ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Átírás

1 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám: PIF-620-3/2016 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek, lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről Az összefoglaló jelentést készítette: dr. Gervainé Ritter Csilla Budapest, november

2 Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évek óta kiemelt feladatának tekinti a csecsemők és kisgyermekek számára készített termékek folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzését, melyek között igen fontos termékcsoportot alkotnak a csecsemők- és kisgyermekek részére készített ruházati termékek, lábbelik. Az elmúlt években a Hatóság nagy figyelmet fordított a veszélyt jelentő csecsemő- és kisgyermekruhák felderítésére, amelynek kapcsán igen nagy mennyiségben sikerült kivonni veszélyes gyermekruhákat a forgalomból. A kisgyermekek a ruháikra vagy a cipőikre rávarrt vagy ragasztott díszítéseket, flittereket, strasszokat, gyöngyöket könnyen leszedhetik a ruhákról, cipőkről, azokat a szájukba vehetik és ezek az apró elemek a légutakba kerülve fulladásveszélyt jelenthetnek a kisgyermekekre nézve. Az ezévi vizsgálat ezért kifejezetten a 3 év alatti gyermekeknek készített, az ilyen díszítésekkel ellátott gyermekruhákra és lábbelikre irányult. A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett 3 év alatti gyermekeknek szánt, különböző díszítésekkel ellátott csecsemő- és kisgyermek- textilruházati termékek és gyermek lábbelik mennyire biztonságosak, azok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. A vizsgálat során 46 fajta termékbiztonsági szempontból gyanúsnak vélt gyermekruha (35 db) és gyermek lábbeli (11 pár) mintavételére került sor. A mintavételezett textiltermékek 97%-ánál (34 db), míg a gyermek lábbelik 91%-ánál (10 pár) állapítottunk meg valamilyen címkézési hiányosságot. A laboratóriumi vizsgálatok alapján mindössze 1 pár lábbeli és 5 db gyermekruházati termék felelt meg a termékbiztonsági előírásoknak. 40-féle termék (85,3%) esetében az azokon lévő apró díszítések strasszok, gyöngyök, szegecsek stb. a kelme felületéről igen kis erő hatására leváltak, ezzel használatuk a fulladásveszély miatt súlyos kockázatot jelenthetnek a gyermekek számára. Ezenkívül 2 ruházati terméknél a díszítést biztosítótűvel rögzítették a babaruhákra, így azok a nem megfelelően alkalmazott díszítésekből adódó fulladásveszélyen kívül szemsérülést is jelenthetnek a gyermekek számára. A gyermek lábbelik közül 1 pár tipegő cipőnél kifogásoltuk a nem megfelelő formakialakítást, ugyanis az elkeskenyített orr-résszel és merevítő elemek (kéregmerevítő és orrmerevítő) nélkül készült lábbelik viselése egészségkárosító hatású, ezért ezen termékek használata során fennáll az egészségkárosító hatás súlyos kockázata. Évek óta visszatérő gond a ruházati termékek ellenőrzése során, hogy a veszélyes termékek esetében a forgalmazói lánc felderítése, a termékek nyomon követése nagy nehézségekkel és kevés eredménnyel járnak. A bemutatott bizonylatokon a konkrét termék beazonosítására alkalmas adatok (azonosító jelölések, cikkszám, stb.) hiányoznak, általános megnevezést használnak (pl. gyerekruha), ami a beazonosítást, nyomon követést lehetetlenné teszi. A nyilatkozattételi felhívások a számlán megadott címről nem kereste, cím elégtelen, vagy ismeretlen helyre költözött jelzéssel visszaérkeznek a kormányhivatalokhoz. Számtalan eljárást kell megszüntetni azért, mert a bemutatott bizonylaton feltüntetett cég azt nyilatkozza, hogy a bizonylatot nem ő állította ki, valaki visszaélt az ő nevével. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról, illetve a súlyos kockázat miatt e termékek visszahívásáról a területileg illetékes kormányhivatalok intézkedtek. 2

