Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2010. év



Hasonló dokumentumok
A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatokkal és tıkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelmények év

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

A KÁPOLNÁSNYÉK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL év

Nyilvánosságra hozatal

Kockázatkezelési elvek, módszerek

ZEMPLÉN TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatal 2013.év. Kockázatkezelési elvek, módszerek

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA december 31.

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése év

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése a 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján 2013.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 234/2007. (IX.4.) Kormányrendelet alapján

KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Kockázatkezelési elvek, módszerek

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet Cg: Lébény, Fő u. 85. KSH:

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

Nyilvánosságra hozatal

A DÉL-PEST MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET LÉNYEGES INFORMÁCIÓINAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A DECEMBER 31. ADATOK ALAPJÁN

VÖLGYSÉG-HEGYHÁT TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

SAJÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET Kazincbarcika Egressy út 39. Kockázati stratégia

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban Pénzeszközök MTB-nél lévő elszámolási számla

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:

Nyilvánosságra hozatal Kockázatkezelési elvek, módszerek


Kockázati stratégia. Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Nyilvánosságra hozatal

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET

FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

Nyilvánosságra hozandó információk Június 30.

Nyilvánosságra hozott

Közzététel. c) Alkalmazott informatikai rendszerek és kockázatkezelési alkalmazásuk

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt.

DUNAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Nyilvánosságra hozatali követelményei

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Kockázatkezelési elvek, módszerek

KOCKÁZATI ELVEK, MÓDSZEREK

Kockázati elvek, módszerek. Kockázati stratégia

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK

A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT. A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL

A MERKANTIL BANK ZRT. 234/2007. (IX.4) KORM.

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Kockázatkezelési elvek, módszerek

Kis intézmények SREP kérdőíve

Nyilvánosságra hozatal

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

A RAJKA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉVI ÜZLETI ÉVRŐL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYÉNEK TELJESÍTÉSE

2011. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Zrt.

A MOHÁCSI TAKARÉK BANK ZRT.-RE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZANDÓ INFORMÁCIÓK 2009.

Előadó: Juhász Csaba. Budapest, november 14.

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése év

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSE év

Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u Tel./Fax.: 25/

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

A Hartai Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztatója

Nyilvánosságra hozatal

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.

A Környe-Bokod Takarékszövetkezet évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

3. sz. melléklet: Kis intézmények SREP kérdőíve

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Szabályzat A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról 2013.év

Kockázati Stratégiája a évekre

Befektetési vállalkozások könyvvizsgálóinak külön jelentése

1. Kockázatkezelési célok és elvek. 1.1 Kockázati stratégia szabályozás

A Rábaközi Takarékszövetkezet tájékoztatója a 234/2007 kormányrendelet szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről.

A MAGNET MAGYAR KÖZÖSSÉGI BANK ZRT. ÖSSZEFOGLALÓ KOCKÁZATI NYILATKOZATA

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2011 év TARTALOMJEGYZÉK I BEVEZETÉS... 4 II VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 4

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET. Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos. információk nyilvánosságra hozatala év

Lamanda Gabriella április 21.

PILLÉR Takarékszövetkezet. Nyilvánosságra hozatali követelmény teljesítése 2010.

Nagyréde és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

NAGYKÁTA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A 234/2007. (IX.04.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN 2013.ÉV

SZENDRŐ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

Az UNICREDIT BANK HUNGARY Zrt harmadik negyedévre vonatkozó konszolidált kockázati jelentése

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL Kockázatkezelési elvek, módszerek

A KINIZSI BANK ZRT DECEMBER 31.

Vámosgyörk és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató

III. pillér szerinti közzététel Kockázati Jelentés

A Takarékszövetkezet a nem lényeges információt és a védett, vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni.

Nyilvánosságra hozott hitelintézeti információk 2009.

Fókusz Takarékszövetkezet kockázatokkal és. kapcsolatos nyilvánosságra. hozatali teljesítése 2009.

