AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Lakástakarékpénztár Kockázatvállalási rendszerét bemutató Hatályos: 2014.05.29-től

TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 2 2 KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, ÚTMUTATÓK... 2 3 KAPCSOLÓDÓ BELSŐ SZABÁLYZATOK... 2 4 A SZABÁLYZATOK HATÁLYBALÉPÉSE... 2 5 FOGALMAK... 3 6 A KOCKÁZATVÁLLALÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA... 3 6.1. KOCKÁZATKEZELÉSI ALAPELVEK... 3 6.2. A LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRNÁL ALKALMAZOTT KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER ELEMEI... 4 7 KOCKÁZATOK TÍPUSAI... 5 7.1. A LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR TEVÉKENYÉGÉBŐL ADÓDÓAN RELEVÁNS KOCKÁZATOK... 5 7.1.1. Ügyfélkockázat... 5 7.1.2. Hitelezési kockázat... 5 7.1.3. Biztosítéki kockázat... 5 7.1.4. Kamatláb kockázat... 5 7.1.5. Elszámolási kockázat... 5 7.1.6. Egyéb piaci kockázatok... 6 7.1.7. Az informatikai rendszerek működésének, biztonságának és a bankbiztonsági kockázat... 6 7.1.8. Működési kockázatok a belső folyamatokban... 6 7.1.9. Reziduális kockázat... 6 7.1.10. Gazdasági környezetből fakadó kockázat... 7 7.1.11. Szabályozói környezetből adódó kockázat... 8 7.1.12. Reputációs kockázat... 8 7.2. A LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR TEVÉKENYSÉGÉBŐL ADÓDÓAN NEM RELEVÁNS KOCKÁZATOK... 9 7.2.1 7.2.2 7.2.3 7.2.4 7.2.5 7.2.6 Partnerkockázat... 9 Nagykockázat... 9 Országkockázat... 9 Koncentrációs kockázat kezelése... 10 Deviza és árfolyam kockázat... 10 Stratégiai kockázat... 10 8 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 10 Kockázatvállalási rendszer 1

1 Bevezetés Jelen Szabályzat az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. (továbbiakban: Lakástakarékpénztár) kockázatkezelési rendszerének bemutatását tartalmazza. 2 Kapcsolódó jogszabályok, útmutatók a) 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (továbbiakban: Hpt.) b) 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról (továbbiakban: Ltp. tv,) c) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) által közzétett Validációs Kézikönyvek d) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) által közzétett A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) című Útmutató e) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (továbbiakban: CRR) 3 Kapcsolódó belső ok a) Ügyfélminősítési : mely a Számviteli Politika 3. sz. melléklete b) Fedezetértékelési : mely a Számviteli Politika 4. sz. melléklete c) Ügyletminősítési : mely a Számviteli Politika 5. sz. melléklete d) Hitelezési kockázat-kezelési e) Kamatkockázat-kezelési f) Származtatott ügyletek a g) Kereskedési könyvvezetési h) ORM (operational risk management) i) Informatikai biztonsági és Rendkívüli helyzetek kezelésének a j) Bankbiztonsági k) Belső ellenőrzési rendszerek a l) Compliance m) Tőkekövetelmény számítási n) Likviditási- és fizetőképességi kríziskelezési terv o) Likviditáskockázat-kezelési és mellékletei 4 A ok hatálybalépése A Lakástakarékpénztár Igazgatósága a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 108. (1) bekezdés alapján jóváhagyja és rendszeresen felülvizsgálja a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és okat, amelyeknek ki kell terjedniük a makro környezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is. Kockázatvállalási rendszer 2

