Győri Zsuzsanna Ökológiailag-orientált vállalkozások (Antro Kft, Bio-Drog-Berta Kft, Idea-Chem Kft, Magnet Magyar Közösségi Bank) * Műhelytanulmány * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Fenntartható fejlődés élhető régió élhető települési táj címet viselő alprojektjének kutatási tevékenysége eredményeként készült.
Antro Kft Az interjú Hegedűs Zsolt lakásán készült, Gyöngyösön, 2011. június 16-án. 1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete Az Antro Alternatív Erőforrásokat és Járműveket Fejlesztő Nonprofit Kft egy cégcsoport része. A cég alapvető tevékenysége 2001 óta a magyar alternatív autó kifejlesztése. Az évek alatt megszületett az autó, a SOLO prototípusa, megtervezték a két autó összekapcsolásával léterjövő családi modellt, a DUO-t, valamint egy szintén alternatív hajtású városi robogót, a MOVEO-t. A TIME magazin 2010-ben a világ legjobb 50 felfedezése közé választotta az Antro elektromos autóját. Az autót egy gázolaj, növényi vagy alkohol meghajtású és egy elektromos motor kombinációja hajtja (plagin hibrid), ultrakönnyű, légellenállása alacsony, ezért energiaigénye a mai autókénak csupán a negyede. Az elektromotor akkumulátorát a tetőn elhelyezett napcellák is töltik, de lehetőség van a pedállal való emberi hajtásra is. Az ülések száma változtatható, a belső tér flexibilisen alakítható, a családi DUO például két SOLO-ra választható szét. Ennek ellenére a 2010-es év egyfajta mélypont volt a cég életében, a gazdasági válság hatásai eddigre zárták el a további fejlődés lehetőségeit. Volt olyan, hogy 20-an dolgoztak a cégcsoportban, de projekteknél 50-100-an s voltak a résztvevők, különböző partnerekkel kiegészülve. Jelenleg csak 3-4 fő dolgozik a cégnél, új irányokat próbálnak találni, új gondolatokra építenek. 10 évvel ezelőtt az alternatív autó még magyarázandó fogalom volt, ma viszont ez már nem újdonság. Valamilyen szinten már ez is eredménynek tekinthető. Továbbá az elkészült üzleti tervekkel (külön a Moveo sorozat gyártása és külön a Solo-Duo tovább fejlesztése és gyártása) magyar és külföldi befektetőket szeretnénk bevonni, hogy a fejlesztés termékké tudjon válni. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? 2
Látszó rész: alternatív autó tervezése, gyártása. Mögötte: túljutni a mai gazdasági viszonyokon, rendszeren, magán a versenyen is például nem íratnak alá titoktartási szerződést, vagy hogy a szektorban 5 évig nem dolgozhat az, aki távozik tőlük. Sok kis céggel dolgoztak együtt, akik mára nemzetközi sikereket is elértek már. De ők itthon szeretnének alternatív autógyártást, nem csak egy külföldi cég beszállítói szeretnének lenni. 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? Alternatív közlekedés, alternatív munkahely, alternatív gazdaság. A materiális, csak az anyagból kiinduló gondolkodás ( múlt világ ) nem alkalmas arra, hogy valóban feltárjuk az ok-okozati összefüggéseket, a dolgok miértjét. A cég eszköz arra, hogy a világ felé az új irányt bemutathassuk, gyakorlatban bizonyítsuk az értelmét. Maga a verseny is a múlt világhoz tartozó fogalom. Amit csinálnak, az előkészítése valami újnak, így mindenki, aki a régi rendszerben konkurenciának számít, a többiek útját is egyengeti. A versenytársak így inkább társak. A profit-központúság csak romboló tud lenni. 1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? A mostani mélypont érdekes emberi tapasztalat, sokat lehet belőle tanulni. Henry Ford Életem és működésem c. könyve nagyon nagy hatással volt Hegedűs Zsolt gondolkodására, hiszen ő az akkori gazdaságtól idegen gondolkodásmódjával egészen új piaci erőt és ideát tudott teremteni. Az alapítók közül Hegedűs Zsolt kapcsolódik leginkább a jövő ideákhoz, a többiek inkább a termék megjelenésére koncentrálnak mert ezekkel lehet az ideát megjeleníteni, így emberileg és szakmailag kiegészítik egymást. Nagyon sokat tanultak Takács Péter organikus menedzseri képzéseiből is. Például, hogy ha nehézség van, nem kívül keresik a hibást, én vagyok az ok, magukon próbálnak változtatni. 2. A cég környezeti menedzsmentje 2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a zöld szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) 3
