendszerét, s közösen dolgoznak azon, hogy fejlesszék az üzleti környezetet, és vonzóvá tegyék a külföldi befektetők számára. A pénzügyi rendszernek az euróhoz való kötődése az inflációt kordában (3% körüli szinten) tartja. Rendkívül alacsony az adóterhelés: az ÁFA 16%, társasági adó 10%, az SZJA felső plafonja 10%, alacsonyak az importvámok. Koszovóban mintegy 45000 kis és középvállalkozást tartanak nyilván. A koszovói vezetés számára a legnagyobb kihívás, a külföldi befektetések látványos növelése. A gazdaság szerkezeti átalakítása, modernizációja ugyanis külső finanszírozás és technológiai segítség nélkül elképzelhetetlen. Eddig összesen csak mintegy 1,2 Mrd euró FDI áramlott az országba, 3.523 külföldi vagy vegyes tulajdonú céget tartanak nyílván. A jelentősebb befektető országok: Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Svájc, Franciaország. 3
II. MAGYARORSZÁG ÉS KOSZOVÓ BILATERÁLIS KAPCSOLATAI Koszóvóval a külgazdasági kapcsolatok építésének kezdeti szakaszában járunk, hiszen az ország csak 2008-ban vált függetlenné. A közvetlen magyar vállalati érdeklődés egyelőre csekély, ami a még fennálló (üzleti és politikai) kockázatokkal magyarázható. Középtávon, a fizetőképesebb, és bejáratott szerbiai piacokon jelen levő magyar vállalatok tervezik a Koszovó felé nyitást. A gazdasági együttműködés lehetséges területei az infrastrukturális beruházások, az informatikai fejlesztések, a környezetvédelem és az építőipar lehetnek. A magyar-koszovói áruforgalmat egyelőre alacsony volumen, és jelentős magyar aktívum jellemzi. 2011-ben az összforgalom mindössze 32 M EUR-t tett ki. Ugyanakkor a magyar export dinamikája figyelemre méltó: 2011-ben kivitelünk 17,7%-kal nőtt és elérte a 31,8 M eurót. Behozatalunk nem számottevő, alig kétszázezer euró. 2011-ben Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban 70., az importban pedig a 102. helyen állt Koszovó. A forgalmat tekintve a 72. a rangsorban. Az áruforgalom szerkezete diverzifikált. Exportunk 41%-át az élelmiszerek, 39%-át a feldolgozott termékek, 18%-át a gépek-szállítóeszközök teszik ki. Főbb kiviteli cikkeink: tejtermék és tojás, vegyi áru, ruházati cikk-és lábbeli, villamos gépek, közúti járművek, híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek, faáruk, gyógyszerek. A csekély importot a közúti járművek, zöldség-gyümölcs és a fűszerek teszik ki. A magyar-koszovói külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 2010 2011 2010 2011 2010 2011 Összesen 27,0 31,8 0,05 0,2 27,0 31,6 Élelmiszer, ital, dohány 11,8 12,9 0,02 0,1 11,8 12,8 Nyersanyagok 0,2 0,5 0,0 0,0 0,2 0,5 Energiahordozók 0,1 0,1 0,0 0,0 0,1 0,1 Feldolgozott termékek 9,9 12,5 0,01 0,0 9,9 12,5 Gépek, gépi berendezések 5,0 5,8 0,02 0,1 5,0 5,7 Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2011-ben (%) INDEX (2010=100) MEGOSZLÁS KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Összesen 118 400 100,0 100,0 Élelmiszer, ital, dohány 109 500 41,0 33,0 Nyersanyagok 250 0 2,0 1,0 Energiahordozók 100 0 0,0 0,0 Feldolgozott termékek 126 0 39,0 9,0 Gépek, gépi berendezések 116 500 18,0 57,0 Forrás: KSH 4
Koszovóban a közvetlen magyar tőkebefektetésekről nincs adatunk (az MNB az országról ui. nem vezet kimutatást) és a fogadó országban egyetlen gazdasági jellegű magyar intézmény sem működik. Pristinában egyelőre nincs akkreditált külgazdasági szakdiplomata sem. A magyar befektetők annak ellenére óvatosak, hogy a koszovói üzleti környezet lassan javul, ugyanakkor az ország kockázat még mindig magas. Eddig egy komolyabb magyar befektetés valósult meg Koszovóban: a Pristinai Ipari Parkban a Fornetti gyárat és logisztikai központot alakított ki. 2010-ben indult meg a gyártás, ezért még nem nyereséges a vállalkozás, de a remények szerint a közeljövőben azzá válhat. 5