Víz fertőtlenítése középületekben Ha egészségesen szeretne élni, elengedhetetlen, hogy a víz, amit iszunk, vagy amiben fürdünk tiszta legyen, és az egyik legelterjedtebb ellenség ezügyben a Legionella pneumophila - egy igencsak ellenálló baktérium. A Legionella a pangó, vagy kis térfogatáramú melegvízben, rosszul szervizelt melegvizes tartályokban szaporodik el. A csőrendszerben, tartályban lévő biofilm réteg a Legionella és más mikroorganizmusok számára is kiváló táptalajt biztosít. A baktérium 25 és 46 C közötti hőmérsékleten szaporodik és növekszik, ezzel okozva komoly egészségügyi kockázatot. A vízfertőtlenítés kiemelkedően fontos minden olyan épületben, ahol ivóvíz fogyasztás, zuhanyzás történik, vagy ahol fürdő üzemel. De épp olyan fontos mindenhol, ahol vízpárát juttatnak a levegőbe, mint például a hűtőtornyok, vagy a párologtatók. Jens Nørgaard, Grundfos CBS üzletági alkalmazási menedzser Mi a Legionella? A Legionella pneumophila mely a 90%-ban járul hozzá a Légionárius betegséghez a Legionellaceae család pálcika formájú baktériuma. Középületek vízhálózata gyakran fertőzött a Legionella pneumophila baktériummal, következésképp speciális méréseket kell alkamazni a megelőzéshez, mivel ez a legtöbb esetben ellenáll a biocid hatóanyagoknak. Legionella pneumophila mikroszkóp alatt Milyen hatása van a Legionellának? A Legionella a légzőszervekbe juthat bármilyen vízpára által, ahol a szemcseméret 3 és 5 μm között van, és ilyen méretű szemcsék képződnek a zuhanyzókban, és a hűtőtornyokban is. Már a vízpárában lévő kis koncentrátumú baktérium is megfertőz egy egészséges embert. 2-10 nap alatt a Legionella pneumophila a tüdőgyulladás egy speciális formájának (Légionárius betegség) okozója lehet, melynek kísérője a Pontiac láz. A német statisztikai hivatal mérései alapján Németországban minden évben 25.000-30.000 ember fertőződik meg a Légionárius betegséggel. A legyengült szervezetű, beteg és öreg emberekre ez a betegség halálos is lehet, ha az első négy napban nem kezelik. A fertőzés esélye 5% feletti azokra nézve, akik belélegezték a fertőzött vízpárát. A halálozási ráta 30% feletti azokra nézve, akik elkapják a Légionárius betegséget. Forgalom* Legionella Aközlekedési balesetben és a Legionella miatt elhalálozottak száma Németországban, 1996. Hol található meg a Legionella? A Legionella kis mennyiségben előfordul a természetes vizekben, folyókban, tavakban, talajvízben. Ez a kis mennyiség nem okozhat betegséget, de kedvező kondíciók között a baktérium veszélyes koncentrátumot érhet el. *18-25 év 1996
A Legionella a felszíni vízből, a csőhálózaton keresztül jut az épületek vízhálózatába. Az alig használt melegvíz rendszer, az alacsony hőmérséklet, a pangó víz, a rosszul szervizelt víztartályok optimális talajt biztosítanak a Legionella növekedéséhez. A Legionella 25 és 46 C között szaporodik, és a biofilmben tanyázik, ahol a legvédettebbek a fertőtlenítő szerek és fertőtlenítő technológiákkal szemben. A biofilm többféle mikroorganizmusnak ad táptalajt (baktériumok, algák, gombák, protozoa), melyek egymáshoz és egy szubsztrátumhoz kapcsolódnak, és részben vagy teljesen beépülnek egy polimer organikus masszába (iszap), melyet az organizmus termel. Ez a gélszerű film ideális szaporodási feltételeket és kiemelkedő védelmet teremt a baktériumoknak. Lerakódás, rozsda, vízkő vagy iszap van a rendszerben, mely táptalajul szolgál a baktériumnak. A rendszer nincs megfelelően karbantartva. A tartályok hőmérsékletének 60 C-nak kell lennie, amely a csőrendszerben és a csapoknál nem lehet kevesebb, mint 55 C. Ugyanakkor 60 C felett nemkívánt vízkő képződik a tartályban és a csőrendszerben is. Hidegvízes rendszer Nagy és magas épületekben a hidegvizet gyakran felmelegítik