Környezet és energia operatív program

Környezet és energia operatív program VIZEINK JÓ KEZELÉSE Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma Vizeink jó kezelése, KEOP 2 Prioritás rövid tartalma (max. 3 mondat) A prioritás intézkedései árvízvédelem, vízminıség/ivóvízbázis védelem, települési szilárd hulladék-lerakók hulladéklerakók rekultivációja, szennyezett területek kármentesítése és vízgazdálkodási tervezés - révén csökkenni fog az árvízi kockázat, javulni fog a felszíni és felszín alatti vizek minısége és csökkenni fog veszélyeztetettségük. Ezek megvalósításával EU-s (pl. Víz Keretirányelv) és hazai (pl. Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) kötelezettségeknek is eleget teszünk. 1.2. A prioritások célkitőzései Prioritá s neve, száma Vizeink jó kezelése KEOP 2 Indikátor megnevezése Árvízkár ellen kielégítıen védett lakosság aránya az érintettek számához viszonyítva Rekultivált települési szilárd hulladéklerakók száma Kármentesítéssel érintett szennyezett földtani közeg térfogata (Magyarországon összesen) Indikátor mértékegysége Kiinduló érték Célértékek 1 2010 2015 % 41 58 71 db 0 650 1500 ezer m3 2755 2888 3305 Valamennyi indikátor a KEOP mőveletek eredményeként elért eredményt méri. 1.3. A prioritások ütemezése - kötelezettségvállalás Prioritás neve, száma Indikatív forrásallokáció (mrd Ft) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen Vizeink jó kezelése KEOP 2 0,00 78,468 57,138 133,472 56,211 24,633 0,00 349,922 1.4. A prioritások ütemezése - kifizetés Prioritás neve, száma Indikatív forrásallokáció (mrd Ft) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Összesen Vizeink jó kezelése 0,00 3,692 26,282 42,952 74,22 79,108 72,834 42,685 8,149 349,922 1 Kumulált érték 1

KEOP 2 2

2. A i konstrukció bemutatása 2.1. A i konstrukciók összefoglaló adatai (2007-2008) Sorszám Konstrukció neve 2.1.1. Állami tulajdonú Alkalmazott eljárás kétfordulós (meghívásos) Támogatás formája Támogatás kerete Mrd Ft Kedvezményezettek köre Támogatás minmax összege millió Ft Támogatás mértéke (%) 51,0** VKKI, KÖVIZIG-ek min. 500 max. 100* 8-10 Támogatott projektek száma 2.1.2. Önkormányzati 2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) 2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások 2.2.2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése 2.2.3. Ivóvízbázis-védelem A) üzemelı vízbázisok diagnosztikai fázisa B) biztonságba helyezés C) távlati vízbázisok diagnosztikai fázisa kétfordulós kétfordulós kétfordulós (meghívásos) egyfordulós meghívásos komponensenk ént eltérı: egyfordulós, kétfordulós és egyfordulós meghívásos 0,4** Az 1995. évi LVII. Törvény 16.. alapján azok az önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, amelyeknek kötelezettségük van 0 Települési önkormányzatok; Nemzeti Park Igazgatóságok; Vízgazdálkodási társulatok; mezıgazdasági termelık; vállalkozások, illetve ezek társulása 0**** (16,17) VKKI, KÖVIZIG-ek Települési önkormányzat;***** önkormányzati társulások;***** Állam, mint tulajdonos képviselıjeként eljáró szervezet***** 100 1000 max. 100* 2-6 n.a., késıbb meghatározandó n.a., késıbb n.a., késıbb meghatároza meghatároza ndó ndó min. 1000 max. 100* 4-5 0,45 VKKI, MÁFI 50-600 max. 100* 4-5 1,3 Települési önkormányzatok; települési önkormányzati társulások; magyar állam, mint tulajdonos képviseletében eljáró szervezet; jogerıs hatósági kötelezéssel rendelkezı jogi vagy természetes személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetek, illetve ezek A) 20 500 B) 5 500*** C) 100-500 max. 100*, *** 11-33 3

