Pályázati kiírás A KGYTK Tehetségsegítő Tanács meghirdeti a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája nevű tehetséggondozó versenyét a 2011/12 es tanévre. készítette: Kiss Albert KGYTK Tehetség Tanács elnöke Zalabér, 2011. szeptember 27. 1
1. Nevezés: 1.1. nevezni elektronikusan lehet a www.zalaberiskola.hu honlap Kutató gyerekek / pályázati kiírás linken található jelentkezési lap megküldésével 1.2. jelentkezési lap Jelentkezési lap a KGYTK 2012 tehetséggondozó versenyre 1. A tanuló 1.1. neve: 1.2. osztálya: 1.3. email címe: 1.4. hányadik éve vesz részt a KGYTK munkában: 2. A tanuló iskolájának 2.1. neve: 2.2. levélcíme: 2.3. megyéje: 2.4. email címe: 3. A mentorpedagógus 3.1. neve: 3.2. képesítése: 3.3. email címe: 3.4. hány éve végez mentori munkát: 4. A pályamunka 4.1. várható témája: 4.2. tudományágba sorolása: 4.3. várható kategóriába sorolása: A jelentkezési lapot kérjük a KGYTK.zalaber@gmail.com e-mailcímre megküldeni Nevezési határidő 2011. október 30. 1.3. nevezési határidő 2011. október 30. 2
2. Pályamunka 2.1. a versenyen tudományos pályamunkával vehetnek részt a 3-8. osztályos tanulók 2.2. a pályamunka bármely tudományfőágba sorolható tudományos témáról szólhat (lásd: Schranz András főszerkesztő: A tudomány térképe. Keraban Kiadó, Budapest, 1995. 2.3. a pályamunkák készülhetnek ismeretterjesztő vagy kutatásmódszertani kategóriában 2.3.1. ismeretterjesztő alkotás Ismeretterjesztő alkotásnak tekinthetjük azt, ami a tudomány számára nem tartalmaz új ismeretet. A diákkörben a gyermek felfedezi a számára ismeretlen tudományos ismereteket, amelyeket ismeretterjesztő folyóiratokban és könyvekben, szakfolyóiratokban és szakkönyvekben megjelenő szövegekben olvasott, vagy tapasztalati úton megfigyeléssel, méréssel, reproduktív kísérletezéssel ismert meg. Ezeket az információkat értelmezi, rendszerezi, átformálja és közben alkotást hoz létre. A diák alkotása a tudomány által feltárt ismereteket közöl, amely többnyire szöveg formájában tárgyiasul. Az ismeretterjesztő szöveg kiterjedhet egy tudományos téma (szűkebb vagy tágabb értelemben vett) bemutatására, értelmezésére. Ezen túlmutatva bemutathat a témával kapcsolatos (a kutatók által megfogalmazott, publikált) problémát, esetleg hipotézist is. A tanuló az ismeretterjesztő szöveg tartalmának szemléltetéséhez alkothat ábrát, táblázatot, grafikont, diagramot, térképet, modellt, makettet, szórólapot, plakátot, kiadványt, elektronikus prezentációt stb. Ha az ismeretterjesztő alkotás tapasztalati megismerés útján jön létre, akkor annak szemléltetése tárgyiasulhat a megfigyeléseket rögzítő feljegyzésekben, rajzban, ábrában, fényképek sorozatában; a méréseket összegző táblázatban, grafikonban, diagramban; a kísérletek jegyzőkönyveiben stb. Az ismeretterjesztő szöveg a valamely tudományterületen belül feltárt témát mutatja be a diákköri munkát végző gyermek tudásszintjén. Az ismeretterjesztés tudományos szakkifejezéseket tartalmaz, és azok jelentéseit, összefüggéseit értelmezi, magyarázza a készítője. Ezekhez az értelmezésekhez hivatkozásokat, idézeteket használ, melynek forrásai: szótárak, lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő folyóiratok és ismeretterjesztő könyvek. A szöveg tartalmának szemléltetéséhez többnyire a felhasznált forrásokból vesz át illusztrációkat, de megjelenhet benne a saját készítésű is. A szemléltetés nagyobb horderejű alkotássá is kinőheti magát, mint pl.: egy híd makettje; valamely történelmi csata diorámája; egy múzeumi kiállításról készült kiadvány; egy fizikai jelenség modellje stb. 1 (KISS 2010.) 1 Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolában A diákkör létrehozása és működtetése. Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Zalabér, 2010. 82-85.p 3
