KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS - A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS - A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 1/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 2/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése TARTALOMJEGYZÉK 20 KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS - A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE... 9 20.1 Jgszabályi háttér, határértékek... 9 20.1.1 Jgszabályi háttér... 9 20.1.2 Határértékek... 10 20.1.2.1 A laksság sugárterhelésének krlátzása...10 20.1.2.2 Dózismegszrítás...10 20.1.2.2.1 A vnatkztatási csprt (reprezentatív személy) kiválasztása...10 20.1.2.2.2 A paksi telephelyen tervezett új blkkkra vnatkzó dózismegszrítás...11 20.1.2.3 A sugárterheléssel összefüggő baleset-elhárítási intézkedési szintek...11 20.1.2.3.1 Optimált, általáns beavatkzási szintek sürgős védelmi intézkedésekre...11 20.1.2.3.2 Optimált, általáns beavatkzási szintek a laksság áttelepítésére...12 20.2 A vizsgált 30 km sugarú terület jelenlegi környezeti radiaktivitása... 12 20.2.1 A vizsgált 30 km sugarú környezetben 2001-2011. között mért adatk feldlgzása... 12 20.2.1.1 A radiaktív anyagk terjedését meghatárzó jellemzők a telephelyen és annak környezetében...18 20.2.1.2 A Paksi Atmerőmű körüli légköri, felszíni vízi és felszín alatti vizi környezet radilógiai visznyai...21 20.2.1.2.1 A környezeti elemek mérési eredményei HAKSER adatk...21 20.2.1.2.1 A környezeti elemek mérési eredményei ÜKSER adatk...27 20.2.1.2.2 A felszín alatti vízi környezet radilógiai visznyai - talajvíz mérési eredmények...31 20.2.2 A vizsgált 30 km sugarú környezetben a radiiztópk megjelenésének 2012. évi vizsgálatai... 32 20.2.2.1 Üzemidő hsszabbítás vizsgálati helyei...32 20.2.2.2 Vizsgálati eredmények...34 20.2.3 Összefglalás... 38 20.3 A vizsgált 30 km sugarú környezetben élő laksság egészségügyi állapta... 38 20.3.1 A vizsgálat első fázisa, adatbázisk feldlgzása... 39 20.3.1.1 A vizsgálati területek lehatárlása...39 20.3.1.2 A vizsgálat módszertana...39 20.3.1.3 Felhasznált alapadatk áttekintése...40 20.3.1.4 Halálzási kckázat értékelése az erőmű körzetében...43 20.3.1.5 Fejlődési rendellenességek regisztrált gyakriságának értékelése az erőmű körzetében...45 20.3.1.6 Betegségek előfrdulási kckázatának elemzése...46 20.3.1.7 Az első fázis következtetései...50 20.3.2 A vizsgálat másdik fázisa, házirvsk bevnása... 51 20.3.2.1 Adatk feldlgzása...52 20.3.2.2 A vizsgálatban használt daganats megbetegedési csprtk...54 20.3.2.3 A házirvsk bevnásának összefglaló értékelése...54 20.4 A telephely 30 km-es környezetében élő laksság jelenlegi sugárterhelése... 55 20.4.1 A vizsgálat és az értékelés módszertana... 56 20.4.1.1 Légköri kibcsátásból származó terjedés és sugárterhelés...56 20.4.1.2 Vízi kibcsátásból származó sugárterhelés...57 20.4.1.3 Egyéb frrásk - külső sugárterhelés...57 20.4.2 A laksság sugárterhelésének számítása... 58 20.4.2.1 Radiaktív iztópk légköri terjedése...58 20.4.2.2 Vízi kibcsátásból származó sugárterhelés...62 20.4.2.3 Radiaktív hulladékk elszállítása...68 20.4.2.4 Friss fűtőelem telephelyre szállítása...69 20.4.2.5 Kiégett fűtőelem szállítása a KKÁT-ba...71 20.4.2.6 A telephely területén, felületükön radinuklidt tartalmazó eszközök, sugárfrrásk mzgatása...72 20.4.2.7 Ipari radigráfiás vizsgálatk...72 20.4.3 Összegzés... 73 20.5 Paks II. létesítésének hatása a telephely környezetében élő laksság sugárterhelésére... 74 20.5.1 Paks II. telepítésének hatásterületei... 74 File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 3/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.5.1.1 Közvetlen hatásk...74 20.5.1.2 Közvetett hatásk...74 20.5.1.3 Országhatárn átterjedő hatásk...74 20.6 Paks II. üzemelésének hatása a telephely környezetében élő laksság sugárterhelésére... 74 20.6.1 A nrmál üzemelés... 74 20.6.1.1 Nrmál üzemi kibcsátási adatk...74 20.6.1.2 Dózisszámításk...76 20.6.2 Tervezési üzemzavar (TA4 / DBC4)... 82 20.6.2.1 TA4 / DBC4 kategóriájú esemény...83 20.6.2.1.1 Kibcsátásk TA4 / DBC4...83 20.6.2.1.2 Dózisk TA4 / DBC4...85 20.6.3 A flyékny kibcsátáskból származó sugárterhelés... 87 20.6.3.1 A flyékny kibcsátási adatk... 20.6.3.2 A lakssági sugárterhelésre vnatkzó eredmények...91 20.6.4 Paks II. kibcsátásaiból származó környezeti aktivitáskncentrációk és esetleges felhalmzódásk kimutathatóságának vizsgálata... 91 20.6.5 Paks II. üzemelésének hatásterületei... 100 20.6.5.1 Közvetlen hatásk...100 20.6.5.2 Közvetett hatásk...101 20.6.5.3 Országhatárn átterjedő hatásk...102 20.6.6 Paks II., a Paksi Atmerőmű és a KKÁT együttes üzemelésének hatása és hatásterülete... 103 20.6.6.1 Paks II., a Paksi Atmerőmű és a KKÁT együttes üzemelésének hatása...103 20.6.6.2 Paks II., a Paksi Atmerőmű és a KKÁT együttes üzemelésének hatásterületei...103 20.6.6.2.1 Közvetlen hatásk...103 20.6.6.2.2 Közvetett hatásk...103 20.6.6.2.3 Országhatárn átterjedő hatásk...103 20.6.7 Javaslt sugárvédelmi mnitring rendszer... 104 20.7 Paks II. felhagyásának hatása a telephely környezetében élő népesség sugárterhelésére... 106 20.8 Irdalmjegyzék... 106 File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 4/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése ÁBRAJEGYZÉK 20.2.1-1. ábra: A szektrcsprtk felsztása az erőmű 30 km-es környezetében...16 20.2.1-2. ábra: A típusú mérőállmásk (A1 A9) a Paksi Atmerőmű 5 km sugarú környezetében...27 20.2.1-3. ábra: A trícium mintavevőkutak elhelyezkedése és jelölése...31 20.2.2-1. ábra: A prgramban meghatárztt mintavételi helyek műhldas képe...33 20.3.1-1. ábra: A vizsgálati terület (a) rszágn belüli elhelyezkedése...42 20.3.1-2. ábra: A hatásterület zónáiba tartzó települések...42 20.3.2-1. ábra: Az életkrra, nemre, dhányzásra, képzettségre, fglalkzási sugárexpzícióra, családi halmzódásra és egyes gyakri betegségekre (cukrbetegség, magas vérnymás, ischaemiás szívbetegség) krrigált esélyhányadsk (95 %-s megbízhatósági tartmánykkal) a 20 km-es hatásterületen belül élők megbetegedési esélyéről a hatásterület erőműtől számíttt 20-30 km-es zónájában élőkhöz képest daganat típusnként...55 20.4.2-1. ábra: Csámpai gyermekek (kritikus csprt) éves dózisainak alakulása az erőműi kéménykibcsátáskból...61 20.4.2-2. ábra: Csámpai felnőttek éves dózisainak alakulása az erőműi kéménykibcsátáskból...61 20.4.2-3. ábra: Csámpai gyermekek (kritikus csprt) éves dózisainak alakulása a KKAT kibcsátásaiból...62 20.4.2-4. ábra: Csámpai felnőttek éves dózisainak alakulása a KKAT kibcsátásaiból...62 20.4.2-5. ábra: A PA flyékny kibcsátásából származó sugárterhelések a gerjeni gyermek (1-2 éves) és felnőtt krcsprtkra vnatkzóan...66 20.4.2-6. ábra: A KKÁT flyékny kibcsátásából származó sugárterhelések a gerjeni gyermek (1-2 éves) és felnőtt krcsprtkra vnatkzóan...66 20.4.2-7. ábra: A radiaktív anyag bejutása az erőműből a talajvízbe...67 20.4.2-8. ábra: Szállítóknténer...68 20.4.2-9. ábra: A V-60 SZK típusú vasúti kcsi körül számlt dózisteljesítmény (E ) értékek a távlság függvényében...70 20.4.2-10. ábra: A C-30-as knténer körül számlt dózisteljesítmény értékek...71 20.6.1-1. ábra: Nrmál üzemi kibcsátási pntk (zöld: kémény; turbina épület)...75 20.6.2-1. ábra: TA4 / DBC4 esemény kibcsátási pntk (zöld: kémény; sárga: épület ventilátr)...83 20.6.5-1. ábra: Paks II. nrmál üzemelésének hatásterülete: 500 m sugarú kör az 500 m-es biztnsági övezetben...101 20.6.5-2. ábra: Paks II. tervezési üzemzavari eseménynél (TA4) a 400 m hatásterület...102 20.6.7-1. ábra: A javaslt Paks II. sugárvédelmi mnitring rendszer elvi felépítése...105 TÁBLÁZATJEGYZÉK 20.1.2-1. táblázat: Veszélyhelyzeti sugárterhelésre vnatkzó beavatkzási szintek - sürgős védelmi intézkedésekre...11 20.1.2-2. táblázat: Veszélyhelyzeti sugárterhelésre vnatkzó beavatkzási szintek - a laksság áttelepítésére...12 20.2.1-1. táblázat: Alapadatk - HAKSER adatbázis 2001-2011 közötti méréseinek [20.2-10] értékelése...15 20.2.1-2. táblázat: Természetes élő- és termőhelyek közötti főbb kölcsönhatásk...18 20.2.1-3. táblázat: Termőterületeknél előfrduló főbb kölcsönhatásk...19 20.2.1-4. táblázat: A Cs kölcsönhatásmátrix erdei ökszisztémára...20 20.2.1-5. táblázat: Aerszl aktivitáskncentráció összesített adatai...21 20.2.1-6. táblázat: Fallut aktivitás időbeli elszlása...21 20.2.1-7. táblázat: Talaj aktivitáskncentráció összesített adatai...21 20.2.1-8. táblázat:talaj aktivitáskncentráció térbeli elszlása...22 20.2.1-9. táblázat: Fű és takarmány aktivitáskncentráció térbeli elszlása...22 20.2.1-10. táblázat: Fű és takarmány aktivitáskncentráció összesített adatai...23 20.2.1-11. táblázat: Paks előtti Duna szakasz vízminta aktivitáskncentráció távlsági elszlása...23 20.2.1-12. táblázat: Paks előtti Duna szakasz vízminta aktivitáskncentráció összesített adatai...23 20.2.1-13. táblázat: Paks utáni Duna szakasz vízminta aktivitáskncentráció távlsági elszlása...23 20.2.1-14. táblázat: Paks utáni Duna szakasz vízminta aktivitáskncentráció összesített adatai...24 20.2.1-15. táblázat: Paks előtti Duna szakasz üledék aktivitáskncentráció távlsági elszlása...24 20.2.1-16. táblázat: Paks előtti Duna szakasz üledék aktivitáskncentráció összesített adatai...24 20.2.1-17. táblázat: Paks utáni Duna szakasz üledék aktivitáskncentráció távlsági elszlása...24 File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 5/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.2.1-18. táblázat: Paks utáni Duna szakasz üledék aktivitáskncentráció összesített adatai...24 20.2.1-19. táblázat: Paks utáni Duna szakasz víziállat aktivitáskncentráció összesített adatai...25 20.2.1-20. táblázat: Az állóvízi vízminta aktivitáskncentráció összesített adatai...25 20.2.1-21. táblázat: Állóvízi üledék aktivitáskncentráció összesített adatai...25 20.2.1-22. táblázat: Tehéntej aktivitáskncentráció térbeli elszlása...25 20.2.1-23. táblázat: Tehéntej aktivitáskncentráció összesített adatai...25 20.2.1-24. táblázat: A dózisteljesítmények térbeli elszlása...26 20.2.1-25. táblázat: Dózisteljesítmény időbeli elszlása...26 20.2.1-26. táblázat: Levegőminták mérési eredményei...28 20.2.1-27. táblázat: Fallut aktivitás az erőmű környezetében...29 20.2.1-28. táblázat: Talajminta aktivitáskncentráció az erőmű környezetében...29 20.2.1-29. táblázat: Fűminta aktivitáskncentráció az erőmű környezetében...29 20.2.1-30. táblázat: Környezeti dózisegyenérték teljesítmény TLD-vel mérve...30 20.2.1-31. táblázat: A tríciumt mérő figyelőkutakban vett minták mérési eredményei...32 20.2.2-1. táblázat: Növények labratóriumi radiaktivitás mérésének eredményeiből számlt átlag értékek vizsgálati helyszínenként...34 20.2.2-2. táblázat: Talaj minták labratóriumi radiaktivitás mérésének eredményeiből számlt átlag értékek vizsgálati helyszínenként...35 20.2.2-3. táblázat: A vizsgálati helyek talaj és növény vnatkztatási szint értékei...35 20.3.1-1. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kr és nem szerint standardizált kspecifikus halálzási kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája (2001-2010)...44 20.3.1-2. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kr és nem szerint standardizált kspecifikus halálzási kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján (2001-2010)...44 20.3.1-3. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kspecifikus fejlődési rendellenesség kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája (2004-2009)...45 20.3.1-4. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kspecifikus fejlődési rendellenesség kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján. (2004-2009)...46 20.3.1-5. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kr és nem szerint standardizált daganats (2007-2009) és kardivaszkuláris (2009) megbetegedési kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája....47 20.3.1-6. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kr és nem szerint standardizált daganats (2007-2009) és kardivaszkuláris (2009) megbetegedési kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján....47 20.3.1-7. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kr és nem szerint standardizált gyermekkri daganats megbetegedés kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája (2005-2009)...48 20.3.1-8. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kr és nem szerint standardizált gyermekkri daganats megbetegedés kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján. (2005-2009)...48 20.3.1-9. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kr és nem szerint standardizált fejlődési rendellenesség és közpnti idegrendszeri megbetegedés kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája a szakellátás betegfrgalmi adatai alapján (2005-2009)...49 20.3.1-10. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kr és nem szerint standardizált fejlődési rendellenesség és közpnti idegrendszeri megbetegedés kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján a szakellátás betegfrgalmi adatai alapján (2005-2009)...50 20.4.2-1. táblázat: Az erőmű légköri kibcsátásaiból származó sugárterhelés...60 20.4.2-2. táblázat: Az egy hrdóra átlaglt és maximális aktivitás adatk...68 20.4.2-3. táblázat: Az 1 év alatt szállíttt felszabadíttt hulladékból származó dózisteljesítmény...69 20.4.2-4. táblázat: A friss fűtőelem szállító vasúti kcsi közelében számlt dózisteljesítmény értékek, gammafrrással számlva...69 20.4.2-5. táblázat: A friss fűtőelem szállító vasúti kcsi közelében számlt dózisteljesítmény értékek, neutrnfrrás esetében...70 20.4.2-6. táblázat: A friss fűtőelem szállító vasúti kcsi közelében számlt dózisteljesítmény értékek...70 20.4.2-7. táblázat: A kiégett fűtőelem szállító knténer közelében számlt dózisteljesítmény értékek...71 File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 6/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.4.2-8. táblázat: A felületükön radiaktív anyagt tartalmazó eszköz mzgatása srán kztt dózisteljesítmény-értékek...72 20.4.2-9. táblázat: A radigráfiás vizsgálat közbeni dózisteljesítmények a használt sugárfrrástól függően...73 20.6.1-1. táblázat: Paks II. nrmál üzemi kibcsátási frrásk EOV krdinátái...74 20.6.1-2. táblázat: A nrmál üzemi kéményen keresztül történő (I) és turbinaépület feletti (II) kibcsátásk a két blkkra (Bq/év)...76 20.6.1-3. táblázat: A csámpai 1-2 éves kisgyermekek - a megadtt nrmál üzemi kéménykibcsátáskból (I.) származó - teljes dózisai [Sv], 2001 és 2012 között...77 20.6.1-4. táblázat: A 2009-es meterlógiai adatk alapján a csámpai területen kialakuló aktivitás-kncentrációk (I+II)....78 20.6.1-5. táblázat: A 2009-es meterlógiai adatk alapján a csámpai területen kialakuló, 1-2 éves kisgyermekekre vnatkzó dózisk (I+II, Sv)...79 20.6.1-6. táblázat: A 2009-es meterlógiai adatk alapján a csámpai területen kialakuló, felnőttekre vnatkzó dózisk (I+II, Sv)...80 20.6.1-7. táblázat: A 2009-es meterlógiai adatk alapján az egyes területeken 1-2 éves kisgyermekekre kialakuló dózisk, besugárzási útvnalanként (I+II, Sv)...81 20.6.1-8. táblázat: A 2009-es meterlógiai adatk alapján az egyes területeken felnőttekre kialakuló dózisk, besugárzási útvnalanként (I+II, Sv)...81 20.6.2-1. táblázat: TA4/DBC4 esemény kibcsátási EOV krdinátái...82 20.6.2-2. táblázat: A krai dózisk kibcsátásai (Bq)...84 20.6.2-3. táblázat: A késői dózisk kibcsátásai (Bq)...84 20.6.2-4. táblázat: Az 1-2 éves kisgyermekek krai dózisai (Sv)...85 20.6.2-5. táblázat: A felnőttek krai dózisai (Sv)...85 20.6.2-6. táblázat: Az 1-2 éves kisgyermekek késői dózisai (Sv)...86 20.6.2-7. táblázat: A felnőttek késői dózisai (Sv)...86 20.6.2-8. táblázat: Az egyes esetek összesített teljes dózisai (Sv)...87 20.6.3-1. táblázat: Környezeti átviteli tényezők (kncentráció faktrk)...89 20.6.3-2. táblázat: Dózisknverziós tényezők... 20.6.3-3. táblázat: Fgyasztási adatk [20.6.4-4]... 20.6.3-4. táblázat: Életmódjellemzők [20.6.4-4]... 20.6.3-5. táblázat: Az rsz VVER 1200 MW típusú blkk tervezett flyékny kibcsátásai (Bq/év) [20.6.4-4]... 20.6.3-6. táblázat: A gerjeni laksság 1-2 éves gyermek és felnőtt krcsprtjainak dózisa az rsz VVER 1200 MW típusú blkknkénti, éves flyékny kibcsátásából (nsv/év)...91 20.6.4-1. táblázat: A 2009-es nrmálüzemi, kémény és turbinaépület feletti kibcsátáskból (I+II) számíttt levegő aktivitáskncentráció értékek maximumai (Bq/m 3 ), illetve a KHA értékhez visznyíttt arányai...92 20.6.4-2. táblázat: A 2009-es nrmálüzemi, kémény és turbinaépület feletti kibcsátáskból (I+II) számíttt talaj aktivitáskncentráció értékek maximumai (Bq/m 2 ), illetve a KHA értékhez visznyíttt arányai...93 20.6.4-3. táblázat: A 2009-es nrmálüzemi, kémény és turbinaépület feletti kibcsátáskból (I+II) számíttt hús aktivitáskncentráció értékek maximumai (Bq/kg), illetve a KHA értékhez visznyíttt arányai...94 20.6.4-4. táblázat: A 2009-es nrmálüzemi, kémény és turbinaépület feletti kibcsátáskból (I+II) számíttt gabna aktivitáskncentráció értékek maximumai (Bq/kg), illetve a KHA értékhez visznyíttt arányai...95 20.6.4-5. táblázat: A 2009-es nrmálüzemi, kémény és turbinaépület feletti kibcsátáskból (I+II) számíttt zöldség aktivitáskncentráció értékek maximumai (Bq/kg), illetve a KHA értékhez visznyíttt arányai...96 20.6.4-6. táblázat: A 2009-es nrmálüzemi, kémény és turbinaépület feletti kibcsátáskból (I+II) számíttt tej aktivitáskncentráció értékek maximumai (Bq/ dm 3 ), illetve a KHA értékhez visznyíttt arányai...97 20.6.4-7. táblázat: A 2 db rsz VVER-1200 típusú blkkal felszerelt atmerőmű tervezett flyékny kibcsátásaiból létrejövő maximális aktivitáskncentrációk egyes környezeti elemekben...98 20.6.4-8. táblázat: A Paksi Atmerőmű környezet-ellenőrzési prgramját jellemző kimutatási határk...99 20.6.4-9. táblázat: A kimutatási határk és a maximális aktivitáskncentrációk arányai...99 20.6.6-1. táblázat: Paks II., a Paksi Atmerőmű és a KKÁT teljes dózisai a maximális évből az 1-2 éves kisgyermekekre, Sv...103 20.6.6-2. táblázat: Paks II., a Paksi Atmerőmű és a KKÁT teljes dózisai a maximális évből a felnőttekre, Sv...103 20.6.6-3. táblázat: A flyékny kibcsátásk legnagybb együttes hatása Gerjenben éves szinten...103 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 7/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Rövid név Teljes név ÁNTSZ OTH Állami Népegészségügyi Tisztirvsi Szlgálat Országs Tisztifőrvsi Hivatal BNO Betegségek Nemzetközi Osztályzása DBC4 Design Basis Categry 4 Cnditins (EUR Main pticies and bjectives, Revisin D, 2012.) ERMAH Egészségügyi Radilógiai Mérő és Adatszlgáltató Hálózat HAKSER Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer IAEA Internatinal Atmic Energy Agency ICRP Internatinal Cmmissinn Radilgical Prtectin KHA Kimutatási Határ Alatt KKÁT Kiégett Kazetták Átmeneti Tárlója KSH Közpnti Statisztikai Hivatal MCNP Mnte Carl N-Particle MIR Mdernized Internatinal Reactr MVM Magyar Villams Művek Zrt. NAÜ Nemzetközi Atmenergia Ügynökség NBSz Nukleáris Biztnsági Szabályzat (118/2011. (VII. 11.) Krm. rendelet) OKSER Országs Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer OSSKI Országs Frédéric Jlit-Curie Sugárbilógiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet OTH Országs Tisztifőrvsi Hivatal TA4 Nagyn kis gyakriságú tervezési üzemzavar (az NBSz 10. Melléklet 163. pnt alapján) ÜKSER Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer VBJ Végleges Biztnsági Jelentés VVER Víz-Vizes Energetikai Reaktr File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 8/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20 KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁS - A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE 20.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HATÁRÉRTÉKEK 20.1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Európai Uniós jganyagk (Decisin, Directive) Európa Tanács 96/29/EURATOM irányelve Törvények 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általáns szabályairól 1996. évi CXVI. törvény az atmenergiáról 1997. évi I. törvény a nukleáris biztnságról a Nemzetközi Atmenergia Ügynökség keretében Bécsben, 1994. szeptember 20-án létrejött Egyezmény kihirdetéséről Krmányrendeletek A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Krm. rendelet A nukleáris létesítmények nukleáris biztnsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Krm. rendelet 275/2002 (XII.21.) Krmányrendelet az rszágs sugárzási helyzet és radiaktív anyagkncentrációk ellenőrzéséről Miniszteri rendeletek 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelete az atmenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atmenergia alkalmazása srán a levegőbe és vízbe történő radiaktív kibcsátáskról és azk ellenőrzéséről Ezen belül külön kiemeljük az alábbi pntkat: 1. : E rendelet hatálya kiterjed az atmenergia alkalmazása srán: a radiaktív anyagknak a levegőbe és vízbe történő kibcsátására, a vizek és víztartó képződmények radiaktív és hőszennyezés elleni védelmére, a levegő és a vízi környezet radiaktív szennyeződése ellenőrzésére, valamint a fenti tevékenységet végzőkre. 3. (1) a) Kiemelt létesítménynél az atmenergia alkalmazója a külön jgszabály szerint az Országs Tisztifőrvsi Hivatal által meghatárztt dózismegszrításból kiindulva származtatja az éves kibcsátási határértéket. 5. (1) Kiemelt létesítmény tervezésekr a szabályszerű működés srán kibcsátásra kerülő radiaktív iztópkra, illetve radiaktív anyagkra vnatkzóan meg kell határzni: a keletkezés helyét, a keletkezés módját, a keletkező aktivitáskat, a kibcsátás módját, a kibcsátás útvnalát, a kibcsáttt radiaktív anyag jellemzőit, a tervezett kibcsátási szinteket. 9. (1) b) Flyékny radiaktív kibcsátás atmerőműnél csak felszíni vizekbe engedélyezhető. 9. (2) a) Nem engedélyezhető flyékny radiaktív kibcsátás természetes tavakba és felszín alatti vízképződményekbe. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 9/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.1.2 HATÁRÉRTÉKEK 20.1.2.1 A laksság sugárterhelésének krlátzása Az atmenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szabályzza a munkavállalók és a laksság sugárterhelésének krlátzását, valamint a sugárterheléssel összefüggő baleset-elhárítási intézkedési szinteket. Lakssági dóziskrlát A 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 2. számú melléklet I. Dóziskrlátk, radn-kncentrációk munkavállalókra vnatkzó cselekvési szintjei fejezet 4.2 pntja szerint A laksság tagjainak mesterséges frráskból származó, külső és belső sugárterhelésének összege - az rvsi diagnsztikai és terápiás beavatkzással, a nem fglalkzásszerű betegáplással, az rvsi kutatásban való önkéntes részvétellel járó sugárterhelésen kívül - nem haladhatja meg az évi 1 msv effektív dóziskrlátt. 20.1.2.2 Dózismegszrítás Alapvető sugárvédelmi cél, hgy a laksság indklatlan többlet sugárterhelést ne kapjn egy adtt frrásból (tevékenységből), ezért kell alkalmazni a dózismegszrítás elvét. A laksságra vnatkzóan az évi sugárterhelés nem haladhatja meg az 1 msv dózis határértéket (16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet), ezért ezen krlátn belül kell megállapítani egy dózismegszrítás értéket az adtt frrásra (tevékenységre) úgy, hgy a már meglévő és még az esetlegesen a jövőben létesülő frráskat is figyelembe veszik. A 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 2. számú melléklet II. Dózismegszrítás fejezet szerint Annak érdekében, hgy egy adtt tevékenységből származó, adtt és ellenőrzés alatt tarttt frrásból eredő fglalkzási vagy a laksság tagjaira vnatkzó sugárterhelés az ésszerűen elérhető legalacsnyabb szintet jelentősen ne haladja meg, a frrásra vnatkzóan dózismegszrítást kell alkalmazni. Ennek - a dóziskrlátn belüli - értékét (a munkavállalókra vnatkzóan tartmányát, a laksság egy csprtjának számára az effektív dózis évi felső határát) az adtt frrásra, fglalkzási területre és lakssági csprtra vnatkzóan - a sugáregészségügyi helyzet figyelembevételével - az OTH határzza meg. 20.1.2.2.1 A vnatkztatási csprt (reprezentatív személy) kiválasztása A SOM SYSTEM Kft. elkészítette 2011-ben a dózismegszrítás meghatárzását megalapzó, SOM(R)435/3, Rev.3. 