Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1. T á m o g a t ó k

A Dro osultság - Egy kirekesztett társadalmi csoport kirekesztett segítőinek érdekképviselete című projektbe bevont szervezetek monitorozásának 2014. októberi eredményei Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1 T á m o g a t ó k

TARTALOM A BEVONT SZERVEZETEK FŐBB JELLEMZŐI... 3 A bevont szervezetek területi elhelyezkedése területi lefedettség... 3 A bevont szervezetek tevékenysége általában és a beszámolási időszakban végzett érdekképviseleti és drogpolitikai munkájuk... 4 A BEVONT SZERVEZETEK PERCIPIÁLT HELYZETE, ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI A PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖZVETETT ÉRTÉKELÉSE... 6 A bevont szervezetek szervezeti működésének különböző területei... 6 A bevont szervezetek kommunikációs tevékenysége... 7 A bevont szervezetek erősségei, mobilizálható erőforrásai... 8 A BESZÁMOLÁSI IDŐSZAKBAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS MONITORING INFORMÁCIÓK... 8 A kommunikációs képzéssel kapcsolatos vélemények... 8 A projekt keretében végzett facilitátori, mentori segítséggel kapcsolatos vélemények... 10 A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) működésével kapcsolatos monitoring információk... 10 A Drogszakmai Civil Ombudsman (DCO) működésével kapcsolatos monitoring információk. 11

A projekt során átívelő célként mindvégig érvényesíteni kívánjuk a tényalapúság és az értékelés szempontjait. Ez részben a MADÁSZSZ szemléletéből következik, abból, hogy szervezetünk elkötelezett tevékenységének helyzetadekvátsága, szükségletekben gyökerező volta iránt, és fontosnak tartja, hogy munkája a bevont szervezetek megelégedését, eredményesebb működését szolgálja. Másrészt azonban a projektkövetelmények között is szerepel a projekt keretében végzett tevékenységek folyamatos monitorozása. A projekt keretében zajló fejlesztéseket, változásokat, a projektbe bevont szervezetek véleményét egy, a projekt előrehaladásához, illetve a beszámolási ciklushoz igazodóan 4 havonta változó tartalommal megjelenő monitoring kérdőív segítségével követjük nyomon. Az első kérdőívet a bevont szervezetek közvetlenül a projektbe való bekapcsolódást követően, a bekapcsolódás idejére, június 1-jére vonatkozóan töltötték ki. Ezek jelentik a kiinduló adatokat a projektben történt változások nyomon követéséhez. A második adatfelvételre pedig 4 hónappal később október 1-jei vonatkozási idővel - került sor. A monitoring adatokat felhasználjuk a beszámolók elkészítése során, de ezen túlmenően ezek az információk lehetővé teszik a projekt keretében végzett fejlesztéseknek a bevont szervezetek igényeihez való alakítását is. A következőkben a bevont szervezetek bekapcsolódást követő első négy hónapjára vonatkozó adatokat mutatjuk be. A BEVONT SZERVEZETEK FŐBB JELLEMZŐI A bevont szervezetek közül 15 alapítványi, 7 egyesületi formában működik. A bevont szervezetek átlagosan 14 éve működnek, mindössze 6 olyan szervezet között, amely kevesebb, mint 10 éve alakult, 5 szervezet pedig több, mint két évtizedes múltra tekint vissza. Mindegyik bevont szervezet rendelkezik önálló weboldallal. A bevont szervezetek területi elhelyezkedése területi lefedettség Területi elhelyezkedést tekintve a bevont szervezetek meglehetősen heterogén összetételt mutatnak: a szervezetek fele ugyan fővárosi székhellyel működik, mindazonáltal valamilyen szinten a Nyugat-dunántúli Régió kivételével minden régió reprezentálva van a projektben. 1. táblázat: A bevont szervezetek területi elhelyezkedése régiók megyék bevont szervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén 1 Észak-Magyarország Heves - Nógrád - Közép-Magyarország Pest megye 1 Budapest 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 Észak-Alföld Hajdú-Bihar 1 Jász-Nagykun-Szolnok - Békés 1 Dél-Alföld Csongrád 1 Bács-Kiskun - Fejér 1 Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom - Veszprém - Tolna 1 Dél-Dunántúl Somogy - Baranya 3

