Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása II. Itt van a város, vagyunk lakói Maradunk itt, neve is van: Budapest (Cseh Tamás) Budapest hosszú távú innovatív városellátásának alapjellemzői A városellátás kialakítása során lokális/globális alapon vizsgálandó alapkérdések A jelentkező, ill. kiszolgálandó igények valódi, és nem egyéb célból manipulált/stimulált igények? Egyes igények más, - alább felsorolt zöld alapelveknek jobban megfelelő módon nem elégíthetők ki? o Alternatív megoldások feltárása és kiajánlása A városellátás keretében kezelendő/kezelhető további igények? o A globális rendszerműködtetési optimum javítása érdekében további rendszerbe integrálható igény-kiszolgálási lehetőségek és szolgáltatások feltárása és rendszerbe építése A zöld városellátó logisztikai rendszer paradigmái Globális rendszerszemlélet elve: A rendszerüzemeltetők és használók üzleti érdeke szerint definiált igények teljesítése az SCM folyamat egésze szempontjából globális módon számított energia-minimumon történjen Környezettudatosság elve: Amennyiben az igények teljesítése - a teljes SCM folyamata során globális módon mérve minimális energiaráfordítással történik, úgy ezzel a rendszer üzemeltetése során a környezeti károk minimalizálásának elve is automatikus, a rendszerbe beépült módon teljesül Értékalapú szolgáltatás elve: amennyiben egy városellátási rendszer a város élhetőségének növelését eredményezi, úgy helyi közösségi értéket is képvisel ezért a folyamatban résztvevők mindegyike egyben lokális értékalapú tevékenységet végez. Lokális és globális értékazonosság elve: Amennyiben egy városellátás kialakítása és működtetése a környezeti károk minimalizálásának elve szerint történik, úgy ezzel egy magasabb szintű, globális, társadalmi értéket is képvisel, amely érték egybeesik a globális zöld értékrenddel. A teljes városellátó logisztikai rendszermegoldás zöld, környezettudatos jellegét meghatározza a rendszermegoldások innovatív jellege, az összes kiszolgáláshoz tartozó folyamat optimalizálási szintje, a különböző, energiatakarékosságot eredményező technológiai innovációk, valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek megfelelő környezetbarát rendszerelemek alkalmazása. 1
A K + F folyamat szereplőinek szerepvállalására vonatkozó paradigmaváltás A logisztika lényegéből következően rendszerszemléletű, helyzetéből adódóan integratív és szintetizáló funkciójú. Ennek következményeként a K + F folyamata során a logisztika biztosítja a folyamat rendszerintegrálását, valamint a rendszermegoldások szintetizálását és koherenciáját. A közös célok érdekében a fejlesztés folyamata, több, egymással üzleti versenyben lévő résztvevő cég összefogásával valósul meg. Az összefogás alapjai: a közös értékrend, közös célok, szakmai és üzleti bizalom, az a közös felismerés, hogy csak közösen vállalt konszenzus eredményeként érhető el az adekvát, rendszermegoldás, valamint minden résztvevő cég számára realizálható előnyös szakmai win-win helyzet. A folyamatban részt vevő cégek a fenti elvekből következően egyrészt bizonyítani akarják a szándékuk magalapozottságát, másrészt pozitív mintaként is kívánnak szolgálni az új, érték-alapon értelmezett, konszenzus alapú üzleti bizalomnak. A folyamat további másodlagos, multiplikatív hatásai: Szociológia felmérések bizonyítják, hogy miközben a bizalom egyrészt általános emberi igény, másrészt az általános közbizalom a társadalom megfelelő működésének feltétele ugyanakkor a társadalmi közbizalom szintje rendkívül alacsony, a bizalom helyébe a kölcsönös bizalmatlanság lépett. Ráadásul ez a közbizalom a gazdaság szereplői között is olyan szintre süllyedt, ami már az értelmes együttműködést teszi egyre nehezebbé, hovatovább lehetetlenné. Ennek az állapotnak tünetei a hétköznapok szintjén nap, mint nap tetten érhetők. A gazdaság és társadalom hosszútávon megfelelő működése érdekében alapvető szükséglet: a hatékony együttműködéshez szükséges kölcsönös közbizalom minden szinten történő visszaállítása. A cikk bevezető részben vázolt okok miatt a városellátás rendszer-megoldása egyidejűleg társadalmi és gazdasági kategória is, ezért az alábbi célok és alapelvek mentén a társadalmi és gazdasági közbizalom újraformálásával egyidejűleg egy új patrióta szemlélet kialakítás folyamatának is