ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1
A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOVÁR TIBOR, SZMORAD FERENC, TÍMÁR GÁBOR,KENDERES KATA, ASZALÓS RÉKA, BODONCZI LÁSZLÓ) magyarországi erdők természetességének becslése folytonos skálán 1. Milyen a magyarországi erdők természetessége összességében, illetve kritérium csoportok (faállomány, cserjeszint, gyepszint stb.) szerinti bontásban? 2. Milyen az erdőgazdasági tájcsoportok és tájak erdeinek természetessége? 3. Milyen az egyes természetszerű erdőtársulás-csoportok és a kultúrállományok természetessége? 4. Hogyan befolyásolják a természetességet a különböző gazdálkodási módok és a termőhelyi sajátságok? 2
Referencia Mihez képest természetes potenciális erdőkép Nem egyenlő érintetlen őserdővel! Korábban: hemeróbia vizsgálat (nincs természetes referencia, emberi hatások erőssége alapján minősít) Ez: természetességi mutató (van természetes referencia, referenciától való eltérés alapján minősít) Tarvágások, idegenhonos fafajok aránya alapján 3
Faállomány faji összetételének sajátságai A természetességet növeli, ha uralkodók benne az adott termőhelyre jellemző klimax fafajok (de ennek hiánya nem feltétlenül csökkenti a természetességet); megjelennek benne az elegyfafajok, amik a természetes bolygatásokhoz, illetve termőhelyi mozaikossághoz kötődnek (az elegyfajok optimális aránya termőhelyenként, erdőtípusokként és szukcesszionális stádiumonként változó, esetenként uralkodók is lehetnek, pl. pionír fafajok lékekben); idegenhonos fafajok hiánya; őshonos, de termőhelyidegen fafajok hiánya. Faállomány szerkezeti sajátságai a természetességet növeli, ha az élő fák vegyes kor és méreteloszlást mutatnak; az élő fák között jelen vannak az állomány koránál jóval idősebb faegyedek, facsoportok; az élő fák között jelen vannak több száz éves famatuzsálemek; az élő fák alakja változatos, az állományban ferde, villás stb. alakú fák is jelen vannak a sudár fák mellett; az élő fák között vannak száradó és odvas fák; a felső lombkoronaszint nem teljesen zárt, abban kisebb-nagyobb lékek jelennek meg; a holt faanyagban megtalálhatók álló holt fák, facsonkok; az álló holt fák között vannak vastag facsonkok, kiszáradt fák (felső lombkoronaszint egykori idős egyedei), az alászorult vékonyabb faegyedek mellett; az erdő talaján fekvő holt faanyag található; a fekvő holt faanyagban nem csak letört ágak, hanem vastagabb törzsek is megjelennek; a holt faanyagban a korhadás minden stádiuma egy időben megtalálható. 4
A cserjeszint faji összetételének sajátságai A természetességet növeli, ha jelen vannak az adott erdőtípusra jellemző cserjefajok, melyek közt nincs aránytalan eltolódás valamely faj javára; az idegenhonos, illetve termőhelyidegen cserjefajok hiányzanak. A cserjeszint szerkezeti sajátságai A természetességet növeli, ha a cserjék között több kor- és méretosztály jelenik meg; a cserjeszint borítása a biotikus és abiotikus feltételeknek megfelelően térben heterogén (pl. lékekben, fellazult foltokban borításuk megnő); a cserjeszintben nem figyelhető meg a vad rágásának drasztikus nyoma. 5
A gyepszint (beleértve a mohaszintet is) faji összetételének tulajdonságai A természetességet növeli, ha a gyepszintben a legnagyobb borítással az adott erdőtípus természetes megfelelőjére jellemző uralkodó fajok jelennek meg; jelen vannak az adott erdőtípus természetes megfelelőjére jellemző kísérő fajok; jelen vannak a természetes faállomány-szerkezeti elemekhez (pl. korhadéklakók) és speciális mikrohabitatokhoz (pl. sziklakibúvások) kötődő specialista fajok; alacsony az emberi eredetű bolygatás következtében megjelent, illetve ahhoz alkalmazkodott fajok aránya; hiányoznak az idegenhonos fajok; az invázióra képes fajok tömegessége kicsi. A gyepszint (beleértve a mohaszintet is) szerkezeti tulajdonságai A természetességet növeli, ha a domináns fajok nem csak nagy homogén foltokban, hanem keverten fordulnak elő; a fajok tömegviszonyai egyenletesek, jelentős a közepesen gyakori fajok aránya; a gyepszintben nem figyelhető meg a vad rágásának drasztikus (a gyepszint fajait stresszelő) nyoma. 6