A bevont szervezetek területi elhelyezkedésének egyenlőtlenségeit valamelyest ellensúlyozza, hogy a bevont szervezetek közel fele országos hatókörrel működik, és mindössze 6 olyan szervezet van a bevontak között, melynek csak egy településre vagy egy megyére terjed ki a tevékenysége. hatókör 2. táblázat: A bevont szervezetek hatóköre (N=21) szervezetek száma egy település vagy kerület 1 több település vagy kerület 2 egy megye 3 több megye 1 regionális 4 országos 10 - A bevont szervezetek tevékenysége általában és a beszámolási időszakban végzett érdekképviseleti és drogpolitikai munkájuk A bevont szervezetek fő tevékenysége alapján azt mondhatjuk, hogy az ellátási lánc különböző láncszemeinek képviselete tekintetében a bevont szervezetek meglehetősen kiegyenlített tevékenységstruktúrát jelenítenek meg. A szervezetek fő tevékenysége alapján a prevenciótól a rehabilitációig/reintegrációig minden ellátási/szolgáltatási terület képviselve van a projektben 3-6 szervezet révén, a szervezetek teljes tevékenységstruktúráját tekintve pedig legalább 5 szervezet jelenít meg egy-egy területet, melyek közül a prevenciós tevékenység hangsúlyos megjelenését kell kiemelnünk: a szervezetek háromnegyede a megelőzés területén is tevékenykedik. Nem elhanyagolható a projekt célkitűzései szempontjából, hogy egy olyan szervezet is van a bevont szervezetek között, mely fő tevékenységként érdekérvényesítéssel foglalkozik, s további 3 szervezetnek megjelenik a tevékenységében valamilyen mértében az érdekképviseleti, ill. drogpolitikai tevékenység. tevékenység típusok 3. táblázat: A bevont szervezetek fő tevékenysége (szervezetek száma) fő tevékenységként végzi megjelenik a tevékenységei között prevenció 6 17 alacsonyküszöb/ártalomcsökkentés 5 9 egészségügyi/szociális ellátás 6 7 rehabilitáció/reintegráció 3 5 érdekvédelem/érdekképviselet/drogpolitikai tev. 1 3

A második monitoring kérdőívet kitöltő 21 szervezet közül 12 szervezet egyáltalán nem végzett a projektbe való bekapcsolódását követő 4 hónapban szakmapolitikai tevékenységet 1. A közelmúltbeli szakmapolitikai tevékenységek között leginkább a helyi drogstratégia kidolgozásában (3 esetben), valamint a KEF munkájában (2 esetben) való részvételt említették a bevont szervezetek. Emellett a szakmapolitikai tevékenységük részeként különböző intézmények közötti kapcsolattartást, egyeztetési tevékenységet, információk eljuttatását, illetve rendezvényeken való részvételt említettek (összesen 5 esetben) a bevont szervezetek. Érdekérvényesítő tevékenységet 10 szervezet egyáltalán nem végzett a projektbe való bekapcsolódását követő 4 hónapban 2. Az ebben az időszakban érdekérvényesítő tevékenységet valamilyen szinten végző szervezetek körében 5 szervezet a helyi politikai vezetők/önkormányzatok, 1-1 (összességben szintén 5) szervezet pedig a társintézmények, a helyi drogszakmai szereplők (ellátó helyek, iskolák, rendőrség) felé irányuló érdekérvényesítést említette. 4. táblázat: A bevont szervezetek szakmapolitika és érdekérvényesítő tevékenysége szakmapolitika érdekérvényesítő 1=egyáltalán nem 12 10 2 3 7 3 3 2 4 2 1 5= rendszeresen 1 1 2 szervezetnek összességében 6 esetben volt kifejezetten jogvédő, érdekérvényesítő, vagy esélyegyenlőségi akciója, kampánya a beszámolási időszakban, melyekkel összesen kb. 11000 főt ért el a két szervezet. Ezek a következők: A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete által szervezett Semmit rólunk nélkülünk érdekérvényesítő konferencia (2 alkalommal) (elért személyek száma kb. 1000 fő) Az INDIT kampányai (elért személyek száma kb. 10.000 fő): - a Bulisegély (BS) programjukkal (ami több mint 10 éve van jelen Pécs egyetlen meleg szórakozóhelyén) csatlakozott a "Nyitottak vagyunk" kampányhoz. - Szintén az INDIT együttműködött a Háttér Társasággal a Pécsett végzett