Prepared by/készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, 2013 Pf.: 201. E-mail: agrarhaszon@gmail.com Phone/Telefon (Belgium): +32.488.292.170 Phone/Telefon: (Magyarország) +36.20.444.0653 Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet! Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél June 2009./2009. június 18. szám Contents/Tartalom: Az élelmiszeripar a spanyol ipar húzóágazata (Brüsszel, 2009. 06. 02.). 4. oldal Magyar koncepció az uniós agrárpolitika jövőjére (Budapest, 2009. 06. 02..).. 4. oldal Minimális tejárakat sürgetnek a V4-ek agrárkamarái (Brüsszel, 2009. 06. 02.)... 5. oldal Az EU foglalkozik az agrártámogatások eltérő szintjével (Brüsszel, 2009. 06. 03.) 6. oldal EU: 1,4 millió állást teremthet a megújuló energia (Brüsszel, 2009. 06. 03.)... 7. oldal KSH: összeírják a szőlőültetvényeket (Budapest, 2009. 06. 03.) 7. oldal Krízist él át az tejágazat (Budapest, 2009. 06. 04.).....8. oldal Orbán Tibor a Kisalföld Erdőgazdasági Zrt. új vezére (Budapest, 2009. 06. 04.) 9. oldal 1
Indul a bankgarancia az élelmiszer-feldolgozóknak (Budapest, 2009. 06. 04.). 10. oldal Kevésbé sújtja az agráriumot a válság (Budapest, 2009. 06. 08.). 11. oldal Minősített elismerés a termelői csoportoknak (Budapest, 2009. 06. 08.)... 12. oldal A klímaváltozás nyertese is lehet a mezőgazdaság (Budapest, 2009. 06. 08.) 13. oldal A versenyhivatal 76,6 millió forintra bírságolta a pékeket (Budapest, 2009. 06. 08.) 13. oldal Kihirdették az aszály miatt a vis maior helyzetet (Budapest, 2009. 06. 08.)..14. oldal Mégsem változik az uniós rozészabályozás (Brüsszel, 2009. 06. 09.). 15. oldal Agrárcégek 60 milliárdos garanciát kaptak tavaly (Budapest, 2009. 06.10.).. 15. oldal A baromfiágazat mérsékelt növekedésre számít az idén (Budapest, 2009. 06.10.) 16. oldal Dunai uniós stratégiát akar az Európai Bizottság (Brüsszel, 2009. 06.11.). 17. oldal Jó minőségű, aszálytűrő búzák Martonvásárról (Budapest, 2009. 06.11.).. 18. oldal A TakarékPont a második legnagyobb bankhálózat (Budapest, 2009. 06.11.)... 18. oldal Új megoldások az EU-forrásokra a válságkezelésben (Budapest, 2009. 06.12.) 19. oldal Több pénzt kér agrár-kárenyhítésre az FVM (Budapest, 2009. 06. 13.).. 20. oldal Csaknem 20 százalék mínusz az agrárárakban (Budapest, 2009. 06. 13.)... 21. oldal Újabb gazdaságfejlesztési pályázatok jelennek meg (Budapest, 2009. 06. 15.). 22. oldal Újjáéledő őstermelői helyi piac Pilisszentivánon (Budapest, 2009. 06. 16.).. 23. oldal Ománi érdeklődés a magyarországi rizs iránt (Budapest, 2009. 06. 16.).... 23. oldal Ellenőrzik a kölcsönös megfeleltetés előírásait (Budapest, 2009. 06. 16.).. 24. oldal Romániában nyomul a magyar agrárium (Budapest, 2009. 06. 17.). 24. oldal Több lesz a búza, még több a kukorica (Budapest, 2009. 06. 17.) 25. oldal Milliárdok gépfejlesztésre az agrárágazatban (Budapest, 2009. 06. 18.). 26. oldal AGRYA: Kiutazások külföldi tanulmányutakra (Budapest, 2009. 06. 18.) 27. oldal Indul az iskolagyümölcs-program az Európai Unióban (Brüsszel, 2009. 06.18.)..28. oldal Csökkent a dinnye termőterülete Magyarországon (Budapest, 2009. 06. 18.)... 28. oldal 2
Új borszövetség Tokaj-hegyalján (Budapest, 2009. 06. 19.).. 29. oldal Megvette a Globus húsfeldolgozó részlegét a cseh Hamé (Budapest, 2009. 06. 19.)...29. oldal Nem tisztázott az uniós agrárpolitika jövője (Budapest, 2009. 06. 19.)... 30. oldal Felesleges aggodalom az állami erdővagyon miatt? (Budapest, 2009. 06. 19.). 31. oldal Tejtermelők tiltakozó akciói ÖSSZEFOGLALÓ (Brüsszel-Budapest, 2009. 06. 19.). 31. oldal Fiatal külföldi gazdák magyar családi gazdaságoknál (Budapest, 2009. 06. 20.)....33. oldal Utolsó lehetőség géptámogatásra 2013-ig (Budapest, 2009. 06. 22.)... 34. oldal Júliustól változik az áfa és a jövedéki adó (Budapest, 2009. 06. 22.).. 34. oldal Meggy-értékesítési gond várható az idén is (Budapest, 2009. 06. 22.)... 36. oldal IAMA: húzóágazat marad az agrárium (Budapest, 2009. 06. 22.)... 36. oldal Élelmiszereket nem drágít nagyon az adóemelés (Budapest, 2009. 06. 23.).. 37. oldal Tíz uniós ország a GM növények ellen (Brüsszel, 2009. 06. 23.). 38. oldal Az agrártárca támogatja a tejtermelők követeléseit (Budapest, 2009. 06. 23.)... 38. oldal Tejesek Luxembourgban és Budapesten (Brüsszel, 2009. 06. 23.)... 39. oldal Átszervezi tevékenységét a Monsanto (Brüsszel, 2009. 06. 25.)... 41. oldal ÚMVP-pénzek vas megyei állattartó telepeknek (Budapest, 2009. 06. 25.)... 41. oldal Magosz: olcsó meggyet kínálnak a termelők (Budapest, 2009. 06. 25.).. 42. oldal A hatóságok nem találtak fuzárium fertőzést (Budapest, 2009. 06. 25.).. 42. oldal Szociális földprogram és kismalac rászorulóknak (Budapest, 2009. 06. 25.). 43. oldal Az FVM nem mond le az élelmiszeretika elveiről (Budapest, 2009. 06. 25.) 44. oldal Adnak 18 milliárdot a tejeseknek, januártól SPS? (Budapest, 2009. 06. 26.)... 44. oldal 3
Newsletter/Hírlevél Az élelmiszeripar a spanyol ipar húzóágazata A spanyol élelmiszeripar továbbra is a spanyol ipar elsőszámú húzóágazata, amely a válság ellenére tovább erősödik. A Spanyol Élelmiszeripari Szövetség (FIAB) a napokban jelentette meg a 2008. évről készített, ún. Gazdasági Jelentését. A jelentés szerint a spanyol élelmiszeripar az ipari termelés 17 százalékát jelenti és a GDP 7 százalékát adja. Az élelmiszer, ital gyártása ágazat összes nettó értékesítése 2008-ban elérte a 83,2 milliárd eurót, ami az előző évhez képest 1,4 %-os növekedést jelent. Az élelmiszeripar termelői indexe 0,58%-os visszaesést mutat, miközben az ipar esetében sokkal nagyobb (- 6,58%) volt a csökkenés. A foglalkoztatottak száma 502.150 főre nőtt, ez egyedülálló módon 2,9%-os emelkedést jelent. Az élelmiszerkereskedelem terén az import 16,51 milliárd (+3,93%), míg az export 16,41 milliárd euróra nőtt. Nem elhanyagolható, hogy utóbbi adat 9,59 százalékos erősödést tükröz. A külföldi tőke beáramlása szintén jelentősen emelkedett, az ilyen irányú beruházások 882 millió eurót tettek ki, ez 2007-es adatokkal összehasonlítva +28%-ot jelent. Brüsszel, 2009. 06. 02. Magyar koncepció az uniós agrárpolitika jövőjére "Magyarország azon kevés tagország közé tartozik, ahol a kormányzat és a kutatók együttes szellemi munkájának köszönhetően átfogó koncepció jött létre a KAP jövőjét illetően. Ma Magyarországon nincs másik kidolgozott, következetesen végiggondolt szakmai álláspont" - véli Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának magyar főtagja. Ez a koncepció, amely Popp József, Udovecz Gábor, Halmai Péter, Ficsor Ádám, Vajda József, Pete Nándor, Potori Norbert és mások műhelymunkájának eredménye, elérhető francia és angol nyelven is. Európában, különösen az agráriumban meghatározó Franciaországban hivatkozási alappá vált. Magyarország nem kullog az események után Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország nem kullog az események után, hanem helyzetteremtő politizálással a francia élelmiszergazdaság szereplőivel szoros együttműködést és koalíciót alkotva próbálja érvényesíteni a magyar és szélesebb értelembe véve az uniós agrártermelők érdekeit - nyilatkozta Tabajdi Csaba. Hozzátette: ennek a koncepciónak további értéke, hogy két alkalommal, az első Magyar Agrárakadémia keretében Nádudvaron, és a második Magyar Agrárakadémia keretében, Pápán, a koncepció tovább formálódott. Az ágazat meghatározó szereplői széles körben megvitatták, társadalmi párbeszédet folytattak róla, így ma a szakmai javaslat élvezi az ágazat szereplőinek széles körű támogatását. "Sajnálatos, hogy a Fidesznek az agrárium jövőjéről sincs kidolgozott koncepciója, az agrártársadalom képviselőivel így nem is volt mit egyeztetnie mondta felszólalásában Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának magyar főtagja, a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében a 2011-es magyar uniós elnökség tárgyában szervezett konferencián. A konferencián vezérszónokként szólalt fel Gráf József mezőgazdasági 4