A mai környezetvédelem felszínes, így a problémákat nem oldjuk meg, hisz nem változtatunk az alapvető logikán, működésmódon, így nem lehet mélyreható a változás. A Föld lehetőséget kínál számunkra, hogy tanuljunk. Innentől nem az a kérdés, hogy mennyire tűnünk zöldnek, mennyire vagyunk környezetbarátak. Nem a környezet a legfontosabb, az első az ember (jelzi ezt a cég neve is: Antro). A környezet védelme ebből következő morális felelősség, hogy a Föld másoknak is lehetőséget adjon az emberi életre. 2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést? Maga az alapgondolat, a tevékenység egy teljesen más hozzáállást képvisel a környezethez, ez a tevékenység, a fejlesztés lényege. Magyarországon kellene gyártás-, és piacképessé tenni az alternatív autókat. Egy 2011. július 8-i hír szerint a SOLO széria gyártását 2012-ben megkezdik. A tervek szerint a high-tech anyagú és technológiájú I+Solo és I+Duo alternatív autó(k) szériagyártása 2012-13-tól indul és a termelés felfutásával a nyugati autómárkák alsó középkategóriás típusaival megegyező áron kerül majd piacra (mai árakon kb. 3-3,5 millió Ft / Solo). A keleti gyártók alacsony áraival úgy lesz képes versenyezni, hogy a relatív jelentős bekerülési pluszköltsége kb. 40-50.000 km használat alatt megtérül. Akik hosszabb távon gondolkodnak, gazdaságilag is megtalálják számításaikat, mivel legfőbb előnye a takarékos üzemeltetésben rejlik. (http://www.solo-duo.hu/main.php?category=126) 2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha : miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést? Nincs. 2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra? http://www.bukisa.com/articles/518162_2012-antro-solo 4
Még a fejlesztési szakaszban, már foglakoztunk az anyagok kiválasztásával, jelenleg már van olyan magyar partnerünk, aki pl. természetes szálból (pl. len) készült kompozit fejlesztésével foglakozik. Azt gondolja egyébként, hogy ha kell majd ilyet csinálniuk, akkor mélyen, jól fogják csinálni, megtöltik valódi tartalommal, és így lesz értelme. Szeretnék az elkészülő termékeik öko-lábnyomát meghatározni. 2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) Alternatív gondolkodás, fiatalok nevelése. Az emberek szeressék a munkájukat, ne meneküljenek pótcselekvésekbe. Ne szankciókkal, hanem a feltételek megváltoztatásával, példával neveljünk. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy mérnökembereknek ez műszaki kihívás is volt, ugyanakkor nagy baj lenne, ha emögött nem állna valami emberi, társadalmi cél is. 2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Aki sikeres és támogatást kap, az eltávolodik a valóságtól. Nekik 5 nagy pályázatuk volt már, de nem érzi, hogy alapvetően segítettek volna nekik, sőt sokszor hátráltatták a munkájukat. Maga a bürokratikus háttér és az előírások mesterséges versenyeztetést szolgálnak, ami sokszor ellentmond a valódi, értelmes és életszerű dolgoknak. Ehhez hozzátartozik az utófinanszírozás, a vállalkozók kifizetésének kötelezettsége akár rossz teljesítés után is. A centrális hatalmat és döntéshozatalt erősíti meg a pályázati rendszer is. Az ő tevékenységük gazdasági és társadalmi szinten is értelmes, értékes lenne, a pályázatok mégsem tudták igazán segíteni. 2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak? Előadásokra, kiállításokra, együttműködésre hívják őket, vállaltak is ilyeneket régebben. A nonprofit szervezetek feladata a tudatformálás, ezért fontosnak tartja őket. A kiállítások azért fontosak, mert kézzelfoghatóvá teszik az új dolgokat, gondolatokat, beviszik őket a köztudatba. 5
