97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31 -

Hasonló dokumentumok
97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet. a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról

95/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

Alkalmazott talajtan I.

Magyarország 1: méretarányú agrotopográfiai térképe

A BIZOTTSÁG 555/2008/EK RENDELETE (2008. június 27.)

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

A VINGIS téradat-rendszerére alapozott, ágazati termőhely optimalizálás és értékelés.

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

A változásvezetési eljárás megindítására irányuló kérelem adattartalma

A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A MEZİGAZDASÁGI TALAJÉRTÉKELÉSI RENDSZER ERDÉSZETI ADAPTÁLÁSA. Dr. Führer Ernı - Dr. Járó Zoltán

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

38/2013. (V. 24.) VM rendelet Hatályos: /2013. (V. 24.) VM rendelet. a szőlőtermelési potenciálról

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

Tájrendezés és tájvédelem 3.

A vidékfejlesztési miniszter 38/2013. (V. 24.) VM rendelete a szőlőtermelési potenciálról

115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

A földművelésügyi miniszter 81/2015. (XII. 16.) FM rendelete a borszőlő telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjéről

Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet Szőlészeti Tanszék. Termőhelyismeret. Szőlész-Borász BSc (Kézirat)

Fogalommeghatározások. 1. E rendelet alkalmazásában: a) adatszolgáltatással kapcsolatos fogalmak:

Hegyközségi tájékoztató

OSS szoftverek használta a VINGIS rendszer kialakításában

5. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

4. Az ellenőrzésről szóló jelentést a kormányhivatal minden év április 30-ig megküldi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökének és a miniszternek.

Magyar joganyagok - 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet - a környezeti alapnyilvántart 2. oldal h) objektum jellemző pontja: a környezetvédelmi objektum

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról

Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) helyeinek talajtani jellemzése

V. A Kormány tagjainak rendeletei

78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 14. szám 3663

Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai

Fás szárú energetikai ültetvények

TERVEZET A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A támogatás célja. Fogalmak

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

134/2009. (X. 14.) FVM rendelet

Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK

Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék

A természetvédelem és a mezőgazdálkodás összehangolásának EU-konform rendszere

A talajok osztályozása

nyilvántart Bevezetés Szakmai referens - HNT

I. Az újratelepítési jogok értékesítésének jogszabályi alapja

Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Fókuszban a terroir a világban és Magyarországon

V. A Kormány tagjainak rendeletei

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Földművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2010. ( ) FVM rendelete

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

V. A Kormány tagjainak rendeletei

127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet Hatályos:

178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet

AZ EU KONFORM SZŐLŐ ÜLTETVÉNY KATASZTER ADATBÁZISÁNAK ÉS TÉRINFORMATIKAI HÁTTERÉNEK FEJLESZTÉSE

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

Az eredetvédelem térinformatikai támogatása

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

4068 MAGYAR KÖZLÖNY évi 40. szám

120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

KATEGÓRIA TÍPUSÚ TALAJJELLEMZŐK DIGITÁLIS TÉRKÉPEZÉSE

Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága I. rész

6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni.

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

96/2015. (XII. 23.) FM rendelet. a tejtermelőknek nyújtható ideiglenes rendkívüli támogatásról

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Átírás:

