IV. Rész KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG I. FEJEZET

IV. Rész KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG I. FEJEZET A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejezőeszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, 1

tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Óraterv Évfolyamok Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Vizuális alapismeretek 2-4 2-4 Rajz-festés-mintázás 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Műhely-előkészítő 2 2 Műhelygyakorlat 2 2 2 2 2 2 2 2 Szabadon választható 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 tantárgy Szabad sáv 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Összesen: 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. A képzés tanszakai, tantárgyai Az előképző komplex művészeti tantárgya: Vizuális alapismeretek Kötelező tantárgyak: Rajz-festés-mintázás Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat Média: fotó-videó 2

Iparművészet: bábkészítő, bőrműves, fatárgykészítő, fémműves, kerámia, kézművesség, makettés papírtárgykészítő, textilműves, tűzzománckészítő Szabadon választható tantárgyak: Művészettörténet Népművészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képző- és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsgatantárgy tekintetében az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai rajz - festés - mintázás műhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: művészettörténet, népművészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészekből állnak. 3

A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdem-jegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatan-tárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 4

II. FEJEZET KÖZÖS KÖTELEZŐ TANTÁRGY RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése - az elemzés, - az elvont gondolkodás, - a képi gondolkodás, - a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés), jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, a művészettörténet nagy korszakainak ismerete, a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje a rajz-festés-mintázás alapelemeit, a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló legyen képes a látványt értelmezni, a kompozíciós ismereteket alkalmazni, síkban és térben alkotásokat létrehozni, a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképző végén ismerje a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, azok jel- és jelentésrendszerét, a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, az ábrázoló geometria alapelemeit, a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, az anatómia alapvető törvényszerűségeit, azok ábrázolási konvencióit, a művészettörténet nagy korszakait. 5

A tanuló legyen képes a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására, a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, sík- és térbeli művek létrehozására, konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, a látvány, illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel), a nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról grafikáról, festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok ). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: természetes forma, mesterséges forma, forma és mozgás, forma, tér, szerkezet. 6

3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, képzőművészeti technikákban való jártasság, kísérletező készség, tervező, feladatmegoldó készség, kreativitás, manuális készség. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló művészeti ismereteit, a képzőművészeti ágakról grafikáról, festészetről, szobrászatról a képzőművészeti műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, művészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma-, kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek ), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: természetes formák, mesterséges formák, külső vagy belső tér, térben megjelenő figura, 7

portré. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, tervező, feladatmegoldó készség, képzőművészeti technikákban való jártasság, kísérletező készség, kreativitás, manuális készség, művészeti ismeretek, esztétikai érzékenység, tárgyalkotó készség, a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása. 8

III. FEJEZET KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ MŰHELYGYAKORLAT GRAFIKA TANSZAK CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A grafikai műhelygyakorlat tanítási célja az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének: a képgrafikusi és az alkalmazott grafikai tevékenységnek megismertetése. A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló ismerkedjen meg a grafikai tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal, sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát, ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika stb.), tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai technikát, ismerje a szaknyelvet, legyen tájékozott a grafika művészettörténetében, tevékenységének végzésében váljon önállóvá, legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép), felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább folytathassa. A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok működésével, kezelésével, a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével, a segédanyagok tulajdonságaival, használatával, a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel, a szakma rövid történetével, a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható vizuális elemekkel (pont, vonal, szín stb.), a képépítés törvényszerűségeivel, a színelmélet alapjaival. A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulóban fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert, alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség, alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje a képépítés alapvető szabályait, a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait, az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeit, a grafika történeti és technikai sajátosságait, a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, a linó és fém anyagokat. A tanuló legyen képes az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására, vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra dolgozásra, 9

az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására, esztétikus képi megjelenítésre. A tanuló a továbbképző végén ismerje a legújabb nemzetközi és hazai sokszorosított grafikai törekvéseket és azok képviselőit, a hazai kortárs grafika eredményeit. A tanuló legyen képes önálló kifejezőkészségre és grafikai komponálásra, technikailag tiszta és kevert technikájú lapok létrehozására, az iparban használatos reklámhordozók (könyv, lemezborító, plakát) tervezésére, klasszikus sokszorosított grafikai faximile reprodukció készítésére, önálló gondolatokkal és képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, kiállításra alkalmas munkák alkotására. A GRAFIKA TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A GRAFIKA MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 90 perc Grafika műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - grafikakészítés 130 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló a grafikaművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, az egyedi és a sokszorosított grafikatechnikai lehetőségekről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását. A grafika műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka tanári irányítással színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult grafikai technikák bármelyikének alkalmazásával megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: alkalmazott grafikai vagy tervezőgrafikai feladat (meghívó, bélyeg ), versillusztráció, természeti forma tanulmánya, átírása. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. 10