3 1. A vizsgált termékkör A mintavétel kiterjedt valamennyi olyan ragasztott, varrott vagy szegecselt technológiával díszített alsó- és felsőruházati termékre, amelyet 3 éves kor alatti 98/104 cm testmagasságú, vagy az annál alacsonyabb csecsemőknek, illetve kisgyermekeknek gyártottak, valamint a gyermekkorcsoportú lábbelik köréből a ös francia méretszámú bébi (17-19), tipegő (20-21), kisgyermek (22-25) rendszeres viseletű és alkalmi lábbelikre. 2. A mintavétel és az ellenőrzés időtartama A mintavételre az év folyamán kétszer, április és szeptember közötti időszakban került sor. 3. A mintavétel és az ellenőrzés résztvevői A mintavételben és az ellenőrzésben is a fővárosi és valamennyi megyei Kormányhivatal részt vett, a szakmai segítségnyújtást az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya látta el. A laboratóriumi vizsgálatokat az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma végezte. 4. Az ellenőrzés helyszínei Az ellenőrzés a bevásárlóközpontokra, áruházláncokra, szaküzletekre, piacokra és egyéb kiskereskedelmi egységekre terjedt ki. Mivel az elmúlt évek tapasztalatai alapján a súlyos veszélyt jelentő gyermekruhák és gyermek lábbelik elsősorban az EU területén kívüli országból származtak, ezért az ellenőrzést és a veszélyes termékek keresését elsősorban az ilyen termékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységekben végezték a kormányhivatalok munkatársai. 5. Mintavételezett termékek vizsgálati eredményei 5.1 Csecsemő- és kisgyermek textilruházati termékek Összesen 35 db termékbiztonsági szempontból gyanúsnak vélt csecsemő- és kisgyermekruhából történt mintavétel. A mintavétel olyan csecsemő- és kisgyermekruhákból történt, amelyeket az újszülött kortól 3 éves korig, illetve maximum 98/104 cm testmagasságig méreteztek, valamint amelyeket különféle ragasztott vagy varrott technológiával rögzített, strasszkövekkel, gyöngyökkel, flitterekkel, vagy egyéb módon díszítettek. A mintavételt megnehezítette az a tény, hogy az üzletek egy-egy termékből méretsorokat rendelnek, ezért adott méretből általában csak 1-2 db található az üzletben. A laboratóriumi vizsgálathoz, illetve az ellenmintához gyakran nem volt elég az üzletben lévő minta mennyisége, ezért ezekből a termékekből annak ellenére, hogy indokolt lett volna nem volt lehetőség minden esetben a minták levételére. 3

4 Sajnos az ellenőrzés során a kormányhivatalok munkatársai azt is tapasztalták, hogy a kereskedők tudják, hogy a mintavételhez, illetve a nyomonkövetéshez a hatóságnak azonosító jelöléssel ellátott termékekre van szüksége, ezért az utóbbi időben többször találkoztak olyan termékekkel, amelyek termékbiztonsági szempontból gyanúsak voltak, azonban az azonosító jelölés hiánya miatt mintavételre nem voltak alkalmasak. Mivel ezen termékcsoportot a Hatóság az elmúlt években kiemelten és rendszeresen ellenőrizte, ezért a kereskedők jobban odafigyelnek arra, hogy a 3 év alatti gyermekek ruházatán ne legyenek veszélyt jelentő díszítések. A 3 éves korcsoport feletti ruhákon viszont továbbra is rengeteg díszítést alkalmaznak. Az utóbbi időben a tapasztalatok azt mutatták, hogy az ún. kínai üzletek egyre nagyobb arányban forgalmaznak Törökországból származó árukat. A ruházati termékeknél termékbiztonsági szempontból ezen termékek is gyakran esnek kifogás alá. Az alábbi diagram a mintavételezett textilruházati termékek származási helye szerinti megoszlást mutatja Címkézési előírások vizsgálata A mintavételezett textiltermékek 97%-ánál (34 db) állapítottunk meg valamilyen címkézési hiányosságot. A hiányosságok megoszlását az alábbi diagram szemlélteti (1-1 terméknél egyszerre több hiányosság is előfordult). 4

