1. gyakorlat Ismerkedés az ArcGIS rendszerrel Az ArcGIS térinformatikai programcsomag felépítésével és elemeivel megismerkedtünk már az első elméleti résznél. Most lássuk a gyakorlatot. Ebben az első gyakorlatban megismerkedünk a program beállítási lehetőségeivel, valamint az ArcCatalog és az ArcMap alapfogalmaival. I. Program beállítások Amint az elméleti leírásból már kiderült az ArcGIS asztali változata több komponensből épül fel. A program telepítésekor figyeljünk oda, hogy a rendelkezésünkre álló lehető legmagasabb szintű állapotot telepítsük fel. Ez a legjobb esetben az ArcInfo lehetőség. Ha ezt telepítjük fel, gyakorlatilag minden benne lesz. A bővítményeket is fel kell telepíteni, erre is oda kell figyelni telepítés közben. Ha túl vagyunk a telepítésen, vizsgáljuk meg a beállítási lehetőségeket. Ehhez indítsuk el a Start menü Programok ArcGIS menüpontnál található ArcGIS Administrator parancsot. Ennek hatására a következő ablak jelenik meg: A jobb oldalon jelennek meg a beállítási lehetőségek. Valójában itt semmit nem kell tennünk, a beállításokat telepítéskor van lehetőségünk elvégezni. Az Availability gombra kattintva megjelennek az illető beállításhoz tartozó, elérhető lehetőségek, modulok. A többi lehetőség a licensz frissítését, cseréjét teszi lehetővé. Használjuk óvatosan, figyelembe véve programunk eredetét!! II. Ismerkedés az ArcCatalog programmal A telepítés nyomán több összetevő válik önállóan elérhetővé. Ezek láthatók, ha a Start gombnál, a programok közül kiválasztjuk az ArcGIS csoportot és megnyitjuk. Itt található a már bemutatott Administrator. A többi 4 komponens (Catalog, Globe, Map és Scene) is önállóan elérhető, de ugyanakkor elindíthatók egymásból is, ezt később meglátjuk. A leggyakrabban az ArcMap komponenst fogjuk használni, előtte azonban ismerkedjünk meg egy fontos kisegítő elemmel, a katalógussal, az 1
ArcCatalog programmal, amely lehetővé teszi az adatok rendszerezését, az adatok elérésének megkönnyítését valamint elsődleges megjelenítését is. 1. A Start gombtól indulva az előbbi ábra szerint indítsuk el az ArcCatalog programot. Az alábbi ábra jelenik meg a képernyőn: Connect to Folder gomb A bal oldali ablakrész az elérhető könyvtárszerkezetet mutatja. Itt gyakorlatilag csak a katalógushoz (Catalog Tree) kapcsolt mappák jelennek meg, a Folder Connections listában. Innen nem érhető el a számítógép teljes könyvtárrendszere. Ahhoz, hogy egy itt nem látható mappát elérhetővé tegyünk, ezt hozzá kell kapcsolnunk a katalógushoz a Connect to Folder parancs segítségével. Hozzunk létre egy kapcsolatot a gyakorlathoz használt mappához. 2. Kapcsoljuk be a második eszközt Connect to Folder (Könyvtárhoz kapcsolás) (lásd fenti ábra) 3. Megjelenik egy kereső ablak, amelyben keressük meg a kívánt mappát. Példánkban a C:\ESRI\AV_GIS30\AVTUTOR\ ARCVIEW\qstart mappát kell elérnünk, majd nyomjuk meg az OK gombot. Ennek hatására a kiválasztott könyvtár bekerül a bal oldali ablakba mint egy könnyen elérhető, önálló könyvtár (a fenti mappa csak abban az esetben érhető el, ha a számítógépünkre fel van telepítve az ArcView, ha nincs akkor dolgozzunk saját mappánkkal).ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bármilyen mélyen legyen tárolva adatunk, innen közvetlenül elérhetjük. Gyakorlatilag a kapcsolt könyvtár a gép meghajtóival egyenrangúvá válik. Tanulmányozzuk egy kicsit a hozzáadott könyvtár tartalmát. 