Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai 3. A megújított Lisszaboni Stratégia következményei a vállalati versenyképességre 2/17 1
1. Versenyképesség az EU szintjén 3/17 A koncepció Célja: életszínvonal növekedése és az EU tagországokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése Fókusza: növekedés termelékenység és foglalkoztatottság Szintjei: Európai Unió tagországok - régiók 4/17 2
Viszonyítási pontok Értékelése USA ill. Japán és az EU átlagértékei (EU15, EU27) EU átlagértékek és a tagországok A legjobb értéket elért tagország és a tagországok Mérése Makrogazdasági mutatók Pl. GDP növekedési ütem, termelékenység alakulása, foglalkoztatottság, K+F és innováció Üzleti működési környezet és vállalkozási tevékenység 5/17 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai 6/17 3
Az eredeti szándékok, 2000 és 2001. Az Európai Unió váljon a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, képessé a fenntartható gazdasági növekedésre, amely több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval jár. 2010-re Pillérek 7/17 1. Tudásalapú gazdaság és társadalom az információs társadalmat és a K+F-et szolgáló jobb politikák a versenyképességet és innovációt támogató strukturális reformok fokozása a belső piac megteremtésének befejezése 2. Az EU társadalmi modelljének modernizálása az emberekbe történő invesztálás: oktatás és képzés aktív foglalkoztatás politika a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 3. Fenntartható fejlődés (2001.) klímaváltozás hatásaival való megbirkózás fenntartható közlekedés közegészségügyi kihívások: élelmiszerbiztonság, kémiai anyagok, járványok kezelése ill. hatásai természeti erőforrások fenntartható használata 4. Egészséges gazdasági kilátások és kedvező növekedési lehetőségek fenntartása megfelelő makrogazdasági politikák alkalmazása új, nyitott módszerek és koordináció bevezetése a tagállamok támogatására a szükséges források mobilizálása 8/17 4
2000. március Lisszaboni Európai Tanács 2001. Göteborg fenntartható fejlődés Költségvetési ciklus: 2000 2006. Mérföldkövek 2005. Brüsszel A Lisszaboni Stratégia félidei eredményeinek áttekintése: növekedés és foglalkoztatás fenntartható növekedési stratégiával 2006. Brüsszel Tudás s innováció; üzleti potenciál; emberekbe befektetés és munakerőpiac; energia/klíma változás Költségvetési ciklus: 2007 2013. 2000-2004. 2004. Enterprise Policy Scoreboards 2005-2008. Első lisszaboni ciklus EU és tagországok 2008-2010. Új ciklus EU és tagországok 9/17 A megújított Lisszaboni Stratégia, 2005-től Foglalkoztatás és növekedés Középpontban: növekedési potenciál Emberekbe történő befektetés és munkaerőpiac modernizálás Az üzleti lehetőségek, különösen a kkv szektoré, növelése Tudásba és innovációba való befektetés Energia és klímaváltozás Közösségi (EU) és tagországi szintű feladatok Globális gazdaság és a globalizáció jelensége 10/17 5
3. A megújított Lisszaboni Stratégia következményei a vállalati versenyképességre 11/17 A nyugdíj és más társadalmi jogosultságok EU-n belüli mobilitása Új Társadalmi Menetrend (Social Agenda) Az oktatás, a migráció és a demográfiai trendek figyelembevételével Munkaerő szabadabb áramlása, rugalmasabb munkaerőpiac képzettebb és olcsóbb munkaerő A végzettségek átláthatóságának, elismerésének és összehasonlíthatóságának erősítése Emberekbe történő befektetés és munkaerőpiac modernizálás EU szintű munkaerő-piaci és képzettségi trendek és szükségletek előrejelzése EU szintű közös politika az EU munkaerőpiacához igazodó bevándorlásra 12/17 6
Nagyobb belső piac (termékek, szolgáltatások, tőke) Kisebb adminisztrációs költségek és egyszerűbb ügyintézés A kkv-k mozgásterének növelése Egységes piac piac különösen a szolgáltatások és és a pénzügyi szolgáltatások területén A kkv-k kkv-k életciklusához igazodó elvek elvek és és konkrét javaslatok (European Small Small Business Act) Act) Az üzleti lehetőségek, különösen a kkv szektoré, növelése Az Az acquis Communautaire kkv kkv szempontú áttekintése az az adminisztratív követelmények csökkentése érdekében 2012-ig a vállalatokat terhelő adminisztratív terhek terhek 25%-kal történő csökkentése 13/17 EU szintű K+F projektek és kutatási kapacitások Innováció finanszírozási lehetőségek EU szabadalmi rendszer Ötödik szabadság a tudás tudás szabad áramlása: Európai kutatási övezet övezet Kutatás, innováció és oktatás kapcsolatának EU szinten történő erősítése együttműködés, mobilitás European Institute of Innovation and Technology Tudásba és innovációba való befektetés Innováció feltételeinek javítása, különösen a kockázati tőke tőke és és a szelleme jogok jogok területén Kedvezőbb forráshoz jutás az innováció finanszírozásához Az immateriális javak felhasználásának és védelmüknek javítása 14/17 7
Egységesülő energiapiac Szigorodó környezetvédelmi normák Energiatakarékos és környezetbarát technológiák és termékek Kibocsátási normák betartása megújítható energiaforrások EU szintű energia piac verseny az áram és a gáz piacon Energia és klímaváltozás Fenntarthatóbb termelés és fogyasztás: EU szintű piac a környezetbarát technológiákra és az energiatakarékos és környezetbarát hatékony technológiákra 15/17 Eszközök EU szintű Egységes szabályozás Direktívák Prioritások, politikák, elvek Legjobb gyakorlat megosztása Források Monitoring Tagországok Adaptálás jogszabályok, politikák, elvek Tanulás más tagországoktól Források EU prioritásokhoz igazodó felhasználása 16/17 8
17/17 9