2.3.2. kutatásmódszertani elemet tartalmazó alkotás A kutatásmódszertani elemeket tartalmazó alkotás túlmutat az ismeretterjesztő alkotáson, mert az ismeretterjesztésen felül a bemutatott tudományos probléma megismeréséhez, megértéséhez a gyermek a kutatásmódszertani elemek segítségével információkat gyűjt. Ehhez a tudományterületnek megfelelő, adekvát kutatási módszerek elemeit használja fel a saját tudásszintjéhez mérten. A KGYTK eddigi történetében a kutatásmódszertani elemeket tartalmazó pályamunkákban leggyakrabban az élet-, a műszaki-, a pedagógiai-, a történelmi-, az antropológiai-, a közgazdasági-, a pedagógiai-, és a közgazdaságtudomány módszertani elemeit alkalmazták. Az adekvát kutatásmódszertani elemek alkalmazásához irányadó szakirodalmak 2 (KISS 2010.): - a kutatásmódszertan általános megismeréséhez Tomcsányi Pál: Általános kutatásmódszertan 3 (TOMCSÁNYI 2000) - a társadalomtudományok módszertanához Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata című munkája 4 (BABBIE 2001), - a természettudományok módszertanához Farkas Gyula Varga Tibor: A természettudományos kutatás menete, módszerei és technikája 5 (FARKAS-VARGA 1993); - a közgazdaságtudomány módszertanához Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai (Perfekt, 2004); - a pedagógiai kutatás módszertanához Falus Iván szerkesztette Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe 6 (FALUS 1993); - a kutatásmódszertani elemeket tartalmazó pályamunkák készítéséhez Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolában A diákkör létrehozása és működtetése 7 (KISS 2009.) - a természettudományos mikro kutatásokhoz Kiss Albert: Alkottató természettudományi pedagógia 8 (KISS 2010.) 2 Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolában A diákkör létrehozása és működtetése. Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Zalabér, 2010.87-92.p 3 Tomcsányi pál: Budapest, Szent István Egyetem, Budapest, 2000. 4 Babbie E: Budapest, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Budapest 2001. 5 Farkas gyula - Varga Tibor: A természettudományos kutatás menete, módszerei és technikája. Gondolat, Budapest 1993. 6 Falaus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest, 1993. 7 Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban- Zalabér szerepe az első tíz évben. Pannon Egyetem ÉKP Országos Központja, Pápa, 2009.102.p 8 Kiss Albert: Alkottató természettudományi pedagógia. Zalabéri Általános Iskola és AMI, Tehetségpont, Zalabér 2011. 4
2.4. a pályamunkát a pályázati kiírásban szereplő régióközpontba kell megküldeni elektronikus és nyomtatott formában 2.4.1. régióközpontok 2.4.1.1. Nyugat Dunántúli régió régióközpont: Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Zalabér, Hunyadi út 2. KGYTK.zalaber@gmail.com 2.4.1.2. Dél Dunántúli régió régióközpont: Tallián Andor Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda, Osztopán, Osztopán, Fő u. 22. KGYTK.osztopan@gmail.com 2.4.1.3. Tiszántúli régió régióközpont: Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskola, Balmazújváros, Móricz Zs. u. 1-3. KGYTK.balmazujvaros@gmail.com 2.4.1.4. Duna Tisza köze régió régióközpont: Mocsáry Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola, Karancslapujtő, Rákóczi Ferenc út 70. KGYTK.karancslapujto@gmail.com 2.4.1.5. Budapest és környéke régió régióközpont: Arany János Általános Iskola és Gimnázium, Százhalombatta, Szent István tér 1. KGYTK.szazhalombatta@gmail.com 2.5. A pályamunka formai követelményei 2.5.1. A szövegszerkesztést Word programmal, 12-es betűnagysággal, Times New Roman betűtípussal, 1,5 ös sortávolsággal, sorkizárással végezzék, valamint szúrjanak be oldalszámot a jobb alsó sarokba. 