miniszter, Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke, valamint Tabajdi Csaba és Glattfelder Béla EP képviselők. Érvek a fenntartás mellett "Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájak (KAP) 2013 utáni fenntartása mellett számos érv szól. A Föld lakossága a jelenlegi demográfiai trendek mellett 3 milliárd fővel emelkedik 2050-re. A lakosság élelmezéséhez jelentősen növelni kell majd az élelmiszertermelést, az élelmiszer és az édesvíz stratégiai termékké válnak. A globális pénzügyi-, gazdasági válság felértékeli a reálgazdaságot, a termelés, az ipar és a mezőgazdaság szerepe növekedhet a pénzügyi-, szolgáltató szektorhoz képest. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy két területen létezik valódi közösségi politika az Európai Unióban: az egységes piac, a vámunió, a kereskedelem vonatkozásában és a Közös Agrárpolitika esetében. Az elhangzott érvekkel együtt is komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy elkerüljük a KAP költségvetésének jelentős csökkentését, felszámolását, amely Nagy-Britannia, Hollandia és más nettó befizető országok álláspontja. A hivatalos brit álláspont például megszüntetné a közvetlen támogatásokat, felszámolná a KAP teljes első pillérét. A 2014-ben kezdődő következő költségvetési ciklusban az új közösségi politikákat nem a nettó befizetők terheinek növelésével, hanem KAP forrásainak megkurtításával kívánják finanszírozni. mondta Tabajdi. A pénzügyminiszterek döntenek majd "A magyar uniós támogatások két legnagyobb forrása a kohéziós támogatások és az agrárkifizetések, de a KAP fenntartásáról nem az agrárminiszterek, hanem a pénzügyminiszterek fognak dönteni. Akkor járnak el bölcsen az európai élelmiszergazdaság szereplői, köztük a magyar agrártermelők, ha a jelenlegi agrárpolitika fenntarthatósága érdekében reformokat és érdemi érvrendszert dolgoznak ki. Bármennyire is haszonélvezője Magyarország a KAP-nak, elemzések bizonyítják, hogy a KAP jelenlegi formájában igazságtalan elosztási rendszerben működik. A rendszer bizonyos szektorokat, ágazatokat túlzottan támogat, másokat alig vagy egyáltalán nem. Nem segíti kellően a kis- és középbirtokok fenntartását sem és igazságtalanul oszlik meg a régi és új tagállamok között. Még a régi tagállamokon belül is egy francia lakosra háromszor akkora támogatás jut, mint egy portugálra. A KAP több évtized számos alkuja miatt torzzá vált, a toldozott-foltozott agrárpolitika jelen formájában nehezen indokolható. Nehezen magyarázható meg a jelenlegi rendszerben, hogy miért éri meg az európai és a magyar adófizetőknek az agrárium kiemelt támogatása zárta felszólalását a szocialista EP képviselő. Budapest, 2009. 06. 02. Minimális tejárakat sürgetnek a V4-ek agrárkamarái A tej minimális felvásárlási árának a bevezetésére szólították fel az Európai Bizottságot (EB) a visegrádi csoport országainak agrárkamarái. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara képviselői a dél-morvaországi Brünnben tanácskoztak. A tanácskozáson döntés született arról, hogy az agrárkamarák részt vesznek a tejproblémával kapcsolatos összeurópai tüntetésen, június 22-én Luxemburgban - közölte újságírókkal a hétfői fórum után Jan Veleba, a cseh agrárkamara elnöke. A V4-ek agrárkamarái a hétfői fórumon egyeztették 5
álláspontjaikat az új európai uniós (EU) tagországok agrárszervezeteinek tanácskozása előtt, amelyre kedden kerül sor Brünnben. A csehek sem állnak jól "A tanácskozáson egy emlékeztetőt fogadunk el, amelyet átadunk Mariann Fischer-Boelnek, az EB agrárbiztosának és az EU tagországok mezőgazdasági minisztereinek. Az emlékeztető fő témáját a tejipar válsága, valamint a régi és az új tagországok mezőgazdaságának támogatása közti különbség fogja alkotni" - jelentette ki Veleba. Az EU mezőgazdasági és halászati miniszterei kedden találkoznak szintén Brünnben. Veleba szerint a tejipar egész Európában komoly problémákkal küszködik. Csehországban is súlyosak a gondok, s nem kizárt, hogy a cseh tejipar a cseh sertéshús termelés sorsára jut. A sertéshús fogyasztást Csehország az idei év végén csak 60 százalékban fogja tudni fedezni hazai forrásokból, holott 2003-ban még a termelés 30 százaléka exportra került. Jelentős áresés Magyarországon a magyar Agrárkamara adatai szerint egy év alatt 31 százalékkal estek a nyerstej felvásárlási árak, emiatt akár felére is csökkenhet a tejtermelés, az ágazatban 50 százalékos létszámleépítés következhet be. A kamara elemzése szerint az elmúlt hónapokban az európai tejpiac egyensúlya megingott, amelyet a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság csak tovább súlyosbított. Míg 2008-ban a termelési költségek csak igen enyhe csökkenést mutattak, a tejárak decemberre 17 százalékkal mérséklődtek 2007 decemberéhez képest, ami az ágazat jövedelemtermelő képességét jelentősen rontotta. A szervezet úgy véli, a közeljövőben nem várható a jelenlegi trend megfordulása, ami tovább mélyíti a tejpiacon kialakult krízist. Válság a tejágazatban is A tejágazat válságának egyik oka a tejtermékek iránti nemzetközi kereslet csökkenése. Az EU exportja 2008-ban szinte minden tejtermék esetében visszaesett. 2007-hez képest a sajt exportja 7 százalékkal, a sovány tejporé 12 százalékkal, a vajé 29 százalékkal, míg a vajolajé 35 százalékkal csökkent. A tejpiaci felesleg másik oka, hogy az elmúlt két évben a magas árak miatt a feldolgozók a tejzsírt és tejfehérjét más, növényi eredetű kiegészítő anyagokkal helyettesítették, jelenleg pedig a nyomott tejpor árak az intervenció mellett is leszorítják a nyerstej árát. A kamara szerint emellett az uniós tejpiaci szabályozás változásai sem kedveztek a magyar tejpiacnak. Brüsszel, 2009. 06. 02. Az EU foglalkozik az agrártámogatások eltérő szintjével Az Európai Unió (EU) mezőgazdasági miniszterei kötelezték magukat, hogy a közeljövőben megvizsgálják, hogyan lehetne gyorsabban megoldani az egyes tagországoknak nyújtott agrártámogatások eltérő szintjének problémáját. Az agrárvezetők brünni csúcstalálkozójukon állapodtak meg ebben, közölte a tanácskozás után az EU soros elnöki tisztét ellátó Csehország képviselője. A téma gyakorlatilag az EU bővítése óta napirenden van. Általában ugyanis érvényes, hogy az EU-hoz 2004-ben és azóta csatlakozott országok jóval kisebb támogatást kapnak Brüsszeltől, mint a régi tagállamok. "A közvetlen agrártámogatások nagyságát az EU 6
