J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében hozott ítélete végrehajtásával összefüggő magyar-szlovák tárgyalások keretében létrehozott Gazdasági Szakértői Munkacsoport 2005. május 24-én, Budapesten megtartott ötödik üléséről 1. A Gazdasági Szakértői Munkacsoport 2005. május 24-én, Budapesten tartotta ötödik ülését. A magyar szakértői küldöttséget Dr. Bartus Gábor, a szlovák szakértői küldöttséget Ing. Dana Puhovichová vezette. A résztvevők névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2. A felek a mai ülésen folytatták a kormányküldöttségek 2005. március 3-i győri tárgyalásán jóváhagyott mandátum és kérdések megvitatását. 3. A felek megvitatták a mandátum II. fejezetének 2. pontjában foglalt kérdéseket. A vita alapját a szlovák fél által felépített műtárgyak szlovák leltártervezete képezte, melyet jelen Jegyzőkönyv 2. sz. melléklete tartalmaz. A magyar fél a mai ülésen ehhez kapcsolódóan átadta saját előzetes álláspontját, melyet jelen Jegyzőkönyv 3. sz. melléklete tartalmaz. 4. A magyar fél vállalta, hogy legkésőbb a munkacsoport soron következő üléséig átadja a magyar fél által teljesített beruházások listáját a szlovák fél által átadott anyaggal összehasonlítható (a Közös Egyezményes Tervben meghatározott árszint szerinti) formában. 5. A magyar fél a mai tárgyaláson előterjesztette a mandátum II. fejezetének 5.b pontja szerinti számítási módra vonatkozó javaslatát. Ezen javaslatot jelen Jegyzőkönyv 4. sz. melléklete tartalmazza. 6. A felek a következő tárgyaláson kicserélik a mandátum II. fejezetének 5.a pontja szerinti, a felek országának energetikai piaci sajátosságait bemutató anyagokat. 7. A felek megállapodtak abban, hogy a legközelebbi ülésen kölcsönösen átadják a Duna Dévényi és Nagymarosi szelvényénél mért vízhozamok adatait. 8. A felek megerősítették, hogy következő ülésükre 2005. június 27-én Szlovákiában fog sor kerülni, ahol folytatják a mandátum II. fejezetének 1., 2., 4. és 5. pontjainak megvitatását. Az ülés helyszínéről a szlovák fél a későbbiekben tájékoztatja a magyar felet. 9. A jelen jegyzőkönyv magyar és szlovák nyelven készült, és annak mindkét nyelvű változata azonos érvényű. A jegyzőkönyv négy darab mellékletet tartalmaz, amely a jelen jegyzőkönyv szerves részét képezi. Budapest, 2005. május 24. Dr. Bartus Gábor a Gazdasági Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának vezetője Ing. Dana Puhovichová a Gazdasági Szakértői Munkacsoport szlovák tagozatának vezetője

A 2005. május 24-i budapesti tárgyalás Jegyzőkönyvének 1. sz. melléklete Résztvevők névsora A magyar szakértői munkacsoport tagjai: Dr. Bartus Gábor (a magyar tagozat vezetője, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Ásványi Zsuzsanna (vezető tanácsos, Pénzügyminisztérium) Pogány Anikó (vezető szakértő, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Dr. Valkár István (főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) Benyo Iván (tolmács) A szlovák szakértői munkacsoport tagjai: Ing. Dana Puhovichová (a szlovák tagozat vezetője, Pénzügyminisztérium) Ing. Gabriel Jencik (Környezetvédelmi Minisztérium) Ing. Emil Hlinka (Földművelésügyi Minisztérium) Ing. Peter Novakovic (Vízgazdálkodási Beruházó Állami Vállalat) Ing. Elena Bobulová (Vízgazdálkodási Beruházó Állami Vállalat) Ing. Milos Pajtina (Szlovák Villamos Erőművek Rt.) Ing. Stefan Borusovic (Szlovák Vízgazdálkodási Állami Vállalat) Ing. Miroslav Sándor (szakértő) Ing. Miroslav Liska, CSc. (szakértő) RNDr. Jozef Sloboda (Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Kormánymeghatalmazottjának Hivatala, megfigyelő) Ing. Ondrej Hoffmann (tolmács)