5401 03A00015 SSA számú tanulmányt. A tanulmány a 2011-ben számításba vehető ötféle reaktrtípust elemezte. A számításk kiterjedtek az egyes reaktrtípuskra mind a nrmál üzemi körülményekre, mind a várható eseményekre is, és meghatárzták a környező laksság sugárterhelését a flyékny és a légköri kibcsátásk útvnalaira, megfelelő mdellek és feltételek felhasználásával. A részletes elemzések eredményei azt mutatták, hgy a jelenleg a Paksi Atmerőmű 4 blkkjára alkalmaztt μsv-es dózismegszrítás tartható mind az öt új kiválaszttt reaktrtípusra is. A számításk alapján aznsíttták a laksság vnatkztatási csprtját. A javaslt lakssági vnatkztatási csprt az új atmerőművi blkkk tekintetében egy lyan hiptetikus felnőtt csprt, amelynek tagjai a légköri kibcsátásk hatását a csámpai buszmegálló közelében, míg a flyékny kibcsátásk hatását Gerjenben viselik el. Megjegyezzük, hgy jelenleg a paksi telephelyre (Paksi Atmerőmű, KKÁT) meghatárztt vnatkztatási csprt a hiptetikus gyerekek csprtja, ahl a krábbi számításk nem vették figyelembe a várható események hatásait. A jelen tanulmány számításainál az új blkkkra vnatkzóan figyelembe vették ezen eseményeket is, így a vnatkztatási csprt a felnőtt csprt lett, mint a nagybb sugárterhelés viselője. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 10/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.1.2.2.2 A paksi telephelyen tervezett új blkkkra vnatkzó dózismegszrítás AZ ÁNTSZ OTH KEF- 14381-4/2012 sz. határzata szerint: Az ÁNTSZ Országs Tisztifőrvsi Hivatal (1097 Budapest, Gyáli út 2-6., a tvábbiakban: OTH) az MVM Paks II. Atmerőmű Fejlesztő Zrt. (7030 Paks, Gagarin u. 1. III. em. 302/B, a tvábbiakban: MVM Paks II. Zrt.) kérelmére a Paksi Atmerőmű telephelyén létesülő új atmerőművi blkkkra, mint az inizáló sugárzás mesterséges frrása részére a laksság tagjai vnatkzásában µsv/év (effektív dózis) d ó z i s m e g s z r í t á s t határz meg. Az OTH kötelezi az MVM Paks II. Zrt-t, hgy az új blkkk üzembe helyezését követően az előírt évenkénti dózismegszrítás teljesüléséről küldjön mérési eredményeket, illetve azkn alapuló számításkat, becsléseket az OTH részére. Határidő: A tárgyévet követő március 31. 20.1.2.3 A sugárterheléssel összefüggő baleset-elhárítási intézkedési szintek Veszélyhelyzetben (rendkívüli esemény által kiválttt állapt vagy a rendkívüli eseményt követő, tartósan fennálló sugárterhelési körülmények) a sugárterhelésre vnatkzó beavatkzási szinteket az 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 2. számú melléklet 1. számú függeléke tartalmazza. Az indklt óvintézkedésekhez tartzó, elnyelt dózisban kifejezett szinteket a rendelet 2. sz, melléklet III. 4. pntja tartalmazza. 20.1.2.3.1 Optimált, általáns beavatkzási szintek sürgős védelmi intézkedésekre Ennek értelmében védelmi intézkedést kell fganatsítani, ha az elkerülhető sugárterhelés meghaladja az intézkedésnek megfelelő beavatkzási szintet. Beavatkzási dózisszint Védelmi intézkedés Effektív dózis, E Lekötött elnyelt dózis a pajzsmirigyben, D(τ) Elzárkóztatás 10 msv, 2 napnál nem hsszabb időszak alatt Kimenekítés 50 msv, 1 hétnél nem hsszabb időszak alatt Jódprfilaxis - 100 mgy 20.1.2-1. táblázat: Veszélyhelyzeti sugárterhelésre vnatkzó beavatkzási szintek - sürgős védelmi intézkedésekre A laksság tagjai sugárterhelésének növekedését elhárító vagy csökkentő intézkedéseknek a beavatkzási szintekhez (dózis), illetőleg a cselekvési szintekhez (aktivitás kncentráció) kell igazdniuk. Az intézkedések mértékének és végrehajtásának eldöntése srán azt az alapelvet kell érvényesíteni, hgy a sugárzás kzta egészségkársdás kellő mértékű csökkentése igazlja a beavatkzás srán keletkező kárkat és költségeket. A beavatkzás módját, méreteit és időtartamát a lehető legkedvezőbben kell megválasztani. A beavatkzási szintekben meghatárztt, elkerülhető dóziskat (a védelmi intézkedés nélkül és annak végrehajtásával várható dózisk különbsége) a laksságból választtt csprtkra vnatkzó átlag értékekre kell tekinteni. A 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 2. számú mellékletének III. 4. pntja szerint: A laksság tagjai életének és egészségének védelme érdekében indklt a sugárzási visznyknak megfelelő intézkedések fganatsítása, ha előre láthatóan a legfeljebb 2 nap alatti sugárterhelés előre jelzett, az egésztestben vagy a csntvelőben elnyelt dózisa meghaladja az 1 Gy szintet, vagy a szemlencsében elnyelt dózis a 2 Gy, vagy a bőrben vagy ivarmirigyekben a 3 Gy, vagy a pajzsmirigyben az 5 Gy, vagy a tüdőben a 6 Gy szintet. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 11/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.1.2.3.2 Optimált, általáns beavatkzási szintek a laksság áttelepítésére Az áttelepítés jellege Beavatkzási szint az áttelepítés kezdeményezésére (effektív dózis) megszüntetésére (effektív dózis) Ideiglenes 30 msv / hónap 10 msv / hónap Végleges 1 Sv / élettartam 20.1.2-2. táblázat: Veszélyhelyzeti sugárterhelésre vnatkzó beavatkzási szintek - a laksság áttelepítésére 20.2 A VIZSGÁLT 30 KM SUGARÚ TERÜLET JELENLEGI KÖRNYEZETI RADIOAKTIVITÁSA A Paksi Atmerőmű környezetének ellenőrzése a különböző környezeti minták radiaktivitásának mérésével már 1978 óta flyik, kezdve az alapszint (nullszint) felméréstől egészen a flyamats üzemelési mérésekig. A méréseket a Paksi Atmerőmű, a hatóságk és több más intézmény is végezte. 20.2.1 A VIZSGÁLT 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETBEN 2001-2011. KÖZÖTT MÉRT ADATOK FELDOLGOZÁSA A Paksi Atmerőmű környezeti radiaktivitásának jellemzésére a következő környezeti elemek mérési eredményeit használtuk fel: A környezeti sugárzás dózisteljesítménye, Az in-situ gamma-spektrmetriai mérések, A légköri aktivitáskncentráció, A talaj- és a fűminták aktivitáskncentrációi, A felszíni vizek aktivitáskncentrációi, A felszíni vízgyűjtők iszapmintáinak aktivitáskncentrációi, A halminták aktivitáskncentrációi, A talajvíz minták aktivitáskncentrációi, A tejminták aktivitáskncentrációi. A környezet radilógiai jellemzőinek vizsgálata és értékelése a telephely 30 km-es környezetében, 11 éves időszakra, az alábbi témakörökre vnatkzóan történt: a radiaktív anyagk terjedését meghatárzó jellemzők a telephelyen és annak környezetében, a radiaktív anyagk légköri, felszíni vízi és felszín alatti vízben történő terjedésének jellemzői, a telephely környezetének radilógiai visznyai. Az értékeléshez elsősrban az Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (ÜKSER) és a Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (HAKSER) 2001-2011. éves jelentéseit [20.2-10], a Paksi Atmerőmű által készített sugárvédelmi tevékenységeket bemutató éves jelentések [20.2-9] teljes körű feldlgzását, valamint az átadtt dkumentumkat vettük alapul, másdsrban pedig lyan speciális vizsgálatk (pl. felhalmzódásk mérései) jelentéseit, amelyeket az adtt időszakban a Paksi Atmerőmű környezetében végeztek: földfelszíni levegő aktivitáskncentrációja (aerszlk, radijódk, trícium és radikarbn), talaj- és fűminták aktivitáskncentrációja (gamma-sugárzó iztópk, radistrncium), a dunai víz- és iszapminták aktivitáskncentrációja (gamma-sugárzó iztópk, radistrncium, trícium), halastavak hal-, víz- és iszapmintáinak aktivitáskncentrációja (gamma-sugárzó iztópk, radistrncium, trícium), talajvíz aktivitáskncentrációja (gamma-sugárzó iztópk, trícium), tejminták aktivitáskncentrációja (gamma-sugárzó iztópk), gamma-sugárzás dózisteljesítménye a környezetben. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 12/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Alapadatk A legfntsabb két adatbázis, az ÜKSER és a HAKSER. A főbb mérések, amikr is a minták radiaktivitását és sugárzási szinteket határztak meg a Paksi Atmerőműhöz kötődően: ÜKSER alapján 2001-2011. évi légköri és flyékny kibcsátás, nukleáris környezetellenőrzés adatai (zárójelben a mérés specifikumait, irányultságait tüntettük fel): Flyékny kibcsátásk vizsgálata Kibcsátás ellenőrzés Környezetellenőrzés Ellenőrző tartályk Vízminták Iszapminták összes-béta (= öb) iztóp-összetétel (gamma-spektrmetriai mérés = gs) trícium (flyadék szcintillációs mérés = fsz) radistrncium (fsz) radikarbn (fsz) alfa-sugárzók (alfa-spektrmetriai mérés= as)) összes-alfa (= öa) röntgensugárzók (SiLi detektr) Légnemű kibcsátásk vizsgálata Kibcsátás ellenőrzés nemesgázk (gs) aerszl, radijód (gs) radistrncium (fsz) trícium (HTO/HT) (fsz) radikarbn (CO2/CnHm) (fsz) Környezetellenőrzés időszaks vizsgálata: HAKSER alapján csatrnavizek (gs, fsz, öa) talajvizek (öb, gs, fsz) halastavak (öb, gs, fsz) övárk (öb, gs, fsz) mésziszap medencék (öb, gs, fsz) Duna víz (gs, fsz) Mintagyűjtő állmáskn mért adatk: aerszl, radijód (gs) elemi jód (gs) szerves jód (jód-távmérő, aktív szén), (gs) aerszl (nagytérfgatú), (öb, gs) elemi jód (nagytérfgatú), (gs) szerves jód (akt. sz., nagytérfgatú), (gs) radistrncium (fsz) trícium (HTO/HT)(fsz) radikarbn (C nh m, CO 2) (öb) fall-ut (gs,) talajminta (gs, as, öb) fűminta (gs, öb) tejminta (gs) halminta (gs) dózis (TLD) helyszíni mérések (in-situ gamma-spektrmetria, dózisteljesítmény) Duna iszap (öb, gs) halastavak (öb, gs, fsz) övárk, Faddi árk (gs) mésziszap (gs) fekáliás iszap (gs) 2001-2011 közötti hatósági mérések (zárójelben a mérés specifikumait, irányultságait tüntettük fel): légköri aerszl (öb, gs), légköri kihullás (öb, gs), felszíni vizek (flyók, természetes és mesterséges tavak, csatrnák), (öb, gs, H-3, Sr-), ivóvíz, (öb, gs, H-3, Sr-), üledék (flyók, természetes és mesterséges tavak), (öb, gs, H-3, Sr-), talajk, (öb, gs, H-3, Sr-), növény, (öb, gs, H-3, Sr-), húsfélék, (öb, gs, Sr-), nyers tej, (öb, gs, Sr-), gamma dózisteljesítmény. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 13/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Az alapadatk összegyűjtése srán elsőként a HAKSER adatbázisa és jelentései 2001-2011 [20.2-10] adataiból indultunk ki. Mérés Mérésszám, Mérésszám, Mérésszám, kimutatási határ felett kimutatási határ alatt Összes Légköri aerszl Összes-béta 2010 892 22 7 Be 453 3 456 Cs 0 348 348 Cs 28 426 454 131 I 6 422 428 210 Pb 430 4 434 Légköri kihullás (fallut, dryut) Összes-béta 958 0 958 7 Be 648 23 671 Cs 16 707 723 40 K 45 1 46 Felszíni vizek (flyók, természetes és mesterséges tavak, csatrnák) Összes-béta 1731 1 1732 228 Ac 10 0 10 214 Bi 56 0 56 60 C 0 3 3 Cs 2 3 5 Cs 104 316 420 40 K 470 9 479 212 Pb 9 2 11 214 Pb 82 35 117 226 Ra 10 0 10 234 Th 9 0 9 208 Tl 14 74 88 235 U 382 29 411 3 H 615 340 955 Sr 271 140 411 Ivóvíz (kutak, mélységi) Összes-béta 536 2 538 Cs 0 178 178 Cs 21 275 296 40 K 24 0 24 3 H 223 Sr 73 107 180 File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 14/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Mérés Mérésszám, Mérésszám, Mérésszám, kimutatási határ felett kimutatási határ alatt Összes Üledék (flyók, természetes és mesterséges tavak) Összes-béta 872 0 872 228 Ac 239 0 239 7 Be 85 0 85 214 Bi 240 0 240 60 C 5 5 10 Cs 30 566 596 Cs 974 122 1096 40 K 1044 2 1046 212 Pb 237 0 237 214 Pb 319 4 323 226 Ra 224 0 224 234 Th 224 0 224 208 Tl 324 0 324 235 U 344 26 370 Sr 328 275 603 Talajk (öntözött és nem öntözött szántó, kerti, réti és út menti) Összes-béta 469 0 469 Cs 38 544 582 Cs 665 62 727 40 K 727 3 730 Sr 268 20 288 Fű Összes-béta 200 0 200 Cs 21 61 82 Cs 79 131 210 40 K 214 0 214 3 H 117 1 118 Sr 180 14 194 Leveles zöldség (knyhakerti indikátrnövény, nyers knyhakerti táplálék, gyümölcs) Összes-béta 349 0 349 Cs 10 136 146 Cs 120 238 358 40 K 362 2 364 3 H 5 0 5 Sr 151 38 189 Húsfélék (sertés, marha, juh, barmfi, vad) Összes-béta 34 0 34 Cs 12 21 33 Cs 33 15 48 40 K 52 0 52 Sr 1 0 1 Nyers tej Összes-béta 736 0 736 Cs 47 471 518 Cs 147 654 801 131 I 0 139 139 40 K 761 4 765 Sr 259 170 429 Dózisteljesítmény - 408 0 408 20.2.1-1. táblázat: Alapadatk - HAKSER adatbázis 2001-2011 közötti méréseinek [20.2-10] értékelése File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 15/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A rendelkezésre álló 2001-2011 közötti környezeti mérési eredményeket területi elhelyezkedésük szerint csprtkra bntttuk. Az előzetes vizsgálatk alapján az erőmű környezetét 3 távlságra és 4 irányra sztttuk fel az alábbiak szerint: Távlság: Irány: kisebb, mint 5 km, 5-10 km között, nagybb, mint 10 km (legfeljebb 30 km). Északi rész: 16,1-3 szektrk, Keleti rész: 4-7 szektrk, Déli rész: 8-11 szektrk, Nyugati rész: 12-15 szektrk. A HAKSER-ben az északnyugati félkör az északi (világskék) és nyugati (zöld) részeknek, a délkeleti félkör a déli (sárga) és keleti (sötétkék) részeknek felelt meg. 20.2.1-1. ábra: A szektrcsprtk felsztása az erőmű 30 km-es környezetében A HAKSER-ben 16 szektrból több szektrban és távlságban vannak mérési adatk, ezeket a szektr/távlság adatkat úgy vntuk össze, hgy lehetőleg statisztikailag értékelhető mennyiségű darabszámt (n legalább 10-20 legyen) kapjunk egy-egy területre, egy-egy méréstípusból. Az így kialakíttt helyek esetében megadjuk az egyes jellemzők statisztikai adatait (átlag, darabszám, szórás, minimum, maximum). File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 16/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A Dunai víz és iszapminták esetében az alábbi felsztást alkalmaztuk: Paks előtti Duna szakasz: Paks utáni Duna szakasz: nagybb, mint 10 flyamkilméter (legfeljebb 35 km), kisebb, mint 10 flyamkilméter. kisebb, mint 10 flyamkilméter, 10-20 flyamkilméter között, 20-50 flyamkilméter között, nagybb, mint 50 flyamkilméter (legfeljebb 100 km). Az így felszttt cellákra adtuk meg az adatk teljes időtartamra (2001-2011) vnatkzó statisztikai paramétereit. Ezen felül a környezeti radiaktivitás időbeliségének jellemzéséhez megadtuk a teljes területre vnatkzó statisztikai paramétereket is éves bntásban, valamint a teljes időszakra vnatkzólag is. A tvábbi térbeli és/vagy időbeli bntást csak szükség esetén, a tvábbi vizsgálatk függvényében tartjuk célszerűnek elvégezni, mert a fenti bntásban is gyakran előfrdul, hgy üres vagy kevés adatt tartalmazó csprtk jönnek létre. Elsődlegesen megpróbáltuk tartani magunkat az előzetes tervekhez, ami szerint csak a 20%-nál kisebb hibájú adatkat vesszük figyelembe, de több minta, ill. radinuklid esetében ez üres vagy statisztikailag kevésbé értékelhető csprtkat adtt, ezért megadtuk a teljes adatbázisra (akármekkra hibával rendelkező, ill. kimutatatási határ alatti (KHA) adatkra) vnatkzó statisztikákat is külön táblázatkban. Mindkét esetben tartttuk magunkat ahhz, hgy átlagt és szórást csak legalább 10 érték esetén adtunk meg mindegyik csprtban, de egy érték esetén a maximumt, két értékből pedig a minimumt és a maximumt adtuk meg, azaz, ha 1 darab mért érték vlt az adtt srban - adtt mintafajta, adtt mérése az adtt helyen, v. időszakban -, akkr azt a maximum szlpba írtuk, ha 2-9, akkr ezek minimumát a minimum, maximumát a maximum szlpba, illetve az átlag és szórás szlpkat nem töltöttük ki - ez utóbbiakat csak legalább 10 mérés esetén adtuk meg. A teljes adatbázis statisztikáinak esetében az átlagba és szórásba a KHA adatkat is beszámítttuk, a HAKSER-ban megadtt értékkel (KHA v. a KHA alatti mért érték). A HAKSER mérési adatkból elhagytuk a szakmai szempntk alapján is kiugrónak, értelmezhetetlenek tekinthető értékeket (összesen 64 darab). A vizsgálatk srán 89 mérésnél kiderült, hgy helytelenül nem vltak KHA értékek definiálva. A mérési adatkból a teljes időszakra és területre vnatkzóan, KHA-val együtt az 1-2 mérést tartalmazó vizsgálati iránykat is elhagytuk. Ahl lehetett, tt megadtuk az erőmű létesítését megelőzően felvett alapszint értékeket is. Az adatkat a HAKSER-jelentéseknél megszktt frmáhz hasnlóan adtuk meg (átlag, min-max; darab (KHA), a darabszámk a rendelkezésünkre álló (heti, havi stb.) adatk (és nem feltétlenül a mérések) számát jelentik. Az ÜKSER adatkat is feldlgztuk hasnlóan. A Paksi jelentésekben található [20.2-9] és egyéb helyről (ÜKSER, KKÁT, Istptech Zrt.) származó adatk összegyűjtését is elvégeztük. Az üzemi jelentésekben található Paksi Atmerőművi kibcsátásk kiegészítéseként kigyűjtöttük a KKÁT légnemű és flyékny kibcsátásait is, nuklidnként éves bntásban. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 17/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.2.1.1 A radiaktív anyagk terjedését meghatárzó jellemzők a telephelyen és annak környezetében A radiaktív anyagk mzgása és megkötődése a környezeti elemekben összetett flyamatk eredménye, így pl. a radiiztópk növényi felvételét száms tényező beflyáslja, a lényegesebbek az alábbiak: a talajszerkezet, a talaj kötöttsége, mechanikai összetétele, a talaj vízellátttsága, a talaj kémiai összetétele, szervesanyag-tartalma, tápanyag-ellátttsága, az alkalmaztt agrtechnikai és agrkémiai eljárásk, a vegetáció fajtája, a növények gyökérmélysége, a földalatti és föld feletti növényi részek aránya, a vegetációs időszak hssza, az időjárási, meterlógiai visznyk. A környezeti elemek egymásra hatását, azaz ezek kölcsönhatásait a NAÜ által krdinált BIOMASS (BIOsphere Mdelling and ASSessment) ajánlásával az úgynevezett kölcsönhatási mátrixkkal lehet legegyszerűbben leírni. A kölcsönhatásk révén lehetséges a környezetbe került radiaktív anyagk mzgásának a leírása is. A természetes élő- és termőhelyeket, mint a legáltalánsabb rendszerfelsztást, az erőmű térségében a következő elemekből lehet összeállítani: erdőség, termőterület, füves terület, flyó és tó. A 20.2.1-2. táblázat mutatja természetes élő- és termőhelyeket és ezek főbb egymásra hatásait, amelyeken keresztül a radiaktív szennyeződések tvább terjednek, átkerülhetnek egyik helyről a másikra. A kölcsönhatási mátrix átlójában találhatók a főbb környezeti elemek, a mellettük lévő cellák pedig a kölcsönhatás közöttük. A kölcsönhatásk az óramutató járásával megegyezően értendők a diagnális elemek között. 1 Erdőség 2 3 4 1 2 3 4 Szél (aerszl, párlgás) Talajvíz, felszíni víz (leflyás) Szél (aerszl, párlgás) Talaj (talajkeveredés) Talajvíz, felszíni víz (leflyás) Hamu használat (trágyázás) Talaj (talajkeveredés) Állatk trágyájának használata Hamu kiülepedés (égetés) (trágyázás) Szerves bmlástermékek Szerves bmlástermékek Állati táplálékk Fatermékek használata Szél (aerszl, párlgás) Hamu kiülepedés (égetés) Szél (aerszl, párlgás) Hamu kiülepedés (égetés) Házi állatk, állatk trágyája Szél (aerszl, párlgás, permet) Víz (állatk itatása) Áradás Termőterület Szél (aerszl, párlgás) Hamu kiülepedés (égetés) Állatk trágyájának használata Szél (aerszl, párlgás, permet) Talajvíz (beflyás) Szediment (ktrásból) Víz (állatk itatása) Öntözés Áradás Szél (aerszl, párlgás) Talajvíz, felszíni víz (leflyás) Talaj (talajkeveredés) Hamu kiülepedés (égetés) Szerves bmlástermékek Állati táplálékk Füves terület Szél (aerszl, párlgás, permet) Talajvíz (beflyás) Szediment (ktrásból) Víz (állatk itatása) Öntözés Áradás 20.2.1-2. táblázat: Természetes élő- és termőhelyek közötti főbb kölcsönhatásk Szél (aerszl, párlgás) Talajvíz, felszíni víz (leflyás) Talaj (talajkeveredés) Hamu kiülepedés (égetés) Szél (aerszl, párlgás) Talajvíz, felszíni víz (leflyás) Talaj (talajkeveredés) Hamu kiülepedés (égetés) Szerves bmlástermékek Szél (aerszl, párlgás) Talajvíz, felszíni víz (leflyás) Talaj (talajkeveredés) Hamu kiülepedés (égetés) Szerves bmlástermékek Flyó, tó File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 18/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Egy másik jellemző kölcsönhatási mátrix, amikr az emberi közösséget is belevesszük a kölcsönhatáskba, a 20.2.1-3. táblázatban főbb elemek: víz, termőföld, táplálék és takarmány, házi állatk, mezőgazdasági termék, emberi közösség 1 1 2 3 4 5 6 Öntözés Öntözés, Víz, szediment Levél X Szediment transzfer lenyelés szennyeződés Vízkinyerés szennyezett vízbázisból 2 X Termőföld 3 X Növényi maradékk Gyökér felvétel Talajjal szennyezés (reszuszpenzió) Táplálék, takarmány Fgyasztás (szennyezett takarmánnyal) Takarmány lenyelése Talajtranszfer növényi termékekre Begyűjtés, aratás Víz, szediment lenyelés Talaj lenyelés Külső besugárzás 4 X Trágyázás X Házi állatk Levágás, fejés, tjásgyűjtés X Mezőgazdasági 5 X Zöldtrágyázás, Tárlt takarmány termék tárlása, Mezőgazdasági X kmpsztálás fgyasztása feldlgzása, termék lenyelése elsztása 6 X X X X X Emberi közösség Megjegyzés: X jelöli, amikr nincs lényeges kölcsönhatás az elemek között. 20.2.1-3. táblázat: Termőterületeknél előfrduló főbb kölcsönhatásk Az erőmű környezetében található erdős terület kölcsönhatási mátrixát ( Cs mzgására) a 20.2.1-4. táblázat mutatja. A környezeti elemek kölcsönhatásait mérésekkel nagyn ritkán lehet meghatárzni, ezért kmpartment mdell alkalmazásával és a kmpartmentek közötti transzferfaktrk használatával tudjuk azkat megjeleníteni, amelyeket az egyes környezeti elemek radiaktivitásának mérésével vagy leginkább kísérleti útn tudunk meghatárzni. A kmpartment-rendszer lényege, hgy a környezetben (levegőben, talajban, emberi testben stb.) találhatók lyan mrflógiailag vagy akár funkcinálisan jól elkülönülő részek (úgynevezett kmpartmentek), melyekben a vizsgált radiaktív anyag elszlása hmgénnek tekinthető. X File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 19/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 1 Légkör 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Nedves kihullás Nedves kihullás 2 X Falevelek Erózió Transzlkáció Transzlkáció X X Nedves kihullás X X Nedves kihullás Nedves kihullás Belélegzés Levélhullás, erózió X X Erózió, terjedés Erózió, terjedés Lenyelés 3 X X Fa külső részei Transzlkáció Erózió, terjedés X X Erózió, terjedés Erózió, terjedés Lenyelés 4 X Transzlkáció Transzlkáció Erdő Transzlkáció X Beprzás Beprzás Mikrrhiza transzfer X Lenyelés 5 X X X Transzlkáció Száraz erdő X X X X X X 6 Reszuszpenzió X Eső felverődés Felvétel a gyökéren Szivárgás a talaj, Tápanyag Eső felverődés, felvétel a X Hulladék Bmlás keresztül biótákba felvétel gyökéren keresztül Lenyelés 7 X X X Felvétel a gyökéren Átszivárgás Tápanyag X X Szerves talaj keresztül advekció, talaj bita felvétel Felvétel a gyökéren keresztül X 8 X X X 9 X X X Felvétel a gyökéren keresztül Felvétel a gyökéren keresztül (mikrrhizák) 10 Kipárlgás X X X X X X Kapilláris emelkedés, talaj bióta, diffúzió Ásványanyag a talajban Tápanyag felvétel X Beprzás Beprzás Beprzás Gmba Levélhullás, erózió, felfgás Beprzás Beprzás Mikrrhizák transzfer Felvétel a gyökéren keresztül Felvétel a gyökéren keresztül (mikrrhizák) Aljnövényzet 11 X X X X X Beprzás X X X X Vadak 20.2.1-4. táblázat: A Cs kölcsönhatásmátrix erdei ökszisztémára X Lenyelés Lenyelés File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 20/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.2.1.2 A Paksi Atmerőmű körüli légköri, felszíni vízi és felszín alatti vizi környezet radilógiai visznyai A Paksi Atmerőmű környékén a környezeti elemek radiaktivitásának elemezéséhez elsősrban a HAKSER [20.2-10] és az ÜKSER adatbázist, illetve az Istptech Zrt. adatait használtuk fel, s azn radinuklidkat, amelyek mesterséges eredetűek, hgy megállapítható-e esetleges atmerőműi eredetük. Az adatk értékelése után csak azn adatkat vettük alapul, amelyek kimutatási határ felettiek és hibájuk nem nagybb 20 %-nál. Az adatk a 2001-2011 közötti mérésekből származnak, s először a HAKSER adatkat elemeztük az egyes környezeti elemekben. Az elemzéseknél átlagt és szórást csak 10-nél több mérési adatból képeztünk és emellett megadtuk a minimum maximum értékeket, valamint az értékelhető mérések számát és az előző részben említett szektr előfrduláskat is feltüntettük. Legalább 10 minta esetén a minták átlagát, 10 minta alatt a minimum és maximum értékek számtani közepét tekintjük vnatkztatási szintnek. A több éves adatgyűjtési időszak hsszáhz visznyítva rövid felezési idejű radinuklidkra nem állapítttunk meg vnatkztatási szintet. Ezek a következők: Cs (T 1/2=2,06 év), 131 I (T 1/2=8 nap), 58 C (T 1/2=71 nap), 60 C (T 1/2=5 év) és 54 Mn (T 1/2=312 nap). A glbális szennyezők, mint a Cs, Cs, Sr nagy valószínűséggel a nukleáris kísértetekből vagy a csernbili katasztrófából származnak, s a tríciumt ( 3 H) és a radikarbnt ( 14 C) is nehéz külön választani, hgy kzmgén eredetűek-e vagy glbális szennyezők-e, vagy a Paksi Atmerőmű működéséből származnak-e. 20.2.1.2.1 A környezeti elemek mérési eredményei HAKSER adatk Az aerszl aktivitáskncentráció mérési adataiból csak a Cs, Cs és a 131 I térbeli elszlására (>10 km-nél) kaptunk értékelhető adatkat. A 131 I 11-szer frdul elő 10 km-nél nagybb távlságnál, amely esetleg lehet kórházi alkalmazásból származó is, illetve a 2011-es adatk lehetnek az Iztóp Intézet Kft. kibcsátásából (vagy Fukusimából) származóak. Nuklid Év Átlag Min Max Vnatkztatási [Bq/m 3 ] [Bq/m 3 ] [Bq/m 3 Szórás Darab ] szint [Bq/m 3 ] Cs 2001-2011 - 8,4E-06 4,0E-05-5 - Cs 2001-2011 - 9,0E-06 5,0E-05-5 2,95E-05 131 I 2001-2011 8,4E-4 