SZENT ISTVÁN Általános Iskola ja HATVAN 2013
TARTALOMJEGYZÉK I. Intézményi adatok... 5 II. A pedagógiai program bevezetésének ütemezése... 6 III. Nevelési program... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 7 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei... 7 1.2. A nevelő-oktató munka céljai... 7 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai... 8 1.3.1. A nevelői közösség szintjén... 8 1.3.2. A tanulói közösség szintjén... 8 1.3.3. A szülői közösség szintjén... 8 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai, módszerei... 9 1.4.1. Tanítási órán... 9 1.4.2. Tanítási órán kívül... 9 1.4.3. Iskolán kívül... 9 1.4.4. Módszerek... 9 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 11 3. Egészségnevelési és környezetnevelési program... 12 3.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, célok... 12 3.2. A környezeti neveléssel kapcsolatos kiemelt feladatok... 12 3.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt feladatok... 13 3.4. Az iskolai egészségnevelés tevékenységformái... 13 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 14 4.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok... 14 4.2. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai... 15 4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 15 4.4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztési feladatai... 15 4.5. A közösségi nevelés színterei és alkalmai... 16 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 17 5.1. A pedagógusok alapvető feladatai... 17 5.2. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb foglalkozás) oktató-nevelő munka, tanulásirányítás17 5.3. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása... 18 5.4. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel... 18 5.5. Munkafegyelem, a munkához való viszony... 18 5.6. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében... 18 5.7. Az iskolai munka feltételeinek javítása... 19 5.8. Az iskola képviselete... 19 5.9. A vezetői feladatok ellátása... 19 5.10. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal. 19 6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 19 6.1. Az osztályfőnök feladatai... 19 6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma... 21 6.3. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként... 23 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 28 7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók... 29 7.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók... 29 2
7.3. Kiemelten tehetséges tanulók... 30 7.4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók... 30 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 31 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 31 9.1. Az intézményi közösségek kapcsolattartása... 31 9.2. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése... 32 9.3. A szakmai munkaközösségek együttműködése... 32 9.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése... 32 9.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése... 33 9.6. Az intézmény külső kapcsolatai... 34 9.6.1. A külső kapcsolatok célja... 34 9.6.2. A kapcsolattartás formái és módjai... 34 9.6.3. Rendszeres külső kapcsolatok... 34 9.6.4. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás... 34 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 35 11. Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének és átvételének szabályai... 37 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 38 IV. Az iskola helyi tanterve... 38 1. A választott kerettanterv megnevezése... 39 1.1. 1-4. évfolyam óraterve... 39 1.2. 5-8. évfolyam óraterve... 44 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, interaktív tananyagok, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 46 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai... 47 4. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek, a belső gondozói rendszer... 48 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 49 6. A választható tantárgyak, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 49 7. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei... 50 8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 50 8.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje... 50 8.2. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése... 51 8.3. Az erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatása... 52 8.4. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése... 52 8.5. Az iskolai jutalmazás formái... 54 8.6. Fegyelmező intézkedések... 55 9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 56 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 56 11. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 63 11.1. A házi feladat funkciója és adásának elvei... 63 11.2. Kötelező házi feladat... 64 11.3. Szorgalmi házi feladat... 64 12. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 65 13. Iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 66 14. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása... 66 3
14.1. Alapelvek, célok, feladatok... 66 14.2. A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 67 14.3. A hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 68 14.4. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 69 14.5. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 71 15. Mellékletek felsorolása... 71 V. A fenntartó által a pedagógiai programhoz vállalt többletkötelezettségek... 73 VI. Záró rendelkezések... 74 1. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata... 74 2. A pedagógiai program módosítása... 74 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala... 75 VII. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok... 75 4