5 Fogalmak a) Termékmódozatok (módozat): a Lakástakarékpénztár modellszámítások alapján kidolgozott pénzügyi terméke. b) Szerződéses összeg: a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakás-előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető lakáskölcsön együttes összege. c) Lakáscélú felhasználás: a lakáskölcsön és az állami támogatás kizárólag a mindenkori hatályos előírások szerinti lakáscélú felhasználásnak minősített felhasználás céljára vehető igénybe. d) Aegon Magyarország cégcsoport tagvállalata: az Aegon Magyarország Biztosító Zrt.-hez mint anyavállalathoz tartozó leányvállalatok, cégcsoport tagok, kivéve az Aegon Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztárt. e) Minimális megtakarítási hányad: a lakás-előtakarékoskodó által befizetett megtakarítások, az azokra fizetett kamat, az állami támogatás és az állami támogatásra járó kamat összegének aránya a szerződéses összeghez képest. 6 A kockázatvállalási rendszer bemutatása 6.1. Kockázatkezelési alapelvek a) A Lakástakarékpénztár mérete, az általa végzett tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a kockázatok kezelésére vonatkozóan olyan szabályrendszert (kockázatvállalási rendszert) alkot, mely alapján biztosítható az intézmény megbízható irányítási rendszere. b) A Lakástakarékpénztár az Ltp.tv. és a tevékenységére vonatkozó más jogszabályok, elsősorban a Hpt. alapján, szakosított hitelintézetnek minősül, így kockázatkezelési gyakorlatát ehhez a tevékenységi körhöz kötötten alakította ki és működteti. c) A Lakástakarékpénztár tevékenységének jellegéből adódóan - a jogszabályok előírásainak megfelelően - nagyfokú működési biztonságra törekszik. d) A Lakástakarékpénztár alapvetően kockázatkerülő jellegű szakosított hitelintézet, akár a hitelnyújtásról, akár a befektetési tevékenységéről legyen szó. Működési kockázatairól általánosságban elmondható, hogy alacsonyak, mivel viszonylag kevés telephellyel rendelkezik, üzletágai eléggé korlátosak, valamint készpénzforgalmat a telephelyeken nem bonyolít. e) A Lakástakarékpénztár termékei a PSZÁF által engedélyezett termékmódozatok, melyek a mindenkor hatályos Általános Szerződési Feltételekben találhatók, az adott termékmódozathoz tartozó betéti és hitelparaméterekkel együtt. f) A Lakástakarékpénztár kizárólag saját megtakarítói részére (lakáselőtakarékoskodók) biztosítja a betétgyűjtést és kizárólag ezen ügyfélkör számára nyújthat lakáscélú kölcsönt. g) Az Ltp. tv. alapján a Lakástakarékpénztár ügyfelei elsősorban természetes személyek társasházak, lakásszövetkezetek lehetnek. Kockázatvállalási rendszer 3

6.2. A Lakástakarékpénztárnál alkalmazott kockázatkezelési rendszer elemei a) A Lakástakarékpénztár pénzügyi kockázatait négy nagy csoportra osztja: 1. Hitelezési kockázatok 2. Piaci kockázatok 3. Működési kockázatok 4. Egyéb kockázatok Az LTP Kockázatvállalási rendszere 1. Hitelkockázat 2. Piaci kockázat 3. Működési kockázat 4. Egyéb kockázat Ügyfélminősítési Kamatkockázat kezelési ORM Likviditási kockázatkezelési Hitelezési kockázat kezelési Származtatott ügyletek a Informatikai biztonság Likviditási krízisterv Fedezetértékelési Kereskedési könyvvezetési Bankbiztonsági Tőkekövetelményszámítási Ügyletminősítési Belső ellenőrzési ok Compliance ok b) Az ábrán jól látható az egyes kockázatokhoz tartozó belső ok elnevezése, mely az adott kockázat kezelését részletesen tartalmazza. Kockázatvállalási rendszer 4

7 Kockázatok típusai 7.1. A Lakástakarékpénztár tevékenyégéből adódóan releváns kockázatok A Lakástakarékpénztár kockázatvállalási rendszerét úgy alakította ki, hogy az alábbi kockázatok kezelését önálló okba foglalta. 7.1.1. Ügyfélkockázat a) A Lakástakarékpénztár az ügyfelek hitelképességének elemzésére és minősítésére vonatkozó feltételrendszerét az Ügyfélminősítési tartalmazza, mely a Számviteli politika 3. sz. melléklete. b) Az ügyletekre képzett a kölcsönnyújtásból eredő, ügyfelekkel szembeni követelések értékelését, minősítését, valamint az egyedi minősítéseknél a fedezetek figyelembevételének előírásait az Ügyletminősítési írja le, mely a Számviteli politika 5. sz. melléklete. 