3. Verseny és természeti környezet 3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? nem nagyon gyenge közepesen erős nagyon tudja gyenge erős erős Szektorként az alternatív közlekedést határozta meg, ahol a versenytársak inkább egymás társai a fejlesztésben, az új lehetőségek kitalálásában, megteremtésében, így nem gondolja, hogy itt igazán versenyről lenne szó. Talán a befektetők megnyeréséért kell versenyezni, de ezt sem tartja igazán jellemzőnek. 3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nem nagyon gyenge közepesen erős nagyon tudja gyenge erős erős Ez alapvetően ilyen szektor, azonban sajnos nagyon sok esetben felszínesnek érzi a környezeti elkötelezettséget, nem érzi mögötte az alternatív gondolkodást, a valódi tartalmat. 3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nem jelentős hátrány indifferens előny jelentős tudja hátrány előny Valódi értékek szempontjából előny, de sok esetben hátrány: rengeteg plusz energiával, plusz figyelemmel, plusz pénzzel is jár. Sok munka, a kényelmi szférák folyamatos elhagyása, kockáztatás. Ez utólag megéri, de közben emberileg és szakmailag is okoz nehézségeket, problémákat. 6
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára? 4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából? A tulajdonosok a cégvezetők. A többi projektvezető is nagyon motivált volt, ez a tartalomból következett, a környezeti orientációból. Ráadásul egy teljesen új fejlesztésben részt venni szakmailag is nagy lehetőség és motiváció egy mai mérnök számára. A vezetői képzéseken is mindig részt vettek nem csak a tulajdonosok, hanem a többi vezető is, hogy ők is értsék, érezzék a dolgok súlyát, értelmét. 4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján? A mérnököknél mindenképpen, de az alkalmazott közgazdászoknak is szakmai kihívás volt, hogy a hogyan lehet megvalósítani az alternatív működést. A normális főnöki hozzáállás, valamint a feladat mibenléte, a mögötte álló eszmék stabil motivációs alapot teremtettek. Mikor szorítottak a határidők, nem volt kérdés például, hogy túlóráznak-e. De emberfüggő, hogy valaki nem él-e vissza az állandó ellenőrzés hiányával, a viszonylagos szabadsággal. Van, aki sajnos nem dolgozik megfelelően, ha nem olyan szigorú a kontroll, mint egy átlagos cégnél. Nagy a veszély, hogy a szabadság átcsap szabadosságba. 4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt? 7
A munkatársak eleve azért hagyták ott a multinacionális cégeket, mert azt látták, hogy itt alternatív munkakörülmények vannak, és értelmes munka, ami mellett le lehet köteleződni. Maguk az alapítók is emiatt kezdtek bele. 4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához? Konkrét, eladható termék még nincs, az autóból van egy prototípus, a robogóból 3, fejlesztés alatt állnak még a termékek. A potenciális fogyasztókkal kiállításokon találkoztak (pl. Párizsi Autószalon, 2008), pozitívan fogadják őket. 4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban? Eleve olyan partnereket kerestek (vagy találtak?), akiknek hasonló az értékrendjük. (Ahogy Frank írja, a kooperatívok megtalálják egymást.) Például az autó prototípusához egy repülőgépgyártóval készítették el a szélvédőt. Akkor épp pályázatmegvalósításban voltak, épp kaptak utófinanszírozásként forrást, és a partner kérésére a szerződésben megállapodottnál előbb fizettek (ő különben nem tudott volna fizetni az alkalmazottainak, mert egy másik megrendelője késett a fizetéssel). A következő szakaszban nekik volt szükségük a termékre, fizetni viszont csak késve tudtak. A nagylelkűség kölcsönös volt, a gazdaság a testvériség területe kéne hogy legyen egy egészséges társadalomban. 4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között? Emberi értelemben, anyagi értelemben nem. 8