olyan hőmérsékletre, amely ideális különböző baktériumok fejlődéséhez. Az épületbe való belépéskor a hidegvíz általában 8-12 C közötti hőmérsékletű. E pont után viszont a hőmérséklete, a magasabb környezeti hőmérséklet hatására, nőni kezd. Ha a víz ezután egy nem szigetelt tetőtartályba jut, további hőmérséklet emelkedés fordulhat elő. Néhány órai állás után a tartályból a víz visszajut az épületbe, a csapokhoz. A fogyasztó sosem fogja megtapasztalni, milyen is a hideg víz; a hideg víz pedig valószínűleg magas szinten fog baktériumokat tartalmazni. Legionella a biofilmben Legionella a középületekben Középületekben számos alkalmazásban fordulhat elő a legionella baktérium: Ime néhány potenciális veszélyforrás: Használati melegvíz rendszer Minden melegvizes rendszer fertőzési hely lehet, de vannak kiemelt veszélyforrások: Pangó vagy alacsony vízhasználatú melegvizes rendszer. 25 és 46 C közötti vízhőmérséklet, amely ideális a Legionella számára, amely épp ezen hőmérsékleten szaporodik. Zsákutcák a rendszerben, térfogatáramlás nélkül. Fokozottan veszélyesek az alábbi rendszerek és megoldások: A csőrendszer és a tartály szigetelése hiányzik, vagy megrongálódott. A hidegvizes csővezetéknek és tartálynak mindig szigeteltnek kell lennie a melegedés megelőzésére. A hideg és a melegvíz csőrendszere együttesen szigetelt. A melegvizes rendszer felmelegíti a hidegvizes csővezetéket. Tetőtartályt vagy köztartályt használnak. Ha a tartály használata nem kerülhető el, akkor azt az épületen belül kell elhelyezni, és úgy kel méretezni, hogy abban a víz a legkevesebb ideig álljon. Organikus anyagokból készült tartályok használata esetén a tartály maga is táptalajul szolgál a baktériumoknak. A csővezeték túlméretezett. Az álló víz fokozza a baktériumok szaporodását. A csövek rozsdásodnak. A rozsda kiváló táptalaj a baktériumok számára. Zsákutcák a csőrendszerben, ahol nincs térfogatáram.
Tetőre szerelt hűtőtornyok A hűtőtornyokat és párologtatókat a meleg ellen használják, víz párologtatásával. Vizet jutattnak a hűtőtornyokba fúvókákon keresztül, és így vízcseppek keletkeznek. A tornyon keresztüljutva valamennyi víz elpárolog, de néhány csepp kijut a toronyból a keletkező belélegezhetőek. A szökőkút vizének hőmérséklete annyi, mint a környezeti hőmérséklet, ezért a Legionella és más baktériumok könnyedén szaporodnak ebben a vízben és a biofilmben. A permet a hűtőtoronyból akár 6 km-t is könnyen megtehet. légárammal. A Legionella könnyen szaporodik a vízben, és könnyedén szóródik szét a vízpermettel. Gyógyfürdők A Legionella kiemelt probléma a gyógyfürdőkben, mert: A gyógyfürdők víze 32-35 C, ami optimális a Legionella növekedéséhez. A kosz, az emberi hámsejtek táptalajul szolgálnak a baktériumoknak. A vízvezetékben lévő rejtett levegő nagy felületet teremt a baktériumok növekedésének. E csövekből a biofilmet éppen ezért nem lehet eltávolítani. A forgatott vízben lévő baktériumok szaporodhatnak és belélegezhetőek. Szökőkutak A bevásárló központokban, repülőtereken, hotelekben lévő szökőkutak a baktériumok képződésének forrása. A vízet felnyomva, a vízcseppek a levegőbe jutva könnyen Hogyan lehet harcolni a Legionella ellen? Hőkezelés Az egyik legelterjedtebb legionella elleni védekezési mód a hőkezelés. A Legionella 56 C fölött elpusztul, így hatékony védekezési mód lehet a fertőzött vízrendszer melegítése. Kb. 70 C-ig kell melegíteni a vízet a teljes rendszerben, és kb. 10 percig ezen a hőfokon kell tartani is. Azonban tipikus alkalmazásoknál ez ritkán valósítható meg, mert a víz lehűl amint eléri a kimeneteket. A hőkezelésnek viszonylag kevés előnye van: Nincs hatással a víz illatára és ízére. Ismert és könnyen érthető elven működik. Nem kell csíraölőt alkalmazni.