7.1.2. Hitelezési kockázat a) A Lakástakarékpénztár hitelezési kockázatvállalásának alapelveit, a kockázatvállalás folyamatait a Hitelezési kockázatvállalási részletesen tartalmazza. 7.1.3. Biztosítéki kockázat a) A Lakástakarékpénztárnak az elfogadható fedezetek meghatározására és értékelésére vonatkozó feltételrendszerét a Fedezetértékelési a tartalmazza, mely Számviteli politika 4. sz. melléklete. 7.1.4. Kamatláb kockázat a) A kamatlábkockázat azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A kamatlábak piaci mozgásából adódó esetleges jövedelemtöbbletek, vagy kiesések a kiegyenlítési céltartalék állományában csapódnak le, így a ténylegesen elszámolható nettó kamateredmény ennek megfelelően pontosan tervezhető. b) A kamatlábkockázatot és annak kezelését részletesen a Kamatkockázat kezelési tartalmazza. 7.1.5. Elszámolási kockázat a) Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon nem teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is. b) A treasury tranzakciók és a kereskedési könyvi tételek (ügyletek) a hitelezési és a likviditási kockázat sajátos elegyét alkotó elszámolási kockázatot hordoznak magukban. A Lakástakarékpénztár esetén ez azt jelenti, hogy ő futja annak kockázatát, hogy míg ő teljesíti a szerződés szerinti kötelezettségét (fizetés, illetve értékpapír-szállítás), addig a partner nem, vagy késedelmesen teljesít. Ez végső soron oda is vezethet, hogy az eredetileg teljesítő fél további tranzakcióiban már nem tud helytállni, teljesíteni (pl. a pénzügyi instrumentum rendelkezésre nem állása, illetve likviditási problémák miatt). Kockázatvállalási rendszer 5

c) A magyar piacon, normál piaci körülmények között, az értékpapírelszámolásokban bekövetkező nem szerződés szerinti teljesítések többnyire technikai jellegűek, az ügyletek elszámolása késedelemmel történik. d) Elszámolási kockázat (settlement risk) lehet: i) az azonnali devizaműveletek esetében, ii) a partnerekkel szemben a pénz- és tőkepiaci műveletek során, a származtatott termékek kereskedelmében, valamint az azonnali ügyleteknél. e) A Lakástakarékpénztár a fenti kockázatok kezelésére a Származtatott ügyletek ában tér ki. 7.1.6. Egyéb piaci kockázatok a) A Lakástakarékpénztár tevékenységéből adódóan forgatási célból nem tart értékpapírokat, így a kereskedési könyvében nem szerepel ilyen tétel. Ennek részletes szabályait a Kereskedési könyvvezetési tartalmazza. 7.1.7. Az informatikai rendszerek működésének, biztonságának és a bankbiztonsági kockázat a) A Lakástakarékpénztár működése során jelentősen támaszkodik a korszerű technikai felszerelésekre, informatikai és biztonsági rendszerekre. Ezek rendelkezésre állásának körülményeit, valamint a vészhelyzetekre való felkészülést az Informatikai biztonsági valamint a Bankbiztonsági részletesen tartalmazza. b) Szintén ehhez kapcsolódó feladatokat tartalmaz a Rendkívüli helyzetek kezelésének a, melyet a Lakástakarékpénztár a tevékenység megkezdésével egyidejűleg készít el. 7.1.8. Működési kockázatok a belső folyamatokban a) A Lakástakarékpénztár felelős irányításának alapvető feltétele, hogy a belső kontroll mechanizmusok megfelelően legyenek kialakítva és működtetve. Éppen ezért ezek folyamatos ellenőrzése szükséges. A rendszeres ellenőrzések célja, hogy vizsgálatra kerüljenek mindazok a szabályok, eljárások, gyakorlati módszerek, amelyeket a Lakástakarékpénztár működése során alkalmaz. Így lehetővé válik azon nem kívánatos események megelőzése, felderítése és korrigálása, melyek veszélyeztetik a működést. b) Ezen kontroll folyamatok működési elvét és folyamatát részletesen a Belső ellenőrzési rendszer szervezetét bemutató és a Belső ellenőrzési rendszer a tartalmazza. Szintén ehhez kapcsolódó feladatokat tartalmaz a Compliance, melyet a Lakástakarékpénztár a tevékenység megkezdésével