Kiszter István: A felnõttoktatási törvény értelmezése

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 63. Kiszter István: A felnõttoktatási törvény értelmezése EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÕ ÉS TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET 2005.

2 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Szerzõ: Kiszter István Szerkesztette: Feigl Ágnes Véleményezte: Horváth Károlyné Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet, 2005 Felelõs kiadó: Vízvári László fõigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mû bõvített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetõ 04 A modul struktúrája 05 A tananyag célja 05 Követelmények 05 Fogalomgyûjtemény 05 Jogszabályi háttér 06 1. Modul A felnõttképzés jogi szabályozása 07 1.1. A felnõttképzés területei 08 1.2. Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések fõ jellemzõi 09 1.3. A szakmai képzések fõ területei 09 Összefoglalás 10 Gyakorló/önellenõrzõ feladatok és megoldások 10 Ellenõrzõ feladatok és értékelési szempontok 12 2. Modul A 2001. évi CI. törvény a felnõttképzésrõl 14 2.1. A törvény hatálya-hatásköre 14 2.1.1. A felnõttképzési tevékenység három kritérium fennállását igényli 14 2.2. A szakmai irányítás intézményrendszere 15 2.3. Garanciák, minõség 16 2.4. Támogatási rendszer 17 2.5. A felnõttképzési tv. 18 Összefoglalás 19 Gyakorló/önellenõrzõ feladatok és megoldások 20 Ellenõrzõ feladatok és értékelési szempontok 21 3. Modul A 22/2004. (II. 16.) számú kormányrendelet a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának szabályairól 23 3.1. Intézmények akkreditációja 24 3.2. Képzési programok akkreditálása 24 3.3. A minõségi felnõttképzés garanciái a rendelet szerint 25 3.3.1. Feltételes intézményi akkreditáció 25 3.3.2. Az egyszerûsített intézményi akkreditáció 25 3.4. Az akkreditációs követelményrendszerrõl szóló miniszteri rendelet (24/2004. (VI.22.) FMM rendelet) 27 3.4.1. A szabályozás célja 27 3.4.2. A miniszteri rendelet hatálya kiterjed 28 Összefoglalás 29 Gyakorló/önellenõrzõ feladatok és megoldások 29 Ellenõrzõ feladatok és értékelési szempontok 31 Elköszönés 32

4 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK BEVEZETÕ A humán erõforrás fejlesztése, az oktatás és képzés napjainkra, a technikaitechnológiai fejlõdés, az információs robbanás és a globalizáció hatására stratégiai kérdéssé vált. Az élethosszig tartó tanulás - life long learning - nemcsak a fejlett világ társadalmi érdeklõdésének került a középpontjába, hanem az Európai Unióhoz csatlakozott országokban - így hazánkban is - kulcsfontosságú kérdés. A versenyképesség megõrzése, illetve megerõsítése, a munkaerõ foglalkoztathatóságának és alkalmazkodási képességének javítása érdekében megnövekedett az igény a naprakész információ és tudás hozzáférhetõsége iránt. Soha nem volt még ekkora késztetés az erõforrások az egyén és a közösség javára történõ felhasználására, valamint arra, hogy az egyének megtervezhessék saját életüket, tevékenyen hozzájárulhassanak a társadalom fejlõdéséhez, és megtanulhassanak valóban együtt élni a kulturális, etnikai és nyelvi sokféleséggel. A legtágabb értelemben vett oktatás kulcsszerepet játszik abban, hogy ezekre a kihívásokra a tanulás és a megértés révén hogyan válaszolunk. Ha az egyén tanköteles-korban az iskoláztatása során nem tudott megfelelõ iskolai végzettséget szerezni, azt csak felnõttképzési formában van lehetõsége pótolni. Ennek igényét ugyanakkor az a kényszer is fokozza, hogy minden szakmai képesítés megszerzésének elõfeltétele egy meghatározott iskolai végzettség megléte. Ez az alapés középfokú szakképesítések döntõ többségében minimum általános iskolai végzettséget jelent. A kvalifikáltabb szakmák megszerzésének alapfeltétele viszont a legalább középiskolai végzettség. Ez utóbbi igényt erõsíti, hogy a tartós foglalkoztatás minimális garanciáját is a középfokú iskolai/szakmai képzettség adja. A gazdaság - mint megrendelõ - igényeinek szem elõtt tartása azért is fontos, mert a felnõttképzés elõtérbe kerülésének egyik hazai oka - a rendszerváltozás óta - éppen a piacgazdaság és a demokratikus társadalom humánpolitikai feltételének megteremtési igényébõl következett. A humán erõforrás fejlesztésének elõsegítésére az Országgyûlés és a kormányzat 1990 óta több mint százötven különbözõ szintû jogszabályt (törvényeket, kormány- és miniszteri rendeleteket) alkotott, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik az oktatást, így a felnõttek és fiatalok szakmai, általános és nyelvi képzését. Ezek közül a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény az, amely keretjelleggel, törvényi szinten szabályozza a felnõttek képzésének szakmai irányítását, tevékenységi garanciáit, finanszírozási rendszerét.

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 5 A MODUL STRUKTÚRÁJA 1. A felnõttképzés jogi szabályozása 2. A 2001. évi CI. törvény a felnõttképzésrõl A TANANYAG CÉLJA A modul célja, hogy a jelentõs szakmai és pedagógiai gyakorlattal rendelkezõ hallgató biztosan eligazodjon a felnõttképzés rendszerében. Tevékenysége során hasznos tanácsot, segítséget tudjon nyújtani mindazoknak, akik a - a felnõttképzés területeivel kapcsolatban, - a felnõttképzés támogatási rendszerével, - a felnõttképzés kritériumaival, - a felnõttképzési tevékenység nyilvántartásba vételével, - a felnõttképzési tevékenység akkreditációjával, - a felnõttképzési intézet akkreditációjával kapcsolatban kérdést intéznek hozzá. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz a felnõttképzést folytató intézmény nyilvántartásbavételi eljárásának lebonyolításában a: - a programakkreditációval, - az intézetakkreditációval, - a felnõttképzés támogatási rendszerével kapcsolatban tájékoztatást adni. FOGALOMGYÛJTEMÉNY 3. A 22/2004. (II. 16.) számú kormányrendelet a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának szabályairól. Life long learning Egész életen át tartó tanulás - a felgyorsult ütemû tudományos-technikai fejlõdés hatására született oktatáselmélet és gyakorlat, amely szerint a tanulás nem korlátozódhat többé a gyermek és ifjúkorra, hanem annak folytatódnia kell a felnõttkorban is. Moduláris képzés A moduláris képzés alapja a modul egyik megközelítésben egy-egy tanfolyami téma kidolgozására, egyre kisebb önálló egységekre bontására szolgál, a tananyag jobb megértése felé vezetõ út mérföldköveinek egymásutánjaként hasznosítható. Másik aspektusból moduláris képzés útján a tanulónak egyéni igényeiket figyelembe véve mintegy a la carte kínálják a tananyagtartalom széles választékát.