5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban 5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban? A mai korban erőteljesen kettéválik a világ. A kényszervezéreltekből van nagyon sok, ők nem értik a modern kor üzeneteit, megvárják, hogy összedőljenek a dolgok. Majd ha ez megtörtént, fognak változtatni, mert nem lesz más út. A másik oldalon vannak kevesebben, ők már most hajlandóak változni, változtatni. Hosszútávon óriási lehetőségek vannak a környezetileg elkötelezett fejlesztésekben, ráadásul tényleg fenntarthatatlan a jelenlegi állapot. 5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orinetáltabbá tételében? A vállalatokat nem lehet elválasztani a személyektől, ha az emberek gondolkodása, jelleme változik, tudatosabb, nyíltabb lesz, akkor lesz változás. Jó lenne, ha lennének már működő minták, példák, mert ha ezek ismertté válnak, abba bele lehetne kapaszkodni. Példaként említi a Drogerie Markt tulajdonosát, aki olyan elérhető árú saját márkákat alapított, ahol nem használnak szintetikus alapanyagokat. Az a baj, hogy nem nagyon látszik, nem kommunikálják, az emberek el is mennek mellette. Ugyanakkor a munkavállalók szeretnek ott dolgozni, pont az alternatív környezeti-szociális hozzáállás miatt. 5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben? Biztos, hogy durva változások lesznek. Ahol jelek mutatkoznak erre: kulturális kreatívok, látens kulturális kreatívok, tudatos fogyasztás. A mai ipar teljesen ellenérdekelt abban, hogy a valódi fogyasztói igények felé mozduljon el. A mai piac egy idő után nem fog tudni működni, és eljön az ideje a kis helyi kezdeményezéseknek, alternatív üzleteknek. Számukra jelentős változás történhet befektető megjelenésével, mert akkor a Moveo 2012-ben, mint termék meg tud jelenni a világban. Jelenleg már kikristályosodott, hogy mit szabad nekik mint gyártmány felvállalni, és mi az, amit partnerektől kell megvenni. A robogó gyártási tapasztalatai pedig jelentősen segítheti az autófejlesztésüket is. 9
6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra? Takács Péter ajánlhatna ilyeneket. 10
Bio-Drog-Berta Kft Az interjú 2011. július 8-án, Fajszon készült, dr. Berta Zoltánnal, a Bio-Drog-Berta Kft ügyvezető igazgatójával. 1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete 1990-ben alakult a Berta Bt, biotermelésre, a feldolgozásra, forgalmazásra jött létre 1995-ben a Bio-Drog-Berta Kft. (A drog a tájnyelvben egyszerűen száraz fűszernövényt jelent, mint például a majoranna vagy a bazsalikom.) Az árbevétel 135 millió Ft volt 2010-ben. A magyarországi forgalmazást 2002-ben kezdték, ezelőtt csak külföldi piacokra szállítottak. A válságot elég jól kezelték, ez a cégvezető szerint is el is várható a bio szektorban tulajdonképpen. A nyugati megrendelések csökkentek, a hazaiak nem. 15 főt alkalmaznak. Mára több mint 100 különböző terméket (fűszerek, szárított zöldségek, gyümölcslevek, zöldséglevek, mártások, krémek, lekvárok) állítanak elő és forgalmaznak. 1995-re alakult ki a jelenlegi, európai léptékű méret- és szerkezet nagyság. A termésbiztonság, és a kiváló minőség következetes biztosítása érdekében a kezdő szerszámkészletet (ásó, kapa, gereblye) világszínvonalú referencia értékű gép- és eszközparkká cserélték-fejlesztették. 2000-re már 50 család, 30 növényfaj, és több mint 70 hektár öntözhető terület integrációjával rendelkeztek. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? A cég mottója: Terülj-terül bioasztalkák, Magyarország! Először ez álom volt, de egyre inkább megvalósítható, hiteles programmá kezd válni. Hogy ez megvalósítható legyen, ahhoz nagyon hitelesen, tisztán kellett élni az elmúlt 20 évben. Kiemelten 3 növényt tartanak fontosnak, a magyar fűszerpaprikát, a rák gyógyításában Csernobil óta egyre elismertebb 11
homoktövist, valamint a csicsókát, melynek különleges életképessége és vitamintartalma nagy ígéreteket rejt magában. 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? Egészséges termékek gyártása, a környezet védelmével, Magyarországon. A természet közelsége, a magas minőségű mezőgazdaság a családban generációk óta fontos. Édesapja TSZ elnök volt Fajszon, célja volt a legjobb paprikatermelővé válni, és hiába hívták például Izraelbe meghonosítani a paprika termesztést, az országért érzett felelősség miatt ezt nem vállalta. 