nem anyagi természetű, hanem energia kibocsátás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "nem anyagi természetű, hanem energia kibocsátás"

Gábor Hegedüs
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Zajszennyezés speciális jellegű környezeti ártalom nem anyagi természetű, hanem energia kibocsátás az akusztikus zaj fogalma fizikai szempontból hang és zaj között nincs különbség az érzékelő felfogása dönt (zaj = zavaró, nem kívánt hanghatások) zajhatás oka eltérő frekvenciájú és intenzitású hangok zavaró összessége a zaj hatása/megítélése függ: a hangforrás erősségétől a kibocsátott hang frekvenciájától a kibocsátás jellegétől (folyamatos/szakaszos; állandó/változó/impulzusos)

2 A zajszennyezés folyamata emisszió transzmisszió immisszió átviteli út forrás átviteli út átviteli út vevő hangteljesítményszint L W hangnyomásszint L p hangosságszint L N

3 Zajszennyezés jellemzése

4 Akusztikus zaj terjedése Geometriai zajcsillapítás: térbeli terjedés miatti hangnyomásszint csillapodás (amikor a hang terjedését semmi nem akadályozza) 100 m 108 db 114 db 120 db 25 m 50 m 100 m 74 db 77 db 80 db 50 m 25 m Pontforrás: - gömbfelületen oszlik meg a hangteljesítmény - távolság kétszereződésével 6 db hangnyomásszint csökkenés Vonalforrás: - hengerfelületen oszlik meg a hangteljestmény - távolság kétszereződésével 3 db hangnyomásszint csökkenés

5 Zajszintet befolyásoló további tényezők hangvisszeverődés az észlelő adott helyzetében növeli a zajterhelést hangárnyékolás növeli a kibocsátó forrás és az észlelő közti utat hangelnyelés pl.: zajvédő falak rugalmas közege növénysáv hatása csak akkor van csillapító hatás, ha összefüggő levélfal állja a hangterjedés útját talaj és meteorológiai tényezők hatása

6 Zajszint értékek db Forrás (távolság) 0 Emberi hallásküszöb (egészséges fül esetén); szúnyog hangja 3 méterről 10 Emberi lélegzet 3 méterről 30 Színházi csend 40 Lakóterület éjjel 50 Csendes vendéglő belül 60 Iroda vagy vendéglő belül 70 Erős forgalom 5 méterről 80 Porszívó 1 méterről, zaj forgalmas utca járdáján 90 Üzemi zaj, kamion 1 méterről 100 Légkalapács 2 méterről; diszkó belül 110 Gyorsító motorkerékpár 5 méterről; láncfűrész 1 méterről 120 Fájdalomküszöb; vonat kürt 10 méterről 140 Pisztolylövés 1 méterről 150 Repülőgép sugárhajtóműve 30 méterről 168 Géppuska lövése 1 méterről 180 A Krakatau vulkán robbanása 100 mérföldről (160 km) a levegőben 194 Elméleti határ, hanghullám esetén, 1 atmoszféra környezeti nyomásnál

7 Zajszennyezés hatása különböző hangnyomásszintű zajok emberi szervezetre gyakorolt hatásai: 20 db csendes erdő zajszintje 30 db pszichés hatás 65 db vegetatív problémák 90 db károsodnak a hallószervek 120 db fájdalomküszöb db maradandó halláskárosodás 160 db dobhártyarepedés 175 db klinikai halál a zaj egészségre gyakorolt hatását befolyásolja az egyén fizikai és pszichikai állapota (fáradtság)

8 Zajártalom (objektív megítélés) Zajártalom az európai lakosság körében (Berndt, 2007) 15% 6% 1% 29% jellemző zajszintek Budapesten forgalommal terhelt időszakban 70,4 db 22% 27% < 55 db db db db db > 75 db csökkent gépjármű forgalom esetén (autómentes napon) 58,3 db

9 Zajártalom (szubjektív megítélés)

10 Zajszennyezés közút A közúti közlekedés által kibocsátott zaj függ: járművektől személy-/tehergépjármű szerkezeti kialakítás műszaki állapot útburkolat típusától és állapotától emberi tényezőktől vezetési stílus járművek sebessége folyamatosan/szakaszosan haladó járműoszlop A közúti közlekedés által kibocsátott zaj forrásai: motorzaj kipufogó berendezés karosszéria (aerodinamika) gumiabroncsok gördülése szívóberendezés hűtő és ventilátor váltó egyéb (fékcsikorgás, rádió stb.)