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

Kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala

SZERENCS ÉS KÖRNYÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA évre

Nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése év

Átírás:

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése 2010. év A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekr l és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) 137/A és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésér l szóló 234/2007. (IX.4.) kormányrendeletben (Nyhkr) el írt és meghatározott lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A Hpt. 137/A (4) bekezdés értelmében az olyan információ tekintend lényegesnek, melynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet a törvényi el írások alapján az alábbiakban ismerteti kockázatvállalására, t kemegfelelésére és kockázatmérséklési eszközeire vonatkozó elveit. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet az Országos Takarékszövetkezeti Integrációs Alap tagintézménye. A kockázatkezelésre vonatkozó elveket és módszereket a bels t kemegfelelés értékelési folyamatról szóló integrációs szabályzatban rögzítettek szerint végzi. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a bels t keellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint, a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. (1) bekezdése a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a bels t kemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 1

Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a bels t kemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos m ködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott bels t keszükségletnek mindig megfelel t ketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális t kekövetelmény felett (Biztonságos m ködés elve). A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felel s személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttm ködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális t kekövetelmény mértékének, valamint a bels t keszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a bels t keszükséglet megfelel ségének ellen rzésében (Együttm ködés elve) A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb bels el írásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más küls személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megenged bb bels el írásokat kíván alkalmazni, azt megfelel en alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más küls személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehet módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. A Takarékszövetkezet kockázatokat a bels szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszer síthet kockázatokat limitekkel és a szükséges bels kontrollokkal kezeli, a nem-számszer síthet kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a 2

kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelez. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteket úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méret és hasonló üzleti tevékenységet végz takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történ viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történ összemérés elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kell szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése el tt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi f funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérsékl tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszer sítése Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának figyelése Kockázatokra vonatkozó bels és küls jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköz tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszem magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvev tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a t kemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a bels t kemegfelelés értékelési folyamatában a t keszükségletet a legegyszer bb módszerekkel határozza meg. 3

Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A Takarékszövetkezet els sorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat el nyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gy jti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és M ködési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan évente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyel Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyel Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések f adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának er sítése A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika m ködtetésére. Hitelkockázatkezelési célok Az adósmin sítési rendszer továbbfejlesztése, a hatályos t kemegfelelési szabályozásnak megfelel min sítési rendszerek alkalmazása. A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen a t kemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek. Fedezetek értékének és f jellemz inek kell gyakorisággal történ felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelel nyilvántartása Az integrációs szint lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történ felismerése A problémás hitelek részarányának csökkentése Partnerkockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt id távon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelent ügyleteket kötni. 4

Devizaárfolyam kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerz dései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti t kekövetelménye ne haladja meg a szavatoló t ke 5%-át. Kamatkockázat kezelési célok Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. A Takarékszövetkezet meghatározza a rögzített kamatozás mellett köthet ügyletek futamidejét. M ködési kockázat kezelési célok m ködési kockázati veszteség-események gy jtése, elemzése m ködési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja m ködési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre összetett, bonyolult ügyleteknél kell tapasztalattal rendelkez szakért k bevonása Koncentrációs kockázatkezelési célok A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok A lejárati összhang javítása Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében a a maximális futamid meghatározása Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése Kockázati étvágy, kockázatkezelési hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellen rzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik el feltétele annak, hogy az intézmény megfelel kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia id horizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkit zéseit. 5

Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkit zés A Takarékszövetkezet bels t keértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló t kéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális t kekövetelmény (1. pillért), 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet t kekövetelményt nem ír el az intézmény számára; Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott bels t keértékelés (II. pillér) által meghatározott t keszükséglet, Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális t kekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban el írt többlet t kekövetelmény összege Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett t ke összege. A kockázati étvágyat meghatározó célkit zések: A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következ 3 éves id szakban az alábbi pénzügyi célkit zések befolyásolják: a saját t kére vetített átlagos éves adózott eredmény a minimális szavatoló t ke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként a következ min ségi mértékek egyikével jelöli meg: alacsony, mérsékelt, közepes, jelent s, nagy. A hitelezési kockázatnál a különböz ügyfélszegmensekben milyen mérték kockázatot kíván felvállalni, mi annak a t kekövetelménye és milyen jövedelmez séggel számol; Eredményingadozást milyen mértékben tart elfogadhatónak a stratégia id horizontján, számol-e többlet t ke bevonására az üzleti stratégia megvalósításához, stb. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhet k meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, bels leg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos t ke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális t kekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló t ke követelmény meghatározásához és a bels t keszükséglet számításához is Magyarország küls min sítése a szabályzat 6