egyes régióiban kedvezőtlenül befolyásolta az, hogy a támogatásokat különböző történelmi időszakokban, eltérő termelési mutatók alapján számolták ki. Ez az eltérés már most hiteltelenné és nehezen védhetővé teszi a közvetlen kifizetések rendszerét, és még inkább úgy lesz ez 2013 után" - magyarázta újságíróknak Ivo Hlavác, a cseh mezőgazdasági miniszter helyettese. Példaként elmondta: napjainkban a görög gazdák mintegy 600 eurós támogatást kapnak hektáronként, de Lettországban ez csak 100 euró. A cseh gazdák egy hektár termőföldre mintegy 200 eurót kapnak, ami szintén mélyen az európai átlag alatt van. Az eltérő agrártámogatás természetesen keményen sújtja az érintett országok termelőit, és nehezíti piaci helyzetüket. A kelet-európai országok agrárkamarái szintén Brünnben tanácskoztak, és délután közös nyilatkozatot adtak át Mariann Fischer-Boelnek, az Európai Bizottság mezőgazdasági főbiztosának, amelyben arra szólították fel a testületet, hogy ne 2013-ban, hanem már 2010-ben hozzák egy szintre az uniós agrártámogatásokat. Brüsszel, 2009. 06. 03. EU: 1,4 millió állást teremthet a megújuló energia Akár összesen 1,4 millió új állást teremthet az EU-ban az az uniós célkitűzés, hogy 2020-ra az energiatermelésben a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya érje el a 20 százalékot. Ezt azt is jelenti, hogy a zöld energiákkal foglalkozók létszáma 2005-höz képest megkétszereződik és elérheti a 2,8 millió főt. Ezeket a megállapításokat tartalmazza az EU bizottsága által kiadott jelentés, amit Andris Piebalgs energiaügyi biztos (képünkön) úgy kommentált: a számok azt mutatják, hogy az energiabiztonság és a klímaváltozás elleni harc a megújuló energiák esetében gazdasági előnyökkel jár együtt. A tanulmány szerint a zöld energia szektorban dolgozók által létrehozott és hozzáadott érték a teljes uniós GDP 1,1 százalékával érhet fel. 2005-ben például ez az érték 58 milliárd eurónyi volt. A tanulmány szerint elsősorban az EU-hoz 2004-2007 közötti időszakban csatlakozott országokban lehet a megújuló energiaszektorban foglalkoztatottak számának dinamikusabb emelkedésére számítani. A tanulmány felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a hagyományos energiaszektorban az elkövetkezendő bő egy évtizedben állások szűnnek majd meg és 2020-ra a teljes energiaágazatban valószínűleg csak 410 ezer körüli lesz a dolgozói létszámgyarapodás uniós szinten. A hagyományos energiatermelés csökkenése jelentősen leronthatja az energiaszektor várt hozzájárulását a GDP növekedéséhez. Brüsszel, 2009. 06. 03. KSH: összeírják a szőlőültetvényeket Szőlőültetvény-összeírást végez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1. és szeptember 30. között. A felmérésre kijelölt minta az ország valamennyi megyéjét, azon belül 722 települést érint. Az agrárgazdaság megalapozott irányításához, valamint a közösségi támogatások elnyeréséhez alapvető követelmény, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzenek a szakemberek a Magyarországon termesztett szőlőfajok termelésének jellemzőiről. A pontos, naprakész és megfelelően részletes adatok ehhez a szőlőültetvények felmérésével biztosíthatók. Az összeírás terepi feladatait az ültetvény fekvése szerinti területen - a KSH Szegedi Igazgatósága által kibocsátott névre szóló igazolvánnyal rendelkező - kertészeti 7
ismeretekben jártas, helyismerettel rendelkező szakemberek végzik. Az ültetvényeket azonosítását az összeírással megbízott szakemberek a település kataszteri térképe alapján végzik el. Az összeírt adatokat a KSH titkosan kezeli, kizárólag statisztikai célra használja. Az összeírásról bővebb információ a KSH honlapján (www.ksh.hu), azon belül a Szegedi Igazgatóságot kiválasztva található. Budapest, 2009. 06. 03. Krízist él át az tejágazat Komoly krízist él át a tejágazat, az unió tejpiaci reformja, valamint a tej iránti kereslet csökkenése, az emiatt bekövetkezett jelentős mértékű áresés miatt - jelentette ki Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára egy tanácskozáson. A válság kezelésére Magyarország az EU-ban javasolta, hogy a sovány tejpor és vaj intervenciós felvásárlási kereteit emeljék meg, továbbá az intervenciós árakat is növeljék. Kezdeményezte a direkttámogatások 50 százalékos növelését is. Emellett az exporttámogatások hatókörének bővítését és emelését is szorgalmazta - mondta a szakállamtitkár. Az EU több részintézkedést tett ez irányba, de ezek a magyar, és több más tagország szerint sem elegendőek - tette hozzá Máhr András. Már eddig is történtek dolgok A szakállamtitkár jelezte: a magyar agrárkormányzat a saját lehetőségeit kihasználva is igyekezett a tejágazat nehézségein enyhíteni. Ugyanakkor elismerte, hogy a jelentős áresést - a mostani gazdasági körülmények között - költségvetési eszközökkel nem lehet kezelni. Emlékeztetett arra, hogy az agrártárca korábbi intézkedései nyomán - mint például az állatjóléti intézkedések költségeinek részbeni átvállalása, illetve a tejmarketig-program elindítása, az élelmiszer etikai kódex elfogadása - javult valamelyest az ágazati szereplők helyzete. További intézkedések is készülnek Máhr András utalt arra: további intézkedések is előkészítés alatt vannak. Ilyen egyebek mellett az az uniós csomag, - ez összességében 5 milliárd eurót irányoz elő az új kihívások kezelésére - amelyből a magyar agrárkormányzat szeretné segíteni a tejágazat likviditásának helyreállítását. Ehhez a programhoz kapcsolódna az állatjóléti intézkedések egy további részének esetleges finanszírozása, valamint a közvetlen tejértékesítés segítése. A KAP lehetőségei Beszélt arról is, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja nyomán Magyarországnak lehetősége van arra, hogy az össztámogatás 3,5 százalékát direkttámogatásként működtesse az ágazat segítése érdekében. Ebből a pénzből is szeretne juttatni az agrárkormányzat a tejágazatnak. Máhr András megemlítette: az ágazati szereplők helyzetén javíthat az a bankgarancia program, amelyet az élelmiszeripari cégek vehetnek igénybe 30 milliárd forint értékben. 8