egyidejűleg készít el. 7.1.9. Reziduális kockázat a) A reziduális kockázat annak a kockázata, ha a Lakástakarékpénztár által alkalmazott és elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak. A hitelkockázat fedezésére alkalmazott fedezetek - amennyiben azok értékesítésére sor kerül - a Lakástakarékpénztárnak újabb kockázatot jelentenek, mivel értékmeghatározásuk, illetve érvényesíthetőségük bizonytalansági tényezőt jelent. b) A reziduális kockázat azonosítása a Lakástakarékpénztár tevékenységéből eredő és a Lakástakarékpénztárt belülről, illetve kívülről fenyegető minden olyan Kockázatvállalási rendszer 6

reziduális kockázat feltárását jelenti, melynek bekövetkezése esetén a Lakástakarékpénztárt kár érheti. c) A veszteséggel járó reziduális kockázatot jelentő eseményeket a Lakástakarékpénztár a Működési kockázatra vonatkozó adatgyűjtés (ORM Működési kockázatkezelési ) keretében azonosítja. d) A veszteséggel nem járó reziduális kockázatot a Lakástakarékpénztár reputációs kockázatként veszi számításba. Ezen adatok forrását az ügyfélpanaszok illetve a peres ügyek képezik. e) Az azonosított reziduális kockázatokról, azok okairól és hatásairól a Lakástakarékpénztár Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési területe nyilvántartást vezet. Az azonosított reziduális kockázatok alapján a Lakástakarékpénztár Pénzügyi Kontrolling és Kockázatkezelési területe negyedévente értékeli ezeket a kockázati tényezőket, a kockázat lényegessége és mértéke szempontjából. A fedezetek érvényesítését, a behajtási tevékenységet, valamint ezek hatékonyságát a Lakástakarékpénztár az Igazgatósági ülésen a negyedéves minősítés keretében rendszeresen méri és értékeli. f) A reziduális kockázatok kezelése a károk bekövetkezésének megelőzésére és a kritikus helyzetek megoldására irányul, mely jelenti a bekövetkezett és már azonosított reziduális kockázatokkal kapcsolatos döntéseket és tevékenységeket. g) A reziduális kockázat kezelése magában foglalja a kockázatok folyamatos monitoringolását, mely tevékenység biztosítja a kockázati profil és a reziduális kockázat együttes figyelembevételéből adódó veszteségek figyelését. Célja, hogy a Lakástakarékpénztár a kockázati étvágyának megfelelő szinten tartsa ezt a fajta kockázatot. 7.1.10. Gazdasági környezetből fakadó kockázat a) A gazdasági környezetből fakadó kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely: a nemzetközi vagy nemzeti gazdasági növekedés, az egyes régiókra, iparágakra vagy jövedelemtulajdonosi szektorokra a pénzügyi és egyéb piacokra vonatkozó gazdasági vagy üzleti növekedés jelentős változásából, illetve a keresleti-kínálati egyensúly megbomlása következtében a termék-, szolgáltatási- és eszközárak vagy árfolyamok változásából, továbbá a befektetési eszközök hozamainak vagy a pénzügyi intézmények működtetéséhez szükséges erőforrások költségszintjének változásából származik. b) A gazdasági környezetből fakadó kockázat közvetlenül általában stratégiai, hitel-, piaci, illetve gazdálkodási kockázatként jelenik meg. Jellemző forrása a gazdasági, üzleti vagy piaci növekedés visszaesése, ezen belül a ciklusok keretében bekövetkező visszaesés. c) A Lakástakarékpénztár a gazdasági környezetből fakadó kockázatait a Kamatkockázat kezelési ban, a Likviditási kockázatkezelési ában, a Likviditási és fizetőképességi kríziskezelési terv ban, valamint a Tőkeszámítási ban szabályozza részletesen. Kockázatvállalási rendszer 7