ingyenes HIV/hepatitisz szűrésében - Az INDT BS nyári fesztiválokon, több ezer kiadványt és party-pack-ot adott át a szórakozó közönségnek 1 A Az elmúlt 4 hónapban az Önök szervezete milyen rendszerességgel végzett szakmapolitikai tevékenységet helyi szinten? Válaszát 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem végzett, 5= rendszeresen végez) kérdésre adott válaszok a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján. 2 A Az elmúlt 4 hónapban az Önök szervezete milyen rendszerességgel végzett érdekérvényesítő tevékenységet helyi szinten? Válaszát 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem végzett, 5= rendszeresen végez) kérdésre adott válaszok a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján.

A BEVONT SZERVEZETEK PERCIPIÁLT HELYZETE, ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI A PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖZVETETT ÉRTÉKELÉSE A monitoring egyik témaköre a szervezeti működés, valamint az érdekképviseleti/kommunikációs tevékenység különböző területeinek nyomon követésére irányul. A monitoring kérdőívekben folyamatosan véleményt kérünk arról, hogy a szervezetek mennyire elégedettek a saját szervezeti működésük, illetve az érdekképviseleti és kommunikációs tevékenységük különböző területeinek működésével. Ennek alapján folyamatos jelzéseket kapunk arra vonatkozóan, hogy a szervezetek tevékenységének melyek azok a területei, ahol különösen is nagy elégedetlenség mutatkozik, illetve tudjuk, hogy a szervezetek hol észlelnek kedvező, s hol negatív tendenciákat. Tekintettel arra, hogy a projekt keretében különféle (kommunikációs, érdekérvényesítési és nonprofit vállalkozási) képzésekben/tréningeken vesznek részt a bevont szervezetek, így ezeknek az adatoknak egy a különböző időszakokban eltérő projekttartalomnak megfelelően változó része közvetetten a projekt keretében nyújtott szolgáltatások értékeléséhez is támpontokkal szolgálhat. A bevont szervezetek szervezeti működésének különböző területei A szervezeti működés különböző területei közül a projekt előkészítéseként végzett, illetve a korábbi szükségletfelmérések adataival harmonizálva, a szervezetek aktuálisan is a finanszírozást tekintették összességében a szervezeti a működés leggyengébb láncszemének. De az utóbbi hónapban az elégedetlenségi tartományba csúszott a jogi ügyek intézése is. 5. táblázat: A szervezeti működés különböző területeivel való elégedettség 3 kiinduló helyzet (1. mérés) (N=20) aktuális helyzet (2. mérés) (N=21) változás* (N=20) 7.2.1. Munka-, hatáskörmegosztás 3,25 3,19-0,05 7.2.2. Koordináció, vezetés/irányítás 3,45 3,33-0,10 7.2.3. Jogi ügyek intézése 3,25 2,86-0,40 7.2.4. Könyvelés 4,05 3,86-0,20 7.2.5. A szervezet finanszírozása 2,45 2,48 0,05 7.2.6. Adminisztráció (Pl: pályázati dokumentációk kezelése) 3,85 3,86 0,00 *mindkét mérésben résztvevő szervezetek esetében mért változás átlaga A szervezeti működés vizsgált területeinek felében (6-ból 3 területen) kedvezőtlen, folyamatok zajlottak, a másik három területen pedig a stagnálás volt jellemző az elmúlt hónapokban. A bevont szervezetek leginkább a jogi ügyek intézése tekintetében számoltak be kedvezőtlen tendenciáról. 4 3 A Kérjük, értékelje az Önök szervezetét aszerint, hogy mennyire elégedett azzal, ahogyan az egyes területeken működik. Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem elégedett, 5=nagyon elégedett) kérdésre adott válaszok a 1. (június 1-jén) és a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján 4 A monitoring kérdőívek arra vonatkozóan nem adnak információt, hogy mi áll a negatív szervezeti percepciók háttérben, de a 3. beszámoló pillanatában még feldolgozás alatt álló félidős fókuszcsoportos kutatás során kitértünk ezen kérdések hátterének vizsgálatára, hogy pl. a szervezetek kapacitásainak csökkenésével, vagy a jogi környezet kedvezőtlen alakulásával függ-e össze ez a kedvezőtlen tendencia.

