1. Droghelyzet általában, kábítószer-probléma Magyarországon

Tartalomjegyzék Bevezető..1 1. Droghelyzet általában, kábítószer-probléma Magyarországon.. 2 1.1. A droghasználat elterjedtsége....3 2. Nemzeti Stratégia....4 3. A KEF-k szerepe, a békési KEF. 8 3.2. Békés Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működése....13 3.3. Megyei KEF-fel való kapcsolat...14 3.4. Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület..15 4. A vizsgálat célja, módszerei...17 5.Eredmények...20 5.1. Az egészségtudatos diákok..20 6. Mások magatartásának megítélése 26 6.1. Dohányzás..26 6.2. Alkoholivás..27 6.3. Tiltott drogfogyasztás 28 6.4. Biztonságos sex...29 7. Cselekvési prognózisok...30 8. Attitűdök...33 9. Védettség veszélyeztetettség arányai...37 10. Segítségnyújtás, egészségnevelés, prevenció.39 Összefoglalás 44 Felhasznált irodalom 45 1

BEVEZETŐ A társadalompolitikához kapcsolódó attitűdkutatásokból egyértelműen leszűrhető azon emberi vélemény és igény, hogy a harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne megfelelő. Ez magában foglalja az egészségfejlesztéssel összefüggő intézményi teendőket, az egészségvédelemmel, az egészséges életmódra történő felkészítéssel kapcsolatos követhető terveket, valamint a nemzeti drogstratégiában rögzített eredményes drogprevenciót is. A drogprevenciós programok megvalósításához illeszkedően egyre gyakrabban jelennek meg elvárásként és igényként a program előkészítését megalapozó vagy azt lezáró kutatási tevékenység. Az eredményes drogprevenciós tevékenységhez ma már szükségesek azok a vizsgálatok, amelyek folyamatosan monitorozzák a veszélyeztettet társadalmi csoportok drogfogyasztói attitűdjeit, szokásait. A Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület szervezeti keretei között a Békési kistérségi KEF KEF-09-D-0005-Előkészületek a hatékony működés jegyében című pályázat keretében az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdvizsgálatot végzett a kistérségi iskolák 8. és 10. osztályos tanulói körében. Többek között azzal a céllal is, hogy a vizsgálati eredmények járuljanak hozzá a 2010-től esedékes új kistérségi a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében stratégia megalapozottabb kidolgozásához. 2

1. Droghelyzet általában, kábítószer-probléma Magyarországon Az Európai Unió tagjaként az egészségfejlesztés kiemelt feladatként fogalmazódik meg Magyarország számára is, ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik fő célkitűzésként jelöli meg a lakosság életminőségének javítását, s egyik beavatkozási területként az egészségügyi állapot fejlesztését jelöli meg. Ezt célozza Az egészségmegőrzés stratégiája 2010 ig című egészségfejlesztési koncepció is 1, melyben a fő célok megfogalmazása mellett a középtávú programtervezés többek közt az egészség megőrzésében fontos szerepet játszó helyszínek megerősítését (települések, iskolák, munkahelyek), a társadalmi intézmények támogatását (családok támogatása az egészséges életmód kialakításában, iskolák képzési programjainak népszerűsítése), valamint az egészséget károsító hatások (dohányzás, alkohol, drog) visszaszorítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása szerepel. A kábítószer-probléma sosem elszigetelt jelenség. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére egyaránt. Összefügg egyéni és közösségi, lelki és szociális problémákkal. Fenyegetik a használót és hozzátartozóit egyaránt. Ok és következmény egyszerre. A kábítószer pusztítja az egyéni akaratot, a családok egységét, a közösségi kohéziót és a társadalmi biztonságot egyaránt. Ellene csak világos, eltökélt és megalapozott együttműködéssel lehet eredményt elérni. 2 Dolgozatunk szempontjából a kábítószer-probléma területén a 13 20 éves korosztály drogokhoz való viszonyának helyzete, illetve alakulása tárgya a legfontosabb kérdéskör. E területre vonatkozóan, az általános iskolások és középiskolások kábítószer fogyasztásáról elsősorban az Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála által végzett úgynevezett ESPAD 3 nemzetközi összehasonlító felmérés eredményei adnak átfogó képet. 1 Nemzeti Fejlesztési Terv / II. /113 o. / 2 Nemzeti Stratégia a Kábítószer probléma visszaszorítása érdekében, ISM 2001 3 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 42-50. A jelentésbeni összefoglaló Elekes Zsuzsanna és Nádas Eszter munkája. 3

1.1. A droghasználat elterjedtsége A 2007-es ESPAD-vizsgálat keretében a 8 10. évfolyamos, iskolában tanuló diákok országos reprezentatív mintáján készült adatfelvétel eredményei (Elekes 2009) szerint a megkérdezett fiatalok 64,1%-a dohányzott már életében, a napi rendszerességgel dohányzók aránya 21,9% volt. A diákok túlnyomó többsége (a fiúk 92,3%-a, a lányok 92%-a) fogyasztott már élete során alkoholt, az előző hónapban 55,4%-uk ivott, a havi 6 vagy több alkalommal fogyasztók aránya 13,8%. A fiatalok több mint egyharmadával fordult elő legalább egyszer a kérdezést megelőző hónapban, hogy egy alkalommal 5 vagy több italt ivott meg egyszerre, 12,2%-uk 3 vagy több ilyen alkalomról is beszámolt. A megkérdezett 8 10. évfolyamos diákok 15,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert (fiúk: 17,7%, lányok: 14,2%, a nemenkénti különbségek szignifikánsak (p<0,001)). Ennél magasabb, 21,1% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert. 4. 1. tábla 5 : A tiltott szerek életprevalencia-értéke iskolatípusonként és az iskola évfolyama szerint a 8-10. évfolyamon tanulók között 30 Az iskola típusa 25 20 20,9 24,4 15 15,1 10 8,3 5 0 általános gimnázium szakközép szakiskola 4 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi k. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp.42. 5 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi k. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp.44. Forrás: Elekes 2009 4

2. tábla 6 : A tiltott szerek életprevalencia-értéke iskolatípusonként és az iskola évfolyama szerint a 8-10. évfolyamon tanulók között 25 20 15 10 5 0 évfolyam 23,3 15,3 8,3 8. 9. 10. életprevalencia Megkerülhetetlen az egészséget károsító hatások - így a kábítószer probléma - vizsgálata, megértése, s nem hiányozhatnak a megoldás lehetőségeit, stratégiáit, cselekvési terveit bemutató szakmai anyagok sem. Ehhez illeszkedik szervesen az intézményi, a helyi települési vagy regionális szinten szervezett és megvalósított cselekvési programokra vonatkozó írásos tájékoztatók, valamint kutatások leíró beszámolói. 6 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi k. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp.44. Forrás: Elekes 2009 5