pozitív mintájává válhat: Egy kisebb, virtuális közösség által képviselt és remélhetőleg megvalósult érték a tágabb értelemben vett közösség, mint a várost használók általános közössége számára is értéket jelent és közvetít, ezen általános közösségi értékek, az általános értelemben a közjót, ennek megfelelően a közjavát is szolgáló értékek, mindezen célok elérése elsődlegesen nem tisztán piac által diktált érdek és haszonelv, hanem a kölcsönösen elfogadott értékek és kölcsönös többletelőnyök realizálása alapján történik, a megoldás elsődlegesen nem az egyéni érdekek által motivált, jellemzően nem kompromisszum, hanem hosszú távú, konszenzus és közösségi értékek alapján történik, a rendszerbevezetés remélt eredményei a városlakók felé közvetlen módon közvetíti, a globális szintű környezet fenntarthatóságának, ill. az ennek megfelelő zöld gazdaság alapelveinek hétköznapi gyakorlatát. 2
A rendszermegoldáshoz szükséges K +F folyamatának új paradigmái A paradigmaváltás lehetősége/szükségessége az alábbiakban foglalható össze: Az ötödik innovációs hullámot meghaladó innovációs lehetőségek és megoldások rendszerbe integrálása, a továbbfejlesztés szempontjából nyitott, evolutív jellegű rendszermegoldások kialakítása, megvalósítás folyamata szerint egy Budapest-adekvát rendszermegoldáshoz tartozó struktúraváltozások sorozatának meghatározása és megvalósítása. K + F előzetes folyamata, feladatai, tervezett időtávja A már működő rendszerek ismerete alapján csak PILOT rendszer tapasztalatainak felhasználásával lehet sikeres egy városellátó rendszer teljes körű kiterjesztése. Ennek alapján a folyamat előzetes ütemezése és legfontosabb fázisai: I. ÜTEM Alapkutatási fázis: kb. 4-5 hónap o Benchmarking, működő megoldások o Best Practice analógiák feltárása o Ezen rendszermegoldások értékelése Alkalmazott kutatás, rendszerfejlesztési fázis kb. 14 16 hónap o Rendszerfejlesztés és modell-alkotás o Win-win üzleti modell létrehozása o PILOT rendszer meghatározása PILOT rendszerfázis kb. 4-5 hónap o Beruházás, ill. PILOT kiépítés o PILOT rendszer-üzemeltetés o A rendszerüzemeltetés jellemzőinek visszamérése II. ÜTEM Teljes rendszerre történő kiterjesztés kb. 18 24 hónap o PILOT rendszertapasztalatok beépítése o Roll-out, rendszertervek elkészítése, o Több lépésben történő bevezetés és kiterjesztés Ehhez szükséges rendszerfeltételek: Önkormányzati koordináló szervezet létrehozása, ill. a rendszer teljes alap infrastruktúrájának kiépítése több fázisban. Időtényező szerepe és veszélyei A fentiekből következik, hogy egy ilyen, a teljes belváros ellátását végző rendszer kifejlesztésének és bevezetésének előzetes időigénye: kb. 4 5 év A hosszú fejlesztési és bevezetési idő további veszélyei: a kifáradás, az érdektelenség. 3
Hatékony, innovatív városellátó logisztikai rendszermegoldás jellemzői K + F Stratégia fejlesztés előzetes fókuszai Közösségi közlekedési infrastruktúra használatának vizsgálata o Infrastruktúra használat rendszer, ill. folyamatszervezési feltételei o A rendszer-integrálás infrastrukturális feltételeinek meghatározása Városépítészeti, városüzemeltetési vonatkozások vizsgálata o Cross-Docking, centrumkeresés infrastruktúra, városépítészeti kérdései o Potenciális barna mezős területek rendszerbe vonásának vizsgálata o Kiszolgálási időablak(ok) rendszerfeltételei, időablakok meghatározása Szolgáltatást igénybe vevők/boltok meghatározása o Szolgáltatásba bevont termékkörök meghatározása o Közös külső/belső zsilip-rendszer kialakítása Környezetvédelmi szempontok o Emisszió kibocsájtás, zajterhelés csökkentés (hibrid, elektromos hajtás) o Közlekedésterhelés csökkentése (globális járatkezelés) Rendszer bevezetés és kiterjesztés o Több fázisban megvalósítható bevezethető innovatív/evolutív megoldás Rendszerüzemeltetés üzleti modellje o Boltok számára nyújtott többletszolgáltatások, rendszerelőnyök (pl.: kereslet-tervezési algoritmusok, készletutánpótlás kezelés, stb.) Hatékony járattervezési feladatok (járatterv generálás) o Dinamikus járattervezés és szállítmánykezelés o Inverz szállítási feladatok rendszerbe integrálása Járat, ill. szállítmány és dokumentum nyomon-követés o Real-time, on-line szállítmány- és készletállapot nyomon követés o Real-time, on-line e-dokumentum kezelés K +F folyamat előzetes rendszer-integrációs