Csengeri kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013

MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2013/6 Csengeri kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 Szontágh Éva MTA TK Budapest 2013

Készült a TÁMOP-5.2.1 támogatásával Írta: Szontágh Éva Szerkesztette: Husz Ildikó Kiadja az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 1014 Budapest, Országház u. 30. http://gyerekesely.tk.mta.hu/ ISSN 2064-910X

Tartalom Összefoglaló...3 1. Ahelyzetfelmérésmódszerei...6 1.1.Avizsgálatiminta...6 1.2Akutatásmérőeszközei...8 2. Demográfiaijellemzők...10 3. Foglalkoztatottság...14 4. Anyagihelyzet...18 5. Lakáshelyzet...25 6. Nevelés,oktatás...29 6.1. Bölcsőde...29 6.2. Óvoda...30 6.3.Iskola...32 7. Agyermekekszükségleteinekkielégítettsége...38 8. Egészség...45 9. Településsel,kistérséggelkapcsolatosvélemények...48 10. Gyerekszegénységelleniprogram...49 2

Összefoglaló A helyzetfelmérés kétféle adatforráson alapszik: gerincét egy gyermekszám szerint reprezentatívkérdőívesadatfelvételképezi,amelykvantitatívadatfelvételtkvalitatív szakértőiinterjúkkalegészítettünkki. Eredményeink szerint a kistérségben zajló demográfiai folyamatok, ha nem is erősítik,denemisgyengítikagyermekescsaládokszegénységikockázatát. A magas szegénységi kockázatú háztartástípusok közül az országos átlaghoz képest háromszormagasabbaháromzéstöbbgyermekesháztartásokaránya,ugyanakkoraz egyszülőgyermekkeltípusúháztartásokarányajelentősenelmaradamagyarországi átlagtól. Akistérséglegnagyobbproblémájaanagyarányúmunkanélküliség,ezzelegyütt afoglalkoztatottságalacsonyszintje,illetveamunkalehetőséghiánya. A gyermekes háztartásokban élő gazdaságilag aktívak, a munkaerőpiacról élők aránya10%zkalmaradelazországosátlagtól.ezzel párhuzamosanagyermekes háztartásokban élő munkanélküliek aránya megközelíti az országos érték két és félszeresét. Agyermekescsaládokszegénységikockázatátnöveliazalacsonyiskolázottsági szint. A gyermekes családokban magas a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya. Az iskolázottsági szint emelkedésére talán van némi esély, ugyanis a szülők magas aránybanvárjákelgyerekeiktől,hogylegalábbérettségitszerezzenek. 3

Azországosátlaghozképestalacsonyagyermekescsaládokjövedelme,sennek következtébenmagasaszegénységbenélőgyermekekaránya. A megkérdezettek saját bevallása szerint a háztartások közel 8%Za él nélkülözések között. Az alapvető szükségletekben hiányt szenvedő háztartások aránya magas, a megkérdezettcsaládoknegyedébenfordultelő,hogyennivalórasemjutottpénz. Agyermekesháztartásoklakásminőségemagasanelmaradazországosátlagtól. Aszubstandardlakásokaránya21%,ezhétszeresenmeghaladjaazországosátlagot. A kérdezőbiztosok szubjektív megítélése szerint a lakások 16%Za nem biztonságos egygyerekszámára. Azoktatásiintézményekbenfelkellkészülniarra,hogyaromatanulókaránya még magasabb lesz az elkövetkező években és arra is, hogy jelentős részük magasszegénységikockázatúcsaládbólfogérkezni.azoktatásiintézményeket vegyesenítéltékmegaszülők:azóvodákkalvalamivelelégedettebbek,mintaz iskolákkal. Az iskolákban a tárgyi feltételeknél kevésbé elégedettek a szülők a pedagógusok munkájával, a szülőkhöz és gyerekekhez való hozzáállásával. A szülők szerint az iskolaigyerekközösségbenjelenvanazagresszivitás,illetveterjednekazalkoholzés drogproblémák. Agyermekekszükségleteinekkielégítettségébenhiányoktapasztalhatóakfőleg akkor,haelrugaszkodunkalétszükségletihbiológiaidimenziótól. Agyermekekbiológiaialapszükségleteit(táplálkozás,ruházkodás)sajátelmondásuk szerintlényegébenképesekkielégíteniacsaládok,deaszakértőiinterjúkrámutattak, hogyalegszegényebbkörökbennemritka,hogyéheznekagyerekek.ahogyhaladunk a magasabbrendű társas, szociálizációs szükségletek felé, úgy csökken a gyermeki igényekkielégítettsége. 4

A rossz anyagi körülmények hatása a magzati fejlődéstől a betegségek kialakulásáigfokozottabbanmutatkozikmeg. Azalacsony,2500grammnálkisebbsúllyalszületettekarányaazországosátlagfelett van a kistérségben. Ez azzal a következménnyel jár, hogy egyes betegségek előfordulásának kockázata magasabb az átlagosnál. A Z szülők elmondása szerint Z testileg és szellemileg fejletlenebb gyerekek aránya meghaladja a magyarországi átlagot. Országosan a kérdezettek 2Z3%Za mondta gyermekét az átlagnál fejletlenebbnek, míg a kistérségben ez az arány 7Z8% a testi és értelmi fejlettség tekintetében. A Gyerekszegénység elleni program ismertsége, elterjedtsége a többi vizsgált kistérséghezképestisjónaknevezhető. A kérdezettek 42%Za hallott arról, hogy a kistérség részt vesz az országos gyerekszegénység elleni programban. Ez mindenképpen a program eredményes kommunikációját jelzi. A különböző programelemekben mind a gyermekek (44%), mindafelnőttek(36%)megnyugtatóanmagasaránybanvettekrészt. 5

1. Ahelyzetfelmérésmódszerei Akistérségbenélőgyermekescsaládokéletkörülményeinekbemutatásátalapvetően egy reprezentatív kérdőíves felvétel alapján készítettük el, az érintett háztartások megkérdezésével. Kiegészítő módszerként az interjúzást alkalmaztuk, a kistérségi Gyerekesély programban érintett szakembereket, munkatársakat szólaltatva meg.a települési és háztartási mintaválasztást és az adatok elemzését az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont GyerekesélyZkutató Csoportja végezte 2013 tavaszán, illetve őszén. Az adatfelvételt Z a kérdőívek lekérdezését, valamint az interjúk készítését, rögzítését Z a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Társadalomtudományi Tanszék és Szociális Munka Tanszék oktatói és hallgatói végezték 2013 augusztusában. A kistérségben a felmérés 9 településen zajlott le, a kiválasztásmenetétalábbközöljük. 1.1.Avizsgálatiminta A kérdőíves lekérdezéshez szükséges reprezentatív mintát többlépcsős, csoportos valószínűségi mintavételi eljárással alakítottuk ki. Az ehhez szükséges adatok a települések jegyzőitől származtak. Feltételeztük, hogy a gyermekes háztartások életkörülményeitbefolyásolja: Zaháztartásbanélőgyermekekszáma(egy,kettő,háromvagytöbbgyermek); Z a háztartás lakóhelye (500 fő alatti, 501Z1000 fős, 1000 fő feletti települések, kistérségiközpont); Zaháztartásromakisebbséghezvalótartozása(roma,nemroma). Arra törekedtünk, hogy a fenti kategóriák mindegyike reprezentálva legyen a mintában.mivelakisebbséghezvalótartozásrólnincsenekzhozzáférhetőzháztartás szintűadatok,aromanépességtelepülésenbelüliarányátvettükalapul. A minta kialakításának első lépéseként a kistérséget alkotó 11 településből kiválasztottuk, hogy melyek vegyenek részt a vizsgálatban. Ehhez a településeket csoportosítottukanagyságuk(500főalatti,501z1000fős,1000főfelettitelepülések, 6