2. Nemzeti Stratégia Nemzeti stratégia A magyarországi kábítószer-probléma kezelésére a Parlament 2000-ben fogadta el a kábítószer-probléma visszaszorítására vonatkozó Nemzeti stratégiát 7. Ez a stratégia a 2000-2010-ig terjedő időszakra vonatkozóan határozott meg elérendő célokat és azokhoz kapcsolódó feladatokat. A feladatok teljesítésének rendszerét négy alappillér területén határozták meg: A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában (közösség, együttműködés) Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés) Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés) A ciklusra vonatkozó célok teljesülésére vonatkozó összegzéseket egyrészt a Drogpolitika számokban 8, másrészt a Vitrai, J. (2009). Tanulmány a Nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről 9 című kötetekben olvashatunk. 7 96/2000. (XII.5) OGY határozat, Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására. (2001). Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest 8,Drogpolitika számokban. Szerkesztette: Felvinczi Katalin Nyírády Adrienn, L Harmattan Kiadó, 2009. 9 Vitrai, J. (2009). Tanulmány a Nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről. Egészségmonitor Kft., Budapest. 6

E két összegző típusú kötetek mellett számos, a megvalósulást témánként vagy területenként leíró szakirodalmat ad meg a Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről felhasznált irodalom 10 című fejezete. A 2009-ben befejeződött Nemzeti drogstratégia folytatásáról a Jelentés 2009 11 a következőket tartalmazza: 2009-ben új drogstratégia elfogadása vált Magyarország számára aktuálissá. Az Országgyűlés ez év március 4-én fogadta el a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készítendő új nemzeti stratégiai programról szóló 18/2009. (III. 4) Ogy. határozatot, amely alapján a Kormány előkészítette és az Országgyűlés elé terjesztette a 2010-től esedékes nemzeti stratégiai programot. A Parlament 2000-ben fogadta el az első, a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített stratégiai programot. Minthogy az érvényben lévő drogstratégia csak 2009. év végéig ír elő feladatokat, a 2009- es év folyamán megtörtént az új stratégiai program kidolgozása, szakmai és társadalmi megvitatása. A stratégiai programmal kapcsolatban nyilvánvaló elvárás volt, hogy az összhangban legyen az EU 2005 2012 közötti periódusra érvényes drogstratégiájával és akciótervével, valamint az ENSZ érvényes drogpolitikai dokumentumaival. Az EU hatályos kábítószer-ellenes cselekvési tervének első pontja írja elő, hogy a tagállamok, a nemzeti jogszabályi és igazgatási struktúráiknak megfelelő figyelembe vételével, átfogó nemzeti drogstratégiát és/vagy cselekvési tervet fogadnak el. Milyen az új "Biztosabb társadalom, megtartó közösség" mottójú stratégia olvasata? a) Felismerhetően figyelembe vették az előző stratégia elkészítése óta eltelt idő kutatási eredményeit és gyakorlati tapasztalatit. 10 11 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 284-288. Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 17. 7

b) A stratégia jó elméleti keret, a megfogalmazott célok, a mérhető indikátorok hangsúlyozása csökkenthet vagy kiküszöbölheti, a fentebb jelzett, két értékelő-összegző tanulmánykötetben leírt, az előző feladat-területinek megvalósítási hiányosságait. 8

3. A KEF-ek szerepe, a békési KEF 3.1. Koordinációs mechanizmusok a kábítószerügy területén A Nemzeti Drogstratégia megvalósítását képviselő akciótervek és kormányhatározatok jelenítik meg. A Nemzeti Stratégiában meghatározott célok helyi (közösségi és települési) feladatatokban való összehangolását a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (továbbiakban: KEF) hívatottak megjeleníteni, összehangolni: helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselőit: a prevenció és a terápia világának szereplőit, valamint az ezeket szervezeti szinten összefogó ÁNTSZ-ek, a közösségfejlesztés szervezeteit, a gyermekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás, a bűntetés-végrehajtás, a rendőrség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselőit. 12 A KEF-ek feladata továbbá, hogy a helyi ellátásra vonatkozó információk minél szélesebb körben, és minél egyszerűbben és egyértelműbben megismerhetőek és hozzáférhetőek legyenek. A működő KEF-ek számáról, a Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről dokumentumban a Fehér Rihárd készítette fejezet 13 szerint A pályázati tevékenység ugyanis bemutatja, hogy valójában hány egyeztető fórum működik és vesz részt aktívan helyi, megyei, regionális és kistérségi szinten, a kábítószer-probléma kezelésében és a kialakított stratégia megvalósításához kapcsolódó tevékenységek lebonyolítása kapcsán. A Jelentés adataiból megállapíthattuk, a legtöbb működő KEF Budapest után a Dél-Alföldi régióban van, (összes KEF: 14, működő KEF: 12). A KEF-ek eredményessége A KEF-ek működésére vonatkozó eredményességre vonatkozóan a Tanulmány a nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma 12 Nemzeti Stratégia pp. 46 50. 13 Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2009. Felvinczi K. Varga O. (szerk.) SzMM Bp. pp. 20-35. 9

visszaszorítására megvalósulásának dokumentum és mélyinterjúelemzésen alapuló értékeléséről 14 összegző mű az alábbiak szerint fogalmazta meg: A 2000-ben elfogadott nemzeti drogstratégia célkitűzései a megkérdezett KEF-vezetők szerint részben teljesültek. Az interjúalanyok értékelése alapján részsikernek tekinthető a Stratégia megvalósulása a célok, az időbeli és a területi dimenzió tekintetében egyaránt. Célok A KEF-vezetők szerint egyértelműen meghatározhatók olyan célkitűzések, amelyek esetében jelentős fejlődés ment végbe, más célok eléréséhez azonban nem sikerült közelebb jutni. Időbeli dimenzió A Stratégia elfogadását és életbe lépését követően egy fellendülési időszak következett be: kormányzati koordináció indult a területen, megalakultak a KEF-ek, melynek hatására elkezdődött a drogproblémával foglalkozó szervezetek, intézmények, szakemberek együtt gondolkodása és együttműködése helyi szinten, szakmai programok és pályázatok indultak). A kezdeti felívelést azonban visszaesés követte, ami többek között az alacsonyabb szintű koordinációban, a valódi szakmai tevékenységet folytató KEF-ek számának visszaesésében, a pályázati források csökkenésében stb. nyilvánultak meg. Mindezt az interjúalanyok egy része olyan üzenetként értelmezte, ami szerint megváltozott a probléma fontosságának megítélése más problémákhoz képest és csökkent a drogproblémák megoldása iránti elkötelezettség a döntéshozók részéről. Területi dimenzió Az interjúalanyok folyamatosan hangsúlyozták a helyi nézőpont fontosságát, hiszen a stratégia gyakorlati megvalósítása helyi szinten történik. Felhívták a figyelmet arra, figyelembe kell venni a főváros és a vidéki területek különbözőségeit (eltérő problémák, szükségletek merülnek fel, amikre 14 Vitrai, J. (2009). Tanulmány a Nemzeti drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására megvalósulásának dokumentum és mélyinterjú-elemzésen alapuló értékeléséről. Egészségmonitor Kft., Budapest. Pp. 131-133. 10