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos: 2009.07.31-97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. -a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. (1) A borszőlő termőhelyi kataszterébe történő sorolás, módosítás vagy a kataszterből történő törlés kezdeményezésével kapcsolatos, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 3. (3) bekezdése alapján benyújtott kérelmet a hegybíró a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz, mint a borszőlő termőhelyi kataszterét vezető szervhez továbbítja. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az érintett területek azonosítását szolgáló helyrajzi számokat, a módosítandó ökotópok sorszámát településenként. (3) A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI), amennyiben a településre vonatkozóan rendelkezésre áll, az érintett területet ábrázoló, VINGIS rendszerből kinyomtatott térképi mellékletet biztosítja termőhelyi katasztert vezető szerv részére. (4) Borszőlő termőhelyi kataszterébe történő sorolást összefüggő, a meghatározó ökológiai jellemzők szempontjából egységesnek tekinthető terület esetén lehet kérelmezni. 2. (1) A borszőlő termőhelyi kataszterébe történő sorolás, módosítás, vagy a kataszterből történő törlés kezdeményezése esetén szakértőként a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemét (a továbbiakban: SzBKI) jár el. (2) A borszőlő termőhelyi kataszterébe történő sorolás (minősítés), módosítás vagy a kataszterből történő törlés során alkalmazott szempont- és értékelési rendszer adattartalmát az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet, a felvételezési lap adattartalmát a 3. számú melléklet, a kérelemhez szükséges űrlap adattartalmát a 4. számú melléklet tartalmazza. 3. (1) Az SzBKI a 2. (2) bekezdés szerint adatfelvételezést végez. A felvételezés időpontjában fennálló állapotot a felvételezési lapon, illetve a térképeken rögzíti, amelyek tartalmazzák a felvételezés adatait, az ökológiai tényezők kódjait és értékpontjait. (2) A felvételezési lapon rögzített adatok informatikai rendszeren kerülnek feldolgozásra, és a tényezők súlyozott átlagai alapján clustereket képeznek. A besorolás véglegesítése a clusteranalízis és az adatfelvételezés komplex értékelése alapján történik.

(3) A környezeti tényezők mérlegelése alapján, a kérelemben megjelölt területekhez képest a kialakítandó ökotóp nagysága és határa eltérhet. (4) A minősítés során az ügyfélnek a minősítendő területtel kapcsolatos és a kataszteri besorolást érintő, rendelkezésére álló tájékoztatást meg kell adnia. (5) Az SZBKI szakvéleményének elkészítésével kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik. 4. (1) A termőhelyi katasztert vezető szerv a kérelemről a Btv. 3. (6) bekezdése alapján értesíti: a) a kérelemben megjelölt termőhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, b) a kérelemben megjelölt termőhely szerinti, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Balaton törvény) hatálya alá tartozó települések esetén az első fokú építésügyi hatóságot. (2) Az önkormányzat jegyzője, valamint a Balaton törvény hatálya alá tartozó települések esetén az első fokú építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján észrevételt tehet. (3) A termőhelyi katasztert vezető szerv a kérelemről a) a hegybíró véleménye, b) az SzBKI által adott szakvélemény figyelembevételével dönt. (4) A termőhelyi katasztert vezető szerv a határozatát közli a termőhely szerint illetékes hegyközséggel, a települési önkormányzat jegyzőjével, a FÖMI-vel és az SzBKI-val is. (5) A Balaton Törvény hatálya alá tartozó települések esetén a termőhelyi katasztert vezető szerv a határozatot közli az illetékes első fokú építési hatósággal is. (6) A FÖMI a borszőlő termőhelyi kataszterét érintő változásokat, az SzBKI által szolgáltatott adatokat is felhasználva, átvezeti a digitális termőhelyi kataszteri térkép-fedvényeken és megjeleníti VINGIS rendszerben. (7) A papíralapú térképi nyilvántartás mellett a térképek adattartalma bekerül a VINGIS digitális térinformatikai adatállományába (borszőlő termőhelyi kataszterének fedvénye), ami egyenértékű a papíralapú térképek adataival. Eltérés esetén a borszőlő termőhelyi kataszterének fedvénye az irányadó. (8) A 190 értékpontot el nem érő területek borszőlő termesztésére alkalmatlanok, a borszőlő termőhelyi kataszterében nem rögzíthetők. (9) Borszőlő termőhelyi kataszterébe nem rögzíthető az építési területbe tartozó vagy építési területnek kijelölt, illetve a nem mezőgazdasági művelési ágba sorolt földterület. 5. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2009. augusztus 1-jét követően benyújtott kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A szőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról szóló 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a hatályát veszti azzal, hogy a folyamatban lévő eljárásokban még alkalmazni kell. (3) E rendelet a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ) szóló, 2007. október 22-ei 1234/2007/EK tanácsi rendelet, valamint b) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 14-ei 607/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 1. számú melléklet a 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez A borszőlő termőhelyi kataszterének vizsgálati és értékelési rendszere (tényezők értékpont- és kódlistája) Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők A minősítés s Főtényezők Altényezők Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés Sorszám Szem 1. 2. 3. 4. 5. Alföldön takarás mellett a term 1. Agrometeorológia 1.1. Téli fagykár gyakorisága 1.1.1. A borszőlő fás részei (tőkefej, fagytak el 1.2. Tavaszi, őszi fagy gyakorisága 1.1.2. A borszőlő fás részei (tőkefej, Alföldön takarás mellett a term fagytak el 1.1.3. A borszőlő fás részei (tőkefej, Alföldön takarás mellett a term vagy annál többször fagytak el 1.2.1. Vegetációban a fagykár 10 évb 1.2.2. Vegetációban a fagykár 10 évb 1.2.3. Vegetációban a fagykár 10 évb 2. Talaj 2.1. Talajtípus 2.1.1. Köves, földes kopárok 2.1.2. Futóhomok 2.1.3. Humuszos homok 2.1.4. Rendzinák 2.1.5. Erubáz talajok 2.1.6. Savanyú, nem podzolos erdőta