kistérségiközpont)ésaromanépességaránya(0z10%közötti,10,1z30%közötti,30% felettiromanépességiarányútelepülések)szerint.figyelembevettüktovábbá,hogya legfontosabb Gyerekesély programelemeket működtető települések feltétlenül szerepeljenek a mintában. A végleges településmintát a kistérségi program szakembereivelegyeztetvealakítottukki. 1. tábla:atelepülésmintakialakításaacsengerikistérségben 0Z500fős település Alacsonyromaarány 0Z10% Közepesromaarány 10,1Z30% Magasromaarány 30%feletti Forrás:Jegyzőiadatlapok2010 Szamosbecs 501Z1000fős település Csengersima, Ura,Pátyod 1000főfeletti település Tyukod Komlódtótfalu Csengerújfalu Porcsalma Szamostatárfalva Szamosangyalos Kistérségiközpont Csenger Alekérdezésttehátatáblázatbanvastagbetűvelkiemelt9településenhajtottákvégre a hallgatók, ezek a települések: Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Pátyod, Porcsalma,Szamosangyalos,Szamosbecs,Szamostatárfalva,Tyukod(1.tábla). Következő lépésként a jegyzői népesség nyilvántartás adataiból a kiválasztott településekengyerekszámszerintirétegzettmintátvettünkagyermekesháztartások közül.aháztartásokatazegyz,kétzésháromgyermekesháztartáskategóriákonbelül véletlencímgenerálássalválasztottukki.mivelalegtöbbgyermekescsaládakistérségi központbanél,ezértamintaválasztássoráncsengerben15%zos,aközségekben30%z os mintavételi aránnyal dolgoztunk. A címlista és pótcímlista alapján a hallgatók összesen 538 háztartást kerestek fel. A hibás címek, elköltözések és válaszmegtagadások miatt 307 háztartásban volt sikeres a kérdőívek kitöltése. A 7

lekérdezéssoránadódottkisebbmintabelieltolódásokatsúlyozássalkorrigáltuk,így asúlyozottadatbázis348háztartásraés666gyermekrevonatkozik.(2.tábla). 2. tábla:acsengerikistérségvizsgálttelepüléseinélőgyermekesháztartások település számaösszesenésasúlyozottvizsgálatimintában(db) egy kettő populáció háromés több gyermekes gyermekesháztartások összesen egy kettő 8 minta háromés több gyermekes összesen Csenger 309 152 84 545 46 23 13 82 Csengersima 39 29 12 80 12 9 5 26 Csengerújfalu 37 27 21 85 11 8 7 26 Pátyod 30 23 13 66 9 7 4 20 Porcsalma 133 75 73 281 40 23 23 86 Szamosangyalos 29 21 16 66 9 6 5 20 Szamosbecs 21 12 6 39 6 4 2 12 Szamostatárfalva 11 11 12 34 3 3 4 10 Tyukod 116 53 51 220 35 16 15 66 összesen 725 403 288 1416 171 99 78 348 Forrás:Jegyzőinépességnyilvántartás2013 Azon túl, hogy adatokat gyűjtöttünk magáról a háztartásról és az abban élő gyermekekről, néhány kérdőív kérdésünk (iskolai végzettség, gazdasági aktivitás) a háztartásösszestöbbitagjáraisvonatkozott. 1.2Akutatásmérőeszközei Az adatgyűjtés gerincét egy kérdőíves kvantitatív adatgyűjtés alkotja (1), amely

adatgyűjtéstkvalitatívszakértőiinterjúkkal(2)egészítettünkki. (1) A kérdőíves adatfelvétel során a mintába került családok körében először egy Háztartás kérdőív alapján gyűjtöttünk információkat a háztartásban élő személyek neméről, életkoráról, iskolázottságáról, gazdasági aktivitásáról, a család szerkezetéről, jövedelmi viszonyaikról, segélyekhez, támogatásokhoz való hozzáférésükről, lakáshelyzetükről, esetleges díjhátralékaikról, fizikai és mentális egészségiállapotukról,sajáthelyzetükhözvalóviszonyulásukról.következőlépésben a háztartásban élő minden gyermekről külön kérdőívet vettünk fel (Gyermek kérdőív), melynek célja volt feltérképezni a családban élő összes gyermeknél a következő témaköröket: óvodai, iskolai jellemzők, számítógép és internet használat, gyermekbetegségek előfordulása, gyermekzszükségletek kielégítettsége, szabadidő eltöltésiszokások,gyermekzszülőkapcsolatánakjellege. Akérdőívekkialakításánála2011ZeshelyzetZ,igényZésszükségletfelméréskérdéseit vettükalapul,ugyanakkortapasztalatokalapjánmódosítottukéskibővítettükazokat. Ahasználtkérdőíveketa2.számúmellékletbenközöljük. (2) A kvalitatív adatgyűjtési fázisban az egyetemi oktatók 7 darab, félig strukturált szakértőiinterjútrögzítettek.azinterjútematikájaakövetkezőkérdésekretértkia település, illetve a kistérség viszonylatában. Az interjúk elsőként feltérképezték a helyi gyermekszükségleteket, azok kielégítettségét, kielégíthetőségét, valamint a település ellátottságát infrastruktúra és szolgáltatások tekintetében. A Gyerekesély program kapcsán kérdéseket tettek fel arra vonatkozóan, hogy mely szükségleteket elégíti ki a program, mire adott válaszokat a program, milyen (volt) a program fogadtatása,beágyazottságaahelyiközösségbe,miaprogramhozadéka,eredménye, melyek a sikeres programelemek, azok összhangba hozhatókze, hoztákze más programokkal, pályázatokkal. Az interjúban külön kitértek arra a kérdéskörre, hogy milyenlehetőségeivannakaprogramfenntartásának,fenntarthatóságának. A7interjúalanyközöttvoltkétiskolaigazgató,egyszociálisszakember,egyközösségi 9

ház munkatárs, egy nemzetiségi önkormányzati képviselő, egy Biztos Kezdet gyerekházmunkatárs,valamintegytovábbigyerekesélyprogrammunkatárs. A tanulmányban használt országos referencia értékek egy része a 2011Zes Népszámlálás adataiból, másik része pedig a TÁRKI 2012Zes országos reprezentatív felmérésébőlszármazik(tárkiháztartásmonitor2012).agyermekiszükségleteknél az összehasonlítás alapjául a KSH 2009. évi Háztartási Költségvetési és ÉletkörülményekAdatfelvételEUZSILC 1 moduljánakindikátoraiszolgálnak. 2. Demográfiaijellemzők A gyermekz és fiatalkorúak (0Z17 évesek) 2 életkori megoszlása a kistérségben az országoshoz igen hasonló mintázatot követ. Annyi minimális eltérést tapasztalhatunk, hogy a 6Z13 évesek lényegében az általános iskolás korúak Z aránya némileg meghaladja az országos átlagot, míg a 6 év alattiak aránya kissé elmaradazországosátlagtól. Azonban ha a gyermekek arányát vizsgáljuk a népességen belül, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Csengeri egy fiatalos kistérségnek nevezhető az országos mutatókhozképest(1.ábra). A100aktívkorúrajutó14évalattigyerekekszámaZmásnévenagyermeknépesség eltartottságirátájazmagasabbazországosátlagnál.mígországosan100aktívkorúra 24gyerek,addigaCsengerikistérségben30gyerekjut.Afiatalokmagasabbarányát mutatja a kedvezőbb öregedési index, azaz a 100 gyermekkorúra (0Z14 év) jutó időskorúak száma is. Az öregedési index értéke országos szinten 161, míg a kistérségbencsak132.azaktívkorúakésidőskorúakegymáshozviszonyítottarányát, 1EuropeanUnionStatisticsonIncomeandLivingConditions 2Atanulmánytovábbirészébenazegyszerűségkedvéérta0Z17évesekregyermekekkénthivatkozunk. 10