A bevont szervezetek kommunikációs tevékenysége A bevont szervezetek az érdekképviseleti és kommunikációs tevékenységük tekintetében rendre nagyon alacsony elégedettséget jeleztek a programba való bekapcsolódáskor (érdekképviseleti és kommunikációs tevékenységek tekintetében 6-ból 4 terület esetében a skálaközépérték alatti, azaz a skála elégedetlenségi tartományába eső átlagokat kaptunk). Ez a hiányosság a projekt keretében a bevont szervezetek számára nyújtott kommunikációs képzés helyzetadekvátságát erősíti meg. Ugyan a különböző kommunikációs területek fele esetében a válaszok a 2. mérés időpontjában is az elégedetlenséget kifejező tartományban helyezkedtek el, a vizsgált tevékenységek nagyobb részénél (6-ból 4 területen) kedvező irányú változások zajlottak az elmúlt hónapokban. Tekintettel arra, hogy a projekt keretében végzett képzések közül a kommunikációs képzés a két monitoring vizsgálat közötti periódusban zajlott, így a kommunikációs tevékenység területén a két monitoring felvétel között jelentkező többnyire kedvező változások közvetetten a projekt keretében végzett tevékenység eredményességéről tudósítanak. 5 6. táblázat: A szervezetek elégedettsége a kommunikációs tevékenységük különböző területeivel 6 kiinduló helyzet (1. mérés) (N=20) aktuális helyzet (2. mérés) (N=21) változás* (N=20) 7.1.1. Média megjelenés 3,00 3,14 0,20 7.1.2. Honlap 2,85 3,10 0,30 7.1.3. Facebook megjelenés 2,80 2,62-0,05 7.1.4. For profit szférával történő kommunikáció 1,65 2,10 0,55 7.1.5. Döntéshozatali szervekkel történő kommunikáció 7.1.6. Más civil szervezetekkel történő kommunikáció 2,50 2,57 0,10 3,70 3,43-0,25 *mindkét mérésben résztvevő szervezetek esetében mért változás átlaga A monitoring kérdőívet kitöltő 21 bevont szervezet közül 14 szervezetnek volt a beszámolási időszakban valamilyen média megjelenése. Ebből 9 szervezet a közösségi médiában, 5 szervezet pedig a közösségi és a mainstrem médiában is szerepelt. Ezekkel a megjelenésekkel a szervezetek - becsléseik alapján átlagosan 19 ezer főt értek el, azonban az egyes szervezetek/megjelenések becsült elérési adatai között jelentős eltérések vannak: van olyan szervezet, ahol 100 főt, és van, ahol a becslésük szerint 200 ezer főt (INDÍT) értek el. A bevont szervezetek elmúlt 4 havi média-megjelenéseik során összesen mintegy 227 ezer főt értek el (12 szervezet adata, 2 szervezet nem tudott elérési adatot mondani). 5 Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy kontroll csoport hiányában nem tudjuk, hogy a változások mennyiben tudhatók be a projekt keretében végzett tevékenységnek, és mennyiben más körülményeknek. 6 A Kérjük, értékelje az Önök szervezetét aszerint, hogy mennyire elégedett azzal, ahogyan az egyes területeken működik. Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem elégedett, 5=nagyon elégedett) kérdésre adott válaszok a 1. (június 1-jén) és a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján.