reagálni kell; hiába van több intézmény és szolgáltatás, ha azok Budapesten koncentrálódnak, miközben egész megyék maradnak ellátatlanul). Összességében azonban előrelépésként értékelték az elmúlt hét év eredményeit. Több interjúalany kiemelte, hogy a Stratégia megalkotása és életbe lépése már önmagában eredmény még akkor is, ha magán viseli az első stratégia gyermekbetegségeit, mert egyrészt ráirányította a figyelmet a drogproblémára és folyamatosan felszínen tartja a kérdést országosan és helyi szinten egyaránt, másrészt meghonosított bizonyos elveket, szemléletmódokat. A kutatás során a KEF-vezetők felhívták a figyelmet az eredményesség értékelése körüli problémákra. Az egyik felvetés, hogy nincsenek pontosan tisztázva, mit tekintünk eredménynek. Eredményként kell-e értékelni az iskolai prevenciós programok számának növekedését és a prevenciós paletta szélesedését, vagy az iskolai prevenciós programok hatékonysága (pl. kevesebb kipróbáló) alapján kell-e megállapítani az eredményességet? Sikertelenségnek kell-e tekinteni, ha az eleve irreális célkitűzéseket nem sikerült megvalósítani? (Pl. a probléma növekedésének lassítása reális cél lehet, de a visszaszorítás és a drogmentesség elérése nem.) Az eredményességet nehéz általánosságban megítélni vélik az interjúalanyok, csak a helyi problémák, szükségletek, és a helyi feltételek, lehetőségek tükrében lehet a Stratégia megvalósításának eredményességét megítélni (pl. lehet, hogy a kisebb vidéki városokban azért nincs tűcsereprogram, mert az injektáló drogfogyasztók száma nem indokolja, és nem azért, mert nem akarnak/tudnak ártalomcsökkentéssel foglalkozni). A Stratégia megvalósulását részben a többi vizsgált célcsoporthoz hasonlóan, részben főként a helyi dimenzió miatt attól eltérően ítélték meg a KEF-vezetők. Az alábbi területeken látták a legjelentősebb fejlődést a válaszadók (felsorolás, nem fontossági sorrend!): a KEF-ek létrejötte, a KEF-eknek köszönhetően helyi szinten is foglalkoznak a drogproblémával (a helyi szereplők tudatosítják a problémát, észlelik saját felelősségüket), 11

a KEF-eknek köszönhetően javult a kábítószer-problémával foglalkozó szervezetek és intézmények együttműködése helyi szinten, sokszínű iskolai prevenciós programok indultak, ellátórendszer fejlődése, különösen az ártalomcsökkentés területén, civilek bevonásával rugalmasabb lett az ellátás, szakmai szervezetek száma nőtt, szakmai képzések kínálata bővült, elterelés lehetőségének megteremtése, adatgyűjtés, droghelyzet-monitorozás megindulása és folyamatossá válása, drogjelentések közzé tétele. Kevéssé sikeres területek és a Stratégia célkitűzéseinek megvalósulást hátráltató, kedvezőtlen tényezők (felsorolás, nem fontossági sorrend!): a droghasználat terjedését nem sikerült megakadályozni, a kábítószer-kínálat és -választék nőtt, vidéken még nagyobb problémát okoz a szakemberhiány (addiktológus, pszichiáter), mint a fővárosban, az ellátórendszer nem igazodott olyan mértékben a szükségletekhez, mint kellett volna (vidéki lefedetlen területek, bizonyos szolgáltatások hiánya, vagy nehézkes elérése), prevenciós-ipar kiépülése minőségbiztosítás, minőségkontroll nélkül, nincs cselekvési terv a Stratégához, így a Stratégia megvalósítása sokszor kimerül a szlogenek puffogtatásában a cselekvés helyett, az ideologizált, elvont célokat nehéz működőképesen átültetni a helyi stratégiákba, a Stratégia nem differenciál régiónként, nem veszi figyelembe a Budapest-vidék különbségeket, nincs komplex szemlélet (komplex szenvedélybeteg-stratégia), a valódi szakmai tevékenységet végző KEF-ek számának csökkenése, a finanszírozás nehézségei (KEF-ek, civil szervezetek, ellátások, szolgáltatások, programok), kormányzati koordináció visszafejlődése, drogkoordinációban nem megfelelő a szakértelem és túlzott a hatalomkoncentráció (budapesti vízfej ), a szakmai elveket sokszor felülírják a gazdasági és / vagy politikai szempontok, 12

az egészségügyben és az oktatásügyben lejátszódó folyamatok hátráltatták a célok megvalósulását, általános anómiás állapot a társadalomban (a drogfogyasztás következmény, nem pedig ok), az eredményorientált szemléletmód eluralkodása miatt (az azonnali eredmények fontosak) nincsenek hosszú kifutású programok, amelyek nélkül azonban nem lehet attitűdöt, szemléletmódot formálni. 13

3.2. Békés Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működése Békés Város Képviselő-testülete a 2001. július 5-én megtartott ülésén a 227/2001. (VII. 5.) KT számú határozatával döntött a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban: KEF) létrehozásáról. A KEF életre hívásának célja az volt, hogy a helyi drogproblémákkal kapcsolatos információkat összegyűjtse, monitorozza a változásokat, meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat, megállapítsa a helyi közösségi prevenció célkitűzéseit, a terápia lehetőségeit. A működési keretei között pályázatok és egyéb támogatások felhasználásával alternatív szabadidős és közösségi programokat ajánljon, biztosítson a Békés városában élő fiatalság számára. Feladatellátásában szerepel a tagok csapatépítő tréningje, kortársképzés, szermentes szabadidős és sport programok, drogmentes szórakozóhely, felmérés és tanulmány készítése. 2004-ben Békés város tanulóinak drogfogyasztási jellemzőiről készített felmérést. 2006-től Békésen elkezdte működését egy szenvedélybeteg ellátó intézmény, ezt követően a Mentálhigiénés Egyesület elvállalta a KEF hálózatának koordinálását, szoros együttműködésben a Békés Városi Önkormányzattal. A szervezet tagjai rendszeresen, 2-3 havonta találkoznak különböző témák megvitatása céljából. KEF-09-D-0005- Előkészületek a hatékony működés jegyében című pályázat keretében kutatási tevékenységet is folytatott a Békési Kistérség 8. és 10. osztályos tanulói körében. Célja az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata, melynek során 294 fő 10. osztályos, 452 fő 8. osztályos tanuló töltötte ki a kérdőíveket. A kutatási programhoz kapcsolódva szervezetfejlesztést megvalósítottak meg 2010-ben, szintén a pályázat keretében. 14