1.ábra:ACsengerikistérségbenélőgyermekekéletkorieloszlása(%) 50" 45" 40" 35" 30" 25" 20" 15" 10" 5" 0" 45,4" 42,8" 25,1" 24,9" 15,5" 16,6" 15,8" 13,9" 0(2"év" 3(5"év" 6(13"év" 14(17"év" országos" kistérség" Forrás:KSHNépszámlálás2011 vagyis az idős népesség eltartottsági rátáját tekintve ugyanakkor alig tapasztalunk eltérést: 100 aktívkorúra40 időskorú jut az országos adatok szerint és 38 időskorú jut a Csengeri kistérségi adatok szerint. 3 A gyerekek magas aránya magyarázható azzal,hogya18évalattiakközöttmagasaromákaránya,hiszenkörükbenmagasabb anagycsaládosokszáma. A közbeszédben és a társadalomtudományi irodalomban egyaránt többféle meghatározáslétezikarról,hogykittekintsünkromának,ezértnehézerreakérdésre egyértelmű tudományos választ is adni. Az egyik álláspont szerint azt tekintik romának, akit a környezetükben élő nem romák annak tartanak. 4 Egy másik 3KSHNépszámlálás2011adataialapján 4Eztazálláspontotképviselteajólismertkutató,KeményIstván.KeményIstvánZJankyBélaZLengyel 11

megközelítés szerint roma az, aki romának vallja magát 5. Az adatfelvétel során mi abból indultunk ki, hogy az a roma, aki annak vallja magát. A népszámláláshoz hasonlóan kérdőívünkben két kérdéssel arra kérdeztünk rá, hogy a megkérdezett elsőzésmásodsorbanmilyennemzetiségűnekvalljamagát.eztegészítettükkiazzal, hogy vanze olyan személy a háztartásban, aki romának tekinti magát. Azokat a gyerekeket tekintettük romának, akik háztartásában legalább egy személy romának tartottamagát. 3. tábla:a0f17évesromagyermekekarányakorcsoportonkéntacsengeri kistérségben(%) korcsoport nemroma roma 0Z2év 48,3 51,7 3Z5év 56,7 43,3 6Z13év 58,4 41,6 14Z17év 67,6 32,4 kistérség összesen 59,6 40,4 országos 6 88,7 11,3 Amint már utaltunk rá, a roma fiatalok aránya a 18 év alatti korosztályban Gabriella (2004): A magyarországi cigányság, 1971Z2003. Gondolat, MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest. Havas Gábor Kemény István Kertesi Gábor (2000): A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren. In: Horváth Ágota Landau Edit Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok.aktívtársadalomalapítvány ÚjMandátum,Budapest. 5 Ezt álláspontot képviselik például: Ladányi János Z Szelényi Iván (2000): Ki a cigány? In: Horváth Ágota Landau Edit Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok. Aktív TársadalomAlapítvány ÚjMandátum,Budapest. 6TÁRKIHáztartásmonitor2012 12

kifejezetten magas: míg az országban a 18 év alatti gyermekeknek valamivel több, mint tizede roma származású, addig ez az arány közel négyszeres a Csengeri kistérségben (3. tábla). A táblázatban is látható, hogy a roma gyerekek aránya a legfiatalabb korcsoportban a legmagasabb. Ez azt jelenti, hogy az oktatási intézményekben számolni kell azzal, hogy az elkövetkezendő években növekszik a romaszármazásúgyerekekarányaajelenlegihezképest. 4. tábla:amagasszegénységikockázatúháztartástípusokelőfordulásaa mintában(%) országos 7 kistérség egyszülőgyermekkeltípusúháztartások 22 7,7 háromzéstöbbgyermekesháztartások 14,2 22,4 A magas szegénységi kockázatú háztartások egyik típusa az egy szülő gyermekkel összetételű háztartás. Ezen háztartások aránya lényegesen közel háromszor Z alacsonyabb az országos átlagnál (4. tábla). Csupán ezen mutatót tekintve a kistérségbenélőháztartásokaz országos átlaghoz képest alacsonyabb szegénységi kockázatúnak tűnnek. A kistérségben a magas szegénységi kockázatú háztartástípusok közül a háromz és többgyermekes háztartások aránya viszont meghaladjaazországosátlagot(22versus14%). Azinterjúktanúságaszerintisasokgyermekesháztartásokközöttnagyobba mélyszegénységben élők aránya. Az egyik interjúalany elmondta, hogy egyrészt a térségben nagyon magas a családgondozásban részesülő családok száma,másrésztagondozottcsaládoknagylétszámúak:..ittnemolyancsaládokrólbeszélünk,hogyanya,apaéskétgyerek.ittáltalában 7TÁRKIHáztartásmonitor2012 13

4F5F6F8F9gyerekescsaládokvannak. (szociálisszakember) Amintábakerültösszesgyermekesháztartásbőnegyede(28%Za)romaháztartás,a háromz és többgyermekes háztartások között viszont már 64%Z os többségben vannak a roma háztartások. Ez azt mutatja, hogy az oktatási intézményekben nem csak arra kell felkészülni, hogy a roma tanulók aránya még magasabb lesz, hanem arrais,hogyjelentősrészükmagasszegénységikockázatúcsaládbólfogérkezni. 3. Foglalkoztatottság A kistérségegyiklegnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottságalacsonyszintje.agyermekescsaládokbanélőaktívkorúak 5.tábla:Agyermekescsaládokbanélőaktívkorúakgazdaságiaktivitásaa Csengerikistérségben(%) aktív (alkalmazott,vállalkozó,alkalmimunkátvégez) munkanélküli (segélyezett,ellátásnélküli,közmunkás, háztartásbeli,ápolásidíjonlévő) országos 8 kistérség 53,2 43,4 11,7 28,1 gyeszenlévő 10,5 10,3 nyugdíjas 5,5 4,1 eltartott 19,8 14,1 összesen 100 100 8TÁRKIHáztartásmonitor2012 14

(16Z62 évesek) 43%Za tekinthető munkaerőpiaci szempontból aktívnak, ez az értéktöbbmint10%zkalmaradelazországosátlagtól.anegatívmunkaerőpiaci tendenciákat támasztja alá az is, hogy a gyermekes háztartásokban élő munkanélküliekarányamegközelítiazországosértékkétésfélszeresét(5.tábla). Amikor a kérdezett családok a Háztartás kérdőívben saját szavaikkal is megfogalmzahatták véleményüket a településről, ahol élnek, a munkalehetőség hiányátmintlakóhelyükegyiknegatívumáttöbbenkiemelték. Eztaproblémátazinterjúkisvisszatükrözték:... ami nagyon hiányzik: a munkalehetőség, a munkahely. Szolgáltatás szempontjábóltulajdonképpenmindentmegkaphatnánkmegmegkaphatunk,ha meg tudnánk fizetni. Tehát itt is mindenhova tulajdonképpen csak a pénz (kellene), a pénz hiánya (a legnagyobb gond). (Biztos Kezdet gyerekház munkatárs) AközmunkásokmintabeliarányaaCsengerikistérségben12%. AzegyikinterjúalanyaközmunkakapcsánannaktársadalmihasznosságZérzet növelő,társadalmiintegrációsvalamintmotivációshatásátemelteki: Porcsalmán a közmunka program sok esetben példa értékű. Jó, mert az is eredmény, hogy azok az emberek, akik soha nem dolgoztak, azok fölkelnek reggel,elindulnakésbemennekamunkahelyre,lejelentkeznekéscsinálnak,amit csinálnak.nemkönnyűmunkárabírniazokatazembereket,akikleéltekúgy28f 30 évet, hogy soha nem volt egy napjuknak se célja és nem kellett semmit dolgozni. (szociálisszakember) Egy másik interjúalany szerint is nehezíti a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeket, hogy a potenciális munkavállalók régóta kiestek a munkaerőpiacrólilletveodasohanemisintergrálódtak: Egynapelmennekésnemvégzikjólamunkájukatéseste,amikorkifizetikőket, aztmondják,hogyakkortemárnegyere. (közösségiházmunkatárs) Egy harmadik interjúalany beszámolt arról, hogy mélyszegénységben élő romákatisfoglalkoztatnakközmunkaprogramban,igenalacsonybérért: 15

