A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály 2013. május 30.
Bevezető A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jogszabályok és az engedélyezés A szennyvíziszapokra vonatkozó határértékek az EU tagállamaiban
A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának szabályozása A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása a talajvédelmi hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A részletszabályokat a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. FVM rendelet tartalmazza. Az engedély megalapozásához talajvédelmi szakértő által elkészített talajvédelmi tervet kell benyújtani, a terv szakmai követelményeit a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.17.) FVM rendelet tartalmazza.
A hatóság az eljárásban az alábbi szempontok figyelembe vételével hozza döntését a talajvédelmi terv (formai és tartalmi követelményeinek megfelelése), a tulajdoni-földhasználói viszonyok vizsgálatai alapján, ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges a szennyvíziszap kijuttatáshoz, a terület alkalmassága a szennyvíziszap kihelyezésre, talaj károsanyag tartalma a határérték alatti, a szennyvíz, a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposzt minősége, határértékeknek, a mezőgazdasági területre évente, hektáronként kijuttatható mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyisége alapján, meghatározza felhasználás és kijuttatás módját, a területegységre kiadható mennyiséget, az azzal kijutó tápanyagok, mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyiségét
A hatósági eljárásban közreműködő társhatóságok szakkérdései felszín alatti vizek minősége és az ivóvízbázisok védelme követelményeinek való megfelelősége, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során 5 méteren belüli talajvízszint esetén a talajvízszint figyelemmel kísérése érdekében szükségese észlelőkút létesítése, és a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, valamint a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben, a népegészségügyi intézetét, ki kell kérni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság véleményét állategészségügyi szakkérdésben.
A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására vonatkozó adatszolgáltatás Az engedélyes a szennyvíz, a szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője minden év március 31-éig köteles naprakész nyilvántartása alapján a talajvédelmi hatóságnak megküldeni az előző évi tevékenységére vonatkozó adatokat. Az engedélyező talajvédelmi hatóság az adatokról összesítést készít, amelyet minden év május 31-ig továbbít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, valamint az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.
Termékként engedélyezett szennyvíziszap tartalmú termésnövelő anyagok Termékként engedélyeztetni szennyvíziszap tartalmú anyagot a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006 (V.18.) FVM rendelet alapján lehetséges. Az engedélyezés után a termésnövelő anyag az engedélyben foglalt feltételek betartása mellett kereskedelmi forgalomba kerül (termékállandóság). A talajvédelmi hatóság ellenőrzi a termésnövelő anyagok az engedélyekben foglaltaknak való megfelelését (hatóanyag és toxikus elem tartalom) éves ellenőrzési terv keretében. Jelenleg hazánkban 57 db szennyvíziszap tartalmú termésnövelő anyag rendelkezik érvényes engedéllyel.
Szennyvíziszap termésnövelő anyagként történő engedélyezés eljárása A NÉBIH adhat ki termésnövelő anyagokra forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt. Mikor adható engedély? vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a talajra vagy a termesztett növényre, előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a talajra, az ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre. Az engedélyezéshez az alábbi vizsgálatok szükségesek: fizikai, kémiai, toxikus elemek és szerves szennyezők, csírázás gátló és gyomosító hatás, növénypatogén kórokozóktól és kártevőktől való mentesség, biológiai hatás vizsgálata egyéb munka- és környezet-egészségügyi kockázatok, készítmény veszélyességi besorolása, a komposzt előállításhoz felhasznált hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása során megengedett nehézfém tartalmak alakulása az EU-ban (mg/kg) 2010 Direktíva 86/278/EEC Cd Cr Hg Cu Zn Pb Ni As Mo Co Szlovénia 0,5 40 0,2 30 100 40 30 Dánia 0,8 100 0,8 1000 4000 120 30 25 Hollandia 1,25 75 0,75 75 300 100 30 15 Alsó Ausztria 2 50 2 300 1500 100 25 10 Svédország 2 100 2,5 600 800 100 50 Németország(2) 2 80 1,4 600 1500 100 60 Carinthia 2,5 100 2,5 300 1800 150 80 Finnország 3 300 2 600 1500 150 100 Voralberg 4 300 4 500 1800 150 100 Csehország 5 200 4 500 2500 200 100 30 Málta 5 800 5 800 2000 500 200 Belgium (Flanders) 6 250 5 375 900 300 100 150 Steiermark 10 500 10 500 2000 500 100 20 20 100 Szlovákia 10 1000 10 1000 2500 750 300 20 Magyarország 10 1000 10 1000 2500 750 200 75 20 50 Románia 10 500 5 500 2000 300 100 Felső Ausztria 10 500 10 500 2000 400 100 Burgenland 10 500 10 500 2000 500 100 Belgium (Walloon) 10 500 10 600 2000 500 100 Lengyelország 10 500 5 800 2500 500 100 Németország(1) 10 900 8 800 2500 900 200 Észtország 15 1200 16 800 2900 900 400 Franciaország 20 1000 10 1000 3000 800 200 Olaszország 20 10 1000 2500 750 300 Portugália 20 1000 16 1000 2500 750 300 Spanyolország 20 1000 16 1000 2500 750 300 Lettország 20 2000 16 1000 2500 750 300 Írország 20 16 1000 2500 750 300 Bulgária 30 500 16 1600 3000 800 350 Spanyolország 40 1750 25 1750 4000 1200 400
Az EU tagállamok határértékeinek viszonya a hazai határértékekhez képest % Cd Cr Hg Cu Zn Pb Ni szigorúbb 43,33 66,67 50,00 63,33 50,00 60,00 56,67 enyhébb 30,00 10,00 23,33 6,67 16,67 16,67 30,00 azonos 26,67 23,33 26,67 30,00 33,33 23,33 13,33 Magyarországon az arzén határértéke 75 mg/kg, ennél Csehországban, Szlovákiában, Hollandiában, Dániában szigorúbbak a határértékek. Belgiumban viszont 150 mg/kg az arzénre vonatkozó határérték. Molibdén esetén Magyarországon és Ausztriában (Steiermark) 20 mg/kg a határérték. Kobaltnál Magyarországon 50 mg/kg, Ausztria két tartományában Alsó Ausztiában 10 mg/kg, Steiermark-ban 100 mg/kg a megengedett hatátérték.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása során megengedett szerves szennyezőanyagok alakulása az EU-ban (mg/kg) Direktíva 86/278/EEC AOX DEHP LAS NP/NPE PAH PCB PCDD/F Abszorbeálható szerves halogén di (2-etilhexil) ftalát Lineáris alkilbenzol szulfonsav Nonil -enol etoxilátok Poliaromás szénhidrogének Poliklórozott bifenilek Magyarország 1 0.1 Dioxinok/furán Alsó Ausztria 500 NA NA NA NA 0.2 100 Felső Ausztria 500 NA NA NA NA 0.2 100 Vorarlberg (Ausztria) NA NA NA NA NA 0.2 100 Carinthia (Ausztria) 500 NA NA NA 6 1 50 Dánia NA 50 1300 10 3 NA NA Fraciaország NA NA NA NA 4, 2.5, 1.5 0.8 NA Németország( 2002) 500 NA NA NA NA 0.2 100 Németország( 2007) 400 NA NA NA 1 0.1 30 Svédország NA NA NA 50 3 0.4 NA Cseh Köztársaság 500 NA NA NA NA 0.6 NA
ha Szennyvíziszap felhasználására engedélyezett és a kijuttatással érintett területek 20000 18000 16000 Engedélyezett területek (ha) Kijuttatással érintett területek (ha) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Évek
kijuttatott szennyvíziszap mennyisége (t) A kijuttatott anyag mennyisége 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Évek
Dózis (t/ha) A kijutatott anyag dózisa 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Évek
A szennyvíziszap releváns nehézfémtartalmainak alakulása a hazai adatok alapján (súlyozott átlag, mg/kg) Cd Cr Hg Ni Pb PAH(s) 2006 1,37 57,37 1,74 26,74 36,21 NA 2009 1,11 44,45 1,44 27,46 30,03 NA 2010 1,52 34,52 1,15 24,02 23,60 0,77
A szennyvíziszap N,P alakulása a hazai adatok alapján mg/kg N P 2006 30,41 13,92 2009 32,84 15,22 2010 46,34 21,33
A határértékeket meghaladó jellemzőbb esetek az engedélyezés során A talajvédelmi hatóság hosszabb időn keresztül tartó szennyvíziszap terhelés esetén több esetben is zárt ki területet a szennyvíziszap felhasználából, az okok az alábbiak voltak: Talajban feldúsuló magas nitrát- és foszfor mennyiség A növénytermesztést gátló magas sótartalom Talajvízben megjelenő magas nitráttartalom A talajban mért határérték feletti toxikus elem tartalom: nikkel, réz, szelén, kadmium, molibdén, higany esetében fordult elő.
Köszönöm figyelmüket!