KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMMINTA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK SZÁMÁRA A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP - ÉS SZAKISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Készítette: Dr.Kertészné Szabó Erzsébet TKTE szakképzési elnökh., környezetvédelmi szakértő Jászberény 2004. Bevezetés Az ember egyszerre biológiai és társadalmi lény. Mint biológiai lény a természet része és minden életfunkciójával a természethez kapcsolódik. Mint társadalmi lény a tapasztalatai birtokában életfeltételeit tudatosan javította és alakította át a természetet saját hasznára. Napjainkra az emberi szükségletek növekedése által a civilizációs folyamat hatására az ökológiai válság globális méreteket öltött. Az elkövetett hibákat helyre kell hozni, hogy a következő generációk számára is kedvező feltételek legyenek a Földön. A jövő nemzedékének már a környezeti problémák megelőzésére kell törekedni, melynek alapvető feltétele a tudatformálás, szemléletformálás, a felelősségtudat kialakítása környezete irányt. Ezen feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap a KÖRNYEZETI NEVELÉS, mely a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeinek közös követelménye, így az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatja. I. Jövőkép Iskolánk széleskörű képzési formája 9.évfolyamtól a 14.évfolyamig terjed. Szerteágazó szakmai képzésünkben a környezeti nevelésnek kiemelt szerepet kell biztosítani, hogy a jövő szakemberei képesek legyenek az egész világot érintő környezeti ártalmak, problémák csökkentésére, az eredeti állapot helyreállítására. Ennek érdekében a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása elengedhetetlen. AZ EGYETEMES TERMÉSZETNEK, mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt- az emberiség jövőjének biztosítását, a fenntartható fejlődést csak az ökológiai gondolkodással és a környezettudatos magatartással rendelkező emberektől várhatjuk el. Ezt a felelősségteljes munkát minden pedagógusnak fel kell vállalni. Környezeti nevelésünk célja: Rendszerszemléletre nevelés. Globális összefüggések megértése. Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, okokozati összefüggések keresése. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása. Konfliktus kezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése. Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása. Környezeti- és egészség-tudatosság erősítése az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. Szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben. Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével. Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő

2 viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak. A helyi értékek és problémák megismertetése. Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel. Ősi mesterségek megismerése. Hagyományok őrzése. II. Törvényi háttér, szabályozók Az 1948-ban megalakult Nemzetközi Természetvédelmi Unió Nevelési Bizottságának deklarációja kimondja, hogy a környezeti nevelés és oktatás célja a korszerű körnezeti világképpel és kultúrával rendelkező személyiségek nevelése, akik a természettel és a környezettel harmóniában élnek, felelősen gondolkodnak róla és tudatosan cselekszenek érte. Hazai viszonylatban: 1992.december 18-án került sor a Művelődési és Közoktatási Miniszter a társadalom környezettudatának fejlesztését szolgáló feladatok megvalósításáról szóló megállapodás aláírására. A közoktatás intézményeiben folyó munka tartalmi és szervezeti kereteit közvetlenül a Közoktatási Törvény szabályozza. Az 1993.évi LXXIX.törvény 48. (3)-bekezdése kimondja az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. (Továbbá: 1993.évi LXXVI.tv. a szakképzésről illetve 1995. évi LXXXV.tv., 1995. évi CXXI.tv. és az 1996.évi LXII.tv.) 1995. évi LIII.tv. a körynezet védelmének általános szabályairól. A környezetévdelmi tv. 54 1.cikkelye szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. Legfontosabb dokumentumként említi a Nemzeti Alaptantervet a Nemzeti Környezetvédelmi Programot illetve annak a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akció Program részét. NAT (31/1994.(III.12.) Korm.rendelet a Nemzeti Alaptanterv tantervi alapelveinek kiadásáról. OGY 83/1997.(IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításáról. 2031/1999.(V.31) Korm.határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Program 1998.évi Intézkedési Tervéről. Helyzetértékelése szerint a környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megflelő színvonalúak. 1996.évi LIII.tv. a természet védelméről kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeink megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszervező csoportjaik, aktív részvétele nélkül nem lehetséges. 