GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE Kukorica
Kukorica A kukorica a legfontosabb abraktakarmányunk. Az állattenyésztés abrakszükségletének nagy részét kukoricával fedezzük. Magas keményítı tartalma következtében kiváló hizlaló takarmány. Termése emberi élelmezésre is sokoldalúan használható. Ipari nyersanyagként a keményítı és szeszipar hasznosítja. Csírájából kiváló étolaj nyerhetı. A silókukorica és a kukoricacsalamádé a kérıdzı állatok tömegtakarmánya.
Talajelıkészítés az elıvetemény és annak lekerülési ideje, az istállótrágyázás és a talaj állapota határozza meg. Jó elıvetemény az ıszi búza, mert korán lekerül, van elegendı idı az istállótrágyázásra és a talajelıkészítésre. Önmaga után monokultúrában (is) nem termeszthetı. Az ilyen gazdaságokban a kukorica és a búza váltja egymást olyan módon, hogy 2-3 évig kukoricát, majd egy, legfeljebb két évig búzát termesztünk önmaguk után. A kukorica a mély termırétegő, vízzel kellıképpen ellátott talajokat kedveli. Csak az ilyen talajokon tudja átvészelni a nyári szárazságot. A talaj elıkészítés minden munkamővelete a nedvesség befogadását és annak megırzését célozza.
A nyáron lekerülı korai elıvetemények után elsı teendı a tarlóhántás. A gabona elı vetemény után sekélyen hántott tarlót hengerrel zárjuk, hogy a talaj nedvességét megırizzük és elısegítsük a kukorica legnagyobb ellenségeit jelentı gyomok (disznóparéj, kakaslábfő és a moharfélék) kikelését. A tarló ápolása során kultivátorral vagy tárcsával irthatjuk a kikelt gyomokat. A sikeres kukoricatermesztés alapja az ıszi mélyszántás. Bármilyen növény volt az elıvetemény, 25-30 cm mélyen szántsunk. A kötöttebb talajokon 4-5 évenként 40-45 cm-es mélyítı szántásra is szükség lehet.
A korai elı vetemények után az ıszi mélyszántás már szeptemberben elvégezhetı. Ha a tarlóhántást és annak ápolását gondosan végeztük, akkor a szántás elmunkálása nem okoz gondot. A korai elıvetemények után istállótrágyázhatunk. A kukorica akkor elfogadható elıveteménye önmagának, ha idıben lekerül a talajról. A rövidebb tenyészidejő kukorica után az ıszi mélyszántás idıben elvégezhetı. Amennyiben a betakarító gép nem aprít ja fel a szárat, szántás elıtt szárzúzót vagy tárcsát használhatunk. A tárcsával hossz- és keresztirányban célszerő megjáratni a területet.
A kukorica késıtavaszi vetéséig van elegendı idı a talajelıkészítésre. A tavaszi talaj elıkészítés elsı mővelete az ıszi szántás elmunkálása. Mihelyt a talaj annyira felszikkadt, hogy gépekkel rá tudunk menni, azonnal simítózzunk. Ezzel a talaj párologtató felülete lecsökken, több nedvesség marad a téli csapadékból. Késıbb, ha a talaj a tavaszi esık hatására megtömıdne vagy kigyomosodna, kultivátorral, esetleg könnyő tárcsával vagy ásóboronával mőveljük meg a talajt. Közvetlenül a vetés elıtt készítsünk aprómorzsás és levegıs magágyat. Ennek a kukorica esetében is legalkalmasabb módja az egyszeri vagy kétszeri kombinátorozás.
İszi mélyszántás
Kombinátor
Kultivátor
Aratás
Tápanyagellátás Tápanyag igényét korábban istállótrágyával elégítették ki. A hibridkukoricák elterjedése lehetıvé tette a hektáronkénti tıszám növelését és szükségessé tette a fokozottabb mértékő tápanyagutánpótlást. Az istállótrágyát a benne lévı szerves anyag és a növényi tápanyagok jó érvényesülése miatt nyáron vagy a nyár végén hordjuk ki és keverjük a talajba. A kukoricával egységnyi területrıl több tápanyagot takarítunk be, mint a többi gabonafélékkel, ezért több tápanyagra van szüksége. Tápanyagigényének nagyobb részét mőtrágyákkal elégítjük ki.
