ENDRE KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ENDRE KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM:035 954 2015. 08. 24.

A szervezeti és működési szabályzatot készítette: Nagyné Tóth Mária megbízott intézményvezető Módosította: Balogné Csík Terézia intézményvezető 1. Intézményi alapadatok (1.1) Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend (2.4.1) 2013. 09. 17. 2. Az intézmény munkarendje (3) Tankönyvtámogatás, tankönyvellátás rendje (14) Munkaköri leírások (17) Intézményi tanács (18) Hét nem kötelező függelék kivétele 2014. 09. 11., 3. A módosítást az intézményátszervezés tette szükségessé, amely alapján a vezsenyi általános iskola, az Endre Király Általános Iskola tagintézményeként működik tovább. Módosítások: Alapadatok (1.1) Szervezeti felépítés (2) Az intézmény munkarendje (3) A tanulók közösségei (4.4) Az iskola közösségeinek kapcsolattartása (4.5) Tagintézmény vezető munkaköri leírása (17.2) 2015. 08.24. 2

Tartalom 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 6 1. Az intézmény alapadatai... 6 1.1 Az intézmény... 6 1.2. Az intézmény alapító, és fenntartó szerve:... 7 1.3. Az intézmény jogállása... 7 1.4. Az intézmény tevékenységébe tartozó szakfeladatok... 7 2. Az intézmény szervezeti felépítése, rendszere, irányítása... 8 2.1. Az intézményvezetés... 8 2.2. Az intézmény dolgozói... 11 2.3 Az intézmény szervezeti egységei... 11 2.4 A helyettesítés rendje... 11 2.4.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend... 11 2.4.2. A pedagógusok helyettesítési rendje... 12 3. Az intézmény munkarendje... 12 3.1. A működés rendje, nyitva tartás, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje... 12 3.1.1. Az intézmény tanulóinak munkarendje (házirend)... 12 3.1.2 Az intézményvezető munkarendje... 13 3.1.3. A pedagógusok munkarendje... 13 3.1.4 A pedagógusok munkaidejének felosztása... 14 3.1.5 A pedagógusok munkaidejének feladatai... 14 3.1.6 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 15 3.1.7 A pedagógusok terhelhetősége... 16 3.1.8 A pedagógusok órakedvezményei... 16 3.1.9 A pedagógus munkából való távolmaradása, a helyettesítés rendje... 16 3.1.10 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje... 17 3.2. A létesítmények és helyiségek használati rendje... 17 4. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével... 18 4.1 Az intézményi alkalmazottak közössége... 18 4.2 A nevelők közösségei... 18 4.2.1 A nevelőtestület... 18 4.2.2 A nevelők szakmai munkaközösségeinek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának megsegítésében... 20 4.2.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 21 4.3 A vezetők és az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája és rendje... 21 4.4 A tanulók közösségei... 22 4.4.1. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 23 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 24 3

4.5 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 25 4.5.1 A székhely és tagintézményének kapcsolattartása... 25 4.5.2 Az iskolavezetés és a nevelőtestület... 26 4.5.3 A nevelők és a tanulók... 26 4.5.4 A nevelők és a szülők... 27 5. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja... 28 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 30 7. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 31 7.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai... 31 7.2 Az intézmény hagyományos kulturális, ünnepi és egyéb rendezvényei... 31 7.3 A hagyományápolás külsőségei... 32 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje... 32 8.1 Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:... 32 8.2. Szakkörök... 32 8.3. Az iskolai sporttevékenységek... 33 9. Az iskolai könyvtár működési rendje... 33 9.1. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:... 34 10. A mindennapos testnevelés formái... 34 10.1. Gyógytestnevelés... 35 11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje... 35 12. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)... 35 12.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:... 35 12.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 37 13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 38 14. Az iskolai tankönyvellátás, és a tanulói tankönyvtámogatás rendje... 40 14.1 Az iskolai tankönyvellátás rendje... 40 14.1.2 A tankönyvellátás célja és feladata... 40 14.1.3 Általános rendelkezések... 40 14.1.4 Felelősségi körök és feladatok a tankönyvellátás folyamatában... 41 14.1.5 Igényfelmérés... 43 14.1.6 Tankönyvtámogatás formái... 43 14.2 Az intézményi tankönyvellátás időrendje... 44 14.3 Az ingyenes tankönyvek nyilvántartása... 46 15. Adatkezelés, adattovábbítás... 47 16. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 47 4