7.1.11. Szabályozói környezetből adódó kockázat a) A szabályozói környezetből adódó kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely a nemzetközi vagy nemzeti hatóságok által előírt kötelező szabályok változásából fakad. Jellemző példái a tevékenységi szabályok és korlátozások, a gazdálkodásra és a nyilvántartásra vonatkozó szabályok, az ügyfelek kezelésével kapcsolatos eljárási szabályok, a piaci viselkedésre vonatkozó szabályok, illetve az adózás és a támogatási rendszerek változása. b) A Lakástakarékpénztár speciális működéséből adódóan az állami támogatások miatt ki van téve a szabályozói környezet változásának, annak ellenére, hogy a jogszabály kimondja, hogy a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket az állami támogatás mértékének és felső határának módosítása nem érinti. Amennyiben ugyanis a jogszabályalkotók a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetet teremtenek az állami támogatás igénybe vételére, vagy megváltoztatják a jelenlegi rendszert, úgy a Lakástakarékpénztárnak reagálnia kell a megváltozott helyzetre. c) A Lakástakarékpénztár ezen kockázatok kezeléséről szintén az ORM Működési kockázatkezelési ában rendelkezik. 7.1.12. Reputációs kockázat a) A reputációs kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a Lakástakarékpénztárról kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. b) A reputációs kockázat forrása lehet a lakástakarékpénztárakra jellemző szolgáltatási normáknak való megfelelés hiánya különös tekintettel az Aegon Lakástakarékpénztár működési sajátosságából fakadóan a közvetítői hálózatra, melynek tevékenysége, kiszolgálási színvonala korlátozottan ellenőrizhető. Reputációs kockázatot rejthet különböző ígérvények nem teljesítése, az ügyfélbarát kiszolgálás és a tisztességes piaci magatartás hiánya, az alacsony vagy lemaradó szolgáltatási színvonal, az indokolatlanul magas költségek, a piaci körülményeknek vagy az ügyfélközösségnek nem megfelelő szolgáltatási stílus, a nem megfelelő üzleti viselkedés, illetve a kedvezőtlen hatósági vélemény vagy intézkedés. c) Jelentős mértékű reputációs kockázatra utalhatnak a Lakástakarékpénztár teljesítményét, színvonalát megítélő külső személyek vagy szervezetek több irányból érkező, nagy számú, visszatérően elhangzó, széles körű nyilvánosságot kapott negatív nyilatkozatai, illetve az olyan események, vagy az intézmény olyan teljesítményei, amelyek az említett fajtájú nyilatkozatok alapjául szolgálhatnak. d) További kockázat az Aegon, mint márkanév használata, hiszen a cégcsoport valamennyi tagjának nevében szerepel az Aegon elnevezés. Ezért a külső partnerek, ügyfelek könnyen összetéveszthetik a leányvállalatokat, így a reputációs kockázat fokozottan érvényesül. c) A Lakástakarékpénztár a panaszok kezeléséről Panaszkezelési ában rendelkezik. A reputációs kockázat bekövetkezése esetén a Jogi, a Marketing és a Compliance szakterület dolgoz ki akciótervet a kockázat kezelésére. Kockázatvállalási rendszer 8

7.2. A Lakástakarékpénztár tevékenységéből adódóan nem releváns kockázatok A Lakástakarékpénztár kockázatvállalási rendszerének kialakítása során mérlegelte a tevékenységéből adódó kockázatokat és az alábbi kockázatok kezelésére önálló ot nem készíti, mivel ezen kockázatokat működéséből adódóan nem tekinti relevánsnak: 7.2.1 Partnerkockázat a) Az 575/2013/EU rendelet 272. cikk alapján partnerkockázatnak tekinthető az ügyletben érintett partner nem teljesítésének kockázata az ügylet pénzáramlásának végleges elszámolása előtt. b) A Lakástakarékpénztár partnerkockázata alacsony. Befektetéseit kizárólag partnerkockázat szempontjából minimális kockázatot jelentő magyar állampapírokban kívánja elhelyezni. A banki partnereknél elhelyezett betét és készpénzállomány kockázatát a Vállalatcsoport szintű banki kitettségeket szabályozó politika fogja szabályozni, melynek célja a Vállalatcsoport banki kitettségeinek minimalizálása. Ebben a ban az üzleti igények figyelembe vételével kerül beállításra az a maximum összeg, amelynél nagyobb banki kitettsége a Lakástakarékpénztárnak nem lehet. Minden más e fölötti összeget vagyonkezelésre kell átadni, melyet a vagyonkezelő magyar állampapírokba fektet. 