Most van ez a közmunka program, ez Start munka, amiben éves szinten dolgoznak.... csak van, aki dolgozik 8 órát és 49 ezer forintot kap, és ebbő ha kifizetik a rezsit, eztfazt és ez így már nagyon nehéz. (nemzetiségi önkormányzatiképviselő) Az alkalmi munkát végzők aránya adataink szerint mindössze 2%. Úgy tűnik, a kérdezettekazalkalmimunkáranemtekintenek normális munkavégzésiformaként, illetve a szezonális munka esetenként a szürkez vagy feketegazdaságban zajlik, valószínűlegezértisnemadnakszámotrólaaválaszadóink. Több interjúban kitértek rá ugyanakkor, hogy a nagyobb vállalkozók rendszeresen alkalmazzák idénymunkára az embereket, főleg gyümölcsérés (meggy,alma,szilva)idején,általábannapszámban.azegyikinterjúalanynapi 4 ezer forintos napszámot említett fizetségként. Esetenként aziselőfordul, hogy a leszedett mennyiség arányában fizetnek (bodza). Az alkalmi munkavégzés hatására értelemszerűen javul az alapszükségletek kielégítettsége, illetve nyílik egy kis esély a fizetési hátralékok egy részének rendezésére:... van néhány nagyobb vállalkozó, akiknek rendszeres bejáratott gárda van, teháteza20f30fő,akiketagyümölcsbetakarításhozhívnakésfoglalkoztatják őket és ilyenkor egy kicsit fellendül az életük, ilyenkor nincs éhezés. A családgondozóisnyugodtabbanvan,hogyhanapszámbajárnak,akkoragyerek nem éhezik. Illetve ilyenkor próbálnak nekik segíteni abban, hogy legalább egy tartozását próbálják kitisztázni..., amelyik a legfontosabb mindig. (szociális szakember) 16

6. tábla:agyermekescsaládokbanélőfelnőtteklegmagasabbiskolai végzettségeacsengerikistérségben fő % kevesebb,mint8általános 51 7,5 8általános 241 35,3 szakmunkásképző;szakképzés érettséginélkül 178 26 érettségi 162 23,8 felsőfok 50 7,4 összesen 682 100,0 A munkalehetőségek hiánya mellett az elhelyezkedést jelentősen nehezíti az itt élők alacsony iskolázottsági szintje, ez a tényező is növeli a háztartások szegénységi kockázatát. Több interjúalany is az alacsony iskolai végzettségben látja a kistérségi problémák gyökerét: Mert ugye ez generálja az egészet, hogy nincs iskolai végzettségük,alacsonyiskolaivégzettségükvan. (szociálisszakember) A gyermekes családokban élő felnőttek 43%Za legfeljebb általános iskolai végzettséggelrendelkezik(6.tábla).azérettségizettekaránya(24%)atöbbivizsgált kistérséghezképestnemszámítrossznak.eznémibizakodásraadhatokot,hiszenaz érettségizettek potenciálisan részt vehetnek olyan Z felsőfokú vagy nem felsőfokú Z szakképzéseken, amelyek növelhetik az munkaerőpiacon való elhelyezkedés, a munkaerőpiacravalóvisszajutás,illetveatartósottmaradáslehetőségét. 17

4. Anyagihelyzet A" gyermekes" családok" szegénysége" megragadható" mind" objektív," mind" szubjektív" mutatókkal.) A) Háztartás) kérdőívben) mindkettőt) mértük.) Az) objektív) mutatókkal)(1)) elsősorbanazttérképeztükfel,hogymilyenaháztartásokjövedelmihelyzete,továbbá milyen kiadásokra van elegendő% pénzük% a% családoknak,% illetve melyek azok a szükségletek, amelyeket inkább háttérbe szorítanak. A szubjektív mutatók arról árulkodnak,hogymiként"vélekednek"a"megkérdezettek"saját"helyzetükről"(2). (1) Az alacsony foglalkoztatottság következtében a gyermekes családok bevallott Z egy főre jutó átlagos jövedelme az országos átlag 9 kevesebb, mint fele a Csengeri kistérségben.az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével isegyüttjár:akistérségbena0z17évesgyermekekközel60%zaszegénységbenél 7. tábla:aszegénységbenélőgyermekekarányaa0f17éveskorosztálybana Csengerikistérségben(%) országos kistérség 2009 10 2012 11 2013 medián60%zaalatt(oecd1) 30,4 31,6 65,2 medián60%zaalatt(oecd2) 21,9 26 58,9 9AKSH2011Zesadataialapjánazegyfőrejutóhavinettójövedelemazösszesháztartásravetítve82 400 forint, míg adataink szerint ugyanez az átlag a Csengeri kistérségben 39 000 forint. (Forrás: Jövedelmihelyzet2011.StatisztikaiTükörVII.évf.15.szám.KSHBudapest2013.) 10TÁRKIHáztartásmonitor2009 11TÁRKIHáztartásmonitor2012 18

(a mára elterjedtebb OECD2 12 Zskála szerint). Különösen magas ez az arány annak fényében,hogyagyermekszegénységmértékeországosan26%(7.tábla). Mindenmegszólaltatottinterjúalanykiemelte,hogyakistérségbennagyonsok családélszegénységben,sőtmélyszegénységben,szintefüggetlenülattól,hogy romavagynemromacsaládrólvanszó. 8.táblaAháztartásokanyagihelyzeteaCsengerikistérségben Hogyérzi,Önökanyagilag háztartás % gondoknélkülélnek 11 3,3 beosztássaljólkijönnek 119 34,4 éppenhogykijönnekahavijövedelmükből 118 34,2 hónaprólhónapraanyagigondjaikvannak 69 19,9 nélkülözésekközöttélnek 28 8,2 összesen 345 100,0 Amegkérdezetteksajátbevallásaalapjánaháztartások8%Zaegyenesennélkülözések között él, a családok ötödének pedig hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak. A háztartások több mint harmadáról mondható el, hogy havi jövedelmükből épphogy fedeznitudjákfelmerülőköltségeiket.ugyanakkoravizsgáltkistérségekközöttnem számít rossz aránynak, hogy a háztartások több mint harmadában úgy ítélik meg, hogy beosztással anyagilag jól kijönnek, a gondok nélkül élők aránya pedig 12Az#OECD1Zskálában(az(első(felnőtt(1,(a(további(felnőttek(0,7(egységet,(a(gyermekek(pedig0,5értéket& képviselnek*a*háztartáson)belül.)az)oecd2zskálábanaz#együtthatók#értéke#1#(első#felnőtt),#0,5(további felnőttek),"0,3"(gyermekek)."képletben"kifejezve:"e=1+a (NA" 1)+c NC,"ahol%a=0,7;%c=0,5%az%OECD1%és% a=0,5;'c=0,3'az'oecd2zskála&alkalmazásánál;&na&a&felnőttek,&nc&a&gyermekek&száma&a&háztartásban.& (Forrás: A jövedelem mint az országos anyagi jólét mérőszáma. Társadalomstatisztikai Füzetek 43. KSH2005.) 19

meghaladjaa3%zot(8.tábla). Azadatokbólkitűnik,hogyamegkérdezetteknekalalásfenntartásiköltségekjelentik alegnagyobbterhet:agyermekesháztartásoktöbbmint60%zánálfordultelő,hogy nem tudták fedezni a rezsiz vagy fűtésköltségeket(2. ábra). A családok negyedében számoltak be arról, hogy megesett, hogy nem jutott pénz ennivalóra, illetve a gyógyszerekkiváltására.ezazértaggasztó,mertmindamegfelelőtáplálkozás,mind a betegségek esetén javasolt gyógyszerek fontosak a gyermek jó egészségi állapotánakbiztosításához,fenntartásához,illetvevisszanyeréséhez. 2.ábra:Agyermekesháztartásoknéhányalapvetőszükségleténekkielégítettségea Csengerikistérségben(%) Előfordult,"hogy"nem"jutoC"elég"pénz"..." "rezsire" 36,0" "a"lakás"megfelelő"fűtésére" ennivalóra" "gyógyszerek"kiváltására" 25,5" 24,8" 23,6" "társasággal,"családdal"való"együclétre," "szükséges"közlekedésre" "orvosi"ellátásra" "gyermekek"iskolai,"óvodai"költségeire" 15,9" 14,4" 13,9" 11,2" 0,0" 5,0" 10,0" 15,0" 20,0" 25,0" 30,0" 35,0" 40,0" Aszakértőiinterjúkisalátámasztják,hogyacsaládokegyrészéneknehézséget okozazélelmiszerekbeszerzése: Nagyon sok családnak nem elég a jövedelme, hogy fedezze... az élelmiszer igényét a családnak... megpróbálják hitelből, innenfonnan, kölcsönkérnek, stb., deeztvisszakelladni,...hogyhanemlennekölcsön,nemlennehitel,nemlenne, 20

