ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Átírás

1 NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám: PIF-465-3/2014 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek piacfelügyeleti ellenőrzéséről Az összefoglaló jelentést készítette: dr. Gervainé Ritter Csilla Budapest, december

2 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt feladatának tekinti a csecsemők és gyermekek számára készített termékek folyamatos piacfelügyeleti ellenőrzését, melyek között igen fontos termékcsoportot alkotnak a csecsemők és kisgyermekek részére készített ruházati termékek. Az elmúlt években a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nagy figyelmet fordított a veszélyt jelentő húzózsinórral ellátott csecsemő- és kisgyermekruhák felderítésére, és igen nagy mennyiségben 2012-ben 204-féle, 1327 db, 2013-ban 142-féle, 866 db, valamint a megyei felügyelőségek által korábban már letiltott 126-féle 570 db sikerült kivonni a forgalomból olyan veszélyes gyermekruhákat, amelyek nem feleltek meg a termékbiztonsági követelményeknek, használatuk súlyos kockázatot jelentett a felhasználó gyermekek számára. 1. Az ellenőrzés célja Az ellenőrzés célja az elmúlt évi ellenőrzésekhez hasonlóan a forgalomban még megtalálható, a termékbiztonsági hiányosság alapján, mintavétel és laborvizsgálat nélkül, a helyszínen, szemrevételezéssel megállapítható nem megengedett módon alkalmazott húzózsinórral ellátott veszélyes csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek forgalomból való kiszűrése volt. 2. A vizsgált termékkör A helyszíni ellenőrzés kiterjedt valamennyi olyan ruházati termékre, amelyeket 14 év alatti gyermekek részére gyártottak. Pl. kabátokra, pulóverekre, fürdőruhákra, nyári rövidnadrágokra, ruhákra, szabadidőruhákra, stb. 3. Az ellenőrzés időtartama Az ellenőrzés lefolytatására a március 3. október 31. közötti időszakban került sor. 4. Az ellenőrzés résztvevői Az ellenőrzésben a Budapest Főváros és valamennyi megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége részt vett. Az ellenőrzés szakmai irányítását az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya látta el. 5. Az ellenőrzés helyszínei Az ellenőrzés a bevásárlóközpontokra, áruházláncokra, szaküzletekre, piacokra és egyéb kiskereskedelmi egységekre terjedt ki. 2

