Oldal: 1/16 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 1. Bevezetés... 2 2. A minőségfejlesztési program szabályozása... 2 2.1. Belső szabályozó dokumentumok rendszere... 3 2.2. Minőségirányítási Igazgatóság... 5 3. A 2008. év értékelése... 6 4. Oktatói munka hallgatói véleményezése... 15 5. Minőségfejlesztési tevékenység 2009-ben... 15 Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta Beosztás minőségirányítási minőségirányítási A Szenátus nevében a koordinátor igazgató rektor Név Fenyvesiné Őzse Ilona Dr. Ferenczi Márta Dr. Magda Sándor Aláírás Kelt 2009. május 8. 2009. május 13. 2009. május 27.
Oldal: 2/16 1. Bevezetés A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény kimondja: 21. (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A főiskola a törvényi előíráson túl is felismerte, hogy az intézményi színvonalat többek között az oktatás minőségének fejlesztésével lehet biztosítani és emelni. A Károly Róbert Főiskola az MSZ EN ISO 9001:2009 és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok szerint kialakított integrált minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer működtetésével valósítja meg minőségfejlesztési programját, amelyben meghatározta a főiskola jövőképéhez illeszkedő, annak elérését támogató minőségfejlesztési tevékenységeket. Az integrált irányítási rendszer a szabványok értelmében folyamatközpontú szemléletet és vezetési gyakorlatot, vevőközpontúságot tükröz. Az integrált irányítási rendszert a felsőoktatásra agrár és gazdaságtudományok képzési területen, beleértve az alap- és mesterképzést, a szakirányú továbbképzést és a felsőfokú szakképzést; az idegen nyelvi képzésre és vizsgáztatásra; valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre terjesztettük ki és alkalmazzuk. A Károly Róbert Főiskola az MSZ EN ISO 9001:2009 és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok követelményein túl elfogadja és betartja a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület minőségbiztosítási alapelveit is. Külső értékelőnek a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) auditálási tevékenységét, a MAB és a FAT akkreditációs rendszerét, az OKM, mint a fenntartó képviselőjét tekintjük. 2. A minőségfejlesztési program szabályozása A minőségfejlesztési program összefoglaló nyilatkozatát a főiskola Minőség- és környezeti politikája tartalmazza. Minőség- és környezeti politikánk alapján minőségfejlesztési tevékenységünk alapvető céljai: a régió versenyképességének megalapozása, intézményünk neve minőségi garanciát jelentsen a hallgatók, a munkatársak és partnereink (munkaadók, óraadó oktatók, a helyi társadalom, a régió (önkormányzat, helyi intézmények, cégek, üzleti és civil szféra), az össztársadalmi környezet számára,
Oldal: 3/16 a társadalmi tudat formálása, a társadalommal és a környezettel szembeni felelősség prioritásainak érvényesítése, külső- és belső vevőink igényeinek maximális kielégítése, elégedettségének biztosítása, működési folyamataink állandó fejlesztése, hatékony minőség és környezetközpontú irányítási rendszer működtetése, képzési programjaink versenyképességének biztosítása, intézményünk kommunikációs kultúrájának hatékonyabbá tétele, korszerű tudással felvértezett, a minőséget értékként elfogadó, környezettudatos szakemberek képzése által munkaerő-piaci részesedésünk növelése, a minőség- és környezetkultúra megőrzése és fejlesztése. 2.1. Belső szabályozó dokumentumok rendszere A minőségfejlesztési program vezetési, tervezési, fejlesztési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatainak leírását és az azok végrehajtására irányuló tevékenységeket, valamint az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét belső szabályozó dokumentumaink tartalmazzák. BELSŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK JOGSZABÁLY ÁLTAL MEGKÖVETELT DOKUMENTUM SZABVÁNY ÁLTAL MEGKÖVETELT DOKUMENTUM MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK IGÉNYE ÁLTAL MEGKÖVETELT DOKUMENTUM SZABÁLYZAT KÉZIKÖNYV UTASÍTÁS SZENÁTUSI HATÁROZAT ELJÁRÁS KÖRLEVÉL MUNKAUTASÍTÁS 1. ábra