1,0E-05 3,1E-3 1,1E-3 11-20.2.1-5. táblázat: Aerszl aktivitáskncentráció összesített adatai A fallut 1 aktivitás értékek időbeli elszlásnál is csak 1-1 értékelhető adat van, összesen 3 db, amelyek nem különböznek az rszágs átlagtól: Nuklid Év Átlag Min Max Vnatkztatási [Bq/(m 2 hó)] [Bq/(m 2 hó)] [Bq/(m 2 Szórás Darab hó)] szint [Bq/(m 2 hó)] Cs 2003 - - 0,39-1 Cs 2005 - - 0,26-1 Cs 2008 - - 0,44-1 Cs 2001-2011 - 0,26 0,44-3 0,35 20.2.1-6. táblázat: Fallut aktivitás időbeli elszlása A talajminták állandó időbeli radiaktivitása is azt mutatja, hgy glbális eredetű radiaktív anyagkat találunk inkább az erőmű környezetében, valamint az is látható, hgy az átlagértékek az rszágs átlag alatt maradnak: Nuklid Év Átlag Min [ Max Országs átlag Vnatkztatási Szórás Darab [Bq/kg] Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] szint [Bq/kg] Cs 2001-2011 - 0,26 2,6-5 - - Cs 2001-2011 9,7 0,5 52 6,0 516 17 9,7 Sr 2001-2011 1,8 0,18 56 4,6 183 2,3 1,8 20.2.1-7. táblázat: Talaj aktivitáskncentráció összesített adatai 1 A levegőben lévő radiaktív iztópk kihullása végbe mehet száraz lerakódással és nedvesség hatására is a felhőképződés srán, illetve a lehulló csapadék (eső, hó) kimsó hatása következtében. Ezeket a flyamatkat nevezzük együttesen fallut-nak (kihullásnak). File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 21/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A térbeli elszlást nézve a talaj aktivitáskncentrációknál is többnyire a glbális eredetű radiaktív anyagk frdulnak elő a Paksi Atmerőmű környezetében (Bq/kg-ban): Nuklid Szektr Átlag [Bq/kg] Min [Bq/kg] Max [Bq/kg] Szórás Darab < 5 km Cs 12-15 - - 0,26-1 16-03 - 1,4 2,6-2 04-07 8,6 2,1 24 4,8 30 Cs 12-15 9,7 0,69 24 5,8 69 16-03 13 2,9 52 6,7 93 04-07 3,1 0,64 15 3,9 19 Sr 12-15 1,1 0,18 17 2,8 35 16-03 0,39 0,18 0,89 0,24 10 5-10 km Cs 04-07 8,9 0,64 23 4,9 19 16-03 6,6 0,55 21 3,9 40 Sr 04-07 - 1,3 4,5-8 16-03 1,7 0,73 5,1 1,2 14 > 10 km Cs 04-07 - 1,3 1,6-2 04-07 11 1,1 50 7,3 130 Cs 08-11 7,1 2,1 19 3,0 75 12-15 - - 6,5-1 16-03 7,7 3,5 21 2,8 59 04-07 2,8 0,21 56 8,2 47 Sr 08-11 1,8 0,19 8,8 2,1 21 16-03 0,63 0,21 1,5 0,33 29 20.2.1-8. táblázat:talaj aktivitáskncentráció térbeli elszlása A fű és takarmány aktivitáskncentráció térbeli elszlásánál a talaj radiaktivitásával hasnló jellemzőket találunk, kivéve, hgy itt a trícium is előfrdul: Átlag Min Max Nuklid Szektr [Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] Szórás Darab < 5 km Cs 04-07 - 0,080 0,30-8 16-03 0,49 0,027 1,4 0,31 20 3 H 04-07 2,5 0,34 11 1,9 76 Sr 04-07 0,57 0,12 3,4 0,59 63 16-03 2,5 0,34 6,9 1,5 47 5-10 km Cs 04-07 0,40 0,0 0,94 0,23 23 16-03 0,37 0,095 0,71 0,20 15 3 H 04-07 2,3 0,070 6,5 2,0 11 16-03 2,1 0,94 6,0 1,4 12 Sr 04-07 3,0 0,16 89 8,7 148 16-03 0,96 0,12 5,9 1,2 55 > 10 km Cs 04-07 1,6 0,11 27 5,7 22 16-03 0,54 0,058 5,6 1,3 21 04-07 2,0 0,66 10 1,5 52 3 H 08-11 - 2,9 6,2-2 16-03 - 1,3 5,8-7 04-07 1,1 0,11 5,0 1,1 144 Sr 08-11 - 0,15 0,33-3 16-03 0,63 0,085 2,3 0,60 59 20.2.1-9. táblázat: Fű és takarmány aktivitáskncentráció térbeli elszlása File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 22/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A fű és takarmány évenkénti aktivitáskncentrációk időbeli elszlásánál a Sr egyenletes felvételét figyelhetjük meg a teljes vizsgálati időszakban: Nuklid Év Átlag Min Max Vnatkztatási Szórás Darab [Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] szint [Bq/kg] Cs 2001-2011 0,66 0,027 27 2,6 109 0,66 3 H 2001-2011 2,3 0,070 11 1,8 160 2,3 Sr 2001-2011 1,7 0,085 89 4,8 519 1,7 20.2.1-10. táblázat: Fű és takarmány aktivitáskncentráció összesített adatai A Paks előtti Duna szakasz vízminta aktivitáskncentrációk flyamkilméter szerinti elszlása is azt mutatja, hgy a Paksi Atmerőmű flyékny kibcsátási pntja előtt is találunk a flyóban radiaktív anyagkat (Bq/dm 3 -ben): Nuklid Átlag Min Max [Bq/dm 3 ] [Bq/ dm 3 ] [Bq/ dm 3 ] Szórás Darab < 10 km Cs 0,0012 0,0003 0,0029 0,00069 18 3 H 2,7 1,2 4,4 0,9 33 Sr 0,0051 0,0019 0,03 0,0071 15 > 10 km Cs - 0,0017 0,0045-5 3 H 2 0,09 7,2 1,1 105 Sr 0,0031 0,00033 0,0069 0,0015 14 20.2.1-11. táblázat: Paks előtti Duna szakasz vízminta aktivitáskncentráció távlsági elszlása A hárm jellemző glbális eredetű radiaktív anyag ( Cs, Sr, 3 H) időben is flyamatsan kimutatható. Nuklid Év Átlag Min Max Vnatkztatási [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 Szórás Darab ] szint [Bq/dm 3 ] Cs 2001-2011 0,0015 0,00030 0,0045 0,0010 27 0,0015 3 H 2001-2011 2,1 0,99 7,2 0,93 157 2,1 Sr 2001-2011 0,0041 0,00033 0,030 0,0052 29 0,0041 20.2.1-12. táblázat: Paks előtti Duna szakasz vízminta aktivitáskncentráció összesített adatai A Paksi Atmerőmű utáni Duna szakasz vízmintáiban közel azns aktivitáskncentrációkat találunk, mint a kibcsátási pnt előtt, néhl a kibcsátási pnt előtti mért érték magasabb, mint a Paks utáni mért érték: Átlag Min Max Nuklid [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 ] Szórás Darab < 10 km Cs 0,0013 0,00047 0,0024 0,00059 12 3 H 2,8 1,2 8,3 1,2 61 Sr 0,0020 0,00045 0,0031 0,00074 11 10-20 km Cs - - - - - 3 H 2,5 0,96 12 1,5 98 Sr 0,0035 0,0022 0,0066 0,0013 18 20-50 km Cs - 0,0016 0,0093-4 3 H 2,9 1,7 4,8 0,78 62 Sr - 0,0023 0,0040-6 > 50 km Cs 0,0020 0,00020 0,032 0,0046 48 3 H 2,6 1,5 4,9 0,61 106 Sr 0,0020 0,0010 0,0045 0,00071 52 20.2.1-13. táblázat: Paks utáni Duna szakasz vízminta aktivitáskncentráció távlsági elszlása File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 23/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Nuklid Év Átlag Min Max Vnatkztatási [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 Szórás Darab ] szint [Bq/dm 3 ] Cs 2001-2011 0,0021 0,00020 0,032 0,0041 64 0,0021 3 H 2001-2011 2,6 0,96 12 1,1 327 2,6 Sr 2001-2011 0,0024 0,00045 0,0066 0,0011 87 0,0024 20.2.1-14. táblázat: Paks utáni Duna szakasz vízminta aktivitáskncentráció összesített adatai A Paksi Atmerőmű előtti Duna szakaszn az üledékben időben egyenletes Cs előfrdulást láthatunk. Nuklid Átlag Min Max [Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] Szórás Darab < 10 km Cs 29 2,8 83 15 161 Sr - 0,18 4,4-7 > 10 km Cs - 1,7 2,2-4 Cs 25 0,50 87 23 115 Sr - 0,17 5,4-8 20.2.1-15. táblázat: Paks előtti Duna szakasz üledék aktivitáskncentráció távlsági elszlása Nuklid Év Átlag Min Max Vnatkztatási Szórás Darab [Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] szint [Bq/kg] Cs 2001-2011 - 1,7 2,2-4 - Cs 2001-2011 27 0,50 87 19 276 27 Sr 2001-2011 2,4 0,17 5,4 2,4 15 2,4 20.2.1-16. táblázat: Paks előtti Duna szakasz üledék aktivitáskncentráció összesített adatai A kibcsátási pnt utáni Duna szakasz üledékében időben is egyenletesen frdulnak elő a Cs és a Sr radinuklidk, amelyek nem magasabbak jelentősen az erőmű előtti értékeknél: Nuklid Átlag Min Max [Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] Szórás Darab < 10 km Cs - 1,6 2,7-7 Cs 34 3,0 91 19 106 Sr - 2,7 3,8-3 10-20 km Cs 9,0 0,65 55 11 78 Sr - 0,20 0,45-3 20-50 km Cs 2,1 1,7 2,6 0,27 11 Cs 44 14 67 14 54 Ss- - 2,4 4,7-5 > 50 km Cs - 1,9 2,3-3 Cs 30 0,35 81 14 322 Sr 4,4 1,3 12 2,2 25 20.2.1-17. táblázat: Paks utáni Duna szakasz üledék aktivitáskncentráció távlsági elszlása Nuklid Év Átlag Min Max Vnatkztatási Szórás Darab [Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] szint [Bq/kg] Cs 2001-2011 2,1 1,6 2,7 0,30 21 2,1 Cs 2001-2011 29 0,35 91 17 560 29 Sr 2001-2011 3,8 0,20 12 2,2 36 3,8 20.2.1-18. táblázat: Paks utáni Duna szakasz üledék aktivitáskncentráció összesített adatai File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 24/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A Paks utáni Duna szakasz vízi állataiban mérhető aktivitáskncentrációk csak igen kis számban és távl (>50 km) mutathatóak ki, az időbeli elszlás a kis mérhető előfrdulásk miatt is váltzó, az rszágs átlagtól nem tér el jelentősen: Nuklid Év Átlag Min Max Országs átlag Vnatkztatási Szórás Darab [Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] [Bq/kg] szint [Bq/kg] Cs 2001-2011 0,31 0,10 0,80 0,15 57 0,42 0,31 Sr 2001-2011 0,54 0,20 1,0 0,27 11 0,48 0,54 20.2.1-19. táblázat: Paks utáni Duna szakasz víziállat aktivitáskncentráció összesített adatai Az állóvízi vízminta aktivitáskncentráció térbeli elszlása, nem tér el a más hazai állóvízi aktivitáskncentráció értékeitől. Az állóvízi mérhető minták időbeli váltzása inkább a Sr-ra figyelhető meg, a 3 H érték az rszágs átlag ( 3 H: 4,3 Bq/dm 3, HAKSER és OKSER adatk alapján) alatt marad. Nuklid Év Átlag [Bq/ dm 3 ] Min [Bq/ dm 3 ] Max [Bq/ dm 3 ] Szórás Darab Vnatkztatási szint [Bq/ dm 3 ] Cs 2001-2011 - 0,0059 0,0059-2 0,0059 3 H 2001-2011 - 0,83 2,4-7 1,62 Sr 2001-2011 0,0041 0,0018 0,010 0,0021 16 0,0041 20.2.1-20. táblázat: Az állóvízi vízminta aktivitáskncentráció összesített adatai Az állóvízi üledék aktivitáskncentráció időbeli elszlása Cs -re mérhető leginkább. Nuklid Év Átlag Max Vnatkztatási Min [Bq/kg] Szórás Darab [Bq/kg] [Bq/kg] szint [Bq/kg] Cs 2001-2011 5,4 1,2 25 3,7 115 5,4 Sr 2001-2011 0,44 0,18 0,75 0,20 10 0,44 20.2.1-21. táblázat: Állóvízi üledék aktivitáskncentráció összesített adatai Az állóvízi víziállat aktivitáskncentráció térbeli elszlására csak 1-1 értékelhető adat van, ezekben átlagsan 0,22 Bq/kg vlt a Cs aktivitáskncentrációja. Ez az rszágs átlagt (0,42 Bq/kg) nem haladja meg. A tehéntejben mért aktivitáskncentrációk területi megszlásáról csak a Cs és Sr radinuklidkra vlt értékelhető adat. A tehéntej aktivitáskncentráció időbeli elszlása egyenletes vlt, az rszágs átlag nagyságrendjébe esnek. Nuklid Átlag Min Max Nuklid Szektr [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 l] [Bq/dm 3 l] Szórás Darab < 5 km Cs 16-03 - 0,021 0,073-6 Sr 16-03 - 0,044 0,083-7 5-10 km Cs 04-07 - 0,023 0,060-4 Sr 04-07 0,089 0,024 0,93 0,16 33 > 10 km 04-07 - 0,020 0,040-5 Cs 08-11 - - 0,050-1 16-03 0,041 0,027 0,068 0,011 21 04-07 - 0,063 0,48-2 Sr 16-03 - 0,040 0,23-5 Év 20.2.1-22. táblázat: Tehéntej aktivitáskncentráció térbeli elszlása Átlag [Bq/ dm 3 ] Min [Bq/ dm 3 ] Max [Bq/ dm 3 ] Szórás Darab Országs átlag [Bq/ dm 3 ] Vnatkztatási szint [Bq/dm 3 ] Cs 2001-2011 0,040 0,020 0,073 0,014 37 0,055 0,040 Sr 2001-2011 0,092 0,024 0,93 0,15 47 0,066 0,092 20.2.1-23. táblázat: Tehéntej aktivitáskncentráció összesített adatai File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 25/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A dózisteljesítmény (TLD-vel mérve) térbeli elszlása azt mutatja, hgy a Paksi Atmerőmű környékén az értékek inkább a hazai mért értékek alsó tartmányába esnek. A dózisteljesítmény időbeli elszlása: Év Átlag [nsv/h] Min [nsv/h] Max [nsv/h] Szórás Darab Szektr < 5 km 12-15 67 54 99 7,4 34 16-03 72 61 160 17 35 5-10 km 04-07 80 66 110 7,4 68 08-11 78 67 110 8,5 34 12-15 82 72 110 6,5 34 > 10 km 04-07 78 59 130 12 69 08-11 83 73 120 8,2 34 12-15 76 62 120 9,5 67 16-03 83 60 230 28 33 20.2.1-24. táblázat: A dózisteljesítmények térbeli elszlása Átlag [nsv/h] Min [nsv/h] Max [nsv/h] Szórás Darab Vnatkztatási szint [nsv/h] 2001 79 66 95 7,8 47 2002 80 63 96 8,7 48 2003 77 61 95 9 47 2004 76 54 92 7,9 44 2005 74 57 96 7,5 48 2006 74 60 87 7,4 45 2007 92 65 230* 28 45 2008 75 58 91 7,9 48 2009 71 59 110 9,7 36 2010 - - - - - 2011 - - - - - 2001-2011 78 54 230 13 408 78 20.2.1-25. táblázat: Dózisteljesítmény időbeli elszlása *Abban a negyedévben, amikr ez a mérési adat keletkezett az rszágs TLD mérőhálózat eredményeiben is megjelentek irreálisan magas kiugró mérési eredmények randm jellegűen. Legvalószínűbben mérési hibára vezethető vissza az eltérés. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 26/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.2.1.2.1 A környezeti elemek mérési eredményei ÜKSER adatk Az ÜKSER mérések elsősrban az A típusú mérőállmásk (A1-A9) és a kntrll mérőállmás (B24) környezetére, illetve a telephelyre és annak közvetlen környezetére estek. A mérőállmásk Paksi Atmerőmű körüli elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja. 20.2.1-2. ábra: A típusú mérőállmásk (A1 A9) a Paksi Atmerőmű 5 km sugarú környezetében Az A típusú állmásk a Paksi Atmerőműhöz közelebb helyezkednek el, így itt nagybb valószínűséggel mérhetők az atmerőmű kibcsátásából származó radinuklidk. Itt is csak a mesterséges radinuklidkat vettük alapul. A levegőminták adatai az üzemi mérések alapján azt mutatják, hgy csak néhány, az atmerőműre tipikusan jellemző radinuklidt ( 54 Mn, 58 C, 60 C) lehetett csak kimutatni a vizsgált 2001-2011 közötti időszakban. Látható, hgy az A típusú állmásk és a kntrll B típusú állmás Cs, 14 C és 3 H aktivitáskncentráció értékei hasnlóak. A fallut-, talajés fű minták mérései alapján egyedül a 60 C radinuklid vlt jellemző a Paksi Atmerőműre, a Cs és a Sr nuklidk egyúttal glbális eredetű radiaktív iztópk is. A levegő- és fallut minták 131 I radinuklidja a fukushimai atmerőműi baleset és az Iztóp Intézet Kft. kibcsátásaiból származhat. A telephely és annak közvetlen környezetében vett iszapés talajmintákban az atmerőműi ( 54 Mn, 58 C, 60 C, 110m Ag, 106 Ru, 144 Ce) radinuklidk megjelenése az összeflyásk, így a felhalmzódás eredménye, de egyértelműen atmerőmű kibcsátási eredetre utal. Ezen felhalmzódási helyeken kívül atmerőműi radinuklidk más környezeti elemekben egyértelműen nem mutathatók ki. A dózisteljesítmény értékek szintén a hazai mért értékek alsó tartmányát fglalják el. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 27/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Levegőminták mérései (a felső srban az átlag érték szerepel, míg az alsó srkban a minimum-maximum érték és az értékelhető mérések száma (kimutatási határ felettiek)): Nuklid / állmás A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 54 Mn [μbq/m 3 ] Cs [μbq/m 3 ] 60 C [μbq/m 3 ] 58 C [μbq/m 3 ] 14 C (CO2) [mbq/m 3 ] 14 C (CO2 + CnHm) [mbq/m 3 ] 3 H (HT+HTO) [mbq/m 3 ]* Sr [μbq/m 3 ] 131 I [µbq/m 3 ] *2005-2008 közötti adatk 7,3 5,5-9,1; 2 43,1 41,3-45,3; 128 43,7 42-45,49; 124 12,9 4,06-37,8; 48" 236,3 8,2-701; 6 10,1 4,1-23; 3 9,5 1 255,7 7,2-820; 6 6,5 1 2,8 2,5-3; 2 20,0 1 42,9 42,1-44,6; 23 46,2 42,3-53,7; 129 278,5 10,7-711; 5 14,7 6,3-23; 2 3,5 2-5; 2 43,0 7-64; 3 43,6 41,7-51; 125 44,6 42,3-55,3; 128 21,6 3-57; 48" 301,3 10,7-801; 5 5,0 1,7-10; 4 42,2 41,6-42,7; 12 43,7 42,8-44,5; 12 278,7 11,6-684; 5 7,6 1,7-14; 3 3,4 1 43,1 41,7-45,5; 127 43,5 42,8-45,1; 23 14,3 0,47-46; 48" 336,5 10,5-785; 5 4,1 2,5-9; 9 9,3 2,7-23; 4 19,2 4,4-34; 2 42,2 41,7-43,2; 12 44,0 42,5-47,6; 12 279,5 13,5-789; 5 20.2.1-26. táblázat: Levegőminták mérési eredményei 4,5 1-7,7; 8 3,7 1,6-5,7; 2 43,3 41,6-45,2; 127 44,0 42-46,7; 128 18,3 4-55; 48" 280,4 16-711; 5 3,1 1,1-5; 9 3,2 1,1-4,3; 3 42,7 40,8-45,2; 24 43,4 42,5-45; 24 276,6 13,9-688; 5 6,7 2,6-10; 4 43,0 41,5-44,68; 126 42,9 41,8-44,2; 120 10,7 1-43; 48" 8,9 1,3-27; 74 368,3 14,4-1013; 5 Vnatkztatási szint - 29,5 - - 42,9 44,0 24,1 8,9 - File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 28/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Fallut minták mérései: Nuklid / állmás A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 Cs [Bq/m 2 ] 60 C [Bq/m 2 ] 131 I [Bq/m 2 ] 0,3 0,07-0,8; 8 0,2 0,1-0,3; 2 3,5 1,93-5,03; 2 0,3 0,09-1,24; 9 0,3 0,1-0,45; 5 2,7 2,31-3,02; 2 0,7 0,1-1,4; 3 2,4 1,6-3,27; 2 0,3 1 2,9 2,94-2,94; 1 0,3 0,3-0,4; 4 0,4 0,1-1,9; 4 2,2 1,33-3,06; 2 0,2 0,1-0,4; 5 2,2 1,27-3,14; 2 0,2 0,1-0,3; 3 0,3 1 3,7 3,68-3,68; 1 20.2.1-27. táblázat: Fallut aktivitás az erőmű környezetében 3,6 3,6-3,6; 1 0,2 0,1-0,3; 5 0,25 0,2-0,3; 2 3,6 3,61-3,61; 1 0,3 0,2-0,4; 2 1,7 1,69-1,69; 1 Vnatkztatási szint 0,35 - - Talajminták mérései: Nuklid / állmás A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 Sr [Bq/kg] Cs [Bq/kg] 2,8 1,2-9,3; 22 1,6 0,36 4,4; 6 1,6 0,72-3,2; 22 3,1 0,23 8,4; 8 1,3 0,24-2,4; 21 1,3 0,2 3,29; 10 2,1 0,54-6,1; 22 0,7 0,4 0,9; 4 1,6 0,53-3,1; 22 1,6 0,52 2,6; 5 2,9 1,2-8,1; 22 2,1 0,6 7,5; 6 2,2 0,54-4,7; 22 2,6 0,77 10; 7 1,6 0,39-3,6; 20 1,1 0,8 1,4; 3 20.2.1-28. táblázat: Talajminta aktivitáskncentráció az erőmű környezetében 1,6 0,57-3,3; 22 0,7 0,3 1,11; 6 1,7 0,9-2,6; 22 3,3 0,7 13; 5 Vnatkztatási szint 1,8 9,7 Fűminták mérései: Nuklid / állmás A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 Sr [Bq/kg] Cs [Bq/kg] 0,6 0,2-1,7; 16 13,7 1,6-23; 21 0,5 0,16-0,7; 15 8,4 0,71-29; 21 0,6 0,27-1,1; 14 5,0 1,25-15; 21 0,4 0,17-0,92; 20 7,0 0,3-12,2; 21 0,6 0,2-1,8; 19 7,6 3,9-15; 21 0,7 0,18-2,2; 19 12,1 1,38-38; 21 0,8 0,2-2,7; 20 6,6 0,38-21; 21 0,5 0,2-0,81; 17 5,6 0,2-11; 21 0,5 0,16-0,83; 20 4,5 1,42-12; 21 0,9 0,45-2,6; 17 8,6 0,88-15; 21 Vnatkztatási szint 1,7 0,66 20.2.1-29. táblázat: Fűminta aktivitáskncentráció az erőmű környezetében File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 29/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Környezeti dózisegyenérték teljesítmény TLD-vel mérve: Állmás Dózisteljesítmény [nsv/h] Évek A1 65,5 46-82; 130 2001-2011 A2 66,6 57-78; 128 2001-2011 A3 73,3 60-88; 130 2001-2011 A4 77,0 64-100; 128 2001-2011 A5 73,8 49-92; 130 2001-2011 A6 68,7 54-82; 129 2001-2011 A7 63,8 51-75; 130 2001-2011 A8 82,2 65-110; 130 2001-2011 A9 66,4 52-85; 130 2001-2011 B24 82,1 63-104; 128 2001-2011 C10 80,7 34-101; 130 2001-2011 C11 71,1 57-87; 129 2001-2011 C12 77,2 61-95; 130 2001-2011 C13 79,2 59-99; 130 2001-2011 C14 67,7 54-89; 130 2001-2011 C15 80,0 64-100; 130 2001-2011 C16 81,1 62-103; 130 2001-2011 C17 85,3 65-105; 130 2001-2011 C18 85,9 60-116; 130 2001-2011 C19 70,4 47-98; 128 2001-2011 C20 84,7 51-107; 130 2001-2011 C21 69,8 58-118; 130 2001-2011 C22 88,3 73-112; 129 2001-2011 C23 80,5 61-98; 130 2001-2011 L25 72,7 60 - ; 129 2001-2011 átlag 75,8 2001-2011 Vnatkztatási szint HAKSER alapján 78 2001-2011 20.2.1-30. táblázat: Környezeti dózisegyenérték teljesítmény TLD-vel mérve A környezeti dózisteljesítmény vnatkztatási szintje 78 nsv/h a HAKSER adatai alapján. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 30/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.2.1.2.2 A felszín alatti vízi környezet radilógiai visznyai - talajvíz mérési eredmények A Paksi Atmerőmű telephelyén és a környezetében több helyen is létrehztak mintavevő kutakat, hgy a 3 H és egyéb radiaktív iztóp aktivitását mérni lehessen a talajvízben. A telephelyen belül található helyekről vett mintákban nagy ingadzással lehet a tríciumt kimutatni. Az értékek maximuma 2 és 8 020 Bq/ dm 3 között, a minimuma 1 és 136 Bq/ dm 3 között, míg az átlaga 2 és 2 326 Bq/dm 3 között váltzik az évszak, a vízállás és az áramlási sebesség függvényében. Az egyes mintavételi kutak elhelyezkedését mutatja a 20.2.1-3 ábra, amelyről jól lelvasható, hgy a telephelyen kívül mindössze 4 mintavevő kút adatait lehet figyelembe venni, a többi a Paksi Atmerőmű telephelyén belül található. 20.2.1-3. ábra: A trícium mintavevőkutak elhelyezkedése és jelölése File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 31/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A négy mérési pntban mérhető értékek jellemzői láthatók a 20.2.1-31 táblázatban. Az értékekből megfigyelhető, hgy a talajvízben mért átlag értékek nagyn hasnlóak a természetes talajvizekben is előfrduló átlag tríciumkncentrációkhz. A telephelyen kívül nem lehet kimutatni jelentősen megemelkedett trícium kncentrációt. Kutak jele Minimum Maximum Átlag Vnatkztatási szint [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 ] [Bq/dm 3 ] T32/a 1 13 2,95 2,95 Z02 1 96 4,36 4,36 T58 1,4 6,4 2,92 2,92 V205 1,4 4,5 1,94 1,94 20.2.1-31. táblázat: A tríciumt mérő figyelőkutakban vett minták mérési eredményei Az Istptech Zrt. mérési és mdellezési vizsgálatai alapján az alábbi általáns jellegű következtetések vnhatók le: A trícium áramlása többnyire É - ÉK irányú a Paksi Atmerőmű fő épületének szűk környezetében. A terhelés terjedési irányát a magas Duna vízszintek perturbálják. Magas szintek esetén, az áramlási irány É - ÉNy irányba frdul és a terhelés terjedése megtrpan, illetve területe Ny-i irányban is kiszélesedik. A krábban meghibásdtt, de már kijavíttt hulladékvíz vezeték környezetében jelentős kncentráció gradiens alakult ki. Az erőmű területén inkább lkálisan elszórt góck alakultak ki. A kutakban mért adatk eredményeiből nem következik, hgy az erőmű fő épülete alatt kiterjedt, jelentős trícium kncentrációval jellemezhető terület van. Nem zárható ki, hgy a fő épülettömb alatt lkális góck helyezkednek el, amelyek aznban az épülettől távlabb és ritkábban elhelyezkedő kutakra nézve nem fejtenek ki jelentős hatást. Tríciumn kívül, csak kismértékű 14 C vlt kimutatható, más mesterséges eredetű radinuklidt a talajvíz kutakban nem lehet kimutatni. A mérési eredmények azt mutatják, hgy a trícium aktivitáskncentrációk flyamatsan csökkennek. 20.2.2 A VIZSGÁLT 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETBEN A RADIOIZOTÓPOK MEGJELENÉSÉNEK 2012. ÉVI VIZSGÁLATAI A 30 km sugarú környezet jelenlegi állaptának (radiiztópk kncentrációja) jellemzésére 5 vizsgálati helyen az alábbi méréseket hajtttuk végre: in-situ gamma-spektrmetriai mérés (50 mérés), gamma dózisteljesítmény mérése (50 mérés), talaj aktivitáskncentrációjának mérése (felsőtalaj 0-5 cm-es részből vett 50 db minta mérése gamma-sugárzó iztópkra és Sr-re), fű, sás és fakéreg aktivitáskncentrációjának mérése (50 db minta mérése gamma-sugárzó iztópkra és Sr-re). 20.2.2.1 Üzemidő hsszabbítás vizsgálati helyei A vizsgálatk a Paksi Atmerőmű üzemidő-hsszabbítás környezetvédelmi megalapzása srán, mrflógiai alapn aznsíttt alábbi ptenciális felhalmzódási helyeken kerültek végrehajtásra: I. sz. vizsgálati hely (8 szektr - 4,9 km): K-Ny-i, ívesen kanyardó, 200-300 m széles, 1 km hsszú, 1,5 m mély meanderben 2 található. A meander felszínének mintegy 70 %-a mezőgazdaságilag művelt, közvetlen a csatrna partját fűz-ligeterdő maradványai kísérik. II. sz. vizsgálati hely /7 szektr - 4,1 km): ÉK-DNy-i irányú, 150-200 m széles, 500-600 m hsszú, 1,5 m mély leflyástalan meanderben fglal helyet. A mérési pnt közvetlen a meander tengelyében helyezkedik el. Mezőgazdaságilag művelt terület. 2 A meander egy szabályztt, ármentesített medertípust képvisel File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 32/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése III. sz. vizsgálati hely (7 szektr - 2,7 km): sík, alacsny ártéri térszínen, egykri övzátnyn található. A 91,8 m tszf-i magasságú, réti csernzjm talajjal fedett felszín mezőgazdaságilag művelt terület. IV. sz. vizsgálati hely (7 szektr - 1,4 km): az erőmű közvetlen környezetében (Kndr tó mellett) helyezkedik el. A mérési hely ge-öklógiai szempntból karakterisztikus helyen található, amely É-D-i lefutású, 50-100 m széles leflyástalan meander az időszaks talajvízhatás alatt álló meanderek típusát képviseli. Természeteshez közelálló vegetációja réti és magassági társuláskból áll, környezete mezőgazdaságilag művelt. V. sz. vizsgálati hely (3 szektr - 3,2 km): települési környezetben, Dunaszentbenedek község közvetlen szmszédságában ( Dunaszentbenedek legelő") fekszik. A házsrk mellett 92 m tszf-i magasságú magasártéri felszínen intenzív legelőgazdálkdás flyik. A trágyáztt legelőt a természeteshez közelálló gyeptársulásk jellemzik. A felszín egyhangúságát a magas ártéri felszínt tagló, 5 m mély, 2-5 m széles egykri feltöltött meanderek teszik váltzatsabbá. A vizsgálati helyszínekhez tartzó mérési pntk kiválasztása az alábbi szempntk szerint történt: a kijelölt mérési pnt és közvetlen környezete lehetőség szerint ne blygattt területre essen a kijelölt mérési pntn levő növényzet jellemző legyen a vizsgálandó területre az 5 mérési pnt együttesen lefedje a teljes vizsgálandó területet a kijelölt pnt lehetséges felhalmzódási helyre essen 20.2.2-1. ábra: A prgramban meghatárztt mintavételi helyek műhldas képe File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 33/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A kijelölt mérési helyekről a vegetáció két szakaszában (tavaszi-nyári és késő nyári-őszi) vett talaj és növényi minták radinuklid kncentrációjának meghatárzására került sr. A kijelölt 5 vizsgálati helyről 5-5 mintavételi pntn a helyre jellemző növényi takaró (fű, sás, mezőgazdasági növény, fakéreg, stb.), illetve a növényzet alatti talaj mintázását végeztük el. A minták feldlgzása után gamma-spektrmetriai méréssel meghatárztuk a természetes és mesterséges gammasugárzó iztópkat, a környezet-ellenőrzés srán alkalmaztt, mnitrzásra alkalmas összes-béta és káliumkncentrációkat, illetve feltárás után a minták Sr aktivitáskncentrációját. Labratóriumi mérés: talaj aktivitáskncentráció mérés (50 db minta mérése gamma-sugárzó iztópkra és Sr-re), fű-, sás- és fakéreg aktivitáskncentráció mérés (50 db minta mérése gamma-sugárzó iztópkra és Sr-re). 