AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt keretében ELŐAD ADÁSOM TÉMAKT MAKÖREI A MEGÚJUL JULÓKRÓL ÁLTALÁBAN AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAHELYZETE MEGÚJUL JULÓ ENERGIÁK K AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN TÁMOGATÁSI FORMÁK MAGYARORSZÁG ÉS S A MEGÚJUL JULÓ ENERGIÁK
napenergia szélenergia biomassza MELYEK A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFAJTÁK? a tűzifa, t az energetikai céllal c termesztett növények, n nyek, a mező és erdőgazdas gazdasági gi mellékterm ktermékek, kek, hulladékok, a létrejl trejövő energetikai alapanyagok szilárd (pl. apríték, biobrikett, pellet), folyékony (pl. biodízel zel, bioetanol), illetve a biogáz geotermikus energia vízenergia hulladékh khő AZ EU25 ENERGIAMÉRLEGE RLEGE 1400 energiamennyiség (Mtoe) 1200 1000 800 600 400 200 0 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 primer energiatermelés import
MEGÚJUL JULÓ ENERGIÁK K MEGJELENÉSE AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN ELSŐ ENERGIAPOLITIKA 1994 ZÖLD Z KÖNYVK 1995 FEHÉR R KÖNYVK FEHÉR R KÖNYV K A MEGÚJUL JULÓ ENEGIAFORRÁSOKR SOKRÓL a megújul juló energiaforrások arány nyát t növelni n kell átlagosan 12%ra Kulcsfontosságú technológi giák k népszern pszerűsítésese MÁSODIK ENERGIAPOLITIKA 2000 ZÖLDG Z KÖNYVK A KYOTÓI I HATÁS A Kyotói Konferencián n az Európai Unió vállalta a CO 2 emisszió csökkent kkentését t az 1990es szinthez képest k 8%kal A világ g CO2szennyez szennyezésének nek kb. 14%át az Európai Unió energiafelhaszn felhasználói termelik: a villamos energiatermel termelés és s a közlekedés s 3030 %, az ipar és s a háztartások 1515% 15%
A KYOTÓI I NORMÁK 115% 110% 105% 100% 95% 90% 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 EU25 Kyoto 2001/77/EC IRÁNYELV ELŐÍRJA: 2010re a jelenlegi 13,9%os EU átlag helyett, összesen 22,1%os részesedr szesedése se legyen a megújul juló energiaforrásb sból l termelt villamos energiának. nak. AJÁNLATK NLATKÉNT NT MEGFOGALMAZZA: 1997es Fehér r Könyvben K közzk zzétett 12%os összes megújul juló energiaforrás s részarr szarányra vonatkozó elvárást
2003/30/EC IRÁNYELV CÉL: előmozd mozdítani a közlekedk zlekedésre szánt bioüzemanyagok használat latát. t. KIADOTT KVÓTÁK: K: 2005től l az eladott üzemanyag mennyiség 2%át t adják 2010ig ezt az arányt évi 0,75%kal növeljn veljék. Az elérend rendő részarány 2010 végére v 5,75% az EU átlagában DIREKTÍVAJAVASLAT A 92/81/EGK DIREKTÍVA MÓDOSM DOSÍTÁSÁRA MA: a tagállamok mentességet kaphatnak a 92/81/EGK irányelv alól, l, illetve csökkenthetik az üzemanyagok fogyasztási si adójának mértékét.. t.. MÓDOSÍTÁS a tagállamok az üzemanyagok fogyasztási si adójának mértm rtékét t a bekevert bioüzemanyag arány nyában csökkenthetik, ám m ez nem lehet kevesebb a megfelelő hagyományos üzemanyag fogyasztási si adójának 50%ánál.
