A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai Kiss Nóra Környezettudomány szakos hallgató Belső konzulens: Ballabás Gábor, tanársegéd, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Külső konzulens: Berndt Mihály, környezetvédelmi szakmérnök, EnviroPlus Kft. Budapest 2010. 1
Bevezetés Célkitűzés A zaj összetett probléma. szabályozása: társadalmi, műszaki, egészségügyi szempontok (A környezeti zaj, mint probléma, az EU új, környezeti zajra vonatkozó szabályozása) Dolgozatom célja: a hang, a zaj általános bemutatása szakirodalmi feldolgozások vizsgálat a Hungária körúton műszeres mérés és kiértékelés zajtérképek elemzése, értékelése a gyakorlati megvalósítás problémái 2
Az előadás vázlata: A mérés menete, kivitelezése A jelenlegi zajterhelés vizsgálata A mért adatok prezentálása, elemzése A mérés során tapasztaltak összegzése A zajtérképek felhasználása új lehetőségek a környezeti zajvédelemben A végrehajtás tapasztalatai, problémái Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra Összefoglalás 3
A mérés menete, kivitelezése 1. ábra. A mérési pont ábrázolása a mérési területen. forrás: Google Earth, 2010. 4
A jelenlegi zajterhelés vizsgálata Műszeres mérés: aktuális forgalmi helyzethez tartozó zajszint vizsgálata keresztmetszeti forgalomszámlálás* (forgalom nagysága) Mérés kivitelezése: MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése című szabvány szerint 25/2004. (XII.20.) KvVM előírásai szerint Jelenlegi zajterhelés megállapítása: szakaszos méréssel 5 intervallumban (6-10 óra, 14-17 óra, 18-22 óra, 22-23 óra, 5-6 óra). Műszer: Brüel & Kjaer 2250 típusú kézi integráló zajszintmérő műszer Mérési pont: az út legszélső forgalmi sávjának akusztikai középvonalától 7,5 méter távolságban, a földfelszíntől 1,5 méter magasságban. Mérés időtartama: 1 óra/ 1 időintervallum, 10 percenként L Aeq, L AFmin, L AFmax [db] leolvasása * akusztikai járműkategóriák: I.: személy- és kisteher-gépkocsi II.: szóló autóbusz; könnyű tehergépkocsi, motorkerékpár 5 III.: csuklós autóbusz, nehéz tehergépkocsi
A mért adatok prezentálása, elemzése I. mérési szakasz (7:00-8:00) 6
III. mérési szakasz (19:00 20:00) 7
Összegzés: a Hungária körút zajhelyzet szempontjából problémás terület a zajterhelés mértéke nem változott az előző évekéhez képest (az olykor csökkenő forgalom ellenére sem) okai: romló útburkolat, járművek megengedettnél nagyobb sebessége indokolt lenne különböző zajcsökkentő intézkedések bevezetése Zajcsökkentő intézkedések: éjszakai időszakra 50 km/h sebességkorlátozás funkcióváltás (lakófunkció helyett szolgáltató funkció) 8
A zajtérképek felhasználása új lehetőségek a környezeti zajvédelemben legkritikusabb helyszínek lokalizálása stratégiai szintű zajcsökkentés megtervezhető környezeti hatásvizsgálatok részletesebb kidolgozásának lehetősége (Környezeti zaj stratégiai zajtérkép) A végrehajtás tapasztalatai, problémái Budapestre (és vonzáskörzetére) elkészült stratégiai zajtérképek a négy zajforrás csoport (közút, vasút, üzem, légi közlekedés) valódi zajterhelését nem jelenítik meg nem minden esetben valós konfliktus-helyzetek jelennek meg (10 11. ábra) a lakossági érintettség pontosabb meghatározása 10 11. ábra. Budapesti példa a konfliktustérképre. forrás: EnviroPlus Kft.; Google Earth, 2010. 9
Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra csak az azonos megítélés alá tartozó zajforrás-csoportok okozta zajterhelés összegzése valódi konfliktushelyzet: túllépés mértéke + az érintett lakosszám a tényleges konfliktushelyzet feltárása, megoldása - zajmutató (LKZ) alkalmazása (12 13. ábra) egyenletes elosztás elve - a lakóépületben lakók a teljes homlokzatra egyenletesen vannak elosztva 12 13. ábra. Valódi konfliktushelyzet szemléltetése az Üllői úton. forrás: EnviroPlus Kft. 2010., Google Earth 2010. 10
