Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Kht. Kalocsa 2.2. BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ KUTATÁSI- FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGRİL
Közhasznú tevékenység 2008. gazdasági évben Társaságunk 71, 32 ha területen gazdálkodott. Kalocsán (64, 32 ha) 38, 65 ha területen ıszi káposztarepcét 22, 97 ha területen étkezési száraz borsó vetımagot 2, 10 ha területen főszerpaprikát 0, 60 ha területen öko főszerpaprikát termelt Szegeden (7 ha) 0, 50 ha területen főszerpaprikát termelt 6, 50 ha-t GKI bérleti és dolgozói hasznosításba adott. 1. Kutatási tevékenység A főszerpaprika nemesítési program keretében tenyészkerti (konvencionális nemesítés és rezisztencianemesítés) törzs és hibridanyag fajtakísérlet és génmegırzés anyag került kihelyezésre. Fajtafenntartási és elit szaporítási területeken az elıírt izolációs távolságban helyeztük el egymástól a különbözı fajtákat. Terv 2007. 2008. (eft) (eft) Költség (közvetlen) 103 911 162 532 Támogatás 37 714 16 910 - K+F pályázat - - - Normatív - - - Innovációs járulék 4 750 4 700 - Kht támogatás - - - NKTH 32 964 12 210 Támogatás % 36 7,5 Tény 2007. 2008. (eft) (eft) Költség (közvetlen) 113 961 123 515 Támogatás 33 382 51 860 - NKTH 25 323 11 360 - Biológiai Alapok 5 000 - - MNV Zrt. (felmerült költségek finanszírozása) - 36 000 - Fejlesztési költség aktiválása - - Innovációs támogatás 3 150 4 500 Költségek fedezete % 29 42
A 2008. évi kutató-fejlesztı tevékenység fıbb eredményei: - A konvencionális nemesítés keretében a célkitőzéseknek megfelelıen továbbra is magas beltartalmi értékő főszerpaprika fajták elıállítását végeztük, melyek mind a termelık, mind a feldolgozók igényeit magas szinten elégítik ki. A nemesítési anyagot szántóföldön térizolációs illetve vegyes kisparcellás tenyészkertben helyeztük el, valamint Szegeden fólia alatt is. A nemesítési növényanyag vegetáció alatti folyamatos fenológiai megfigyelését végeztük, mely során a kedvezıtlen idıjárási viszonyok között is lehetıségünk volt a nemesítési célkitőzéseknek (koraiság, stressztőrı képesség, termıképesség stb.) legmegfelelıbb tulajdonságú egyedek kiválasztására. - A konvencionális főszerpaprika fajtaelıállító nemesítés mellett kiemelt figyelmet fordítottunk a hibrid főszerpaprika fajták elıállítására Kalocsán és Szegeden. A korábbi években végzett nagyszámú keresztezésekre alapozva tovább folytattuk az ígéretes kombinációk elıállítását a legértékesebb tulajdonságok (koraiság, magas színezék és szárazanyagtartalom, bogyóméret, magas terméshozam) messzemenı figyelembevételével. A hibrid elıállítás eredményeit, a hibridkombinációkat, fajtabemutató alkalmával termelı, feldolgozó szakemberek, valamint tudományos kutatók részére bemutattuk. A hibridek vizsgálati eredményei alapján kiválasztottuk azokat a kombinációkat, amelyek a termelık és feldolgozók számára leginkább megfelelnek. 2008. január 14-én a sikeres rezisztencia nemesítési munka eredményeként állami elismerésben részesült: Delikát F1 államilag elismert fajta(nysz:26/2006.) Jubileum F1 államilag elismert fajta(nysz:27/2006.) Sláger F1 államilag elismert fajta(nysz:170/2006.) Ez évben bejelentésre került: Bolero (Ikt sz.: 1002635258) 2008. 02. 05. - Főszerpaprika fólia alatti, intenzív termesztéstechnológiájának kidolgozása során, Szegeden fóliaházi körülmények között vizsgáltuk a hibridkombinációk intenzív termesztési lehetıségeit. Különbözı fitotechnikai módszerek mellett vizsgáltuk a hibridek teljesítményét. Főtetlen fólia alatti termesztéssel jelentıs mértékben növelhetı a termésátlag.
A Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Kht. 2008. évi kutató-fejlesztı tevékenységét a feladattervben meghatározott célkitőzéseknek megfelelıen nemesítési, fajtafenntartási és technológiai témakörökben végezte, melyhez szorosan kapcsolódott a különbözı pályázatok, innovációs együttmőködések keretében megfogalmazott témakörökben végzett kutatómunka. 1. Főszerpaprika nemesítés, fajtafenntartás a) Főszerpaprika biológiai alapok fenntartása és génmegırzése A főszerpaprika konvencionális nemesítésében ez évben is jelentıs forrásként kerültek felhasználásra a korábbi években, évtizedekben begyőjtött genetikai alapanyagok (vadfajok régi fajták, tájfajták). Kalocsán március 27-én a vadfajok közül a következı tételeket vetettük el: Capsicum annuum 14 tétel, C. baccatum 3 tétel, C. chinense 30 tétel, C. frutescens 18 tétel, C. pendulum 13 tétel. A vadfajok üvegházi kiültetését május 26-ig végeztük el. Kiültetés után optimális víz, és tápanyagellátással segítettük a növények kezdeti fejlıdését. A növények védelmérıl folyamatosan gondoskodunk. Összesen 78 vadfaj kitermesztését végeztük üvegházban. A kedvezı agrotechnika biztosításával az üvegházi körülményekre igen erıs növekedéssel reagáltak a vadfajok, ezért támberendezést építettünk, mellyel a növényeket megtámasztottuk. A vadfajok fenológiai megfigyelését elvégeztük, a megkülönböztetı bélyegek győjtését és rögzítését végrehajtottuk. Az üvegházban a termések begyőjtését az érést követıen novemberben végeztük el, feldolgoztuk, és a szaporító anyagot betároltuk. Magyar régi fajták, tájfajták, genetikai vonalak (összesen 15 tétel) vetımagját fóliasátorba vetettük el április 9-én. A palánták felnevelését kiváló minıségben végeztük el. A növények tenyészkerti kiültetése május 27-én történt kézzel. A különbözı fajtakategóriákban megtalálhatók voltak a csípıs és csípısségmentes, folytonos növekedéső, a féldeterminált és a determinált típusok. A magyar régi fajták, tájfajták a klasszikus magyar főszerpaprika fajtatípusok, melyek megırzése szükséges, genetikai alapként szolgálnak az új fajták elıállításánál. A régi tájfajták közül kiemeltük az értékesnek ítélt tulajdonsággal rendelkezı egyedeket (pl: magas, erıs szár) továbbszaporítás céljából.
Kalocsán a tervezett részfeladatoknak megfelelıen a génmegırzéshez tartozó baktériumrezisztens fajták (Kaldóm, Kalorez, Kalóz, Kalmár) és vonalak vetımagjait a tesztelı fertızéshez 2008. március 27-én vetettük el üvegházban. A palántákat felneveltük, majd a vonalak tesztelı fertızését május 9.-én végeztük, melynek folyamán baktérium szuszpenziót injektáltunk a levelek szöveteibe. A fertızést követıen egy hét inkubálás után értékeltük a növények válaszreakcióit. A rezisztens egyedek a fertızés helyén lilás elszínezıdést mutattak, az érzékeny egyedeknél a fertızés helyén zsírosodó folt jelentkezett, ezeket a töveket a sziklevelek alatt elvágtuk, megsemmisítettük. A megmaradt növények edzését követıen szántóföldi parcellákba történı kiültetést május 28-ig végeztük el. Kiültetés után levéltetvek elleni permetezést végeztünk. A tenyészidıszak folyamán optimális agrotechnikai körülményeket biztosítottunk a növények számára. A júniusban jelentıs mennyiségő csapadék hullott, ami a talajt levegıtlenné tette, valamint a Xanthomonas fertızésének kedvezett. Az anyatövek kijelölését és begyőjtését szeptember elejétıl szeptember végéig folyamatosan végeztük el. A megszedett anyag egy részébıl szedéskori mintákat szedtünk laboratóriumi vizsgálat céljából, az anyag másik részét zsákhálóban betároltuk. A begyőjtött anyag feldolgozását követıen laboratóriumi vizsgálatot végeztünk és a szaporító anyagot betároltuk. A szuperelit vetımag elıállításához Kalocsán fóliasátorba április 8-án vetettük el a Kalocsai m. 622, Kalocsai M Cseresznye fajták törzsanyagát. A palántákat szakszerő technológiával kiváló minıségben elıállítottuk. Térizolációs kiültetésüket részben szerzıdés alapján, termelık végezték el Szeged és Kalocsa környékén. A fajtafenntartó nemesítésben részesített fajták törzsfokozatait az 1. sz. táblázat tartalmazza. 