ESETTANULMÁNY. Tell gyümölcs

ESETTANULMÁNY Tell gyümölcs Készítette: Jandzsó Gábor Sántosi Péter Kaposvári Egyetem Marketing és Kereskedelem Tanszék 2014. 1

TARTALOM 1. Bevezetés... 3 1.1. A helyi termék fogalma, főbb elemei... 3 1.2.A helyi termékek környezeti hatása... 4 1.3.A fogyasztói magatartás, trendek a helyi termékekkel kapcsolatosan... 5 1.4.Öko gazdálkodás... 6 1.5.Biotermék... 6 1.6.A védjegy... 7 1.7.A Kaposvár Kincse projekt... 7 2. Tell gyümölcs... 9 2.1.Elosztás... 10 2.2.Értékesítés... 10 2.3.Termékek... 11 2.4.Árak... 11 2.5.Környezettudatos viselkedés, fogyasztó... 12 2.6.Marketing... 13 3. Felhasznált irodalom... 14 2

1. BEVEZETÉS Az utóbbi években felértékelődött a fenntartható fejlődés, a környezettudatosság gondolataival foglalkozó témakörök jelentősége. A modernizáció jegyében természetesnek vettük, hogy a termelés és a fogyasztás, a termelő és a fogyasztó eltávolodik egymástól, mindennapi szükségleteink kielégítéséhez egyre távolabbi helyekről származó árucikkeket vásárolunk. A választék bővítésén, az újdonság varázsán túl a tömegtermelés és a multinacionális cégek által kontrollált területi munkamegosztás következtében olcsó árak is vonzóvá tették ezt a megoldást. Piacaink megnyitásával hozzá szoktunk, hogy itthon is megvásárolhatjuk mindazon cikkeket, melyek külföldön elérhetők. Csak lassan ébredtünk rá, hogy saját ízeink eltűntek és már nem is tudjuk, mit fogyasztunk, és mivel etetjük gyermekeinket. A hagyományos ízek elvesztésén és az élelmiszerbiztonságon túl azonban a helyi termékek elvesztése sokkal komolyabb társadalmi és környezeti problémákat is indukált [G. Fekete, 2011]. A fogyasztói trendek és a vásárlási környezet is azt mutatja, hogy egyre nehezebben maradhat meg a fogyasztói társadalom és a törékeny környezet egyensúlya. Ennek a trendnek ellentmondva jött létre 2002-ben egy családi vállalkozás Tell gyümölcs néven Szenna és Kaposszerdahely határában. 1.1. A helyi termék fogalma, főbb elemei A helyi termékeknek máig nincs egyöntetű definíciója. Sokfajta fogalmi magyarázattal találkozhatunk. Hutflesz (2008) megfogalmazásában helyi terméknek azokat a termékeket nevezzük, amelyek hozzátartoznak egy adott település, térség, tájegység, régió identitásához, és létrehozásukban a helyi gazdasági rendszer vesz részt. Más aspektusban Fehér (2007) fogalmazta meg a helyi termék fogalmát: Speciális, helyi termékek, amelyek közös helyi értéket képviselnek, és főként a történelmi örökség és hagyomány révén egy megnevezett településhez kapcsolhatók. Ezek a meghatározások mellett még felsorakoztathatnék sok-sok definíciót. Hiába, nincs hivatalos definíciója a helyi termékeknek, biztos jellemzőket sorolhatunk fel mellette: Kis mennyiségben és közvetlen értékesítés útján jutnak el a fogyasztókhoz. Gyakran kapcsolódnak a vidéki turizmus szolgáltatásaihoz. Jellemzően kis- és mikrovállalkozások termelik, szolgálják fel a fogyasztók számára. 3