A foszfor és kálium mőtrágyákat legkésıbb az ıszi mélyszántás elıtt szórjuk ki és a szántással keverjük a talajba. A kukorica igényes a folyamatos nitrogénellátásra. Nitrogént vetés elıtti alaptrágyaként csak akkor adjunk, ha nagytömegő, nitrogénben szegény szerves anyagot dolgoztunk a talajba. Erre a célra a mőtrágya egyharmadát használhatjuk fel. A többi részét magágy-készítéskor kiegészítı, vagy vetéskor indító mőtrágyaként adjuk. A korai vetés vagy a hideg idıjárás következtében lassan fejlıdı, sárguló kukoricát nitrogén fejtrágyázással segíthetjük át e kritikus idıszakon. A mőtrágya mennyiségét, figyelemmel az elıveteményre és az istállótrágyázásra a már korábban megismert módon határozhatjuk meg. A kukorica 6 t/ha terméssel 150 kg nitrogén, 66 kg foszfor és 132 kg kálium ha-tóanyagot von ki a talajból..
Vetés Két kukorica fajta keresztezésébıl jön létre a hibrid kukorica. Az így elvetett mag a szülıknél 20-25%-kal többet terem. Ezt a jelenséget heterózis hatásnak nevezzük. A növénynemesítık a heterózis hatást úgy fokozzák, hogy a hibrid et létrehozó szülıket több éven át önmagukkal termékenyítik meg és ezzel un. beltenyésztéses törzset (vonalat) hoznak létre. Ezeket keresztezve egymással beltenyésztéses hibrideket állítanak elı. Attól függıen, hogy hány vonalat használnak keresztezésre, kettı-, három-, négy- és többvonalas hibridekrıl beszélünk. Tudni kell azonban, hogy a heterózis hatás csak a keresztezés utáni elsı nemzedék-ben érvényesül. A hibrid vetımagot minden évben újra elı kell állítani. A hibridek kiválasztásakor figyelembe kell venni azok termıképességét, ellenálló képességét, szárszilárdságát és a tenyészidı hosszát. A hazánkban termesztett hibrideket a tenyészidı hossza szerint négy csoportba so-roljuk és FAO számokkal jelöljük. (3. táblázat) (FAO az ENSZ Mezıgazdasági Bizott-sága.)
HIBRID Ki címerezzük Címer marad APA sor ANYA sor APA sor
A fajták tenyészideje befolyásolja a terméshozamokat. A korai fajták kevesebbet teremnek, mint a késıiek. Figyelembe kell venni azonban, hogy a késıi fajták növelik a termés kockázatát és a betakaíitáskori magas víztartalom miatt a szárítás költségeit. Érési csoport FAO szám Tenyészidı hossza Érési idı nap hónap Igen korai 200-299 130-140 augusztus vége, szeptember eleje Korai 300-399 140-150 szeptember közepe Középéréső 400-499 150-160 szeptember vége, október eleje Középkésıi 500-599 160-170 október közepe
A vetés ideje A vetés ideje akkor érkezett el, amikor a talaj hımérséklete a vetés mélységében a 9-10 O C fokot elérte. Az ennél hidegebb talajban a csírázás vontatott, a magvak egy része elpusztul. Amennyi-ben a gyengén kelı fiatal kukorica "megfázik", a növekedésben visszamarad, sárgul és a károsodást csak nehezen heveri ki. A vetés kezdete általában április hónap közepe. A május 10-e után vetett kukorica kevesebbet terem. A különbözı tenyészidejő hibrid kukoricák vetésideje változó. A hideget jobban tőrı hibridek korábban vethetık, mint a hidegre érzékenyebbek. A vetéseket a korai éréső hibridekkel kezdjük és a késıbbi érésőekkel fejezzük be. A megkésett vetés sokat szenved a nyári szárazságtól. Kitolódik a betakarítás ideje, amely az ıszi betakarítási munkák idején hátrányos lehet.