1. sz. táblázat: Parcellák száma Fajtanév A B C D E Kalocsai m. 622 108 3 2 1 - Kaldóm 216 4 2-1 Kalorez 180 3 3 - - Kalóz 108 - - - - Kalmár 262 - - - - Globál 216 2 1 - -
Csüngı cspm. TK 128 5 - - - Felálló cspm. TK 178 - - - - BTK génmegırzés 77 - - - - Kalocsai M cser - - 2 2 - Szegedi 178 Fólia alatt A szerzıdéses termelıknél felnevelt növényanyagból az anyatöveket augusztus végén, szeptember elején begyőjtöttük. A begyőjtött anyagot zsákhálóba raktuk, elkülönítve betároltuk. A betárolt anyagokat utóérlelés után feldolgoztuk, laboratóriumi vizsgálatokat elvégeztük. A begyőjtött, perspektivikus anyatövek a következı év nemesítési munkájában, az új fajtaelıállítás folyamatában felhasználhatók lesznek. A fajtafenntartásban részesített fajtákból a terv szerinti szuperelit vetımagot elıállítottuk, mely a következı években a fajták továbbszaporításához jó minıségben áll rendelkezésre. b) Hibrid fajták elıállítása: Hibrid elıállítási programunkat a korábbi évek célkitőzéseinek megfelelıen új keresztezési kombinációkkal bıvítettük. A hibrid fajták elıállításánál fontos célkitőzésként jelöltük meg a termıképesség és termésminıség magas szintő kialakítását, a stressztőrı képességet és a nagy bogyóméretet. A hibrid fajták elıállítását Kalocsán és Szegeden végeztük. A Kalocsai hibrid elıállítási programban az intenzív szabadföldi termesztésre alkalmas baktérium rezisztens hibrid fajtaelıállítást részesítettük elınyben, Szegeden a fólia alatti termesztésre alkalmas hibrid főszerpaprika fajtákat állítottuk elı. A nemesítés során felhasznált DH vonalakat, szülıket kalocsai fajták esetében az MBK Gödöllın, a szegedi fajtákhoz felhasznált DH alapanyagot a szegedi GK Kht.-nál állították elı. A DH szülık elıállításához a Főszerpaprika Kht. jelenleg nem rendelkezik sem humán, sem technikai erıforrásokkal, ezért az ilyen jellegő feladatok elvégzésére szükség volt a fenti Intézményekkel való szoros együttmőködésre. A hibrideket fólia alatt, valamint szántóföldi tenyészkertbe kiültetve vizsgáltuk, értékeltük. Az értékelés során kiemeltük azokat a kombinációkat, amelyek mind a fólia alatt, mind szabadföldön jó eredményt produkált. A kiemelt hibrideket a következı évben ismét teljesítményvizsgálat alá vetjük. Az ígéretes kombinációkból a legnagyobb üzleti partnerünk részére átadtunk tételenként 10 kg termést vizsgálat céljából. A hibrid főszerpaprika fajtákat a termelık igényelték, melyek intenzív szabadföldi (fólia takarás, és csepegtetı tápoldatos öntözés) és intenzív fólia alatti termesztésben bizonyították
elınyüket és létjogosultságukat. A fajták termıképességben, termésbiztonságban és kimagasló minıségi értékeikkel felül múlták a hagyományos termesztési mód mellett termelt konvencionális fajták termelési szintjét. A hibrid főszerpaprika fajták termesztéséhez igényelt hibrid vetımagot elıállítottuk, és a termelık igényeit biztosítani tudjuk. 