Helyben készül és 51%-ban helyi hozzáadott értéket képvisel helyi alapanyag vagy helyi munkaerő tekintetében. 40-50 km-en belül értékesítik a termelési helyhez képest. Más oldalról megközelítve, ezek a termékek eszközöknek tekinthetők: a munkahelyteremtés és munkahely megtartásának, a hagyományok fenntartásának, megőrzésének és újjászületésének, az élhető vidék megteremtésének és fenntartásának, a turisztikai kínálat színesítésének és egyedivé tételének eszköze [Gonda, 2014]. Az előbb felsoroltak tekinthetők lassító tényezőinek a vidéki lakosság folyamatos csökkenésének és a hagyományos falusi életmód megszűnési folyamatának. Ez a vidéki munkahelyek megszűnését, a mezőgazdaság humán erőforrás igényének csökkenését vonja maga után, az urbanizáció és a korosodó falvak okozta folyamat következtében [Agrár Európa, 2009-2010]. 1.2. A helyi termékek környezeti hatása Amióta az ember elkezdett a földeken valamiféle ételt, növényt termeszteni saját felhasználásra, azóta megmaradt az a szokás, hogy táplálékunk nagy részét a konyhakertekből szedjük. Ahogy modernizálódott a világ, úgy indult el az urbanizációs folyamat és tűntek el a konyhakertek, miközben jelentek meg kifejezetten nagy volumenű termővállalatok, akik céljuk eléréséhez (minél magasabb profit) nagy mennyiségben termesztettek és értékesítettek a világ minden tájára növényeket, termékeket. Idővel már a közlekedés is megadta a lehetőséget, hogy ténylegesen a bolygó egyik feléről a másik felére is eljuttassák a termékeiket. Ennél a pontnál lépett előtérbe igazán nagy hatással a környezeti károsítás. A szállítások eredményeképpen, a kicsapódó gázok következtében a környezetünk károsodott, károsodik. Savas esők, mérgező anyagok a vízben, szmog és még sok más anyag rendkívül erős hatással van a környezetre. A helyi termékeknek egyik célja éppen az, hogy ezeket a folyamatokat lelassítsa, visszafogja. Hiszen a helyi termékeket jórészt körülbelül 50 km-es sugarú körben lehet beszerezni. Így a termékeknek a szállításához nem szükséges hatalmas benzinfaló monstrumokat alkalmazni, ezáltal csökkentve a levegőbe kibocsátott mérges gázok mennyiségét. Más néven az élelmiszerkilométer csökkentése a cél. Nem beszélve arról a tényről, hogy a termékek hatalmas hányada szállítás közben megsérül, megromlik. Így nagyfokú túltermelés van a földeken, hiszen a megtermelt termékek 20-30%-a jut el a 4

fogyasztókhoz a selejtezés, megromlás, megsemmisülés következtében. A táptalajok kihasználtsága a nagy volumenű termelésnél nagyon magas, így nem képes rendesen regenerálódni, több adalékot, tápot a termőföldbe invesztálni. Ez a fajta minőségjavítás a földeken hosszú távon nem kifizetődő és a növényekben megtalálható adalékanyagok sem egészségesek sem az ember számára, sem a környezet számára. Így a helyi termékeknek még oktató, ösztönző szerepe is van a társadalomban, hogy környezettudatosabb vásárlókat, fogyasztókat faragjon a hétköznapi emberekből, így csillapíthatják az ökológiai lábnyomukat, védhetik környezetük egészségét. A környezettudatosság fokozása, a fenntartható fejlődés a helyi termékek bevonásával és kifejlesztésével központi szerepet tölt be. 1.3. A fogyasztói magatartás, trendek a helyi termékekkel kapcsolatosan A termékek keresettségét nemcsak maga a termék befolyásolhatja, hanem különféle szempontok alapján kaphatjuk meg azokat a tényezőket, amelyek a fogyasztókra hatnak és esetleg befolyásolhatja őket egy termék megvásárlásában, kipróbálásában. Ezek a tényezők az alábbiak: Kulturális, Társadalmi, Személyes, Pszichológiai. Kulturális tényező köreiben megemlíthetjük a szubkultúra és a társadalmi osztály fogalmait is. Az aktuális fogyasztó tartozhat egy olyan társaságba, ahol bizonyos termékkörök megvásárlására szabályozottság van, így hathat ez ki a helyi termékek vásárlására is. Társadalmi tényező kereteiben megemlíthetjük a referenciacsoportokat, státuszt [Szakály, 2011]. Egyes csoportokban, vagy éppen egy adott státuszban a csoporton belül, meghatározóvá válik, hogy az egyén milyen termékeket fogyaszt. Ez mutatja azt, hogy abba a csoportba és beosztásba tarozik, vagy sem az egyén. A személyes tényezőhöz tartozik az egyén kora, családi életciklusa, gazdasági körülményei, életmódja és személyisége. Az előbb felsoroltak befolyásolják a helyi termékek keresettségét. Egy fiatal fogyasztó nem minden esetben keresi fel a helyi termékeket. Egy kisgyerekes családos ember venni fogja a helyi termékeket, mert ügyelni szeretne családja egészségéért, ugyanígy egy hagyományokhoz közel álló ember is keresni fogja a helyi termékeket. 5