AZ EU25 ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK NAK STRUKTÚRÁJA 2030 2025 2020 2015 2010 2005 2000 1995 1990 0% 20% 40% 60% 80% 100% szén kőolaj földgáz nukleáris energia megújuló energiaforrások A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFELHASZN FELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA SA ENERGIATÍPUSONK PUSONKÉNTNT 2030 2025 2020 2015 2010 2005 2000 1995 1990 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 energiamennyiség (Mtoe) vízienergia biomassza szélenergia geotermális energia nap és egyéb energia hulladékhő hasznosítás
MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFELHASZN FELHASZNÁLÁS S A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSBEN Ausztria Ciprus Csehország Dánia Finnország Franciaország Görögország Hollandia Magyarország Málta NagyBritannia Olaszország Portugália Svédország Szlovákia Szlovénia 1997 70% 0,05% 3,8% 8,7% 24,7% 15% 8,6% 3,5% 0,7% 0% 1,7% 16% 38,5% 49,1% 17,9% 29,9% 2010 78% 6% 8% 29% 31,5% 21% 20,1% 9% 3,6% 5% 10% 25% 39% 60% 31% 33,6% TÁMOGATÁSOK AZ UNIÓBAN Intelligens Energia Európáé áért A megújul juló energiák k felhasználásának nak fejlesztését támogató fő program az ALTENER SAVE program energiahatékonys konyság g növeln velésre, STEER program célja c a közlekedk zlekedés energiahatékonys konyságának nak a növeln velése COOPER program az Unión n kívüli k országok energiahatékonys konyság g növeln velési tevékenys kenységét t segíti. Strukturális és s Kohézi ziós s Alapok
MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOK MAGYARORSZÁG A Kyotói Konferencián n a magyar állam olyan nemzetközi zi kötelezettsk telezettséget vállalt, v amely a CO2 kibocsátás s 6%os mérsm rséklését t irányozza elő A megújul juló energiaforrásokhoz kapcsolódó uniós irányelvek szerinti kvóták k elérése a felhasználási si részarányban. A megújul juló energiahordozó felhasználás s révén r csökkenthet kkenthető a hagyományos energiafelhasználás mérsékelhető az importfügg ggőség javíthat tható a környezet k állapota munkahelyek teremtődhetnek mezőgazdas gazdasági gi adottságaink kedvező módon hasznosíthat thatóakak A PRIMER ENERGIA FELHASZNÁLÁS STRUKTÚRÁJA MAGYARORSZÁGON GON 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 szén kőolaj földgáz nukleáris energia megújuló energiaforrások
A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSA SA MAGYARORSZÁGON GON I. Megújuló energiafajta Vízenergia Szélenergia Geotermia Napkollektor Fotovillamos Tűzifa Egyéb szilárd hulladék Szeméttelepi biogáz Települési szennyvíz gáz Hőszivattyú Egyéb növényi hulladék Szemétégetés Összesen Villamosenergiatermelés GWh TJ/év 192 1 920 1,12 11,2 0,06 0,6 2 20 11,2 112 112 1 120 318,38 3 183,8 Hőhasznosítás TJ/év 3 600 60 24 000 3 000 12 120 40 3 870 480 35 182 Napkollektor 0% A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSA SA MAGYARORSZÁGON GON II. Tűzifa 63% Fotovillamos 0% Szélenergia 0% Geotermia 9% Vízenergia 5% Szeméttelepi biogáz 0% Egyéb szilárd hulladék 8% Települési szennyvíz gáz 1% 4% Egyéb növényi Hőszivattyú hulladék 0% 10% Szemétégetés
MAGYAR TÁMOGATT MOGATÁSI RENDSZEREK Környezetvédelmi és s Infrastrukturális Operatív v Program (KIOP) A Nemzeti Fejlesztési si Terv részekr szeként Energiagazdálkodás s környezetbark rnyezetbarát t fejlesztése se pályázati program céljai: c a megújul juló energiaforrások felhasználásának nak növeln velése, a széndioxid csökkent kkentés, ezáltal a vidéki régir giók k gazdasági gi fejlődésének előmozd mozdítása tudatos, és ésszerű energiafelhasználás s előseg segítése, se, az energiahatékonys konyság g növeln velése Nemzeti Energiatakarékoss kossági Program (NEP) Az 1107/1999. (X.8.) Korm.. határozattal megindított hosszú távú, 2010ig tartó energiatakarékoss kossági program, pályp lyázati rendszerrel. Nemzeti Energiatakarékoss kossági Program keretében pályp lyázható 2004ben a már m r májusban m elfogyott a pénzkeret p (4779 pályp lyázó,, 2514 MFt) KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET!