Germanisztika alapképzséi szak néderlandisztika szakirány (major, nappali) tantárgytematikái Dr. Vassányi Miklós Dr. Kendeffy Gábor Dr. Vassányi Mikós BAA 0010 Filozófiatörténet - őszi és magyar - módja: V kollokvium Általános bevezetés az európai filozófiatörténetbe forráscentrikus, szövegértelmező szemlélettel. Platóntól Heideggerig magyarázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvényeket, különös tekintettel az istenkérdésre. A legalapvetőbb filozófiai és logikai fogalmak magyarázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig elhelyezzük a korszak művelődéstörténeti-eszmetörténeti összefüggésében. A kurzus elvégzése után a bölcsészhallgató képes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megérteni egy európai filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai érvelést, állást foglalni egy világnézeti vitában, helyesen használni alapvető filozófiai és művelődéstörténeti fogalmakat. Az előadások látogatása, és a irodalom folyamatos feldolgozása nagyban segíti a vizsgára való felkészülést (filozófiai előképzettséggel nem rendelkező hallgatók számára gyakran nélkülözhetetlen a sikeres vizsgához). Platón, Állam, VI-VII. könyv 507b-511e és 514a-519e; Phaidrosz 45c-54c; Lakoma 08e-1a. In: Platón összes művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; II. kötet, 441-465. o. és 744-755. o.; ill. I. kötet, 997-1000. Arisztotelész, Metafizika, XII. könyv/1., 6.-7. és 9.-10.; Nikomakhoszi Etika I. könyv /1-10. fejezetek és II. könyv/1-6. fejezetek. In: Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 000, 187-188., 194-199. és 03-08. o.; Arisztotelész, Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest: Európa, 199; 5-7. o., 39-54. o. Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz (http://szabadbolcseszet.uni.hu/epikurosz/epikurosz.pdf) ; Cicero, Scipio álma in: Cicero válogatott művei. Válogatta Havas L. Budapest: Európa, 1987; 418-46. o.; Marcus Aurelius, Elmélkedések, IV. könyv in Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 1983, 60-7. o. Plótinosz, A három eredendő valóságról, In Plótinosz, Az egyről, a szellemről és a lélekről. Válogatott filozófiai írások. (Ford. Horváth J. és Perczel I.) Budapest: Európa, 1986. 3-40. o.; Augustinus, Vallomások. (ford. Városi I.) Budapest: Gondolat, 198, 77-317. o. (X. könyv) Órigenész, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus Hungarus Kairosz, 003; I. kötet, 175-183.; Areopagita Dénes: Misztikus teológia, in: Az isteni és emberi természetről, Budapest: Atlantisz, 1994; II. kötet, 59-65. o. Aquinói Tamás, Summa theologiae A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nélkül: Telosz Kiadó, 1994, 71-83., 37-331., 335-343. és 367-371. o. (I/. quaestio,.-3. cikkely; I/1. quaestio 5. cikkely; 7. és 13. cikkely). Dante, Isteni színjáték. Ford. Babits M. Hely nélkül: Szépirodalmi, 1986; 551-555. o.; Ficino, M. A platonikus teológia összefoglalása. in Platonikus írások. Ford. Vassányi M. Budapest: Szent István Társulat, 003, 107-143. o. Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; 5-43. o. és 79-108. o.
Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány, XIII. (Ford. Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1978; 0-7. és 78-301.) Locke: Értekezés az emberi értelemről, (Ford. Vassányi M. Budapest: Osiris, 1999); 107-113., 701-714., 758-760. és 777-779., és 783-793. o. Kant: A vallás a puszta ész határain belül,(ford. Vidrányi K.) Hely nélkül: Gondolat, 1974; 161-169., 19-199., 37-55. és 304-31. o. Schelling: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről (részlet). Ford. Jaksa M. és Zoltai D. Budapest: T-Twins, 199; 33-40. és 46-77. o. Heidegger: Lét és idő, Ford. Vajda M. et al. Budapest: Osiris, 001; 17-31., 71-79., 4-31., 34-335. és 465-471. Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Akadémiai kiadó, 007. (vonatkozó fejezetek) Dr. Horváth Erzsébet Dr. Borsi Attila János Dr. John Brouwer BAA 000 Egyházismeret őszi és Nincsen magyar I. módja: V kollokvium Az egyetem egyházi jellegének megfelelően a hallgatók megismertetése a legfontosabb egyházi fogalmakkal és kérdésekkel. A tananyag rövid bevezetést nyújt a teológiai gondolkodás történetébe és néhány fontosabb teológiai fogalmat tisztáz. Tömören bemutatja az egyház születését, és a keresztyén egyház életének első századait. Kellő tömörséggel ismerteti az ősegyház, az óegyház, a középkori egyház, és a modern kor meghatározó teológusait és teológiai irányzatait. Kiemelt figyelmet kíván fordítani a reformáció korára, azon belül is a protestáns, közelebbről pedig a református hagyomány bemutatására. Különös hangsúly esik azoknak a fogalmaknak és eszméknek a megismertetésére, amelyek a protestantizmusban és a református egyház tanításában meghatározó szerepet töltenek be, pl. kijelentéstan, krisztológia, hamartológia, megigazulástan, sákramentumok, szabad akarat és eleve elrendelés. A tantárgy célja továbbá az MRE istentiszteleti és szervezeti rendjének megismertetése, valamint az ökumenikus mozgalmak, szervezetek átfogó bemutatása. aktív jelenlét az előadásokon, valamint egy istentiszteleti alkalmon történő részvétel és arról írásos beszámoló elkészítése. Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába. Osiris, Budapest 1995 Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története, Budapest, Harmat-Kálvin, 001. Alister E. McGrath: A keresztyén hit, Budapest, Kálvin Kiadó, 007. Dietrich Bonhoeffer: A szentek közössége, Budapest, Harmat Kiadó,1997 Gaál Botond: Kálvin ébresztése, Debrecen, DRHE-Hatvani István Teológiai Kutatóközpont, 010. Dietrich Bonhoeffer: Christologie. München, Chr. Kaiser Verlag, 1981. Wolfgang Huber: Az egyház korszakváltás idején, Budapest, Kálvin Kiadó, 00. Dr. Czeglédi Sándor, Hit és Történelem, Debrecen, 1936. (5-60.)