A kvótakihasználás 85 százalék Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke elmondta: Magyarországon havonta 100-110 millió liter tejet vásárolnak fel, ami évi 1,2-1,3 milliárd liter tej felvásárlását jelenti. Magyarország uniós kvótája mintegy 2 milliárd liter. A múlt évben az elnök szerint Magyarországon összesen 1,85 milliárd liter tejet termeltek. Ebben a mennyiségben már benne van a direktértékesítéssel eladott mennyiség, valamint az is, amelyet a gazdálkodók a borjakkal itatnak meg. Magyarország kvótakihasználása Kovács László szerint így eléri a 85 százalékot. Átlagosan 60 forint alatti felvásárlási ár Most a tejfelvásárlási ára átlagosan 60 forint alatt volt, míg 2008 elején még 95-100 forintot adtak a felvásárlók egy liter tejért. Az átlagos önköltség pedig 70 forint körül mozog literenként. Magyarországon most évente egy ember mintegy 177 liter tejet fogyaszt átlagosan. Az import mennyisége eléri az összfogyasztás 35 százalékát, ami 600-700 millió liter tejet jelent évente, az országból kivitt tej mennyisége pedig 400 millió liter körül mozog. Kovács László úgy vélte: a magyar tejágazatnak alapvető érdeke, hogy a hazai fogyasztók magyar tejet igyanak. Itthon megtermelhető az ország tejszükséglete. Jelezte ugyanakkor, hogy választékbővítésre is szükség van Magyarországon. Budapest, 2009. 06. 04. Orbán Tibor a Kisalföld Erdőgazdasági Zrt. új vezére Orbán Tibort nevezte ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Kisalföld Erdőgazdasági Zrt. új vezérigazgatójának június 1-i hatállyal - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szóvivője. A társaság vezérigazgatói pozíciójára 12-en pályáztak, miután a korábbi vezérigazgató, Magas László nyugdíjba vonult. A Kisalföld Erdőgazdasági Zrt. is érintett volt az év elején feltárt, szabálytalanul kötött és jelentős kárt okozó árfolyam fedezeti ügyletekben. Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója korábban azt mondta: megalapozott a gyanú, hogy legalább három erdőgazdasági társaságnál kötöttek fedezeti ügyletet a társaságok belső szabályait megszegve. Milliárdos veszteség? A még le nem zárt tranzakciók az érintett állami társaságoknál összességében milliárdos nagyságrendű veszteséget is jelenthetnek. A tranzakciókban résztvevő, minden társaságnál ugyanaz a négy bank felelőssége is felvetődik, az érintett társaságok várhatóan feljelentést is tesznek az ügyben. A tranzakciók többsége az idén jár le, de van olyan amelyik csak 2013- ban. Tátrai Miklós elmondta azt is, hogy a szabályozás rendben volt: ezek a cégek kockázatos üzletet nem köthettek volna és az is rögzített, hogy miről dönthetnek a tulajdonos hozzájárulása nélkül. Megszegett szabályok Ezeket a szabályokat az érintett erdőgazdaságok nagy valószínűséggel megszegték. A Bakonyerdő Zrt.-n kívül ebbe a körbe tartozik a Kisalföld és Kiskunsági Erdőgazdaság is. Az új vezérigazgató kinevezéséről szóló szerdai közleményben az MNV ismerteti: a Kisalföld 9
Erdőgazdasági Zrt. közel 35 ezer hektár erdőt kezel az ország észak-nyugati területén. Gazdálkodik a Duna szigetközi szakaszán, a Kisalföld folyókkal átszőtt vidékén, a nemzeti parknak is nevet adó hansági erdőkben, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájon. Az új vezérigazgató Orbán Tibor a Szent István Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karán környezetgazdálkodási és vadgazdálkodási szakirányban szerzett agrármérnöki diplomát 2002-ben, majd ezt követően a Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron Közgazdaságtudományi Karán vállalatgazdálkodási szakán mérnök-közgazdászként végzett 2005-ben. A 41 éves új vezérigazgató szakmai tapasztalatait a Bakonyerdő Zrt-nél, valamint a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt-nél szerezte. Budapest, 2009. 06. 04. Indul a bankgarancia az élelmiszer-feldolgozóknak Közzétette honlapján a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az élelmiszer-feldolgozók számára kidolgozott, 30 milliárd forint keretösszegű bankgarancia programot, amely a válság miatt nehéz helyzetbe került, de egyébként életképes vállalkozásainak éven túli lejáratú forgóeszközhitelhez jutását segíti. Az MFB a bankgarancia nyújtásával megkönnyíti a hús- és baromfihús, burgonya, egyéb gyümölcs és zöldség feldolgozását, valamint tartósítását, továbbá a tejtermékek, a malomipari termékek, a kenyér és friss pékáru gyártását, továbbá a szőlőbor termelését végző vállalkozások hitelhez jutását, mivel a garanciavállalás csökkenti a hitelintézetek ügyleti kockázatát. Milyen hiteleknél vehető igénybe? Az állami fejlesztési bank az élelmiszer-feldolgozó társaságok részére folyósított forgóeszközhitel/kölcsön tőkeösszegének 80 százalékára nyújt garanciát. A bankgarancia olyan új, vagy már meglévő forgóeszközhitelek esetén vehető igénybe, amelyeknek a futamideje legalább 1 év + 1 nap, és legfeljebb 5 év; folyószámlahitel, vagy rulírozó forgóeszközhitel esetében a garancia nem alkalmazható. A bankgarancia mértéke minimum 200 millió forint, felső értékhatára legfeljebb 2 milliárd forint. Ennek is ára van A bankgaranciáért évenként díjat kell fizetni, amelynek mértéke a biztosítékok és az ügyfél minősítése alapján meghatározott kockázati osztályok függvényében 0,5-6,3 százalék lehet. A bank az előre fizetendő piaci díj mértékét a program veszteségi rátája alapján évente felülvizsgálja. A garanciát igénylő vállalkozásoknak az MFB részére az igényelt összeg 0,2 százalékát kitevő, egyszeri bírálati díjat kell fizetniük. Szerződni jövő év végéig lehet A garanciakérelmeket az MFB hitelezési igazgatóságára kell benyújtani, ennek elbírálását követően kerül sor a bankgarancia megbízási szerződés megkötésére, amelynek alapján az MFB bankgarancia nyilatkozatot bocsát ki a forgóeszközhitelt/kölcsönt nyújtó hitelintézet 10
javára. Ez csak egyszer, egy összegben, és csak abban az esetben váltható be, ha a hitel/kölcsönszerződést a fizetési kötelezettség legalább 30 napos elmulasztása miatt felmondták, vagy a vállalkozás ellen jogerősen felszámolási eljárás indult. A bankgarancia szerződés megkötésére 2011. december 31-ig lesz lehetőség. Készfizető kezesség A magyar állam az MFB javára a bank által vállalt bankgarancia összegének 90 százalékára készfizető kezességet nyújt, amely ezért cserébe a garanciavállalás futamidejének függvényében, az egyes évekre szólóan 0,3 százaléktól 2 százalékig terjedő, növekvő mértékű kezességvállalási díjat fizet. Amennyiben az MFB a kezességet beváltja, a bankgarancián alapuló tartozás a vállalkozással szemben adók módjára behajthatóvá válik, amiről az APEH gondoskodik. Az Élelmiszeripari Bankgarancia Program részleteiről az érdeklődők az MFB honlapján (www.mfb.hu) tájékozódhatnak, ahonnan az igényléshez szükséges nyomtatványok és kitöltési útmutatók is letölthetők. Budapest, 2009. 06. 