2.5.2. A címlapon szerepeljen az előadás címe; a készítő diák neve, osztálya és iskolája; a felkészítő pedagógus neve; a készítés évszáma. 2.5.3. A tartalomjegyzék beszúrásakor maximum 4 szintű címleírás legyen, és a sablon formátum kerüljön alkalmazásra. A tartalomjegyzéket a címlap utáni oldalon szerepeljen. 2.6. A terjedelem az illusztrációkkal és mellékletekkel együtt maximum 30 oldal lehet. 2.7. A pályamunka tartalmi értékelésének szempontjai 2.7.1. az ismeretterjesztő kategória tartalmi értékelésének szempontjai 2.7.1.1. A címoldalon található cím egyértelműen utaljon a szűkített tudományos témára. 2.7.1.2. A bevezető tartalmazza a téma bemutatásának szándékát, tegye egyértelművé a téma szűkítését, utaljon az információgyűjtés módjára, a felhasznált információs központokra, és hívja fel a figyelmet a téma fontosságára. 2.7.1.3. A téma bemutatása 2.7.1.3.1. feleljen meg a tudományos szöveg jellemzőinek (a téma megnevezésének, a téma kifejtésekor a szakszavak használatának, a lényeges fogalmak és tételmondatok kiemelésének, ok-okozati kapcsolatok egyértelműségének, a következtetésnek). Az ismeretterjesztő szöveg kiterjedhet a témával kapcsolatos (a kutatók által megfogalmazott, publikált) probléma, esetleg hipotézis és probléma-megoldási lehetőségek bemutatására is. 2.7.1.3.2. az ismeretterjesztő szövegben élesen különüljenek el a saját szövegek és az átvett szövegrészletek, idézetek. Az idézetek legyenek dőltbetűvel kiemeltek, idézőjellel ellátottak és az idézetet követően zárójelben szerepeljen a szerző neve és az írásának évszáma. Internetes letöltés esetén az elérhetőség helye és a letöltés ideje is. 2.7.1.3.3. a téma bemutatásának egységei mutassanak tartalmi koherenciát. 2.7.1.4. Az illusztráció kapcsolódjon a szöveg tartalmához, erősítse meg és tegye egyértelművé az ismeretrendszert. Legyen egyértelmű a saját készítésű és az átvett illusztráció közti különbség. Az illusztrációhoz tartozzon sorszám, cím és a forrás megnevezése. 5
2.7.1.5. Az összegzés foglalja össze a téma kifejtésének eredményességét. Foglaljon állást arról, hogy elérte-e a kitűzött célt, és utaljon a téma mélyebb megismerésének, kifejtésének lehetőségeire, folytatására. 2.7.1.6. A felhasznált irodalom tartalmazza a szerző nevét, a művének címét, a kiadás helyét, évszámát és az oldalszámot. A felhasznált irodalomban különüljenek el a nyomtatott és az elektronikus források egymástól. 2.7.1.7. Mellékletek: Az ismeretterjesztő szöveg kiegészítői, nagyobb horderejű alkotások (mint pl.: egy híd makettje; valamely történelmi csata diorámája; egy múzeumi kiállításról készült kiadvány; egy fizikai jelenség modellje; a témához kapcsolódó kiadvány; fényképek; ábrák stb.) kerüljenek mellékletként az alkotáshoz. A mellékletek kapjanak sorszámokat és az ismeretterjesztő szöveg megfelelő helyén történjen rájuk utalás. 6
2.7.1.8. az ismeretterjesztő pályamunkák értékelő táblázata A tanuló neve, osztálya A tanuló iskolája (név, cím, régió) A mentorpedagógus neve A pályamunka címe ISMERETTERJESZTŐ PÁLYAMUNKA ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK I. formai értékelés 1. szövegszerkesztés 2. címlap 3. tartalomjegyzék II. tartalmi értékelés 4. cím 5. bevezető 6. a téma bemutatása 6.1. a pályamunka mint tudományos ismeretterjesztő szöveg 6.2. a saját szövegek és az átvett szövegrészletek, idézetek elkülönülése 6.3. a téma (és probléma) bemutatásának tartalmi koherenciája 6.4. (ha van, a bemutatott probléma relevanciája) 7. illusztráció 8. összegzés 9. felhasznált irodalom 10. mellékletek összes pontszám (MAXIMUM PONTSZÁM ) III. összegző vélemény PONTSZÁM IV. kérdés(ek) a pályamunkával kapcsolatosan 7