A bevont szervezetek erősségei, mobilizálható erőforrásai A monitoring kérdőívet kitöltő 21 bevont szervezet közül 9-en neveztek meg a szervezetük tevékenységében olyan erősségeket, melyek más drogszakmai szervezet számára mintaként szolgálhatnak. Ezek a következők: szakmai működés - iskolai csoportokkal végzett munka - integrált szemlélet - etikai kódex - portage-protokoll, - szakmai eszközeik, módszereik a családokkal végzett munkában - az ártalomcsökkentő szemlélet szervezeti működés - működtetés - kreatív projektötletek, - pályázatok pénzügyi elszámolásával kapcsolatosan rendelkezésre álló tapasztalattal bíró humán erőforrás. - a normatíva nélkül működő civil szervezetként milyen lehetőségek vannak a működési költségek biztosítására a szervezetek humánerőforrás megtartása - munkatársi előmeneteli rendszer - kitartás, támogató attitűd érdekérvényesítés, kommunikáció - civil keretek közötti kapcsolatok, hálózat építés - helyi szakmai érdekérvényesítés - lobbi - kommunikáció Más szervezetek, illetve a MADÁSZSZ munkájának segítésére mobilizálható erőforrást 7 szervezet említett. Ezek a következők: képzés támogatás - ingyenes burn-out képzésbe más szervezetek munkatársainak fogadása - szupervíziós tréning képzésbe más szervezetek munkatársainak fogadása - coaching szakmai támogatás - saját felmérésekből, megkeresésekből származó adatok/információk - szakmai tanácsadás infrastrukturális támogatás - helyiség biztosítása MADÁSZSZ számára (képzések, elnökségi ülések, közgyűlések) - rekreációra, képzésre alkalmas 6 férőhelyes ház bérelhető A BESZÁMOLÁSI IDŐSZAKBAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS MONITORING INFORMÁCIÓK A kommunikációs képzéssel kapcsolatos vélemények A projekt keretében különféle (kommunikációs, érdekérvényesítési és nonprofit vállalkozási) képzésekben/tréningeken vesznek részt a bevont szervezetek. A 2. monitoring időpontjáig a kommunikációs képzés zajlott le. A monitoring kérdőív alapján a kommunikációs képzésen 15 szervezet 1-1 munkatársa vett részt. A résztvevők a tréner személyével, felkészültségével, valamint a tréning körülményeivel kifejezetten elégedettek voltak (az átlagok 5 fokozatú skálán 4,33 és 4,5 között helyezkednek

el), a képzés munkamódjával kapcsolatos értékelések ennél alacsonyabbak, de az átlagérték itt is messze az elégedettségi tartományban helyezkedik el. A szervezetek egyértelműen úgy látják, hogy a képzés fontos témákat dolgozott fel, és összességében elégedettségüknek adtak hangot, 15-ből 14 szervezet szívesen részt vesz máskor is ilyen képzéseken (9 esetben 5-ös, 5 esetben pedig 4-es választ kaptunk, mindössze egy szervezet fogalmazott meg e tekintetben ambivalens véleményt, s a skála elégedetlenségi tartományába eső válasz nem fordult elő). Ugyanakkor az értékelés alapján az is látható, hogy a szervezetek egy része nem tudta bevinni a saját szervezetüknél jelentkező problémákat a képzésre (3 szervezet adott 3-ast, 1 szervezete 2-est), illetve a képzésen szerzett tapasztalatokat nem tudták a szervezetük felé továbbadni (6 esetben kaptunk 3-as, 1-1 esetben pedig 1-es, ill. 2-es választ). 7 Azonban mindezekkel együtt is a képzés hasznosságával kapcsolatos szervezeti vélemények átlaga a skála elégedettségi tartományában helyezkedik el: a szervezetek közel háromnegyede egyértelműen hasznosnak találta a képzést, 6 szervezet pedig ambivalens véleményt fogalmazott meg. 7. táblázat: A kommunikációs képzéssel kapcsolatos vélemények 13. Részt vett-e a szervezetüktől valaki a projekt keretében szervezett KOMMUNIKÁCIÓS képzésen/tréningen? (szervezetek száma) (N=21) 15 13.2. Mennyire volt elégedett a képzéssel/ tréninggel? 