2.1.14. Mészlepedékes alföldi csernoz 2.1.15. Mélyben sós alföldi mészleped 2.1.29. Lecsapolt talaj vagy síkláp tala 2.1.7. Agyagbemosódásos barna erdő 2.1.8. Pseudogleies barna erdőtalaj 2.1.9. Barna-földek 2.1.10. Kovárványos barna erdőtalaj 2.1.11. Csernozjom barna erdőtalaj 2.1.12. Csernozjom jellegű homok 2.1.13. Mészlepedékes csernozjom 2.1.16. Réti csernozjom 2.1.17. Mélyben sós réti csernozjom 2.1.18. Szolonyeces réti csernozjom 2. Talaj 2.1. Talajtípus 2.1.19. Terasz csernozjom 2.1.20. Szoloncsák 2.1.21. Szoloncsák-szolonyec 2.1.22. Réti szolonyec 2.1.23. Sztyeppesedő réti szolonyec 2.1.24. Szolonyeces réti talaj 2.1.25. Réti talaj 2.1.26. Öntés réti talaj 2.1.27. Lápos réti talaj 2.1.28. Síkláp talaj 2.1.30. Mocsári erdők talaja 2.1.31. Öntéstalaj 2.2. Talajképző kőzet 2.2.1. Glaciális és alluviális üledékek 2.2.2. Löszös üledékek 2.2.3. Harmadkori és idősebb üledék 2.2.4. Nyirok 2.2.5. Mészkő, dolomit 2.2.6. Homokkő 2.2.7. Agyagpala, fillit 2.2.8. Gránit, porfírit 2.2.9. Andezit, bazalt, riolit