2.7.2. a kutatásmódszertani kategória tartalmi értékelésének szempontjai Az alábbiakban leírt értékelési szempontok összességének (a kutatási tapasztalataink szerint 9 ) azok a tehetséges 8. osztályos tanulóknak a pályamunkái felelhetnek meg maradéktalanul, akik a 3-4. osztályban már megkezdték a tudományos diákköri munkát és 4-5 éves tanulási folyamat részesei. A lenti értékelési szempontok a tudományos diákkörben zajló kutatás általános elemeinek tanulási folyamatát követik. Az ezek szerinti értékelés visszajelzés a kutató gyermeknek, a mentorának és a zsűritagoknak, hogy hol tart a pályamunkát készítő a tanulási folyamatban. 2.7.2.1. A címoldalon található cím egyértelműen utaljon a szűkített (idő, hely, esemény, személy, alkotás stb.) tudományos témára, emellett alcím segítségével az alkalmazott tudományos módszerre és/vagy a gyermek által létrehozott tárgyiasult produktumra. 2.7.2.2. A bevezető tartalmazza a pályamunka készítésének szándékát, tegye egyértelművé a pályamunka egységeit, utaljon az alkalmazott kutatási módszerekre és a pályamunka készítésének folyamatára, valamint hívja fel a figyelmet a pályamunka fontosságára. 2.7.2.3. A téma bemutatása 2.7.2.3.1. a téma legyen elhelyezve a tudományok rendszerében, és kerüljön megfogalmazásra lényegre törően a tudomány állásfoglalása, ismerete a témáról. 2.7.2.3.2. a szövegben élesen különüljenek el a saját szövegek és az átvett szövegrészletek, idézetek. Az idézetek legyenek dőltbetűvel kiemeltek, idézőjellel ellátottak és az idézetet követően zárójelben szerepeljen a szerző neve és az írásának évszáma. Internetes letöltés esetén az elérhetőség helye és a letöltés ideje is. 2.7.2.3.3. a téma bemutatásának egységei mutassanak tartalmi koherenciát. 2.7.2.4. A pályamunka célkitűzésének leírása tartalmazza a kutatásmódszertani elemek alkalmazásának célját. A gyermek tudáshiányából adódóan mely tudományos témát, vagy melyik releváns tudományos problémát vizsgálja, vagy mely tudományos probléma megoldási lehetőségeit keresi? 2.7.2.5. A téma ismerethátterének bemutatása terjedjen ki a kutatók által feltárt, publikált elméleti (pl.: könyvtármunka, forráskutatás, műelemzés, modellezés stb.) és/vagy tapasztalati (pl.: megfigyelés, vizsgálat, mérés, kísérlet, kérdőíves adatgyűjtés stb.) megismerés eredményeinek leírására. 2.7.2.6. Az ismeretháttérben kibontakozó (a gyermek tudáshiányából adódó) - kérdés vagy (a tudomány számára releváns) - probléma egyértelmű megfogalmazása, értelmezése. 2.7.2.7. A gyermek előzetes válasza a felvetett kérdésre vagy előfelvetése (munkahipotézise) a probléma lehetséges megoldására. 2.7.2.8. A fentiek (2.7.2.5-6-7.) bemutatását, vizsgálatát segítő, a gyermek által megismert és alkalmazásra kerülő adekvát kutatási módszer elemeinek bemutatása. 2.7.2.9. A gyermek által felhasznált kutatási módszer alkalmazási folyamatának ismertetése. 2.7.2.10. Az alkalmazott kutatási módszer eredményeinek (adatok, tények, tapasztalatok) rendszerezett leírása 2.7.2.11. Az ismeretháttér és a kutatási módszer alkalmazási eredményeinek illusztrálása, a jelentésük egyértelművé tételéhez, megerősítéséhez. (A saját készítésű és az átvett illusztráció közti különbség megjelölése.) 2.7.2.12. Összegzés, önreflexió: Az összegzés foglalja össze a téma kifejtésének eredményességét. Foglaljon állást arról, hogy elérte-e a kitűzött célt, és utaljon a téma mélyebb megismerésének, kifejtésének lehetőségeire, folytatására. 9 Kiss Albert: Tudományos diákkör az általános iskolákban A diákkör létrehozása és működtetése. Zalabéri Általános Iskola, Zalabér, 2010. 8
