MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével. Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János 2011. január
MUNKAGAZDASÁGTAN 3. hét Munkakínálat Mérés Köllő János A statikus kínálati modell becslése Röviden az életciklus-modell becsléséről A statikus munkakínálati modell becsléséről szóló előadás Galasi Péter (1995) cikkét valamint Kertesi Gábor Rajk-kollégiumi előadásjegyzeteit (kézirat) követi Galasi Péter: A munkanélküliek piaci munkakínálata és a munkanélküliségi mérõszámok értékelése, Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 3. sz. (236 255. o.) 2
A statikus kínálati modell becslése Miért nem tudjuk a kínálati egyenletet közvetlenül megbecsülni? H i X i w i y i u i Mert csak a munkában állók munkaóráit és béreit tudjuk megfigyelni, pedig ajánlati bére azoknak is van, akik nem dolgoznak, és a munkaóra-kínálatuk sem feltétlenül zérus A munkában állók nem véletlenszerűen választódnak ki a teljes népességből, és szinte biztos, hogy: E( H X, y, w.) E( H X, y, w) A munkapiaci részvételt a w ajánlott bér és a w R rezervációs bér viszonya szabályozza, a munkavállalást további, keresleti tényezők is Célunk a bérajánlatok (w) és a hozzájuk tartozó munkaidő-értékek (H) közötti kapcsolat megállapítása lenne, de ha a megfigyelhető bér, akkor: 3
A munkanélküliség befoglalását csak úgy tudjuk megoldani, ha hasonló keresleti korlátokkal szembesülő egyéneket vizsgálunk (az empirikus becslésekben a keresleti korlátokra kontrollálunk) és/vagy csak elhanyagolható mértékű surlódásos munkanélküliséget tételezünk fel. A modellben tehát csak két létállapot van: Vegyük észre, hogy egy kihagyott-változó problémával van dolgunk! Ahhoz, hogy a nem véletlen szelekció problémáján úrrá legyünk, modelleznünk kell: E1) A munkában állók kiválasztódását: milyen tényezőktől függ, hogy a megfigyelt egyénnek van-e béradata? E2) Az ajánlati bérek eloszlását: az E1-ben modellezett szelekciós hatásokat figyelembe véve vajon mekkora bérre számíthatnának a teljes munkavállalási korú népesség tagjai? E3) A ledolgozni kívánt órák számát az ajánlati bérek függvényében A kutatások hagyományosan ezt, az E1-E3 egyenletekből álló rendszert használják a munkakínálat bér- és jövedelem-rugalmasságának becslésére 4
E1) A munkában állók kiválasztódása: milyen tényezőktől függ, hogy a megfigyelt egyénnek egyáltalán van-e béradata? Tegyük fel, hogy a piacra lépésből eredő várható maximális haszontöbblet szisztematikus módon összefügg Zi személyes és környezeti jellemzőkkel! Az egyén akkor dolgozik (D = 1), ha ez a haszontöbblet pozitív, vagy másképp: a bér magasabb a rezervációs bérnél. Ha u normális eloszlású, akkor: Ez megbecsülhető maximum likelihooddal (probit): 5
6
7
8
9
10
Az utóbbi két összefüggésből: M H mpe H mpc 1 M H mpc 1 Ahol kicsi negatív szám, 0/-0,3 körüli. Ha ez igaz, a nem kompenzált és kompenzált rugalmasság nem térhet el erősen egymástól. Használjuk ki most ezt a tudásunkat néhány empírikus kutatási eredmény értékelésére, Pencavel (1986) nyomán Eredmények 22 amerikai és angol tanulmányból (férfiak)* 11
Eredmények 22 amerikai és angol tanulmányból* Az életciklus-modell becsléséről Az intertemporális helyettesítési rugalmasság méréséről Tételezzük fel, hogy longitudinális (panel) adatokkal rendelkezünk egy csoport béreiről és munkakínálatáról (w it, H it ) Írjuk fel a Frisch-kínálati függvényt, ahol a kínálat függ az aktuális bértől, a kamatnak és a diszkonttényezőnek a populációra jellemző viszonyától ( ), az életpálya-jövedelem határhasznától ( ) és a munkavállalási hajlandóságot befolyásoló egyéb, az egyénre jellemző, időben változó (X) illetve időben stabil tényezőktől (c)! 12
13