8 (átlag) (N=6) 9 A képzés/tréning munkamódja 3,83 A képző/tréner személye 4,50 A képző/tréner felkészültsége 4,50 A képzés/tréning körülményei 4,33 13.3. Mennyire ért egyet az állításokkal? 10 (átlag) (N=15) A képzés/tréning fontos témákat dolgozott fel. 4,13 A képzésre/tréningre be tudtuk vinni a szervezetünk problémáit. 3,86 A képzésen/tréningen szerzett tapasztalatokat a szervezetünknél átbeszéltük 3,33 Úgy érezzük, hogy a képzés/tréning a szervezetünk számára hasznos volt. 3,73 A képzés/tréning szervezésével elégedettek voltunk. 4,20 Nincs értelme az ilyen képzéseknek/tréningeknek. 1,6 Szívesen részt veszünk máskor is ilyen képzéseken. 4,53 7 Meg kell jegyeznünk, hogy itt a két kérdésre adott ambivalens, illetve az egyet nem értési tartományban szereplő válaszok nem esnek egybe (Pl. a tapasztalatok átbeszélésére 1-est adó szervezet a szervezeti problémáknak a képzésbe való bevitelére 5-ös osztályzatot adott), ami azt jelzi, hogy a képzés tapasztalatainak továbbadása a szervezeti működés egyéb problémáival/nehézségeivel (is) magyarázható. 8 A Kérjük, értékelje a képzést/ tréninget az alábbi szempontok szerint. Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem elégedett, 5=nagyon elégedett) kérdésre adott válaszok a 2. (október 1- jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján. 9 A képzéssel való elégedettséggel kapcsolatos kérdés megválaszolását csak abban az esetben kértük a monitoring kérdőív kitöltőjétől, ha személyesen vett részt a képzésen. Ezért itt N=6. 10 A Mennyire ért egyet az állításokkal? Válaszait 1-től 5-ig terjedő skálán adja meg (1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben) kérdésre adott válaszok a 2. (október 1-jén érvényes állapotot tükröző) monitoring kérdőív alapján.

A projekt keretében végzett facilitátori, mentori segítséggel kapcsolatos vélemények A szervezetek bevonását követő 4 hónap során két szervezet vett igénybe a projekt keretében nyújtott mentori/facilitátori szolgáltatást. Az egyik szervezet 10, a másik 3 órában. A monitoring alapján a mentor személyével, és a mentori segítség hasznosságával mindkét szervezet maradéktalanul elégedett volt (mindkét szervezet 5-ös értékelést adott). A segítség módja, a segítség által felölelt területek, illetve a mentor felkészültsége tekintetében is egyértelműen kedvező véleményt fogalmazott meg mindkét igénybevevő, azonban ezekben az értékelési dimenziókban már 4-es ( inkább elégedett ) válaszok is előfordultak az egyik szervezet részéről. Összességében azonban azt mondhatjuk, hogy a projekt keretében nyújtott mentori szolgáltatás kedvező fogadtatására talált az azt igénybevevő szervezetek részéről. A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) működésével kapcsolatos monitoring információk A bevont szervezetek valamivel több, mint fele kapcsolódott be eddig a KCKT munkájába. Legtöbben a prevenciós munkacsoportba léptek be, de hasonlóan népszerűek a bevont szervezetek körében a kezelési/ellátási, valamint az alacsonyküszöbű/ártalomcsökkentő munkacsoportok is. 8. táblázat: A KCKT működésével kapcsolatos monitoring információk 18. A KCKT munkájában résztvevő szervezetek száma (N=21) 13 18.1. A munkacsoportok népszerűsége (szervezetek száma) (N=13) tag érdeklődő/ meghívott nem vesz részt prevenciós munkacsoport 7 1 5 kezelési, ellátási munkacsoport 6 0 7 alacsonyküszöb és ártalomcsökkentési munkacsoport 6 0 7 szakpolitikai munkacsoport 4 0 9 kutatási munkacsoport 1 1 11 18.2 Az alábbiakban néhány állítást sorolunk fel a munkacsoportokkal kapcsolatban. Mennyire ért egyet az állításokkal? (N=21) Átlagok: 1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben A munkacsoportok fontos témákkal foglalkoznak. 