2.7.2.13. Hivatkozás: A pályamunka összeállításakor számozott lábjegyzetben hivatkozzon az idézet, az ábra, a kép forrására. A lábjegyzet tartalmazza a szerző nevét, a művének címét, a kiadás helyét, évszámát és az oldalszámot. (Internetes forrás esetén a letölthetőség pontos helyét és a letöltés idejét.) 2.7.2.14. A felhasznált irodalomban különüljenek el a nyomtatott és az elektronikus források egymástól. 2.7.2.15. Mellékletek: A kutatási módszerek alkalmazásakor keletkező dokumentumok (adatlap, kérdőív, táblázat, grafikon, ábra, fénykép, rajz, diagram stb.) kerüljenek mellékletként a pályamunka végére. A mellékletek kapjanak sorszámokat és a pályamunka szövegének megfelelő helyén történjen rájuk utalás. 9
2.7.2.16. A kutatásmódszertani kategóriába tartozó pályamunkák értékelő táblázata A tanuló neve, osztálya A tanuló iskolája (név, cím, régió) A mentorpedagógus neve A pályamunka címe KUTATÁSMÓDSZERTANI KATEGÓRIÁBA SOROLT PÁLYAMUNKA ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK PONTSZÁM I. formai értékelés 1. szövegszerkesztés 2. címlap 3. tartalomjegyzék II. tartalmi értékelés 4. cím 5. bevezető 6. a téma bemutatása 6.1. a téma elhelyezése a tudományok rendszerében 6.2. a pályamunka mint tudományos szöveg 6.3. a saját szövegek és az átvett szövegrészletek, idézetek elkülönülése 6.4. a téma bemutatásának tartalmi koherenciája 6.5. a pályamunka célkitűzésének leírása 6.6. a téma ismerethátterének bemutatása 6.7. a gyermek tudáshiányából adódó - kérdés vagy (a tudomány számára releváns) - probléma megfogalmazása, értelmezése. 6.8. A gyermek előzetes válasza a felvetett kérdésre vagy elő felvetése (munkahipotézise) a probléma lehetséges megoldására. 6.9. alkalmazásra kerülő adekvát kutatási módszer elemeinek bemutatása 6.10. kutatási módszer alkalmazási folyamatának ismertetése. 10
6.11. a gyermek által alkalmazott kutatási módszer eredményeinek (adatok, tények, tapasztalatok, következtetés) rendszerezett leírása 7. Az ismeretháttér és a kutatási módszer alkalmazási eredményeinek illusztrálása 8. összegzés, önreflexió 9. Hivatkozás, felhasznált irodalom 10. mellékletek összes pontszám (MAXIMUM PONTSZÁM ) III. összegző vélemény IV. kérdés(ek) a pályamunkával kapcsolatosan 11
2.8. A pályamunka megküldése a fordulót rendezőknek 2.8.1. elektronikus formában 2.8.1.1. CD-re írottan 2.8.1.2. 1 példányban 2.8.2. nyomtatott formában 2.8.2.1. spirállal összefűzötten kemény elő és hátlappal 2.8.2.2. 2 példányban 2.9. A pályamunka bemutatása 2.9.1. iskolai forduló 2.9.2. időpontja: 2012. február 13-24 közti időszakban 2.9.3. helyszíne: az iskola által meghatározottan 2.9.3.1. ajánlott a tudományos diákkört működtető iskolákban 2.9.3.2. célja a) mentorpedagógusok team munkájának fejlesztése b) konzultáció a pályamunka készítéséről, a kutatási módszerek alkalmazásáról c) teamben történő megbeszélés a pályamunka kategóriába sorolásáról d) kommunikációs képességek fejlesztése a pályamunka bemutatásához e) a zsűritagok kérdésére való spontán szövegalkotási képességek fejlesztése 2.9.4. megyei forduló 2.9.5. időpontja: 2012. március 12-23 közti időszakban a régióközpontokkal egyeztetve 2.9.6. helyszíne: a régióközpontokkal egyeztetett intézményben 2.9.6.1. megyei fordulón történő részvétel előfeltétele a regionális fordulóra történő meghívásnak a) megyei fordulót tartunk, ha egy megyéből legalább 15-20 pályamunka érkezett b) összevont megyei fordulót tartunk, ha egy megyéből nem éri el a pályamunkák száma a fenti értéket, ekkor