6 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Kompetencia alapú képzés Az a képzés, amelynek tananyagát és folyamatát, valamint tanítási környezetét adott, definiált munkakörök betöltéséhez szükséges, a tanulókkal elõre ismertetett ismeretek, készségek és beállítódások együtteseinek (kompetenciáknak) kialakítása érdekében rendszerelvûen terveznek és építenek fel. Iskolai rendszerû képzés A közoktatási, illetve felsõoktatási törvényekben definiált intézményekben, az intézménnyel tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban lévõ tanulók, hallgatók jogszabályokban meghatározott kötöttségek mellett végzett formális (szervezett és meghatározott kimenetû) képzése. Iskolarendszeren kívüli képzés formális (szervezett és meghatározott kimenetû) képzés, mely szerzõdésen alapuló szolgáltatásként valósul meg. Akkreditáció (Hitelesítés, felhatalmazás elfogadás) annak hitelesítése, hogy az intézmény képzési tevékenységében, illetve a vizsgált képzési programban érvényesülnek-e mindazok a normák, amelyek garantálják bizonyos minõségi követelmények elérését. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2001. évi CI. Felnõttképzési Törvény ( módosítása: 2003. ÉVI CVI. törvény ) 48/2001. (XII.29.) OM rendelet a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásáról 8/2003. (VII.4.) FMM rendelet a Munkaerõ-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének felnõttképzési célú keret felhasználásáról 91/2002. (IV.26.) kormányrendelet a felnõttképzést folytató intézmények és felnõttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól (módosítása: 22/2004. (II. 16.) 7/2002. (XII.6.) FMM rendelet a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékérõl és felhasználásának szabályairól 15/2003. (II. 19.) kormányrendelet a felnõttképzési normatív támogatás részletes szabályairól 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet az akkreditációs követelményrendszerrõl

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 7 1. MODUL A FELNÕTTKÉPZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA ELÕZMÉNYEK Az 1997. év nyarán Hamburgban megrendezett V. Felnõttoktatási Világkonferencia ajánlásaiban megfogalmazott legfontosabb üzenet, hogy az ember nemcsak munkaerõ, nem beszélõ szerszám, hanem aktív állampolgár. Lehet férfi vagy nõ, esetleg valamely kisebbség tagja, netán valamilyen fogyatékossággal küzd; rendkívül sokféle minõségben, szerepben, és ennek érdekében nagyon sokféle tudással kellene részt vennie a társadalom mûködésében. Az ajánlás hangsúlyozta, hogy az államnak továbbra is lényeges feladatokat kell vállalnia a felnõttoktatás és -képzés minél szélesebb körû kiterjesztése érdekében. Az ajánlás megfogalmazta a felnõttoktatás és -képzés fogalmát: A felnõttoktatás és -képzés jelenti azoknak a tanulást segítõ folyamatoknak az összességét, - legyenek azok csoportosan szervezettek vagy mások -, amelyek által az emberek - akiket felnõttnek tekint az a társadalom, amelyhez tartoznak - fejlesztik képességeiket, gazdagítják tudásukat, magasabb szintre emelik szakmai, technikai képzettségüket, vagy amely által új irányba fordulnak, hogy egyéni és társadalmi szükségleteiket kielégítsék. A felnõttek tanulása magába foglalja az iskolarendszerû oktatást és továbbképzést, a kötetlen tanulási lehetõségeket, valamint az esetleges tanulás széles skáláját (formális, non-formális és informális tanulás), amelyek hozzáférhetõek egy multikulturális társadalomban, ahol az elméletre és a gyakorlatra alapozott tanulási formákat egyaránt elismerik. A kilencvenes években a közép-kelet-európai országokban - így Magyarországon is - bekövetkezett rendszerváltozás modelljében meghatározó a gazdasági átalakulás szerkezete, gyorsasága és társadalmi hatása. A változások között döntõ jelentõségû a munkaerõpiac átalakulása, elsõsorban a munkaerõ mennyiségi és minõségi összetételének vonatkozásában. A magyarországi piacgazdaság kialakulásának a legszembetûnõbb - és emberileg a legnehezebb - változása volt a foglalkoztatás radikális csökkenése és a tömeges munkanélküliség megjelenése. A másik jelentõs átalakulás a gazdaság szerkezeti változása volt, amelynek során lényeges átcsoportosulás ment végbe a nemzetgazdaság ágazatai között. A piacgazdaságra való áttérés alapvetõ elvi és gyakorlati változást jelent a munkaerõ funkcionálásában az ún. formális szocializmus (belsõ munkanélküliséget elfogadó) munkaerõ-piaci viszonyaihoz képest.

8 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Így többek között: - A munkaerõ foglalkoztatása a munkaerõpiacon valóságos piaci viszonyok között realizálódik, másrészt egyre inkább függ a munkavállaló szakmai képzettségétõl és elhelyezkedési (álláskeresési) képességétõl, illetve potenciális tanulási képességétõl. Ugyanakkor az is tapasztalható volt, hogy az átalakult gazdaság igényei megváltoztak az iskolázottsággal és képzettséggel szemben. Az 1993-ban elfogadott - oktatást érintõ - jogszabályok lerövidítik a szakmai képzés idõtartamát, és azóta a moduláris rendszerû, kompetencia-alapú képzést szeretnék bevezetni, melynek értelmében annyit és azt kell megtanulni - de azt profi módon -, amire az egyénnek szüksége van a meglévõ ismeretei fejlesztéséhez, az adott tevékenység ellátásához, az adott hivatás gyakorlásához. - Makro-szintû elemzéssel meghatározhatók a viszonylag tartós foglalkoztatáshoz szükséges képzettségi/szakmai szintek, illetve ágazatok/szakmacsoportok, amely orientációt ad a munkavállaló képzés-választásához. Ugyanakkor a munkaerõ-kereslet tartósságától, illetve a képzésben részt vevõk számától, más oldalról a képzés idõtartamától is függ, hogy a képzés végén is fennáll-e még a kedvezõ foglalkoztatási helyzet, ugyanis az ismeretek elavulása eltérõ módon, de alapvetõen befolyásolja a szakma gyakorlásának a lehetõségeit. - A regionális, megyei, illetve helyi - elemzések eredménye még kedvezõbb lehet: akár konkrét és viszonylag tartós állásajánlatok is eredményezhet, amely betöltéséhez érdemes a potenciális munkavállalóknak képzésbe lépni. - Ugyanakkor a piacgazdaságban a konkrét alkalmazás csak a munkaadó döntésétõl függ, így a megfelelõ képzettség csupán elõfeltételt jelent a foglalkoztatáshoz. Mindezek alapján fogalmazható meg a felnõttképzési rendszerrel szemben állított legalapvetõbb követelmény: a rendszernek segítenie kell a munkavállalók szakmai tudásának folyamatos megújítását, az ún. egész életen át tartó tanulás érvényesülését a különbözõ társadalmi rétegek körében. 1.1. A FELNÕTTKÉPZÉS TERÜLETEI A felnõttképzésnek több, funkcionálisan és a szabályozás szempontjából is elkülöníthetõ területe írható körül. Az iskolarendszerû felnõttképzés, általános, középfokú, vagy felsõfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzésére irányul. Ennek törvényi szabályozását a közoktatási törvény és a felsõoktatási törvény tartalmazza. Az iskolai rendszeren kívüli képzés legnagyobb területe a munkaerõ-piaci képzés, célja az egyén munkába állásának, illetve munkahelye megtartásának elõsegítése. Ezt a célt általában az: - állam által elismert vagy - az állam által nem elismert - munkaköri, vagy betanító-szakképesítések megszerzésével lehet elérni. Hangsúlyozzuk, hogy a munkaerõ-piaci