3 6. A forgalmazás helyzete A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a veszélyes gyermekruhák elsősorban az EGK területén kívüli országból származnak, ezért az ellenőrzést és a veszélyes termékek keresését elsősorban az ilyen termékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységekben végezték a megyei felügyelők. Ezek az üzletek általában igen kis raktárhelyiségekkel rendelkeznek, ezért jellemző, hogy az eladótérbe a teljes árukészletet kihelyezik, így egy időben általában minden évszaknak megfelelő gyermekruha fürdőruhától a bélelt kabátig megtalálható. Az ellenőrzött üzletek jelentős részében a különböző korcsoportoknak szánt ruházati termékeket forgalmazzák, a vásárlók megtalálhatják az igényüknek és anyagi lehetőségeiknek megfelelő termékeket. Az üzletek többségére jellemző, hogy az azonos típusú ruházati termékekből többféle színt és méretsort tartanak készleten. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a korábbi években rendszeresen lefolytatott országos ellenőrzéseknek köszönhetően egyre kevesebb az a vállalkozás, amely nem fordít kellő figyelmet a biztonságos gyermekruházati termékek forgalmazására vonatkozó jogszabályok betartására. A javuló tendencia hatására egyre nehezebb olyan egységeket találni, ahol veszélyes gyermekruhákat forgalmaznak. Veszélyes gyermekruhák elsősorban a korábbi években beszerzett, elfekvő készletekben, valamint a megyeszékhelyektől távolabb eső, kisebb üzletekben találhatóak. 7. Az ellenőrzés során a helyszínen, szemrevételezéssel végzett termékbiztonsági vizsgálat eredménye 7.1 A zsinórokra és a húzózsinórokra vonatkozó előírások A vizsgálatot az MSZ EN 14682:2008 A gyermekruhák biztonsága. Zsinórok és húzózsinórok a gyermekruházaton. Műszaki követelmények című szabvány alapján végezték a felügyelőségek munkatársai. A szabvány a különböző korcsoportoknál megengedett húzózsinórok alkalmazását szabályozza. A szabvány figyelembe veszi a gyermekek életkorát, a gyermekek korával és fejlettségével összefüggő szokásos viselkedésüket és tevékenységüket, valamint a baleseti statisztikákat. A szabvány 2 fő korcsoportot különböztet meg: 1. Fiatal gyermek. Ide tartoznak a gyermekek születésüktől 7 éves korukig, minden gyermek, aki 134 cm magas, vagy annál alacsonyabb. 2. Idősebb gyermek és fiatal személy. Ide tartoznak a 7 és 14 év közötti gyerekek. A fiúk 134 cm-es magasságtól 182 cm-ig, a lányok pedig 134 cm-es magasságtól 176 cm-ig. A fiatal gyermekeknél elsősorban a ruhájukon alkalmazott kapucnikban, vagy a nyak körül lévő zsinórok beakadása a játszótéri eszközökbe (például a csúszdába) okozhat súlyos balesetet, míg az idősebb gyermekeknél és fiatal személyeknél a ruhadarab derekán és az alsó szegélyein levő zsinórok és húzózsinórok beakadása a mozgó járműveken (ilyenek például a buszajtók, a síliftek és a kerékpárok) okozhat súlyos sérüléseket, akár halálos balesetet. 3

4 A szabvány alapján az alábbi előírásokat vették figyelembe a felügyelőségek munkatársai: (A fényképeken a szabvány előírásinak nem megfelelő termékek láthatóak.) Mindkét korcsoport esetében általános előírás: A húzózsinórok, a funkcionális zsinórok és a megkötött övek vagy a derékszalagok szabad végződésein nem lehetnek háromdimenziós végelzárók vagy csomók. Zsinórtartozékok csak szabad végződések nélküli húzózsinórokon vagy díszítőzsinórokon használhatók. Ahol a húzózsinórok meg vannak engedve (pl. derékrészen), ott azokat legalább egy, a kimeneti pontoktól egyenlő távolságra levő ponton a ruhadarabhoz kell rögzíteni, például retesz segítségével. 4

5 A ruházat derékrészén a húzózsinórok szabad végződései legfeljebb 140 mm-re állhatnak ki mindegyik végződésnél, amikor a ruhadarab a legnagyobbra kinyitott állapotban van, és a viselésre szánt méretre állítva sem lehet hosszabb, mint 280 mm. A nyakpántos ruhadarabokat szabad végződések nélkül kell kialakítani a kapucni- és nyakrészen. A húzózsinórok, a díszítőzsinórok vagy a funkcionális zsinórok, beleértve bármilyen zsinórtartozékot is, ha az alsó szegély a combtő alatt helyezkedik el, nem érhetnek a ruhadarab alsó szegélye alá. 5