4. Kattintsunk a bal oldali ablakban a könyvtárra majd az előtte lévő + jelre. Ennek hatására a könyvtár tartalma láthatóvá válik a bal oldalon. Alapértelmezetten az ArcCatalog sokféle állománytípust ismer fel, amelyeket GIS adatként kezel. Más állománykezelő alkalmazástól eltérően nem mutat meg minden állományt csak ami értelmezhető. Megtanultuk már, hogy a shapefile legalább 3 azonos nevű de különböző kiterjesztésű állományból áll össze. Itt csak egyszer jelenik meg minden, eltérő kis ikonnal utalva az állományban tárolt objektum típusára is pont, vonal vagy poligon. A képállományok és táblázatok szintén más szimbólummal 2
jelennek meg. A leggyakrabban használtak a shape-állományok, fedvények (coverages), raszteres képek, TIN modellek, és egyebek. Ugyanitt jelennek meg az úgynevezett layer (réteg) állományok amelyek az ArcGIS sajátos állományai. Ezekkel később részletesebben is foglalkozunk. Ha az adott könyvtárban van már lementve mxd kiterjesztésű map (térkép) állomány, ami az ArcView projektek megfelelője, az is megjelenik. Kétszer rákattintva el is indul az ArcMap program. A térképek és rétegek a legfontosabb elemek, amelyek segítségével adatokat tudunk megjeleníteni egy térinformatikai rendszerben. Egy térkép többféle információt tartalmaz. Egy térinformatikai rendszerben a térképek több tematikus rétegből épülnek fel. Ezek sorrendje, megjelenítési módja változtatható. A rétegeket egyéb térképi elemek egészítik ki, mint a méretarány, észak-nyíl, jelmagyarázat, szöveg stb. A réteg tulajdonképpen megmutatja, hogy a térkép előállításához felhasznált adat hol található. Ha egy központi adatbázisban tároljuk adatainkat, a rétegek segítségével számtalan térképet készíthetünk anélkül, hogy az adatokat sokszorosítanunk kellene. 5. Ha a bal oldalon egy könyvtárra kattintunk, ennek tartalma a jobb oldalon jelenik meg. A megjelenés módja is változtatható az ikonok között lévő négy ikon segítségével. Ezek használata hasonló a Windows-ból már megismert ikonok, lista, részletek vagy miniatűrök lehetőségekhez. Próbáljuk ki. Mindez azonban csak abban az esetben működik ha a bal oldalon a Contents fül van kiválasztva, a többi fül használatának egy könyvtár esetében nincs értelme. Most válasszuk ki a bal oldali listából valamelyik állományt majd kattintsunk rá. Ennek hatására a jobb oldali ablak képe megváltozik. A jobb ablak fölötti 3 fül Contents Preview Description különböző megjelenítési módokat tesz lehetővé. 6. A fölötte lévő fülek kiválasztásának megfelelően más-más jelenik meg. Ha a Contents fül aktív, akkor a már megismert de most nagyobb ikon fölött látható az állomány típusának leírása és a neve. 7. A középső, Preview fülre kattintva lehetőségünk van megnézni az állományt. Ez egy nagyon hasznos lehetőség. Az ablak alján megjelenik egy kis ablak ahol alapértelmezetten a Geography név látható. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott állomány grafikus részét tudjuk megtekinteni. Ha azonban a Table lehetőséget választjuk, akkor az adatokhoz tartozó táblázatot tudjuk megtekinteni. Próbáljuk ki. Figyeljük meg, hogy ez a lehetőség milyen esetekben használható? 8. A Description fül megmutatja az adatokról rendelkezésünkre álló leíró adatokat. Amennyiben nincsenek ilyen adatok, ezeket létre lehet hozni az ablak fölött megjelenő eszközök segítségével (Edit vagy Import). 