NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám: PIF-160-3/2014 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az építési termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről Az összefoglaló jelentést összeállította: Tisza Gábor Budapest, 2014. november
Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlament és a tanács rendeletének hatályba lépése óta nem került sor építési termékek biztonságossági vizsgálatára. Tekintettel arra, hogy az építési termékek piaci kínálata igen széles, így a fogyasztók életének, egészségnek és biztonságának védelme érdekében indokolt e termékcsoport biztonságosságának fokozott ellenőrzése. 1. A mintavétel célja A témavizsgálat célja, hogy minél több, a kereskedelmi forgalomban árusított, biztonsági szempontból nem megfelelőnek vélt építési termékből történjen mintavétel, a veszélyesnek minősített termékekkel kapcsolatos intézkedések megtétele és a RAPEX riasztások számának növelése mellett. 2. A mintavétel ideje A mintavételi időszak 2014. február 3-tól október 31-ig tart. 3. A mintavételezés helyszínei A vizsgálatot az építési anyagok értékesítését végző gyártóknál, építőanyag kis- és nagykereskedelmi egységekben (TÜZÉP telepeken, barkácsáruházakban, festék- és háztartási boltokban, gazdaboltokban, stb.) forgalmazott építési termékek körében végeztük. 4. Az ellenőrzés résztvevői Az ellenőrzésben részt vett a fővárosi és valamennyi megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége. Az ellenőrzés szakmai irányítását az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya látta el. A laboratóriumi vizsgálatokat a Cemkut Kft. akkreditált laboratóriuma végezte. 5. Termékforgalmazás helyzete A vizsgált termékkategóriák szinte minden építőanyag kereskedésben megtalálhatóak, hiszen a cement alapú építési termékek szinte minden építkezés alapjai, legyen az építmény falainak felépítése, burkolása, vagy kijavítása. Mivel e termékkategóriákban nagyon sok fajta termék van jelenleg a piacon, ezért a túlkínálat miatt a kereskedők az alacsony eladási árral próbálják a fogyasztókat megnyerni. Ennek eredménye az, hogy a forgalmazók egyre alacsonyabb előállítási költségű építési termékeket szereznek be továbbforgalmazásra, ami növeli annak az esélyét, hogy a piaci kínálatban egyre több gyengébb minőségű áru jelenjen meg. 2
Az építési termékek forgalmazásával kapcsolatban tapasztalható, hogy a kereskedők nincsenek tisztába a forgalmazási feltételekkel, azaz nem ismerik a hatályos jogszabályok előírásait, nincsenek tisztában azzal, hogy mit kell átadniuk a fogyasztók részére. 3
6. Mintavételezett termékkategóriák A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Cemkut Kft. között létrejött együttműködési megállapodás alapján az alábbi termékkategóriákból kerültek mintavételezésre építési termékek: építési meszek, vakolóhabarcsok, habarcsok, cementek, gipsz és gipszalapú anyagok, esztrichek. 7. A termékvizsgálat szempontjai 7.1 Általános adatok Az építési termékek vizsgálata során összesen 9 féle termék került mintavételre, melyeknél 1 (11,11%) esetben a forgalmazási feltételek körében került megállapításra hiányosság, valamint 5 (55,55%) esetben termékbiztonsági nem megfelelőséget állapítottunk meg. 7.2 Vizsgálati minták A mintavételezett építési termékek közül 2 db (22,22%) építési mész, 2 db (22,22%) cement, 2 db (22,22%) Gipsz és gipszalapú anyag, 1 db (11,11%) vakoló habarcs, 1 db (11,11%) habarcs és 1 db (11,11%) esztrich volt. A mintavételezett építési termékek közül 4 db (44,44%) Magyarországon, 1 db (11,11%) Ausztriában, 1 db (11,11%) Németországban, 1 db (11,11%) Szlovéniában készült. 2 db (22,22%) termék származási helye ismeretlen. Az összes mintavételezett termék származási ország szerinti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. 4
Mintavételezett termékek származási ország szerinti megoszlása ismeretlen 22% Szlovénia 11% Magyarország 45% Németország 11% 7.3 Címkefeliratok és a csomagolás ellenőrzése Ausztria 11% A termékkategóriák címkézésének vizsgálata során az azonosító jelölések, a gyártó neve és címe, az importőr neve és címe, valamint a CE megfelelőségi jelölésnek a feltüntetése, továbbá a figyelmeztetésre és óvintézkedésre vonatkozó mondatok ellenőrzésére került sor. Az ellenőrzött 9 db termékminta címkézése a 305/2011/EU rendelet előírásainak megfelelt, azonban 1 db (11,11%) termék címkézése az alábbiak miatt nem felelt meg az 1272/2008/EK rendelet előírásainak. a terméken nem volt feltüntetve magyar nyelven a figyelmeztetésre vonatkozó H és az óvintézkedésre vonatkozó P mondat, nem volt feltüntetve a terméken a veszély súlyosságának relatív szintjét jelző veszély figyelmeztetés. 7.4 Megfelelőség igazolás A 305/2011/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerint harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan. A témavizsgálat keretében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrizték a teljesítménynyilatkozatok meglétét és tartalmát. Az ellenőrzött termékszámhoz viszonyítva az építési termékek 55,55 %-nál (5 darab terméknél) volt tapasztalható hiányosság a bemutatott teljesítménynyilatkozatok tekintetében. Az építő anyagokat forgalmazó szaküzletekben, sok esetben ha a teljesítménynyilatkozatokat nem tudták bemutatni a forgalmazók, akkor az ellenőrzés ideje alatt letöltötték a gyártók honlapjáról. A tartalmi hiányosságokat az alábbi diagram szemlélteti. 5