1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? Édesapjának mottója volt: Emberségre törekedni, ez azonban a mai világban már sajnos nem nagyon érték. Amire büszke, hogy mindkét gyerekük a céget választotta, itt kezdtek el dolgozni. Berta Zoltán már a 80-as években felfigyelt arra a külföldi szaklapokban melyek kivonatait édesapja TSZ elnökként megkapta - hogy egyre inkább trenddé válik a biotermelés. Mivel a vállalkozások előtt megnyílt az út, és 1988-ban a falu nem engedte, hogy átvegye édesapja helyét a TSZ élén, a saját földjükön biotermelésbe fogtak. A falu először bolondnak tartotta, de később (1992) rájöttek, hogy a kapitalizmus farkastörvényei között jobb megint a helyi közösség felé fordulni, így a volt TSZ tagok, dolgos emberek csatlakoztak hozzájuk. Így 56 család kezdett el beszállítani a cégnek. Ők jelenleg is őstermelők, a szövetség, a közösség erős, de nem alapítottak új szövetkezetet. Ez megnyilvánul abban is, hogy ha vízkár vagy egyebek miatt valaki terménye megsemmisül, annak is fizetnek, hogy jövőre is tudjon termelni, dolgozni. 12
2. A cég környezeti menedzsmentje 2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a zöld szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) Mezei gazdálkodásnál, termelésnél nem csak az EU bio kritériumainak felelnek meg, hanem ennél erősebb svájci és amerikai rendszereknek is. Mivel vállalják az emelt szintű feltételeket, sokkal környezettudatosabbak, mint bárki más Magyarországon. Nincs saját szállító apparátusuk, a termelés-forgalmazás megszervezéséhez kell iroda, de nem erre koncentrálnak, hiszen a fő tevékenység maga a termelés és az környezet orientált. Kiskereskedésekkel, bioboltokkal állnak kapcsolatban, a nagy áruházláncoknak közvetlenül nem szállítanak be. Most kötöttek szerződést egy erőszakosabb forgalmazóval, de még nem tudják eldönteni, érdemes-e feladni a nyugalmukat, bájukat. 2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést? A termesztés a legjobb. Feldolgozásban lehetne javítani, bár mindenhol a hatósági határértékeken belül van a teljesítményük. Jelenleg nem terveznek új beruházást, de ugyanakkor költségkímélés miatt nem fognak például áttérni környezetszennyezőbb technológiára. 2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha : miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést? Van, ez feltétele a bio forgalmazásnak. Nevelésre, szemléletformálásra jók ezek a szabványok, de sajnos macerás, drága a megszerzésük, fenntartásuk. Ezen felül az FVM 2000-ben FŰSZERNÖVÉNYEK TERMELÉSE, FELDOLGOZÁSA BEMUTATÓ ÜZEM, 2001-ben AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI TÁJKÖZPONT címmel, akkreditációval ismerte el tevékenységüket. 13
2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra? ISO9000 van, 14000 nincs. A bio certifikációt erősebbnek, fontosabbnak tartja. Mivel azt megszerezték, nem szükséges még egy papír, hiszen nem tenne hozzá érdemben a tevékenységükhöz. 2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) Családi indíttatás, édesanyja rákban halt meg, Paks is közel van hozzájuk. Homoktövist is azért telepített, mert olvasta, hogy Csernobil után ez volt a csodanövény, amivel az embereket gyógyították. Erre csak ráerősített, hogy a piaci trendek is ígéretesek voltak. 2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Még soha nem pályázott környezetvédelmi céllal, pedig fejlesztésekre kb. 40 alkalommal pályázott már. Azt gondolja, turisztikai céllal is használható lenne a település, az egészség és a kultúra összekapcsolásával, tiszta, természetközeli wellness programok kialakításával. Jelenleg erre szeretne pályázni, de még nem talált megfelelő kiírást. Azt sajnálatosnak tartja, hogy termékeivel nem tud bejutni a kormányzathoz, minisztériumokhoz, ahol külföldi vendégek ajándékcsomagjába lehetne például magyar biotermékeket rakni. A bornál talán már elindult ilyen, de ő még nem kapott ilyen lehetőséget annak ellenére, hogy próbálkozott. 2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak? Nem foglalkozott még sokat ezzel a kérdéssel. Ha megkeresnék valamilyen együttműködésre, arra nyitott lenne. 14