9. A bal oldali ablak alján különböző, a program beállításaitól függő elem jelenik meg szintén a katalógussal egyenrangúként. Ilyen például a Database Connections (Kapcsolatok adatbázisokhoz), GIS Servers (GIS szerverek), Database Servers (Adatbázis szerverek) és más lehetőségek. Ezek segítségével más szervereken lévő adatok érhetők el, internetes kapcsolat esetén az Internetről is. Sok egyéb lehetőség is van a katalóguson belül, ezekkel majd a gyakorlatok során ismerkedünk meg. 3
III. Az ArcMap alapjai 10. Ha az Arc Catalog programban vagyunk az Arc Map programot többféle módon is megnyithatjuk. Amennyiben kiválasztott könyvtárunkban van már elmentett map állomány, arra kattintva megnyílik a program. Mivel ilyen még nincs, most válasszuk a másik lehetőséget és indítsuk el a programot az ArcCatalog ablak 11. ikonja segítségével (ArcMap),. (A program megnyitható a Start menüből is, a már ismert módon). 11. A megjelenő ablakban több lehetőség közül választhatunk: alapértelmezetten a nemrég létrehozott térképek jelennek meg, de van lehetőségünk régebben létrehozott térképeket is megkeresni (Browse ). Most válasszuk a My Templates lehetőség üres térképét (Blank Map). Lennebb láthatjuk, hogy hova helyezi a program a létrehozandó térképet. Ezt természetesen meg fogjuk változtatni. Itt jegyezzük meg, hogy az egyik alapvető különbség az ArcView és az ArcGIS között az éppen a munkánk tárolásában rejlik. Míg az ArcView az úgynevezett projekt állományt (.apr) hozza létre, addig az ArcGIS egy térkép állományt, aminek a kiterjesztése.mxd. Ez már nem egy ASCII állomány, nem nyitható meg mint egy dokumentum, de ez sem tárolja az adatokat. Mivel ennél a programnál a hangsúly a térképen van, a map állomány valójában csak egy összeállított térképet tud tárolni. Emlékezzünk vissza, hogy az ArcView projektben korlátlan számú Layout volt. Az ArcGIS erre nem képes, vagyis minden Layout -ot külön térképként, map-térkép állományként kell lementenünk. Ebből az következik, hogy egy térképben ugyan lehet több View -nak megfelelő Data Frame, de ennek csak akkor van értelme, ha ezeket ugyanabba a végtermékbe, térképbe töltjük be. 12. A képernyőn megjelenő elemek nagyon hasonlítanak a már ismert ArcView ablakhoz. A megjelenő ablakban szintén két részre oszlik a képernyő. A bal oldalon látható a térképet alkotó adatok tartalomjegyzéke, ezt nevezzük TOC-nak (Table of Contents). Valójában ez önálló ablakként jelenik meg, amelyet akárhova helyezhetünk, de be is zárhatjuk, habár ez 4
egyelőre nem célszerű. Amennyiben a tartalomjegyzék lebegő ablakként jelenik meg és duplán kattintunk a címsorára, akkor bekerül és rögzül a bal oldalon. A bezárást lehetővé tevő megszokott X mellett egy fura alakú kis ikon van ami lehetővé teszi, hogy az ablak automatikusan tűnjön el a bal oldalon ahonnan bármikor kinyitható. Munkánk során több ilyen ablakkal fogunk találkozni (ha véletlenül teljesen kikapcsoltuk a TOC-ot, a Windows menüben kapcsolható be!). A jobb oldali, nagyobb részben van maga a térkép, de ez valójában a TOC alatt is van addig amíg a TOC-ot kimerevítjük a bal oldalra. Alapértelmezetten a Data View állapot jelenik meg ami az ArcViewból ismert Views -nak a megfelelője. A tartalomjegyzék tetején a Layers (rétegek) szó jelenik meg, ez lenne a View1 név megfelelője az ArcViewból. A TOC-on belül