orsi Attila, Kálvin és a posztmodernitás, in: Átjárható határok. Ünnepi kötet dr. Gaál Botond professzor 65. születésnapjára, Szerk: Fekete Károly, Kustár Zoltán, Kovács Ábrahám) Acta Theologica Debreceniensis. Debrecen, DRHE, 011. Hansági Ágnes 1. Hansági Ágnes. Mészáros Márton BAA 010 BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA ELŐADÁS N:15 - őszi magyar I. módja: v Szóbeli/és vagy vizsga Az előadás bevezető, propedeutikus jellegű. Célja olyan alapvető kérdések és fogalmak tisztázása, amelyek a hallgató további tanulmányaihoz nélkülözhetetlenek. Megismerteti a hallgatót az irodalom- és kultúratudományok alapjaival, legfontosabb társadalmi funkcióival, fogalmaival, módszereivel, irányaival. Az irodalom társadalmi funkcióit történetileg is rendszerezve bepillantást ad irodalom és kultúra viszonyának alakulásába, az irodalom intézményesülésének folyamatába. Megismerteti a hallgatót az irodalom intézményrendszereivel, az irodalomtudomány és az irodalomkritika feladatköreivel, történeti szerepével, alapfogalmaival, az irodalomkritika és irodalomtudomány érdeklődésének és funkciójának változásaival, tudomány-rendszertani helyével és lehetséges társadalmi szerepeivel. Megvilágítja a mediális multiplikálódás folyamatát, a könyv mediális monopóliumának megszűnéséig; tisztázza az irodalom lehetséges funkciót és új szerepét a megváltozott mediális helyzetben, viszonyát az új médiumokhoz. Történeti áttekintését adja a szakterület domináns tudományos paradigmáinak; megismerteti a hallgatót ezek legfontosabb kérdéseivel; fogalmaival, módszereivel és programjaival, szöveg- és irodalomfogalmaikkal, ezek társadalmi hatásával, illetve kulturális következményeivel. Kézikönyv, folyóiratcikk, könyvfejezet Cs. Gyimesi Éva (199): Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba. Pátria, Budapest. Wolfgang Iser (004): Az értelmezés világa. Gondolat - ELTE ÖH Tsz., Budapest. Thienemann Tivadar (1985): Irodalomtörténeti alapfogalmak. Pannónia Könyvek, Pécs. Terry Eagleton (000): A fenomenológiától a pszichoanalízisig. Helikon, Budapest. Ann Jefferson David Robey (1995, szerk.): Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Osiris, Budapest. Ármeán Otília Fried István Odorics Ferenc (00): Irodalomelmélet az ezredvégen. Gondolat, Pompeji. Jonathan Culler (1997): Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford/New York. Jonathan Culler (003): Literaturtheorie. Eine kurze Einführung. Reclam, Stuttgart.
Bölcskei Andrea PhD Bölcskei Andrea PhD BFS 4050 Nyelvi normativitás, nyelvhelyesség N:15 kredit - KV őszi/ magyar I. módja: v kollokvium A tantárgy alapvető célja a hallgatók nyelvről való tudásának és nyelvi tudatosságának erősítése; a normatív nyelvváltozat jellegzetességeinek bemutatása, használati szabályainak elsajátítása. A tantárgy megvilágítja a nyelvi normával kapcsolatos kutatások legátfogóbb kérdéseit. Tárgyalandó problémák: a nyelvi norma, normák értelmezése; a nyelvi helyesség, helytelenség mibenléte; a viszonyítás és a normától való eltérés kritériumai. Javasolt kiemelt terület: a norma kommunikációs szituációs és szociokulturális jellegének felfogásából kiindulva konkrét nyelvhelyességi problémák tárgyalása, felkészülés az egyetemi képzés során elkövetkező feladatok nyelvileg igényes szóbeli és megoldására. Sándor Kára (003): Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc (szerk.), A magyar nyelv kézikönyve. 381 409. Akadémiai Kiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1998): A nyelvi norma. Nyelvtudományi Értekezések 144. Akadémiai Kiadó, Budapest. Bartsch, Renate (1987): Norms of language: theoretical and practical aspects. Longman, London. É. Kiss Katalin (004): Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest. Balázs Géza Koltói Ádám A. Jászó Anna (é. n. [00], szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Deme László Köves Béla (1969, szerk.): Magyar nyelvhelyesség. Tankönyvkiadó, Budapest. Hernádi Miklós (1973): A közhely természetrajza. Gondolat, Budapest. Lőrincze Lajos (1980): Emberközpontú nyelvművelés. Magvető Kiadó, Budapest. Grétsy László Kemény Gábor (1996, szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Auktor Könyvkiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1998, szerk.): Nyelvi tervezés. Universitas Kiadó, Budapest. Balázs Géza (001): Magyar nyelvstratégia. MTA, Budapest. Nádasdy Ádám (003): Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest. Minya Károly (003): Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Dr. Bene Sándor PhD Prof. dr. Szabó BAA 0040 Könyvtárismeret/Informatika N: 15 magyar módja: V
András Dr. Török Lajos Pénzes Szabolcs I. teszt, vizsga Az előadás olyan alapismereteket kíván közvetíteni, amelyek eligazítanak a valóságos és a digitális könyvek, valamint könyvtárak világában. A filológia vizsgálódásokhoz szükséges kézi és gépi kereséses, adatkezelés, adatfeldolgozás. referátum Csapodi, Cs., Tóth, A. és Vértesy, M. (1987): Magyar könyvtártörténet, Gondolat K.: Bp. Madas, E. és Monok, I. (003): A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig,., jav., bőv. kiad., Balassi K. László és Tsa: Bp. Funke, F. (004): Könyvismeret. Könyvtörténeti áttekintés, Osiris Kiadó: Bp. V. Ecsedy, J. (1999): A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473 1800, Balassi Kiadó: Bp. Hargittay, E. (003): Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába, szerk., 3. átd. és bőv. kiad., Universitas Kiadó: Bp. BAA 1010 Kommunikációs alapismeretek Féléves óraszám: Dér Csilla Ilona PhD N: 15 1. Dér Csilla Ilona. N. Császi Ildikó PhD KV Kredit: kredit őszi/ - magyar I. módja: v szóbeli v. vizsga A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a kommunikáció alaptételeit, funkcióit, tényezőit, típusait, a kommunikációmodelleket, a verbális és nonverbális kommunikációt. A kommunikáció fogalma, meghatározó jegyei, alaptételei, általános elméleti modellje. Az állati kommunikáció jellemzői, az állati és emberi kommunikáció különbségei. A nemek és a kommunikáció. Kommunikációs modellek típusai. Nyelvi kompetencia kommunikációs kompetencia. Kommunikatív jelek a szemiotika és a kommunikációkutatás szemszögéből. A kommunikáció tényezői (kommunikációs felek, kód, kontextus, világ, redundancia stb.). A kommunikáció funkciói és típusai: egyirányú kétirányú, közvetlen közvetett. A kommunikáció verbális csatornái: a beszéd. A kommunikáció verbális csatornái: az írás. Az internetkorszak változásai. Nonverbális jelek a beszédben és az írásban. A szervezetek kommunikációja; a tömegkommunikáció hatása, nyelvi manipulációk. A tömegkommunikáció műfajai. A kultúraközi kommunikáció. Korunk kommunikációs zavarai. részvétel az előadáson zh