Saját részükről a Bio Berta az egészséges megoldás programsorozattal próbálnak részt venni a tudatformálásban, valamint előzetes egyeztetés után bármely érdeklődőt fogadnak fajszi telephelyükön. 3. Verseny és természeti környezet 3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? nem nagyon gyenge erős tudja gyenge közepesen erős nagyon erős A verseny erős, de a saját helyzetüket is erősnek érzi a versenyben. Mivel az elsők között kezdték Magyarországon a biotermelést, és folyamatosan fejlesztenek, versenypozíciójuk megkérdőjelezhetetlenül kedvező. 3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nem nagyon gyenge közepesen erős nagyon tudja gyenge erős erős A szereplők nem nagyon tudják, hogy a többiek hogyan kezelik ezt. De az ő szektoruk, a bio élelmiszer előállítás, gyártás alapvetően környezettudatos. 3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nem jelentős hátrány indifferens előny jelentős tudja hátrány előny Mivel ez a szektor alapvetően erről szól, előny a környezeti tudaotsság, sőt anélkül nem is lehet részt venni benne. 15
4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára? 4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából? Családi vállalkozás. 4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján? Az állandó és időszaki munkások sem hagyják már kint a területen például a műanyag flakonjaikat. Az elején voltak ebből viták, de ma már automatikusan működnek ezek a dolgok az alkalmazottaknál. 4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt? Úgy érzi, a 90-es években sokkal fontosabbak voltak az értékek, mint a mostani fiataloknál. Ezért úgy érzi, ezen a területen romlik a helyzet. Ezért is érzi nagy eredménynek, a hitelessége egyfajta bizonyítékának, hogy a saját gyerekei a cégnél maradtak, tovább viszik az értékeket. 16
4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához? Maga a bio szektor egy olyan sziget a társadalmi anarchiában, ahol az emberek örülnek, ha bízhatnak valamiben, valakiben. A bio programban nem történtek nagy botrányok Magyarországon. 4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban? Saját termelőiknél egyértelműen, de például a csomagolóanyagok beszállítóinál nem releváns, vagy néha kifejezett hátrány, mert olyan előírásai vannak a bio-nak, amit ők nem akarnak betartani. 4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között? Talán a vörösiszap óta javul a helyzet, de alapvetően nem értékelik a piaci partnerek ezt a hozzáállást. 5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban 5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban? 17
Reménykeltő. Az elmúlt években elindult a változás. 5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orinetáltabbá tételében? Pályázati feltételként meghatározni a környezet-orientált működést, ezzel ösztönözni a vállalkozókat. A fogyasztók irányába jó tudatformálás a műanyag zacskók fizetőssé tétele, vagy a szelektív hulladékgyűjtés. Hasonló, vagy ezeknél nagyobb horderejű programokra lenne még szükség. 5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben? Remél, de hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság szabályozásában figyelembe kell venni a kis gazdák meglévő, régről örökölt módszereit, természet közeliségét. 6. Milyen más környzeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra? Kalocsai Fűszerpaprika Kutató Fejlesztő Kft, Tímár Zoltán, 06-70-7039525 18
Idea-Chem Kft Az interjú 2011. július 8-án, Röszkén, az Idea-Chem Kft székhelyén készült, László Béla ügyvezetővel. 1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete A cég jogelődje 1998-ban alakult, családi vállalkozásként, mint Idea 98 Bt. Két év elteltével 2000. évben alakult át a társaság Kft-vé, és ebben az évben vásárolták meg a később felújított telephelyüket is. A főtevékenység egyéb mezőgazdasági jellegű vegyi termék előállítása. Kezdetben Szeged belvárosában tevékenykedtek, de a környezetükben ezt nem nagyon szerették, pedig ez nem klasszikus vegyi üzem, hiszen meglévő anyagokat kevernek össze, nem történnek veszélyes reakciók. Az alapanyagokat multinacionális cégektől kénytelenek megvásárolni, akik egyébként konkurenseik, és felvásárolták a magyar vegyi ipart a privatizáció során. 