Oldal: 4/16 Az integrált irányítási rendszer kézikönyve a szabványkövetelményekre épülve az alábbiakat tartalmazza: minőség- és környezeti politika, alkalmazási terület, a főiskola bemutatása, integrált irányítási rendszer leírása, a vezetőség felelősségi körének bemutatása, gazdálkodás az erőforrásokkal, a képzési szolgáltatás minőségbiztosítása, mérés, elemzés, fejlesztés mellékletek: szervezeti felépítés fogalmak folyamatok tartalma és kölcsönhatásaik a krf oktatás főfolyamatának pdca modellje mátrixok: MSZ EN ISO 9001:2009 Követelmények/Szabályzatok MSZ EN ISO 14001:2005 Követelmények/Szabályzatok MSZ EN ISO 9001:2009 Alfolyamatok/Eljárások MSZ EN ISO 14001:2005 Alfolyamatok/Eljárások dokumentumok hivatkozása funkciók - szabályzatok táblázat funkciók - dokumentumok táblázat eljárások jegyzéke Dokumentumok változása módosított eljárás összes eljárás űrlap módosított formanyomtatvány új formanyomtatvány összes nyomtatvány összes nyomtatvány új formanyomtatvány módosított formanyomtatvány űrlap összes eljárás módosított eljárás 2008 114 31 18 9 23 15 2007 98 16 16 0 27 2 2. ábra db
Oldal: 5/16 2.2. Minőségirányítási Igazgatóság A főiskolán az integrált irányítási rendszer hatékony működését biztosítandó szervezeti egységként a 2007. évi tanúsító audit óta a rektor felügyeletével Minőségirányítási Igazgatóság működik. A Minőségirányítási Igazgatóság irányítási feladatait a minőségirányítási igazgató látja el, szervezeti felépítésének, irányításának, kapcsolatrendszerének, feladatainak meghatározását és működését A minőségügyi rendszer szabályzata tartalmazza. A Minőségirányítási Igazgatóság fő feladatai: gondoskodik arról, hogy a főiskola működése megfeleljen a szabványoknak és az auditok kritériumainak, összehangolja a főiskola dokumentációs rendszerének kialakítását, gondoskodik arról, hogy a belső előírások ellentmondásmentesek, hiánytalanok legyenek, rendszeres méréseket tervez: a vevői elégedettségre, a működés minőségkritériumoknak való megfelelésére, a tervezés kapcsolódó dokumentumokban hivatkozott bemenő adataira vonatkozóan, tervezi a belső auditokat, koordinálja a végrehajtást, a működésről nyert információkat előkészíti a döntéshozó testületek és vezetők számára a stratégiai tervezés és fejlesztés támogatásához, a minőségfejlesztésre vonatkozó javaslatot tesz, előterjeszti a rektor felé a minőségcélokat és környezeti célokat, részt vesz az IFT elkészítésében, módszertani segítséget nyújt a működés folyamatközpontú rendszerré szervezéséhez, külső kommunikációt folytat az érdekelt felekkel. A minőségügyi struktúra kiemelt elemei a kari és az intézményi szintű Oktatási Minőségügyi Bizottságok, amelyek az oktatás minőségbiztosítása; elsősorban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által hitelesített szakok megfelelőségének fenntartása felett őrködnek. Az Oktatási Minőségügyi Bizottság az Oktatás főfolyamat felelőseként munkája során szorosan együttműködik a főiskola Minőségirányítási Igazgatóságával. Az Oktatási Minőségügyi Bizottság fő feladatai: évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, a szakok, szakirányok, továbbképzési szakok és felsőfokú szakképzések minőségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási tevékenység eredményeit, éves jelentését intézkedési javaslataival együtt minden év november 30-áig a szenátus elé terjeszti, új alap- és mesterképzési szakok indítása, létesítése, továbbá oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményező új szakirány indítása esetén a bizottság megvizsgálja a kari tanács által jóváhagyott szakindítási, szaklétesítési dokumentációt. a vizsgálat kiterjed arra, hogy a kérelem tartalmilag és formailag