16.1.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 47 16.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 47 17. Munkaköri leírások... 48 17.1 Intézményvezető helyettes munkaköri leírása... 48 17.2 Tagintézmény-vezető munkaköri leírása... 51 17.3 Tanár/tanító munkaköri leírása... 54 17.4 Könyvtáros tanár/tanító munkaköri leírása... 58 17.5 Gyógypedagógus/Fejlesztő pedagógus (kiegészítő munkaköri leírás)... 60 17.6 Napközis nevelő munkaköri leírása... 62 17.7 Osztályfőnök (kiegészítő munkaköri leírás)... 64 17.8 Szakmai munkaközösség-vezető (kiegészítő munkaköri leírás)... 66 17.9 Az iskolatitkár munkaköri leírása... 67 17.10 Takarító munkaköri leírás... 69 18. Intézményi Tanács... 71 Záró rendelkezések... 72 1. számú melléklet... 73 Adatkezelési szabályzat... 73 Záradékok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5

1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza intézményünk számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről -rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 1. Az intézmény alapadatai 1.1 Az intézmény Hivatalos neve: Endre Király Általános Iskola Székhelye: Jász -Nagykun -Szolnok megye 5092 Tiszavárkony, Iskola utca 7. Tagintézmény hivatalos neve: Endre Király Általános Iskola Vezsenyi Általános Iskolai Tagintézménye Telephelye: Jász -Nagykun -Szolnok megye 5093 Vezseny, Kossuth Lajos utca 1-3. Telephelyei: Tornaterem: 5092 Tiszavárkony, Iskola utca 8. 6

Iskolai könyvtár: Tiszavárkony, Iskola utca 6. I. emelet Az intézmény OM azonosítója: 035954 1.2. Az intézmény alapító, és fenntartó szerve: 2012. 12. 31-ig: Tiszavárkony Községi Önkormányzat Képviselőtestülete, 5092 Tiszavárkony, Endre király út 37. Érvényes alapító okirat: Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestülete 42/2011. (VIII.31.)-i határozata szerint. 2013. jan. 1-től intézményünk fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. Szervezeti egységkód: 103028 Az új alapdokumentum ezen szabályzat készítésekor még nem állt rendelkezésünkre. 1.3. Az intézmény jogállása Az intézmény jogi személyiségű szervezeti egység, képviseletét a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el, a ráruházott hatáskörben. 1.4. Az intézmény tevékenységébe tartozó szakfeladatok A szakfeladat megnevezése Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, ellátása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Száma 852 011 852 012 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. 852 021 évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű 852 022 nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855 911 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855 912 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai 855 915 nevelése Pedagógiai szakmai szolgáltatások 856 020 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 856 099 7

Alapfokú oktatási intézmények programjainak komplex támogatása 852 000 Könyvtári szolgáltatások 910 123 Iskolai diáksport tevékenység és támogatása 931 204 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 931 102 2. Az intézmény szervezeti felépítése, rendszere, irányítása Szervezeti felépítés Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete Szülői szervezet Külső kapcsolatok Intézményvezető Nevelő oktató munkát segítők k. KT vezető Szakszervezeti titkár Intézményvezető- helyettes DÖK segítő tanár Technikai dolgozók Tagintézmény vezető Humán-művészeti munkaközösség TANTESTÜLET Matematikatermészettudományi munkaközösség Vezseny tantestülete 2.1. Az intézményvezetés Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartói, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. A köznevelési intézmény vezetője - a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; 8

- előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és szabályzatot, a házirendet; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; - a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; - az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; - a közbenső intézkedéseket; - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: - személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; - pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés- az intézményvezetők szakmai feladatellátásához kapcsolódó önállóság biztosítása mellett- megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető - a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, - az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, - az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. 9