is több lehetőség van, alapértelmezett a bal oldali List by Drawing order. A többi lehetőséggel menet közben ismerkedünk meg. 13. Most lássuk az ablakban megjelenő elemeket. Az ablak felső részén jelennek meg a menük és a legfontosabb eszközöket tartalmazó ikonsorok. Ha az ezektől jobbra lévő szürke felületre kattintunk a jobb egérgombbal, megjelenik egy hosszú lista, amiben ki-be tudjuk kapcsolni a szükséges eszközöket. Ezt nagyon gyakran fogjuk megtenni. Megjegyezzük, hogy a program mindig azokkal az eszközökkel nyílik meg, amelyek a program bezárásakor nyitva voltak. Ez zavaró lehet, ha többen dolgoznak a gépen, de hasznos lehet, ha csak mi dolgozunk. Megvizsgálva a listát kiderül, hogy a most bekapcsolt lehetőségek (lásd ábra) a menükön kívül a Standard (felső sor) és Tools (alsó sor). Nagyon fontos lehet létrehozni egy saját mappát ahova az adatainkat mentsük. Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha a már megnyitott, de még üres térképet lementjük egy adott helyre, így a kiválasztott mappa alapértelmezetten a munkamappa lesz. 14. Kattintsunk a Mentés (floppy) gombra, nevezzük el a térképet gyak_1-nek és mentsük saját mappánkba (a példában GIS/foldi). 15. Töltsünk be adatokat a rétegek közé. Ez a művelet nagyon hasonlít a már megszokotthoz, az ikon is ugyanott van, de most a neve Add Data a régi Add Theme helyett. A következő ablak jelenik meg: Láthatjuk, hogy megjelenik az előbbi mentés hatására a Home GIS/Foldi mappa, valamint a Folder Connections valamint a többi, a katalógusból már ismert lehetőség. Kattintsunk a Folder Connections gombra, majd a listában megtaláljuk az előbb a katalógushoz kapcsolt qstar mappát. Mindezt megtehetjük a Look in ablakban is. Keressük meg a deg30.shp állományt és 5
töltsük be. Itt működik a Windowsból megszokott kettős kattintás valamint a Shift vagy Ctrl gombot nyomva tartva az egyszerre több állomány kijelölése. Ezek másként működtek az ArcViewban. 16. Előfordulhat, hogy hibaüzenet jelenik meg, miszerint a program nem ismeri fel az állományok koordinátarendszerét. Be tudja tölteni az állományokat, de ezek vetületét nem lehet megváltoztatni. Most nyomjunk OK gombot és mindenképpen töltsük be az állományt. Ha volt hibaüzenet, akkor kattintsunk jobb gombbal a Layers szóra és nyissuk meg a legördülő menü alján lévő Properties parancsot. Válasszuk a Coordinate System fület, majd a megjelenő mappák közül nyissuk meg sorban a Geographic Coordinate Systems World mappát és ott válasszuk a WGS 1984 vetületet majd nyomjuk meg az OK gombot. Ezzel valójában nem a betöltött állomány, hanem a az adatkeret koordinátarendszerét állítottuk be. Vajon mi lehet a keretbe bekerült négyzetháló?? 17. Itt újabb megjegyzést kell tennünk. Már láthatjuk, hogy az ArcGIS alatt a parancsok sokkal inkább Windowsos jellegűek mint az ArcView-nál voltak. Nagyon sok művelet érhető el a jobb klikk alatt rejlő menükben. Erre majd folyamatosan felhívjuk a figyelmet. Ha valaki kalandra vágyik és önállóan akarja megismerni a programot ne felejtse el ezt a lehetőséget. 