előadásvázlatok, kiosztmányok Róka Jolán: Kommunikációtan. Budapest: Századvég Kiadó, 003. Fercsik Erzsébet Raátz Judit: Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 006. Pléh Síklaki Terestyéni: Nyelv Kommunikáció Cselekvés. Budapest: Osiris, 1997. 9 4; 13 7. Németh Erzsébet: Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Budapest: Századvég Kiadó, 00. Mast, Claudia: Az újságírás ábécéje. Grenger Delacroix Kiadó SzTE Budapest Média Intézet, Budapest, 000. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula Kiadó, 1986. Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat Kiadó, 001/003. Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció. Budapest: Tipotex, 004. Hidasi Judit szerk.: Szavak, jelek, szokások Windsor Kiadó, 1998. Barabási Albert-László 00/003. Behálózva. A hálózatok új tudománya. Budapest: Magyar Könyvklub. 169 170; 175 177; 187 190; 63 68. Dr. Balogh Tamás Máthé Veronika Balassa Eszter BHL 1001 Kutatási és szakszövegírási ismeretek Kredit: Féléves óraszám: N: 15 K őszi - magyar 1. módja: é szemináriumi dolgozat A kurzus bevezeti a hallgatókat az egyetemi, különös tekintettel a filológiai munka módszereibe: a könyvtárak és az elektronikus információhordozók használatába, tudományos írásművek készítésébe. A szemináriumi dolgozat Témaválasztás Anyaggyűjtés, források használata Könyvtárazás A vázlat Írás közben A tudományos szöveg tagoló elemei, stílusa Formai követelmények Idézés Jegyzetek és bibliográfia Nehézségek, kérdések, tippek és trükkök tervezett bibliográfia leadása vázlat leadása kész szemináriumi dolgozat leadása Umberto Eco (1991): Hogyan írjunk szakdolgozatot. Gondolat, Budapest Szikszainé Nagy Irma (003): Szövegértés, szövegelemzés, szövegalkotás. Osiris, Budapest.
A szakdolgozatról/szemináriumi dolgozatról: http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-irodalom/magyar-irodalom-08108-6 http://emc.elte.hu/~gacsanna/acadwr/index.html http://mmi.elte.hu/~ibarany/8f4cb538-3dec-468d-90aa-68f4dc14b3b.html Az idézési módok: http://a-szakdolgozat.atw.hu/ http://www.arts.u-szeged.hu/magyar/acta/szakdoli.html http://www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/ktud/szakdolg_utmutato.htm http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm Zelenka Eszter Zelenka Eszter BHL 1011 Nyelvgyakorlat I. őszi I. módja: zh A nyelv- és stílusgyakorlat célja, hogy a hallgatók alapszintű nyelvi készségekre tegyenek szert. Az órákon a hallgatók megismerkednek a nyelv sajátosságaival és jellemzőivel, kiejtési szabályaival, valamint alapszókincsével. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Bevezetés a nyelvbe, kiejtés. Témakörök: ismerkedés, az utcán, kávéházban, találkozók, ünnepek, bevásárlás, lakások Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén De Boer, van der Kamp, Lijmbach (010) Nederlands in gang. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003) Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Zelenka Eszter Zelenka Eszter BHL 101 Nyelvgyakorlat II. őszi. I. módja: zh
A nyelv- és stílusgyakorlat célja, hogy a hallgatók alapszintű nyelvi készségekre tegyenek szert. Az órákon a hallgatók megismerkednek a nyelv sajátosságaival és jellemzőivel, kiejtési szabályaival, valamint alapszókincsével. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Bevezetés a nyelvbe, helyesírás Témakörök: ismerkedés, étteremben, találkozók, újságok, vásárlás. Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén De Boer, van der Kamp, Lijmbach (010) Nederlands in gang. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003) Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Zelenka Eszter Anyanyelvi lektor BHL 1013 Nyelvgyakorlat III. őszi I. módja: zh A kurzust rendszerint az anyanyelvi lektor tartja. Cél: a hallgatók bevezetése a nyelvhasználatba.. Az anyanyelvi lektor elsősorban az aktív készségeket (beszéd, írás) gyakorolja a hallgatókkal. Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén Loo, Helga van, Schoenaerts, Peter, Fraeters, Han, Devos, Rita: Vanzelfsprekend. Leuven: Acco, 009. J. Schneider, Taal vitaal, Intertaal, 000. Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003) Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Zelenka Eszter Zelenka Eszter BHL 101 Nyelv- és stílusgyakorlat IV. BHL 1011-1114, BHL 1099 II. módja: zh
A nyelvgyakorlat célja a hallgatók alapszintű nyelvi készségeinek fejlesztése a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjére. Az órákon a hallgatók tovább fejlesztik ismereteiket a nyelv sajátosságairól és jellemzőiről, helyesírási szabályairól, valamint nyelvtani alapjairól. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Imperfectum, perfectum, fő- és mellékmondat, rendhagyó igék, melléknevek Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén De Boer, van der Kamp, Lijmbach (009) In de startblokken. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht H. Reviczky, D. (1997 szerk.) Kis nyelvtan. KRE Idegennyelvi lektorátus, Budapest. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest. Zelenka Eszter Zelenka Eszter BHL 10 Nyelv- és stílusgyakorlat V. BHL 1011-1114, BHL 1099 II. módja: zh A nyelvgyakorlat célja a hallgatók alapszintű nyelvi készségeinek fejlesztése a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjére. Az órákon a hallgatók tovább fejlesztik ismereteiket a nyelv sajátosságairól és jellemzőiről, helyesírási szabályairól, valamint nyelvtani alapjairól. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Imperfectum, perfectum, fő- és mellékmondat, rendhagyó igék, melléknevek Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén De Boer, van der Kamp, Lijmbach (009) In de startblokken. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht
H. Reviczky, D. (1997 szerk.) Kis nyelvtan. KRE Idegennyelvi lektorátus, Budapest. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest. Zelenka Eszter Anyanyelvi lektor BHL 103 Nyelv- és stílusgyakorlat VI. BHL 1011-1114, BHL 1099 II. módja: zh A nyelvgyakorlat célja, hogy a hallgatók alapszintű nyelvi készségekre tegyenek szert. Az órákon a hallgatók főként az aktív nyelvi készségeiket fejlesztik tovább a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjére. Imperfectum, perfectum, fő- és mellékmondat, rendhagyó igék, melléknevek Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén De Boer, van der Kamp, Lijmbach (009) In de startblokken. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht H. Reviczky, D. (1997 szerk.) Kis nyelvtan. KRE Idegennyelvi lektorátus, Budapest. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest. Zelenka Eszter Zelenka Eszter Máthé Veronika BHL 1099 NYELVI ALAPVIZSGA N: 0 módja: V
II. A hallgatók általános nyelvi készségének felmérése négy fő területen: Szövegalkotás, nyelvtani ismeretek, szövegértés, nyelvi interakció. A vizsga megköveteli a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjének elérését mind szóban, mind írásban. Lásd a Nyelvgyakorlat és a Nyelv- és stílusgyakorlat tanegységek leírásánál. Lásd a Nyelvgyakorlat és a Nyelv- és stílusgyakorlat tanegységek leírásánál. De Boer, van der Kamp, Lijmbach (009) In de startblokken. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993) Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht H. Reviczky, D. (1997 szerk.) Kis nyelvtan. KRE Idegennyelvi lektorátus, Budapest. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest.
Zelenka Eszter Zelenka Eszter BHL 1114 GYAKORLATI HOLLAND NYELVTAN N: 15 módja: őszi I. zh A nyelvtanóra célja, hogy a hallgatók alapszinten elsajátítsák a nyelvtani készséget, szabályokat. Az órákon a hallgatók megismerkednek a nyelvtan sajátosságaival és jellemzőivel. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat. Bevezetés a nyelvbe, kiejtés, névelők, főnév, többes szám, melléknév, igeragozás, segédigék, múlt idők, mondattan, szórend. Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén De Boer, van der Kamp, Lijmbach (010) Nederlands in gang. Nederlands voor Duitstaligen, Coutinho, Bussum Kuiken, F., Van Kalsbeek, A. (1996) Code Nederlands 1: basisleergang Nederlands voor volwassen anderstaligen. Leerboek + Oefenboek. ThiemeMeulenhoff, Amsterdam Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003) Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Dr. Németh István Máthé Veronika BHL 1410 HOLLAND/FLAMAND KULTÚRA: KULTURÁLIS ISMERETEK I. Féléves óraszám: Kredit: őszi - magyar I. módja: V szóbeli A kultúra és az interkulturális kompetecia fogalma. A kulturális tanulás folyamata. A mai Hollandia és Belgium megismerése. Nemzeti identitás, mentalitás, szokások ismertetése, mindennapok és ünnepek. Attitűdök a saját nyelvhez és történelemhez. Különbségek a flamand és a történelemben, mentalitásban, nyelvben. Hollandia, Belgium vázlatos történelme a kezdetektől napjainkig. Földrajzi ismeretek, lakosok. Szokások, hagyományok. Jártasság megszerzése a más kultúrák megismerésében és kiegyensúlyozott értékelésében. Bevezetés Földrajzi ismeretek Történelem Nemzeti karakter Az egyén
Viselkedési szokások Ünnepek, hagyományok Belgium történelme címszavakban A tankönyv rendszeres olvasása, aktív részvétel az órákon. Bogyay Mária (008): Hollandia magyar szemmel. Akadémiai Kiadó, Budapest. Snoek, K. (1989): Nederland leren kennen. Martinus Nijhoff Uitgevers, Leiden/Antwerpen. www.kre.hu www..lap.hu http://szotar.sztaki.hu/-magyar, http://szotar.sztaki.hu/magyar- Dr. Németh István Máthé Veronika BHL 140 HOLLAND/FLAMAND KULTÚRA II: Kulturális ismeretek II. BHL 1410 II. módja: V történelem és aktualitások Hollandiából és Belgiumból Németalföld története, és a témához kapcsolódó országismereti témák földrajz oktatás kultúra sport közigazgatás politika az órák rendszeres látogatása, olvasás, előadás tartása J. van den Toorn-Schutte: Zo zijn onze manieren. Nederlandkunde voor buitenlanders. Geografie, cultuur, gewoonten. Auctor, 1994. (ZZOM) Országismeret a Bécsi egyetem honlapján, angol, német és nyelven: http://www.ned.univie.ac.at/non/landeskunde/ Országismeret tankönyv a Belgrádi egyetem honlapján: http://www.nederlandistika.fil.bg.ac.yu/udzbenik.php?jezik=nl&idcvor=1 Van Hauwermeiren, P., Simonis, F.: Waar Nederlands de voertaal is. Nederland- en Vlaanderenkunde. Uitgeverij J. Van In, Lier Brussel (Belgium), 1990. (WNVT) BHL 1610 VIZUÁLIS KULTÚRA A NÉMETALFÖLDÖN 1
Németh István Németh István 3 magyar I. módja: V A hallgatók megismertetése a németalföldi művészet tanulmányozásához is szükséges általános művészettörténeti fogalmakkal és szakkifejezésekkel, s a hazai múzeumokban ( mindenekelőtt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében ) található legjelentősebb és flamand műtárgyanyaggal. A korai németalföldi festészet általános ismérvei, terminológiája A 15. századi németalföldi festészet jelentősebb képviselői A korai németalföldi festészet rejtett szimbolizmusa Stiláris és tematikai változások a 16. századi németalföldi festészetben A 16. századi németalföldi festészet fontosabb mesterei Idősebb Pieter Bruegel és köre A németalföldi manieristák művészete A humanista zsánerfestészet sajátosságai Peter Paul Rubens helye és szerepe a 17. századi flamand festészetben A 17. századi flamand festészet legkiemelkedőbb képviselői A flamand csendéletfestészet legjelentősebb specialistái Az ellenreformációs barokk művészet sajátosságai Flandriában Mitológiai témák a 17. századi flamand festészetben rendszeres, aktív részvétel az órákon kollokvium Urbach Zsuzsa ( 1971 ) : Korai németalföldi táblaképek, Corvina Kiadó, Budapest Végh János ( 1977 ) : Németalföld festészete a XV. században, Corvina Kiadó, Budapest Gerszi Teréz ( 1970 ) : Bruegel és századának németalföldi festészete, Corvina Kiadó, Budapest Marosi Ernő ( 1997 ) : A középkor művészete II. 150-1500, Corvina Kiadó, Budapest H. Gerson, Zes eeuwen Nederlandse schilderkunst, Amsterdam 196. H. Guratzsch, Drie eeuwen schilderkunst in de Lage Landen. Gaade Amerongen 1979. Anyanyelvi lektor Anyanyelvi lektor BHL 031 Nyelv- és stílusgyakorlat 1. Kredit: Féléves óraszám: BHL 1099 módja: zh