aki tudna adni nekik, akkor igenis éheznének a gyerekek. (Biztos Kezdet gyerekházmunkatárs) A családok elmondása szerint bizonyos szükségletek kielégítése fel sem merül: a háztartásokötödenemisköltacsaláddalvalóegyüttlétre,szórakozásra,8%pediga közlekedési költségekről nyilatkozta ugyanezt. Összességében a családok 70%Za számoltbehóvégipénzzavarról. Az egyik interjúalany így fogalmazott: A hónap közepétől ha végigmennénk, nagyon sok családnál nagyon szűken oldják meg (az alapszükségletek kielégítését). (nemzetiségiönkormányzatiképviselő) A válaszadó családok szintén jelentős hányada (63%) nyilatkozta azt, hogy saját forrásból nem lenne képes fedezni egy nagyobb összegű váratlan kiadást, így a családoktöbbségeegyiknaprólamásikraél.amegkérdezettháztartásoktöbbmint felének (54%) van valamilyen tartozása, melynek összege 10 ezer forinttól 6 millió forintigterjed.atartozásokátlagosan214ezerforintrarúgnak,deazadósokfelénél azelmaradásnemériela60ezerforintot. EzzelegyüttCsengerbenazeladósodásnemöltolyanméreteket,mintatöbbivizsgált kistérségben sem a rezsiköltségeket, sem a hitel és tartozás törlesztését tekintve. A kérdezettekharmadánakegyébkéntnincsislakászvagyáruhitele,deúgytűnik,hogy a fennmaradó családok nagy része képes törleszteni ezeket, illetve képes kiegyenlíteni tartozásait. Nem elhanyagolható tény ugyanakkor, hogy a háztartások 17%Zának van villanyszámlaz, és közel tizedének van lakáshitel vagy áruhitel törlesztőrészletelmaradása(3.ábra). A teljes képhez hozzátartozik és a viszonylag kedvező eladósodási arányokat rontja az, hogy a háztartások magas arányának, 18%Zának nincs is gázszámla költsége, illetve 21%Znak nincs vízz és csatornaköltsége. A magas arányokat magyarázhatja, hogyezenlakásokbannincsenvezetékesvízvagygáz(5.fejezet).igenkisaránybanaz is előfordul, hogy a szolgáltatást megszüntették, mert a lakást lekapcsolták a hálózatról.afűtéstésfőzéstacsaládokegyrészefávaloldjameg,ennekbiztosításais 21

nagyterheketróacsaládokra. 3.ábra:EladósodásmértékeagyermekesháztartásokközöttaCsengerikistérségben (%) Van("e"Önöknek"..."?" áram("vagy"villanyszámla""elmaradásuk" 17,4" lakáshitel,"áruhitel"törlesztőrészlet"elmaradásuk" gázszámla""elmaradásuk" tartozásuk"családnak/barátnak/ismerősnek" víz(,"csatornaszámla,"távfűtésszámla""elmaradásuk" egyéb"rezsiköltség"elmaradásuk" 9,0" 7,3" 6,7" 6,5" 6,3" bolo"tartozásuk" lakbér,"albérleo"díj,"közös"költség"elmaradásuk" egyéb"elmaradásuk,"tartozásuk" 1,4" 1,2" 2,6" 0,0" 2,0" 4,0" 6,0" 8,0" 10,0" 12,0" 14,0" 16,0" 18,0" Azegyikinterjúalanykiemelte: Télenalegnagyobbproblémaatűzifávalvan, amitnemnagyontudunkmegoldani. (nemzetiségiönkormányzatiképviselő) Mint látjuk majd, egyes településeken a családok temészetbeni juttatásként önkormányzatiforrásbólishozzájuthattaktüzelőhöz. A lakbér és albérleti díj elmaradás arányaelhanyagolhatónak mondható, ennek oka nyilvánazis,hogymindakistérségben(4%),mindországosan(7%)alacsonyabérelt lakásbanélőkaránya(5.fejezet).afizetésielmaradássalküzdőháztartások8%zában fordultelő,hogykikapcsoltákavillanyáramot,5%zábanagázt,4%zábanpedigavizet. Sajnálatos módon sokan tartanak attól, hogy tartozások miatt elveszíthetik otthonukat:amegkérdezettekötödevélekedettígy. 22

Egyes interjúalanyak szerint az eladósodás egyfajta életvezetési probléma folyománya is lehet. Emiatt határozottan szükség van a kistérségben a különböző életvezetési és pénzkezelési kompetenciák fejlesztésére és ösztönzésére. Erre az igényre egyébként a csengeri Gyerekesély program életivtel, kommunikácó, konfliktuskezelés témakörű tréninggel is reagál, illetve a kistérségi gyerekstratégiában is érdemes figyelmet szentelni a kérdéskörnek. A szegényebb családok számára nagy segítséget jelentenek a természetbeni juttatások. A mintába került családokban ezen ellátások közül legtöbben kisállatot vagyvetőmagot(61%),illetveingyentankönyvet,ingyenesétkezést(59)%kaptak(9. tábla).egyébkénta Gyerekesély program keretében például Csengerben indítottak kertprogramot,csengerújfalubanpedigtanyaprogramot. 9. tábla:agyermekesháztartásoknaknyújtotttermészetbeniellátásokaz elmúlt12hónapbanacsengerikistérségben Milyentermészetbenijuttatásbanrészesült? háztartás % kisállat,vetőmagföldprogramvagyminden gyereklakjonjólprogramokkeretében 210 61,2 tankönyv,gyermekintézménytérítésidíja 204 59,0 élelmiszer,tüzelőjuttatás 165 48,1 szociálisétkeztetés 137 39,7 közgyógyellátás 77 22,4 családsegítés,gondozáscsaládsegítőtőlvagy gyermekjólétiszolgálattól fogyatékosokattámogatószolgálat,fogyatékosok nappaliintézménye 51 14,8 9 2,5 adósságkezelésiszolgáltatás 2 0,6 23

Élelmiszeréstüzelőjuttatásbanacsaládokközelfele,szociálisétkeztetésbenpediga családok 40%Za részesült. Közgyógyellátáshoz a családok 22%Za, családsegítő, családgondozó vagy gyermekjóléti szolgáltatásokhoz a háztartások 15%Za jutott hozzá. Ez utóbbi viszonylag alacsony arány részben azzal magyarázható, hogy a kézzelfogható juttatásokkal szemben az érintett családokban olykor nem tudatosul, hogyrészesültekegyszolgáltatásban.fogyatékosoknakjárószolgáltatásokat(2,5%), továbbáadósságkezelésitanácsadást(1%)aligvettek(vehettek)igénybeacsaládok. Az egyik interjúból azonban kiderül, hogy a családgondozók is folytatnak bizonyos mértékűhátralékzésadósságkezelésitanácsadást,többzkevesebbsikerrel. Egy másik interjúból az világlott ki, hogy a mélyszegénységben élő családok olykor a helyi roma nemzetiségi önkormányzattól a települési önkormányzattalkaröltve iskapnakesetijellegűtermészetbenijuttatásokat (tanszerek, mikulás csomag, karácsonyi ünnepség, karácsonyi csomag, gyümölcskosár ). (2) A fenti objektív mutatókon kívül a szegénységet szubjektív szempontból is mértük példáulúgy,hogymegkértükacsaládokat,hogynyilatkozzanaksajáthelyzetükről. 10. tábla:önmitmondanaaszegénységről:jelenlegönök? háztartás % teljesmértékbenszegények 60 17,8 bizonyosértelembenszegények 191 56,7 nemszegények 86 25,5 összesen 336 100,0 24