Viszont számos hátránya van a hőkezelésnek: Ha a hőkezelés alatt a csapok nyitva vannak, leforrázhat valakit. A biofilmet nem károsítja, így a csírák a kezelések között újból elszaporodnak. A hőkezelésnek nincs hosszútávú hatása. A csővezetékben lévő zsákutcák egyáltalán nem kezelődnek. Egy modern csap-nyitási mechanizmust kell alkalmazni annak biztosítására, hogy a vízrendszer minden része kezelve legyen. Szükségtelen mondani, hogy nagy épületekben, középületi vízhálózatban lehetetlen ezt biztosítani. Nagyobb vízhálózat vizének felmelegítése magas energiafogyasztást jelent. 70 C-os hőmérsékletet sosem lehet elérni az egész rendszerben, mert a víz lehűl, mire elér a csapokig. A folyamat fokozott vízkő képződéshez vezet a csövekben és a tartályban. Ez károsíthatja a rendszert, és dugulást okozhat a csapoknál. A hőtágulás következtében a csövekben helyrehozhatatlan károsodás keletkezhet, különösen öregebb rendszerekben. Az átfogó tanulság az, hogy a hőkezelés hatástalan és drága eljárás. Klórozás (hipoklorit megoldás) Az egyik legelterjedtebb vízfertőtlenítési eljárás. A klórt gyakran használják fertőtlenítésre, hipoklór sav formában, amit a csőhálózatba juttatnak. Az eljárás legelőnyösebb tulajdonsága, hogy költséghatékony, olcsó. Számos hátránya van: A víz íze és illata klóros lesz. A fogyasztó a csapvíz helyett palackos vizet fog vásárolni. A folyamat befolyásolja a víz ph értékét. 7,5 felett a fertőtlenítő hatás csökken. Nincs hosszútávú hatása a baktériumokra. A tartályban és csövekben lévő biofilm rétegre nincs hatással. maradék csíra [%] maradék csíra CIO2-val maradék csíra HCIO-val ph > 7,5 A fertőtlenítő koncentrációja [mg/l] A megsemmísités Rate of eradication rátája Rate A terjesztés of propagation rátája Hőmérséklet Temperature C-ban in Inactivity inaktív stage Propagation szaporodás elpusztulás Die A Legionella baktérium szaporodása hő hatására. UV sugárzás A fertőzött vízre a 254 nm hullámhosszú ultraviola sugárzás hatásos lehet. A UV sugárzás áthatol a baktériumok és vírusok sejtfalán és károsítja azok genetikai információit, gátolva a DNS replikációt. UV fényt használnak a víz besugárzására. Előnyök: Az UV kezelés hatékony azokra a baktériumokra, melyeket már ért UV sugárzás. Nem befolyásolja a víz ízét és illatát. Nem kell kemikáliákat adni a vízhez.
Hátrányok: Ez az eljárás, mint kapus van számontartva - csak a szabad baktériumok, melyek átjutnak az UV-gömbön, pusztulnak el az UV-sugárzás által. Nincs hosszútávú hatása a vízben lévő baktériumokra. A csőrendszerben lévő biofilmre a Legionella melegágya nincs hatással ez az eljárás, és így az UV sugárzás nincs hatással a biofilmben lévő baktériumokra. Az UV-gömb igen érzékeny a vízben lévő lebegő anyagokra és a vízkőre. A vízkő képződés elkerülésére például szénsavat kell alkalmazni. Az UV rendszer része gyakran egy aktív szénszűrő, a vas és egyéb anyagok eltávolítására. Szűrés Az ultraszűrést gyakran használják háztartások vízellátásában. Az ultraszűrés vagy membrán szűrés kiszűri a vízből a baktériumokat, vírusokat, a lebegő anyagokat és egyéb nem kívánt elemeket. Előnyök: Hatékony a vízben lebegő baktériumokkal szemben. Nincs hatással a víz illatára és ízére. Nem kell kemikáliákat adni a vízhez. Hátrányok: Ezt a folyamatot, mint kapus -t tartják számon. Csak a vízben lebegő szabad baktériumokkal szemben hatásos. Nincs hosszútávú hatása a vízben lévő baktériumokra. A csőrendszerben lévő biofilmre a Legionella melegágya nincs hatással ez az eljárás. Hiba esetén nagy mikrobiológiai populáció keletkezhet a membránokon. Előnyök: Hatékony a vízben lebegő szabad baktériumokkal szemben. Nem befolyásolja a víz ízét és illatát. Hátrányok: Ez az eljárás szintén kapusként van számontartva, a lebomlási időnek köszönhetően. Ha a behatási idő rövid, az eredmény nem tartós és nincs hosszútávú hatása a vízben lévő baktérium populációra. A csőrendszerben lévő biofilmre a Legionella melegágya nincs hatással ez az eljárás, és így az ózon nincs hatással a biofilmben lévő baktériumokra. Klór-dioxidos kezelés A klór-dioxid megöli a vízben lévő baktériumokat, a sejtcellákban lévő fehérjék elpusztításával, mely nem visszafordítható folyamat. A magas redox potenciál miatt a klór-dioxid a leghatékonyabb fertőtlenítő minden szennyezőanyaggal szemben, mint a vírusok, baktériumok, gombák, algák. Az oxidációs potenciál magasabb, mint pl. a klór esetében, ami azt jelenti, hogy kevesebb vegyianyagra van szükség. A klórnak ellenálló mikroorganizmusok, mint pl. a Legionella, csak klór-dioxiddal pusztítható el teljesen. A különbség a klór-dioxid és a klór, vagy hypo között, a fokozatos hatás mellyet a biofilmre kifejt, már kis adagokban is. 1 ppm mennyiségű klór-dioxid 18 óra alatt elpusztítja a Legionellát a biofilmben. Ugyanennyi idő alatt számottevő csökkenés érhető el a biofilmben 1,5 ppm mennyiség alkalmazásával. Továbbá a klórdioxid nem befolyásolja a ph-értéket, ami azt jelenti, hogy probléma nélkül alkalmazható lúgos környezetben is. Ózon Az ózon a környező levegőből nyerhető, mely utána a vízben oldható lesz fertőtlenítés céljából. Az oxigénből állítható elő, egy nagy erősségű elektromos mezőn keresztül. Az eljárással az oxigén gázból ózon gáz keletkezik - egy rövid életű oxidálószer. Az eljárás után az ózont azonnal fel kell használni, mivel gyorsan módosul ha az oxigénnel újra találkozik.