Oldal: 6/16 megfelel-e az intézményfejlesztési tervben, a magyar felsőoktatási akkreditációs bizottság követelményrendszerében, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. véleményét részletes indoklással határozatba foglalja, amelyet megküld az illetékes kar dékánjának, valamint a szenátus elnökének. 3. A 2008. év értékelése A minőségfejlesztési program szabályozási módszere a Deming-féle PDCA ciklusra épül, amely a tervezés, végrehajtás, ellenőrzés és intézkedés érdekében történő lépések ismétlésével garantálja a minőségfejlesztést, azaz a főiskola minőségteremtő képességét. A szabályozás alapja a folyamatközpontú megközelítés, amely képzési folyamatunk teljes életciklusából származó információk felhasználásával támogatja a tervezést, lehetővé teszi az egyértelmű szabályozást, az előírt folyamatjellemzők értékének ellenőrzését, értékelését és az információk visszacsatolásával a vevői elvárásokhoz igazítja a szolgáltatást és a működést. A PDCA módszer alkalmazásának lényegi befolyása van a működésre; a főiskola főfolyamatainak (irányítás, oktatás, támogatás) részfolyamataiban is alkalmazva, minden munkatárs az őt érintő folyamat révén szerepet játszik a minőség fenntartásában és fejlesztésében, így az intézményi autonómiából fakadó felelősség a kari, tanszéki és egyéni szinteken is érvényre jut. A működés folyamatokra bontása és a kimenetek értékeinek rögzítése előhívja a felelősségek és jogosultságok pontos meghatározásának igényét, átláthatóbb struktúra alakul ki, az ellenőrzés egyszerűbbé válik, a hibák megelőzhetők. A kimenetek egyúttal egy másik folyamat bemenetei, ami a folyamatok spontán koordinációját indítja el, ezáltal javul a belső kommunikáció, erősödik a rendszer jelleg. A belső kommunikáció élénkülése önmagában is fokozza a munkatársak elégedettségét, ugyanakkor lehetővé teszi a jó megoldások előhívását. A folyamatos fejlődést a rendelkezésre álló és megújuló erőforrásainkkal biztosítjuk, ami kikényszeríti a költséghatékony, fenntartható fejlődést megvalósító, biztonságos működtetésre való törekvést, a helyes stratégia kidolgozásától, az eredményorientált tervezésen keresztül az emberi erőforrások fejlesztéséig és motiválásáig. Az intézmény belső folyamatainak tökéletesítése elősegíti a főiskola rugalmas reagálását a körülmények változására, ideértve a vevői elvárásokat, az erőforrások rendelkezésre állását és a versenytársak tevékenységét.
Oldal: 7/16 A főiskola minőségfejlesztési programjának értékelése a 3. ábrán szemléltetett formában valósul meg. Külső ellenőrzés Függetlenített belső ellenőrzés A minőség- és környezeti célok megvalósulása, célok kitűzése Vezetői ellenőrzési rendszer Munkafolyamatba épített ellenőrzési rendszer A jelentős hatásúnak minősített környezeti tényezők jóváhagyása A környezeti teljesítmény Minőség- és környezeti politika megvalósulása Dokumentáció vizsgálata Megelőző tevékenységek A jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés Vevői visszajelzések, a külső érdekelt felektől származó közlések A fejlesztésre irányuló ajánlások Helyesbítő tevékenységek Változások, amelyek befolyásolhatják az integrált rendszert A folyamatok működése és a képzési szolgáltatásnyújtás megfelelősége Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Tanulástámogatás, eszközök, hallgatói szolgáltatások Belső információs rendszer Önértékelés 3. ábra
Oldal: 8/16 2008-as Minőség- és környezeti cél Honlap megújítása Folyamatok feltérképezése, optimalizálása Környezeti szempontok beépítése az oktatásba Teljesítményértékelés módszereinek feltárása, a bevezethetőség kiterjesztésének vizsgálata Papírfelhasználás csökkentése elektronikus kommunikációval Megvalósulás állapota A cél erőforráshiány miatt nem valósult meg. 2009-es célkitűzésként szerepel. A FEUVE rendszer és a belső ellenőrzés szabályozásának módosítása, Ellenőrzési rendszerek szabályzata kiadása megtörtént. A folyamatok feltérképezése nagy vonalakban megtörtént, a Kézikönyv módosított kiadásának mellékleteként szerepel a folyamatok leírása. A folyamattérképek kidolgozása folyamatos, hosszú távú munkát igényel. A cél megvalósításához a karok megtették a szükséges lépéseket (pl. A Környezetgazdálkodási és Agronómiai Tanszéken a hallgatók e-mail-ben küldik meg a gyakorlati naplót.). A teljesítményértékelés céljának, stratégiai irányvonalának meghatározása, formáinak és fajtáinak, szempontjainak, az értékelés területeinek felkutatása, módszereinek feltárása megtörtént. A Humántudományi Tanszék munkatársai véleményezték az elkészült anyagot. A Kjt. januári módosításának (minősítő lap) figyelembe vételével kiegészítve terjeszthető a Rektori Tanács elé az anyag 2009. májusában. Az elektronikus formanyomtatványok (űrlapok) kidolgozása folyamatos.
