II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, VALAMINT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat és környezeti értékelés) a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében részletezett A környezeti értékelés általános tartalmi követelményei, valamint a véleményezésben résztvevı hatóságok elızetes szakmai véleményeinek figyelembevételével, továbbá a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben részletezettek alapján készült. Fajsz készülı településrendezési eszközei (településszerkezeti és szabályozási terv, helyi építési szabályzat) teljes körő felülvizsgálatának és módosításának környezetvédelmi munkarésze az alábbi törvényekkel, rendeletekkel, megyei, kistérségi és települési tervekkel összhangban, azokhoz illeszkedve készül: 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmérıl 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról 2007. évi CXXIX. tv. a termıföld védelmérıl 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérıl 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról 2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervrıl Nemzeti Környezetvédelmi Program Kiskunsági Nemzeti Park térsége Területrendezési terve Bács-Kiskun Megye területrendezési terve Országos Hulladékgazdálkodási Terv és Országos Megelızési Program Magyarország Vízgyőjtı-gazdálkodási Terve TERMÉSZET- ÉS TÁJDELEM Fajsz község déli közigazgatási területének a Ny i a Duna hullámterébe esı területei a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén található Gemenc nemzeti parki törzsterület részét képezik, mely egyedi jogszabállyal kihirdetett országos jelentıségő védett természeti terület. Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi jelentıségő területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti (Natura 2000 SPA és SCI) területek közül a déli közigazgatási terület Ny i a Duna hullámterébe esı területére esik a Gemenc (HUDD 10003) elnevezéső Különleges madárvédelmi terület (Natura 2000 SPA), illetve a déli és északi közigazgatási terület Ny i a Duna hullámterébe esı része az ugyancsak Gemenc (HUDD 20032) elnevezéső Kiemelt jelentıségő természet-megırzési terület (Natura 2000 SCI), továbbá a déli közigazgatási terület Duna hullámterébe esı gemenci területei a nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek (vadvizek) jegyzékében (Ramsari területek) is megtalálható. Ezen túlmenıen a Nemzeti Park Igazgatóságok nyilvántartásában és kezelésében lévı egyéb országos jelentıségő védett természeti terület (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, exlege védett szikes tó, ex-lege védett láp) nincs a közigazgatási területen. A közigazgatási területen találhatóak a természet védelmérıl szóló törvény értelmében védett természeti területek (természetes gyep, nádas és vizes élıhely területek). (A település közigazgatási területe nem található meg a 2/2002. (I. 23.) KöM-F együttes rendeletben sem a kiemelten fontos érzékeny természeti területek, sem az érzékeny természeti területek ÉTT között.) II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 1

Megegyezzük, hogy az Országos Területrendezési Tervrıl szóló módosított 2003. évi XXVI. törvény szerinti országos ökológiai hálózat (magterület, illetve ökológiai (zöld) folyosó és puffer terület) övezetébe tartoznak a település területén található védett természeti területek. A magterületek döntıen a Duna menti és a Sárköti-I. fıcsatorna torkolata körüli területek, a folyosó területek pedig döntıen a Duna hullámtéri területei és a Sárközi-I. fıcsatorna területe a parti zónáikkal együtt, melyek mindegyike az Országos Ökológiai Hálózat elemei. Vonatkozó fontosabb elıírások: A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 21. (1) bekezdésében foglaltak szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a gyep és nádas mővelési ág megváltoztatásához, továbbá a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A törvény 18. (3) bekezdésében foglaltak szerint: Természeti területen a jogszerően beépített, valamint vízjogi engedéllyel rendelkezı építmények kivételével tilos a természetes és természet-közeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonatától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. Továbbá az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdése, azaz a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdık és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termıföldekkel és a területekkel való takarékos bánás érdekében többek között az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejőleg a település közigazgatási területének a külön jogszabály alapján számított biológiai aktivitás értéke az átminısítés elıtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. LEVEGİDELEM Fajsz település közigazgatási területén a levegıterheltségi szint 4/2011. (I. 14.) rendelet 1. mellékletében meghatározott egészségügyi határértékei az irányadók az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott területek kivételével, ahol ezen rendelet 4. mellékletében szereplı az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegıterheltségi szinteket kell alkalmazni. A térségben az uralkodó szélirány ÉNy i. Immissziós helyzetkép: A település levegıjének minıségét tekintve a térség egyik legkevésbé szennyezett, legkevésbé terhelt levegıjő részéhez tartozik az Országos Immissziómérı Hálózat korábbi adatai szerint, azaz az alap légszennyezettség nem számottevı. (A település a Környezetvédelmi Értesítı 2001. március 30-án megjelent az évi 3. számában található A KAC 2001. évi pályázati felhívásai címő anyag 1. mellékletében foglaltak szerint sem a szennyezett, sem a mérsékelten szennyezett levegıminıségő települések között nincs felsorolva.) Ezen túlmenıen a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló többször módosított 4/2002. (X. 7.) Kv rendelet 1. számú melléklete szerint Fajsz közigazgatási területe olyan levegıterheltségi zónába esik, ahol a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és a benzol légszennyezı anyagok tekintetében a levegıterheltségi szint nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt, a szilárd légszennyezı anyagok (PM 10 ) esetében pedig a levegıterheltségi szint a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van, míg a szilárd légszennyezı anyagok (PM 10 ) arzén, kadmium, nikkel és ólom tartalma tekintetében a levegıterheltségi szint nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt, a policiklikus aromás szánhidrogének (benz(a)pirén) esetében pedig a levegıterheltségi szint a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 2