11 Zajszennyezés vasút vasúti közlekedés okozta zaj: pályaudvarokon és állomásokon (utastájékoztatás, szerelvények vontatása) vontatóeszközök használatakor szerelvények (el)haladása közben (zakatoló menetzaj, figyelmeztető jelzés) egyéb üzemi körülmények között (pl.: árurakodáskor) 25 m távolságban, sín felett 3,5 m magasan: db(a) hangnyomásszint

12 Közlekedési eredetű zajterhelés jogi szabályozása

13 Közlekedési eredetű zajterhelés mérése közúti közlekedés zajszintjének mérése MSZ :1992 a szélső forgalmi sáv középvonalától 7,5 m-re 1,2 m magasságban a mérést 3 járműkategóriára külön kell elvégezni nappal 16 órán keresztül éjjel 8 órán keresztül vasúti közlekedés zajszintjének mérése MSZ :1992 a közelebbi sínpályától 25 m-re 1,2 m magasságban teher- és személyvonatra külön kell elvégezni nappali és éjszakai órákban

14 Közlekedési eredetű zajterhelés példák forrás: Tulipánt Gergely, 2007 (PhD disszertáció)

15 Közlekedési eredetű zajterhelés példák forrás: Tulipánt Gergely, 2007 (PhD disszertáció)

16 Közlekedési eredetű zajterhelés példák forrás: Tulipánt Gergely, 2007 (PhD disszertáció)

17 Zajcsökkentési lehetőségek 1. Emisszió csökkentés a zajforrásnál kisugárzott zajteljesítmény csökkentése aktív védekezés (pl. berendezés vagy technológia módosítása, járműforgalom korlátozása, csendesebb gumiabroncsok/útburkolat) 2. Transzmisszió akadályozása az átviteli úton a zajterjedési viszonyok módosítása passzív védekezés (pl. gépek tokozása, motortér szigetelése, zajvédő falak, kerítések) 3. Immisszió csökkentés a vevőnél a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó, nyílászáró csere)

18 Közlekedés okozta zajterhelés csökkentésének lehetőségei 1. járművek hangszigetelése 2. hangelnyelő útburkolat kialakítása (porózus aszfalt) 3. forgalom korlátozása, sebességkorlátozás 30

19 Közlekedés okozta zajterhelés csökkentésének lehetőségei 4. zajárnyékoló létesítmények építése 5. meglevő épületek hangszigetelése 6. új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele

20 Zajárnyékoló falak Zajárnyékoló fal (hanggát): a védendő objektumot eltakarja a zajforrás elől. forrás vevő Elérhető zajcsökkentést meghatározó tényezők: fal anyaga, szerkezete, vastagsága fal magassága és hosszúsága a falnak a zajforráshoz és a védendő létesítményhez viszonyított helyzete Zajcsökkentés gyakorlati felső határa: 15 db

21 Zajárnyékoló falak Zajárnyékoló falak típusai hangvisszaverő típus hangelnyelő típus a fal zajforrás felőli felülete valamilyen porózus anyagból készül (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, poliuretán) akkor alkalmazzák, ha a visszavert hang jelentős zavaró hatást okozna Zajárnyékoló falak tervezése a megkívánt zajcsökkentés alapján meghatározható a fal optimális elhelyezése, magassága, hossza és hanggátlása

22 Elhelyezési lehetőségek

23 Elhelyezési lehetőségek 160º hangvisszaverődés kezelése:

25 Hanggátak anyaga és szerkezete Földtöltés, domb előnye: természetesnek hat, vizuálisan illeszkedik a tájba növényekkel való beültetés esetén növelhető a zöldfelület olcsóbb lehet, ha az anyag rendelkezésre áll (pl. építkezés); tartós, kevesebb karbantartást igényel hátránya: nagy helyigény 25º

26 Fa kedvező vizuális hatás gyakran alkalmazzák kisebb lakóházak védelmére ( kerítésként ) elnyelő típusú fa zajvédő fal

27 Fémlemez - anyaga: alumínium vagy acél - általában hangelnyelő típusú fal elnyelő típusú fém fal: acél tartóoszlop fém hátlap perforált fém előlap hangelnyelő anyag

28 Beton visszaverő típusú beton falak elnyelő típusú beton falak szemcsés beton:

29 Tégla tömör tégla: visszaverő fal perforált tégla: elnyelő fal előnye: illeszkedik a városi épített környezetbe

30 Műanyag PVC fal: Ütésálló üveg, akrilüveg

Bio -falak a szerkezetnek szerves része a növényzet előnye: természetesnek hat, növeli a zöldfelületet a földtöltéshez képest kisebb helyigény hátránya:

31 Bio -falak a szerkezetnek szerves része a növényzet előnye: természetesnek hat, növeli a zöldfelületet a földtöltéshez képest kisebb helyigény hátránya: folyamatos karbantartás, öntözést igényel acélváz növényzet öntözőcső táptalaj acélrács és geotextil talajszint alapozás föld beton/fa panelek növényzet

33 Növénysáv Növénysáv telepítése önmagában általában nem eredményez elégséges zajcsökkenést. 30 m széles lombhullató erdősáv: alacsony frekvenciatartományban 3-4 db, magas frekvenciatartományban db zajcsökkentés közlekedési zaj: 10 db zajcsökkentéshez 50 m széles erdősáv szükséges lombhullató növényzet: télen a zajcsökkentő hatás elhanyagolható

Hasonló dokumentumok

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 6. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék

Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_1 2017 2018. tanév tavasz 6. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék ELŐADÁS ANYAGA Zajcsökkentés (gépzaj, közút) Zajcsökkentés