célkitűzései Tervezés, ill. az üzemeltetés során globális real-time forgalom-szimuláció o Teljes SCM- re kiterjedő rendszer- és optimumkeresés o Folyamatos dinamikus rendszer-szimuláció o Multikritériumos optimumkeresési eljárások pl.: Genetikus algoritmusok alkalmazása ITS rendszer-integrációs célok o GPS/GPRS/GIS evolutív rendszermegoldások o GSM/RFPDA/RFID megoldások GATEWAY stratégiához történő csatlakozás lehetősége, vertikális integráció Last mile kezelést támogató rendszermegoldások, horizontális integráció A cikksorozat következő részeiben Dr. Bóna Krisztián a legjobb gyakorlati példák bemutatásán keresztül ad áttekintést a már megvalósult, működő, és/vagy a megvalósítás folyamatában lévő megoldásokról, mint elvileg lehetséges alternatív megoldások tárházáról, vagyis a mit, ill. a milyen is lehetne kérdésköreiről. 4
Összefoglalás Az elkövetkező időszakban az egyes közösségeket közvetlenül befolyásoló döntési folyamatokban az érintett lakosokat képviselő civil szervezeteknek várhatóan sokkal nagyobb szerepük lesz, mint a történelem során eddig bármikor. A környezettudatos életmód kérdéseinek tisztázásához szükséges társadalmi párbeszédhez nélkülözhetetlen helyi közösségek létrehozása kulcsfontosságú lehet a klímaváltozás elleni küzdelemnek, mivel legalább olyan mértékű változásokat eredményezhetnek, mint a globális, kormányzati szintű klímakonferenciák és egyezmények. Ennek alapján a vázolt scenario egyben kísérleti terepe is lehet, - ill. sikeres végeredmény esetén másodlagos hatásaként akár pozitív mintájaként is szolgálhat - egy új jelentés-tartalommal kibővült patrióta gyakorlat kialakításához, amelynek sarokköve a szakmai alapon kezdeményezett és társadalmi párbeszéd során konszenzussal kialakított értékalapú és távlatos városfejlesztési folyamat. A városellátás ügye egyben a társadalmi felelősségvállalás egy lehetséges aktív területe, ezért a megvalósítás tervezett folyamata, - a megfogalmazott cél közösségi jellege, valamint a széleskörű elfogadottsághoz szükséges nyílt társadalmi párbeszéd okán - ideális terepe lehetne egy célzott Budapest-specifikus társadalom-szociológiai kutatási programnak, mely a folyamat dokumentálásán túl kellő tapasztalati tanulságokkal is szolgálhatna más, hasonló, a közösséget közvetlenül érintő várospolitikai fejlesztési programok számára. Lukovich Gábor ECO-LOG-ING Logisztikai tanácsadó MLBKT Tanúsított logisztikai szakértő Utóirat: Nagy valószínűséggel néhány év múlva egy cikk fog megjelenni valamelyik szaklapban az alábbi kétféle lehetséges cím egyikével: A eset: Hogyan sikerült megvalósítani a Budapest Városellátásának PILOT rendszerét?, Egy alulról jövő közösségi kezdeményezés sikeres megvalósításának tanulságai, Esettanulmány, B eset: Miért bukott el a Budapest Városellátásának PILOT rendszere és miért nem sikerült megvalósítani a Budapest Városellátási stratégiáját? Egy alulról jövő közösségi kezdeményezés kudarcának tanulságai. Az első változat megírásában szívesen vennék részt, a másodikéban kevésbé. Még egy utóirat. 2009 végén Budapest Önkormányzata a hosszú távon eredményes kandidálás reményében politikai konszenzussal meghozott döntés alapján - pályázni kíván az Európa Zöld Fővárosa címre. A cím elnyeréséhez elégséges a célok deklarálása, azonban a célok elérése eddig nem tapasztalt összefogással, optimista scernario esetén is kb. 4-5 év alatt teljesíthetők. A célok eléréséhez szükséges egyik feltétel, a teljes Belvárosra kiterjedő innovatív zöld Városellátó rendszer megvalósulása. 5
Szakirodalmi hivatkozások helyett: Az elmúlt kb. tizenöt évben készült, a cikksorozta tárgyához közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó magyarországi tanulmányok, szakcikkek és előadások mennyisége miatt ezek tételes felsorolása többszörösen meghaladja jelen cikk terjedelmi lehetőségeit. Ezért erre vonatkozóan az alábbi javaslattal élek: a tanulságok, valamint a Városellátás magyarországi kor- és kór-történetének dokumentálása érdekében célszerű volna feldolgozni és egy összefoglaló Kiadványban közreadni a témakör teljes szakirodalmi történetét, felkutatva mindazon Szerzők és Alkotó Műhelyek névsorát, akik tanulmányaikkal, szakcikkeikkel, előadásaikkal hozzájárultak a városellátás különböző szintű és mélységű feldolgozásához valamint előzetes vízióihoz. 6