készítésének idején a Hkr. 4. -a szerint 2. hitelmin sítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. Kockázat mérési módszerek A szabályozási t kekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszer módszer, garanciák, készfizet kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer M ködési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszer síthet kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósmin sítést l és a felajánlott biztosítékoktól függ en a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre nagykockázat vállalás állami kockázatot jelent kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak min sül partnerek, illetve egy partnerként kezelend partnerek csoportja a jogszabályokban el írt korlátozásoknak megfelel en nagykockázat vállalás vállalkozások a jogszabályokban el írt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó bels szabályozásban el írtak szerint ügyfelek/partnerek portfolió szint koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó bels szabályozásban el írtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lév kitettségekre és a Hpt. szerinti nagykockázati kitettségre egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó bels szabályozásban el írtak szerint az abban meghatározott ágazatokra elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó bels szabályozásban el írtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó bels szabályozásban el írtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó bels szabályozásban el írtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére egyes termékcsoportokra a bels szabályozásban meghatározottak szerint A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA min sítési és monitoring rendszerében szerepl mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelz mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. 7

A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezet bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. Kockázatkezelési szervezet A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkit zések megvalósítását. A kockázatkezelési tevékenység az üzleti területt l elkülönül, felügyeletét közvetlenül az elnök-ügyvezet látja el. A Takarékszövetkezet az üzleti döntések során a prudens banki m ködést biztosítva a kockázatok optimalizálására törekszik. A Kockázatvállalási döntések el készítést követ en a kockázatkezel véleményezése után, a kockázati döntést Cenzúra Bizottság, nagy hitelek esetén Igazgatóság végzi. A nem problémamentes ügyletek kezelése a Központban történik a kockázatkezel irányításával. A Takarékszövetkezet együttm ködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Bels, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgy jtés, adatszolgáltatás, adatmin ség ellen rzés Bels szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása Lényeges kockázatok és a kapcsolódó t keszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet lényegesnek min sít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: - a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális t kekövetelmény számításánál szavatoló t kével kell rendelkeznie; - amelyb l származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezet ségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló t ke 10%-át, - a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A Takarékszövetkezet a lényegesnek min sített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális t kekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszer síthet k, illetve mutatószámokkal mérhet k, ezért limitekkel kezelhet k. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; 8

az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszer síthet k, csak min ségi ismérvekkel becsülhet k, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellen rizhet k a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követend k nyomon. A SZAVATOLÓ T KÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet 2010. december 31-ei auditált szavatoló t kéje az alábbiak szerint alakult (millió Ft) ALAPVET T KE 996,754 Alapvet t keként elismert t keelemek 145,483 ebb l: Cégbíróságon bejegyzett t ke 115,810 T ketartalék-számviteli t ketartalék 29,673 Alapvet t keként elismert tartalékok 801,252 ebb l: Számviteli lekötött tartalék 30,938 Általános tartalék 95,087 Eredménytartalék 633,682 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény 41,545 Általános kockázati céltartalék 50,945 Levonás alapvet t kéb l (immateriális javak) -0,926 JÁRULÉKOS T KE 78,571 Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 78,571 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBEVEHET SZAVATOLÓ T KE 1075,325 T KEMEGFELELÉS T kemegfelelés a rendelkezésre álló t ke és a kockázatok fedezéséhez szükséges t ke különbsége. A szabályozói t kemegfelelés (1.pillér) a szavatoló t ke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott t kekövetelmény különbsége A bels t kemegfelelés a bels t ke és a kockázatok fedezéséhez a bels szabályzat szerint számított t ke szükséglet különbsége Bels t keszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális t keszükségletét határozza meg a bank saját módszertanának segítségével, a PSZÁFnak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. 9