18. Amennyiben a kurzort el kezdjük mozgatni a betöltött négyzethálón, észrevehetjük, hogy a jobb alsó sarokban megjelennek a koordináták. Megfigyelve az értékeket kiderül, hogy valahol a négyzetháló közepén van a 0 0 érték. Ettől a ponttól keletre a vízszintes értékek (első szám) pozitívak, nyugatra negatívak. A ponttól északra a függőleges értékek (második szám) pozitívak, délre negatívak. A számok alapján könnyen rájöhetünk, hogy valójában földrajzi koordinátákról van szó, a vízszintes érték a földrajzi hosszúság (-180 180), a függőleges a földrajzi szélesség (-90 90). Hogy meggyőződjünk ennek valóságáról, töltsük be a már bemutatott módon a world94 állományt is. 19. A betöltött állományok bekerülnek a tartalomjegyzékbe és a következőképpen jelennek meg: Az állomány neve előtt lévő kapcsolónégyzet az illető réteg ki-be kapcsolását teszi lehetővé a már megismert módon. A még előbbre lévő kis négyzet, amiben most van, lehetővé teszi a betöltött réteg jelmagyarázatának ki-be kapcsolását. Ez igencsak praktikus lehet, ha hosszú jelmagyarázatunk és sok rétegünk van, esetleg nehezen áttekinthető a tartalomjegyzék. Becsukva a jelmagyarázatot megoldható ez a gond. A réteg kijelölése a névre kattintással történik. Duplán kattintva a névre a Properties (réteg tulajdonságai) ablak jelenik meg, pont ugyanez érhető el a névre jobb kattintással a legördülő lista alján. Persze ekkor további lehetőségek is vannak. A Layers előtti -ra kattintva a rétegek teljes tartalma becsukható. A továbbiakban jó lenne egy kicsit elmélyülni a vetületek kérdésébe. Az előbbi hibaüzenetből azonban arra következtethetünk, hogy a most betöltött állományokkal erre nem lesz lehetőségünk. Éppen ezért végezzünk egy átalakítást új tematikus rétegeket létrehozva. 20. Kattintsunk jobb gombbal a deg30 réteg nevére és a legördülő menüből válasszuk a Data menüpontot majd tovább az Export data lehetőséget. Az Output feature class ablakban keressük meg saját mappánkat, adjunk nevet a rétegnek. A mentés ablak alján, a Save as type 6
ablaknál válasszuk a Shapefile típust, amint az ábrán látható: Végezzük el ugyanezt a world94 állománnyal is,az új állomány neve legyen vilagterkep. A program meg fogja kérdezni, hogy töltse-e be a réteget, fogadjuk el és töltsük be mindkettőt. A két eredeti réteget vegyük ki a tartalomjegyzékből. Kattintsunk jobb klikkel a nevükre, majd a listából válasszuk a Remove parancsot. Ilyenkor nem árt megnyomni a mentést is, hogy a kitörölt állomány tényleg kerüljön ki a térkép-dokumentumból. Ez semmiképpen nem jelenti az illető állományok törlését, ezek továbbra is a heylükön maradnak, csak a jelenlegi térképből kerülnek ki! 21. Ahhoz, hogy a vetületekkel játszadozhassunk, be kell állítanunk a rétegek vetületét, nemcsak a keretét ahogyan azt a 16. pontnál tettük. Ehhez meg kell nyitnunk az előbb már megismert Arc Catalog programot, de most az Arc Map-ből. Keressük meg a kapcsolóját, a Standard eszköztárban van, a méretarány ablakától jobbra (az 5. oldalon lévő ábrán a Help menüpont alatt). Ennek hatására egy kis ablak nyílik meg, amely dupla kattintásra a tartalomjegyzékhez hasonló módon fog eltűnni, de a jobb oldalon. Ott mindig könnyen elérhető lesz. Itt a már megismert Catalognak csak a bal oldali ablaka lesz látható. Keressük meg saját mappánkat és benne az imént létrehozott 30fok állományt. Kattintsunk jobb kattintással a nevére majd a legördülő menüben válasszuk a tulajdonságokat, amint az ábrán látható. A megnyíló panelen keressük meg a XY Coordinate System fület majd a megjelenő mappák közül nyissuk meg sorban a Geographic Coordinate Systems World mappát és ott válasszuk a WGS 1984 vetületet majd nyomjuk meg