Pszichológiai tényezőkhöz soroljuk a motiváció, észlelés, tanulás és attitűdök fogalmait. A motivációnál megemlíthetjük a fogyasztó céljait, amik természetesen létrehozzák az egyéni motivációit. A tanulás során a fogyasztók vagy a tudatosság irányába mozdulnak, vagy éppen ellenkezőleg, így befolyásolva a helyi termékek iránti keresletet. Attitűdökről pedig akkor beszélünk, ha az egyén fejében már egy meghatározott kép jelenik meg a helyi termékekről. Nem fogja keresni a termékeket, ha negatív attitűdök keringenek a helyi termék fogalom körül. Egy másik szempont is erősen hat a termékek fogyasztására, vásárlására. Ez nem más, mint a trend. Sok vállalat nagy erőforrásokat öl bele a trendkutatásba, hogy alkalmazkodni tudjanak a jövőbeli keresletre. A trendkutatás célja az, hogy a jelenben feltűnő, de érzékelhetően erősödő társadalmi jelenségeket felkutassa, feltárja azok okait, növekedésük várható hatásait a vásárlás a fogyasztás területén azért, hogy a gazdaság szereplőinek döntéseit támogassa [Szente, 2013]. 1.4. Öko gazdálkodás A helyi termékekhez szorosan kapcsolódik az Öko gazdálkodás, mint környezettudatos viselkedés. Ehhez illeszkedik a bio gazdaságok megléte is, akik környezetszennyező anyagoktól mentes, vegyszermentes termékeket állítanak elő a tudatos, vagy tudatos életet kívánó fogyasztók számára. Öko (biológiai vagy, ökológiai vagy, organikus) gazdálkodás alatt olyan környezetkímélő, és megújító, mező -, erdő -és tájgazdálkodási rendszert értünk, amely szigorú előírások keretei között zajlik, speciális termelés- és termékellenőrzéssel, valamint minőségtanúsítással. Az ökogazdálkodás különleges minőségű termékei garantálják a termelő és a fogyasztó egészségvédelmét. A termelés aktív környezetvédelem és életformaváltás igényével zajlik (Hofer, 2009). 1.5. Biotermék A biotermékek a bio/öko/organikus tulajdonságuknál fogva piacra lépésükkel egy összetéveszthetetlenül új (innovatív) pozíciót és kommunikálható termékkülönbözőséget testesítenek meg, melyet a fogyasztók többletként fognak értékelni, - a hivatalos tanúsító szervek minősítése alapján. Mivel a termék összetéveszthetetlen különbözősége nem egy látható tulajdonság, ezért a tanúsítást a terméken az alábbi igazolt kritériumok feltüntetése biztosítja a fogyasztók számára: 6