6 A bokáig érő ruhadarabokon az alsó szegélynél található húzózsinóroknak, funkcionális zsinóroknak és díszítőzsinóroknak teljesen a ruhadarabon belül kell lenniük. A gyermekek ruhadarabjait nem szabad úgy tervezni, hogy a ruhadarab hátrészéből kibújó vagy a háton megkötendő húzózsinórok, díszítőzsinórok vagy funkcionális zsinórok legyenek rajtuk. Fiatal gyermekek esetében: A fiatal gyermekeknek szánt ruhadarabokat nem szabad tervezni, gyártani vagy forgalmazni húzózsinórral, funkcionális zsinórral vagy díszítőzsinórral a kapucni- és nyakrészen. A vállpántok meg vannak engedve, ha azok egy, a ruhadarab elejéhez és hátához rögzített, folyamatos hosszúságú anyag- vagy zsinórdarabból készültek. A vállpánthoz rögzített díszítőzsinórnak ne legyen 75 mm-nél hosszabb szabad végződése és a rögzített hurok ne legyen 75 mm-nél nagyobb kerületű. Idősebb gyermekek esetében: A ruhák kapucni- és nyakrészén lévő húzózsinóroknak ne legyenek szabad végződéseik. Amikor a ruhadarab nyílása a legnagyobb, és a ruhadarab síkban kifekszik, ne legyen rajta kiálló hurok. Amikor a ruhadarab nyílása a legkisebb, azaz viselésre szánt méretű, a legjobban kiálló hurok kerülete 150 mm legyen. A funkcionális- és díszítő zsinórok ne készüljenek rugalmas zsinórokból, a vállpántok és a nyakpántok kivételével. A nyakpántos ruhadarabokat szabad végződések nélkül kell kialakítani a kapucni- és nyakrészen. 6

7 A nyak- és kapucni részen alkalmazott szabadvégződésű húzózsinórok, funkcionális zsinórok a nyak köré szorulva fojtási veszélyt, a derékrészen, valamint a lábtő alá érő, a szabvány alapján nem megengedett módon történő zsinórok alkalmazása, illetve a zsinórvégeken lévő csomók, műanyag vagy fém végelzárók alkalmazása balesetveszélyt jelenthet a gyermekek számára. A nyak körül és a kapucniban alkalmazott elasztikus zsinórok és a zsinórok végén lévő műanyag vagy fém végelzárók a fojtási veszélyen kívül a zsinór meghúzásakor a gyermek arcához visszacsapódhatnak, ezért azok komoly arc- és szemsérülést is okozhatnak a gyermekeknek. 7.2 Termékbiztonsági vizsgálatok eredményei A felügyelőségek 169 csecsemő- és kisgyermek-ruházati terméket forgalmazó üzletet vontak vizsgálat alá, melyből 8 áruházlánc, 154 kiskereskedelmi egység, valamint 7 piaci elárusítóhely volt. Az ellenőrzés kizárólag a termékbiztonsági szempontból kifogásolt termékek felkutatására és a forgalomból való kivonására irányult, ezért az ellenőrzés egyéb forgalmazási feltételek vizsgálatára nem terjedt ki. Az ellenőrzött egységek 62%-ában (105 üzletben) találtak a felügyelők veszélyes terméket. A veszélyes termékek származási hely szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja. Mivel a vonatkozó jogszabályok alapján a termék származási helyét a termék címkéjén nem kell feltüntetni, ezért azoknál a gyermekruháknál, amelyeknél a származási helyet nem adták meg, a származást ismeretlennek vettük. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a termékek is nagy valószínűséggel kínai származásúak, mivel kivétel nélkül ilyen jellegű üzletekben forgalmazták azokat. A vizsgálat során a felügyelőségek munkatársai 2822-féle, 8912 db csecsemő- és kisgyermek-ruházati terméket ellenőriztek és ebből 203-féle, 1360 db termék (15,2%) esetében állapították meg, hogy azok a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsinór-végződések miatt nem elégítik ki a termékbiztonsági követelményeket. 7