A vetés módja A vetés sortávolsága általában 70 cm. A tıtávolság a tıszámtói függıen 20 cm körül ingadozik. A kukoricát szemenkénti vetıgéppel vetjük. A vetıgépet a munka megkezdése elıtt minél pontosabban állítsuk be a sortávolság-ra, magmennyiségre, az egyenletes vetésmélységre és csatlakozó sorra. Vetés közben is ellenırizzük a munka minıségét, a magtartályok töltöttségét és a haladási sebességet. A vetés mélységének a csírázás feltételeihez kell igazodni. A túlzottan sekély vetéskor a nedvesség, a túl mély ve-téskor a levegı hiánya akadályozza a csírázást. Középkötött talajon a vetés mélysége 6-7 cm, kötött talajokon 5-6 cm. A hideget jobban tőrı korai fajták sekélyebben vethetık, mint a késıiek. A vetésmélység pontos betartása a növények egyenletes kelése és fejlıdése szempontjából fontos.
Hazai hibridjeink tıszáma 60-70 ezer tı hektáronként. A tıszám csak bizonyos határig növelhetı. A rövidebb tenyészidejő hibridek jobban sőríthetık, tıszámuk nagyobb, mint a hosszabb tenyészidejőeké. A jó kultúr-állapotú és jó vízgazdálkodású talajokon a tıszám növelhetı. Az ország melegebb, szárazabb tájain a ritkább növény állománytól várhatunk jobb termést. Öntözéses gazdálkodásban a tıszám növelhetı.
A vetımag mennyiségének megállapítása fontos növénytermesztıi feladat. Menete a következı: Elıször meg határozzuk a vetımag egy kilogrammjában lévı csíraszámot. Ezt úgy kapjuk meg, ha az egy kg-ot (1000 grammot) elosztjuk az ezer mag-tömeggel és a ka-pott eredményt megszorozzuk 1000-rel. Amennyiben a kukorica ezer mag-tömege 200 gramm, akkor: 1000 : 200 = 5 x 1000 = 5000 db mag, illetve csíra található 1 kg vetımagban. A kapott eredmény a kifogástalanul csírázó vetımagra vonatkozik. Ha a próbacsí-ráztatáskor azt állapítottuk meg, hogy a magvaknak csak 95%-a csírázott ki, akkor az egy kg-ban lévı csíraszám az 5000 db magnak csak 95%-a 5000: 100 = 50 x 95 = 4750 db csíra található 1 kg vetımagban. A hektáronként tervezett tıszámot ha elosztjuk a csíraszámmal, akkor megkapjuk a szükséges mag mennyiségét kg-ban. Pl. 60.000 tıszámot tervezünk, akkor: 60.000 : 4.750 = 12,6 kg vetımag szükséges hektáronként.
Ápolás A kukorica ápolásának legfontosabb célja a gyomirtás, amely végezhetı kézzel, géppel és vegyszerezéssel. A kukorica kelését követıen a kelı gyomokat könnyő fogassal irthatjuk, azonban némi tıszámkieséssel számolnunk kell. A mechanikai növényápolás általánosan használt eszköze a kultivátor. A kultivátorral akkor végezhetünk jó munkát. Ügyelni kell a mővelı szerszámok oldalirányú és egyenletes mélységő beállítására. A sorok mellett 8-10 cm-es védısávot kell hagyni, A kukorica gyomirtásának általánosan elterjedt módja a vegyszeres gyomirtás. A gyomirtási módok a vegyszerezés ideje szerint lehetnek alapkezelések (vetés elıtt, vetés után kelés elıtt) és állomány-kezelések.