Öko vagy bio vagy organic szó a termék megnevezése előtt, Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó kifejezés, Az összes alkotórész feltüntetése, - a nem 100%-os biotermék esetén: o *-al jelölve az ellenőrzött alkotórészeket, és o nincs csillag a nem bio alkotórészek mellett, A termékeken szerepel az ellenőrző szerv neve, kódszáma és logója, o Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (Hu-Öko001), o Ökogarancia Hungária Kft. (Hu-Öko002). 1.6. A védjegy A védjegyek olyan jelölések, melyek közvetett minőségjelzőként funkcionálva alkalmasak a termékek leírására, minőségük azonosítására, a megkülönböztetésre, segítve ezzel a fogyasztót döntése meghozatalában. Jelentős szerepet töltenek be továbbá a vállalkozás márkavédelmi és marketingstratégiájában, mellyel hozzájárulnak az arculat és a termék hírnevének a fogyasztók által történő behatárolhatóságához. Ez utóbbiak bizalmat indukálnak, megteremtve az érzelmi kötődés és ennek következtében a vállalathoz hűséges ügyfélkör kialakulásának lehetőségét. A védjegy és az azt viselő termékek sikere két tényezőtől függ: a termékek megbízhatóságától és a védjegy bevezetésétől, ismertségétől [Bódi, 2014]. A védjegyet a védjegyszervezet fogalmazza meg, hogy melyek azok az értékek, amelyek megkülönböztetik, valamilyen szempontból értékesebbé teszik az adott védjeggyel jelölt terméket az összes többitől [Allercherné, 2014]. A védjegyekkel kapcsolatos attitűdök: bizalmat kelt, garanciát nyújt (nevét adja a termékhez), állandó minőséget sugall, ha magyar termékről van szó, nagyobb biztosítékot jelent, fontos az élelmiszerbotrányok miatt, érzelmi kötődést alakíthat ki [Bódi, 2014]. 1.7. A Kaposvár Kincse projekt Egy pályázat keretében a Kaposvári Önkormányzatnak lehetősége nyílt egy helyi védjegy bevezetésére. A pályázatot az Önkormányzat a Környezetvédelmi és Energia Operatív 7

Program keretébenkeop-6.2.0/b/11-2011-0028 azonosító számmal nyerte el. A projektet a Kaposvári Nagypiac Kft-vel és a Zselici Forrás Kft-vel konzorciumban valósítja meg a Kaposvár Városi Önkormányzat. A védjegy még fizikai formájában nem található meg sehol, mert építés alatt áll az eladóhely, de már most dicséretes teljesítmény, hogy a válaszadók nagy része ismeri ezt a védjegyet. A program célja, egy egységes védjegy kialakítása, a Kaposvár és környezetében (40 km-es körzetben, de kizárólag Somogy megyében) előállított termékek összefogására, valamint egy helyiség kialakítása, ahol ezeket a termékeket a fogyasztók megvásárolhatják. A védjegy megszerzésének minőségi feltételei is vannak. Úgy tudják a termékek a védjegyet megkapni, ha legalább egy tulajdonság tekintetében kiemelkedő minőséget képviselnek. Az egészséges életmódra való ösztönzés is a célok között szerepel, ezért az elbírálás során ilyen kiemelkedő minőségi előnyt jelenthet, amennyiben a nevezett termék hozzáadott egészségvédő összetevőt tartalmaz, vagy környezetbarát megoldást alkalmaz (pl. környezetbarát csomagolóanyag). Ilyen előnyt képviselhet még pl.: kiemelkedő érzékszervi tulajdonság, dúsítás vagy csökkentés adott összetevő tekintetében, esztétikus design/megjelenés, praktikus csomagolás és egyéb minőségi szempontok. A védjegy használatára az alábbi osztályokba besorolt termékek előállítói pályázhatnak - a Nizzai Osztályozási Rendszer szerint: 29. osztály: Hús, hal-, baromfi- és vadhús; húskivonatok; tartósított, fagyasztott, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások, tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok. 30. osztály: Kávé, tea, kakaó, cukor, rizs, tápióka, szágó, kávépótló szerek; lisztek és más gabonakészítmények, kenyér, péksütemények és cukrászsütemények, fagylaltok; méz, melaszszirup; élesztő, sütőporok; só, mustár; ecet, fűszeres mártások; fűszerek; jég. 31. osztály: Mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti termékek és magok, amelyek nem tartoznak más osztályokba; élő állatok; friss gyümölcsök és zöldségek; vetőmagok, élő növények és virágok; tápanyagok állatok számára; maláta. 32. osztály: Sörök; ásványvizek és szénsavas vizek, és egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szörpök és más készítmények italokhoz. 33. osztály: Alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével). [Kaposvár Kincse Tanúsító Megjelölés Szabályzata, 2014] 8