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 9 képzések szakirányainak, illetve a megszerzendõ szakképesítések meghatározásánál alapvetõen a gazdasági igényekbõl szükséges kiindulni. A felnõttképzés szakmai képzési funkciójához is kapcsolódik az általános és a nyelvi képzés, amely - a közmûvelõdés területén folyó kiterjedt tevékenységen kívül - külön felnõttképzési területet. Az általános és a nyelvi képzés jelentõségét egyrészt a szakképzést megalapozó, illetve azt lehetõvé tevõ funkciója adja, másrészt a felnõtt dolgozó munkavállalói pozíciójának erõsítése. Az iskolai rendszeren kívüli képzések törvényi szabályozását alapvetõen a felnõttképzési törvény, a szakképzés alapvetõ jogszabályait a szakképzési törvény és rendeletei, a foglalkoztatást segítõ, támogatott képzések jogi hátterét a foglalkoztatási törvény tartalmazza. 1.2. AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKMAI KÉPZÉSEK FÕ JELLEMZÕI A felnõttek iskolarendszeren kívüli képzésének célja - a feladatok különbözõsége mellett - alapvetõen azonos az iskolarendszerû oktatás és képzés céljával, mivel mindkét rendszernek a munkaerõpiac - távlatilag a gazdaság - igényeit kell kielégítenie, ugyanakkor a konkrét célok mégis különböznek. A két intézményrendszernek más az alapvetõ feladata: - az iskolarendszerû felnõttképzés fõ funkciója - mint a fejezet bevezetésében említettük - a magasabb szintû általános mûveltség megszerzése - az iskolarendszeren kívüli felnõttképzés elsõdleges célja viszont egy konkrét szakmai képzettség/szakképesítés megszerzése. Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések a felnõttképzés legnagyobb területét jelentik mind a képzések és a részvevõk számát, mind a szakképesítések választékát illetõen. A felnõttképzés iránti igény annak ellenére növekedett, hogy az utóbbi években a fiatal korosztályok iskoláztatása nagymértékben erõsödött. 1.3. A SZAKMAI KÉPZÉSEK FÕ TERÜLETEI A munkaerõ-piacon való tartós bennmaradás, és a sikeres érvényesülés szinte nélkülözhetetlen biztosítéka, a folyamatos képzésbe és átképzésbe való bekapcsolódás. Gondoljunk csak a multinacionális, illetve a legsikeresebb gazdasági társaságok, vagy a közalkalmazottak (pedagógusok, orvosok, egészségügyi dolgozók) kötelezõ továbbképzési rendszerére. Erõs az igény a képzésre a munkanélküliek körében is, akik számára fontos aktív eszköz a foglalkoztatást segítõ, támogatott képzések rendszere. A felnõttképzési iránti igény legnagyobb része a szakképzésekre irányul, hiszen az elsõ szakképesítés megszerzése a populáció jelentõs részénél fogalmazódik meg. Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések szerepének jelentõségét növeli, hogy a felnõttek munkavállalói, családi feladataihoz, anyagi lehetõségéhez és idõbeli elfoglaltságához az iskolarendszeren kívüli képzések jobban képesek alkalmazkodni, mint az iskolai rendszerûek.

10 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A megjelent Felnõttképzési Törvény (2001. évi CI.) lehetõséget biztosít a: - közoktatási rendszer, az iskolai rendszerû szakképzés és a felsõoktatás eredményeire alapozva - a felnõttek számára, hogy amikor változó élethelyzetük azt szükségessé teszi vagy érdeklõdésük változik - tanulhassanak. A törvény rendszerezi, és anyagilag támogatja egy olyan egységes felnõttképzési ágazat kialakulását, amelyben lehetõvé válik az egész életen át tartó tanulás megvalósulása: a fiatal korban kialakult készségekre, motivációkra építve a felnõtt megtalálhassa az igényének, érdeklõdésének megfelelõ tanulási formát, módszert, a képzésbe rugalmasan bekapcsolódhasson, tanulásra vonatkozó döntéséhez tanácsot, információt kapjon. ÖSSZEFOGLALÁS A hazánkban a 90-es években lezajlott gazdasági szerkezetváltás következtében átalakult a munkaerõpiac. A piacgazdaságra való áttérés következtében megváltoztak a gazdaság igényei az iskolázottsággal és képzéssel. Szükségessé vált a képzési idõ lerövidítése, mivel elsõrendû szemponttá lépett elõ, hogy a kedvezõ foglalkoztatási helyek még a képzés végén is aktuális legyen. Mindez a képzés terén is változtatásokat indokol, így 1993-tól folyamatosan érzékelhetõ a törekvés a szakmai képzések idõtartamának rövidítésére és a moduláris, kommpetencia - alapú képzési struktúra kialakítása. FELNÕTTKÉPZÉS A SZABÁLYOZÁS SZERINT: Iskolarendszerû Iskolarendszeren kívüli - közoktatási törvény - felnõttképzési törvény - felsõoktatási törvény - szakképzési törvény - foglalkoztatási törvény - magasabb szintû iskolai végzettséget, - konkrét szakmai képzettséget ad általános mûveltséget ad GYAKORLÓ/ÖNELLENÕRZÕ FELADATOK ÉS MEGOLDÁSOK Feladatok: 1. Mi indokolta a moduláris rendszerû kompetencia - alapú képzés bevezetését? 2. Mire irányul az iskolarendszerû felnõttképzés? 3. Mire irányul az iskolarendszeren kívüli képzés? 4. Milyen igényeket tart szem elõtt az iskolarendszeren kívüli képzés? 5. Mi a felnõttképzés célja? 6. Milyen törvény szabályozza az iskolarendszeren kívüli képzéseket? 7. Milyen törvény szabályozza az iskolarendszerû képzéseket?