8 Az ellenőrzés során a 178-féle újonnan megtalált, termékbiztonsági okból kifogásolt, veszélyes csecsemő- és kisgyermekruhák közül: 72 terméknél alkalmaztak a kapucniban szabadvégződésű összehúzó-zsinórt, 21 termék tartalmazott a kapucniban elasztikus anyagból készült összehúzó-zsinórt, 14 termék esetében alkalmaztak a kapucniban hurokban végződő, elasztikus összehúzó-zsinórt, melyen műanyag hosszúság-szabályozó volt. 69 terméknél a zsinór végeinek lezárásához csomót, műanyag vagy fém végelzárót alkalmaztak, 54 terméknél a nadrágban olyan összehúzó-zsinór volt, amely nem volt legalább egy ponton rögzítve, 7 terméknél nyakban és háton megkötendő szabadvégződésű zsinór volt, 6 termék nyakban, szabadvégződésű zsinórral volt rögzíthető, 6 terméket a háton lehetett szabadvégződésű zsinórral rögzíteni, 9 terméknél alkalmaztak a ruházat alsó szegélye alá érő zsinórokat, 10 terméknél a megengedettnél hosszabb zsinórokat alkalmaztak. Több terméknél a biztonsági hiányosságok halmozottan fordultak elő. Az alábbi diagram a húzózsinórok és a zsinórvégződések kialakítása miatti veszélyek megoszlását mutatja: Figyelembe véve, hogy ezen termékek súlyosan veszélyeztethetik a csecsemők és kisgyermekek egészségét, a termékek további forgalmazását a felügyelőségek az ellenőrzést követően az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra, minden esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó végzésben azonnali hatállyal megtiltották. Az ügydöntő határozatban a termékek forgalomból való kivonását, illetve visszahívását rendelték el. A vizsgált termékeket és a megállapított termékbiztonsági hiányosságokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 8

9 8. A KPIR rendszerben korábban letiltott termékek keresése A RAPEX bejelentésekben és a KPIR rendszerben igen magas számban szerepelnek csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek, valamint éves témavizsgálatban a megyei felügyelőségek folyamatosan keresik ezen termékeket, ezért jelen témavizsgálat keretében ilyen jellegű célellenőrzést nem folytattunk. A vizsgálat ideje alatt figyelembe véve az egyéb témavizsgálat eredményeit is a megyei felügyelőségek munkatársai az ellenőrzéseik során 70-féle, 388 db olyan csecsemő- és kisgyermekruhát találtak, amelyek forgalmazását a hatóság korábban már megtiltotta, és azokat az NFH honlapján közzétette. Ezen termékek további forgalmazását a felügyelőségek azonnali hatállyal megtiltották. Az alábbi diagram a megyei felügyelőségek által a forgalomban megtalált veszélyes gyermekruhák megoszlását mutatja. 9. A RAPEX rendszerben bejelentett veszélyes termékek forgalomból való kiszűrése A felügyelők az ellenőrzés alá vont kereskedelmi egységekben a vizsgált termékcsoporttal párhuzamosan ellenőrizték, hogy forgalmaznak-e a RAPEX rendszerbe bejelentett veszélyes gyermekruhákat. 9