A vázolt anyagi gondokkal együtt a megkérdezettek negyede nem sorolta magát a szegények közé. Az önbevallás alapján teljes mértékben szegények aránya eléri a 18%Zt. A legtöbben azok vannak, akik bizonyos értelemben szegénynek érzik magukat(57%,10.tábla). A háztartások romló anyagi helyzetét mutatja, hogy a megkérdezettek fele érzi úgy, hogy3évvelkorábbanjobbanélt,mintmost.acsaládoktöbbmintharmada(36%) úgy ítéli meg, hogy helyzetük alapvetően nem változott, míg csak 13% nyilatkozott úgy, hogy most jobban él, mint korábban. A család helyzetét illetően a jövőben bizakodó, a semleges és a negatív hozzáállásúak aránya nagyjábólegyenlőenoszlik meg. A háztartások 32%Zában gondolják azt, hogy helyzetük javulni fog az elkövetkező három évben; 35% szerint helyzetük változatlan marad;33% pedig egyenesenromlótendenciáraszámít. 5. Lakáshelyzet AbérlakásokarányaMagyarországonigenalacsony,agyermeketnevelőcsaládoknak isalig7%zaélbérlakásban,mígacsengerikistérségbencsupán4%azokaránya,akik önkormányzattólvagymagánszemélytőlbéreltlakásbanlaknak.ennekmegfelelőena családok döntő többsége 90%Za Z tulajdonosként él lakásában, 7% pedig más jogcímen például szívességi lakáshasználóként vagy szolgálati lakásban lakóként (11.tábla). A lakások helyzetének feltérképezésére léteznek objektívebb és szubjektívebb mérőszámok. Objektív mérőszámokkal (1) lehet mérni a lakásban lakók számának arányában a lakás alapterületét, a szobák számát, a lakások felszereltségét, komfortfokozatát. Szubjektív mérőszámokkal (2) arra mutathatunk rá, hogy a kérdezett vagy egy külső szemlélő hogyan vélekedik, mit gondol a lakásról, annak állapotáról,felszereltségéről. 25

11. tábla:agyermekesháztartásoklakásainakfőbbjellemzőiacsengeri kistérségben(azösszeslakás%fában) országos 13 kistérség bérlakás 6,8 3,9 nincsfürdőszoba 2,5 14,6 nincsvezetékesvíz 2,3 18,5 nincswc 2,5 19,7 zsúfoltlakás 12,3 25,6 (1) Az objektív mutatók szerint lakások felszereltsége jelentősen elmarad a magyarországi átlagtól, az úgynevezett szubstandard lakások aránya nagyságrendekkel magasabb (21%), mint ami a gyerekes családok körében országosan jellemző (3%). A lakások meglehetősen rossz minőségét jelzi, hogy a háztartások ötödében nincs vezetékes víz, s annak hiányában nincsen WC és fürdőszoba(15%).awcésfürdőszobanélkülilakásokarányatehátkirívóanmagas, azországosátlagnak(3%)legalábbötszöröse 14 (11.tábla).Amegkérdezetteklakásuk piaciértékétátlagosan3,4millióforintrabecsülik.afelkeresettlakásokértéke100 ezer és 15 millió forint között mozog, de néhányan egyenesen azt állították, hogy semennyiértnemtudnákeladnilakásukat. 13TÁRKIHáztartásmonitor2012 14Azegyikcsengerújfaluiinterjúalanyelmondta,hogypályázatipénzbőllehetőségeleszatelepülésnek csatornahálózatotkialakítani,remélhetőlegezaprojektisjavítvalamitalakásokfelszereltségén. 26

4.ábra:AgyermekesháztartásoklakásainakállapotaaCsengerikistérségben(az összeslakás%fában) Jellemző(e,"hogy " korhad"az"ablakkeret,"a"padlózat" 27,9" beázik"a"tető" 24,1" nedves"a"padlózat,"a"falak" zajosak"a"szomszédok"vagy"nagy"zaj"szűrődik"be" az"utcáról" 24,0" 23,4" jelen"van"a"bűnözés,"erőszak,"vandalizmus"a" környéken" nincs"elég"fény,"a"lakás"túl"sötét" 15,9" 14,0" 0,0" 5,0" 10,0" 15,0" 20,0" 25,0" 30,0" Ahogyan az a 4. ábrán is látható, nem csak a lakások felszereltsége, hanem azok állapotaishagykívánnivalótmagaután.alegtöbbenarrapanaszkodtak,hogykorhad azablakkeret,apadlózat(28%).aválaszadók24z24%zánaklakásábanázikbeatető, nedvesapadlózat,afalak.eháromproblémanyilvánszorosanösszefüggegymással és ezeknek a tényezőknek szerepe lehet olyan gyermekkori betegségek kialakulásában, mint azt asztma vagy allergia (8. fejezet). Viszonylag kevesen, a megkérdezettek 14%Za állította, hogy lakásuk túl sötét. Ami a lakókörnyezetetésa közbiztonságotilleti,aválaszadók23%za nyilatkozta, hogy zajosak a szomszédok vagy nagy zaj szűrődik be az utcáról, 16% szerint pedig jellemző a bűnözés és az erőszakakörnyéken(4.ábra). (2) 27

A lakások állapotáról, illetve környezetéről a kérdezőbiztosok maguk is véleményt alkottak.alakásokdöntőtöbbségétakérdezőktisztának(83%),rendezettnek(87%) találták, de figyelemfelkeltő, hogy a lakások 16%Zát úgy ítélték meg, hogy az nem biztonságos egy gyerek számára. A lakások több mint ötödéről a kérdezők úgy nyilatkoztak, hogy azok sötétek, sivárak, egyhangúak, így ezek nem jelentenek ingergazdagkörnyezetetagyermekekszámára.alakáshozképestazudvartkevésbé (78%Zban), a környező házakat pedig még kevésbé (67%Zban) látták rendezettnek (12.tábla). 12. tábla:akérdezőkvéleményealakásrólésalakókörnyezetről(%) Alakássötétvagyberendezésesivár,egyhangú. 21,8 Alakásmindazonhelyiségei,melyeketalkalmadvoltmegfigyelninagyjából tiszták. Alakásmindazonhelyiségei,melyeketalkalmadvoltmegfigyelni,nagyjából rendezettek. 83,0 87,0 Azépületbiztonságosegygyerekszámára. 84,2 Azudvarrendezett. 77,6 Akörnyezőházakjóállapotúak,rendezettek. 66,8 Azutcaföldút. 15,9 A lakások jó részéhez 90%Zához tartozik művelésre alkalmas kert, és a kertes házak 87%Zában termesztenek is zöldséget, gyümölcsöt. Amint arra a 4. fejezetben utaltunk, a családok 61%Za kapott vetőmagot vagy kisállatot természetbeni juttatásként. 28

6. Nevelés,oktatás 6.1. Bölcsőde A 3 évnél fiatalabb gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei a 80Zas évek eleje óta az ezredfordulóig látványosan csökkentek, majd egy nagyjából stagnáló időszakotkövetőenaférőhelyekszámanövekednikezdett(5.ábra). 5.ábra:AbölcsődeiférőhelyekszámánakalakulásaMagyarországon2000F2012között 40"000" 35"000" 30"000" 25"000" 20"000" 15"000" 10"000" 5"000" 0" Forrás:KSHSTADAT Abölcsődeiférőhelyekhiányátjólmutatja,hogy2012Zbenmintegy500gyermekkel többetírattakbebölcsődébe,mintaférőhelyekszáma.azeutagországokban2010z re a háromévesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%Za számára kellett volna biztosítanianapközbeniellátásilehetőségét,deabölcsődeiférőhelyekszámacsaka megfelelő korú gyermekek 12%Zának napközbeni ellátására volt elegendő. A kistérségbenadatainkszerintagyerekekmindössze8%zajár,avagyjártbölcsődébe. Ezamutatóa0Z17éveskorosztályravonatkozik,amiaztjelenti,hogynemcsakazEU elvárásaihozképest,deországosviszonylatbanisalacsonyezazérték. 29