1998.évi XXVIII.tv. célja az állatvilág egyedeinek védelme az emberek felelősségtudatának fokozása az állatvilággal szemben. 2000.évi XLIII.tv. a hulladékgazdálkodásról, melynek az 54. -a kimondja, hogy a környezetvédelmi tv. 54-55 -ában foglatak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. A szakképzésben ezen területre különösen nagy hangsúlyt kell fordítani. Az előzőekben kiemelt törvények meghatározó szerepet töltenek be minden intézmény környezeti nevelési programjában. III. Helyzetkép, helyzetelemzés 1.) Belső környezet - iskola Klapka György Szakközép- és Szakiskola Jászberény, Hatvani út 2. Beiskolázási körzete: a Jászság. Iskolarendszerű oktatást 1886-ban kezdte, 1948-ban iparitanuló iskola lett. A jelenlegi épület 1967-ben került átadásra, mely 1982-ben egy új épülettel bővült. (Iskolánk a városközpontban az autóbusz pályaudvar mellett található.) A főépületben a - tantermek száma: 11 - számítógépterem: 2 - tornaterem: 1 - könyvtár: 1 Nyelvi laborok, szertárak, mérőterem, irodák, büfé, varroda és asztalos műhely is található az épületben. Külön épületben működik a tankonyha és étterem, a tankert illetve a tanműhelyek termelő üzemekben pl.: Hűtőgépgyár, Aprítógépgyár. Iskolánk dolgozóinak létszáma 67 fő, ebből 47 fő pedagógus, 20 fő nem pedagógus munkakörben dolgozik. Tanulói létszámunk: 833 fő. Iskolaszerkezetünk: Szakképesítés sz.csop. Középiskolai végzettségre 9-10.évfolyamra épülő Alapfokú iskolai

3 Gépész épülő szakképzésszakközépiskolai képzés -szerszámkészítő -hegesztőtechnikus szakképzés-szakiskolai képzés -NC, CNC gép-kezelő -forgácsoló végzettségre épülő szakképzés-szakiskolai képzés -esztergályos -csőhálózat-szerelő -szerkezetlakatos -hegesztő -géplakatos Közlekedési -autószerelő -autóelektronikai műszerész Ruhaipari -ruhaipari technikus -technológus-modellező Informatika -számítástechnika -számítógép-kezelő -szoftver üzemeltető Elektronikai -villanyszerelő Kereskedelmi -élelmiszer-és vegyiáru kereskedő Vendéglátás -pincér -szakács Mezőgazdasági -mezőgazdasági gépész -mezőgazdasági gépjavító -mezőgazdasági gazdaasszony Egyéb -szociális gondozó és ápoló Szolgáltató -fodrász -nőiruhakészítő -asztalos -szobafestő-mázoló és tapétázó -kőműves -kárpitos -cipőfelsőrész-készítő Az iskola helyi adottsága több szempontból kedvezőtlen. A város központjában, az autóbusz pályaudvar mellett épült, így a zaj és levegőszennyezés folyamatos, melynek megszüntetése sürgős megoldásra vár. Az épület bővítésével és a sportudvar kialakításával az esztétikai érzék és az egészséges életmód fejlesztésének lehetőségei biztosítottak. Sajnos ezzel az iskola udvara gyakorlatilag megszűnt, a meglévő területen folyamatos a fásítás illetve a növények ápolása. Épületen belül a folyamatos fejlesztések ellenére számtalan feladat vár ránk, mely segíti a tanulóink környezettudatos szemléletformálását. A takarékos energia felhasználás terén a fűtés korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, energiatakarékos világítótestek használata. Esztétikai fejlesztésben a folyosók, társalgók és tantermek dekorálása, növények szaporítása fontos szerepet tölt be. Kiemelt helyen kell kezelnünk az iskola berendezésének megóvását, a tisztaságot és a szelektív hulladékgyűjtést, mely a település tervében is szerepel. A tankertben a komposztálás bevezetése. Takarékos vízfogyasztásban jelentős a mellékhelyiségek rendeltetésszerű használata. Az iskolai büfé kínálata az egészséges táplálkozás szempontjait vegye figyelembe. 2. Az iskola külső környezete Az iskola épített és természeti értékekben gazdag alföldi kisvárosban működik. Megyénkben a védett létesítmények 40 %-a a Jászságban található. Szakszerűen berendezett tájházak, gazdag gyűjteménnyel rendelkező múzeum és hagyományőrző programok segítik munkánkat. A Zagyva folyó, a város körüli természetvédelmi területek, az Állat- és Növénykert a természeti értékek megismerésének lehetőségét kínálja. Az Alföld és hegyvidék találkozásának tájszépségét a Mátra közelsége biztosítja. Terepi, tábori programok szervezését városunk két tábora az Öregerdei Gyermektábor (természetvédelmi terület) és a Nagyvizsnyói Ifjúsági tábor segíti (Bükkben). A településen működő nagyüzemek (több helyen tanműhelyt alakítottak ki) napi kapcsolata az iskolával lehetővé teszi az egyes szakmák környezeti hatásának megismerését a gyakorlatban. IV. Konkrét célok az iskola környezeti nevelésében: Hatékony környezeti nevelő munkákhoz elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. Szakmai képzésünk során (9-14.évfolyamig) tudatosítani kell a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ezen változások csökkentéséhez megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink: Életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé.