2. Rezisztencianemesítés, betegségellenálló fajták elıállítása A főszerpaprika rezisztencianemesítési programban elsıdleges szerepet kívántunk biztosítani a Xanthomonas vesicatoria baktériummal szembeni ellenállóság és a koraiság növelésének, a termıképesség, valamint a minıség javításának. A Kalocsán végzett nemesítési programot teamrendszerő kutatási együttmőködés keretében a Primordium Kft., Budakert Kft., valamint a Mezıgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont munkatársaival hajtottuk végre. A nemesítési munka során fajspecifikus rezisztenciaforrásokat folyamatosan építettük be a konvencionális, gazdaságilag értékes főszerpaprika fajtákba. Kalocsán a 2008. március végén a 2007. évi kísérletekbıl származó alábbi tételek kerültek elvetésre: - szentesi üvegházi és fólia alatti kísérletekbıl, valamint a kalocsai fertızött és fertızetlen szabadföldi kísérletekbıl származó legjobb tételek (216 db Kaldóm, 180 db Kalorez, 262 db Kalmár, 108 db Kalóz, 128 db csüngı és 1200 db tenyészkerti vonal) Xanthomonas ellenállóságának tesztelését elvégeztük. A rezisztens tételek június elején kerültek kiültetésre. Az idei nyár eleji nagy mennyiségő csapadék hatására jelentıs mértékő volt a Xanthomonas fertızés, a rezisztens vonalak teljes mértékben tünetmentesek voltak. A rezisztencia tenyészkertben és a fajtafenntartásban részesített szaporításoknál az érés idıszakában az anyatövezést elvégeztük. Az anyatövek betárolásra kerültek, melyek laboratóriumi vizsgálatát és feldolgozását elvégeztük, a szükséges szuperelit vetımagot elıállítottuk, a további nemesítési munkához szükséges vonalakat kiemeltük. A tesztelést követıen megmaradt rezisztens egyedeket fólia alá, illetve szántóföldi tenyészkertbe ültettük ki. A növényeket fejlıdésük folyamán figyelemmel kísértük. Szeptember végén a megfelelı egyedek továbbszaporítás céljából begyőjtésre kerültek. A csípıs vonalak tesztelését, szelektálását elvégeztük, az édes egyedeket eltávolítottuk. A begyőjtött vonalakból a további szelekcióhoz szükséges beltartalmi vizsgálatok (színezéktartalom, kapszaicin tartalom) decembertıl kezdıdıen elvégeztük.
A rezisztencia nemesítés keretében olyan vonalakat választottunk ki, amelyeket a 2009. évben hibridek elıállításához fogunk felhasználni. A kiválasztott vonalak a baktériumrezisztens (Bs-2) mellett kiemelkedı beltartalmi tulajdonságokkal rendelkeznek (magas színezéktartalom, illetve kapszaicin tartalom). A rezisztencia nemesítési feladatotokat a programnak megfelelıen teljesítettük. 3. NKTH pályázatok keretében végzett kutatómunka a) Multirezisztens paprika fajták nemesítése hagyományos és molekuláris módszerekkel, a biotermesztés tápanyagutánpótlásának fejlesztése (Azonosító szám: 4/020/2005. Jedlik Ányos pályázat) 3. beszámoló A beszámoló idıpontja: 2008.09.15. Főszerpaprika Kht. Részfeladat megnevezése VI/3 VIII/3 VI. Részfeladat A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási idıszakban A TMV és Xv kórokozókkal szemben rezisztens, a terméseredmények és beltartalmi vizsgálatok, a rezisztencia homozigótaságának megerısítı tesztelése és molekuláris adatok alapján az F5 és F6 vonalak fenotípusos szelekciója, felszaporítása. A próbahibrid eredmények és beltartalmi értékek alapján a legjobb kombinációk kiválasztása és a bejelentéshez szükséges magmennyiség elıállítása az együttmőködı szervezettel. A dihaploid és molekuláris munkákhoz szükséges legjobb gazdasági értékő és rezisztens vonalak kiválasztása, fenntartása. TMV és Xv rezisztens főszerpaprika nemesítése program keretében elıállított F1 és F2 hibridek és szülı vonalak gazdasági értékeinek megfigyelése. III. Zárójelentés A részfeladat költsége (e Ft) 21 670 3 890 Összes költség: 25 560 A konzorciumi munka keretében azt a feladatot vállaltuk, hogy a főszerpaprika szabadföldi termesztésében legnagyobb károkat okozó baktériumos megbetegedés és az intenzív palántanevelésben egyre gyakrabban fellépı Tobamo vírusfertızésekkel szemben ellenálló F1 hibridet állítunk elı. A korábbi nemesítıi munkánk során elıállított, dohány mozaik vírussal (TMV - L3 gén), és a baktériumos megbetegedéssel (Xanthomonas vesicatoria - Bs-2 gén) szemben rezisztens főszerpaprika fajtáink és vonalaink, valamint kimagasló beltartalmi tulajdonságokkal rendelkezı fajtáink felhasználásával lehetségesnek tartottuk több rezisztenciagént együttesen tartalmazó, de jobb gazdasági tulajdonságokkal rendelkezı
