Milyen különbséget látni a korai dialógusokhoz képest?

PLATÓN: ÁLLAM

Milyen különbséget látni a korai dialógusokhoz képest?

1. Szókratész kizárólag morálfilozófus 2. Szókratésznél nem jelennek meg az ideák és a felidézhető tudás (anamnézis) 3. Szókratész azt vallja, hogy nincs tudás birtokában, de ezt keresi 4. Szókratész szerint a lélek halhatatlan és egységes 5. Szókratészt nem érdeklik a matematikai tudományok 6. Szókratész filozófiáról alkotott felfogása populista 7. Szókratésznek nincs kifejezett politikai elmélete 8. Szókratész elutasítja a mélyebb homoszexuális szerelmet 9. Szókratész vallásossága egyszerű és etikai következményekkel jár 10. Szókratész filozófiai módszere az elenkhosz Gregory Vlastos: Szókratész, az ironikus és morálfilozófus

Platón és Szókratész megkülönböztetésére 2 irányadó elmélet létezik: 1. Developmentalisták: Platón intellektuális fejlődésének lehetünk tanúi a korai dialógusoktól kiindulva. Szerintük Platón előbb hűen adja vissza a történelmi Szókratészt és gondolatait, de idővel egyre inkább jellemző, hogy Szókratészt már a saját gondolatainak szócsöveként használja 2. Unitáriánusok: Platón egész életművén belül egységes álláspontot képvisel minden kérdésben, és nem mond ellent önmagának. Elméletük szerint a korábbi platóni dialógusokban fellelhető gondolatok mintegy előkészítik a terepet a későbbi gondolatoknak, de ez egy tudatos döntés Platón részéről.

Platón életrajza Kr. e. 428/7: Athénban született arisztokrata családba Szolón rokona, nagybátyja Kharminész és Kritiasz Két bátyja: Glaukón és Adeimantosz Erős politikai irányultság 20 éves korától Szókratész tanítványa Halála után Megarába menekült és Eukleidésznél volt vendég. Ezután feltételes egyiptomi, itáliai és kürénéi utazások, majd vissza Athénba. Három alkotói korszaka: korai, középső, kései. Három szicíliai út: először Kr. e. 388 körül, amikor Dión nevelője lett, másodszor Kr. e. 367-ban Dión visszahívta Platónt, harmadszor Kr. e. 361/60-ban. Kr. e. 385: az Akadémia alapítása. Kr. e. 347: halála.

ÁLLAM

Állam Platón középső korszakához tartozó mű, amelyből az I. könyv még a korai, szókratikus dialógusokhoz sorolható Kr. e. 370-es évek közepe, több évig íródott A Hetedik Levélből tudjuk, hogy Platón fejében már az első szicíliai útja során megszületett a filozófuskirályok gondolata (Kr. e. 388 körül) 10 könyvből álló mű Dialógus forma Platón arra hívja az olvasót, hogy ő is csatlakozzon be a gondolatmenetbe, aktívan beszélgessen a szereplőkkel

Ógörög címe: politeia = alkotmány, politikai rendszer, politikai struktúra de Rousseau figyelmeztet, hogy ne a címe alapján ítéljük meg a művet, ugyanis ez nem csak politikai filozófia. Erényről és politikáról szóló mű: ugyanazok az erkölcsi törvények vonatkoznak az egyénre, mint az államra Az alapkérdés szigorúan etikai: Mi az igazságosság? Az államra vonatkozó kérdés azért merül fel, mert az államban az etikai kérdések nagyobb betűkkel vannak írva, mint ha egy ember példáján vizsgálnánk őket Ennek ellenére érdekes, hogy Platón első középső műve bár a lélek kérdéséből indul ki, - egyből politikai jellegű Platón csak Szókratész halála után 5 10 évvel döntött a filozófia mellett a politika ellenében Ugyanakkor hatalmas kultúrakritika is Metafizika Rousseau szerint elsősorban neveléselmélet Mai szemmel pszichológiai műnek is lehet értelmezni