A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően a médiában, illetve a nyilvánosság előtt az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban jogosult nyilatkozni. Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról- amennyiben a KLIK a működtető- a tankerületi igazgatónak kell gondoskodnia, amelyben az intézmény vezetője a legfőbb operatív segítője. Az intézményvezető vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes, a munkaközösségvezetők és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgatóhelyettest az intézményvezető bízza meg, ill. nevezi ki és menti fel. Megbízása határozatlan időre szól /felmentésig/. Az intézményvezetés az intézményvezető döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: - intézményvezető - igazgatóhelyettes - tagintézmény-vezető - munkaközösségvezetők Az intézményvezető által megállapított munkaprogram alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az intézményvezető feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható az iskolatitkár, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. Az operatív vezetési ügyekben az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, az iskolatitkár heti rendszerességgel megbeszélést tart. Szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából, megvalósításukban támaszkodik a munkájukra. Szervezi az egész tantestületet érintő belső továbbképzéseket és figyelemmel kíséri mk-ek szakirányú belső továbbképzéseit. Támogatja az intézményen belüli és kívüli jó gyakorlatok megismerését. Az intézmény munkatársainak innovatív ötleteit, javaslatait megvizsgálja és meghatározza beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba Az iratkezelés általános szabályozása a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletnek megfelelően történik. A nevelési-oktatási intézmény részére érkező - nem névre szóló - leveleket, iratokat és egyéb küldeményeket a vezető vagy távollétében a helyettesítésével megbízott intézményvezető-helyettes veszi át és bontja fel, illetve az általuk megbízott személy. A tagintémény címére érkező küldemények átvételére, bontására a tagintézmény vezetője jogosult, tájékoztatási kötelezettséggel az intézményvezető felé. Az iskolatitkár végzi a rendelet szerint az iktatást, az irattovábbítást. Iskolánkban kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek: - intézményvezető, minden irat esetében; - intézményvezető-helyettes: az intézményvezető által átruházott iratok esetében; - tagintézmény- vezető, az intézményvezető által átruházott iratok esetében. 10

- 2.2. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a KIK elnöke alkalmazza. Ugyancsak a KIK elnökének jogköre a felmentés, és a fegyelmi jogkör. Az intézményvezető kezdeményezi a munkavégzés személyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét. Az intézményvezető gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok a 2. sz. függelékben találhatók 2.3 Az intézmény szervezeti egységei Szervezeti egység Székhelyintézmény Alsó tagozat Felső tagozat Napközi Tagintézmény Alsó tagozat Napközi Felelős vezető intézményvezető tagintézmény-vezető 2.4 A helyettesítés rendje 2.4.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az alatt az időszak alatt, amelyben a tanulók az intézményben tartózkodnak a vezetői feladatok ellátása, a biztonságos működés érdekében az intézmény vezetőjének vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. Az intézményvezetőt annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az intézményvezetőhelyettes helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására is kiterjed. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Az intézményvezető és intézményvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén munkaközösségvezető látja el a helyettesítést, az alábbi sorrendben: 1. humán- művészeti munkaközösség-vezető 2. matematika-természettudományi munkaközösség-vezető Hatásköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Intézkedéseiről az intézményvezetőt tájékoztatja. 11