1. pillér: a Hpt. 76.. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat vállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, m ködési kockázat) t kekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok t kekövetelményét a hatályos jogszabályok által el írt módszerrel határozza meg. 2.pillér: A Hpt. 76/K -ában el írt bels t kemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A bels t keszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmen en kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott t keszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját m ködésér l, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr. 3. -8. -aiban, illetve 12. -16. -aiban meghatározott információkat. A t kemegfelelés bels értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok tartalmazzák a következ ket: 1. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája 2. A lényeges kockázatok meghatározása és értékelése 3. A t ketervezés és a bels t keszükséglet meghatározása, a bels t kemegfelelés számítása 4. A bels t keszükséglet változásának figyelése 5. A bels t keszükséglet alakulásával kapcsolatos bels jelentésekre vonatkozó követelmények 6. A kockázatkezelés szervezeti felépítése A szabályozói t kekövetelmény (1.pillér) mérése A szabályozói t kekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelkockázat - sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer M ködési kockázat- alapmutató módszer Szabályozói t kekövetelmény 2010. december 31-én (millió Ft): Szabályozói t kekövetelmény összesen 555,431 Hitelezési kockázat t kekövetelménye 421,279 Devizaárfolyam kockázat t kekövetelménye 4,409 M ködési kockázat t kekövetelménye 129,743 10

A Takarékszövetkezetnél a hitelezési kockázat t kekövetelménye kitettségi osztályonként az alábbiak szerint alakult (millió Ft-ban) Kitettségi osztályok Tőke követelmény Központi kormányok és központi bankok 0 Regionális korm, vagy helyi önkormányzatok 12,727 Közszektorbeli intézmények 3,691 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 113,567 Vállalkozások 62,402 Lakosság 88,792 Ingatlannal fedezett követelés 58,369 Késedelmes tételek 38,622 Egyéb tételek 43,109 Összesen 421,279 Bels t kemegfelelés (2.pillér) értékelési folyamata A bels t kemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelel en azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje, A Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges bels t ke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelel, a bels szabályok szerint meghatározott t kefedezet álljon rendelkezésre, Hatékony kockázatkezelési rendszert m ködtet és azt folyamatosan fejlessze. - A Hpt. 76/K -a (2) szerint bels t kemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lennie hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szerepl arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek min síti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgy jtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket nem alkalmaz termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböz típusú piaci és m ködési kockázatok minimális t kekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. 11

A bels t kemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó szabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága fogadja el, és évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat elvégeztetése a Takarékszövetkezet Ügyvezetésének a felel ssége. A Tagintézmény bels t keértékelési folyamata az alábbi elemekb l áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó t keszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. T ketervezés - a minimális szabályozási t kekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok bels t keszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális t kekövetelménnyel, a t kepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló t kével. A bels t ke számítás két f részre bontható: - kockázat-típusonként számítja a szükséges t két, - un. t kepuffert és a stressz tesztek alapján számolt t kepuffert számszer síti. A bels t keszámítás során a következ kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a t keszükségletet 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci- devizaárfolyam kockázat 3. M ködési kockázat 4. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 5. Koncentrációs kockázat (limittúllépés estén) 6. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott pozíció aránya a szavatoló t kéhez viszonyítva túllépi a 20 %-t) A bels t keszükséglet számításának második lépésében a takarékszövetkezet a következ stressz teszteket készíti el 1. Hitelkockázati stressz teszt 2. Koncentrációs kockázat stressz teszt 3. Devizaárfolyam stressz teszt 4. Kamatkockázat stressz teszt 5. Likviditási stressz teszt A Takarékszövetkezet önértékelést is végez, melynek során szintén megállapít t kekövetelményt. Bels t keszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális t keszükségletét határozza meg saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a t kemegfelelés bels értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. 12

A Takarékszövetkezet 2010. december 31-ei bels t keszükséglete a következ k szerint alakult (millió Ft): I. pillér (Szabályozói t kekövetelmény) 555,431 Hitelezési kockázat 421,279 Devizaárfolyamkockázat 4,409 M ködési kockázat 129,743 II. pillér Bels t keszükséglet t kepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembe véve 685,908 T kemegfelelési mutató I. pillér alatt 15,49% T kemegfelelési mutató II. pillér alatt 12,54% Hitelezési és felhígulási kockázat Fizetési késedelem Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége min sül lényegesnek, melynek összege meghaladja: 1. lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés id pontjában érvényes legkisebb összeg havi minimálbért, vagy az ügyfél szerz dés szerinti összes kötelezettségének kett százalékát vagy az egy havi törleszt részletet, és 2 az 1) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül, bármely kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén kett százötvenezer forintot, az ügyfél szerz dés szerinti összes kötelezettségének kett százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése el tti bruttó értékének 20 %-a. Egyébként 100 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlannak nem min sül ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %- os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázatmérsékl tétel vehet figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelel nek tekintett, hitelkockázat-mérsékl tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése el tti bruttó értéknek a 15 %-a, akkor 100 % kockázati súlyt kell alkalmazni. 13