Az újulat kompozícionális tulajdonságai A természetességet növeli, ha az erdőben található újulat; az újulatban az állományalkotó (uralkodó) és elegyfafajok egyaránt megtalálhatók; az újulatban az idegenhonos fafajok hiányzanak. Az újulat szerkezeti sajátságai A természetességet növeli, ha az újulatban több korosztály is képviselteti magát; az újulat térben foltosan jelenik meg; az újulat alakjában nem jelennek meg a vad rágásának nyomai (csúcsrügyrágott példányok stb.). 7
A termőhely tulajdonságai A természetességet növeli, ha az erózió mérsékelt, a természetes viszonyoknak (a domborzati viszonyoknak, a természetes vegetáció zártságának) megfelelő, emberi hatások azt nem erősítik; az uralkodó humuszforma a természetes vegetációnak megfelelő; a talaj tömörítését, a talajrétegek keveredését előidéző mesterséges hatások nem érvényesülnek; a talajfelszín épségét csak természetes hatások (pl. a megfelelő létszámú vadállomány, gyökértányérok) sértik; a talajvíz-háztartás jelentős (a vegetációt befolyásoló) mértékben nem változott meg; megfigyelhetők természetes állapotú sziklakibúvások, vízmosások, források, lefolyástalan mélyedések, stb. Országos Erdőállomány Adattár 2001-es adatainak felhasználásával történt reprezentatív mintaválasztás 8
9
Indikátorok száma kritériumok - kritériumcsoportok - természetességi értékszám 10
Őshonos és idegenhonos fafajú erdők természetessége különbözik Faállomány-összetétel természetessége és az erdőállomány természetessége között igen szoros kapcsolat Szoros Dunántúli-khg, Dél-Dunántúl, Északi-khg legjobb, Kisalföld, Alföldi homokvidék, Tisza vonala legrosszabb Hasonló eloszlás őshonos és idegenhonos fafajú erdők esetén 11
Erdősültség - természetesség Szoros kapcsolat az erdőállomány természetessége, ill. a faállomány-összetétel természetessége és az erdőgazdasági táj erdősültsége között Nagyobb erdősültség -> természetesebb erdő (és nagyobb vadsűrűség!) Alföldi termőhelyek társulásai a legkisebb természetességűek Nehezen művelhető, gyenge fatermésű helyek legjobbak 12
F-nél 6 kritérium, A-nál 5 kritérium szerint nagyobb természetesség A magasabb erdősültségű és humidabb klímájú, összességében magasabb természetességű tájcsoportokban a kultúrerdők, és így az akácosok természetessége is magasabb. HOLTFA Igen alacsony holtfa természetesség a hazai erdőkben! A holtfa természetessége jóval magasabb a természetes fafajú erdőkben, mint a termőhelyidegen és az idegenhonos fafajúakban. A természetes fafajú erdőkben az átlag kb. 2,5-ször nagyobb, mint az idegenhonos állományokban. 13
HOLTFA Magas értékek a szikladomborzatú erdőkben (alacsony intenzitású fahasználatok miatt) és a fűz-nyár ligeterdőkben (fafajok gyors növekedése, alacsonyabb élettartama és rendszeres természetes bolygatások). Igen alacsony természetességi értékek az erdőssztyepperdőkben és a patak menti ligeterdőkben. 14
Eredmény A gazdálkodással intenzíven érintett hegyés dombvidéki erdőtársuláscsoportokban annak ellenére, hogy a fafajösszetétel természetes a kritériumok túlnyomó része kevésbé természetesnek mutatkozik. Vadkár a természetesebb faállományszerkezetű erdőkben kisebb!!! 15
16
Eredmények A sematikus gazdálkodással kezelt, homogén faállomány-szerkezetű vágásos erdőket csak faállomány kritériumaikkal határozták meg. Azonban egyéb kritériumaik is kevésbé természetesek, mint a változatosabb horizontális és vertikális faállomány szerkezettel rendelkező erdőké. Bükkösöknél ugyanez az eredmény A termőhelyhonos fafajösszetétel keveset mond az erdőrészletek természetességéről. 17