2. TELL GYÜMÖLCS Ezt a családi gazdaságot választottam alanynak, hiszen a vállalkozás természetes, 100%-ban bio termékeket termel, mindamellett hogy kézi erővel és környezettudatos tevékenységgel termeszi gyümölcseit. Primer kutatásunk során egy mélyinterjús vizsgálatot csináltunk, mely egy kvalitatív jellegű kutatási eljárás. Ezen módszer egy feltáró jelleggel végzett kutatás, amely során egyetlen emberrel beszélgetünk az adott témáról, ezáltal mélyebb betekintést, és több információt kaphattunk. A családi gazdaság 2002-ben kezdte el működését, amikor is egy pályázat keretében 6 hektár gyümölcsöst ültettek el Kaposszerdahelyen a Németh József utcában. A ház, ahol a tulajdonos lakik és ahol a gyümölcsök válogatása, feldolgozása történik 2004-ben épült. A tulajdonos Búsné Fokvári Katalin, aki kertészmérnökként végzett biogazdaságot vezető őstermelő, kistermelő. A gyümölcsösben az alábbi fajták vannak: Cseresznye Meggy Kajszibarack Szilva Alma A gyümölcsök érési sorrendjének köszönhetően májustól októberig mindig van friss áru a gazdaságban. Az idei 2014-es évben alacsonyabb volt termés mennyisége, mint a 1. ábra: A gyümölcsös tavalyi évben, amit megalapozhat a tavalyi hihetetlen mennyiségű termés is. Az időjárási körülmények miatt, az idei évben, csak átlaghoz közeli termés sikerülhetett. A cseresznye és a meggy friss áruként, a szilva és a kajszibarack lekvárként, a többi pedig 100%-ban facsart gyümölcsléként van felkínálva a végső felhasználóknak. 9

2.1. Elosztás A friss gyümölcsöket és a feldolgozott termékeket a Pesten található Csörsz utcai Ökopiacra szállítva árusítják. Ez a piac a Magyar Biokultúra Szövetség kezelésében van, ahol a termékeket a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. felügyeli. E mellett még sok helyre hívják, mert ilyen minőségű terméket kevesen forgalmaznak, másrészről kevés helyi termelő van ebben a termelési szektorban. Mindezek mellett a Biokontroll még felügyelőket is kiküld a vállalkozás helyszínére, hogy megvizsgálja a bio jelző használatának jogát, és hogy minden úgy zajlik-e a feldolgozás és termelés körül, ahogy az meg van szabva. Abban az esetben, ha nem megfelelő minőségű az áru (meg van ütődve, formai hibák), inkább nem kínálja fel a fogyasztóknak, elkerülve a negatív marketinget és hűséges fogyasztói megtartása érdekében. 2.2. Értékesítés A gyümölcsösből eredetileg friss gyümölcsértékesítés volt a dominánsabb, de az idő múlásával átvette szerepét a gyümölcslé értékesítése. Az említett biopiac mellett még háznál található értékesítés is jelent van a vállalkozás életében, valamint környékbeli fesztiválokon való részvételekor is értékesít a helyszínen. Ilyen fesztiválok a Kaposvár Mézfesztivál, a Hurka és kolbásztöltő fesztivál, a Kaposvári 2. ábra: Kitelepülés Állattenyésztési Napok és egyéb kulturális események is. A Kaposvári Nagypiaccal kapcsolatban kérdeztem a termelőt, aki elmesélte, hogy ezelőtt 2 évvel még járt a piacra árulni termékeit, de felhagyott vele. Már nem áll kapcsolatban az intézménnyel. A piacon fellelhető helyi termékek boltja pedig számára nagyon eldugott volt, nem látott benne semmi a vállalkozás számára haszonnal bíró lehetőséggel. Azonban az idén indult Kaposvár Kincse projektről hallott, és már tárgyalási folyamatban vannak. A Kaposvár Kincse projekt mellett még szerepet kap a 4 torony címet viselő projekt, mely a Kaposvár, Nagykanizsa, valamint a horvátországi Kapronca és Csáktornya helyi termelőit összefogja. 10