Ez köszönhetı a település és környéke adottságainak: kevés és jelentıs levegıterhelést nem okozó ipari üzem, nem elhanyagolható közúti közlekedés, viszonylag kevés parlagon hagyott mezıgazdasági terület. Az Országos Immissziómérı Hálózatnak jelenleg a településen és környezetében nem találhatóak mérıhelyei, a szmoghelyzet kialakulásával pedig nem kell számolni, így füstköd-riadó terv kidolgozására sincs szükség. A településen a légszennyezı anyagok koncentrációi a 80-s évektıl napjainkig csökkenı tendenciát mutatnak a kén-dioxidra és a nitrogén-oxidokra vonatkoztatva. Ez jórészt a vezetékes gázhálózat kiépülésének és a visszaszoruló, illetve átalakuló ipari termelésnek az eredménye. (A település és közvetlen környezetének adottságai kedvezıek.) A kémiai légszennyezı komponensek tekintetében a település levegıje tisztának mondható. A szilárd légszennyezı komponensek (ülepedı- és szálló por beleértve a növényi polleneket is) aránya idınként számottevı, a növényi pollen esetében pedig jelentıs a megnövekedett közúti forgalomnak, a térségben a helyenként burkolatlan útfelületeknek és a nem megfelelıen karbantartott zöldfelületeknek, az egyes helyeken elhanyagolt, parlagon hagyott mezıgazdasági területeknek, valamint a csökkenı csapadék-mennyiségnek köszönhetıen. A zöldterületeken törekedni kell az allergiát okozó pollenő növények visszaszorítására. Az állattartó telepek környezetében a bőzterhelés idınként nem elhanyagolható. Mindezen adottságokat együttvéve várhatóan tarthatók és tartandók is a fenti rendelet elıírásai szerinti immissziós határértékek. Emissziós helyzetkép: A települési kibocsátások túlnyomó hányada tüzeléstechnikai, valamint közlekedési eredető. A kibocsátások jellemzıen 10 m alatt, néhány esetben pedig 10-20 m közötti magasságban történnek, így e terület nem játszik számottevı szerepet a nagy távolságba eljutó légszennyezés kialakításában. A település átszellızöttsége megfelelınek mondható. A közlekedésbıl adódó levegıterhelés mértéke nem elhanyagolható, a helyi és az átmenı forgalom is megnövekedett (51. sz fıút, M9 autóút, 51355 jelő közút) az utóbbi években, azonban a belterületen alig érzékelhetı. A főtési módok megoszlása a településen kedvezı képet mutat: a belterületen gyakorlatilag teljesen kiépített a gázhálózat és a gázzal főtı lakások aránya is magas, azonban nem elhanyagolható a vegyes tüzeléső kazánokban fával és egyéb szilárd tüzelıanyagokkal főtı lakások aránya sem a belterület egyes részén. Kellemetlen szagok egyes állattartó telepek környezetében jelentenek idıszakonként problémát. Az allergiára hajlamos személyek számára gondot jelenthet a parlagon fekvı, illetve gondozatlan, gyomos, bolygatott külterületek nem elhanyagolható kiterjedése. A község belterületére ez nem jellemzı. Száraz idıszakokban jelentıs porszennyezés forrása lehet a néhány keskeny burkolatú és burkolatlan település széli út a község belterületén. Emellett mezıgazdasági munkák idején okozhat problémát a mezıgazdasági földterületekrıl származó porszennyezés. Légszennyezı anyag kibocsátás szempontjából jelentıs ipari üzemek, illetve termelı, vagy szolgáltató tevékenységet végzı létesítmények Fajsz közigazgatási területén belül néhány kivételtıl eltekintve nem találhatóak. Ezen, illetve az egyéb kisebb levegıterhelést okozó üzemek, telephelyek a település belterületén, illetve külterületein a belterületi lakóterületek mellett és közelében lévı majorokban, gazdasági területeken üzemelnek döntıen. A település gazdasági területei az uralkodó szélirány szempontjából (az É i gazdasági terület kivételével) általában kedvezı elhelyezkedéssel a belterületi lakóterületek mellett és közelében, attól É ra és D re találhatóak. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 3

Jelenleg a településen üzemelı számottevı termelı, szolgáltató üzemek, telephelyek a jelentısebb levegıterhelést* és környezeti konfliktust okozó üzemek megjelölésével a következık: A központi belterület É-ÉNy i széle melletti (Kék Duna Mg. Szövetkezet majorjában) gazdasági területen: Natura 2000 terület mellett található - Szarvasmarha telep közepes állatlétszámmal almos tartással* idınként bőz A központi belterület É i részén az 51355 jelő közút és a belterületi lakóterületek közötti gazdasági területen: D i részei lakóterület mellett, Ny i részei Natura 2000 terület közelében találhatók Ny ról K felé haladva: - Bio-Drog-Berta Kft. bio zöldség-főszer-gyümölcs termesztés, forgalmazás - Házi Piros Paprika Kft. zöldség és főszernövény szárítás és feldolgozás* szilárd - Pata József Gépipari Kft. fémmegmunkálás, fémipari termék gyártás (autóipari beszállító) - Zea Fajsz Gabona Kft. gabonatároló, -tisztító és -szárító üzem* szilárd mőtrágya tárolás, értékesítés - Mezıgazdasági termény tároló raktár A központi belterület D i részén lévı gazdasági területen: lakóterület közelében található - Illés Kft. növénytermesztés, mezıgazdasági tevékenység kiszolgáló létesítményei - Beépítetlen területek A központi belterület D i széle melletti (Kék Duna Mg. Szövetkezet majorjában) gazdasági területen: - Kék Duna Mg. Szövetkezet szarvasmarha telep nagy állatlétszámmal* idınként bőz fejıház gabona tárolás, szárítás, tisztítás* szilárd mezıgazdasági géptárolás, javítás növénytermesztés, mezıgazdasági tevékenység kiszolgáló létesítményei Ezek mellett a belterületi lakóterületeken üzemelnek: szınyeg, illetve táskakészítı kisüzem, kis szárító, kis lovarda, autószerelı mőhely, fuvarozók, illetve kereskedelmi létesítmények. Kissé kedvezıtlen a belterületen, illetve a belterület É i és D i szélén található gazdasági területek elhelyezkedésén túl az a tény, hogy a gazdasági területekre rátelepültek (telekszomszédként, vagy közlekedési terület elválasztással) több helyen a lakóterületek bármiféle védı zöldsávok megléte nélkül, melyeken jelentıs levegıterhelést okozó technológiák nem üzemelnek (a gabona- és a főszernövény szárító kivételével), amellett hogy az egyéb külterületi gazdasági területek is viszonylag közel találhatóak a belterülettıl, illetve az uralkodó szélirány szempontjából a D i gazdasági terület elhelyezkedése kedvezı. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 4

A településen található egyéb termelı, szolgáltató tevékenységek telephelyein sem jelentısebb pontforrás, sem pedig jelentısebb helyhez kötött diffúz légszennyezı forrás nincs és várhatóan nem is létesül az alábbiak szerint. A meglévı és kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató területek a belterület É i és D i szélén meglévı gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) területeken találhatóak. Ezen túlmenıen új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kerülnek kijelölésre a belterület É i szélén az 51355 jelő közút É i és D i oldalán, valamint a belterület D i szélén a meglévı gazdasági területekhez kapcsolódva, azok bıvítéseként. Ezen gazdasági területek esetében a viszonylag kedvezıtlen adottságok, azaz a lakóterületek közelsége és a D i területek kivételével az uralkodó szélirányban való elhelyezkedés miatt ezen területeken a szabadban végzett számottevı levegıterhelést és bőzt okozó tevékenység megtiltásával és kötelezıen alkalmazandó tüzelıanyagok (gáz) elıírásával kívánjuk a levegıminıség romlását megakadályozni. Valamint, ahol lehetıség van rá, ott védı zöldsávok, védı fasorok kialakítása tervezett ezen meglévı és új gazdasági területek és a meglévı és tervezett lakóterületek között, mely további kedvezı puffert biztosít. Helyhez kötött diffúz légszennyezı forrásokkal dolgozó technológiák nem települhetnek a kereskedelmi, szolgáltató területekre. A meglévı és tervezett különleges mezıgazdasági üzemi területek és iparterületek a település fentebb nem említett gazdasági területein, majorjaiban találhatóak, ilyen üzemek, tevékenységek a késıbbiekben is ezen területeken alakíthatóak ki a lakóterületek közeli területek esetében lehetıség szerint ültetési kötelezettséggel. A központi belterület É-ÉNy i széle, illetve D i széle mellett meglévı majorok (gazdasági területek), továbbá a közmőellátó területigényes építmények (beleértve a szennyvíztisztítót és a gázfogadót is) kerülnek iparterületi besorolásba, míg az egyéb külterületi majorok, gazdasági területek különleges mezıgazdasági üzemi terület besorolást kapnak. Az É-ÉNy i ipari gazdasági terület különleges mezıgazdasági üzemi területtel történı bıvítésén kívül további ipari, illetve különleges mezıgazdasági üzemi terület, azaz major bıvülést a terv nem tartalmaz a meglévı majorok jelentıs kihasználatlan területi tartalékai miatt. Új különleges mezıgazdasági üzemi terület a külterületen nem kerül kialakításra. Ezen iparterületek és különleges mezıgazdasági üzemi területek a belterületi lakóterületekhez viszonylag közel találhatóak, illetve kerülnek kialakításra/bıvítésre, ahol lehetıség van rá zöldterületek védelmében (a lakóterületek irányában kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek árnyékában ). Az uralkodó szélirány és a távolságok, valamint a majorok, állattartó telepek területe és az állatlétszámok szempontjából ezen majorok elhelyezkedése általában kedvezı. Kedvezı továbbá az a tény, hogy ezen gazdasági területek általában jó átszellızéső területeken találhatóak, valamint ezen területeken belül a védendı létesítmények irányában fasorok, illetve a lakóterülettel szomszédos és közeli kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági területek és majorok esetében ahol lehetıség van rá a lakóterület felıli oldalon 10-30 m széles véderdısáv telepítését, vagy ilyen szélességben ültetési kötelezettséget kívánunk elıírni, melyek némi puffert biztosítanak a levegıterhelés szempontjából, valamint hogy a településen, így a nagylétszámú állattartó telep környezetében is a település külterületi részeire jellemzıen rendkívül csekély számú tanya található, melyek építésének a lehetısége a késıbbiekben is csak igen korlátozottan megengedett. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 5

