A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom
A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus
A parasympathicus idegrendszer Parasympathicus preganglionáris neuron 1 Parasympathicus ganglion 2 Parasympathicus postganglionáris neuron Effector sejt Simaizom Szívizom Mirigy
A parasympathicus idegrendszer 2 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Neuron altípus Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Muszkarinos kolinerg-receptor (machr)
I. A sympathicus idegrendszer A szokásos elrendezés 1 Sympathicus preganglionáris neuron Sympathicus ganglion Sympathicus postganglionáris neuron 2 Effector sejt Simaizom Szívizom Mirigy
I. A sympathicus idegrendszer A szokásos elrendezés 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Neuron altípus 2 Neurotranszmitter: Noradrenalin Mire hat: Adrenerg-receptor
Nikotinos Ach receptorok Nikotinos receptorok Ionotrop receptorok Nem-specifikus kationcsatornák (Na + - és K + -permeabilitás) 5 alegység Aktiváció membrándepolarizáció Két altípus Neuron altípus α 2 β 3 alegységösszetétel Agonista: ACh, Nikotin Antagonista: Hexametónium
Muszkarinos Ach receptorok G-proteinhez kapcsolt metabotrop receptorok Agonista: ACh, muszkarin Antagonista: Atropin 5 altípus M1: Agy, IP3 M2: Szív, camp M3: Simaizom, mirigy, IP3 M4: Agy, camp M5: Agy, IP3
β-adrenerg receptorok β 1 -receptor A G s proteinhez kapcsolt [camp] i Szívizom: pozitív trophatások (arrhythmia!!!) adrenalin > noradrenalin
α-adrenerg receptorok α1-receptor A G p proteinhez kapcsolt IP 3 [Ca 2+ ] i α2-receptor A G i proteinhez kapcsolt [camp] i noradrenalin > adrenalin
Ach bontás a szinaptikus résben kolin visszavétele ko-transzporttal Ach szintézis a szinapszisban vezikulák axonális transzportja receptorok a pre-szinaptikus sejten A kolinerg szinapszis
Az adrenerg szinapszis NA sorsa diffúzióval távozik (bontás pl. májban) ko-traszporttal visszavételre kerül intracellulárisan bomlik (MAO, COMT) NA szintézis a szinapszisban a kokain és a rezerpin hatása bár mind a kettő NA transzportot gátol hatásuk részben ellentétes
Szinaptikus integráció alapjai AP az axon-dombon alakul ki visszaterjed(het) a soma-ra (dendrit-fára) törli az előző állapotot jelentős számú szinapszis egyetlen sejten elektrotónusus potenciálváltozás tulajdonságai kölcsönhatás az egyes szinapszisok között pre-szinaptikus sejten (a szinapszis területén) is találhatók receptorok, szinapszisok receptorok száma változhat denervációs túlérzékenység
Szinaptikus integráció formái Monoszinaptikus Poliszinaptikus Pre-szinaptikus Potencírozás (poszttetanikus) Facilitáció Gátlás Poszt-szinaptikus Adaptáció Plaszticitás Facilitáció Gátlás Időbeli szummáció Konvergencia Divergencia Térbeli szummáció Aktív zóna Széli zóna
Szinaptikus integráció formái tér- és időbeli szummáció térbeli egy AP 1-nél egy AP 2-nél egyidejű AP-k 1-nél és 2-nél időbeli egy AP 1-nél két AP 1-nél gyorsan egymás után Pre-szinaptikus Potencírozás (poszt-tetanikus) Facilitáció Gátlás Monoszinaptikus Poszt-szinaptikus Adaptáció Plaszticitás Facilitáció Gátlás Időbeli szummáció Poliszinaptikus Konvergencia Divergencia Térbeli szummáció Aktív zóna Széli zóna
Neurotranszmitterek osztályozása kis molekulájú, gyors Class I Ach Class II (aminok) noradrenalin adrenalin dopamin serotonin hisztamin Class III (aminosavak) GABA glicin glutamát aszpartát neuropeptidek, lassú hipotalamikus RH CRH, TRH, GHRH, GnRH hipofízis TH ACTH, TSH, GH, LH, FSH, prolactin oxitocin, ADH β-endorfin, α-msh Agyban és a GI traktusban ható peptidek Leu- és Met-enkefalin P anyag gasztrin CCK VIP neurotensin egyéb szövetekben Angiotenzin II Bradikinin Karnozin kalcitonin (és CGRP)
A receptorműködés alapjai a receptorpotenciál kialakulásának lépései Az inger lehet kémiai mechanikai hő elektromágneses sugárzás elektromos tér elsődleges receptor másodlagos vagy harmadlagos receptor kiegészítő struktúra mely lehet része a receptornak vagy független attól módosult fizikai inger a receptor jelátalakító része
A receptorműködés alapjai az inger átalakítása jelátalakítás inger csatorna nyitott állapotának megváltozása inger nyitott zárt nyitott zárt Membránon átfolyó áram megváltozása Lokális, gradált potenciálváltozás = receptorpotenciál
A receptorműködés alapjai az inger kódolása A központi idegrendszer felé AP-ok továbbítják az információt a receptorpotenciál nagysága függ a kiváltó inger nagyságától az AP-ok a minden-vagy-semmi törvényét követik Az inger erőssége az AP-sorozat frekvenciájában kódolódik minden AP-t refrakter periódus követ a következő AP kialakulásának ideje függ az azt létrehozó inger erősségétől
A receptorműködés alapjai az inger kódolása A kiváltott válasz (R) és az inger erőssége (S) közötti összefüggés nem lineáris (hatványfüggvény) R = a S n (n = 0.52); [vagy log(r) = n log(s) + b] a küszöb-inger közelében fontos a nagy feloldóképesség