Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet
Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások következtében kialakuló fogyatékosságok, az átmeneti és a tartós munkaképesség-változás minôsítésének elveit mutatja be. A fejezet a tápcsatorna és a hasnyálmirigy károsodásait tárgyalja. A szájüreg és a garat károsodásaival az orr-fül-gége fejezet foglalkozik. A máj, az epehólyag és az epeutak betegségei külön fejezet tárgyát képezik. Az emésztôrendszer betegségeirôl pontos hazai epidemiológiai adatok nem állnak rendelkezésünkre. Jelentôségüket érzékelteti, hogy a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerinti fôcsoportokon belül az emésztôrendszer betegségei, a szív és a keringési rendszer, a mentális és a viselkedési zavarok, a daganatok és a csont izom rendszer és a kötôszövet betegségei után a negyedik helyet foglalják el a rokkantság okai között. Magyarországon az emésztôrendszer betegségei miatt évente mintegy 2400 2500 beteget véleményeznek 67%-ot meghaladó mértékben munkaképesség-csökkentnek az orvosi bizottságok. A hazai keresôképtelenségi statisztikában az emésztôrendszer betegségei rendszeresen az ötödik helyet foglalják el a vírusfertôzések, a keringési, a légzôszervi és a mozgásszervi betegségek mögött. Ez évente mintegy 160 ezer esetet és több mint 4,5 millió kiutalt napot jelent, melyek táppénzes kihatása a 6,5 7 milliárd Ft-ot is eléri. Az elmúlt évtizedek során a gasztroenterológiai betegségek diagnosztikája és kezelése egyaránt gyökeresen megváltozott: pl. a peptikus fekély kezelése a Helicobacter pylori eradikációjával vagy az epemûtétek során alkalmazott endoszkópos technika olyan váltást hozott a gasztroenterológiában, melyeknek jelentôs kihatásai vannak az átmeneti és a tartós munkaképességcsökkenés alakulására. A tápcsatorna felépítése, mûködése Lonovics János A tápcsatorna részei a száj, a garat, a nyelôcsô, a gyomor, a vékonybél, a vastagbél és a végbél. Az emésztôrendszerhez tartoznak továbbá az emésztônedveket termelô exokrin mirigyes szervek a nyálmirigyek, a máj, a hasnyálmirigy s ezek kivezetô rendszerei. A tápcsatorna felépítése régiónként változik, az általános szöveti felépítést a 17.1. ábra mutatja be. Az emésztôrendszer általános funkciói a táplálék felvétele, lebontása, a tápanyagok vérbe juttatása és a salakanyagok eltávolítása. E fô feladatokat az emésztôrendszer a motilitás, a szekréció, az emésztés, a felszívás és a szintézis révén valósítja meg, melyek kapcsolódnak az emésztôrendszer specifikus funkciói a hormontermelés, s a különbözô immunológiai mechanizmusok. A gasztrointesztinális rendszer mûködésének szabályozását hormonális és idegi mechanizmusok biztosítják: A gasztrointesztinális rendszerben termelôdô hormonhatású anyagokat a 17.1. táblázat sorolja föl.
822 17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 17.1. ábra. A tápcsatorna általános felépítése 17.1. táblázat. Gasztrointesztinális hormonok A hormont termelô endokrin sejtek elhelyezkedése Gyomor Vékonybél Hasnyálmirigy-szigetek Vékonybél, vastagbél Hormon gasztrin szekretin kolecisztokinin (CCK) motilin gasztrikus inhibitor peptid (GIP) inzulin glukagon pancreas eredetû polipeptid enteroglükagon peptid YY neurotenzin Az idegi szabályozást a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer végzi (17.2. ábra). A szenzoros beidegzést a bélfalban levô mechano-, kemo-, nociceptív, a disztenziót észlelô receptorok, s azok neuronjai valósítják meg. A motoros pályát a szimpatikus neuronok, a n. vagus neuronjai és más paraszimpatikus neuronok, az izmokhoz, az erekhez, a hámhoz, a mirigyekhez futó rostok és a mozgató végkészülékek alkotják. A tápcsatorna saját idegrendszerét a submucosában elhelyezkedô plexus submucosus (Meissner-) és a két izomréteg között lévô plexus myentericus (Auerbach-) alkotják (17.3. ábra). A négy alapfunkció megvalósításában a tápcsatorna különbözô területei más-más mûködéseik révén vesznek részt.
17. FEJEZET Az emésztôrendszer károsodásai 823 központi idegrendszer 17.2. ábra. A tápcsatorna autonóm beidegzése 17.3. ábra. A bélfal mûködésének idegi szabályozása