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 11 Megoldások: 1. Mi indokolta a moduláris rendszerû kompetencia - alapú képzés bevezetését? Válasz: A gazdasági és munkaerõpiaci igény gyors változása. 2. Mire irányul az iskolarendszerû felnõttképzés? Válasz: Általános, középfokú vagy felsõfokú végzettség vagy szakmai képesítés megszerzése. 3. Mire irányul az iskolarendszeren kívüli képzés? Válasz: Az egyén munkába állását, illetve munkahelyének megtartását segíti. Általános, nyelvi, illetve szakmai végzettség megszerzésére irányul. 4. Milyen igényeket tart szem elõtt az iskolarendszeren kívüli képzés? Válasz: A gazdaság igényeit. 5. Mi a felnõttképzés célja? Válasz: Szakmai, nyelvi, általános képzés. 6. Milyen törvény szabályozza az iskolarendszeren kívüli képzéseket? Válasz: - szakképzési törvény, - felnõttképzési törvény, - foglalkoztatási törvény. 7. Milyen törvény szabályozza az iskolarendszerû képzéseket? Válasz: - közoktatási törvény, - felsõoktatási törvény.

12 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK ELLENÕRZÕ FELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Feladatok: 1. Jellemezze a moduláris rendszerû kompetencia alapú képzés bevezetésének hátterét. 2. Hasonlítsa össze az iskolarendszerû és az iskolarendszeren kívüli felnõttképzés jellemzõit! törvényi szabályozás Iskolarendszerû Iskolarendszeren kívüli cél képzési idõ 3. Ismertesse a felnõttképzési rendszerrel szemben támasztott legalapvetõbb követelményt! 4. Ismertesse a felnõttképzés funkcióit!

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 13 Megoldások: 1. Jellemezze a moduláris rendszerû kompetencia alapú képzés bevezetésének hátterét. Válasz: - piacgazdaságra való áttérés - munkaerõpiac szerkezetváltása - a foglalkoztathatóság érdekében rövid képzési idõ szükségessé válása 2. Hasonlítsa össze az iskolarendszerû és az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés jellemzõit! Válasz: Iskolarendszerû Iskolarendszeren kívüli törvényi szabályozás - közoktatási törvény - felnõttképzési törvény -felsõoktatási törvény - szakképzési törvény - foglalkoztatási törvény cél - közép vagy felsõfokú- szakmai végzettség - szakmai végzettség megszerzése - az egyén munkába állása illetve munkahelyének megtartása képzési idõ hosszabb rövidebb 3. Ismertesse a felnõttképzési rendszerrel szemben támasztott legalapvetõbb követelményt! Válasz: A rendszernek segítenie kell a munkavállalók szakmai tudásának folyamatos megújulását az egész életen át tartó tanulás érvényesülésével. 4. Ismertesse a felnõttképzés funkcióit! Válasz: - általános - szakmai - nyelvi

14 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2. MODUL A 2001. ÉVI CI. TÖRVÉNY A FELNÕTTKÉPZÉSRÕL A felnõttképzési törvény kerettörvény, amely kiegészítõ jelleggel viszonyul a hatályban lévõ oktatási szaktörvényekhez. A törvényi koherencia fenntartása és a törvény értelmezésének elõsegítése érdekében a törvény 2. -a hangsúlyozza a hatályban lévõ szaktörvények jelentõségét a felnõttképzés intézményrendszerében és a törvény alkalmazásában. A törvény alapvetõen négy fõ kérdéskörben teremt szabályozást: - a törvény hatálya és hatóköre, a legfontosabb fogalmak, - a mûködtetés szakmai háttere, az irányítás intézményrendszere, - a képzés minõségét és a képzésben résztvevõket védõ garanciák, - a képzések finanszírozásának rendszere. 2.1. A TÖRVÉNY HATÁLYA - HATÓKÖRE A törvény személyi hatálya kiterjed arra a felnõttre, aki felnõttképzésben vesz részt, vagy felnõttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást vesz igénybe. Felnõttnek kell tekinteni azt, aki a magyar jog szerint nagykorú és tankötelezettségét már teljesítette. Ugyanakkor a törvény hatálya nem terjed ki a közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló felnõttre és a felsõoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló felnõttekre. Felsorolja azokat a jogalanyokat, amelyek felnõttképzést folytathatnak. A közoktatási-, a szakképzõ- és a felsõoktatási intézmények kiemelésével a törvény hangsúlyozza, hogy az elsõsorban iskolarendszerû képzést végzõ intézmények is folytathatnak a törvény értelmében felnõttképzést, de a törvény hatálya kiterjed az iskolarendszeren kívüli felnõttképzést végzõ egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezeknek azon társulásaira, amelyek felnõttképzés folytatására jöttek létre. Meghatározza a szabályozás tárgyát is, vagyis a felnõttképzési tevékenységet. 2.1.1. A felnõttképzési tevékenység három kritérium fennállását igényli 1. - A képzés iskolarendszeren kívüli képzés, vagyis a képzõ intézménnyel az ott tanulók nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, hanem a törvény hatálya alá tartozó képzési jogviszony jön létre a képzésben részt vevõ személy és a képzést végzõ szervezet között. 2. - A képzés rendszeresen végzett tevékenység, vagyis nem eseti, egyedi, hanem egy éven belül ismétlõdõen vagy folyamatosan végzett tevékenység. Célja szerint a képzés szakmai, nyelvi vagy általános képzés. 3. - Felnõttképzési tevékenységnek minõsül a felnõttképzési szolgáltatás is, amely a képzési tevékenységhez kapcsolódva, azt kiegészítve, illetve önállóan is, konkrét képzési tevékenység nélkül, de a felnõttképzéssel összefüggésben nyújtható.

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 15 A törvény a Kormánynak ad felhatalmazást, a felnõttképzést folytató intézmény képzési tevékenységére, a képzés szakmai és infrastrukturális színvonalára, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételeire, illetve képzési programjára vonatkozó akkreditációs követelmények meghatározására. Szintén a Kormánynak ad felhatalmazást a törvény a felnõttképzés normatív támogatási rendszerének részletes kidolgozására. A kormányrendeleti szintre történõ delegálást az akkreditáció esetében az állami támogatás rendszerében betöltött jelentõs szerepe, továbbá az ágazat-közi szakmai szempontok indokolták. 2.2. A SZAKMAI IRÁNYÍTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE A felnõttképzés szakmai irányítási sémája: Az Országos Felnõttképzési Tanácsot (OFkT) a miniszter felnõttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítõ, szakmai döntéselõkészítõ, véleményezõ és javaslattevõ országos testületként hozza létre a törvény. Az OFkT véleményt nyilvánít a felnõttképzést érintõ stratégiai kérdésekrõl, a felnõttképzés-támogatási rendszer elveirõl, a felnõttképzést érintõ jogszabályok tervezetérõl, az akkreditációs eljárás szabályairól. Emellett értékeli a felnõttképzésben részt vett felnõttek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévõk elhelyezkedési lehetõségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. A felnõttképzési tevékenységet végzõ intézmények akkreditációjának elvégzésére felhatalmazott testületként a törvény Felnõttképzési Akkreditációs Testületet (FAT) hoz létre. A FAT független szakmai testület, amelynek tagjait a miniszter kéri fel 3 éves idõtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott

16 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK munkaképességûek, valamint a fogyatékossággal élõk beilleszkedéséért felelõs minisztériumok, valamint az egyházak, a helyi önkormányzatok, a felnõttképzést folytató intézmények képviselõi, továbbá a felnõttképzés elismert szakértõi közül. A FAT ellenõrzési hatáskörrel is rendelkezik az akkreditált felnõttképzést folytató intézmények felnõttképzési tevékenysége felett, és az ellenõrzés eredményéhez képest dönthet az akkreditáció visszavonásáról. A törvény létrehozta a Nemzeti Felnõttképzési Intézetet (NFI), amelynek feladata - többek között - a felnõttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztése, a felnõttképzési kutatások és szolgáltatások koordinálása, illetve a minisztérium pályázati úton nyújtott programtámogatásainak szervezése. Az NFI mûködteti a FAT titkárságát is. A törvény költségvetési intézményekként nevesíti a regionális munkaerõfejlesztõ és képzõ központokat, mint a felnõttképzés állami, a miniszter által létesített és mûködtetett intézményeit. Feladatkörüket a különbözõ célcsoportok számára biztosított képzések és képzéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásában, szakmai, módszertani és tananyag-fejlesztésben határozza meg. 2.3. GARANCIÁK, MINÕSÉG A törvény hatálya alá tartozó jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnõttképzési tevékenység és a felnõttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. A felsõoktatási intézmények, amennyiben nem a felsõoktatási törvény hatálya alá tartozó tevékenységet is végeznek, e tevékenységük nyilvántartásba vétel nélkül felnõttképzésnek tekintendõ. A nyilvántartásba vételt, mint felnõttképzési tevékenység folytatásának alapvetõ törvényi feltételét indokolják az iskolarendszeren kívüli szakképzés jelenlegi rendszere, hagyományai, a hazai felnõttképzés átláthatósága és statisztikai mérhetõsége, a minõségbiztosítás technikai minimumainak biztosításához fûzõdõ érdek és az EU támogatások befogadásához szükséges adminisztratív háttér megteremtésének fontossága. A felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartását a régiónként megbízott megyei Munkaügyi Központok vezetik. A Munkaügyi Központ nyilvántartásba veszi, a felnõttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A nyilvántartásba vétel feltételeit az oktatási miniszter 48/2001. (XII.29.) OM számú rendelete határozza meg a nyilvántartásba vétel indokainak és céljának megfelelõen. A Munkaügyi Központ a nyilvántartásba vételrõl tanúsítványt ad ki. A törvény a képzésben részt vevõ felnõtt érdekeinek védelmében formalizálja a képzési jogviszonyt oly módon, hogy a felnõttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevõ felnõtt számára kötelezettségként írja elõ felnõttképzési szerzõdés megkötését. A szerzõdés a képzés, mint szolgáltatás feltételeinek pontos definiálását, ezáltal számon kérhetõségét szükség szerint perelhetõségét teszi lehetõvé.

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 17 A felnõttképzési szerzõdés tartalmazza: - a képzéssel megszerezhetõ képzettséget vagy kompetenciát, - a résztvevõ teljesítménye ellenõrzésének, értékelésének módját, - a képzés helyét, - idõtartamát, - ütemezését, - a képzési díj - beleértve a vizsgadíj - mértékét, - a résztvevõ felnõtt és a felnõttképzést folytató intézmény szerzõdésszegésének következményeit. A törvény hatályba lépésekor az iskolarendszeren kívüli képzésben már a jogszabály által meghatározott módon megkötött képzési szerzõdéseket felnõttképzési szerzõdésnek kell tekinteni. További garanciális elem a törvényben annak elõírása, hogy képzési tevékenység csak képzési program alapján végezhetõ, továbbá a képzési program - mint dokumentum - tartalmának meghatározása. A felnõttképzés minõségének kérdésköre elsõsorban az akkreditáció rendszerének bevezetésében nyilvánul meg. Errõl bõvebben az akkreditáció szabályozásának elemeit tartalmazó kormányrendelettel és miniszteri rendelettel kapcsolatos részben foglalkozunk. 2.4. TÁMOGATÁSI RENDSZER A törvény a következõ támogatási formákat nevesíti: - normatív támogatás biztosított az OKJ-ben szereplõ elsõ szakképesítést megszerzõ felnõtt képzéséhez, valamint a fogyatékos felnõtt általános és nyelvi képzéséhez, amennyiben a képzést nyújtó intézmény akkreditált és megállapodást kötött a minisztériummal. - foglalkoztatást segítõ képzések támogatási rendszere az akkreditált képzõ intézményben tanuló felnõttek képzésének finanszírozását is biztosítja, amennyiben a képzés a felnõtt foglalkoztatását segíti. - saját munkavállalók képzésének támogatása érdekében a szakképzési hozzájárulásra kötelezett munkáltató hozzájárulási kötelezettségének egyharmadát fordíthatja saját munkavállalója képzésének támogatására. - technikai feltételek fejlesztésének támogatása a Munkaerõpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének felnõttképzési célú keretébõl, a keret felhasználásáról rendelkezõ miniszteri rendelet 8/2003. (VII.4.) FMM szerint lehetséges - SZJA kedvezményben részesülhet az a felnõtt, aki akkreditált intézménnyel kötött szerzõdés alapján vesz részt képzésben, az igazolt költségek 30%- a, de legfeljebb 60 ezer Ft mértékéig.

18 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 2.5. A FELNÕTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA, A 2003. ÉVI CVI. TÖRVÉNY A kormányprogram szerint olyan felnõttképzési rendszer kiépülését és mûködtetését kell elõsegíteni, amely a mindenkori oktatási és mûvelõdési infrastruktúra felhasználásával számottevõen képes növelni az érdekeltséget a felnõttkori tanulás minden formája iránt. Ennek jegyében került sor a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény módosítására. A módosítást az Országgyûlés a 2003. november 24-ei ülésén fogadta el és 2003. december 4-én a 2003. évi CVI. törvénnyel került kihirdetésre. A 2004. január 1-jén hatályba lépett törvény: - új feladatokat állapít meg a regionális munkaerõ-fejlesztõ és -képzõ központok, mint a felnõttképzés állami bázisintézményei számára, - a felnõttképzés ágazati irányításának változására tekintettel változtat a felnõttképzés intézményi hátterén, - bevezeti a nem megfelelõ módon végzett felnõttképzési tevékenység szankcionálását, - megteremti az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) jogorvoslati rendszerének és a felnõttképzési akkreditációhoz fûzõdõ jogorvoslatnak az összhangját, - a jogbiztonság megteremtése érdekében felhatalmazást ad az intézmény- és programakkreditáció eljárásrendjének és követelményrendszerének miniszteri rendeleti szinten történõ szabályozására. Az Fktv. végrehajtását ekkor még az alábbi rendeletek szolgálták: - a felnõttképzést folytató intézmények és felnõttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól szóló 91/2002. (IV. 26.) kormányrendelet,(helyébe lépett a 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet) - a felnõttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 15/2003. (II. 19.) kormányrendelet, - a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásáról szóló 48/2001. (XII. 29.) OM miniszteri rendelet, valamint - a felnõttképzést folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékérõl és felhasználásának szabályairól szóló 7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet.