Helyszín: nem Athén, hanem Peiraieusz. Kikötőváros Athéntól délnyugatra 12 km távolságban, 2 óra járásra Időpont: Athén még erejének és pompájának csúcsán, békében, Kr. e. 422/1 körül Időtartam: egy este I. könyv Kiindulási helyzet: Új ünnepen volt Szókratész és Glaukón a kikötővárosban, onnan indulnak hazafelé Athénba Polemarkhosz meglátja őket az úton és apja házába invitálja a társaságot, akivel együtt volt Adeimantosz, Glaukón fivére Első szó: Lementem (katabén) = alászállás

Igazságosság 1. definíciója Kephalosz: Polemarkhosz idős apja, akinek a házában zajlik a beszélgetés. Vagyonos ember. Szókratész azzal indítja a beszélgetést, hogy rákérdez arra, hogy milyen ilyen idősnek lenni. Kephalosz szerint a halál közeledtével az ember egyre inkább számot vet azzal, hogy mi jót és rosszat tett életében Ehhez tudni kell, hogy mi az igazságos. Kephalosz szerint: Igazságosságosnak lenni annyi, mint (a) igazat mondani és (b) visszaadni, amit másoktól kapunk. Szókratész válasza: Ha egy labilis érzelmi állapotban lévő embernek visszadnánk a fegyverét, azzal nem tennénk jót vele. Kephalosz innentől visszahúzódik a beszélgetéstől Kephalosz = tradíció, hagyományos athéni gondolkodás Innentől más szintre kerül a dialógus

Igazságosság 2. definíciója Polemarkhosz: a fiatal generációt, az athéni úriembert képviseli, aki számára a barátai és a családja iránti lojalitás a legfontosabb. Igazságosság az, amikor jót teszünk a barátainkkal, de ártunk az ellenségeinknek. Szókratész ellenvetése: számos esetben tévedünk arról, hogy ki a barátunk és ki az ellenségünk, így ez nem lehet a kritérium. Ettől függetlenül a barát-ellenség megkülönböztetés a 20. században is rendkívül virágzó koncepció volt: Carl Schmitt szerint az egész politikainak ez a feszültség ez az alapja, és aki nem ebben a párhuzamban gondolkodik, azt automatikusan bekebelezik más országok

Igazságosság 3. definíciója Thraszümakhosz: Agresszív, aki szereti kimondani az általa igazságnak vélt kemény állításokat. Igazságos az, amelyik hasznos az uralkodók számára, az erősebb számára előnyös. Mindenki igazságtalan lenne, ha meglenne hozzá a hatalma. Immoralista tézis. Megjelenik a politikai szempont. A hatalom a legfontosabb kritérium. Thraszümakhosz elpirul, amikor ennek alapján azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy a legjobb élet, amikor maximális igazságtalanságot követünk el másokkal szemben Elszégyelli magát, hogy egy türannikus álláspontot véd Szókratész és Thraszümakhosz végül megegyeznek abban, hogy a lélek erénye az igazságosság, de az I. könyv végére így se találják meg az igazságosság definícióját

Szereplők hierarchiája I. könyv II-X. könyv Alacsonyabb szint Magasabb szint Racionális Thraszümakhosz Szókratész Indulatos Polemarkhosz Glaukón Vágyakozó Kephalosz Adeimantosz

II. könyv Szereplők: Glaukón: Platón testvére, fiatal arisztokrata, a legerényesebb Szókratész után a dialógus résztvevői közül. Célja: megismerni az igazságosság valódi természetét a 3 hibás definíciós kísérlet után. Meg kell találni, hogy az igazságosság melyik jó kategóriába esik a 3 közül: Amit önmagáért akarunk, és nincsenek következményei Amit önmagáért akarunk és jó következményeiért Amit önmagáért nem akarunk, csak a jó következményeiért Adeimantosz: szintén Platón testvére. Nemes jellem, de hedonista szemlélet. Szeretnek Glaukónnal versengeni.