Hitelmin ség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves id horizonton a hitelportfolió min sége egy nagymérték válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként n az értékvesztés és céltartalék képzés, miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti t keszükséglet. A stressz teszt által mért t keszükségletet a két tényez eredményének összege adja. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összes kitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Magyarország irányadó küls min sítésének BBB-re romlása - Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó min sítése a BBB besorolásnak megfelel, és emiatt a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és az intézménynek van megfelel forrása ugyanabban a devizanemben); a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni; a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni. 3. Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függ en, hogy a kitettség fedezet nélkül, melyik kitettségi osztályba tartozna. 4. El re rendelkezésre bocsátott és el re nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása A garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába 5.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályban lév tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 14

100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá es állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 7. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország min sítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelel értékvesztést feltételezve A késedelem és hitelmin ség romlás figyelembe vétele A Takarékszövetkezet a hitelmin sítést a számvitelr l szóló 2000. évi C sz. törvény, valamint A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 ( XII.24) Kormányrendeletben foglaltak alapján elkészített bels szabályzat alapján végzi. Egyszer sített min sítést alkalmaz - fizetési késedelem id tartamához köt d en a nem jelzálogtípusú lakossági hiteleknél. A jelzálog típusú hiteleket, valamint az egyéb vállalkozói hiteleket, egyéb követeléseket egyedileg min síti. A kintlév ségek várható veszteségének megállapításánál a fizetési késedelem mellett az adósmin sítés, valamint az ingatlanfedezetek is figyelembe vételre kerülnek. Min sítési kategóriák meghatározása a Takarékszövetkezet szabályzatában 1. Problémamentes követelések 1.1. Problémamentesnek a törlesztési határid vel rendelkez tételek közül csak az min síthet, amelyr l dokumentálhatóan valószín síthet, hogy az megtérül, illetve a Takarékszövetkezetnek veszteséggel nem kell számolnia, vagy a t ke-, illetve kamattörlesztésének fizetési késedelme a nem lakossági hitelek esetén a 15 napot, lakossági hitelek esetén a 30 napot nem haladja meg, és az e miatt valószín síthet veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke teljes mértékben fedezi. 1.2. A törlesztési határid vel nem rendelkez követelések közül csak azok min síthet k problémamentesnek, amelyekkel kapcsolatosan a jöv ben veszteség bekövetkezése a rendelkezésre álló adatok alapján dokumentáltan nem valószín síthet, vagy valószín síthet, de azt a rendelkezésre álló fedezet teljes mértékben fedezi. 1.3. Nem lehet problémamentesnek min síteni a tételt, amennyiben 15