Oldal: 9/16 A vezetés azzal, hogy rendszeresen, ismétlődően minőség- és környezeti célokat tűz ki, felhasználja az erőforrásokat az elérésükhöz és értékeli a megvalósulásukat, a szervezeti és egyéni képességeket azonos irányba tereli, összehangolja, elősegíti a szervezeti kultúra fejlődését, a minőségfejlesztési program megvalósítását. Minőség- és környezeti célok 2008 4 5 2007 7 7 db 2007 2008 Teljesült 7 4 Minőségcélok 7 5 4. ábra 3.1. Emberi erőforrás fejlesztés A munkatársak képzettsége és továbbképzése a minőségre leginkább ható tényező. Szükséges a teljes személyi állomány továbbképzésének és teljesítményfüggő motiválásának kidolgozása. A rutin működést csak professzionális ügyviteli alkalmazottak képesek biztosítani, ezért cél az ügyviteli alkalmazottak szakmai kiállításokon, konferenciákon való részvételének támogatása, informatikai alkalmazásokra vonatkozó ismereteinek bővítése, minőségügyi képzése. A hatékonyság növelése érdekében a humán erőforrásban rejlő lehetőségeket össze kell hangolni az infrastrukturális elsősorban információ technikai lehetőségekkel. Emberi erőforrás fejlesztésünk célja többek között, hogy oktatóink a tudományág eredményeit naprakészen beépítsék a képzésbe, korszerű infrastrukturális keretek között, megfelelő erőforrásokat és oktatás-módszertani eljárásokat, kommunikációs kultúrát alkalmazva lehetőség szerint idegen nyelven is képesek legyenek oktatni.
Oldal: 10/16 Képzések Összes képzésben résztvevő 99 156 297 Online tanulás módszertana 2 Munka- és tűzvédelem 12 Moodle rendszer használata 2 Idegennyelvi biz.kezelése 8 Integrált rendszer 9 2008 Belső audit, ellenőrzési rendsz. Complex jogtár 9 24 33 2007 2006 Veszélyes anyagok kezelése 32 Orientációs képzés 22 52 GTR ismeretek 83 MIR-KIR bevezetés 264 fő 5. ábra Az új munkatársak a belépés hetében orientációs képzésen vesznek részt. A képzés kiterjed a munkakörhöz kapcsolódó feladatok, a munkakör ellátásához szükséges külső és belső szabályozó dokumentumok körének ismertetésére, az integrált rendszer alapismereteinek oktatására (a minőségpolitika, az abban megfogalmazott elkötelezettség, az integrált kézikönyv, munkavégzéshez szükséges eljárások, munkautasítások és ezek mellékletei, a főiskola által azonosított jelentős környezeti tényezők, az adott évre vonatkozó minőség- és környezeti célok), a munkaés tűzvédelmi oktatásra. 3.2. Ellenőrzés, mérés, értékelés Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységről, a tevékenységek által elért eredményekről. Célja, hogy a feltárt
Oldal: 11/16 adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, a problémák kijavíthatók, ismételt előfordulásuk valószínűsége eredményesen csökkenthető. A főiskolán az ellenőrzési rendszerek teljes felülvizsgálata megtörtént, az ellenőrzési folyamatok feltérképezése után új szabályzatként, az összes típusú ellenőrzés közös nevezőre hozása után 2008.04.01-én kiadtuk az Ellenőrzési rendszerek szabályzatát. 