2.3. Kémhatás és mészállapot 2.3.1. Erősen savanyú talajok 2.4. Fizikai talajféleségek 2.4.1. Homok 2.3.2. Gyengén savanyú talajok 2.3.3. Szénsavas meszet tartalmazó t 2.3.4. Nem a felszíntől sós szikes tal 2.3.5. Felszíntől sós szikes talajok 2.4.2. Homokos vályog 2.4.3. Vályog 2.4.4. Agyagos vályog 2.4.5. Agyag 2.4.6. Tőzeg, kotu 2. Talaj 2.4. Fizikai talajféleségek 2.4.7. Nem vagy részben mállott, du 2.5. Vízgazdálkodási tulajdonság 2.6. Humuszkészlet 2.6.1. 50 t/ha 2.5.1. Igen nagy víznyelésű és vízvez vízraktározó képességű, igen g 2.5.2. Nagy víznyelésű és vízvezetők képességű, gyengén víztartó ta 2.5.3. Jó víznyelésű és vízvezetőkép vízraktározóképességű, jó vízt 2.5.4. Közepes víznyelésű és vízveze vízraktározóképességű, jó vízt 2.5.5. Közepes víznyelésű és vízveze vízraktározóképességű talajok 2.5.6. Gyenge víznyelésű, igen gyen víztartó, kedvezőtlen vízgazdá 2.5.7. Igen gyenge víznyelésű, szélső képességű, igen erősen víztartó szélsőséges vízgazdálkodási ta 2.5.8. Jó víznyelésű és vízvezetőkép és víztartóképességű talajok 2.5.9. Sekély termőrétegűség miatt s talajok 2.6.2. 50 100 t/ha 2.6.3. 100 200 t/ha 2.6.4. 200 300 t/ha 2.6.5. 300 400 t/ha 2.6.6. 400 t/ha 2.7. Termőréteg vastagsága 2.7.1. 20 cm

3. Terület vízgazdálkodása helyszínen értékelve 2.8. A terület egyöntetűsége a talajtípus szempontjából 2.7.2. 20 40 cm 2.7.3. 40 70 cm 2.7.4. 70 100 cm 2.7.5. 100 cm 2.8.1. 60%-nál kisebb mértékben egy 2.8.2. 60 70%-ban egyöntetű 2.8.3. 70%-nál nagyobb mértékben e 3.1.1. Mélyfekvésű, vizenyős, a talaj 3.1.2. Száraz, a talajvíz a növény álta 3.1.3. Üde, a talajvíz 150 250 cm kö 4. Erózió mértéke 4.1.1. Vonalas eróziós formák, árkos szélárkok 5. Terepviszonyok 5.1. Lejtésszög és égtáji kitettség 4.1.2. Vonalas eróziós formák nincse Alföldön defláció veszélye fen 4.1.3. A terület erózió és defláció ált Észak Nyugat ÉK ÉÉK É ÉÉNy ÉNy NyÉNy Ny NyDNy DNy DDNy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 0 5% Kód 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 Pontérték 13 12 10 13 15 20 23 28 31 33 6 12% Kód 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 Pontérték 38 32 30 40 48 58 68 73 84 90 13 20% Kód 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 Pontérték 32 27 23 33 42 56 66 75 78 88 21 30% Kód 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 Pontérték 15 12 10 15 23 33 40 50 54 65 30% felett Kód 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 Pontérték 8 7 4 8 10 10 14 18 20 28 Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők Főtényezők Altényezők Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés Sorszám A minősítés szempo Szempontok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 5. Terepviszonyok 5.2. Tengerszint feletti magasság Domb- és hegyvidéken Kiemelkedés a 5.2.1. 300 m felett és 120 m alatt 5.2.2. 120 150, illetve 250 300 m között 5.2.3. 150 250 m között 5.2.4. A környezetnél mélyebben fekvő terüle