04. Kevésbé sújtja az agráriumot a válság A magyar agráriumot a gazdasági válság a többi ágazatnál kevésbé sújtja - jelentette ki Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai főosztályának vezetője. A válság hatására az idén az agrárszektor teljesítményének értéke 7 százalékkal esik vissza, míg más ágazatokban a csökkenés általában kétszámjegyű. A magyar mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai össztermékből, a GDP-ből tavaly 4 százalék körül alakult, míg a teljes agrárszektoré 13-15 százalékra tehető. A magyar agrár- és élelmiszerexport tavaly 14,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest és elérte az 5,7 milliárd eurót. Tavaly a magyar mezőgazdaságnak biztosított 430 milliárd forint összegű támogatásból csaknem 400 milliárd forintot használtak fel. A nemzeti önrész 313 milliárd forintra rúgott. Nő a támogatottság Idén az agrárszektor támogatottsága valamelyest emelkedik és eléri a 437 milliárd forintot - mondta a főosztályvezető. Ebből az uniós támogatás mértéke 230 milliárd forintot tesz ki, míg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaiból felhasználható összeg 200 milliárd forint körüli lesz. Múlt évben az agrárszektor nyeresége 73-75 milliárd forint körül alakult, míg az előző évben ez 71 milliárd forintot tett ki, az ágazat kibocsátásának volumennövekedése pedig 2008-ban 30 százalékkal haladta meg az előző évit. Agrárkormányzati intézkedések Annak érdekében, hogy az ágazat finanszírozhatósága fennmaradjon, az agrárkormányzat több intézkedést is tett, például számos forgóeszköz-hitel lehetőséget teremtett az agrárvállalkozók számára. Nyújtó Ferenc példaként említette a gabona-, illetve a TÉSZ forgóeszköz-hiteleket. Jelezte ugyanakkor, hogy Magyarországon a termőföld-jelzálog még nem elterjedt, pedig a mezőgazdaság finanszírozásában ez az agrárhitelkeret 50 százalékát adja a fejlett nyugati országokban. Magyarországon ez most még csak 1-2 százalékra tehető, a szakértői becslések alapján 1.500 milliárd forintot elérő termőföld-érték mellett. A 11
főosztályvezető emlékeztetett arra is, hogy a napokban indul el az élelmiszer-bankgarancia program, amelynek keretében összesen 30 milliárd forint bankgaranciát igényelhetnek az élelmiszeripari cégek termelésük finanszírozhatóságának fenntartatására. Új Magyarország agrárforgóeszköz hitel Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese megerősítette: a bank érdekelt abban, hogy a mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszer-feldolgozók rövid, közép- és hosszú távú hitelekhez juthassanak tevékenységük finanszírozásához. Megemlítette: az Új Magyarország agrárforgóeszköz hitelkeretében 14 milliárd forintot bocsátott az ügyfelek rendelkezésére az MFB, amiből 13,2 milliárd forintot ki is helyeztek. A gabona forgóeszköz-hitel értéke 15 milliárd forint volt, amiből 7,5 milliárd forintot hagytak jóvá a pénzintézetek. TÉSZ forgóeszköz-hitel A TÉSZ forgóeszköz-hitel esetében 5 milliárd forint volt a felhasználható keret, amelyből eddig 1,1 milliárd forintot vettek igénybe. Az MFB vezérigazgató-helyettese külön is beszélt az élelmiszeripari bankgarancia programról, amelyet ő is úgy minősített, hogy jelentős segítséget nyújthat a likviditási gondokkal küszködő élelmiszeripari cégeknek. Megerősítette: 30 milliárd forint bankgarancia áll a cégek rendelkezésére, amely 37,5 milliárd forint kölcsön felvételét teszi számukra lehetővé. Budapest, 2009. 06. 08. Minősített elismerés a termelői csoportoknak Az öt éven át támogatásban részesült mezőgazdasági termelői csoport kérheti, hogy minősített elismerést kapjon, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erről szóló rendelete a Magyar Közlönyben jelent meg. Az elismerés birtokában a mezőgazdasági termelői csoport többlet alanyi jogon járó támogatáshoz juthat, ami nagyban növelheti finanszírozásának biztonságát - mondta Dékány András, a szaktárca szóvivője. Az elismerésnek a rendelet szerint három feltétele van, de a csoportnak ebből elég egyet teljesítenie. Az első a csoport egyesülése más csoporttal, ilyenkor a taglétszámnak legalább 15 fővel kell bővülnie. A második feltétel a taglétszám bővülése - egyesülés nélkül. A baromfi, nyúl, sertés, szőlő-bor és a rizs ágazatban a bővülésnek el kell érnie a 10 százalékot, a többi ágazatban a 20 százalékot, a 150 főnél nagyobb csoportokban pedig a 15 százalékot. A harmadik feltétel az értékesítési mennyiség növelése, legalább 10 százalékkal. A minősített elismerés iránti kérelmet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba kell benyújtani, papír alapon és elektronikusan is. A miniszter szakértőkből álló bizottságot hoz létre a javaslattételre, de a döntés a miniszter jogköre, aki arról a tárca honlapján ad tájékoztatást. Budapest, 2009. 06. 08. 12
A klímaváltozás nyertese is lehet a mezőgazdaság Annak ellenére, hogy a klímaváltozás miatt jelentősen csökkenhet egyes növények terméshozama, a megújuló energiaforrások iránti növekvő igény révén akár a klímaváltozás nyertese is lehet a mezőgazdaság - mondta Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára egy konferencián. A "Megújuló energiára kiírt pályázatok állami támogatása és finanszírozása" című konferencián a szakállamtitkár kiemelte: a megújuló energiaforrásokat tekintve a bio-üzemanyagok, a biogáz és a szilárd biomassza területén várható a legnagyobb fejlődés az ágazatban a következő években. Véleménye szerint a legnagyobb problémát a megújuló energia előállítása kapcsán a gazdasági válság miatti bizonytalanság jelenti, aminek kezeléséhez több hitelre és egységes banki bioenergia-koncepcióra volna szükség. Sirman Ferenc emlékeztetett: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül 1.300 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre 2007 és 2013 között, amelyből a megújuló energia előállításának fejlesztését is finanszírozzák majd. Rámutatott: a megújuló energiaforrások közül a bio-üzemanyag esetében jelentős exportlehetőségei lehetnek Magyarországnak, mivel a hazai felhasználás a bioetanol esetében csupán 160-200 kilotonna körül alakulhat évente, míg a termelés 700-800 kilotonnára rúghat. A biodízel esetében a termelés 200-220 kilotonnát tehet ki évente. A biogáz termelése elsősorban a helyi energiaigények csökkentésére és a közintézmények energiaellátására bővülhet és fejlődhet, azonban ezt az energiafajtát akár üzemanyagként - elsősorban a tömegközlekedésben - is fel lehet használni. Sirman Ferenc úgy vélte, hogy a szilárd biomassza előállításában a mező- és erdőgazdasági eredetű biomassza hatékony felhasználásán kívül, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek kihasználása is fontos szerepet játszhat. Budapest, 2009. 06. 08. A versenyhivatal 76,6 millió forintra bírságolta a pékeket Összesen 76,6 millió forint bírságot kell megfizetni kartellezés miatt tizenhat sütőipari vállalkozásnak és a Magyar Pékszövetségnek - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH az érdekképviseletet 5 millió forintra büntette, az eljárás alá volt 23 vállalkozásból 16 kapott versenybírságot. A hivatal szerint ugyanis összehangolták a 2006 augusztusi és a 2007 februári áremeléseket. A versenyhivatal az áremeléseket vizsgálva megállapította, hogy a Magyar Pékszövetség 2005 novemberében a honlapján, és a 2006 márciusában tartott regionális ülésein áremelésre hívta fel tagjait, és felszólította az ott jelenlévőket, hogy "kommunikáljanak" egymással. A GVH szerint a szövetség megnyilvánulásainak egyetlen célja volt: a sütőipari termékek árának emelése, és elősegítette az egyébként egymással versengő vállalkozások piaci magatartásának koordinálását. Ennek eredményeként egyes sütőipari vállalkozások körében gyakorlattá vált a rendszeres információcsere. Azzal, hogy a cégek bizalmas, üzleti titoknak minősülő információkat osztottak meg egymással, összehangolták piaci magatartásukat, amelyet a versenytörvény tilt. 13