B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlat alapján megvalósított egyedi rajz vagy sokszorosításra alkalmas technikával elkészített grafikai alkotás, amely lehet: exlibris, embléma, piktogram, illusztráció, mintatervezés különböző felületek, faktúrák alapján. 3. A vizsga értékelése A grafika műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: rajzi, tervezői készség, tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, alapvető anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, egyedi és sokszorosított grafikatechnikai ismeret, színelméleti alapismeretek, a kész munka összhatása. A GRAFIKA MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Grafika műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - grafikakészítés 180 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Grafika műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, a tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a grafika anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló grafikai technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.1. A grafikai műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész grafikai alkotás. A benyújtott vizsgamunka tanári irányítással színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított grafikai alkotás, amely lehet: stílustanulmány, borítóterv hang- és képanyaghordozókra (CD-, DVD-borító ), könyvborító terv, könyvillusztráció, 11

naptár. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített grafikai alkotás. Az intézmény által meghatározott vizsgamunka tervvázlatokból álló, betű és szöveg együttes kompozíciójára és szabadon választott technika alkalmazására épülő grafikai alkotás, amely lehet: plakát, könyvborító, vers- vagy prózaillusztráció. 2.2. A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: a grafika anyagai, eszközei, grafikai technikák és technológiák, a grafika műfaji sajátosságai, a grafikaművészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, a grafikaművészet stíluskorszakai, a magyar grafika jeles képviselői, egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A grafika műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, rajzi, tervező és kivitelező készség, a grafikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának (egyedi és sokszorosított grafikák, vegyes technikák) szintje, eredetiség, egyediség, a kész munka összhatása. 3.2. A grafika műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, a megfogalmazás szabatossága, pontossága, kommunikációs készség. 12

FESTÉSZET TANSZAK CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei, a színtan egyes alapvető problémáit és azok alkalmazását a festészetben, a festészeti technikákat, kifejezési nyelvi eszközeit, a szín és fény alapvető összefüggéseit, a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit, a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait, a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat. A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat, szerezzen ismeretet a festészet mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről. A tanuló legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni, önálló alkotásokat készíteni. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje a hagyományos festészeti technikákat, a technikák alkalmazásának módozatait, a festészet történetének nagy korszakait, a festészeti technikák határeseteit (pl. montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák), a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét. A tanuló legyen képes a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni, figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni, vázlatokat készíteni, és azok után festményeket alkotni, síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni, a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni, véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről. A tanuló a továbbképző végén ismerje a festészet technikai eljárásait, a technikai eljárások alkalmazását különböző feladatokban, a kompozíció törvényeit, a szabadon értelmezett, de a festészet műfaját nem meghaladó eljárásokat (videofestészet, computerfestészet), a színház és képzőművészet találkozását jelentő színpadi festészetet (díszlet), a festészettörténet nagy alkotásait, a festészetnek a művészettörténetben elfoglalt helyét, azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy festészeti alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet. A tanuló legyen képes önálló festészeti alkotások, festmények és színes dekoratív művek tervezésére és létrehozására, saját alkotó tevékenységének következetes nyomon követésére és dokumentálására (portfolió készítése), a megismert festészeti technikák változatos és szakszerű alkalmazására, önálló véleményformálásra saját és mások műveit illetően, véleményének szakszerű kifejezésekkel való interpretálására. 13

FESTÉSZET TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 90 perc Festészet műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - képtárgykészítés 130 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló festőművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, képépítési szabályairól, színtani alapjairól megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását! A festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka tanári irányítással színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult festészeti technikák bármelyikének alkalmazásával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: belső tér egy részletének feldolgozása, külső tér egy részletének feldolgozása, irodalmi mű illusztrációja, emberi, társadalmi vagy művészeti problémára adott válasz, érzelmi hangulatot kifejező önarcképsorozat, figurális ábrázolás a színek érzelmi hatásainak felhasználásával, díszletterv. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített festészeti alkotás. A festészeti vizsgatárgy az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott színes kompozíció, amely lehet: különböző karakterű tárgyak csendéletszerű beállítása, a belső tér egy részletének ábrázolása, portré vagy önarckép, képző- vagy iparművészeti, esetleg irodalmi vagy zenei mű személyes átírása, stílustanulmány. 14

