Munkajogi tájékoztató

Munkajogi tájékoztató Magánszemélyeknek és vállalkozóknak E körben igyekszünk választ adni a legfontosabb munkavégzéssel összefüggő kérdésekre, mint: milyen formában dolgozhatok milyen formában foglalkoztathatok milyen munkaügyi adminisztratív teendőket kell teljesíteni a szabályszerű munkaviszonyban hogyan kell a munkavállalót bejelenteni hogyan kell a nyilvántartást vezetni milyen kötelezettségeket várhatok a munkáltatómtól milyen kötelezettségeket várhatok a munkavállalómtól E körben a legfontosabb foglalkoztatási, munkajogi kérdéseket foglaljuk össze a munkaviszony létesítése és annak adminisztrációja terén. A kapcsolódó adójogi és tb tudnivalókat keresse adójogi tájékoztatónkban. Miért fontos ez? A szabályszerű foglalkoztatáshoz tisztában kell lennünk a munkavégzési jogviszonyok formáival, a kapcsolódó 1

jogszabályok előírásával és az alapvető jogokkal, kötelezettségekkel. Így elkerülhetőek az adójogi, munkajogi bírságok és a későbbi jogviták. TARTALOMJEGYZÉK Munkavégzésre irányuló jogviszonyok Miért fontos az elhatárolás? Munkavégzési jogviszonyok összehasonlítása Egyszerűsített foglalkoztatás Munkáltatói adminisztratívteendői, munkaügyi feladatok - Munkaszerződés - Tájékoztatások - Nyilvántartások - Igazolások - Bejelentés Munkavégzés szabályai a munkaviszonyban Az alapvető kötelezettségek Munkavállaló kötelezettségei Munkáltató kötelezettségei 2

Munkavégzésre irányuló jogviszonyok Miért kell elhatárolni a munkavégzési jogviszonyokat? Mert eltérnek a jogi: munkajogi, magánjogi és adójogi kötelezettségek és jogosítványok. A munkavégzésre irányuló jogviszonyok számos formában alakban és tartalomban jelenhetnek meg. Van, amelyikre szigorúbb alaki előírások, van, amelyikre kötetlenebb forma alkalmazható. Van, amelyik esetében kógens, azaz eltérést nem engedő szabályok érvényesülnek és van, amelyikben a felek szabadon határozhatják meg a jogviszony legtöbb elemét. Természetesen a magánszférában a szerződési szabadság azt jelenti, hogy mindenki eldöntheti akar-e, ha igen, kivel, milyen formában és tartalommal szerződést kötni. De ez nem jelenti azt, hogy bármit szabad. A munkavégzési jogviszonyoknál ugyanis érvényesülnek a szigorú társadalombiztosítási és adójogi szabályok, ezek pedig aszerint alakulnak, milyen a jogviszony valódi tartalma. Továbbá általános jogelv, miszerint a szerződéseket nem nevük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni. Ebből következően a szerződéseknek a felek valós kapcsolatát kell tükrözniük, különben színlelt szerződés, vagy leplezett jogviszony jön létre, amely tilos, és amelyeket a munkavégzés területén az állam adójogi és munkaügyi hatóságokkal ellenőriz. Ebből látható, hogy elengedhetetlen a munkaszerződés/megbízás/ vállalkozás elhatárolás és ismerete a szabályos foglalkoztatás kialakításához. Emellett speciális formák is érvényesülnek, amelyek egyik legismertebb formája az alkalmi munkavégzés. 3