A továbbiakban jelentısebb létszámú állattartó telepek mőködését a belterülettıl D re lévı majorban szorgalmazzuk a kiépített létesítmények okán, valamint a belterületi lakóterülettıl mért jelentısebb távolsága és az uralkodó szélirány szempontjából kedvezı elhelyezkedése miatt. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a külterületi állattartó telepek üzemelésével járó bőzterhelés a belterületi lakóterületeken gyakorlatilag nem érzékelhetı és a vonatkozó állattartási elıírások szigorú betartása mellett várhatóan a majorok közelében is tovább enyhül. Ezt segíti az a tény is, hogy a belterületi háztáji állattartás sem számottevı (néhány tehén, sertés, ló, valamint baromfik). A település helyi állattartási rendelettel rendelkezett, mely visszavonásra került, ugyanis az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. törvény 6. (6) bekezdése értelmében 2012. október 01. óta mezıgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Szélenergia hasznosítására, azaz szélerımővek telepítésére alkalmas térség a közigazgatási területek belterületen és védett természeti területeken kívüli döntı része (az É i közigazgatási terület D i és ÉK i részén, míg a D i közigazgatási terület ÉK i részén) az egyéb szempontok figyelembe vételével adatszolgáltatás szerint. Fajsz közigazgatási területén üzemelı tevékenységek esetében a korábbi jogszabályok szerinti védelmi övezet nem került kijelölésre ismereteink szerint. Az új, bőz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bőzterhelınek védelmi övezetet kell kialakítania a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. -a szerint. Amennyiben ilyen létesítmény kerül kialakításra, akkor az alábbiakat kell figyelembe venni: A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése szerint: A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülıépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülı, illetve a már mőködı légszennyezı források mőködésével összefüggı építményt. A védelmi övezetet minden esetben az érintett tevékenység telekhatárán belül kell biztosítani, azaz védelmi övezetet a továbbiakban az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területek köré nem tervezünk kijelölni. Javasoljuk az avar és kerti hulladék ártalmatlanítására, a tarló, legelı, nád és növényi hulladék égetésére, a háztartási főtési tevékenységgel okozott légszennyezés, valamint a porképzıdés megelızésére és a bőzös anyagok kezelésére vonatkozó önkormányzati rendelkezéseket kialakítani a hatályos elıírásoknak megfelelıen. Szorgalmazzuk a fentieken felül továbbá, hogy Fajsz közigazgatási területén üzemelı, illetve a késıbbiekben ide települı tevékenységek az elérhetı legjobb technikát alkalmazzák üzemelésük során. Vonatkozó elıírások: A telepítendı üzemeknek és technológiáknak légszennyezı anyag kibocsátás szempontjából meg kell felelniük a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtására kiadott egyes rendeletek (4/2011. (I. 14.) rendelet, 26/2014. (III. 25.) rendelet, stb.) elıírásainak. A település egyes kommunális létesítményeinek bőz és egyéb légszennyezı anyag kibocsátása nem számottevı. A központi belterületi lakóterület szélétıl D re mintegy 50 m-re lévı szilárd hulladéklerakó telep mintegy 11 éve bezárásra került és 2010-ben megtörtént a rekultivációja is, II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 6

így légszennyezı anyag kibocsátása nem számottevı és egyre csökkenı mértékő. A településnek kijelölt települési folyékony hulladék leürítı helye nincs és a korábbiakban sem volt, így ehhez kapcsolódóan levegıterheléssel nem kell számolni. A településnek állati hulladék elhelyezı, ártalmatlanító létesítménye (dögtér, állati hulladék-temetıje, stb.) nincs, a településen egykor a szilárd hulladéklerakó telep területén mőködött állati hulladék temetı megszüntetésre került, így ehhez kapcsolódóan levegıterheléssel nem kell számolni. Az üzemi veszélyes-, termelési- és a kommunális hulladékok tárolását, a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon. A közúti és vasúti forgalomból adódó levegıterhelés kérdéseit a zajterhelés kérdéseivel együtt a zaj- és rezgésvédelmi tervfejezet tárgyalja. A települési környezet levegıminıségét a gépjármőforgalom (ezen belül is a nehéz jármővek arányának) növekedése kedvezıtlenül, míg a gázfőtés terjedése kedvezıen befolyásolja. A belterület széli ingatlanok egy részének, valamint a külterületi majorok, illetve egyéb gazdasági területek gazdasági épületeinek főtése esetenként hagyományos tüzelıanyagokkal (vegyes tüzeléső kazánokban fa, illetve egyéb szilárd tüzelıanyag) történik. Javasoljuk ezen területeken is a vezetékes, vagy a tartályos gázfőtéses megoldások alkalmazásának szorgalmazását. A belterületi porszennyezés csökkentését a telkeken és közterületeken növénytelepítéssel, illetve az utak burkolásával lehet elérni. A gazdasági területeken belül és a mezıgazdasági területek dőlıútjai mellé védıfásítás javasolt. A növényi pollen szennyezés a gyomnövények (elsısorban a parlagfő) megfelelı irtásával és a zöldterületek karbantartásával szorítható vissza. ZAJ- ÉS REZGÉSDELEM Zaj- és rezgésvédelmi szempontú területi funkciók: A település lakóterületeit, valamint a különleges területek közül az oktatási létesítmények területét, a temetıt és a zöldterületeket, továbbá a külterületi (beépítetlen) mezıgazdasági területeket zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias beépítéső), valamint a különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetık és a zöldterületek" területi funkcióba szükséges sorolni. A település településközponti vegyes területeit zaj- és rezgésvédelmi szempontból Vegyes terület területi funkcióba szükséges sorolni. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területeket, azaz a bel- és külterületi gazdasági területeket és majorokat zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Gazdasági terület" területi funkcióba sorolandók. Ezen besorolást a 27/2008. (XII. 3.) Kv-EüM együttes rendelet vonatkozó elıírásai indokolják. A fentiek szerint a vizsgált területen 3 különbözı zajterhelési határértékkel szabályozott területi funkció különíthetı el, melyekhez kapcsolódó zajterhelési határértékeket a fenti rendelet tartalmazza. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 7