Glaukón finomabb formában újrafogalmazza Thraszümakhosz elvét 3 pontban, amely Glaukón és Adeimantosz szerint a közvélekedéssel is egybeesik. 1. Eszerint az erkölcsi törvények rendszere olyan szükséges rossz, amelyhez a mindennapi élethez szükségünk van, de igazságtalankodni jó, de azt elszenvedni rossz. 2. Csak azért igazságos valaki, mert nem tud igazságtalan lenni (Gügész gyűrűje) = hatalom (Thraszümakhosz érve) + immunitás (új érv) 3. Az igazságtalan ember élete jobb, mint az igazságosé

Itt csatlakozunk a kötelező szövegrészlettel a dialógusba. Mi következik? 367e-376e

Szókratész válasza: Igazságosság az állam kapcsán is releváns kérdés Azért érdemes az állam kapcsán tovább vizsgálni a kérdést, mert ott nagyobb betűkkel látszódik minden, mint egy ember életében (368e) Itt kerül a dialógus előterébe az állam Módszer: előbb az államon, a nagyobbon kell megvizsgálni az egyes kérdés, utána lehet áttérni az emberre, a kisebbre. Ezt a módszert alkalmazza a mű további részében Egyből neki is látnak a módszer alkalmazásának Az igazságosság és igazságtalanság létrejöttéhez vizsgáljuk meg az állam létrejöttét, javasolja Szókratész (369a)

Állam keletkezése: Állam létrejöttének az oka: senki sem önellátó (369b) Első állam = IGAZI ÁLLAM Jellegzetessége, hogy már a civilizációt képviseli, állandó földterületen letelepedett lakosokról van szó Állam = minél több segítő egy területen (369c) Alapvető szükségletek:étel, hajlék, ruházat (369d) Legfontosabb foglalkozás ekkor: földműves, építőmester, takács és varga; valamint az ő munkájukhoz szükséges mesterek: ácsok, kovácsok (369d, 370d) Minden ember azt a munkát végezze, amelyre természet szerint alkalmas (370b) Árucsere szükséges, mert nem lehet olyan helyre építkezni, amely által mindent szükséglet fedezhető. Export és import, ehhez kereskedők kellenek, valamint elég lakos ahhoz, hogy exportra termeljen.

Piac és pénz megjelenik. Pénz = cserét szolgáló jelkép, tehát nem természetes Megjelennek az árusok is a kereskedők mellett. Ezzel teljes lett az első állam. Fontos: itt csak kézművesek vannak, a későbbi őrök és filozófusok nem részei az első államnak. Kérdés: hol jelenik meg az igazságtalanság? (371e) Szókratész és Glaukón ezzel áttér a második várostípus, a fényűző város tárgyalására (372e) Fényűző állam = GYULLADÁSOS VÁROS Az alapvetőt meghaladó igények és szórakozás állama. Ennek megfelelően számos új foglalkozás pl. nevelő, orvos, költők (373b-c) Ez utóbbi révén jönnek rá, hogy lelki táplálék is szükséges, így az extra igények nem feltétlenül rosszak.

Probléma, amely a nagyobb létszámú lakosságból következik: (373d) Nagyobb területi igény: terület szomszédoktól foglalható Hadsereg kell, amelynek tagjai az őrök. Őrök kifejezés első megjelenése: 374d. A háborúskodás egy techné (374b). Testileg és lelkileg is fel kell őket készíteni a feladatra, miközben a többi tevékenység alól mentesülniük kell (374e). Az őrnek 2 kritériumnak kell megfelelnie: 1. Szelíd legyen, de erős és gyors. Mint egy jó kutya, aki a gazdájának engedelmeskedik, de az ellenséget megugatja, szükség esetén rátámad. 2. Bölcsességszerető.

Az őrök nevelése tehát a következő téma, amely közelebb visz a beszélgetésben résztvevők szerint az igazságosság megismeréséhez. Az őrök nevelése 2 pontból tevődik össze: 1. Testi nevelés: testgyakorlás. 2. Lelki nevelés: múzsai nevelés. Egyik legvitatottabb pontja Platón Államának a cenzúra: Szelektálni kell, hogy milyen művek elérhetők. (377c-d) Erre azért van szükség, mert a mesék jellemformáló erejűek, és csak a helyes, igaz mesék formálják jó irányba a jellemet. A dajkák és az anyák csak ezeket mesélhetnék. A mesék helyére a filozófiát állítja Szókratész.

III. könyv Őrök nevelésének további kritériumai: Nők és férfiak együtt történő nevelése Férfi és nő között nincs lényegi különbség, kivéve a szaporodásban betöltött szerepükben. Bátorság és mértékletesség fejlesztése A költeményekben nem jelenhet meg a félelem, a mértéktelenség és az istenek nem megfelelő ábrázolása; ellenben megfelelő hősök kellenek példaképként, akik az erkölcsi jót testesítik meg Ezek a vágyaknak és az érzelmek a kontrollja szélesebb értelemben Testi nevelés: Testedzés és hadakozás. Nagyon fontos, de itt is a mértékletesség a szempont.

IV. könyv Adeimantosz felteszi a kérdést, miszerint Szókratész túl sokat vár el az őröktől, miközben nem jutalmazza őket eléggé. (419a) Az őrök boldogságánál fontosabb az állam egészének java. Az állam célja a közjó, amelyen mindenkinek úgy kell dolgoznia, amelyhez természettől fogva legjobban ért. Szókratész tehát nem válaszolja meg a kérdést megfelelően. Ideális állam mérete: amíg egységes tud maradni. A cél tehát nem az állam méretének a növelése, hanem az, hogy az egymást követő nemzedékek egyre jobbak legyenek. Az újítás kerülendő, mihelyt a fentiek életbe léptek. Az állam keletkezése ezzel lezárult.

Négy kardinális erény: 1. Bölcsesség (szophia, de néha phronészisz vagy episztemé): jó megfontolás, amely arra vonatkozik, hogy miként viszonyuljon az állam önmagához és a többi államhoz. 2. Bátorság (andreia): félelemmel kapcsolatos helyes nézet minden körülmények között. 3. Mértéktartás (szóphroszüné): az élvezetek és vágyak feletti önuralom. 4. Igazságosság (dikaioszüné): mindenki azt a tevékenységet végzi, amelyre a legalkalmasabb természeténél fogva.

A léleknek és az államnak is 3 része van: Vágyakozó lélekrész: vagyonszerű polgárok, avagy civilek. Erény: mértéktartás. Indulatos lélekrész: őrök. Erény: bátorság. Ész: vezetők, akik a legjobb őrök közül kerülnek ki. Erény: bölcsesség. A személyiségben mindhárom megtalálható, de az egyik mindig domináns. Az igazságosság erénye az egész lélekre és államra vonatkozik. Igazságosság egy államban: ha mindhárom rész teszi a neki megfelelő dolgát.

V. könyv 1. Az őrök számára nő- és gyerekközösség kívánatos: Gyerekek a születést követően közös otthonba, ahol az anyák közössége és a dajkák együtt nevelik őket. Egyik gyermek sem tudja, hogy kik a szülei és viszont. Itt nem orgiákat javasol Platón, hanem rendkívül szabályozott alkalmakkor élhető szexuális életet Az érzelmeknek az őrök életében tehát semmilyen klasszikus szerepe nem lehet: se romantikus szerelem, se szülői szeretet nem megengedett 2. Az őröknek nem lehet magántulajdona. Arisztotelész ellenvetése: a közös tulajdon közös elhanyagoláshoz vezet. Hobbes, amikor megírja a Leviatánt, meg van győződve róla, hogy munkája annyira lesz haszontalan, mint ez a passzus.

VI. könyv 3. Filozófus = aki képes megragadni az örök és változatlan létezőt, a dolgok ideáját (eidosz); rendelkezik az összes erénnyel. Az állam ő tudja az ideáknak megfelelően berendezni és igazgatni. A filozófusok nevelésének ki kell egészülnie a Jó ideájára irányuló tanulmányokkal. Itt térünk rá a következő kötelező szövegre: 500c-502a. Mivel nem szabad foglalkoznia a filozófusnak? (500c) Az emberek ügyes-bajos dolgaival. Mivel kell ehelyett foglalkoznia? (500d) Isteni dolgokkal. Miért? (500d) Mert ezáltal ő is istenivé válik. A filozófus tehát minden erény birtokosa, és amit ő a saját életében birtokol, azt meg tudja osztani az állam egészével (500d)

Ám a filozófus a közélet helyett inkább az isteni dolgok tanulmányozásával lenne elfoglalva, így őt kényszeríteni kell, hogy betöltse vezető pozícióját (500d). A filozófusok alkotják meg az alkotmányt is, amelynek az isteni törvényekhez kell hasonlatosnak lenniük (501a-b) Ezután két szöveghelyen mondja ki Platón a filozófuskirályok kívánatosságát: 500e és 501e. Amíg nem filozófuskirályok uralkodnak, addig az állam továbbra is betegeskedni fog.