Továbbá fel kell hívni rá a figyelmet, hogy nemcsak munkajog területén van ennek jelentősége, hiszen eltérőek az adó és jogi kötelezettségek. Pl.: megbízás esetén nincs szabadnap, nincs végkielégítés, kevesebb lehet a foglalkozatói teher, ugyanakkor, ha az bérszámfejtéses formában történik, ugyanúgy fizet járulékokat a tb-nek a munkavégző, ezért jogosult táppénzre, nyugdíjra. Ha például a foglalkoztató jogosulatlanul alkalmazza a megbízást, vagy kényszervállalkozási formában leplezett munkaszerződést köt, hogy kikerülje a munkavállalót védő szabályokat, vagy csak úgymond csökkentse az élő munka terheit, akkor visszamenőleg komoly büntetésre számíthat. Alapvetően a foglalkozatási formák között számos különbség és hasonlóság van, és nehéz elhatárolni őket. Munkaviszonyból is létezik úgymond alkalmi munkavégzés az egyszerűsített foglalkozatás keretében. A közszférában a munkaviszonyhoz hasonló közalkalmazotti, köztisztviselő és kormánytisztviselői jogviszonyok léteznek, ezek jegyeiben és jellegükben a munkaviszonyra hasonlítanak, de a munkáltatói speciális állami, önkormányzati jellege miatt egyedi jegyeket viselnek. Jelen tájékoztató kifejezetten a magánszféra részére készül, hogy a foglalkoztatók és foglalkoztatottak megismerjék a legfontosabb munkajogi és kapcsolódó tudnivalókat. Így már egyértelműen megállapítható, hogy az állami szerveknek, akik az adófizetés és munkaügyi szabályok betartását figyelik, első lépése, hogy megvizsgálják a szerződés, illetve az adott foglalkoztatási forma szabályos-e? Hiszen csak így dönthető el, hogy az abból származó kötelezettségeket a felek teljesítik-e. Munkavégzési jogviszonyok összehasonlítása 4

Foglalkoztatás munkajog és polgári jog területén Foglalkoztatás célja, jellege szerződéstí pusok alapvető jogszabály Munkaviszony hierarchikus aláfölérendeltség, rendelkezésre állás, személyes munkavégzés, szervezeti rendszerbe tagozódottan, jellemző fogalmakkal, mint munkaidő, bér, utasítás Munkaszer ződésmunkavisz ony Mt.- Munka törvénykön yve 2012.évi I. törvény Egyszerűsí tett blanketta szerződésegyszerűsí tett foglalkozt atás Efo Egyszerűsí tett foglalkozta tásról szóló törvény- 2010. év Polgári viszony egy termék elkészítése, szolgáltatás nyújtása, amely a megrendelő vagy megbízó részére történik és a felek mellérendeltsége jellemzi pl.: ügyvédi cégjogi eljárás, konyhabútor készíttetése asztalossal Megbízás Vállalk szerződés ozási - szerződé gondossá s- gi eredmén kötelem y kötelem Ptk. Polgári törvénykönyv -2013. évi V. törvény 5

munkát végző személy adójogi szempontb ól LXXV. törvény Magánszemély /aki 16 éves, az iskolai szünet alatt a 15 éves, fiatalabb: gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében/ Bruttó bér érvényesül minimálbér, garantált bérminimum és egyéb bérre vonatkozó rendelkezések Magánsze mély / egyéni vállalkoz ó/ cég Bruttó számfejtet t díj / számla a díjazásról Egyéni vállalko zó/ cég Számla a díjazásr ól A munkavégzés két típusa munkajogi/magánjogi. Ugyanakkor a magánjogon belül pl.: a megbízás lehet számlás vagy bérszámfejtéses. Ez nem mindegy, hiszen számla esetében a munkavégző az, aki teljesíti az adójogi teendőket, így pl.: a bruttó számlája után befizeti az áfát, ekkor a munkavégző valamilyen vállalkozási formában tevékenykedik pl.: cég vagy ügyvédi iroda, ezzel szemben, ha bérszámfejtés történik, az a munkaviszonnyal rokon, ott a megbízó feladata a megbízott bejelentése, járulékok levonása, szociális hozzájárulási adó fizetése. Ezért a munkajogi elhatárolás mellett mindig adójogi következmények is jelentkeznek. Egy vállalkozásnak választania kell az elérhető adónemformák, áfaalanyiság tekintetében, egy bérszámfejtéses megbízottnak pedig bérlapot kell kapnia a megbízási díjról, ugyanakkor nem jogosult szabadnapra, de nincs is rendelkezésre állási kötelezettsége vagy kötött munkaideje, mint a munkavállalónak. 6