a) A Takarékszövetkezetnek tudomása van arról, hogy az ügyfél, a partner, vagy az értékpapír kibocsátója olyan Hpt. Szerinti ügyfélcsoport tagja, amely esetében a tulajdoni, illetve üzleti kapcsolat szorossága azt eredményezheti, hogy a csoport bármely tagjával szemben fennálló követelés törlesztésében 15 napon túli késedelem következett be, és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkezet veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy b) A Takarékszövetkezetnek az ügyféllel, a kereskedési partnerrel, illetve az értékpapír kibocsátójával szemben több jogcímen is van követelése, valamint adós valamely törlesztési kötelezettségének nem képes eleget tenni és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkez veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy c) Az ügyfél, illetve a partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerz dést módosítani kellett (prolongált, vagy újratárgyalt szerz dések)- 2. Külön figyelend követelések 2.1. Külön figyelend kategóriába sorolandók alapvet en azok a kintlév ségek, befektetések és mérlegen kívüli kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatosan a Takarékszövetkezet birtokába került információ alapján a min sítés id pontjában minimális mérték veszteség (legfeljebb a tétel bekerülési értékének, illetve a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 10 %-ban) valószín síthet. El z ek miatt az adott tétel az általánostól eltér kezelést igényel, feltéve, hogy a rendelkezésre álló fedezet értéke a veszteségre nem nyújt fedezetet. Ezen kategóriába kell sorolni azon követeléseket is, ahol a kamat- és t ketörlesztés késedelme 31-60 nap közé esik. 2.2. A Hpt. 79. -ában meghatározott, nagykockázatnak min sül kintlév ségeket a Takarékszövetkezet - a prudenciális szempontok szem el tt tartása érdekében - az egyedi min sítési eljárású, legalább külön figyelend kategóriába sorolja be, az esetben is, ha az adott kintlév ség a problémamentes kategóriába lehetne sorolható. Ez alól kivételt képeznek a bankközi betétek. 2.3. Külön figyelend kategóriába sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a kintlév ségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyekkel kapcsolatosan a min sítés id pontjában veszteség keletkezése még nem valószín síthet, de a Takarékszövetkezet olyan információ birtokában van, amely miatt az adott követelés az átlagoshoz képest kiemelt kezelést igényel. Ide sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a tételeket is, amelyek esetében - a Takarékszövetkezetnek több jogcímen van követelése az adóssal szemben, s az adós valamely fizetési kötelezettségének teljesítése során fizetési késedelem merült fel. Azonban az egy ügyféllel szemben különböz kockázatvállalással járó ügyletekb l adódóan keletkezett tételek egymástól eltér eszközmin sítési kategóriákba is sorolhatók, a rájuk vonatkozó min sítési szempontok 16

mérlegelésével. Az ilyen tételeket az ügyfél-, illetve partnermin sítési szempontjából következetesen kell megítélni. - az ügyfél, illetve a partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerz dést módosítani kellett (prolongált, vagy újra tárgyalt szerz dések) - a hitel típusa, az adós személye vagy a kapcsolódó egyéb feltételek következtében különleges kezelést igényelnek (pl. jogszabályi változások, konzorciális, devizahitelek árfolyamkockázata, jogszabály változás alapján prolongált mez gazdasági hitelek, késedelmesen teljesített törlesztések) - az ügyfél min sítése biztonsággal nem állapítható meg a min sítés végzésekor (induló vállalkozás, nincs még pénzügyi jelentés stb) - a Takarékszövetkezetnek tudomása van arról, hogy az adós olyan érdekcsoport tagja, amely csoport bármely tagja pénzügyi pozíciójának romlása következtében- a tulajdoni illetve az üzleti kapcsolat szorosság révén a fizetési késedelem megnövekedhet. 3. Átlag alatti min sítés követelések 3.1. Átlag alattinak min síti a Takarékszövetkezet azokat a követeléseket, amelyeknél a min sítés id pontjában a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme 61-90 nap közé esik. A rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatúnak min sülnek, várható veszteségük nem haladja meg a tétel bekerülési értékének, illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 30 %-át és azt a rendelkezésre álló fedezet nem fedezi, vagy bizonytalan mérték veszteség valószín síthet melyet a rendelkezésre álló fedezet nem fedez. 4.Kétes min sítés követelések 4.1. Kétesnek kell min síteni azokat a követeléseket, amelyeknél a törlesztési késedelem tartós és a 91-365 nap között van, vagy rendszeres és egyértelm en megállapítható, hogy a Takarékszövetkezetnek 30 %-nál nagyobb veszteséget okoznak, melyre a rendelkezésre álló fedezet értéke nem nyújt fedezetet. 4.2. Amennyiben az adós cs deljárás alatt áll, kétesnek kell min síteni a követelést. 4.3. A felszámolási eljárás alatt álló adós esetén, ha a várható veszteség nem haladja meg a 70%-ot, kétesnek kell min síteni a követelést. 4.4. A peresített követeléseket, illetve a peres ügyekhez kapcsolódó függ kötelezettségeket a peresélyek alapján kell min síteni.. A kétesnél jobb min sítést 17