A rendszeres találkozások felölelnek egy-egy témát a prevenció területéről. 2010. március 10-én a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársai tartottak előadást: Fehér Richárd: A KEF-ben közreműködő szakterületek együttműködése. Közösségi célok és eszközök. Fábián Róbert: A társadalmi-gazdasági környezet szerepe az egészségkárosító magatartásformák gyakoriságában. 3.3. Megyei KEF-el való kapcsolat 2010. március 26-án megszerveztük a Megyei KEF Konferenciát Békés városában a Droghasználókkal kapcsolatba kerülő szakemberek képzése Békés megyében címmel-kab-kef-09-a-0026 pályázat keretében. Terveik között szerepel a város Drogstratégiájának és cselekvési tervének felülvizsgálata, melynek célja: 1. A veszélyeztető tényezők visszaszorítása, a drogokhoz való hozzáférés lehetőségének csökkentése közösségi együttműködéssel. Ezáltal a kábítószert használók számának visszaszorítása. 2., A prevenció (megelőzés) eszközrendszerének bővítése, a már meglévő szolgáltatások megerősítése. 3. A rehabilitáció (kezelés) eszközrendszerének bővítése, a már meglévő szolgáltatások megerősítése.1 4. A helyi társadalom váljon érzékennyé a drogproblémára, ismerje meg a hatékony fellépés eszközeit és a közös cselekvésben való részvétel lehetőségeit. 15

3.4. Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület A Békés Városi székhelyű Mentálhigiénés Egyesület segítőfoglalkozásúak szakmai szervezete 2000-ben alakult. Kiemelkedően közhasznú szervezetként hazai és Európai Uniós pályázati forrásokból működik a békéscsabai és a békési kistérségben, a módszertani tevékenységüket a Dél-alföldi régióban végezi. A munkaerő-piacról átmenetileg vagy tartósan kiszorult pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékkal élők és hozzátartozóik részére hiányzó egészségfejlesztő szolgáltatások bevezetése, segítőfoglalkozású szakemberek képzése, módszertani segítése érdekében működik. Jelenleg 250 fő szenvedély és pszichiátriai beteg mentálhigiénés gondozását végezzük és kb. 50 fő hozzátartozóval vagyunk rendszeres szolgáltatói kapcsolatba. Alternatív közösségi tereket működtet Békésen és Békéscsabán. Koordinálja a Békés Városi KEF-et, mely kistérségi szinten végzi tevékenységét. Békés városban a Békési Mentálhigiénés Szolgálat keretében szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek közösségi ellátását, 2010-től pszichiátriai nappali intézmény és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásokat is biztosítja. Kiemelt szolgáltatásaik Tanácsadás/konzultáció: mentálhigiénés, motivációs, pszichológiai, pszichiátriai, addiktológiai, pályaorientációs-pályakorrekciós, képzési, álláskeresési, elhelyezkedési, szociális. Alternatív programok fiataloknak: alternatív közösségi térben drogprevenció, táncház, ártalomcsökkentés, népi kismesterségek, szabadidős programok. Tréning: Önismereti, kommunikációs, motivációs, álláskeresési, munkahelyi beilleszkedési tréning. Terápiás csoport: szenvedély, önsegítő, támogató, kézműves, filmklub keretében a társas egymásra hatás, a tevékenység és élmény keltette 16

hatások felismerése, feldolgozása történik. Relapszus prevenció: függőség esetén a visszaesés megelőzése. Családkonzultáció: család boldogulását akadályozó nehézség, probléma feltárása, kezelése. Utógondozás: A munkába, vagy képzésbe helyezettek életútjának figyelemmel kísérése, és a munkahelyi beilleszkedési, szociális és egyéb életvezetési problémáik megoldásához nyújtanak tanácsadói segítséget. Elterelő szolgáltatás: a "visszaélés kábítószerrel" bűncselekmény törvényben meghatározott elkövetői számára a büntetés elkerülésére irányuló szolgáltatás. A drogfüggő, a problémás droghasználó gyógyító kezelésen, a kevés pszichoszociális problémával jellemezhető alkalmi használó, az "egyszer kipróbáló" megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel biztosítása.. Ellátják el a Dél-alföldi régió pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás szociális módszertani feladatait közel 70 alapszolgáltató, szakosított ellátó körében. Szakmai kiadványt jelentetnek meg Lélek-Tükör on-line módszertani hírlevél formában. Jelentős a kutatómunkában végzett tevékenységük is, több kutatásban vettek részt, pl. Országos kutatás a pszichiátriai ellátás 2010-es helyzetképéről; Dél-alföldi régiós kutatás a szociális ellátásokban ellátott pszichiátriai/szenvedélybetegek életkörülményeiről; Békési kistérségi KEF az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűdvizsgálat. 17

4. A vizsgálat célja, módszere KEF-09-D-0005- Előkészületek a hatékony működés jegyében című pályázat keretében kutatási tevékenységet is folytatott a Békési Kistérség 8. és 10. osztályos tanulói körében. A vizsgálat célja Célja kistérségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteinek, attitűdjeinek és veszélyeztetettségük mértékének felmérése, hogy a kistérségben élő tanulók milyen mértékben vannak kitéve annak a veszélynek, hogy későbbi életszakaszukban szenvedélybeteggé váljanak, továbbá képet kapni, pontosabb, megbízhatóbb információkat szerezni az iskolai egészségfejlesztés ezen belül kiemelten a drogprevenció - jelenlegi helyzetéről, az egészséges életmódhoz kapcsolódó egyéni attitűd felmérése, vizsgálata. A tanulók védettségének vagy veszélyeztetettségének megállapításához az egészségkárosító magatartásformákra vonatkozó ítéleteiket, jövőbeli cselekedeteik általuk megítélt valószínűségét, valamint a szerhasználattal, a szerekkel kapcsolatos véleményüket, attitűdjeiket vizsgáltuk. 4. 1. A vizsgálat módszere Önkitöltős kérdőív 15 alkalmazása a nyolcadik és tizedik évfolyamon tanulók teljes körében a kistérségi iskolák mindegyikében. A kérdőív első blokkjában szereplő kérdésekre adott válaszok alapján a prevenciós szükségletek, a második blokkban szereplő kérdések alapján a prevenciós igények diagnosztizálhatók. A szükséglet-mérés három blokkból áll. Az első blokkban a diákok arról nyilatkoznak, hogy milyen mértékben elfogadók vagy elutasítók bizonyos egészségkárosító magatartások gyakorlásával. A második blokkban az 15 A kérdőívet összeállította, és az adatokat feldolgozta: Fábián Róbert az NDI szociológus munkatársa. 18

egészségkárosító magatartásformák előfordulását valószínűsíthetik, illetve kizárhatják későbbi életükből. A harmadik blokkban pedig képet kaphatunk attitűdjeik alapján arról, hogy milyen mértékben elfogadók illetve elutasítók a szerhasználat iránt. Milyen mértékben jellemezhetők liberálisként (elfogadók, tűrők, támogatók), illetve rendpártiként (tiltók, túlzottan veszélyesnek tartók, büntetés-pártiak) a különböző iskolákban tanuló diákok. A prevenciós igények mérésére kifejlesztett kérdésblokkban a tanulók arról nyilatkoznak, hogy az egészségfejlesztés különböző részterületei iránt mekkora érdeklődést illetve milyen mértékű igényeket mutatnak ezen ismeretek iránt. A diákok prevenciós igényeit oly módon regisztráljuk, ha az alacsony ismeretszinttel társuló témakörök iránt nagyfokú érdeklődést jeleznek. A minta leírása Vizsgálatba vont tanulók száma:n = 871 fő. Vizsgálatban részt vett tanulók száma: N = 748 fő, 1. ábra A tanulók megoszlása iskola típusonként 18 82 93 gimnázium szakiskola 139 általános iskola speciális képzésű középiskola 415 ált. isk és gimn. 19