A 2005. május 24-i budapesti tárgyalás Jegyzőkönyvének 3. sz. melléklete A Gazdasági Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának e l ő z e t e s á l l á s p o n t j a a mandátum II.2. pontja vonatkozásában 1. A tárgyaló felek 2005. április 18-i pozsonyi ülésén megállapodás született arról, hogy a szlovák fél megküldi a magyar fél részére a szlovák fél által felépített műtárgyak leltárának tervezetét; a magyar fél lehetőség szerint ezzel egyidőben átadja a szlovák félnek a magyar fél által felépített műtárgyak leltárának tervezetét; a tervezeteket a felek a soron következő tárgyalásokon fogják megvitatni. A szlovák fél a megállapodás szerint jelen tárgyalás előtt megküldte a magyar fél számára saját leltár-tervezetét. Jelen anyag a magyar fél előzetes álláspontját tartalmazza fenti kérdésekben. 2. A magyar fél számára az 1997-98-ban működött Gazdasági Munkacsoport Leltározási Almunkacsoportjának 1998. február 5-i ülésén, az almunkacsoport által elfogadott értékek (KET árszinten) jelentik a kiindulópontot: Magyar fél által elvégzett munkák és szállítások Szlovák fél által elvégzett munkák és szállítások millió Ft millió SK millió Ft millió SK KET szerint végzett munkák 9.408,2 4.951,8 22.566,8 11.356,4 Átvállalt és a kormánymeghatalmazottak 61,8 32,5 5,2 2,5 által kölcsönösen jóváhagyott többletmunkák KET szerinti objektumokon a szlovák - - 316,5 199,6 fél által a magyar fél helyett végzett munkák Kölcsönös Segítségnyújtási 62,3 46,8 938,2 502,4 Megállapodás keretében végzett munkák ÖSSZESEN: 9.532,3 5.031,1 23.826,7 12.060,9 Százalékos beruházási arány: 28,6% 29,4% 71,4% 70,6% Megjegyezzük, hogy a szlovák fél most megküldött táblázata (a C variáns nélkül) 11.594,5 millió SK értéket tartalmaz.

3. A beruházási értékek végleges rögzítése érdekében meg kell oldanunk az alábbi problémákat: Egyes beruházások tartalmát a felek különbözően értelmezik. Tisztázandó a beruházások tartalma. Milyen áron számolunk (bruttó, folyó vagy a felvétel időpontjában érvényes)? Hogyan tudjuk átszámolni KET árakra az olyan, az 1990-es években készült beruházásokat, amikor az a technológia még nem is létezett 1977-ben? Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása nélkül nem tudjuk, mit mivel hasonlítunk össze. 4. A beruházási hányad megállapításához választhatjuk vetítési alapnak a Közös Egyezményes Tervben (az előbbiekben és a továbbiakban: KET) foglalt összegeket. Ekkor azt vizsgáljuk, hogy az 1975-ös árakon elfogadott terv mennyiben valósult meg. A készenléti állapotot az eredeti tervek alapján vizsgáljuk, és a felek beruházási hányadát ehhez viszonyítva határozzuk meg. A Közös Egyezményes Terv előirányzatai 1975-ös folyó áron (Az adatok 5% tartalékot tartalmaznak) Műtárgy Magyar fél Szlovák fél (millió Ft, 1975-ös áron) (millió Ft, 1975-ös áron) Összesen (millió Ft, 1975-ös áron) Bősi vízerőmű és kapcsolódó létesítmények 10 685,3 19 721,7 30 407,0 Nagymarosi vízerőmű és kapcsolódó létesítmények 12 286,6 2 466,2 14 752,8 Tervezés, kutatás, feltárás 928,1 1 068,1 1 996,2 Összesen 23 900,0 23 256,0 47 156,0 Forrás: BNV Közös Egyezményes Terv Összefoglaló dokumentáció 0-6. 1978. Az eredeti tervek szerint a két létesítmény összes beruházási költségeinek aránya hozzávetőlegesen 50-50%. A tervek azonban nem az előirányzatnak megfelelően realizálódtak, egyrészt a költségek alábecslésének következtében, másrész a két fél nem teljesítette teljes mértékben kötelezettségeit. A KET megvalósulását a magyar oldalon 1990. december 31-ig történt pénzügyi teljesítéssel az Állami Számvevőszék vizsgálta. A tanulmány 1992. április 1-i állapotnak is felfogható, hiszen a pénzügyi teljesítés addig nem változott. 1992. április 1. óta pedig lényegi beruházás a magyar oldalon nem történt 1 (a nagymarosi helyreállítástól eltekintve), így az Állami Számvevőszék tanulmányának adatait tekintjük az elemzés kiindulási pontjának magyar oldalon. Az Állami Számvevőszék tanulmánya az OVIBER által készített számításokon alapul. Az OVIBER a készültséget a létesítmények műszaki állapotleírásának és nyilvántartott pénzügyi ráfordításának összevetésével, becsléssel állapította meg. Az Állami Számvevőszéki vizsgálat 1 Állami Számvevőszék: Jelentés a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer állami nagyberuházás lezárásának pénzügyi felülvizsgálatáról 1992. szeptember, 14.o. 2