3.2.1. Vezetői átvilágítás A minőségirányítási igazgató által tervezett vezetői átvilágításokat (régebben belső audit!) Éves ellenőrzési tervben rögzítettük. Az átvilágítások tervezésénél és végrehajtásánál a vonatkozó szabványkövetelményeket, valamint a 2008. évi felügyeleti audit megállapításait tartottuk szem előtt. A vezetői átvilágítások 2008-ban az alábbi területeket érintették: Minőségcélok ismerete a tanszékeken, javaslatok gyűjtése 2009. évi minőségcélokra; 2008. évi célkitűzések megvalósításának állapota; Minőség- és környezeti politika aktualitása, megvalósulása; Egységeken átívelő igények kommunikációja, dokumentálása, iratmozgás; Gyakorlati oktatási helyszínek (Erdőtelek); Hallgatóval kapcsolatos folyamatok. Auditok 0 2008 6 19 2007 27 41 Eltérések száma Auditorok száma Auditok száma 11 80 2006 32 5 db 6. ábra
Oldal: 12/16 3.2.2. Önértékelés A 2007/2008-as tanévről a Magyar Akkreditációs Bizottság Intézményakkreditációs Útmutatójában meghatározott minőségértékelési szempontrendszer alapján kari illetve intézményi önértékelés készült. Az intézményi önértékelést valamint az Oktatási Minőségügyi Bizottság javaslatait a főiskola Szenátusa 159/2008/2009. SZN számú határozatával elfogadta. Az önértékelések anyaga a munkatársak számára nyilvános, a Minőségirányítási Informatikai Rendszerből elérhető. 3.2.3. Vezetőségi átvizsgálás A vezetőségi átvizsgálás a főiskola magasabb vezetőinek minőséggel, illetve környezettel kapcsolatos felelősségét és meghatározó szerepét kifejező esemény. A vezetőségi átvizsgálást a minőségirányítási igazgató készíti elő és irányítja, a rektor értékeli. A vezetőség a 2008. december 6-án megtartott vezetőségi átvizsgálás alkalmával értékelte az integrált irányítási rendszer működését. Az értékelés a következő területeket érintette: auditok eredménye, a jogszabályi követelményeknek és a szervezet által vállalt egyéb követelményeknek való megfelelés kiértékelése, vevői visszajelzések, a külső érdekelt felektől származó közlések, a folyamatok működése és a képzési szolgáltatásnyújtás megfelelősége, a környezeti teljesítmény, a helyesbítések eredményessége, a megelőző tevékenységek helyzetképe, változások, amelyek befolyásolhatják az integrált rendszert, minőség- és környezeti politika felülvizsgálata, a minőség- és környezeti célok megvalósulásának vizsgálata, a jelentős hatásúnak minősített környezeti tényezők jóváhagyása, a fejlesztésre irányuló ajánlások megfogalmazása, következő éves minőség- és környezeti célok kitűzése. A vezetőségi átvizsgálásról jegyzőkönyv készült, amely a munkatársak számára a belső hálózaton elérhető. 3.2.4. Felügyeleti audit 2009. február 25-26-án a Magyar Szabványügyi Testület auditorai felügyeleti auditot tartottak intézményünkben. A felügyeleti audit alkalmával a rendszer gyakorlati alkalmazása, eredményei és intézkedései vizsgálatára került sor. A felügyeleti audit során eltérési jegyzőkönyv nem született, a Magyar Szabványügyi Testület auditorai javasolták a Károly Róbert Főiskolának odaítélt tanúsítványok érvényben tartását a meghatározott alkalmazási területekre.