F1 hibrid nemesítését. Vállaltuk az olcsó F1 hibridmag magtermesztésének megszervezését, az új F1 hibridek termesztéséhez alkalmas intenzív termesztéstechnológia kifejlesztését. A Bs-2 és L3 specifikus rezisztencia géneket tartalmazó fajták, vonalak gazdasági és a rezisztencia tulajdonságai között egy feltehetıen szoros genetikai kapcsoltság van. A rezisztens vonalak tulajdonságainak javítása céljából ezért folyamatos visszakeresztezéseket végzünk a kimagasló beltartalmi tulajdonságokkal rendelkezı vonalakkal. A konzorciumi program keretében néhány ígéretes vonal nemzedékgyorsításával és a vonalak nemzedékenkénti mesterséges fertızésével (Primordium kft. és Budakert kft. együttmőködésével több, mint 5000 tétel teszteltünk) több olyan vonalat választottunk ki, amelyek a rezisztenciagének mellett kedvezı gazdasági tulajdonságokkal is rendelkeztek. A mesterséges fertızések után kiválasztott legjobb fenotípusú vonalak közül az MBK molekuláris vizsgálati adatai alapján, a vonalak számát erısen lecsökkentve olyanokat választottunk ki, amelyek a Bs-2 gént homozigóta állapotban tartalmazták. A F1 hibrid nemesítési program keretében ezeket a nagy értékő vonalakat, a nemesítési eredmény megırzése érdekében apavonalként használtuk, míg anyavonalként a TMV L3 rezisztens vonalainkat, fajtáinkat használtuk. A mesterséges fertızési tesztek és a molekuláris eredmények után kiválasztott vonalakat, a vonalak egyöntetőségének további növelése céljából átadtuk az MBK szövettenyésztési laboratóriumának. A dihaploid (DH) vonalak elıállítására átadott vonalak között olyanok is voltak, amelyek a Bs-2 rezisztenciagént heterozigóta állapotban tartalmazták. Sajnos az eredmények a labor korábbi megfigyeléseit igazolták, vagyis, a főszerpaprika vonalak amúgy is gyenge válaszadóképességét a specifikus Bs-2 gén jelenléte tovább rontotta. A csekély számú (18 db) DH vonal közül egyetlen tartalmazta a Bs-2 gént, de az apró bogyómérete miatt fajtaelıállításra alkalmatlan volt. A hagyományos nemesítési módszerekkel elıállított rezisztens vonalak felhasználásával próbahibrideket készítettünk. A próbahibridek teljesítményét fajtakísérletekben vizsgáltuk. A fajtakísérletben a növények fenotípusos értékelése mellet vizsgáltuk a növények terméshozamát, szedéskori és utóérlelt színezéktartalmát, szárazanyagtartalmát, valamint csípıs fajtáknál a csípısséget okozó kapszaicin tartalmat. A próbahibridek közül a legjobb eredményt elérı főszerpaprika hibrid kombinációt állami elismerésre bejelentettük Szikra F1 (KFC 06-1) fajta névvel. Ez az új hibrid az elsı főszerpaprika fajta, amely tartalmazza a TMV rezisztenciagén L3 allélját és Xanthomonas vesicatoria baktériummal szembeni rezisztenciát biztosító Bs-2 gént. A vetımag cégek más jelölésrendszert használnak katalógusaikban, mint a nemesítık, genetikusok. Az L3 gént tartalmazó fajtákat Tm:0-2., a Bs-2 gént tartalmazókat Xcv jelöléssel látják el, de feltüntetik, hogy melyik törzsekkel szemben rezisztens a fajta. A rezisztencia fokát külön jelölik, a HR (High Resistance Magas fokú rezisztencia), míg az IR (Intermediate Resistence