az OK gombot. Ismételjük meg a műveletet a világtérképpel is. Mindezek hatására maga az állomány fog rendelkezni koordinátákkal és így már lehet változtatni a vetületét is. 22. Kattintsunk a Layers névre jobb gombbal és nyissuk meg a tulajdonságait, majd azon belül a Coordinate System fület. Az előbbihez nagyon hasonló felület nyílik meg, most is lehetőségünk van válogatni a koordinátarendszerek között. Válasszuk a Projected Coordinate Systems csoportot majd azon belül a World csoportból egy tetszőleges vetületet. Az Apply gombot megnyomva megváltozik a látvány. A mellékelt ábrán a Bonne féle vetület lett kiválasztva. Próbáljunk ki több vetületet majd ha meguntuk a játékot térjünk vissza az eredeti beállításra újra beállítva a WGS 1984 vetületet. 7
23. Most haladjunk tovább a gyakorlattal. A név alatti színes téglalapra kattintva, egyszer is elég a szimbólum színét tudjuk megváltoztatni. Ez csak a Single Symbol jelmagyarázat típusra érvényes. Amennyiben osztályozni akarunk vagy adatok alapján színezni, erre más megoldás van. Színezzük át a deg30.shp állományt halvány kékre és ugyanakkor nézzük meg kissé alaposabban a felkínált lehetőségeket. Látható, hogy gazdagabb a kínálat mint az ArcView esetében. 24. Töltsük be térképünkbe a már használt könyvtárból a wriver és wlakes állományokat. Színezzük be őket földrajzos módon. Amennyiben szükséges megváltoztathatjuk a rétegek sorrendjét megfogva (bal gomb nyomva tartva a néven) és elmozdítva őket. A world94 állományt egyelőre ne változtassuk meg. 25. A térkép elemzése, kiaknázása többféleképpen történhet. Az ehhez szükséges eszközök a Tools eszköztárban vannak (Ha nincs alapértelmezetten az ablakban, akkor kapcsoljuk be az előbb ismertetett jobb kattintásos módon, vagy a Customize Toolbars menüben). 1. 2. 3. 4. 5. 6. 26. Ugyanezek az eszközök elérhetők a jobb klikk hatására legördülő menüben is, ha a térképre vagy a térkép ablakba kattintunk! 27. Kattintsunk a nagyítóra (1 Zoom in). A bal gombot nyomva tartva rajzoljunk átlósan egy téglalapot. A gomb elengedésekor az imént kijelölt terület kerül az ablakba kinagyítva. Ha nem tetszik a beállítás visszamehetünk ismét a teljes méretre a 3. gomb (Full extent) segítségével. Ha egy előző beállítás jobban tetszik, arra a 4. gomb (Go back to previous extent) segítségével térhetünk vissza. Ha a nagyítás mértéke megfelel de arrébb szeretnénk menni, használjuk a mancsot (2 Pan). 28. Az ArcGIS további érdekes lehetőségeket kínál a térkép nézegetésére. Ha például az apró részletekre vagyunk kíváncsiak egy nagyítót is használhatunk. Ezt a Window menüben találjuk, a neve Magnifier. Megjelenik egy kisebb ablak, amit ha elkezdünk mozgatni, az alatta lévő terület nagyítva jelenik meg. A nagyítás mértékét is változtatni tudjuk vagy közvetlenül a címsoron, vagy a címsorra kattintva a jobb klikk alatti menüben. Próbáljuk ki a jobb klikk alatti lehetőségeket! 29. A következő lehetőség megismeréséhez nagyítsunk bele a térképre a nagyítóval (1. eszköz, fenti ábra). Utána kapcsoljuk be a Window menüben lévő Overwiew parancsot. A megjelenő ablakot teljesen kitölti a térkép területe, de egy pirossal sraffozott téglalap elárulja, hogy hol nagyítottunk bele. Ez a téglalap méretezhető és mozgatható. A címsorra 8