Ezen projektek ismertetése közben a termelő bevallotta, hogy jónak tartja ezeket a kezdeményezéseket, így elindítanak egy összefogást, és később talán ez ki fog hatni az egész ország területére mind a termelőkre és a fogyasztókra. A friss gyümölcsök, mint cseresznye és meggy nagyon kelendő, mert a piacon nem sok választék van, így gyakorlatilag a megtermelt mennyiség majdnem 100%-osan eljut a végső fogyasztókhoz. A nagyobb távolságra jutáshoz kishasznon gépjárművet használnak. 2.3. Termékek A termesztés és a feldolgozás is 100%-osan bio, így vagy semmi, vagy minimális adalékanyaggal dolgozik a vállalkozás (bio nádcukor). Meggyből és almából 100%-os gyümölcslét állítanak elő, amelyek fajtánként eltérőek, így megkülönböztetve például az almának több fajtáját, amelyek ízükben eltérnek egymástól. Ezáltal tudnak egy termékfajtán belül több vásárlói igényt kielégíteni, ami jelenti a választás lehetőségét, ezt a fogyasztók kedvelik. A préselt gyümölcs minőségileg étkezésre is használható, vagyis gondos válogatás után történik a préselés. Szilvából és kajszibarackból még lekvárt készítenek. Friss gyümölcsök, amelyek leszedés után rögtön értékesíthetőek, azok a cseresznyék és a meggyek. Az összes gyümölcs (friss és feldolgozni való) mind kézzel gondosan válogatva van, így biztosítva a minőségét az áruknak. A 6 hektár gyümölcsös átlagosan évente 5-10 ezer liter almalét, 2-4 ezer liter meggylét, 500 kg friss meggyet és 1 tonna cseresznyét jelent. Ezt a termésátlagot nagyban befolyásolja az adott év időjárási viszonya. Ha sok eső keletkezik, akkor a gyümölcsökbe több víz kerül, kidurranhatnak és a kártevők ellen sem tudnak védekezni. 2.4. Árak Az árakról tájékozódva megállapíthatom és ezt a megkérdezett őstermelő is említette, hogy a gyümölcsök ára kevéssel van a 8-10 évvel ezelőtti gyümölcs árszínvonal alatt. Ez a tény meglehetősen megnehezíti a termelők helyzetét, fenntarthatóságát. Szerencsére az utóbbi 2 évben elindulhatott egy folyamat, amelynek eredményeként az árszínvonal emelkedni fog tette hozzá a megkérdezett őstermelő. Az érési szezon elején magasabb áron is képes eladni a termékeket, amelyeket a vállalkozó elmondása szerint nem tekintenek magas árnak, a minőség fejében. A fogyasztó, ha magas is az ár, mindenképp visszatér a termelőhöz, mert a legjobb terméket nála találhatja. Így is mondható olcsónak, hiszen nincs többletköltség a feldolgozás, és betakarítás következtében, 11

köszönhetően az otthoni feldolgozásnak. Nyugodt szívvel adom mérsékeltebb áron termékeimet. Sokszor ugyan megesik, hogy a termékek árszínvonala alacsonyabban van a konvencionális termékek árszínvonalánál. 2.5. Környezettudatos viselkedés, fogyasztó A környezettudatosság már eleve megjelenik a gyümölcsös megtekintésénél. Nincsenek felesleges környezetszennyező anyagok a területen (motoros berendezések) és ami van, az csak a kötelező rossz. A gyümölcsfák virágzásától kezdve a termésig folyamatosan védve vannak permetszerekkel, amelyek megfelelnek a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. előírásainak és környezetszennyező tevékenységet nem vonnak maguk után. Főleg réz és kén tartalmúak, amelyek nem felszívódóak, így a gyümölcsben nem találhatóak meg ezek a szerek. A betakarítás és feldolgozás hagyományos kézi erővel történik, amely egyúttal munkát is ad az embereknek, diákoknak. Sajnos a helyi emberek többsége nem alkalmas a szakszerű szüretelésre, így napszámosként már környékről való embereket és diákokat alkalmaz. A feldolgozás után például a gyümölcsleveket tekintve csomagolás szempontjából kifejezetten környezettudatosnak tekinthető a vállalkozás. A gyümölcsleveket aszeptikus zsákokban árulják, amelyeket első eladáskor tároló dobozba csomagolva értékesítik. A dobozok többszöri felhasználásához (csökkentve a megtermelt szemetet) csak új zsák vásárlása szükséges az újratöltéséhez. Azután hogy a doboz elhasználódott, a szelektív szemétgyűjtés következtében újrahasznosításra kerül. Figyelve a környezet védelmét, a dobozokból csak ha szükséges, akkor rendel. Így van ez a címkékkel is. A feldolgozás melléktermékeként megmaradó törkölyt is felhasználják. Jó viszonyban áll egy helyi termelővel, akinek tehénfarmja van, így a teheneknek kiegészítő táplálékként szolgált, vagy a helyi vadászegyesületnek ajánlja fel a téli idényben esedékes vadetetéshez. Az átlagos fogyasztói a Tell gyümölcs termékeinek a biotermék fogyasztók. Ezek mellett még nagy számban vannak visszajáró fogyasztók, akiknek természetesen ízlik az áru. A biopiacon az értékesítés során megfigyelte a termelő, hogy főleg gyerekes családok vették termékeit, akik emellett egészségtudatos életet élnek. A termék vásárlásánál még fontos, hogy egy státusszimbólumként is szolgál a biotermék, mely minőségi élelmiszert és beteg emberek számára akár gyógyszert is jelenthet. 12