3. A vizsga értékelése A festészet műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: rajzi, tervezői képesség, képépítés, kompozíció, kifejezőerő, hangulati hatás, tartalomhoz illő technika megválasztása, a festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazásának (telítettség, lokál és valőr színek, kontrasztok, fény-árnyék-szín összefüggései) szintje, anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, a kész munka összhatása. A FESTÉSZET MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Festészet műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - képtárgyalkotás 180 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Festészet műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanuló látványértelmező, megjelenítő, gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, képalkotó képességét, a festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka tanári irányítással színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított nagyobb méretű, a tanult technikák bármelyikével elkészített festészeti alkotás, amely lehet: csendélet, portré, lakótér ábrázolása (otthoni környezet, saját szoba ), jelmezterv, reklámtéma feldolgozása. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. 15

B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített festészeti alkotás. A vizsgamunka az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, színes tervvázlatokra épülő, nagyobb méretű, szabadon választott technikával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: természetes vagy mesterséges forma, enteriőrbe elhelyezett figura, saját fotó feldolgozása, illusztráció, elbeszélő képsorozat saját témára. 2.2. A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: a festészet anyagai, technikai eszközei, festészet nyelvi kifejezőeszközei (azok jel- és jelentésrendszere), műfajai festészeti technikák és technológiák, a festészet műfaji sajátosságai, a festőművészet legjelentősebb alkotói és alkotásai, a festőművészet stíluskorszakai, a magyar festészet jeles képviselői, egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező képesség, a tervező és kivitelező képesség, színtani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, a festészeti eljárások és technikák alkalmazásának szintje, eredetiség, egyediség, a kész munka összhatása. 3.2. A festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, a megfogalmazás szabatossága, pontossága, kommunikációs készség. 16

SZOBRÁSZAT TANSZAK CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A szobrász műhelymunka célja a vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása által, melyek felkészítik a tanulót a tárgyalkotásra, a plasztikai alakításra, a szakirányú továbbtanulásra. A szobrász műhelymunka feladata a vizuális neveléssel párhuzamosan olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását. A műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulót a szobrászművészet sajátos nyelvével, kifejezőeszközeivel, megnyilvánulási formáival, a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, a szobrászműteremmel és felszerelésével, a munka során használt anyagok és szerszámok használatával, a kéziszerszámok készítésével, a klasszikus szobrászat formai megoldásaival, és az azoktól való elszakadás lehetőségeivel, az új anyagokkal és azok használatával, a kreatív feladatmegoldásokkal a tervtől a kész munkáig. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje a szobrászat fontosabb eredményeit, művészettörténeti időrendiségben, a kiemelkedő jelentőségű műveket, alkotásokat, a szoborkészítés alapjait, a készítés technológiáját, a gyakorlatban megismert anyagok jellemző tulajdonságait és felhasználási területét, a balesetvédelmi szabályokat, a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak legmegfelelőbb szobrászi eljárást, életkorának megfelelően tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folyamatába, a tárgyak elemzésére az anyag-funkció-forma szempontjai szerint, felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget. A tanuló rendelkezzen biztos rajztudással, műelemzési készséggel, agyagból történő mintázás készségével, a gipszmunkák terén alapvető ismeretekkel, gyakorlattal. A tanuló a továbbképző végén ismerje a szoborkészítés anyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, a szobrászat klasszikus műfajait, a formai jellemzőket a történeti és kortárs tárgyakon, a szobrászműterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok előírásszerű kezelését, a műalkotás és a környezet összefüggéseit a szobor enteriőr viszonylatában, a legfontosabb munkavédelmi teendőket. A tanuló legyen képes: a tervszerű, igényes munkavégzésre, önálló tervezésre anyag-funkció-forma egységében, terveit igényes műhelyrajzban megjeleníteni, 17

megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, az alkotómunka során pozitív élményeit beépíteni a műbe, a feladatokat megfelelő általános műveltsége folytán kreatívan megoldani, pozitív formát készíteni agyagból, gipszből, a szobrászatban használatos speciális kéziszerszámokat (mintázófa, gipszelő szerszámok ) előállítani, arányos kicsinyítésre és nagyításra, a természeti és mesterséges formák megmintázására, átírására, az alapvető anatómiai ismeretek alkalmazására, a szobrászat hagyományos anyagainak (terrakotta, fa, kő, bronz...) használatára, a szobrászat segédanyagainak (gipsz, plasztilin...) alkalmazására, a megmunkáláshoz szükséges kéziszerszámok és gépek használatára, a feladatnak megfelelő váz- és tartószerkezet összeállítására, érem, relief, portré, ember- és állatfigura mintázására, faragására, biztonsági és balesetvédelmi előírások betartására. A SZOBRÁSZAT TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Rajz-festés-mintázás* max. 90 perc Szobrász műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 40 perc - plasztikai tárgykészítés 140 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanulónak a szobrászat anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, a térépítés szabályairól és formatani ismereteiről megszerzett tapasztalatait. A plasztikai tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló szobrászati technikákban elért jártasságát, tudását. A szobrászat műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész plasztikai tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka tanári irányítással rajzi, tervezési munka alapján megvalósított alkotás, amely lehet: mintázott vagy vésett dombormű, terrakottából vagy gipszből, mintázott körplasztika, égetett agyagból vagy gipszből, festve vagy patinázva, drótból, fából vagy egyéb szobrászati anyagokból készített plasztika. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. 18

B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített plasztika. Az intézmény által meghatározott szobrászati vizsgatárgy tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási technikával létrehozott alkotás, amely lehet: mintázott plakett vagy dombormű meghatározott témára, természeti tanulmány vagy illusztráció, szobrászatban használatos mintázási, formálási eljárással készült körplasztika. 3. A vizsga értékelése A szobrász műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: rajzi, tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, alapvető anyag-, eszköz- és szerszámhasználati ismeret, jártasság, a szobrászat alapvető technikáinak (mintázás, gipszmunkák, faragás) ismerete, gyakorlati alkalmazása, térépítés, kompozíciós készség, egyszerű festési, patinázási eljárások ismerete, a tartalomnak megfelelő anyag, forma, technika és kifejezésmód megválasztása, a kész munka összhatása. A SZOBRÁSZAT MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Szobrász műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - plasztikai tárgyalkotás 190 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Szobrász műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, konstruáló készsége. A tervező feladat tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, formaértelmező készségét, a szobrászat anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A plasztikai tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló szobrászati technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.1. A szobrász műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész plasztikai tárgy vagy tárgyegyüttes. A benyújtott vizsgamunka tanári irányítással rajzi, tervezési munka alapján megvalósított alkotás, amely lehet: mintázott vagy vésett dombormű, terrakottából vagy gipszből, mintázott körplasztika, égetett agyagból vagy gipszből, festve vagy patinázva, drótból, fából vagy egyéb szobrászati anyagokból készített plasztika, épülethez készült szobrászati díszítőelem. 19

A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített plasztika. Az intézmény által meghatározott szobrászati vizsgatárgy tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási technikával létrehozott alkotás, amely lehet: mintázott plakett vagy dombormű meghatározott témára, természeti tanulmány vagy illusztráció, szobrászatban használatos mintázási, formálási eljárással készült körplasztika, építészeti díszítőelem. 2.2. A szobrász műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: a szobrászat anyagai, eszközei, műfajai, szobrászati technikák és technológiák, a szobrászat műfaji sajátosságai, a szobrászat legjelentősebb alkotásai, alkotói, a szobrászat stíluskorszakai, a szobrászat és az építészet kapcsolata, a magyar szobrászat jeles képviselői, egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A szobrász műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, rajzi, tervezői, plasztikai tárgyformáló, kivitelező készség, formatani ismeretekben való jártasság, térszervezés, a kompozíció törvényeinek ismerete, műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, a szobrászati technikák és eljárások alkalmazásának szintje, egyszerű festési, patinázási eljárások ismerete, kreativitás, egyediség, a kész munka összhatása. 3.2. A szobrász műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, a megfogalmazás szabatossága, pontossága, kommunikációs készség. 20