őszi 3. A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése egy anyanyelvű tanár irányításával. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. Passief, zou/den, plusquamperfectum, er, daar, liggen/staan/zitten Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén Taal totaal Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest. Anyanyelvi lektor Anyanyelvi lektor BHL 03 Nyelv- és stílusgyakorlat. őszi BHL 1099 3. módja: zh A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése egy anyanyelvű tanár irányításával. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. Passief, zou/den, plusquamperfectum, er, daar, liggen/staan/zitten Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén Taal totaal Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest.
Anyanyelvi lektor Anyanyelvi lektor BHL 041 Nyelv- és stílusgyakorlat 3. BHL 031, 03 4. módja: zh A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése egy anyanyelvű tanár irányításával. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. Hfst 7 Een beetje zappen, een beetje surfen, Hfst 8 De zorgzame samenleving, Hfst 9 Jong geleerd, oud gedaan Hfst 10 Ik zie, ik zie wat jij niet ziet A kurzuson a rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagoknál megadott Taal Totaal c. nyelvkönyv utolsó négy fejezetét vesszük át részletesen: Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén KENNEDIE, C.: Taal Totaal. Nederlands voor gevorderden [tekstboek+werkboek]. Amsterdam: Uitgeverij Intertaal, 001 Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. H. Reviczky, D. (1999): Kezdők nyelvkönyve. Holnap kiadó, Budapest. Anyanyelvi lektor Anyanyelvi lektor BHL 04 Nyelv- és stílusgyakorlat 4 BHL 031, 03 4. módja: zh
A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése egy anyanyelvű tanár irányításával. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. Hfst 7 Een beetje zappen, een beetje surfen, Hfst 8 De zorgzame samenleving, Hfst 9 Jong geleerd, oud gedaan Hfst 10 Ik zie, ik zie wat jij niet ziet A kurzuson a rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagoknál megadott Taal Totaal c. nyelvkönyv utolsó négy fejezetét vesszük át részletesen: Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén Kennedie, C.: Taal Totaal. Nederlands voor gevorderden [tekstboek+werkboek]. Amsterdam: Uitgeverij Intertaal, 001 Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Anyanyelvi lektor Zelenka Eszter BHL 051 Nyelv- és stílusgyakorlat 5. őszi BHL 041, 04 5. módja: zh A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. A tankönyvek alapján haladunk a témákkal, emellett az alábbi nyelvtani témaköröket vesszük sorra: inversie, scheidbare werkwoorden, om... te +infinitief, vergelijking, conjuncties, relatief pronomen, relatieve bijzinnen, indirecte vraagzinnen, functies van er, adverbiaal pronomen, possessief Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén De Boer, B., Lijmbach B. (007) Nederlands op niveau. Coutinho, Bussum. de Boer, B., Lijmbach, B. (004): Nederlands in actie, Coutinho, Bussum Taks,H.,Verbruggen, K. (009) Op naar de eindstreep, Coutinho, Bussum Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht
Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Anyanyelvi lektor Anyanyelvi lektor BHL 05 Nyelv- és stílusgyakorlat 6. 1 őszi BHL 041, 04 5. módja: zh A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. A tankönyvek alapján haladunk a témákkal: milieu, wetenschap, verkeer, werk, media, informatica, kunst, geld, recht., emellett az órák során felmerülő nyelvtani jelenségeket beszéljük meg. Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén An Wuyts, Nederlands voor gevorderde anderstaligen, Leuven, Acco, 003 Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Anyanyelvi lektor Anyanyelvi lektor BHL 061 Nyelv- és stílusgyakorlat 7. 1 BHL 051, 05 6. módja: zh A nyelv- és stílusgyakorlat célja a hallgatók nyelvi készségeinek elmélyítése. Az órákon a hallgatók főleg szókincsük, nyelvtani tudásuk, beszédkészségük és beszédértésük fejlesztésére kapnak lehetőséget. Az
otthoni feladatok elkészítése során gyakorolják a tanultakat, és olvasás és íráskészségüket fejlesztő tevékenységeket végeznek. A tankönyvek alapján haladunk a témákkal: milieu, wetenschap, verkeer, werk, media, informatica, kunst, geld, recht., emellett az órák során felmerülő nyelvtani jelenségeket beszéljük meg. Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén An Wuyts, Nederlands voor gevorderde anderstaligen Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. Anyanyelvi lektor Anyanyelvi lektor BHL 06 Nyelv- és stílusgyakorlat 8. 1 BHL 051, 05 6. módja: zh A két kurzus (Nyelv- és stílusgyakorlat 7 és 8) a B szintről a C1-es szintre hozza fel a hallgatók nyelvtudását. A hallgatók probléma nélkül tudják követni az anyanyelvi beszélők társalgását anélkül, hogy azok tekintettel lennének a külföldire, jól tudják olvasni a szakirodalmat, véleményüket megfelelő érveléssel tudják alátámasztani nyelven. A tankönyvek alapján haladunk a témákkal, emellett az órák során felmerülő nyelvtani jelenségeket beszéljük meg. Házi feladatok beadása határidőre, rendszeres, aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozat írása az aktuális anyagból félév közben és végén. Az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. A kurzus teszttel zárul. De Boer, B., Lijmbach B.: Nederlands op niveau. Bussum: Coutinho, 007. Wuyts, An: Nederlands voor gevorderde anderstaligen, Leuven: Acco, 003. Fontein, A.M. en Pescher-ter Meer, A. (1993): Nederlandse grammatica voor anderstaligen. Nederlands Centrum Buitenlanders - Utrecht Verburg, M. en Stumpel, R. (hoofdred.) (003): Van Dale Pocketwoordenboek Nederlands als tweede taal (NT). Van Dale Lexicografie - Utrecht - Antwerpen. BHL 130 Leíró nyelvészet I.: Morfológia ea.
AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna N: 15 + 30 3 - magyar/ II. módja: V Írásbeli vizsga Bevezetés a nyelv szófajaiba és alaktanába. Bevezetés a morfológia nyelvű terminológiájába. Morfológiai alapfogalmak és problémák a nyelvben (tő- és képzett szavak, motiváltság, produktivitás, kötött és szabad morfémák, tartalmas és funkciószavak, képzett és összetett szavak, deriváció és flexió, allomorfok. A nyelv szófajai különös tekintettel az igék, főnevek és melléknevek tulajdonságaira. http://neon.niederlandistik.fu-berlin.de/nl/nedling/morphology http://www.let.ru.nl/ans/e-ans/index.html http://woordenlijst.org/ 8. 9. 10. http://www.eva.mpg.de/lingua/pdf/lgr08_09_1.pdf Hand-outok Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford. Booij, G. Van Santen, A. (1998): Morfologie. De woordstructuur van het Nederlands. Amstedam University Press, Amsterdam Florijn, A.F. e.a. (1994): De regels van het Nederlands, Wolters-Noordhoff, Groningen. Geerts, G. ea. (1997): Algemene Nederlandse Spraakkunst. Groningen. Smedts, W. - Belle, W. van (1993): Taalboek. Pelckmans, Kapellen. Van der Toorn-Schutte, Jenny. (006) Klare taal! Boom, Amsterdam. AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHL 131 Leíró nyelvészet I.: Morfológia szem. Kredit: Féléves óraszám: N: 15 + 30 - magyar/ II. módja: é tesztek Bevezetés a nyelv szófajaiba és alaktanába. A szeminárium szorosan kapcsolódik az azonos című előadáshoz. A szófajtan és a szóalaktan kérdéseivel a hallgatók itt gyakorlatok formájában ismerkednek meg. A kurzus elvégzésével képessé válnak
morfológiai témájú cikkek olvasására és szavak morfológiai elemzésére, leírására. Bepillantást kapnak a morfológia és a többi grammatikai diszciplína (fonológia, szintaxis) kapcsolatába. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: zárthelyi dolgozatok, órai és házi feladatok Boer, B. de Lijmbach, B. Loeffen, W. (009): Trefwoord I. Wolters-Noordhoff, Groningen Goossens, M. (008): Zonder fout! Standaard Uitgeverij, Antwerpen Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford. AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHL 141 Leíró nyelvészet II : Szintaxis ea. Kredit: 3 Féléves óraszám: N: 15 + 30 őszi - III. módja: v A mondat jellemzőinek megismerése. A kurzus folyamán a hallgatók megismerkednek a mondattan és a mondatelemzés alapjaival. Hangsúlyt kapnak a mondat felépítése, szórendje, valamint a mondattan összefüggése a morfológiával és a fonetikával. A kurzus elméleti hátteret biztosít a mondatfelépítés és mondatelemzés készségszintű elsajátításához. Az órákon a következő témákról lesz szó: A mondatok osztályozása, felépítése. Teljes és elliptikus mondatok. Szavak, konstituensek, mondatrészek; Egyszerű és összetett mondatok. Kijelentő, kérdő, felszólító mondatok; Az állítmány és az ige valenciája. Kötött és szabad bővítmények. Mondatelemzés; Igei állítmány, névszói állítmány, tárgy; Részeshatározó, prepozíciós határozó, más határozók; Az alany. Az alany fajtái és bővítményei. A mondatrész részei: jelzők; Alárendelő mellékmondatok; Mellérendelő mellékmondatok; Összevont mellékmondatok; A mondat szórendje; A mondattan összefüggése a morfológiával és a fonetikával. A kurzus rendszeres látogatása, reflektálás a felmerülő kérdésekre. Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford Florijn, Lalleman, Maureau (1994): De regels van het Nederlands. Wolters-Noordhoff, Groningen Klein, M., Toorn, M.C. van den (1991): Praktische cursus zinsontleding. Wolters-Noordhoff, Groningen. Smedts, W. Belle, W. van (003): Taalboek. Pelckmans, Kapellen. Luif, J. (1994): In verband met de zin. Inleiding in de Nederlandse spraakkunnst. Amsterdam University Press, Amsterdam. BHL 141 Leíró nyelvészet II : Szintaxis szem.
AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna N: 15 + 30 - őszi III. módja: é Tesztek, feladatok A mondat jellemzőinek megismerése. A kurzus folyamán a hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a mondattan és a mondatelemzés alapjaival. Hangsúlyt kapnak a mondat felépítése, szórendje, valamint a mondattan összefüggése a morfológiával és a fonetikával. Az órákon a következő témákról lesz szó: A mondatok osztályozása, felépítése. Teljes és elliptikus mondatok. Szavak, konstituensek, mondatrészek; Egyszerű és összetett mondatok. Kijelentő, kérdő, felszólító mondatok; Az állítmány és az ige valenciája. Kötött és szabad bővítmények. Mondatelemzés; Igei állítmány, névszói állítmány, tárgy; Részeshatározó, prepozíciós határozó, más határozók; Az alany. Az alany fajtái és bővítményei. A mondatrész részei: jelzők; Alárendelő mellékmondatok; Mellérendelő mellékmondatok; Összevont mellékmondatok; A mondat szórendje; A mondattan összefüggése a morfológiával és a fonetikával. A gyakorlati jegy a következő részekből áll össze: tesztek 40%, órai feladatok 30%, házi feladatok 30% Bouman Noordermeer, D. et. al (1991): Beter Nederlands 1-. Coutinho, Muiderberg. Florijn, Lalleman, Maureau (1994): De regels van het Nederlands. Wolters-Noordhoff, Groningen Klein, M., Toorn, M.C. van den (1991): Praktische cursus zinsontleding. Wolters-Noordhoff, Groningen. Smedts, W. Belle, W. van (003): Taalboek. Pelckmans, Kapellen. Hand outs Luif, J. (1994): In verband met de zin. Inleiding in de Nederlandse spraakkunnst. Amsterdam University Press, Amsterdam. AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHL 150 Szociolingvisztika ea. N: 15 + 30 3 - IV. módja: V Írásbeli vizsga A nyelvi változatok megismerése. A kurzus központi témája a nyelv és a társadalom viszonya a nyelvterületen. Annak járunk utána, hogyan keletkeznek a nyelvi változatok, milyen tényezők játszanak szerepet elterjedésükben, és miként idézik elő a nyelv változását. Megismerkedünk olyan témákkal, mint a nyelvjárások, a sztenderd nyelv, különbségek a és a flamand nyelvhasználatban, a fiatalok nyelve, etnolektusok, férfi- és női nyelvhasználat, nyelvi identitás. De megvizsgálunk olyan fogalmakat is, mint a nyelvi tervezés és nyelvpolitika, többnyelvűség,
kódváltás, nyelvi kisebbség. Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford http://neon.niederlandistik.fu-berlin.de/nl/nedling/langvar http://cf.hum.uva.nl/poldernederlands/ Hulshof, H. Rietmeijer, M. Verhagen, A. (009): Taalkunde voor de Tweede Fase van het VWO. Amsterdam University Press, Amsterdam p. 3 61. Reader Boves, Tom Gerritsen, Marinel (1995): Inleiding in de sociolinguïstiek. Spectrum, Utrecht Daniëls, Wim (004): Vet! : jongerentaal nu en vroeger. Het Spectrum, Utrecht Kálmán, L. Nádasdy Á. (1999): Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest. Stroop, Jan (003): Waar gaat het Nederlands naartoe? Panorama van een taal. Bakker, Amsterdam Van Reenen, Pieter Elias, Michael (1998): Taalverschillen. Een werkboek over variatie en verandering in taal. Coutinho, Bussum AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHL 151 Szociolingvisztika szem. N: 15 + 30 3 - IV. módja: é Prezentáció, teszt A nyelvi változatok megismerése. A kurzus központi témája a nyelv és a társadalom viszonya a nyelvterületen. Annak járunk utána, hogyan keletkeznek a nyelvi változatok, milyen tényezők játszanak szerepet elterjedésükben, és miként idézik elő a nyelv változását. Megismerkedünk olyan témákkal, mint a nyelvjárások, a sztenderd nyelv, különbségek a és a flamand nyelvhasználatban, a fiatalok nyelve, etnolektusok, férfi- és női nyelvhasználat, nyelvi identitás. De megvizsgálunk olyan fogalmakat is, mint a nyelvi tervezés és nyelvpolitika, többnyelvűség, kódváltás, nyelvi kisebbség. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: cikkek olvasása, értelmezése; prezentáció; zárthelyi dolgozatok Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford http://neon.niederlandistik.fu-berlin.de/nl/nedling/langvar http://cf.hum.uva.nl/poldernederlands/ Hulshof, H. Rietmeijer, M. Verhagen, A. (009): Taalkunde voor de Tweede Fase van het VWO. Amsterdam University Press, Amsterdam p. 3 61. Reader Boves, Tom Gerritsen, Marinel (1995): Inleiding in de sociolinguïstiek. Spectrum, Utrecht Daniëls, Wim (004): Vet! : jongerentaal nu en vroeger. Het Spectrum, Utrecht Kálmán, L. Nádasdy Á. (1999): Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest. Stroop, Jan (003): Waar gaat het Nederlands naartoe? Panorama van een taal. Bakker, Amsterdam