A való élet pedig sokkal többszínű, mint a jog, ezért a munkajogi, magánjogi jellemző jegyek gyakran keverednek egy jogviszonyban. Mégis valami alapján el kell dönteni, hogy a munkavégzésre milyen jogviszony illik, a hatóságoknak is minősíteni kell az adott munkavégzés, hogy tudják, milyen szabályok alapján ítéljék meg. Ezért vannak a segítségünkre a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során a gyakorlatban továbbra is kiemelkedő jelentőségű, de már hatályon kívül helyezett 7001/2005. (MK 170.) FMM PM együttes irányelv. Ez alapján megkülönböztetünk úgynevezett elsődleges minősítő jegyeket, amelyek általában már önmagukban is alátámasztják az adott jogviszony (munkaviszony/megbízás/vállalkozás) fennállását, és az úgynevezett másodlagos jegyeket, amelyeket általában csak az elsődleges minősítő jegyekkel együtt lehet értékelni. Ezek segítenek abban is, hogy megítéljük egy szerződés, vagy egy munkavégzési forma valójában munkaviszony-e, vagy az kéne, hogy legyen. ESŐDLEGES: A munkaviszonyt meghatározó elsődleges minősítő jegyek jelentése az Irányelv szerint: 1. a tevékenység jellege a munkaviszonyt támasztja alá: munkakörként történő feladat-meghatározás, az elvégzendő feladat közvetlenül és konkrétan kerül meghatározásra, folyamatosan, ismétlődően jelentkezik, jellemző rá a rendszeresség, a munkát végző egyoldalúan kötelezhető a feladatok ellátásra; 2. a személyes munkavégzési kötelezettség; 7

3. a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállaló rendelkezésre állása, adott helyen időben munkára képes állapotban megjelenni; 4. alá-fölérendeltségi viszony, jellemző a hierarchikus kapcsolat, a munkavállaló feladatát munkaszervezeti egységbe tagozódva, beosztottként látja el, vagy maga gyakorol munkáltatói jogkört; a munkáltató egyoldalúan utasíthatja; A megbízási, és a vállalkozási szerződést meghatározó elsődleges minősítő jegyek az Irányelv szerint: 1. a megbízás általában egy konkrét munkára, megrendelésre szól, eseti jellegű, rendszertelenül jelentkező; a szerződés a meghatározó, a felek attól csak közös megegyezéssel térhetnek el; 2. nem feltétel a személyes közreműködés, a megbízott, a vállalkozó helyettest, alvállalkozót vehet igénybe, de emellett adott ügy ellátása során kiköthető, hogy azt egy meghatározott személy lássa el; 3. nem a rendelkezésre állás, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, a munkával elérhető eredmény létrehozása a döntő; 4. jellemző a mellérendeltségi viszony; MÁSODLAGOS: A munkaviszonyt meghatározó másodlagos minősítő jegyek az Irányelv szerint: 1. a munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga a munkavégzés minden fázisára, a részletekre is kiterjed; folyamatos az egyeztetés és ellenőrzés; 2. a munkavégzés időtartamát, a munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg, (kivéve például, amikor a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, vagy a távmunkavégzés, amikor a munkavállaló maga határozhatja meg a munkaideje beosztását); 8