A vetés elıtt kiszórt vegyszert azonnal tárcsázzuk a talajba. Az állománykezelés akkor lesz eredményes, ha a gyomok 2-4 leveles állapotban vannak és a kukorica 15-25 cm magasságú. Hatástalan vegyszerezés esetén a kultivátorozás segíthet. A kukorica ápolásához tartozik a kártevık és a betegségek elleni védekezés. A talajlakó kártevık, mint a drótféreg és a mocskos pajor ellen vetés elıtt talaj fertıtlenítéssel védekezhetünk. A drótféreg kártétele a fiatal növény gyökerének pusztításában nyilvánul meg, amelynek következtében a növény elszárad. A mocskos pajor a kukorica tövét elrágja és a növény a szél hatására kidıl. A talaj fertıtlenítı szerek a talaj elıkészítés során és a gyomirtó vegyszerekkel együtt juttathatók ki.
A kukoricamoly hernyója a kifejlett növény szárába járatokat rág, amelynek követ-keztében az letörik. A csı nem tud kifejlıdni, a betakarítás is nehezebb. A hernyó a szár töve felé vándorol és ott telel át. A betakarításkor a szár levágásával és annak alászántásával védekezhetünk a kártevı ellen. A gombabetegségek közé tartoznak az üszögbetegségek. A fertızés helyén szürkésfehér hártyával bevont spóratömegek találhatók, amelyek felrepedésük után fertızik a növényeket. A csávázott vetımag véd az üszögbetegségek ellen. A kukorica meghálálja az öntözést. A legtöbb vizet a virágzás és a júliusi magkötés idején igényli. Az öntözés es termesztéssel azonban körültekintıen járjunk el, mert az öntözés jelentısen megnöveli a termelési költségeket.
Betakarítás és tárolás A kukoricát teljes érésben kell betakarítani. Ilyenkor a kukorica magja kemény, körömmel nem nyomható be, a szem nedvességtartalma a betakarítás módjától függıen 25-40%. Az érés során a szemek nedvességtartalma fokozatosan csökken attól függı en, hogy a hibridkukoricának milyen gyors a vízleadó-képessége. Hazánkban szeptember és október hónapokban takarítjuk be a kukoricát. Megkésett aratás esetén a szár ledılése miatt nagy a betakarítási veszteség. A betakarítás történhet csövesen, morzsolva és zúzva.
Csöves betakarítás A kukoricát hagyományosan csövesen takarítjuk be. Ennek a kisgazdaságokban és a vetımag elıállítása, illetve a csemegekukorica termesztése során van jelentısége. A csöves betakarítás 25-30%-os víztartalomnál kezdhetı. A kukoricát fosztás után górékban tároljuk és csak a felhasználás elıtt morzsoljuk le. Víztartalma, tavasszal 15%-ra csökken. Ez a májusi morzsolt kukorica. A gépi betakarítás csıtörı-fosztó gépekkel történik. Teljesítményük kicsi és a szár megdılésekor nagy a betakarítási veszteség. Többnyire kézi utófosztást igényel.
Morzsolásos betakarítás A morzsolásos betakarítás 30-33%-os nedvességtartalomnál történik. A morzsolva történı betakarítás eszközei az átalakított gabonakombájnok. Az átalakítás teendıi: - a vágóasztal helyére kukoricabetakarító adaptert szerelünk, - a dobkosarat cseréljük, - a dobverı lécek közötti hézag ot lefedjük, - a dob és dobkosár közti hézagot beállítjuk, - a dob fordulatszámát csökkentjük, a törek- és szalmarostát kicseréljük, a szelelı fordulatszámát beszabályozzuk. morzsolva történı betakarítás után rostálással és légárammal elıtisztítást végzünk. Tisztítás után szárítóra kerül a mag. A szárítási hımérsékletet úgy kell beállítani, hogy a 60-80 C fokot ne haladja meg. A kukorica nedvességtartalmát 14,5-15,5%-ra kell csökkenteni. A kukoricaszárat legcélszerőbb helyben felaprítani és alászántani vagy leveles cukorrépafejjel együtt besilózni.
A zúzva betakarítás 30-35%-os víztartalomnál történik. A csızúzalék zúzott, érett szemeket, a csutka és a csuhélevelek egy részét tartalmazza. A betakarításhoz olyan szecskázók használhatók, amelyek zúzókosárral vannak felszerelve. A kukorica átlagtermése 5-7 t hektáronként. A szár a szemtermés másfél-kétszerese.
Köszönöm figyelmüket!