A kérdőíveket 294 fő 10. osztályos, 452 fő 8. osztályos tanuló töltötte ki. 3. tábla: A tanulók iskola típusa szerinti százalékos megoszlás: (Iskolai kérdőív 4. egység) N = 748 az iskola típusa Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent általános iskola 415 55,5 55,5 55,5 gimnázium 93 12,4 12,4 67,9 szakiskola 139 18,6 18,6 86,6 speciális képzést nyújtó középiskola 18 2,4 2,4 89,0 1+2 (ált.isk.+gimn.) 82 11,0 11,0 100,0 Total 748 100,0 100,0 A vizsgálatba vont békési kistérség települései: Békés város, Mezőberény város, Bélmegyer, Doboz, Murony, Köröstarcsa és Tarhos községek. A vizsgálatban részt vett tanulók százalékos megoszlása az iskolák fenntartói szerint: 2. ábra Tanulók százalékos megoszlása az iskolák fenntartói szerint N = 748 50 % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 21,3 21 11 46,8 0 települési önkormányzat megyei önkormányzat egyház - alapítvány egyéb 20

5. EREDMÉNYEK Az egészségtudatosság, a kompetens viselkedés képessége, az élettel való elégedettség, a jövőorientáltság és a hosztilitás jelentősége fontos szerepet játszik a fiatalok egészségmagatartásának alakulásában. A fiatalokat érintő kihívások és a növekvő kockázatok, a fokozódó verseny és a korai önállósodás jelentősen megnöveli a fiatalok veszélyeztetettségét (alkohol, dohányzás, drogfogyasztás, stb.). Ezért fontos, hogy ismerjük a tanulók védettségének vagy veszélyeztetettségének megállapításához az egészségkárosító magatartásformákra vonatkozó ítéleteiket, jövőbeli cselekedeteik általuk megítélt valószínűségét, valamint a szerhasználattal, a szerekkel kapcsolatos véleményüket, attitűdjeiket. 5.1. Az egészségtudatos diákok A tanulók egészségtudatossághoz való viszonyát a rendszeres sportolásra, a dohányzásra és alkoholfogyasztásra, az egészséges étkezésre utaló személyes cselekvések várható alakulására vonatkozó megítélésével vizsgáltuk. A cselekvésekre vonatkozó állítások megítélésére vonatkozóan: A rendszeres sportolás életem része lesz. Egyáltalán nem iszom alkoholt, és nem dohányzom. Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem. Az állításokra az alábbi kategóriák választásával kértünk választ: - nagyon valószínű, - valószínű, - nem valószínű, - biztosan nem, - nem tudom eldönteni. 21

A rendszeres sportolás megtartásának várható alakulása a tanulók személyes cselekvésében a valószínűségi mutatók szerint: 4. tábla: A rendszeres sportolás életem része lesz, iskola típusok szerint (%-os arányai, tanulói kérdőív 2/8) n= 744 az iskola típusa Rendszeresen sportolok általános speciális képzést nyújtó 1+2 (ált.isk.+ iskola gimnázium szakiskola középiskola gimn.) Nagyon valószínű 27,6 % 26,9 % 26,6 % 23,5 % 43,9 % valószínű 39,5 % 35,5 % 27,3 % 23,5 % 34,1 % Valószínűsítő 67,1 % vélekedés együtt 62,4 % 53,9 % 47,0 % 78,0 % Nem valószínű 22,5 % 21,5 % 37,4 % 11,8 % 19,5 % biztosan nem 3,6 % 3,2 % 5,8 % 11,8 % 1,2 % nem tudom 6,8 % 12,9 % 2,9 % 29,4 % 1,2 % eldönteni Az, hogy a rendszeres sportolás hozzákapcsolódik majd a hosszabb távú életfolyamataikhoz közel azonos szinten valószínűsíti valamennyi iskolatípusba járó tanuló. A rendszeres sportolás az életút hosszabb távú megmaradására vonatkozóan a két valószínűsítő választás együttes értékében azt mutatja, hogy az általánosan művelő iskolatípusokban (általános iskola 67,1 %, gimnázium 62,4 % és általános iskola + gimnázium 78,0 %) tanuló diákok esetében nagyobb valószínűséggel fog megmaradni, mint a szakképző iskolatípusokban. Ennek egyik magyarázata lehet az is, hogy ahol testnevelési foglalkozások száma magasabb, ott nagyobb motiváltság jellemzi a fiatalokat a sportolással összekapcsolt életmód fenntartására, mint a szakmai képzést nyújtó iskolatípusokban. Feltételezhető, hogy a sportolást az életükben ma hosszabb távúan tételező fiatalokat a felnőttkorukban is nagyobb arányban jellemzi majd az egészséges életmódra törekvés, mint az azt elutasítók vagy nem valószínűsítők esetében. 22

A sportolást elvetők (biztosan nem kategória) aránya, a speciális képzést nyújtó középiskolai tanulók (11,8 %) kivételével nem szembetűnően magas arányú a vizsgálati populációban (1,2 %, 29 fő). A válaszadás idejében bizonytalan (nem tudom eldönteni kategória) mutatószámai között a gimnáziumi tanulók (12,9) aránya magasnak tűnik a másik két általánosan művelő iskolatípussal összehasonlítva. Hasonló tendenciát mutatnak az évfolyamokra akkumulált mutatószámok is. 3. ábra: A rendszeres sportolás életem része lesz évfolyamok szerint (n = 744) 300 266 250 216 200 176 183 150 129 100 87 90 100 83 50 16 29 13 28 50 22 0 nagyon valószínű valószínű nem valószínű biztosan nem nem tudja eldönteni 8. évf. együtt 10. évf. 23

4. ábra: A rendszeres sportolás életem része lesz, iskola típusok szerint (%-os arányai, tanulói kérdőív 2/8) n = 744 40 35 30 25 20 15 10 5 0 nagon valószínű valószínű nem valószínű bizotsan nem nem tudja megítélni ált. iskola gimnázium szakiskola speciális képzésű szakközép ált. isk. és gimn 24