3. a munkavégzés helyének meghatározása; általában a munkáltató székhelyén, telephelyén kell a munkát elvégezni; 4. az elvégzett munka díjazása rendszeresen, általában havonta esedékes; 5. a munkavégzés a munkáltató által rendelkezésre bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal, nyersanyagokkal történik, és nem a munkavállaló saját eszközeivel; 6. a biztonságot, egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket a munkáltatónak kell biztosítania; 7. a munkaszerződést a Munka tv. 76. (2) bekezdés alapján kötelező írásba foglalni, amelyről a munkáltatónak kell gondoskodnia. A megbízási és a vállalkozási szerződést meghatározó másodlagos minősítő jegyek az Irányelv szerint: 1. az irányítási, utasítási, ellenőrzési jog nem terjed ki minden részletre, csak az ügy ellátására, a szolgáltatás nyújtására, az ellenőrzés esetenkénti; 2. munkaidő nincs meghatározva, csak a megbízás teljesítésének határideje (esetleg teljesítési részhatáridő); a feladatellátáshoz szükséges időt a megbízott, a vállalkozó maga szervezi és határozza meg; tartós megbízás esetén is a megbízott maga határozza meg az elvégzendő feladatra szánt időt; 3. a megbízott, illetve a vállalkozó a feladat elvégzésének, teljesítésének helyéről általában maga dönt; 4. a díjfizetésre az elvégzett feladat teljesítését követően kerül sor, jellemzően egyszeri díjként kerül kifizetésre; tartós megbízás esetén azonban a díjazás rendszeres is lehet; 5. a megbízott, a vállalkozó saját eszközeit veszi igénybe a tevékenység ellátásához, ezek költségét a megbízási, vállalkozási díj magában foglalja; 6. a megbízott, a vállalkozó felelősségi körébe tartozik a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése; 9

7. a megbízási, vállalkozási szerződésnek nem érvényességi kelléke annak írásba foglalása (de természetesen a jogbiztonság szempontjából érdemes írásba foglalni). A jogviszonyok elhatárolásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a minősítésnél, ahhoz, hogy egy jogviszony munkajogviszonynak minősüljön, nem valamennyi ismérvnek kell minden esetben fennállnia. A gyakorlatban a munkaviszony jellemzői eltérő mértékben állhatnak és állnak fenn. Gyakoriak azok az esetek, amikor a munkaviszony egyes jellemzői nem, vagy csak részben vannak jelen a vizsgált jogviszonyban. Lehetséges, hogy a munkavállaló saját eszközét telefonját, gépkocsiját használja a munkavégzéshez; kötetlen munkaidőben dolgozik vagy a munkaszervezet felső szintjén foglalkoztatják, ezért az utasítások nem jellemzőek. Ezek az eltérések azonban nem zárják ki, hogy a munkavégzés munkaviszony keretében történjen. A jogviszony minősítését nem egyetlen vagy néhány, hanem a jogviszony valamennyi jelentős elemét vizsgálva lehet csak elvégezni. Ha a munkaviszony lényeges minősítő jegyei fennállnak: a felek közötti alá-fölérendeltség, a munkavégzés rendszeressége, állandó jellege, a munkavégzés helyének, idejének, a munkakörnek a meghatározása, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, a munkáltató utasítási joga, a személyes munkavégzés, akkor egy vállalkozási szerződés keretében végzett tevékenység színlelt szerződésnek számít és alkalmazhatóak a jogkövetkezmények, akár a szerződés átminősítése is! Egy színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződés hiába tűnik elsőre előnyös megoldásnak, ha jogellenes az ellenőrzések 10

eredménye bírság lehet. Továbbá egy ilyen büntetés miatt a pályázati támogatását is elveszíti a cég, és több évre ki is zárja magát a pályázati rendszerből. Valamint visszamenőleg az úgymond megspórolt adókat is be kell fizetni. Továbbá számos kedvezmény van ma már a munkaviszony esetén adójogi szempontból ld.: szoha-kedvezmények. Javasoljuk, tájékozódjon adójogi tájékoztatónkból a munkavégzési viszonyok adóterheiről! A munkaügyi ellenőrzés esetén a Nemzeti Munkaügyi Hivatal jogosult minősíteni és adott esetben átminősíteni a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket. Adójogi ellenőrzés esetén adójogi következmények szempontjából a NAV állapítja meg a minősítést és értesíti a munkaügyi hivatalt. Munkaviszony Az Mt. (A munka törvénykönyve - 2012. évi I. törvény) hatálya a munkaviszonyokra terjed ki, melynek alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony olyan foglalkoztatási jogviszony, amely meghatározott munka, feladat tevékenység elvégzésére jön létre, a munkát biztosító munkaadó és a munkát ellátó munkavállaló között. A munkaviszonyban a felek közötti függőségi viszonyt a munkáltató széleskörű utasítási joga jellemzi. Ebbe beletartozik például a munkaidő meghatározása, a munkavégzés helyének kijelölése, a más munkahelyre történő beosztás joga, az átirányítás, kirendelés, kiküldetés elrendelése, azaz a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetősége. E körben számos alapvető jog és kötelezettség áll fenn, mint a munkavállaló megjelenési, munkaidejét munkában töltési, vagy a kollégákkal való együttműködési kötelezettsége, de ott van a 11