"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. " (Szent-Györgyi Albert) I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény hivatalos neve: Szent István Általános Iskola. Az intézmény székhelye, címe: 3000 Hatvan, Bajcsy-Zsilinszky utca 8. OM azonosító: 201496 KLIK iskolakód: 094014 Alapítás éve: 1959. A fenntartó szerv megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) A fenntartó szerv székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. A működtető szerv neve: Hatvan Város Önkormányzata. A működtető szerv székhelye: 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. Az intézmény működési területe: Hatvan város közigazgatási területén az újhatvani városrész. Ezen túlmenően a jogszabályban meghatározottak szerint az óhatvani városrészből, valamint Hatvan város közigazgatási területén kívülről is vehető fel tanuló a maximális létszámig. Az intézmény típusa: általános iskola. Jogszabályban meghatározott alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységének sajátossága: idegen nyelv (angol, német) emelt szintű képzés. Az általános iskola évfolyamainak száma: 1-8. évfolyam. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: összesen 624 fő. Az intézmény jogállása: Jogi személyiségű szervezeti egység. Az intézmény feladatellátásához, működtetéséhez szükséges pénzeszközök biztosítása: A fenntartó szerv és a működtető szerv közös felelőssége a jogszabályok, valamint a köztük létre jött megállapodás alapján. 5
II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE A Szent István Általános Iskolában az elkövetkező évek során a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd. Ennek az a magyarázata, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírása szerint az iskolák a pedagógiai programjukat vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv (továbbiakban: NAT) 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezni nevelő-oktató munkát. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázat foglalja össze: ÉVFOLYAM TANÉV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013-2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2014 2014-2015 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2015-2016 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016-2017 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 6
III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei - Az otthonos iskolai légkör megteremtése. - A gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus kibontakoztatása. - Az életkori sajátosságok szem előtt tartása. - Sikerélmény biztosítása - Következetesség és a fokozatosság elvének érvényesítése. - Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése. - A magyar nemzeti kultúrának megőrzése, hagyományaink ápolása. - Az európai, illetve az egyetemes kultúra értékeinek közvetítése. - Az esélyegyenlőség biztosítása. - Folyamatos és aktív részvétel lakóhelyünk életében. 1.2. A nevelő-oktató munka céljai - Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait, az azok eléréséhez elvégzendő feladatokat a társadalmi igények, a tanulók neveltségi szintjének figyelembevételével és fejlesztésük érdekében határoztuk meg. - A tanuló teljes személyiségének fejlesztése, elsősorban szilárd jellemének kialakítása, a humánum kiteljesítése. Tudjanak értéket alkotni, rangsorolni, az emberhez, a természethez humanista módon viszonyulni. - A reális önismeret, önértékelés kialakítása. - Kellő ismeretekhez juttatni a tanulókat a politikai demokrácia intézményeiről, hogy képesek legyenek állampolgári jogaik és kötelességeik gyakorlására; s az ehhez szükséges kommunikációs készség és a különbözőképpen gondolkodó emberekkel való együttműködés képességének kialakítása. - A közösségi értékek védelme, a mindennapi emberi együttélést biztosító normák tudatosítása, s az ehhez elengedhetetlen tulajdonságok - a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a minőségért érzett felelősség - kialakítása. - A műveltség megszerzésének igényére neveléssel a gyermek alkalmassá tétele a továbbtanulásra, önművelődésre. - A társadalmi változásokhoz kreatív alkalmazkodás, a mások érdekeinek számbavételével okos, megfontolt érdekérvényesítés képességének kialakítása. - A lakóhelyünk, iskolánk megismeréséhez, megbecsüléséhez, hagyományainak őrzéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, tevékenységek gyakoroltatása; ezzel egyidejűleg törekvésünk, hogy közelítőleg minden körzetünkben élő tanköteles gyermek itt végezze általános iskolai tanulmányait. - A célok elérésével valósulhat meg, hogy az általános iskolát végzett tanuló megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeinknek. Az iskola elkötelezett a NAT-ban rögzített úgynevezett kulcskompetenciák fejlesztésében. Ezek a következők: - anyanyelvi kommunikáció; - idegen nyelvi kommunikáció; - matematikai kompetencia; 7
- természettudományos és technikai kompetencia; - digitális kompetencia; - hatékony, önálló tanulás; - szociális és állampolgári kompetencia; - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Az iskolai nevelő és oktató munka akkor sikeres, ha tanulóink legalább 90 %-a a 8. évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek; - rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen; - ismeri a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat; - határozott elképzeléssel rendelkezik saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai 1.3.1. A nevelői közösség szintjén - Jó példamutatás - a nevelőtestület jellemzője legyen a rend, fegyelem, kiegyensúlyozottság. - Továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, ehhez a szükséges átképzésben, továbbképzésben való részvétel. - Gondos tervezőmunka, célravezető módszerek, eszközök meghatározása (tanmenet), a differenciált képességfejlesztés biztosítása. - Az általános iskolai képzés egész időtartama alatt az értő olvasás, a nyelvikommunikációs képességek, a testkultúra hatékony fejlesztése. - A követelések dinamikájának biztosítása. - A követelmények indokoltságának meggyőződéssé fejlesztése. - Érzelmek keltésével a kialakított normák belátásáig eljuttatni a tanulókat. - A diákönkormányzat szerepének erősítése a tanulói önállóság, a felelősségteljes cselekvés gyakoroltatása érdekében. - Lehetőség biztosítása szereplésre, bemutatkozásra versenyek, vetélkedők szervezésével. - A szülőkkel való együttműködés erősítése. 