A láncok és a piac A versenyhivatal emlékeztetett arra, hogy a magyar sütőiparban körülbelül 1300 vállalkozás tevékenykedik. Ezen kívül több kereskedelmi lánc - Tesco, Metro, Cora, Auchan - is rendelkezik saját pékséggel. A láncok a piac 15-16 százalékát birtokolják. A sütőipari termékek 55-60 százalékát kereskedelmi láncokban, 15-25 százalékát önálló kiskereskedelmi boltokban, 12-15 százalékát szaküzletben, 8-10 százalékát közintézményeknek értékesítik. A sütőipari áremeléseket nagyban befolyásolja, hogy sikerül-e azokat a kereskedelmi láncokkal elfogadtatni. Lényeges a sütőipari vállalkozások szempontjából, hogy több beszállító is áremelést jelentsen be; volt rá ugyanis példa, hogy egy kereskedelmi lánc azzal utasított el áremelést, hogy kevés beszállítója jelezte áremelési szándékát, ugyanakkor egyetlen kereskedő sem szeretne elsőként árat emelni. Akiknek még fizetniük kell A Pékszövetség ötmillió bírsága mellett a következő vállalkozásoknak kell büntetést fizetniük (zárójelben az összeg millió forintban): ALBA-KENYÉR Sütőipari Zrt. (3,6), BÁCSKA Sütő- és Édesipari Kft. (1,8), Ceres Sütőipari Zrt. (7,2), Delta Pékség Sütőipari és Kereskedelmi Kft. (3,6), Európa-Pék Export, Import Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2,0), Ferrosüt Sütő- és Édesipari Kft. (8,0), Jász-Sütőház Kft. (4,0), Karamell-Ingatlan Ingatlanüzemeltető Zrt. (2,0), Kurdi Family Pék Kft. (2,0), Lővér Sütő Zrt. (3,6), Pannon Sütőipari Zrt. (7,2), Szolnoki Sütőipari Zrt. (10), Tatabányai Sütőipari Kft. (3,6), Univer Coop Zrt. (4,0), Zalaco Zrt. (8,0), Zsemle '93 Kft. (1,0). A GVH közölte, hogy a szintén eljárás alá vont Pan Hungary Kft., Anker Hungária Sütőipari és Kereskedelmi Kft., Baranyasüt Baranya Megyei Sütőipari Zrt., Kanizsa Pékség Zrt., Norpan Kft., valamint Pécsi Sütőipari Zrt. esetében a hivatal nem állapított meg törvénysértést. A Karamell Kft. esetében tévesen indított vizsgálat miatt megszüntették az eljárást. Budapest, 2009. 06. 08. Kihirdették az aszály miatt a vis maior helyzetet Magyarország teljes területére vis maiornak nyilvánítja a 2009. évi aszályt a földművelésügyi miniszter, így a gazdák a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál igényelhetik az aszálykár enyhítését - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Az igényeket 2009. október 20-ig lehet beadni a hivatalokhoz - olvasható a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a közzététel önmagában nem jelenthet jogalapot a magánjogi szerződések vis maiorra hivatkozással történő egyoldalú megszüntetésére, vagy felbontására. Ötmilliárd áll rendelkezésre Az FVM szóvivője korábban azt közölte, hogy a tárca számításai szerint a kárenyhítésre mintegy 5 milliárd forint áll rendelkezésre, de csak azok kaphatják, akik 2009. május 15-ig bejelentkeztek a kárenyhítési rendszerbe. Az új nemzeti agrárkár-enyhítési törvény 2009. február 3-án lépett hatályba. A jogszabály csak a termőföldet - szántóföldet, szóló- és gyümölcsültetvényt - művelő mezőgazdasági termelőkre vonatkozik. A gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak a használatukban lévő termőföld alapján 14
kötelezően részt kell venniük a kárenyhítési rendszerben, míg az őstermelők önként vállalhatják a részvételt. Fizetni kell a hozzájárulást A rendszerben résztvevőknek hozzájárulást kell fizetniük, amihez a mindenkori központi költségvetés legalább akkora összeggel járul hozzá, mint a résztvevők befizetése. A szántóföldi növénytermesztés esetén hektáronként 800 forintot, szőlő- és gyümölcsös ültetvények után pedig hektáronként 2.000 forintot kell fizetni. A kárenyhítő juttatásra az jogosult, akinek a gazdálkodás hozamérték-csökkenése az általa használt összes termőfölddel összefüggő gazdálkodást figyelembe véve meghaladja a 30 százalékot. Az európai uniós szabályokkal összhangban a károsult a kiszámított hozamérték-csökkenés 80 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként, vagyis 20 százalékot mindenképpen neki kell viselnie. A károk kifizetését az Európai Bizottság jóváhagyása után lehet megkezdeni, de a magyar törvény lehetővé teszi előleg fizetését. Ez utóbbi kifizetésről az agrártárca vezetője dönt. Budapest, 2009. 06. 08. Mégsem változik az uniós rozészabályozás Nem változik az Európai Unió rozé készítésére vonatkozó szabályozása - jelentette be Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse. Az elmúlt hetekben az uniós tagországok bortermelő-szövetségei arra kérték az uniós végrehajtó testületet, hogy ne változtasson azon a jelenlegi szabályozáson, amely tiltja a vörös és a fehér borok keverését rozébor nyeréséhez. Fischer Boel leszögezte, hogy a termelők aggályaira figyelni kell, és az elmúlt hetek egyeztetései során világossá vált, hogy többségük úgy látja, a hagyományos rozé hírnevének súlyosan árthat a tilalom felszámolása. A most kifogásolt új rozékészítési előírásokra a bizottság tavasszal tett javaslatot. A tavaly eldöntött uniós borreform végrehajtási rendeletben azonban már a jelenlegi status quo megtartását fogják megszavazni a tagországok - derül ki Fischer Boel közleményéből. Brüsszel, 2009. 06. 09. Agrárcégek 60 milliárdos garanciát kaptak tavaly Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2008-ban 2.510 esetben vállalt kezességet, több mint 60 milliárd forint szerződés szerinti összegben - mondta Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezető igazgatója a szervezet kuratóriumi ülésén. Az ügyvezető kiemelte: a 60,8 milliárd forintos garantált hitelre az alapítvány 36,8 milliárd forint értékben vállalt kötelezettséget. Az idei év júniusáig több mint 900 kezességi igényt bírált el kedvező eredménnyel a szervezet, ami időarányosan még nem mutatott drasztikus csökkenést a tavalyi évhez képest. Egyre több a kisösszegű hitel A kezességállomány ágazati megoszlását tekintve 2008-ban és 2009-ben is a növénytermesztés, az állattenyésztés, és az erdőgazdálkodás dominált, a szerződések 15
darabszámának 70 százalékát, míg értékének 50 százalékát tették ki. Hozzátette: a banki hitelezési gyakorlattal párhuzamosan a kezességvállalás terén is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb arányt tesznek ki a kis összegű hitelügyletek. 2008-ban az alapítványi kezességek 58 százaléka esett 1-10 millió forint közötti kategóriába, míg idén az első öt hónapban már a kezességek 67 százaléka került ki a legalacsonyabb értékű sávból. Beváltott kezesség tavaly 1 milliárd A kezesség-beváltások összege 2004 óta évről-évre nőtt 2007-ig, amikor időlegesen megállt, tavaly azonban a pénzügyi és gazdasági válság hatására ismét ugrásszerű növekedést mutatott. Tavaly mintegy egymilliárd forint összegű kezességet váltottak be, ami mögött 80 hitelügylet állt - mutatott rá Ulrich Anikó. Az ügyvezető úgy vélte az idei év adatait vizsgálva elképzelhető, hogy 2009 közepére a beváltott összegek el fogják érni a tavalyi egész éves szintet. 25 ezer kezességi levél KKV-nak Németh Zoltán, az alapítvány kuratóriumának elnöke az ülésen kiemelte: az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány működésének elmúlt 18 évében több mint 25 ezer darab kezességi levelet adott ki kis- és középvállalkozóknak, amivel több mint 440 milliárd forint hitel igénybevételét segítette. Budapest, 2009. 