Ha minden felsorolt személy akadályoztatva van a helyettesítés ellátásában, akkor az intézményvezető bármelyik közalkalmazottnak adhat megbízást, aki akkor az intézményben tartózkodik. Rövid időtartamú, eseti megbízás telefonon is adható. Ha az akadályoztatás előre láthatóan rendszeres elsősorban a 6:30-7:30 óráig, a reggeli ügyelet időszakában a közalkalmazott írásbeli megbízást kap, amely az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Intézkedéseiről az intézményvezetőt tájékoztatja. Intézményvezető hiányában az intézményvezető-helyettes vagy a tantestületből közoktatás vezetői szakvizsgával rendelkező pedagógus megbízott intézményvezetőként gyakorolja a teljes jogkört. 2.4.2. A pedagógusok helyettesítési rendje Ha a szaktanár valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni óráját, helyettesítéséről az iskolavezetés gondoskodik. Hosszabb, előre kiszámítható távollét esetén az intézményvezető-helyettes gondoskodik az órarendben is szabályozott, állandó, szakszerű helyettesítésről. A munka zavartalansága érdekében az alkalmi helyettesítésről is gondoskodni kell. Az előre tervezhető távollétet a pedagógus két nappal a hiányzás előtt bejelenti a helyettesítéseket szervező intézményvezető-helyettesnek, egyúttal az oktató-nevelő munka zavartalanságának biztosítása érdekében javaslatot tesz óráinak ellátására. Az előre nem tervezhető hiányzások esetén felmerülő helyettesítést az intézményvezető-helyettes által kijelölt szaktanárok végzik. A helyettesítések tényét és fajtáját (szakszerű, összevonás, megőrzés) a tanár bejegyzi az osztálynapló tantárgyi és jegyzet rovatába, s megtartását aláírásával igazolja. 3. Az intézmény munkarendje 3.1. A működés rendje, nyitva tartás, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 3.1.1. Az intézmény tanulóinak munkarendje (házirend) Az intézményi házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az intézmény belső rendjének, életének részletes szabályozását. A házirendet az intézményvezető készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározottak egyetértésével. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 30 órától 17 óráig tart nyitva. Tagintézmény nyitva tartási rendje: 7:30 16:00. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. A tanítás kezdete 8 00 óra, az ettől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. A tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét a házirend tartalmazza. 12

6 30 -tól 7 30 -ig igény esetén ügyeletet biztosítunk. A folyosókon 7 30 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, távollétében az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes engedélyével hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 órától 15.30 óráig. Az intézmény épületeiben, belső udvarain a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe belépő szülőket, illetőleg látogatókat az iskolatitkár igazítja útba. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. 3.1.2 Az intézményvezető munkarendje Az intézmény vezetőjének vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Az intézményvezető heti munkaideje 40 óra, kötelező óraszáma 6 óra. A fennmaradó időben az intézmény vezetési feladatait végzi, a feladatvégzés idejéről, helyéről maga rendelkezik. Az intézményvezető-helyettes heti munkaideje 40 óra, kötelező óraszáma 8 óra. A fennmaradó időben a ráruházott hatáskörök alapján az intézmény vezetési feladatainak végzését segíti. 3.1.3. A pedagógusok munkarendje Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges, amelyért a pedagógust díjazás illeti meg. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza nem haladhatja meg a 12 órát. Az értekezleti napokon átlagban 8-óránál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. 13

A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztás szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel, annak helyén köteles megjelenni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók életkori sajátosságait kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) indokolt elcserélését az intézményvezető engedélyezi. Amennyiben a pedagógus a kötelező óráját pedagógiai, módszertani szempontból az iskolán kívül kívánja megtartani, köteles az intézményvezetőnek azt megelőzően bejelenteni. 3.1.4 A pedagógusok munkaidejének felosztása A 316/2013. (VIII.30) Kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy a köznevelési intézményekben milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie. Az előírás összhangban van a Munka törvénykönyvének 134. (1) bekezdésével, amely a munkáltatót kötelezi a munkaidő nyilvántartására. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 1. Kötött munkaidő, amely a kötelező órákból áll, 22-26 óraszám között. 2. Kötött munkaidő neveléssel, oktatással le nem kötött része, amely a kötelező órák 20%-a Ez összesen 32 óra, ami a pedagógusok kötelező intézményben tartózkodási ideje, és amelyről az intézményvezető dönt. A fennmaradó 8 óráról a pedagógus dönt, hogy feladatait hol kívánja elvégezni. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos, és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 3.1.5 A pedagógusok munkaidejének feladatai A pedagógusok kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött részében, amely a tantárgyfelosztásban szerepel 1. tanórai foglalkozás, 2. szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, 3. sportkör, tömegsport foglalkozás, 4. egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, 5. egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, 6. napközi, 7. tanulószoba, 8. tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, 9. pályaválasztást segítő foglalkozás, 10. diákönkormányzati foglalkozás, 14

11. felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, 12. tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint 13. az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, 20. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint 21. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára rendelhető el. 3.1.6 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezetett, és a munkavégzést havonta igazolja. A napi benntartózkodás kezdő és befejező időpontját a nevelők jelenléti íven rögzítik, és aláírásukkal hitelesítik. 15

3.1.7 A pedagógusok terhelhetősége A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. Az előzőekben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra rendelhető el. 3.1.8 A pedagógusok órakedvezményei A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. A gyakornoki státuszban lévő pedagógus maximális óraszáma 20 óra/hét. A szakszervezeti titkár maximális óraszáma a KLIK SZMSZ alapján 22 óra. 3.1.9 A pedagógus munkából való távolmaradása, a helyettesítés rendje Ha a szaktanár valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni óráját, helyettesítéséről az iskolavezetés gondoskodik. A helyettesítések tényét és fajtáját (szakszerű, összevonás, megőrzés) a tanár bejegyzi az osztálynapló tantárgyi és jegyzet rovatába, s megtartását aláírásával igazolja. Az előre tervezhető távollétet a pedagógus két nappal a hiányzás előtt bejelenti a helyettesítéseket szervező intézményvezető-helyettesnek, egyúttal az oktató-nevelő munka zavartalanságának biztosítása érdekében javaslatot tesz óráinak ellátására. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles a helyettesítés minél szakszerűbb megvalósítása, és a tanulók előrehaladásának érdekében a tanmenetet vagy az órák anyagát bejuttatni. A pedagógus munkába állásának időpontját legalább egy nappal a munkába állást megelőzően köteles bejelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. A helyettesítő pedagógus a megkapott tananyag alapján köteles legjobb tudása szerint megtartani az órát. 16

3.1.10 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 3.2. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az épületek kulcsait kulcsnyilvántartás alapján csak az arra jogosultak tarthatják maguknál és csak arra jogosultaknak, dokumentált módon adhatják át. A kulcsnyilvántartás vezetése az intézmény vezetőjének, illetve az általa megbízott személynek a feladata. A riasztó kódjait az intézményvezető adhatja ki, melyről nyilvántartást vezet. A kódokat továbbadni szigorúan tilos! Az intézményben használatos bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, a használatukra vonatkozó szabályokat az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményét, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola intézményvezetője sem adhat felmentést. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületéből elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény épületébe a pedagógus személyes felszerelést, berendezést, eszközt csak az intézményvezető engedélyével és feljegyzésével hozhat, mert ellenkező esetben az (leltárellenőrzés során) az intézmény tulajdonának minősül. Az intézmény bérbe adása a KIK joga. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl külső igénylők csak terembérleti szerződés alapján vehetik igénybe, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a terembérleti szerződés szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Kivétel ez alól, ha az iskola fenntartója tart igényt az intézményre, vagy az intézmény bármely helyiségére. Az intézményben mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola intézményvezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Az intézmény területén elhelyezett faliújságokra hirdetményt csak az intézményvezető, vagy intézményvezető-helyettes engedélyével lehet kihelyezni. 17

4. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogaikat az e fejezetben felsorolt közösségek réven és módon érvényesíthetik. 4.1 Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti és egyéb jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata, és ha van, a Kollektív Szerződése rögzíti. 4.2 A nevelők közösségei 4.2.1 A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az (2) bekezdés h) i) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. 18

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezlet - munkaértekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, valamint a közalkalmazotti tanács és az iskola intézményvezetője vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt kell vezetni. 4.2.1.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, pl. a szakmai munkaközösségre, a nevelőtestület bizonyos csoportjára. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése: A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. Az iskolában a nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamba lépésének és osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító pedagógusok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az intézményvezető vezeti. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. A vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkört az intézményvezető gyakorolja. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: A köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése 19