Gyengébb szintő rezisztencia). Az IR típusú rezisztencia esetén egy agresszívebb törzs, megjelenése esetén a rezisztencia nem hatékony. A bejelentett Szikra F1 folytonos növekedéső, csüngı termésállású, csípıs főszerpaprika (Tm:0-2 HR, Xcv HR). Termıképessége a vizsgálati adatok alapján 23-35 t/ha, nyersen a színezéktartalma 200-220 ASTA, utóérlelve a színezéktartalma 220-250 ASTA, kapszaicin tartalma 1000-1600 mg/kg. Összehasonlításul a jelenleg piacvezetı csípıs főszerpaprika fajta (Szegedi 178) hozama 15-25 t/ha, nyersen a színezéktartalma 170-200 ASTA, utóérlelve 200-240 ASTA, kapszaicin tartalma 400-800 mg/kg. A Szikra F1 fajtát elsısorban intenzív talajtakarásos, csepegtetı öntözéses technológiai körülmények között
javasoljuk termeszteni. A Szikra F1 fajtajelölt termése csípıs paprikakrém, valamint csípıs ırlemény gyártására alkalmas. A téma keretében elért eredményeket bemutatók és tapasztalatcserék alkalmával közreadtuk az érdeklıdı kutató-fejlesztı, termelı és feldolgozó szakembereknek. A projektben elvégzett munkák eredményeirıl tudományos elıadásokon és kiadványokban beszámoltunk. A bejelentésre kiválasztott hibridkombináció üzemi méretekben való termesztéséhez szükséges hibrid vetımagot elıállítottuk. A program keretében több algakészítmény hatását is vizsgáltuk két éven keresztül a főszerpaprika termesztésben. Az algakivonatok közül az Alga 612 szignifikánsan megemelte, az MACC-6-os kivonat szignifikánsan csökkentette a terméshozamot, a kontrollhoz, illetve a többi algakivonathoz képest. Az algakészítmények más értékmérı tulajdonságot (szárazanyag tartalom, színezéktartalom) nem befolyásoltak. A projektben vállalt feladatokat és kötelezettségeket teljesítettük. b) Fólia alatti termesztéstechnológia kidolgozása, korszerősítése A hidegfóliás intenzív főszerpaprika termesztési technológia az elmúlt években elért eredmények ismeretében egyre több termelı és feldolgozó érdeklıdését keltette fel. Az új főszerpaprika hibridekre alapozott termesztéstechnológia jelentıs mennyiségi és minıségi javulást eredményez a főszerpaprika ágazatban. Az elmúlt évben a technológia korszerősítése az egyes termelıknél valósult meg. Amely termelınél a technikai lehetıségek adottak voltak, ott a szegfőháló támberendezést lehetet gazdaságosan alkalmazni, kevés fitotechnikai munka mellett. A termelık jelentıs részénél ez a technológia nem alkalmazható, kordon, illetve az étkezési paprikánál alkalmazott támrendszerek használhatóak. Az új termesztéstechnológia alternatívát jelent az eddigi főszerpaprika termesztési technológiák mellett mindazon termelıknek és feldolgozóknak akik : - nincsenek megelégedve a szabadföldi állományok hozamával, termésbiztonságával, minıségével, de továbbra is magyar főszerpaprikával kívánnak foglalkozni. - munkaszervezési okokból szeretnék a betakarítási és feldolgozási periódust idıben széthúzni. az energiaigény csökkentése érdekében a napenergia biztosította természetes szárítási lehetıséget a nyári és kora ıszi hónapokban minél jobban kihasználni - olyan hajtatóházi infrastruktúrával rendelkeznek, amiben a zöldnövények piacán tapasztalható körülmények miatt nem tudnak más, hajtatásos zöldségkultúrát