indokolni kell. Végrehajtás, illetve egyéb peres eljárás alatt álló adóssal szembeni követelések a kétes ill. a rossz kategóriába sorolandók. A peresélyek meghatározásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi, hogy alperesi vagy felperesi pozícióban van-e, valamint, hogy minden a bizonyításhoz illetve a kereset elutasításához szükséges dokumentum a rendelkezésére áll-e. 5. Rossz min sítés követelések 5.1. Rossznak min síti a Takarékszövetkezet azokat a kintlév ségeit, amelyek esetében év közben, a rendszeres negyedéves min sítések id pontjában a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja 5.2. A keletkez veszteség az adott tétel bekerülési értéke (illetve törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke), illetve mérlegen kívüli kötelezettség esetén annak nyilvántartási értéke 70 %-át el reláthatóan meghaladja, és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget és a veszteség összegét a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi 5.3. Az ügyfél, partner ellen felszámolási eljárás indult meg (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek) és 70 % feletti veszteség valószín síthet, amelyet a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedez. E követeléseknél fel kell készülni a veszteségek leírására, azonban mindent meg kell tenni a követelések beszedése érdekében. Lépéseket kell tenni azon dokumentumok beszerzésére, amelyek bizonyítják a behajthatatlanságot (felszámolási zárómérleg, joger s bírósági határozat, amelyben egészben, vagy részben elutasították a Takarékszövetkezet kereseti kérelmét, nemleges végrehajtási nyilatkozat, ismeretlen helyen tartózkodik az adós, stb.) 6. Befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek min sítése során, els sorban az abból származó várható veszteség valószín ségét és nagyságát kell felbecsülni. 7. A befektetési és kereskedelmi célú értékpapírok valamint a vagyoni érdekeltségek min sítése során a Takarékszövetkezet a fenti ügyletekb l származó várható veszteséget becsüli fel, s a befektetés bruttó könyv szerinti értékének és az elszámolt értékvesztés egymáshoz viszonyított arányának megfelel kategóriába sorolja be. A t zsdei és t zsdén kívüli forgalomban résztvev értékpapírok esetében a min sítés a két min sítési id szak közötti árfolyam alakulás alapján, egyedi eljárás keretében történik. 8. A függ és jöv beni kötelezettségek min sítése során a Takarékszövetkezet az ügylet jellegéhez kapcsolódó, meghatározó kockázati tényez t, valamint az ügyfél pénzügyi helyzetéb l és egyéb jellemz ib l megállapítható bizonytalansági tényez t veszi figyelembe 18

Egyszer sített min sítés Az egyszer sített min sítésnél a fizetési késedelem alapján min sítési kategóriákba sorolt tételekre az alábbi értékvesztést képezzük: Problémamentes 0 % Külön figyelend : 10 % Átlag alatti 30 % Kétes 70 % Rossz 100 % Egyedi min sítés Az egyedi min sítést az alábbi szempontok alapján kell elvégezni és tételekre az alábbi kategóriákhoz tartozó súlyokkal kell az értékvesztést képezni. a) az ügyfél-, illetve partnermin sítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermel képessége, és az ezekben bekövetkez változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi id ): a kintlév ség törlesztésével kapcsolatban keletkezett t ke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhet sége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthet sége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhet piaci árak, a kibocsátó saját t kében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételb l adódó veszteségnek min sül jöv beni kifizetési kötelezettség. A fenti szempontok mérlegelése alapján megképzésre: Problémamentes 0 % Külön figyelend : 1-10 % Átlag alatti 11-30 % Kétes 31-70 % Rossz 71-100 % alkalmazott az alábbi értékvesztést kerül Ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet a bruttó könyv szerinti érték várható megtérülés arányát veszi figyelembe. Amennyiben a kett arányában a min sítés id pontjában veszteségjelleg különbözet mutatkozik, úgy értékvesztést számol el. 19