Oldal: 13/16 Az integrált irányítási rendszer erősségeit a következőkben foglalták össze: általánosan jellemző a magas szintű elkötelezettség; kiválóan és lelkesen dolgozó minőségügyi csapat; fejlett belső kommunikáció; igénnyé vált a folyamatos fejlesztés (szinte naprakész fejlesztési célokkal); a folyamatközpontúság mind erőteljesebben jelenik meg; hatékony vezetőségi átvizsgálás, különös tekintettel annak komplexitására; az önértékelések rendszeressé tétele a minőségirányítás keretében; erőteljes vevőközpontúság megjelenése (főként a belső vevők esetében); célirányos belső képzés (tervezés és szervezés, új belépők oktatása, ötletesség, szervezés); környezeti tényezők tudatos alkalmazása a célok, előirányzatok és programok tervezéséhez; megnyilvánuló környezettudatosság a teljes tevékenységi területen; környezetvédelmi teljesítmény folyamatos fejlesztésére való törekvés; jogszabályi és egyéb külső követelmények naprakész ismerete, alkalmazása, az ezekkel kapcsolatos belső követelmények alkalmazása; szabályozás célirányos fejlesztése, a dokumentumok és feljegyzések gyakorlatias kezelése. Az auditorok véleménye szerint a Károly Róbert Főiskola MSZ EN ISO 9001:2001 (ISO 9001:2000) és MSZ EN ISO 14001:2005 (ISO 14001:2004) szabványok szerint működtetett integrált irányítási rendszerének legfőbb jellemzője a kiemelkedő szakmai felkészültség, a vevőközpontúság, a vezetői elkötelezettség, a tudatosság, a jól kezelhető dokumentálás. 3.3. Fogyasztóvédelem Integrált irányítási rendszerünk fontos része a vevői reklamációkezelés. A főiskola a vevői reklamációk gyakoriságának folyamatos csökkentését a vevőelégedettség növelésének egyik legfontosabb módjának tekinti. A hallgatók jogszabályban, szabályzatban foglalt jogaival és/vagy kötelezettségeivel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó felülbírálati kérelem kezelése a hallgatói jogorvoslat vizsgálatát ellátó Fellebbviteli Bizottság jogköre. A Fellebbviteli Bizottság tevékenységét a Hallgatói Követelményrendszer és saját ügyrendje szabályozza. A hallgatói tanácsadás, a hallgató által saját tanulmányi munkájának szervezésével, a tantárgyfelvétellel, a tanulmányi adminisztrációval, igazgatási és oktatásszervezési kérdésekkel kapcsolatos útmutatás kérése. A hallgatói tanácsadás kezelése a Hallgatói Tanácsadó Központ, az Oktatási Igazgatóság, a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság és az oktatók feladata. A kezelésre vonatkozó tevékenységet a Foglalkoztatási Követelményrendszer, valamint a szervezeti egységek működési rendje alapján a Szervezeti Működési Rend és a Hallgatói Követelményrendszer szabályai szerint végzik. A főiskola honlapján az "Észrevételek, javaslatok, panaszok menüben, és egyéb kommunikációs csatornákon keresztül érkezhet észrevétel, panasz a főiskola
Oldal: 14/16 Minőségirányítási Igazgatóságára. Az egység munkatársai a beérkezett ügyeket a kompetens személyhez továbbítják, aki írásban válaszol a kérdezőnek. Vevői visszajelzések a honlapon Összes 20 22 egyéb 2 4 Oktatói magatartással kapcsolatos 1 1 Intrawebbel kapcsolatos 0 2 2008 2007 GTR-el kapcsolatos 2 3 Honlappal kapcsolatos 4 4 érdeklődés 8 11 db 7. ábra 2008-ban több területen is végeztünk dolgozói illetve hallgatói elégedettségmérést. Elsős hallgatók főiskola választással kapcsolatos felmérése: Az elsős hallgatók kérdőíves megkeresése 2008. szeptemberében történt a regisztrációk alkalmával. A kérdőíveket a hallgatók személyesen kapták kézhez és az iratkozási anyagokkal adták vissza. A felmérés feldolgozása folyamatban van. A végleges kiértékelést követően a pályaválasztási részt a pályakövetéshez, az elvárásokkal kapcsolatos részt a minőségfejlesztéshez, a főiskola választással kapcsolatos részt a beiskolázáshoz tudjuk felhasználni. Kérdőív a Károly Róbert Étteremről. Kérdőív a Globális Tanulmányi Rendszerről.