6. Terület hasznosítása környezetből Alföldön és síkvidéken 5.2.5. A környezetből nem emelkedik ki a ter van 5.2.6. A terület a környezetből kiemelkedik 5.3. Domborzat, terepfelszín 5.3.1. A terület teraszírozást igényel Domb- és hegyvidéken Alföldön és síkvidéken 5.3.2. A terület tereprendezéssel telepítésre al 5.3.3. A lejtő egyenletes, egyirányú, tereprend szükséges 5.3.4. A terület 20%-nál nagyobb területre kit igényel 5.3.5. A terület legfeljebb 20%-ig igényel tere 5.3.6. Tereprendezés nem szükséges 5.4. Környezet 5.4.1. A közelben erdő, illetve felépítmény ni Erdő közelsége 5.4.2. Erdő van és előnyős 5.4.3. Erdő van és hátrányos 5.5. Beépítettség 5.5.1. 100 ha-onként 1 db felépítmény 5.5.2. 100 ha-onként 5 10 db felépítmény 5.5.3 100 ha-onként 10 db-nál több felépítmé 6.1. Nagyüzemi módon hasznosítható 6.2. Kistermelésre hasznosítható 6.3. Kisüzemi árutermelő tömb kialakítható 7. Útviszonyok 7.1. Megközelíthető földúton 2. számú melléklet a 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez 7.2. Megközelíthető javított földúton A borszőlő termőhelyi kataszterének minősítő cluster-elemei 7.3. Megközelíthető szilárd burkolatú úton Minősítés Cluster-csoportok Minősíté I. osztály Borszőlő termesztésére kiváló adottságú II.1. osztály Borszőlő termesztésére kedvező adottságú 5. főcluster Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagyon jó 4. főcluster Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagy termé 3. főcluster Jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbizton 2. főcluster Közepes fekvésű, jó talajú, változóan te 1. főcluster 1/5. alcluster Jó fekvésű, jó talajú, gyenge termésbizto

II.2. osztály Borszőlő termesztésére alkalmas 1/4. alcluster Közepes fekvésű, jó talajú, gyenge term 1/3. alcluster Közepes fekvésű, közepes talajú, jó term 1/2. alcluster Gyenge fekvésű, közepes talajú, gyenge Borszőlő termesztésére alkalmatlan 1/1. alcluster Gyenge fekvésű, gyenge talajú, gyenge 3. számú melléklet a 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez Felvételezési lap a borszőlő termőhelyi kataszteréhez I. Azonosító adatok Új felvételezés Módosítás, átminősítés Kód Megye neve, kódja Település neve, kódja KSH településazonosító kód Felvételezési egység helyrajzi száma sorszáma Topográfiai térkép: dűlő szelvény terület (ha) II. Tényezők Kód Pont 1. Agrometeorológiai tényezők 2. Talajtani tényezők 2.1. Talaj homogenitása 3. Terület vízgazdálkodása 4. Erózió/defláció mértéke 5. Terepviszonyok 5.1. Égtáji fekvés és lejtésviszonyok 5.2. Tengerszint feletti magasság, illetve kiemelkedés a környezetből 5.3. Domborzat, terepfelszín 5.4. Környezet (erdő, fa, tanya, villanyvezeték) 6. Terület hasznosítása 7. Útviszonyok Összes pontszám 8. A kizáró ok megnevezése: Termőhelyi kataszteri besorolás: I. osztály: borszőlő termesztésére kiváló adottságú II.1. osztály: borszőlő termesztésére kedvező adottságú II.2. osztály: borszőlő termesztésére alkalmas Borszőlő termesztésére alkalmatlan Megjegyzés: A felvételezést, módosítást, illetve átminősítést végezte: Név: Év hó nap 4. számú melléklet a 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez Kérelem a szőlő termőhelyi kataszterének adattartalmának felvételezéséhez, módosításához

Kérem a/az...... település szőlő termőhelyi kataszterét az alábbiak szerint módosítani. 1. Az érintett földrészletek adatai Helyrajzi szám(ok) Terület (ha) Az érintett ökotóp(ok) sorszáma (a hegybíró tölti ki) A módosítás jellege (jelölje X-szel) Új felvéte- Átminő- Módosítás lezés sítés Kivonás 2. A kérelmező neve: (több kérelmező esetén az ügyben történő eljárással meghatalmazott) Címe: Egyéb elérhetősége: (telefon, fax, e-mail stb.) 3. Megjegyzés: Dátum:...... kérelmező aláírása 4. Az illetékes hegybíró véleménye (a hegybíró tölti ki): Dátum:

...... a hegybíró aláírása Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!