munkáltató is, aki köteles munkaeszközzel, védőfelszereléssel való ellátásra, vagy legalább a minimálbér kifizetésére. A munkajogviszony jellemzői a következők: Alá-fölérendeltségi kapcsolat van a felek között. A munkavégzés önállótlan munkavégzést jelent. A munkáltató széleskörű utasításadási és irányítási joggal rendelkezik, mely a munkavégzés minden elemére kiterjed, akár a végrehajtás módjára is. A munkáltatót ellenőrzési jog illeti meg. A munkavállaló a munkáltató szervezet-rendszerébe integráltan végzi a munkakörébe tartozó munkát, a munkavégzés rendszeres és folyamatos, a munkáltató eszközeivel, az általa megjelölt helyen végzi a munkát. Munkavállalói oldalon csak természetes személy állhat és a munkavégzés kizárólag személyesen történhet. A munkavállaló munkájáért bért kap, a munkavégzés költségét a munkáltató viseli. Azaz a foglalkoztatás első hivatalos (jogi/adójogi) lépése, hogy eldöntsem milyen foglalkozatási viszonyban és így milyen szerződés keretében jön létre a jogszabályi keretek között. Munkaviszonyt munkaszerződéssel lehet létesíteni, majd meg kell tenni a bejelentését a munkavállalónak. Megbízás- Vállalkozás- új Ptk. szerint Megbízás Szerződés Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a Vállalkozás Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) 12

megbízási megfizetésére köteles. díj megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Utasítás Van akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Utasítás költségei Megbízót terhelik. Egyéb jogok A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. (2) Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Megrendelőnek van ellenőrzési joga és a vállalkozó köteles a munkákat más vállalkozóval összehangolni. 13

Díj akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, lehet ingyenes is Elszámolás A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. tételes elszámolás, vagy átalánydíj, lehet ingyenes is A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. 14

Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: efo-tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Az alkalmi munkavállalói kiskönyv régen megszűnt, de továbbra is lehetőség van alakalmi munkást fogadni egyszerűbb adminisztrációval és közteherrel, mint a munkaviszony. Ugyanakkor alkalmi munka végezhető továbbra is A munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) általános szabályai szerint, csak az több adminisztrációval jár és drágább a foglalkoztatás. Továbbra is egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony korláttokkal: mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára. Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot. Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot, vagy 15

alkalmi munkára = a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, és egy hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt napig, és egy éven belül összesen legfeljebb 90 napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony nap, hó, év naptár szerint értendő. Idénymunka: Mt.: a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy a tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul, és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12 000 forintot. Korlátok: Ugyanazon felek között létesített többféle egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony (pl.: idénymunkára és alkalmi munkára is alkalmazott) az adott évben nem haladhatja meg a 120 napot. Ha munkaviszony áll fenn ugyanazon munkáltatónál nem létesíthető alkalmi munkavállalás is. Továbbra sem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan felek között, akik között már munkaviszony áll fenn, és a munkaszerződés nem módosítható ilyen jogviszonnyá. Nem foglalkoztathat egyszerűsített jogviszony keretében senkit az a munkáltató, aki 300 ezer forintot meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az 500, illetve 1000/300 forint összegű közteher tekintetében. Másik korlát a munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek száma. 16