06.10. A baromfiágazat mérsékelt növekedésre számít az idén A baromfiágazat a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is a felvásárlás mérsékelt, mintegy 6,5 százalékos növekedésére számít az idén - mondta Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) eddigi, illetve a közgyűlésen újonnan megválasztott elnöke a szervezet küldöttgyűlésén. Az elnök közölte: a tavalyi 436 ezer tonna után az idén várhatóan 464 ezer tonna élő állatot vásárolnak fel feldolgozásra. A szakember annak ellenére bizakodó, hogy a gazdasági körülmények nem kedveznek az ágazatnak, hiszen magasak a takarmányárak, és várhatóan ezek az idén sem csökkennek majd az aszály miatt. A tanács tagjai ugyanakkor úgy vélik, hogy a piaci kereslet alátámasztja majd várakozásaikat. Bárány László szerint csupán a lúdtenyésztésben lehetnek esetleg előre nem látható gondok. Csirkéből 232 ezer tonna Bárány László elmondta: tavaly csirkéből összesen mintegy 232 ezer tonnát vásároltak fel a feldolgozók, míg az idén várhatóan ez 241 ezer tonna lesz. Pulykából az idén előreláthatólag mintegy 2000 tonnával kevesebb lesz a felvásárlás, ami tavaly 122 ezer tonnát tett ki. Libából 32 ezer tonnát vettek a feldolgozók 2008-ban, az idén várhatóan ez 38 ezer tonna lesz. Kacsából a felvásárlás a múlt évben 47 ezer tonnát tett ki, az idén várhatóan 63 ezer tonnára emelkedik. A BTT elnöke szerint az áfa növelése rendkívül nehéz helyzetbe hozza a belföldi eladókat, mivel szerinte az 5 százalékos emelés mintegy 3-4 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Emellett Bárány László úgy vélte, hogy a gazdasági körülmények nehezülése miatt a legális feldolgozás egy része a szürke-, illetve a feketegazdaságban keres majd magának helyet. Az elnök ugyanakkor optimista is volt, mivel úgy gondolja, hogy az ágazat a 16
nehéz körülmények ellenére is ebben talpon marad, ugyanúgy, mint tette azt tavaly és tavalyelőtt is. Az agrárkormányzat mindent megtesz Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelezte, hogy az agrárkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az állattenyésztés a jelentős gondok ellenére is megfelelő hasznot hozzon azoknak, akik az ágazatba fektettek, és ebből akarnak megélni. Erre példaként hozta fel, hogy az állattenyésztés fejlesztésének támogatására eddig 225 milliárd forint összegű támogatási kérelmet hagytak jóvá, ami mintegy 400 milliárd forintos beruházási érték megvalósulását jelentheti az ágazatban. Külön a baromfiágazatról szólva közölte, hogy az állatjóléti, illetve állategészségügyi költségek támogatását az agrárkormányzatnak sikerült egyedüliként az unióban jóvá hagyatnia, notifikáltatnia az EU illetékeseivel. Emellett kiállt az élelmiszer etikai kódexben lefektetett elvek alkalmazása mellett is, bár ennek létjogosultságát Bárány László megkérdőjelezte, és az volt a véleménye, hogy ezt az ügyet törvénnyel kellene szabályozni. Miniszteri kritika a GVH-nak Gráf úgy vélekedett, hogy az etikai kódex jobban szolgálja a termelők érdekeit, mint a törvény, mivel az önként vállalt magatartásformák betartása nagyobb lehetőséget ad több magyar áru eladói polcra kerülésére, mint a törvényi szabályozás. Kritikával illette ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatalt, mondván, hogy az etikai kódexben lefektetett elvek nem tartoznak a hatáskörébe, mivel azokat az egyezségben résztvevők önként vállalták, és ezek az elvek nem sértenek versenyjogot. Budapest, 2009. 06.10. Dunai uniós stratégiát akar az Európai Bizottság A Duna-medence régiójának átfogó, európai uniós irányítású fejlesztési stratégiáját ösztönzi az Európai Bizottság. Danuta Hübner regionális fejlesztési biztos ismertette azt az ambiciózus javaslatot, amely a Balti-tenger körzetére vonatkozik, és reményét fejezte ki, hogy a Földközitenger térségére vagy a Duna-medencére is készülhet hasonló koncepció. Ez a fajta stratégia a közös munka új útját nyitja meg az unióban - fogalmazott Hübner. A stratégiában nem szerepelnek új jogszabályok vagy intézmények, inkább a régiók és tagállamok kormányainak és lakosságának elhatározására építve készülne válasz a közös kihívásokra. Ami a balti-tengeri stratégiát illeti, Hübner megállapította, hogy öt évvel a bővítés után a régió olyan halasztást nem tűrő kihívásokkal néz szembe, mint a tenger romló állapota, a hiányos közlekedési hálózat, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái. A problémákat ráadásul felerősíti a hatékony koordináció hiánya. A bizottság emiatt átfogó cselekvési tervet javasolt. Hübner úgy vélte, "az EU számára adottak a feltételek mindazon a munka koordinálására, amit a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználásával el kell végezni a Balti-tenger megmentésére, hogy élénkítsük a kereskedelmet és javítsuk a régió minden lakójának életminőségét". A Balti-tenger körül nyolc EU-tagállam és Oroszország helyezkedik el. A régió 2007 és 2013 között több mint 50 milliárd euró 17
beruházási támogatásban részesül az uniós térségek fejlettségi szintjének közelítését célzó, úgynevezett kohéziós politika keretében. Brüsszel, 2009. 06.11. Jó minőségű, aszálytűrő búzák Martonvásárról A Pannon Búzaprogram keretében létrehozott prémium csoport fajtái a magas fehérjetartalom mellett már kiváló fehérjeminőséggel is párosulnak, s exportcélokra is alkalmasak - mondta Bedő Zoltán, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója. A búzanemesítők aktuális feladata a fehérjetartalom növelése mellett a fehérjeminőség javítása, s a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, aszálytűrő búzafajták előállítása - tette hozzá. A prémium csoportba tartozik a kutatóintézet egyik új fajtája, az MV Toldi, amely kimagasló sikértartalma és sikérminősége, valamint bő termőképessége, aszálytűrése miatt érdemes a termesztők figyelmére. A másik új fajtát, az MV Bodrit ugyancsak a Pannon Búza program keretében nemesítették ki. A program standard, jó minőségű fajtája, amely megfelelő agrotechnika alkalmazása esetén rekordtermésre képes. Mindkét búza-újdonságot a szántóföldi bemutatón is megtekintette a szakmai napon résztvevő mintegy négyszáz agrárszakember. A gabonafajtákkal kapcsolatos egyik legfontosabb gazdasági igény a szárazságtűrő képesség, hiszen az utolsó évtizedben már a harmadik aszályos esztendőt élik meg a búzatermesztők. A martonvásári nemesítők tájékoztatása szerint a terméseredmények azt igazolják, hogy a korai érésű, szálkás típusú búzafajták ellenállóbbak az aszály kedvezőtlen hatásaival szemben. Jobb a szárazságtűrő képességük, s nagyobb ezerszemtömeggel arathatók le. A hazai búza-vetésterület mintegy felén termesztenek martonvásári búzákat, de 10 külföldi országban is állami elismerést kaptak, egy MV-búza például még a búza nagyhatalomnak számító Kanadában is bekerült a fajtaszortimentbe. Budapest, 2009. 06.11. A TakarékPont a második legnagyobb bankhálózat A TakarékPont egy év alatt a második legnagyobb bankhálózattá vált, s palettáján az egységes lakossági termékek mellett a második félévben már közös vállalati termékek is lesznek - közölte a TakarékBank. A TakarékPonthoz csatlakozott takarékszövetkezeti és bankfiókok száma a hitelintézet sajtóközleménye szerint az együttműködés fennállásának egy éve alatt 143-ról 249-re bővült. Ezzel a második legkiterjedtebb magyarországi bankhálózattá vált. Az együttműködésben részt vevő 14 takarékszövetkezet és bank a teljes takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszegének mintegy negyedét képviseli. Együttműködés egységes termékekkel Az együttműködő takarékok az ország minden pontján egységes lakossági termékeket kínálnak azonos márkanév és logó alatt. A közös informatikai rendszer fejlesztésének eredményeképpen a csatlakozott fiókok júliusban képesekké válnak egymás ügyfeleinek készpénzforgalmi kiszolgálására, és kínálatuk hamarosan elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált vállalati termékekkel bővül. 18