4 főt alkalmaznak, a létszám 2000 óta állandó, azóta nyereséges a vállalkozás. Éves árbevételük 20-40 millió Ft között van. A válságig 40 millió Ft volt az árbevétel, utána esett vissza, és ez máig nem változik. Termékeiknek nagy a konkurenciája, nehéz bekerülni az értékesítési csatornákba, de a fő termék a Biola növényvédőszernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék szobanövényekre való változata minden multinacionális szakáruházban kapható. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? Célkitűzésük olyan kifejezetten igényes összetételű, környezetkímélő vegyi termékek gyártása, melyek közepes árszinten gazdaságosan termelhetők. 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? 19
Környezet védelme. A röszkei tanyavilágban figyelik is egymást az emberek, így nem is lehet például tarlót égetni. Maguk a vidéki emberek vigyáznak a környezetükre, legalábbis régen vigyáztak, és ahol nem nagyüzemi a mezőgazdaág, ott még ma is. 1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? A családban szinte mindenki allergiás, ennek oka, hogy túl sok mesterséges dolgot fogyasztunk. Inkább nem dobnak piacra például egy autómosó, bogároldó szert, mert az egyik összetevője 3 év alatt bomlik le, ami még belefér az uniós normába, de személy szerint ők túl hosszúnak érzik. 2. A cég környezeti menedzsmentje 2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a zöld szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) A környezet védelme elsősorban a termékek szintjén jelenik meg: - motormosó: Magyarországon a legtöbb esetben Brigéciolt, petróleum alapú motormosó szert használnak. Az ásványi olaj így a földbe jutott, és nem bomlik le. Az ő motormosójuk foszfát tartalmú, ami szintén nem tesz jót bizonyos mérték felett, de az olajt szappanná alakítja, ami elbomlik, kvázi jótékony hatású a talajra. - Biola Agro és Biola Plant növényvédelmi hatású szer: 50% napraforgóolaj tartalmú készítmény, szintén szappanszerű. A konkurens termékek ásványi olajból készülnek, így a felesleges mennyiség, amely a talajba kerül, nem bomlik le. Az ő termékükből majdnem mindegy, mennyivel terhelik meg a földet, nincs kártékony hatása. 20
2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést? Termék előállítás, melyen belül a Biola növényvédelmi szer a fő. Az irodai tevékenységben próbálnak papírkímélően működni, például interneten keresztül kommunikálni, de ez inkább azért van, mert kényelmesebb, olcsóbb, gyorsabb, nem a zöld szemlélet miatt. Gondolkoznak brikettáló gép beszerzésén, mivel a környéken sok mezőgazdasági hulladék keletkezik, aminek felhasználása környezetileg és gazdaságilag is kedvező lenne. Az így keletkezett hamu trágyaként szolgálna, táplálná a földeket. 2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha : miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést? A Biola. A szabadalmat a Szerves Kémia Kutatóintézet fejlesztette ki, eladta egy cégnek, aki rossz marketinggel lejáratta, de bio-szerként minősítették. A cég vezetője a 90-es évek elején vette meg a szabadalmat, azóta a minősítést minden évben megújítják. Maga az (egyébként étkezésre alkalmas) napraforgóolaj nem számít növényvédő szernek az Európai Unióban. A növényvédő szerek hatósági engedélyezésének díja nagyon magas, ráadásul az eljárás hosszú és bürokratikus, ezt a cég nem tudja kivárni, kigazdálkodni, ezért nem minősül növényvédőszernek a Biola hivatalosan. Ugyanakkor a cég bevételének 70%-át adja. 2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra? Nincsen, de egy most beadott uniós pályázathoz szükséges, így be fogják vezetni. Személyesen nem hisz benne, hiszen inkább a szabályozásról, a lepapírozásról szól, mint a valóban környezetkímélő tevékenységről. 2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) 21