FOTÓ-VIDEÓ TANSZAK CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A fotó-videó műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló ismerje meg a fényképezés és a mozgófilm-készítés történetét, az amatőr célokra ma használatos fotó-videó eszközöket, azok működését és alkalmazásuk lehetőségeit, sajátítsa el az emlékképek és felvételek készítéséhez elengedhetetlen minimális ismereteken túl, a kreatív munkához szükséges ismereteket és gyakorlati fogásokat, igazodjon el a fotográfia és a film sajátos formanyelvén, tudjon önálló elképzelés alapján fotóillusztrációkat, sorozatokat, riportot, illetve rövidfilmeket készíteni. A fotó-videó műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló ismerje meg a fényképezés és a videózás eszközeit (fényképezőgépek, objektívek, felvételi segédeszközök, nagyítógép, diavetítő, kamkorderek, kazetták, lejátszók, monitorok, világítóberendezések), anyagait (filmek, nagyítópapírok, kidolgozó vegyszerek, laborfelszerelések), legyen fogalma a fotók és mozgóképfelvételek felhasználásának módjairól (sajtó, nyomdaipar, reprodukciós és szemléltetési célok, információtárolás, helyi, regionális és országos tévéműsorokban való részvétel, egyéni és csoportos kiállítások, valamint részvétel hazai és nemzetközi pályázatokon), a tájékozottság szintjén ismerje a legmodernebb információrögzítési, tárolási és továbbítási rendszereket (pl. digitális mágneses képrögzítés CD-re, műholdas képtovábbítás és vétel, Internet), ismerje és alkalmazza az álló- és mozgókép létrehozásához szükséges optikai és világítástechnikai alapismereteket, elsősorban azonban ismerje meg a saját maga által használt kamerát, tudja önállóan a helyes nézőpontot kiválasztani, az expozíciót meghatározni és komponálni, tudja alkalmazni a kép felvétel közbeni és utólagos átalakításának fogásait (fotó: alul- és túlexpozíció, szűrőzés, többes expozíció, rávilágítás, kitakarás; videó: jelenetfelbontás, vágásos rendezés, inzertezés, utóhangosítás). A tanulók a mese- és egyéb jelenetek képekre bontásával, többszöri felvételével, majd az elkészült képsorok kiválogatásával, lerövidítésével és összeillesztésével gyakorolják a filmkészítést. Követelmények Fotó A tanuló az alapfok végén ismerje meg és alkalmazza a következő labortechnikai eszközöket és eljárásokat: nagyítógép, a fekete-fehér nagyítás kidolgozó eszközei és vegyszerei, a kész negatív értékelését, az egyszerű fekete-fehér nagyítás készítését, a fényképszárítást, -fényesítést, a színes negatív-pozitív eljárás hozzáférhető technológiáját (tanulmányozza a színes minilabort működés közben), az optikai leképezés alapfogalmait, a kompozíció alapelemeit (pont, vonal, folt, tér, forma, szín). Legyen jártas a csendélet, a csoportkép, a tájkép, a városkép és az életkép készítésében és értékelésében. A tanuló legyen képes biztonságosan és tudatosan használni a fényképfelvételek készítéséhez szükséges alábbi eszközöket: kamera, fekete-fehér és színes negatív filmek, állvány, világítási eszközök (lámpák, villanó). A továbbképző végére a tanuló ismerje a felvételi területek közül a portrét, a sport- és akciófotót, a közelfelvételeket, a fotóriportot, az esszét és az illusztrációt. Legyen jártas az alapozó szakaszban tanultakon túl a következőkben a felvételezés 21

- a tükörreflexes kamera használata, - a csereobjektívek és sajátosságaik, - megvilágítás-mérés, - a felvételi segédeszközök (szűrők, előtétek, közgyűrűk) alkalmazása, összetettebb világítási szituációk és a derítés alkalmazása; labortechnika - alkalmazza rendszeresen az exponáló órát, - tudjon kiegyenlített fekete-fehér negatívot hívni, - mindig készítsen csíkmásolatot, - legyen képes igényesebb, nagyméretű (maximum 30x40 cm) ff nagyítás készítésére és kisebb retusálására, - tudjon lényeges képrészletet kiválasztani, részletnagyítást készíteni, - alkalmazza tudatosan a képlágyítás-keményítés, valamint a rávilágítás-kitakarás fogásait a jobb képminőség elérése érdekében, - tanuljon meg képet keretezni (paszpartu); fotóelmélet és esztétika - ismerje a fényértéket és a feketedési görbét, - legyen tisztában a túl- és alulexpozíció jelentőségével, - alkalmazza tudatosan a mélységélességet, - tudja befolyásolni a kép kontrasztját, - ismerje és alkalmazza a kompozíciós rendszereket (aranymetszés, szimmetria-aszimmetria, átlós elrendezés, nyitott és zárt kompozíciók), - ismerje fel és alkalmazza a lényeg kiemelésének eszközeit (élesség, tértagolás, elhelyezés, képkivágás). A tanuló legyen képes felvételi tervet és ahhoz illeszkedő vázlatot készíteni, kritikus elemzésre és önértékelésre. Videó A tanuló az alapfok végén ismerje kamerája működését és az optikai képalkotás fogásait. Ismerje és alkalmazza a képkivágások (plánok) képalakító hatását (premier plán, szekond plán, bőszekond plán, amerikai plán, kistotál plán, nagytotál plán), közeli (inzert). Legyen jártas a kameramozgásokban, a jelenetek képsorokra bontásában, a kész képsorok szükséges mértékben való lerövidítésében és megszerkesztésükben. A tanuló legyen képes helyesen használni az állványt a rezdülésmentes felvételek készítése érdekében, önállóan nézőpontot kiválasztani, egyszerűbb forgatási tervet készíteni, és annak alapján filmet forgatni, kamerával önállóan feliratot készíteni. A tanuló a továbbképző végére ismerje az igényesebb és bonyolultabb kamerák (S-VHS és a digitális kamkorderek) működését. Ismerje és alkalmazza a plánok összekapcsolásának szabályait, a szubjektív kamerás felvételsorokat, az utólagos száj-hangszinkronizálást (stúdiófelvétel). Legyen jártas a különböző hosszúságú jelenetek (snittek) ritmusképző tulajdonságának tudatos alkalmazásában, a vágóképek tudatos megtervezésében és használatában, többszörös jelenetforgatás, a túlforgatás, a gépátállás, a követés és a kocsizás alkalmazásában, az egyszerűbb elektronikus vágóasztal kezelésében, 22