két vagy akár több megye is összevonható a forduló megtartásához c) a megyei és/vagy összevont megyei forduló szervezését és lebonyolítását a régió koordinátorával szükséges egyeztetni 2.9.6.2. célja a) a pályamunka megfelelő (ismeretterjesztő vagy kutatásmódszertani) kategóriába sorolásának segítése b) a pályamunka korrekciójához tanácsadás c) források ajánlása a témához d) az alkalmazott kutatásmódszertan adekvátságáról visszajelzés e) a pályamunka fejlesztése, végleges formába hozása a regionális fordulóhoz f) a zsűritagok kérdésére való spontán szövegalkotási képességek fejlesztése g) döntés a továbbjutásról az osztályonkénti besorolás alapján 2.9.7. regionális forduló 2.9.8. időpontja: 2012. április 16-27 közti időszakban a régióközpontok döntése szerint (későbbi időpont nem lehetséges) 2.9.9. helyszíne: a KGYTK régióközpontok intézményei 2.9.9.1. a regionális fordulóra azok a tanulók kapnak meghívást, akik a megyei vagy összevont megyei fordulón (pályamunka és előadás összesített értékelése alapján) elérték a meghíváshoz szükséges teljesítményszintet 2.9.9.2. célja 12
a) megmérettetés az országos döntőre kerüléshez b) a pályamunka kutatók által történő értékelése c) a pályamunka egyértelmű besorolása az ismeretterjesztő vagy a kutatásmódszertani kategóriába d) a pályamunka készítés hitelességének ellenőrzése, a zsűri által feltett kérdésre adott válasz segítségével d) a zsűritagok kérdésére való spontán szövegalkotási képességek értékelése e) döntés a továbbjutásról az osztályonkénti besorolás alapján 2.9.10. országos döntő 2.9.11. időpontja: 2012. május 14-15. (hétfő-kedd) 2.9.12. helyszíne: Budapest, Rózsakerti Általános Iskola 2.9.12.1. az országos döntőre a regionális fordulóra benyújtott pályázat és az előadáson nyújtott teljesítmény eredményeinek összegzése alapján kapnak meghívást a tanulók 2.9.12.2. célja a) a tanulók teljesítményének műveltségterületenkénti értékelése b) az ismeretterjesztő és a kutatásmódszertani kategóriába sorolt alkotások kategóriánkénti értékelése, jutalmazása c) a pályamunkák gyűjteményének és a róluk készített rezümék elektronikus formában történő munkaanyagának CD formában való megjelentetése d) az előadások videofelvételen való rögzítése és DVD formátum elkészítése e) a CD és DVD anyagok átadása az általános iskolai tudományos diákkörök számára f) a kutatásmódszertani kategóriában kiemelkedő pályamunkák alkotóinak ajánlása a TUDOK gimnáziumi tehetségsegítő programba 3. Zsűri a fordulókhoz 3.1. iskolai forduló 3.1.1. tehetségsegítő pedagógusok 3.1.2. a tudományos diákkört működtető mentor team tagjai 3.2. megyei forduló 3.2.1. az adott régió koordinátora 3.2.2. megyén belüli 3.2.2.1. kutatóhely képviselője 3.2.2.2. könyvtár vagy múzeum képviselője 3.2.2.3. NYIK ben járatos pedagógus 3.2.2.4. megyei pedagógiai intézet képviselője 3.3. regionális forduló 3.3.1. a másik régió koordinátora 3.3.2. legalább egy minősített kutató a régión belül 3.3.3. a PE képviselője 3.3.4. megyei könyvtár vagy megyei múzeum képviselője 3.3.5. NYIK ben járatos pedagógus 13
3.4. országos forduló 3.4.1. a KGYTK védnöke 3.4.2. a KGYTK országos koordinátora 3.4.3. a műveltségterületekbe sorolt tudományok minősített kutatói 4. Elismerés, jutalmazás 4.1. a tanulók jutalmazása 4.1.1. oklevél 4.1.1.1. részvétel 4.1.1.2. helyezés (ismeretterjesztő vagy kutatásmódszertan kategóriában) 4.1.2. tárgyi jutalom (az anyagi források mértéke szerint) 4.1.3. ajánlás a TUDOK ra 4.2. a pedagógusok jutalmazása 4.2.1. elismerő oklevél 4.2.1.1. eredményes tehetséggondozó munkájáért 4.2.1.2. kiváló tehetséggondozó munkájáért 4.2.2. Mester és tanítvány díj 14