Oldal: 15/16 4. Oktatói munka hallgatói véleményezése Az oktatói munka hallgatói véleményezésének (a továbbiakban: véleményezés) elsődleges célja, hogy hozzájáruljon az oktatás minőségének, az értelmiségi és a szakember képzés hatékonyságának emeléséhez, biztosítson információkat a főiskola, a kar és a tanszékek vezetőinek oktatóik megítéléséhez és a feltárt/észlelt hibák kijavításához. A véleményezésen keresztül az oktatók visszajelzést kapnak munkájuk megítéléséről, amely segíti egyéni fejlődésüket, az oktatás hatékonyságának növelését. A véleményezés lehetővé teszi a hallgatók felelősségteljes véleménynyilvánításának lehetőségét, a főiskolai életben való igényes részvételt, és lehetővé teszi minőségi követelményeknek ezen a területen történő érvényesülését, valamint hozzá segíti a hallgatókat a demokrácia szabályainak elsajátításához és gyakorlásához. A véleményezésben a 2008/2009. tanév 1. félévben aktív első és másod éves, nappali tagozaton tanulmányokat folytató hallgatók vettek részt. A véleményezett félév a 2008/2009. tanév 1. féléve volt. A véleményezési időszak 2009. február 13-tól február 22-ig tartott. A véleményezés - tekintettel arra, hogy az érintett hallgatók legalább 1/3-a nem töltötte ki a kérdőíveket - érvénytelennek tekintendő, így eredményei nem használhatók fel az oktatók értékelésére. A véleményezés ismételt lefolytatása, szabályozásának felülvizsgálata szükséges. 5. Minőségfejlesztési tevékenység 2009-ben Állandó célkitűzés a szolgáltatásnyújtás fejlesztése és a munkatársak képzése az EFQM-el és CQAF-el való összehangolás miatt, amelyeknek nem az állandó minőség, hanem a javuló minőség a követelménye. A két rendszer alkalmazása trendet jelent a felsőoktatási intézmények körében, ezért követelményeiket fokozottan kénytelenek vagyunk figyelembe venni és összehangolni a szabványkövetelményekkel. A nehézséget a kétféle rendszer közötti hangsúly-eltolódások és értelmezési különbségek jelentik. Az integrált irányítási rendszer célja a folyamatos fejlesztés, ezért olyan minőség- és környezetei célokat (az átdolgozott, újragondolt Intézményfejlesztési Tervet alapul véve) határozunk meg, amelyek hosszú távú célok megvalósítására irányulnak. 2009-ben jelentős feladatokat ró az intézményre, különösen a Minőségirányítási Igazgatóság munkatársaira az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeire való átállás.
Oldal: 16/16 Átállás az MSZ EN ISO 9001:2009 szabványra Munkatársak képzése az új szabványról A Minőségfejlesztési program elkészítése, Szenátus elé terjesztése, kiadása Kézikönyv felülvizsgálata, egyszerűsítése, KK mellékleteinek módosítása Eljárások felülvizsgálata, módosítása Formanyomtatványok hivatkozásainak javítása Vezetői átvilágítások lefolytatása Szabályzatok hivatkozásainak javítása Munkatársak folyamatos tájékoztatása, képzése a változásokról Vezetőségi átvizsgálás A 2008-ban meg nem valósult, de folyamatban lévő célkitűzéseket el kell érni, folytatni kell az azok megvalósítására irányuló munkát. A 2009-es célok kitűzésekor maximálisan figyelembe vettük a munkatársak javaslatait. 2009. évi minőség-és környezeti célok: 1. A Globális Tanulmányi Rendszer reformja. 2. A Hallgatói Tanácsadó Központ hatékonyságának növelése, folyamatának reformja. 3. A honlap megújítása. Az Oktatási Minőségügyi Bizottság intézményi önértékelésben meghatározott minőségfejlesztési javaslatai 2009-re: 1. Központi adatbázis kialakítása feltételrendszerének tartalmi elemeinek meghatározása a GTR fejlesztésével összehangolva 2. Az oktatás személyi feltételeinek felülvizsgálata a hatályos jogszabályi előírások, továbbá MAB követelményrendszer alapján. 3. Javaslat készítése az oktatók teljesítményértékelésének kiegészítésére tudományos, publikációs, valamint a szakmai, közéleti tevékenység értékelési rendszere. 4. Javaslat készítése az oktatók hallgatói véleményezésének gyakorlati megvalósítására.