2.3.0 A települési szilárd kétfordulós hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok 2.4.0 Szennyezett területek kármentesítési feladatainak 2.5.0 Vízgazdálkodási tervezés A) Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek, B) árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése meghívásos kétfordulós meghívásos egyfordulós 21,92**** (59,27) 0**** (8,31) társulásai;*** KÖVIZIG-ek; Települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások Központi költségvetési szerv; Honvédelmi Minisztérium szervei; NVK Zrt.; Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (KÖVIZIG-ek); Nemzeti Park Igazgatóságok, Kincstári Vagyonigazgatóság, Települési önkormányzat vagy települési önkormányzati társulás, amennyiben a kármentesítés kötelezettje. 3,4 VKKI, KÖVIZIG-ek A: 0 2500 B: 50 1000 min. 650 max. 100* 2-16 25-6200 max. 100* 13 max. 100* A: 1 B: 2-3 * A projekt megvalósítása során esetlegesen jelentkezı jövedelmek a 1083/2006/EK rendelet alapján csökkentik a arányát. ** A tervezett összegek a i igények alapján felülvizsgálatra kerülnek. *** A i kiírásokban az elkészült tanulmány alapján kerül pontosításra. **** 2008. évi ütemterv alapján becsült kötelezettségvállalási érték 2. i fordulóban. ***** csak a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminıségének javítása c. projekt szennyvízelvezetés és -tisztítás rész esetében a most készülı döntéselıkészítı tanulmány eredményétıl függıen. 4

2.2. A i konstrukció indokoltsága, alátámasztottsága röviden Sorszám Konstrukció neve 2.1.1. Állami tulajdonú 2.1.2. Önkormányzati 2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) 2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások 2.2.2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése 2.2.3. Ivóvízbázisvédelem Indokoltság Az árvizek által veszélyeztetett terület hazánk területének 23 %-a. A teljes ártér 26,2 %-a (5.548 km2) a Duna és mellékfolyói völgyében, 73,8 %-a (15.608 km2) a Tisza völgyében található. A beavatkozást az utóbbi évek jelentıs árvizei és az a tény indokolja, hogy a mintegy 4200 km hosszúságú fıvédvonalnak kb. 36 %-a magassághiányos, illetve nem kellı állékonyságú. Az önkormányzati feladatkörbe tartozó védmővek közel kétharmadának (65%) védképessége nem megfelelı. A települések másik, jelentıs csoportját azok alkotják, amelyek épített védmővekkel nem rendelkeznek, illetve az ıket határoló un. magasparti védvonal biztonsága kimerült. A gazdaság, lakosság és ökológiai rendszer, valamint a vízkár elleni védelem szempontjából, illetve az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése érdekében egyaránt fontos a vízjárás szélsıségeinek enyhítése és a vízháztartás rendezése. Ennek eszközei: a vízrendszer rehabilitáció és vízvisszatartás a kistáji vízkörforgásban. Az ártéri vízrendszer rehabilitációja a Vásárhelyi Terv (VTT) keretében megépülı létesítmények és a kapcsolódó vízi infrastruktúra fejlesztésével együtt valósulhat meg. A vizek jó állapotának elérése érdekében történı beavatkozások a Víz Keretirányelv céljai szerint a kiemelt vízvédelmi területeket, nagy tavainkat és a különösen érzékeny felszíni vizeket érintı, elsısorban minıségjavító intézkedések. A VKI elıírásainak megfelelıen monitoring-hálózatot kell továbbfejleszteni úgy, hogy az biztosítsa a vízgyőjtık állapotának értékeléséhez szükséges információkat. Kiemelt beavatkozási terület a felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozása, különös tekintettel a sérülékeny földtani környezetben lévı, valamint a távlati ivóvízellátást szolgáló vízbázisokra. 2.3.0. A települési Az EU 6. környezetvédelmi akcióprogramjával összhangban szilárd készített Országos Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza azokat hulladéklerakókat az intézkedéseket, melyekkel biztosítható az ország egész területén érintı térségi a korszerő hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása, a tovább szintő nem üzemeltethetı, a környezetvédelmi követelményeknek meg rekultivációs nem felelı települési szilárd hulladék-lerakók, bezárása és programok rekultivációja. 2.4.0. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak A nagy számú szennyezett terület, illetve szennyezıforrás kockázatot jelent az emberi egészségre, a környezet egyes elemeire (különösen: felszíni, illetve felszín alatti vizek, földtani közeg, élıvilág), illetve gátolja a jogos környezethasználatokat. A kármentesítéseken keresztül a szennyezett területek felszámolása ezen problémákat kezeli, illetve hozzájárul a kapcsolódó EU kötelezettségek teljesítéséhez. A felszín alatti vizeket veszélyeztetı szennyezı-források, a szennyezett területek országos számbavétele és felszámolása érdekében a kormány 2205/1996. (VII. 24.) határozatával elindította a Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képezı Országos Környezeti Kármentesítési Programot (OKKP). Ahol a környezeti kár okozója ismeretlen, vagy jogutód nélkül megszőnt, vagy a szennyezettséget a kötelezett olyan múltbeli tevékenységével okozta, amire a szennyezı fizet elv nem érvényesíthetı, 5

ott állami vagy önkormányzati felelısségi körbe tartozik a kármentesítés. 2.5.0. Vízgazdálkodási tervezés A) Vízgyőjtıgazdálkodási A) A VKI végrehajtás során 2009. december 22-ig el kell készíteni a vízgyőjtı-gazdálkodási terveket. B) AZ EU Árvíz Irányelvben, illetve a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) Árvízvédelmi Cselekvési Programjában tervek, meghatározottak szerint el kell készíteni az ország ártereinek B) árvízi kockázati korszerő (digitális) árvízi veszély- és kockázati térképeit, majd térképezés és azok alapján az árvízi kockázatkezelési terveket. stratégiai Az fejlesztési projektek megalapozása és kockázatkezelési összehangolása céljából szükséges a 2007-2013 közötti idıszakban terv készítése koncepciótervek, döntéselıkészítı tanulmányok készítése. 2.3. Támogatható tevékenységek köre A táblázat nem tartalmazza az elıkészítési tevékenységeket, a projektek megvalósításához kapcsolódó szolgáltatási költségeket, valamint a területi igénybevétel költségeit, amelyek a i felhívások szerint az elsı és/vagy második i fordulót követıen szintén támogathatóak. Sorszám Konstrukció neve 2.1.1. Állami tulajdonú 2.1.2. Önkormányzati 2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése Támogatható tevékenységek Árvízi tározók létesítése (töltések, be- és leeresztı mőtárgyak, keresztezı mőtárgyak, csatornák, kiegészítı létesítmények és eszközök) Tisza-völgyi (VTT) esetében alkalmazható A közép- és nagyvízi meder lefolyási viszonyait, vízszállítóképességének a megırzését és javítását célzó intézkedések és mőszaki beavatkozások; Árvízvédelmi töltések építése, fejlesztése, rekonstrukciója; Az altalaj-állékonyság növelésére irányuló beavatkozások, a nem kellı biztonságú szakaszok megerısítése; Hullámvédı erdısáv létesítése és rekonstrukciója; Meglévı árvízi tározók rekonstrukciója; Támfalak rekonstrukciója; Töltéskorona burkolat építése (kizárólag erre a tevékenységre nem lehet pályázni); Keresztezı mőtárgyak építése, átépítése; Árvízvédelmi fıvédvonalak infrastrukturális fejlesztése (pl. hírközlés-informatikai fejlesztés, megközelítı utak, burkolatok, szükséges gátırházi állagmegóvási és fejlesztési feladatai); Üzemelési és fenntartási eszköz- és mőszerbeszerzés Árvízvédelmi töltések építése, fejlesztése, rekonstrukciója, áthelyezése; Árvízvédelmi rendszer kiépítése mobilgát kialakításával; Az altalaj-állékonyság növelésére irányuló beavatkozások, a nem kellı biztonságú szakaszok megerısítése; Nagyvízi levezetı képesség javítása a hullámtér rehabilitációjával; Meglévı árvízi tározók rekonstrukciója; Támfalak rekonstrukciója; Töltéskorona burkolat építése (kizárólag erre a tevékenységre nem lehet pályázni); Keresztezı mőtárgyak építése, átépítése; Árvízvédelmi fıvédvonalak infrastrukturális fejlesztése (pl. hírközlés-informatikai fejlesztés, megközelítı utak, burkolatok, szükséges gátırházi állagmegóvási és fejlesztési feladatai); Üzemelési és fenntartási eszköz- és mőszerbeszerzés A vízpótlást szolgáló vízrendszer tervezése, engedélyeztetése; Ökológiai hálózat, természetes élıhelyek fejlesztésének tervezése; A tájgazdálkodást szolgáló vízrendszer kiépítése (víz továbbvezetést biztosító, a tározó töltését keresztezı mőtárgyak, létesítendı új csatornák kiépítése, meglévı vízfolyások, erek 6