Ehhez képest kifejezetten jó arány, hogy a mintabeli gyermekek 7%Za járt Z a kistérségben egyébként három év óta működő Z Biztos Kezdet gyerekházba. Ez a szolgáltatásnyilvánazongyermekekszámáraelérhető,akikolyantelepülésenélnek, aholműködikbiztoskezdetgyerekház.mivelamintábantöbbgyerekházatfenntartó település is szerepelt, ezért feltételezhető, hogy ez az arány az ott élő résztvevő gyermekek miatt magasabb. A gyerekházak népszerűségét mutatja, hogy a családok többmint30%zaegyévigvagyannálhosszabbideigvetteigénybeeztaszolgáltatást. További pozitívum, hogy akik megfordultak a gyerekházban, azok nagyobb része (64%Za)rendszeresentetteezt:hetentetöbbszörvagynaponta(10.fejezet). 6.2. Óvoda A bölcsődei hozzáféréshez viszonyítva az óvodába járás lehetőségei lényegesen jobbak a kistérségben, hiszena 3Z17 éves korosztálynak mindössze 3%Za nem jár vagyjártóvodába. 13. tábla:azóvodakezdéséletkoraa3f17évesgyermekekközöttacsengeri kistérségben(%) országos 15 kistérség nemjár Z 3,1 2Z3éves 76,4 78,6 4éves 19,1 12,7 5éves 2,6 4,8 6éves 0,4 0,7 15TÁRKIHáztartásmonitor2012 30

Azoknakagyerekeknekazaránya,akik5éveskorukbanvagyannálkésőbbkerülnek be az óvodába 5% körüli, amely arány nem haladja meg jelentősen az országos átlagot(13.tábla).megnyugtatóadat,hogyagyermekekdöntőtöbbségét 98%Zát akkorvettékfelazóvodába,amikoreztacsaládigényelte.ígyakésőióvodábakerülés okaiközöttnemaférőhelyhiányjátszikszerepet. 14. tábla:azóvodákrólalkotottvéleményacsengerikistérségben(%) egyáltalán nem jellemző inkább nem jellemző inkább jellemző nagyon jellemző Jókazóvónők. 0,9 3,5 11,4 84,2 Azóvodábanfigyelembeveszika gyerekkéréseit,igényeit. 0,6 3,3 21,2 74,9 Partnernektekintikaszülőket. 0,6 4,5 22,0 73,0 Aszülőkbekapcsolódhatnaka programokkialakításába, szervezésébe 0,7 12,3 17,8 69,2 Jóagyerekközösség. 1,4 11,9 27,4 59,3 Agyerekjólfejlődik. 0,0 2,7 14,8 82,6 Azóvodaberendezése,bútorzata megfelelő Azóvodajátékokkal,eszközökkel valófelszereltségemegfelelő 0,0 3,3 11,8 84,9 0,7 5,8 8,3 85,3 Sokazerőszakos,verekedőgyerek. 26,3 33,4 24,7 15,7 Túlzsúfoltakacsoportok. 34,6 26,3 19,8 19,3 31

A szülők óvodáról (és iskoláról) alkotott véleményét mind zárt, mind nyitott kérdésekkelmértükagyermekkérdőívben.azóvodákrólalapvetőenjóvéleménnyel vannak a szülők. 75Z85%Zuk nyilatkozott kifejezetten pozitívan az óvoda által biztosított személyi és tárgyi feltételekről(14. tábla). Az óvodákkal kapcsolatosan a legnagyobb problémát a csoportok magas létszáma jelenti a szülők szerint, a válaszadók ötöde ugyanis túlzsúfoltnak érzi a csoportokat. A gyerekközösséggel az lehet a szülők problémája, hogy viszonylag sok olyan gyerek is jár az óvodába, aki erőszakos,verekedő,16%állítottaezt. A szülők véleményét megkérdeztük arról, hogy magasnak érzékelikze a roma gyerekek arányát az óvodában. A válaszadók 68%Za mondta azt, hogy jellemző a gyermekóvodájára,hogymagasaromagyerekekaránya.kérdéstfogalmaztunkmeg arravonatkozóanis,hogy nemzetiségileg milyen csoportot tekintenek ideálisnak. A válaszokalapjánaszülőkmeglehetősenmagasaránya(29%)véliúgy,hogyazajobb, haaromaésanemromagyerekekkülöncsoportbajárnak. Amikor a családokat megkértük, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg lakóhelyük erősségeit, sokan az óvodát (és iskolát) említették. Az óvodára vonatkozó nyitott kérdésekalapjániselmondható,hogyaszülőkösszességébenjóvéleménnyelvannak az óvodákról. A többség úgy érzi, az óvónők képzettek, felkészültek, megfelelően foglalkoznak a gyerekekkel, akik ennek eredményeként sokat fejlődnek és tanulnak az óvodában. Az óvodák hiányosságai között a magas csoportlétszám itt is szóba került. Megemlítették, hogy az óvodák berendézését lehetne fejleszteni, illetve több játékralenneszükség. 6.3.Iskola A gyermekek iskolakezdésének életkora országosan egyre későbbre tolódott. 1990Z ben a 7 évesen iskolába kerülő gyerekek aránya még kb. 10% volt, 2000Zre meghaladtaa30%zotésezarányazótacsaknőtt 16.Akésőiiskolakezdés főkénta tankötelezettség életkorának csökkentése mellett Z rontotta az általános iskola 16VágóIrén(2005):Felfeléterjeszkedőóvodáztatás stagnálóhozzáférés.educatio4.sz.742 761. 32

befejezésénekesélyeitahátrányoshelyzetűgyermekekesetében. 15. tábla:aziskolakezdéséletkoraa6f17évesgyermekekközöttacsengeri kistérségben gyerek % nemjáriskolába 17 3,8 6 176 39,2 7 247 54,9 8 10 2,1 összesen 449 100,0 Ezért érdemel különös figyelmet az, hogy magas a késői iskolakezdés aránya a kistérségben:a7évesenéskésőbbiskolábakerülőgyerekekaránya57%(15.tábla). AkésőiiskolakezdőkjellemzőenévZvesztesekvoltak,illetvekisebbrészükaszülők kérésére maradt tovább az óvodában (az iskolaéretlenség vagy betegség szerepe ebbenelhanyagolható). 16. tábla:iskolaikudarcokelőfordulásaaziskolásgyermekekközöttacsengeri kistérségben(%) % JártZekisegítő,felzárkóztatóosztályba? 4,7 VoltZemagántanuló,vagyeltanácsoltákZevalamelyikiskolából? 1,5 IsmételtZeévetazáltalánosiskolában? 7,4 33

A törvényi szabályozás jelenleg főszabályként 6 éves kortól írja elő a tankötelezettséget, de lehetőséget ad még egy évet az óvodában tölteni ha egy szakértői bizottság úgy látja jónak. A jogszabály következményeként legalább az első években iskolaéretlen gyerekek sokasága kerülhet az intézményekbe, ami az iskolaikudarcoknövekedéséhezvezethet. 17. tábla:aziskolákrólalkotottvéleményacsengerikistérségben(%) egyáltalán inkább inkább teljesen nemigaz nemigaz igaz igaz Jókapedagógusok.,8 6,5 33,1 59,6 Figyelembeveszikagyerek kéréseit,igényeit. 2,4 10,9 26,8 59,9 Partnernektekintikaszülőket. 2,3 6,9 27,4 63,4 Aszülőkbekapcsolódhatnaka programokkialakításába 4,5 13,2 23,5 58,9 Jóagyerekközösség 4,4 12,8 27,0 55,8 Agyerekjólfejlődik.,3 6,7 23,9 69,0 Aziskolaberendezése,bútorzata megfelelő Aziskolaeszközökkelvaló felszereltségemegfelelő.,8 2,5 19,5 77,2,4 2,3 19,8 77,6 Sokazerőszakos,verekedőgyerek. 25,0 19,4 26,3 29,3 Túlzsúfoltakazosztályok. 33,0 35,4 13,9 17,7 A jelenlegi iskolai kudarcok közül az évismétlés a leggyakoribb, a Csengeri 34