8. Laboratóriumi vizsgálat Az együttműködési megállapodás eredményeképpen a Cemkut Kft. laboratóriuma által a mintavételezett építési termékeken az alábbi vizsgálatok kerültek elvégzésre: Kémiai vizsgálatok: MSZ EN 459-2 szabvány szerint CK HSZ 101 szabvány szerint MSZ EN 196-10 szabvány szerint MSZ EN 13279-2 szabvány szerint kálcium-oxid magnézium-oxid kén-trioxid klorid szabadvíz szén-dioxid kálcium-karbonát hidrátvíz Vízoldható króm kálcium-szulfát kén-trioxid Fizikai-mechanikai vizsgálatok: MSZ EN 196-1 szabvány szerint MSZ EN 459-2 szabvány szerint MSZ 108-11 szabvány szerint MSZ 16000-3 szabvány szerint átlagszilárdság 7 és 28 napos korban szabad víz térfogatállandóság szitamaradék sűrűség kúpsüllyedés oltási maradék vízmegtartó képesség 6
MSZ EN 1015-7 szabvány szerint légpórustartalom Termoanalitikai vizsgálatok: CK HSZ 101 szabvány szerint szabad víz kálcium-hidroxid kálcium-karbonaát Fémanalitikai vizsgálatok: MSZ 21978-9 és MSZ EN 12485 szabványok szerint arzén, kadmium kobalt, króm réz, molibdén nikkel, ólom ón, titán vanádium, cink tallium A fenti vizsgálatoknak a 9 db mintavételezett építési termékek mindegyike megfelelt, a mérési eredmények az egészségkárosító hatás szempontjából az előírások szerinti értékeken belül voltak. 7. Összefoglalás A témavizsgálat keretében 9 kereskedelmi egységben végeztek a felügyelőségek ellenőrzéseket. Az üzletekben a mintavételezett termékkategóriák címkézését, a teljesítménynyilatkozatuk meglétét és tartalmát ellenőrizték a felügyelők. Az ellenőrzött cement tartalmú építési anyagok a laborvizsgálati követelményeknek megfeleltek, azoknak egészségkárosító hatásaik nincsenek. A címkézési követelmények vizsgálata alapján általánosságban megállapítható, hogy a gyártók a termékeiken megadják azokat a szükséges adatokat, tájékoztatásokat, melyek a biztonságos felhasználás szempontjából szükségesek. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy az építési termékek forgalmazásáról szóló új 305/2011/EU rendelet előírásainak pontos ismerete és betartása ugyan úgy gondot okoz a gyártóknak - hasonlóan mint a korábbi, 3/2003. BM-GKM-KvVM rendelet - a teljesítménynyilatkozatok kiállítása során, illetve a kereskedőknek a termékek értékesítésekor, mivel a vizsgált termékeknek több, mint a fele nem megfelelő teljesítménynyilatkozattal rendelkezett. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy korábbi években végzett hasonló vizsgálatok ellenére még mindig sok az építési termékek körében a hiányos dokumentáció. A hazai gyártású termékek vonatkozásában minimális jelölési és egyéb hiányosság tapasztalható, azok leggyakrabban az import termékek esetében fordulnak elő. A kereskedők nem követelik meg a szállítóktól és nem tartják szükségesnek a megfelelőségi nyilatkozatok tartalmának leellenőrzését, pedig ezek a dokumentumok, illetve az abban található információk fontosak a termékek felhasználása során. Mivel a jogszabály nem rögzíti a csomagolási idő feltüntetésének módját, a csomagokon levő dátumok nem minden esetben értelmezhetők, 7
illetve annak hosszabb - pl. negyedéves időtartamban való megadása csomagolási időpontként a felhasználhatósági idő ellenőrzését nehezíti. A témavizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a forgalmazási körülmények jövőbeni ellenőrzése továbbra is indokolt, kiegészítve bizonyos esetekben a termékek laboratóriumi vizsgálatával. Budapest, 2014. december dr. Szente István mb. főigazgató 8
FÜGGELÉK Az építési termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséhez című témavizsgálathoz Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok és szabványok képezték: az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelete; Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlament és a tanács rendelete; az építési termékek teljesítménynyilatkozatának weboldalon való közzétételére vonatkozó feltételekről szóló, a Bizottság 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete; a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény; a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I.18.) Korm. rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet. MSZ EN 459-2 Építési mész. 2. rész: Vizsgálati módszerek; MSZ EN 196-10 Cementvizsgálati módszerek. 10. rész: A cement vízoldható króm (VI) tartalmának meghatározása; MSZ EN 13279-2 Gipsz kötőanyagok és gipsz vakolóhabarcsok. 2. rész: Vizsgálati módszerek; MSZ EN 196-1 Cementvizsgálati módszerek. 1. rész: A szilárdság meghatározása; MSZ EN 459-2 Építési mész. 2. rész: Vizsgálati módszerek; MSZ 108-11 Mész és mésztermékek. Fizikai vizsgálatok; MSZ 16000-3 Habarcsok. Általános rendeltetésű habarcsok mintavétele és vizsgálati módszerei; MSZ EN 1015-7 Falszerkezeti habarcsok vizsgálati módszerei. 7. rész: A friss habarcs levegőtartalmának meghatározása; MSZ EN 12485 Vegyi anyagok az emberi fogyasztásra szánt víz kezeléséhez. Kalcium-karbonát, égetett mész, félig kiégetett dolomit, magnézium-oxid és dolomit. Vizsgálati módszerek; MSZ 21978-9 Veszélyes hulladékok vizsgálata. Hulladékkivonatok készítése fizikai, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatokhoz. 9