4 A közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése. A szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése. Az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban. Megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak megfelelően aktív részesek lehetnek. Legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan. Ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba. Tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egézséget veszélyeztető hatásait. A szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot. Szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit. Legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás! Képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére. A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra. Ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat. Törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására. Környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása. V. Tanulásszervezési és tartalmi keretek V./1/a. Hagyományos tanórai lehetőségek 9-10.évfolyam tanulói számára: Magyar nyelv és irodalom : ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmónikus kapcsolatukat! legyenek érzékenyek és kerüljék a nyelvi környezetszennyezést! tudjanak hivatalos iratokat készíteni! legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk között különbséget tenni! fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet! ismerjék meg a lakóhelyhez kötődő meséket, mondákat! Történelem értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet! tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására! ismerjék meg a helyi t örténelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete! érték meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében! Idegen nyelv váljonak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével! legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével az idegen országok ilyen irányú tevékenységét! állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön! ban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. Matematika: váljanak képessé a tantárgyakban tanított környezeti összefüggések matematikai módszerekkel történő demonstárlására! legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával! tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni! tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait!

5 váljanak képessé egy adott témához megfeleleő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására! ismerjenek a valós életből vett konkrét példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni! legyenek képesek reális becslésekre! sajátítsák el a leendő szakmájuk anyagszükségletének kiszámításához feltétlenül szükséges matematikai alapműveleteket. ban alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket és a rendszerben való gondolkodást! Fizika váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára! ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (hő, zaj, rezgés, rugózás) egészségkárosítását, és tudják ezek kibocsájtásának csökkentési lehetőségét! ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóságot, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat! tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek ismeretében legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra! mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat csak felelősséggel szabad felhasználni! Földrajz szervezzenek tapasztalatokon alapuló élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről! ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségét! érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! ismerjék meg gazdasági helyzetünket, lehetőségeinket és a világ globális problémáit! Biológia ismerjék és szeressék a természetet! ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket! ismerjék a helyi természeti értékeket és legyenek képesek tenni megóvásuk érdekében! ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzésének, mérséklésének lehetőségeit! ismerjék a környezet-egészségügyi problémákat, és legyenek képesek azok elhárítására, megelőzésére és csökkentésére! sajátítsák el a testi-lelki egészséget megelőző életviteli technikákat! ban alakuljon ki az ökológiai szemléletmód! Kémia Testnevelés rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel! legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére! értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait! fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket! legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében! értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes! ismerjék fel a szakma gyakorlása során kialakuló egészségi problémák (tartás, állóképesség) elhárításának lehetőségét a rendszeres mozgásban! ban tudatosítsa az egészséges és a környezet komplexitását, hívják fel a figyelemet a higiénés normák betartására. Ének-zene Rajz és vizuális kultúra ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát! fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni!

6 ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit! ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére! ismerjék a természetes alapanyagok használatát! tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre! kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket! Szakmai etika legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák! tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni! mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk! ban alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek! alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban! fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért! Informatika (számítástechnika) használják a világhálót ismeretszerzésre! ismerjék az informatikában rejlő lehetőségeket! ismerjék meg az informatikai berendezések környezetkárosító hatásait! Osztályfőnöki munka legyenek képesek környezetük megóvására, szépítésére, otthonossá tételére és igényes kialakítására! ismerjék fel a mindennapi problémákat! legyenek képesek a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére! Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat szakképzés 9-10.évfolyam ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! tudják a környezetterhelő hatások egyszerű vizsgálati és mérési lehetőségeit! ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni! tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére! ismerjék a szakmában alkalmazható takarékosság lehetőségeit! közösségépítő, segítőkész magatartása alakuljon ki! ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni! ismereteiket erősítsék a környék üzemeiben szerzett gyakorlati tapasztalatokkal! (üzemlátogatás) Környezeti- és egészségkultúra szakképzés 10.évfolyam A környezeti nevelés miden pedagógus, illetve iskolatípus és tantárgy feladata, ugyanakkor az egyes tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket egésszé kell építeni. Erre az összegző feladatra ezen iskolatípusban különösen nagy hangsúlyt kell fordítani. Célok és feladatok: Korszerű környezeti műveltség, illetve szemlélet megalapozása. Megismertetni a tanulókkal az ökológia alapvető törvényszerűségeit és összefüggéseit. Az ember és a természet kapcsolatának alapvető összefüggéseit. Tudatosítani a természeti és a társadalmi környezet változásai az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait. Kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot. Tudják maguk számára meghatározni az egészséges életmód ismérveit. Összegezve: rendszerbe foglalni az egészséges emberi életet, a bioszférát és az épített környezet értékeit fenyegető, fennmaradásukat veszélyeztető társadalmi, technikai hatásokat és azok követelményeit. Cselekvési lehetőséget mutatni a környezet épségének megőrzését szolgáló magunk és mások egészségvédő, optimális állampolgári magatartására. Szakképzés 11-12.évfolyam, illetve 13-14.évfolyam Szakmai elmélet és gyakorlat erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni!