2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások 2.2.2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése 2.2.3. Ivóvízbázisvédelem 2.3.0. A települési szilárd hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok rehabilitációja, revitalizációja, vízkormányzó és keresztezı mőtárgyak létesítése, vagy rekonstrukciója). Állandó vízfelületek kialakítása kotrással és partrendezéssel; Tájrendezés; Tájgazdálkodás mőködési, szervezeti infrastruktúrájának kiépítése (gazdálkodási programok kidolgozása, oktatás, képzés, tájékoztatás, tájgazdálkodási és tározóterületek környezeti kármentesítése, monitoring rendszer kiépítése, informatikai rendszer létrehozása, tájgazdálkodást mőködtetı szervezet kialakítása). Vízszint-szabályozás és vízpótlást biztosító létesítmények kialakítása és rekonstrukciója: Holtág, meder-, mellékág-rehabilitáció; Jó áramlási viszonyok biztosítása: csatornarendszerek és keresztirányú mőtárgyak kialakítása, felújítása. Szőrımezık, hordalékfogók, torkolati mővek, völgyzárógátak kialakítása, felújítása. Kotrás, zagyterek kialakítása, iszapelhelyezés; Vízinövények ökológiai szabályozása, nádgazdálkodás; Táj-rehabilitáció; Szennyvízelvezetés és tisztítás** Állapotfelmérés; Állomás (felszín alatti, felszín közeli, felszíni, hidromet.) korszerősítés, felújítás, létesítés; Mőszerkalibrálás feltételeinek megteremtése (mőszerlabor-, mérıcsatorna építés);; Vízminıségi- és kútvizsgálatok, geodéziai mérések; Mérımőszerek, monitoring számítástechnikai eszközök beszerzése, laborfejlesztés; Próbaüzem; Üzembe helyezés; A kialakított rendszerek használatának oktatása. Állapotfelmérés, archív információk begyőjtése; Szennyezı források feltárása fúrásokkal; Monitoring-rendszer kialakítása fúrással vagy szondával; Talajminta és vízkémiai mintavételek, laborelemzések; Tartós szivattyúzás mérésekkel, vizsgálatokkal; Geofizikai felmérés, mederszelvényezés; A meglévı észlelı kutak és észlelésre alkalmas kutak felújítása, megvásárlása; Vízszintészleléshez, vízminıség vizsgálatokhoz kapcsolódó mőszertelepítés; Modellezés, védıterület meghatározása; Biztonságba helyezési terv készítése, a védıterületi határozathoz szükséges dokumentáció összeállítása; Térinformatikai feldolgozások készítése; Kísérleti telep kialakítása, Biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések.* A helyszín biztosítása: Bontás Felépítmények, épületek bontása; A használaton kívüli vezetékes mőtárgyak (pl. elektromos, gáz, vízvezeték) bontása, ha az a beruházás végrehajtását akadályozná, vagy veszélyeztetné. A helyszín elıkészítése (csak a beruházáshoz szükséges mértékben!) A rekultivációs rétegrend kialakításához szükséges tereprendezés. Rekultivációs munkálatok végzése (amennyiben az illetékes hatóság kétütemő rekultivációt határoz meg, úgy csak a rekultiváció elsı üteme kerülhet ra): 7

2.4.0. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak Rekultivációs rétegrendhez szükséges anyagbeszerzés; Rekultivációs rétegrend kialakítása; Vízelvezetı rendszer kialakítása; Depóniagáz- győjtı, ártalmatlanító rendszer kiépítése (amennyiben indokolt); Passzív hidraulikus védelmi rendszerek kiépítése (amennyiben a szennyezés terjedését megelızendıen ez a leginkább költséghatékony megoldás); Hulladéklerakók felszámolása. A rekultivációhoz, utógondozáshoz szükséges tevékenységek: Fúrások (figyelıkutak kiépítéséhez); Figyelıkutak kiépítése (amennyiben a felügyelıség elıírja); Növénytelepítés, tájba illesztés; A terület elkerítése. Valamint a fenti támogatható tevékenységek kombinációja Környezeti kár, illetve kockázat felszámolását, csökkentését eredményezı hatóság által elrendelt környezeti kármentesítési mőszaki beavatkozások. 