4,10 A munkacsoportokba be tudjuk vinni a szervezetünk problémáit. 3,57 A munkacsoportok munkája, állásfoglalásai szakmai iránymutatással szolgálnak a terület számára. 3,76 Nincs értelme a munkacsoportoknak. 1,57 Szívesen részt veszünk/vennénk valamelyik munkacsoport munkájában. 3,95 18.3. Összességében mennyire elégedett a KCKT munkájával? Átlag: 1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben (N=21) A szervezetek zöme úgy látja, hogy a KCKT munkacsoportjai fontos témákkal foglalkoznak (4 esetben kaptunk ambivalens, 1 esetben az elégedetlenségi tartományba eső választ), s van értelme a munkacsoportok működésének (3 szervezet esetében kaptunk ambivalens választ, elutasító válasz nem fordult elő). Mégis sokan vannak, akik saját szervezetük (3 szervezet értéke 3,71

2, 6 szervezeté 3), illetve a terület számára nem érzik a hozadékát (2 szervezet értéke 2, 7 szervezeté 3) a munkacsoportok tevékenységének. 11 A Drogszakmai Civil Ombudsman (DCO) működésével kapcsolatos monitoring információk A monitoring eredményei a DCO működésével kapcsolatban azt jelzik, hogy a bevont szervezetek tudnak a DCO munkájáról, de nem fordulnak hozzá, illetve nem észlelik a DCO megkeresését (holott volt megkeresés a pályázati finanszírozás anomáliái, és a KENYSZI-s ügy kapcsán is). A szervezetek zöme elégedett DCO személyével, felkészültségével, és összességében az intézmény hasznosságát is kifejezetten pozitívan értékelik (módusz mindegyik esetben 5). A DCO által vitt témák, illetve a DCO munkamódja tekintetében azonban már hiányosságokra is rámutat a monitoring. Bár összességében ezekben a dimenziókban is kedvező vélemény fogalmazódott meg, a DCO által vitt témák vonatkozásában már a leggyakoribb válasz a 4-es, és 3 szervezet ambivalens, egy pedig elutasítási tartományba eső véleményt fogalmazott meg, a munkamódja tekintetében pedig 10 szervezet fogalmazott meg ambivalens, egy pedig kifejezetten kedvezőtlen (1-es) véleményt. 12 9. táblázat: A DCO működésével kapcsolatos monitoring információk (N=21) 19. Az elmúlt 4 hónapban kerültek-e valamilyen (közvetlen vagy közvetett) kapcsolatba a Drogszakmai Civil Ombudsmannal (DCO), annak munkájával? (szervezetek száma) igen, közvetlenül, megkereste a szervezetünket a tájékozódása részeként 0 igen, szervezetünk közvetlenül a DCO-hoz fordult valamilyen ügyben 2 igen, de nem közvetlenül, a DCO által vizsgált probléma érintett minket 3 nem, de ismerjük az általa vitt ügyeket 14 nem, és nem is tudunk a munkájáról 2 19.1. Mennyire elégedett a DCO munkájával? Kérjük, értékelje a DCO munkáját az alábbi szempontok szerint. Átlagok: 1=egyáltalán nem, 5= teljes mértékben A DCO munkamódja. 3,53 A DCO által vitt témák. 4,00 A DCO személye. 4,37 A DCO felkészültsége. 4,26 A DCO hasznossága. 4,16 11 A félidős fókuszcsoportos kutatás során kitértünk e kérdések hátterének vizsgálatára is. 12 A félidős fókuszcsoportos kutatás során kitértünk annak vizsgálatára is, hogy mi az a megkeresési mód, kapcsolattartási forma, ami a jelenleginél nagyobb eséllyel tudja bevonni a szervezeteket a működésbe.