gazdaságosan termeszteni, ám viszonylag szerény ráfordítással ezek a berendezések újra termelésbe állíthatóak. A kidolgozott új termesztéstechnológiai elemek bevezetése az eddigi gyakorlatban jól bevált technológiáknál nagyobb termésbiztonságot, jobb minıséget jelentenek, biztosítják a tenyészidı megnyújtását, a kiszámítható és magas hozamot. A termesztéstechnológiában alkalmazott hibrid fajták melyek kiváló mennyiségi és minıségi értékmérı tulajdonságokkal rendelkeznek, a termesztéstechnológiai feltételrendszerben magas szinten realizálódnak, kiváló minıségő ırlemény alapot biztosítanak. A javasolt technológia elınye, hogy: meghosszabbodik a tenyészidı (fóliás technológia esetén február-november, míg szabadföldi termesztésben március-október) eltolódnak a szedési munkacsúcsok (fóliás technológia esetében június-november, szabadföldi termesztésben szeptember-október) tökéletesedik az utóérlelési lehetıség, jelentıs minıségi javulás érhetı el, mert júliustól szeptemberig elegendı hıösszeg halmozódik fel, a napon történı természetes szárítási lehetıségek kihasználásával csökken a féltermék elıállítási költsége ( július-szeptember idıszak), energia megtakarítás érhetı el, minimum 8-10-szeres termésmennyiség érhetı el a szabadföldi termesztéshez viszonyítva javul a termesztés biztonsága, valamint az elért termés mennyisége, minısége é higiéniai állapota a termesztési feltételrendszer (hajtatóház) többletráfordítása megtérül a magasabb hozamban, illetve a koncentrált termesztés fajlagosan kisebb ráfordítása miatt, irányító termesztési feltételek között nagyobb mértékben valósítható meg a környezetbarát növényvédelmi technológia a minıség magas szinten történı biztosítása mellett nı a termesztés hatékonysága, a késztermék mikrobiológiai tisztasága, az élelmiszerbiztonság A bemutatók és tapasztalatcserék során a résztvevı termelı és feldolgozó szakemberek: - elsajátították az új termesztéstechnológia módszereit, gyakorlati kivitelezését - megismerkedtek az egyenletes és jó minıségő árualap elıállítás követelményrendszerével 4. Innovációs együttmőködések keretében végzett kutatás-fejlesztés A központi (közhasznúsági) támogatások elmaradása miatt a korábbi évekhez hasonlóan, arra törekedtünk, hogy minél szélesebb körben együttmőködést alakítsunk ki az innovációs járulék fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezetekkel. Innovációs együttmőködései
megállapodást kötöttünk 2008. évben a Kalocsai Főszerpaprika Zrt., Házi Piros Paprika Kft, Gorzsai Mezıgazdasági Zrt. főszerpaprikát termelı és feldolgozó cégekkel. A kutatásfejlesztés témakörét együttmőködési megállapodásban határoztuk meg, melynek eredményeirıl az alábbiakban számolunk be. 4.1. Főszerpaprika fajták termesztési és ipari értékének vizsgálata, ajánlása A Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Kht. fajtaelıállító munkájában elsıdleges feladatként tekinti a korszerő termelıi és feldolgozói igényeket kielégítı fajták elıállítását. A konvencionális nemesítés mellett az utóbbi években elıtérbe került a hibrid főszerpaprika fajták elıállítása is. A fajták értékelését szántóföldi kisparcellás és nagyüzemi kísérletben végeztük a legújabb termesztéstechnológiai módszerek alkalmazásával. A kisparcellás kísérletben az általunk forgalmazott fajtákat vizsgáltuk (összesen 21 fajta). A termesztési kísérletben szereplı fajtákat az üzemi termesztésben a kalocsai körzetben nagy felületen termelik, ezért termesztési és ipari értékük vizsgálata elıtérbe került. A fenti fajtákat palántázott kisparcellás kísérletben vizsgáltuk Intézeti területen. A szaporító anyagot, szivarpalántát üvegházban neveltük fel, melynek vetése április 11.-én történt. A palántanevelést a növény igényeinek megfelelıen szakszerően, a növények életfeltételeit optimális szinten biztosító körülményrendszerben végeztük. A palánták zavartalan fejlıdését tápoldatos öntözéssel és rendszeres, szakszerő növényvédelemmel biztosítottuk. A tálcás palántákat ültetés elıtt egy héttel az üvegházból edzés céljából a bátyai úti telepen helyeztük el. Az edzést szabad ég alatt folyamatos növényápolás mellett végeztük. Az edzett palántákat 6-8 lombleveles fejlettségben május 26-27.