Megjegyezzük, hogy a már meglévı, üzemelı zaj- és rezgéskibocsátással járó tevékenységek, vállalkozások környezetében majdani beépítésre kerülı területek kijelölésénél, elhelyezésénél ugyancsak a 27/2008. (XII. 3.) Kv-EüM együttes rendeletben elıírt zajterhelési határértékek teljesülését kell figyelembe venni. Zaj- és rezgésvédelmi szempontú övezetek, területek: A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylı létesítmény (egészségügyi, oktatási, mővelıdési, stb.) körül kialakítható csendes övezetek, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek, azaz a zajvédelmi zónáknál megadott zajterhelési határértékeknél szigorúbb határértékekkel védett területek Fajsz közigazgatási területén nem találhatóak, illetve kialakítását a terv sem javasolja az önkormányzat szándékaival összhangban, ugyanis az egyéb zajterhelési határértékek is elegendıen szigorúak és betartásuk jelenleg is egyes helyeken nehézséget okoz. A közigazgatási területen olyan közüzemi létesítmény, ahol a zajszint nem csökkenthetı határértékre, azaz fokozottan zajos terület nem található, illetve a környezetvédelmi hatóság ilyet nem jelölt ki, illetve folyamatban lévı kijelölésrıl sincs tudomásunk. A zajforrások és a zajterhelés vizsgálata: Üzemi zaj: A belterületi lakóterületekbe ékelıdve, valamint a lakóterületek melletti és közeli gazdasági területeken található egyes üzemek (fémmegmunkáló üzem, gabonatisztító, -szárító) tevékenységük során számottevı zajkibocsátással járnak, azonban határérték feletti zajkibocsátással üzemelésük során valószínősíthetıen nem kell számolni. A tervezett és meglévı gazdasági területekre a levegıvédelmi tervfejezetben ismertetett nem zajos mezıgazdasághoz, illetve élelmiszer iparhoz kötıdı feldolgozó-ipari üzemek, valamint ezek kiszolgáló létesítményei, továbbá a jó közlekedési kapcsolat és a természeti adottságok teremtette termelı, illetve kereskedelmi, szolgáltató létesítmények telepítését javasoljuk. A meglévı és kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági, valamint különleges mezıgazdasági üzemi területek kerülnek kialakításra. A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági, valamint a különleges mezıgazdasági üzemi területek esetében, ahol lehetıség van rá, a belterületi lakóterületek felé 10-30 m széles esetleg ültetési kötelezettséggel biztosítandó védı zöldsáv, véderdısáv védelmében létesülhetnek, üzemelhetnek, illetve bıvülhetnek, azonban javaslatunk szerint a rendeletek elıírásainak megfelelı zajosabb tevékenységek az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területek lakóterületektıl távolabb esı területeire települhetnek. A gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari és különleges mezıgazdasági üzemi) területek több helyütt meglévı lakóterületi és egyes különleges területi funkcióval (belterületi lakóépület, külterületi beépítetlen mezıgazdasági területek, zöldterületek) közvetlenül határosak. A két területi funkcióban megengedett zajterhelési határérték között 10 db a különbség. Ezt a különbséget a korábban részletezett belterületi lakóterületek és a tanyákkal rendkívül ritkán beépített és a késıbbiekben is csak igen korlátozottan beépíthetı érintett külterületek miatt és ellenére ahol lehetıség van rá, a meglévı és tervezett gazdasági terület határán belül a védendı létesítmények irányában telekhatár menti fasorok, 10-30 m széles véderdısáv telepítését, vagy II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 8

ilyen szélességben ültetési kötelezettséget kívánunk elıírni. A véderdısáv méreteinek kialakításánál minden esetben akusztikai méretezés javasolt, hogy elérje a kívánt hatást. Ezen létesítmények összes célforgalma nem haladhatja meg a célforgalmat biztosító út jelenlegi forgalmát 20 % - nál nagyobb mértékben. (Ezen megállapítás minden a gazdasági területeken üzemelı létesítményre és a különleges területek üzemelésére is vonatkozik.) A gazdasági területek irányába, azok közelében a település belterületén nem tervezett lakóterület bıvítés hatásterületen belül, illetve védı zöldsáv kialakítása nélkül. A különleges területeken a különleges mezıgazdasági üzemi (Mü) kivételével üzemi zajforrások nincsenek és nem is létesülnek. Az állattartó telepeket tartalmazó major területek üzemelése nem jár jelentıs üzemi zajkibocsátással. A fasorok, valamint a véderdısávok hangcsillapító hatása, továbbá az övezeti besorolások biztosítják a gazdasági területekrıl származó zaj a lakó- és egyes különleges területekre elıírt zajterhelési határértékekre történı csillapítását. A lakóterületekbe ékelıdött gazdasági területekbe nem sorolt kisebb termelı, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységeket zajvédelmi szempontból a lakóterületi funkcióba soroljuk. (Ezen létesítményeknek a lakóterületre elıírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket kell biztosítaniuk üzemelésük során.) A vegyes, illetve a lakó- és egyéb különleges területi funkció között 5 db a zajhatárérték különbség. Ezen területek esetében az üzemi és szabadidıs létesítményekben folytatott tevékenységekbıl származó zaj- és rezgésterhelési határértékek túllépése nem várható, ugyanis a lakóterületekkel szomszédos településközpont vegyes területen lévı létesítményekben zajos tevékenységek nincsenek és nem is létesülhetnek. Szabadidıs tevékenységtıl származó zaj: A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylı rendezvénytıl a közterületi rendezvény kivételével és egyéb helyhez kötött külsı zajforrástól származó szabadidıs zaj terhelési határértékei a 27/2008. (XII. 3.) Kv-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében foglalt: az üzemi és szabadidıs létesítményekben folytatott tevékenységektıl származó zaj terhelési határértékeinek felelnek meg. Ezen túlmenıen azonban tárgyi tevékenységek megengedett üzemeltetési helyére, idejére, stb. vonatkozóan az önkormányzat helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat állapíthat meg (önkormányzati rendelet formájában) jelenleg a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. (Az Önkormányzat jelenleg erre vonatkozóan nem rendelkezik helyi szabályokkal.) Ehhez kapcsolódó probléma Fajsz közigazgatási területén jelenleg nincsen és a késıbbiekben sem várható adatszolgáltatás szerint. Közlekedéstıl származó zaj- és levegıterhelés: Közúti közlekedési zaj- és levegıterhelés: A közúti forgalomból adódó levegı- és zajterhelés a település térségében nem jelentıs, azonban a forgalom növekedésével egyre növekvı mértékő. A D i közigazgatási területet Ny K i irányban átszelı M9 autóút a belterületi lakóterületek szélétıl D re mintegy 6,5 km-re zaj- és levegıvédelmi szempontú hatásterületen kívül halad gyakorlatilag beépítetlen (és lakóépületekkel a késıbbiekben is csak igen korlátozottan II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 9