kistérségbenatanulók7%zaismételtévetazáltalánosiskolában,közel5%zukpedig kisegítő,felzárkóztatóosztálybajárt(16.tábla). Az iskolai kudarcok előfordulási esélyét a kistérségben megszólaltatott szakemberekszerintazisnöveli,hogyaziskolábajárás,atanulásnemszámít értéknekalegszegényebbcsaládokban:...nembaj,hogynemmegyiskolába,addigisjönlegalábbnapszámba,őiskeres egykispénzt... (szociálisszakember) Aziskolákkalvalamivelkevésbéelégedettekaszülők,mintazóvodákkal(17.tábla).A tárgyifeltételeket:azeszközökkelvalóellátottságotésaberendezést(77z78%zban) jónakítélik.apedagógusokmunkájáról,aszülőkhöz,gyerekekhezvalóhozzáállásáról ennélkisebbarányban(60z63%zban)nyilatkoznakpozitívan. A gyerekközösségről sincsenek túl jó véleménnyel a szülők, azt 17%Zuk nem igazán tartja megfelelőnek, további 30% szerint sok az erőszakos, verekedő gyerek. A gyerekközösségben az agresszivitáson túl alkoholz és drogproblémák is előfordulnak.aválaszadókszerintgyerekeik13%zaolyaniskolábajár,aholjellemző azalkoholés/vagydrogfogyasztás(18.tábla). 18. tábla:mennyirejellemzőaziskolábanadrogprobléma,túlzott alkoholfogyasztás? gyerek % nagyonjellemző 20 4,8 inkábbjellemző 38 9,1 inkábbnemjellemző 95 23,0 egyáltalánnemjellemző 260 63,1 összesen 411 100,0 35

A szülők úgy érzik, van még javítanivaló azon, hogy őket is bevonják az iskolai programokalakításábaéspartnernektekintsékőket. Amintaztazóvodákrólszólórészbentárgyaltuk(6.2.pont),sokantelepülésükegyik pozitívumakéntaziskolátemlítették(azóvodamellett).aziskoláravonatkozónyitott kérdésre válaszul a szülők jóval több erősséget, mint gyengeséget fogalmaztak meg. Az iskola erősségeként utaltak arra, hogy jók és rugalmasak a tanárok, versenyekre viszik a gyerekeket, a gyerekek megfelelően fejlődnek. A szülők nagyobb része elégedett az iskolai különórákkal, a sportolási lehetőségekkel, a tárgyi feltételekkel. Az összes felsorolt tényező ugyanakkor fejlesztendő területként, hiányosságként is megjelent, csak kisebb arányban. Kiemelendő, hogy a szülők az iskola egyik gyengeségeként említik, hogy a roma és magyar tanulókat nem részesítik egyenlő bánásmódban. Az interjúk során megkérdezett szakemberek Z az oktatási intézmények szemszögébőlzaszülőiháttérésfelelősségfontosságáraisutaltak.voltolyan álláspont, amelyből a szülők és az iskola közötti kölcsönösség, kiegészítő viszonyésvoltolyan,amelybőlakülönállóságérződikki: A gyerek személyisége fejlődéséhez elengedhetetlen a szülői háttér... nélkülük semmiképpennemmegy. (iskolaigazgató) A nevelést... sajnos a szülőknél kellene elkezdeni.... úgy gondolják, hogy (a gyereket)nevelje az iskola, nevelje az élet, az utca. (Biztos Kezdet gyerekház munkatárs) A kistérségi gyerekstratégiában érdemes figyelmet szentelni a szülők és a gyermekeikkelfoglalkozószakemberekközöttiegyüttműködéslehetőségeinek. A meginterjúvolt szakemberek az oktatás, az iskolai szolgáltatások színvonalánakésagyermekekképességeinekfejlesztéséretöbbfélejavaslatot fogalmaztakmeg: Az iskolában az iskolai gyermekvédelmi felelős szerepének az erősítését azt biztos,hogynagyonjónakgondolnám,illetveha mostlehet,hogymegköveznek azért, amit mondok (jó lennne, ha) a pedagógusképzésbe beletennék azt a 36

fajta képességfejlesztést, amivel... a (halmozottan hátrányos helyzetű) gyerekekkeltudnakbánni. (szociálisszakember) Az értelmi fogyatékossá, BTMZessé (beilleszkedési, tanulási és magatartási problémávalküzdő),snizssé(sajátosnevelésiigényű)nyilvánítottgyermekek esetében a szakemberek véleménye szerint kedvező hatású lehet a sport (kajak,kenu,úszás,lovaglás),kirándulás,illetveegyénimérésiértékelésekés képességfejlesztési tervek készítése a gyerekeknek a különböző kompetenciavizsgálatokeredményeiretámaszkodva.azinterjúalanyokszerint ezeket a tevékenységeket vagy már beintegrálták a kistérségi Gyerekesély programba,vagyakésőbbiekbenbeintegrálhatókoda. A kérdőíves adatok fényében figyelemfelkeltő, hogy aszegregálószülőiattitűd az iskolával kapcsolatban még erőteljesebb, mint azt az óvodánál tapasztaltuk: a megkérdezettek 42%Za amellett teszi le a voksát, hogy a roma és nem roma diákok különosztálybajárjanak. 19. tábla:mitgondol,gyermekemilyeniskolaivégzettséghezjuthatmajd? gyerek % legfeljebb8osztály 28 5,0 szakiskola 76 13,3 szakközépiskola 114 20,1 gimnázium 120 21,1 felsőfok 229 40,4 összesen 567 100,0 Aszülőkelégmagaskövetelményeketállítanakgyermekeikelé:40%Zukaztszeretné, ha gyermekük felsőfokú végzettséget szerezne (19. tábla). Ez abizakodó szemlélet 37

bizalmat jelenthet egyfelől a gyermek felé, hogy képes lesz eljutni, másfelől az általános iskola és a középiskola felé, hogy a gyermeket képes lesz eljuttatni a diplomáig. Itt feszül egy kis ellentmodás, mivel láthattuk, hogy a szülők nem nyilatkoztakegyértelműenpozítivanagyermekiskolájáról.aziselképzelhető,hogya szülőkcsupánzreálisalapokatnélkülözőzvágykéntfogalmaztakmegmagaselvárást aziskolaivégzettségetilletően. 7. Agyermekekszükségleteinekkielégítettsége Azanyagihelyzetcsakáltalánosságbanhatározzameg,hogyacsaládmennyireképes a gyermekek számára fontos szükségletek biztosítására. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyermekek szükségleteinek kielégítését előresorolják a családok a felnőttek szükségleteivel szemben. A szülők háztartási gazdálkodáson belüli preferenciái azonban a források szűkössége mellett bizonyos gyermeki szükségletek kielégítését fontosabbnak, másokat halaszthatónak vagy kevésbéfontosnakítélnek meg. Ahhoz,hogylegalábbadatainkegyrészétországosviszonylatbanisértelmeznitudjuk Z bár az adatfelvétel más korcsoportot célzott meg (0Z15 évesek) Z felhasználtuk a KSH 2009. évi Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel EUZSILC modulját. A gyermekek biológiai alapszükségleteit (táplálkozás, ruházkodás) lényegében Z 94Z98%ZbanZképesekkielégíteniacsaládok(20.tábla).Aszülőkelmondásaszerint gyermekeik számára biztosított a napi háromszori étkezés. A 2009Zes országos adatok alapján a táplálkozási szükségletek tekintetében a gyerekek 1%Za, a kistérségben pedig a gyerekek 2%Za szenvedett hiányt. 17 A kistérségben a tanítási napokonezazétkezésaziskolaiétkeztetéstisjelenthetiésjelentiis:iskolaévbena megkérdezett családok gyerekeinek 68%Za, nyáron pedig 43% veszi igénybe a 17EUZSILC2009adataiból 38