-én ültettük ki szántóföldi kisparcellás kísérletben kézzel, üzemi területen géppel. Ültetés elıtt 10 nappal mőtrágyázást követıen elkészítettük a kellı mélységő ültetı ágyat, mellyel egyidıben talajfertıtlenítést és vegyszeres gyomirtást végeztünk. A jó minıségben elıkészített talajban jó minıségő ültetést végeztünk, mely a palánták eredésében jól megmutatkozott. Az ültetés után a növényállomány beállottsága jó volt, sorközmővelést majd sorkapálást végeztünk. A növények zavartalan fejlıdését fejtrágyázással, illetve rendszeres növényvédelemmel biztosítottuk. Ez évben viszonylag korai, medárdos idıszak hatására mely a korábbi évekhez viszonyítva magasabb csapadékösszeggel jelentkezett- az érzékeny fajták esetében jelentıs
Xanthomonas fertızöttség volt tapasztalható. A rezisztens fajták permetezés nélkül is tünetmentesek voltak, az érzékeny fajták egészségi állapotát ötszöri növényvédıszeres védekezés ellenére is nehezen tudtuk fenntartani. 1. ábra A tenyészidıszak fıbb meteorológiai jellemzıi: Havi átlag hımérséklet C o 25 20 15 10 5 0 Havi átlag 50 éves átlag Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Hónapok Havi összes csapadék mm 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Április Május Június Július Augusztus Hónapok Szeptember Október 2008 50 éves átlag A május végi, június eleji idıszakban a baktériumos levélfoltosság terjedéséhez optimális hımérsékleti és csapadékviszonyokat az 1. számú ábrán látható értékek is bizonyítják. Szembetőnı, hogy a havi csapadék összegek a tenyészidıszak elején jelentıs mértékben meghaladják az 50 éves átlag értékeket. A nagymennyiségő, intenzív csapadék levegıtlenné tette a talajt, mely a növények számára káros hatással volt. A növények virágzása fólia takarásos kísérletben június elején-közepén, szántóföldi kísérletben június 20-25. idıszakban kezdıdött. A szántóföldi kísérleti területet folyamatosan tisztán tartottuk. A fóliatakarásos kísérletben az érés már augusztus elején
megkezdıdött, az elsı szedést szeptember 4.-én végeztük. Az elsı szedés alkalmával tövenként 0,2-0,5 kg paprikát lehetett leszedni, szedéskori szárazanyagtartalma 17-21 % mellett. A legtöbb termés a Délibáb F1 és a Jubileum F1 fajtán volt. A kisparcellás fajtakísérlet szedését szeptember 19-23. között végeztük el. A leszedett termésmennyiség alapján számoltuk a terméshozamot (1. melléklet). A szedéskor, illetve 40 napos utóérleléskor mért beltartalmi értékeket az 1. mellékletben közöljük. Megfigyeléseink alapján a hibrid fajtákban meglévı genetikai potenciált csak intenzív termesztési körülmények között lehet gazdaságosan kihasználni. A konstans fajták termesztését az elmúlt évek eredményei alapján palántázott technológiával javasoljuk termeszteni. A 2008.-as évben a főszerpaprika terméshozama az elmúlt évekhez képest alacsonyabb, azonban a beltartalmi értéke, elsısorban a színezéktartalma, felülmúlja az elmúlt években mért eredményeket. 4.2. Főszerpaprika vetımag vigorértékének vizsgálata A vetımag vigorértékének vizsgálatát 4 fajtánál végeztük el. A begyőjtött érett, valamint kormos és zöld termésekbıl kézi hasítással kinyertük a magot. A magok csíráztatását 2008. október 27-én kezdtük meg, és a szabvány elıírásai szerint hajtottuk végre. Az eredményeket az 1. sz. táblázat tartalmazza. 1. sz. táblázat: Különbözı érettségi fokú termésekbıl származó magok csírázási százaléka fajta Piros termések Kormos termések Zöld termések Kalocsai M. 622 77 65 2 Kalorez 85 72 2 Szegedi 80 88 9 0 Kalóz 85 69 0