A klór-dioxidnak számos előnye van: A klór-dioxid eltávolítja a biofilmet, ezzel biztosítva, hogy a Legionella tovább már nem szaporodhat. Hatékony a vízben lebegő szabad baktériumokkal szemben. Hatékony a csőrendszer zsákutcáiban lévő baktériumokkal és biofilmmel szemben, mivel a klórdioxid eljut oda, víz nélkül is. Hosszantartó hatás. A klór-dioxid a vízben marad alacsonyabb fogyasztási időszakokban is, és így akár egy hétig is megvédi a rendszert. Nem befolyásolja a víz ízét és illatát. A klór-dioxid generáció, a HCl és a NaClO2 alapján, kis élettartam költséggel rendelkezik. A folyamat egyetlen hátránya a kémiai anyag szakszerűtlen használata és kezelése. Ha a HCl és a NaClO 2 keveredik, mérgező gáz keletkezik. Ez az ábra illusztrálja, hogy egy tipikus fertőtlenítési eljárás hogyan viselkedik számos paraméter esetén. A klórdioxidos Oxiperm Pro magasan a legjobb a többihez képest. = gyenge = átlagos = kimagasló Eltávolítja a biofilmet Hatékony a biofilmben lévő baktériumokkal szemben Hatékony a baktériumokkal szemben Befolyásolja a víz ízét és illatát Előnyei Érzékeny a ph értékre Élettartam költség Leforrázás kockázata Hosszútávú hatás Hőkezelés Nem Közép Nem Nem Magas Igen Nem Fertőtlenítés alapelve UV sugárzás Szűrés Klórozás (hipoklorit megoldás) Ózon Nem Nem Magas Nem Nem Közép Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Közép Nem Nem Nem Közép Magas Igen Igen Alacsony Nem Közép Nem Nem Magas Nem Nem Alacsony Nem Nem Klór-dioxid Igen Magas Magas Nem Nem Alacsony Nem Magas A fertőtlenítő eljárások és a fertőtlenítők hatása számos paraméter figyelembevételével
Milyen kötelességek és felelősségek vonatkoznak a vízes telepítések működésére? Majdnem minden ország rendelkezik a fertőző betegségek megelőzésére vonatkozó törvényi előírással. A Német Ivóvíz Rendelet alapján: Az emberi fogyasztásra szánt vízet olyan formában kell előállítani és szolgáltatni, mely nem fogja hátrányosan befolyásolni az emberi egészséget. Ez azt jelenti, hogy a vízügyi szolgáltatók, mind családiházak, mind középületek esetében, teljes felelősséggel tartoznak a víz minőségét érintően. A vízszolgáltatók a felhasználási helyig felelősek a víz minőségére vonatkozóan. Az egészségügyi szervezeteknek vizsgálniuk kell a vízszolgáltató rendszert, mely által a víz az emberekhez jut. A középületekben is ellenőrizni és mintavételezni kell. Az egészségügyi szervezet időnként laboratórium bevonásával vizsgálja a vízmintákat. Ha valamely határétéket átlépik, a szervezet hatóságként fellépve lezárhatja a vízszolgáltató rendszerét. Családi házakban az ellenőrzés külön kérésre megtörténhet, vagy ha valamilyen probléma lép fel. ALLDOS Eichler GmbH www.grundfosalldos.com