1.3.2. A tanulói közösség szintjén - Általában értéket védő, humánus magatartás, felelősségvállalás. - Tisztelet tanúsítása a szülők, nagyszülők iránt, családi hagyományok ápolása, az önzés leküzdése. - Kulturáltság a viselkedésben, a kommunikációban, udvariasság, segítőkészség, a durvaság elutasítása felnőtt jelenléte nélkül is. - Törekvés a megismerésre, igény az önművelésre, fogékonyság az esztétikum iránt. - A mindennapi munka szorgalmas, rendszeres, kötelességtudattal történő elvégzése. 1.3.3. A szülői közösség szintjén - Tudja a szülő a gyermeke nevelésével kapcsolatos kötelességeit, és tudatosan teljesítse azokat. - Vállalja és közvetítse az iskola értékrendszerét. 8
- Mindenekelőtt saját gyermekének szeretetteljes, következetes nevelésével járuljon hozzá az intézmény céljainak megvalósításához. - Éljen a család és iskola kapcsolattartásának lehetőségeivel. - Vegyen részt az iskola rendezvényein, különösen, ha abban gyermeke konkrét feladattal/szereppel érdekelt. - Rendszeres ellenőrzéssel hasson oda, hogy gyermeke vállalt feladatait kitartóan végezze. 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai, módszerei 1.4.1. Tanítási órán - az ismeretanyag feldolgozásához rendelkezésre álló tantárgyspecifikus tanulói, tanári segédletek, grafikai taneszközök, auditív, vizuális, audiovizuális információhordozók tanulókísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, oktatástechnikai taneszközök - szülői engedéllyel a tanulók saját (nyomtatott, transzparens, hanganyag stb.) eszköztára - fentiekkel az aktív és önálló, egyben racionális tanulás segítése 1.4.2. Tanítási órán kívül - valamennyi, a tanítási órákra rendelkezésre álló eszköz használata a tanórán kívüli foglalkozásokon is a nevelők illetve a tanulók rendelkezésére áll - a tanórán kívüli foglalkozásokon - pl. szakkör készített eszközök felhasználhatók egyéb tanórán kívüli programokon pl. kiállítás, bemutatás, ajándékozás 1.4.3. Iskolán kívül - a nevelő-oktató munkánkkal megvalósítandó célok, feladatok elérésében jelentős szerepet kapnak az iskolán kívüli eszközök/tevékenységek is: kirándulások, tárlatlátogatások, hangversenyek, szereplések különböző ünnepi alkalmakkor, táborozások, sportegyesületi tagság, zeneiskola stb. 1.4.4. Módszerek Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: - meggyőzés - minta - példa - példakép - eszménykép - bírálat - önbírálat - beszélgetés - felvilágosítás - tudatosítás - előadás - vita - beszámoló 9
A tevékenység megszervezésének módszerei: - követelés - megbízás - ellenőrzés - értékelés - játékos módszerek - gyakorlás A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek - ígéret - helyeslés - bíztatás - elismerés - dicséret - osztályozás - jutalmazás b) kényszerítő módszerek - felszólítás - követelés - parancs - büntetés c) gátlást kiváltó módszerek - felügyelet - ellenőrzés - figyelmeztetés - intés - tilalom - átterelés - elmarasztalás Nyelvi (verbális) eszközök: - beszéd - beszélgetés - interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök: - arckifejezés - szemmozgás - tekintet - térközszabályozás - testhelyzet. testtartás - mozdulatok (gesztusok) - kulturális jelzések Szociális technikák: - technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: - fejlesztő interjú - fejlesztő beszélgetés - szociális készségfejlesztő technikák: 10
- minta- és modellnyújtás - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték - dramatizáló tevékenység 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok - A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. - A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az önismeret kialakítása, hiszen az a társas kultúra alapja. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. - A tanulók érzelmi nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. - A tanulók nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelése A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. - A tanulók állampolgárságra, demokráciára nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. - A tanulók munkára nevelése, pályaorientáció Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - A tanulók egészséges (testi, lelki) életmódra nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az osztályfőnöki órákon - minimum 5 óra - az 5. 6. és 7. évfolyamokon ezeket a kérdésköröket fel kell dolgozni. - A tanulók fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelése Olyan tudatformálás, amely megtanítja a gyerekeket a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre. A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása a tanulókban. - A tanulók médiatudatosságra nevelése A tanulók felkészítése arra, hogy szükségleteiknek megfelelően szelektálják és szintetizálják az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. - A tanulók családi életre nevelése 11
A gyerekekben igény támasztása a családi hagyományok tiszteletére, az ünnepek megtartására, a szűkebb és tágabb család tagjaival való kapcsolat megélésére. A háztartás és a családi életvitel alapvető feladatainak megismertetése. 3. Egészségnevelési és környezetnevelési program 3.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, célok A környezet és az egészség egymással összefüggő, egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezetünk megóvása, védelme nélkül nem lehet szó egészséges emberi életről, hiszen az emberiség az őt körülvevő természet része. Az ember által okozott természeti, környezeti károkozás negatívan hat vissza az emberi szervezetre is. Alapelvek: a) tájékozódás; b) felelősség; c) megelőzés; d) elővigyázatosság; e) helyreállítás; f) együttműködés. Általános célok, értékek a környezeti- és egészségnevelésben: a) a világegyetem egészének, a természetnek a tisztelete, megőrzése; b) a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása; c) a Föld biológiai sokféleségének megőrzése, megóvása; d) az emberiség testi-lelki egészségének megőrzése, megóvása. Hosszú távú pedagógiai célok: a) az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; b) rendszerszemléletre nevelés; c) globális összefüggések megértése; d) környezettudatos magatartás és életvitel segítése, e) az egészség és a környezet összefüggésének feltárása; f) az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése; g) problémamegoldó gondolkodás. 