5 Azonosító jelölés A vonatkozó jogszabály szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lehet a termék típus-, tétel-, modellvagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése, valamint egyes esetekben a vonalkód is. Az azonosító jelölést általában a cikkszámot vagy modellszámot az előírásoknak megfelelően egy kivételtől eltekintve valamennyi terméken feltüntették Gyártó és importőr adatainak megléte A vonatkozó jogszabály szerint a gyártó, valamint import termék esetén az importőr köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. Ez a hiányosság jelen vizsgálatunknál jóval nagyobb arányban fordult elő, ugyanis korábban a jogszabályok alapján a gyártó vagy import termék esetében az importáló adatait kellett feltüntetni, jelenleg azonban a gyártó adatait minden esetben fel kell tüntetni a termék címéjén. Az EU-n kívüli, 3. országból származó termékek esetében a gyártó adatai gyakran a forgalmazók előtt is ismeretlenek, ezért ezeket pótolni sem tudják. A gyártó adatait 2 terméknél tüntették fel, míg 33 termék esetében (94,3%) hiányzott. Mindkét esetben Európai Uniós országban gyártották a termékeket. Az importőr adatainak feltüntetése a tavalyi vizsgálathoz hasonlóan valamennyi mintavételezett, import (33 db, 100%) gyermekruha esetében hiányzott. 5

6 Nyersanyag-összetétel A textilterméken a nyersanyag-összetételt a vonatkozó rendelet (a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 1007/2011/EU rendelet) előírásai szerint kell megadni. Kizárólag a rendelet I. mellékletében felsorolt textilszál-elnevezések alkalmazhatók a textiltermékek címkéin és jelölésein a szálösszetétel feltüntetése céljából. Többszálas textilterméknél a textíliákat olyan címkével kell ellátni vagy megjelölni, amely csökkenő sorrendben feltünteti valamennyi szál komponens elnevezését és százalékos tömegarányát. A textiltermékek címkézésének, illetve jelölésének tartósnak, könnyen olvashatónak, láthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie, valamint címke használata esetén annak biztonságos rögzítéséről is gondoskodni kell. A címkézést vagy jelölést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell elvégezni, amelynek a területén a textiltermékeket a fogyasztó rendelkezésére bocsátják. A címkézés vagy jelölés nem lehet megtévesztő, és annak olyannak kell lennie, hogy a fogyasztó könnyen megérthesse. 21 db gyermekruha esetében (60%) nyert megállapítást, hogy a nyersanyagösszetételt nem a jogszabálynak megfelelően tüntették fel, ebből 7 terméknél a nyersanyag-összetétel teljes hiányát, míg 11 terméknél a magyar nyelvű tájékoztatás hiányát állapítottuk meg. A jellemző hiányosságok az alábbiak voltak: az összetételt nem magyar nyelven tüntetették fel, nem az előírt csökkenő tömegarány szerinti sorrendben adták meg az anyagösszetételt. Ezekben az esetekben mindig az alacsonyabb tartalmú pamut összetételét adták meg először, ezzel megtévesztve a fogyasztót, aki abban a tudatban vásárolja meg a terméket, hogy az magasabb arányban tartalmaz pamutot. Nem a rendelet mellékletében szereplő anyagösszetételt adtak meg. A bevarrt és a függő címkén ellentétes tartalmú összetételt adtak meg Használati kezelési útmutató A textiltermékek kezelési tájékoztatójára vonatkozóan harmonizált nemzeti szabvány van, azonban annak kötelező alkalmazását jogszabály nem írja elő. A szabványban részletezett 5-féle kezelésre (mosásra, vasalásra, szárításra, vegytisztításra, fehérítésre) vonatkozó tájékoztatás olyan jelentős információnak minősül, amelynek hiányában a fogyasztó a termék megfelelő kezelésére nem képes, és a tájékoztatás miatti helytelen kezelés a termék tartósságát csökkentheti. A tájékoztatás teljes hiányát négy termék esetében tapasztaltuk. Jellemző hiányosság volt, hogy a bevarrt címkén, valamint a termékhez rögzített függőcímkén lévő tájékoztatások egymással nem voltak összhangban, ellentmondó kezelési módokat tartalmaztak. Ez abból adódik, hogy a kereskedők gyakran a saját előre legyártott, általános tartalmú címkéjükkel is ellátják a termékeket, de nem fordítanak arra kellő figyelmet, hogy ellenőrizzék, milyen gyártói tájékoztatás szerepel a bevarrt címkéken. 22 termék (60%) esetében tapasztaltunk hiányosságokat a használati-kezelési útmutató terén. Ebből 11 esetben állapítottuk meg az ellentétes tartalmú tájékoztatást, míg 8 esetben a megadott tájékoztatás hiányos volt. 6