Alkalmi munkára egyszerűsített munkaviszonyban egy napon legfeljebb a munkáltatónak a tárgyév megelőző, vagy 7. hónap után a tárgyévi első félévi (6havi) átlagos statisztikai létszámától függően nem haladhatja meg a következő korlátokat: főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató 1 fő, 1-5 munkavállaló foglalkoztatása esetén - 2 főt, 6-20 munkavállaló foglalkoztatása esetén - 4 főt, 20 több munkavállaló foglalkoztatása esetén - a munkavállalói létszám 20%-t. A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a következő naptári évre nem vihető át. PÉLDA: 2012-ben (szökőév 366 naptári nap van), ha a munkáltatónak nincs főállású munkavállalója (1. kat.) akkor 366 napra alkalmazhat 1 alkalmi munkavállalót, vagy egy napra 366 alkalmi munkavállalót. Ezentúl, ha mégis szüksége lenne 1 napos határozott időre munkavállalóra, akkor azt megteheti, de az Mt. alapján, a teljes (efo.-nál nagyobb) közteher megfizetése mellett! Kivétel: filmipari statiszta, alkalmi munka és szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni. Ha létszám-, idő-, illetve filmipari statiszta esetén kereseti korlát túllépésével létesít, illetve tart fenn a munkáltató egyszerűsített munkaviszonyt, a korlátok átlépése/feltételek nem teljesülése napjától a rendes munkaviszony szabályait kell alkalmazza, így a személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre, valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket az általános szabályok szerint. 17

Egyszerűsített foglalkoztatásban a minimálbér és a garantált bérminimum szabályait alkalmazni kell azzal, hogy személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Mitől egyszerűbb, miben más, mint az általános munkaviszony? Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Azaz a szerződés opcionális köthető, és ekkor a blankettaszerződés minta használható. Az adatokat továbbra is a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni. A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség. Módosítani mindkét módon lehet a bejelentés módjától függetlenül. A munkavégzés meghiúsulásának bejelentését követő két órán belül, vagy ha egy nappal korábbi a bejelentés, vagy egy napnál hosszabb a foglalkoztatás a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. Példa: a munkáltató adott hó 3-tól 6-ig egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkavállalót vesz fel, ezt az adatlapon hó 2. napján bejelenti, ha azonban az időjárási viszonyok miatt nem tud munkát végezni, akkor adott hó 6-án reggel 8 óráig akár telefonon keresztül is módosíthatja a bejelentést. A efo-tv. melléklete szerinti blankettaszerződéssel akkor kell a foglalkoztatás előtt írásba foglalni a megállapodást a munka megkezdéséig, ha a munkavállaló kéri, vagy a nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató ezt választja, ám ekkor is be kell jelenteni a jogviszonyt. Ekkor a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató 18

és a munkavállaló megnevezésén kívüli adatokat. A módosítás értelmében a munkaszerződés írásba foglalása esetében kiegészült a korábbi szabály, amely a felek megnevezésének, valamint a munkaszerződés tartalmi elemeiről történő megállapodásának írásba foglalását teszi csak kötelezővé a munkavégzés megkezdéséig, az adminisztrációt csökkentve azzal, hogy a személyes adatok rovatai a nap végéig is kitölthetők. A szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem tiltott, ha például a munkaviszony 120 napra jön létre, ezen időszak alatt indokolt lehet a szabadság kiadása. Emellett a rövid időtartamú munka esetén az írásba foglalt munkaszerződéssel kiválthatóvá teszi a jogalkotó a munkaidőnyilvántartás és bérelszámolás kiadásának kötelezettségét. Bérezés Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. szabályait az efo-tv-ben meghatározott eltérésekkel, valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Több lehet. Filmipari statiszta esetén a napi nettó jövedelem nem haladhatja meg a 12 000 forintot. Itt viszont felső korlát maximum van. A 483/2013. (XII.17.) Korm. rendelet alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege 19