A fegyelmi bizottság: A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. Állandó tagjai: az iskola intézményvezetője, helyettese és a gyermek és ifjúságvédelmi felelőse. Változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást. 4.2.2 A nevelők szakmai munkaközösségeinek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának megsegítésében Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok (legalább 5fő) a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: matematika-természettudományi humán- művészeti A szakmai munkaközösségek feladatai: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, - részt vesznek az iskolai oktató- nevelőmunka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), -egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, - összeállítják az osztályozó, javító vizsgák feladatsorait, ezeket értékelik, - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, - javaslatot tesznek az intézményvezetőnek a munkaközösség- vezető személyére, - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. - A PP céljainak megfelelően tervezik azokat a területeket, ahol az eredményesebb pedagógiai munka érdekében szükséges a jó gyakorlatok megismerése. - A mk-ek tervezik és szervezik a szakirányú belső tudásmegosztás foglalkozásait. - A munkaközösségek a közös feladatok, problémák megoldása érdekében és függvényében együttműködnek egymással. A mk-ek tervezik és szervezik a szakirányú belső tudásmegosztás foglalkozásait. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek jogkörei: Döntési jogkörrel rendelkezik: a nevelőtestület által a munkaközösségre átruházott kérdésekben a továbbképzési programról 20

az intézményi tanulmányi versenyek programjairól. Véleményezési jogkörrel rendelkezik: az oktató munka eredményességének megítélésében, a továbbfejlődés javaslatról Véleményét be kell szerezni: a nevelési-pedagógiai programhoz az oktatómunkát segítő eszközök, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek, tanulási segédletek kiválasztásához. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik. 4.2.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az egyes aktuális feladatok megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetőség hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. - Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok a közös feladatok, problémák megoldása érdekében és függvényében együtt működnek egymással. 4.3 A vezetők és az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája és rendje A köznevelési törvény 73. (1) értelmében, az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Iskolánkban- a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése érdekében - szülői munkaközösség (SZMK) működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A szülői munkaközösségek a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök - elnökhelyettes - pénztáros A szülői munkaközösségek kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK -elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskola SZMK választmányának munkájában az osztályok szülői munkaközösségének 2 tagú választmánya vesz részt. 21

Az iskolai SZMK választmány a szülők javaslatai alapján megválasztja tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettes Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola intézményvezetőjével tart kapcsolatot. Az SZMK határozatképes, ha azon az SZMK tagok több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK tagjait az iskola intézményvezetőjének tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői munkaközösség intézményszintű képviselőjével az intézmény intézményvezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői munkaközössége részére az iskola intézményvezetője tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási, ill. köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, ill. a tanulókkal kapcsolatosak, pl. gyermekek fogadása, létesítmények használata, ünnepélyek, megemlékezések rendje véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben pl. a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában 4.4 A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség 1-8. osztályig tagjaiból két diákönkormányzati képviselőt választ. A tagintézményben 1-2-3-4. évfolyamra járó tanulók alkotnak egy osztályközösséget, képviseletükre 2 fő jogosult. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. 22

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. (20/2012. EMMI rendelet) Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt, a nevelőtestület egyetértésével, az intézményvezető bízza meg, 5 éves időtartamra. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető a felelős. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helységek, berendezések használata) az iskola térítésmentesen biztosítja. 4.4.1. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi tárgyalás menete 1 A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. 2. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést. 3. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 4. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen (ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket). 5. Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. (A diákönkormányzat véleményét legkésőbb a döntéshozatal előtt be kell szerezni.) 6. Fegyelmi határozathozatal. 7. A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy a tanuló, a szülő és a képviselőjük kérelmére bizonyítási eljárást folytat le. A fegyelmi határozat meghozatalakor a következő elvek figyelembevételével kell dönteni. Törvényesség követelménye. A közoktatási intézményben fegyelmi büntetést kizárólag a jogszabályokban előírt szigorú eljárási rend betartásával, a jogszabályokban, illetve jogszabály felhatalmazása alapján a házirendben megállapított kötelesség súlyos és vétkes megszegéséért lehet kiszabni. 23