VII. könyv Két politikai filozófiai szempontból fontos motívum: A felemelkedés útja a nevelés. A tudás nem kívülről jut a lélekbe. A filozófusok képesek arra, hogy felemelkedjenek és megmutassák az utat felfelé.

Filozófusok nevelése: A filozófusok az őrök közül kerülnek ki, tehát már tudják mindazt, amit az őrök. Ebben a képzésben részesülnek 20 éves korukig. 20-30 év: matematika, geometria, csillagászat és zene (harmónia tana). 30-35 év: dialektika. Filozófus feladatai és tevékenységei a nevelés után: 35-50 év: gyakorlati tevékenység az államban: közéleti vagy katonai pozíció. 50 év felett: kormányzás átvétele vagy harmonikus élet, fiatalabb generáció tanítása.

Államformák VIII. könyv Minden államformát a benne domináló jellemek határoznak meg. Az ideális államforma a kiváló kevesek uralma, az arisztokrácia, de ez meg tud romlani, mert mindenben, ami keletkezett, benne van a romlás lehetősége. 5 államforma létezik, amelyek mindegyikének egy-egy embertípus felel meg: IDEÁLIS = Arisztokrácia (544e). Legkiválóbbak uralma, amelyben az ész uralkodik. Ez az igazságos és jó állam (544e) E aranykornak azonban vége van, mert az utódok nem a legjobbak. Viszálykodás alakul ki köztük, majd felbontják az ideális államot. Megjelenik a magántulajdon (547c) Metafizikai ok: körforgás. Minden keletkező elpusztul. 4 helytelen államforma létezik (545a) Timokrácia: Durva, becsvágyó emberek uralma. Elismerik az uralkodókat. Indulatos lélekrész az uralkodó. Példa Spárta.

Oligarchia: Gazdag kevesek uralma. Hatalom = tulajdon. Az arisztokrácia még jobban elfajzott formája, ahol már nem szakértelem, hanem vagyon alapján nevezik ki a vezetőket. Vágyakozó lélekrész uralkodik. Demokrácia: Népuralom. A demokráciában túlzott szabadság és a vágyakozó lélekrész uralkodik. A gazdagok után a szegények jutnak uralomra, mert fellázadnak az ellen, ahogy a hatalmat a vagyon jelenti. Ez ugyanolyan rossz, mint az oligarchiában a gazdagok uralma, mert itt sem a szakértelem jelenik meg elsődleges szempontként. Türannisz: Zsarnokság. A demokráciában megjelenő túlzott szabadság káoszhoz és anarchiához vezet, amely törvényszerűen átcsap zsarnoksággá. A türannosz saját hatalmát védelmezendő, hadsereget szervez, és mindent hatalma stabilizálásáért tesz, miközben romba dönti a démoszt. Ez a legrosszabb államforma.

IX. könyv A türannosz a legboldogtalanabb ember, a király a legboldogabb. A három részre osztott lélek háromféle embert eredményez: a. bölcsességszerető (ész): ember (1) bölcsesség és szépség szerelmese (2) törvénytisztelő király (3) államférfi, üzleti és pénzügyi szakember b. győzni szerető (indulatos lélekrész): oroszlán (4) atléta és orvos (5) jós (6) költő és művész c. nyereségvágyó (vágyakozó lélekrész): sokfejű állat (7) munkás vagy paraszt (8) szofista vagy demagóg (9) zsarnok

X. könyv A művészet azért problémás, mert csak a természeti dolgot utánozza, ami már önmagában is utánzat, méghozzá egy idea utánzata. A művész nem a valódi dolgot, hanem annak látszatát utánozza. A filozófia és a költészet ezért ellentétesek.

Ajánlott irodalom Platón: Állam. Atlantisz, Budapest, 2014 Rowe, Christopher - Schofield, Malcolm (szerk.): The Cambridge History of the Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, 190 232. o. Smith, Steven B.: Introduction to Political Philosophy, http://oyc.yale.edu/political-science/plsc-114 Taylor, A. E.: Platón. Osiris, Budapest, 1999. 9 43. és 369 416. o.

Következő órára kötelező olvasmány Platón: Törvények 707d 715e