a filmes utómunkálatoknál a képi inzertezésben, a számítógépes feliratozásban és az utóhangosításban. A tanuló legyen képes forgatási vázlatot készíteni, és abból egyszerűbb forgatókönyvet írni, rövid, feszesen vágott, technikai hibáktól mentes, szépen fényképezett és montírozott, igényes hanganyaggal ellátott filmet készíteni, számítógépes programok és fejlettebb montázsasztal segítségével alkalmazni egyszerűbb videotrükköket a képi hatás fokozása érdekében (áttűnés, képfordulás, átlyukasztás, blue-box). A tanuló legyen képes a saját maga és mások által készített fotókat, filmeket értelmezni és elemezni, ismerje fel azok erényeit és hibáit. Az elsajátított alapismeretek és tapasztalatok birtokában tudjon eligazodni a képi információs rendszerek között. A FOTÓ-VIDEÓ TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A FOTÓ-VIDEÓ MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 90 perc Fotó-videó műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - fotó-videómunka készítése 190 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanulónak a fotó-videóművészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló fotó-videótechnikai jártasságát, tudását. A fotó-videó műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész fotó-videóalkotás. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - rajzi és szöveges tervezési munka alapján, a tanult technikai ismeretek segítségével megvalósított fotó-videóalkotás, amely lehet: fotogram, mozgás érzetének visszaadása képi eszközökkel, egyszerű szituáció ábrázolása képsorokban, képsorozat készítése azonos kompozíciós elv alapján, storyboard készítése. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. 23

B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített fotó-videóalkotás. Az intézmény által meghatározott fotó-videó vizsgamunka tervvázlatok vagy képes forgatókönyv alapján elkészített alkotás, amely lehet: tárgyfotó, környezetfotó, kockázással készült rövid tárgyanimáció, asszociációs montázzsal elkészített rövid filmetűd. 3. A vizsga értékelése A fotó-videó műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: labortechnikai eszközök és eljárások ismerete, a fényképezés és videózás eszközeinek és anyagainak ismerete, tudatos használata, a kompozíció alapelemeinek ismerete, alkalmazása, a képkivágások képalakító eljárások ismerete, önállóság, eredetiség, dokumentáció. A FOTÓ-VIDEÓ MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Fotó-videó műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - fotó-videómunka készítése 180 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy záróvizsga követelményét a II. fejezet tartalmazza. 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Fotó-videó műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó képessége. A tervező feladat tükrözze a tanulónak a fotó-videóművészet anyagairól, eljárásairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló fotó-videótechnikai jártasságát, tudását, művészi igényességét. 2.1. A fotó-videó műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész fotó-videóalkotás. A benyújtott vizsgamunka tanári irányítással rajzi és szöveges tervezési munka alapján, a tanult technikai ismeretek segítségével megvalósított alkotás, amely lehet: portrésorozat különböző megvilágításban, a kollázs, montázs, frottázs, kemogram lehetőségeit kihasználó újszerű, egyéni próbálkozás, ritmusképzés ön- és vetett árnyékkal, reklámparódia. 24