(minimálbér) a teljes munkaidő esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500,- forint. Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000,- forint. Abban az estben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval összefüggésben a 3. pontban meghatározott tételes összegű közterhet fizet a munkáltató, akkor a munkavállaló az efo-tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint, vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap. A 3.1. pontban említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot. A közteher idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1 000 forint, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint, amelyet tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni! Mi alól mentesít a közteher? Összefoglalva: minden foglalkoztatással járó adó és járulék alól. Részletesen: Munkáltató mentesül 1. szociális hozzájárulási adó (szoha), 20

2. szakképzési hozzájárulás (szhj), 3. egészségügyi hozzájárulás (eho) és rehabilitációs hozzájárulás, 4. az szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, A munkavállaló mentesül: 1. nyugdíjjárulék, 2. egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, 3. egészségügyi hozzájárulás-fizetési, 4. személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség alól. Egyszerűsített foglalkoztatásban a minimálbér és a garantált bérminimum szabályait alkalmazni kell azzal, hogy személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Aki az egyszerűsített foglalkoztatásban meghatározott létszám-, illetve időkorlátokat túllépi, attól a naptól a munkavállalóira nem alkalmazhatja a kedvezőbb rendelkezéseket. Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1000, illetve 3000 forint összegű közteher és/vagy szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-tv.9 a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette. Amúgy a bérezés megállapodás kérdése, de a munkáltató költségelszámolására az szja és tao-törvény korlátozásokat tartalmaz, az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által egy napi munkáért kifizetett bérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető 21

figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak. Munkáltató adminisztratív teendői, munkaügyi feladatok A munkaviszony, illetve munkavégzési jogviszonyok adóterheiről tájékozódjon adójogi tájékoztatónkból! Az adóterhek és azokkal kapcsolatos levonási, bevallási, be- és megfizetési szabályok és teendők ugyanakkor csak egy részét teszik ki a munkáltatói munkaviszonyhoz kapcsolódó terheinek. Számos olyan adminisztratív jellegű feladat hárul a munkáltatóra, amely tovább növeli a munka költségét. Ezek egy része az adóterhekhez kapcsolódik, mint a munkavállaló bejelentése, más részüket a munkajog írja elő, mint a tájékoztatási kötelezettség vagy a munkaidő- szabadság nyilvántartása. Ezek a szabályok persze mind a foglalkoztatás munkajogi és adójogi szabályosságának megítéléshez szükségesek, ugyanakkor plusz terhet jelentenek a munkáltatónak. Hiszen a szabályos munkaviszonyokhoz a munkáltatónak el kell végeznie a munkaügyi és az adóügyi feladatokat, ezért nagyobb cégeknél, a könyvelés mellett munkaügyi osztály is található. Adójogi terhek: - Bejelentés - Kijelentés jelen tájékoztató keretében ismertetjük - Adók levonása a bérből 22

- Adók bevallása - Adók be- és megfizetése - Tájékozódjon adójogi tájékoztatónkból! Munkaügyi terhek: - Munkaszerződés írásba foglalása - Kötelező tájékoztatók - Nyilvántartások vezetése - Igazolások kiadása A munkaszerződés A munkaszerződésbe bármi belefoglalható (jogszabályi keretek között), amiben a felek megállapodnak és a jogszabály nem tilt vagy korlátoz. Vannak kötelező, vagy minimális tartalmi elemek is. Általánosságban a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól (jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás) a munkavállaló javára eltérhet. A szerződés tartalmát a jogok és kötelezettségek meghatározása adja, ez tölti ki tartalommal a jogviszonyt, ezeket a munkavégzés szabályainál mutatjuk be. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül. Jogszerűen csak akkor jár el a munkáltató, ha a munkavállalót a munkáltató bejelenti és előtte megköti vele a munkaszerződést. Az egyszerűsített foglalkoztatás abban különbözik, hogy nem kötelező az írásba foglalása. Vannak minimális tartalmak, amelyekre a munkaszerződésnek ki kell térnie, ezeket nevezzük kötelező elemeknek: 23