10 Az ellenőrzés során a RAPEX rendszerben szereplő veszélyes gyermekruhákat 3 esetben találtak a felügyelők. Glorious GLJT-7092 gyermek szabadidő ruha AYDA GX-6914 gyermek dzseki UNION-STAR TH5130 kétrészes lányka fürdőruha Bejelentő: Lengyelország Bejelentő: Szlovénia Bejelentő: Litvánia 10. A veszélyes termékek nyomon követése A piacfelügyeleti munka szempontjából fontos a veszélyes termékeket forgalmazó elsődleges felelősök (gyártók vagy importálók) megtalálása, valamint a veszélyes termékek azonosíthatósága. Az ellenőrzések alapján a veszélyes termékek nyomon követése, a forgalmazói lánc felderítése sok esetben lassú, gyakran megakad, kevés eredménnyel jár. A nyomon követéseket először minden esetben a termék címkéjén feltüntetett adatok alapján indították a megyei felügyelőségek munkatársai. Abban az esetben, ha a címkén ilyen adat nem szerepelt, akkor az üzlet által benyújtott bizonylatok és nyilatkozatok alapján kezdték a forgalmazói lánc felderítését. Évek óta visszatérő probléma, hogy a bemutatott bizonylatokon a konkrét termék beazonosítására alkalmas adatok (azonosító megnevezések, cikkszám, stb.) hiányoznak, általános megnevezést használnak (pl. gyerekruha, fürdőruha, stb.), ami a beazonosítást, nyomon követést lehetetlenné teszi. A tapasztalat azt mutatja, hogy mivel a termékek pontos megnevezése illetve azonosító jelölésének a számlán való feltüntetése nem kötelező tartalmi elem, így az visszaélésre adhat okot, vagy előfordul, hogy egy korábbi beszerzés esetében a vállalkozások sokszor nem is tudják utólag, hogy melyik terméket kitől vásárolták. A nyilatkozattételi felhívások gyakran a számlán megadott címről nem kereste, cím elégtelen, vagy ismeretlen helyre költözött jelzéssel visszaérkeznek a felügyelőségekhez. Számtalan eljárást kell megszüntetni azért, mert a bemutatott bizonylatokon feltüntetett cég azt nyilatkozza, hogy a bizonylatot nem ő állította ki. Az ilyen tartalmú negatív nyilatkozat az utóbbi időben gyakoribbá vált, mivel a cégek pontosan tudják, hogy ilyen esetben a hatóság tehetetlen, és a cég felelősségre vonása lehetetlenné válik. Az elmúlt időben többször találkoztak a felügyelőségek munkatársai olyan termékkel, amely nem rendelkezett semmilyen azonosító jelöléssel, mivel azt a termékről eltávolították. Ezekben az esetekben a termék azonosíthatatlansága miatt a hatóság további eljárása szintén lehetetlenné válik. A nyomon követés során 16 esetben olyan számla került bemutatásra, melynek kiállítását a számla kibocsátója, vagy a számlán szereplő cég nem ismerte el, ezért ezekben az esetekben a NAV felé szignalizációval éltek a felügyelőség munkatársai. A hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen több megyei rendőrkapitányság is nyomozást folytat. 10

11 A Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége olyan cég nevével kiállított nyilatkozattal is találkozott, amely vállalkozás vas- és fémipari tevékenységet folytat, és ruházati kereskedéssel sohasem foglalkozott. Ebben az esetben is NAV szignalizáció történt, valamint rendőrségi nyomozás is indult az ügyben. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége jelezte, hogy amikor egy számla esetében a számlán szereplő cég tagadta az áru értékesítését, a nyilatkozat tartalma miatt belföldi jogsegéllyel éltek a NAV illetékes Adóigazgatóságához arra vonatkozóan, hogy azt a számlatömböt, melyben a kérdéses számú készpénzfizetési bizonylat szerepel a nyilvántartásuk szerint mely társaság vásárolta. Megkeresésükre azonban a NAV közölte, hogy a kért adat vonatkozásában az adóhatóságot titoktartási kötelezettség terheli, így törvényi felhatalmazás hiányában a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség részére nevezett bizonylatról tájékoztatás nem adható ki. Tekintettel arra, hogy adott ügyben a második cég nem csak a számla kiállítását tagadta, hanem a számlatömb valamint a bélyegző valódiságát is kifogásolta, a felügyelőségünk a Btk. 374 (1) bek. alapján ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett. 11. Intézkedések A megyei felügyelőségek a feltárt termékbiztonsági hiányosságok miatt a jelentés elkészítéséig: 121 esetben fogyasztóvédelmi eljárást indítottak; 57 esetben kötelezték az adott vállalkozást a hiányosságok megszüntetésére; 120 esetben összesen Ft értékben fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki; 128 esetben, 1360 db veszélyes termék forgalomból való kivonását és visszahívását rendelték el; 70 esetben, 388 db, a KPIR-ben korábban már letiltott veszélyes termék forgalomból való kivonását rendelték el; 22 esetben, összesen Ft értékben eljárási bírságot szabtak ki; 16 esetben a szignalizációval éltek a NAV felé; a forgalmazói lánc felderítése folyamatban van, ezért a jelentés elkészítéséig 38 esetben került sor áttételre az illetékességgel rendelkező felügyelőséghez; 12. Összegzés 2012-ben és 2013-ban az Európai Unión belül hazánk találta, és vonta ki a forgalomból a legtöbb veszélyes terméket. A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások ben (294 db) csaknem 77%-át, míg 2013-ban is még (278) több mint felét, 55,4%-át a ruházati termékek, azon belül is a csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek tették ki. Az idei vizsgálat célja továbbra is a veszélyes gyermekruhák felkutatása, és forgalomból való kivonása volt. 11