beépíthetı) jó átszellızéső mezıgazdasági területeken, így határérték feletti zajterhelést, ezáltal zajhatárérték túllépést nem okoz jelenleg és várhatóan a késıbbiekben sem az ezen úton haladó forgalom. Ebbıl következıen továbbépítése esetén a távlati (jelentısebb) forgalmat is figyelembe véve számottevı zaj- és levegıterhelés növekedéssel, ezáltal zajhatárérték túllépéssel nem kell számolni az út menti területek esetében a jó átszellızés miatt. Az 51. sz. fıút az É i közigazgatási terület K i részét szeli át É D i irányban, melynek forgalma jelentıs, belterületi lakóterületeket azonban nem érint (legközelebb mintegy 900 m-re halad a belterületi lakóterület szélétıl), nagy közterületi szélességő, jó átszellızéső mezıgazdasági területeken vezet, így határérték feletti zajterhelést, ezáltal zajhatárérték túllépést nem okoz jelenleg és várhatóan a késıbbiekben sem az ezen úton haladó forgalom. A levegıterhelés sem jelentıs. Az 51. sz. fıútból ágazik ki és a Fajsz-Dusnok hajóállomáshoz vezet a belterület É i szélét érintve az 51355 jelő közút, mely a belterületi lakóterületek széléhez mintegy 170 m-re halad általában nagy közterületi szélességő területeken gazdasági és mezıgazdasági területek mentén, mivel pedig az út forgalma nem számottevı, így határérték feletti zajterhelést, ezáltal zajhatárérték túllépést nem okoz jelenleg és várhatóan a késıbbiekben sem az ezen úton haladó forgalom. A levegıterhelés sem jelentıs annak ellenére, hogy az uralkodó szélirány ezen légszennyezı anyagokat a lakóterületek egy jelentıs része felé továbbítja. A közút ezen szakaszai mellett meglévı kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági, valamint különleges mezıgazdasági üzemi, illetve mezıgazdasági és erdıterületek találhatóak az általában nagy szabályozási szélesség mellett épített gazdasági épületekkel, illetve kereskedelmi, szolgáltató és különleges mezıgazdasági üzemi területek létesülnek megfelelı védıtávolság, illetve megfelelı közterületi szélesség biztosítása mellett. Egyéb közút jelenleg nem érinti a település közigazgatási területét. Az út menti tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, illetve különleges mezıgazdasági üzemi területek nem befolyásolják az átszellızési viszonyokat, ugyanis ez csak a belterület É i irányú bıvítési területén fordul elı megfelelı szabályozási szélesség tartása mellett. Ezen túlmenıen akusztikai méretezésen alapuló fásítandó védıtávolság tartását javasoljuk elıírni az út mellett fenti területi kategória esetében a tervezett bıvítési területeken. A település közigazgatási területén található önkormányzati utak, illetve magán tulajdonú utak forgalma jelenleg és a késıbbiekben sem lesz jelentıs, így a zajhatárértékek minden esetben teljesülnek a távlati forgalom esetén is és jelentıs levegıterhelést sem okoz a forgalom. Az önkormányzat szándékai szerint a József Attila u. D i irányú külterületi szakaszából a major mellett kiágazva összekötı út épül az 51. sz. fıútig a meglévı dőlıutak felhasználásával, melyek kiépülése után biztosított, hogy a D i iparterület a belterületi lakóterületek zavarása nélkül közvetlenül elérhetı lesz az 51. sz. fıútról. A tervezett nyomvonal a belterületi lakóterület szélétıl DK re legközelebb mintegy 700 m-re zaj- és levegıvédelmi szempontú hatásterületen kívül halad gyakorlatilag beépítetlen (és lakóépületekkel a késıbbiekben is csak igen korlátozottan beépíthetı) jó átszellızéső mezıgazdasági területeken, így a távlati (jelentısebb) forgalmat is figyelembe véve számottevı zaj- és levegıterhelés növekedéssel, ezáltal zajhatárérték túllépéssel nem kell számolni az úthoz közeli lakóépületek esetében az ezen nyomvonalon haladó forgalom és a jó átszellızés miatt. Az út kiépítése kedvezı az uralkodó szélirány szempontjából, továbbá jelentıs belterületektıl mért távolsága miatt várhatóan a közlekedési eredető zaj- és levegıterhelés számottevı csökkenését fogja eredményezni a belterületen különösen a József A. és Árpád u. átmenı forgalomtól mentesített belterületi szakaszain. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 10

A fentiekbıl következıen ezen út távlati forgalmából a lakóterületek környezetében zajhatárérték túllépés nem lesz és a közlekedési forgalomból adódó levegıterhelés sem lesz érzékelhetı. A közigazgatási területet érintı négy- és öt számjegyő közutak mentén a zajvédelmi funkciójuk mellett levegı- és talajvédelmi okokból is ajánlott védı zöldsávok, fasorok kialakítása és fenntartása. Egyéb utakra nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, de a forgalmuk olyan csekély, hogy határérték túllépés a fejlesztésekbıl adódó távlati forgalmukat figyelembe véve sem várható. Ezen utak (önkormányzati mellékutak és az egyéb utak) jelenleg tulajdonképpen csak célforgalmat bonyolítanak külterületen általában beépítésre nem szánt területek mellett haladnak, ennek ellenére ezen utak mellett is indokolt a levegı- és talajvédelmi szempontokon túl zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevı fasorok telepítése a tájesztétikai szempontokra is figyelemmel. A tervezett gazdasági és különleges mezıgazdasági üzemi területek kijelölése és majdani üzemelése sem okoz a korábbi feltételek alapján akkora forgalomnövekedést a település útjain, hogy ebbıl adódóan zajhatárérték túllépésre és számottevı levegıterhelés növekedésre kelljen számítani. A tervezett és meglévı belterületi önkormányzati lakóutakon a közlekedés csekély, így zajhatárérték túllépés a késıbbiekben sem várható. Vasúti közlekedési zaj- és levegıterhelés: A vasútvonal Fajsz közigazgatási területét nem érinti, így a vasúti közlekedésbıl származó zaj- és levegıterheléssel a településen nem kell számolni. Lakóterület bıvülés csak a belterületen meglévı üres telkek beépítésével tervezett. A lakóterület bıvítési területek nem érintenek jelentısebb forgalmú közutat (védıfasor védelmében hatásterületen belül) és gazdasági területet sem fasor, vagy ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdı védelme nélkül (meglévı és tervezett lakó-, különleges-, településközpont vegyes-, illetve mezıgazdasági területekkel határosak közvetlenül). (A kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági területek lakófunkció felıli irányában, ahol lehetséges védı fasorok, véderdısáv kialakítása javasolt többek között a zajterhelési határértékek teljesíthetısége érdekében.) A fentebbi intézkedésekkel a gazdasági területek célforgalmával növelt forgalmi zajterhelés esetén is teljesülnek várhatóan a zajterhelési határértékek. Vonatkozó elıírások: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a 93/2007. (XII. 18.) Kv és a 27/2008. (XII. 3.) Kv-EüM együttes rendelet elıírásai az irányadók a terület beépítésével és a technológiák üzemeltetésével kapcsolatban. TERMİFÖLD- ÉS TALAJDELEM Környezetvédelmi szempontból a termıföld- és talajvédelem kiterjed a földfelszín különös tekintettel a talaj, a felszín alatti rétegek, a kızetek és az ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai védelmére. A talajvédelem célja a talaj funkcióinak tartós biztosítása, vagy helyreállítása, ennek érdekében a veszélyeztetés, károsítás mérséklése és megszüntetése. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 11

