Eurost Hungary Tanácsadó Bt. Bak Tibor vezető tanácsadó 2010. Január 22.

Hasonló dokumentumok
Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Javaslat kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) elfogadására

A befektetőbarát önkormányzat szeptember 23. Lunk Tamás

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 28-i ülése 5. számú napirendi pontja

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

A térségfejlesztés modellje

GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

31-2/2014.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben november 28.

Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA)

A Közösségi Bormarketing Program kidolgozásának szakmai háttere, avagy egy összefogás eredménye

E L Ő T E R J E S Z T É S

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.


Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET február 19-i ülésére

dr. Szaló Péter

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének március 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft augusztus 17.

A megyei tervezési folyamat

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

Forrásbővítés: a vállalkozók érdekeltté tétele, pályázati lehetőségek megszerzéséhez szükséges képességek fejlesztése

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006 JANUÁR 26-I ÜLÉSÉRE

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

JNSZ TISZK TÁMOP NYITÓKONFERENCIA Szolnok

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft.

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

A településrendezés és eszközei

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

letfejlesztés Gyakorlat STRATÉGIAI TERVEZÉS Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda

A PROJEKTRŐL.

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

Miért vagyunk ma itt?

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

39/ (VIII.11.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete a városfejlesztési és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatokról

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

A terület- és településmarketing (place marketing)

Az intelligens szakosodás (S3) folyamata. 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov.

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Település Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A településrendezés és eszközei

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Regionális gazdaságtan Település- és térségfejlesztés. Urbánné Malomsoki Mónika

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, október 27.

A terület- és településmarketing (place marketing)

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció február hó

Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. XXI. Országos Urbanisztikai konferencia CITY-GLOBE 2015 Április

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

Települési ÉRtékközpont

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, augusztus 25.

Javaslat a kerületi Településfejlesztési Koncepció (TFK) elfogadására

A projektzáró tájékoztató rendezvény június 23.

a kohéziós politika következő hétéves ( ) költségvetési időszakára vonatkozó, Székesfehérvár számára szükséges program tervezése

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Átírás:

Eurost Hungary Tanácsadó Bt. Bak Tibor vezető tanácsadó 2010. Január 22.

A városfejlesztési stratégiák nem egyértelmű pozicionálása miatt az AT, IVS vagy aminek nevezzük, nem épülhetett be a tervezés gyakorlati folyamatába. Elméleti polemizálás, csináltuk de minek és kinek? A stratégiák döntően a kormány programok, akciótervek, majd az NFT I kapcsán az OP-k lebontására törekedtek. Formai és tartalmi megfelelés biztosítása a pályázati feltételekhez igazodva! Nem volt egységes módszertan (Akció Terv, Akcióterületi Terv). Ma van, ez Jó, még ha nem is tökéletes! Az előzőekből következett, hogy városfejlesztési és város tervezési szempontból nem eléggé megalapozott stratégiai dokumentumok keletkeztek. Ötletbörze, vágyálmok, eltúlzott méretek, kapacitások! A stratégia alkotás nem törekedett a partnerség kialakítására, a nyilvánosság nem volt létszükséglet, az átlag ember oldaláról nem mindig értelmezhető dokumentumok keletkeztek. De jól mutatott a polcon és kellett a pályázatokhoz! Alátámasztó dokumentum, hogy le ne szakadjon a polc!

A hosszú távú jövőkép (HTTK) megvalósítható programokká és projektekké (TRT és HÉSZ)való lebontása. Tisztul a kép, már el tudjuk helyezni! A tervezési folyamatba beépülő dokumentum készítése, melyet rendszeresen aktualizálni szükséges. Ez logikus! A területi szemléletű tervezés következetes alkalmazása! Ez új elem, kezd hasonlítani a városfejlesztéshez! A fejlesztésbe bevonható források reális becslése. Ebben ma is teljes a káosz, a reális becsléshez terv kell, legalább tanulmány terv, de az nem része az IVS nek! A pályázati források felhasználása a befektetők, vállalkozók fejlesztési lehetőségeit leginkább bővítő módon történjenek. Ez rövidesen nem csak cél, hanem szükségszerűség lesz! Átláthatóság, nyilvánosság, partnerség kialakítása, lakosság által támogatott célok kitűzése. Egyedül nem megy, egyedül nem megy! Megvalósítás folyamatának tervezése, döntés a megvalósító szervezet státuszáról. Nem szabad erőltetni a Városfejlesztési Társaságok alapítását, fenntarthatósága költséges!

Továbbra is elsődleges szempont a pályázati kritériumoknak történő formai megfelelés. Keressünk valami hibát hátha kizárhatjuk! Az IVS,EATT, ATT, PÁLYÁZAT kapcsolatában sok az átfedés! Meg lehet magyarázni, de minek ennyi dokumentum? Nem egyértelmű, jogszabályi háttér az IVS státuszát illetően. Tegyék be vagy vegyék ki, de ne ráncigálják! A tisztázatlan státusz miatt nem lehet megteremteni megfelelő pénzügyi fedezetet (költségvetési előirányzat) az IVS elkészítésére. Ha nyerünk elszámoljuk, ha nem megmagyarázzuk a testületnek! Legtöbb IVS nem eléggé megalapozott műszaki és gazdasági szempontból. Ha nincs legalább tanulmányterv, nem lehet korrekt becslést adni! A stratégia megalapozásához szükséges adatforrások biztosítása nehézkes és költséges. Nem tárják fel a reális forrásokat (ingatlangazdálkodási terv), egyrészt mert nem érdeke azt nyilvánosságra hozni, másrészről az értékbecslés szakmai háttere nem biztosított. Meg ne mondjuk, hogy mennyiért tudjuk eladni vagy bérbe adni, mert felverjük az árakat! Az Anti Szegregációs Terv beépítése az IVS be, erőltetett. Szükséges, de nem itt van a helye! Ez kapcsolódó dokumentum. Fából vaskarika, az Önkormányzatok eddig is rengeteg ASZ intézkedést tettek és tesznek!