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 19 ÖSSZEFOGLALÁS Forrás: Lada László: Esély a továbbképzésre A felnõttképzési tevékenységet folytató intézményeket a Munkaügyi Központok nyilvántartásba veszik, melyrõl tanúsítványt adnak ki. A tanúsítvánnyal rendelkezõ felnõttképzési intézet jogosult a képzésben részt vevõvel felnõttképzési szerzõdés megkötésére, amely pontosan definiálja a szabályoztatás paramétereit, valamint garanciális elemeket tartalmaz.

20 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK A felnõttképzéssel kapcsolatos Minisztériumi feladatok ellátását szakmailag három terület segíti: - Országos Felnõttképzési Tanács (OFKT): szakmai döntéselõkészítés és véleményezõ, javaslattevõ, - Nemzeti Felnõttképzési Intézet (NFI): felnõttképzési terv szakmai, módszertani fejlesztése, - Felnõttképzési Akkreditációs Testület (FAT): felnõttképzési tevékenységet végzõ intézmények akkreditációját látja el, ellenõrzési hatáskörrel is rendelkezik. Mind az akkreditált intézetek, mind a felnõttképzési szerzõdéssel rendelkezõ tanuló törvényi támogatásban részesül. GYAKORLÓ/ÖNELLENÕRZÕ FELADATOK ÉS MEGOLDÁSOK Feladatok: 1. Milyen területeket szabályoz a felnõttképzési törvény? 2. Milyen kritériumai vannak a felnõttképzési tevékenységnek? 3. Milyen esetben végezhetõ felnõttképzési tevékenység? 4. Mely szerv feladata a nyilvántartásba vétel? 5. Milyen dokumentummal igazolja a felnõttképzést folytató intézet a nyilvántartásba vételét? 6. Milyen anyagi elõnyöket biztosít a felnõttképzési törvény?

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 21 Megoldások: 1. Milyen területeket szabályoz a felnõttképzési törvény? Válasz: 1. a törvény hatálya és hatóköre, a legfontosabb fogalmak, 2. a mûködtetés szakmai háttere, az irányítás intézményrendszere, 3. a képzés minõségét és a képzésben résztvevõket védõ garanciák, 4. a képzések finanszírozásának rendszere. 2. Milyen kritériumai vannak a felnõttképzési tevékenységnek? Válasz: 1. iskolarendszeren kívüli képzés legyen, 2. rendszeresen végzett tevékenység (szakmai, nyelvi vagy általános) legyen, 3. a képzéshez kapcsolódhat felnõttképzési szolgáltatás. 3. Milyen esetben végezhetõ felnõttképzési tevékenység? Válasz: Abban az esetben, ha a felnõttképzést végzõ intézmény szerepel a felnõtt-képzést folytató intézmények nyilvántartásában. 4. Mely szerv feladata a nyilvántartásba vétel? Válasz: A Fõvárosi és a régiónként megbízott Megyei Munkaügyi Központoknak a feladata. 5. Milyen dokumentummal igazolja a felnõttképzést folytató intézet a nyilvántartásba vételét? Válasz: A Munkaügyi Központ által kiadott tanúsítvánnyal. 6. Milyen anyagi elõnyöket biztosít a felnõttképzési törvény? Válasz: - normatív támogatást (ha a képzését folytató intézet akkreditált) - támogatja a foglalkoztatást segítõ képzéseket (ha a képzését folytató intézet akkreditált) - támogatja az intézmény saját munkavállalójának képzését (az intézet a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének 1/3-át fordíthatja saját munkavállalója képzésének támogatására) - technikai feltételek fejlesztését - SZJA kedvezményben részesülhet az a felnõtt, aki akkreditált intézményben tanul, az igazolt költségek 30%-a, maximum 60.000 Ft.-ig. ELLENÖRZÕ FELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Feladatok: 1. Ismertesse a felnõttképzési nyilvántartás elõnyeit a megadott szempontok alapján! A nyilvántartásba vett intézmény elõnye Állami, társadalmi elõnyök 2. Ismertesse a felnõttképzési szerzõdés által definiált paramétereket! 3. Ismertesse a felnõttképzést folytató intézmény akkreditált voltából származó anyagi elõnyöket, támogatási formákat a megadott szempontok szerint! Akkreditált intézmény számára biztosított támogatási formák: Akkreditált intézmény szerzõdéses hallgatójának biztosított támogatás:

22 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK Megoldások: 1. Ismertesse a felnõttképzési nyilvántartás elõnyeit a megadott szempontok alapján! Válasz: A nyilvántartásba vett intézmény elõnye Állami, társadalmi elõnyök - az intézet minõségbiztosításának - átlátható alapjául szolgál - kontrollálható - az EU támogatások befogadásához - mérhetõ szükséges adminisztratív háttér - statisztikai adatszolgáltatás kialakítását képezi 2. Ismertesse a felnõttképzési szerzõdés által definiált paramétereket! Válasz: - a képzéssel megszerezhetõ képzettséget vagy kompetenciát, - a résztvevõ teljesítménye ellenõrzésének, értékelésének módját, - a képzés helyét, - idõtartamát, - ütemezését, - a képzési díj - beleértve a vizsgadíj - mértékét, - a résztvevõ felnõtt és a felnõttképzést folytató intézmény szerzõdésszegésének következményeit. 3. Ismertesse a felnõttképzést folytató intézmény akkreditált voltából származó anyagi elõnyöket, támogatási formákat a megadott szempontok szerint! Válasz: Akkreditált intézmény számára biztosított támogatási formák: Akkreditált intézmény szerzõdéses hallgatójának biztosított támogatás: - normatív támogatás (ha a képzését - SZJA kedvezményben részesülhet az a folytató intézmény akkreditált) felnõtt, aki akkreditációs intézményben - foglalkoztatást segítõ képzéseket tanul, az igazolt költségek 30%-a, támogat (ha a képzését folytató maximum 60.000 Ft.-ig. intézmény akkreditált) - az intézmény saját munkavállalójának képzését támogatja (az intézmény a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének 1/3-át fordíthatja saját munkavállalója képzésének támogatására) - technikai feltételek fejlesztésére