kattintva a jobb gombbal beállíthatjuk, hogy melyik réteg legyen látható az ablakban. Próbáljuk ki a lehetőségeket! Az adatbázis lekérdezése A térinformatikában használt digitális állományok, rétegek lényege a mögöttük lévő és hozzájuk kapcsolt adatokban van. Lássuk most ezek kiaknázásának lehetőségét. 30. Tehát nagyítsunk rá a térkép egy részletére és vizsgáljuk meg, hogy mi van ott. Ehhez használjuk az 5. gombot (Identify). Kiválasztása után kattintsunk egyszer a térképen lévő valamelyik objektumra. A megjelenő ablakban több információ jelenik meg. Előfordulhat, hogy egyszerre két vagy több objektumot is eltalálunk ebben az esetben a megfelelő rétegek nevei megjelennek a bal oldali ablakban, amint az ábrán is látható. 31. Ha a bal oldali részben valamelyik réteg nevét kijelöljük, az abban a rétegben eltalált objektum tulajdonságai látszanak a lenti ablakban. A fenti példában a térképen látható tó adatai láthatók. A legtetején lévő ablakban lehetőségünk van kiválasztani, hogy melyik rétegre vonatkozzon a lekérdezés (próbáljuk ki a lehetőségeket). Ez a módszer a legalapvetőbb lekérdezési művelet. Ebben az esetben a térbeli adatok felől közelítjük az adatbázist, hiszen rámutatunk egy helyre és azt kérdezzük, hogy Mi van egy adott helyen? A megjelenő információk tulajdonképpen a térképi réteghez rendelt táblázat, az illető objektumhoz tartozó egyetlen sorából kerülnek elő. Minden egyes tematikus réteghez tartozik egy táblázat a leíró adatokkal, és ennek minden egyes sora az adott téma egyetlen objektumának az összes adatát tartalmazza. A lekérdezés gyakorlása után, zárjuk be a lekérdezési ablakot és térjünk vissza a teljes méretre a már említett 3. gomb segítségével. 32. Az ablakunk valamint a képernyő méretétől függően megfigyelhetjük, hogy a megjelenítés milyen méretarányú. Ez az előbb használt eszközöktől balra majdnem középen látható számszerű méretarány formájában (a program ablakot teljes képernyőre nagyítva, 17 -os képernyőn a méretarány 1: 200 000 000 körül van). 33. Változtassuk meg ezt a méretarányt, belekattintva az illető ablakba. Írjuk át az értéket 1:100 000 000-re, majd nyomjuk meg az Enter gombot. A megjelenítés mérete megváltozik, nagyobb lesz (miért??). A méretarányokkal való kísérletezgetések után térjünk vissza a teljes méretre 3. gomb. 9
Adott objektum megkeresése 34. Kattintsunk a 6. gombra (Find), amely egy távcsőre emlékeztet. Megnyílik egy ablak, amely lehetővé teszi a lekérdezés beállítását. Az ArcViewban csak egy egyszerű sor állt rendelkezésre a keresés beírásához és ha nem helyesen írtuk be a keresett nevet, meg sem találta. Itt még karaktersorok keresésére is lehetőség van. Hagyjuk a füleket alaphelyzetben majd a Find ablakba gépeljük be az aus kifejezést. A lentebbi sorokban be tudjuk állítani, hogy melyik rétegben történjen a keresés, illetve a táblázat melyik mezőjében. Válasszuk az All layers lehetőséget és kapcsoljuk be a Find features that are similar to or contain the search string kapcsológombot. Ez a típusú lekérdezés az adatbázis felől keresi a megoldást. A keresés a leíró adatok között történik, majd a térképen megjelenik a keresett objektum. Ez olyan mintha azt kérdeznénk Hol van valami? Mindenképpen érdemes bekapcsolva hagyni az utoljára említett lehetőséget, mert nem biztos, hogy helyesen írjuk a keresett nevet. 