20.2.2.2 Vizsgálati eredmények A Paksi Atmerőmű környezetében kijelölt mintavételi pntkn vett növény és talajminták labratóriumi radiaktivitás méréseinek eredményeiből vizsgálati helyszínenként képzett átlag értékét és az átlagértékekből számíttt egyszeres standard deviációt mutatjuk be vizsgálati iránynként és nuklidnként a 20.2.2-1 táblázatban és a 20.2.2-2 táblázatban. A táblázatkban feltüntettük tvábbá az adtt vizsgálati helyszínen vett mintákból mért minimum és maximum értékeket. Ahl a szórásértéket nem tüntettük fel, tt legfeljebb csak két mintában vlt az adtt nuklid kimutatható. Növény Bq/kg száraz tömeg Összes béta Sr Cs 40 K 7 Be Összes béta Sr Cs 40 K 7 Be Átlag ± szórás (min. max.) I. hely II. hely III. hely IV. hely V. hely Tavasz 943 ± 24 % 540 ± 22 % 651 ± 13 % 757 ± 21 % 637 ± 9 % (663 1236) (409 693) (556 785) (641 1023) (538 684) 0,65 ± 50 % 0,95 ± 41% 0,86 ± 20 % 1,47 ± 79 % 0,79 ± 56 % (0,41 1,19) (0,75-1,44) (0,67 1,10) (0,11 3,25) (0,10-1,18) 0,12 0,23 0,33 ± 47 % kh* 0,49 ± 31 % (0,12 0,12) (0,23 0,23) (0,15 0,42) (0,26 0,46) (0,31 0,63) 1040 ± 20 % 654 ± 63 % 755 ± 21 % 3 ± 20 % 760 ± 8 % (818 1298) (498 888) (576 1015) (698 1149) (691 858) 99 ± 41 % (44-145) 488 ± 13 % (436 596) 0,85± 20 % (0,56 0,97) 0,26 ± 6 % (0,25 0,28) 513 ± 22 % (433 702) 284 ± 16 % (230 341) 184 ± 87 % (103-352) 593 ± 74 % (344 946) 1,27 ± 50 % (0,46 2,00) 0,57 (0,56 0,57) 840 ± 71 % (529 1304) 300 ± 59 % (255 382) Ősz 159 ± 59 % (43-267) 786 ± 28 % (521 1073) 0,72 ± 39 % (0,42 1,09) 0,97 (0,57 1,37) 789 ± 41 % (517 1260) 230 ± 39 % (99 329) 166 ± 14 % (129 196) 492 ± 52 % (226 912) 1,60 ± 17 % (1,37 1,96) 0,33 (0,28 0,38) 558 ± 47 % (281 983) 187 ± 32 % (113 263) 179 ± 29 % (139 262) 659 ± 52 % (375 1227) 1,47 ± 45 % (1,06 2,65) 0,79 (0,45 1,13) 800 ± 56 % (400 1439) 292 ± 24 % (217 386) 20.2.2-1. táblázat: Növények labratóriumi radiaktivitás mérésének eredményeiből számlt átlag értékek vizsgálati helyszínenként File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 34/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Talaj Bq/kg száraz tömeg Összes béta Sr Cs 40 K 7 Be 232 Th sr 238 U sr Összes béta Sr Cs 40 K 7 Be 232 Th sr 238 U sr Átlag ± szórás (min- max.) I. hely II. hely III. hely IV. hely V. hely 631 ± 15 % (498 716) 1,10 ± 32 % (0,51-1,37) 14 ± 41 % (4,7 18,6) 497 ± 6 % (448 515) 5,1 (5,1 5,1) 28 ± 9 % (24 32) 26 ± 6 % (23 28) 694 ± 10 % (601 788) 0,38± 55 % (0,11 0,67) 15 ± 44 % (3,3 18,4) 550 ± 5 % (518 583) 2,3 (2,3 2,3) 32 ± 5 % (29 34) 35 ± 6 % (32 38) Tavasz 671 ± 7 % (611 712) 0,40 ± 77% (0,09 0,68) 11 ± 44 % (7,4 17,7) 540 ± 6 % (499 577) 6,3 (4,8 7,7) 31 ± 5 % (29 34) 32 ± 8 % (29 36) Ősz 682 ± 5 % (651-724) 0,62 ± 35% (0,40 0,87) 11 ± 38 % (7,3 15,1) 550 ± 3 % (535 571) 7,3 (7,3 7,3) 31 ± 6 % (28 34) 35 ± 5 % (32 37) 582 ± 11 % (507 644) 0,37 ± 40 % (0,12 0,50) 7 ± 44 % (5,0 12,5) 462 ± 6 % (434 505) 4,7 (4,7 4,7) 27± 13 % (21 33) 28 ± 12 % (22 30) 653 ± 13 % (544 751) 0,39 ± 39 % (0,15 0,56) 8 ± 35 % (5,3 13,2) 479 ± 8 % (443 534) 6,5 (3,9 9,1) 28 ± 12 % (23 34) 28 ± 11 % (24 33) Megjegyzés: * kh -val azt jelöltük, amikr mindegyik mérési pntn vett minta értéke kimutatási határ alatti vlt 474 ± 10 % (410 529) 0,75 ± 57 % (0,41 1,47) 8 ± 59 % (3,5 15,5) 397 ± 6 % (367 429) 2,4 (2,4 2,4) 20 ± 13 % (16 23) 21 ± 12 % (17 24) 481 ± 13 % (416 573) 0,48 ± 14 % (0,39 0,55) 8 ± 68 % (3,3 16,8) 396 ± 7 % (362 429) kh* (4,3 10,8) 20 ± 22 % (15 28) 23 ± 26 % (16 35) 588 ± 5 % (557 630) 0,97 ± 25 % (0,54 1,13) 18 ± 36 % (7,1 22,7) 472 ± 6 % (437 507) kh* (7,5 16,7) 26 ± 9 % (22 30) 28 ± 9 % (24 34) 635 ± 8 % (587 701) 0,85 ± 47 % (0,50 1,54) 15 ± 61 % (3,6 26,9) 457 ± 8 % (414 510) 10,3 (10,3 10,3) 25 ± 10 % (21 28) 27 ± 10 % (22 29) 20.2.2-2. táblázat: Talaj minták labratóriumi radiaktivitás mérésének eredményeiből számlt átlag értékek vizsgálati helyszínenként Az vnatkztatási szintet az 5 mérési hely és a két időszak hsszú felezési idejű radinuklidjaira határztuk meg (20.2.2-3 táblázat). Megjegyeznénk, hgy az itteni vnatkztatási szintek eltérnek az ÜKSER, HAKSER adatbázisból képzettől, mivel itt a szintek kisebb számú eredményekből képzettek. Nuklid Vnatkztatási szint (Bq/kg) Talaj Növény Sr 0,63 0,93 Cs 11,5 0,45 40 K 480,0 761,2 232 Th sr 26,8-238 U sr 28,3-20.2.2-3. táblázat: A vizsgálati helyek talaj és növény vnatkztatási szint értékei File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 35/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 238 U sr és 232 Th sr Talaj- és iszapminták A Paksi Atmerőmű 30 km sugarú környezetében vett talajmintákban a természetes 238 U sr elemeinek ( 214 Pb és 214 B) és a 232 Th sr elemeinek ( 228 Ac- és 208 Tl) aktivitáskncentrációja jellemzően 25-35 Bq/kg közötti vlt, átlaguk 29 Bq/kgnak adódtt. Ettől számttevően csak a IV. vizsgálati helyszínen, a Kndr-tó környezetében mért értékek tértek el, ahl csak 20-22 Bq/kg vlt. Az összes vizsgált mintát tekintve a minimum maximum érték 16-34 Bq/kg vlt. Az UNSCEAR Reprtban [20.2-13] magyarrszági talajkra megadtt referencia értékek: átlagk és (minimum - maximum tartmányk) 238 U sr béli elemekre 29 Bq/kg (12-66 Bq/kg), 232 Th sr elemeire 28 Bq/kg (12-45 Bq/kg). A mérési eredményeink jól illeszkedtek a megadtt értékekhez. 40 K Talaj- és iszapminták A Paksi Atmerőmű 30 km sugarú környezetében vett talajminták 40 K radiiztóp aktivitáskncentrációja a IV. vizsgálati területen vlt a legalacsnyabb, átlagsan 397 Bq/kg-nak adódtt. A többi vizsgálati területen vett mintában átlagsan 501 Bq/kg vlt. Az összes vizsgált mintát tekintve a minimum maximum érték 362-583 Bq/kg vlt. Az UNSCEAR Reprtban [20.2-13] magyarrszági talajk 40 K fajlags aktivitására megadtt referencia értéke: átlaga és (minimum - maximum tartmánya) 370 Bq/kg (79 570 Bq/kg). Növényminták A Paksi Atmerőmű 30 km sugarú környezetében vett növényminták 40 K kncentrációja 281 és 1439 Bq/kg közötti vlt. A növények 40 K kncentrációjában egy évszaks váltzás vlt megfigyelhető, ugyanis a tavasszal begyűjtött mintákban (néhány kivételtől eltekintve) magasabb száraz tömegre vnatkztattt 40 K aktivitáskncentráció vlt mérhető, mint az ősszel vett mintákban. A tavasszal vett növényekben mért átlagérték 822 Bq/kg vlt, az ősszel vett növényekben pedig 700 Bq/kg. Összehasnlításul az OSSKI udvarán 2009. és 2012. között vett fűminták 40 K tartalma átlagsan 820 Bq/kgnak adódtt. Az egyes értékeket tekintve az is látható vlt, hgy nagy tartmányn belül szórtak: 223-1182 Bq/kg között, amiből arra lehet következtetni, hgy a növények K felvételét sk tényező beflyáslja. 7 Be Talajminták A talajk 7 Be aktivitáskncentrációja egy-két minta kivételével minden esetben kimutatási határ alatti, azaz < 6-10 Bq/kg vlt. Növényminták A növényminták 7 Be aktivitáskncentrációja aznban jól mérhető vlt. A Paksi Atmerőmű 30 km sugarú környezetében vett összes növényminta 7 Be aktivitáskncentrációjának átlaga 208 Bq/kg, a mért értékek terjedelme 43 386 Bq/kg közötti vlt. A 7 Be fajlags aktivitásában is megfigyelhető vlt egy évszaks váltzás. Az ősszel vett növény mintákban átlagsan kétszer magasabb vlt a kncentrációja a tavasziakéhz képest. A tavaszi mintákból mért értékek átlaga 158 Bq/kg vlt, az őszi mintáké 259 Bq/kg. Ez valószínűleg (többek között) azzal is magyarázható, hgy az őszi mintavételezés csapadéks időszakra esett, míg a tavaszi szárazabbra. Összes béta-aktivitáskncentráció Általánsságban megállapítható, hgy a talaj és növény mintákból mért összes béta-aktivitáskncentráció a minták többségénél 80 95 %-ban a minták 40 K tartalmából származtt, így a két érték egymással jó közelítést mutattt. Talaj- és iszap minták A Paksi Atmerőmű 30 km sugarú környezetében vett talajminták átlags összes béta-aktivitáskncentrációja 612 Bq/kg vlt. A mért értékek a 410 788 Bq/kg tartmányn belül váltztak. Növényminták A Paksi Atmerőmű 30 km sugarú környezetében vett növényminták átlags összes béta-aktivitáskncentrációja tavasszal 706 Bq/kg-nak, ősszel 604 Bq/kg-nak adódtt. A mért értékek egy szélesebb tartmányn belül, 226 1236 Bq/kg között váltztak. Látható, hgy a 40 K iztóp esetében leírt évszaks váltzás természetesen ezen értékek esetében is megjelent. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 36/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Cs és Sr Talaj- és iszapminták A Paksi Atmerőmű 30 km sugarú környezetében vett talajkban a legmagasabb Sr és Cs aktivitás kncentrációkat (átlagsan 1,0 Bq/kg, illetve 15 Bq/kg-t) az I. és az V. vizsgálati helyszínen mértük, a legalacsnyabbakat a III. vizsgálati helyszínen (átlagsan 0,4 Bq/kg, illetve 7 Bq/kg-t). Megjegyzendő, hgy az I. és V. vizsgálati helyszín mérési pntjai egy-egy meanderbe estek és ezek a területek állapta felelt meg leginkább a természetesnek. A II. és III. vizsgálati terület mérési pntjai pedig mezőgazdaságilag művelt területre estek és az itt mért talaj kncentráció értékek általában alatta maradtak a többi vizsgálati helyszínen mért értékeknek. Az itt kijelölt mérési pntk mezőgazdaságilag művelt területbe ékelődtek bele. A III/4 és III/5 mérési pntk visznt az árvízvédelmi töltés közelében lettek kijelölve, itt a Cs talajbeli aktivitáskncentrációja a természetes állaptukban maradt területekét közelítette. Megjegyeznénk, hgy elsődlegesen csak a természetes állaptukban megmaradt területek, közöttük is a meanderek tudnak felhalmzódási helykén viselkedni, hiszen a többi terület flyamatsan blygatva van. A talajmérések eredményei alapján arra lehet következtetni, hgy az I. és az V. vizsgálati helyszínen levő meanderek felhalmzódási pntként működhettek. Ezt az is alátámasztja, hgy az ugyanazn helyszínen belül, de nem a meanderben végzett mérések eredményei alacsnyabbnak adódtak (lásd V/2. pnt). Hasnlóan felhalmzódási pntnak mutatkztt a IV/1 mérési pnt, amely a Kndr-tó medrének flytatásában húzódó árkba esett, közvetlenül egy műút mellet. Itt a felszíni lemsódás hatása is érvényesülhetett. A talajban mért Sr és a Cs aktivitáskncentrációk (átlagsan 1,0 illetve 16,1 Bq/kg) itt magasabbak vltak, mint a IV. vizsgálati helyszín többi mérési pntján. Az utóbbi pntkn mért kncentráció értékek vlumenükben nem tértek el, a művelés alatt levő területeken mértektől. Általánsságban megállapítható, hgy a talajminták tavaszi és őszi mérési eredményeiben nem várható évszak szerinti különbség, ha nem történik radilógiai eseményhez köthető kihullás és nincs más mesterséges beavatkzás sem (pl. a talaj megblygatása beszántással). Ugyanakkr az iszapmintákban a talaj eredményekkel összevetve mind a Sr, mind a Cs iztópk kncentrációit tekintve alacsnyabb értékeket mértünk. Az iszapmintákban az átlags Sr aktivitáskncentráció 0,30 Bq/kg vlt 0,06 0,62 Bq/kg minimum - maximum tartmány mellett, a Cs átlags aktivitáskncentrációja 5,9 Bq/kg vlt, 0,7-15,8 Bq/kg szórási tartmány mellett. Összehasnlításul a balatni iszapban mért Sr aktivitáskncentrációk átlaga 0,92 Bq/kg vlt (0,16 3,24 Bq/kg minimum - maximum tartmány mellett), a Cs iztópé 45 Bq/kg vlt átlagsan, az értékek a 4 123 Bq/kg tartmányba estek. A Velencei-tó iszapjában az átlags Sr aktivitáskncentráció 4,39 Bq/kg vlt (0,41-22,7 Bq/kg minimum-maximum mellett), a Cs átlags kncentrációja 31 Bq/kg vlt (az összes értékek a 3 73 Bq/kg tartmányn belüli vlt). Növényminták A Paksi Atmerőmű 30 km sugarú környezetében vett növényminták közül a legmagasabb Cs kncentrációk (átlag 0,6 Bq/kg) szintén az V. vizsgálati helyszínen vett mintákban vltak mérhetők, a legalacsnyabbak aznban az I. helyszínen begyűjtöttekben (0,2 Bq/kg). A Sr kncentrációja a IV. helyszínen vett mintákban vlt a legmagasabb (1,5 Bq/kg). Az összes növényminta eredményéből képzett átlags Cs aktivitáskncentráció 0,44 Bq/kg, a Sr aktivitáskncentrációk átlaga pedig 1,06 Bq/kg vlt. A növényminták Cs és Sr aktivitáskncentrációjában is megfigyelhető egy évszaks váltzás. Az ősszel vett növényminták Cs kncentrációja (átlagsan 0,58 Bq/kg) szinte minden mintában magasabb vlt, mint a tavasszal begyűjtöttekben (átlagsan 0,30 Bq/kg), a Sr kncentrációja esetében pedig a minták többségében (őszi mintákban átlagsan 1,18 Bq/kg, a tavasziakban 0,94 Bq/kg). File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 37/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.2.3 ÖSSZEFOGLALÁS A 2001-2011 közötti időszakban az atmerőmű környezetéből (0-30 km) származó különböző környezeti mintákban (elemekben) a Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (HAKSER), a Paksi Atmerőmű által készített Éves Sugárvédelmi Jelentések Nukleáris Környezetellenőrzés fejezetei szerint elsősrban a 3 H, 14 C, Sr és Cs mesterséges radinuklidkat tudták kimutatni. A Sr és a Cs radinuklidk feltételezhetően nem atmerőműi járulékk, hanem a csernbili baleset és a légköri atmrbbantásk származékai. Ezt támasztják alá az értékelő elemzések is, miszerint a Sr és a Cs radinuklidk megjelenései és aktivitáskncentrációi az egyes környezeti elemekben, hasnlóak az rszágs mérési adatkkal (ERMAH [Egészségügyi Radilógiai Mérő és Adatszlgáltató Hálózat] labr és OKSER [Országs Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer] adatk), így ezek egyértelműen nem tulajdníthatók a Paksi Atmerőműnek. A trícium ( 3 H) és a radikarbn ( 14 C) megjelenése is elsősrban glbális eredetből adódik. Erről sajns rszágs lefedettséggel bíró mérési adatbázis krlátzttan áll rendelkezésre, de az atmerőmű környékén megjelenő értékek egy része az atmerőműnek tudható be. A telephelyen a felszín alatti vízben való megjelenésük, az biztsan atmerőműi eredetű, visznt a terhelés kiterjedése csak a telephelyre krlátzódik. Az atmerőműre jellemző radinuklidk az értékelhető tartmányban csak néhány esetben frdultak elő a környezeti ellenőrző mérések srán levegő-, fallut-, iszap és talajmintákban, s elsősrban 54 Mn, 60 C, 58 C, 110m Ag radinuklidkat találtak. A környezeti mintákban alfa-spektrmetriai méréseket nem végeztek. A radijód nuklidk megjelenése lyan esetekben frdult elő, amikr üzemzavar vlt az atmerőműben, fukushimai baleset hatása megjelent hazánkban, illetve az Iztóp Intézet Kft. kibcsátását mérték. Az erőműtől távlabbi pntkban a radijód megjelenése lehet rvsi alkalmazás srán történő kikerülés is. A 2001-2011 közötti mérési adatk feldlgzása mellett az atmerőmű környezetében 5 különböző vizsgálati helyen insitu gamma-spektrmetriai és gamma dózisteljesítmény méréseket is végeztünk 2012-ben, valamint talaj és növénymintákat is vettünk labratóriumi mérésekhez. A mérések szintén csak a Sr és Cs radinuklidkat mutatták ki a különböző környezeti mintákban. Egyedül egy helyen (a Paksi Atmerőmű közelében) egyszer tudtunk talajban 60 C radinuklidt kimutatni. Hasnlóan a 19-es években ezen a helyeken (amelyek mint felhamzódási pntk lettek kijelölve mrflógiai megfntlásk és szélirány alapján) végzett mérések is csak egy-két esetben tudtak kimutatni radinuklidt, nevezetesen 110m Ag-et. Elemzéseket végeztünk arra vnatkzóan, hgy maximális mért kibcsátási értékek mellett milyen várható környezeti aktivitás értékek jelennek meg az egyes környezeti elemekben és azk a jelenlegi mérőeszközök kimutatási értékeivel meghatárzhatóak-e. Végeredményben azt kaptuk, hgy csak igen kevés számú radinuklidt (trícium, radikarbn) lehet az erőmű környezetében kimutatni légköri kibcsátás srán. A vízi kibcsátásnál is csak a radicéziumt lehetne halban kimutatni a vizsgálatba bevnt iztópk közül. Ezek alapján elmndható, hgy az atmerőmű nrmál kibcsátásának környezeti hatásait, a radinuklidk környezetbeli viselkedését mérésekkel nem lehet követni és azk vándrlását, mzgását nem lehet leírni az egyes környezeti elemekben. A környezeti gamma dózisteljesítmények is azt támasztják alá, hgy az atmerőmű környezetében nem találhatók emelkedett értékű helyek. 20.3 A VIZSGÁLT 30 KM SUGARÚ KÖRNYEZETBEN ÉLŐ LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOTA A telephely környezetében élők egészségügyi állaptának vizsgálatával értékelni kell, hgy az inizáló sugárzással ptenciálisan kapcslats megbetegedések milyen gyakrisággal frdulnak elő a telephely 30 km-es környezetében élő népesség körében. Az elemzéseknek arra a kérdésre kell válaszlniuk, hgy a megbetegedések megfigyelhető mintázata alapján felmerül-e annak a gyanúja, hgy a Paksi Atmerőműhöz egyes betegségek többletkckázata kapcslódik-e. A telephely környezetében élők egészségi állaptának vizsgálatát, meghatárzását hatjuk végre: az kspecifikus halálzás (10 évre), a daganats betegségek miatti kórházi ellátás alapján megállapíttt mrbiditás (3 évre), a fejlődési rendellenességek előfrdulási gyakrisága (3 évre), File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 38/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése a genetikai kmpnenssel rendelkező, nem daganats betegségek szakellátás igénybevétele révén megfigyelhető előfrdulási gyakriság indikálja (5 évre), a szív-érrendszeri betegségek miatti kórházi ellátás alapján megállapíttt mrbiditás (1 évre) A vizsgálat fő feladata nem a kiválttt hatás mérése vlt, hanem annak demnstrálása, hgy az atmerőmű a környékén élők egészségét nem veszélyezteti. A technlógiai hibákhz köthető, időben krlátztt és akut élettani hatásk kiváltására alkalmas expzíciókat ki lehet zárni (az egészségállapt értékelésnek sem ilyen hatásk feltárására kell fókuszálnia), ebből kiflyólag nincs specifikus vizsgálati végpnt (nem lehet dózist, időzítést és expnáltak körét figyelembe vevő vizsgálatt szervezni). A daganatk, szív-érrendszeri betegségek kifejlődése hsszú flyamat. A klinikai megjelenésig tartó idő jelentős egyéni variabilitást mutat (azns időzítésű és dózisú expzíció esetén sem várjuk, hgy időben kncentrált lesz a kiválttt hatás megjelenése), emiatt a vizsgálati végpntk, a mnitrztt egészségkársdásk kijelölésekr nem a rövid ideig ható jelentős dózisk, hanem az alacsny dózisk hatásainak az észlelésére kellett kncentrálni. A vizsgált időszakt ezért úgy kell kijelölni, hgy elég nagy esetszám álljn rendelkezésre ahhz, hgy érdemi statisztikai erővel lehessen az esetleges kckázatemelkedést kimutatni (ennek megfelelően kerültek kiválasztásra a vizsgált végpntk). A halálzás, a kórházi betegfrgalm alapján észlelt mrbiditás esetszámai jelentősen eltérnek. Célszerű a halálzás kisebb esetszámaihz hsszabb vizsgálati periódust definiálni (a nem daganats megbetegedések esetén a daganatknál magasabb betegséggyakriság miatt rövidebb vizsgálati periódus is elég statisztikai erőt biztsít az elemzésekhez). A vizsgálat elvi menete ezért az vlt, hgy első lépésben a biztnságt kell demnstrálni (nincs az atmerőmű környezetében lyan egészségveszteség, ami az erőműből származó hatáskhz kapcslható). Amennyiben ezen a végpntn gyanú alapzódik meg a többletkckázatkkal kapcslatban, akkr kell a környezet-egészségügyi gyakrlatnak megfelelő célztt (és jelentős erőfrráskat, valószínűleg jelentős lakssági együttműködést igénylő) részletes vizsgálatt leflytatni. A vizsgálatt a két fázisban végeztük el. Az első fázisban ly módn kell elvégezni az elérhető adatbázisk alapján, hgy a tvábbi vizsgálatk számára jó visznyítási alapt (alapállaptt) jelentsenek az eredmények. A vizsgálat másdik fázisában kerütl sr a házirvsk bevnására. Itt kellett tisztázni, hgy az adatbázisk feldlgzásával kaptt adatk hgyan függnek össze, hgyan krrigálandók az életmódi tényezők, családi anamnézis és egyéb zavaró tényezők alapján. 20.3.1 A VIZSGÁLAT ELSŐ FÁZISA, ADATBÁZISOK FELDOLGOZÁSA 20.3.1.1 A vizsgálati területek lehatárlása A vizsgálat számára különböző elvek alapján lehetséges a hatásterület kijelölése. Elvben az emisszió természetére és a terjedés körülményeit beflyásló környezeti tényezőkre vnatkzó idősrk használatával dózis szerinti térképek készíthetők, melyek alapján pnts hatásterület definiálható. Mivel egészségügyi kckázattal járó környezet terhelést egyelőre nem észleltek, az elvi hatásterületet a Paksi Atmerőmű körüli körökkel lehet definiálni, melynek sugarát úgy érdemes meghatárzni, hgy az széleskörű elvárásknak feleljen meg. Vizsgálati területnek a Paksi Atmerőmű közpntjától 30 km-es sugarú kört tekintjük a vizsgálat indításakr. A vizsgálati terület kijelölésével egy ptenciálisan expnálódó ppulációt adunk meg. A vizsgálatba ezért a 10 km-es körzeten belüli ppulációt (mint elsődleges ptenciális hatásviselőt), a 10-20 km-es sávban élőket (mint másdlags ptenciális hatásviselőket) és a 20-30 km-es sávn belül élő ppulációt (mint a helyi visznykat legjbban tükrözni képes kntrll ppulációt) külön-külön értékelve vesszük figyelembe. 20.3.1.2 A vizsgálat módszertana Az epidemilógiai jellegű értékelésre knkrétan nem vnatkznak jgszabályi előírásk. Szabványkban rögzített feldlgzási módszerek sincsenek. Az alkalmaztt módszertanra vnatkzóan a nemzetközi szakirdalmban publikált eredményeket tekintjük irányadónak. Az értékelésekhez az Európai Unió és a WHO Európai Irda által támgattt Bimed 2 prgram keretein belül szervezett prjekt eredményeit összefglaló kiadványt, módszer gyűjteményt (Lawsn A, Biggeri A, Böhning D, Lessafre E, Viel J- F, Bertllini R: Disease Mapping and Risk Assessment in Public Health, Wiley, 1999) tekintettük elsődleges referenciának. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 39/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A feladat végrehajtása srán meghatárzó kritérium, hgy az érintett népesség egészségi állaptában, életminőségében esetleg bekövetkező váltzásk nymn követhetőségének alapjait epidemilógiai felméréssel, elemzésekkel végezzük el. A kritériumkat az emberen végzett rvstudmányi kutatáskról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet alapján teljesítettük. Csak lyan betegségekre, illetve betegségcsprtkra vnatkzó indikátrk képezik a jelentés alapját, amelyek a Betegségek Nemzetközi Osztályzásában önálló BNO kóddal rendelkeznek, illetve amelyek esetében a referencia ppulációra vnatkzó adatelemzés srán nem merül fel a jelentési gyakrlat anmáliáira utaló statisztikai eltérés (azaz, amelyek esetében a nemzetközi referencia értékekhez visznyíttt magyar referencia adat nem mutat aránytalan nagy eltérést; s amelyek esetében a referencia ppulációban a területi eltérések és időbeli trendek nem mutatnak a betegségek természetével össze nem egyeztethető aránytalanságt). 