7 sajátítsák el a szakmaspecifikus környezetvédelmi ismereteket. tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit! (hulladékkezelés, újrahasznosítás stb.) ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat! sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat! látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban! tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel! ban alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem! alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során! vállalják az ismereteik birtokában a tetteik következményeit! Munka- és környezetvédelem A célok kapcsolódjanak a szakmai elmélethez illetve az túl. tudjanak segítséget nyújtani embertársaiknak speciális helyzetekben! segítőkész magatartásának elméllyítése! ismerjék szakmájuk veszélyes hulladékait és annak környezeti hatásait! Gazdaságtan ismerjék a gazdasági igényeket, lehetőségeket! tudják pontosan felmérni a munkájukhoz szükséges anyagok mennyiségét! legyen természetes a takarékosság elve! neveljen a fenntarthatóságra! Szakmai etika legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák! tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni! mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk! váljanak szakmájuknak elkötelezett, felelősségtudattal rendelkező állampolgárává! ban alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától fügetlenül is értéket képviselnek! alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban! fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért! V./1/b. Nem hagyományos tanórai lehetőségek (Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet miden olyan új tanítási- tanulási módszer, melynek szintere a tanóra, de a helyszín az iskolán kívül is lehet.) A környezeti nevelés középpontjában a valóságos, megtapasztalható környezet áll. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanulók és környezetük viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülés tetteik következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, melyek hagyományos tantermi órán nem biztosíthatók. A nem hagyományos tanórákon érvényesül a komplexitás: - Tantárgyakon átívelő sokoldalú megközelítés egy adott témában. Értelem és érzelem kapcsolódását biztosítja. Lehetővé teszi az ismeretek összekapcsolását a módszerek sokféleségével. Szakiskolai lehetőségek: Tanulmányi kirándulások, szakiránynak megfelelő üzemlátogatások szervezése. A nyári szakmai gyakorlatokkal erősítik elméleti ismereteiket. Szakmai napok előadásainak, kiállításainak pl. megismerhetik a környezetbarát anyagokat, technológiákat és termékeket. Múzeumlátogatáson megismerhetik a település ősi mesterségeit, népi kultúráját. Szakmához kapcsolódva pl.: nőiruhakészítő a Jászság viseletkultúrájával ismerkedhet. Terepi programokban a természetvédelmi területek, az Állat- és Növénykert és a Tankert a lehetőségek gazdag választékát biztosítja pl.: a mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó szakmacsoport számára. Témanap keretében pl.: megismerhetjük lakóhelyünk környezeti értékeit, problémáit. V./2. Tanórán kívüli lehetőségek A 14-18-20 éves tanulók ismeretanyaga, kommunikációs készsége már alkalmas arra, hogy a környezeti folyamatok összefüggését meglássák, környezeti problémákra keressék a megoldást. A tanórán kívüli alkalmak még nagyobb lehetőséget kínálnak az ilyen jellegű feladatok megoldására.