Következtetések, tapasztalatok, javaslatok összegzése műszeres mérés keretében végzett vizsgálat a Hungária körúton a vizsgálat célja: vajon a korábbi problémás zajhelyzet napjainkban is fennáll-e a Hungária körúton? eszközök, módszerek: Brüel & Kjaer 2250típusú integráló zajszintmérő műszer, keresztmetszeti forgalomszámlálás eredménye: a problémás zajhelyzet a mai napig is fennáll javaslatok a zajcsökkentés lehetséges módjaira a stratégiai zajtérképezés gyakorlati megvalósításainak nehézségei javaslatok a problémák lehetséges megoldásaira 11
Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, Ballabás Gábornak és Berndt Mihálynak a diplomamunka megírásához nyújtott segítőkész munkájukért. Köszönöm a figyelmüket! 12
A Bíráló 1. kérdése: A dolgozat az érintett emberek zajterheléséről szól ami a hallószerveken keresztül hat. Van még a rezgés, mint az egész testet érő hatás. Ez megjelenik a közlekedésben, az iparban és a lakosságnál is mint a talajjal, úttal, tárgyakkal, az épülettel kapcsolatos rezgés. Hogyan hat ez és milyen együtthatás van a kettő között? Környezeti rezgés rezgésforrások: nagy forgalmú közút, vasút gépészeti berendezések építési munka munkagépei közvetítő közeg: a talaj az épületek alapozásukon a talajtól kapnak rezgést hatás: dinamikai hatás az épületszerkezetre az épületben tartózkodók rezgésterhelése (Budapesti Műszaki Egyetem) gerincbántalmak látászavar idegi panaszok légzési nehézség szívritmus-rendellenesség (Dr. Zseni. A., 2009/2010.) 13
a rezgések rendszerint a zajokkal együtt keletkeznek a rezgő testek zajt bocsátanak ki (anyagi pont periodikus mozgást végez) Rezgésszigetelés: a rezgések egyik testről a másikra való átvitelének gátlása, megakadályozása rugalmas anyagok (gumi, parafa, nemez stb.) rugalmas szerkezetek (valamilyen rugót tartalmaznak) Rezgéscsillapítás: a rezgő rendszer tömegének fékezése nagyobb frekvenciák - bizonyos szervek rezonanciája (Dr. Berecz T., 2009.): 3-6 Hz : csípő-váll-fej 5-9 Hz: máj-lép-gyomor 7 Hz: agy 9-15 Hz: száj, torok 60-90 Hz: szemgolyó 100-200 Hz: állkapocs (Dr. Zseni A., 2009/2010.) 14
A Bíráló 2. kérdése: Milyen módszert és paramétereket javasol megadni ahhoz, hogy az egyenletes eloszlás elve alapján pontosabb becslést lehessen adni a lakóépületben lakók tényleges terhelésére? Jogszabályi meghatározás: legzajosabb homlokzathoz (maximális terheltségű homlokzat) rendeli hozzá a lakóházban élőket valódi terheltségnél nagyobb érintettség (14. ábra) 14. ábra. A maximális terheltségű homlokzat elve szerinti számítás forrás: EnviroPlus Kft., 2010. 15
Egyenletes eloszlás elve: lakóépületben lakók a teljes homlokzatra egyenletesen vannak elosztva (15. ábra) A módszer előnye: több pont kijelölése a homlokzaton lakók arányos elosztása (pl. zajos utcarész felőli homlokzat, csendes belső udvar felé néző homlokzat) Szükséges paraméterek: homlokzat hossza zajterhelés nagysága lakók száma A számítást végzi: automatizált szoftver 15. ábra. Az egyenletes elosztás elve szerinti számítás forrás: EnviroPlus Kft., 2010. 16
17
A zajmérés eszközei A hallás illetve az emberi fül hangosságérzete frekvenciafüggő - nem azt halljuk, mint ami a fizikai valóság. Műszer frekvenciafüggő hangosság mérése átviteli karakterisztikája azonos az emberi fülével 40-es phon-görbének felel meg Hangosságszint objektív mérése: dba (nem azonos a phon-nal, de helyettesíthető vele) (Koren E., 2009.) 16. ábra. A 40-es phon-görbe. forrás: Koren E. Zajvédelem 3. 18