A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele el tte összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonként (millió Ft-ban): Kitettség eredeti Kitettségi osztályok értéken Központi kormányok és központi bankok 2 030,616 Regionális korm, vagy helyi önkormányzatok 201,721 Közszektorbeli intézmények 48,519 Multilaterális intézmények 0,000 Nemzetközi szervezetek 0,000 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 4 355,156 Vállalkozások 920,546 Lakosság 1 843,987 Ingatlannal fedezett követelés 1 792,416 Késedelmes tételek 1 037,810 Kollektív befektetési értékpapírok 0,000 Egyéb tételek 721,735 Összesen 12 952,506 A Takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége nincs. A bruttó kitettségek(nem pénzügyi vállalkozások) gazdasági ágazatbeli megoszlása:. Ágazatok Bruttó hiteláll.mft Megoszlás % Mez gazdaság, vad és erd gazdálkodás 82 5,1 Bányászat, bányászati szolgáltatás 8 0,5 Feldolgozó ipar 292 18,3 Épít ipar 61 3,8 Kereskedelem,gépjárm javítás 265 16,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 65 4,1 Információ, kommunikáció 23 1,4 Szállítás, raktározás 134 8,4 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5 0,3 Ingatlanügyek 436 29,1 Szakmai, tudományos, m szaki tev. 102 6,4 Egyéb tevékenységek 23 1,4 Összesen 1496 100,0 20

Kitettségek (nettó hitelállomány) hátralév futamid szerinti csoportosítása ügyfél kategória szerint (millió Ft) Ügyfél kategória Hátralévő futamidő Éven belüli 1-5 év között 5 éven túli Összesen Nem pénzügyi vállalkozások 652,348 305,316 389,650 1347,314 Háztartások 1085,724 881,001 1042,274 3008,999 Egyéb (önkorm,közszekt) 86,803 15,718 108,196 210,717 Összesen 1824,875 1202,035 1540,120 4567,030 Késedelmes tételek nettó összegének bontása ügyfél kategória szerint (millió Ftban) Ügyfél kategória Nettó kitettség Nem pénzügyi vállalkozások 30,303 Háztartások 422,990 Összesen 453,293 Elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfél kategória szerint (millió Ft) millió Ft-ban Ügyfél kategória Értékvesztés Nyitó állomány Képzés Visszaírás Záró állomány Nem pénzügyi vállalkozások 125,080 27,004 3,273 148,811 Háztartások 433,700 107,320 28,045 512,975 Összesen 558,780 134,324 31,318 661,786 Céltartalék képzés változása 2010. évben (millió Ft) Ügyfél kategória Céltartalék Nyitó állomány Képzés Felszabadítás Záró állomány Függő és jövőbeni kötelezettségekre 0,373 2,567 1,608 1,332 Általános kockázati céltartalék 43,852 12,754 0 56,606 Összesen 44,225 15,321 1,608 57,938 SZTENDERD MÓDSZER A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelmin sít szervezeteket fogadták el. A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat t kekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében a sztenderd módszer szerint, a hitelezési 21

kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszer módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettségi érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget az el írásokban meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert küls hitelmin sít szervezet általi hitelmin sítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelmin sítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazhatók. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet a t kekövetelmény mérséklésnél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok f bb elveit a Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza. A fedezetek elfogadhatóságának, értékének, értékesíthet ségének és hozzáférhet ségének meghatározása az alábbiakra terjed ki: A fedezetek (fizikai) meglétének vizsgálatára, a helyszíni szemle és állapotfelmérés elvégzésére, A fedezeteket felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli rendelkez társaságok tulajdonosi/ rendelkezési jogának vizsgálatára, A fedezetek dokumentumainak összegy jtésére, nyilvántartására, rendszeres értékelése, valamint a terhelhet ség és a szabad érvényesíthet ség ellen rzésére. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerz dés id pontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a t ke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori t ke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a takarékszövetkezetnek mérlegelnie kell a fedezet várható állagromlását, értékesíthet ségének változását, a fedezet jogi érvényesíthet ségét, annak id tartamát és az ezalatt bekövetkez potenciális veszteségeket. A fedezetek értékállandóságát hosszú lejáratú hitel esetén évente szükséges újraértékelni, az éves ügyfélmin sítéssel párhuzamosan és azzal egy id ben. Az ügyletmin sítési szabályzat tartalmazza a fedezet értékében bekövetkezett változás miatti min sítés rendszerét. Éven belüli lejáratra nyújtott hitelek esetében a fedezetek felülvizsgálatát és újraértékelését abban az esetben kell soron kívül elvégezni, ha az adós fizet készségében ill. a fedezetek értékében illetve érvényesíthet ségében olyan jelleg változás következett be, amelyek indokolttá tehetik pótlólagos fedezetek bevonását. 22