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 23 3. MODUL A 22/2004. (II. 16.) SZÁMÚ KORMÁNYRENDELET A FELNÕTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS A FELNÕTTKÉPZÉSI PROGRAMOK AKKREDITÁCIÓJÁNAK SZABÁLYAIRÓL A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 2004. januárjában hatályba lépett módosítása, a végrehajtási rendeleteinek módosítását is igényelte. A rendelet hatálya kiterjed a - Felnõttképzési Akkreditáló Testületre (a továbbiakban: FAT), - az akkreditációs eljárás döntés-elõkészítési feladatait ellátó Nemzeti Felnõttképzési Intézetre (a továbbiakban: NFI), - valamint a megrendelõre, azaz az akkreditációs eljárást kezdeményezõ felnõttképzést folytató intézményre. A rendelet személyi hatályának kiterjesztése az NFI-re azért indokolt, mert az akkreditáció iránti kérelmet oda kell benyújtani és a döntés-elõkészítõ tevékenység egészét az NFI végzi. A FAT jogállása és feladatai kapcsán a rendetet rögzíti, hogy a FAT, mint független szakmai testület az akkreditációs eljárásban 3 területen kap jogosítványt: - dönt a felnõttképzési tevékenységet folytató intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjáról, ill. azok visszavonásáról; - ellenõrzi az akkreditált intézmények felnõttképzési tevékenységét, az akkreditált programokban elõírt feltételek rendelkezésre állását; valamint - kérésre állást foglal a felnõttképzést folytató intézmények akkreditációval kapcsolatos kérdéseiben. A rendelet egyértelmûen megfogalmazza a miniszter törvényességi felügyeletének tartalmát a FAT mûködésével összefüggésben. Két területre koncentrálja a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörét: - A miniszter jóváhagyja a FAT szervezeti és mûködési szabályzatát, - ellenõrzi, hogy a FAT összetétele, szervezete, mûködése megfelel-e a jogszabályoknak és a FAT szervezeti és mûködési szabályzatának. A FAT tevékenységének szabályozottságát, mûködésének nyilvánosságát a rendelet alapfeltételként kezeli. Ezért írja elõ, hogy a FAT mûködését - a tagjainak kétharmados szavazatával elfogadott - szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg. A szervezeti és mûködési szabályzatot a miniszternek jóvá kell hagynia, melyet csak akkor tagadhat meg, ha az jogszabályt sért. A FAT mûködésének átláthatósága érdekében a FAT szervezeti és mûködési szabályzatát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni. A rendelet közös szabályokat is elõír az intézmény- és program-akkreditációs eljárással kapcsolatban.

24 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK E szerint az akkreditációs eljárás a felnõttképzést folytató intézmény: - kérelmére, illetve - bejelentésre indul. Az akkreditációs eljárás során az NFI intézkedik a formai szempontból hiányos bejelentésnek, kérelemnek, illetve mellékleteinek kiegészítése iránt. Az akkreditációs eljárás során, a FAT által megjelölt határidõ kitûzésével, lehetõség nyílik - a formai hiányosságok pótlásán túl - a szakmai hiányosságok pótlására is, melynek elsõdleges célja, hogy csökkenjenek a szakmai okok miatt elutasított akkreditációs kérelmek, és ennek következtében a fellebbezési kérelmek száma is. 3.1. INTÉZMÉNYEK AKKREDITÁCIÓJA A felnõttképzési tevékenységet végzõ intézmények akkreditációjának feltételeit tételesen sorolja fel a rendelet, és meghatározza a FAT-nak az akkreditációs kérelem elbírálásával kapcsolatos feladatait. A FAT ellenõrzési hatáskörrel is rendelkezik az akkreditált felnõttképzést folytató intézmények felnõttképzési tevékenysége felett, és az ellenõrzés eredményéhez képest dönthet az akkreditáció visszavonásáról. A felnõttképzési törvényben meghatározott esetekben (elsõsorban hátrányos helyzetûek képzése esetén) feltételes akkreditáció adható, a rendeletben meghatározott eljárás szerint. 3.2. KÉPZÉSI PROGRAMOK AKKREDITÁLÁSA A nyilvántartásban szereplõ felnõttképzést folytató intézmények kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A program-akkreditáció különösen a nem szabályozott képzési területeken, így az OKJ-ben nem szereplõ szakképesítésre irányuló és az általános képzések, valamint a különbözõ nyelvi képzések esetében kaphat jelentõséget. Több szaktörvény ad felhatalmazást az adott szakminisztereknek arra, hogy a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk (köztisztviselõk, pedagógusok, közmûvelõdési dolgozók, egészségügyi dolgozók) továbbképzésének rendszerét szabályozza, és képzési programokat akkreditáltasson. Ezen programokat a FAT nyilvántartásba veszi és eljárás lefolytatása nélkül kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt. A törvény nevesíti azokat az államháztartási forrásokat, amelyek a felnõttek képzését szolgálják, hangsúlyozva, hogy a támogatások kizárólag a magyar állampolgárságú felnõtt részére nyújtott felnõttképzésre vonatkoznak. Az államháztartás megjelölt forrásai a magyar állampolgárságú felnõtteknek a törvényben meghatározott minõségi kritériumokat teljesítõ képzésekhez való hozzáférését támogatják. A törvényben meghatározott államháztartási források felsorolása nem taxatív. A rendelkezés a törvényben részleteiben is szabályozott államháztartási forrásokat nevesíti, de nem zárja ki más állami források és támogatási formák mûködését. A munkanélküliek, illetve a munkanélküliséggel veszélyeztetett felnõttek közül évente mintegy 60-70 ezer fõ képzésének költségeit a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze biztosítja. A foglakoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 25 törvény és a hozzá kapcsolódó rendelet alapján a munkaügyi szervezet joga továbbra is annak meghatározása, hogy milyen szabályok alapján kerül kiválasztásra az a felnõtt, akinek munkaerõ-piaci helyzete képzés révén javítható. A törvény keretei között, a közpénzek elköltésének hatékonysága, az ezt biztosító garanciák kiépítése érdekében kerülhet szabályozásra a támogatás feltételeként, hogy a felnõttek képzésére költségvetési támogatás csak akkreditált intézmények esetében kerülhessen sor. Ez a rendelkezés lehetõvé teszi azt, hogy a felnõttképzést folytató akkreditált intézmény - pályázati alapon - támogatást kapjon a képzést szolgáló technikai feltételek megteremtéséhez. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékben és módon kedvezményre jogosultak a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelõ képzésben részt vevõ felnõttek. 3.3. A MINÕSÉGI FELNÕTTKÉPZÉS GARANCIÁI A RENDELET SZERINT A rendelet az intézmény-akkreditáció feltételéül szabja; - a minõségpolitika, - a minõségirányítási rendszer, - a tárgyévre szóló minõségcélok, - valamint az intézmény éves mûködésének értékelésére szolgáló önértékelési rendszer meglétét. Ezzel megszünteti a régi szabályozás ellentmondásait, mely kísérletet tett - a nehezen követhetõ és állandóan változó - igazolt minõségbiztosítási rendszerek felsorolására. Ugyancsak megszünteti azt a helytelen, csupán egy szakértõ által végzett és dokumentumelemzésre alapozott, egyszerûsített intézményakkreditáció gyakorlatot is. Az intézményakkreditáció keretében kell azt is megvizsgálni, hogy a képzési tervben beütemezett és folytatni kívánt egyes képzési programokhoz, illetve a FAT által akkreditált programokhoz biztosítottak-e az abban elõírt személyi és tárgyi feltételek. 3.3.1. Feltételes intézményi akkreditáció A FAT erre irányuló kérelem esetén feltételes intézményi akkreditáció megadásáról is dönthet. Az errõl szóló határozatában meg kell állapítania a feltételes intézményakkreditáció érvényességi idejét, amely idõn belül a kérelmezõ - ha a határozatban elõírt akkreditációs követelményeket teljesítette - bármikor kezdeményezheti a végleges intézmény-akkreditáció megadását. 3.3.2. Az egyszerûséítettt intézményi akkreditáció A rendelet új tartalommal tölti meg az egyszerûsített intézmény-akkreditáció intézményét.