7 5.1.2 A csecsemő- és kisgyermekruhán alkalmazott díszítések, flitterek, gyöngyök, strasszok felerősítési szilárdságának termékbiztonsági vizsgálata Amennyiben a használat során a gyermekek a ruháikra rávarrt vagy ragasztott díszítéseket, flittereket, strasszokat, gyöngyöket könnyen leszedhetik a ruháikról, ezek az apró elemek a légutakba kerülve fulladásveszélyt jelenthetnek rájuk nézve. 7

8 Mivel a 3 év alatti kisgyermekek még szinte mindent a szájukba vesznek, megkóstolnak, ezért erre a vizsgálatra kizárólag a 3 év alatti gyermekeknek szánt 98/104 cm testmagasságig, vagy 0-36 hó méretjelzésű ruhák esetében került sor. Az apró díszítések felerősítési szilárdsági vizsgálatát az akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratórium 35-féle csecsemő- és kisgyermek ruha esetében vizsgálta meg. A vizsgálati eredmények alapján megállapítást nyert, hogy 30-féle (85%) termék esetében az apró díszítések strasszok, gyöngyök, szegecsek stb. a kelme felületéről igen kis erő hatására leváltak, vagyis 5 termék kivételével valamennyi gyermekruha viselése e szempontból a fulladásveszély súlyos kockázatát jelentheti a gyermekek részére. A laboratóriumi vizsgálat részletes eredményeit az 1. számú melléklet, a címkézési vizsgálat eredményeit a 2. sz. melléklet tartalmazza. 5.2 Bébi-, tipegő- és kisgyermek lábbelik A gyermekcipők biztonságára fokozott figyelmet kell fordítani, mivel a ös méretű lábbelik viselői 1 3 éves korú gyermekek, akik életkorukból adódóan nem képesek felmérni azt a kockázatot, amelyet a nem megfelelően kialakított lábbeli viselése okozhat. A gyermek lábbeliken lévő nem megfelelően rögzített gyöngyök, flitterek fulladásveszélyt jelenthetnek, a lelógó alkatrészek, rojtok, zsinórok beakadása balesetet okozhatnak. A merev, kemény talp-szerkezetű és hegyes orr-rész kialakítású gyermekcipők akadályozzák a gyermekláb egészséges fejlődését, maradandó láb deformációt okozhatnak. Összesen 11 pár termékbiztonsági szempontból gyanúsnak vélt gyermek lábbeliből történt mintavétel. A származási hely szerinti megoszlást az alábbi diagram szemlélteti. 8

9 5.2.1 Gyermek lábbelik címkézési előírásainak vizsgálata A mintavételezett termékek 91%-ánál (10 pár) állapítottunk meg valamilyen címkézési hiányosságot. A hiányosságok megoszlását az alábbi diagram szemlélteti (1-1 terméknél egyszerre több hiányosság is előfordult) Azonosító jelölés A vonatkozó jogszabály szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lábbeliknél általában a modellszám. Abban az esetben, amikor csak vonalkódot tüntettek fel a terméken, a kormányhivatal munkatársai ellenőrizték a GS1 Magyarország Kht. webcímén, hogy a megadott vonalkód regisztrálva van-e. Regisztrált vonalkód esetében azt is elfogadták azonosító jelölésként. Az azonosító jelölést az előírásoknak megfelelően egy kivételtől eltekintve valamennyi terméken feltüntették Gyártó és importőr adatainak megléte A vonatkozó jogszabály szerint a gyártó, valamint import termék esetén az importőr köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és a székhelyét. Amennyiben a termék mérete, kialakítása vagy egyéb sajátossága miatt ezen adatok nem tüntethetők fel magán a terméken, azokat jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a termék csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentációján kell megadni. A vizsgálat tapasztalatai szerint az EU-ból származó termékeknél ez a hiányosság kisebb arányban fordult elő, mint az EU-n kívüli, 3. országból származó lábbelik esetében. A gyártó és az importőr adatainak feltüntetése 10 pár (91%) gyermek lábbeli esetében hiányzott. 9