Sok hitelintézet lát benne fantáziát "A pénzügyi válság, illetve a csatlakozáshoz szükséges kezdeti beruházási igény ellenére sok hitelintézet lát fantáziát a TakarékPontban, amely a tervek szerint a következő évben már az ország közel 350 pontján lesz jelen. Középtávú célunk, hogy néhány éven belül - a takarékszövetkezeti szektorban működő mintegy 1.600 fiók minél nagyobb arányú bevonásával - az ország legnagyobb bankfiókhálózatát hozzuk létre" - idézi a közlemény Egerszegi Ádámot, a TakarékBank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatóját. Egy kis háttér A TakarékBankot 1989-ben takarékszövetkezetek alapították, részvényeinek közel 63 százalékát most is a szövetkezeti szektor tagjai birtokolják. A társaság kisebbségi tulajdonosa 37 százalékkal a frankfurti központú DZ Bank AG. A TakarékBank mérlegfőösszege 2008- ben 366 milliárd forint volt, betétállománya 273 milliárd, hitelállománya 168 milliárd forintot tett ki, adózás utáni eredménye pedig elérte a 810 millió forintot. Mik is a célok? A TakarékBank elsődleges feladata a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó hitelintézetek egységes piaci fellépésének elősegítése, versenypozíciójuk megőrzése, illetve termék és szolgáltatás palettájuk szélesítése. A TakarékPontot tavaly májusban, a piaci jelenlét erősítése érdekében hozta létre és koordinálja a bank. Budapest, 2009. 06.11. Új megoldások az EU-forrásokra a válságkezelésben Magyarország további, új megoldásokat keres, hogy az uniós forrásokat még inkább a gazdasági válság kezelésére tudja felhasználni. Erről Bajnai Gordon miniszterelnök (képünkön balra) beszélt, miután Budapesten tárgyalt Danuta Hübnerrel, az EU regionális politikáért felelős biztosával. A miniszterelnök aláhúzta: ennek érdekében hirdették meg azt a programot, amelynek keretében 636 projekt indult, összesen 1.800 milliárd forint összegben az építőipar lehetőségeinek bővítésére, a beruházások fejlesztésére, ebből már mintegy 350 projekt esetében megkötötték a szerződést. Danuta Hübner elmondta: regionális biztosként ellátogat majd Szegedre és Pécsre, a Dél-Alföldre és Dél-Dunántúlra is, hogy megismerkedjen az ottani regionális fejlesztési elképzelésekkel. Kiemelte: Magyarország az európai uniós források felhasználása alapján a kedvezményezett tagállamok között a 6. helyen áll. "Magyarország nagyon ambiciózus programot valósított meg " Magyarország nagyon ambiciózus programot valósított meg a 2004-2006-os költségvetési időszakban, annak forrásait teljesen felhasználta, most arról is tárgyalt a magyar kormányfővel, hogyan lehetne felgyorsítani a 2007-2013-ra a Magyarországnak szánt uniós keret felhasználását - mondta a biztos. Bajnai Gordon kiemelte: Magyarország olyan új, innovatív megoldásokkal állt elő az uniós források felhasználása terén, amit más tagállamok is követnek az integrációban. Ezek közé sorolta a kormány azon programjait, amelyek az uniós forrásokat a válságkezelés szolgálatába állítják. Mint mondta, ezért kérte Magyarország 19
az EU Bizottságától, hogy módosíthassa a már korábban elkészült, összeállított programokat a válságkezelésben való felhasználás érdekében. Több forrás a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére "A módosítások jóváhagyása már folyamatban van, ezek a változtatások lehetővé teszik azt is, hogy több forrást juttasson a kormány a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére" - húzta alá a kormányfő. Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy már életbe lépett, "zajlik" a kormány hátrányos kistérségek felzárkóztatását szolgáló programja is, ami szintén újszerű megoldásokat mutat az uniót tekintve. Magyarország azon az úton halad, amely már nemcsak rövid, de hosszú távon is előrevetíti az ország gazdasági fejlődését, az uniós források jobb felhasználása révén - mondta a kormányfő. Kiemelte: Magyarország hálás az Európai Uniónak azért a rugalmas megközelítésért, amit az ország iránt tanúsít az uniós források felhasználásának felgyorsítása esetében. Önálló regionális programok ebben a költségvetési időszakban Danuta Hübner kifejtette: Magyarország úgy döntött, hogy önálló regionális programokat indít ebben a költségvetési időszakban, ezeknek az összeállítása jó ütemben halad. "Örömmel nyugtázta azt is az Európai Bizottság, hogy Magyarország azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyeknél az uniós források iránti lehívási igény az egyik legmagasabbak" - emelte ki az uniós biztos. Danuta Hübner rámutatott: a magyar miniszterelnökkel folytatott mostani tárgyalásán arról is szó volt, hogyan lehetne további 500 millió eurót átcsoportosítani a kis- és közepes cégek támogatására, hiszen a kis- és közepes vállalkozások jelentős szerepet játszanak a munkahelyek bővítésében, a foglalkoztatás biztosításában. Budapest, 2009. 06.12. Több pénzt kér agrár-kárenyhítésre az FVM Módosítani kell a nemzeti agrár-kárenyhítésről szóló törvényt, annak érdekében, hogy az elmúlt napokban jégkárt szenvedett termelők is részesülhessenek kárenyhítésben. Ebben legalább nagy az egyetértés mostanában e honban, meg abban is, hogy több pénz kellene minderre. Akik egyetértenek ebben, a következők: Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára, valamint az agrár-érdekképviseletek és szakmai szervezetek (a Magyar Agrárkamara, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, továbbá a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) megbízottai. Ők erről egyeztettek is tájékoztatott az FVM sajtóirodája. Miben értenek még egyet? Az érintettek egyetértettek abban is, hogy a javasolt módosítás értelmében a gazdálkodók a fagy, az aszály és a belvíz okozta károk mellett jogosulttá válhatnának a jégeső miatti kárenyhítésre is. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy kezdeményezik: a szükséges törvénymódosítást az Országgyűlés eltérve a házszabálytól sürgősséggel tárgyalja. Nagy az összhang Az érintettek szükségesnek tartják felhívni a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy a kárenyhítésre vonatkozó jogszabályok értelmében a káreseményt - jégeső okozta kárt - annak 20