8 Iskolai szintű programok: túrák, kirándulások, kiállítás, hulladékgyűjtés, környezetvédelmi vetélkedők. Városi lehetőségek: oktatótábor, parkosítás, város szépítő akciók, parlagfű elleni program, kiállítás, előadás, vetélkedő. VI. Iskolai környezet 1.) Az iskola épülete és működtetése Az iskola helyzetelemzéséből (III.fejezet) világosan kiderül, hogy iskolánk túlzsúfolt, túlterhelt. A tiszta, esztétikus környezet kialakításához további bővítés szükséges. Az egészségesebb, környezetbarát légkör kialakítását csak a szükségmegoldások felszámolásával biztosíthatjuk. A termek, folyosók és a diáktársalgók dekorálásával, zöldítésével a berendezések, függönyök egségesítésével, a szakmatörténeti vitrinek felújításával otthonosabbá tehetjük iskolánkat. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséhez biztosítani kell a megfelelő hulladékgyűjtőket, beleértve a tanműhelyeinket is. 2.) Iskolai életvitel Az iskola udvarának parkosításában, a tankert ápolásában, a szerves hulladékok felhasználásában, újrahasznosításában az iskola minden tanulója vegyen részt. Ismerjék meg a szakmájuk múltját. Az iskolai jeles napok, ünnepek megtartásával a hagyományőrzést erősítjük. Az egészséges táplálkozás, környezetszennyezés érdekében az iskolai büfé átalakulása, szemléletváltása is szükséges. Az egészséges életmód kialaktásához szorgalmazni kell a tornaterem és a sportudvar jobb kihasználását. VII. Módszerek Módszerek közül a szakképzésben kiemelt szerepet kap: egyszerű megfigyelések, mérések, kérdőíves felmérések, kísérletek, rendszermodellezés, működő modellek készítése, elemzése, szituációs játékok, közösségépítő, csoportos környezetvédelmi feladatok, aktív, kreatív munkák pl.: tisztasági verseny, szelektív hulladékgyűjtés, rekonstrukciós munkák, természetvédelmi és fenntartási munkák. VIII. Résztvevők: 1.) Az iskola belső résztvevői: Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek, ezért nagyon fontos, hogy az intézmény minden dolgozója a diákokkal együtt részt vegyen, illetve feladatot vállaljon a pedagógiai program megvalósításában. A pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását. 2.) Külső résztvevők: Az önkormányzatnak meghatározó szerepe van az iskolai életben. A szülők, családok jól bekapcsolhatók munkánkba a diákok segítségével. A jól működő iskolaszék partner a programunk megvalósításában. A segítőkész lakossággal, a gazdag programot kínáló civil szervezetekkel és a gazdálkodók anyagi támogatásával és gyakorlati háttérrel céljaink megvalósíthatóak. IX. Erőforrások 1.) Személyi erőforrások a.) Belső A tantestület 47 tagja és az iskola 20 fős nem pedagógus besorolású dolgozója, a 833 tanulóval együtt. Az iskolában dolgozó pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása adja a környezeti nevelés hitelességét. A technikai dolgozók napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát technikákkal megvalósítani, igényes munkájukkal, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben. b.) Külső Az iskola önmagában nem képes minden feladat felvállalására, elvégzésére. Nagyon fontos feladatunk a kapcsolatteremtés és együttműködés a külső partnerekkel. Az Önkormányzattal, helyi intézményekkel, általános és középiskolákkal, Városi Könyvtárral, DMK-val, Állatés Növénykerttel nagyon jó a kapcsolattartás. A helyi vállalatokkal, üzemekkel szoros együttműködés, napi kapcsolat alakult ki. A szülőkkel való kapcsolat megfelelő módszerekkel jól alakítható, mely a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformálásán keresztül tovább javítható. Tovább segítik munkánkat az egészségügyi és szociális intézmények. Bekapcsolódunk a helyi, a regionális és országos szervezetek, egyesületek munkájába: Vásárhelyi István Környezet- és Természetvédő Oktatóközpont, Város Védő Egyesület, TŰZLILIOM Egyesület Eger, KOKOSZ, TKTE.