10 Anyagösszetétel feltüntetése A lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet 1. (1) bekezdése szerint a gyártó köteles a fogyasztók részére történő forgalmazásra szánt lábbelin a lábbeli fő alkotórészeihez felhasznált anyagokat e rendelet előírásai szerint feltüntetni. Az anyagösszetétel megadható szöveggel vagy piktogrammal. A felsőrész, bélés és fedőtalpbélés, valamint a járótalp nyersanyagának megadásánál azokat a felhasznált anyagokat kell feltüntetni, amely a felület legalább 80%-át, a járótalp esetében a térfogatának 80%-át teszi ki. Ha a főrészekhez felhasznált anyagok egyike sem éri el a 80%- ot, akkor a két legnagyobb felületű anyagot kell megadni. Piktogramok: felsőrész járótalp bélés és fedőtalpbélés bőr (természetes bőr) bevonatos bőr textil egyéb anyag A címkézés módja lehet pecsételés, ragasztás, préselés, beégetés vagy csatolt címke használata. A címkét az azonos párba tartozó lábbelik legalább egyikének talpán vagy bélésén rögzíteni kell. Az anyagösszetétel feltüntetésének teljes hiányát, vagy nem megfelelőségét 4 pár (36%) esetében állapítottuk meg A gyermek lábbeliken alkalmazott díszítések, flitterek, gyöngyök, strasszok felerősítési szilárdságának termékbiztonsági vizsgálata A gyermekkorcsoportú lábbelik köréből a ös francia méretszámú bébi (17-19), tipegő (20-21), kisgyermek (22-25) rendszeres viseletű és alkalmi lábbelikből történt a mintavétel. Az apró díszítések felerősítési szilárdsági vizsgálatát az akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratórium 11-féle gyermek lábbeli esetében vizsgálta meg. A vizsgálati eredmények alapján megállapítást nyert, hogy 10-féle (91%) lábbeli esetében az apró díszítések strasszok, gyöngyök, szegecsek stb. az azt hordozó felületről igen kis erő hatására leváltak, ezzel használatuk a fulladásveszély miatt súlyos kockázatot jelenthet a gyermekek számára. 10

11 5.2.3 A gyermek lábbelik szemrevételes vizsgálatának eredménye A lábegészségügyi szempontokra vonatkozóan az EU-ban jelenleg nincs egységes szabályozás, ezért a tagországok véleménye is eltérő abban a tekintetben, hogy milyen kialakítási szempontoknak kell megfelelniük a gyermek lábbeliknek. Az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya az MSZ 3367:2002 Lábbelik szabvány 7.2. pontjának előírásai alapján vizsgálta, illetve értékelte a lábbelik formai- és szerkezeti kialakítását, így elsősorban az orrformát, a talp hajlékonyságát, valamint az orrmerevítő és a kéreg formatartóságát, illetve meglétét véleményezte. Ezek a jellemzők a gyermek lábának egészséges fejlődése szempontjából fontosak, mert az elkeskenyített orr-rész, valamint a túl kemény és merev talpszerkezet, illetve a merevítő elemek hiánya később lábbetegségeket okozhatnak, súlyosabb esetben akár a gyermekláb deformációjához is vezethetnek. A vonatkozó szabvány előírása alapján a bébi-, tipegő-, és kisgyermek lábbelik orr-részét úgy kell kialakítani, hogy széles legyen, a kisujjszélesség és a belső orrszélesség méretének betartásával. További előírás, hogy a lábbelik szükséges merevítő elemei (orrmerevítő, kéreg) a rendeltetésnek megfelelően formatartók, rugalmasak legyenek. 11

12

13 FÜGGELÉK A csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek, lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelete; az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK határozata; a termékek piacfelügyeletéről szóló évi LXXXVIII. törvény; a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény; a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény; a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; a textilszál elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 1007/2011/EU rendelet; az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 145/1991. (XI. 2.) Korm. rendelet, a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről szóló 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet A vizsgálat alapját képező szabvány: MSZ EN ISO 3758:2012 Textíliák. Jelképekkel megadott kezelési útmutató; MSZ 3368:2002 Lábbelik fogalommeghatározásai, MSZ 3367:2002 Lábbelik, MSZ EN 71-1:2015 Gyermekjátékszerek biztonsága