20.3.1.3 Felhasznált alapadatk áttekintése Halál kának diagnózisa A Közpnti Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjti Magyarrszágn hsszú évek óta a haltt vizsgálati biznyítványkat, melyekre a halált megállapító rvs rögzíti a demgráfiai adatkat és szintén ő rögzíti a halál kának diagnózisát. A halálki diagnózis szemben a hagymánys diagnózissal - nem egy betegség megállapítását jelenti, hanem a halálhz vezető flyamat megfelelő szabályk szerinti leírását. A flyamat kiindulópntját jelentő kórképet tekintjük az egészségmnitrzás srán használható indikátrnak, hiszen a betegség kialakulásával kapcslats ptenciális kckázati tényező lehetséges hatásainak értékelése a prjekt alapvető célkitűzése. A településeken évenként megfigyelt halálesetek számát kórképenként összesítve 2001-2010-re vnatkzóan a KSH bcsáttta rendelkezésünkre. Társadalmi státusz A vizsgálati területen belül jelentősek az egyes településeken élők társadalmi-gazdasági státuszbeli különbségei. Mivel ez a státusz beflyással van az életmód száms elemén keresztül a betegségek kialakulásának valószínűségére, a vizsgálatk srán ezeket a hatáskat, mint kntrllálandó zavaró tényezőket figyelembe kell venni, aminek első lépése a rájuk vnatkzó adatk begyűjtése. Az aggregált adatelemzéseknél a legmegbízhatóbb terület-specifikus társadalmi-gazdasági státusz indikátrk frrása a Népszámlálás adatbázisa, amelyet utljára 2011-ben végeztek, ez az adatbázis ad széles körű infrmációt társadalmigazdasági helyzetekre. Mivel a prgram srán lyan betegségek előfrdulási gyakriságát fgjuk elemezni, amelyek kialakulásáhz éveken keresztül ható expzíciókra van szükség, a 2011-es népszámlálási státuszindikátrk alkalmasak a vizsgálat céljainak eléréséhez. Gyakrlatilag minden betegségre igaz, hgy a betegség kialakulásában szerepet játszó expzíciós mintázat fenntartásában meghatárzó szerepe van a társadalmi-gazdasági státusznak. Ezért ennek a faktrnak a kntrllálása nélkül az elemzések eredményeit nem tudjuk jól értelmezni. Erre a feladatra alkalmazható módszer a Carstair-scre számításán alapul. Ez a képzettség, a munkanélküliség, a jövedelmi helyzet és a lakásk zsúfltsága alapján meghatárztt sk szempntból vizsgált, nemzetközi gyakrlatban gyakran alkalmaztt mérőszám, amely adat népszámlálási adatbázisk használatával állítható elő a vizsgált településekre. Ennek elemeit használtuk fel a lkális rizikó krrigálására. Képzettségi index Kmfrt fkzat Egy laksra jutó lakásk száma Aktív keresők aránya Standardizált társadalmi-gazdasági státusz indikátrk Krrigált lkális rizikó-mérőszámk File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 40/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Laksság-nyilvántartás A településsrs laksság-nyilvántartás az elmúlt 10 évben váltzó, de jgflytnsságt mindig biztsító intézményekben zajltt. A jgelődöktől (BM Közpnti Adatfeldlgzó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, Igazgatásfejlesztési Fősztály, Szlgáltatási Osztály) kaptt adatbázisk struktúráját, az adatk gyűjtésének módját és az adatk elérhetővé tételének megldásait a jelenlegi felelős intézmény, a Közigazgatási és Elektrnikus Közszlgáltatásk Közpnti Hivatala (KEKKHs) váltzatlanul meghagyta. A prgram srán az egyes évekre meghatárztt indikátrk számításáhz az év közepi lakónépesség demgráfiai adatainak ismerete szükséges, amit a KEKKH adatai segítségével tudunk előállítani. A településsrs demgráfiai adatbázisban krév pntssággal, adtt év december 31-re vnatkztattt lélekszám adatk vannak férfiakra és nőkre vnatkzóan, külön-külön a 2001-2010-es időszakra. A hatásterületen belüli települések adatait a teljes rszág népességének adatai alapján számíttt várható esetszámkhz visznyítva értékeljük a standardizálás segítségével. Fejlődési rendellenességek A fejlődési rendellenességeket Magyarrszágn, a világn szinte teljesen egyedülálló módn teljes rszágt lefedő, törvény által előírt jelentési rendszerre alapuló, speciális regiszterben tartják nyilván. A regiszter minőségét jelzi, hgy tagja az EUROCAT-nek, ami az európai fejlődési rendellenességek regisztereinek szövetsége. A regiszterben évtizedek óta flyamats az adatgyűjtés. A fejlődési rendellenességek részletes besrlással és a gyerekek lakóhelyének, születési dátumának pnts meghatárzása után kerülnek rögzítésre. A település-specifikus kckázatmérő indikátrk előállítása ezért ldható meg megbízható minőségű indikátrk révén a hazai regiszter segítségével. Járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás A járóbeteg és a fekvőbeteg szakellátásban flyó ellátásról tételes teljesítmény-elszámlási jelentést kell készítenie minden magyarrszági szlgáltatónak. A jelentések tartalmát jgszabály írja elő, minőségét pedig az Országs Egészségbiztsítási Pénztár szavatlja. Amennyiben a beküldött elszámlási jelentés nem felel meg a kívánalmaknak, akkr javításra visszaküldik a szlgáltatónak és mindaddig nem teljesítik a kifizetést, amíg a jelentés frmailag, tartalmilag nem felel meg az előírásknak. Mivel a hazai egészségügyi szlgáltatók alapvetően az Országs Egészségbiztsítási Pénztárral kötött szerződések alapján finanszírzzák a gyógyítást, az Országs Egészségbiztsítási Pénztár pedig az egyedüli pénztár, a szakellátási adatbázisk segítségével a teljes betegfrgalmat lefedő adatbázishz juthatunk. Az adathzzáférést epidemilógiai jellegű vizsgálatk számára biztsítják. Az egyedi aznsítást lehetővé nem tevő, de az egy beteghez tartzó ellátási események összekapcslását biztsító rendszer révén a prgram számára fnts betegségekre vnatkzóan jól használható alapadatkat nyerhetünk. Hatásterület meghatárzása A vizsgálat srán a hatásterületen belül település szintű, illetve irányítószámk szerint csprtba rendezett települések aggregált adatait dgztuk fel (20.3.1-1 ábra és 20.3.1-2 ábra). A népesség nyilvántartása települések szintjén valósul meg. A halálki diagnózisk és a fejlődési rendellenességek előfrdulása is települések szintjén regisztrált adat, de a szakellátás betegfrgalmi adatai a betegek lakóhelyének irányítószámai alapján kerülnek rögzítésre. Mivel az irányítószámk és a települések nevei közt kölcsönösen egyértelmű leképezés nem valósítható meg, ezért a legkisebb zárt településcsprtkat alakítttuk ki a teljesítmény-elszámlási rekrdk feldlgzásakr. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 41/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.3.1-1. ábra: A vizsgálati terület (a) rszágn belüli elhelyezkedése 20.3.1-2. ábra: A hatásterület zónáiba tartzó települések A vizsgálatba a 10 km-es körzeten belüli ppulációt (mint elsődleges ptenciális hatásviselőt), a 10-20 km-es sávban élőket (mint másdlags ptenciális hatásviselőket) és a 20-30 km-es sávn belül élő ppulációt (mint a helyi visznykat legjbban tükrözni képes kntrll ppulációt) külön-külön értékelve vettük figyelembe. A települések zónákn belüli elhelyezkedése illetve az egyes települések erőműtől való távlsága jelentette a kckázati visznyk területi elrendeződésének alapadatát. Adatfeldlgzás menete Halálzási és megbetegedési visznyk értékelése srán lényegében azt vizsgáltuk, hgy milyen a viszny a várható és a megfigyelt esetek száma között. Ennek az elemzésnek első lépése, hgy a kr, nem és vizsgálati év szerint standardizált hányadskat előállítjuk: Indirekt standardizálás Távlságtrend Társadalmi-gazdasági státusz hatásának értékelése Indirekt standardizálás célja, hgy lyan gyakrisági adatt kapjunk, amely úgy fejezi ki a mrtalitási / mrbiditási kckázatt egy ppulációban, hgy annak referencia értékhez képest magas vagy alacsny vltát a demgráfiai összetétel zavaró hatásától függetlenül meg lehessen ítélni. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 42/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Távlságtrend elemzésnél, amennyiben az atmerőmű telephelye már ma is valamilyen egészségkársító hatás pntfrrásaként hatna, akkr tőle távldva csökkenő gyakriságt kellene kapni. Az atmerőmű kibcsátásából eredő irányfüggést itt nem vettük figyelembe, hisz az érintett területen ezt nehéz lenne megvalósítani és az ehhez tartzó megfelelő adatbázist létrehzása is körülményes lenne (ahgy 20.3.1.1 fejezetnél is leírtuk), így körszimmetrikusan vizsgáltuk az adatkat. Társadalmi-gazdasági státusz hatásának értékelése azért lényeges, mert ennek a faktrnak a kntrllálása nélkül az elemzések eredményeit nem tudjuk jól értelmezni. 20.3.1.4 Halálzási kckázat értékelése az erőmű körzetében A halálzási adatk az egyes halálkknak megfelelően kerültek feldlgzásra. Minden halálk esetében értékelésre került Paks vársban megfigyelt halálzási kckázat és a megfigyelt esetszámk várható értékektől való eltérésének statisztikai értékelése. Statisztikai értékelések készültek a 30 km-es környék településein megfigyelt halálzási kckázatról és annak referencia szinttől való eltérésének statisztikai tesztelése srán kaptt eredményekről. Ajak, szájüreg, garat rsszindulatú betegségei kzta halálzás Nyelőcső rsszindulatú daganatai kzta halálzás Gymr rsszindulatú daganatai kzta halálzás Vastagbél rsszindulatú daganatai kzta halálzás Végbél, szigmabél, végbélnyílás rsszindulatú daganatai kzta halálzás Emésztőszervek egyéb daganatai kzta halálzás Légcső, hörgő, tüdő rsszindulatú daganatai kzta halálzás Emlő rsszindulatú daganatai kzta halálzás Méhnyak és méh rsszindulatú daganatai kzta halálzás Agy rsszindulatú daganatai kzta halálzás Hdgkin limfóma kzta halálzás Leukémia és nn-hdgkin limfóma kzta halálzás Daganatk kzta halálzás Magas vérnymás betegség kzta halálzás Ischaemiás szívbetegségek kzta halálzás Agyérbetegségek kzta halálzás Keringési rendszer betegségei kzta mrbiditás Légzőrendszer betegségei kzta halálzás Alkhls májbetegségek kzta halálzás Emésztőrendszer betegségei kzta halálzás Öngyilksság és önsértés kzta halálzás A mrbiditás és mrtalitás külső kai kzta halálzás Összhalálzás A 10 km-enként definiált zónákn belül összegzett halálzási kckázat és annak referencia szinttől (megyei) való eltérésének tesztelése, illetve a társadalmi-gazdasági státusszal krrigált lkális kckázatk és az erőműtől mért távlság közti kapcslat értékelése (20.3.1-1. táblázat és 20.3.1-2. táblázat) révén az erőmű ptenciális pntfrrás szerepét teszteltük. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 43/109

Daganatk Magasvérnymás betegség Ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Alkhls májbetegség Emésztőrendszer betegségei Öngyilksság és önsértés A mrbiditás és mrtalitás külső kai Összhalálzás Ajak, szájüreg, garat, rsszindulatú daganata Nyelőcső rsszindulatú daganata Gymr rsszindulatú daganata Vastagbél rsszindulatú daganata Végbél, szigmabél, végbélnyílás rsszindulatú daganata Emésztőszervek egyéb daganatai Légcső, hörgő, tüdő rsszindulatú daganata Emlő rsszindulatú daganata Méhnyak és méh rsszindulatú daganata Az agy rsszindulatú daganata Hdgkin limfóma Leukémia és nn-hdgkin limfóma c Daganatk Magasvérnymás betegség Ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Keringési rendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Alkhls májbetegség Emésztőrendszer betegségei Öngyilksság és önsértés A mrbiditás és mrtalitás külső kai Összhalálzás c Ajak, szájüreg, garat, rsszindulatú daganata Nyelőcső rsszindulatú daganata Gymr rsszindulatú daganata Vastagbél rsszindulatú daganata Végbél, szigmabél, végbélnyílás rsszindulatú daganata Emésztőszervek egyéb daganatai Légcső, hörgő, tüdő rsszindulatú daganata Emlő rsszindulatú daganata Méhnyak és méh rsszindulatú daganata Az agy rsszindulatú daganata Hdgkin limfóma Leukémia és nn-hdgkin limfóma MVM Paks II. Zrt. Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése <10km 0,957 0,895 1,036 1,159 1,041 0,998 0,946 0,842 0,716 0,772 1,232 0,898 <20km 1,021 1,053 1,109 1,054 0,926 1,138 1,032 0,836 0,917 0,921 0,643 0,4 <30km 0,943 1,067 0,886 1,005 1,025 0,964 0,945 0,943 1,066 1,203 1,29 0,949 <10km ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns <20km ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns <30km ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns <10km 0,979 1,171 0,897 0,3 0,934 0,853 0,915 0,93 0,972 0,969 0,949 <20km 1,031 0,986 0,975 1,035 0,974 0,6 0,917 0,966 0,911 0,994 0,988 <30km 0,979 1,163 0,999 1,061 1,013 0,828 0,956 0,961 0,933 1,064 1,001 <10km ns magas alacsny alacsny alacsny alacsny ns ns ns ns alacsny <20km ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns <30km ns magas ns magas ns alacsny ns ns ns ns ns ns: nem tér el szignifikánsan a referencia szinttől alacsny/magas: szignifikánsan eltér a referencia szinttől 20.3.1-1. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kr és nem szerint standardizált kspecifikus halálzási kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája (2001-2010) Regresszió kefficiens 0,0011 0,0003 0-0,0001-0,0002-0,0001 0 0,0005 0-0,0002 0,0005 0,0001 p 0,293 0,086 0,993 0,052 0,431 0,477 0,3 0,048 0,942 0,697 0,931 0,313 Regresszió kefficiens 0-0,002 0,0004 0,0002 0,0008 0,003 0,0015 0,0011 0,0011 0,0004 0,0008 p 0,931 0,165 0,505 0,598 0,089 0,003 0,002 0,001 0,026 0,236 0,023 20.3.1-2. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kr és nem szerint standardizált kspecifikus halálzási kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján (2001-2010) File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 44/109

zóna Q0 (idegrendszer fejlődési rendellenességiei) Q1 (fej-nyaki régió fejlődési rendellenessége) Q2 (szív és érrendszeri fejlődési rendellenessége) Q30-34 (légzőszervi fejlődési rendellenességei) Q35-37 (ajak és szájpadhasadékk) Q38-45 (tápcsatrna fejlődési rendellenességei) Q5 (urgenitális rendszer fejlődési rendellenességei) Q6-7 (csnt és izmrendszer fejlődési rendellenességei) Q8 (kültakaró fejlődési rendellenességei) Q9 (krmszóma rendellenességek) Mind MVM Paks II. Zrt. Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.3.1.5 Fejlődési rendellenességek regisztrált gyakriságának értékelése az erőmű körzetében A Veleszületett Rendellenességek Országs Nyilvántartása által regisztrált fejlődési rendellenességek az egyes rendellenesség csprtknak megfelelően kerültek feldlgzásra. Minden csprt esetében értékelésre került Paks vársban megfigyelt előfrdulási kckázat és a megfigyelt esetszámk várható értékektől való eltérésének statisztikai értékelése. Statisztikai térképes megjelenítésű ábrák készültek a 30 km-es környék településein megfigyelt előfrdulási kckázatról és annak referencia szinttől való eltérésének statisztikai tesztelése srán kaptt eredményekről. A 10 km-enként definiált zónákn belül összegzett előfrdulási kckázat és annak referencia szinttől való eltérésének tesztelése, illetve a társadalmi-gazdasági státusszal krrigált lkális kckázatk és az erőműtől mért távlság közti kapcslat értékelése révén az erőmű ptenciális pntfrrás szerepét teszteltük. Idegrendszer fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága Fej-nyaki régió fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága Szív- és érrendszer fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága Légzőrendszer fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága Ajak-és szájpad-hasadékk előfrdulási gyakrisága Tápcsatrna fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága Nemi szervek fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága Húgyrendszer, csnt- és izmrendszer fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága A kültakaró fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága Krmszóma rendellenességek előfrdulási gyakrisága Fejlődési rendellenességek előfrdulási gyakrisága A 10 km-enként definiált zónákn belül összegzett előfrdulási kckázat és annak referencia szinttől (rszágs) való eltérésének tesztelése (20.3.1-3. táblázat), illetve a társadalmi-gazdasági státusszal krrigált lkális kckázatk és az erőműtől mért távlság közti kapcslat értékelése (20.3.1-4. táblázat) révén az erőmű ptenciális pntfrrás szerepét teszteltük. <10 0,56 0,3 1,34 1,32 1,79 2,61 0,82 1,41 1,55 1,18 1,34 <20 1,36 0,49 1,36 1,59 0,72 1,49 1,4 1,41 1,23 1,12 1,32 <30 1,26 0,82 1,94 2,66 0,6 2,49 1,32 1,14 1,46 1,78 1,55 <10 ns ns ns ns ns magas ns magas ns ns magas <20 ns ns magas ns ns ns ns magas ns ns magas <30 ns ns magas magas ns magas ns ns ns magas magas ns: nem tér el szignifikánsan a referencia szinttől alacsny/magas: szignifikánsan eltér a referencia szinttől 20.3.1-3. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kspecifikus fejlődési rendellenesség kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája (2004-2009) File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 45/109

Q0 (idegrendszer fejlődési rendellenességiei) Q1 (fej-nyaki régió fejlődési rendellenessége) Q2 (szív és érrendszeri fejlődési rendellenessége) Q30-34 (légzőszervi fejlődési rendellenességei) Q35-37 (ajak és szájpadhasadékk) Q38-45 (tápcsatrna fejlődési rendellenességei) Q5 (urgenitális rendszer fejlődési rendellenességei) Q6-7 (csnt és izmrendszer fejlődési rendellenességei) Q8 (kültakaró fejlődési rendellenességei) Q9 (krmszóma rendellenességek) Mind MVM Paks II. Zrt. Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Regressziós kefficiens 0,0238 0,0086 0,0218 0,0383-0,046-0,003 0,0012 0,0046 0,0095 0,0602 0,0115 p 0,322 0,678 0,027 0,737 0,143 0,551 0,858 0,593 0,057 0,034 0,03 20.3.1-4. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kspecifikus fejlődési rendellenesség kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján. (2004-2009) 20.3.1.6 Betegségek előfrdulási kckázatának elemzése A szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények jelentései alapján számíttt előfrdulási gyakriságk betegségcsprtnként kerültek feldlgzásra. Minden betegségcsprt esetében értékelésre került Paks vársban megfigyelt mrbiditási kckázat és a megfigyelt esetszámk várható értékektől való eltérésének statisztikai értékelése. Statisztikai térképes megjelenítésű ábrák készültek a 30 km-es környék településein megfigyelt mrbiditási kckázatról és annak referencia szinttől való eltérésének statisztikai tesztelése srán kaptt eredményekről. A 10 km-enként definiált zónákn belül összegzett relatív kckázat és annak referencia szinttől való eltérésének tesztelése, illetve a társadalmi-gazdasági státusszal krrigált lkális kckázatk és az erőműtől mért távlság közti kapcslat értékelése révén az erőmű ptenciális pntfrrás szerepét teszteltük. Daganats és kardivaszkuláris betegségek szakellátás srán megfigyelt előfrdulási kckázatának értékelése az erőmű körzetében Ajak, szájüreg, garat rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Nyelőcső rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Gymr rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Vastagbél rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Végbél, szigmabél, végbélnyílás rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Emésztőszervek egyéb rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Légcső, hörgő, tüdő rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Emlő rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Méhnyak és méh rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Az agy rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Hdgkin limfóma kzta mrbiditás Leukémia és nn-hdgkin limfóma kzta mrbiditás Daganatk kzta mrbiditás Magasvérnymás betegség kzta mrbiditás Ischaemiás szívbetegségek kzta mrbiditás Agyérbetegségek kzta mrbiditás Keringési rendszer betegségei kzta mrbiditás A 10 km-enként definiált zónákn belül összegzett relatív kckázat és annak referencia szinttől való eltérésének tesztelése (20.3.1-5. táblázat), illetve a társadalmi-gazdasági státusszal krrigált lkális kckázatk és az erőműtől mért távlság közti kapcslat értékelése (20.3.1-6. táblázat) révén az erőmű ptenciális pntfrrás szerepét teszteltük. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 46/109

Az agy rsszindulatú daganata Hdgkin limfóma Leukémia és nn-hdgkin limfóma Daganatk Magasvérnymá s betegség Ischaemiás szívbetegség Agyérbetegsége k Keringési rendszer betegségei Ajak, szájüreg, garat, rsszindulatú daganata Nyelőcső rsszindulatú daganata Gymr rsszindulatú daganata Vastagbél rsszindulatú daganata Végbél, szigmabél, végbélnyílás rsszindulatú daganata Emésztőszervek egyéb daganatai Légcső, hörgő, tüdő rsszindulatú daganata Emlő rsszindulatú daganata Méhnyak és méh rsszindulatú daganata zóna Az agy rsszindulatú daganata Hdgkin limfóma Leukémia és nn- Hdgkin limfóma Daganatk Magasvérnymás betegség Ischaemiás szívbetegség Agyérbetegségek Keringési rendszer betegségei zóna Ajak, szájüreg, garat, rsszindulatú daganata Nyelőcső rsszindulatú daganata Gymr rsszindulatú daganata Vastagbél rsszindulatú daganata Végbél, szigmabél, végbélnyílás rsszindulatú daganata Emésztőszervek egyéb daganatai Légcső, hörgő, tüdő rsszindulatú daganata Emlő rsszindulatú daganata Méhnyak és méh rsszindulatú daganata MVM Paks II. Zrt. Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése <10km 0,85 0,98 0,82 1,2 1,19 0,97 0,88 0,93 0,95 <20km 1,12 0,76 0,91 1,07 1,07 1,03 0,85 0,91 1,04 <30km 0,86 0,59 0,86 1,07 1,02 1 0,87 1,06 1,15 <10 ns ns ns magas ns ns ns ns ns <20 ns ns ns ns ns ns alacsny ns ns <30 ns alacsny ns ns ns ns alacsny ns ns <10km 0,65 0,6 0,76 0,95 2,76 1,58 2,87 2,27 <20km 1,07 1,27 0,85 0,94 1,83 1,04 1,36 1,29 <30km 1,17 0,99 0,9 0,96 1,19 0,95 1,22 1,08 <10 ns ns alacsny ns magas magas magas magas <20 ns ns ns alacsny magas ns magas magas <30 ns ns ns ns magas ns magas magas ns: nem tér el szignifikánsan a referencia szinttől alacsny/magas: szignifikánsan eltér a referencia szinttől 20.3.1-5. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kr és nem szerint standardizált daganats (2007-2009) és kardivaszkuláris (2009) megbetegedési kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája. Regressziós kefficiens 0,0004 0,0024 0,0005-0,0002-0,0002 0,0001 0,0005 0-0,0001 p 0,2886 0,0265 0,15 0,0403 0,2377 0,5492 0,1284 0,8817 0,8482 Regressziós kefficiens -0,0004 0,0001 0,0001 0-0,0077-0,0018-0,0084-0,0061 p 0,3988 0,955 0,1685 0,964 0 0,2373 0 0 20.3.1-6. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kr és nem szerint standardizált daganats (2007-2009) és kardivaszkuláris (2009) megbetegedési kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 47/109

gyermekkri daganatk limfid leukémia akut limfid leukémia myelid leukémia akut myelid leukémia agytumr vesedaganat Hdgkin limfóma nn-hdgkin limfóma perifériás idegrendszer daganata végtagk sarcmája egyéb sarcma zóna gyermekkri daganatk limfid leukémia akut limfid leukémia myelid leukémia akut myelid leukémia agytumr vesedaganat Hdgkin limfóma nn-hdgkin limfóma perifériás idegrendszer daganata végtagk sarcmája egyéb sarcma MVM Paks II. Zrt. Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Gyermekkri malignus betegségek szakellátás srán megfigyelt előfrdulási kckázatának értékelése az erőmű körzetében Gyermekkri daganatk kzta mrbiditás Gyermekkri limfid leukémiák kzta mrbiditás Gyermekkri akut limfid leukémiák kzta mrbiditás Gyermekkri myelid leukémiák kzta mrbiditás Gyermekkri akut myelid leukémiák kzta mrbiditás Gyermekkri agydaganatk kzta mrbiditás Gyermekkri vesedaganatk kzta mrbiditás Gyermekkri Hdgkin limfóma kzta mrbiditás Gyermekkri nn-hdgkin limfóma kzta mrbiditás Perifériás idegrendszer gyermekkri daganatai kzta mrbiditás Gyermekkri végtag-szarkómák kzta mrbiditás Gyermekkri nem végtag eredetű szarkómák kzta mrbiditás A 10 km-enként definiált zónákn belül összegzett relatív kckázat és annak referencia szinttől való eltérésének tesztelése (20.3.1-7. táblázat), illetve a társadalmi-gazdasági státusszal krrigált lkális kckázatk és az erőműtől mért távlság közti kapcslat értékelése (20.3.1-8. táblázat) révén az erőmű ptenciális pntfrrás szerepét teszteltük. <10 1,29 0,88 0,9 0,56 0,61 0,8 0 0 0 0 1,29 1,22 <20 0,99 0,79 0,82 1,7 1,39 0,61 0,52 1,26 0,8 0,95 0,99 1,87 <30 1,33 1,08 0,9 1,88 2,05 1,45 1,14 1,52 1,56 0,71 0 0,34 <10 magas ns ns ns ns ns nsz nsz nsz nsz ns ns <20 ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns ns <30 magas ns ns ns ns ns ns ns ns ns nsz ns ns: nem tér el szignifikánsan a referencia szinttől alacsny/magas: szignifikánsan eltér a referencia szinttől nsz: nem számítható (nincs megfigyelt eset a zónában) 20.3.1-7. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kr és nem szerint standardizált gyermekkri daganats megbetegedés kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája (2005-2009) Regressziós kefficiens -0,021-0,012-0,011-0,027-0,03-0,001 0,002-0,01-0,003-0,013-0,001-0,015 p 0,152 0,404 0,464 0,029 0,025 0,933 0,796 0,408 0,863 0,359 0,892 0,094 20.3.1-8. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kr és nem szerint standardizált gyermekkri daganats megbetegedés kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján. (2005-2009) File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 48/109

zóna Q8 (kültakaró fejlődési rendellenességei) Q9 (krmszóma rendellenességek) Q (Dwn szindróma) Q96,97,98 (szexkrmószóma rendellenességei) G10 (Huntingtnkór) G11 (öröklődő ataxia) G12 (gerincvelői eredetű izmsrvadás) G13 (közpnti idegrendszeri eredetű srvadás) G70 (myasthaenia gravis) zóna Q0 (idegrendszer fejlődési rendellenességiei) Q1 (fej-nyaki régió fejlődési rendellenessége) Q2 (szív és érrendszeri fejlődési rendellenessége) Q30-34 (légzőszervi fejlődési rendellenességei) Q35-37 (ajak és szájpadhasadékk) Q38-45 (tápcsatrna fejlődési rendellenességei) Q5 (urgenitális rendszer fejlődési rendellenességei) Q60-64 (Húgyrendszer fejlődési rendellenességei) Q65 (csípőficam) Q66-79 (egyéb mzgásszervi fejlődési rendellenességek) MVM Paks II. Zrt. Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Fejlődési rendellenességek és közpnti idegrendszeri megbetegedések szakellátás srán megfigyelt előfrdulási kckázatának értékelése az erőmű körzetében Idegrendszer fejlődési rendellenességei kzta mrbiditás Fej-nyaki régió fejlődési rendellenességei kzta mrbiditás Szív- és érrendszeri fejlődési rendellenességek kzta mrbiditás Légzőszervi fejlődési rendellenességek kzta mrbiditás Ajak- és szájpad-hasadékk kzta mrbiditás A tápcsatrna fejlődési rendellenességek kzta mrbiditás Nemi szervek fejlődési rendellenességei kzta mrbiditás Húgyrendszer fejlődési rendellenességei kzta mrbiditás Csípőficam kzta mrbiditás Egyéb mzgásszervi fejlődési rendellenességek kzta mrbiditás A kültakaró fejlődési rendellenességei kzta mrbiditás Krmszóma rendellenességek kzta mrbiditás Dwn szindróma kzta mrbiditás Szex-krmszóma rendellenességei kzta mrbiditás Huntingtn-kór kzta mrbiditás Öröklődő ataxia kzta mrbiditás Gerincvelői eredetű izmsrvadás kzta mrbiditás Közpnti idegrendszeri eredetű izmsrvadás kzta mrbiditás Myasthaenia gravis kzta mrbiditás A 10 km-enként definiált zónákn belül összegzett relatív kckázat és annak referencia szinttől való eltérésének tesztelése (20.3.1-9. táblázat, illetve a társadalmi-gazdasági státusszal krrigált lkális kckázatk és az erőműtől mért távlság közti kapcslat értékelése (20.3.1-10. táblázat) révén az erőmű ptenciális pntfrrás szerepét teszteltük. <10 0,87 1,34 0,78 1,14 0,69 1,46 0,85 1,11 1,03 2,4 <20 0,74 1,46 0,88 1,03 1 0,8 0,83 1,28 1,06 2,57 <30 1,41 1,97 1,17 1,17 1,49 0,95 1,23 1,58 1,46 3,18 <10 ns magas alacsny ns ns magas ns ns ns magas <20 alacsny magas alacsny ns ns alacsny alacsny magas ns magas <30 magas magas magas ns magas ns magas magas magas magas <10 0,88 0,81 0,76 0,97 1,15 0,62 1,33 0,46 0,86 <20 0,66 0,77 0,97 0,76 0,23 0,37 0,74 0,18 0,74 <30 1,01 1,39 1,62 1,96 0,35 1,67 1,14 0,86 1,02 <10 ns ns ns ns ns ns ns ns ns <20 alacsny ns ns ns ns ns ns alacsny ns <30 ns magas magas magas ns magas ns ns ns ns: nem tér el szignifikánsan a referencia szinttől alacsny/magas: szignifikánsan eltér a referencia szinttől 20.3.1-9. táblázat: Az egyes zónákn belül aggregált kr és nem szerint standardizált fejlődési rendellenesség és közpnti idegrendszeri megbetegedés kckázatk és azk referencia szinttől való eltérésének szignifikanciája a szakellátás betegfrgalmi adatai alapján (2005-2009) File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 49/109