Hogy egyáltalán van! Tapasztalatot szereztek a városok, és a stratégia készítők! Azonos metodika, módszertan! Akik előre látnak, fel tudnak készülni a 2013 követő időszakra, amikor a befektetők bevonása döntően fogja meghatározni a város fejlődését! Szükségszerű együttműködés az Önkormányzat, a Várostervezők, Építészek, Közgazdászok, és a Civil szféra között! A nyilvánosság biztosításának igénye! A partnerség biztosításának szükségszerűsége! A remény: Hogy nem készül újabb kézikönyv! Hogy megtalálják végre a helyét az EATT, ATT, ASZT nek! Hogy továbbra is szükség lesz IVS-re! És reméljük, hogy biztosítják a szükséges jogszabályi kereteket és az IVS beépül a tervezési folyamatba! Ha ez bekövetkezik, tervezhető lesz az Önkormányzatok költségvetésében, mint a TRT, HÉSZ, HTTK!

Előkészítő fázis, probléma feltárás, SWOT, egyebek Stratégiai munkacsoport(ok), létrehozása legfelsőbb szintű vezetés támogatásával és részvételével Lehetséges projekt elemek, beavatkozási pontok minél szélesebb körű beazonosítása A város életében meghatározó szerepet betöltő személyekkel mélyinterjú készítése Meglévő, korábban kidolgozott programok áttekintése Nemzetközi, országos, regionális trendek, fejlesztési irányok áttekintése, értelmezése Helyzetértékelés, elemzés Lakosság kérdőíves megkérdezése a problémákról és a beavatkozások szükségességéről Előkészítő fázis összefoglaló értékelése, a testület és a lakosság nyilvános prezentáción történő tájékoztatása

Stratégiai koncepció kialakítása Koncepció alkotás Súlyponti projekt elemek, programok tanulmány terv szintű kidolgozása, beavatkozási pontok megvalósításának költségbecslése, időbeli programozás Testületi, bizottsági egyeztetések Partnerek bevonása (gazdasági, civil, társadalmi szervezetek) Lakossági tájékoztatás, nyilvános prezentáció Visszacsatolás korrekció Stratégia véglegesítése Testületek, bizottságok, lakosság és a bevont partnerek tájékoztatása, testületi jóváhagyás

Lássuk mire jutottunk Tiszafüreden 2006-2010 között! Két befogadott pályázat! Megfelelő pontszámot elérő IVS és pályázat! Még sem nyert!! Jászberény érdekérvényesítő képessége jobb volt! A problémák és a lehetséges megoldások azonban alapvetően nem változnak.

Szabadidő eltöltés; 16% Turisztika; 7% Szolgáltatás; 14% Gazdaság; 15% Infrastruktúra ; 48% Infrastruktúra Gazdaság Szolgáltatás Turisztika Szabadidő eltöltés

Természetes adottságokra épülő nemzetközi és országos szinten jelentős turisztikai potenciál, a TISZATÓ FŐVÁROSA Kistérségi központ Az M 3 autópálya közelsége A település szerkezete nagy fejlesztési tartalékokkal rendelkezik Jó közoktatási és humánerőforrás fejlesztési struktúra Város meglévő értékeinek, és a városhoz kötődő ismert személyek által biztosítható reklám, marketing lehetőségek (Tisza Balneum, Veres Zoltán műrepülő, lúgosított ásványvíz, és minden ami számít)

Tiszafüred olyan több lábon álló turisztikai, gazdasági központtá alakul, amely képes hosszú távon biztosítani a helyi és környékbeli lakosság foglalkoztatását, és gazdasági aktivitását. A fejlődés hatására növekedik a lakosság életszínvonala, amely hozzájárul a kistérségi szinten is meghatározó közszolgáltatások fejlődéséhez. Az esztétikus városkép, a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővülése, a turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatások fejlődésének hatására vonzóvá válik a város, a helyben élők, betelepülni szándékozók és turisták számára egyaránt.

A gazdasági és vállalkozói környezet javítása; 19% Térségi centrum funkciók erősítése; 33% Infrastruktúra és az élet minőség javítása; 30% Turisztikai, idegenforgalmi és kulturális kínálat fejlesztése; 18% A gazdasági és vállalkozói környezet javítása Turisztikai, idegenforgalmi és kulturális kínálat fejlesztése Infrastruktúra és az élet minőség javítása Térségi centrum funkciók erősítése

Az élet megy tovább, stratégiákat és terveket készítünk, az Iskolában megtanult módszertan alapján. Pályázunk az évente változó víziók alapján és élünk mint hal a vízben vagy ahogy hagynak minket!