3.2. A környezeti neveléssel kapcsolatos kiemelt feladatok - Az iskola tanulóiban a tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása, s ennek következtében a tisztaságra és a rendre mutató tanulói magatartás megmutatkozása a tanév során. - A tanulók részt vesznek nevelőjük irányításával a tanterem és a folyosó díszítésében, zöld növények elhelyezésében és gondozásában, - A hulladékok megfelelő tárolóba történő elhelyezése az iskolában. - A tanulók takarékosan használják az energiát: feleslegesen ne használják a világítást, ne pazarolják a vizet, - Fűtési időszakban csak a szünetek alatt szellőztessenek, számítógépet feleslegesen ne hagyják bekapcsolva, - A gyerekek vegyenek részt aktívan tereprendezésben és új növények ültetésében és az iskola környezetének gondozásában és szépítésében, - Vásárláskor a környezetre ártalmatlan vagy környezetbarát termékeket részesítsék előnyben az ártalmassal szemben, 12
- Évente többször is megemlékezünk a környezet, a környezetünk megfelelő állapotának fenntarthatóságáról a környezetvédelmi jeles napok alkalmával. Iskolánkban a következő környezetvédelmi jeles napokat ünnepeljük meg a tanév folyamán: a) március 22. A Víz Világnapja; b) május 10. Madarak és Fák Napja; c) június 5. Környezetvédelmi Világnap; d) október 5. Az Állatok Világnapja. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának kiemelt feladata. 3.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt feladatok a) A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. b) Az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formák, az egészségbarát viselkedésformák bemutatása és gyakoroltatása.. c) A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésével kapcsolatos legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3.4. Az iskolai egészségnevelés tevékenységformái a) A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - néptánc órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás. b) A helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai. c) Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek. d) Testnevelés órákon a tanulók fizikai állapotának mérése, tartásjavító gerinctorna gyakorlatainak végzése. e) Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 13
f) Évente egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutató szervezése az iskola tanulóinak. g) Az egészségnevelést szolgáló egyéb tevékenységek: - sportköri foglalkozások; - a sportegyesületekben végzett munka támogatása; - a kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, az uzsonnáztatás, valamint a szabadidős programok során; - szakkörök; - napközis szabadidős foglalkozások. h) Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az osztályközösség a tanulók iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető munkaközössége. Ebben a formában a közös cél érdekében mindenkinek hajlandónak kellene lennie a közös értékrendek elfogadására, ennek megfelelően viselkedik, munkálkodik. A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze. Célunk olyan igazi közösségek kialakítása, amelyek a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti- és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait, életkori jellemzőit. Továbbá célunk, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse a tanuló fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: - család; - az iskolán kívüli közösségek; - az iskola. A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területei: - tanórák; - egyéb foglalkozások; - diákönkormányzati munka; - szabadidős tevékenységek. 4.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Az osztályközösség a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető munkaközössége, ahol a csoportba szerveződés véletlenszerűen történik. Ebben a formában a közös cél érdekében mindenkinek hajlandónak kellene lennie a közös értékrendek elfogadására, ennek megfelelően kellene viselkednie, munkálkodnia. Ennek érdekében az alábbiak megvalósítására törekedhetünk: 14
- a tanulás támogatása; - kölcsönös segítségnyújtással, - közösségi ellenőrzéssel, - a tanuló kezdeményezéseinek segítése, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése, - a tanulók önállóságának kifejlesztése illetve fejlesztése, - a már elért eredmények továbbfejlesztése, - különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzetének erősítése, - olyan nevelő kollektíva kialakítása mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. 4.2. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt foglalkozások, napközis szabadfoglalkozások, kirándulások és túrák érzelemmel teli élményei kiváló fejlesztési területek. Ennek érdekében a nevelő: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - a tevékenységek átgondolt pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttműködés alapvető szabályait, - a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, túrák, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősségérzetet. 4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanuló a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségének megfelelő szinten önállóan intézi saját ügyeit. Hogy mindez minél maradéktalanabbul valósulhasson meg, minden pedagógus feladata a következő: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglevő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - a közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségek tevékenységét is. 4.4. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményekre épülő módszerekre kell építeni. 15