A termıföld védelmérıl a módosított 2007. évi CXXIX. tv. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkeznek, a védett természeti területeken azonban a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv. elıírásait is figyelembe kell venni a területek beépítése, illetve hasznosítása során. A talaj védelmét szolgáló javaslatok jelentıs része egybeesik a felszín alatti vizek védelmében tett javaslatokkal. Fajsz térsége a Duna mentére, a Duna menti síkság D i részére esik, ezen belül a Csepel- Mohács-síkság D i területén, a Kalocsai-Sárköz DNy i szélére esı tájegységén helyezkedik el a 88-94 mbf.-i tengerszint feletti magasságon. A terület enyhe lejtéső a belvízcsatornák, illetve a Duna felé mutató, fı lejtésviszonya K rıl Ny i irányú. Az alacsonyabb területek a közigazgatási terület D i, DNy i részein találhatóak, míg a belterület a középmagas részen települt. A térség talajainak általános jellemzése: Földtani jellemzık: Földtani szempontból a talajképzı kızet a közigazgatási területen teljes egészében a holocén korú folyóvízi homok, kavics, ártéri iszap, agyag, mésziszap, tızeg és futóhomok. Mérnökgeológiai szempontból a közigazgatási területen az ártéri homok, iszap, agyag a jellemzı talajtípus. Genetikai talajtérképek alapján a közigazgatási területen egyöntetően a réti öntéstalajok a jellemzık. Fao talajtérképek szerint az É i közigazgatási területen döntıen réti öntéstalajok, míg a terület DNy i szélén, illetve a D i közigazgatási területen egyöntetően öntéstalajok fordulnak elı. A fentiek alapján az alábbi tájtípusok különíthetıek el a település közigazgatási területén: A teljes közigazgatási területek az ártéri síkság magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúrsztyeppes tájtípusba sorolhatóak. Ezen belül: - A Duna menti területek tájtípusa: Folyó menti hullámtér öntésföldekkel, liget- és láperdımaradványokkal. - Az egyéb területek tájtípusa: Mentesített ártér holtmedrekkel, réti talajosodó öntésföldekkel, illetve mocsári erdıtalajokkal. Környezetföldtani jellemzık: Környezetföldtani szempontból a térség talajai egyöntetően felszíni szennyezıdésre erısen érzékeny porózus képzıdmények. Ezt fokozzák a következı fejezetben részletezendı a talaj vízföldtani, vízgazdálkodási tulajdonságai. Ezek mellett a fajszi talajok szerves anyag tartalma közepes, illetve alacsony, mely kedvezıtlenül befolyásolja a talaj káros környezeti hatásokkal szembeni puffer kapacitását. Talajlepusztulás szempontjából az erdıterületeken kívüli területeken jellemzıen a lehordott talaj felhalmozódási területei találhatóak (szedimentáció). II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 12

A jellemzı ÉNy i széliránynak és a nagytáblás mezıgazdasági területeknek, továbbá az út menti védıfásítások eltőnése miatt az igazgatási terület egyes részein elıfordulnak idıszakosan deflációra érzékeny területek, melyet a Megyei Területrendezési Terv nem tartalmaz. Ezen területeken mezıvédı erdısávok és út menti fasorok telepítése javasolt a megfelelı területhasznosítás mellett. Az erdısávok telepítése különös figyelemmel a növénytermesztési, táj- és természetvédelmi szempontokat is szem elıtt tartva végzendı. Vízföldtani jellemzık: A Fajsz térségi talajok vízgazdálkodási szempontból a közigazgatási területek döntı részén a jó víznyeléső és vízvezetı képességő, jó vízraktározó képességő, jó víztartó talajok, az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai összetétel mellett, míg az É i közigazgatási terület D i részén egy foltban a közepes víznyeléső és vízvezetı képességő, nagy vízraktározó képességő, jó víztartó talajok, az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai összetétel mellett, a D i közigazgatási terület D i szélén pedig a nagy víznyeléső és vízvezetı képességő, közepes vízraktározó képességő, gyengén víztartó talajok a jellemzıek az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai összetétel mellett. Vízföldtani szempontból a talajvíztároló kızetek a területen a pleisztocén és holocén kiváló vízvezetı képességő ( alluviális- és terasz-) homokos kavics rétegek. A rétegvíztárolók a pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkı rétegek. Fajsz közigazgatási területén különbözı vízháztartású talajok találhatóak: - A Duna melletti területek a felszíni vízfolyások hatása alatt álló vízháztartás típusába sorolhatóak. - A közigazgatási terület egyéb részeinek talajai a felfelé irányuló vízmozgás típusba tartoznak. Termıföld jellemzık: Az Uniós irányelvek és különbözı programok, valamint az erre vonatkozó jogszabályok egyik legfontosabb alapelve az egyre csökkenı mezıgazdasági termıterületek, termıföldek védelme. Ezen belül az átlagosnál jobb minıségő termıföldek védelme (mővelési ágának megfelelı hasznosítása) élvez prioritást. A termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. tv. értelmében termıföldet más célra csak kivételesen elsısorban a gyengébb minıségő termıföld igénybevételével lehet használni. Külterületen termıföld igénybevételekor a takarékos terület felhasználást kell megvalósítani. Az átlagosnál jobb minıségő termıterületek a belterülettıl É ra, ÉK re a közigazgatási terület szélén, valamint D re, továbbá a D i közigazgatási terület erdıterületeken kívüli területein találhatóak, melyek gyakorlatilag teljes egészében szántó mővelési ágú területek és döntıen öntözöttek is. Ezzel összhangban Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervében foglaltak szerint az É i közigazgatási terület É i, ÉK i, Ny i és D i, valamint a D i közigazgatási terület erdıterületeken kívüli területe a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetbe sorolt. A város termıföldet érintı fejlesztései során a termıföld védelmi szempontokat ezen területeken különösen fontos figyelembe venni. A termıföld minıségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termıhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédı gazdálkodást kell folytatni. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 13

A termıföldön történı beruházások építés engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építés engedélyezési tervdokumentációban külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. A mezıgazdasági termıterületeken elınyben részesítendık, támogatandók a környezetkímélı termelési módszerek, a szárazodást és a klímaváltozást figyelembe vevı termelési szerkezetek és technológiák, valamint az ezt elısegítı innovatív módszerek alkalmazása (szárazságtőrı növényfajok telepítése, víztakarékos öntözési módok alkalmazása, stb.). A földmozgással járó munkavégzések során: - A felsı humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; - A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); - Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelsı rétegként elteríteni; - A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területrıl elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. Földtani képzıdmények: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányságának adatszolgáltatása szerint Fajsz közigazgatási területein kiemelt védettségő geológiai képzıdmény, védendı földtani érték nem található. A település közigazgatási területén nincs legális, mőködı építıipari, illetve szilárd ásványi nyersanyag lelıhely (mőködı külszíni bánya, meddıhányó, célkitermelı hely, valamint bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térség, föld alatti tároló térség, illetve bányászati célt szolgáló létesítmény készletezett megkutatott terület) sem. A település közigazgatási területe érinti a Kiskunhalas-szénhidrogén elnevezéső kutatási terület egy részét. A település területét egyéb kutatási terület, valamint koncessziós elıkészítési terület nem érinti. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága nyilvántartása szerint a közigazgatási területen nincs bányászati joggal érintett terület, továbbá a nyilvántartásban nem szerepel a települést érintı földtani veszélyforrás. Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervében foglaltak szerint a közigazgatási területek teljes egészében az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetbe soroltak. Ugyanezen Tervben foglaltak, illetve a Bányakapitányság nyilvántartása szerint a település közigazgatási területét földtani veszélyforrás területének övezete nem érinti. A község területét építésföldtani korlátozással járó egyéb alábányászott területek, barlangok, pincék területei nem érintik. A község területén csúszás-, és süllyedésveszélyes területek nincsenek. A településen esetlegesen található korábban felhagyott anyaggödröket (homok- és agyagbányákat) a területek késıbbi hasznosításának megfelelıen rekultiválni szükséges. Nagynyomású szénhidrogén szállítóvezeték nem érinti a település közigazgatási területét. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 14