35. Nyomjuk meg a Find gombot, a művelet eredménye a fenti ábrán látható. Mivel egy karaktersort írtunk be a keresőbe két országot is talált a program. Az ablak alsó részében lévő táblázatban kattintsunk a jobb gombbal a kívánt elemre, majd figyeljük meg a legördülő menüben található lehetőségeket. Lehetőségünk van felvillantani a kapott elemet, ránagyítani, kijelölni, lekérdezni a rá vonatkozó adatokat, vagy könyvjelzőt fűzni hozzá. Ez utóbbi lehetőség a Bookmark, nagyon hasonlít a böngésző programokból megismert lehetőséghez. Látszólag nem történik semmi, de a megjelölt könyvjelzőt meg tudjuk keresni utólag a Bookmarks menüben. Ha itt rákattintunk a könyvjelzőre, a munkafelületen a program ránagyít a jelzett elemre, jelen esetben országra. A könyvjelző törlését a fölötte lévő Manage menüpontban tudjuk megtenni. Próbáljuk ki ezt és a többi lehetőséget is! 36. Az ArcGIS még egy érdekes lehetőséget nyújt az adatok megismerésére. Ennek beállításához kattintsunk a kívánt réteg nevére jobb klikkel, majd válasszuk a legördülő menü utolsó pontját ami az adott réteg tulajdonságait rejtegeti (Layer Properties). Ugyanez érhető el kettőt kattintva a réteg nevére. Végezzük el a fentieket a world94 állománnyal. A réteg tulajdonságai parancs nagyon sok lehetőséget kínál. A panelen megjelenő fülek szerepét fokozatosan fogjuk megismerni a gyakorlatok során. 10
37. Válasszuk a Display fület és kapcsoljuk be a Show Map Tips lehetőséget a kapcsolónégyzetben. A fölötte lévő Display Expression ablakban válasszuk az ABREVNAME mezőt. Nyomjuk meg az OK gombot. 38. Ha most visszatérünk a térképre és a mutatóval ráállunk nem kattintunk! - valamelyik országra, hamarosan megjelenik az illető ország neve. Ez a tulajdonképpeni MapTips amit bekapcsoltunk, és a név jelenik meg mivel ezt a mezőt választottuk ki. Szükség szerint meg is változtathatjuk ezt a beállítást. Új adat hozzáadása 39. Térképünk információ tartalmát új adatok hozzáadásával tudjuk gazdagítani. Térjünk vissza a teljes méretre, majd töltsünk be egy újabb témát. De most ezt a műveletet igen érdekes módon fogjuk végrehajtani. 40. Nyissuk meg az ArcMap ablakból a katalógust. Ehhez keressük meg a Standard (felső) eszköztár vége felé, a méretaránytól jobbra a megfelelő gombot (már leírtuk a lépést a 21. pontban). Ennek hatására egy ablakban megjelenik a már ismert Catalog program kicsinyített változata, gyakorlatilag csak a teljes program bal ablaka látszik, de nekünk ez is elég. 41. Az ArcCatalog-ban kapcsoljuk a katalógushoz a C:\ESRI\ESRIDATA\WORLD\ könyvtárat (lásd 2. és 3. pont), majd nyissuk meg. Az állományok listájából válasszuk a cities.shp állományt. A világ nagyobb városait tartalmazó pontállományról van szó. Most fogjuk meg az állományt és a bal gombot nyomva tartva egyszerűen húzzuk át az ArcMap ablakba. Ennek hatására az új adat bekerül a térkép tartalomjegyzékébe. 42. Mielőtt abbahagynánk, le kéne menteni az eddigi módosításokat, hogy a jelenlegi állapotból folytathassuk a térkép szerkesztését. 43. Mivel már az elején lementettük a térképet és ezáltal létrehoztuk a munkakönyvtárat is, most elegendő egyszerűen egyet kattintani a mentés (floppy) gombra. 44. Az állomány kiterjesztése.mxd lesz (ArcMap Document). Ez egy olyan állomány, amely nem tartalmazza az adatokat csupán ezek elérési útját illetve az összes beállítást amit munkánk során eddig használtuk. Megjegyezzük, hogy ha elfelejtünk menteni, a program bezárásakor a program figyelmeztet a mentésre! 45. Zárjuk be a programokat. 11