2.5.0. Vízgazdálkodási tervezés A) Vízgyőjtıgazdálkodási tervek, A) A 221/2004 Korm.rendelet szerinti vízgyőjtın és részvízgyőjtın, valamint azok alegységein a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés során az alábbiakat szükséges megvalósítani: vízgyőjtı / részvízgyőjtı általános leírása; az emberi tevékenység felszíni és a felszín alatti vizek állapotára B) árvízi kockázati gyakorolt jelentıs terheléseinek és hatásainak összefoglalása; térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése a védett területek térképének elkészítése; a monitoring hálózatok térképének elkészítése; a monitoring hálózatok eredményeinek bemutatása térképi formában; környezeti célkitőzések listájának elkészítése, valamint meghatározott esetben az eredeti célkitőzés nem teljesíthetıségének részletezése; összefoglalás készítése a vízhasználatok gazdasági elemzésérıl; a környezeti célkitőzések teljesítését célzó intézkedési program elkészítése ez tartalmaz alapintézkedéseket, és szükség szerinti kiegészítı intézkedéseket; egyéb idevonatkozó programok és tervek jegyzékének összeállítása, azok összefoglalása; a közvélemény tájékoztatása és társadalmi konzultáció lefolytatása. B) Elızetes árvízi kockázatbecslés valamennyi vízgyőjtıkerületben. Kockázatok elemzése árvízi veszély- és kockázati térképek készítésével a vízgyőjtık és részvízgyőjtık árvizek által jelenleg és a jövıben fenyegetett, az elızetes kockázatbecslés által meghatározott területein (módszertan kidolgozása, veszélytérképek készítése, árvízi kockázati térképek). Árvízi kockázatkezelési tervek készítése a vízgyőjtıkön és részvízgyőjtıkön (megelızı intézkedések meghatározása, védelmi intézkedések meghatározása, védekezési felkészültséget javító intézkedések). Fejlesztési projekteket megalapozó koncepció tervek, stratégiai tervek, döntés elıkészítı tanulmányok készítése. * A i kiírásokban az elkészült tanulmány alapján kerül pontosításra. ** csak a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminıségének javítása c. projekt esetében a most készülı döntéselıkészítı tanulmány eredményétıl függıen és 8

amennyiben nem támogatható a KEOP 1.2.0. konstrukcióból, illetve az érintett ROP konstrukcióiból. 2.4. Támogatás célja Sorszám Konstrukció neve 2.1.1. Állami tulajdonú 2.1.2. Önkormányzati 2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése 2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások 2.2.2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése 2.2.3. Ivóvízbázisvédelem Támogatás célja Az árvízvédelem legjobb gyakorlata ajánlásait szem elıtt tartva az árvízi biztonság növelése, az árvízi kockázatok csökkentése a veszélyeztetett területeken. Azokon a településeken, vagy településrészeken, ahol nincs kiépített árvízvédelemi vonal, vagy nem kellı (elıírt) biztonságú a védelmük, az önkormányzati kezeléső mővek legsürgısebb fejlesztési munkái megvalósuljanak, és a védvonalak kiépüljenek az elıírt biztonságot nyújtó mértékben. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árapasztó tározókhoz kapcsolódó tájgazdálkodást lehetıvé tevı vízi infrastruktúra (vízkormányzó létesítmények, csatornák, mőtárgyak) kiépítése. A VKI szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási intézkedési programok részeként a kiemelten kezelt érzékeny vízvédelmi területekre vonatkozó komplex vízvédelmi, vízminıség javító, szennyezés csökkentı beruházások megvalósítása a cél. A monitoring rendszerek fejlesztése a felszíni- és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek állapotának figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése érdekében. Az emberi tevékenységbıl származó szennyezések megelızése, a természetes (jó) vízminıség megırzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízmővek környezetében, vagy a jövıben emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén. 2.3.0. A települési Az ország teljes területén a bezárt, felhagyott települési szilárd szilárd hulladéklerakók rekultivációjának, a felszíni és felszín hulladéklerakókat alatti vizek, illetve a környezet védelmének érdekében. érintı térségi szintő rekultivációs programok 2.4.0. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak 2.5.0. Vízgazdálkodási tervezés A)Vízgyőjtıgazdálkodási tervek, B)árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése A konstrukció célja a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentése a szennyezett területek kármentesítésével, a mőszaki beavatkozás elvégzésével. A 2000/60/EK számú Víz-Keretirányelvvel harmonizáló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet értelmében, 2015. december 22-ig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területre esı kármentesítési feladatok kiemelten fontosak. A fokozottan érzékeny, az érzékeny és a kevésbé érzékeny területeken található felszín alatti vízbázisok elszennyezési kockázatának csökkentése a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listákra (NKPL) támaszkodva történik. A) A Víz Keretirányelvnek megfelelı Vízgyőjtı-gazdálkodási Tervek kidolgozása. B) Felmérni és kezelni nemcsak a jelenleg ismert, hanem a jövıben elırelátható potenciális árvízi kockázatot, figyelembe véve a klímaváltozás és a jövıbeli területhasználati tervezés hatásait. Az árvízi kockázatkezeléssel annak teljes ciklusában (megelızés, védelem, felkészültség, védekezés, helyreállítás, tapasztalatok beépítése) foglalkozni. 9

2.5. Projekt kiválasztási szempontok A részletes kiválasztási szempontrendszert a i útmutatók konstrukciónként tartalmazzák. Sorszám 2.6. A i konstrukciók célértékei Konstrukció neve, száma 2.1.1. Állami tulajdonú 2.1.2. Önkormányzati 2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások 2.2.2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése 2.2.3. Ivóvízbázis-védelem 2.3.0. A települési szilárd hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok 2.4.0. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak 2.5.0. Vízgazdálkodási tervezés A)Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek, B)árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése Sor- Szám Indikátor megnevezése A KEOP eredményeként árvízkár ellen kielégítıen védett lakosok száma [ezer fı] Kiemelten kezelt komplex vízvédelmi beruházások hatása [%]* Célértékek 2007 2008 2010 2015 Összesen 0 0 391 690 690 n.a. n.a. 15 50 50 A KEOP mőveletek során fejlesztett objektumok száma [db] 0 0 200 1000 1000 Ivóvízbázis-védelem diagnosztikai fázisában érintett vízbázisok száma (db) Ivóvízbázis-védelem biztonságba helyezési fázisában érintett vízbázisok száma (db) Rekultivált hulladéklerakó (db) Kármentesítéssel érintett (felszín alatti vizet is magában foglaló) szennyezett földtani közeg (ezer m3) (KEOP mőveletek eredményeként) A) A vízgyőjtı-gazdálkodási tervvel rendelkezı vízgyőjtık B) Részvízgyőjtık száma, amelyekre elızetes árvízkockázati értékelés/térkép/kockázatkez elési terv készült 0 2-10 70 200 200 0 0 20 100 100 0 0 650 1500 1500 0 0 133 553 553 0 0 47 n.a. n.a. 0 0 35 n.a. n.a. * Az indikátor a KEOP mőveletek eredményeként az érintett víztestekre vonatkozóan az ökológiai állapotban beállt változást egy összesített paraméter szerint méri. Az összesítés a beruházások ökológiai állapotra gyakorolt pozitív hatását veszi figyelembe az öt osztályos skálán. A Víz Keretirányelv által használt ötosztályos minısítés szerint a kockázatos víztestek beavatkozás hatására legalább egy minıségi osztállyal javulnak. 2.7. A i konstrukció indításának és zárásának dátuma Konstrukció megnevezése, száma Konstrukció indításának idıpontja Konstrukció zárásának idıpontja 10

2.1.1. Állami tulajdonú 2007 november 2015 június 2.1.2. Önkormányzati 2007 november 2015 június 2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése 2009 január 2015 június 2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások 2007 november 2015 június 2.2.2. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek 2008 május 2015 június fejlesztése 2.2.3. Ivóvízbázis-védelem 2007 november és 2008 május 2015 június 2.3.0. A települési szilárd hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok 2007 november 2015 június 2.4.0. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak 2007 november 2015 június 2.5.0. Vízgazdálkodási tervezés A)Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek, B)árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése 2007 november 2015 június Sor- Szám 2.8. A konstrukciók megvalósításával kapcsolatos kockázatok Konstrukció megnevezése, száma 2.1.1. Állami tulajdonú 2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése 2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások Kockázat VKKI mint kedvezményezett kapacitása A konstrukció elindításának feltétele az érintett területekre tervezett árvízi tározók megépülése. További probléma, hogy lesz-e pályázói igény, ill. az érintett gazdálkodók képesek lesznek-e a tartós és stabil együttmőködésre. Az OP alapján az EMVA kapcsolódások miatt az FVMmel koordináció szükséges. Nincs hazai gyakorlat ilyen projektekkel, ugyanakkor a közvélemény fokozott érdeklıdése várható 2.2.3. Ivóvízbázis-védelem A biztonságba helyezési tevékenységek indításának feltétele: az üzemelı vízbázisok meglévı védıterületi határozatai és az elkészült biztonságba helyezési tervek alapján a támogatható tevékenységek meghatározása, illetve más intézkedésektıl (operatív programok közötti és operatív programon belüli) való elhatárolása. 2.3.0. A települési szilárd hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs Kármentesítési elemek miatt a projektzárás esetleges elhúzódása Kockázat kezelésének módja VKKI szakmai megerısítése szükséges Elıkészítı tanulmányt kell íratni a kedvezményezettel szemben elvárt feltételekkel kapcsolatban, ill. szabályozni kell a projekt megvalósulása utáni területhasználatokat. Amíg ezek a kérdések nincsenek tisztázva, a konstrukció nem indul. Nemzetközi tapasztalatok fokozott becsatornázása szükséges. A KvVM-nek meg kell alapoznia a biztonságba helyezés módszertani át. Ennek hiányában a biztonságba helyezés nem indítható, miközben a pályázói érdeklıdés fokozódására lehet számítani. A késıbbiekben túligénylés esetén forráshiánnyal lehet számolni. A támogatható tevékenységek meghatározására tanulmány készül, melynek befejezési határideje 2008. február. Kármentesítés és rekultivációs konstrukciók összehangolása. 11

programok 2.4.0. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak 2.5.0. Vízgazdálkodási tervezés A) Vízgyőjtıgazdálkodási tervek, B) árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése A szürke zónába tartozó szennyezések támogathatósága 2009-es derogációs határidı van. A Bizottsággal egyeztetni kell, hogy mi alapján támogathatók azon gt.-k, amelyek kötelezettek, de nem ık a szennyezés okozói A KvVM felelıssége, hogy elkészítse a terveket. A saját teljesítés elszámolási rendjének kidolgozása államszámvitelben jártas szakértı bevonását teszi szükségessé. 3. Indikatív projekt lista Az egy- és kétfordulós konstrukciókban kiemelt projektek nincsenek. Azon projektek esetében, melyek a nagyprojekt értékhatárt (25 MEUR) meghaladják, a második fordulóban a nagyprojektek szerinti eljárást kell követni. A 1067/2005 Korm. határozatban felsorolt projektek költséghatékonysági, fenntarthatósági és az elfogadott Operatív Programhoz, valamint akciótervhez való illeszkedés szempontjából történı átvilágításukat és az elıbbi szempontok alapján történt módosításukat követıen a második fordulóba kerülhetnek. Az átvilágítás alól mentesülnek a 1067/2005-ös hulladékgazdálkodási projektek rekultivációs elemei. Az 1067/2005 Korm határozatban szereplı, vízgazdálkodási, valamint rekultivációs projektek Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II. ütem megvalósítása* Szamos-Kraszna közi árvízszint csökkentı tározó* Nagykunsági árvízszint csökkentı tározó* Hanyi-Tiszasülyi árvízszint csökkentı tározó* Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminıségének javítása* Duna projekt* Tisza hullámtér projekt* Mecsek-Dráva térség hulladékgazdálkodási projekt rekultivációs elemei Gyır térség hulladékgazdálkodási projekt rekultivációs elemei Sopron térség hulladékgazdálkodási projekt rekultivációs elemei Közép-Duna vidéki hulladékgazdálkodási projekt rekultivációs elemei Mosonmagyaróvár térség hulladékgazdálkodási projekt rekultivációs elemei *(Megvalósíthatósági tanulmánnyal a felsorolt projektek nem rendelkeznek.) 12