során helyszíni bejárás is történt, és számottevő eltérést a vizsgálat készítői nem állapítottak meg. 2 A tanulmányokban szereplő számítások alapján kapott beruházási költségeket és ezek arányait összesítve az alábbi táblázat tartalmazza. A KET szerinti tervek alapján megvalósult beruházási értékek Szcenáriók A magyar fél által teljesített beruházási értékek 1975-ös árakon (millió Ft) 11 880 1990-es árakon (millió Ft) 36 500 1995-ös árakon (millió Ft) 56 977 A készültségi fokok a magyar és szlovák oldalon: 51,9-92,2%. Ez úgy is értelmezhető, hogy a teljes készültség 72,5%, melyből magyar részesedés 36%-os. A különböző árakon számolt arányok közötti eltérések oka lehet a két ország eltérő ipari árindexe és a változó árfolyam. 5. A felek soron következő, 2005. júniusi ülésére a magyar fél, igazodva a szlovák fél által megküldött anyaghoz, szintén elkészíti a létesítmények listáját, hozzárendelve a beruházások értékét. A magyar fél azt javasolja, hogy a beruházás értékelésének kérdésével a gazdasági Szakértői Munkacsoport folyamatosan, minden ülésen foglalkozzon addig, amíg érdemben fel nem dolgozzuk az összes releváns kérdést. Budapest, 2005. május 24. 2 Állami Számvevőszék: Jelentés a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer állami nagyberuházás lezárásának pénzügyi felülvizsgálatáról 1992. szeptember 3

A 2005. május 24-i budapesti tárgyalások Jegyzőkönyvének 4. sz. melléklete A Gazdasági Szakértői Munkacsoport magyar tagozatának e l ő z e t e s á l l á s p o n t j a a mandátum II.5. pontja vonatkozásában 1. Előzmények A tárgyaló felek 2005. április 18-i pozsonyi ülésén megállapodás született arról, hogy a jelen tárgyaláson a magyar fél előterjeszti álláspontját az energetikai tárgyú kérdések körében. Jelen anyag a magyar fél előzetes álláspontját tartalmazza fenti kérdésekben. 2. Az eddig elvégzett munka; általános elvek A gazdasági következmények értékelésére szolgáló anyagok terén a felek között eddig az alábbi anyagok cseréje zajlott: A magyar fél által 1999. decemberében átadott magyar javaslat 2. sz. melléklete: A magyar javaslat közgazdasági vonatkozásai címmel A szlovák félnek erre 2000. decemberében adott Állásfoglalásának II. fejezete: A magyar javaslat gazdasági és energetikai vonatkozásaival kapcsolatos álláspont A fentiek alapján a felek egyetértenek abban, hogy használjanak közös modellt és azt szisztematikusan építsék fel, figyelembe véve az eddig elvégzett munkát és számításokat. Ezért a szisztematikus előrehaladás érdekében kulcsfeladat a gazdasági munkacsoport hatáskörébe tartozó, illetve a többi munkacsoporttól igényelt hozzájárulás meghatározása, illetve a többi munkacsoporttal való folyamatos kapcsolattartás. 3. A vizsgálat alapjául szolgáló alternatívák (műszaki megoldások) meghatározása A modell egyik legfontosabb, és az eddig is legtöbbet vitatott kérdése az elemzés alapjául szolgáló alternatívák (forgatókönyvek) meghatározása. Általános elv azonban, hogy a közös modellnek vizsgálnia kell a felek által elemzésre javasolt összes szcenáriót. A felek fenntarthatják, hogy az elemzésre bocsátás nem jelenti egy adott szcenárió jogszerűségének vagy elfogadhatóságának elismerését. Tájékoztató jelleggel, a magyar fél által eddig megvizsgált változatok: A jelenlegi állapotnak megfelelő helyzet A jelenlegi állapot, egy Pilismarótnál felépítendő alsó vízlépcsővel A szlovák fél által megvizsgálni javasolt további változatok: Az 1977. évi Szerződés szerint megvalósuló megoldás Az 1998. februárban kidolgozott keretmegállapodásban foglalt javaslat esetén létrejövő helyzet