9 Külföldi kapcsolatunk lehetővé teszi más népek kultúrájának, szokásainak, környezetvédelmi problémáinak megismerését szakmai területeken is. 2.) Anyagi erőforrások. A környezeti nevelési program megvalósításához a fenntartó támogatása feltétlenül szükséges. A gazdálkodó-szervezetek szakképzési hozzájárulása is meghatározó szerepet tölt be. A sikeres pályázatok felgyorsíthatják a program eredményességét. X. Taneszközök Taneszközeink folyamatos fejlesztése a környezeti neveléshez az alapfeltételeket biztosítja. További fejlesztés: az iskola épületében a hulladéktárolók számának növelése, zajmérő, a környezetvizsgáló bőrönd kiegészítése a levegő vizsgáló műszerrel és a gyorstesztek, vegyszerek folyamatos pótlása, a tankertben komposztáló elhelyezése, szemléltető táblák, aktuális dia, videó és CD anyag folyamatos beszerzése. XI. Kommunikáció 1. Iskolán belül: Az iskola környezetbarát életmód kialakítása midannyiunk közös ügye. A kommunikáció szerves részét képezi a szemléletformálásnak, ezért fontos a széleskörű fejlesztése. Bővíteni és színesebbé kell tenni az iskolai faliújságot, az iskolarádió műsorába be kell építeni a környezetvédelmi adást, mely informál az aktuális eseményekről. Folyamatosak és időszakos kiállítások, melyek a szakmai specialitásokról is tájékoztatnak bennünket. Az iskolai kiadványok segítik múltunkat, jelenünket és jövőnket megismerni. 2.) Iskolán kívül: A városi és megyei programfüzet adta lehetőségeket jobban ki kell használni. A helyi rádió és televízió iskolai életünkről pontos információt ad a település, illetve a régió számára. A lakosság hetente kap tájékoztatást eseményeinkről a Jászkürt újság segítségével, melyet kiegészíthetünk az évente megjelenő Jászsági évkönyvvel. A városi kiállításokon való részvételünk további lehetőségeket biztosít. XII. Minőségbiztosítás Környezeti nevelés értékelése A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a tanuló teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlatának színvonala a következő szempontok alapján minősíthető: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Alkalmat adnak-e önálló elemzés, értékelés tanulói megfogalmazására. Lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. környezeti nevelési eredményei és azok értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében: - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása - a szociális képességek alakulása - a beállítódások és értékorientáció fejlődése - a csoporthelyzet megismerése - a konfliktuskezelés módjai. Osztályközösségek esetében: - a csoportviszonyok alakulása - a közvélemény, a morális gondolkodás változása XIII. Továbbképzés 1.) Iskolán belül: A tantestület tagjainak az iskola környezeti nevelési programjának kidolgozásában és megvalósításában egyaránt részt kell venni. A kollégák helyi felkészítését munkaközösségi és tantestületi megbeszélésekkel, előadásokkal és iskolai továbbképzési napokkal segíthetjük. A környezetvédelem területén dolgozó pedagógusok illetve munkacsoport, a szaklapok és szakkönyvek biztosaítják a folyamatos felkészítést, képzést. 2.) Külső lehetőségek:

10 A Jászságban a Vásárhelyi István Környezet- és Természetvédő Oktatóközpont igényeknek megfelelően szervezi az akreditált továbbképzéseket. Országos szervezetek képzési programjairól folyamatosan kapunk tájékoztatást. Az iskola továbbképzési tervébe be kell építeni a környezetvédelmi továbbképzéseket. XIV. Mellékletek 1.szám melléklet: Környezetvédelmi jeles napok az iskolai programban Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Május 22. Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja Május 29. Vásárhelyi Emléknap (városi program) Június 05. Környezetvédelmi Világnap (megyei program) Október 05. Az Állatok Világnapja Október 21. Földünkért Világnap 2.számú melléklet: A város környezetvédelmi tervéhez kapcsolódunk: a szelektív hulladékgyűjtéssel, a terek rendezésében feladatot vállalunk, a parkosítási, fásítási programot aktívan támogatjuk, bekapcsolódunk a köztéri berendezések karbantartásába, a tiszta, esztétikus környezet kialakításában példát mutatunk, a parlagfű akcióban aktívan részt veszünk. Felhasznált irodalom Czippán Katalin (szerk.): Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéséhez. (Internet: www.konkomp.hu) Gulyás Pálné Láng Edit Vízy Istvánné (szerk.): Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben 1197, Bp. TKTE. Gulyás Pálné Tóth Albert Vida Gábor (szerk.): Kultúra-nevelés, oktatás-környezet 1999, Bp. TKTE. Gulyás Pálné (szerk.): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása 2003, Bp. TKTE Közoktatási Törvény 2003, Kerettanterv-2003, OM. NAT, MKM, 1995., Nemzeti Környezetvédelmi Program (Országgyűlés, 2003) Oktatási Közlöny XLVII. évf. 23/II.szám. Vásárhelyi Tamás Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 1998, 2003, BP. MKNE. A Klapka György Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Programja A Klapka György Szakközép- és Szakiskola Helyi Tanterve Lehoczky János: Iskola a természetben avagy a környezeti nevelés gyakorlata 1999, Bp. RAABE Dr. Száraz Péter Dr. Német Rozália Dr. Kohl Ágnes: Ember és környezete 1994, Bp.