A javaslata a Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrájához, feladat- és hatásköréhez Preambulum A 2005-2020 közötti időszak Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció horizontális szempontja az esélyegyenlőség biztosítása a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás és info-kommunikációs technika alkalmazásának növelése és a biztonság mellett. A 2007-2013 időszakra szóló ÚMFT helyzetértékelése megállapítja, hogy a hazai cigány népesség foglalkoztatottsága, átlagos iskolázottsága, életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota drámaian rosszabb a társadalom egészénél. Az elmúlt évek romákra vonatkozó foglalkoztatási, oktatási, területi-települési adatai együttesen arra utalnak, hogy kialakult egy olyan szegénységben élő réteg, mely minden szempontból tartósan kívül reked a társadalmon, és ezt a helyzetet gyermekei számára is nagy eséllyel átörökíti. - Az elmúlt évtizedben a romák és a nem romák lakhatási elkülönülése drámai mértékben nőtt, és hasonlóvá vált a harminc évvel ezelőtti állapotokhoz. - Az oktatás területén nőtt a cigányok és nem cigányok közötti különbség. - A cigányok munkaerő-piaci helyzete a statisztikai felmérések alapján az elmúlt 15 évben nem javult. A 15 és 74 év közötti cigány népesség alig negyede foglalkoztatott. - A cigány háztartások 82 százalékának jövedelme nem éri el a KSH által kiszámított létminimumot, és ebből a családok alapvető szükséglete csak részben biztosítható. A lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik a cigány háztartások 56 százaléka, e családok táplálkozása sem kielégítő. Éppen ezért Magyarországon esélyegyenlőségi szempontból kiemelt figyelmet kell fordítani a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítésére. Mindez átfogó, stratégiai megközelítést igényel, mely messze túlmutat a humánerőforrásfejlesztés keretein. Horizontális szempontként szerves része kell, hogy legyen minden prioritásnak. A fenti elvek mentén a strukturális alapok támogatott beruházásainak ki kell egészíteni a Roma Integráció Évtizede Program során megvalósuló beavatkozásokat. Az ÚMFT a roma népesség társadalmi integrációját nem egyszeri akciókkal, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozásokkal segíti elő. Hozzáférést segítő mechanizmusok működtetését írja elő, hogy a romákhoz a fejlesztések tényleges eljuttatását garantálják együttműködésben a roma szervezetekkel. Az irányító hatóságok közötti koordináció előírásával biztosítja a romákat érintő fejlesztések összehangolását, továbbá egy olyan monitoring rendszert rendel el felállítani és működtetni, amely a fejlesztések összehangolása mellett a romákra gyakorolt hatás nyomon követhetőségét is biztosítja. A roma kisebbségre vonatkozó intézkedések az ÚMFT-ben, illetve az operatív programokban három területen jelenne meg: Általános horizontális szempontok: a célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a romák és a roma közösségek hátrányainak enyhítésére, minden programban, beavatkozásban érvényesíteni kell az esélyegyenlőség, integráció elvét, biztosítani kell a romák egyenlő hozzáférését a forrásokhoz. Területi célzás: a romák által sűrűn lakott térségek, települések, településrészek összehangolt, komplex fejlesztése: - Telepszerű lakókörnyezet és a gettósodott városrészek rehabilitálása
- Leszakadó, hátrányos helyzetű térségek integrált fejlesztése - Közvetlen célzott, speciális programok: identásmegőrzés, kultúra, antidiszkrimináció, kapacitásépítés A Kormányprogramban megfogalmazott célokkal összhangban áll a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az ezzel összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. Határozat. A program, valamint a 2008-2009-es időszakra vonatkozó kétéves intézkedési terv a szaktárcák feladatait fogalmazza meg a jog- és esélyegyenlőség megvalósítása, az életminőség, valamint az oktatás, a képzés és a foglalkoztatási helyzet javítása, a kultúra ápolása, az identitás megőrzése területén, konkrét projektekre lebontva a pénzügyileg alátámasztott kormányzati és a kapcsolódó monitoring feladatokat a szaktárcák tekintetében. A Roma Integráció Évtizede Program (2005-2015) nemzetközi együttműködés a romák társadalmi integrációja és kirekesztésének megszüntetése érdekében. A hazai hosszú távú Stratégiai terv és kétéves intézkedési tervek biztosítják, hogy a romákat érintő kormányzati intézkedések egy hosszú távú, egymásra épülő intézkedési csomagon keresztül valósuljanak meg. Az intézkedések hatásait előre meghatározott indikátorok ellenőrzik. A kormányzati programban előírt független pénzügyi és szakmai monitoring bizottság által működtetett egységes szakmai és pénzügyi utókövetési rendszer feladata nyomon követni a kormányzati intézkedések végrehajtását, a ráfordított erőforrások hatékonyságát. A Roma Irányító és Monitoring Bizottság feladata és hatásköre 1. Az esélyegyenlőség horizontális követelményének érvényesüléséhez felügyeli és ellenőrzi, hogy a fejlesztési tervek megvalósításában kiemelt figyelem forduljon a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítésére. 