7.2.2 Nagykockázat a) Az 575/2013/EU rendelet 392. cikk szerint nagykockázat vállalásának minősül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága eléri a hitelintézet szavatoló tőkéjének legalább 10 %- át. b) A Lakástakarékpénztár egyes termékmódozataihoz tartozó szerződéses összegek maximumát a hatályos Üzlet tartalmazza. A szerződéses összegek nagyságrendje miatt a Lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékossági tevékenység körében nem tud nagykockázatot vállalni. c) Befektetési tevékenység során bankközi kihelyezéseknél vagy jelzáloglevél befektetéseknél lehetséges még nagykockázat vállalás, de ilyen kihelyezéseket induláskor nem tervez a Lakástakarékpénztár. d) A kormánnyal és a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni követelések az 575/2013/EU rendelet 400. cikk (1) bekezdés a) pont alapján kivételnek számítanak a nagykockázat vállalás szempontjából. 7.2.3 Országkockázat a) Az ország-kockázat olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által igen, de a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). b) A Lakástakarékpénztár működésével kapcsolatban nem merül fel ország-kockázat, tevékenyégét kizárólag Magyarországon fogja végezni. Kockázatvállalási rendszer 9

7.2.4 Koncentrációs kockázat kezelése a) A Hpt. 108. (5) bekezdése b) pontja értelmében a Lakástakarékpénztárnak rendelkeznie kell az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezési kockázatmérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére kialakított eljárásrenddel. b) A Lakástakarékpénztár jellegénél fogva szinte kizárólag magyarországi lakóingatlanokat, néhány esetben telket, garázst, nyaralót fogad el biztosítékként. Ezek országosan szétszórtan helyezkednek el, így a túlzott koncentrálódás egy térségre nem lesz jellemző. 7.2.5 Deviza és árfolyam kockázat a) A Lakástakarékpénztár ügyfélállományai a rá vonatkozó jogszabályi környezet miatt kizárólag forintban denomináltak, így nem keletkezik deviza nyitott pozícióból adódó kockázata. 7.2.6 Stratégiai kockázat a) A stratégiai kockázat a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából, helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. b) A stratégiai kockázat jellemző forrása például: i) a piaci környezetnek nem megfelelő üzleti növekedésre, vagy piaci részarányra való törekvés, ii) a változó környezethez való megfelelő ütemű és tartalmú igazodás hiánya, iii) a helyesen megválasztott célokhoz alkalmatlan eszközök hozzárendelése, iv) rossz időzítésű igazodás a változó üzleti környezetben, vagy v) a stratégiai céloknak nem megfelelő tartalmú konkrét intézkedések. c) Jelentős mértékű stratégiai kockázatra utalhat, ha az intézmény a szolgáltatási és üzleti teljesítményt érdemi módon befolyásoló kérdésekben huzamosabb ideig szemben halad a gazdasági környezet jól meghatározható követelményeivel vagy irányzataival, vagy ha a környezet jól azonosítható lényegi változása ellenére elmulasztja stratégiájának felülvizsgálatát. d) A Lakástakarékpénztár, mint induló vállalkozás, alaposan felmérte a piaci környezetet mielőtt a piacra lépés mellett döntött. A működés megkezdését követően az Igazgatóság figyelemmel kíséri a külső környezet változásait és a többi piaci szereplő működését, hogy a szükséges változásokra azonnal reagálni tudjon, új üzleti modellt számoljon. 8 Záró rendelkezések a) Jelen Szabályzatot a Lakástakarékpénztár Igazgatósága fogadta el 2014. május 26. napján. b) Jelen Szabályzat 2014. május 29. napján lép hatályba. c) Jelen Szabályzat rendszeresen, legalább egy évben egyszer, az aktuális változásoknak megfelelően felülvizsgálatra és módosításra kerül. Kockázatvállalási rendszer 10