12 A felügyelőségek 169 csecsemő- és kisgyermek-ruházati terméket forgalmazó üzletet vontak vizsgálat alá, és azok 62%-ában (105 üzletben) találtak veszélyes terméket. A helyszínen, mintavétel nélkül elvégzett termékbiztonsági vizsgálatok során a megyei felügyelőségek munkatársai 206-féle, 1386 db veszélyes termék forgalomból való kivonását és visszahívását rendelték el, ebből 70-féle, 388 db olyan gyermekruhát is találtak a forgalomban, amelynek a forgalmazását valamelyik megyei felügyelőség korábban már megtiltotta. Ezen termékek további forgalmazását megtiltották. A RAPEX rendszerben bejelentett termékekből 3-félét találtak a felügyelőség munkatársai, melyek további forgalmazását fellebbezésre tekintet nélkül, azonnali hatályú határozatban tiltották meg. Az ellenőrzés alapján továbbra is pozitív változások tapasztalhatók a veszélyes gyermekruhák forgalmazása terén. Egyre kevesebb azoknak az értékesítőhelyeknek a száma, ahol veszélyes csecsemő- és kisgyermekruhákat forgalmaznak. A nagyobb kínai üzletek többségében már ismerik a gyermekruhák kialakítására vonatkozó szabályozást, így a beszerzéseik során figyelembe veszik az előírásokat. A gyártók és a kereskedők jobban odafigyelnek az előírásokra, ezért az újonnan gyártott és forgalomba hozott gyermekruhák már többnyire megfelelnek a vonatkozó biztonságossági előírásoknak. Egyes helyeken azt a megoldást választják, hogy egyszerűen eltávolítják a zsinórokat a ruhákból, más helyeken az átalakításhoz szakember segítségét veszik igénybe és átalakíttatják a terméket. Vannak azonban élelmes kereskedők. A termékekből kihúzott zsinórokat a pénztárnál összegyűjtve tárolják, és amikor a gyermekruhát vásároló édesanya kéri, akkor ebből a készletből választhat, így otthon befűzheti ismételten a zsinórokat, ezáltal újra veszélyessé téve a gyermekruhát. Sajnos ezekben az esetekben a hatóság tehetetlen. Az ellenőrzések során indított eljárásokban az ellenőrzött egységek üzemeltetői, a közvetlen forgalmazók részéről nagyfokú együttműködés volt tapasztalható, a kifogásolt termékek forgalmazását jellemzően már a hatósági ellenőrzés során felfüggesztették. A gyermekek biztonsága elsődleges, így joggal várható el, hogy a számukra készült termékek megbízhatóak, biztonságosak legyenek. Annak érdekében, hogy az e korosztály részére valamilyen szempontból veszélyes, nem biztonságos ruházati termékek forgalmazása megszüntetésre, de legalábbis visszaszorításra kerüljön, a hatóság folyamatos kontrollja mellett a fogyasztói tudatosság növelésére is szükség van. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a jövőben továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy a legkiszolgáltatottabb korosztály számára forgalmazott termékek biztonságosak legyenek, ezért továbbra is szükségesnek tartjuk a következő években a rendszeres, átfogó, hatékony ellenőrzéseket, termékbiztonsági vizsgálatokat, a veszélyes termékek forgalomból való kiszűrését. 12

13 FÜGGELÉK A csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése című vizsgálatról készített összefoglaló jelentéshez Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK rendelete; az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK határozata; a termékek piacfelügyeletéről szóló évi LXXXVIII. törvény; a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény; a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény; a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet; A vizsgálat alapját képező szabvány: MSZ EN 14682:2008 A gyermekruházat biztonsága. Zsinórok és húzózsinórok a gyermekruházaton. Műszaki követelmények; 13