A stratégiai zajtérképek készítése Magyarországon Magyarország kötelezettsége 2007. június 30-ig: Stratégiai zajtérkép: a 250 000 főnél népesebb agglomerációkra, a 6 millió jármű/évnél forgalmasabb közútvonalakra, a 60 000 jármű/év-nél forgalmasabb vasútvonalakra és az 50 000 művelet/év-nél nagyobb forgalmat bonyolító repülőterekre. 2008. június 18-ig: Intézkedési terv: ugyanezen területekre 2012. június 30-ig Stratégiai zajtérkép: a 100 000 főnél népesebb nagyvárosi agglomerációkra, a 3 millió jármű/év-nél forgalmasabb közutakra, a 30 000 szerelvény/év-nél forgalmasabb vasútvonalakra és az 50 000 művelet/év-nél nagyobb forgalmat bonyolító repterekre. 2013. július 18-ig Intézkedési terv: ugyanezen területekre Zajtérképeken ábrázolandó: L den és L éjjel Készülhet konfliktustérkép Érintettség meghatározása. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja) 17. ábra. A közútra vonatkozó L den ábrázolása Budapest területére. forrás: EnviroPlus Kft. 19
Akusztikai (hangtani) alapfogalmak A hang rugalmas közegben terjedő mechanikai energia hangérzetet kelt az érzékelésére megfelelő érzékszervvel rendelkező élőlényekben (Patkós A., 2007.) Közeg szerint három fajtája különböztethető meg.: szilárd testben történő hangterjedés (testhang) folyadékban leggyakrabban víz történő hangterjedés (folyadékhang) gázban leggyakrabban levegő történő hangterjedés (léghang) Hullámok formájában terjed (longitudinális, transzverzális)így a hangot, mint hullámjelenséget tekintve, három mennyiséggel fejezhető ki: a rezgés frekvenciájával, terjedési sebességével és hullámhosszával. (Koren E., 2009.) 18. ábra. A normális hallásterület Forrás: Barótfi I. Környezettechnika. 2000. 20
A zaj A hang és zaj elkülönítése az emberi szubjektivitásból adódóan nem egyértelmű. (Dr. Zseni A. 2009.) Zajforrások a környezetben: Közlekedési zajok: közúti, vasúti, légi közlekedésből származó zajok Ipari, üzemi zajok Áramlási zajok Bányászatból származó zajok Katonai tevékenységből származó zajok Szabadidős zajforrások Egyéb zajforrások: épületen belüli zajforrások, épületen kívüli zajforrások A hang és a zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásai Hangintenzitási szint Az emberi szervezetre gyakorolt hatás 30 db felett pszichés zavarok 40 db az alvás zavarása 40-50 db a beszédérthetőség romlása 50-60 db magasabb vérnyomás, erek összeszűkülése, étvágytalanság jelentkezése 65 db felett (tartós zajterhelés esetén) vegetatív károsodás 85 db felett átmeneti halláscsökkenés, hallásküszöb emelkedés 90 db halláskárosodási folyamat kezdete 120 db felett hallószervi károsodás, 25%-os látásromlás 160 db fájdalomküszöb, dobhártya repedés hirtelen hanghatással társuló 120-130 db halláscsökkenés (barotrauma) hirtelen hanghatással társuló 175 db halálos dózis 1. táblázat. A különböző hangintenzitás szintek hatása az emberi szervezetre forrás: Buskó A. - Kiss B. (2005.), Moser M.-Pálmai Gy. (2001.) 21
A stratégiai zajtérképek Általános ismertető az EU zajpolitikája, a stratégiai zajtérképezés célja 1993.: 5. Környezetvédelmi Cselekvési Program 2000-ig kidolgozandó célok megfogalmazása 1996: Zöld Könyv zajpolitikai szabályozás áttekintése (Koren E., 2009.) 2002. június 25.: 2002/49/EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről EU tagállamai: stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítési kötelezettség (2002/49/EK irányelv) A stratégiai zajtérképek készítése A magyarországi jogi szabályozás 1976. évi II. törvény: első hazai átfogó környezetvédelmi keretjogszabály 12/1983.(V.12.) MT sz. rendelet: a környezeti zaj- és rezgésvédelem legfontosabb szabályait rögzíti 1995. évi LIII. törvény: a környezetvédelem általános szabályai (minden zavaró, veszélyeztető, károsító hang- és rezgésterhelést okozó mesterséges energia-kibocsátásra vonatkozik a környezeti zaj és rezgés elleni védelem) 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet: az épületek helységeiben megengedhető zaj-és rezgésterhelési határértékek (Bite Pálné et. al., 2003.) 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet: a 12/1983 (V.12.) MT sz. rendelet kiváltására 22