Védett erdők (csak őshonos és termőhelynek megfelelő állományok az Északi- és Dunántúli-khgből) Védett és fokozottan védett erdők természetessége magasabb a nemvédetteknél DE országos átlaghoz és a lehetőségekhez képest még mindig alacsonyak Védett erdők Védett erdő természetesebb: faállomány-összetétel és szerkezet,gyepszint- és újulat-összetétel,holtfa Nemvédett erdő természetesebb: vadhatás 18
Védett erdők problémái Alacsony természetesség: elegyfafajok jelenléte korosztályszerkezet szintezettség lékek mennyisége záródás változatossága idős fák száma holtfa-indikátorok Cserjeszint eltávolításban nincs V-NEM V eltérés (erdők 6-8%-ban történt) Cserje- és gyepszint rágottsága, vadhatás miatt hiányzó szintek száma rosszabb értékeket kap védett erdőkben! más állományok dúsabb cserjeszint kisebb rágásarány? Vad talajra gyakorolt hatásában nincsen eltérés Védett erdők kezelése Főleg gazdasági érdekeltségű erdészeti Zrt.-ok kezelik vágásos üzemmódban a környező NEM V állományokkal együtt. Természetvédelmi Hatóság korlátoz: Vágáskor emelése, vegetációs időszakon kívüli termelés,természetes felújítás, kisebb vágásterületek,hagyásfák Védett erdő nem feltétlenül erdészeti, hanem florisztikai-faunisztikai szempontok alapján került védelem alá faállomány-összetétel pl. gyenge értékű KELLENE: Természetszerű erdőgazdálkodás Értéktelen faanyag helyben hagyása Vágások elhúzása térben és időben, mozaikosság Felesleges cserjeirtások elhagyása Tiltások helyett építkező szemlélet 19
Hogyan növelheti az erdők természetességét az erdőgazdálkodó? Az erdő természetes szerkezeti elemeinek gazdagítása viszonylag egyszerű és olcsó, a vágásos gazdálkodás keretében is. Ha nem szükséges, nem kell beavatkozni (pl. holtfa benthagyása) Vágásfordulón belül ható tényezők: Térben egyenetlen beavatkozások (tisztítás, gyérítés) Vágáskor növelése Következő vágásfordulóban ható tényezők: Hagyásfák, hagyásfa-csoportok Térben egyenetlen és időben elnyújtott bontás Hosszútávú megoldás: folyamatos borítást és vegyes korösszetételt biztosító gazdálkodási módok alkalmazása (pl. szálalás, szálalóvágás) Hivatkozások: TERMERD PROJECT http://ramet.elte.hu/~ramet/project/termerd/index.htm Standovár Tibor - Aszalós Réka - Bartha Dénes - Bodonczi László - Bölöni János - Kenderes Kata - Ódor Péter - Szmorad Ferenc - Tímár Gábor: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata V. : Miért kell, s hogyan érdemes az erdők természetességével foglalkozni? In: Erdészeti lapok, ISSN 1215-0398, 2005. (140. évf.) 10. sz. 286-289. old. Bölöni János - Bartha Dénes - Standovár Tibor - Ódor Péter - Kenderesi Kata - Aszalós Réka - Bodonczi László - Szmorad Ferenc - Tímár Gábor: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. : Kutatási előzmények és mintavételezés In: Erdészeti lapok, ISSN 1215-0398, 2005. (140. évf.) 5. sz. 152-154. old. Kenderes Kata - Tímár Gábor - Aszalós Réka - Bartha Dénes - Bodonczi László - Bölöni János - Ódor Péter - Standovár Tibor - Szmorad Ferenc: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV. : Az erdőgazdálkodás hatása erdeink természetességére. In: Erdészeti lapok, ISSN 1215-0398, 2005. (140. évf.) 9 sz. 259-261. old. Ódor Péter - Bölöni János - Bartha Dénes - Kenderes Kata - Szmorad Ferenc - Tímár Gábor - Standovár Tibor - Aszalós Réka - Bodonczi László: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. : A faállomány és a holtfa természetességének értékelése In: Erdészeti lapok, ISSN 1215-0398, 2005. (140. évf.) 7-8. sz. 226-228. old. Bölöni János - Bartha Dénes - Standovár Tibor - Ódor Péter - Kenderesi Kata - Aszalós Réka - Bodonczi László - Szmorad Ferenc - Tímár Gábor: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata II. : Az erdők természetességének elemzése tájak és erdőtársulások szerint In: Erdészeti lapok, ISSN 1215-0398, 2005. (140. évf.) 6. sz. 198-201. old. Bartha Dénes - Bölöni János - Ódor Péter - Standovár Tibor - Szmorad Ferenc - Tímár Gábor: A magyarországi erdők természetességének vizsgálata In: Erdészeti lapok, ISSN 1215-0398, 2003. (138. évf.) 3. sz. 73-75. old. 20