2.6. Marketing A termékek népszerűsítése érdekében több módon is próbálkozik a termelő. Időszakonként szórólapot terít szét az árusító helyen, vagy az érdeklődőknek névjegyet ad. Emellett még megjelent a vállalkozás az e-marketing területén is, így webes honlapot (www.tellgyumolcs.hu) alakítottak ki. A mai időket elnézve nem volt kérdéses még, hogy a népszerű közösségi oldalon is jelen legyen, a Facebook-on. A termelő elmondása szerint nem fordít nagyobb gondot a termékek népszerűsítésére, 3. ábra: Meggy- és almalé eladják azok magukat. Jó termékért visszajön a vevő és más potenciális fogyasztóknak is elmesélik kellemes élményeiket, így a szájreklám nagyon fontos számára. A korábbi években a gyümölcsleveket megpróbálta mindenféle felirat és címke nélkül értékesíteni, de nem hozott nagy sikert a naturalista nézet, így kényszerült egy saját címkét terveztetni és egy kaposvári nyomdában sokszorosíttatni. Így is jött arra a következtetésre, hogy címke mindig kell a termékre, még akkor is ha kizárólagos bio fogyasztóval áll szemben a termék. A vállalkozásnak lett egy logója is, amely a Tell névhez igazodva megpróbálja asszociálni Tell Vilmos történetét, vagyis amikor a testvére fejéről nyílvesszővel lelövi az almát. A kifröccsenő gyümölcslé csepp idézi a lé frissességét és természetességét. A logóban szimbolikusan megjelenik az alma és a meggy is, hiszen mindkét gyümölcsből értékesít gyümölcslét. 13

3. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Dr. Hofer Mária: Bioélelmiszerek fogyasztásának tendenciája Magyarországon, Győr, 2009, Széchenyi István Egyetem 2. Agrár Európa: Az Önellátó falu modell. Vidékfejlesztés. 2009.10.II. 2010.01.I.,p. 31-32. 3. Allercherné Szépkuthy Katalin: Mit jelentenek a védjegyek? Agroinform 6. szám, 2014, p. 4-7. 4. Gonda Tibor: A helyi termék turisztikai hasznosítása a vidékfejlesztés új lehetősége, A Falu, 2014. XXIX. évf. 1.sz. p. 17-23. 5. Hutflesz Mihály (2008): Termeljünk helyi terméket lesz munka, jobb lesz a gazdaság és még értékeket is őrzünk! http://www.nyugat.hu/tartalom/ cikknyomtatas/34403_ termeljunk_helyi_termeket_lesz_munka_jobb_lesz_es_is (Letöltés ideje: 2014.10.21.) 6. Dr. G. Fekete Éva: Helyi termékek előállítása és értékesítésea Zala Termálvölgyében, 2009., p. 1-21 http://zalatermalvolgye.hu/sites/ default/files/helyi_ termek_tanulmany_ zalatermalvolgye_0.pdf (letöltés ideje: 2014.10.08.) 7. Dr. Szakály Zoltán, Marketing előadás anyaga, Kaposvári Egyetem 2011. 8. Szente Viktória, Fogyasztói magatartás előadás anyaga, Kaposvári Egyetem 2013. 9. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata: Kaposvár Kincse Tanúsító Megjelölés Szabályzata, 2014 14