A térség talaj- és talajvízszennyezésének jellemzése: A település területén egyes bezárt kommunális létesítmények területének a kivételével várhatóan örökölt talaj- és talajvízszennyezéssel kell számolni. A talaj (és talajvíz) öntisztuló képességét meghaladó mértékő szennyezéssel járó tevékenység (területhasználat) megfelelı mőszaki védelem nélkül nem végezhetı. A megtörtént és esetlegesen bekövetkezı szennyezések szakszerő ártalmatlanításáról (rekultivációjáról) gondoskodni kell. A talajszennyezések megelızésére fokozott figyelmet kell fordítani a jelentısebb és a kisebb egyéni gazdaságok mőtrágya és vegyszerhasználatának kiemelt ellenırzésével. A természeti területeken belül a vegyszerhasználat általában csak korlátozottan engedhetı meg. Errıl részletesen a terület kezelési szabályzata rendelkezik. A talajerı utánpótlásnál a szalmás szerves trágyát elınyben kell részesíteni a hígtrágyával szemben. (Jelenleg nem üzemel állattartó telep Fajszon hígtrágyás technológiával ismereteink szerint.) A település kommunális létesítményeinek talajra és felszín alatti vízre gyakorolt hatása a bezárt szilárd hulladéklerakó telep esetében felmérésre került. Ezen létesítmény rekultivációja 2010-ben megtörtént. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban és a rekultivációs tervben foglaltak szerint a létesítmény üzemelési ideje alatt számottevı talaj- és talajvízszennyezést okozott, mely miatt a hatóság nem tartotta szükségesnek külön mőszaki beavatkozás elvégzését, azonban kármentesítı monitoringot írt elı. A településnek kijelölt folyékony hulladék leürítı helye nincs és a korábbiakban sem volt, így ehhez kapcsolódóan talaj- és talajvízszennyezéssel nem kell számolni. A településnek állati hulladék elhelyezı, ártalmatlanító létesítménye (dögtér, állati hulladék-temetıje, stb.) nincs, a településen egykor a szilárd hulladéklerakó telep területén mőködött állati hulladék temetı megszüntetésre került, így ehhez kapcsolódóan talajés talajvízszennyezéssel nem kell számolni. A fenti bezárt szilárd hulladéklerakó területe újrahasznosításának feltételei a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban, majd a rekultivációs tervben kerültek megállapításra. A felülvizsgálati dokumentációban, valamint a rekultivációs tervben foglaltak szerint a talajvízben tapasztalható nitrát, szulfát, bór, szelén és ólom szennyezettség ellenére mőszaki beavatkozás nem szükséges. A lerakó közvetlen területe a késıbbiekben sem építhetı be (beépítésre nem szánt terület). (Megjegyezzük ellenkezı szándék esetén, hogy a felhagyott és lezárt létesítmények beépítése állékonysági problémák és a bomlás következtében keletkezı gázok, a talajba és esetlegesen a talajvízbe szivárgó szennyezett csurgalékvizek, stb. miatt néhány évtizedig nem javasolt és ezután is a beépítés feltételeit részletes talajmechanikai, valamint talaj- és talajvíz-szennyezettségi vizsgálatokkal kell meghatározni.) Egyéb a település területén meglévı, megmaradó létesítmények üzemeléséhez kapcsolódóan ismereteink szerint talajszennyezéssel nem kell számolni. További talajvédelmi szempontú elıírások: - A termıföld minıségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termıhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédı gazdálkodást kell folytatni. - A termıföldön történı beruházások építés engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építés engedélyezési tervdokumentációban külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. - A földmozgással járó munkavégzések során: o A felsı humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; o A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 15

o Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelsı rétegként elteríteni; o A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területrıl elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. - A mővelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelıen, szakaszosan kell végrehajtani és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti mővelési ágnak megfelelıen kell hasznosítani. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZDELEM Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvényben foglaltak szerint Fajsz közigazgatási területeinek számottevı (Ny i, ÉNy i része a belterület ÉNy i szélét is beleértve) az Országos vízminıség-védelmi terület övezetbe esik. Ezen övezetbe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi mővek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. Az országos vízminıség-védelmi terület övezetben a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı terület országos övezetek összevonásra és tartalmi kiegészítésre kerültek. A két övezet összevonásának és tartalmi kibıvítésének alapja az európai jogharmonizáció megteremtése, lehatárolásának célja a védett felszíni és felszín alatti vizek az EU Víz Keretirányelvben (VKI) megfogalmazott jó ökológiai állapotának biztosítása. Az országos vízminıség-védelmi terület övezeti szabályai a bányászati tevékenység engedélyezésére vonatkozó kötöttséget tartalmaznak, másrészt a területen, illetve a vízgyőjtın kívül keletkezett szennyvizek be- vagy kivezetésének a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben történı rendelkezését írja elı. Emellett a településrendezési eszközökben ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket és a helyi építési szabályzatban az övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani, melyek jelen terv részét képezik. (Megjegyezzük, hogy az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény korábban hatályos változatában, valamint a Megyei Területrendezési Tervben foglaltak szerint is a település közigazgatási területeinek egy része beleesik a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetébe, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetbe.) Általános vízgazdálkodási szempontú besorolások: Szennyezıdésérzékenységi besorolás: Fajsz közigazgatási területének szennyezıdésérzékenységi besorolása: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területek a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló módosított 27/2004. (XII. 25.) Kv rendelet mellékletében foglaltak szerint (a felszín alatti víz védelme szempontjából). Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület a közigazgatási területek É i és D i része. Felszín alatti vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe a D i közigazgatási terület teljes területe. Nitrátérzékenységi besorolás: A vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl szóló módosított 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 2013. szeptember 1-én hatályba lépett módosítása értelmében Fajsz közigazgatási területén több fizikai blokk került nitrát-érzékeny besorolásba. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 16

A fenti rendelet 5. (1) bekezdés bb) pontja értelmében nitrátérzékeny területen minısül a távlati ivóvízbázis kijelölt, vagy lehatárolt védıterülete, míg be) pontja értelmében a település belterülete nitrátérzékeny területnek minısül kivéve ha a felszín alatti víz nitrát tartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket és ahol a településrendezési terv alapján állattartás folytatható. Nitrát-érzékeny továbbá az 5. (1) bekezdés d), illetve e) pontja értelmében a nagy létszámú, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe. A nitrát-érzékeny területeken mezıgazdasági tevékenységet folytatóknak mezıgazdasági tevékenységeit a rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezıgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott elıírásai szerint kell végeznie. Megjegyezzük, hogy 2013. augusztus 31-ig ezen rendelet mellékletének A) RÉSZ-ében szerepelt Fajsz, így közigazgatási területe nitrát-érzékeny területnek minısült. (Indoka, hogy a távlati ivóvízbázis kijelölt, vagy lehatárolt védıterülete meghaladja a település közigazgatási területének legalább 10 %-át.) A felszíni vizek befogadó kategóriái: A vizsgált térség a felszíni vizek tekintetében az állandó vízfolyás (Duna, Sárközi-I. fıcsatorna) a Duna esetében a D i közigazgatási területet érintı 1497 fkm szelvényig tartó szakasza és vízgyőjtı területe a 2. egyéb védett területek, míg az ezen szelvénytıl felfelé esı érintett szakasza és vízgyőjtı területe 4. általános védettségi kategória befogadói területi kategóriába tartozik, míg a nem állandó vízfolyások (egyéb csatornák) a 3. idıszakos vízfolyás befogadók területi kategóriába tartoznak a hatályos többször módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) Kv rendelet elıírásai szerint a szennyvizek befogadóba való közvetett és közvetlen bevezetésére vonatkozóan. (Idıszakos vízfolyás: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkezı vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely idıszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül.) A felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai szerinti technológiai és országos vízminıség-védelmi területi kibocsátási határértékeket, valamint a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezı anyag tartalmának küszöbértékeit a Kv rendelet mellékletei tartalmazzák. A település közigazgatási területén csak a Duna és a Sárközi-I. fıcsatorna az állandó vízfolyás. A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtı területek kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint Fajsz közigazgatási területe nem tartozik az érzékeny felszíni vízfolyások vízgyőjtı területéhez. A felszíni vizek jellemzése: A terület felszíni vizeinek mennyiségét döntıen a csapadékviszonyok és a felszíni viszonyok határozzák meg. A felszíni vizek minıségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a mőködı ipar befolyásolja. Hatással van a vízminıségre a mezıgazdasági mővelés alatt álló területekrıl bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is. A vízrendezés és vízhasznosítás, valamint az árvízvédelem és folyamszabályozás kérdéseit külön munkarész tárgyalja részletesen. A felszín alatti vizek jellemzése: A felszín alatti vizek minıségi szempontból veszélyeztetettek. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 17