4. Vízmegosztási adatok és a termelt energiamennyiség; üzemmód A 2000. decemberi válasz felhívta a figyelmet arra, hogy az 1999. decemberi javaslatban szereplő magyar számítási metódus nem teljesen pontos. A magyar fél elismeri, hogy a szlovák fél az általa üzemeltetett bősi vízlépcsővel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatai alapján a modell pontosítására alkalmas információk birtokában lehet, amiknek segítségével a számítási metodika pontosítható. A modellben fontos input, hogy a felek mennyi vízhozamot vezetnek az Ítélet 140. pontja értelmében a Duna eredeti medrébe és a mellékágakban. Ezt a vízhozam értéket véglegesen a felek közös Környezeti Hatásvizsgálati eljárása fogja szolgáltatni. Addig az elemzés több, egymástól különböző vízhozam-megosztási változattal futtatható. Tájékoztató jelleggel: a magyar fél által eddig vizsgált vízmegosztási adatok: Állandóan 400 m 3 /s vízmennyiség juttatása a Szigetközbe Állandóan 1100 m 3 /s vízmennyiség juttatása a Szigetközbe 25%, de minimum 400 m 3 /s vízmennyiség juttatása a Szigetközbe 45% 400 m 3 /s vízmennyiség juttatása a Szigetközbe 65% 400 m 3 /s vízmennyiség juttatása a Szigetközbe A szlovák fél által felvenni javasolt további forgatókönyvek: 250-600 m 3 /s, szezonális változásokkal 5. A vizsgált alternatívák cash flow tételei az energetika, hajózás, árvízvédelem és ökológia területén 5.1. Az egyik lehetőség a szerződéses célok együttes vizsgálata. Mivel a beruházás a fent nevezett célokat együttesen szolgálta, ezért az energetikai következmények lemodellezésén túl az egyes forgatókönyvek a felek által kölcsönösen elfogadott részletezettség mértékéig - teljeskörűen kell, hogy tartalmazzák az adott szcenárióhoz köthető összes költséget és hasznot, nemcsak az energetika, hanem a hajózás, az árvízvédelem és az ökológia területén is. A hajózással, árvízvédelemmel és ökológiai költségekkel kapcsolatos cash flow tételeket akkor tudjuk az elemzésbe bevonni, ha a Folyamgazdálkodási, Környezetvédelmi, Hajózási és Energetikai Szakértői Munkacsoport munkacsoportunk rendelkezésére bocsátja az ehhez szükséges információkat. 5.2. A másik lehetőség, hogy a modell továbbra is csak az energetikai költségeket és hasznokat elemzi. Ebben az esetben a komplexitás figyelembe vehető úgy is, ahogy azt az 1999-es magyar javaslat is tartalmazta, azaz a beruházási költségeket megtisztítjuk a más hasznokat szolgáló beruházási hányadtól. 6. A modellhez a gazdasági munkacsoport által szolgáltatandó inputadatok A gazdasági munkacsoport az alábbi paraméterekre tesz javaslatot: 6.1. A beruházási költségekkel kapcsolatban Az eddig megvalósult beruházásokban a felek által viselt arányok (leltár aktualizálása) A beruházási költségek megosztása az energetikai, hajózási és árvízvédelmi célok között 2

6.2. A gazdasági modell többi részével kapcsolatban Általános értékelési és átváltási szabályok - A modell pénzneme - Használt prognózisok (pl. infláció, árfolyam, áreszkaláció) - Múltbeli átváltási arányok és egyéb, a mandátum által felvetett kérdések Működési költségek Használandó energiafajták típusa és azok időbeli eloszlása Használandó energiafajták relatív árarányai Az értékeléshez felhasználható villamos energiaár típusok, azok jelenlegi árszintje és növekedési üteme Diszkontráta 7. Az előrehaladás módját tekintve egyetértünk, hogy a felek először az egyes szcenáriók főbb paramétereit vitassák meg és hagyják jóvá, és ezután folytassák a részletesebb számítások kidolgozását. Jelen anyag függelékében jelezzük, hogy a gazdasági munkacsoport által megadandó egyes inputadatok esetében milyen kiinduló értékek használatát tartjuk lehetségesnek. Ezek véglegesítése természetesen a kölcsönös egyeztetések feladata. A használt inputadatok pontosságát tekintve a megvalósíthatósági tanulmányt megelőző (prefeasibility study) szintű pontosságot javasoljuk. 3

F Ü G G E L É K Az energetikai modell által használt, a gazdasági munkacsoport által meghatározandó paraméterek javasolt kiinduló értékei vagy számítási módja Általános értékelési és átváltási arányok A közös modell pénzneme az euró. A vizsgálat időhorizontja 50 év. Működési költségek A szlovák fél javaslata alapján a működési költségek megbontása egy fix (a beruházási költségekkel arányos, annak 1-2%-a) és egy változó (a termelt energiamennyiséggel arányos, 1 Ft/kWh) részre. Mind a fix, mind a változó rész alapja a szlovák félnek a konkrét üzemeltetési tapasztalatokon alapuló javaslata, a műszaki munkacsoporttal való egyeztetésben. A használandó energiafajták típusa és azok időbeli eloszlása A magyar fél völgy-csúcs időszakot alkalmazott, a szlovák fél a KET szerinti megbontást (alap, völgy, csúcs) javasolja. Használandó energiafajták relatív árarányai Amennyiben háromféle energiafajtát (völgy, alap, és csúcs) használunk, úgy azok induló árarányainak javasolt értékei az alapenergia-csúcsenergia esetében 1:1,3-1,5; a völgy és a csúcs esetében 1:2,5. A végleges árarány értékek függnek az időtartományok pontos beosztásától. A relatív árarányokat időben nem statikusnak, hanem az energiapiac változásai miatt dinamikusnak javasoljuk tekinteni. Kiindulópont lehet, hogy a völgy-csúcs arány 5-10 éves időtávon a kapacitás többlet várható beszűkülése következtében 1:3-ra nő, majd 30-40 éves időtávon a kínálati alkalmazkodás következtében 1:1,5 értékre csökken. Az értékeléshez felhasználható villanyár típusok, azok jelenlegi árszintje és növekedési üteme Kétfajta ártípus használatát javasoljuk megfontolni: A) A lipcsei európai energiatőzsde jegyzett illetve tőzsdén kívüli, spot illetve határidős árai Emellett lehetséges az elérhető regionális energiatőzsdék (pl. grazi) figyelembe vétele is, kiegészítve további, a felek szakértői által a szükségesnek tartott korrekciókkal (pl. határkeresztező kapacitások szűkössége, helyi árszint módosító tényezők, stb.). Használatuknál tekintettel kell lenni az esetlegesen eltérő időbeli megoszlásokra. Tájékoztatásul a lipcsei tőzsde jegyzett és tőzsdén kívüli árai: EUR/MWh 2003 2004 Alapenergia OTC 30,5 28,6 EEX 29,5 28,5 Csúcsenergia OTC 46,7 38,6 EEX 42,9 37,7 Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, közli MAVIR B) Referencia ár: a jelenlegi domináns technológia hosszú távú határköltsége A hosszú távú ártendenciák felmérésére, valamint alternatív számításként javasoljuk egy számított referencia (benchmark) ár alkalmazását. A benchmark 4

ár kifejezi a jelenlegi domináns technológia hosszú távú határköltségét. Ez jelenleg egy szabadpiacra termelő kombinált ciklusú gázturbina. Ennek lehetséges paraméterei: - 250 MW kapacitás - 720 USD/kW beruházási költség évi 2,5% eszkalációval - 15 éves élettartam - 15% diszkontráta - 6000 óra/év üzemidő - 52% hatékonyság - Gázár: 4,29 USD/GJ 2005-ben, 5,56 USD/GJ 2010-ben A fenti paraméterek alapján a referencia villanyár értékei (2005-2020): év Ft/kWh 2005 12,5 2010 15,0 2015 17,0 2020 19,5 Megjegyzés: a fenti paraméterek egy 2003. évi IEA kutatást tükröznek. Aktualizálásuk szükséges, amennyiben a felek elfogadják a referencia áramár alkalmazását és annak módszerét. Diszkontráta A diszkontráta nagysága a diszkontálandó cash flow kockázatát tükrözi, amit viszont a használt előfeltételezések (azok konzervatív vagy optimista volta) szabnak meg. A diszkontráta az adott cash flowra vonatkozó egyedi és nem általános érték, így meghatározása a legutolsó kell, hogy legyen a paraméterek között, mert értéke függ attól, hogy a többi paraméter értékében mit állapítottunk meg. Általános vezérlő elvként nincs okunk rá, hogy az állam, mint az adóbefizetésekkel gazdálkodó tőkebefektető esetében alacsonyabb hatékonysági elvárásokat támasszunk, mint a magánszektor esetében. Az energetikai beruházások elvárt diszkontrátája esetében nominál 15%-t tartunk általánosnak. Budapest, 2005. május 24. 5