26 TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK E szerint egyszerûsített intézményi akkreditációs eljárás folytatható le a tanúsítvány kiállításának alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változás esetén. Ennek szellemében az érintett intézmények mentesülnek egy új eljárás, ill. a korábban már benyújtott dokumentumok ismételt beadása alól. Így tehát a FAT egyszerûsített eljárás keretében, az éves jelentések vizsgálata és a szakértõi bizottság helyszíni tájékozódása alapján dönt az akkreditációs tanúsítvány ismételt kiadásáról. Ugyancsak új eleme a rendeletnek az elõzõ rendelkezéssel szemben, hogy a jövõben nem lesz szükség az éves képzési terv (november 30-ig) benyújtására a FAT felé. A rendelet - a képzési terv és az éves jelentés vonatkozásában - csak a dokumentálást, és a hozzáférhetõséget írja elõ, az intézménynek 4 évig meg kell õriznie és ellenõrzés során, továbbá, ha az akkreditáció meghosszabbítását kéri, a szakértõi bizottságnak be kell mutatnia. A felnõttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditációja -két szakértõ bevonásával - annak igazolására irányul, hogy az megfelel a képzési célnak; tartalmi elemeinek egymásra épülése és összefüggései elõsegítik a képzési cél elérését; alkalmas arra, hogy a képzésben résztvevõ felnõtt elsajátítsa azokat az ismereteket és birtokolja azokat a készségeket, amelyek megszerzését a program célként tûzte ki. Az akkreditált programok kapcsán nélkülözhetetlen olyan szabályozást kialakítani, mely megszüntetné, hogy egyszer már akkreditált program - egyazon tartalommal - ne kerüljön még egyszer akkreditációs eljárás alá. Éppen ezért a FAT által már akkreditált programok indítását a rendelettervezet csak bejelentéshez köti. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplõ képzéseket, pedig akkreditált programnak tekinti. A törvény módosítása a kormányrendelet szabályozási körébe utalta az intézmény által mûködtetett szakmai tanácsadó testület összetételének meghatározását. Ennek megfelelõen a rendelet elõírja, hogy; - intézményakkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a kérelmezõ által létrehozott szakmai tanácsadó testületben a felnõttképzést folytató intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladja meg az 1/3-ot; - a szakmai tanácsadó testületet az intézmény vezetõje kéri fel a képzési tervben rögzített domináns képzési irányoknak megfelelõ szakmai szervezetek, valamint a képzésben érdekelt partneri kör képviselõi körébõl. Az Fktv. az akkreditált intézmények, és programok ellenõrzését a FAT hatáskörébe utalja. A FAT ellenõrzési jogkörében eljárva az akkreditáció érvényességének idõtartama alatt ellenõrzi a követelményrendszerben, képzési tervben, az éves jelentésben, a minõségcélokban foglalt feltételek fennállását, valamint az akkreditációval kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítését. A FAT ellenõrzési tevékenységét felkért szakértõk, közremûködésével látja el. Ha az intézmény a jogszabályokban meghatározott, akkreditációhoz kapcsolódó kötelezettségét - hiánypótlásra való felszólítás után - nem teljesíti, illetõleg az intézmény vagy a program nem felel meg az akkreditáció feltételéül szabott követelményeknek, a FAT az akkreditációs tanúsítvány visszavonásáról rendelkezik.

A FELNÕTTOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 27 3.4. AZ AKKREDITÁCIÓS KÖVETELMÉNYRENDSZERRÕL SZÓLÓ MINISZTERI RENDELET A 24/2004. (VI. 22.) FMM RENDELET A törvénymódosítás célja tehát a már leírtakon felül az volt, hogy elõsegítse a képzésben résztvevõk fogyasztóvédelmét és a felnõttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenõrizhetõségét, (különösen a közpénzek hatékony felhasználását), az akkreditációs eljárásrendet, valamint a tanúsítvány kiadását megalapozó követelményrendszerre vonatkozó szabályokat - a korábbi jogszabályok szerint - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a FAT javaslata alapján határozhatta meg, és közleményként hozhatta nyilvánosságra a tárca hivatalos lapjában. A törvénymódosítás - figyelemmel az akkreditáció fontosságára és súlyára - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert hatalmazza fel arra, hogy az akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályait rendeletben határozza meg. A jogszabály megalkotásánál figyelembe kellett venni, hogy az akkreditációra vonatkozóan az Fktv. a felnõttképzési intézmények és a felnõttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól szóló 22/2004. (II.16.) Kormányrendelet, valamint az Áe. is tartalmaz szabályokat. 3.4.1. A szabályozás célja Az akkreditáció egyik leglényegesebb célja - a képzésben részt vevõ személyek elégedettségének, jogainak védelme, valamint tájékoztatása érdekében - annak tanúsítása, hogy: - Az akkreditált intézmény az általa kínált, illetõleg meghirdetett felnõttképzési tevékenységét és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõen nyújtja. - Rendelkezik mindazon feltételekkel, amelyek a tevékenység rendszeres folytatásához szükségesek. - A képzési program résztvevõi részére adott annak lehetõsége, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, illetõleg birtokolják mindazon jártasságokat, készségeket és képességeket, kompetenciákat amelyeket a program képzési célként megjelölt. - Az akkreditációs követelményrendszer kidolgozásának további célja, hogy egy harmonizált minõségirányítási keretrendszert hozzon létre a felnõttképzésben. Természetesen a szubjektív megítélés a szakértõnek is tulajdonsága lesz. A követelményrendszer belsõ önértékelésként használva lehetõséget nyújt a felnõttképzést folytató intézménynek saját teljesítménye értékelésére, mely alapul szolgálhat az intézmény fejlesztéséhez. Tekintettel a képzésben résztvevõ felnõttek érdekeire, valamint a követelmények által megkívánt feltételek és kötelezettségek permanens biztosítására, a rendelet szabályozni kívánja: - az akkreditált intézmény mûködésének, valamint a képzési program megvalósításának kereteit,