2. Ellenőrzi és felügyeli az átfogó, stratégiai megközelítések érvényesülését ahhoz, hogy a romák, és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítése horizontális szempontként szerves része legyen minden prioritásnak. 3. Biztosítja, hogy a roma népesség társadalmi integrációját ne egyszeri akciók, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozások szolgálják. 4. Hozzáférést segítő mechanizmusok működtetésével biztosítja, hogy a fejlesztési források a romákhoz eljussanak, társadalmi integrációjukat szolgálják. 5. Az irányító hatóságok közötti koordinációval biztosítja a romákat érintő fejlesztések összehangolását. 6. Kialakítja és működteti azt a monitoring rendszert, amely a fejlesztések összehangolása mellett a romákra gyakorolt hatást nyomon követi és elemzi. 7. Az általános horizontális szempontok érvényesülése érdekében felügyeli minden programban, beavatkozásban az esélyegyenlőség, integráció elvét, a romák forrásokhoz való hozzáférésének garanciáit. 8. Az ÚMFT és a RIÉP, valamint a szaktárcák területi célzással megjelölt programjaiban felügyeli és ellenőrzi a fejlesztési programok komplexitását és hatékonyságát a telepszerű lakókörnyezet és a gettósodott, romák lakta
városrészek rehabilitációjában, valamint a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek integrált fejlesztésében. 9. Az ÚMFT és a RIÉP, valamint a szaktárcák közvetlen, célzott speciális programjaiban felügyeli és ellenőrzi az identitás megőrzés, a kulturális autonómia, az antidiszkrimináció és a kapacitásépítési szempontok érvényesülését és hatékonyságát. 10. Független pénzügyi és szakmai monitoring bizottságként működteti azt az egységes szakmai és pénzügyi utókövetési rendszert, amely nyomon követi a kormányzati intézkedések végrehajtását. 11. Kezdeményezi a nyomon követési és hatékonyság ellenőrzési rendszer működtetéséhez szükséges etnikai jelleg definiálását, annak elkészítéséhez ajánlást készít. 12. Ellenőrzi és felügyeli azoknak a statisztikai rendszereknek a felállítását és rendszeres adatszolgáltatását, amely a források romákhoz való eljutásának és a kormányzati intézkedések hatékonyságának ellenőrzését lehetővé tesz. 13. Elkészíti a roma társadalom társadalmi integrációjának ütemezési rendszerét és tervét, folyamatosan méri a telepfelszámolás területén, valamint a roma népesség iskolai végzettségének, lakhatásának és foglalkoztatottságának a többségi lakossághoz mért javulását. 14. Adatot szolgáltat a romák társadalmi integrációjának, az esélyegyenlőség érvényesülésének és a romák önigazgatási rendszereinek, valamint kulturális autonómiájának állapotáról és azok változásairól a fejlesztési időszak alatt, kezdeményezi az ÚMFT és a RIÉP pályázati és szakpolitikai feladat ellátási rendszerének, valamint a gyakorlati megvalósítás változtatását, ha a mért adatok és tapasztalt tendenciák azt indokolják. 15. A romák társadalmi integrációján belül a politikai, a gazdasági és társadalmi integrációelemek megvalósulásához konkrét intézkedéseket kezdeményez a két éves intézkedési tervek tervezési ciklusaihoz kapcsolódóan. 16. Felügyeli a romák társadalmi önreprezentációjához szükséges alapintézmények létrehozását, az önreprezentációs struktúrák kialakításához elkészíti autonóm koncepcióját. 17. Jogosult feladat-ellátási körében bármelyik szaktárcától, OP- IH-tól és MB-től információt, adatszolgáltatást kérni, a feladatait érintő témakörökben tartott tanácskozásaikon, üléseken részt venni, konzultációkat kezdeményezni, módosító indítványokat előterjeszteni. 18. Az ÚMFT és RIÉP programok megvalósításában közreműködő szaktárcákat, az NFÜ-t, az OP IH-kat és MB-okat együttműködési kötelezettség terheli a RIMB tekintetében, a RIMB feladatait és hatáskörét érintő kérdésekben a RIMB számára véleményezési jogkört kell biztosítani. A döntéshozatalban a RIMB véleménye nem mellőzhető.
A Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrája és irányítása A Bizottság tagjai: Mo-i Roma Parlament Civil Ernyő OCÖ Mohácsi Viktória EU képv. tanácskozási joggal Járóka Lívia EU képv. tanácskozási joggal A Miniszterelnöki Hivatal, az NFÜ képviselője, a Kisebbségi Ombudsman képviselője az üléseken tagság nélküli tanácskozási joggal vesz részt. A bizottsági tagság időtartama öt évre szól. A bizottság tagjainak képesítési feltétele a felsőfokú, egyetemi vagy főiskolai végzettség. A Bizottság tagjai többségi szavazattal elnököt választanak. Elnökké az jelölhető és választható, aki civil szervezet képviseletében tagja a Bizottságnak. A Bizottság infrastruktúráját, irodai szolgáltatásokat, kommunikációs környezetet, a feladatellátáshoz és a működéshez szükséges költségvetést a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. A Bizottság ügyviteli feladatait megbízással alkalmazott titkár látja el. A megbízás feltétele felső fokú (lehetőleg jog, szociológia) végzettség és roma civil szervezeteknél szerzett gyakorlat. A Bizottság havi rendszerességgel ülésezik, rendkívüli ülés összehívását a témakör megjelölésével bármelyik tag kezdeményezheti. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyvet készít, döntéseit határozati formában hozza, sorszám és dátum jelöléssel látja el. A Bizottságot az elnök, vagy az elnök által kijelölt tag képviseli. A Bizottság feladatainak ellátásához szakértők és kutatók megbízására, kutatási programok kezdeményezésére és bonyolítására jogosult. Indoklás Preambulum A romákat érintő fejlesztéspolitikai alapelvek kezdetektől a NFT I és II-höz az ÚMFThez kötődnek, és nem a roma integráció évtizede programhoz. Mára elmondhatjuk, hogy az NFT I és II és az ÚMFT fejlesztéspolitikai gyakorlata romák vonatkozásában megközelítően sem érte el a kívánatos eredményeket, amelyeket egyértelműen jelez az EU parlament jan.31-i romákra vonatkozó állásfoglalása, valamint a 2005-2007. évről szóló kormányzati beszámoló is. Az évek óta lefektetett fejlesztéspolitikai alapelvek horizontális hozzáférés biztosításának az elve, az esélyegyenlőség biztosítása, a faji megkülönböztetésből eredő hátrányos helyzet kompenzálása, a tömeges méretű romákat sújtó faji diszkrimináció felszámolásának elindításamegvalósításának súlyos kudarca tapasztalható. Nyilvánvaló, hogy a kormányzati
struktúrában nem épült ki az a rendszer, sem intézményi sem személyi felelősség terén, amely fenti szempontok szerint a kormányzati célok megvalósítását megkövetelte volna. A fejlesztéspolitikát átható horizontális szempontok érvényesítésének közte az esélyegyenlőség követelményének- sem irányító hatósága, sem operatív programja nincs a hazai intézményrendszerben. A Roma Parlament álláspontja szerint ez a feladat a RIMB kompetenciái között az első és legerősebb kompetencia kell legyen. Kormányzati oldalról a RIT megalakítása kedvező feltételeket teremtett a civilek bevonásával, különösen annak ismeretében, hogy a Roma Parlament kezdeményezésére, a Roma Parlament és a Civil Ernyő erőfeszítéseinek köszönhetően fontos kérdésekben a RIT roma civil képviselői egyeztetett és egységes álláspontot alakítottak ki. Lényeges előrelépési lehetőséget kínál a civil dominancia további erőteljes érvényesülése mellett létrehozandó RIMB hatékony tevékenysége és felelősségvállalása a cigány lakosság társadalmi helyzetének jelentős mértékű látható javításában, integrációs mutatóinak ellenőrizhetőségében.. A Roma Irányító és Monitoring Bizottság struktúrája és irányítása A Bizottság tagjainak összeállításánál a Roma Parlament koncepciója abból indul ki, hogy - a RIMB operatív munkát végző, a fejlesztési programok végrehajtását ellenőrző és azokat az eredményesség szempontjából vizsgáló testület, ezért indokolt az alacsony létszám, - a RIT-ben valamennyi jelentős civil szervezet és az OCÖ képviselet megvalósul, ugyanazzal a tagsági körrel nincs értelme a RIMB-nek megismételni a RIT-et, - a magyarországi EU képviselők részvételét a RIÉP nemzetközi jellege, illetve az alapozza meg, hogy mindkét képviselő tagja az EU RIMB-nek és abban meghatározó munkát fejt ki. A Roma Parlament javaslata a jogszabályban megkövetelt civil dominanciának megfelel, mert a tagok között a civil szervezetek túlsúlyban vannak jelen, és mert a RIMB elnöke csak a civil szervezetek képviseletében taggá válók közül kerülhet ki. Budapest, 2008. március Zsigó Jenő Elnök A koncepció kidolgozásában közreműködött dr. Pánczél Márta, a Roma Parlament Civil Szolgáltató Irodájának vezetője.