Van Reenen, Pieter Elias, Michael (1998): Taalverschillen. Een werkboek over variatie en verandering in taal. Coutinho, Bussum AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHL 160 Szemantika és lexikológia ea. N: 15 + 30 őszi - V. módja: V Írásbeli vizsga A szavak, mondatok és szerkezetek jelentésszerkezetének megismerése. A kurzus folyamán a hallgatók megismerkednek a jelentés és a jelentéstan alapfogalmaival, a szemantika hagyományos és modern megközelítésével. Ismereteket szereznek a lexikológia és a lexikográfia területéről és mai problémáiról. Az előadáson szemantikai, frazeológiai és lexikológiai fogalmak és problémák tisztázására kerül sor. Az órákon a következő témákról lesz szó: szinonímák, antonímák, homonímák, hiperonímák, definíciók; jövevényszavak, szóalkotás; szavak más nyelvekben; állandósult szókapcsolatok, metaforák, metonímia; szócikkek elemzése; a legfontosabb nyelvű szótárak mikro és makrostruktúrája Appel, René et. al (005, szerk.): Taal en taalwetenschap. Blackwell, Oxford. Forgács Tamás (007): Bevezetés a frazeológiába. Tinta Kiadó, Budapest. Geeraerts, D., Janssens, G.(198): Wegwijs in woordenboeken. Van Gorcum, Assen. Koenen, L., Smits, R. (004): Handboek Nederlands. Erven J. Bijleveld, Utrecht. Smedts, W. Belle, W. van (003): Taalboek. Pelckmans, Kapellen. Hand outs Kálmán L. Nádasdy Á. (1999): Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Budapest. AlbertnéDr. Balázsi Julianna AlbertnéDr. Balázsi Julianna BHL 161 Szemantika és lexikológia szem. Kredit: 1 Féléves óraszám: N: 15 + 30 őszi - V. módja: é Tesztek, szemináriumi dolgozat A szavak, mondatok és szerkezetek jelentésszerkezetének megismerése. A kurzus folyamán a hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek az előadáson elhangzott szemantikai alapfogalmakkal. Bepillantást nyernek a szótárhasználatba és a lexikográfus munkájába. Az órákon a következő témákról lesz szó: szinonímák, antonímák, homonímák, hiperonímák, definíciók; jövevényszavak, szóalkotás; szavak más nyelvekben; állandósult szókapcsolatok, metaforák,
metonímia; szócikkek elemzése; szótárismereti gyakorlatok A gyakorlati jegy a következő részekből áll össze: tesztek 40%, órai feladatok 0%, szemináriumi dolgozat 40% Boer, Berna de et. al.(009): Trefwoord 1-. Wolters-Noordhoff, Groningen. Forgács Tamás (007): Bevezetés a frazeológiába. Tinta Kiadó, Budapest. Geeraerts, D., Janssens, G.(198): Wegwijs in woordenboeken. Van Gorcum, Assen. Koenen, L., Smits, R. (004): Handboek Nederlands. Erven J. Bijleveld, Utrecht. Smedts, W. Belle, W. van (003): Taalboek. Pelckmans, Kapellen. Hand outs Luif, J. (1994): In verband met de zin. Inleiding in de Nederlandse spraakkunnst. Amsterdam University Press, Amsterdam. BHL 30 MODERN HOLLAND/ FLAMAND IRODALOM I Clara Strijbosch Féléves óraszám: N 15 Kredit: Dr. Balogh Tamás Dióssi Adrienn k magyar módja: v vizsga A modern nyelvű irodalom kialakulásához vezető tendenciák európai kontextusba való elhelyezése, a korszakok legfontosabb és flamand irodalmi irányzatainak (Nyolcvanasok, naturalizmus, szimbolizmus, neoromantika, flamand mozgalom, expresszionizmus, 10-es Generáció, Vorm en Vent vita, egzisztencialisták, Ötvenesek, neorealizmus, 60-70-es évek kísérleti irodalma, Nixers, posztmodern irodalom) megismerése, kiemelkedő szerzők életművének feldolgozása különböző irodalomtudományi módszerek alapján, műelemzések. A szemináriumokhoz kapcsolódó általános irodalomtörténeti és irodalomelméleti bevezetés az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. A kurzus teszttel zárul. DAUTZENBERG, J. A.: Nederlandse literatuur: geschiedenis, bloemlezing en theorie. Den Bosch: Malmberg,1993. CALIS, Piet: Literatuurgeschiedenis van 1880 tot heden. Amsterdam: Meulenhoff Educatief, 1984. SCHENKEVELD, M. A., DUSSEN, van der: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Amsterdam: Contact, 1998. ANBEEK, Ton: Geschiedenis van de literatuur in Nederland, 1885-1985. Amsterdam: De Arbeiderspers, 1999. GOEDEGEBUURE, Jaap: Nederlandse literatuur 1960-1988. Amsterdam: De Arbeiderspers, 1989
BHL 31 MODERN HOLLAND/ FLAMAND IRODALOM I. Clara Strijbosch Dr. Balogh Tamás Dióssi Adrienn Féléves óraszám: N: 30 k Kredit: 1 magyar módja: é gyakorlati jegy A modern nyelvű irodalom kialakulásához vezető tendenciák európai kontextusba való elhelyezése, a korszakok legfontosabb és flamand irodalmi irányzatainak (Nyolcvanasok, naturalizmus, szimbolizmus, neoromantika, flamand mozgalom, expresszionizmus, 10-es Generáció, Vorm en Vent vita, egzisztencialisták, Ötvenesek, neorealizmus, 60-70-es évek kísérleti irodalma, Nixers, posztmodern irodalom) megismerése, kiemelkedő szerzők életművének feldolgozása különböző irodalomtudományi módszerek alapján, műelemzések. 1. Multatuli: Max Havelaar. Nescio: Dichtertje / Költőcske 3. W. Elsschot: Sajt/Kaas - Het Dwaallicht / Lidércfény 4. F. Bordewijk: Karakter 5. M. Minco: Het bittere kruid / Keserű fű 6. H. Mulisch: De aanslag /A merénylet 7. Kader Abdolah: Het huis van de moskee/a mecset ura az anyag elsajátításához feltétlenül szükséges az aktív órai részvétel. Szemináriumi dolgozat DAUTZENBERG, J. A.: Nederlandse literatuur: geschiedenis, bloemlezing en theorie. Den Bosch: Malmberg,1993. CALIS, Piet: Literatuurgeschiedenis van 1880 tot heden. Amsterdam: Meulenhoff Educatief, 1984. SCHENKEVELD, M. A., DUSSEN, van der: Nederlandse literatuur, een geschiedenis. Amsterdam: Contact, 1998 ANBEEK, Ton: Geschiedenis van de literatuur in Nederland, 1885-1985. Amsterdam: De Arbeiderspers, 1999. GOEDEGEBUURE, Jaap: Nederlandse literatuur 1960-1988. Amsterdam: De Arbeiderspers, 1989. Clara Strijbosch Dr Balogh Tamás Dióssi Adrienn BHL 40 - Modern -flamand irodalom II. N: 15 3 módja: k ősz magyar 3 v vizsga A korszak legfontosabb alkotóinak és műveinek megismerése, a művek kritikai elemzése és értelmezése európai kontextusba helyezve, a művek történetiségét is figyelembe véve. Az órák során áttekintjük a korszak irodalmi irányzataihoz, tendenciáihoz kapcsolódó legkiválóbb szerzők