Q8 (kültakaró fejlődési rendellenességei) Q9 (krmszóma rendellenességek) Q (Dwn szindróma) Q96,97,98 (szexkrmószóma rendellenességei) G10 (Huntingtn-kór) G11 (öröklődő ataxia) G12 (gerincvelői eredetű izmsrvadás) G13 (közpnti idegrendszeri eredetű srvadás) G70 (myasthaenia gravis) Q0 (idegrendszer fejlődési rendellenességiei) Q1 (fej-nyaki régió fejlődési rendellenessége) Q2 (szív és érrendszeri fejlődési rendellenessége) Q30-34 (légzőszervi fejlődési rendellenességei) Q35-37 (ajak és szájpadhasadékk) Q38-45 (tápcsatrna fejlődési rendellenességei) Q5 (urgenitális rendszer fejlődési rendellenességei) Q60-64 (Húgyrendszer fejlődési rendellenességei) Q65 (csípőficam) Q66-79 (egyéb mzgásszervi fejlődési rendellenességek) MVM Paks II. Zrt. Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Regressziós kefficiens -0,016-0,03-0,023-0,019-0,007-0,005-0,028-0,026-0,047-0,112 p 0,168 0,014 0,191 0,157 0,672 0,623 0,088 0,034 0,082 0,001 Regressziós kefficiens -0,038-0,011-0,011-0,018 0-0,007 0,001-0,034-0,013 p 0,002 0,38 0,509 0,047 0,984 0,49 0,934 0,077 0,164 20.3.1-10. táblázat: A települések társadalmi-gazdasági státuszával krrigált empirikus Bayes becsléssel simíttt kr és nem szerint standardizált fejlődési rendellenesség és közpnti idegrendszeri megbetegedés kckázatk kapcslata az erőműtől való távlsággal lineáris regressziós elemzés alapján a szakellátás betegfrgalmi adatai alapján (2005-2009) 20.3.1.7 Az első fázis következtetései Összességében a hatásterületen élő ppuláció egyes kórkép vizsgálati végeredménye a referencia értékekhez visznyítva kedvezőnek vagy a referencia ppulációkban megfigyelthez hasnló egészségi állaptúnak jellemezhető. Az alábbi végpntkn (egyes kórképek vizsgálati végeredményében) merült fel a statisztikai mutatók alapján az erőművel kapcslatba hzható kckázatemelkedés elvi lehetősége: Vastagbél rsszindulatú daganatai kzta halálzás Magas vérnymás betegség kzta halálzás Tápcsatrna fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága Vastagbél rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás Magas vérnymás betegség kzta mrbiditás Ischaemiás szívbetegségek kzta mrbiditás Agyérbetegségek kzta mrbiditás Keringési rendszer betegségei kzta mrbiditás Egyéb mzgásszervi fejlődési rendellenességek kzta mrbiditás Gerincvelői eredetű izmsrvadás kzta mrbiditás A keringési rendszer betegségei kzta mrbiditás a magas vérnymás betegség, az ischaemiás szívbetegség és az agyérbetegségek lényegében azns kckázati prfilját mutatja és ezeknek a betegségcsprtknak az eseteit összegzi, emiatt nem tekinthető önállóan értékelendő ptenciálisan kckázatemelkedést jelző vizsgálati végeredményeként. A keringési rendszer betegségei kzta szakellátás srán regisztrált kckázati többleteket magyarázhatja, hgy a Pakshz közel lakók gndzásában jelentősebb részt tud vállalni a szakellátó, akinek a szerepét a messzebb lakók esetében az alapellátó házirvsk veszik át. Elvileg az erőmű közelében élők kedvezőtlenebb kardivaszkuláris kckázati faktr (dhányzás, elhízás, mzgásszegény életmód) mintázata is magyarázhatná a helyi kckázat emelkedését. Visznt a Pakstól való távlság függvényében csökkenő helyi kckázatk miatt valószínűbb a szakellátás különbözőségén alapuló magyarázat. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 50/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A kardivaszkuláris betegségek etilógiai tényezői közt ma még nem egyértelműen tisztáztt az inizáló sugárzás szerepe, a helyi kckázatk emelkedése mögött valószínűeg nem az inizáló sugárzás többletexpzíciója áll. A 82 vizsgált indikátr közt 8 összegző indikátr (daganatk összesen, kardivaszkuláris betegségek összesen, tápcsatrna betegségei összesen, erőszaks halálnemek együtt) szerepelt. A 74 részletes indikátr közül 6 fglalkztt szívérrendszeri krónikus betegségekkel, melyek etilógiai faktrai közt nem szerepel inizáló sugárzás alacsny dózisa. Ezek figyelembevételével 68 indikátresetén került sr statisztikai értékelésekre. A statisztikai műtermék eredmények száma ilyen elemzésszámnál 68 0,05=3,4. Ez alapján (feltételezve a pzitív és negatív irányú látszólags szignifikáns eltéréseket prdukáló tesztek számának egyenlőségét) 1,7 az lyan statisztikailag szignifikáns eltérések várható száma, melyek mögött véletlennel is magyarázható kckázatelszlás van. A vastagbél rsszindulatú daganatai kzta halálzás (magas paksi kckázat 63 eset alapján), a gerincvelői eredetű izmsrvadás kzta mrbiditás (magas paksi kckázat 8 eset alapján) és a vastagbél rsszindulatú daganatai kzta mrbiditás is (magas 0-10 km-es zónakckázat 136 eset alapján) 1-1 statisztikailag szignifikáns kckázatemelkedés alapján került kiemelésre, a tápcsatrna fejlődési rendellenességeinek előfrdulási gyakrisága és az egyéb mzgásszervi fejlődési rendellenességek kzta mrbiditás pedig 2-2 szignifikáns statisztikai teszt alapján (magas paksi kckázat 13, illetve 1936 eset alapján, és magas 0-10 km-es zónakckázat 17, illetve 2599 eset alapján). Ezek közt biztsan van statisztikai műtermék (2 végpntn 7 szignifikáns kckázatemelkedést figyeltünk meg a 3,4 várhatóval szemben). A rendelkezésre álló adatk alapján aznban nem lehet a statisztikai műterméket és a valódi halmzódást mutató végpntkat elkülöníteni. Ehhez a kórképek etilógiai visznyait kell értékelni, illetve a kckázati faktrk hatásterületen megfigyelhető intenzitását kellene ismerni. Utóbbi elsősrban a vastagbélrák esetében vlna fnts, mert ez a daganat mind a mrtalitási, mind a szakellátásban regisztrált mrbiditási elemzésekben helyi kckázatemelkedést mutattt. A kckázatemelkedést mutató végpntk alapadatainak megbízhatósága nem egyfrma. A szakellátásban regisztrált betegségek egy része kivizsgálásk alkalmával használt iránydiagnózis (a betegség gyanúja alapján kerül csak regisztrálásra). A fejlődési rendellenességek jelentési fegyelme területi variabilitást mutat. A szövettani diagnózisn alapuló daganats halálki diagnózis tekinthető a legmegbízhatóbbnak a kckázatemelkedést mutató indikátrk alapadatai közül. Ez a megfntlás is a vastagbélrákk előfrdulási visznyainak pntsabb feltárásának szükségességét támasztja alá. 20.3.2 A VIZSGÁLAT MÁSODIK FÁZISA, HÁZIORVOSOK BEVONÁSA A prgramban az egyéni szinten ható életmódi rizikófaktrk interpretációs nehézségeket kznak, ha az egyes betegségek előfrdulási gyakriságát nem tudjuk az életmódhz kapcslódó zavaró tényezők (pl. dhányzás, alkhlfgyasztás, családi halmzódás stb.) hatásától megtisztítani. Az aggregált adatkn nyugvó elemzéseket ezért kell kiegészíteni primer adatgyűjtéssel is a vizsgálati területen, ami nem csak a lakók egészségi állaptát írja le, de a kckázati prfiljukat is. Ilyen adatbázis felépítése a házirvsk segítségével, de a laksság aktív közreműködése nélkül képzelhető el. Ennek érdekében együttműködő házirvsi szlgálatt kell szervezni, mert a házirvsk ismerik (a házirvsi törzskartnkban rögzítendő kötelező feladataik ellátása miatt) azkat az alapvető kckázati tényezőket, amik a prgramban vizsgált betegségek kialakulására jelentős hatással bírnak. Ezért segítségükkel mind az egészségi állapt, mind a kckázati prfil rögzíthető az adatvédelmi szabályk tiszteletben tartásával, a vizsgálat számára fnts teljes lefedettséget biztsítva és a megkívánt minőségben. Az atmerőmű 30 km-es körzetében élő házirvsk önkéntes csatlakzásán alapuló felmérés az elmúlt 3 év incidens eseteinek leírására vállalkzik. Ennél hsszabb visszaemlékezési idő jelentősen rntaná az eredmények megbízhatóságát, ezért nem érdemes ilyen módn növelni az esetszámt. A nagybb esetszám miatti statisztikai erő javulását kmpenzálná a rmló adatminőség. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 51/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A vizsgálat az alábbi menetet követte: 1. Vizsgálati prtkll részletes kidlgzása és az etikai engedély beszerzése. 2. Az együttműködő házirvsk hálózatának megszervezése, és a házirvsk adatgyűjtésének krdinálása: az együttműködő házirvsk felkészítése, a 2010-2012 időszakban diagnsztizált új daganats megbetegedések regisztrálása a házirvsk praxisaiban, az incidens esetek mellé kntrll személyek illesztése a házirvsk segítségével, a betegek és a kntrll személyek családjában előfrduló megbetegedések, életmódi rizikófaktrk, fglalkzáshz kapcslódó kckázatk leírása a vizsgálati prtkllban szereplő kérdőív kitöltése révén. 3. A vizsgálat alapadatbázisának felépítése a házirvsk által kitöltött kérdőívek alapján. 4. Az adatbázis feldlgzása srán lyan krrigált esélyhányadsk előállítása, melyek az erőmű közelségének önálló megbetegedési kckázatnövelő szerepét zavaró tényezők hatásaitól megtisztíttt frmában mutatják be. 5. Az erőmű ptenciális pntfrrás szerepét értékelő, az egyes vizsgálati végpntkn kaptt eredmények együttes értékelését tartalmazó jelentés összeállítása. A házirvsk az nklógiai betegségben szenvedő pácienseik gndzásában fnts szerepet töltenek be. Ezért vlt lehetőség a daganats betegekkel kapcslats infrmációk beszerzésére ebből a frrásból. A betegek mellé a házirvs lyan nem daganats páciensének is meg tudta adni az adatait, aki életkrát, nemét és képzettségét tekintve megfelelt a daganats betegének. Lényegében eset-kntrll adatbázis kialakítására került tehát sr. A daganatkra ható kckázati tényezők leírásáhz nem fejlesztettünk saját kérdőívet, hanem a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO) CINDI prjektje által kidlgztt, validált illetve publikált, emiatt szabadn felhasználható kérdéseket frdítttuk le. A kérdőívet Magyarrszágn is kiterjedten használják. Nem vlt szükség még a megfgalmazásk szintjén sem adaptációs munkára. Mivel a kérdőív önbevalláss alapn került kitöltésre, egyes kérdésekre megtagadhatták a választ a vizsgálatban résztvevők. Néhány esetben ezért a kérdőívek nem vltak teljesen kitöltve, és a vizsgálatban résztvevő kckázati tényezői nem vltak teljesen megítélhetők. Az egyes kérdésekre való válaszmegtagadás ka kapcslatban lehet valamilyen daganatkeletkezés szempntjából fnts kckázati tényezővel, azkat a kérdőíveket, melyek kitöltési hiányai nem technikai hibának vltak köszönhetőek, kizártuk a tényleges adatfeldlgzásból. 20.3.2.1 Adatk feldlgzása Az életkrt krévre számítttuk. Az adatfeldlgzáskr dichtmizált váltzókra vlt szükségünk, ezért egy adtt életkrhz képest fiatalabb és idősebb ppulációt határztunk meg. A küszöb a 70. életév vlt. A képzettség az általáns társadalmi-gazdasági státusz közelítő jellegű leírására alkalmazható paraméter a széleskörű epidemilógiai tapasztalatk alapján. A vizsgált mintát két csprtra sztttuk a befejezett középisklai képzésnek megfelelően. Alacsnyabban képzettnek a befejezett középisklai tanulmánykkal nem rendelkezőket definiáltuk. Férfi és női nemet különböztettünk meg. A daganatk kialakulása szempntjából a régebbi tartós, rendszeres dhányzásnak van jelentősége, ezért a kérdőívek adatai alapján két csprtt alakítttunk ki. Az egyikbe azk a résztvevők kerültek, akik vagy jelenleg és régebben is rendszeresen dhányztak vagy ma már nem dhányznak, de régebben rendszeresen dhányztak. A másik csprtba azk kerültek, akik sha nem dhányztak rendszeresen. A kérdőíven szereplő kérdések alapján az lyan munkaköröket lehetett aznsítani, ahl valamilyen speciális védőeszközt kellett használni. A védőeszköz a ptenciális munkahelyi egészségkársító hatás jelzője. A tényleges expzíció leírása alapján pedig azk a vizsgálati alanyk vltak aznsíthatók, akik inizáló sugárzás szempntjából veszélyes munkahelyen dlgztak és valamilyen védőfelszerelést/ruhát kellett viselniük. Ez utóbbi csprtt definiáltuk munkahelyi sugárexpzícióval veszélyeztetettnek. A daganatk mögött skszr az egyes családkra jellemző genetikai tulajdnságk állnak, amik miatt a daganatk a családban halmzttan frdulnak elő. Emellett a jelenlegi vizsgálat a külső expzíciók kckázatnövelő szerepére fókuszált, így szükség vlt a halmztt családi daganat-előfrdulás, a genetikai knstitúció szerepének kntrllálására. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 52/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Akkr tekintettük pzitívnak valakinek a családi anamnézisét, ha legalább egy első fkú rknánál (szüleinél, testvérénél, gyerekénél) diagnsztizáltak már daganatt. A kntrll csprt kiválgatásánál a házirvs számára kézenfekvő megldás vlt a rendelőben megjelenő nem daganats páciensek közül kiválasztani a krban, nemben és képzettségben illeszkedő kntrllt. Trzító hatást engedtünk ezzel a megldással a vizsgálatba, hiszen akik felkeresik az rvst azk eleve betegek és nem a teljes nem daganats népességet reprezentálják. Mivel a legnagybb számban a krónikus degeneratív betegségben szenvedők látgatják a házirvskat, a cukrbetegség, az ischaemiás szívbetegség és a magas vérnymás túlreprezentált a kntrll mintában. Ezeknek a népegészségügyi szempntból jelentős súlyú betegségeknek vannak lyan rizikófaktrai, melyek a daganatk szempntjából is kckázat növelők. Ezért a rájuk vnatkzó adatgyűjtés és hatásuk figyelembe vétele a számításk elvégzésekr feltétlenül szükséges vlt. A (ptenciális) lakókörnyezeti expzíciókat a vizsgálatban résztvevők lakóhelyének az erőműtől való távlságával lehet közelítő jelleggel leírni. A települések centrumát használtuk a települések közötti távlság meghatárzásakr. Ennek alapján a Pakstól 20 km-nél távlabb lakókat nem expnáltnak a közelebb lakókat pedig (ptenciálisan) expnáltnak tekintettük. A vizsgálatban arra kerestünk választ, hgy van-e kapcslat a daganats megbetegedések előfrdulása és a ptenciális atmerőművi expzícióval krreláló lakóhely-erőmű távlság között. A számíttt kapcslati mérőszám az esélyhányads vlt, ami szemléletesen azt mutatja meg, hgy hányszr nagybb a daganats megbetegedések előfrdulási esélye az erőmű közelében élők között, mint a távlabb élő referencia népességben. Alapesetben a számú daganats vizsgálati alany él az erőmű közelében és c számú pedig attól távlabb. A nem daganats (kntrll) személyek száma az erőmű közelében b, az erőműtől távlabb pedig d. A megbetegedés esélye az erőmű közelében tehát a/b, az erőműtől távlabb pedig c/d. A két esély hányadsa ( ad/cb ) fejezi ki, hgy van-e szerepe az erőműtől való távlságnak a megbetegedési esély kialakításában. közeli erőműhöz képest távli daganats a c kntrll b d daganat előfrdulás esélye: a/b c/d esélyhányads: Ha az erőmű közelsége növeli a daganat kialakulásának kckázatát, akkr az esélyhányads 1 feletti értékű. Ha az erőmű közelsége prtektív hatású, azaz csökkenti a daganatk előfrdulásának gyakriságát, akkr ez az 1 alatti esélyhányadsban mutatkzik meg. Ha nincs kapcslat az erőműtől való távlság és a daganat gyakriság között, akkr az esélyhányads éppen 1. A semleges visznyra tehát az esélyhányads 1-es értéke utal. Egy-egy számíttt esélyhányads a mintavételi daganatk incidenciája és a betegek lakóhelyének elhelyezkedése között. Annak eldöntésére, hgy az adtt esélyhányads 1-től való eltérése szignifikáns vagy véletlennel magyarázható statisztikai tesztet alkalmazhatunk vagy megadhatjuk az esélyhányads 95%-s megbízhatósági tartmányát. Az esélyhányads révén a daganatgyakriságt növelő (szignifikánsan 1 feletti esélyhányads), a daganatgyakriságt csökkentő (szignifikánsan 1 alatti esélyhányads) és a daganatgyakriságra nem ható (1-től szignifikánsan nem eltérő) hatótényezőket tudunk megkülönböztetni. Természetesen minden kckázati tényezőre és minden daganattípusra külön-külön megadhatóak ezek az esélyhányadsk. A valóságban a daganatképződésre sk tényező hat. Ezek együttes hatásának leírására többváltzós statisztikai eljáráskat alkalmazunk, melyek végeredményben kckázati tényezőnként adják meg az esélyhányadskat. A vizsgálat srán lgisztikus regressziós elemzésekkel állítttuk elő a kckázati tényezőnkénti esélyhányadskat minden daganattípusra. A statisztikai interpretációhz pedig a 95%-s megbízhatósági tartmánykat illetve a semleges értéktől (az 1-es esélyhányadstól) való eltérést vizsgáló szignifikancia teszt eredményét (p) adtuk meg. ad/cb File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 53/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.3.2.2 A vizsgálatban használt daganats megbetegedési csprtk A vizsgálatban használt daganats megbetegedési csprtk: Ajak, szájüreg és garat rsszindulatú daganatai Gymr rsszindulatú daganatai Vastagbél rsszindulatú daganatai Végbél rsszindulatú daganatai Gége rsszindulatú daganatai Tüdő rsszindulatú daganatai Emlő rsszindulatú daganatai Méhnyak rsszindulatú daganatai Prsztata rsszindulatú daganatai Vese rsszindulatú daganatai Húgyhólyag rsszindulatú daganatai Agy rsszindulatú daganatai Limfómák Leukémiák Egyéb daganatk 20.3.2.3 A házirvsk bevnásának összefglaló értékelése A házirvsk bevnásánál lyan vizsgálati megközelítést alkalmaztunk, amely lehetővé tette, hgy a daganatk kialakulására ható kckázati tényezők hatásainak krrekciója révén, önmagában az atmerőműből származó expzíció daganats kckázat beflyásló képességét számszerűsítsük. A vizsgált expzíciót (a Paksi Atmerőműből a környezetbe kerülő inizáló sugárzás dózisát) közvetlen mérési adatai helyett, a vizsgálati alanyk lakóhelye és az atmerőmű közötti távlsággal becsültük meg. A kiválttt egészségkársdás a daganats megbetegedések házirvs által regisztrált incidenciája vlt. A kntrllált egyéb kckázati tényezők a következők vltak: kr, nem, képzettség, dhányzás, fglalkzási sugárexpzíció, családi daganats halmzódás, cukrbetegség, magas vérnymás, ischaemiás szívbetegség. A vizsgálat srán 3 megye, a Paksi Atmerőműhöz képest 30 km-nél közelebb elhelyezkedő településein flytatták a házirvsk az adatgyűjtést, nemzetközi standardk alapján összeállíttt kérdőív segítségével. A házirvs az általa gndztt, 2010. január 1. és 2012. december 31. közt diagnsztizált, felnőtt daganats betegeiről kitöltötte az adatlapt, majd krban, nemben és képzettségben megfelelő nem daganats kntrll pácienst választtt, akiről szintén elkészítette az adatlapt. A feldlgzás srán daganat típusnként elemeztük a rizikófaktrk hatását. Leírást készítettünk az eset és a kntrll ppulációról, majd meghatárztuk az egyes rizikófaktrk kckázat beflyásló szerepét multiplex lgisztikus regresszió segítségével. A kckázati tényezők elemzése srán részben lyan eredményeket kaptunk, melyek az adtt daganat természetével jó összhangban vltak (dhányzás növeli a gégerák, tüdőrák, fej-nyaki daganatk és a húgyhólyagrák kialakulásának esélyét), illetve, amik a minta válgatás hatásait tükrözték. (Mivel kr, nem, képzettség szerint illesztett kntrllk segítségével épült fel az adatbázis, a tökéletes illesztés mellett nem láthattuk vlna ezeknek a faktrknak a kckázatbeflyásló tulajdnságát annak ellenére, hgy az nyilvánvalóan megvan. Ugyanakkr, a házirvs a nem daganats betegei közül válgattt kntrllkat, ezért a kntrll csprtban a teljes nem daganats ppulációhz képest felülreprezentáltak vltak a gyakri betegségekben szenvedők. Ennek hatására mutatkztt sk elemzésben prtektív tényezőnek a magas vérnymás betegség, ami pedig nyilván nem rendelkezik daganats kckázat csökkentő tulajdnsággal.) Az egyes daganats lkalizációk értékelése srán általában nem láttunk pzitív kapcslatt a Paksi Atmerőmű közelsége és a daganatk előfrdulása között. Az emlőrák esetében a statisztikai feldlgzás szignifikáns gyakriságcsökkenést láttunk az erőmű közelében. Sk daganats lkalizáció vizsgálatára került sr, ezért az esélyhányadsk elszlásának értékelése teszi csak lehetővé az erőmű hatásának értékelését. A daganattípusnkénti esélyhányadsk a semleges érték körül egyenletesen szóródnak (20.3.2-1 ábra). File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 54/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.3.2-1. ábra: Az életkrra, nemre, dhányzásra, képzettségre, fglalkzási sugárexpzícióra, családi halmzódásra és egyes gyakri betegségekre (cukrbetegség, magas vérnymás, ischaemiás szívbetegség) krrigált esélyhányadsk (95 %-s megbízhatósági tartmánykkal) a 20 km-es hatásterületen belül élők megbetegedési esélyéről a hatásterület erőműtől számíttt 20-30 km-es zónájában élőkhöz képest daganat típusnként (Az ábrán kék szlp az esélyhányads, ami szemléletesen azt mutatja meg, hgy hányszr nagybb a daganats megbetegedések előfrdulási esélye az erőmű közelében élők között, mint a távlabb élő referencia népességben (a fekete bárvnal az szlpk tetején a 95%-s megbízhatósági tartmányt mutatja.) A vizsgálati eredmények együttes értékelése tehát arra mutat, hgy az erőmű környékén tapasztalható daganats megbetegedési kckázatt nem növeli az erőmű közelsége. A vizsgálatban fnts kckázati tényezőket kntrlláltunk, ezért a negatív knklúziót nem magyarázhatja még elvben sem az egyéb kckázati tényezők területi mintázata. Összességében megállapítható, hgy a vizsgálat nem talált daganats megbetegedési kckázatnövekedést a Paksi Atmerőmű közelében élők között. 20.4 A TELEPHELY 30 KM-ES KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG JELENLEGI SUGÁRTERHELÉSE A laksság sugárterhelésének becslése a következők szerint történt: A telephelyen lévő, jelenleg üzemelő nukleáris létesítmények radiaktív kibcsátási adatai, a direkt és szórt sugárzás dózisteljesítményei, a nukleáris környezetellenőrzés adatai alapján megbecsültük a lakssági sugárterhelését. Az egyéb mesterséges frráskból származó sugárterhelés becsléséhez figyelembe vettük a különböző tevékenységekből, így a radiaktív hulladék elszállítás, friss és kiégett fűtőelem szállítás, sugárfrrásk mzgatása a telephelyen belül és ipari radigráfiás vizsgálatkból eredő mesterséges sugárterheléseket is. A sugárterhelés becslését a telephely 30 km-es környezetére, 11 év adatainak felhasználásával és nemzetközileg elfgadtt módszerekkel, prgramkkal végeztük el. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 55/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.4.1 A VIZSGÁLAT ÉS AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA A feladat végrehajtásáhz kiegészítő terepi mérésekre nem vlt szükség, az értékelést a meglévő (és átadtt) adatk összegyűjtésével, rendszerezésével és elemzésével hajtttuk végre. A vizsgálat és az értékelés célja, hgy a telephely környezetében élő laksság sugárterhelését a jelenlegi frráskból meghatárzzuk és értékeljük. A vizsgálat és az értékelés kritériuma, hgy a környezet hatásvizsgálati dkumentumkhz a radilógiai elváráskat (laksság sugárterhelésének krlátjának betartását) teljesítsük és a telephely engedélyezéshez szükséges adatbázist összeállítsuk. A laksság sugárterhelésének becsléséhez a radiaktív anyagk terjedését meghatárzó (technlógiai, meterlógia, gelógiai, stb.) telephelyi és környezeti jellemzők meghatárzása után szcenáriókat dlgztunk ki a feltételezett kibcsátáskra. A szcenáriók a légkörbe, felszíni és felszín alatti vizekbe történő kibcsátáskat, illetve ezek kmbinációját tartalmazták. A sugárterhelés becsléshez figyelembe vettük még a különböző tevékenységekből, frráskból eredő sugárterheléseket is, így a radiaktív hulladék elszállítását, friss és kiégett fűtőelem szállítást, sugárfrrásk mzgatását a telephelyen belül és ipari radigráfiás vizsgálatkat. Megjegyeznénk, hgy a Paksi Atmerőműtől közvetlen származó szórt és direkt sugárzás gyakrlatilag elhanyaglható. Minthgy a dózisteljesítmény mérési adatk háttér tartmányba esnek, ebből kiflyólag ezekből lakssági sugárterhelést nem lehet számlni a nukleáris létesítményekre vnatkztatva. A laksságt elsősrban a fűtőelemek mzgatásából és egyéb sugárfrráskból érheti nagybb direkt és szórt sugárzás, így ezért ezekre végzünk mdell számításkat. A mdellezett szcenáriók alapján meghatárztuk a kritikus csprt ptenciális sugárterheléseit az egyes, illetve a megfelelőképpen összevnt esetekre. A sugárterhelés becslését nemzetközileg elfgadtt módszerekkel, prgramkkal végezzük el, s ezekhez az ICRP és IAEA (NAÜ) ajánlásait és adatait használtuk fel. A számításk alapján értékeltük, hgy a dózismegszrításban meghatárztt dózis megfelel-e a Paksi Atmerőmű és a KKÁT üzemeltetéséhez a kritikus (csámpai és gerjeni gyermek laksságt magába fglaló hiptetikus csprt) laksságra nézve. Ezt az értéket 1998-ban határzták meg 100 μsv/év értékben, aminek a %-át a Paksi Atmerőmű, míg 10 %-át a KKÁT használhatja ki. 20.4.1.1 Légköri kibcsátásból származó terjedés és sugárterhelés A légköri terjedés leírására a nrmál üzemi számításk srán a nemzetközi ajánláskn alapuló ún. szektr-átlaglt Gauss-féle csóvamdellen alapuló eljárást használtuk. A módszer hsszú időre (pl. 1 évre) állandó átlags légköri visznykat feltételez a frrás közelében, a levegőben a talajfelszín felett kialakuló nuklid kncentrációt, illetve a talajfelszíni depzíciót számítjuk vele. Az üzemzavari terjedéshez az előzőhöz hasnló mdellt használtunk, amely egy adtt ideig tartó állandó kibcsátás és meterlógiai visznyk mellett adja meg a kncentrációkat. A szárazföldi tápláléklánc egyes kmpnensei szennyeződésének leírása az un. kncentráció-faktr technikán alapult. A növényzet szennyezettségének leírásakr a mdell figyelembe veszi a növényzet felületére történő külső depzícióból illetve a hsszú felezési idejű iztópk esetén azk gyökérzeten keresztüli felszívódását is. Az állati termékek szennyezettségének becslésekr a mdell erősen knzervatív, mivel a felhasznált takarmány kizárólag a helyben termett, szennyezett növényekből kerül ki. A kncentráció faktrk a nemzetközi szakirdalmból származnak, míg a növényekre és állatkra vnatkzó paramétereket magyarrszági mezőgazdasági adatkból határztuk meg. A fentiek alapján számíttt kncentrációkból az alábbi dóziskat határzzuk meg: külső sugárterhelés belső sugárterhelés bemerülési gamma-dózis talajfelszíni gamma-dózis reszuszpenzióból származó gamma-dózis bemerülési béta-dózis (bőrdózis) inhalációból származó dózis reszuszpenzióból származó inhalációs dózis élelmiszer fgyasztásból származó lenyelési dózis A módszer hat krcsprt dózisainak meghatárzását is lehetővé teszi. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 56/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A használt mdellek és főbb paramétereik frrása elsősrban az IAEA Safety Series N. 57 [20.4-2] és az IAIE Safety Reprt Series N. 19 kiadványk, a belégzési és lenyelési dózistényezőket az IAEA Safety Series N. 15, a krcsprts külső-gamma dózistényezőket az FZK GSF 12/ tartalmazza. 20.4.1.2 Vízi kibcsátásból származó sugárterhelés A Dunába történő kibcsátást leíró mdell figyelembe veszi, hgy az ldalirányú elkeveredés a kibcsátási pnttól nagy távlságban is csak részlegesen valósul meg. A hidrlógiai paraméterekből meghatárzhatók a távlságfüggő, ún. részleges elkeveredési krrekciós tényezők, amelyek megadják, hgy a dunai kibcsátási pnttól adtt távlságban, a jbb partn hányszr lesz nagybb a radinuklidk kncentrációja a teljes elkeveredéshez képest. A flyóvízi terjedést, illetve az aktivitáskncentrációkat beflyáslja a szedimentumhz való kötődés is. Knzervatív megközelítésként a szedimentáció aktivitáskncentráció-csökkentő hatását a számításkban elhanyagltuk. A terjedési mdellhez kapcslódó tápláléklánc- és dzimetriai mdell kmplex hasznsítást feltételezve a következő besugárzási útvnalakat veszi figyelembe: külső sugárterhelés belső sugárterhelés a szennyezett víztömegektől, az elszennyeződött flyóparttól, és az öntözött talajtól; az ivóvíz, a hal, az öntözött növények, és az itatás, illetve öntözött növényekkel történő takarmányzás miatt elszennyeződött állati eredetű élelmiszerek fgyasztásából. A számításkhz szükséges paramétereket a következőképpen csprtsíthatók: átviteli tényezők (kncentráció faktrk), életmód jellemzők (környezethasznsítás), ivóvíz- és élelmiszer-fgyasztási adatk, külső sugárzásk dózisknverziós tényezői. lenyelési dózistényezők. A fenti paraméterek frrása elsősrban az IAEA Safety Reprts Series N. 19 kiadványa [20.4-1], amelyet hazai fgyasztási és becsült életmód jellemzőkkel egészítettünk ki. Egyes radinuklidk átviteli tényezőit az IAEA Technical Reprts Series N. 472 [20.4-4], lenyelési dózistényezőit pedig az IAEA Safety Series N. 115 és IAEA General Safety Requirements Part 3 ajánláskból; a szennyezett víztömegtől származó külső sugárterhelés számításáhz szükséges dózisknverziós tényezőket az US Federal Guidance Reprt N. 12 kiadványból vettük. 20.4.1.3 Egyéb frrásk - külső sugárterhelés A feladatban megbecsültük a laksságt érő sugárterhelést az egyes külső besugárzási útvnalakn és összevetjük az elérhető mérési adatkkal. Számítógépes mdellt készítettünk a különböző tevékenységek szimulációjára az elérhető adatk alapján, valamint a Paksi Atmerőmű és a KKÁT végleges biztnsági jelentéseit is felhasználjuk. A frrás meghatárzásánál a vizsgálni kívánt tevékenységhez tartzó iztóparánykat használtuk fel. A szimulációkhz az MCNP5 nevű prgramt használtuk, ami egy nemzetközileg elismert, hármdimenziós neutrn- és gammatranszprt kód. A prgram Mnte Carl módszer segítségével számlja végig a részecskék pályáját, amely azn alapszik, hgy véletlen számk segítségével kisrslja a részecske irányát, helyét, hgy reakcióba lép-e az adtt magreakció hatáskeresztmetszete alapján és hgy a reakció eredményeképpen hgyan váltzik az iránya, energiája, illetve milyen új részecskék keletkeznek. A mdellekhez annyi részecskét indítunk, hgy a kaptt eredmény hibája többnyire 5 % alatti legyen, esetenként így a mdellezésben ez akár több milliárd részecskét is jelenthet. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 57/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Az egyéb frráskból a számításk a következőkre terjedtek ki: A külső sugárterhelés számításai a mesterséges sugárfrráskból következőkre terjed ki: ELFOGADHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK Radiaktív hulladékk elszállítása Felszabadíttt radiaktív hulladékk szállítása Friss fűtőelem telephelyre szállítása Kiégett fűtőelem szállítása a KKÁT-ba A telephely területén szennyezett eszközök, sugárfrrásk mzgatása Ipari radigráfiás vizsgálatk A feladat végrehajtása srán meghatárzó kritérium, hgy a jelenlegi lakssági sugárterhelést bemutassuk A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Krmányrendelet alapján, valamint a telephely engedélyeztetéshez a szükséges elemzéseket a 118/2011. (VII. 11.) Krmányrendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztnsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről, NBSZ 7. kötet szerint elvégezzük és az elvárt adatbázist összeállítsuk. A lakssági sugárterhelés számításknál lyan input mérési eredmények használhatók fel, amelyeket akkreditált mérésekkel végeztek. A számításkhz nemzetközileg (NAÜ, EU) elfgadtt adatkat, számítási frmulákat és prgramkat lehet felhasználni. 20.4.2 A LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉNEK SZÁMÍTÁSA 20.4.2.1 Radiaktív iztópk légköri terjedése Terjedés nrmál üzemvitel esetén A légköri kibcsátásból származó légköri terjedés, a szárazföldi tápláléklánc-elemek kncentrációinak és az egyes besugárzási útvnalakból származó sugárterheléseknek a meghatárzása a főként az IAEA Safety Series N. 57 [20.4-2] és az IAEA Safety Reprts Series N. 19 [20.4-1] kiadványkban leírt mdelleken alapuló saját fejlesztésű "SS57" nevű prgramcsmaggal történik. A számítás srán az ún. szektrra átlaglt Gauss-féle csóvamdellen alapuló eljárást használjuk. A nemzetközi ajánláskn alapuló, a világ sk rszágában összegyűlt tapasztalatkat egyesítő, a rutinszerű gyakrlat számára egyszerűen használható eljárást alkalmaztunk. A módszer hsszú időre (pl. 1 évre) állandó átlags légköri visznykat feltételez a frrás közelében. A levegőben a talajfelszín felett kialakuló nuklid kncentrációt illetve a talajfelszíni kncentrációt az alábbi két frmula adja meg: C( x, p) Q f r f d f w N 2 2 x M H 2 2 e zj K j1 zj k1 2 u pjk jk ahl C (x,p): a levegő-kncentráció a p-ik irányszektrban x távlságra a frrástól (Bq/m 3 ) Q: a frrás intenzitása (Bq/s) H: a kibcsátás effektív magassága (m) N: az irányszektrk száma (16 db) M: a Pasquill kategóriák száma (6 db) K: a szélsebességi kategóriák száma (8 db) z: a Pasquill-kategóriától és távlságtól függő diszperziós paraméter (csóva függőleges kiterjedése) (m) File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 58/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése ahl u jk: szélsebesség a j-ik Pasquill és k-ik szélsebességi kategóriában (m/s) p jk: a szélgyakriság a p-ik szektrban a j-ik Pasquill és k-ik szélsebességi kategóriában (-) f r, f d, f w: a bmlásból, a depzícióból és kimsódásból eredő redukáló tényezők (-). ( x, p) C( x, p) ( v W I (x,p): a depzíció a p-ik szektrban x távlságra (Bq/m 2 ) v: a kihullás sebessége (m/s) W: a kimsódási állandó (-) I p: a csapadékintenzitás a p-ik szektrban (m/s) : a bmlási állandó (1/s) : a vizsgált időtartam (s). p 1 e ) ( A képlet segítségével lehet flyamats kibcsátás mellett a stacinárius kncentrációt, illetve az éves depzíciót kiszámítani. Terjedés üzemzavari körülmények között A légköri kncentrációt ebben az esetben a következő frmula adja meg egy adtt ideig tartó kibcsátás esetén, meghatárztt meterlógiai visznyk mellett: ) C(x, z) Q f 2 y r f d z fw (e T u 2 z 2 (zh) 2 e 2 z 2 (zh) 2 ) ahl C (x,z): a légköri kncentráció a csóva középpntjában frrástól x távlságra z magasságban (Bq/m 3 ) Q: a kibcsáttt mennyiség (Bq) y, z: az y és z irányú csóvaszélességek (m) T: a kibcsátás időtartama (s) u: szélsebesség (m/s) (a többi paraméter a fentiekkel egyező). A C (x,z)-t egy stacinárius állapttal közelítjük, ami az üzemzavar időtartama alatt időben állandó kncentrációt feltételez. A szárazföldi tápláléklánc A szárazföldi tápláléklánc egyes kmpnensei radiaktív anyag tartalmának leírása az ún. kncentráció-faktr technikán alapul. A növényzet aktivitáskncentrációjának leírásakr a mdell figyelembe veszi a növényzet felületére történő külső depzíciót, illetve a hsszú felezési idejű iztópk esetén azk gyökérzeten keresztüli felszívódását is. Az állati termékek aktivitáskncentrációjának becslésekr a mdell erősen knzervatív, mivel a felhasznált takarmány kizárólag a helyben termett növényekből kerül ki. A kncentrációfaktrk a nemzetközi szakirdalmból származnak, míg a növényekre és állatkra vnatkzó paramétereket magyarrszági mezőgazdasági adatkból határztuk meg. A dózisk számítása A külső bemerülési dózisk számítása az alábbi általáns frmula alapján történt: E mer c DF bem t R File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 59/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése ahl c: a légköri kncentráció (Bq/m 3 ) DF bem: a megfelelő dózisfaktr (Sv m 3 /(Bq s) t: a csóvában tartózkdás ideje(s) R: a szabadban, ill. épületben tartózkdás arányát figyelembe vevő redukciós tényező (-) Talajfelszíni gamma dózisnál a kncentráció helyett depzíció szerepel, míg a t a vizsgált tt tartózkdási időtartam. A belégzésből származó dózist az alábbi frmula adja meg: ahl E leg c V DF bel t R V : a légzésteljesítmény (a többi paraméter ugyanaz, mint fent, t a csóvában tartózkdási idő) (m 3 /s). DF bel: a belégzési dózistényező (Sv/Bq) (a többi paraméter ugyanaz, mint fent). Egy adtt élelmiszer lenyeléséből származó sugárterhelést a következő képlet adja meg: ahl E leny c: az élelmiszerre számlt kncentráció (Bq/kg) F: a fgyasztás az adtt élelmiszerből (kg/s) DF le: a lenyelési dózistényező (Sv/Bq) t: a fgyasztás időtartama (s). c F DF A számítás srán figyelembe vettük a reszuszpenzióból származó dóziskat és a leányelemek hatását is. A módszer több krcsprt meghatárzását is lehetővé teszi. A légköri kibcsátáskból számlt lakssági sugárterhelés A légköri terjedésből származó dózisk knzervatív becsléséhez először a HAKSER [20.2-10] és ÜKSER jelentések alapján megvizsgáltuk, hgy a 2001-2011 közötti időszakban a laksság kritikus csprtja (csámpai gyermek) melyik évben kapta az erőmű légköri kibcsátásaiból származó legmagasabb sugárterhelést, a 20.4.2-1 táblázatban megadtuk ezeket a vizsgált időszakra. Ugyan a 2003-as 116 nsv érték (20.4.2-1. táblázatban *- jelölés) a legmagasabb, de az ekkr történt üzemzavar miatt nem vlt egyértelműen elkülöníthető a nrmál üzemi dózis a teljes dózistól, ezért inkább a 2009 évi (másdik legnagybb) értéket választva a légköri terjedésből származó jellemző, de még knzervatív sugárterheléseket a 2009-es év kibcsátásaiból és meterlógiai paramétereiből számítttuk. le t Év Teljes dózis nsv 2001 25 2002 79 2003 116 * 2004 73 2005 50 2006 43 2007 42 2008 59 2009 85 2010 78 2011 47 20.4.2-1. táblázat: Az erőmű légköri kibcsátásaiból származó sugárterhelés File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 60/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A PA légköri kibcsátáskból származó sugárterhelések számítását a 2001-2011 közötti időszak minden évére elvégeztük. A csámpai gyermek (kritikus csprt) és felnőtt krcsprtra vnatkzó számításkat a 20.4.2-1 ábra és a 20.4.2-2 ábra mutatja. Az üzemzavari évtől eltekintve 2001 és 2007 között a teljes sugárterhelés flyamats csökkenést mutattt, ezt követően emelkedés jelentkezett 2009-ig (a 2010-11-es értékek már újra csökkenést mutattak). 20.4.2-1. ábra: Csámpai gyermekek (kritikus csprt) éves dózisainak alakulása az erőműi kéménykibcsátáskból 20.4.2-2. ábra: Csámpai felnőttek éves dózisainak alakulása az erőműi kéménykibcsátáskból A számításkat elvégeztük a KKAT 2001-2011 közötti kibcsátásaira is a Paksi Atmerőmű légköri kibcsátáskhz használt kiindulási feltételekkel megegyező módn, kivéve a kibcsátás 20 m-es magasságát és az ehhez tartzó 20 m- re vnatkzó évenkénti szélgyakriság mátrixkat. Az alábbi ábrákn (20.4.2-3. ábra és 20.4.2-4. ábra) mutatjuk be a Csámpai laksság dózisainak évenkénti alakulását. Az enyhe emelkedés az két knak tudható be az egyik a pntsabb kibcsátási mérőrendszer használata, a másik a növekvő kiégett fűtőelem szám. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 61/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.4.2-3. ábra: Csámpai gyermekek (kritikus csprt) éves dózisainak alakulása a KKAT kibcsátásaiból 20.4.2-4. ábra: Csámpai felnőttek éves dózisainak alakulása a KKAT kibcsátásaiból 20.4.2.2 Vízi kibcsátásból származó sugárterhelés Aktivitáskncentrációk számítása a vízi környezetben Flyóvízi terjedés számítása A flyóvízbe kibcsáttt radiaktív anyagk miközben a befgadó közeggel együtt terjednek kncentrációja diffúziós, szedimentációs flyamatk és a radiaktív bmlás miatt csökken. A felhasználás helyén - pntsabban annak valamilyen környezetében - a radinuklidk fizikai, kémiai flyamatk révén kötődnek a környezeti elemekhez, illetve beépülnek a bilógiai szervezetekbe, szövetekbe. Ezt követően a radinuklidk a fizikai, bilógiai anyagkkal terjednek a különböző, ún. besugárzási útvnalakn keresztül. Az atmerőműből történő flyékny kibcsátásk végül a Dunába, mint befgadó víztömegbe kerülnek. Knzervatív megközelítés, ha a közbenső szakaszn gyűjtőtartályk, melegvíz csatrna a hígulási, szedimentációs flyamatkat File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 62/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése elhanyagljuk (a radiaktív bmlás a Dunával való terjedés srán is elhanyaglható, csak a kiülepedett radinuklidk esetén kell figyelembe venni). A flyóvízi hígulás és terjedés leírására alkalmazható legegyszerűbb mdell teljes elkeveredést tételez fel. A kibcsátás helyéhez eléggé közel ez a feltevés biznysan nem teljesül, így a csóvában nagybb kncentrációk várhatók, mint a teljes elkeveredéssel számltak. Ennek mértékét nehéz pntsan megadni, mivel egyrészt igen sk paramétertől függ (kibcsáttt víz és befgadó víztömegek, hőmérsékletek, áramlási sebességek stb.), tvábbá a prbléma matematikai kezelése is meglehetősen bnylult. A fentiek miatt, egyszerűsítő közelítésként a radiaktív anyagk Dunában történő hígulásánál, a kialakuló kncentrációk meghatárzásánál a IAEA SRS N. 19 kiadvány mdelljét használtuk számításainkban. Ivó- és itatóvíz aktivitáskncentrációja SRS N. 19 kiadványban knzervatív közelítésként az ivó, illetve itatóvíz aktivitáskncentrációját a flyóvízével veszik megegyezőnek, azaz a víztisztítás hatását elhanyaglják. Ugyan hazai visznyk között nem frdul elő a felszíni vizek ivóvízként való használata - valójában itatóvízként történő használatuk sem jellemző -, számításainkban elfgadtuk ezt a knzervatív közelítést. Öntözött talaj és növényzet aktivitáskncentrációja A radinuklid kncentrációját a talajban hárm alapvető flyamat határzza meg: a kiülepedés, a fizikai bmlás és a talajból történő eltávzás. Az utóbbi több részflyamatt fglal magában, így a talaj mélyebb a növények számára nem elérhető rétegeibe való lemsódást, a növények felvételét és a reszuszpenziót. (A hatásk jelentősége ebben a srrendben csökken.) A növényzet két útn képes a radiaktív anyagkat felvenni: a növény felületére történő kiülepedés, felszívódás, majd a fgyasztásra kerülő részbe való tvábbítás, a gyökéren keresztül történő felszívódás, majd a fgyasztásra kerülő részbe való tvábbítás. Az első flyamatnál figyelembe kell venni, hgy a kiülepedésnél a növény-talaj hatáss felületek aránya lesz a meghatárzó, tvábbá a növény felszínéről a radinuklidk környezeti hatáskra (szél, csapadék) el is távzhatnak. A fenti két flyamat eredményeként a növénybe került radinuklid kncentrációja a fizikai bmlás következtében csökken (itt figyelembe veendő a tárlási idő, azaz a betakarítás és fgyasztás közötti időtartam is). Állati termékek aktivitáskncentrációja Az állatk radinuklid felvételét a takarmányk esetében az öntözés miatt következik be, az itatóvíznél pedig a közvetlen (flyóvíz öntözővíz) használata kzza (lásd a krábbi szakaszkban). A hazai fgyasztási szkásknak megfelelően a tej esetében csak a tehéntejjel, azaz a tehénre vnatkzó paraméterekkel számltunk, a SRS N. 19 kiadvánnyal összhangban; a húsfgyasztásnál aznban mind a marha-, mind a barmfi-, mind a sertéshúst, illetve az állatkat jellemző paramétereket figyelembe kellett venni. Mivel az utóbbi két állatfajra a NAÜ újabb kiadványában már nincsenek paraméterek, azkat egy krábbi NAÜ kiadvány alapján állítttuk össze. Természetesen mindez csupán a paraméterekre vnatkzik, a hús aktivitáskncentrációjának számítása mindhárm esetben azns módn történik. Külső sugárterhelés a flyópartn való tartózkdásból A radinuklid kncentrációjának számítása a parti szedimentumban. A flyópart felületi aktivitáskncentrációja a következőképpen számlható: C S, S,1 0,001 0 Kd 60Cw, tt 1 0,001 K d S S i 1 e T i T e e File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 63/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése ahl, 0,1 a parti és egyéb szedimentum K d értékeinek aránya a szuszpendálódttéhz visznyítva, 0,001 a l/kg és m 3 /kg egységek átváltási aránya, 60 a part menti szedimentum felületi sűrűsége (kg/m 2 ), T e K d a radinuklid akkumulációjának ideje (T e = 3,110 7 s). szedimentumhz kötődött és a vízben ldtt radinuklidk kncentrációinak arányát jellmező megszlási tényező ((Bq/kg)/(Bq/l)) A flyóvíz flyópart (szedimentum) közötti kölcsönhatás révén kialakuló aktivitáskncentráció számítási eredményéből a flyópartn való tartózkdás (strandlás, napzás) következtében létrejövő külső sugárterhelés számítása: ahl E m C S,S DF gr O C s,s a flyópart felületi aktivitáskncentrációja (Bq/m 2 ), D F gr az i radinuklidra a talajfelszíni dózistényező ((Sv/év)/(Bq/m 2 )), Q f az expzíció éves időhányada. Megjegyezzük, hgy egyes mdellek a különböző besugárzási gemetria miatt - a talajfelszín végtelen síknak tekinthető, míg a flyópart véges kiterjedésű a fenti egyenletben krrekciós tényezőt alkalmaznak. Számításainkban a SRS N. 19 kiadványhz hasnlóan ettől eltekintettünk, ez knzervatív közelítést eredményez. Külső sugárterhelés a flyóvízben való tartózkdásból Ezt a besugárzási útvnalat a SRS N. 19 kiadvány elhanyaglta. Számításaink szerint járuléka valóban nem számttevő, aznban a teljesség kedvéért befglaltuk mdellünkbe. A besugárzási útvnal tulajdnképpen két részútvnalra bntható: úszás, fürdés (bemerülés a vízbe), csónakázás (a vízfelszínen való tartózkdás). A sugárterhelést a következő képlettel számítttuk: E im,w C w DF im,w g f im,w Q f ahl C w az i radinuklid aktivitáskncentrációja a flyóvízben (Bq/dm 3 ), DF im,w az i radinuklidra a vízi bemerülési dózistényező ((Sv/év)/(Bq/dm 3 )), g im,w az i radinuklidra a gemetriai krrekciós tényező (irdalmi adat: úszásra = 1, csónakázásra = 0,5), Q f az expzíció éves időhányada. Külső sugárterhelés az öntözött földeken tartózkdásból A számítás a flyópartn tartózkdás képlettel megegyező módn történik. Figyelembe vettük a talaj felületi aktivitáskncentrációját, az öntözött területeken való tartózkdás éves időhányadát és a külső besugárzás dózisknverziós tényezőit. A belégzésből származó belső sugárterhelés A radinuklidkat tartalmazó felhőben az tt tartózkdás srán nem csak külső, hanem a levegő belégzése révén belső sugárterhelés is fellép. A belső sugárterhelés számítása: E inh C A P inh DF inh File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 64/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése ahl E inh a belégzésből eredő belső dózis (Sv/év), C A az i radinuklid levegő aktivitáskncentrációja (Bq/m 3 ), P inh az éves légzésteljesítmény (m 3 /év), az i radinuklidra a belégzési dózistényező (Sv/Bq). DF inh Az előbbi egyenlet csak a szabadban való tartózkdás esetén érvényes, épületekben az épület szűrőhatása révén az aktivitáskncentráció kisebb lesz. A SRS N. 19 kiadvány knzervatív közelítésként feltételezte, hgy a vnatkztatási csprt tagjai teljes évben a szabadban tartózkdnak. Számításainkban reálisabb feltevéssel éltünk, és az épületek szűrőhatását is figyelembe vettük. A talajról és növényzetről visszaprlódtt (reszuszpendálódtt) radinuklidk belégzése által kztt belső sugárterhelés az előbbi képlethez hasnlóan történik. Az ivóvíz és élelmiszerek fgyasztásából származó belső sugárterhelés E ing, p Cp, i F DF ing ahl E ing,p C p,i F DF ing az i radinuklidra az ivóvíz és élelmiszerek fgyasztásából származó éves, belső dózis (Sv/év), az i radinuklid kncentrációja a p élelmiszerben, az éves fgyasztás (kg/év), az i radinuklidra a lenyelési dózistényező (Sv/Bq). A 3 H és 14 C iztópk speciális mdellje A trícium táplálékláncban történő migrációjának leírása alapvetően eltér a krábban ismertetett kncentráció faktrkn alapuló mdellektől. A trícium esetén az alapfeltevés az, hgy specifikus aktivitása - azaz a trícium aktivitása az egységnyi víztömeghez visznyítva minden környezeti kmpnensben és élő szervezetben azns, tehát nincs ún. iztóp effektus. A mdell szerint csak a HTO frmájú trícium képes a vízzel együtt beépülni az élőlényekbe, a légnemű, szerves frma legfeljebb belégzési dózist kzhat. (Mivel a trícium lágybéta-sugárzó, külső sugárterheléssel nem kell számlni.) A vnatkztatási csprt tríciumtól származó belső sugárterhelését a SRS N. 19 kiadvány szerint számltuk. A SRS N. 19 kiadvány nem fglalkzik a flyékny kibcsátású 14 C sugárterhelésének meghatárzásával. A prbléma megldására a trícium és a 14 C specifikus aktivitásn alapuló mdelljeiből indultunk ki, a következőkben leírt feltevések alkalmazásával. Atmerőmű esetén a flyékny kibcsátásban a karbnát frmában jelenlévő 14 C-et mérik (éves sugárvédelmi jelentések szerint). A 14 C aktivitáskncentrációja a receptr pntnál a tríciuméhz hasnlóan határzható meg. A 14 C aktivitáskncentrációja a többi radinuklid hígulásával aznsan számlható, a Duna-víz szénkncentrációját pedig az ldtt hidrkarbnát tartalmból (175 mg/dm 3 ) származtathatjuk (34 mg/ dm 3 ). Itt csak a vízi tápláléklánctól - ezen belül a meghatárzó járulékú halfgyasztásból - származó sugárterhelés vizsgálatára szrítkztunk. (Ez esetben a csatlakzó szárazföldi tápláléklánc járuléka is elhanyaglható.) A aktivitáskncentrációs mdell alapján a Duna-víz és a hal 14 C aktivitáskncentrációja megegyező. Mivel a légköri kibcsátástól eltérően nem várható, hgy ezen egyedüli útvnal hatására az emberben is ugyanilyen specifikus aktivitás alakuljn ki, a sugárterhelést az éves halfgyasztás és lenyelési dózistényezőkkel számltuk. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 65/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A Paksi Atmerőmű és a KKÁT flyékny kibcsátásaiból származó sugárterhelés A Paksi Atmerőmű és a KKÁT flyékny kibcsátásaiból származó külső belső sugárterhelések számítását a 2001-2011 közötti időszak minden évére elvégeztük, a gerjeni gyermek (1-2 éves) és felnőtt krcsprtkra vnatkzóan a 20.4.2-5. ábra és a 20.4.2-6. ábra mutatja. 20.4.2-5. ábra: A PA flyékny kibcsátásából származó sugárterhelések a gerjeni gyermek (1-2 éves) és felnőtt krcsprtkra vnatkzóan 20.4.2-6. ábra: A KKÁT flyékny kibcsátásából származó sugárterhelések a gerjeni gyermek (1-2 éves) és felnőtt krcsprtkra vnatkzóan A talajvízbe bekerülő trícium terhelésből származó sugárterhelés becslése A Paksi Atmerőmű telephelyén a talajvízbe került radiaktív anyagk esetében fnts megállapítani, hgy mekkra sugárterhelés éri a laksságt egy esetleges ivóvízbe kerülés esetén. A Paksi Atmerőmű esetében a talajvízi terjedési mdellezéséhez a már meglévő kutakból kaptt adatkból számítttuk ki a frrás nagyságát, majd erre építve számltuk ki a sugárterhelést. A mdellünket egyszerű módn állítttuk össze, feltételezve, hgy a talajba bejuttt radinuklid a vízzáró rétegen átjutva a talajvíz mzgásával terjed tvább. Ezt az esetet vázlatsan a 20.4.2-7. ábra szemlélteti. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 66/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.4.2-7. ábra: A radiaktív anyag bejutása az erőműből a talajvízbe A vizsgálat srán figyelembe vett főbb flyamatk és feltételezések a következők: a kikerülő víz az erőmű alapterületén felgyülemlik, az erőmű alatti talajrétegen a radiaktív víz lassan átszivárg, az 1. vízzáró réteg a radiaktív iztópk egy részét abszrbeálja, az agyagréteg alján a radiaktív víz bejut és elkeveredik a vízvezető rétegben áramló talajvízzel, a vízvezető rétegben a talajvíz áramlása a radiaktív iztópkat elszállítja a vízkivételi helyre (egy l m-re lévő ástt kúthz), Meghatárztuk, miképp váltzik az erőműtől mintegy 500 m-re levő vízkivételi helynél a talajvízben a trícium aktivitáskncentrációja (minthgy a Paksi Atmerőmű alatti talajvízben gyakrlatilag csak a tríciumt tudták kimutatni mesterséges frrásként, knzervatívan HTO frmával számltunk). Az így kaptt aktivitáskncentráció értékre 16,5 Bq/ m 3 adódtt egy 500 m-re lévő képzeletbeli kút vizében. Hangsúlyzni kell, hgy a fenti eredmények valószínűleg felülbecsült értékek, ugyanis a számításk srán az alábbi knzervatív feltételezéseket alkalmaztuk: a vízvezető rétegben eltekintettünk az iztópk talajvízáramlásra keresztirányú diszperziójától, csak egyszerű áramlási és keveredési flyamatk feltételezésével írtuk le a terjedést, az atmerőműből kikerülő aktivitás teljes mennyiségét ldhatónak tekintettük, a vízvezető réteget telítetlennek tekintettük, vagyis az agyagrétegből kiszivárgó víz teljes egészében el tud keveredni a vízvezető rétegben áramló talajvízzel, eltekintettünk a mélyebben fekvő rétegek felé történő transzprtflyamatktól. Azt az erősen knzervatív esetet feltételezve, hgy a laksság egy tagja flyamatsan a biztnsági övezet határán lévő kút vizét issza, ezáltal a következő módn kapható meg a talajvízben lévő trícium által kztt dózis: ahl E leny ch 3 DF n d c 3 H: a trícium számíttt aktivitáskncentrációja 500 m-re az erőműtől a talajvízben (16,5 Bq/m 3 ) DF e: a trícium lenyeléséből származó effektív dózis tényezője (1,8E-11 Sv/Bq) n: egy évben a napk száma (365 nap/év) d: átlagsan napnta elfgyaszttt víz mennyisége (3 dm 3 /nap). Az így kaptt effektív dózis 0,33 nsv/év-nek adódtt. A 201/2001 (X.25.) Krm. r. szerint az ivóvíz trícium kncentrációra vnatkzó határérték 100 Bq/dm 3, az 500m-re számíttt érték közel 4 nagyságrenddel ez alatt van, a knzervatív feltételezéssel számlt sugártehelés (0,33 nsv/év) pedig a µsv/év dózismegszrítás alatt 6 nagyságrenddel van. e File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 67/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.4.2.3 Radiaktív hulladékk elszállítása A mdellezéshez azt a szállítóknténert (20.2.1-1. ábra) használtuk, amelyben 16 db hrdó ( 200 l-es) helyezhető el. 20.4.2-8. ábra: Szállítóknténer A számításkhz csak gamma-sugárzást vizsgálunk. A radiiztóp összetételekből meghatárztuk a gamma-energiákat, amiből definiáljuk a frrást. A frrást úgy készítjük el, hgy a hrdókba hmgén módn van beletöltve minden anyag (radiaktív hulladék, betn, stb.). Az átlags és a maximális radiiztóp összetételt mutatja a 20.4.2-2. táblázat egy hrdóra átlaglva a jelenlegi atmerőműi adatk alapján [20.4-22]. Iztóp Átlags aktivitás [Bq/hrdó] Maximális aktivitás [Bq/hrdó] Iztóp Átlags aktivitás [Bq/hrdó] Maximális aktivitás [Bq/hrdó] 51 Cr 1.64E+08 6.72E+09 Cs 2.25E+06 8.71E+07 95 Nb 9.29E+07 6.94E+10 63 Ni 1.32E+07 1.92E+08 59 Fe 1.18E+07 1.12E+09 238 Pu 3.91E+01 2.59E+02 124 Sb 5.73E+06 1.75E+08 241 Am 1.6E+02 2.6E+03 95 Zr 2.26E+07 1.06E+09 14 C 5.8E+06 9.91E+07 58 C 2.39E+07 1.13E+09 94 Nb 3.86E+06 1.01E+07 242 Cm 2.28E+01 4.13E+02 239 Pu+ 240 Pu 3.67E+01 3.09E+02 65 Zn 2.33E+06 1.22E+07 59 Ni 2.23E+05 1.85E+06 110m Ag 1.76E+07 4.12E+08 41 Ca 1.69E+01 1.88E+02 54 Mn 2.41E+07 1.68E+09 99 Tc 5.47E+02 1.13E+03 Cs 2.64E+06 5.24E+07 234 U 1.5E+01 2.96E+01 55 Fe 1.83E+06 1.6E+07 36 Cl 4.38E+01 3.21E+02 60 C 5.34E+07 1.46E+09 129 I 2.23E+00 2.34E+01 3 H 1.68E+07 3.19E+07 235 U 1.64E+00 2.93E+00 244 Cm 2.99E+01 2.56E+02 238 U 1.07E+01 1.87E+01 Sr 5.58E+03 4.06E+04 20.4.2-2. táblázat: Az egy hrdóra átlaglt és maximális aktivitás adatk Ha a radiaktív hulladék keletkezésének üteme követi a jelenlegit, akkr évente kb. 850 darab 200 l-es hrdónyi hulladékkal lehet számlni. Ez a mennyiség 54 fuvarral szállítható el, ami azt jelenti, hgy az egy szállítás srán kztt sugárterhelést ezzel a számmal kell felszrzni. A szállítási útvnalnak egy része laktt terület mellett halad, így visznylag közel is tartózkdhat civil a teherautóhz. Ezért a számításknál úgy gndlkztunk, hgy a kereszteződésből való kifrduláshz esetlegesen 5 percre is szükség lehet a frgalm miatt. Ekkr az út mellett tartózkdó ember akár 5 m távlságra is tartózkdhat. Ha feltételezzük, hgy szállításk srán 5 lyan eset adódik, hgy ugyanaz a személy tartózkdik az út mellett, úgy 2,1 μsv sugárterhelést kaphat, ha az átlags aktivitású hrdókkal számlunk. A hulladékk felszabadítása történhet feltétel nélkül, illetve feltételesen, az ÁNTSZ Országs Tisztifőrvsi Hivatal (OTH) engedélye alapján. A feltétel nélküli és a feltételesen felszabadíttt hulladékk az utóbbi években azt a tendenciát mutatták, hgy a legnagybb mennyiségű hulladékk a feltételes felszabadítás srán kerülnek ki a telephelyről, a feltétel nélkül felszabadíttt hulladék elszállítására csak kisebb mennyiségben kerül sr. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 68/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A számításk elvégzéséhez egy visznylag egyszerű mdellt alkttunk. A felszabadíttt hulladékt egy fém knténerbe helyezve szállítják. Az egyszerűség kedvéért azt feltételeztük, hgy a hulladék a knténerben hmgén. Az eredményeket a 20.4.2-3. táblázat tartalmazza. s (m) E (μsv/h) 2 3,21E-03 5 8,09E-04 10 2,45E-04 20 6,76E-05 50 1,10E-05 100 2,44E-06 200 4,20E-07 500 1,30E-08 20.4.2-3. táblázat: Az 1 év alatt szállíttt felszabadíttt hulladékból származó dózisteljesítmény Itt ugyanazzal a feltevéssel éltünk, mint a kis- és közepes aktivitású radiaktív hulladékk szállításánál, azaz a szállító teherautó mellett 5 méterre tartózkdik valaki. Ezek az értékek az 1 év alatt szállíttt mennyiségre vnatkznak. Ha feltesszük, hgy ugyanaz a személy tartózkdik az autó mellett (ez egy elég knzervatív becslés) és a kanyardáshz 10 percre van szükség, akkr a sugárterhelés értéke: 0, nsv évente. 20.4.2.4 Friss fűtőelem telephelyre szállítása Egy szállításkr 400 db fűtőelemet szállítanak a jelenlegi atmerőműhöz, így a több kcsiból álló szerelvényen összesen 100 TK-SZ4 típusú knténer található. A számításhz használt mdellt kétféle sugárterhelésre vizsgáltuk és 3,82% dúsítású fűtőelemekkel számltunk [20.4-21]: Az első esetben a fűtőelemből kijutó gamma-sugárzás által kztt dózist vizsgáljuk. A fűtőelem összetételéből meghatárzzuk a keletkező gamma-ftnk energiáját és gyakriságát, majd ezzel készítjük el a frrásunkat. A másdik esetben a fűtőelemben található urán spntán hasadásából felszabaduló neutrnk reakcióiból gammaftnk keletkeznek, így kiszámljuk mind a neutrn-sugárzás által kztt, mind pedig a gamma-sugárzás által kztt dózist a laksságra nézve. Az eredményeket egy részecskére nrmálva kapjuk, így a jelenlévő fűtőelemekben található 235 U, 234 Pa illetve 234m Pa aktivitásának az értékével be kell szrzni. A hármféle iztópból külön futtatva kaptuk meg az összegzett eredményeket. A számításkat 0,1, 2, 5, 10, 20 és 50 m távlságban végeztük el, amiből a laksságt ért sugárterhelést meghatárztuk. Az eredmények a 20.4.2-4. táblázatból lvashatók ki. s (m) 235 U 234 Pa 234m Pa E (μsv/h) Δ E E (μsv/h) Δ E E (μsv/h) Δ E 0,1 2,68E-01 1,98% 2,31E-01 1,60% 1,96E+01 1,33% 2 3,69E-02 0,61% 3,61E-02 0,48% 3,00E+00 0,39% 5 1,66E-02 0,85% 1,52E-02 0,67% 1,27E+00 0,55% 10 7,21E-03 1,17% 5,92E-03 1,00% 4,86E-01 0,83% 20 2,58E-03 2,04% 1,87E-03 1,73% 1,52E-01 1,45% 50 3,60E-04 4,85% 2,86E-04 4,36% 2,37E-02 3,60% 20.4.2-4. táblázat: A friss fűtőelem szállító vasúti kcsi közelében számlt dózisteljesítmény értékek, gammafrrással számlva A neutrnk számításánál nem csak a neutrnk által kztt sugárterhelést, hanem a neutrnk reakcióiból, gerjesztéseiből keletkező ftnk által kztt sugárterhelést is számításba kell venni. Az ezek által összegzett dóziskra lehet a végkövetkeztetéseket meghzni, az eredményeket a 20.4.2-5. táblázat mutatja. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 69/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Neutrn Gamma s (m) E' Δ E' E' Δ E' μsv/h % μsv/h % 2 2,19E-02 0,15 4,89E-05 0,54 5 9,72E-03 0,21 2,17E-05 0,73 10 3,73E-03 0,33 8,32E-06 1,12 20 1,08E-03 0,62 2,40E-06 1,99 50 1,24E-04 1,75 2,50E-07 4,9 20.4.2-5. táblázat: A friss fűtőelem szállító vasúti kcsi közelében számlt dózisteljesítmény értékek, neutrnfrrás esetében Ha a különböző módn előálló neutrn- és gamma-dózisteljesítményeket külön-külön összegezzük, akkr megkapjuk a friss fűtőelemet szállító vasúti kcsi környezetében lévő gamma- és neutrn frrásra vnatkzó dózisteljesítmény értékeket (20.4.2-6. táblázat). s (m) E' g E' n μsv/h μsv/h 2 3,07E+00 2,19E-02 5 1,30E+00 9,72E-03 10 4,99E-01 3,73E-03 20 1,56E-01 1,08E-03 50 2,43E-02 1,24E-04 20.4.2-6. táblázat: A friss fűtőelem szállító vasúti kcsi közelében számlt dózisteljesítmény értékek A hárm frrásmódból, valamint az összegükből származó dózisteljesítmény értékek láthatóak a 20.4.2-9. ábrán, ahl a g reakció a neutrnfrrásból származó, ftnk kzta dózisteljesítményt, az n frrás a neutrnfrrásból származó, neutrnk kzta dózisteljesítményt, a g frrás a gammafrrásból származó, ftnk kzta dózisteljesítményt, valamint az Összeg a hárm frrásból eredő dózisteljesítményt jelenti. 20.4.2-9. ábra: A V-60 SZK típusú vasúti kcsi körül számlt dózisteljesítmény (E ) értékek a távlság függvényében Az első esetben azt vettük alapul, hgy a szerelvény elhalad az állmásn és valamilyen kból (frgalmi akadály) meg kell állnia. Ekkr a vnatra várakzók egy ideig (1/2 óra), visznylag közel, 5 m távlságban tartózkdhatnak a vnathz. Ebben az esetben az egy vasúti kcsitól származó lakssági sugárterhelés: 0,66 μsv. A másdik eset: amikr a szerelvény áthalad az állmásn megállás nélkül. Ez esetben 30 km/h sebességgel számlunk a maximális 60 km/h helyett, mivel azt is figyelembe vesszük, hgy a hazai vasúti hálózat állapta miatt elképzelhető, hgy lassabb haladásra kényszerül a vnat. A kritikus személyt, aki szintén az állmásn a vnatra várakzik, 5 m távlságban tartózkdik a kcsi külső falától. A vasúti kcsi hssza 26,4 m, így 30 km/h-s sebességgel 3,2 s-ig tart az elhaladása. Ha ezt felszrzzuk a kcsik számával egy szállítás srán (9), akkr azt kapjuk, hgy a szerelvény elhaladása közben a laksság kritikus tagját 1,17 nsv sugárterhelés éri. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 70/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.4.2.5 Kiégett fűtőelem szállítása a KKÁT-ba A telephelyen belüli, kiégett fűtőelem C-30-as szállítóknténerrel KKÁT-ba átszállítása srán kztt neutrn- és gamma- sugárterhelést számltuk a laksságra, a telephelytől különböző távlságkra, valamint a kritikus csámpai laksságra nézve. A számításknál egy átlagsan kiégett (40,9 GWnap/tU) fűtőelem 3 év pihentetési idejű iztópösszetételéből kaptt energia szerinti neutrn- és ftn- számt vettük figyelembe, C-30 knténerben 30 db ilyen fűtőelemmel számltunk [20.4-23]. Hasnlóan a friss fűtőelemnél itt is összegeztük a hárm frrásmódból kaptt értékeket, amire a 20.4.2-7. táblázat szerinti eredményeket kaptuk. s (m) E' g μsv/h E' n μsv/h 1 1,91E+02 9,23E+01 2 1,16E+02 5,27E+01 5 3,92E+01 1,61E+01 10 1,30E+01 5,04E+00 20 3,63E+00 1,32E+00 50 5,36E-01 1,63E-01 100 7,73E-02 2,14E-02 200 1,35E-02 1,45E-03 500 5,11E-04 3,02E-04 1300 1,33E-06 1,38E-07 20.4.2-7. táblázat: A kiégett fűtőelem szállító knténer közelében számlt dózisteljesítmény értékek A hárm frrásmódból, valamint az összegükből származó dózisteljesítmény értékek láthatóak a 20.4.2-10. ábrán, ahl a g reakció a neutrnfrrásból származó, ftnk kzta dózisteljesítményt, az n frrás a neutrnfrrásból származó, neutrnk kzta dózisteljesítményt, a g frrás a gammafrrásból származó, ftnk kzta dózisteljesítményt, valamint az Összeg a hárm frrásból eredő dózisteljesítményt jelenti. 20.4.2-10. ábra: A C-30-as knténer körül számlt dózisteljesítmény értékek Az ábráról, valamint a táblázats értékekből is kilvasható, hgy a legnagybb dózist a gamma-ftnk képesek kzni. Ez annak köszönhető, hgy a kiégett fűtőelemekben még pihentetés után is annyi radiaktív iztóp van jelen a hasadási termékekből, hgy nagy mennyiségben jönnek létre az atmmag bmlását kísérő gamma-ftnk, de a nagy áthatlóképességű neutrnk sem elhanyaglhatóak az összegzés szempntjából. Az értékeket összehasnlítttuk a mért értékekkel. A mérések szerint a gamma-dózisteljesítmény értékének maximuma a C-30-as szállítóknténer felületétől 1 m-re 1 μsv/h, míg neutrnra 120 μsv/h adódtt, vagyis nagyságrendileg megegyeznek az értékek, hiszen a mdellünk alkalmazásával 191 μsv/h gamma-, valamint 92,3 μsv/h neutrndózisteljesítmény értékeket kaptunk a knténer 1 m-es távlságában. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 71/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése A kritikus laksságnak (1300 m-re a knténer külső falától) kztt sugárterhelést ebből úgy kaptuk meg, hgy az átrakás idejét 1 órának feltételezve, valamint 480 átszállíttt kiégett fűtőelemet feltételeztünk egy év alatt, ami maximális értéknek tekinthető. Ebből az kztt sugárterhelés 0,0235 nsv-nek adódtt. A KKÁT, illetve a Paksi Atmerőmű biztnsági övezet határa a 246/2011. (XI.24.) Krmányrendelet alapján legalább 500 m-re van a létesítménytől, így semmi nem akadályzza a laksságt abban, hgy az átszállításk alatt csak 500 m távlságra tartózkdjanak. Ugyanazkat a feltételeket számításba véve azt kaptuk, hgy 13 nsv sugárterhelés éri az tt tartózkdókat. Természetesen ez egy erősen knzervatív becslés, mivel azt feltételezi, hgy minden átrakás pillanatában ugyanaz a laks tartózkdik ugyantt. 20.4.2.6 A telephely területén, felületükön radinuklidt tartalmazó eszközök, sugárfrrásk mzgatása A feladathz egy egyszerű mdellt készítünk, hiszen a frrást elegendó nagy távlságban pntfrrásnak lehet tekinteni, mivel sugárfrrásról, felületükön radinuklidkat tartalmazó eszközökről van szó, aminek hatását a laksságra tekintve vizsgáljuk. Ebben az esetben is megvizsgáljuk a sugárterhelést különböző távlságkra, úgymint 100, 200, 500 és 1300 m-re. A sugárzás csak akkr kzhat esetlegesen kimutatható értéket, amikr az eszközt átszállítják a telephely területén belül. A mdellt, illetve a frrást úgy alktjuk meg, hgy a szállítóeszköz védelmének külső falánál 1 μsv/óra (szabad zónabeli érték) dózisteljesítményt adjn. A mdellhez elsőként a frrást kellett meghatárzni. Ezt úgy állapítttuk meg, hgy kiszámltuk, az egyes nuklidkra azt az aktivitást, ami 2 cm acél árnyéklással, a felületétől 10 cm-re 1 μsv/h dózisteljesítményt lehet mérni. E' ΔE' E' ΔE' E' Δ E' E' Δ E' s (m) 60 C Cs 110m Ag 54 Mn μsv/h % μsv/h % μsv/h % μsv/h % 100 8,98E-07 0,16 7,79E-07 0,19 8,40E-07 0,06 7,77E-07 0,08 200 1,53E-07 0,21 1,22E-07 0,26 1,37E-07 0,08 1,25E-07 0,11 500 5,33E-09 0,49 2,65E-09 0,78 3,81E-09 0,20 3,25E-09 0,29 1300 5,91E-12 5,88 5,00E-13 19,43 2,61E-12 3,05 1,20E-12 5,68 20.4.2-8. táblázat: A felületükön radiaktív anyagt tartalmazó eszköz mzgatása srán kztt dózisteljesítmény-értékek Az így kaptt értékekből azt lehet megállapítani, hgy a legnagybb dózisteljesítmény érték a 60 C iztópnál van, így a következtetéseket erre az értékre tesszük (20.4.2-8. táblázat). 60 C-nál 500 m-re 5,33E-09 μsv/h dózisteljesítmény érték adódik. Ez azt jelenti, hgy kb. 21 év kellene ahhz, hgy a felületükön radiaktív anyagt tartalmazó eszköz 1 nsv sugárterhelést tudjn kzni. 20.4.2.7 Ipari radigráfiás vizsgálatk Az ipari radigráfiás vizsgálatk srán nagy aktivitású sugárfrráskat használnak a különböző radigráfiai vizsgálatkra s általában két helyzetben vannak a frrásk: Szállítás és a vizsgálathz való elhelyezés alatt, amikr a sugárfrrás a saját árnyékló munkatartójában van. A vizsgálatkat két csprtra bnthatjuk. Az egyik, amikr a telephelyen kívül végzik a vizsgálatkat, a másik pedig, amikr belül. Ha a telephelyen kívül végzik, akkr akár 200 m-re is tartózkdhat a laksság a mérés előkészítése srán, így erre a távlságra határzzuk meg a dózist. Az előkészület srán az 100 GBq-es 60 C-tól származik a legnagybb dózisteljesítmény. Egy ilyen vizsgálat előkészületei akár több órát is igénybe vehetnek, ezért mi átlagként 3 órával számlunk. A vizsgálatk előkészületéből származó, 200 m-re lévő sugárterhelés így 0,03 μsvnek adódik. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 72/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése Vizsgálat alatt, amikr a sugárfrrás védelem nélkül tartózkdik a környezetben. A védelem nélküli számításk eredményeit a 20.4.2-9. táblázat tartalmazza 2, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500 és 1300 m-re. E' (μsv/h) s (m) Iztóp, aktivitás 192 Ir 75 Se 60 C 5 TBq 5 TBq 100 GBq 2 1,78E+05 0,01% 9,63E+04 0,01% 8,82E+03 0,03% 5 2,79E+04 0,01% 1,52E+04 0,01% 1,37E+03 0,04% 10 6,92E+03 0,01% 3,81E+03 0,01% 3,37E+02 0,04% 20 1,72E+03 0,01% 9,59E+02 0,01% 8,21E+01 0,04% 50 2,62E+02 0,02% 1,50E+02 0,02% 1,22E+01 0,04% 100 5,65E+01 0,02% 3,21E+01 0,02% 2,64E+00 0,05% 200 8,59E+00 0,03% 4,52E+00 0,03% 4,66E-01 0,07% 500 1,39E-01 0,11% 5,59E-02 0,13% 1,82E-02 0,16% 1300 1,01E-05 4,73% 8,81E-06 4,% 2,34E-05 1,69% 20.4.2-9. táblázat: A radigráfiás vizsgálat közbeni dózisteljesítmények a használt sugárfrrástól függően Ebben az esetben a kritikus laksságt nem az 1300 m-re élőket tekintjük, mivel a vizsgálatt nem csak a telephelyen végezhetik. Előfrdulhat, hgy a telephelyen kívül kell a mérést végrehajtani. Ebben az esetben akár 200 m-re is tartózkdhat a laksság. Egy év srán jelenleg az üzemi területen kívül kb. 430 db felvétel készül 2 TBq kezdeti aktivitású 192 Ir, valamint 5 TBq kezdeti aktivitású 75 Se sugárfrráskkal. Ha ezeket az adatkat beszrzzuk az egyes frrásktól mért dózisteljesítmény értékével és a mérés idejét maximum 5 percnek feltételezve a következőket kaphatjuk: Iztóp Dózis/vizsgálat 192 Ir 0,14 μsv 75 Se 0,23 μsv A telephelyen kívül végzett radigráfiás vizsgálatk sugárterheléséhez, még hzzáadódhat a telephelyen végzett műveletek sugárterhelése. Ebben az esetben 1 300 m-re, illetve 500 m-re kell a számításkat elvégezni. Azt feltételezve, hgy az előbb említett sugárfrráskkal kb. 2200 vizsgálatt végeznek, azt kapjuk, hgy 0,67 μsv, illetve 5,62 μsv sugárterhelést kz. 20.4.3 ÖSSZEGZÉS A mdellezés srán kaptt lakssági sugárterhelések éves szintje minden esetben nagyságrendekkel a dóziskrlátzási (1 msv), illetve a dózismegszrítási szint (100 μsv a Paksi Atmerőmű + KKÁT létesítményekre) alatt vltak lyan knzervatív feltételezések mellett is, amelyek a valóságban nagyn kis valószínűséggel frdulhatnak elő. A kibcsátáskból számíttt sugárterhelési értékek nsv/év nagyságrendbe estek, a tvábbi frráskból (friss fűtőelem-, kiégett fűtűelem-, radiaktív hulladék szállítás, radigráfiai vizsgálatk) eredő hatásk nagybbak lehetnek, de ezek nem állandó estek, knzervatív körülményeket feltételezve a laksság egyedeinek sugárterhelése a μsv/év nagyságrendbe eshet, ami több nagyságrenddel a szabályzásban meghatárztt érték alatt marad. Ekkra mértékű éves sugárterhelés váltzást mérésekkel gyakrlatilag nem lehet igazlni, így a tvábbiakban is a mdellezésekre, számításkra kell hagyatkznunk. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 73/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.5 PAKS II. LÉTESÍTÉSÉNEK HATÁSA A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉRE Létesítés srán a laksságt érő sugárterhelés elsősrban a radigráfiás vizsgálatkból származhat. A 20.4.2.7. fejezet számításait figyelembe véve, a radigráfiás vizsgálatk számának ismeretében meghatárzható az éves lakssági sugárterhelés nagysága. A krábban említett fejezetben található számításkkal nagyságrendileg megegyező értékek várhatók. 20.5.1 PAKS II. TELEPÍTÉSÉNEK HATÁSTERÜLETEI 20.5.1.1 Közvetlen hatásk A radigráfiás vizsgálatk sugárterhelését közvetlen hatásnak tekintjük a 20.4.2.7. fejezet eredményeit ennek vehetjük. 20.5.1.2 Közvetett hatásk Létesítés fázisában nem értelmezhető. 20.5.1.3 Országhatárn átterjedő hatásk A telepítés srán, az rszághatárn átterjedő hatáskkal nem kell számlnunk. 20.6 PAKS II. ÜZEMELÉSÉNEK HATÁSA A TELEPHELY KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉRE 20.6.1 A NORMÁL ÜZEMELÉS A nrmál üzemi kibcsátáskból származó dózisk számítását a HAKSER számításkkal és a 20.4.1.1. fejezetben leírt módn, ugyanazzal a paraméterkészlettel végeztük az alábbiakban felsrlt kivételekkel: a csámpai laksság elhelyezkedése kissé váltztt, az új kémények krdinátáinak megfelelően a számításkat a középpnttól 1 500 méterre a 12-es szélirány-szektrban végeztük el. a megadtt adatknak megfelelően kétféle kibcsátással számltunk, amelyek eredményeit azután összegeztük. 20.6.1.1 Nrmál üzemi kibcsátási adatk Nrmál üzem esetén a kibcsátásk 100 m-en (kémény) és 40 m-en (turbina épület) történnek. I. Kéményen keresztül történő kibcsátás: a megadtt 100 m-es kéménymagasságból kiindulva a Paksi Atmerőmű hasnló visznyait alapul véve 120 m-es effektív kibcsátási magassággal és a meterlógiai trny 120 m-es adataival számltunk. II. A turbinaépület teteje felett történő kibcsátás: a megadtt 40 m-es kibcsátási magasságt itt is egy kissé magasabb, 50 m-es effektív magassággal vettük figyelembe, igazdva a meterlógiai trny 50 m-es adataihz. A nrmál üzemi kibcsátási frrásk EOV krdinátái: 1. blkk 2. blkk Megnevezés Y X Szellőztető kémény 635 030 110 Turbina épület 635 198 197 Szellőztető kémény 635 030 346 Turbina épület 635 198 433 20.6.1-1. táblázat: Paks II. nrmál üzemi kibcsátási frrásk EOV krdinátái File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 74/109

Új atmerőművi blkkk létesítése a paksi telephelyen Környezeti radiaktivitás - a telephely környezetében élő laksság sugárterhelése 20.6.1-1. ábra: Nrmál üzemi kibcsátási pntk (zöld: kémény; turbina épület) A nuklidnkénti kibcsátáskhz az MVM Paks II. Zrt (rsz fél adatai) által megadtt nrmál üzemi értékekből indultunk ki, az alábbi kiegészítő megfntláskkal (20.6.1-2. táblázat): a tríciumt 100 %-ban vízgőznek tekintettük a radikarbnt 5 %-ban CO 2-nak, 95 %-ban szervesnek vettük, a Paksi Atmerőmű skéves kibcsátási adatai alapján. a radijódkat 4 %-ban aerszlnak, 40 %-ban elemi és 56 %-ban szervesnek tekintettük, a Paksi Atmerőmű utóbbi évek kibcsátási adatainak átlagai alapján. a nemesgázkat elemi gázként, a többi radinuklidt aerszlként aznsítttuk. File név: PAKSII_KHT_20_Krnyradi 75/109