Ezért a feladatok a következők: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szülőkkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik történelmi és kulturális örökségeinket, - a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmakként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, - a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség, az egymásrautaltság érzése, az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, - olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. 4.5. A közösségi nevelés színterei és alkalmai a) Tanórán belül: - Tanítási órákon a tantárgyak tananyagához kötődő alkalmak. - Osztályfőnöki órákon az óra témájához fűződő lehetőség. - Könyvtárban, művelődési intézményekben tett látogatások. - Tanulmányi kirándulások. b) Tanórán kívül: ba) Iskolai ünnepélyek Tanévnyitó ünnepély. Tanévzáró ünnepély. Ballagás. Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvény a Szent István Nap(ok).(Az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. bb) Nemzeti ünnepek, megemlékezések Október 6. Október 23. Március 15. Június 4. bc) Hagyományos programok Halloween. Mikuláshoz, a karácsonyhoz kapcsolódó rendezvények. Osztálykirándulás. Kétévenként iskolai szintű kirándulás. Volt tanítványainknak lehetőséget biztosítunk osztálytalálkozó szervezésére. Gyermeknap. Mozi- és színházlátogatások. Kiállítások. Tanulmányi- és sportversenyek, vetélkedők. Nyári táborok.. Erdei iskola. 16
A hagyományos programokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek vagy az iskolai szülői közösségnek kell fedeznie. A felmerülő költségekbe be kell számítani minden megkezdett 10 fő után 1 kísérő pedagógus költségeit is (pl.: szállásdíj, étkezési kiadás, belépőjegy, stb.) Az osztályok szülői közösségei, valamint az iskolai szintű szülői közösség pénzkezelési joggal rendelkeznek. Az iskola a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával arra törekszik, hogy azáltal is elősegítse a programok megvalósítását, illetve azok sikeres megrendezését. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben, a munkatervben, valamint az intézmény más belső szabályzataiban és az igazgatói utasításokban előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 5.2. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb foglalkozás) oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. - A tehetséges tanulók gondozása. 17
- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. 5.3. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 5.4. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 5.5. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 5.6. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeiken. 18
5.7. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 5.8. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 5.9. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 5.10. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6.1. Az osztályfőnök feladatai - Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. 19
- Tanórákon kívüli szükség esetén iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. - Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. - Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. - Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. - Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. - Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. - A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. - Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. - Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. - Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. - Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. - Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. - Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). - Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. - A tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. - A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. - Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. - A felső tagozaton a tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. - Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. - A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. - Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, felső tagozaton az osztályfőnöki tanmenet). 20
- Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. - Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. - Kitölti és vezeti az osztálynaplót, amennyiben az e-napló használatos, akkor azt. - Hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. - Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. - Tanév elején kitölti vagy kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben kettő havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). - Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 6.2. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - A felső tagozaton az osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról a) Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő b) Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma 21
- Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Jeles tanulók száma, aránya - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin 22
- A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja. - Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Könyvtárhasználati ismeretek. (Az iskolai könyvtár könyvtár-pedagógiai programja szerint.) - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Osztálykirándulás előkészítése. 6.3. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Elsősegély-nyújtási alapismeretek Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Elsősegély-nyújtási alapismeretek ismerete. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). 23