A talajvízkészletek a térségben a 15-25 m vastag holocén és pleisztocén korú laza összletben találhatóak, mely alatt a pleisztocén, majd a Felsı - pannóniai agyagos - homokos üledéksor következik. Az egyes vízadó rétegek között közepes vastagságú vízzáró agyagrétegek húzódnak. A terület vízföldtani adottságai a kinyerhetı víz mennyisége szempontjából elsısorban a pleisztocén üledékekben kedvezıek. A talajvízszintek az utóbbi idıszakban kezdetben kissé emelkedtek, majd csökkentek, a legutóbbi idıben pedig emelkednek. A település területén lévı 3 db általunk ismert talajvízszint-észlelı kút adatai alapján a minimális és maximális talajvízszintek ezen területeken az alábbiak szerint alakultak: A bátyai 001419 törzsszámú talajvízszint-észlelı kútban a sokévi megfigyelések szerint a minimális talajvízszint a terep alatt -448 cm (86,54 mbf.), a maximális talajvízszint a terep alatt - 154 cm (89,48 mbf.) Ezen kútban 1972 óta végeznek megfigyeléseket. A kút a belterülettıl É-ÉK re mintegy 5,1 km-re található Bátya közigazgatási területén. A kút koordinátái EOV szerint: X = 124290 m Y = 642902 m A dusnoki 001422 törzsszámú talajvízszint-észlelı kútban a sokévi megfigyelések szerint a minimális talajvízszint a terep alatt -310 cm (86,92 mbf.), a maximális talajvízszint a terep alatt - 16 cm (89,86 mbf.) Ezen kútban 1971 óta végeznek megfigyeléseket. A kút a belterülettıl D-DK re mintegy 4,4 km-re található Dusnok közigazgatási területén. A kút koordinátái EOV szerint: X = 114550 m Y = 643276 m A Bátya-Fajsz távlati vízbázis kutatása során létesített szf1 Fajsz K-69 kataszteri számú kútban a sokévi megfigyelések szerint a minimális talajvízszint a terep alatt -754 cm (84,20 mbf.), a maximális talajvízszint a terep alatt -154 cm (90,20 mbf.) Ezen kútban 2001 óta végeznek megfigyeléseket. A kút a belterülettıl É-ÉNy ra mintegy 350 m-re található Fajsz közigazgatási területén. A kút koordinátái EOV szerint: X = 120453 m Y = 639413 m A kútban észlelhetı vízállásra közvetlen hatással van a folyó vízállása. A Duna talajvízszint befolyásoló hatása a parttól távolodva egyre csökkenı mértékben észlelhetıek. Ebbıl következıen a település folyóparthoz közeli részein magas Dunai vízállásoknál magas talajvízszintekkel kell számolni. A talajvíz-tükör terep alatti becsült átlagos mélysége más források (a településen korábban végzett talajmechanikai fúrások során, továbbá az ásott kutakban észlelt vízszintek alapján a magasabb területeken -4,00-7,00 m, míg a mélyebb területeken -0,50-3,00 m (nyugalmi talajvízszint). A rendelkezésre álló adatok, információk alapján megállapítható tehát, hogy a térségben az átlagos talajvízszint a magasabb területeken viszonylag mélyen, míg a mélyebb területeken viszonylag magasan helyezkedik el. A talajvízjárásra jellemzı, hogy a vízszint sokéves ingadozása nagy, a Duna vízszintje által erısen befolyásolt. Ezen kb. 15-25 m mélységig kitermelhetı talajvizek minısége a térségben többek között magas ammónia-, vas- és mangántartalma miatt kifogásolható. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 18

A térségben a talajvizek áramlásának fı iránya ismereteink szerint K-ÉK rıl Ny-DNy i irányba mutató. A rétegvizek Fajsz közigazgatási területén a 15-25 m alatt kezdıdı mintegy 100-130 m vastag pleisztocén fluviolakusztrikus homok, homokkı rétegekben találhatóak. A rétegvíztárolók vízvezetı képessége a közigazgatási területeken általában jó. A kitermelhetı rétegvizek (minısége) vas- és egyes helyeken metán- és ammóniatartalma haladja meg általában a rendeletben elıírt értékeket (II. osztályú). (A vizekre egyébként jellemzı a kissé kemény víz.) A térségben a rétegvizek áramlásának fı iránya K rıl Ny felé mutat. A felszín alatti vizek szennyezı forrásai a felszíni vizeknél ismertetetteken túl a házi szennyvizek és az állati trágya helytelen győjtése, az üzemelı és bezárt települési kommunális létesítmények megfelelı mőszaki védelem nélküli kialakítása, a palástcementezés nélkül létesített csıkutak, stb. A vízvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, a környezet állapotát érintı vízminıségi, illetve egyéb felszíni és/vagy felszín alatti vizeket érintı környezeti kármentesítés nem történt a község területén az utóbbi években. A vízellátás (települési vezetékes és egyedi kutas), vízbázis-védelem, valamint a szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés kérdéseit külön munkarész tárgyalja részletesen. A vízvédelem érdekében tett további javaslatok: A módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai az irányadók a háztartási szennyvizeken kívül az egyéb szennyezı anyagok elhelyezésére, földtani közegbe történı közvetlen, valamint felszín alatti vízbe történı közvetlen, illetve közvetett bevezetése esetén is (pl.: szennyezett elıkezelt csapadékvizek elszikkasztása, stb.) Ezen tevékenységek végzése a vízügyi hatóság által kiadott engedély, illetve szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés c., pontja értelmében a közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetnek kedvezıtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetén a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez. Ezen határértékek külön rendeletben kerültek maghatározásra.) Mezıgazdasági területen történı szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya és egyéb szennyezı anyagok (nem veszélyes hulladékok) elhelyezéséhez a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Fıosztály engedélye szükséges a módosított 27/2006. (II. 7.) és a módosított 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletek elıírásai szerint. (A szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya kihelyezéssel érintett erdı mővelési ágú területeket ki kell vonni mővelés alól.) Az állattartó telepeken elınyben kell részesíteni az almos tartási módot a hígtrágyás megoldásokkal szemben. Állattartó telep csak úgy üzemeltethetı, hogy tevékenységével a felszíni és felszín alatti vizeket ne veszélyeztesse, illetve ne veszélyeztethesse. II.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 19