Az egyáltalán nem iszom alkoholt, és nem dohányzom várható alakulása a tanulók személyes cselekvésében a valószínűségi mutatók szerint: 5. tábla Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom iskola típusok szerinti %-os arányai (n = 747) (tanulói kérdőív 2/9) az iskola típusa speciális képzést nyújtó középisk. 1+2 (ált.isk. +gimn.) Ált. Gimnáziuiskola Szak- Kategória/ % iskola totál nagyon valószínű 23,4 8,6 15,8 27,8 22,0 20,1 valószínű 21,0 12,9 11,5 11,1 12,2 17,0 nem valószínű 30,8 50,5 40,3 33,3 32,9 35,3 biztosan nem 19,0 22,6 28,8 11,1 23,2 21,6 nem tudom eldönteni 5,8 5,4 3,6 16,7 9,8 6,0 Mutatószámok alapján a jövőbeni cselekedeteikre vonatkozó válaszaik (nagyon valószínű és valószínű) alapján elővételezett egészségtudatos vagy az egészségtudatosság ismeretének birtokában levőnek tarthatjuk a tanulók közel 40 %-át (20,1 % és 17,0 %). A megkérdezett tanulók a saját jövőbeni cselekedeteikre vonatkozó kérdésekre adott válaszaik szerint, iskolatípustól függetlenül, minden ötödik (21,6 %) megkérdezett gondolja úgy, nála biztosan nem következik be, hogy egyáltalán nem iszom alkoholt, és nem dohányzom, vagyis inkább jellemző lesz rá az, hogy iszik alkoholt és/vagy dohányzik is. A kettő együttjárását több kutatás is igazolta már (Fábián Róbert 2008) 16, (Szarvák Tibor 2004) 17. A vizsgálatba vont tanulók évfolyamra vetített adatsorai a 4. táblában olvashatóak, az arányok visszatükrözik az iskolatípusbelieket. 16 Szolnoki kutatás 17 Szolnoki kutatás 25

6. tábla Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom évfolyamok szerinti %-os arányai (n = 747) (tanulói kérdőív 2/9) Kategória/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál nagyon valószínű 23,9 14,2 20,1 valószínű 20,4 11,8 17,0 nem valószínű 31,0 41,9 35,3 biztosan nem 19,1 25,3 21,6 nem tudom eldönteni 5,5 6,8 6,0 Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem várható alakulása a tanulók személyes cselekvésében a valószínűségi mutatók szerint: 5. ábra Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem (n = 746) 400 350 337 300 250 254 200 150 169 181 156 100 50 0 47 68 21 nagyon valószínű 85 35 57 22 19 30 11 valószínű nem valószínű biztosan nem nem tudja eldönteni 8. évf. együtt 10. évf. A diagram adataiból mindenképpen kiemelkedik a nem valószínű kategória magas aránya. A nyolcadikos tanulók 41,8 %-a, a 10. osztályosok 38,8 %-a gondolja úgy, hogy a jövőben nem valószínű, hogy vigyázni fog az étkezésében arra, hogy mit eszik majd. 26

6. MÁSOK MAGATARTÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE A drogokhoz kapcsolódó magatartások megítélésére irányult a kérdőíves 18 felmérés első állítás-csoportja, mely 10 állítást tartalmazott. Kettőt-kettőt a dohányzásra, az alkohol fogyasztásra, a kábítószer (marihuana) kipróbálására, illetve fogyasztásra, az alkohol okozta lerészegedésre, egy-egy állítás pedig a biztonságos sex be nem tartására valamint az egészséges táplálkozás elveire. A mások cselekedeteinek megítélésére vonatkozó állításokhoz való viszonyulását négy kategória valamelyikébe való besorolással kellet minősítenie a válaszoló 8. és 10. évfolyamos diákoknak. Kérdéskör: Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? Választás: nem helytelenítem, helytelenítem, nagyon helytelenítem, nem tudom eldönteni. 6.1. dohányzás Mindkét korcsoportban a tanulók abszolút többsége helyteleníti a dohányzást, 8. évfolyamosok 89.3 %-a, a 10. évfolyamosok 79 %-a. A dohányzás mértékének megítélésében jelentős különbségek mutatkozott a megkérdezett két korosztály között. A napi egy szál cigaretta elszívására vonatkozóan a megkérdezett középiskolások több mint fele (52 %) megengedő álláspontú, míg általános iskolásoknak csak közel harmada (31,7 %) nem helyteleníti. Az egyértelmű helytelenítő véleményt a 8. osztályosok között kétszer annyian (20,4 %) vallják magukénak, mint a középiskolás korúak ( 10,1 %). A napi egy csomag 19 cigaretta elszívását helyteleníti vagy nagyon helyteleníti a megkérdezett általános iskolások 89,3 %-a, a középiskolásoknak pedig 79 18 Megjegyzés: A kérdőív a jelentés melléklete 19 Megjegyzés: A jobb összevetéshez: 1 csomag cigaretta 19 szálat tartalmaz. 27

%-a. Az egy csomag elszívására vonatkozóan a nem helytelenítők között (totál: 9,5 %) több mint kétszer annyian vannak a 10. évfolyamosok, mint a 8. évfolyamosok (14,2 % - 6,5 %). 7. tábla A cigarettázásra vonatkozó magatartások megítélése a 8. és 10. évfolyamos tanulók körében:n= 747 6.2. Alkoholivás Az alkoholfogyasztással kapcsolatban kevésbé voltak elutasítóak a tanulók, mind az általános iskolások mind a középiskolások esetében. Az általános iskolások 37,7 %-a, a középiskolások 48,1 %-a nem helyteleníti azt, ha valaki naponta megiszik egy-két pohárral. A heti csak egy-egy pohár sör elfogyasztását a napihoz viszonyítva viszont már közel kétszeresük tartja elfogadottnak (8. évfolyam 72,4 %, 10. évfolyam 84,4 %). 8. tábla n = 744 Állítás: Ha egy-egy szál cigit elszívnak választás/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 31,7 52,0 39,8 Helytelenítem 41,9 29,4 36,9 Nagyon helytelenítem 20,4 10,1 16,3 nem tudom eldönteni 6,0 8,4 7,0 Állítás: Napi egy csomag cigit elszívnak választás/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 6,5 14,2 9,5 Helytelenítem 33,0 38,3 35,1 Nagyon helytelenítem 56,3 40,7 50,1 nem tudom eldönteni 4,2 6,8 5,2 Állítás: Napi egy-két pohár sört megisznak választás/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 37,7 48,1 41,9 Helytelenítem 40,9 31,7 37,2 Nagyon helytelenítem 12,6 9,9 11,5 nem tudom eldönteni 8,9 10,2 9,4 Állítás: Ha hetente egy-két pohár sört megisznak választás/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 72,4 84,4 77,2 Helytelenítem 17,1 9,5 14,1 Nagyon helytelenítem 6,7 2,0 4,8 nem tudom eldönteni 3,8 4,1 3,9 28

Az alkoholfogyasztásban a napi vagy heti egy-két pohár elfogyasztása és az ugyanilyen időtávú berúgás között lényeges különbséget tettek mind általános iskolás mind a középiskolás megkérdezett tanulók. A napi italfogyasztás elfogadottságával ellentétben a rendszeres, heti berúgást kevesebb tanuló tartotta elfogadhatónak (általános iskolások: 12,3%, középiskolások: 19,5%). A heti alkoholfogyasztás részegségig eljutó mértékét a 8. évfolyamosok 82,8 %-a és a 10. évfolyamosok 74,8 %-a helyteleníti valamilyen mértékben. 9. tábla Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? N = 744 Állítás: Ha évente egyszer-kétszer berúgnak válasz/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 58,1 77,5 65,7 Helytelenítem 24,2 14,3 20,3 Nagyon helytelenítem 10,6 3,8 7,9 nem tudom eldönteni 7,1 4,1 5,9 Állítás: Ha hetente berúgnak válasz/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 12,3 19,5 15,2 Helytelenítem 38,6 48,5 42,5 Nagyon helytelenítem 44,2 26,3 37,1 nem tudom eldönteni 4,9 5,8 5,3 6.3. tiltott drogfogyasztás A marihuána-fogyasztással kapcsolatos elfogadási vélemények a kipróbálás és hetente több szál elfogyasztása terén is az általános iskolások nagyobb mértékben tartják nem elfogadhatónak a fogyasztást vagy a kipróbálást minta a középiskolások. A 8. évfolyamosok 8,4 %-a a kipróbálást nem helyteleníti, 10. évfolyamosoknak a 13,6 %-a ugyanezen a véleményen van. Ezzel ellentétben a 8. évfolyamosok 88,9 % és 10. évfolyamosok 81,4 %-a van azon a nézeten, hogy a kipróbálását is helyteleníti, vagy nagyon helyteleníti. 29

A marihuána-fogyasztást mindkét korcsoportban nagyon magas arányban helytelenítik ( 93,5 % és 94,6 %). A fogyasztásra vonatkozóan mások ilyen irányú cselekedte nem jelent gondot 5,1 és 2,1 százalékuknak. 10. tábla Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? N = 746 Állítás: Ha kipróbálják a marihuánás cigarettát válasz/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 8,4 13,6 10,5 Helytelenítem 24,2 26,8 25,2 Nagyon helytelenítem 64,7 54,6 60,7 nem tudom eldönteni 2,7 5,1 3,6 Állítás: Ha hetente több szál marihuánás cigarettát elszívnak Kategória/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 5,1 2,4 4,0 Helytelenítem 13,8 17,2 15,2 Nagyon helytelenítem 79,7 77,4 78,8 nem tudom eldönteni 1,3 3,0 2,0 6.4. Biztonságos sex 11. tábla Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? N = 746 Állítás: Ha nem ügyelnek egyszer-egyszer a biztonságos szexre állítás/ % 8. évfolyam 10. évfolyam totál Nem helytelenítem 14,9 15,3 15,0 Helytelenítem 43,2 43,7 43,4 Nagyon helytelenítem 31,0 31,2 31,1 nem tudom eldönteni 10,9 9,8 10,5 30

7. CSELEKVÉSI PROGNÓZISOK A kérdőívi második blokkban a megkérdezettek jövőbeni cselekedeteikre várható eredményéről nyilvánítottak véleményt. A megkérdezett tanulók a saját jövőbeni cselekedeteikre vonatkozó kérdésekre adott válaszaik szerint az általános iskolások: 4 %-a, középiskolások: 10,1%-a gondolja úgy, hogy napi 10 cigarettát vagy annál többet el fog szívni, viszont közel 60%-uk szinte biztosan nem szívna el ilyen mennyiséget. A jövőbeni alkoholfogyasztással kapcsolatban jelentős különbség nem mutatkozott az általános és középiskolások között. Míg a megkérdezett általános iskolások 19,7 %-a valószínűsíti magára nézve a rendszeres alkoholfogyasztást, ez az arány a középiskolások körében 22,3 %. A marihuánával kapcsolatban az általános iskolások 7,6 %-a, míg a középiskolások 10,9 %-a tartja valószínűnek, hogy saját maga is kipróbálja a következő években. Mennyire tartod valószínűnek az életed során az alábbiak bekövetkezését? 6. ábra Naponta tíz vagy több szál cigarettát fogok elszívni (adatok: %-ban) n = 747 8. évfolyam 10. évfolyam 70 64,3 60 54,4 50 40 30 20 10 0 10,1 11,1 4 3,8 nagyon valószínű valószínű 22,2 22,6 nem valószínű bitosan nem 5,8 1,7 nem tudta eldönteni 31

7. ábra Hetente többször inni fogok egy-két pohár bort vagy sört (adatok: %-ban) n = 748 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 6,9 5,7 nagyon valószínű 8. évfolyam 10. évfolyam 41,840,5 32,7 30,1 16,6 12,8 valószínű nem valószínű bitosan nem 5,8 6,1 nem tudta eldönteni 8. ábra Kipróbálom a marihuánás cigarettát (adatok: %-ban) n = 747 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 8. évfolyam 10. évfolyam 2,9 4,1 4,7 6,8 22 13,7 76,7 64,5 nagyon valószínű valószínű nem valószínű bitosan nem nem tudta eldönteni 2 2,7 9. ábra Kipróbálok keményebb drogokat is (extasy-t, heroint!) (adatok: %-ban) n = 744 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0,9 1,4 1,8 1,4 nagyon valószínű 8. évfolyam 10. évfolyam 9,1 9,1 86,786,6 1,6 4,1 valószínű nem valószínű bitosan nem nem tudta eldönteni 32

A drogokhoz való cselekvési módokhoz szorosan kapcsolható a következő állításokra vonatkozó vérható cselekvési eredmény: 10. ábra Minden emberrel megtalálom a közös hangot (adatok: %-ban) n = 746 8. évfolyam 10. évfolyam 70 60 50 40 30 20 10 0 13,114,2 nagyon valószínű 59,9 51,5 17,1 27,5 4 2,7 6 4,1 valószínű nem valószínű bitosan nem nem tudta eldönteni 11. ábra Minden esetben betartom a törvényeket (adatok: %-ban) n = 746 8. évfolyam 10. évfolyam 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 29,1 15,9 nagyon valószínű 44,6 40,9 19,8 28 4,2 5,7 6 5,7 valószínű nem valószínű bitosan nem nem tudta eldönteni 33

8. ATTITŰDÖK A drogokhoz, a drogozáshoz kapcsolódó attitűdök vizsgálatára vonatkozóan 14 állítással kapcsolatosan kellett, az állításra vetített egyetértését, vagy egyet nem értését kifejeznie a tanulóknak. 12. ábra 1 Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás 2 A könnyű drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. 3 Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők. 4 Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. 5 A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta 6 Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak. 7 Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. 8 A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. 9 A drogozás része a modern szórakozásnak. 10 A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. 11 Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút 12 Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehelne szorítani a drogkereskedelmet. 13 Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. 14 Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé. 15 Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat. A problémás, rossz élethelyzetek megoldásában a droghoz folyamodást, mint megoldási módot elutasítja a 8. osztályosok 94,2 %-a és a 10. osztályosok 90,2 %-a. A könnyű drogok engedélyezése a drogfogyasztás növekedésével járna kijelentéssel az általános iskolások 78 %-a, a középiskolásoknak pedig 74,1 %-a ért egyet. A növekedés tényét a megkérdezett tanulók 12,9 %-a nem osztja, míg 10,6 %-uk nem tudott állást foglalni e kérdésben. A kábítószer használók és terjesztők felelősségében a 8. évfolyamosok nagyobb arányban tartják felelősnek a terjesztőket, mint a használókat (53,6 % - 43,5 %). A drog és az alkohol veszélyességi szintjének összevetésében mindkét korosztály 90 % fölötti arányban nevezte meg a drogokat (94,2 % 90,2 %). 34

A kilátástalan helyzetben levő fiatalok droghoz való nyúlásában a megkérdezett általános iskolás diákok majdnem kétszer annyian megértőek, mint a középiskolás diákok (8. osztály: 28.8 %, 10. osztály: 14,9 %). Azzal az állítással, hogy Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat, a középiskolások nagyobb arányban értettek egyet (33,1%), mint az általános iskolások (28,3%). A diákok közel fele (44 %) nem értett egyet az állítással, a középiskolások között nagyobb volt azok aránya, akik a kérdésben nem tudtak állást foglalni (általános iskolások: 25,2%, középiskolások: 27%). A szórakozás drogmentességével értenek egyet mindkét korosztályban a válaszolók háromnegyede. A könnyű és a kemény drogok kipróbálása közötti megengedettséggel nem ért egyet a válaszolók 71 %-a. Ugyanakkor a könnyű drogok (marihuána) kipróbálását nem tartja visszafordíthatatlannak a 8. osztályosok 38,6 %-a és a 10. évfolyamosok 50,= %-a, a marihuána kipróbálhatóságát 16 %-uk vallja lehetségesnek. A megkérdezettek 31,7 %-a (általános iskolás: 32,1 %, középiskolás: 31,2 %) feleslegesnek tartja a drogosok elterelését, és a társadalmi folyamatokba való visszakerülésüknek megsegítését 35

Az alábbiakban az attitűdökre vonatkozó táblákat foglaljuk össze: 12. tábla 1. Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 94,2 90,2 92,6 nem ért egyet 4,2 6,1 4,9 nem tudja eldönteni 1,5 3,7 2,4 2. A könnyű drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 78,0 74,1 76,5 nem ért egyet 12,0 14,3 12,9 nem tudja eldönteni 10,0 11,6 10,6 3. Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 53,6 43,5 49,6 nem ért egyet 28,6 38,4 32,5 nem tudja eldönteni 17,9 18,0 17,9 4. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 69,0 60,1 65,4 nem ért egyet 20,9 23,2 21,8 nem tudja eldönteni 10,1 16,7 12,7 5. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 94,2 90,2 92,6 nem ért egyet 4,2 6,1 4,9 nem tudja eldönteni 1,5 3,7 2,4 6. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 28,8 14,9 23,3 nem ért egyet 60,8 71,5 65,0 nem tudja eldönteni 10,4 13,6 11,7 7. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 28,3 33,1 30,2 nem ért egyet 46,4 39,9 43,9 nem tudja eldönteni 25,2 27,0 25,9 8. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 31,5 19,7 26,8 nem ért egyet 50,3 56,3 52,7 nem tudja eldönteni 18,2 24,1 20,5 36

12. tábla folytatása 9. A drogozás része a modern szórakozásnak. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 21,6 17,3 19,9 nem ért egyet 70,9 76,2 73,0 nem tudja eldönteni 7,6 6,5 7,1 10. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 39,6 39,5 39,6 nem ért egyet 49,7 43,5 47,2 nem tudja eldönteni 10,7 17,0 13,2 11. Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 47,7 33,4 42,0 nem ért egyet 38,6 50,7 43,4 nem tudja eldönteni 13,7 15,9 14,6 12. Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 37,2 28,2 33,6 nem ért egyet 37,2 49,3 42,0 nem tudja eldönteni 25,7 22,4 24,4 13. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 73,4 70,6 72,3 nem ért egyet 15,6 15,9 15,7 nem tudja eldönteni 10,9 13,5 12,0 14. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 15,9 16,3 16,1 nem ért egyet 71,2 70,5 71,0 nem tudja eldönteni 12,8 13,2 13,0 15. Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat. 8. osztály/ % 10. osztály/% Totál/% egyetért 32,1 31,2 31,7 nem ért egyet 54,6 51,9 53,5 nem tudja eldönteni 13,4 16,9 14,8 37

9. VÉDETTSÉG VESZÉLYEZTETETTSÉG ARÁNYAI A védettségre és/vagy a veszélyeztetettségre utaló beállítodottságot a káros szenvedélyekhez és6vagy a szerhasználathoz kapcsolódó tanulói attitűdőkből (elutasító, elfogadó, stb.), a jövőben várható (vélelmezhető) cselekvésekből levont következtetésekből tudjuk megadni. A dohányzás, az alkohol fogyasztás, a drogkipróbálás tendenciájának alakulásáról is megkérdezte a vizsgálat az intézményeket. Erre vonatkozóan a 14 intézményből 6-ból érkezett válasz, a későbbiekben erre a hatra vonatkozóan elemzésre kerül az előbb említett tendencia is. A dohányzás és az alkohol fogyasztás szempontjából az élete során való bekövetkezését megítélő Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom válaszok alapján. - Védettnek tekinthető a megkérdezett tanulók 62 %-a. - Köztes helyzetűnek ítélhető 33,7 %-uk. - Veszélyeztetettnek mondható 4,3 %-uk. Utóbbiak körében a 2,2 % a bizonytalan helyzetűnek is regisztrálhatók száma. A dohányzó tanulók arányának változására vonatkozóan a hat intézményből a tapasztalataik alapján a pedagógusok (n = 157) 53,5 %-a növekedésről számolnak be, 7,6 %-uk szerint csökkent a dohányzó tanulók aránya az iskolájukban, és változatlannak tartja arányukat a válaszolók 38,9 %-a. A hat intézményből 3-ban semmilyen csökkenési mértékről nem tudtak. Az alkoholfogyasztásra vonatkozóan a hat intézményből 81-en (52,3 %) növekedést tapasztaltak a diákok körében, hetük (4,5 %) szerint csökken az alkoholt fogyasztó diákok aránya, és változatlannak tartja 67 fő (43,2 %), (n = 155). Kiugróan magas növekedést 38,3 %-ost az egyik középfokú intézetben regisztráltak. Jelentősnek mondható az egyik általános iskola 8,3 %-os növekedési vélekedése is. Növekedést mind a hat iskola jelzett, csökkenő tendenciáról nem tudott beszámolni a válaszolók tapasztalatai alapján A jövőben várható kábítószer használatra vonatkozó tanulói válaszok szempontjából a 8. osztályos tanulók 63,1 %-a védettnek tekinthető a 3,1 %-uk esetében veszélyeztetettségre utalnak a válaszaik, a köztes állapotúak aránya 33,8 %. A 10. évfolyamos diákoknál 60,1 %-uk tekinthető védettnek, köztes helyet foglal el a 33,8 %-uk, és veszélyeztetettséget mutat a 6.1 %-uk. 38